PÉNZÜGYI ISMERETEK
Pénzteremtés mechanizmusa
lA pénz funkciói: • értékmérő – minden áru értéke benne kifejeződik • forgalmi eszköz - az áruforgalom lebonyolításának eszköze • kincsképzési eszköz – a forgalomhoz nem szükséges pénz kicsapódik
3
• fizetési eszköz – adós-hitelezői viszonyt testesít meg • világpénz – országok közötti gazdasági kapcsolatok eszköze
4
• A modern, belső értékkel nem rendelkező pénz • egyszerű számlajóváírással keletkezik – pénzteremtő hitel
5
Egyszintű bankrendszer Egyszintű bankrendszer: az ország központi bankja (jegybank) áll kapcsolatban a vállalati szférával, vezeti azok számláit BANKSZEKTOR. Központi bank VÁLLALATI SZEKTOR 6
Kétszintű bankrendszer • Kétszintű bankrendszer: • A központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal. • A vállalati szféra számláit a kereskedelmi bankok vezetik. • A központi bank kereskedelmi bankokkal áll összeköttetésben. 7
BANKSZEKTOR Központi bank Hitelintézetek VÁLLALATI SZEKTOR
8
A pénz technikai (megjelenési) formája • A pénz technikai (megjelenési) formája: • Készpénz: a törvényes fizetőeszköz (bankjegy- és érmeállomány) megnevezése. • Számlapénz: a banki számlákon megjelenő pénznagyság.
9
Pénzteremtő hitel • Pénzteremtés – hitelnyújtás ellenében • A Bank (készpénz nélküli gazdaság, egyszintű bankrendszer) hitelt nyújt egy vállalatnak termelés megelőlegezésére. • A hitelnyújtás műveletével egyben pénzteremtés is történik: • pénz kerül a gazdaságba 10
A mérleg • egy olyan könyvviteli nyilvántartás, amely egy adott időpontban összevontan, pénzértékben tartalmazza a gazdálkodó vállalat eszközeit és forrásait. • A kimutatás bal oldalán az eszközök, • jobb oldalán a források tételei találhatók. • A gazdasági – reál – folyamatokat • modern korban mindig ellentétes irányú pénzfolyamat lebonyolítása is jellemzi. 11
• A hitelpénz mechanizmusa körforgás jellegű: • A kereskedelmi bankok hitelnyújtás révén pumpálnak pénzt a gazdaságba. • E pénz az adott vállalattól a többi szférához (a lakossághoz és az államháztartáshoz), illetve más vállalathoz kerül. • Ha a vállalat eladta áruját, értékesítette szolgáltatását, akkor a hozzá visszakerült pénzből visszafizetheti hiteleit. Ezzel a pénz megszűnik.
12
• Pénzteremtés – hitelnyújtás ellenében • Pénzteremtő hitel • A Bank (készpénz nélküli gazdaság, egyszintű bankrendszer) hitelt nyújt egy vállalatnak termelés megelőlegezésére. • A hitelnyújtás műveletével egyben pénzteremtés is történik: • pénz kerül a gazdaságba
13
• A pénzállomány • a vállalati mérleg eszköz oldalán szerepel, hiszen ez a vállalati vagyontárgyak egy fajtája. • a mérleg forrás oldala mutatja, hogy a vállalat e pénzeszközhöz hitelnyújtás kapcsán jutott, azaz e hitelösszeggel a vállalat tartozik a banknak
14
Vállalat mérlege • Eszköz Pénz
Vállalat
Forrás Hitel
15
• A bank mérlegében e tételek ellentétesen helyezkednek el. • A bankmérleg • eszköz oldalát (idegen szóval általában) aktíváknak, • a forrásoldalt passzíváknak nevezzük.
16
• Aktívák Hitel
Bank
Passzívák Pénz = Betét
17
• A bank számára • a hitel követelés, vagyis a hitel a bank eszköze • a teremtett pénz, vagyis a banknál vezetett betét, pedig a bank tartozása, a bank passzívája
18
• A pénz bármelyik szereplőnél kiléphet a forgalomból: • veszteséges a vállalat, nem tudja realizálni termelését • a lakosság otthon – nem a bankban – tartja a megtakarításait
19
• Pénzteremtési multiplikátor: • az új betéteknek a tartalékok növekedéséhez viszonyított aránya. • Megmutatja, • hogy egységnyi jegybankpénzből • hány egység kereskedelmi banki pénz keletkezhet. • A Samuelson-i modellben • a pénzmultiplikátor nagysága a kötelező tartalékráta reciproka ( 1/0,1 = 10). 20
• Amennyiben – matematikailag – végtelen sok bank vesz részt a folyamatban, • akkor a gazdaságban bekerülő pénzösszegek egy végtelen, • egynél kisebb hányadosú mértani sorozatot alkot, • amelynek összegképlete • M = JBP * (1/t) • Ahol: • M = pénzmennyiség, • JBP = jegybankpénz (kiinduló alapösszeg), • T = kötelező tartalékráta • 1/t = pénzmultiplikátor 21
MAGYAR BANKRENDSZER 1987-től kétszintű bankrendszer: - Jegybank: Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi intézmények: a) hitelintézetek: - bankok: univerzális hitelintézetek -
szakosított hitelintézetek: tevékenysége vagy ügyfélkörük korlátozott (lakástakarék-pénztárak, jelzálogbank)
-
szövetkezeti hitelintézet: a) hitelszövetkezetek b) takarékszövetkezetek
b) pénzügyi vállalkozások: betétgyűjtésen számlavezetésen kívül minden egyéb szolgáltatás végzésére jogosultak
Pénzügyi szolgáltatások • •
• • • •
•
betétgyűjtés hitel és pénzkölcsön nyújtása (beleértve a kölcsön, illetve követelések megelőlegezését, megvásárlását, engedményezését és leszámítolását, a faktoringot és a forfetírozást) pénzügyi lízing pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása (számlavezetés, fizetések bonyolítása) készpénz-helyettesítő fizetési eszközök (kártya, csekk) kibocsátása és ezekkel kapcsolatos szolgáltatások kezesség, bankgarancia és egyéb bankári kötelezettség vállalása kereskedelmi tevékenység valutával (pénzváltáson kívüli), devizával, váltóval, csekkel
• • • • •
pénzügyi ügynöki tevékenység befektetési alap letétkezelés letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás hitel referencia szolgáltatás önkéntes biztosító pénztárak részére vagyonkezelés • készpénzátutalás • magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelés
24
Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások • • • •
pénzváltás elszámolás-forgalmi ügylet pénzfeldolgozási tevékenység pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi pénzpiacon
A pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.
A Felügyelet engedélye kell a pénzügyi szolgáltatások végzéséhez, kivéve a pénzforgalmi ügylet végzését és a pénzfeldolgozást.
MNB véleménye alapján engedélyezi a Felügyelet: • pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását, • készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátását, • a készpénzátutalást, • a pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon. MNB engedélyezi: • az elszámolás-forgalom bonyolítását • a pénzfeldolgozási tevékenységet.
Betét- és befektetés biztosítás Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 1993-ban jött létre, garancia vállalása korlátozott. Feladatai: • intézkedik a betéteseket fenyegető veszély csökkentése, elhárítása érdekében, • betétesek részére kártalanítást fizet, • az állami kezesség beváltásában közreműködik, • részt vesz a bankok felszámolási eljárásában, • a betéteseket tájékoztatja a betétbiztosítás és kártalanítás feltételeiről.
Az OBA által biztosított betétek: Az Alap által biztosított betétek (betétkönyvek, számlakövetelések) csak névre szólóak lehetnek, a kifizetett kártalanítás 6 millió forint összeghatárig terjed.
Az OBA forrásai: • OBA tagok egyszeri csatlakozási díja (csatlakozási díj a jegyzett tőke 0,5%-a), • éves tagdíj (éves rendszeres díj fizetése, amely a biztosított betétek és a biztosított kamatok két ezreléke), • az OBA által felvett hitel, • a Felügyelet által beszedett bírságok 80 %-a. 1997. július 1-től Befektető-védelmi Alap (BEVA), a kisbefektetők védelmét szolgálja. 2003. január 1-től 6 millió Ft-ig kártalanít. A BEVA-hoz kötelező a befektetési szolgáltatást végzőknek csatlakozni. Csatlakozási díjat és éves díjat kell fizetniük.
A pénzügyi piacok felügyelete A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a bankrendszert érintő feladatai:
• általában a betétesek védelme, • stabil fizetési rendszer működtetésének elősegítése, • a pénz- és tőkepiacon a verseny előmozdítása, • a pénzügyi intézmények alapításának, a pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése, • a pénzügyi intézményekre vonatkozó – meghatározott – jogszabályok betartásának ellenőrzése, és a hitelintézetek átfogó helyi ellenőrzése legalább 2 évente, • a pénzügyi intézmények információs rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése.
A pénzügyi piacok felügyelete Intézkedési jogköre: • Intézkedés (felhívás, javaslat, helyszíni ellenőrzés, kötelezés, tiltás), • Kivételes intézkedés (előírás, korlátozás, tiltás, felügyeleti biztos), • Bírság (hitelintézettel szemben legfeljebb a jegyzett tőke 1%-a, a vezető állású személlyel szemben nettó jövedelem maximum 50%-áig).
A pénzügyi piacok felügyelete A felügyelet intézkedik, ha a bank: • tőke-megfelelési mutatója az előírt minimális követelmény 50 %-ánál alacsonyabb, • nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, • likviditása, fizetőképessége, jövedelemtermelő képessége súlyosan veszélyeztetett, • a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illetőleg jelentős mértékben megsérti, • tiltott vagy nem engedélyezett tevékenységet végez, • a szükséges számviteli, vezetői információ és belső ellenőrzési rendszer nélkül működik, • színlelt vagy tiltott szerződéseket köt eredménye módosítására, • a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérőt állapít meg.
A BANKOK MÉRLEGEI Mivel a kötelezettségeket és a követeléseket mérlegszerűen kell ábrázolni ahhoz, hogy a bankok pénzügyi helyzete megállapítható, illetve követhető legyen, az üzleti bankok mérlegének jobb oldalán a kötelezettségeket (forrásokat, passzívákat) tüntetik fel, míg a bal oldalon mutatják ki a követeléseket, a különböző befektetéseket és az egyéb eszközöket (aktívákat) . A semleges és az egyéb bankműveletek esetében sem követelés, sem tartozás nem keletkezik, ezért ezeket indifferens bankműveleteknek is nevezik. A mérleg a bank éves tevékenységét statikusan világítja át. A banktevékenység nagyságára a mérlegfőösszeg ad választ.
Bankmérleg sajátosságai • Az egyes tételek a likviditás csökkenő sorrendjében szerepelnek • Az egyes tételek súlya eltérő a vállalati mérleghez viszonyítva – Saját tőke – kötelezettségek aránya – Ügyfélkihelyezések – pénz szerepe – Tárgyi eszközök – Pénzpiaci kapcsolatok
Eszközök (Aktívák)
Források (Passzívák)
A) FORGÓESZKÖZÖK I. Pénzeszközök Készpénz Bankszámlapénz II. Értékpapírok Váltók Egyéb értékpapírok III. Követelések Pénzintézetekkel szemben Ügyfelekkel szemben Egyéb követelések IV. Készletek B) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Befektetett pénzügyi eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (Egyéb aktívák)
D) KÖTELEZETTSÉGEK I. Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzintézetekkel szemben Ügyfelekkel szemben Értékpapír-kibocsátás Egyéb kötelezettségek II. Hosszúlejáratú kötelezettségek Pénzintézetekkel szemben Ügyfelekkel szemben Értékpapír-kibocsátás miatt Alárendelt kölcsöntőke Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek E) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁ-ROLÁSOK (Egyéb passzívák) F) CÉLTARTALÉKOK G) SAJÁT TŐKE Alaptőke Tőketartalék Eredménytartalék Általános tartalék H) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Mérlegfőösszeg
Mérlegfőösszeg
Banktőke
• Biztonsági funkció – veszteségek felszívása
Alapvető tőkeelemek
Járulékos tőkeelemek Kiegészítő járulékos tőkeelemek
Jegyzett tőke Tőketertalék Mérleg szerinti eredmény Eredménytartalék Általános tartalék Általános kockázati céltartalék Lekötött tartalék Alapvető kölcsöntőke Értékelési tartalék Alárendelt kölcsöntőke Járulékos kölcsöntőke Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke
Saját tőke Szavatoló tőke
Tőkehelyzet megítélése • Tőkeellátottság – alacsony • Tőkeáttétel – magas • Tőkemegfelelés – minimum 8 % (Bázel I.) szavatoló tőke kockázattal korrigált MFÖ
>= 8 %
Mágikus háromszög Jövedelmezőség
Kockázat
Likviditás
Fizetőképesség
• Egyidejűleg maximálisan nem lehetséges a megfelelés
Inszolvens
Szolvens
Likviditás vs. fizetőképesség Likvid "Egészséges", tőkeerős intézmény, kihelyezései megfelelő minőségűek, a likviditás ingadozásait megfelelően menedzselik.
Illikvid Tőkeerős bank, azonban a likviditás menedzsment nem megfelelősége, illetve átmeneti likviditás hiány miatt a bank pótlólagos források bevonására kényszerül.
A bank kihelyezései rossz minőségűek, saját tőke állománya alacsony szintű vagy már negatív; azonban a pénzpiaci források még fedezik az intézmény rövid távon jelentkező kötelezettségeit.
A bank veszteséges, tőkéjét felemésztették rossz minőségű kihelyezései. A pénzhiányt átmenetileg sem képes kiküszöbölni, pótlólagos forrásokhoz nem jut.
Bankműveletek
• Passzív bankműveletek – forrásgyűjtés (kamatkiadás) • Aktív bankműveletek – kihelyezések (kamatbevétel) • Semleges bankműveletek – banki/bankári szolgáltatások (jutalékés díjbevételek)
PASSZÍV BANKMŰVELETEK "Passzív"-nak nevezzük mindazokat a műveleteket, amelyek a források mértékét
és összetételét módosítják, kötelezettségeket fejeznek ki.
A forrásképzés főbb módozatai: számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése, értékpapírok kibocsátása, jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele, váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek, bankközi hitelfelvételek, nemzetközi közvetlen hitelfelvételek, tőkeemelés, alárendelt kölcsöntőke igénybevétele.
SZÁMLANYITÁS, BETÉTGYŰJTÉS A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is a legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása. A bankszámlák szerint: – – – – –
pénzforgalmi, folyó, betét, elkülönített és letéti számlákat.
megkülönböztethetőek
funkcióik
SZÁMLANYITÁS, BETÉTGYŰJTÉS A számlát nyitó vagy betétet elhelyező ügyfelek a következők lehetnek: vállatok, vállalkozók, szövetkezetek, költségvetési szervezetek és intézmények, önkormányzatok és egyéb közületek, lakosság, egyéb szervezetek, külföldiek. 43
A lekötés módját illetően lehetnek: látra szóló betétek, határidős betétek (lekötött és felmondásos betét). A lekötés idejét tekintve: - rövid (éven belüli), - közép- (1-5 év) és - hosszúlejáratú (5 éven túl) betétek. A kamatozás alapján: – fix (rögzített) kamatozású, – változó kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik), – lebegő kamatozású (valamely gazdasági mutatóhoz igazodik);
A megtakarítások kezelési formáját tekintve lehetnek: folyószámlabetétek takarékbetétek értékpapírok egyéb betétek.
Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betéteket: hazai és külföldi pénznemben egyaránt.
Passzív bankműveletek - betétgyűjtés • Betét: minden hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg (Ptk.) • Betétgyűjtéssel csak hitelintézet foglalkozhat • 2001. december 19-től csak névre szóló betétek elhelyezése lehetséges • OBA garancia • Kombinált megtakarítási formák
AZ ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÁSA A forrásgyűjtés egyre terjedő módját a bankok saját értékpapírjainak kibocsátása jelenti. A bankok - forrásszerzés céljából - általában részvények, kötvények és záloglevelek formájában bocsátanak ki értékpapírokat.
REFINANSZÍROZÁSI HITELEK IGÉNYBEVÉTELE Az üzleti bankok hitelt vehetnek igénybe a bankrendszertől. Ha ezt a jegybanknál kezdeményezik, akkor jegybanki refinanszírozásnak nevezik, ha a bankrendszer egyéb tagjaitól, akkor pedig bankközi hitelfelvétnek.
A VÁLTÓK VISZONTLESZÁMÍTOLÁSA, AZ EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK FEDEZETE MELLETT IGÉNYBEVETT HITELEK
A váltók viszontleszámítolása forgatással történik, azaz a követelés átruházásával. Létezik azonban a váltóval összefüggő hitelezésnek egy olyan formája is, amikor a váltó - a többi értékpapírhoz hasonlóan - fedezetül, illetve biztosítékként szolgál. Ekkor ún. penzióhitelről van szó, amikor is a nyújtott hitel 2-3-szorosának megfelelő váltófedezetet kell felajánlani. A penzióhitelkonstrukció igénybevételére rendszerint akkor kerül sor, ha az adott bank már kimerítette viszontleszámítolási keretét, vagy más okok miatt viszontleszámítolásra nincs mód. A jegybanktól értékpapír-fedezet ellenében is kérhető hitel. Ezt a tevékenységet értékpapír-lombardhitel felvételnek nevezik.
BANKKÖZI HITEL Az üzleti bankok nemcsak a jegybankhoz fordulhatnak hitelért, de egymáshoz is. A bankok azért veszik igénybe a bankközi piacot, hogy rövid lejáratú, átmeneti likviditási problémáikat áthidalhassák.
A gyakorlatban leginkább kialakult bankközi hitelfelvét az ún. napipénz, amely általában 1-3 napos likviditási nehézségek áthidalását teszi lehetővé.
NEMZETKÖZI KÖZVETLEN HITELFELVÉT A bankoknak módjuk van közvetlenül is részt venni a nemzetközi hitelkapcsolatokban, mégpedig: – kötvénykibocsátás, – direkt (bank to bank) hitelfelvét, vagy – betételfogadás útján.
TŐKEEMELÉS A banktevékenység tartós bővülésének vagy az erre irányuló törekvésnek természetes következménye, az előírt tőke-megfelelési mutató miatt pedig kötelező a saját tőke emelése. A saját tőke emelése többféle módon történhet: - jegyzett tőke emelése, - tartalékok (tőke-, eredmény-, általános) emelése. - alárendelt kölcsöntőke növelése.
AKTÍV MŰVELETEK Aktív bankműveletek azok az ügyletek, amelyekkel a bankoknak követelésük vagy vagyonra szóló joguk keletkezik. Az aktív bankműveletek főbb módozatai a következők:
hitelnyújtás (hitelközvetítés), bankgarancia nyújtása, kezességvállalása, pénzügyi lízing, követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás, befektetések, értékpapírügyletek (tőkeérdekeltségek szerzése), bankközi hitelkihelyezések, egyéb aktív bankműveletek.
HITELNYÚJTÁS, HITELKÖZVETÍTÉS A hitel fogalmát többféleképpen határozzák meg, amelyek közül a legáltalánosabban elfogadott, hogy – a hitelt nyújtó pénzeszközöket, árukat vagy szolgáltatásokat enged át ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve – a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. A hitel és a kölcsön a szaknyelvben nem szinonimák! • Hitel: a bank kötelezettségvállalása (a lehetőség) • Kölcsön: a pénzeszközök konkrét folyósítása
A hitelszerződés megkötésének menete Hiteltárgyalás Hitelkérelem Hitelbírálat
Döntés Szerződéskötés Folyósítás Hitelgondozás Behajtás
Hitelkockázat kezelés • A hitelezés „kritikus” lépései: – A hiteligény elbírálása – A hiteladós tevékenységének nyomon követése • A kockázat csökkentő, mérséklő intézkedések: – Szűrés – Minősítés – Diverzifikáció – Limitek – Monitoring • A veszteség csökkentése: fedezetek
Hitelkérelem A kockázat kivédése érdekében a hitelkérelem vizsgálatának négy szakaszát különböztetjük meg: - A hitelt kérelmező ügyfél minősítése, - Az ügylet minősítése, - Az ügyfél kockázatviselő képessége, a fedezetek értékelése, - A biztosítékok értékelése. Az ügyfeleket legalább négy kategóriába kell sorolni: -
kiváló, átlagos, korlátozott hitelképességű, hitelképtelen.
Az ügyletminősítés célja annak megállapítása, hogy érdemes vagy nem az adott célra hitelt nyújtani, a tervezett fejlesztés milyen eredménnyel járhat, és az hogyan hat a vállalkozás egészére.
Ügyfélminősítés • A potenciális hiteligénylők besorolása minősítési kategóriákba – Lakossági (retail) ügyfelek – tömegszerűség, standardizált mérési folyamat: • Munkaviszonyra vonatkozó adatok • Jövedelmi helyzet • Vagyoni helyzet Besorolás • Hitelintézeti kapcsolat • Családi háttér
Ügyfélminősítés • Vállalati (corporate) ügyfelek: átfogó vállalat elemzés, csődkockázat megítélése: – Irányadó objektív ráták: • Tőkeellátottság • Likviditás • Jövedelmezőség Iparági adatbázis • Adósságszolgálat • Egyéb
– Szubjektív elemzés: • Tulajdonosok és menedzsment • Működési környezet, piaci helyzet, kilátások • Egyebek
Besorolás
A hitelképesség vizsgálata, a hitelbírálat A hitelképesség feltételei: – a jövedelmező gazdálkodás, – termékek rendszeres értékesítése, – a fizetési kötelezettség teljesítése (folyamatosan) – a biztosítékadás.
A hitelképesség megítéléséhez szükséges információk: • referenciák, bankinformáció, sajtóinformációk, • cégbírósági bejegyzés, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, • mérlegelemzés (mérleg rendelkezésre bocsátási kötelezettség), • üzleti könyvek ellenőrzése, úgymint:
rentabilitás, megrendelés-állomány, likviditás, forgalmi adatok, rejtett tartalékok, foglalkoztatottsági helyzet készletállomány
61
A számlavezetésből származó korábbi adatok, azaz:
fizetési morál, korábbi hitelek visszafizetése, addigi üzletmenet, technikai felszereltség, készletek.
A pénzintézetek egyik legfontosabb értékelő tevékenysége tehát a hitelbírálatnál a mérlegelemzés, amely a mérleg analízisből és a mérlegkritikából áll. A másik igen lényeges vizsgálati szempont a fizetőképesség meglétének bizonyítottsága. A tényleges likviditás megítéléséhez a pénzügyi terv nyújt segítséget.
A likviditás a vállalat azon képessége, hogy egy bizonyos időpontban esedékes fizetési kötelezettségeinek korlátozás nélkül eleget képes tenni. A hosszúlejáratú hitelek esetében a bank pénzügyi mutatók segítségével végez elemzést. A mutatók három csoportra oszthatók: a)Tőke-ellátottsági mutató b)Likviditási mutató c)Adósságszolgálati mutató A hitelképességet egyéb számításokkal is ellenőrizni lehet, így a következők szerint: Vagyon-, tőke-, pénzügyi struktúra Rentabilitás
Ügyfél minősítés Minősítési kategória
Pontszám határok
I. Osztályú adós
80-100 %
II. Osztályú adós
60-79 %
III. Osztályú adós
50-59 %
IV. Osztályú adós
40-49 %
V. Osztályú adós
0-39 % OBJEKTÍV/ SZUBJEKTÍV
A
B
C
A
AA Feltétel nélkül
BA Kiemelkedően
CA Átlagosan
B
AB Kiemelkedően
BB Átlagosan
CB DB EB Korlátozottan Hitelképtelen Hitelképtelen
C
AC Átlagosan
BC Átlagosan
CC DC EC Korlátozottan Hitelképtelen Hitelképtelen
D
AD Hitelképtelen
BD Hitelképtelen
CD DD ED Hitelképtelen Hitelképtelen Hitelképtelen
E
AE Hitelképtelen
BE Hitelképtelen
CE DE EE Hitelképtelen Hitelképtelen Hitelképtelen
D
E
DA EA Hitelképtelen Hitelképtelen
Ügyletminősítés
• Besorolási kategóriák: –Problémamentes –Külön figyelendő –Átlag alatti –Kétes –Rossz
Ügyletminősítés • Mérlegelési szempontok: – Tőke és kamattörlesztési késedelmek – Az ügyfél pénzügyi helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő képességében beállott változások – Az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat – A fedezetek értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett negatív változások
Fedezetek • A hitel bedőlése esetén keletkező veszteségek fedezése • Követelmények a fedezetekkel szemben: – Értékelhető – Ésszerű időn belül értékesíthető (likvid) – Értékálló – Érvényesíthető
• Típusai: – Előre rendelkezésre bocsátott: pénzügyi biztosíték, ingatlan, ingóság, követelések stb. – Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: kezesség, garanciavállalás stb.
A hitelbiztosítékok A pénzintézet, bár a legalaposabban igyekszik megvizsgálni adósának pénzügyi és gazdasági helyzetét a hitelszerződés megkötése előtt, a hitel megtérülését a szerződésben előírt biztosítékokkal is igyekszik elősegíteni. A biztosítékok két nagy csoportját különböztetjük meg: 1. dologi és 2. személyi biztosítékokat.
A dologi biztosítékok fajtái Zálogjog: jogosultság, amelynek alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy értékesítésével kielégítést szerezhet. Zálogjog arányosságán azt értjük, hogy a lekötött dolog értéke nem egyenlő a követeléssel. A kielégítés azonban mindig csak a követelés és járulékai erejéig történhet.
Jelzálogjog: főleg ingatlanon, illetve nehezen mozgatható dolgokon keletkezhet.
A dologi biztosítékok fajtái A keretbiztosíték jelzálogjog tartós jogviszonyból eredő követelések biztosítására szolgál, ahol a jogviszonyt és a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. Az óvadék (kaució) fedezeti alap: Az óvadék közvetlen kielégítést biztosít a hitelszerződés nem teljesítése esetén. Tárgya: pénz, takarékbetét, értékpapír. Óvadékként leköthető értékpapírok a következők: – kötvény, – részvény, – váltó; 70
Személyi biztosítékok A kezesség: a kezességet vállaló arra kötelezi magát, hogy ha a kötelezett nem teljesít, ő fog helyette teljesíteni. Két fajtáját különböztetjük: • •
az egyszerű kezességet, készfizető kezesség.
A bankgarancia: önálló jogügylet. A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek esetében és határidőn belül egyszeri felszólításra fizetést teljesít. Az engedményezés: követelés átruházást, alanycserét jelent, azaz a jogosult követelését szerződéssel másra ruházza.
Hitel - kockázatok A hitelezés a legkockázatosabb banki művelet. A kockázat abban rejlik, hogy az adós vissza tudja-e vagy vissza akarja-e fizetni az adósságát és a járulékos költségeket. A bankokat érintő kockázatok: - Környezeti kockázat országkockázat politikai kockázat ágazati kockázat
- Ügyfélkockázat üzleti kockázat (jövedelmezőség, piac, vezetés stb.) pénzügyi kockázat (fizetőképesség, forrásszerkezet stb.)
- Ügyletkockázat kamatkockázat futamidő hiteltípus fedezet
Hitelmonitoring • Rendszeres monitoring tevékenység: – ügyfél-, – ügylet- és – fedezet monitoring • Célja, hogy a bank időben: – felismerje a megtérülését veszélyeztető tényezőket; – megtegye a biztonságos megtérülése érdekében szükséges intézkedéseket; – értékvesztést/céltartalékot képezzen a minősítések alapján
HITELFAJTÁK A hiteleket különbözőképpen osztályozhatjuk: Klasszikus felosztás Cél szerinti felosztás Lejárat szerint.
A hitelfajták a klasszikus felosztás pénzkölcsönök, illetve hitelkölcsönök.
szerinti
lehetnek:
Pénzkölcsönzési fajták: folyószámlahitel, leszámítolási hitel vagy diszkont hitel, lombard hitel, fogyasztói hitel, hosszúlejáratú hitel. Hitelkölcsönzési fajták: avalhitel, akcept hitel.
Pénzkölcsönzési fajták Pénzkölcsönzésnél a pénzintézet effektív pénzösszeget bocsát az adós rendelkezésére. - Folyószámlahitel - A leszámítolási hitel - A lombardhitel
A lombard hitelek típusai: az értékpapír lombard, a váltólombard, az árulombard.
A fogyasztási hitel Magánfogyasztás finanszírozására szolgáló, fix összeg rövid-, vagy középlejáratú rendelkezésre bocsátása (kölcsönzése), melyet fix havi részletekben kell visszafizetni.
Hitelkölcsönzési fajták Akcepthitel, azaz váltóelfogadás: A hitelnyújtás azon formája, amikor a pénzintézet nem pénzt bocsát ügyfele rendelkezésére, hanem elfogadja az ügyfél által kiállított váltót. Az avalhitel esetében a pénzintézet az ügyfélért kezességet vagy garanciát vállal.
A hitelfelvétel célja szerint megkülönböztetünk: – Beruházási hitelt – Forgóeszköz hitelt.
Beruházási hitel: a felhalmozási jellegű befektetések finanszírozásának összefoglaló neve. A beruházási hitel fajtái: közép-, hosszúlejáratú beruházási célhitel, a fejlesztési pénzeszközök képzését megelőlegező nem cél jellegű hitel.
A hitelek lejárat szerinti csoportosítása A hiteleket osztályozhatjuk lejárat szerint is. A rövidlejáratú hitelek futamideje egy éven belüli:
A rövidlejáratú hitel lehet eseti hitel, Az áthidalási hitel, A likviditási hitel , A váltófedezeti hitel, A szanálási hitel.
Középlejáratú forgóeszközhitelek az egy évet meghaladó, de öt éven belüli futamidejű hitelek. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Az export-fővállalkozási, a műszaki fejlesztés és innováció, az élelmiszer-gazdasági vállalat tőkehiányának áthidalását a tartós készletek finanszírozását elősegítő ún. tőkepótló hitel is, a szanálási hitel pedig a vállalat gazdasági helyzetének helyreállítására vehető igénybe.
Aktív bankműveletek – lízing A lízing ügylet haszonbérleti szerződés, mely keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket a lízing társaságtól (vagy közvetlenül a termelőtől, vagy kereskedőtől) használat céljára bérbe vesz adásvétel SZÁLLÍTÓ
LIZINGTÁRSASÁG
lízingszerződés szállítás LIZINGBE VEVŐ
A lízing csoportosítása A lízing csoportosítását elvégezhetjük a lízing tárgya, illetve iránya szerint. A lízing tárgya szerint létezik: tőkejavak fogyasztási javak lízingje, valamint személyi lízing. A lízing iránya szerint megkülönböztetünk: belföldi lízinget, importlízinget, exportlízinget és tranzitlízinget.
Aktív bankműveletek – lízing • Pénzügyi lízing – Közép és hosszú lejárat – Lízingtárgy ingatlan is lehet – Használati jog és nyilvántartás – Kárbiztosítás – Költségelszámolás csak a kamatokra – Lejáratkor a lízingtárgy maradványértéken (vagy anélkül) a lízingelő tulajdonába kerül
Aktív bankműveletek – lízing • Operatív lízing – Rövid futamidő – Gépek, berendezések – magas elavulási kockázat – Csak használati jog – Kiegészítő szolgáltatások – Költségelszámolás a teljes lízingdíjra
Szervizlízing • Szervizszolgáltatással kibővített magasabb lízingdíj ellenében • Pénzügyi és operatív lízing esetén
lehetőség,
Visszlízing • A vállalat saját eszközét adja el a lízingtársaságnak, és azonnal visszalízingeli. – 2 szereplős ügylet – A termelőeszközt az eredeti tulajdonos használja – Pénzügyi (finanszírozási) lízing
FAKTORING A faktoring az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó rövid lejáratú követelések folyamatos megvásárlását, megelőlegezését jelenti. A faktoring keretében a faktor a következő szolgáltatásokat nyújtja ügyfeleinek: átvállalja a hitelezési kockázatot, finanszírozást nyújt az eladónak és elvégzi az adminisztrációs teendőket.
A faktoring fajtái: visszkereseti faktorálás és visszkereset nélküli faktorálás.
Földrajzi elhelyezkedés alapján megkülönböztetünk belföldi faktoringot és országhatárt átlépő faktoring-ügyleteket.
Visszkereseti faktorálás • A faktor a vevő kockázatát nem vállalja át: – csak akkor fizet, ha a követelést már beszedte a vevőtől; – ha előre kifizeti az eladónak a követelés ellenértékét, akkor azzal a feltétellel, hogy ezt visszakövetelheti, ha a vevő nem fizet (visszkeresettel).
Visszkereset nélküli faktorálás • A faktor átvállalja a vevő kockázatát • A faktor a követelés összegét kifizeti az eladónak, függetlenül a vevőtől.
Lejárati és finanszírozási faktorálás • Lejárati (maturity) faktorálás – A faktor a lejárati napon fizet az eladónak (nincs finanszírozás) • Finanszírozási (advance) faktorálás – A faktor megelőlegezi a követelés összegét az eladónak az esedékesség időpontjáig
FORFETÍROZÁS • Míg a váltóleszámítolás és faktorálás a rövid lejáratú követelések megvásárlására, meghitelezésére szolgál, addig a forfetírozás a közép, illetve hosszú lejáratú, nagy összegű követelések megvásárlását jelenti, a lejáratot megelőzően. •A hosszabb futamidő miatt itt nagyobb a bank kockázata, ezért magasabb az ügylet költsége is.
A forfait-finanszírozás és a faktoring összehasonlítása Forfait-finanszírozás
Faktoring
Közép és hosszú lejáratú követelések megvásárlása (1-15 év)
Rövid lejáratú követelések megvásárlása (max. 12 hónapig)
Váltó- és számlakövetelések megvásárlása
Számlakövetelések megvásárlása
Egyedi megállapodások
Általában keretmegállapodások (meghatározott időtartamon belül valamennyi követelést felöleli)
Csak absztrakt (az áruügylettől elszakadt) követelések, zárolt összeg nélkül
Áruügyletből származtatott követelések. Az ellenérték meghatározott hányadát zárolják későbbi reklamációk, mennyiségi, minőségi kifogások, hiányok fedezetére
A minimális követelés összege, amelyet megvásárolnak általában jelentős összeg
Kis összegű követelések megvásárlására is kiterjed
A kockázatviselés és a finanszírozási funkció egymástól elválaszthatatlan
Egyik vagy másik funkciót részben vagy egészben egymástól elválasztják
A vevő (importőr) a forfait-ügylet létrejöttéről nem szerez tudomást
A vevő (importőr) a faktoring-ügyletről tudomást szerez
A visszkereseti jog kikötése kizárt
A visszkereset kikötése gyakori
A teljes kockázat miatt a költségek magasak
A költségek attól függően változnak, hogy a faktor milyen szolgáltatásokat nyújt
A szolgáltató-ügyintézői funkció nem jelentős
A szolgáltató funkció gyakran igen jelentős
BEFEKTETÉSEK A bankok üzletpolitikájának szerves részét képezik a különböző befektetések, mint forrásaik jövedelmező kihelyezésének egyik megjelenési formái. Természetesen nem zárható ki a "kényszerű" befektetés sem, amikor a bizonytalanná vált hitelkihelyezés miatti veszteség elkerülése vagy mérséklése érdekében a bankok hitel- tőke konverziót hajtanak végre. Ez elsősorban abban mutatkozik, hogy: - nemcsak a jövedelmezőséget célozzák meg, hanem - kiszélesítik a termelési és szolgáltatási kereteket, - megváltoztatják a termelés módját, struktúráját, ezáltal - növelik saját befektetéseik biztonságát.
BANKKÖZI HITELKIHELYEZÉSEK A bankközi pénzpiac ugyanis a legalkalmasabb az igen rövid távú (napi) kihelyezésekre. A bankok jövedelmezősége szempontjából nemcsak a likviditási hiány okoz veszteséget, hanem a bő likviditás is, hiszen feleslegesen köt le pénzeszközöket, nemhogy jövedelmet biztosítana, de költségnövekedéssel jár.
NEMZETKÖZI BANKÁRI TEVÉKENYSÉG A bankok a következő alapvető megjelenési formák közül választhatnak:
fiókintézeteket hoznak létre (meglévő és új ügyfelek), bankképviseletet nyitnak (új ügyfelek megszerzése és átirányítása) és külföldi bankkapcsolatokat építenek ki (levelezői kapcsolat). A számlavezetői kapcsolat felvétele folyószámla nyitását jelenti, amelynek az elnevezése nostro és loro számla. Nostro számla minden egyéb banknál nyitott devizaszámla, a loro számla pedig minden más ügyfél nála nyitott devizaszámlája.
SEMLEGES BANKMŰVELETEK • Jutalék és díjbevételek aránya növekszik • Típusai: – – – – –
Pénzforgalmi szolgáltatások Széfbérlet Letétkezelés Vagyonkezelés Tanácsadás
A BANKOK ÉS A KÜLKERESKEDELEM A bankok fő feladata a fizetési forgalom zavartalan lebonyolítása, azon felül pedig a bizalmi kéz szerepének betöltése a külkereskedelmi kapcsolatokban. A kapcsolattartás, információ átadás hagyományos útjai: légipostai utalás (MT-mail transfer), telex (TX), valamint távirati utalás (TT-telegraphic rendszer). 1973. SWIFT: A hálózat működtető központja: Brüsszel, Amsterdam és Virginia. A SWIFT nem bank, funkciója, hogy a földrajzilag egymástól távol eső bankok között zavartalan fizetési forgalmat tegyen lehetővé. A SWIFT tagjai kizárólag bankok és a tranzakciók biztonságos lebonyolítását titkosított kódok bevezetésével érik el.
FIZETÉSI FORGALOM A fizetési forgalmat úgy fogalmazhatjuk meg, mint a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét. A forgalomban lévő pénz két formában bonyolítja le a fizetési forgalmat, készpénz formájában és számlapénz formájában. A fizetési forgalom lebonyolítását a forgalom irányát tekintve két részre oszthatjuk, lehet: belföldi (nemzeti) pénzforgalom és nemzetközi (külföldi) pénzforgalom;
Pénzforgalom lebonyolítása • Készpénz • Számlapénz – Átutalás – Beszedési megbízás (inkasszó) – Akkreditív
• Készpénz kímélő és -helyettesítő fizetési módok – Bankkártyák: betét- és hitelkártya – Csekk
Készpénzforgalom A modern gazdaságokban a készpénzforgalom a teljes pénzforgalomnak csak igen kis hányadát jelenti. A készpénz a gazdaságban a következő irányokban mozoghat: A gazdálkodó egységek és a lakosság közötti pénzforgalomban, A gazdálkodó egységek egymás közötti pénzforgalmában, amennyiben ezt jogszabályok adott országban nem tiltják, Lakosság egymás közötti fizetési forgalmában.
Számlapénzforgalom A bankszámlákat belföldi pénzforgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja. A pénzforgalmi jelzőszám 2 x 6 vagy 3 x 8 numerikus karakterből áll. 1-3. számlavezető hitelintézet 4-7. fiókazonosító 8. ellenőrző szám 9-16., 9-24. ügyfél-azonosító 16. vagy 24. az ellenőrző szám. A Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN): 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor, amely a nemzetközi fizetések esetén a bankszámla azonosítására szolgál. Első két karakter az ország kódja: HU 3-4. ellenőrző szám 5-28. belföldi pénzforgalmi jelzőszám.
Átutalás Az átutalás a leggyakrabban használt fizetési mód. A fizetést a kötelezett (adós) kezdeményezi számlavezető bankjánál, erre rendszeresített formanyomtatvány segítségével.
Beszedési megbízás (inkasszó) • Az inkasszó lényege, hogy a jogosult (hitelező) kezdeményezi a bankjának adott megbízással. • Két fajtája: – határidős és – azonnali inkasszó • Külkereskedelmi fizetéseknél: – sima inkasszó – okmányos inkasszó
Határidős inkasszó A kötelezett (adós) a bankjához érkező beszedési megbízás után meghatározott ideig (ált. 8 nap) kifogással élhet. Ha ez nem történik meg, a bank az összeget leemeli a számlájáról.
Azonnali inkasszó Ebben az esetben a bank mindenképpen teljesíti a fizetést (feltéve, ha az ügyfél számláján van fedezet), a kötelezett nem élhet kifogással. Ez igen erős kötelezettség, így csak szigorú feltételek érvényesülése esetén alkalmazható: – a felek megállapodása alapján, – váltókötelezettség beszedése esetén, – jogerős bírói határozat alapján.
Okmányos meghitelezés (akkreditív) • Akkreditív nyitása esetén a bank (nyitó bank) kötelezettséget vállal arra, hogy megbízója számlájának terhére harmadik személy, a kedvezményezett javára fizetést teljesít előre meghatározott összegben. • Az eladó biztos lehet benne, hogy ha az akkreditív előírt feltételeit teljesíti, a nyitó bank biztosan fizetni fog.
Az akkreditívek fajtái • Az alapvető akkreditív fajták: – visszavonható és – visszavonhatatlan Általában a nyitó bank ígérete visszavonhatatlan, visszavonható akkreditív esetén jelölni kell, hogy milyen feltételek mellett vonható vissza. Így kevesebb biztonságot nyújt az eladónak, használata ritka. - Revolváró akkreditív: az igénybevétel után automatikusan feltöltődik a meghatározott összeg erejéig. - Halasztott fizetésű akkreditív: az okmány benyújtásától számított bizonyos idő elteltével fizetendő ki.
KÉSZPÉNZT HELYETTESÍTŐ FIZETÉSI ESZKÖZÖK A bankkártya olyan fizetési eszköz, amelynek segítségével a kártyabirtokos csak a tényleges vásárlások és szolgáltatások ellenértékét rendezheti, illetve készpénzt vehet fel meghatározott feltételek között. - csekk-kártya, - hitelkártya, - akkreditív memóriakártya;
