A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085         

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok  megszervezésének mechanizmusa      Tartalomjegyzék:  1. 2.

Bevezetés                             2  A harmadik szektor – civil szervezetek                        2  2.1 Általános helyzetkép                         2  2.2 Civil szféra és vállalkozói szféra a vizsgált területen (Kisdobsza – Nagydobsza – Merenye  körjegyzősége)                           7  3. Az együttműködés szinterei és lehetőségei – önkormányzat és civil szervezetek           8  3.1 Általános tendenciák                         8  3.2  Az  együttműködés  jelenlegi  állapota  a  vizsgált  területen  (Kisdobsza  –  Nagydobsza  –  Merenye körjegyzősége)                       12  4.    Javaslatok                           13  4.1 Együttműködési területek bővítése                     13  4.2 Kapcsolatrendszer fejlesztése                      15  5.    Összefoglalás                           19    6.    Függelék                           20  1.  sz.  melléklet:  Regisztrációs  lap  társadalmi  szervezet  részére  a  helyi  önkormányzattal  való  együttműködés,  a  helyi  jogalkotásban  való  társadalmi  részvétel  és  a  helyi  civil  adatbázis  kialakítása  céljából (MINTA)                            21  2. sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való  együttműködés,  a  helyi  jogalkotásban  való  társadalmi  részvétel  és  a  helyi  civil  adatbázis  kialakítása  céljából (MINTA)                            22  3. sz. melléklet: Elektronikus – internetes felületen elérhető – adatbázis strukturális felépítésére tett  javaslat                               23  4.  sz.  melléklet:  Javaslat  települési  Civil  Koncepció  tartalmi  összeállítására  vonatkozóan  –  NAGYDOBSZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATRA                     26  5.  sz.  melléklet:  P  Á  L  Y  Á  Z  A  T  I        Ű  R  L  A  P  civil  szervezetek,  közösségek  ,  társadalmi  önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA)                32   

-1-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085     

1. Bevezetés    Jelen dokumentum Nagydobsza, Kisdobsza és Merenye községek tekintetében arra vállalkozik, hogy  javaslatokat fogalmazzon meg a három településen olyan komplex programok kidolgozására, mellyel  az önkormányzatok képesek lehetnek arra, hogy növeljék szolgáltatásaik állampolgár‐központúságát,  a társadalmi részvétel lehetőségeit kiszélesítsék a lakóközösség számára.   A  három  település  alkotta  körjegyzőség  székhelye  Nagydobsza  településen  található.  Ennek  megfelelően  a  három  település  feladat‐ellátási  helye  az  egyes,  körjegyzőségbe  tartozó  települések  ügyvitele tekintetében szintén Nagydobsza, illetve az ott található körjegyzőség és annak hivatala. Így   a  jelen  dokumentumban  megfogalmazott  javaslatok  –  a  közös  felelősségű  feladatellátás  okán  –  mindhárom  településre  vonatkoztathatóak,  a  gyakorlatok  úgyszintén  általánosságban  alkalmazhatóak.   A  dokumentum  egyidejűleg  vizsgálja  a  civil,  illetve  a  vállalkozói  szektorral  való  együttműködések,  kapcsolatépítés  jelenét  és  jövőbeni  lehetőségeit,  némileg  nagyobb  hangsúlyt  fektetve  a  civil  szektorra, hiszen annak  ellenére, hogy  a települések lakosságának száma  csekély, arányaihoz képes  rendkívüli  civil  aktivitás,  illetve  közösségi  önszerveződés  jellemzi.  E  szerveződések  jelenlegi,  önkormányzattal  való  informális  kapcsolatait  javasolt  „intézményesített”  keretekbe  helyezni,  illetve  kölcsönösen  felépített  stratégia  mentén,  tudatosan  alakítani.  Ennek  alapja  kell  hogy  legyen  a  rendszeresített, folyamatos kommunikáció, a legkülönfélébb csatornákon és fórumokon.  Hasonló  jelentőséggel  bír  a  vállalkozói  szektorral  való  rendszeresített  és  kétirányú  kapcsolattartás  megalapozása,  a  jövőbeni  együttműködések  stabil  hátterét  megteremtve  ez  által.  A  cél  a  továbbiakban,  hogy  az  önkormányzatok,  illetve  körjegyzőség  összehangolja  gazdasági  fejlesztési  elképzeléseit a vállalkozói szektorral.  További célja lehet,  hogy a  két  – civil és  vállalkozói –  szektort  közelítse  egymáshoz;  ne  csupán  kétoldalú  partnerségre  törekedjen,  de  közvetítőként  hozzájárulhasson  akár  háromoldalú  együttműködések  kialakításához  is,  a  közös  célok  elérése  érdekében.          

2. A harmadik szektor – civil szervezetek   2.1 Általános helyzetkép  A  nyugat‐európai  kapitalista  társadalmakban  a  múlt  század  közepén  kialakult  szociális  rendszerek  fenntartása,  finanszírozása  a  hetvenes  évek  óta  egyre  nagyobb  problémát  okoz.  A  nyolcvanas  években, ezekben az országokban, az állam elkezdett kivonulni a jólléti rendszerekből, és fokozatosan  átadni feladatait a már hagyományokkal rendelkező civil szervezeteknek. Következésképpen e szféra  gyors fejlődésnek indult és a kilencvenes évekre az un. „harmadik szektorrá” nőtte ki magát: a piaci  és  az  állami  szektor  mellett  fontos  szereplőjévé  vált  a  társadalomnak.  A  növekedés  legmeghatározóbb  katalizátorai  egyrészt  a  hagyományokkal  rendelkező  civil  szféra  fejlettsége,  másrészt  az  állami  szférát  jellemző  költségvetési  kényszerhelyzet  Természetesen  a  különböző  országokban  más‐más  módon  és  gyorsasággal  zajlott,  zajlik  a  folyamat,  de  összességében  ez  a  tendencia valamennyi modern kapitalista társadalomra jellemző.   

-2-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      Eltérő  történelmi  gyökerekből  fakadóan,  Magyarországon  is  hasonló  folyamat  zajlott.  A  társadalomban  korábban  erős  jelenlétet  mutató  civil  szervezetek  szerepe  az  államszocializmus  éveiben  jelentős  mértékben  lecsökkent.  Ugyanakkor  az  állam  által  teremtett  jólléti  rendszer  fenntartása  a  nyolcvanas  évektől  egyre  több  gondot  okozott.  A  rendszerváltást  követően,  az  önkormányzati  rendszer  létrejöttével  és  a  költségvetési  hiány  erősödésével  párhuzamosan,  a  civil  szféra újra fejlődésnek indult.     A magyarországi civil szektor mai szerkezete a rendszerváltás után fokozatosan alakult ki. Egyesületek  és  egyéb  társadalmi  szervezetek  –  szigorú  hatósági  ellenőrzés  mellett  –  az  államszocializmus  időszakában is működhettek, de a teljes egyesülési szabadságot csak az 1989‐es egyesülési törvény  garantálta.  Alapítványokat  1987  óta  lehet  ismét  létrehozni.  A  közalapítvány,  a  köztestület  és  a  közhasznú  társaság  jogintézménye  1994‐ben  került  bevezetésre.  A  közhasznú  és  a  kiemelkedően  közhasznú jogállás megszerzésére 1998 óta van lehetőség.    Jellemző  tevékenységük  és  az  általuk  elsődlegesen  betöltött  funkciók  szerint  a  civil  szervezetek  adományosztó,  adománygyűjtő,  szolgáltatásokat  nyújtó,  jog‐  és  érdekvédelmi,  önsegélyező  jellegű,  társadalmi  érintkezést  szolgáló,  klubjellegű  szervezetek  és  érdekképviseleti  funkciójú,  de  hatósági  jogkörökkel  is  rendelkező  köztestületek.  A  hazai  civil  szektor  a  rendszerváltástól  napjainkig  mintegy  hatszorosára növekedett.    Magyarországon  2009‐es  mért  adat  alapján  66  145  nonprofit  szervezet  működött,  bevételük  összesen 11 milliárd 144 millió forint volt. A szektor 131 391 főt foglalkoztat, akiknek a munkáját 426  697 önkéntes segíti. Ezek a számok folyamatos növekedést mutatnak.    

Nonprofit szektor 1994‐2009  Forrás: KSH 

 

  A településfejlesztést, a közbiztonság védelmét, a polgárvédelmet, az önkéntes tűzoltást és a sportot  feladatul vállaló szervezetek főként települési vagy településrészi hatókörrel működnek. A többcélú  adományosztó, a gazdaságfejlesztő és  a szabadidő/hobbi‐szervezetek térségi és regionális hatókörű  szervezetek.  Az  egy  intézményt  és/vagy  konkrét  célt  támogató  szervezetek  között  elsősorban  az  oktatási tevékenységet ellátó és a valláshoz kötődő szervezetek jelennek meg. Az országos hatókörű  szervezetek  közül  kiemelhetőek  a  kutatással,  politikával,  jogvédelemmel  foglalkozók.  Nemzetközi  szinten  a  kapcsolatok  ápolását  célul  tűző  szervezetek  mellett  a  politika,  a  kultúra  és  a  jogvédelem  területén működő szervezetek szerepelnek nagyobb súllyal.    A fentiek számokban a KSH adatai alapján: 2009‐ben 23 667 alapítvány működött Magyarországon és  42478  társas  nonprofit  szervezet.  Az  alapítványok  túlnyomó  többsége  (62  százalék)  három  tevékenységi  területhez:  oktatáshoz  (32%),  szociális  ellátáshoz  (16%),  kultúrához  (14%)  köthető.  A  -3-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      társas  nonprofit  szervezetek  körében  a  szabadidős  (26%)  és  a  sportegyesületek  (16%),  valamint  a  kulturális szervezetek (11%) aránya a legnagyobb.   

 

Nonprofit szervezetek és összes bevételük megoszlása tevékenységcsoportok szerint  Forrás: KSH 

  Jogi  forma  szerint  a  civil  szervezetek  túlnyomó  többsége  egyesület  (54  százalék)  és  alapítvány  (33  százalék).  A  KSH  a  nonprofit  szervezeteket  jellegük  szerint  három  típusba  sorolja.  Klasszikus  civil  szervezetnek  tekinti  a  magánalapítványokat  és  az  egyesületeket.  Az  érdekképviseletek  csoportjába  tartoznak  a  köztestületek,  szakszervezetek,  szakmai  munkáltatói  érdekképviseletek.  Az  egyéb  nonprofit szervezetekhez sorolja a közalapítványokat és a közhasznú társaságokat.   

-4-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085     

A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása forrás szerint  Forrás: KSH 

 

  A nonprofit szervezetek jelentős támogatást nyújtanak más szervezetek és a lakosság részére, főként  szociális,  kulturális  és  oktatási  területeken.  A  nonprofit  szervezetek  egyre  inkább  szolgáltatói  szerepkörbe kerülnek, ezzel javulnak a gazdálkodási mutatóik is.    Bevételeik változása összefüggésben van a gazdasági válsággal. 2008‐ban a teljes szektor bevételének  44  százaléka  származott  állami  vagy  önkormányzati  költségvetésből,  ami  2009‐re  42  százalékra  csökkent;  igaz  a  magántámogatások  –  ami  főként  vállalati  és  külföldről  érkező  támogatást  jelent  –  aránya 11 százalékról 13 százalékra nőtt.    A pályázati forrásból származó bevételek száma is csökkent, 2009‐re ezerrel kevesebb szervezet nyert  pályázaton forrást, mint a megelőző évben.  A  nonprofit  szerveztek  működési  költségei  között  jelentős  kiadási  tétel  a  foglalkoztatottak  bérköltsége,  a  szerveztek  többsége  inkább  fizetett  munkavállaló  nélkül,  számla  vagy  megbízási  díj  ellenében foglalkoztat. 2008 és 2009 között igaz növekedett a szektorban foglalkoztatottak száma, a  főállásúak  az  összlétszám  70  százalékát  teszik  ki,  ugyanakkor  a  részmunkaidős  foglalkoztatottak  teljesítménye  igazán  hatékony  segítségnek  bizonyul  a  szektor  fejlődése  szempontjából.  A  fejlesztéspolitika  területeihez  kapcsolódó  területeken  (terület‐  és  gazdaságfejlesztés,  szociális  és  egészségügyi ellátás) jelentősebb a foglalkoztatottság a többi szervezethez képest. A fővárosban és a  megyeszékhelyeken a legtöbb a főállású foglalkoztatott.   

-5-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085     

  A nonprofit szektor foglalkoztatottainak főbb társadalmi‐demográfiai mutatói, 2009  Forrás: KSH 

  A  szektorban  foglalkoztatott  130  ezer  munkavállaló  alig  fele  férfi,  tehát  több  a  női  foglalkoztatott.  Felsőfokú  végzettséggel  közel  negyede  rendelkezik.  A  foglalkoztatottak  14  százaléka  nyugdíjas.  Az  érdekképviseleteknél  nagyobb  arányú  a  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezők  aránya  és  a  nyugdíjasoké is. A KSH adatai alapján 2009‐ben a szektorban tevékenykedő önkéntes segítők becsült  száma 427 ezer fő volt.  Az  általuk  teljesített  közel  60  millió  munkaóra  több  mint  28  ezer  főállású  foglalkoztatott  munkaidejének felet meg, és munkájuk becsült értéke megközelítette az 56 milliárd forintot.  Gyakorlatilag önkéntes munka bevonása nélkül működtek a nonprofit vállalkozások, az egyesülések,  a  köztestületek  és  a  nonprofit  intézmények,  illetve  igen  kevés  önkéntes  munkát  vettek  igénybe  a  közalapítványok.  Az  egyesületeknél  és  magánalapítványoknál  tevékenykedett  az  önkéntesek  több  mint  93  százaléka.  A  lakossági  segítség  különösen  a  kisebb  szervezetek  számára  volt  nagy  jelentőségű.  Az 50 ezer forint alatti bevételi kategóriában az önkéntes munka értéke meghaladta a  pénzbevétel  21‐szeresét,  de  az  51  és  500  ezer  forint  közötti  összeggel  gazdálkodó  szervezetek  esetében is több mint kétszeresét tette ki az önkéntes munkából származó bérmegtakarítás az összes  bevételnek.    A civil szervezetek közel negyede rendelkezik tagsággal civil együttműködésekben és közel harmaduk  ágazati, szakmai szövetségben; amennyiben mindkettő tagságot együtt nézzük a szervezetek közel 40  százaléka mutat együttműködési hajlandóságot. Leginkább az adományosztó szerveztek törekednek  tagságra ágazati és civil együttműködésekben. Fontos még a polgárvédő, a tűzoltó és a közbiztonság  védelme  területén  működő  szervezetek  részvétele  is  az  együttműködésekben,  amelyek  leginkább 

-6-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      regionális  jellegűek,  ami  logikusan  következik  abból,  hogy  az  előbbi  szervezetek  feladataikat  körzetesített  jelleggel  látják  el,  és  az  állam  által  ellátott  hasonló  típusú  feladatok  is  leginkább  regionális szinten jelentkeznek.     Összefoglalva megállapítható, hogy a civil szektor folyamatos növekedést mutat, azonban a nonprofit  szervezetek  fejlődése  nem  kiegyensúlyozott,  a  különféle  jogi  formájú  szervezetek  eltérő  lehetőségekkel és forrásokkal rendelkeznek.   

2.2  Civil  szféra  és  vállalkozó  szféra  a  vizsgált  területen  (Kisdobsza  –  Nagydobsza – Merenye körjegyzősége)    A  körjegyzőséget  alkotó  három  település  viszonylatában,  mindhárom  esetben  települési  hatókörrel  rendelkező civil szervezetekkel, közösségekkel találkozunk – nem jellemző a térségi, regionális vagy  országos,  esetleg  szélesebb  hatókörrel  rendelkező  társadalmi  szervezetek  és  csoportosulások  megléte.   Ennek  mentén  a  szervezetek  többsége  az  adott  település  fejlesztése  céljából  jött  létre,  legyen  az  kulturális, közművelődési, sport, közösségépítő, hagyományápoló vagy egyéb indíttatású szervezet.    A települések civil szervezetei a következők:    Kisdobsza:     ‐ Kisdobszáért Közművelődési és Faluszépítő Egyesület  ‐ Nyugdíjas Klub     Merenye:      ‐ Merenyei Sportegyesület  ‐ Merenyei Idősek Klubja     Nagydobsza:     ‐ Nagydobsza‐Kisdobsza‐Istvándi Sportegyesület  ‐ Szülők Egyesülete  ‐ Ács János Alapítvány  ‐ Katolikus Templomért Alapítvány  ‐ Nagydobsza Község és Közösségfejlesztő Egyesület    A  felsorolásból  jól  érzékelhető,  hogy  az  adott  települések  civil  szervezeti  leginkább  klub‐jellegűek,  kisebb  taglétszámot  tömörítő  helyi  jelentőségű  szervezetek,  viszont  annál  sokoldalúbb  az  általuk  képviselt  területek  száma,  nem  csupán  tematikájukat  tekintve  –  sport,  közművelődés,  oktatás,  közösségfejlesztés  ‐,  de  az  általuk  megszólított,  különféle  generációkat  tömörítő  társadalmi  csoportok is képviseltethetik magukat a települések közösségi életében.     E  szervezetek  nem  rendelkeznek  sem  jelentős  bevételekkel,  sem  pedig  foglalkoztatotti  létszámmal,  illetve  számottevő  apparátussal,  viszont  annál  nagyobb  társadalmi‐közösségi  támogatottsággal.  Ennek köszönhetik egyrészt, hogy céljaik elérése érdekében nagyobb létszámban képesek önkéntes 

-7-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      erőket megmozgatni tevékenységeik tervezése és szervezése, valamint lebonyolítása során, másrészt  pedig  ennek  eredménye  az  is,  hogy  nagyszámú  célcsoportot  sikerül  megszólítaniuk  és  elérniük  tevékenységükkel.  E  társadalmi‐közösségi  támogatottság  az  egyik  alapvető  értéke  és  sajátossága  e  szférának, melynek kiaknázását az önkormányzatok szempontjából is hiba lenne elmulasztani.   A  következőkben  arra  keressük  a  választ,  hogy  a  településeken  működő  és  tevékenykedő  civil  szervezetek,  illetve  a  települési  önkormányzatok  között  milyen  együttműködési  területek,  illetve  lehetőségek  adódhatnak,  melyek  a  két  szektor  közös  célja  elérése  felé  mutat:  a  közösségi  jóllét  és  fennmaradás biztosítása érdekében.    A  három  településen  működő  vállalkozások  száma  nem  túl  jelentős:  12  társas  vállalkozás  (kft,  bt),  valamint 8 egyéni vállalkozás működik  összességében a három településen.  Miután a településekre  nem  jellemző  az  ipari  tevékenység,  így  a  vállalkozások  tekintetében  is  elsősorban  a  gazdasági‐ kereskedelmi szolgaáltatások, illetve a mezőgazdasági tevékenység jellemzi a vállalkozásokat. Csekély  számuk ellenére e szférával is rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolatok szorosabbra fűzését, így erre  vonatkozóan is születtek javaslatok e tanulmány keretében.   

3. Az  együttműködés  szinterei  és  lehetőségei  –  önkormányzat  és  civil  szervezetek  3.1 Általános tendenciák    A  fentiekből  is  kiderül,  hogy  a  hazai  civil  szektor  és  szervezetei  közéletben  betöltött  szerepe  egyre  jelentősebb.  A  demokratikus  rendszerekben  a  hatalomgyakorlás  két  részből  áll:  egyrészt  a  törvényhozói  és  az  operatív  kormányzati  döntésekből,  illetve  azok  végrehajtásából,  másrészt  a  hatalom,  a  kormányzati  tevékenység  civil  kontrolljából.  A  döntések  és  a  közigazgatási  intézkedések  társadalmi elfogadottsága – kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt – nagymértékben függ a  civil  kontroll  működésétől.  Ugyanakkor  a  civil  szervezetek  a  társadalmi  problémák  kezelésében  is  aktív szerepet vállalnak.    Az önkormányzati feladatok a rendszerváltást követően folyamatosan alakulnak, bővülnek. Ezek egy  része  szakellátás,  melyet  törvény(ek)  szabályoz(nak),  megnyitva  a  lehetőséget  az  önkormányzatok  közötti  társulásokhoz,  a  piaci  szféra  fokozottabb  bevonásához,  illetve  a  civil  szervezetekkel  való  együttműködéshez, egyre több területen. Az önkormányzatok alapvető kötelessége és érdeke, hogy  feladataikat  költséghatékony  módon  oldják  meg,  részben  mert  közpénzek  felhasználásáról  van  szó,  részben  mert  e  feladatok  rendszerint  alulfinanszírozottak.  Ez  utóbbi  olyan  megoldások  keresésére  ösztönzi  az  önkormányzatokat,  melyek  lehetőség  szerint  minimális  költségvetési  forrás  lekötésével  megfelelően biztosítják az ellátást.    Ugyanakkor  a  civil  szervezetek  gyakran  egy  adott  lakókörnyezet  (pl.  település)  életfeltételeinek  (pl.  szociális  ellátások)  javítását  tűzik  ki  célul.  Az  önkormányzatok  és  a  civil  szervezetek  célja  gyakorta  azonos, ami indokolttá teszi az együttműködést. A közös célok, a civil szervezetek szerepvállalása az  önkormányzati  feladatok  ellátásban  tudatosan  kiépített  kapcsolatrendszert  és  a  szolgáltatások  megtervezését  teszi  szükségessé.  Ehhez  a  tevékenységhez  folyamatos  párbeszéd  szükséges  és  az  önkormányzatok  szervező,  koordináló  szerepe,  így  tudatosan  alakíthatják,  irányíthatják  a  település  életét.         

-8-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közötti kapcsolatok formái  és a közvetlen haszonáramlás irányai    Nonprofit   szer                       

Kapcsolattartás, információcsere

Politikai részvétel

Nonprofit hozzájárulás

vezet alapítása

Önkormányzat

Természetbeni támogatás

Szerződéses feladatátadás

Közös pályázat

Pénzügyi támogatás

Forrás: Sebestény István: Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata. Központi Statisztikai  Hivatal, Budapest, 2002. 16. o. 

    Az  önkormányzatok  és  a  civil  szervezetek  együttműködésének  két  általános  tere  a  döntés‐ előkészítésben  való  részvétel  és  a  közszolgáltatások  fejlesztésében,  ellátásában  való  részvállalás,  az  ezekre  vonatkozó  alkalmi  jellegű  kapcsolat,  együttműködési  megállapodás  illetve  szerződéses  viszony.    Előbbi  jellemzően  a  szakbizottságokon  keresztül  történik,  ahol  a  bizottságok  külső  szakértőiként  jelenik  meg  a  civil  „akarat”.  Utóbbi  esetében  pedig  különböző  együttműködési  szinteket különböztethetünk meg:  ‐ Különösen  az  alapítványi  szektoron  belül  nagy  számban  találhatunk  olyan  kis  egycélú  alapítványokat, amelyek valamely költségvetési intézmény támogatására jöttek létre. Ezek között  találunk  magán  alapítványokat  és  az  intézmény  által  létrehozottakat.  Ezen  szervezetek  célja  jellemzően  az  adott  költségvetési  intézmények  forrásainak  kiegészítése  érdekében  végzett  adománygyűjtés.  ‐ Jelentős azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyek valamely ellátatlan társadalmi igényre  válaszul jöttek létre és részben állami költségvetési, részben önkormányzati forrásokból, részben  pedig adományokból biztosítják ezen eddig ellátatlan társadalmi igények kielégítését.  ‐ Az együttműködés legszorosabb formája, amikor az önkormányzatok szerződés formájában civil  szervezetekkel láttatnak el feladatokat. Ez kétféle módon történhet: az önkormányzat az ellátást  végző  civil  szervezettel  szerződésé  viszonyt  létesítve  rendszeres,  szabályozott  támogatással  finanszírozza  az  ellátást,  vagy  az  ellátáshoz  szükséges  infrastruktúra  és  költségvetés  keret  átadásával kiszerződnek.    Jelenleg  az  önkormányzatok  és  civil  szervezetek  közötti  kapcsolatok  változó  minőségűek,  intenzitásúak.  Az  állam  kivonulási  tendenciája  a  szolgáltatásokból,  illetve  a  növekvő  önkormányzati  feladatok ellátásának gondja erősödik, így a lakossági szolgáltatások (egy részének) megoldása a civil  szféra térnyerését vetíti előre. Az együttműködés egyik lehetséges formája a feladatmegosztás. A civil  szervezetek  részéről  valamely  önkormányzati  feladat  átvállalása,  illetve  a  forrásszerzés,  támogatás  keresése a cél. Az önkormányzatok viszont saját forrásaik és kapacitásuk kiegészítésre, a rugalmasság  és szaktudás bővítésére keresik az együttműködés lehetőségeit.   

-9-

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      Az  önkormányzatok  számára  jogi  kötelesség,  hogy  feladataik  körében  támogassák  a  lakosság  önszerveződő  közösségeinek  tevékenységét,  és  együttműködjenek  e  közösségekkel.  A  civil  szervezeteknek pedig érdekük, hogy véleményükkel, észrevételeikkel, tetteikkel befolyásolják a helyi  döntéshozatalai  politikát.  E  közös  cél  alapján  a  helyi  önkormányzatok  és  a  civil  szervezetek  együttműködése elvi és gyakorlati alapon is indokolt, s ez az önkormányzatok számára többet jelent a  civil  kezdeményezések  felkarolásánál.  Civil  oldalról  –  különösen  a  rendszerváltást  követően  –  erőteljesebben fogalmazódott meg az igény, hogy ne csak a döntés‐előkészítési munkában tudjanak  részt  venni,  vagy  a  véleményezési  jogukkal  tudjanak  élni,  hanem  közvetlenül  alakíthassák  a  folyamatokat, akár a feladatok ellátásában való részvétellel is.    Az  önkormányzati  törvény  kimondja,  hogy  az  önkormányzat  támogatja  a  lakosság  önszerveződő  kezdeményezéseit.  „A  települési  önkormányzat  a  feladatai  körében  támogatja  a  lakosság  önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.”    Civil  szervezetek  és  az  önkormányzatok  között  leggyakrabban  valamilyen  közszolgáltatási,  vagy  a  lakókörnyezet  életfeltételeinek  javítását  szolgáló  területeken  jön  létre  együttműködés,  amely  kiterjedhet  az  önkormányzat  kötelező  feladatainak  ellátására  (pl.  szociális,  egészségügy,  oktatás,  közművelődés), vagy az együttműködés az önként vállalt feladatellátás körét öleli fel (pl. a lakosság  ellátásához kapcsolódó szolgáltatások, vidékfejlesztési programok, idegenforgalmi feladatok ellátása,  foglalkoztatás stb.).  A  következőkben  önkormányzati  és  civil  oldalról  vizsgáljuk  meg,  hogy  az  együttműködés  milyen  előnyökkel és milyen hátrányokkal járhat a két fél számára.      Önkormányzat  Civil szervezet   Lehetőség a szervezet céljainak   A feladatellátás  Előnyök   infrastrukturális feltételeit,  hátterét (pl. iroda) nem az  önkormányzatnak kell  felvállalni (már működő  szervezettel köt az  önkormányzat megállapodást). 



Adott pénzügyi lehetőségeken  belül a szolgáltatás színvonala  magasabb lehet.  



Ennek a lehetőségét a külső  szakértők, szakemberek  rugalmas alkalmazásának  lehetősége is biztosítja. (Az  azonban téveszme, hogy  hosszú távú, megfelelő  minőségi feladatellátás ‐ amely  nem kerüli meg a  közteherviselést‐ olcsóbban  működtethető, hacsak nem a  civil szervezet munkatársainak  önkizsákmányolásával, ami  hosszú távon elfogadhatatlan.) 



A speciális szaktudást, a  feladatellátáshoz szükséges  szakmai ismerteket nem az  önkormányzatnak kell  biztosítani. A civil szférában  könnyebben megoldható a 

- 10 -

és stratégiájának  megvalósítására.  

 



Az önfenntartáshoz szükséges  stabilitás megteremtése.  



Civil rendszer kiépítésével  méret‐hatékony intézményi  struktúra alakítható ki.  



Jellemző a szükségletekre való  érzékenység, rugalmasság. 



Szerződésben rögzített biztos  feladatellátás, és biztos  működtetési költség.  



A hosszabb távra biztosított  szerződés segíti a szervezet  életben maradását, és  megalapozza a szakmai  fejlődését, kiszámíthatóbbá  teszi a szervezet jövőjét.  



Biztosított a szakmai/szakértői  gárda kiépítésének lehetősége. 



További forráslehetőségek  bevonása (pályázatok) a civilek  számára kedvezőbb.  

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085       

Önkormányzat 

Civil szervezet 

részmunkaidő, a megbízási  jogviszony létesítése stb.   

A feladatellátáshoz kötődő  „napi gondok” nem a hivatalt,  és nem az önkormányzatot  terhelik.  



Rugalmas feladat‐ellátási  rendszer alakítható ki, amely  gyorsabban képes a  változásokra reagálni.  



Nő a forrásbevonás  lehetősége, mert a civil  szervezet további  pluszforrásokat is képes  megszerezni.  



Az önkormányzat  költségvetésében kedvezőbb,  ha a feladat ellátására  szolgáltatást vásárol.  



Nagyon gyakori, hogy az  átszervezésnek nem szakmai,  hanem pénzügyi okai vannak. Az  önkormányzat úgy gondolja,  hogy a civil szolgáltatás olcsóbb.  

 

Hátrányok 





A szolgáltatás léte bizonytalan.  Gyakorlatilag a szolgáltató egyik  napról a másikra „kivonulhat” a  rendszerből, és ekkor az  önkormányzatnak kell azonnal  kiépíteni az új szolgáltatási  rendszert.   Nehéz a feladat‐ellátás  garanciáit meghatározni, és  érvényesíteni. Nehezen  kontrollálható a feladatellátás  szakmai színvonala, nehezen  építhető be olyan szakmai  garancia, amely mindenkor  számon kérhető. Megszűnik a  képviselőtestület közvetlen  „utasítási” lehetősége. Az  ellenőrzés a szerződésben  meghatározott módszerekkel, és  tartalomig terjedhet. 



Forrásfüggés. A civil szervezetek  tőke‐hiánya bizonytalanná teszi  a működtetést, és lehetetlenné a  további pályázatok  megszerzését. 



A politikusokban bizalmatlanság  van a civilekkel szemben.  Megszűnik a politika közvetlen  befolyásolási lehetősége (pl.  kinevezés, bérmegállapítás, 

- 11 -

   



A feladatellátás feladatokat és  kötelezettséget jelent a  szervezet számára.  



Olcsóbb szolgáltatást várnak el,  amely a feladatellátás minőségét  ronthatja, vagy takarékossági  okokból olyan megoldásokat  keresnek, amely már nem  törvényes.  



Működésében ki van szolgáltatva  az önkormányzati politikai  erőviszonyoknak, lobby  érdekeknek, és a választásokat  követő változásoknak.  



Sok a törvényi kötöttség,  amelynek betartása nehezíti a  rugalmas feladatellátást.  



Az előre nem látható jogszabályi  változások megrengethetik a  feladatellátás rendszerét, vagy  akár a szervezetet is.  



A szervezet a feladatellátás  elvárásait teljesítve egyre jobban  elbürokratizálódik, amelynek  kertében elveszítheti a  legnagyobb értékét, a  rugalmasságot, a változásokra  való érzékenységet stb.  



„Függőség” alakul ki az  önkormányzattal szemben.  

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085       

Önkormányzat 

Civil szervezet 

fegyelmi felelősségre vonás stb.)  

A szervezet kiválasztásánál a  lobby érdek elnyomhatja a  szakmaiságot.  

   

   

3.2 Az együttműködés jelenlegi állapota a vizsgált területen (Kisdobsza –  Nagydobsza – Merenye körjegyzősége)    A három településen jelenleg működő civil szervezetek és az egyes önkormányzatok együttműködést  érintő tendenciája jelenleg a következőképpen alakul:  ‐  a  településeken  működő  civil  szervezetek  és  közösségek  működésének  eredményeit  az  egyes  önkormányzatok elismerik, pozitívumként, valós hozzáadott értékként értékelik  ‐ az önkormányzatok az elvi támogatás mellett –  kapacitásaikhoz mérten – igyekeznek támogatni  a  civil  szervezeteket,  anyagi  források  szűkében,  leginkább  infrastruktúrát  érintően,  működéshez  szükséges tárgyi eszközök, illetve közösségi helyiség biztosításával  ‐  bár  a  civil  szervezetek  saját  hatáskörükben  mindannyian  az  adott  települések  érdekeit  szolgálják,  valós  érdekérvényesítő  képességük  meglehetősen  gyenge,  mert  inkább  csak  kiegészítő,  mint  újító  jelleggel lépnek fel a lakóközösség ügyének érdekében  ‐  bár  a  civil  szervezetek  valóban  az  önkormányzati  hatáskörbe  tartozó  feladatok  ellátását  segítik,  kézzel  fogható  együttműködési  megállapodások  nem  születtek  az  egyes  önkormányzatok  és  a  településeken  működő  civil  szervezetek  között,  melyek  konkrét  kereteket,  valamint  a  biztosítékok  körét vázolnák fel az együttműködő felek számára    Mindhárom  településen  jellemző  tehát  a  civil  szervezetek  helyi  igényeket  kielégítő  működése,  a  párbeszéd  azonban  az  önkormányzat  és  a  civil  szervezetek,  vagyis  az  állami  és  a  nonprofit  szektor  között  inkább  eseti,  alkalmi  jellegű,  mintsem  egy  tudatos,  jól  átgondolt,  előremutató  fejlesztési  koncepció  része.  Így  legfőképp  elérendő  célként  fogalmazódik  meg  a  két  szektor  egymáshoz  való  közelítése  a  folyamatos  kommunikáció  és  eszmecsere  szintjén,  hogy  mindkét  fél  a  legnagyobb  hatékonysággal végezhesse céljai érdekében folytatott tevékenységeit, egymás kölcsönös megértése  és segítése által.    A  vállalkozói  szektor  és  az  önkormányzatok  egymással  való  kapcsolata  –  a  civil  szervezetekéhez  hasonlóan  –  alkalmi  jellegű,  legtöbbször  megmarad  az  ügyvitel  szintjén,  azaz  nincs  valós,  kétoldalú  kommunikáció,  közös  érdekek  mentén  való  együttgondoskodás.  A  három  település  önkormányzata  viszont  felismerte  azt,  hogy  a  helyben  működő  vállalkozások  a  települések  gazdasági  fejlődésének  motorjai.  Így,  ha  a  települések  vezetői  megismerhetik  a  vállalkozói  szféra  fejlesztésekre  vonatkozó  igényeit,  ezzel  egyidejűleg  pedig  a  vállalkozók  is  szem  előtt  tarthatják  saját  fejlesztési  stratégiájuk  megfogalmazásakor a települések fejlesztési elképzeléseit, az esetben jelentős források hatékonyabb  kiaknázására  nyílna  lehetőség.  A  vállalkozói  tőke  és  a  közösségi  források  egymást  erősítve  komoly  eredményeket hozhatnak mindhárom település életében.    

- 12 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085       

4. Javaslatok    4.1 Együttműködési területek bővítése    A települések önkormányzatainak, illetve civil szervezeteinek, vállalkozóinak egyaránt célja az ad‐hoc  jellegű  feladatvállalások  helyett  a  hosszú  távra  érvényes,  jól  átgondolt  és  folyamatos  utánkövetés  nyomán megvalósuló stratégiaalkotás. Ennek alapja a partnerség keretében történő együttműködés,  közös  gondolkodás  mentén  közös  célrendszer  meghatározása,  valamint  közös  cselekvési  terv  kidolgozása.    A közös munka nyomán létrejövő stratégia nem csupán az önkormányzatok, és a civilek, valamint a  vállalkozók  közti  kapcsolatok  erősödését  eredményezi,  de  hozzájárul  az  egyes  települések  önkormányzatai  egymással  való  együttműködésének  szorosabbra  fűzéséhez.  Emellett  a  stratégia  fontos  része  az  is,  hogy  ne  csupán  önkormányzat‐civil,  illetve  önkormányzat‐vállalkozói  együttműködések  szülessenek  hosszútávon,  de  a  két  szektor  –  civil  és  vállalkozói  –  közelítése  is  megtörténhessen,  az  egyes  önkormányzatok  közvetítésével,  valamint  lehetőség  adódhasson  háromoldalú megállapodások születésére is a jövőben.    Az együttműködés szintjei:  ‐ 1.  szint:  átfogó  megállapodás  az  állami  és  a  civil  szektor  képviselői  között,  mely  dokumentum  alapja  a  kapcsolatrendszer  kialakításának,  illetve  további  cizellálásának/bontásának/szervezetenkénti  fejlesztésének;  a  közös  értékeken  és  érdekeken  nyugszik, emellett kölcsönös tiszteleten és az egymás iránti bizalmon alapul    ‐ 2.  szint:  az  átfogó,  általános  megállapodás  alapjain  már  konkrét  feladatmegosztás,  illetve  feladatátvállalás is megvalósítható, feladat‐ellátási szerződések keretében    A  vállalkozói  szférával  való  együttműködés  legfőképp  az  első  szint  tartalmát  illetően  képzelhető  el,  azaz  egy  átfogó  megállapodás  megkötése  révén.  A  második  szint  esetében  a  vállalkozó  szektorral  kötött,  konkrétabb  együttműködési  megállapodások  –  a  civil  szervezetekével  ellentétben  –  nem  kifejezetten feladatmegosztó jellegűek, sokkal inkább gazdasági együttműködésekként foghatóak fel.     Az 1. szint teljesítésének lehetséges lépései:  ‐ Társadalmi  munkacsoport  alakulása  civil  szervezetek  képviselőiből,  önkormányzatok  tisztviselőiből,  valamint  külső,  független  szakértőkből,  azonos  arányú  részvétellel  és  képviseleti  jogosítványokkal  ‐ Gazdasági  munkacsoport  alakulása  a  vállalkozói  szféra  képviselőiből,  önkormányzatok  tisztviselőiből,  valamint  külső,  független  szakértőkből,  azonos  arányú  részvétellel  és  képviseleti  jogosítványokkal  ‐ Az  egyes  munkacsoportok  önkormányzatokkal  közös  fórumaikon  előkészítik  az  általános  megállapodást,  valamint  ezzel  egyidejűleg  lefektetik  annak  alapelveit,  a  következő  kérdések  alapvető vizsgálatával    1. Mit várnak az egyes felek az együttműködéstől?  2. Az  együttműködés  megvalósítása  érdekében  várhatóan  milyen  tennivalókra/teendőkre  lesz szükség?  3. Miként oszlanak meg a felelősségek és a feladatok az egyes felek között? 

- 13 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        A létrejövő megállapodások (civil/vállalkozói) alapvető tartalmi elemei elöljáróban a következők:  o Az együttműködésben részt vevő felek bemutatása (civil/vállalkozói)  o A közös alapelvek megfogalmazása (civil/vállalkozói)  o Az együttműködés egyes szintjeinek és formáinak meghatározása (civil/vállalkozói)  o A kapcsolattartás különféle szintjeinek meghatározása (civil/vállalkozói)  o Az  önkormányzatok  által  tett  kötelezettségvállalások  meghatározása,  támogatások  és  azok  formái (civil/vállalkozói)  o A civil szervezetek által ellátható feladatok köre (civil)  o A civil szervezetek kötelezettségvállalásai és azok formái, keretei (civil)  o A gazdasági együttműködések és fejlesztések lehetőségei az egyes településeken (vállalkozói)  o Közös akciók: konzultációk, képzések, fórumok, stb. keretei (civil/vállalkozói)  o Az együttműködés rendszeres értékelése, ennek módozatai, formái (civil/vállalkozói)  o Az együttműködés nyilvánosságának biztosítása (civil/vállalkozói)    Ezzel párhuzamosan szükséges lépések – az előzmények feltárása:   áttekintés  a  településeken  működő  civil  szervezetek/vállalkozások  működéséről,  tevékenységeiről, eredményeiről   egységes,  elektronikus  adatbázis  létrehozása  a  településeken  működő  civil  szervezetekről/vállalkozásokról,  mely  az  adatszolgáltatáson/információnyújtáson  túlmenően  az egymás közti kommunikáció megkönnyítését is szolgálja    A 2. szint teljesítésének lehetséges lépései – önkormányzatok és civil szektor:  A  vegyes  összetételű  munkacsoport  működése  nyomán  kialakított  általános  megállapodás,  illetve  szándéknyilatkozat  lefektetésével,  valamint  a  civil  szervezetek  kapacitásának  feltérképezését  követően sor kerülhet az esetleges feladat‐ellátási megállapodások tárgyalására. Mindez körültekintő  előkészítést igényel, mindkét oldalról, az alábbiak figyelembe vételével:    ‐  Szakmai  megközelítés  ‐  az  adott  ágazatra  vonatkozó  helyzet  feltérképezése,  állapotvizsgálat,  stratégia és fejlesztési irányok áttekintése: európai uniós gyakorlat és hazai jó példák megismerése;  meglévő stratégiák és fejlesztési koncepciók eredményeinek vizsgálata   ‐ Pénzügyi‐financiális megközelítés ‐ az adott ágazat finanszírozási lehetőségei: költségvetési törvény,  önkormányzat előző évi költségvetése alapján; költségvetés koncepciójának megismerése; az egyéb  forrásbevonás lehetőségeinek feltérképezése (pályázatok, támogatások)    ‐ Intézményi megközelítés ‐ annak az intézménynek a megismerése, amely eddig a feladatot ellátta:  helyszínen  való  tájékozódás,  szakmai  megbeszélések,  működési  engedély,  szakmai  program,  infrastrukturális feltételek megismerése stb.    ‐ Átfogó háttérismeret: jogszabályi kötöttségek, szakmai kapacitások, stb.     A feladat‐ellátási szerződés feltételeinek vizsgálata – önkormányzati oldal:    1. Előzetes elemzések és felmérése a feladatátszervezés szakmai feltételeiről, és finanszírozási  körülményeiről, lehetőségeiről.   2. A képviselőtestületek előzetes döntése arról, hogy mely feladat(ok) ellátására kíván szerződést  kötni.  

- 14 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      3. Alkalmas szervezet kiválasztása ‐ az alkalmas szervezet kiválasztásában segít, ha a szervezet  részletes szakmai koncepciót nyújt a feladat működtetésére (szakmai, szervezeti, finanszírozási).     Alapvető fontosságú, hogy megállapodás keretében vállalt feladatot csak az a szervezet láthat el,  amelynek alapító okiratában a céljai és tevékenysége között szerepel a vállalt feladat, illetve  működési engedéllyel rendelkezik.   A vizsgálat további szempontja lehet, hogy az adott szervezet rendelkezik‐e közhasznú, vagy  kiemelten közhasznú státusszal.   Ismerni szükséges:  ‐ az adott szervezet szakmai felkészültségét, szervezeti felépítését, az adott területen szerzett  tapasztalatokat  ‐ a szervezet pénzügyi stabilitására, a kötelezettségvállalási‐ és felelősségvállalási rendjére, a  köztartozások állapotára vonatkozó állapotát   4. Az egyeztetések elvégzése, az ellátási szerződés megfogalmazása. Az egyeztetésnek ki kell térni a  feladat pontos meghatározására, a szakmai feltételekre, a finanszírozás rendjére, az ellenőrzés  rendszerére.   5. Döntés a feladat átadásáról és szerződéskötés.     A feladat‐ellátási szerződés feltételeinek vizsgálata – civil oldal:    1. A szervezet alapító okiratának felülvizsgálata (szerepel‐e a tevékenységek körében a tervezett  feladat).   2. A vonatkozó jogszabályok átnézése, a rendelkezésre álló kapacitások számbavétele (infrastruktúra,  humán, szakmai,).   3. Szakmai, finanszírozási terv készítése.   4. A szervezet vezető szervének döntése a feladat felvállalásáról (közgyűlés, elnökség, kuratórium  stb.).   5. A tervezett cselekvési terv és ütemterv összeállítása.   6. Szerződéskötés.    

  4.2 Kapcsolatrendszer fejlesztése  A kapcsolattartás és a kapcsolatépítés fórumai – külső kommunikációs csatornák:    ‐ Civil Adatbázis/Vállalkozói adatbázis – elektronikus felület (interaktív) – naprakész adatbázis,  folyamatos frissítéssel  ‐ Önkormányzati Hírlevél – egységes, illetve célcsoportonként specifikált formában (közös döntés  munkacsoportok által a megjelenés formájáról és gyakoriságáról)  ‐ Közös szakmai rendezvények, fórumok, műhelyek szervezése és lebonyolítása – az  együttműködés nyilvánosságának biztosítása    - 15 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      A kapcsolattartás és a kapcsolatépítés fórumai – belső kommunikációs csatornák:    1. Társadalmi részvétel lehetőségének biztosítása a civil szervezetek/vállalkozások számára a helyi  jogalkotásban:      ‐ helyi rendeletek előkészítésében való aktív részvétel lehetősége: észrevételek megtétele,  véleményezési és javaslattétele jogosítványok)   ‐ részvételi lehetőség biztosítása a képviselőtestületi, illetve bizottsági/szakbizottsági üléseken   ‐ módosító indítványok benyújtásának lehetősége a civil szektor képviselői részéről    Cél:  széleskörű  társadalmi  részvétel  lehetőségének  biztosítása,  illetve  a  társadalmi  szervezetek/gazdasági szervezetek érdekérvényesítő képességének növelése    Előfeltétele:  a  fentiekben  megfogalmazottakat  az  egyes  települések  képviselőtestületei  előzetesen,  rendeleti úton deklarálják, valamint a gyakorlatban való alkalmazhatóság okán a társadalmi részvétel  biztosításához szükséges mértékben módosítsák szervezeti és működési szabályzatukat    Az  önkormányzati  rendeletek  előkészítésének  társadalmi  részvétele  tárgyában  együttműködési  megállapodás kötése javasolt az önkormányzat, valamint a civil szektor/vállalkozói szektor képviselői  között, legalább az alábbiak szerint:    1. Az együttműködő felek kinyilvánítják, hogy a demokrácia alapelveinek tiszteletben tartása mellett  a  helyi  társadalmi/gazdasági  viszonyokat  szabályozó  önkormányzati  rendeletek,  és  azok  módosításainak (rendelet‐tervezet) előkészítésében, véleményezésében együtt kívánnak működni.  2.  Az  Önkormányzat  a  civil  szervezet/gazdasági  szervezet  regisztrációs  lapján  megjelölt  tárgykörű  rendelet‐tervezete(ke)t  véleményezésre  megküldi  a  civil  szervezetnek/gazdasági  szervezetnek  a  képviselő‐testület  ülését  megelőző  20  nappal  korábban.  (rendelet‐tervezetek  tárgyköreinek  tárgyalása)    3.  Az  Önkormányzat  a  civil  szervezet/gazdasági  szervezet  részére  a  rendelet‐tervezetet  az  általuk  a  regisztrációs lapon megadott címre küldi meg (postai úton, vagy elektronikusan).    4.  A  civil  szervezet/gazdasági  szervezet  a  képviselő‐testület  ülését  megelőző  5  nappal  (beérkezési  határidő)  teheti  meg  írásban  javaslatát,  észrevételét  a  jegyző  felé  a  rendelet‐tervezettel  kapcsolatban.    5. A civil szervezet/gazdasági szervezet kötelezi magát arra, hogy amennyiben szövegszerű javaslatot  nyújt be a társadalmi részvétel során, úgy annak szöveges indokolását is elkészíti és közreműködik az  előzetes hatásvizsgálat elkészítésében.    6.  Az  Önkormányzat  lehetőséget  biztosít  arra,  amennyiben  ezt  a  civil  szervezet/gazdasági  szervezet  előre  jelzi,  hogy  a  képviselő‐testület  szakbizottsága  előtt,  mely  a  rendelet‐tervezetet  tárgyalja,  személyesen  is  ismertesse  véleményét,  javaslatát.  A  civil  szervezetnek/gazdasági  szervezetnek  ezen  szándékát  a  képviselő‐testület  ülését  megelőz  8  nappal  korábban  a  körjegyző  felé  kell  jelezni  a  javaslat vagy észrevétel egyidejű megküldésével.    7.  Az  Önkormányzat  kötelezi  magát,  hogy  a  civil  szervezet/gazdasági  szervezet  javaslatát,  észrevételét a képviselő‐testület tagjaival ismerteti a rendelet‐tervezet tárgyalása során.   

- 16 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      8.  A  civil  szervezet/gazdasági  szervezet  tudomásul  veszi,  hogy  javaslata,  észrevétele  nem  kötelezi  a  képviselő‐testületet döntéshozatalában.    2. Közös szervezeti struktúra kialakítása és civil képviselet/vállalkozói képviselet biztosítása:     ‐ civil referens/vállalkozói referens alkalmazása az önkormányzatok (körjegyzőség) részéről   ‐ vegyes összetételű szakmai munkacsoportok rendszeres ülésezésének bevezetése, szervezeti és  működési kereteinek lefektetése    Civil referens feladatköre:  ‐ kapcsolatot tart a civil szervezetekkel,   ‐ elősegíti tájékozottságukat, munkavégzésükhöz információkat nyújt,   ‐ figyelemmel kíséri a jogszabályokat, önkormányzati döntéseket, pályázati lehetőségeket, azokról  tájékoztatja a civil szervezetek képviselőit,   ‐ elősegíti a civil szervezetek pályázatainak elkészítését,   ‐ elősegíti az önkormányzat és a civil szektor kommunikációját,  ‐ koordinálja a társadalmi munkacsoport működését és tevékenységét.    Gazdasági referens feladatköre:  ‐ kapcsolatot tart a helyi gazdasági szervezetekkel, vállalkozásokkal,   ‐ elősegíti tájékozottságukat, munkavégzésükhöz információkat nyújt,   ‐ figyelemmel kíséri a jogszabályokat, önkormányzati döntéseket, pályázati lehetőségeket, azokról  tájékoztatja a gazdasági szervezetek, vállalkozások képviselőit,   ‐ elősegíti a gazdasági szervezetek, vállalkozások pályázatainak elkészítését,   ‐ elősegíti az önkormányzat és a vállalkozói szektor kommunikációját,  ‐ koordinálja a gazdasági munkacsoport működését és tevékenységét.    A  civil‐önkormányzati  együttműködés  hosszabb  távú  gondolkodást,  folyamatos  kapcsolatot  és  rendszerszemléletet feltételez.    Néhány konkrét, viszonylag rövid időn belül érzékelhető előrelépést eredményező feladat:    •  Civil támogatások, programok egy helyen történő összesítése (pl.referens)  •  Szakbizottsági támogatásokhoz “pályázati űrlap” készítése   •  A támogatásokhoz korrekt “beszámolási, elszámolási űrlap” készítése  •  Igények felmérése, kérdőív ‐ összegzés   •  Civil adattár aktualizálása – kiadása / nyilvánossá tétele  •  Civil Klub működtetésének ösztönzése   •  Az önkormányzat pályáztatási rendszerének kidolgozása – nyilvánosságra hozása  •  A szervezetek támogatási tapasztalatainak áttekintése és továbbfejlesztése   •  Az  önkormányzat  által  a  civil  szervezeteknek  nyújtott  támogatások  tapasztalatainak  összegzése, önkormányzati civil alap / pályáztatási alap működtetése  •  Civil szakmai konferenciák megrendezése, támogatása, képzések szervezése, ösztönzése  •  Rendszeres információ biztosítása ‐ internetes honlapon keresztül  •  Rendszeres  megjelenés  biztosítása  a  civil  együttműködésnek  a  helyi  médiában,  sajtóban,  a  település internetes lapjain, rendezvényein       

- 17 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        A számos lehetséges hosszabb távú feladatból külön is érdemes felhívni a figyelmet az alábbiakra:    •  Célszerű a “társadalmi kapcsolatokat” (civil, ifjúsági, lakossági, kisebbségi, nemzetközi, sajtó,  rendezvény…) egységesen kezelni a hivatal struktúrájában is.  •  A  civil  szervezetekkel  közösen  ki  lehet  alakítani  az  érdekegyeztetés  helyi  rendszerét,  az  érdekegyeztető fórumok szerep‐ és hatáskörét.  •  Az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusának (szervezeti és működési szabályzatának)  átalakításával  meg  lehet  teremteni  annak  feltételét,  hogy  az  egyes  döntések  rendeletek  megszületése  előtt  a  magát  érintettnek  valló  valamennyi  társadalmi  csoport,  szervezet  kifejezhesse  véleményét,  álláspontjával  befolyást  gyakorolhasson  a  döntések,  rendeletek  tartalmára.  •  Önkormányzati  támogatással  ki  lehet  alakítani  ‐  a  civil  érdekeket  képviselő,  és  együttműködésüket  szervező  ‐  helyi  szervezetek  működési  feltételeit,  egy  közös  vitában  megformált minimális normát felállítva és betartva.   •  A civil érdekeket képviselő szervezetekkel egyetértésben ki lehet dolgozni a szervezetek olyan  önkormányzati támogatásának rendjét, amely   ‐   működési,   ‐   feladatvállalási (szerződésen nyugvó, megállapodásos)  ‐   és pályázati támogatásokból áll.   •  Átfogó,  méréseken  alapuló  vizsgálatra  van  szükség,  mely  alapján  pontosítható,  felülvizsgálható az önkormányzat civil stratégiája. Ennek lépései, feltételei:   ‐  Helyzetkép készítése (kutatás, statisztikai elemzések, interjúk)  ‐  Az  önkormányzat  kötelező  feladatai  ellátását  segítő/átvállaló  projektek  támogatása,  esetleg az önkormányzat maga is indítson ilyeneket (pl. pályázat kiírása a kötelező feladatok  ellátására)  ‐  Az  egyes  bizottságok  (minden  terület)  foglalkozzanak  a  civil  szervezetekkel,  mint  a  hatékony együttműködés potenciális partnereivel.    Fenti intézkedések megalapozásául szolgáló, alapvető lépések a következők (önkormányzati oldal):  ‐ a társadalmi részvétel szabályozási környezetének kialakítása a három település irányítási  struktúrájában, mindkét szektor esetében  ‐ képviselőtestületi határozatban javasolt elfogadni a jövőbeni együttműködési megállapodások  tartalmát, mindkét szektor esetében  ‐ javasolt továbbá az önkormányzatok, illetve körjegyzőség szervezeti és működési szabályozását a  fentiekben megfogalmazottak alapján módosítani, illetve a tervezett tevékenységek,  együttműködések szabályozási környezetét összhangba hozni az elérni kívánt célokkal    A fenti javaslatokból jól látható, hogy a három település –  Kisdobsza, Nagydobsza, Merenye – nem  kizárólag  egyoldalú  kommunikációs  csatornák  és  alkalmak  körét  szeretné  bővíteni  a  civil,  illetve  a  vállalkozói szektor számára, sokkal inkább törekszik valós együttműködésre és közös gondolkodásra,  mely  szándékát  –  a  kölcsönösség  jegyében  –  jól  átgondolt  stratégiai  elképzelések  mentén,  írásba  foglalt,  kétoldalú  megállapodások  nyomán,  és  saját  szervezeti‐működési  rendjébe  való  beemelésükkel igyekszik biztosítani a jövőben.     A fentiekben megfogalmazott javaslatok mentén e tanulmány függelékeként csatolásra kerül néhány  dokumentum‐minta,  melyek  adminisztratív  segítségül  szolgálhatnak  a  kitűzött  célok  elérése  érdekében.    

- 18 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        A függelékben szereplő dokumentumok a következők:  1.  sz.  melléklet:  Regisztrációs  lap  társadalmi  szervezet  részére  a  helyi  önkormányzattal  való  együttműködés,  a  helyi  jogalkotásban  való  társadalmi  részvétel  és  a  helyi  civil  adatbázis  kialakítása  céljából (MINTA)  2. sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való  együttműködés,  a  helyi  jogalkotásban  való  társadalmi  részvétel  és  a  helyi  civil  adatbázis  kialakítása  céljából (MINTA)  3. sz. melléklet: Elektronikus – internetes felületen elérhető – adatbázis strukturális felépítésére tett  javaslat  4. sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan  5.  sz.  melléklet:  P  Á  L  Y  Á  Z  A  T  I        Ű  R  L  A  P  civil  szervezetek,  közösségek  ,  társadalmi  önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA)     

5. Összefoglalás    Ennek  a  tanulmánytervezetnek  a  célja,  hogy  a  megrendelő  Önkormányzatok  számára  útmutatót,  segítséged  adjon  a  térségbeli  civil  és  vállalkozói  szférával  kialakítandó  kapcsolatok  és  együttműködésének  erősítésében.  A  települések  önkormányzatainak,  illetve  civil  szervezeteinek,  vállalkozóinak  egyaránt  célja  a  globális  versenyben  való  helytállás,  még  ha  az  mindösszesen  abban  testesül meg, hogy a leszakadását igyekeznek mérsékelni. Ezen az úton fontos, hogy az ad‐hoc jellegű  feladatvállalások  helyett  a  hosszú  távra  érvényes,  jól  átgondolt  és  folyamatos  utánkövetés  nyomán  megvalósuló  stratégiaalkotás.  Ennek  alapja  a  partnerség  keretében  történő  együttműködés,  közös  gondolkodás mentén közös célrendszer meghatározása, valamint közös cselekvési terv kidolgozása.    E tanulmány számos olyan esetet és lehetőséget tárt fel, ami révén a fenti célok elérését biztosítani  lehet. Fontos kiemelni azonban, hogy a körjegyzőség településeinek és partnerszervezeteinek eddig  számos  sikeres  együttműködését  tudhatnak  magukénak,  és  ezt  az  együttműködést  kívánják  mind  magasabb szinten megvalósítani.     A közös munka nyomán létrejövő stratégia nem csupán az önkormányzatok, és a civilek, valamint a  vállalkozók  közti  kapcsolatok  erősödését  eredményezi,  de  hozzájárul  az  egyes  települések  önkormányzatai  egymással  való  együttműködésének  szorosabbra  fűzéséhez.  Emellett  a  stratégia  fontos  része  az  is,  hogy  ne  csupán  önkormányzat‐civil,  illetve  önkormányzat‐vállalkozói  együttműködések  szülessenek  hosszútávon,  de  a  két  szektor  –  civil  és  vállalkozói  –  közelítése  is  megtörténhessen,  az  egyes  önkormányzatok  közvetítésével,  valamint  lehetőség  adódhasson  háromoldalú megállapodások születésére is a jövőben.    A  tanulmány  és  egyben  Nagydobsza,  Kisdobsza  és  Merenye  célja,  hogy  a  partnerségre  alapozott  együttműködés révén hozzájárulhassanak a környezetük fejlődéséhez.  

- 19 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        FÜGGEÉK:    A függelékben szereplő dokumentumok a következők:  1.  sz.  melléklet:  Regisztrációs  lap  társadalmi  szervezet  részére  a  helyi  önkormányzattal  való  együttműködés,  a  helyi  jogalkotásban  való  társadalmi  részvétel  és  a  helyi  civil  adatbázis  kialakítása  céljából (MINTA)  2. sz. melléklet: Regisztrációs lap gazdasági szervezet/vállalkozó részére a helyi önkormányzattal való  együttműködés,  a  helyi  jogalkotásban  való  társadalmi  részvétel  és  a  helyi  civil  adatbázis  kialakítása  céljából (MINTA)  3. sz. melléklet: Elektronikus – internetes felületen elérhető – adatbázis strukturális felépítésére tett  javaslat  4. sz. melléklet: Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan  5.  sz.  melléklet:  P  Á  L  Y  Á  Z  A  T  I        Ű  R  L  A  P  civil  szervezetek,  közösségek  ,  társadalmi  önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására (MINTA) 

- 20 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        1.

sz. melléklet 

    REGISZTRÁCIÓS LAP TÁRSADALMI SZERVEZET RÉSZÉRE A HELYI ÖNKORMÁNYZATTAL VALÓ  EGYÜTTMŰKÖDÉS, A HELYI JOGALKOTÁSBAN VALÓ TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS A HELYI CIVIL  ADATBÁZIS KIALAKÍTÁSA  CÉLJÁBÓL*      Társadalmi Szervezet neve    Székhelye    Telephelye    Képviselője    Bírósági nyilvántartásba vétel száma     Bírósági nyilvántartásba vétel időpontja     Társadalmi Szervezet alaptevékenységei     Az alábbi tárgykör(ök)ben kívánunk    együttműködni az önkormányzattal    Az alábbi tárgykörű önkormányzati rendelet(ek)    előkészítésében, véleményezésében kíván a  szervezet részt venni      A  Társadalmi  Szervezet  képviselője  kijelentem,  hogy  az  adatlapon  megadott  adatok  a  valóságnak  megfelelnek.     Hozzájárulok,  hogy  az  adatlapon  megadott  szervezeti  adatok  a  helyi  civil  adatbázis  elektronikus  felületén a nyilvánosság számára is elérhetőek legyenek.    Kelt:  Társadalmi Szervezet képviselője  *: A regisztrációs laphoz csatolni kell a Társadalmi Szervezet alapdokumentumát, a bírósági nyilvántartásba vételről szóló  bírósági végzés másolatát, valamint képviseltre jogosult személy közjegyző által hitelesített 30 napnál nem régebbi aláírási  címpéldányát                 

- 21 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        2.

sz. melléklet 

    REGISZTRÁCIÓS LAP GAZDASÁGI SZERVEZET/VÁLLALKOZÓ RÉSZÉRE A HELYI ÖNKORMÁNYZATTAL  VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS, A HELYI JOGALKOTÁSBAN VALÓ TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS A HELYI  VÁLLALKOZÓI ADATBÁZIS KIALAKÍTÁSA  CÉLJÁBÓL*      Gazdasági szervezet/vállalkozó neve    Székhelye    Telephelye    Képviselője    Cégjegyzék száma     Alapítás dátuma (nyilvántartásba vétel)     Gazdasági szervezet/vállalkozás tevékenységei    Az alábbi tárgykör(ök)ben kívánunk    együttműködni az önkormányzattal    Az alábbi tárgykörű önkormányzati rendelet(ek)    előkészítésében, véleményezésében kíván a  gazdasági szervezet/vállalkozó részt venni      A  gazdasági  szervezet/vállalkozás  cégjegyzésre  jogosult  képviselője  kijelentem,  hogy  az  adatlapon  megadott adatok a valóságnak megfelelnek.     Hozzájárulok, hogy az adatlapon megadott szervezeti adatok a helyi vállalkozói adatbázis elektronikus  felületén a nyilvánosság számára is elérhetőek legyenek.    Kelt:    Cégjegyzésre jogosult képviselő  *: A regisztrációs laphoz csatolni kell a gazdasági szervezet/vállalkozás 30 napnál nem régebbi tárolt cégkivonatának  másolatát, valamint képviseltre jogosult személy közjegyző által hitelesített 30 napnál nem régebbi aláírási címpéldányát                 

- 22 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        3.

sz. melléklet 

 

Elektronikus – internetes felületen elérhető – adatbázis strukturális felépítésére tett javaslat 

Hivatkozás 

Tartalom 

Főoldal ‐ Bemutatkozás 

  A  főoldalon  bemutatásra  kerülnek  a  civil/vállalkozói  adatbázis  létrehozásának  rövid‐,  közép,  ‐  és  hosszú  távú  céljai,  a  kezdeményezés  előzményei,  valamint  az  annak  nyomán  addig  elért eredmények.        A hivatkozás alatt naprakész tudósítás valósulhat  meg  az  aktuális  eseményekről,  mind  a  civil  szektort,  mind  a  vállalkozói  szektort,  mind  az  előbbi  két  szereplő  és  az  önkormányzat  együttműködését  illetően,  helyi  szinten.  A  helyi  közösséget  közvetlenül  érintő  hírek  mellett  javasolt  egyéb  jelentős,  hazai  és  nemzetközi  hírek  megjelenítése  a  felületen,  mely  a  civil/gazdasági  szektor  szereplőit  jelentősebb  mértékben érinti.        A  hivatkozás  alatt  egyrészt  javasolt  egy  rövid  összefoglaló  megjelentetése,  mely  a  helyi  civil  szektor/gazdasági  szektor  általános  leírását  tartalmazza,  aktuális  helyzetükre  vonatkozóan.  Itt javallt alapvető, összesített statisztikai adatok  megosztása:   ‐ civil szervezetek esetében: pl. számuk; aktív  tagjaik  száma;  önkénteseik  száma;  foglalkoztatottak száma; stb.  ‐ vállalkozások  esetében:  pl.  gazdálkodási  forma szerinti bontás arányai (Kft., Bt.;  e.v.,  stb.);  ágazat  szerinti  bontás  arányai;  foglalkoztatottak száma; stb.  Másrészt  javasolt  e  hivatkozás  alatt  al‐ hivatkozások kialakítása, melyek alatt a konkrét,  nevesített  civil/gazdasági  szereplők  bemutatkozására nyílik lehetőség, alapadatok és  tevékenységi  kör(ök)  ismertetésével.  E  hivatkozás  tartalma  a  civil/gazdasági  szereplők  adatszolgáltatásán  alapul,  melyre  a  részükre  eljuttatott regisztrációs lapon nyílik lehetőségük.

Hírek 

Civil szektor/Gazdasági szektor   

- 23 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085     

Hivatkozás 

Tartalom 

Szakmai testületek  (civil munkacsoport/gazdasági munkacsoport) 

Eseménytár 

Dokumentumtár 

- 24 -

    E hivatkozás alatt kerül sor a vegyes összetételű  munkacsoportok  –  civil  munkacsoport  és  gazdasági  munkacsoport  –  bemutatására,  a  rövid‐,  közép,  ‐  és  hosszú  távú  célok,  a  kezdeményezés  előzményei,  valamint  az  annak  nyomán addig elért eredmények ismertetésével.  Ezen  felül  a  munkacsoportok,  mint  szakmai  testületek  konszenzusos  alapon  kialakított  és  írásba foglalt szervezeti‐és működési szabályzata  (SZMSZ) is megtekinthető e hivatkozás alatt.        Az Eseménytár célja, hogy egyrészt tudósítson a  civil  szervezetek  rendezvényeiről,  a  vállalkozói  szféra  gazdasági  eseményeiről,  valamint  az  előbbi  két  szektor  és  az  önkormányzat  által  szervezett  közös  rendezvényekről.  A  funkcióban  egyrészt  a  közeljövőben  várható  rendezvényekről  történik  tudósítás,  másrészt  a  megvalósult  rendezvények  rövid  tartalmi  beszámolói is megtekinthetővé válnak.  A  helyi  események  előrejelzése  mellett  további  hazai,  illetve  nemzetközi  –  civil/vállalkozói  szektort  érintő  –  események  előrejelzése  is  helyet kaphat e hivatkozás alatt.        A  dokumentumtárban  helyet  kaphatnak  a  civil  szervezetek  alapdokumentumai  (alapszabály/alapító  okirat;  SZMSZ;  közhasznúsági  jelentés;  közgyűlések  jegyzőkönyvei;  stb.),  a  gazdasági  szektor  szereplőinek  alapdokumentumai  (céginformációs  adatlap;  cégkivonat;  stb.),  valamint  a  két  szektor  és  az  önkormányzat  együttműködéséből  eredő  közös  dokumentumok  (civil  koncepció;  szakmai  testületek,  munkacsoportok  üléseinek  jegyzőkönyvei; együttműködési megállapodások;  feladat‐ellátási  szerződések;  együttműködést  érintő képviselőtestületi határozatok; stb.)     

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085     

Hivatkozás 

Tartalom 

    Jogtár 

    A  civil  szervezeteket/vállalkozásokat  érintő  jogszabályok  gyűjteménye,  helyi  rendeletek,  hazai,  illetve  nemzetközi  szabályozások  tekintetében is.      Helyi/hazai/nemzetközi  pályázati  lehetőségek  gyűjteménye,  folyamatos  pályázatfigyelés  és  frissítés  nyomán,  civil  szervezetek/vállalkozások  fejlesztését  célzó,  valamint  az  egyes  szektorok  együttműködését  fejlesztendő  pályázatokra  tekintettel.      A  Fórum  funkció  lehetőséget  biztosít  az  interaktivitásra,  regisztrációt  követően  az  oldalt  látogatók  egymás  közti  kommunikációjára,  általuk generál és jelentősnek vélt kérdésekben.      Az  oldalon  lehetőség  nyílik  elektronikus  hírlevél  igénylésére,  mely  havi  rendszerességgel  kerül  megküldésre,  vegyes  tartalommal,  a  legfontosabb aktuális események kapcsán az azt  igénylők részére.    Közösséget  érintő,  általános  társadalmi  és  gazdasági  kérdések  időszakos  felvetésével,  valamint  kifejezetten  helyi  közösséget  érintő  társadalmi  és  gazdasági  kérdésekben  javasoljuk  szavazási  lehetőséget  biztosító  funkció  kialakítását  az  oldalon,  mely  szintén  az  interaktivitás  fokozásának  egyik  eszköze  lehet,  ezáltal növelve az oldal látogatottságát, valamint  a regisztrált látogatók számát.    Az oldalon lehetőség nyílik a látogatók számára a  tartalomban  való  keresésre  is,  többek  között  az  alábbi  szűrők  mentén:  név;  adószám;  székhely;  főtevékenység;  stb..  E  szűrők  alkalmazásával  mind  a  helyi  civil,  mind  pedig  a  helyi  gazdasági  szektor  szereplőiről  érhetők  el  információk,  közvetlen, célirányos keresés által. 

Pályázatok 

Fórum 

Hírlevél 

Szavazás 

Keresés 

     

- 25 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      4.

    sz. melléklet 

Javaslat települési Civil Koncepció tartalmi összeállítására vonatkozóan    Bevezető    A koncepció kialakításának előzményei és szándékai ‐ az alapelvek rövid összefoglalása    A civil szférára vonatkozó jövőkép kialakítása szerves része a települési jövőképnek, azzal koherens.    A cél egy jól működő, kölcsönös érdekeken alapuló partneri viszony és a bizalom az önkormányzat és  a civil szervezetek között.    Az önkormányzat alapelvként elfogadja, hogy az önkormányzati feladatok, szolgáltatások ellátásába  és  a  döntés‐előkészítési  folyamatba  be  akarja  vonni  a  civil  szférát,  és  az  ehhez  szükséges  személyi,  tárgyi feltételeket megteremti.    A kapcsolat közös értékeken és kölcsönös tiszteleten alapul.    Nagydobsza Község Önkormányzata hosszabb távon és folyamatosan számít a non‐profit szféra által  nyújtott  szolgáltatásokra,  és  egyben  vállalja,  hogy  a  feladatok  ellátásához  szükséges  pénzügyi,  szakmai, infrastrukturális segítséget biztosít a civil szervezetek számára.      A koncepció célja és feladata    A koncepció vertikális céljai, feladatai:    - a  civil  szervezetek  működésének  javítása,  a  hatékonyabb  működés  elősegítése  (képzéseken  való részvétel segítése, a szervezetek működési feltételeinek javítása),    - a  szervezetek  bevonása  egyes  feladatok  ellátásába  (közös  pályázati  részvétel,  közös  szükséglet‐feltárás),    - szervezetek  egymás  közötti  együttműködésének  erősítése  (információáramlás,  közös  rendezvények, nyilvánosság),    - önkormányzati  és  a  civil  szektor  kapcsolatainak  intézményesítése  (bevonás  a  döntés‐ előkészítő munkába).    A koncepció horizontális céljai, feladatai:    - környezetvédelmi feladatok (természetvédelem, hulladékgazdálkodás, vízkészlet védelem),    - szociális terület fejlesztése,    - kulturális  szabadidős  szolgáltatás  fejlesztése  (alkohol‐  és  drogmentes  szórakozóhelyek,  ifjúsági közélet‐fejlesztés, adományozói kultúrafejlesztés), 

- 26 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        -

egészség  megőrzés,  fogyatékos  rehabilitáció  fejlesztés,  szabadidős  sport‐tevékenység  fejlesztése, 

-

esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos feladatok, 

-

a társadalmi kirekesztődés megakadályozásával kapcsolatos fejlesztések. 

        A koncepcióban használt fogalmak tisztázása     ‐  non‐profit  szervezet,  civil  szervezet,  alapítvány,  közalapítvány,  egyesület,  közhasznú,  kiemelten  közhasznú, stb.      A Civil Koncepció hatályának meghatározása    - személyi hatály  - tárgyi hatály  - időbeli hatály      Jogszabályi áttekintés    - civil szervezetekre – non‐profit szektorra vonatkozó legfontosabb jogszabályok megjelenítése    A civil szféráról általában   ‐ civil szektor helye és szerepe a társadalomban (hazai és nemzetközi kitekintés, röviden)    Civil szervezetek: Nagydobsza – Kisdobsza – Merenye  ‐ 

Bírósági nyilvántartás alapján – települése(ke)n székhellyel rendelkező szervezetek 

‐ 

Civil Adatbázisban regisztrált szervezetek 

  Civil szervezeteket felmérő kutatás eredményei: Nagydobsza – Kisdobsza – Merenye  ‐ 

humán‐erőforrás 

‐ 

finanszírozás 

‐ 

infrastruktúra 

‐ 

kapcsolatok 

 

- 27 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      Civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatrendszere  Civil szervezetek egymás közt  ‐ Nagydobsza Község Önkormányzata szorgalmazza, hogy a civil szféra aktív tagjai és az általuk  generált civil közösségek egymásra találjanak, közös célokat és stratégiákat dolgozzanak ki.  ‐ A civil szervezetek kapcsolatrendszere bővítésének alapját képezi a Civil Adatbázis funkciója.    Civil szervezetek és az önkormányzat között  Nagydobsza Község Önkormányzata és a civil szféra kapcsolatát az informális kapcsolatokon túl  szerződések szabályozzák, melyek lehetséges formái:  a.) szerződéskötés önkormányzati feladatok ellátására  b.) szerződéskötés önkormányzati támogatás igénybevételére  c.) együttműködési megállapodás    Civil szervezetek és a vállalkozó szféra között  A két szféra közötti kapcsolat kialakítását segíti elő egy, az önkormányzat helyi adókról és az adózás  rendjéről szóló rendelete, mely lehetőséget teremthet a vállalkozónak, hogy helyi iparűzési adójának  X %‐át, a településen működő civil szervezetek számára ajánlja fel.    Az együttműködés szervezeti struktúrája  Nagydobsza  Község  Önkormányzata  elismeri,  hogy  települési  szintű  civil  ügyekben  deklaráltan  együttműködő legitim civil partnere a Civil Munkacsoport, mely egyben a civil kontroll lehetőségét is  megteremti  a  döntéshozatalok,  a  rendeletalkotások  előtt,  és  önkormányzati  döntések  végrehajtásakor. A következők szerint:  ‐ Nagydobsza Község Önkormányzata biztosítja a megszólalás, a javaslattételi és véleményezési jog  gyakorlásának  lehetőségeit  a  közgyűléseken  és  bizottsági  üléseken  a  civil  közösségek  "delegáltjai"  részére.  ‐  Nagydobsza  Község  Önkormányzata  vállalja,  hogy  a  képviselőtestületi  és  hivatali  meghívásokat,  a  bizottságok, képviselőtestületi ülések napirendjét és a civil ügyek előterjesztéseit a Civil Adatbázison  keresztül megküldi a legitim civil fórumoknak.  ‐ Nagydobsza Község Önkormányzata eszközt biztosít a civil szervezeteknek arra vonatkozóan, hogy a  hivatalban,  vagy  a  bizottságokban  ’’elhaló’’  ügyek  esetében  közvetlenül  a  képviselőtestülethez  fordulhassanak,  valamint  javaslattételi  lehetőséget  teremt  a  képviselőtestületi  ülések  napirendi  pontjaira a Civil Munkacsoporton keresztül.  ‐  Nagydobsza  Község  Önkormányzata  lehetővé  teszi  a  civil  szervezetek  részvételét  a  bizottságok  munkájában,  akár  külső  szakértőként  is.  A  bizottságok  a  külső  szakértői  kör  kialakításakor 

- 28 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      támaszkodjanak  a  civil  szervezetek  véleményére,  tegyék  lehetővé  a  bizottságokba  való  jelölés  kezdeményezésének jogát.    A civil részvétel lehetséges formái  A civil szervezetek képviselői a következő alternatívák szerint dolgozhatnak:  -

külső  szakértőként:  ‐  állandó  külső  szakértőként,  vagy  ‐  esetenkénti  szakértőként  adott  szakmai kérdések előkészítésekor 

-

bizottsági tagként (amennyiben megválasztott képviselő) 

-

bizottsági "külsős" tagként 

  Fórumok működésének rendje  Nagydobsza Község Önkormányzata által működtetett fórum esetében:  Évente  legalább  két  civil  fórumot  hív  össze,  melynek  témái  között  a  civil  szervezetek  és  az  önkormányzat  együttműködésének  tapasztalatai  és  jövőbeni  tervei  szerepelnek.  A  civil  fórum  hatáskörei  a  kölcsönös  véleményalkotásra  és  tervmeghatározásra  vonatkoznak.  Az  önkormányzat  a  civil  fórumot  a  településen  működő  civil  szervezetek  felé  a  Civil  Adatbázison  és  a  helyi  médián  keresztül hirdeti meg.  A civil szervezetek fórumai esetében:  ‐ Az önkormányzat saját civil döntései meghozatalát megelőző időszakban konzultációt kezdeményez  az illetékes civil képviseletetekkel, illetve civil szervezetek képviselőivel.  ‐  Aktuális  ügyekben  az  érintett  civil  képviseletek,  egyes  szervezetek  kérhetik  Nagydobsza  Község  Önkormányzatától,  bizottságaitól,  képviselőktől  a  meghallgatásukat,  amelyet  a  megkeresettek  kötelesek teljesíteni.    Támogatási formák  Pénzügyi támogatás  A pénzügyi támogatás formái lehetnek:  A)  A  bizottsági  alapok  általi  finanszírozás  (Kulturális  Alap,  Ifjúságpolitikai  Alap,  Sport  Alap,  Mezőgazdasági Alap, Szociális és Egészségügyi Alap, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Alap....) mely  lehet:  -

működési támogatás 

-

programtámogatás 

-

eseti támogatás 

- 29 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      B) Kedvezményezés (adókedvezmények, adóalapból leírható tételek, stb.)  C) Önkormányzati feladatok kiszerződtetése  D) Közvetlen támogatás a község költségvetéséből   Szakmai támogatás  A  nonprofit  szféra  speciális  jogi  és  adózási  feltételek  mellett  működik,  széleskörű  pályázati  lehetőségekkel  rendelkezik.  Ezek  ismerete,  koordinálása,  speciális  tudást  igényel.  Ennek  továbbadására  ad  lehetőséget  a  Civil  Szolgáltató  Központ  program,  valamint  az  intézmények  tanácsadási és képzési rendszere, melyek működtetése az önkormányzattól jelentős terhet vesz át.  A hivatalon belül a civil referens és az igazgatási egységek munkatársai konkrét ügyekben nyújtanak  segítséget a civil szervezeteknek.  Infrastrukturális támogatás  A  civil  szervezetek  működéséhez,  kapcsolatrendszerük  bővítéséhez  szükséges  infrastrukturális  eszközök  használatát,  elhelyezésükhöz,  programjaikhoz  közösségi  teret  biztosíthatja  az  önkormányzat.    Nyilvánosság, tájékoztatás  Nagydobsza  Község  Önkormányzata  és  intézményei  kommunikációs  csatornáikon  keresztül  folyamatosan  továbbadják  a  civil  szférát  érintő  döntéseket,  vállalják  a  civil  szervezetek  közérdekű  információinak nyilvánosságra hozását meglévő eszközeik segítségével.    Személyi feltételek  Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat továbbfejlesztéséhez, koordinálásához és a  kétirányú  kommunikáció  megvalósításához  alapvetően  fontos  a  civil  referens  személye  lehetőleg  önálló munkakörben, ágazat közti státuszon. A referensi feladat‐ és hatáskör kialakításához, valamint  a referens személyének kiválasztásához ki kell kérni a Civil Kerekasztal véleményét.  A személyi feltételt a partner oldalon a Civil Munkacsoport teremti meg, elnökségének és elnökének  megválasztásával, feladatuk és hatáskörük kialakításával.  A személyi feltételek meghatározásának harmadik eleme a kapcsolatrendszerben képviseltre jogosult  kontaktszemélyek körének rögzítése és aktualizálása, amely a civil oldal hatásköre.    Anyagi háttér biztosítása  Évente,  a  költségvetési  rendeletben  célszerű  nevesíteni  a  bizottsági  alapokon  elosztható  pénzügyi  keretekből a civil szervezetek számára nyújtandó támogatások minimális, %‐os mértékét. 

- 30 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      Az  önkormányzattal  szorosan  együttműködő  feladatokat  is  átvállaló  Civil  Szolgáltató  Központ  program,  valamint  önkormányzati  feladatot  átvállaló  más  civil  szervezetek  támogatása,  az  éves  költségvetésben elkülönítetten jelenjen meg.  Az  adórendelet  mellékletében  szereplő  civil  szervezetek  támogatásának  biztosítása  a  vállalkozói  szférán keresztül.    Koncepcióból adódó feladatok  -

Községi civil térkép elkészítése, nyomon követése, aktualizálása a civil szervezetekről, civileket  támogató szervezetekről, intézményekről. 

-

A civil szervezetekkel történő egyeztetés útján a civil koncepció tényleges elfogadása. 

-

A  civil  szervezetek  igényeinek,  szándékainak  folyamatos  megismerése  (ehhez  az  önkormányzat  a  Civil  Szolgáltató  Központ  közreműködésével  évente  legalább  kétszer  civil  fórumot hív össze). 

-

Szükséges  jogi  háttér  megteremtése  (az  SZMSZ  módosítása  a  koncepcióban  szereplő  alapelveknek megfelelően ‐ rendeletek módosítása, harmonizálása a civil koncepcióval). 

-

Kiszerződtethető önkormányzati feladatok áttekintése, a további lehetőségek feltérképezése. 

-

A civil koncepció megvalósulásának nyomon követése, évenkénti értékelése. 

                           

- 31 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      5.

sz. melléklet 

P Á L Y Á Z A T I    Ű R L A P  civil szervezetek, közösségek , társadalmi önszerveződések, illetve magánszemélyek támogatására

1./ Pályázó megnevezése:        2./ Pályázó címe:       Irányítószám, település.................................. Utca, házszám:.................................…………                        Telefonszám:................................................. E‐mail címe:............................………….........            Pályázó adóazonosítója:........................................................................…………..................      3./ Pályázó levelezési címe:    Irányítószám, település...................................   Utca, házszám:.................................…………      4./    Pályázó képviseletében eljáró személy neve, elérhetősége:                             Neve:......................................................  Címe: ..................……..........….......................            Telefonszáma:.......................................... E‐mail címe:................……….........................     

- 32 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085       5./ Pályázó bankszámlaszáma:    ……………………………………………………………  Pénzintézet neve:...............................................................        6./ Pályázó fő feladatköre, tevékenységi köre:  …………………………………………………………………………………………………  …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………….... 

    7./ A pályázó benyújtotta –e az előző évben szalmai és pénzügyi beszámolóját  Nagydobsza Község  Önkormányzatához?.........................................................................      8./ A pályázó rövid bemutatása (max. 1 oldal)    ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................……….................  ..........................................................................................................................………................. 

- 33 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085        9./ Igényelt támogatási összeg: ………………………… Ft      10./ Program rövid leírása:  …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………    11./ A támogatás felhasználásra vonatkozó forrás‐, költségkalkuláció:     

12./ Alulírott pályázó  a) kijelentem, hogy a pályázatban foglalt adatok, információk valódiak, hitelesek és hatályosak,  b) kijelentem,  hogy  a  pályázatban  elnyert  összeget  a  projekt,  rendezvény,  tevékenység  megvalósítására fordítom,  c) kijelentem,  hogy  az  államháztartás  alrendszereiből,  Nagydobsza  Község  Önkormányzatának  forrásaiból  juttatott  támogatásokra  vonatkozó  pályázati  igényekben,  illetve  szerződésekben  a  valóságnak megfelelő és nem megtévesztő adatokat szolgáltattam, a támogatási szerződésekben  vállalt kötelezettségeimet teljesítettem,  d) kijelentem, hogy semmiféle köztartozásom – ideértve az egészség‐ és nyugdíjbiztosítási járulékot  is – nincs,  e) kijelentem,  hogy  az  államháztartás  alrendszereiből  folyósított  támogatásból  eredő  lejárt  tartozásunk nincs,  f) kijelentem,  hogy  szervezetünk  csőd,  felszámolási,  illetve  végelszámolási  eljárás  alatt  nem  áll,  s  vállalom, hogy haladéktalanul bejelentem, amennyiben a pályázat elbírálásáig, illetve a program  lezárásáig ilyen eljárás indul,  g) tudomásul  veszem,  hogy  az  esetleges  köztartozásom  megfizetéséig  a  támogatást,  illetve  annak  esedékes részét az Önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. §‐ nak (6) bekezdése alapján a köztartozás megfizetése érdekében visszatarthatja,  h) tudomásul  veszem,  hogy  a  támogatás  az  általános  forgalmi  adó  összegét  is  tartalmazza,  a  támogatás összegéből általános forgalmi adó nem vonható le,  i) elfogadom,  hogy  a  támogatás  szerződésellenes  felhasználása  esetén  a  megfizetésre  irányuló  követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával történhet,  

- 34 -

A civil és vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa  Nagydobsza polgármesteri hivatalának szervezetfejlesztése – ÁROP‐1.A.2/A‐2008‐0085      j)

tudomásul veszem, hogy az érvényesen befogadott, illetve a nyertes pályázat adataiból a pályázó  megnevezése, székhelyének település adata, a támogatás tárgya, az igényelt és megítélt összeg  értéke, a támogatott program megvalósítási helye nyilvánosságra hozható,  k) tudomásul  veszem,  hogy  mint  pályázó,  adataimat  nyilvántartásba  veszik,  majd  nyilvántartási  számon kezelik; pályázatom teljes dokumentációját irattárban őrzik.  l) tudomásul veszem, hogy nyertes pályázatom esetében a végső pénzügyi elszámolásom az alábbi  pályázaton elnyert összegről szól.    …………….., 200.…………………………. 

 

 

 

 

 

 

 

…………………………………………. 

 

 

 

 

 

 

 

a pályázó (cégszerű) aláírása 

  

- 35 -