t DR.
D É K Á N Y
BHG
L Á S Z L Ó N É - •DR.
K O R M Á N Y T E R É Z
TKI
A villamos érintkező felületek hibásodási mechanizmusa* ETO
A gyengeáramú érintkezők megbízhatóságát a fe lületükön lejátszódó kémiai reakciók befolyásolják. E munka célja, hogy meghatározzuk a reakció-ter m é k e k e t a felületen, és ezekből az a d a t o k b ó l követ keztessünk a hiba mechanizmusára. A vizsgálatok hoz — elsősorban a felületi összetétel meghatározásá ra — analitikai elektronmikroszkópiát h a s z n á l t u n k , ú m . : elektronsugaras mikroanalízist (mikroszonda), pásztázó elektron-mikroszkópiát, Auger-elektronspektroszkópiát. 1. Bevezetés A gyengeáramú érintkezők megbízhatóságát a legnagyobb m é r t é k b e n a felületükön lejátszódó reak ciók befolyásolják, mivel ezek a reakciók fogyasztják a legtöbb energiát. Megvizsgálva a gyengeáramú reakciók entalpiamérlegét, figyelembe véve, hogy a gyengeáramú érintkezők mechanikai és villamos ter helése igen kicsi, b e l á t h a t ó , hogy ezekre nézve általá ban lehetetlen egyetlen érintkezés-adás h a t á s á n a k vizsgáláta. Ennek k ö v e t k e z t é b e n csak nagy sz^mú kapcsolás összegzett eredménye vizsgálható, hason lóan a jellemző villamos p a r a m é t e r e k változásához, amelyek így valószínűségi változónak t e k i n t h e t ő k . Az utóbbi években számos közlemény jejent meg a villamos érintkezők felületének elektron-optikai mód szerekkel t ö r t é n ő vizsgálatáról p l . Haque [1], Potinecke [2], K e i l [3] tollából. A felületi réteg elemi összetételének és morfológiájának m e g h a t á r o z á s á r a ezekben a publikációkban is a mikroszonda, a pász tázó elektronmikroszkóp és az Auger-elektron spekt roszkóp szerepelt mint legfontosabb vizsgálóberen dezés. A vizsgálati eredményeken alapuló hibaanalízis t á j é k o z t a t á s t ad a reakció mechanizmusáról, a k ö vetkező legfontosabb feltételezett folyamatok jelen tőségéről; — diffúzió, — adszorpció, — elektrokémiai folyamatok, — katalitikus polimerizáció, — aktiváció. Az érintkező ellenállás változását e vizsgálatokkal p á r h u z a m o s a n m é r t ü k és statisztikusán értékel tük. 2. A gyengeáramú érintkezők felületén lejátszódó legfontosabb fizikai-kémiai folyamatok Feltételeztük, hogy a gyengeáramú villamos érint kező és közvetlen környezete polikristályos szilárd gáz rendszerként fogható fel, amelyben a fázishatá ron, üzemszünetben és az érintkező p á r működése közben energia- és a n y a g á t v i t e l j á t s z ó d h a t le. A z üzemszünetben s p o n t á n , kapcsoláskor pedig energia-
621.3.066.6.004.62
fogyasztó reakciók j á t s z ó d n a k le. Ezek a feltevések a Hóim [4] által m e g h a t á r o z o t t ú n . mechanikai vagy névleges érintkező felületre vonatkoznak. A gyengeáramú érintkezők üzemszünetében lehet séges s p o n t á n fizikai-kémiai folyamatok a k ö v e t k e zők: — a fémionok diffúziója a szilárd bázis belsejéből a fázishatárra p l . a védőbevonaton vagy a m á r jelenlevő korróziós terméken keresztül, — a gázmolekulák diffúziója a fázishatárhoz a távolabbi környezeti atmoszférából a közvetlen környezeten, esetleg a m á r meglevő korróziós rétegen keresztül (a fémionokhoz), — a gázok fizikai vagy kémiai adszorpciója a fe lületen, — az atmoszféra egyes komponensei és a polikristály k ö z ö t t kémiai reakciók, amelyek entalpiája — AH, — a korróziós t e r m é k migrációja á felületen meg k ö t ö t t vízrétegben. Ha az érintkező kapcsol, akkor a villamosan t é n y legesen érintkező pontokon villamos á r a m folyik ke resztül. Ezek a villamosan ténylegesen érintkező pon tok a mechanikai érintkező felületen helyezkednek el, és természetesen összességükben és egyenként is sokkal kisebbek a mechanikai érintkező felületnél. A villamosan érintkező pontokon mindig á r a m s z ű k ü let (az á r a m v o n a l a k sűrűsödése) következik be, ami á l t a l á b a n az érintkezési pontok körüli jellemző h ő hatással j á r [4]. Ez a h ő h a t á s a villamos érintkezési pontok körül fizikai-kémiai változásokat okozhat az érintkező felületen. A z t a területet, amelyen ezek a h a t á s o k érvénye sülnek, nevezhetjük fizikai-kémiai érintkező felület nek, mivel ez éppen az érintkezésadás okozta fizikai kémiai változásokkal m e g h a t á r o z o t t . " A kapcsolás az alábbi fizikai-kémiai jelenségekhez vezet: — a fémionok diffúziója meggyorsul, — a csak fizikai erőkkel adszorbeált gázok deszorbeálódnak, — a kemiszorpció meggyorsul, — olyan kémiai reakciók j á t s z ó d n a k le, amelyek re nézve a +A H entalpia jellemző (pl. nemes fémek oxidációja nagyobb hőmérsékleten, a kemiszorbeált vegyületek polimerizációja, a jelenlevő korróziós vagy polimerizált réteg bomlása). Az irodalom a m á r jelenlevő rétegek b o m l á s á t aktivációnak nevezi [4], * A cikkel tartalmilag m é g e g y e z ő előadás hangzott el az 1977 s z e p t e m b e r é b e n Los Angeles-ben tartott „ V i z s g á l a t i t e c h n i k á k a hibaanalízishez A T F A " szimpóziumon. B e é r k e z e t t : 1979. I V . 24.
247
'
— anyagátvitel az érintkező-párok között, általá ban a villamos terhelés megszakításakor olvadék-híd, rövid vagy hosszú ív képződésével. Az, hogy csak viszonylag sok, egymás u t á n i kap csolás összegzett fizikai-kémiai h a t á s a érzékelhető, a következőkkel i n d o k o l h a t ó : — a gyengeáramú érintkező mechanikai érint kezési felülete meglehetősen kicsi (00,1—0,01 mm), — a kapcsolások száma az érintkezők teljes élet tartama során meglehetősen nagy (10 —10 kapcsolás), 8
9
— a villamos^ érintkezési pontok mozgása k a p csolásról-kapcsolásra véletlenszerű a hozzájuk képest nagy mechanikai érintkezési felületen belül, — a fizikai-kémiai érintkezési helyeknek nevezett területek e g y ü t t mozognak a villamos érintke zési pontokkal. 7
1. ábra. Aranyozott bronz m i n t á k 10 nap 15 c m / m H S 96% rel. nedv. kompozíció. Visszaszórt elektronkép, gyorsítófesz. 20 k V 3
3
2
Annak a valószínűsége t e h á t , hogy ugyanaz a reak ció a mechanikai érintkező felület bármely részecs kéjén ismétlődően is lejátszódhat igen nagy. Ennek k ö v e t k e z m é n y é k é n t ezeknek a reakcióknak az ered m é n y e statisztikusán szóródik a mechanikai érint kezési felületen. A reakciótermék általában kevésbé stabil, mint maga az érintkező anyag és ezáltal kap csoláskor a kapcsolt energia szóródik, ami úgy fog h a t ó fel, mint a rendszer entrópiájának növekedése nagy hőmérsékleten. A felületen levő reakciótermék a fizikai-kémiai változások összegződésének eredmé^ cc
nye E x (x kapcsolás esetén). E z é r t engedhető meg az a feltevés, hogy a felület összetételének és morfológiájának meghatározása nemcsak a korróziós folyamatok m e c h a n i z m u s á t világítja meg, hanem azon villamos paraméterek vál t o z á s á t is amelyek ehhez k ö t ő d n e k . Mivel a mikroszondás t e c h n i k á b a n , m á s szóval az elektron- és ion-mikroszondás analízisben, az Augerelektronspektroszkópiában az elektron-, i l l . ionsuga rak csak lokalizáltan t á m a d j á k a felületet, ezeket a módszereket alkalmaztuk a felületi m i k r o s t r u k t ú r á k jellemzésére. Ezek közül kiemelt szerepe volt az elek tronsugaras mikroanalízisnek, mert lehetővé tette, hogy n é h á n y j j i m térfogatban 1 0 — 1 0 ~ százalék n y i mennyiségben jelenlevő elemet kimutassunk, ami 10~ g anyagmennyiségnek felel meg. T o v á b b á az elektron-anyag kölcsönhatásból származó jelek vizsgálatával (visszaszórt, szekunder, e m i t t á l t , ad szorbeált stb. elektronok) ez a fajta analízis nem csak lokális és egy felület-részecske kémiai összetéte léről n y ú j t o t t k é p e t , hanem feltárta a felület m á s sajátságait is (a felvételek az M T A - G K L - b e n készül tek). . -2
3
2. ábra. Aranyozott bronz m i n t á k 10 nap 15 c m / m H S 9<>% rel. nedv. Topográfia. Visszaszórt e l e k t r o n k é p , gyorsítófesz. 20 k V 3
3
2
4
15
3. Kísérleti eredmények 3.1 Arany-bevonatú minták Az aranyozott m i n t á k a t 25 c m « m (ppm) kén dioxid g á z t vagy 15 c m - m kénhidrogén g á z t tar talmazó n e d v e s í t e t t atmoszférának kitéve, azokon különböző átmérőjű sötét foltok keletkeztek. 3
3
248
- 3
"•ÍOO/wí
- 3
3. ábra. Aranyozott bronz m i n t á k 10 nap 15 c m / m 96% rel. nedv. G u K a - k é p (réz, gyorsítófesz. 20 k V 3
3
H2S
4. ábra. Aranyozott bronz m i n t á k 10 nap 15 c m / m 96% rel. nedv. A u M a (arany), gyorsítófesz. 20 k V 3
"
"
-
'v
-
H S
!
2
7. d&ra. Aranyozott bronz lemezek 10 nap 25 c m m - S 0 96% rel. nedv. Topográfia. Visszaszórt elektronkép, gyorsítófesz, 20 k V N
3
3
2
«
-;|H.g66 • 5. ó&ra. Aranyozott bronz m i n t á k 10 nap 15 cm'/raS H S 96% rel. nedv. S K a ( k é n ) , gyorsítófesz. 20 k V
«. óftra. Aranyozott bronz lemezek 10 nap 25 c m - m 96% rel. nedv. C u K a - k é p (réz) gyorsítófesz. 20 k V
6. ábra. Aranyozott bronz lemezek 10 nap 25 c m / m - S 0 96% rel. nedv. Kompozíció. Visszaszórt elektronkép, gyorsítófesz. 20 k V
9. ábra. Aranyozott bronz lemezek 10 nap 25 c m - m S0 96% rel. nedv. AuMce-kép (arany) gyorsítófesz. 20 k V
2
3
8
S0
2
iiHoÉTb- DK9J 3
3
2
3
3
2
249
10. ábra. Aranyozott bronz lemezek 10 nap 25 c m - m 96% rel. nedv. S K a - k é p ( k é n ) gyorsítófesz. 20 k V 3
3
SO2
11. ábra. Aranyozott bronz lemezek 21 nap 25 c m - m - SO2 75% rel. nedv. Kompozíció. Visszaszórt elektronkép, g y o r s í t ó fesz. 20 k V 3
3
Az elektron-mikroszondás analízis k i m u t a t t a ezek ben a foltokban a k é n és valamely fémkompónens e g y ü t t e s feldúsulását ( p l . a réz a bronz alapfémből vagy az ezüst, az e z ü s t + a r a n y bevonatrendszerből). E s e t e n k é n t a klór dúsulása is jellemző volt ezekre a korróziós t e r m é k e k r e . Az 1—5. és 6—10. á b r á k m u t a t j á k a k é n és réz e g y ü t t e s dúsulását az aranyozott bronz felületén 10 napos igénybevétel u t á n . A korróziós t e r m é k migrációja a felületi réteg re pedései m e n t é n a nagy (96%) relatív légnedvességű igénybevételekre volt jellemző. Csökkentve a relatív légnedvességet (75%-ra) m é g 21 napos igénybevétel u t á n is a korróziós pont kör nyezete., annak m é r e t e lényegesen kisebb volt, mint a nagyobb (96%) relatív légnedvességű t é r b e n rövi debb idejű igénybevétel (10 nap) u t á n vizsgált min tákon. ' Az ezüst vagy nikkel köztes réteggel készült ara nyozott m i n t á k o n (15 c m - m kénhidrogén, 21 nap, 75% relatív légnedvesség) a korróziós folyamatok ha tásossága kisebb volt, de a k é n és a klór dúsulása a korróziós pontokban ezeken a m i n t á k o n is k i m u t a t h a t ó (1. 16—19. á b r á k ) . A pásztázó elektronmikrosz k ó p p a l készült szekunder elektronkép (20. á b r a ) jól mutatja ennek a rétegnek a kristályos szerkezetét. 3
- 3
Ezeknek az adatoknak a b i r t o k á b a n a nedves, kénhidrogénnel vagy kéndioxiddal szennyezett at moszférában lejátszódó reakciókat 3-lépcsős folya m a t k é n t lehet leírni. A z első lépés a k é n - és k l ó r t a r t a l m ú g y ö k ö k e t t a r t a l m a z ó szennyeződés kemiszorpciója a felületen. A második lépés az alapfém vagy a köztes réteg diffúziója a felületre az a r a n y r é t e g pórusain keresztül. A harmadik lépés a fémionok reakciója a kemiszorbeált k é n - és k l ó r t a r t a l m ú gyökökkel. Az érintkező m ű k ö d é s e k o r keletkező h ő a fémek diffúzióját gyorsítja. H a az aranyozott ezüst m i n t á t hőöregítésnek v e t e t t ü k alá a légszennyeződés h a t á s á t r e p r o d u k á l ó igénybevétel előtt, akkor az egyébként azonos igénybevétel h a t á s á r a nagy t ű - , sőt lapkris t á l y o k k é p z ő d t e k a felületen a pásztázó elektronmik roszkópos felvétel szerint (21. á b r a ) .
250
13. ábra. Aranyozott bronz lemezek 2 1 n a p 25 c m / m 75% rel. nedv. C u K a - k é p (réz) g y o r s í t ó f e s z . 20 k V 3
1
3
SO2
14. ábra. Aranyozott bronz lemezek 21 nap 25 c m - m - S 0 75% rel. nedv. A u M a - k é p (arany) gyorsltófesz. 20 kV3
15. ábra. Aranyozott bronz lemezek 21 nap 25 c m - m 75% rel. nedv. S K a - k é p ( k é n gyorsítófesz. 20 k V 3
3
2
SO2
16. ábra. Aranyozott m i n t á k e z ü s t ö n 21 nap 15 c m / m I I S 75% rel. nedv. Kompozíció. Visszaszórt elektronkép, gyorsítófesz. 20 k V 3
3
2
17. ábra. Aranyozott m i n t á k e z ü s t ö n 21 nap 15 c m / m H2S 75% rel. nedv. AgLoe-kép (ezüst), gyorsítófesz. 20 k V 3
3
3
]s. ábra. Aranyozott m i n t á k e z ü s t ö n 21 nap 15 c m / m 75% rel. nedv. S K a - k é p ( k é n ) gyorsítófesz. 20 k V 3
3
H2S
19. ábra. Aranyozott m i n t á k e z ü s t ö n 21 nap 15 c m / m H S 75% rel. nedv. G l K a - k é p (klór), gyorsítófesz. 20 k V 3
3
2
251
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 1979. 8. SZ.
Auger-elektron-spektroszkópia alkalmazásával le hetett nyerni [5]. A fémkomponensek dúsulása nem volt k i m u t a t h a t ó ( 1 . t á b l á z a t ) . > Ezeknek az adatoknak az alapján feltételezhető, hogy csupán a kén-gyököket t a r t a l m a z ó szennyező dések adszorpciója j á t s z ó d o t t le a 15 c m - m k é n hidrogént, 75% relatív légnedvességet t a r t a l m a z ó atmoszférában a 21 napos igénybevétel alatt, fém diffúzió és kémiai reakció nélkül.
BliHlllB
3
31 ül Ilii
3.3 Az érintkező felületek
1
20. ábra. Aranyozott m i n t á k e z ü s t ö n 21 nap 15 c m / m H S 75% rel. nedv. P á s z t á z ó szekunder e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s k é p , gyorsítófesz. 25 k V . 3
2
21. ábra. Aranyozott m i n t á k 21 nap 15 c m / m 3 H S 75/rel. nedv. P á s z t á z ó szekunder e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s k é p , előö r e g í t e t t m i n t á r ó l . Gyorsítófesz. 25 k V 3
2
3.2.
aktiváció]a
Aktivációs jelenségeket ezüst-palládium 30 ötvö zetű érintkezőmintákon vizsgáltunk, amelyek a következő adatokkal jellemezhető á r a m k ö r t z á r t á k és b o n t o t t á k : 50 V, 0,05 A , 3 H . Az érintkező felülete az első esetben szerves szén hidrogénekkel volt szennyezett. Ebben az esetben az érintkező-ellenállás n é h á n y millió kapcsolás u t á n b i z o n y t a l a n n á vált. A visszaszórt elektronkép (kompo zíciós ü z e m m ó d b a n ) csak a pozitív pólusra kapcsolt érintkezőn mutatott k i adszorbeált, polimerizált és a k t i v á l t szerves komponenseket a tényleges érint kezés helye, a képződött k r á t e r körül. Ezt a folyama tot az anód-esés h ő h a t á s a hozta léire (22- 23. á b r á k ) . A mikroszondás analízis azt igazolta, hogy ez a felü leti réteg széntartalmú és az a k t i v á l t s z é n t a r t a l m ú ré teg adszorbeálta a környezet k é n - és k l ó r t a r t a l m á t (24—25. á b r á k ) . A másik ezüst-palládium érintkező csoport szerves szilikon réteggel volt szennyezvé, és azonos ü z e m m ó d b a n dolgozott, mint az előző. A z á b r á k o n az anyagvándorlás nyomai l á t h a t ó k , és ugyanezen a helyen a szilícium feldúsulása. N é h á n y százezer kapcsolás u t á n az érintkezők ellenállása jelentősen megnőtt, majd a t o v á b b i kapcsolások ha t á s á r a az érintkezők k ö z ö t t a villamos vezetés meg szűnt ( s 100 Sí). A szilíciumtartalmú szigetelő réteg sajátsága (feltöltődés) okozta, hogy az ilyen réteg ről készített pásztázó elektronmikroszkópos k é p életlennek hat.
iiiiiiiiiiiili
3
Aranyozott bronzlemez m i n t á t mesterségesen (ol datból) molekulányi dimetilszilikon réteggel szenynyezve, majd azt 400 °C hőkezeléssel szilícium-dioxid dá á t a l a k í t v a , ugyancsak a gömbszerű részecskék életlensége jellemző, ami az a k t i v á l t szilikonréteg szigetelő jellegére utal.
firanyötvözetek
Az a r a n y ö t v ö z e t e k (arany-nikkel, arany-ezüst-réz, arany-ezüst-nikkel) korróziós mechanizmusa egy kissé e l t é r t a fent leírtaktól. A korróziós t e r m é k b e n elektronmikroszondás analízissel vizsgálva a k é n koncentrációját, azt tapasztaltuk, hogy az arany ezüst-nikkel ötvözeteknél a k é n mennyisége a felü leten a detektációs h a t á r alatt, az arany-nikkel ö t vözeteknél pedig a- k i m u t a t á s i h a t á r közelében volt. E g y é r t e l m ű k é n k i m u t a t á s t m i n d k é t esetben csak az
4. Következtetések A korróziós termékek kémiai és morfológiai vizs gálata aranyozott, a r a n y ö t v ö z e t ű és ezüst-palládium érintkezők felületén teljes értékű módszernek bizo n y u l t a korróziós mechanizmus m e g h a t á r o z á s á r a . 1.
A fémek elosztása a íelületen igénybevételük után Au
1
átl. beütés c
szórás
AuNi 5
50179
895
Au80Agl7Ni3
42197
648
Au80Agl7Ni3
42112
557
Vizsgált anyag
hőkezelt
252
s
Ni átl. beütés c
(7
>
_ i
átl. beütés c
szórás a
4,0
2210
81
1,7
3,2
1397
64
1,7
2,4 ,
1488
99
2,6
szórás a
táblázat
*
„/VT
—
—
jelezhető
16677
467
3,5
nem jelezhető
16742
550
4,5
nem jelezhető
—
22. ábra. E z ü s t - p a l l á d i u m 30 ö t v ö z e t (szerves k é n h i d r o g é n n e l szennyezett a t m o s z f é r á b a n m ű k ö d t e t v e ) , kompozíció, vissza szórt e l e k t r o n k é p , gyorsítófesz. 20 k V
25. ábra. E z ü s t - p a l l á d i u m 30 ö t v ö z e t (szerves k é n h i d r o g é n n e l szennyezett a t m o s z f é r á b a n m ű k ö d t e t v e ) GKoc-kép (szén) gyorsí tófesz. 10 k V
26. ábra. E z ü s t - p a l l á d i u m 30 ö t v ö z e t (szerves k é n h i d r o g é n n e l szennyezett a t m o s z f é r á b a n m ű k ö d t e t v e ) S K a - k é p , ( k é n ) gyor sítófesz. 20 k V
24. ábra. E z ü s t - p a l l á d i u m 30 ö t v ö z e t (szerves k é n h i d r o g é n n e l szennyezett a t m o s z f é r á b a n m ű k ö d t e t v e ) Kompozíció, vissza s z ó r t e l c k t r o n k é p , g y o r s í t ó f e s z . 20 k V .
27. ábra. E z ü s t - p a l l á d i u m 30 ö t v ö z e t (szerves k é n h i d r o g é n n e l szennyezett a t m o s z f é r á b a n m ű k ö d t e t v e ) G l K a - k é p (klór) gyor sítófesz. 20 k V
253
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X X . É V F . 1979. 8. SZ.
Nedves, különböző légszennyezőket (kéndioxid, k é n hidrogén) t a r t a l m a z ó környezetekben a szennyező komponensek — különösen a k é n és a klór — adszorp ciója a fázishatáron, a fémionok diffúziója a fém bel sőbb részeiből, és ezek egymás közti reakciója egyér telműen k i m u t a t h a t ó volt. A környezet relatív lég nedvességének növekedésével ezek a folyamatok k i bővültek még a korróziós t e r m é k migrációjával. Ez a migráció a rossz érintkezésadások s z á m á n a k valószínűségét növelte.
28. ábra E z ü s t - p a l l á d i u m 30 ö t v ö z e t (szerves szilikon szennye ződés jelenlétében működtetve) Topográfia, Visszaszórt e l e k t r o n k é p , gyorsítófesz. 25 k V
N é h á n y esetben, főleg az aranyötvözeteknél csak az adszorpció, azaz e mechanizmus első lépése j á t s z ó dott le, még 21 napos kísérleti időnél is. A kapcsolás hatására történő érintkező-ellenállás növekedése (szerves szénhidrogén és sziloxán szenynyezők jelenlétében) az érintkezők villamos vezetésé nek teljes megszűnését is előidézhette, az érintkező k ö n lejátszódó adszorpciós, polimerizációs és a k t i vációs folyamatok során ugyanis a felületen a k t í v szén, 111. szilíciumdioxid keletkezett, és ezen még a környezet m á s szennyezői is m e g k ö t ő d t e k .
Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton köszönik meg a kísérleteik során dr. Nagy Gézától, Révai László mérnöktől és dr. H . Seiler professzortól kapott segítséget. I R O D A L O M [1] C. A. Haque: Gombined mass spectroscopic a n d Auger electron spectroscopic techniques for m e t á l contacts. Electrical Contacts/1972, I I T Research Institute, Chicago [2] A. Keil: Investigation of electrodeposited gold layers with secondary ion mass spectrometry. E l e c t r i c a l Contacts/ 1975, p.33. I I T Research Institute, Chicago [3] J. Potinécke: T h e tarnishing behaviour of gold-base alloys in corrosive atmospheres. E l e c t r i c a l Contacts/1975, P- 37. I I T Research Institute, Chicago [4] Holm: 29. ábra. E z ü s t - p a l l á d i u m 30 ö t v ö z e t (szerves szilikon szennye z ő d é s j e l e n l é t é b e n m ű k ö d t e t v e ) SiKoe-kép (szilícium) g y o r s í t ó fesz. 25 k V
Electrical
Contacts Handbook. Springer Verlag,
Berlin ( G ö t t i n g e n ) Heidelberg. 195Ó, p. 33. p. 25. [5] / . Dékány—U. Mayer: Korrosionsverhalten von metallwerkstofi'en in agressiven Atmospharen. Mettal. 31. évf. 1977. július 7. s z á m . p. 718-722
Edel-
