A Cellcomp Kft. anyag- és információáramlási folyamatainak elemzése a raktározás és a termelés területein

Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar M szaki Menedzser Szak

A Cellcomp Kft. anyag- és információáramlási folyamatainak elemzése a raktározás és a termelés területein Diplomadolgozat

Készítette: Deé Szilvia M szaki menedzser jelölt

Témavezet : Pató Gáborné Dr. Sz cs Beáta Egyetemi adjunktus Szervezési és Vezetési Tanszék

Veszprém 2008

PANNON EGYETEM

Szervezési és Vezetési Tanszék 8201 Veszprém, Egyetem u. 10. Pf. 158. Dr. Szabó Lajos tanszékvezet Tel.: (88) 624-215 Fax:(88) 624-524

Deé Szilvia okleveles m szaki menedzser jelölt Diplomamunka feladatkiírása 2007/08 -as tanév

A logisztika funkcionális területeinek elemzése a Cellcomp Kft.-nél Feladat: - Tekintse át a logisztika funkcionális területeire vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat (beszerzés, termeléslogisztika, elosztás)! - Mutassa be a cégnél a jelenlegi logisztikai rendszert! - Tárja fel a problémákat! - Tekintse át a termeléslogisztika, vállalatirányítási rendszer és a raktározás területére vonatkozó lehet ségeket! - Fogalmazzon meg jobbító javaslatokat a jelenlegi rendszer fejlesztésére! Teljesítés helye: Cellcomp Kft. Cím: 9500, Celldömölk, Épít k útja 8. Vállalati konzulens: Katona Róbert, üzemvezet Tel.:06/20/9280-709 Fax: 06/95/525-551 E-mail:[email protected] Tanszéki témavezet : Pató Gáborné Dr. Sz cs Beáta, egyetemi adjunktus Veszprém, 2007. november 20.

Dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár, szakvezet

Beadható: Pató Gáborné Dr. Sz cs Beáta egyetemi adjunktus, témavezet

2

Kivonat Diplomadolgozatom témája egy elektronikai alkatrészgyártó vállalat anyag- és információáramlási folyamatainak elemzése a raktározás és a termelés területein. A dolgozat szakirodalmi részében bemutatom a logisztika területeit, külön kiemelve a raktározást és a termeléslogisztikát, továbbá a vállalatirányítási rendszerek jelent ségét. A raktározáson belül a tárolási módokat, a termeléslogisztika területén a bels üzemi tevékenységeket elemzem. A vállalatirányítási rendszerek közül az SAP rendszer sajátosságait mutatom be. A gyakorlati részben a vállalat már m köd raktározási és termelési folyamatait vizsgálom. Az egyes folyamatok tanulmányozása során feltárt problémákat részletesen ismertetem, és lehetséges megoldási javaslatokat vázolok fel és dolgozok ki.

Kulcsszavak logisztika,

raktározási

rendszer,

termeléslogisztika,

gyártáselrendezés,

integrált

vállalatirányítási rendszer, SAP

3

NYILATKOZAT

Alulírott ……………………………, a Pannon Egyetem hallgatója nyilatkozom, hogy a jelen dolgozat teljes egészében a saját munkám, illetve ahol forrásokra támaszkodtam, a megfelel hivatkozásokat a szövegben megtettem, és az irodalomjegyzéket csatoltam. A dolgozatot más tantárgy keretében sem én, sem más nem adta be. Tudatában vagyok, hogy a plágium (más munkájának sajátomkénti elismertetése) esetén a dolgozat elfogadhatatlan, és további szankciókat von maga után.

Veszprém, 2008. május 05.

............................................... okleveles m szaki menedzser jelölt

4

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..............................................................................................................5. Bevezetés .........................................................................................................................7.

I. Irodalmi összefoglaló 1. A logisztika és területei..............................................................................................8. 1.1. Raktározási (tárolási) logisztika..................................................................11. 1.1.1. Raktári munkafolyamatok ............................................................14. 1.1.2. Tárolási módok.............................................................................16. 1.2. Termelési (gyártási) logisztika....................................................................18. 1.2.1. Termeléstervezés és irányítás.......................................................19. 1.2.2. Termelés közbeni anyagmozgatás................................................21. 1.2.3. Termelés közbeni készletek .........................................................21. 1.3. Vállalatirányítási rendszerek.......................................................................22. 2. A logisztikai folyamatok optimalizálásának lehet ségei ......................................25. 2.1. Raktározási rendszer ...................................................................................26. 2.1.1. Az állványos statikus és dinamikus tárolórendszerek összehasonlítása .....................................................................................26. 2.1.2. Raktárépítés..................................................................................29. 2.2. Termeléslogisztika ......................................................................................30. 2.2.1. Anyagáramlás irányítása ..............................................................30. 2.2.2. Köztes raktárak és készletek ........................................................35. 2.3. Vállalatirányítási rendszerek.......................................................................37. 2.3.1. SAP felépítése, sajátosságai és bevezetésének folyamata............37.

II. Gyakorlati rész 3. A Cellcomp Kft. logisztikai területeinek bemutatása ...........................................41. 3.1. A Cellcomp Kft. bemutatása.......................................................................42. 3.2. A központi raktár feladatai és raktározási rendszere ..................................44. 3.2.1. Raktári munkafolyamatok ............................................................44. 3.2.2. A raktározási rendszer bemutatása...............................................49. 3.3. Termelési folyamatok az áramkörgyártás területén ....................................53. 3.3.1. Gyártáselrendezés ........................................................................53. 3.3.2. Termeléstervezés és irányítás.......................................................54.

5

3.3.3. Munkafolyamatok bemutatása .....................................................56. 3.4. Vállalatirányítási rendszerek.......................................................................59. 3.4.1. AS 400..........................................................................................59. 3.4.2. SAP ..............................................................................................61. 4. A Cellcomp Kft.-nél jelentkez problémák ...........................................................63. 4.1. Vev i auditjelentés......................................................................................63. 4.2. A központi raktárban jelentkez problémák ...............................................64. 4.3. Hosszú átfutási id k az áramkörgyártás területén.......................................72. 4.4. Vállalatirányítási rendszerek hiányos információnyújtása .........................79. 5. Javaslatok kidolgozása ............................................................................................83. 5.1. Raktározás átszervezése..............................................................................83. 5.2. Bels üzemi anyagáramlás átalakítása........................................................86. 5.3. SAP bevezetése ...........................................................................................89. Összefoglalás .................................................................................................................93. Irodalomjegyzék ............................................................................................................95. Mellékletek ..................................................................................................................100. Köszönetnyilvánítás.....................................................................................................116.

6

Bevezetés Diplomadolgozatom információáramlási

témájául

folyamatok

a

Cellcomp

elemzését

Kft.-n

választottam.

belül A

zajló kft

anyag-

és

anyagáramlási

folyamatait els ként a raktározási rendszerben, majd a termelés területén vizsgálom meg. A két terület közötti információs kapcsolat megteremtése a kft-nél alkalmazott integrált vállalatirányítási rendszerek feladata. Mindkét területen belül végbemen folyamatok összetettsége megköveteli az anyag- és információáramlások koordinálását. A diplomadolgozat els részében hazai és nemzetközi szakirodalmat feldolgozva összefoglaló képet adok a logisztika raktározási és termelési funkcióiról, és az integrált vállalatirányítási rendszerek sajátosságairól. A raktározás keretében a lehetséges tárolási módokat hasonlítom össze, és a tárolóhely jelölés fontosságát emelem ki. A vállalat bels

üzemi tevékenységei közül a gyártáselrendezés, anyagmozgatási útvonalak,

termelésközi raktárhelyek és készletek átszervezésére vonatkozó lehet ségeket foglalom össze. A vállalatirányítási rendszereket tekintve, az SAP sajátosságait és bevezetésének folyamatát ismertetem. A gyakorlati részben els ként bemutatom a Cellcomp Kft.-t, majd logisztikai tevékenységeit. Ennek keretében felvázolom a kft központi raktárának feladatait és az alkalmazott tárolási módokat. Az áramkörgyártás területén az anyagáramlás folyamatát követem végig, a gyártáselrendezésen és az egyes munkafolyamatokon keresztül, bemutatva azok tervezését és irányítását. Ismertetem a kft-nél alkalmazott vállalatirányítási rendszereket (SAP, AS 400). Végezetül feltárom az egyes területeken jelentkez problémákat, melyekre megoldási javaslatokat fogalmazok meg. A dolgozat megírása során felhasználtam az egyetemi tanulmányaim során szerzett ismereteimet, összegy jtöttem a témát feldolgozó szakirodalmat és felhasználtam a kftnél eltöltött szakmai gyakorlatok során szerzett tapasztalataimat.

7

I. Irodalmi összefoglaló Diplomamunkám els részében, az irodalmi összefoglalóban, átfogó képet adok a logisztika témakört felölel

hazai és nemzetközi szakirodalomról. Külön fejezetben

térek ki a logisztika szó definiálására és egyes területeinek bemutatására. Majd a raktározás, a termeléslogisztika és a vállalatirányítási rendszerek területeire vonatkozó lehet ségeket, javaslatokat foglalom össze. Az irodalmi összefoglaló azt a célt szolgálja, hogy el vezesse és alátámassza a gyakorlati részt.

1. A logisztika és területei Els lépésben ismert hazai szerz k m veib l idézve definiálom a logisztika szót, és elhelyezem az ellátási láncban. Ezt követ en bemutatásra kerülnek egyes területei, melyek közül a raktározásra, a termeléslogisztikára és a vállalatirányítási rendszerekre fókuszálok. A logisztika szó definiálása Maga a logisztika szó nem újdonság számunkra, azonban a szó mögött rejl filozófia igen, mely a logisztikai folyamatok irányításának integrált, rendszerszemlélet megközelítése, mely magába foglalja az ellátást, termelést és az elosztást. A logisztika meghatározása valamennyi logisztikai szakirodalmi könyvben megtalálható, sokan, sokféleképpen definiálták. A következ kben ismertetek néhány, a logisztika szó értelmét leginkább visszatükröz megfogalmazást. A logisztikát célszer a legtágabban értelmezni, ennélfogva a következ definíció a legalkalmasabb rá: „a logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok, alapvet en anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek, egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vev kiszolgálási színvonal elérése.” [23] A logisztika definícióját Knoll I. a következ képp foglalja össze: „a logisztikai lánc szerepe, hogy a termék a megfelel id ben, a megfelel mennyiségben és min ségben, és összességében optimális költséggel jusson el rendeltetési helyére (6 M-elve).” [35]

8

A logisztika az összes olyan mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységet integrálja, amelyek egyrészt el segítik a termékek áramlását a nyersanyaglel helyekt l a végs felhasználásig. Másrészt az információk áramlását is magában foglalja, melyek mozgásba hozzák a terméket azzal a céllal, hogy biztosítsák a megfelel szint és elfogadható költség áruellátást. [9] A logisztika tevékenységi köre, funkcionális területei és céljai A logisztikai folyamat a termel vállalatoknál a vev megrendelésének fogadásával kezd dik, majd az alap- és segédanyagok és egyéb, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök beszerzésével és termelésével folytatódik, végül a készterméknek a vev höz történ eljuttatásával zárul le. [23] A logisztikai rendszer összefogja a vállalaton belüli tevékenységeket, továbbá összekapcsolja a vállalatot a vev ivel és a szállítóival. [10] Egy termel vállalat esetében az ipari (vállalati) logisztika tevékenységi körét kell meghatározni,

mely

a

vállalatnál

fellelhet

anyagáramlás,

személyáramlás,

energiaáramlás és információáramlás tervezésére, irányítására és felügyeletére terjed ki. [42] A logisztika tevékenysége az ellátási lánc elemeire vonatkozik. A logisztikai ellátási lánc már túlnyúlik egy vállalat határain, és a beszerzést l, a termelés kiszolgálásán keresztül, magába foglalja a raktározást és készletgazdálkodást, majd végül az áruelosztást és az értékesítést, melyek közti zavartalan kapcsolat megvalósítása a logisztika egyik f

feladata. Az ellátási láncra épül

anyagáramlási folyamat a

nyersanyag kitermelést l a készterméknek a végfelhasználóhoz való kiszállításáig tart. [51] A legfontosabb különbség a logisztika és az ellátási lánc között az, hogy míg az el bbi a vállalaton belül, addig az utóbbi a szervezeteken kívül és a szervezetek közötti tevékenységeket menedzseli [38] Közös pontjuk, hogy mindkett höz termék és információáramlás hatékonyságát javító stratégia kapcsolódik. [25] Számos szakirodalom ([9], [10], [23], [49]) 3 nagy területre osztja fel a logisztikát (1. ábra), melyek a következ k: •

ellátási (beszerzési) logisztika,

•

termelési (gyártási) logisztika,

•

elosztási (értékesítési) logisztika (disztribúciós logisztika néven is ismert [23]). A vállalati logisztika f bb területei mellett a hulladékkezelési logisztika is külön

területként kezelend . Környezetvédelmi el írásokat szem el tt tartva kell kialakítani a hulladékgazdálkodást. [22] 9

1. ábra: Iparvállalat logisztikai modellje [49] A logisztikai közrem ködéssel kialakított ellátási lánc fokozatosan b vül. A b vített láncban az egyébként külön-külön ismert szakmai területek (marketing, kontrolling, benchmarking, informatika) szoros kapcsolatba léptek a logisztikával. [33], [37] A jöv ben várható lesz, hogy a logisztikai folyamatokra átvezetik a min ségmenedzsment filozófiáját és módszereit. [62] Az egyes logisztikai területek a vállalatoknál önállóan, egymástól függetlenül léteznek. Az ipar szempontjából a legfontosabb tényez , hogy a különböz gyártási szinteket össze lehessen kapcsolni egymással, hiszen külön kezelve nem beszélhetünk egységes logisztikai rendszerr l. A logisztikai lánc az anyag- és információáramlás területén kapcsolja össze az egyes területeket, és ezáltal összefügg ellátási láncot alakít ki. [23] A valóságban az ellátási lánc széttöredezett, lassú anyag- és információáramlást testesít meg, éppen ezért a vállalatok igyekeznek optimalizálni a lánc összes területét. [45] Az egyik irányban az anyagok és a termékek áramlása jellemzi a logisztikai rendszert, a különböz gyártási és elosztási folyamatokon keresztül. Anyagmozgatáson anyagok, félkész- és késztermékek, illetve áruk nem nagy távolságú, egy-egy üzemen 10

belüli helyváltoztatásainak összessége, és az ahhoz kapcsolódó részfolyamatok összessége értend . A folyamat a mozgatott termék alak- és állapotváltozásával nem jár együtt. [47] Az információáramlás éppúgy részét képezi az ellátási láncnak, mint az anyagáramlás.

[52]

Az

irányítási

túlnyomóan az ellenkez

mechanizmust

biztosító

információáramlás

irányban történik. Azon része, mely ellentétes az

anyagáramlással, tartalmazza a vev i igények tényez it és visszajelzéseiket. [47] A logisztika célkit zései a következ kben foglalhatók össze: •

rövid átfutási id k elérése,

•

nagyfokú szállítási készség biztosítása,

•

alacsony készletszint fenntartása,

•

üzemi eszközök lehet legjobb kihasználása és egyenletes terhelése. [42] Az ellátási lánc olyan értéknövel tevékenységek sorozatának tekinthet , mely a

vev i igények kielégítésére alkalmas terméket állít el . Ennélfogva a logisztika els dleges célja a vev k kiszolgálása. [10] A vev i visszajelzések alapján történik a beszerzés, termelés, készletgazdálkodás, majd végül az áru kiszállítása. A végs felhasználónak kitüntetett szerep jut az ellátási láncban, hiszen

dönti el, hogy

mindazon tevékenység és ráfordítás, melyet a termék megtestesít, megfelel -e számára. [47] Összességében megállapítható, hogy a vev i igények húzó hatást gyakorolnak a rendszer m ködésére (pull-elv). [35]

1.1. Raktározási (tárolási) logisztika A raktár a „logisztikai célok hatékony megvalósításának fontos eszköze”. [35] Az ellátási logisztikának anyagok térbeni, id beni, mennyiségi és min ségi összhangját kell megteremtenie ahhoz, hogy a termelés igényeihez igazodva mindig „készenlétbe helyezze” a felhasználandó anyagokat. [55] A vállalat más vállalatokkal, illetve beszállítókkal input kapcsolatban áll,

ket a vállalat szerves részeként kell

kezelni. [24] A beszerzési módszert az adott iparág és a szükséges termékek természete határozza meg. A beszerzés utolsó lépései a tárolási egységek képzése, majd az áruk el készítése betárolásra, melyet az áruk raktárba helyezése (tárolás) követ. [44] A logisztikai folyamatban az anyagáramlás bizonyos helyeken, hosszabb-rövidebb id re megáll. E pontokon gondoskodni kell az áru elhelyezésér l, megóvásáról és

11

kezelésér l, megfelel

helyet, teret kell biztosítani számukra, melyet raktárnak

nevezünk (2. ábra). [35] üzemen kívül

üzemen belül

árubeérkeztetés

beszállító RAKTÁR

termelés

vev kiszállítás 2. ábra: A raktározás logisztikai kapcsolatrendszere [35] A raktárépületek a logisztikai létesítmények részét képezik. A raktárak elemzéséhez szükséges a tárolandó áruk és jellemz ik megnevezése (méret, tömeg, egységrakományképzés stb.), továbbá az alkalmazott szállító- és rakodóeszközök. [35] A raktárak különféle alrendszerekhez kapcsolódhatnak, és ily módon sajátos funkciókat láthatnak el. (3. ábra) A raktárak funkcionális elhelyezkedése alapján háromféle raktártípust különböztethetünk meg: •

alapanyag-, alkatrészraktár (A), mely a termel üzem bemeneti oldalán helyezkedik el, és a beszerzési logisztika része,

•

közbens

vagy félkészáru-raktár (F), mely helyét tekintve a termelési folyamat

m veletei között található meg, tehát szorosan kapcsolódik a termelési logisztikához, •

készáruraktár vagy végtermékraktár (V), mely a termelés befejezése után következik, létesülhet a termel üzemben, vagy a raktárban, vagy mindkét helyen. [35], [49]

12

beszerzés

termelés

A

F

értékesítése

V

3. ábra: Raktártípusok elhelyezkedése az ellátási láncban [47] Termel i ellátó raktárról akkor beszélünk, ha a raktár a termék el állító vállalat telephelyén lett kialakítva, melyb l az árut saját fuvareszközökön szállítják el a termel üzembe. Az áruelosztást közvetlenül ebb l a raktárból bonyolítják le. [34] A raktározást segít eszközök és a raktározási egységek mérete határozza meg a raktározás milyenségét és az alkalmazott raktározási technikát. [18] Mindazon tényez t, mely a raktár m ködését jellemzi, a raktártechnológia foglalja össze. F bb elemei között szerepelnek: •

tárolás technikai eszközrendszere,

•

komissiózás technikai eszközrendszere,

•

raktári bels anyagmozgatás technikai eszközrendszere,

•

raktárirányítás rendszere,

•

raktári munkafolyamatok,

•

humán er források,

•

küls szállítási és információs kapcsolatok. [47]

13

1.1.1. Raktári munkafolyamatok A raktározási rendszer fizikai m ködési (anyagi) folyamata az anyagáramlás irányával összefüggésben a beszállítással, a tárolással és a kiszállítással kapcsolatos részfolyamatokból tev dik össze (4. ábra). [55] ellen rzés tárolási egységek összeállítása

beszállítás

rakodás

ellen rzés diszponálás

betárolás

tárolás

kitárolás

rakodás

kiszállítás

komissiózás

4. ábra: A raktár fizikai m ködési folyamata [55] A részfolyamatok közül a betárolás, a tárolás, a komissiózás és a gyártásellátás részfolyamatainak bemutatására koncentrálok. Betárolás keretében a tárolási helyekhez kell rendelni a beérkez termékeket. Azokat a termékeket, melyek gyakorisága megnövekszik, illetve csökken, a kilépési ponthoz közelebb, illetve távolabb kell elhelyezni. [6] A tárolóhely kijelölése az áruk esetében a raktárirányítás feladata, melynél figyelembe kell venni: •

a raktárban kialakított tárolási módokat,

•

a forgalmi adatok alapján történ ABC-elemzést. Az els pontot tekintve szabadhelyes és kötötthelyes tárolást különböztethetünk meg.

A számítógépes raktárirányítási rendszerek terjedésével a szabadhelyes tárolás került el térbe. Esetében elvileg bármelyik megüresedett helyre kerülhet a beérkez

áru.

El nye, hogy képes kielégíteni az egyes árucikkek készletingadozásából származó tárolási igény változását. Viszont hátránya, hogy manuálisan nehéz nyomon követni az áruelhelyezést. [47] Ezzel szemben a kötötthelyes tárolás egyszer

nyilvántartást

14

igényel, míg hátránya, hogy rugalmatlan. Kötötthelyes rendszer esetében az árukat a saját nyilvántartási számuk stb. alapján, a kijelölt tárolóhelyeken tárolnak. [49] Az ABC-elemzés lényege, hogy fontossági sorrendet állít fel a raktárban tárolt áruk között. A sorrendet a forgalom nagyságában képviselt arányuk vagy a készlet nagysága szerint lehet felállítani. [50] Tárolás közben az áruk helykoordinátái nem változnak az id koordináták változása alatt. Tárolás célja az áruk mennyiségi és min ségi meg rzése. [49] A raktár feladatkörébe tartozik a komissiózási feladatok elvégzése is. A komissiózás (raktári árukigy jtés) feladata, az adott áruféleségek el re megadott vev i megrendelések szerinti kigy jtése, összeállítása. Az árufajtából igényelt mennyiség rendszerint nem azonos az egy tárolási egységben tárolt mennyiséggel, általában kevesebb annál. [57] A komissiózás folyamata 4 egymást követ lépésb l áll, melyek a következ k: •

keresés,

•

azonosítás,

•

kivételezés,

•

ellen rzés. [13] A raktározási tevékenységek közül e folyamat a legösszetettebb és a legkritikusabb

eleme a raktározási funkcióknak. [47] Maga a m velet, és a hozzá kapcsolódó anyagmozgatási feladatok elvégzése szervezést igényelnek. A munkafolyamat elvégzése, egyszerre jelent szellemi és fizikai igénybevételt a dolgozók számára. A mai napig ez az egyik leginkább él munka-igényes raktári tevékenység, emiatt itt alakul ki a legtöbb lehet ség a hibára. [6] A kigy jtésre kerül áru el készítési módját tekintve: •

statikus,

•

dinamikus komissiózási rendszereket különböztethetünk meg. [55] Statikus rendszert tekintve, a komissiózó dolgozók mennek az árukigy jt

eszközökkel az áru-el készítési egységekhez. A komissiózó dolgozó egy bizonylatról olvassa le a kigy jtend árukat, melyet a beérkez megrendelések alapján állítanak össze. A komissiózó dolgozó feladata az áru-kivételezése (kézzel történ kivételezés). Tárolótéren belüli komissiózásnak is nevezhetjük, mivel „az ember megy az áruért”. [57]

15

Dinamikus áru-el készítés esetében tárolótéren kívüli komissiózás valósul meg, azáltal, hogy „az áru megy az emberhez”. A szükséges árufajtákat tartalmazó tárolási egységek a manipulációs térbe kerülnek, majd a szükséges mennyiség kivétele után, mely történhet kézzel vagy automatikusan, visszakerül a tárolótérbe. [55] Az áruk kivétele történhet: •

FIFO-elv (az els beérkez kerül ki els ként),

•

LIFO-elv (az utolsó beérkez kerül ki els ként),

•

BFIFO-elv (els nek beérkez sorozat kerül ki els ként) szerint.[6] A megrendelésenként összeállított árukat a termelés használja fel a különböz

fázisain keresztül, a késztermék el állítására. A raktár másik lényeges feladata a gyártás ellátása, mely az áru rendelkezésre bocsátását jelenti a termelés számára. [47]

1.1.2. Tárolási módok A raktározás egyik f feladata a tárolás, mely alatt készletek tartása értend . A készletgazdálkodás azon vállalati tevékenységek egyike, melynek célja, az anyagi folyamatok zavartalanságának biztosítása, gazdaságosság követelményeit is szem el tt tartva. [10] Az anyagi folyamatok során az áruk mozgása nem egy esetben megszakad. E megállások során mindig eltér mennyiség jelenik meg, melynek helyigénye változó. Ezt a megállást helyét l függetlenül készletnek nevezzük. [35] Készlet alatt mindazokat az anyagi javakat, eszközöket értjük, melyeket a vállalat azért halmozott fel, hogy a termelési, elosztási folyamatban felhasználja. [13] Fizikai és gazdasági kényszerek indokolják a készletek jelenlétét. Ennek egyik oka, hogy a javak el állítása és felhasználása eltér ütem . Fel kell halmozni a termékek bizonyos állományát az id beni és térbeni elkülönülések áthidalására. [47] Bizonyos mérték

készlet tartására szükség van a termelés zavartalan menetének biztosítása

érdekében, hogy a vállalatok a váratlan vagy sürg s, el re nem ütemezett gyártásokat kielégíthessék. Hiány esetén az egyes munkákat késleltetni kell, vagy úgy kell elkezdeni a termelést, hogy a szükséges anyagok még nem állnak rendelkezésre. [44] A tárolandó árukkal kapcsolatos információk az áruk jellemz ire vonatkoznak, melyeket nyilvántartási információnak is nevezhetünk. A raktárban tárolt áruválaszték, a

készletek

és

a

tárolóhelyek

nyilvántartásának

kezelése,

olyan

volumen

16

adatfeldolgozást igényel, amely manuális módon kell gyorsasággal és pontossággal már nem végezhet

el. [47] A készletek változása, állandó mozgása miatt

elengedhetetlen egy pontos, percrekész készletnyilvántartás fenntartása. Ez egy olyan informatikai rendszert jelent, mely az adatokat folyamatosan rögzíti, és betáplálásuk egyszer . A betekint személy bármelyik pillanatban megtudhatja, hogy a készletben mi volt, mi van, és mi lesz. [35] A készletek fizikai elhelyezésére számos lehet ség van, melyek kijelölése tervezési döntés tárgyát képezi. [6] A raktározási rendszer, vagyis a munkadarabok tárolásának módja, összefügg a tárolandó áruk jellegével. A darabáruk raktározási technológia szempontjából két csoportba sorolhatók: •

egyedi darabáruk,

•

egységrakományba foglalt darabáruk. [47] Az egységrakomány-képzés során viszonylag kisebb méret

árukból alakítanak ki különböz méret

és tömeg

egyedi

szállítási segédeszközök igénybevételével nagyobb

és tömeg , géppel kezelhet

rakományokat, melyeket megbontás nélkül

szállítanak. [49] Az egységrakományos szállítás által gépesített árukezelés, rakodás, csökken rakodási szám érhet el, mindez id megtakarítást eredményez. [55] Tárolási mód alatt a tárolásra kerül áruk raktáron belüli elhelyezését értjük. [47] A tárolási egységek jellege, összetétele, tömege, térfogata meghatározó a tárolási rendszer megválasztása szempontjából. A tárolási rendszerek f bb típusai: •

állvány nélküli statikus,

•

állványos statikus,

•

állványos dinamikus. [49], [55] Az állvány nélküli tárolás sajátossága, hogy az egyes árukat közvetlenül egymásra

halmozzák. [47] Állványos tárolási módokat egységrakományokra és egyedi darabárukra vonatkozóan az 1. táblázatban foglaltam össze.

17

1. táblázat: Állványos tárolási módok [47] darabáruk tárolási mód •

statikus:

egységrakományok soros állványos tárolás kett s mélység

egyedi darabáruk soros, polcos állványos tárolás

állványos tárolóládás állványos tárolás

tárolás bejárható állványos tárolás

speciális állványokon történ tárolás

•

dinamikus:

gördíthet állványos tárolás

görg s

átfutó

gördíthet állványos tárolás: •

hosszirányú

•

keresztirányú

állványos görg s átfutó állványos tárolás

tárolás körforgóállványos tárolás: •

függ leges

•

vízszintes

1.2. Termelési (gyártási) logisztika A termelési logisztika az alapanyag raktártól, a termelési folyamat különböz fázisain keresztül, a késztermék raktárig terjed

anyagáramlást tervezi, szervezi,

irányítja és ellen rzi, szoros együttm ködésben a termeléstervezéssel és irányítással. [9] Termelési (gyártási) rendszer alatt a kit zött termelési cél érdekében létrehozott munkahelyek és termel berendezések egymással kapcsolatos csoportjait, a közöttük létrehozott anyag- és információáramlást, valamint az egész rendszer irányítási és vezetési módszerét értjük. [23] Szoros kapcsolat van a termelés, a beszerzés és az elosztás funkcionális területei között. [19] A termelést a beszerzés, az anyag és készletgazdálkodás látja el. A raktár olyan csomópontnak tekinthet , mely az anyagokat átirányítja a gyártás területére (lásd 2. ábra). A termelés pedig a félkész-, készáruraktárt, csomagolást, komissiózást, majd végül az áruelosztást és az értékesítést szolgálja ki. [35]

18

A termelési logisztika f bb feladatai a következ kben foglalhatók össze: •

technológiai helyek kiszolgálása, ami kiterjed a munkahelyi tárolásra és a technológiai berendezésekre való feladásra és levételre,

•

technológiai folyamatok közötti anyagmozgatás, tárolás,

•

termelésközi készletekkel való gazdálkodás. [49] A logisztika a termelés minél hatékonyabb megszervezésében is közrem ködik,

f ként olyan feladatoknál, mint a termeléstervezés és irányítás, a bels anyagmozgatás és a közbens tárolás közötti koordinálás. [35] A következ alfejezetekben e 3 terület sajátosságait mutatom be.

1.2.1. Termeléstervezés és irányítás A termelés lényege, hogy a gyártmánystruktúrában el írt folyamatokat id ben és térben kell elvégezni. A termelés tervezését és irányítását a vállalatirányítási rendszerek látják el, melynek keretében a vállalatok sajátosságaik szerint kialakított megoldásokat alkalmaznak. A termelésirányítás kiterjed a termeléstervezésre, anyagszükséglet tervezésre, ütemezésre, er forrástervezésre (berendezések, anyag, munkaer , programok), és gyártásvezérlésre. A termelésirányítás arra a kérdésre ad választ, hogy a vállalat miként állítja el a termékeket. [30], [51] A m veletek id beni elvégzéséhez ütemezési feladatokat kell megoldani. A számítógépes rendszernek a végrehajtható megoldások kialakításában van jelent s szerepe. Az egyes periódusokban megtermelend

termékek milyenségének és

mennyiségének meghatározása kulcsfontosságú mozzanat. [19] A termelési ütemterv pontosan el írja, hogy kinek mi a feladat az egyes munkafeladatokban, továbbá biztosítja a folyamatokhoz a szükséges munkaer létszámot és felszerelést. [24] A m veletek térbeni elvégzése a gyártáselrendezésnek (layout) megfelel en történik. A termelési folyamatok a tervezés szempontjából 4 f típusba sorolhatók: •

folyamatrendszer (termékelv ) gyártás,

•

m helyrendszer (gépelv ) gyártás,

•

csoportos gyártás,

•

helyhez kötött gyártási rendszer. [47]

19

A folyamatrendszer

gyártás (termékelv

elrendezés) lényege, hogy a termékek

mindig ugyanazon lépéssorrendet követve haladnak végig a termelés folyamatában. A termékelv

gyártást a folyamatos gyártási rendszerek és a termelés vonalszer

elrendezését megvalósító gyártási rendszerek testesítik meg. Az áramlás sajátos módját képviseli a sorozatgyártás, melynek egyik módja a folyamatszer sorozatok áramlása. Ez azt jelenti, hogy a berendezéseken a termékek meghatározott sorozata halad át folyamatszer en, a termékváltáshoz kapcsolódó átállások sorozatonként következnek be. Lehet séget nyújt számos, egymástól eltér termék gyártására. [47] A termékelv elrendezés egyenletes anyagáramlást biztosít. [13] A termék mozgását a gépek elhelyezkedése is meghatározhatja, ekkor a m veletek elvégzése a különböz gépcsoportok elhelyezkedése szerint történik (termékek eltér utat járnak be). Az e fajta gyártáselrendezést gépelv nek nevezzük, melynek során általában a vállalatok célja az anyagmozgatás minimalizálása, és ezáltal minimális összköltség termékáramlás elérése. [13] A gépelv elrendezés funkcionális elrendezés néven is ismert, mivel a berendezések funkció szerint rendezettek. Az ilyen elrendezés egyszerre sokféle termék gyártását teszi lehet vé. Egyedi- és sorozatgyártás esetében is alkalmazható az eljárás. [47] Csoportos gyártási rendszereknél, az egy termék gyártásához szükséges gépeket egy termel egységbe vonják össze. [47] Az elrendezés változatai: •

bázism veletes gépkör: indulóm velet azonos, befejezés más-más munkahelyhez kötött,

•

homogén gépcsoport: több gép az azonos technológiai m veletek elvégzésére,

•

körkerület mentén való elrendezés: technológiai sorrend közel azonos,

•

soros elrendezés: technológiai sorrend teljesen azonos. [49] A helyhez kötött gyártási rendszer projekt típusú rendszer néven is ismert.

Sajátossága, hogy a termel berendezések, az anyagok és a munkaer

térben

meghatározott helyen kell, hogy találkozzanak. [47]

20

1.2.2. Termelés közbeni anyagmozgatás Az üzemi bels szállítás vagy üzemi anyagmozgatás alatt egy üzemben, a gyártás egyik helyér l a másik helyre történ

szállítás, vagy egy részlegen belüli

helyváltoztatások összessége értend . [48] Az anyagáramlást az anyagmozgató rendszerek valósítják meg. Az anyagmozgató rendszerek szolgálják ki a termelési, gyártási rendszereket. F bb feladataik: •

termel részlegek (üzemrészek) közötti anyagáramlás,

•

termel részlegeken (m helyeken) belüli, munkahelyek közötti anyagáramlás,

•

munkahelyi anyagmozgatás (munkadarab gépbe helyezése, kivétele, rendezése, a berendezés és a kiszállító eszköz közti anyagátadás stb.). A

termel berendezések

kiszolgálása

rugalmas

anyagmozgató

rendszerek

alkalmazását követeli meg, melyekkel szembeni követelmények: •

változó ütem szállítás biztosítása,

•

rugalmasan választható útvonalkialakítás,

•

eltér m veleti id k kiegyenlítésére m veletközi tárolókapacitás biztosítása,

•

változó méret , és tömeg

termékek leadásának, felvételének és átadásának

biztosítása. Folyamatos m ködés

szállítógépek közül a termelésben a szállítóláncpályák

jelenléte a jellemz a gyártóberendezéseken belül. [49] A gyártórészlegek között a szakaszos m ködés anyagmozgató gépeket tekintve, a kézi anyagmozgató eszközök használta a célszer , pl. kézikocsi, kézi emel eszköz. Platós kiskocsik ideálisan alkalmazhatók termel üzemekben, nagy terjedelm

áruk

szállítására. Ládák, raklapok, dobozok szállítására nyújtanak lehet séget a szállító alvázak (gördül keret). [1]

1.2.3. Termelés közbeni készletek A készletek a termékáramlási folyamatok részét képezik. A készletezés biztosítja az anyagáramlási folyamatok zavartalanságát, hiszen a javak felhasználási és termelési folyamata id ben eltér ütem . A készletek, mint elválasztó, szétválasztó tényez k jelennek meg, melyek biztosítják az egyes munkafázisok függetlenségét. [47]

21

Ha a készletre termelés helyett megrendelésre termelés esete áll fenn, akkor megadott határid re a vev höz el kell juttatni a terméket, ebb l kifolyólag a késztermékkészlet száma nem jelent s. A késztermék készlet helyzetét tekintve elhelyezhet a raktárban vagy a termel üzemen belül. Mind a termelés, mind a raktározás befejez d területének tekinthet a kiszállítás, vagyis a késztermék a termel helyr l eljut a vev höz. [35] Az áruszállítás biztonsági kérdései kiemelt fontosságúak. Az elektronikai alkatrészeket ESD védett ládákban kell szállítani az elektrosztatikus feltölt dés elkerülése érdekében. Az anyagok súrlódásos kapcsolata során a pozitív és a negatív ionok elválnak egymástól, esetleg felhalmozódnak. E jelenség vezet a sztatikus feltölt déshez. A sztatikus kisülések károsítják az elektronikai alkatrészeket és gyártmányokat. A töltésképz dés megakadályozható vezet képes vagy disszipatív tárolóedények, illetve árnyékolást megvalósító tárolódobozok alkalmazásával. [4], [21] A szállítási módok között jelenleg a közúti szállítás túlsúly érzékelhet , de környezetvédelmi szempontokra figyelve a jöv ben a Ro-La szállítás el térbe fog kerülni. [60]

1.2.3. Vállalatirányítási rendszerek A vállalati integrációban jelent s el relépést jelentenek az integrált vállalatirányítási rendszerek. E rendszerek legnagyobb százalékban a menedzseri döntéshozatal számára lettek

kifejlesztve.

Az

angol

szakirodalom

az

ERP

(Enterprise

Resource

Planning=vállalati er források tervezése) mozaikszót használja a rendszerekre. [20] Információs rendszer alatt egy olyan integrált ember-gép rendszer értend , mely információval látja el a vezet ket és a felhasználókat. A rendszert számítógépes hardver- és szoftvertámogatás jellemzi. [9] Napjainkban

a

vállalati

rendszer,

és

azon

belül

a

logisztikai

rendszer

információigénye csak számítógépes támogatással valósítható meg, ún. integrált vállalatirányítási rendszerrel. A rendszer integritása abból származik, hogy egyidej leg több felhasználó különböz funkciókban használja ugyanazt a rendszert. [58] A vállalat funkcionális területeinek nagy részét lefedni, ezáltal nemcsak gyorsabbá, hanem megbízhatóbbá is válik a funkciók m ködtetése. [9] Vannak azonban olyan alapvet

22

adatok (törzsadatok), melyek különböz

funkciókban jelennek meg, pl. az áruk,

partnerek, vállalati er források jellemz i. [50] A logisztikai és információs rendszerek els dleges feladata az integráció. Ez egyrészt jelent bels integrációt, amely a vállalaton belüli információs kapcsolatokra terjed ki, mely lehet: •

horizontális

integráció:

a

logisztika

folyamatain

belüli

(pl.

beszerzés,

anyaggazdálkodás, raktárgazdálkodás), és folyamatok közötti (pl. logisztikai folyamat és termelési folyamat) integrációt jelent. [47] A rendszerrel szemben támasztott követelmény, hogy az árumegérkezést l a megrendel ig kövesse az áru útját, vagyis támogatja a beszerzést, készletgazdálkodást és a raktári folyamatokat, termeléshez kapcsolódó feladatokat, értékesítési folyamat lépéseit, fogyasztói visszajelzések kezelését. [35] •

vertikális integráció: a vállalat vezetési szintjei közötti információáramlást jelent. A rendszer átfogják a vállalat több, esetenként összes folyamatát, és ezzel információt szolgáltat valamennyi vezetési szint számára. [47] Az egyes szervezeti szintek információigénye eltér , de az információs rendszerek valamennyit kielégítenek. [60] A küls

integráció a vállalat és környezet (szállítók, vev k, fogyasztók,

pénzintézetek)

közötti

információs

áramlást

valósít

meg.

[47]

A

rendszer

alkalmazásával a termel vállalatok és partnerei kapcsolatokat építenek ki, továbbá az anyavállalattal való kölcsönös információcserét is elvégzik, mely számítógépes hálózatok kiépítésével érhet el. [35] A

vállalatirányítási

rendszerek

hozzájárulnak

a

vállalatok

szervezeti

hatékonyságához és a piaci versenyképesség növeléséhez. Alkalmazásuk számos el nnyel jár, pl. költségcsökkentés, termelési id

csökkentése, stratégiai tervezést

támogatja, cég információs ellátását javítja. [52] Használata lehet vé teszi a vállalatok számára operatív rendszereik (termelés, raktározás stb.) ellen rzését, a stratégia és tervezés kohézióját, továbbá a változó környezettel

való

lépéstartást.

[29],

[30]

Használhatók

a

döntéshozatalban,

adatbázisokba és a munkavégzéshez szükséges információkba való betekintést is engedélyeznek. [20] Segítségével elemezni lehet a vállalat teljesítményét, valós idej adatokkal szolgál a vállalat valamennyi területér l, mindemellett visszakeresési lehet séget is biztosít. A valós idej adatok megalapozzák a tájékoztató jelleg döntéseket. [45] 23

Az információs rendszer legf bb funkcionális területe az adatfeldolgozó az adatbázissal, adatbázis-kezel

és adatelemz

programokkal. Az adatbázis-kezel k

els dleges feladat az adatok rendszerezése és tárolása. Az adatbázishoz illetéktelenek nem férhetnek hozzá. Az adatelemz modul a rendszer legintelligensebb része, mely sokrét

feladatelvégzésre alkalmas, mint pl. kereslet-el rejelzés, telepítés. Az

információs

rendszerek

lehet vé

teszik

a

gyors

és

hatalmas

mennyiség

adatfeldolgozást, logikai összefüggéseket tárnak fel. [61] Az ERP rendszer a termeléstervezési és irányítási rendszerek mellett b vült pénzügyi és számviteli, humánmenedzsment, bérszámfejtés és karbantartás funkciókkal. Míg korábban a vállalatok többsége maga fejlesztette információs rendszerét, mára számos informatikai cég által gyártott, és nagyvállalatoknál be is vezetett integrált vállalatirányítási rendszerek léteznek, melyek adaptálhatók, testre szabhatók és karbantartásukat küls szerviz cégek látják el. [29] A mai szoftvercsomagok jóformán minden vállalat számára elérhet k, és ezáltal a versenyképesség el feltételévé váltak. [27] A szoftverpiacon számos vállalatirányítási rendszer közül válogathatunk, ezek közül kiemelnék néhányat, melyek leginkább elterjedtek: •

SAP,

•

ORACLE APPLICATIONSR,

•

LIBRA4GA4

•

SSA Global

•

Epicor. [26], [50]

24

2. A logisztikai folyamatok optimalizálásának lehet ségei A raktározás, a termeléslogisztika és a vállalatirányítási rendszerek területére vonatkozó lehet ségeket, javaslatokat tekintem át, külön kitérve azok el nyeire és hátrányaira. A lehet ségeket a teljes ellátási lánc szempontjából kell megítélni, és nem az egyedi szervezet szempontjából. [15] Valamely folyamatot csak úgy érdemes optimalizálni, ha ismerjük azt, hiszen csak így tudunk következtetéseket levonni a rendszerr l és m ködésér l. [12] Probléma feltáró módszerek •

Vev i audit jelentések: A vev k értékelik az ellátási feladatokat, kifejezik elégedettségüket, mely leginkább a min ség fontosságára vonatkozik. [16] A kiszolgálás min sége azt jelenti, hogy a vev rendelésének, igényeinek minden szempont szerint megfeleltek-e, továbbá a hibás teljesítések visszajelzésére is érdemes figyelmet fordítani. [11], [38] Az audit jelentések figyelésével és irányításával egyre magasabb fokú érték adható át a vev knek, cserébe részükr l nagyobb h ség kapható vissza. [54] A vev k visszajelzései alapján a vállalat munkatársai jobban átlátják az ellátási lánc alrendszereit és kapcsolatrendszerét, és alakítják a meglév folyamatokat. [3]

•

SWOT elemzés: Az elemzés lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja fel a vállalat gyenge és er s pontjait, valamint azt, hogy milyen er forrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehet ségei, és milyen veszélyekre számíthat. A vizsgálati területek vállalaton belüli elemzési síkjában az er sségek és a gyengeségek, míg a vállalaton kívüli elemzési síkban a lehet ségek és a veszélyek állnak. Az er sségeket és lehet ségeket ki kell használni, a gyengeségeket és a veszélyeket le kell építeni. Segítségével azonosíthatók a jelenbeli és a jöv beli cselekvési területek.

•

Ishikawa

diagram:

Ishikawa

diagram

megszerkesztésével

megtudhatjuk

a

szisztematikus kapcsolatokat a meghatározott probléma és az ahhoz kapcsolódó okok között. [47]

25

2.1. Raktározási rendszer A raktár a vállalati rendszerben, mint egy szerv jelenik meg, de önmagában is képezhet egy önálló rendszert. A folyamatos termelés fenntartása érdekében, különböz alapanyagokból (nyersanyag, alkatrész) eltér

mennyiséget kell raktározni, azonban

lényeges kérdést jelent, hogy ezeket milyen módon tároljuk. [42]

2.1.1.

Az

állványos

statikus

és

dinamikus

tárolórendszerek

összehasonlítása A raktári feladatok közül a tárolási m veletekre vonatkozó lehet ségeket mutatom be és hasonlítom össze darabáruk raktározására vonatkozóan. A tárolási módok a tárolandó áruk mennyiségi és min ségi megóvását lehet vé tev létesítmények. [49] A tárolási mód megválasztását több tényez befolyásolja, melyek: •

tárolt árukkal kapcsolatos jellemz k,

•

tárolási feladat jellege,

•

a rendelkezésre álló tárolóeszközök és azok sajátosságai,

•

anyagmozgató rendszerek jellemz i,

•

komissiózási igény,

•

raktár építészeti adottságai,

•

be- és kiszállítás módja, jellege, gyakorisága. [50] A továbbiakban az állványos tárolási lehet ségek egyes fajtáit mutatom be, melyeket

a felsorolt szempontok szerint összehasonlítok. Az állványrendszerek valamennyi raktár szerves részét képezik, azonban a termelést hatékonyabban szolgálják ki a dinamikus rendszerek. Darabáruk tárolása esetén állványos statikus tárolási rendszer alkalmazása akkor merül fel, ha az áru vagy csomagolás nem rendelkezik kell szilárdsággal, illetve ha nem lehet bel le kell stabilitású halmazt kialakítani. Az áruk méretet tekintve a kis-, közepes-, és nagyméret áruk elhelyezésére nyílik lehet ség. Tömegüket tekintve a polcok nagy teherbírással rendelkeznek. Ha követelmény a minden áruhoz való hozzáférés, továbbá állványkiszolgálós anyagmozgató rendszereket alkalmaznak a raktárban, akkor a polcok jelentik a legmegfelel bb tárolási módot.

26

A számításba vehet állványfajták szerint megkülönböztethetünk: •

soros, polcos állványos,

•

tárolóládás állványos,

•

rekeszes állványos,

•

át- illetve bejárható állványos,

•

konzolos állványos tárolást. [49] Tárolóládás állványos tárolás kis térfogatú árukat tároló raktárakban valósítható meg.

A kisméret tárolóládák egyben egységrakományképz eszközökként is funkcionálnak. A tárolóládák állványokra helyezésével minden áruhoz való hozzáférés követelménye teljesül. A tárolóládák m anyagból vagy alumíniumból készült merev falú edényzetek, melyek egységekbe fogják a tárolt árukat, ezáltal a tárolási, mozgatási, komissiózási feladatok elvégzését megkönnyítve. [49] Rekeszes

állványos

tárolás

olyan

(rakodólapos,

tárolókeretes,

tárolóládás)

raktárakban alkalmazható, ahol követelmény a minden egységrakományhoz való közvetlen hozzáférés. A rakodólapos egységrakományok magassága tág határok között változhat. Létrák alkalmazásával megnövelhet az állványokhoz való hozzáférés. A létrákon való mozgás azonban megnehezíti, lassítja, s t veszélyessé is teheti az árukezelést. [49] A polcok közötti folyosó az anyagmozgató gépekhez igazodik. A magasabban elhelyezked polcok emel targoncákkal könnyen kiszolgálhatók, mivel az út két oldalán egy-egy állványsor helyezkedik el. [42], [47] Számos raktárban el fordul, hogy az állványok nincsenek megfelel en kihasználva, pl. a tárolt áruk csak félmagasságig vannak, ezért törekedni kell a rendelkezésre álló tér teljes kihasználására. [5] Állványos dinamikus tárolási rendszerek jellemz je, hogy az egyes tárolási egységek elhelyezése vagy kiemelése esetén az állványon lév áru része vagy egésze is változtatja helyzetét. F bb változatai: •

utántölt s állványos,

•

gördíthet állványos,

•

körforgóállványos tárolás. [49] Körforgóállványos tárolás esetében, ha az egymással összekapcsolt tálcák

függ legesen mozognak, akkor páternoszterr l, ha vízszintesen, akkor karusszel rendszerr l beszélünk. Egy központi vezérl pulton lehet betáplálni a kívánt árut tartalmazó tálca kódját. M ködésükkor valamennyi egység megindul a pályán, és

27

mindaddig mozog, amíg a kívánt tárolási egység az átadóhelyre nem érkezik. [49] Automata páternoszterrel megvalósítható a raktározási rendszerek automatizálása. [26] Liftrendszerek esetében a tárolás helyileg az els

és a hátsó tárolóharmadban

történik. Egy mozgó lift egység közlekedik függ legesen a két tárolótálca oszlop között, mely behúzza a kívánt tálcát az adott helyr l, és azt a beadónyíláshoz juttatja. A rendszer szerkezeti felépítését az 5. ábra mutatja.

5. ábra: A liftrendszer szerkezeti felépítés [63] A felhasználó ezután ki-, vagy betárolja a rakományt, majd a tálca visszatér a kiindulási helyére. A m veletek elvégzésénél a beadónyílásban elhelyezett fotocellasor garantálja a felhasználók maximális védelmét. Az el relátható be- és kitárolási sebesség négyszeresére megn . [63] Automata raktári berendezések használhatók az elektronika iparban, mivel ESD védelmet biztosítanak a tárolt termékeknek. [8] A tárolási technológia összehasonlítására ad lehet séget a komissiózás folyamata. •

Statikus tárolási módok esetén hagyományos komissiózás, vagyis statikus áruel készítés folyamata valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a komissiózó dolgozó megy az árukigy jt eszközzel az állványok közé. Közvetlenül a tárolótérr l gy jti össze az árukat. A komissiózási listát a raktárirányítási rendszer a beérkez megrendelések alapján állítja össze, melyr l a dolgozó leolvassa a kigy jtend

árukat. A

komissiózó dolgozó munkáját kézi illetve gépi hajtású eszközök segítik. A komissiózást elvégz dolgozó egyesével kikeresi a kigy jtend áruk tárolóhelyeit, majd az adott tárolóhelyre érve ott megállva, kiveszi a kívánt árumennyiséget. [49]

28

A m velet hátrányai: •

nagy áruválaszték esetén, illetve nagy készleteknél hosszú komissiózási útvonalak adódnak,

•

áruutánpótlással kapcsolatos tevékenységek zavarhatják a komissiózást,

•

az üres áruel készít eszközök kezelése további feladatok elvégzésével jár. [57]

•

Dinamikus rendszer meggyorsítja a komissiózás folyamatát. Komissiózási lista szerint, a rendszer automatikusan, rendre lehozza a kívánt termékeket, vagyis dinamikus áru-el készítés valósul meg. [47] A komissiózó dolgozók egyszer en kézzel kiveszik a megfelel árut, majd a rendszer visszaszállítja tárolóhelyére. A komissiózással kapcsolatos mozgatási m veletek egyszer bbé válnak, az átfutási id k csökkennek. Dinamikus rendszerek esetében a raktári folyamatok automatizálása valósul meg,

mely minimális munkaer ráfordítást igényel. Az automatizálás a raktári folyamatok egészére vagy egy-egy részére terjedhet ki. [26] A munkaer költségek csökkentése és a gyors átfutási id iránti megnövekedett igény, a jöv ben mindinkább az automatizálás felé tekint. [8] Akármelyik tárolási mód mellett is döntünk, mindig gondoskodni kell a megfelel tárolóhely jelölésr l. [49] A tárolóhely jelölés célja a raktár tárolási szempontból elkülöníthet

helyeinek azonosítása. A helynyilvántartás feladata az áruk tárolási

helyeinek rögzítése, emellett követelmény velük szemben, az üres tárolóhelyek gyors megkeresésének lehet sége is. [35]

2.1.2. Raktárépítés A raktározás milyensége és technológiája határozza meg a raktárépítést, így egy raktárt mindig belülr l kifelé kell megtervezni. [18] A

csarnokok

épületszerkezetüket

tekintve

lehetnek

acél,

beton

és

könny szerkezetesek. Könny szerkezet esetében lényegesen csökken az építési id , ezáltal rövidebb az épületek kivitelezésének id tartama. A raktár területének és térfogatának meghatározásában fontos szerepe van a maximális helykihasználásnak. [35] Az épületet két f

részre lehet funkcionálisan

elkülöníteni. Az egyik az el készít tér, mely az árufogadásra és kiadásra szolgál. A

29

másik a tárolótér, melynél a belmagasság, az alapméret a tárolási és anyagmozgatási rendszerekhez igazodik. [49]

2.2. Termeléslogisztika A termel vállalatok egyre nagyobb nyomás alatt vannak, mely egyre nagyobb rugalmasságra és egyre rövidebb gyártási id kre kényszerítik ket. [56] A következ negatívan ható tényez k jelentkezhetnek a termelés területén: •

hosszú átfutási id k,

•

rugalmatlanság,

•

a folyamatelemek illeszkedési pontatlansága,

•

információhiány. [49] Lényegesnek ítélem meg a bels üzemi tevékenységek áttekintését, azzal a céllal,

hogy feltárjuk, miként lehet csökkenteni az átfutási id ket úgy, hogy közben az alapvet feladatok, úgymint a munkahelyek kiszolgálása, a közbens tárolás és a termelésközi készletekkel történ gazdálkodás, optimálisan alakuljanak. [15] Az ipari termelési feladatok az alábbi feltételek mellett, úgy mint: •

rövid átfutási id k elérése,

•

az üzemi eszközök legjobb kihasználása és egyenletes terhelése,

•

nagyfokú szállítási készség,

•

alacsony

készletszint

melletti

végrehajtása,

megfelelnek

a

logisztikai

csökkentésével javuló reakcióképesség, és csökken

raktározási

célkit zéseknek. [42] Az átfutási id

költségek érhet k el. [15]

2.2.1. Anyagáramlás irányítása Min ségi és id tényez kre való tekintettel, az anyagáramlási folyamatok áttekintését szinte valamennyi vállalat elvégzi, a vállalaton belüli folyamatok elemzése keretében. [46] Az anyagáramlási folyamatok teljes egyensúlya nem azonos részei egyensúlyának összességével, hanem attól eltér . [53] A bels üzemi szállítási útvonal hossza nagymértékben függ a gyártáselrendezést l (layout). Nem optimális elrendezés számos olyan problémát okozhat, amely a termelési,

30

logisztikai folyamatok lebonyolítását is zavarhatja. A felmerül

problémák a

következ k lehetnek: •

túl hosszú és sok az üzemen belüli szállítás,

•

hosszú átfutási id k jelentkeznek,

•

nem kell en szabályozható az anyagáramlási folyamat,

•

a gyártási folyamatban az egymást követ lépéseket elválasztják egymástól, így megnehezül a munkások közötti kommunikáció. [23] Emiatt lényeges feladatnak tekintem annak meggondolását, hogy miként lehetne a

korábban alkalmazott gyártáselrendezést átalakítani. Ennek függvényében alakul ki, hogy az anyagoknak milyen hosszú utat kell megtenniük az üzemcsarnokon belül. Az üzemi szállításokat és hozzá az üzemi szállítóeszközöket a termeléstervezéssel és irányítással egyidej leg, annak megfeleltetve szükséges megtervezni. Ennek hiányában magas munkaer -, és szállítójárm -állománnyal, rossz kapacitáskihasználással, sok és hosszú üresjárattal kell számolni. Gyakorivá válik a gépek mellett dolgozó munkások saját szállítási tevékenysége, ami értékes és jelent s gépóra- és munkásóra-veszteséggel járhat. [42]

2.2.1.1. Gyártáselrendezés A termelési logisztika egyik alapvet problémája a munkafolyamatok és a résztvev elemek optimális térbeli elrendezésének megteremtése (layout tervezés). Az elrendezés befolyásolja: •

az anyagmozgatási útvonalakat,

•

a m helyek és raktárak területszükségletét,

•

a gépek kezeléséhez szükséges dolgozói létszámot,

•

a m veletek közötti várakozási id t és az átfutási id t,

•

a termék önköltségét. [49] A termelési folyamat adott számú munkafeladatra van felosztva. Az egyes elemeket

optimálisan kell egymáshoz kapcsolni, gyakran az egymást követ m veleteket minél közelebb helyezve egymáshoz, annak érdekében, hogy ezeken a pontokon minél rövidebb ideig álljanak meg a félkésztermékek, tehát az ellátási lánc folyamatos mozgásban legyen. [35]

31

Az átrendezés oka lehet többek között, hogy struktúraváltás, fejlesztés miatt kedvez tlenné vált az addig megfelel elrendezés. Az elrendezés utólagos módosítása költséges beavatkozás lehet, figyelembe kell venni pl. az okozott termeléskiesést, az új gépalapozást. Egy olyan elrendezési terv tekinthet ideálisnak, mely a lehet legrövidebb úton biztosítja a munkadarabok folyamatos helyváltoztatását. Az elrendezést számos tényez befolyásolja, melyek a következ k: •

elrendezend objektumok helyigénye,

•

alkalmazandó anyagmozgató rendszerek,

•

kommunális (víz, energia) csatlakozási lehet ségek,

•

meglév épület adottságai,

•

korlátozó el írások (t zvédelmi, munkavédelmi stb.). [49]

Ezen tényez ket figyelembe kell venni az egyes termel berendezések pontos területszükségletének meghatározásánál, azonban a területek között el fordulhat átfedés. Az elrendezés alapvet

kérdése, hogy hány munkaállomás van, és ezek milyen

m veleteket végeznek el. Az egymást követ m veletek elvégzési sorrendjér l diagram (folyamatábra) készíthet . Célszer

olyan kiinduló állapotot kialakítani, ahol a

legnagyobb forgalmú kapcsolatok egymás mellé kerülnek. Ugyanakkor korlátként jelenik meg az egyes feladatok technológiailag meghatározott sorrendje, vagyis addig nem végezhet el egyetlen munkafeladat sem, amíg a megel z munkafeladat nincs befejezve. [13], [15] A fontosabb tervezési lépések: 1. térbeli elrendezés alaptípusának meghatározása, 2. elvi elrendezési terv készítése, 3. végleges elrendezési terv készítése. [49] A folyamattervezést ki lehet egészíteni a dolgozók javaslataival, észrevételeivel. [41] A tervezés meneteként egy elvi elrendezési tervet kell összeállítani, majd ezt véglegesíteni. Miel tt ehhez hozzálátnánk fontos tudnunk, hogy a termékválasztékot hosszú id n keresztül változatlan formában, illetve kisebb változtatásokkal gyártják, mert ehhez állandó gépfelállítást lehet társítani. Elvi elrendezési terv készítésénél csak a számszer síthet tényez k vehet k figyelembe.

32

A végleges elrendezési terv elkészíthet : •

hagyományos (manuális) rajzolással, modellezéssel,

•

számítógéppel segített rajzolással, modellezéssel,

•

számítógéppel segített tervezéssel, rajzolással, modellezéssel. [49] A MatFlow számítógépi program kifejezetten üzemi bels

elrendezési tervek

készítésére, elemzésére szolgáló szoftver, melynek eredményei szimulációs programok segítségével tovább vizsgálhatók. [50]

2.2.1.2. Anyagmozgatási útvonalak A létesítmények elhelyezésével jelent sen befolyásolhatjuk a szállítási és anyagmozgatási igényt. Miután sikerült kialakítani a megfelel gépelrendezést, utána az anyagmozgatási útvonalakat is ki lehet jelölni. Kialakításuk és méretük függ: •

az alkalmazott anyagmozgató gépekt l,

•

a forgalom nagyságától,

•

a szállított áruk és készletek méreteit l,

•

hatósági el írásoktól. A sok keresztez dés kedvez tlenül befolyásolja a zavartalan anyagáramlást, hosszú

várakozási id k keletkezhetnek, és torlódásokhoz vezethet. [49] Új útvonalakkal és beköt utak kialakításával csökkenthet k a gépek közötti sorbanállási id k. [41] Optimálisan kialakított szállítási útvonalakhoz körutak (szállítási útvonalak) alakíthatók ki. A lehetséges járattípusokat [50]: •

egyszer járat

•

ingajárat: egyszer b vített

•

körjárat: terít s gy jt vegyes. A megfelel

járm

ütemezést amennyire csak lehet szinkronba kell hozni a

szállítással. Általában az alkalmazottak döntenek a szállítások menetér l. [31]

33

2.2.1.3. Átfutási id kiszámolása Az áruelosztásban kétségtelenül az egyik legf bb feladatunk az id k csökkentése, és az id k optimális értékre történ beállítása. [37] Az elrendezési modell kialakításánál az id t is figyelembe kell venni. Az id

csökkenése mérhet , pl. a javuló ellátás

hatékonyságával. [43] Az átfutási id az ellátási lánc elemzésének egyik eszköze. Tulajdonképpen két adott pont közötti „távolság”, illetve tevékenység lebonyolításának id tartama. [36] Megfelel en kialakított anyagmozgatási útvonallal az átfutási id k csökkenése érhet el. Az id , mint valamely esemény bekövetkezésének id pontja, másrészt, mint id tartam jelenik meg. Az átfutási id az az id , ami alatt a termék keresztülfut a teljes ellátási láncon. [15] Gyakori az a szemlélet, mely különválasztja a termelésre (gyártás, szerelés) fordított id t és az egyéb m veleti id ket (pl. anyagrendelés, csomagolás). [36] Én a továbbiakban a termelési m veletek közötti átfutási id t vizsgálom meg. Az átfutási id változik a termelési volumen változásával. [13] Üzemi technológiai felmérések alapján az átfutási id 15-20%-a a technológiai id és kb. 80-85% az anyagmozgatási- és tárolási (raktározási) id . Az átfutási id mindhárom részéhez munkamennyiség rendelhet , melyekhez technológiai id hányad. A gyártási feladatok (G1, G2, …Gk) átfutási ideje a technológiai munkahelyeken való átfutási id kb l számítható (6. ábra). [42] gyártási feladat indítása

T átf

G1

Várakozás megmunk. után

G2

Anyagmozg.

Gi

Várakozás megmunk. el tt

t av i

gyártási feladat befejezése G….

Gk

Megmunk.

t Gi t (átf)i

6. ábra: Az átfutási id összetétele [42]

34

Ha k számú technológiai berendezésb l áll a gyártási feladat, akkor az átfutási id : T átf= t (átf) i

(i=1, …k)

Ha a technológiai folyamatok sorrendje, az átállási és a megmunkálási id k ismertek, akkor a várakozási és anyagmozgatási id kön kell javítani. Az átfutási id csökkentésének emberi tényez i is léteznek, így érdemes ezekr l is szót ejteni. Az ellátási folyamat m veletei között a kommunikáció javításával, melyet egy logisztikai koordinátor felügyel, lehet ség van az átfutási id

csökkentésére. A dolgozók

továbbképzésével, a m szaki és a technológiai ismeretek b vítésével és fokozott emberi odafigyeléssel elérhet az átfutási id csökkenése. [36] Az átállási id k csökkentése csökkenti a bels átfutási id t, lehet vé teszi a kisebb kiszerelést, ezáltal alacsonyabb a termelésközi készlet. [15]

2.2.2. Köztes raktárak és készletek Az ellátási lánc mentén egyre több helyen keletkezik készlet (7. ábra), mennyiségüket és helyigényüket kezelni kell. Az viszont fontos kérdéssé vált, hogy hol kell felhalmozni a készleteket és az egyes pontokon mennyit. [15] betárolás raktárba kitárolás gépekhez

gépi raktár

közbens raktár

továbbítás gépekhez

kiszállítás

7. ábra: A közbens raktárak elhelyezkedése az anyagáramlási folyamatban [23] A termelési fázisok között a raktározási és készletezési pontok számának csökkentésére kell törekedni, ez azonban fordított arányban a szállítási feladatok növekedését vonja maga után. [35] A tárolási folyamatokat teljes egészében nem érdemes kiiktatni, mivel az anyagáramlási folyamatok mennyiségi és id

jellemz i sztochasztikus jelleg ek. A

résztvev k összehangolása és közöttük gördülékeny anyagáramlás megvalósítása csak úgy érhet el, ha a lánc bizonyos pontjain megfelel mennyiség készletet halmozunk 35

fel. [12] Hiszen a gyártási folyamatban jelentkez

zavarok (pl. a technológiai

folyamatok nem megfelel illesztése) szükségessé teszik köztes raktárak alkalmazását. Az átfutási id csökkentése érdekében csökkenteni kell a köztes raktárhelyeken a félkésztermékek tárolási idejét. [42] A készletek csökkentésének lehet ségei abból adódnak, hogy milyen módon jelöljük ki a készletezési pontokat és az ott tárolandó készletet. [12] A termelési átfutási id

rövidítése az adott terméket el állító vállalat saját

technológiai, szervezési fejlesztésével oldható meg. Technikai, technológiai oldalról a gépesítés, a m veleti id k minimálisra csökkentése, JIT-elv, kanban-módszer, MRPmódszer, OPT (korlátok elmélete) alkalmazása, a termelési folyamaton belül a m veletek olyan térbeli illesztését teszik lehet vé, amellyel a folyamaton belül a várakozások, készletek minimálisra vagy nullára csökkenthet k. A készletek e területen való csökkentése összetett feladatot jelent. [49] Az egyes megmunkálási m veletek el tt sorok képz dhetnek. A sor abban különbözik a készlett l, hogy a sor hossza kiszolgálással szabályozható a kimeneti oldalon. A kiszolgálási elv az egyes egységek azon jellemz je, melynek keretében a sorból kiválasztjuk a soron következ t. A kiszolgálási elvek: •

FIFO-elv (First In-First Out): a sorban el l álló lesz a következ kiszolgálandó,

•

LIFO-elv (Last In-First Out): a sorban leghátul álló a következ kiszolgálandó,

•

prioritások szerint (PRI): fontossági sorrend áll fenn a feladatok között,

•

véletlenszer en (RND): feladatok közül véletlenszer en választják ki a következ t. [39] A karcsúsított termelés újabb kihívásokat jelent a raktározási rendszerek számára. [6]

Ennek keretében a vállalatok a f

feladatokra koncentrálnak, és azokat a

tevékenységeket adják át a partnervállalkozónak outsourcingba (vállalkozásba), amelyekre nincsenek jól felkészülve. [14], [32]

36

2.3. Vállalatirányítási rendszerek A vállalati életben nélkülözhetetlen eszközzé vált a döntéseket támogató, a folyamatokat felgyorsító vállalatirányítási rendszerek alkalmazása. [52] Az információs rendszerek fejlesztésének problémájával egyre több vállalat találja szemben magát, vagyis azzal a ténnyel, hogy az addig alkalmazott rendszer nem segíti el

a változó környezethez való alkalmazkodást. A régi rendszerek a döntések

megalapozásához nem szolgáltatnak elegend

információt, és nehézkes az adatok

kinyerése. [13] A hatékony m ködés el feltétele, hogy az anyagi folyamatok valamennyi kapcsolódási

pontján

azonos

színvonalú,

egységes

számítástechnika

álljon

rendelkezésre, mivel az összes egymással kapcsolódó feladat csakis egységes szoftverrel követhet nyomon. [35] Az adatoknak a logisztikai lánc mentén való cseréje lerövidíti az átfutási id t, csökkenti a készleteket és növeli a vev i kiszolgálás színvonalát. [58] Az ellátási lánc e fajta szervezésével elérhet , hogy a teljes átfutási id akár 70%-al csökken. [27]

2.3.1. SAP felépítése, sajátosságai és bevezetésének folyamata Az SAP (Systeme Anwendungen Produkte) egy standard szoftver, vagyis készen a vállalatok rendelkezésére áll. E standard funkciókat a vállalat sajátosságai, specifikus igényei szerint lehet paraméterezni és kialakítani. [27] Az SAP rendszer m ködése szerteágazó (integráció jellemzi), a vállalat valamennyi területén alkalmazható. Az áruk belépését l a megrendel ig áttekinthet en és rugalmasan követi a termék útját, vagyis er síti a logisztikát a beszerzés, a raktározás, a gyártás, a szállítás, az értékesítés és a karbantartás területein a hatékonyabb, racionálisabb vállalat megteremtése érdekében. [24]

37

Az SAP 12 modult (8. ábra), és ezeken belül tranzakciókat tartalma.

8. ábra: SAP/R3 rendszer moduljai [28] A modulok a következ módon csoportosíthatók: •

logisztikai modulok: SD, MM, PP, QM, PM,

•

pénzügyi-, számviteli modulok: FI, CO, AM,

•

egyéb modulok: HR, IS, OC, PS. [28] Ezen modulok közül a logisztikai modult emelném ki, melynek funkcionalitása az

alábbi 5 területre terjed ki: 1. Anyaggazdálkodási alrendszer: a napi üzletvitellel kapcsolatos m veleteket hajtja végre, mely magában foglalja az anyagszükséglet-tervezést, a beszerzést, a készletvezetést, a raktárgazdálkodást és a számlaellen rzést. [50] 2. Termeléstervezési, végrehajtási és irányítási modul: mely bizonyos alapadatokra, úgy mint pl. termelend

áruk, m velettervek, munkahelyek stb. épül. [28] A rendszer

alkalmas termelésirányítási stratégiák megvalósítására, pl. kanban rendszer, MRP, JIT. A termelés területén a vállalat sajátosságai szerint kialakított megoldásokat kínál a rendszer. [50] 3. Értékesítési modul: mely lehet vé teszi, hogy a vállalat értékesítéssel szemben támasztott igényei gyorsan és célzottan kielégíthet k legyenek. A rendelés-státus segítségével mindig elérhet k a vev i rendelések aktuális állapotára vonatkozó információk. [28] 4. Karbantartási modul: magában foglalja a technikai rendszerek üzemeltetését és karbantartását. A karbantartási terv automatikusan el állítja a karbantartás esedékességi id pontot. [28] M szaki berendezések (pl. termel eszközök, gyártási er források, 38

ellen rz

és mér eszközök) esetében felügyeleti, megel z

karbantartási és javítási

feladatok elvégzését is ellátja a modul. [50] 5. Min ségellen rzési modul: min ségbiztosítási feladatokat végez el, vagyis a min ségtervezést, a min ségvizsgálatot és a min ségirányítást. A vev i reklamációk feldolgozására is külön tranzakció áll rendelkezésre. [28] A logisztikai folyamatok kezelése a logisztikai modulokon keresztül történik. A logisztikai modulok nemcsak egymással, hanem a többi modullal is szoros kapcsolatban, folyamatos kommunikációban állnak. [28] Az SAP/R3 rendszer teljes kör alkalmazásával elérhet el nyök: •

Az SAP nyílt rendszerként különböz

információs rendszerek közötti korlátlan

adatáramlást valósít meg, ezáltal a vállalatok az eltér szoftverházakból származó megoldásokat egymással össze tudják kapcsolni. [28] •

Valósidej

adatrögzítést tesz lehet vé, így az adatok szükség esetén azonnal

rendelkezésre állnak. A tárolt adatok a jelenlegi állapotot tükrözik vissza, melyekhez mindig és mindenkinek hozzá kell tudni férni, a vezet i szintnek, a könyvelésnek, az értékesítésnek és a gyártásnak is. [35] •

Vállalati integrált megoldásokat kínál, ebb l kifolyólag a tárolt információkra más vállalati területeknek is szükségük van, így kevesebb az adatrögzítés. [28]

SAP bevezetésének folyamata Az SAP szoftver illetve hardver beruházás igénye els sorban nagyvállalatok számára jelent kielégít megoldást. [50] A rendszer bevezetésénél a felhasználók standard üzleti folyamatokat és támogatást igényelnek, azonban nemcsak standard szoftverre van szükségük. Moduláris felépítése gyors bevezetést tesz lehet vé. A rendszer fokozatosan vezethet be kezdetben sz kebb funkcionalitással, pl. korlátozottabb konfigurációval, csak az alapmodulokra korlátozva, ezáltal gyorsabban lesz produktív. A komplexebb funkcionalitást és a megfelel konfigurációt kés bb lehet megvalósítani az igényeknek megfelel en. [28] A rendszer felhasználóbarát megoldásokat kínál, azáltal, hogy a felülete a felhasználók speciális igényeihez igazítható, grafikus felhasználó felületet biztosítva. [50] A rendszer csak akkor m ködhet hatékonyan, ha alkalmazása el tt mindenre kiterjed

gazdaságossági megfontolásokat is számításba veszünk. Az el zetes

mérlegelés f bb szempontjai: 39

•

mivel hosszú távra tervezzük bevezetését, így évekre lebontott többlépcs s megvalósítási terveket kell kidolgozni,

•

a rendszer kihasználhatóságát el re meg kell becsülni,

•

a dolgozókat mind a hardver, mind a szoftver megismerésére, kezelésére, karbantartására és hibafelismerésére el zetesen be kell tanítani,

•

végleges üzembe helyezés el tt próbafuttatások elvégzése,

•

informatikai rendszer vezet inek kell szakértelemmel és irányító képességgel kell rendelkezniük. [35] Az SAP/R3 rendszer vállalati környezetbe való beépítésének folyamatát a 9. ábra

mutatja be 4 fázisra lebontva. Els

lépésben a dolgozókkal meg kell ismertetni a

rendszert, csak utána következhet a szoftver telepítése. A bevezetést követ en lényeges a folyamatos ellen rzés és a rendszer felügyelete. 1.fázis:

2.fázis:

a rendszer oktatása

on-line rendszer beállítása

f paraméterek meghatározása

felhasználói programok megtanulása

el tanulmányok

on-line rendszer kitelepítése

bemutatók

Tervezés Tényleges alkalmazás

Ügyviteli rendszer megtanulása

Telepítés 4.fázis:

Rendszer beállítás

3.fázis:

számítóközpontba való kitelepítés

elfogadtatás

felhasználók betanítása

kapcsolódási pontok illesztése

végs bevizsgálás

paraméterek meghatározása

beüzemelés

on-line és a kötegelt feldolgozású

végrehajtás ellen rzése

programok telepítése

folyamat ellen rzése 9. ábra: Az SAP/R3 beüzemelésének fázisai [50]

40

II. Gyakorlati rész A diplomadolgozat gyakorlati részét a Cellcomp Kft. áramkörgyártó részlegénél, és az azt kiszolgáló központi raktárnál (logisztika) írtam meg (10. ábra). Logisztika

Áramkörgyártás

10. ábra: A Cellcomp Kft. telephelye A vállalatnál eltöltött szakmai gyakorlataim során betekintést nyerhettem a kft-n belüli anyag- és információáramlás menetébe, a logisztikai tevékenységeken keresztül. A dolgozat terjedelme meghaladja, hogy e tevékenységek mindegyikét bemutassam, ezért a kft raktározási rendszerének, a termelés anyagáramlásának és vállalatirányítási rendszereinek elemzésére helyezem a hangsúlyt. Feltárom e területeken jelentkez problémákat, majd javaslatokat dolgozok ki azok megoldására.

3. A Cellcomp Kft. logisztikai területeinek bemutatása Diplomadolgozatom gyakorlati részében els ként ismertetem a Cellcomp Kft. megalakulását, anyacéggel való kapcsolatát, fejl dését, szervezeti felépítését és gyártott termékeit. A következ

alfejezetekben a kft raktározási rendszerét és feladatait, az

áramkörgyártás területén a gyártáselrendezést és a munkafolyamatokat mutatom be. Továbbá a vállalatnál alkalmazott vállalatirányítási rendszereket, melyek biztosítják a két terület közötti információáramlást.

41

3.1. A Cellcomp Kft. bemutatása A celldömölki székhely Cellcomp Kft.-t négy jogi személy részvételével (papst, Transelektro, BRG, Celltex) 1990. május 1.-én alapították. Anyavállalata a német érdekeltség ebm-papst konszern, mely az egykori ebm, papst és mvl cégek fúziójából jött létre. A 90-es évek elejéig ezen cégek egymás versenytársai voltak, majd a papst cs dközeli helyzetbe került és az egykori ebm az mvl céggel együtt felvásárolta. Az els 10 évben a tevékenységeiket teljesen elkülönülten végezték, de 2003. óta az új kihívásoknak eleget téve, megújult arculattal lépnek fel a piacon. A konszern felvette az ebm-papst nevet. Jelenleg is egy cégként, de mégis különálló vállalatként léteznek, cég a cégben mintára. Külkereskedelmi, fejlesztési és logisztikai tevékenységeiket igyekeznek integrálni. [17] Az ebm-papst vállalat ma keresett fejleszt - és gyártó partner a világpiacon, els sorban a telekommunikációs- és a számítógépipar, a klíma- és h t berendezések, a teher- és személygépjárm

gyártás területén. Jelent s beruházásokkal átvették a

technológiai vezet szerepet a motor- és leveg technikai gyártás területén. Sikerének kulcsa, hogy elismert multinacionális cégek tartoznak a vev körébe, melyek közül csak a legjelent sebbeket emelném ki, úgy mint Mercedes, Jaguar, Siemens, Nokia, IBM. A Cellcomp Kft. is jelent sen hozzájárul az elkönyvelt sikerekhez piackonform termékei gyártásával. Termékeik megfelel

min ségét a szükséges er források

rendelkezésre bocsátásával, a vev i igények rugalmas kezelésével, a vev i észrevételek, panaszok tapasztalatainak a munkafolyamatokban történ

visszacsatolásával, a

munkavégzés vezet i ellen rzésével, valamint a min ségügyi rendszer el írásainak betartásával biztosítják. A Cellcomp Kft. els sorban elektronikai alkatrészgyártást folytat export bérmunka formájában. Mivel a kft tevékenységi köre fokozatosan b vült az évek során, az 1993as, 1995-ös területnövekedéseket, 1998-ban egy világszínvonalú épület felállítása követett, melynek egy része logisztikai csarnokként m ködik, másik részében pedig az áramkörgyártás kapott helyet. Id közben megvették a tapolcai Bakony M vek telephelyét is. 2004-ben duplájára b vült a celldömölki logisztikai csarnok. A termelésszervezést és kapcsolattartást a németországi partnerekkel kiépített közvetlen m holdas kommunikációs, illetve számítástechnikai rendszer segíti. A kft-nél 2002. április óta használják az SAP-t, mint számítógéppel segített egységes

42

vállalatirányítási rendszert a papst területeken. Az ebm gyártássorokon az AS 400 vállalatirányítási rendszert alkalmazzák. A Cellcomp Kft. szervezeti felépítését tekintve költséghelyeket (Kostenstelle=Kst) határoztak meg, az ebm-papst mintájára, melyeket szegmensekbe csoportosítanak. A szegmensek élén egy-egy vezet

áll,

ket munkael készít k, min ségbiztosítók,

logisztikusok, gyártástervez k segítik. A kft szegmensei: •

papst áramkör,

•

ebm áramkör,

•

DC ventillátor,

•

ILM ventillátor,

•

senzorventillátor,

•

Komax kábelgyártás,

•

AC ventillátor,

•

mechanikai megmunkálás, lakkozás,

•

ebm ventillátor,

•

központi szegmensek: központ, logisztika, min ségbiztosítás, humán részleg. Az áramkörgyártó részlegeken korszer en felszerelt, modern technológiával, az

Európai Uniós normáknak megfelel termékek el állítása valósul meg. Az elkészített áramkörök (11. ábra) kisteljesítmény DC ventillátorokba épülnek be. A termékek egy részét Celldömölkön, vagy az anyacégnél építik be késztermékbe (12. ábra), míg az áramkörök zöme eladásra kerül.

11. ábra: Az áramkörgyártás készterméke

12. ábra: Az ebm-papst készterméke

43

3.2. A központi raktár feladatai és raktározási rendszere A Cellcomp Kft.-nél 1998-ig az egyes üzemcsarnokokban tárolták a beérkez alapanyagokat, melyek a raktározási feladatokat saját hatáskörben végezték el, nem volt kiépítve egységes raktározási rendszer. Ahogy n tt a termelési volumen, úgy n tt a tárolandó mennyiség. Az alapanyagok kezelése, a nyilvántartási rendszerek pontos vezetése, a termelés hatékony kiszolgálása, egy önálló logisztikai csarnok kiépítését tette indokolttá.

3.2.1. Raktári munkafolyamatok A központi raktár a kft telephelyén található meg, így a termel i ellátó raktárak közé sorolható. Mivel a kft. részére az ebm-papst vállalat küldi a szükséges alapanyagokat, és a késztermékek értékesítésével is hatásköre

a

foglalkozik, ezért a celldömölki logisztikai központ

csomagolóanyagok

direktbeszállításokra, a beérkez

és

egyes

alkatrészek

beszerzésére,

a

áruk átvételére, ellen rzésére, az anyagok pontos

nyilvántartására, megfelel raktározásukra, a termelés ellátására, a kiszállítási listák összeállítására, a késztermékek szállítóeszközbe rakására, és a hulladékok kezelésére terjed ki. A központi raktár kapcsolatot tart fent a kft egyes szegmenseivel, a vámügyintéz vel, valamint a németországi gyáregység logisztikai munkatársaival. Raktártechnológia Raktártechnológia alatt a raktározást segít eszközök összessége értend (lásd 1.1. fejezet). A logisztikán az anyagi folyamatok, mozgások megvalósítása összehangolt dolgozó, eszköz illetve tárolórendszert igényel. A raktározási feladatok hatékony ellátásához szükséges dolgozói létszámot a szervezeti ábrán (1. számú melléklet) szemléltetem. Az alkalmazottak két m szakos munkarendben végzik el a raktározási feladatokat, ezáltal biztosítják a folyamatos anyagellátást. A raktáron belüli anyagmozgatást kézi emel villás targoncák, elektromos targoncák és görg s kocsik biztosítják. Az üzemek közötti anyagmozgatást diesel és gázüzem elektromos targoncák segítségével végzik el. A targoncák nagy tömeg áru mozgatására

44

alkalmas eszközök, 2 D-s, görbe pályán mozognak, és m ködésüket tekintve szakaszosak. Tárolás technikai eszközrendszere alatt logisztikai csarnokban elhelyezett állványos statikus és dinamikus tárolórendszerek értend k (lásd 3.2.2. fejezet). Készlet Fizikailag a központi raktárban tárolnak minden anyagot (központosítás). A logisztikai csarnok egymagában képviseli egyszerre az alapanyag-, félkész- és készáru raktárt. A beérkez

alapanyagokat (mechanikai és elektronikai alkatrészek), a

termelésb l származó félkésztermékeket (pl. kábel) és késztermékeket (pl. áramkör) egyaránt a csarnokban tárolják. A logisztikán fellelhet készlet azonosítása anyagszám szerint történik. Nyilvántartási rendszer A raktározási folyamatok irányítása egységes árunyilvántartási és információs rendszer

kialakítását

kívánja

meg.

Ennek

alapja

az

egységes

árujelölés,

tárolóhelyjelölés, valamint a nyilvántartáshoz szükséges jellemz k megfelel kezelése. Az árujelölés anyagszám alapján történik, a beszállítók és a megrendel k jelöléseivel összhangban. A tárolóhely jelölés célja a különböz

tárolási helyek azonosítása és

megkülönböztetése. A nyilvántartási rendszer feladata, hogy biztosítsa a tárolt árufajták raktáron lév mennyiségének megállapíthatóságát, az adatok folyamatos rögzítésével. A készletszint figyelése folyamatos, mivel az SAP-ban illetve az AS 400-ban pontosan nyomon követhet

a készletszint változása, mind a celldömölki, mind a konszern többi

telephelyének készletszintje, valamint a szállítás alatt lév mennyiség is. Árubeérkezés, áruátvétel, betárolás A kft-nek nagyon sok beszállítója van, mivel az egyes termékek gyártásához többezer különböz alapanyagot használnak fel. A termeléshez szükséges anyagok a papst és ebm vállalatoktól és közvetlenül a beszállítóktól napi rendszerességgel érkeznek, de a beérkez mennyiség változó. A termelési program megvalósításához szükséges anyagokat a németországi raktárszemélyzet telephelyenként csoportosítva készíti össze konténerekbe és ládákba. A csomagolási egységeken jól látható helyen felt ntetik a tartalmat, illetve 45

szállítólevelet mellékelnek az árukhoz. Ezen információk ismeretében történik az áruátvétel a központi raktárban. A direkt beszállítás keretében közvetlenül a gyártótól érkezik az alapanyag, pl. a ventillátortok, csavarok, csapágyak. A csomagolási egységeket a beszállító látja el az átvételhez szükséges információkkal. A központi raktárba beérkez

alapanyagok átvételének folyamata a 13. ábrán

követhet nyomon. kamionok kirakása

anyagok beszállítása az áruátvételre kijelölt helyre

ANYAGÁTVÉTEL fizikai átvétel

beérkez anyagok bekönyvelése

bekönyvelt anyagok betárolása a megfelel helyre

anyagkísér jegy nyomtatása

bizonylatolás

anyagok fizikai elhelyezése 13. ábra: A központi raktárba beérkez anyagok átvételének folyamata

46

A raktárba beérkez anyagokat az e célra kialakított, ún. áruátvételi területen tárolják beraktározásig. Az átvételezés során az anyagkezel k az anyacégt l beszállított termékeket a kísér

papírok alapján fajta és mennyiség szerint átveszik (2. számú

melléklet). E beszállított alkatrészek a kft-nél STS rendszernek min sülnek (ship to stock = közvetlenül a raktárba) mivel vagy már a papst-nál vagy az ebm-nél áruátvételi vizsgálaton mentek keresztül. A vállalatirányítási rendszerbe való bekönyvelés után, az anyagok betárolása következik a megfelel tárolóhelyre. Az ellen rzés során átvett összes anyag, csomagolási egységként öntapadós átvételi címkével (etikett, 3. számú melléklet) lesz megjelölve, mely a raktárba történ betárolhatóságot, illetve a termelés számára való felhasználhatóságot jelzi. Az átvételi címkén szerepel a fajta, a mennyiség, a beérkezés dátuma, a lejárati dátum, a betárolás raktár száma, és a tárhely szám. Bizonylatolás keretében a bekönyvelt adatok véglegesen rögzítve lesznek, azonban itt még van lehet ség módosításra. Bizonylatolás után látja a németországi anyacég, hogy melyik anyagot, milyen mennyiségben, melyik polcra helyeztek el a raktárban. A bizonylatolással kerül fizikálisan a raktárkészletbe a beérkezett anyag. A közvetlenül a beszállóktól érkez áruk bevételezés után, mely a kísér okmányok (4. számú melléklet) alapján történik, a bejöv

áru ellen rzésen esnek át, a

vállalatirányítási rendszerben létrehozott vizsgálati tervek alapján. Ezek az áruk csak a min ségbiztosítás engedélyével kerülhetnek beraktározásra. A beérkez anyagok fizikai elhelyezése az SAP illetve AS 400 által meghatározott helyre történik. Az árut az anyagmozgató vagy anyagkezel

az etiketten található

információk alapján a megfelel helyre tárolja be. Alapvet en méret alapján d l el, hogy az állványrendszerben vagy a dinamikus tárolórendszerekben történjen a tárolás. Emellett a súlyt és a darabszámot is figyelembe veszik elhelyezés során, de a méret a dönt tényez . Az anyagokat lehet ség szerint felbontatlan eredeti csomagolásban kell tárolni a felhasználásig. Amennyiben a csomagolási egységet valamiért fel kell nyitni, azt vissza kell zárni, mennyiségváltozás esetén a tényleges mennyiséget a csomagoláson fel kell tüntetni. A raktárban való elhelyezés során ellen rizni kell a szavatossági id ket. Lejárt szavatosságú termék nem helyezhet el a raktárban. Az SAP folyamatosan figyeli a szavatossági id ket és jelez, ha lejárt. Az AS 400-ban havonta vizsgálják felül a szavatossági id ket.

47

Anyagkiadás A raktár feladata, hogy a vállalaton belüli szegmenseket a megfelel id ben ellássa a szükséges mennyiség alapanyagokkal, alkatrészekkel. Az áruk kivételezésénél a raktárosok lehet ség szerint törekednek a FIFO elv betartására, azaz az árukat beérkezési sorrendjükben kell a termelésnek kiadni. Az SAP illetve AS 400 rendszerek automatikusan a legrégebbi beérkezés anyagokat ajánlják fel anyagkiadásra. Egy megrendelés az SAP-ban illetve az AS 400-ban való elindítása után fizikálisan is összeállításra kerül. A megrendelések indítása után ebm részen ún. check füzetek, papst részen a rendszerben automatikusan megjelen

transzportigények alapján, vagy az

indított tételekhez szükséges, a raktárba juttatott anyagszükséglet listák alapján, melyeket az üzemek gyártástervez i állítanak össze, komissiózzák a termékeket. A logisztikán ténylegesen összeállítják a megfelel

alapanyagokból a szükséges

mennyiségeket és a termelés rendelkezésére bocsátják. Csak a raktárban már elhelyezett, azonosító címkével ellátott anyag vonható be a gyártásba. A kiadásokat rögzítik a nyilvántartó rendszerekben. Kiszállítás A logisztikáról történ kiszállítási folyamatot mindig tervezés el z meg. Meg kell határozni az anyagok felrakási sorrendjét, platón elfoglalt helyét. A raktárban a kiszállításra váró anyagok számára pontosan egy platónyi helyet jelöltek ki, ez lehet vé teszi, hogy az árukat úgy rendezzék el, mintha már a kamionra helyeznék el ket. A raktárosok feladata a kamionok megrakása és a számlakészítés. A késztermékek csomagolási módja az anyacég el írásainak megfelel en történik. Az áramköröket ESD védett ládákban szállítják ki. A papst részére Herbolzheimbe szállít a vállalat. A rakomány között található panel, ventillátor, szenzor, kábel, csomagolóanyag és göngyöleg, illetve Tapolcáról ventillátor és tekercs. Az ebm részére Mulfingenbe szállít a kft elektromotor alkatrészeket (panelt), kábelt, ventillátort, statort, motort a celldömölki gyártásból, és Tapolcáról g-statort (állórészt). Direktbe a vev nek is történik szállítás a kft-t l Pécsre, Svédországba, Kínába (Sanghaiba) és az Egyesült Királyságba.

48

3.2.2. A raktározási rendszer bemutatása A központi raktár kialakításánál a cél a rendelkezésre álló alapterület és a tér minél magasabb fokú kihasználása volt, melynek jelenlegi elrendezését az 5. számú melléklet szemlélteti. A

Cellcomp

tárolórendszerben,

Kft.-nél illetve

a az

beérkezett apróbb

alapanyagokat

alkatrészeket

állványos

páternoszter

és

statikus Shuttle

berendezésekben tárolják. M ködésüket számítógépes rendszerek támogatják. A raktárban csak anyagátvételi címkével ellátott anyagot szabad elhelyezni. Állvány nélküli statikus tárolás Állvány nélküli statikus tárolási módot göngyölegek tárolása esetében alkalmaznak a raktárban. Ennek keretében tömbös rendszerben tárolják az egységrakomány képz eszközöket, pl. m anyagládákat, raklapokat, konténereket. Állványos statikus tárolás A központi raktárban megtalálható a hagyományos állványos statikus tárolási mód (ún. nagyraktár). A polcrendszer a nagyméret , súly szempontjából nehéznek ítélt alkatrészek tárolására alkalmas, pl. ide sorolhatók a rézhuzalok, ventillátorházak, és azok az alkatrészek, melyek csomagolási méretük miatt máshol nem tárolhatók. Papst elektronikai alkatrészek ugyancsak a polcrendszerben kapnak helyet (14. ábra).

14. ábra: A papst elektronikai alkatrészek tárolása a polcrendszerben

49

A polcokon rakodólapokon történik az áruk elhelyezése (rakodólapos állványos tárolórendszer), melyeket targoncás anyagmozgató eszközök szolgálnak ki. A polcok közötti távolságot úgy alakították ki, hogy az alkalmazott szállítóeszközök (targoncák) kétirányú mozgása, és kétoldali rakodása is lehet vé váljon. Statikus tárolási mód esetében szabadhelyes tárolást alkalmaznak, vagyis az adott áru a következ

szabadon lév

tárolóhelyre kerül, beérkezését követ en. Célszer

a

tárolóhelyet az anyagmozgatási teljesítmények minimalizálása szerint megválasztani. Betároláskor a gyakrabban használt alkatrészek prioritást élveznek. A polcsorok különböz magasságúra vannak beállítva, ún. rakategységekre vannak felosztva.

Rakategységtípus

(RET)

(rácskonténer) stb. Mivel különböz

pl.:

E0:1200x800x1640,

G1:

gitterbox

magasságú polcokat alakítottak ki, ezért nem

mindegy, hogy melyik polcra milyen térfogatú tételeket helyeznek. Áruátvételkor ezen méretek (rakategységtípusok) figyelembe vételével végzik a betárolást. Az áruk kivételezésének alapja a FIFO elv. Tárolótéren belüli komissiózás valósul meg, mely természetesen statikus áru-el készítéssel jár, mely alatt értend , hogy a raktáros megy az árukigy jt

eszközzel az áruért. Az elindított megrendelések

kísér jegye illetve komissiós lista alapján a raktárosok összegy jtik a szükséges árukat. Az papst elektronikai alkatrészek esetében darabszámra pontosan történik az anyagkiadás (kimérés), megrendelésenként ládában összeállítják a tételeket, majd a panelíró géphez és az alkatrész el készít

részlegre szállítják, melyek az

áramkörgyártás területén találhatók meg. A mechanikai alkatrészeknél gy jt komissiózást alkalmaznak. Helyzetét tekintve a papst SMD alkatrész raktár (15. ábra) a panelgyártás területén található meg. Korábban az áramkörgyártás részeként üzemelt, de mára a logisztikai központ része lett.

15. ábra: papst SMD alkatrész raktár 50

A papst SMD alkatrészek raktározásának helyszíne, mely alapanyaggal látja el az automata beültet

gépsorokat. Tárolóládás állványos tárolórendszert alkalmaznak

esetükben, az egyes tárolóládákon (rekeszeken) az anyagszámot felt ntetve. A ládák anyagsorszám szerint emelked sorrendben követik egymást (kötötthelyes tárolás). A tekercs alkatrészeket (ún. apróalkatrészeket) a logisztikáról az SMD alkatrész raktárba szállítják át, bevételezésüket követ en. A beérkez

alkatrésztekercseket a

raktárosok mindig felülre helyezik a FIFO elv betartása végett (beérkezési dátum szerint). A komissiózást anyagszükséglet tervezés el z meg, vagyis az egyes áramkör típusok gyártásához szükséges alkatrészek listájának összeállítása. Kivételezéskor az SMD alkatrészekb l egész egységeket adnak ki a termelésbe, és mindig a régebbi beérkezés eket. Két raktáros látja el az anyagkezelési feladatokat a raktárban. Állványos dinamikus tárolás A központi raktárban dinamikus tárolórendszereket (liftrendszerek - Shuttle, páternoszter, 16. ábra) is alkalmaznak az anyagok tárolására. A kft-nél 5 illetve 15 m magas berendezésekkel dolgoznak, melyekkel maximálisan kihasználható a csarnok belmagassága, mindezt minimális alapterületen elérve (toronyelv érvényesül). A dinamikus rendszerek számítógép által vezérelt automatikus tároló és raktározó rendszereket jelentenek.

16. ábra: Dinamikus tárolórendszer a logisztikán 51

A dinamikus rendszerek kábelek, panelok és apró mechanikai és elektronikai alkatrészek tárolóhelye, melyeket különböz méret ún. rakategységben tárolnak, amely az anyagok méretéhez igazodik. Kis helyigénnyel és kis tömeggel rendelkez alkatrészek tárhelye. Optimális helykihasználás akkor valósul meg, ha minden tálcán azonos magasságú anyagokat raktároznak. Árubeérkezés során a termékek dobozán lév címke beolvasásával (scannelesével), a beadónyílás szintjéhez kerül a megfelel tálca

(megkeresi

Szabadhelyes

az

tárolást

anyag valósít

helyét). meg

(kaotikus tárolási rendszer). Az elérés szempontjából

a

legrövidebb

utat,

legoptimálisabb helyet keresi meg a rendszer, majd a kiválasztott tálcát pár másodperc alatt a beadónyíláshoz szállítja (17. ábra). A rendszer szoftvere jelzi a felhasználónak, hogy hány tételt tároljon be.

17. ábra: Beadónyílás szintje

Dinamikus megoldásoknál „az áru a felhasználóhoz” elv (dinamikus komissiózás) érvényesül. Az áru keresésével elvesztegetett értékes id már a múlté, azáltal, hogy a berendezések alkalmazásával növekv komissiózási produktivitás érhet el. Esetükben az anyagok kiadása költséghelyenként történik. A vállalatirányítási rendszerekben a megfelel

tranzakció alatt költséghelyenként összesítik a megrendeléseket, melyr l

komissiós lista készül (6. számú melléklet). A listán lév

vonalkódot a raktáros a

vonalkód leolvasóval beolvastatja (scanneli), és a rendszer automatikusan lehozza a megfelel tárolási egységet. A raktáros feladata az áruk kivételére terjed ki, mely ez esetben is FIFO elv betartásával történik. Az anyagkivételezést bizonylatolni kell. Kézikocsikat illetve kisemelés

kézi emel targoncákat alkalmaznak a kigy jtött

anyagok elszállítására. A vállalatirányítási rendszerek támogatják a dinamikus tárolórendszerek szoftverét. Egy adott pillanatban pontosan meg lehet állapítani, hogy egy konkrét alkatrészb l mennyi érkezett be a raktárba, és az hol található, illetve megállapítható az alkatrészek beérkezési ideje. Ez nagyon fontos tényez a FIFO elv betartásához. Dinamikus tárolórendszerek bevezetésével jelent s és hatékony megtakarításokat könyvelhet el a kft, a tárolás, az ügyintézés, és a leltározás folyamán. Nem 52

elhanyagolható szempont, hogy az új rendszerek megjelenésével létszám megtakarítás érhet el, mely végs soron költségcsökkenést eredményez. A dinamikus rendszerek használata megkönnyíti, lerövidíti és egyszer bbé teszi a dolgozók munkáját.

3.3. Termelési folyamatok az áramkörgyártás területén Az alapanyagok, félkész és késztermékek kezelésének, áramlásának és tárolásának racionalizálása fontos tényez vé vált a Cellcomp Kft. tevékenységében az egyre nagyobb termelési volumen miatt, melyet az idézett el , hogy az ebm-papst anyavállalat a termelési volumen nagyrészét a celldömölki gyártóegységbe helyezte át, azon tevékenységekre koncentrálva, melyeknek viszonylag nagyobb az él munka tartalma.

3.3.1. Gyártáselrendezés Az áramkörgyártó csarnok gyártáselrendezésének (layoutjának) ismertetését elengedhetetlennek tartom a gyártási folyamat nyomon követhet sége érdekében. A 7. számú melléklet az áramkörgyártó részleg felülnézeti képét mutatja. A részleg egy könny szerkezetes épületben helyezkedik el 4500 m2 alapterületen. A csarnokterven a beérkez

alapanyagok, a félkésztermékek és a késztermékek

anyagmozgatásának útvonala és a közlekedési útvonalak is láthatóak. A munkafolyamat térbeli elvégzése a gyártáselrendezésnek megfelel en történik. Az áramkörök gyártásához szükséges termel berendezéseket egy helyre vonták össze a csarnokban (csoportos elrendezés). Mivel valamennyi áramkör ugyanazon gyártási munkafolyamatok során halad keresztül, ezért soros elrendezésnek tekinthetjük a csarnok layoutját. Az alkalmazott elrendezés kedvez a termékek sorozatgyártásban történ el állításának. Az áramkörgyártás területén modern termel berendezéseken folyik a gyártás, és egyre

magasabb

színvonalú

technológiákat

alkalmaznak.

Az

alkalmazott

gyártóberendezések (8. számú melléklet): •

panelíró gép,

•

chipszerel automaták (S 20, MIMOT, HS50, HS60),

•

Dynascope szemrevételez készülékek,

•

AOI szemrevételez ,

53

•

Marconi cég által gyártott elektromos mér berendezések,

•

kivágó automaták (JOT I., JOT II., JOT III.). Valamennyi termel gép az azt megel z , és az azt követ

géppel áll szoros

kapcsolatban, mely az anyagmozgató eszközök alkalmazásával valósul meg. Anyagmozgató eszközök: •

kiskocsi

•

gördül keret

•

kézi emel targoncák

•

szállítóláncpályák – termel gépeken belül.

termel részlegek között

A termelésközi készletek jelenlétét, az egyes részlegek eltér

megmunkálási

id igénye és kapacitása teszik indokolttá. A termel csarnokban valamennyi m veleti lépésnél kialakítottak beérkez - és kimen félkésztermék raktárt. Az anyagmozgató eszközök ideiglenesen tárolókapacitási funkciót is betöltenek. A csarnokterven fel vannak tüntetve az egyes m veletek között elhelyezett készletek helyei. A késztermék készlet számára a végs

m veleti lépésnél (kivágás) is elhelyeztek egy ideiglenes

késztermék raktárt. Mivel a vállalat megrendelésre gyárt, így nem található késztermék készlet a raktáron, csak az épp kiszállításra váró mennyiség. A termelésközi készletek magukba foglalnak ESD ládákat (alacsony-, magas oldalfalú, és füles ládák) és egyéb csomagolóanyagokat (szivacs, rekeszek, tüske) is. A csarnokon belül több köztes raktárhelyen fellelhet k, hogy bármikor hozzáférhet k legyenek a dolgozók számára.

3.3.2. Termeléstervezés és irányítás Az áramkörgyártás területén elvégzend

feladatok id beni végrehajtása a

termeléstervezés- és irányítás keretei között valósulnak meg, melyek végrehajtásában az SAP és az AS 400 vállalatirányítási rendszerekre lehet támaszkodni. Az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges kapacitások, a dolgozói létszám (munkaer )

és

a

termel berendezések

rendelkezésre

állása

biztosított

(er forrástervezés). A kft-nél a vev , mint kereslet szabja meg a gyártási ütemtervet. A vev megrendelés a vev által igényelt mennyiséget jelent. A németországi tervez k a vev megrendelések felvétele és összesítése után tervezett gyártási megrendeléseket állítanak össze. A

54

gyártási megrendelés alatt egy olyan igény értend , mely alapján egy adott terméktípusból megadott mennyiséget, megadott határid re, a német felek el írásai szerint el kell készíteni az általuk rendelkezésre bocsátott alapanyagokból. Az illetékes tervez

heti rendszerességgel gyártási megrendeléseket nyit meg a tervezett

rendelésekb l. A németországi raktárban a szükséges alapanyagokat összekészítik, az ottani raktárkészletb l átkönyvelik, majd a soron következ kamionnal elküldik a kfthez, illetve a direkt beszállítók fogyás alapján pótolják az alapanyagokat. A megrendelések elkészítésére az indítástól számítva 15 munkanap áll rendelkezésre, függetlenül a megrendelt mennyiségt l. Teljesítési határid azt a napot jelenti, amikor a megrendelés utolsó elkészült tételének is a német fél raktárába kell érkeznie. A megrendelések gyártásba vétele a kft-nél a termeléstervezés feladata. A határid k, a vev kívánságok, a kapacitások, az alapanyagkészlet, valamint a német fél egyéb igényeinek figyelembe vételével tervezik meg a termelést. Soron kívül a német külker részleg sürgethet megrendeléseket, melyeket a termelési kapacitás lehet ségét figyelembe véve a gyártásszervez el re hozhat. Továbbá megtervezik a rendelések indítási, kiszállítási id pontjait is. A kft-hez beérkez

megrendelések kezelése az SAP-ban illetve az AS 400-ban

történik. Az ütemezését az üzemi termeléskoordinátor határozza meg azáltal, hogy megnyitja a megrendeléseket. A gyártástervez k elindítják a megrendeléseket, azaz engedélyezik a termékek gyártását. A megrendelések egyenkénti felvitelekor a rendszerek automatikusan rögzítik azok anyagszükségleteit a beépülési listák alapján. Az alapanyagok rendelkezésre állása esetén a gyártástervez k véglegesítik az indítást, majd kinyomtatják a listákat (kísér jegyek illetve check füzetek) az egyes munkafolyamatokról. A központi raktár ellátja az igényelt alapanyagokkal a termelést. A gyártás befejeztével készre jelentik a tételeket az SAP-ban illetve az AS 400-ban. A készre jelentett tételekr l lista készül, és elektronikus úton a logisztikai központba kerül további feldolgozásra.

55

3.3.2. Munkafolyamatok bemutatása Valamennyi az áramkörgyártás területén készített áramkör azonos m veleti lépések során halad keresztül késztermékké válásáig, mely lehet vé teszi az anyagáramlás egyszer

követését. A munkafolyamat a német el írások szerint történik, nincs

lehet ség önálló folyamatfejlesztésre. Az áramkörgyártás területén dolgozó operátorok a megbízók által betanított gyártási eljárás szerint végzik a termelést. A munkásoknak képesnek kell lenniük megfelel , magas min ség

munka elvégzésére. A dolgozóknak zömében két m szakos

munkarendben kell dolgozniuk, ha komolyabb megrendelés hullámok érkeznek, akkor bizonyos részlegeken harmadik m szakot is beiktatnak. Áramkörök Az áramkörök között anyagszám szerint tehet különbség, pl. 6027 380 007 egy áramkör típust jelent, ahol a 380 a f típust, a 007 az altípust jelenti. Sokféle termékváltozat létezik. Az egyre növekv

és mindig változó vev igényeknek való

megfelelés érdekében a papst folyamatosan fejleszti termékeit. A termékeknek egyre kisebbeknek, könnyebbeknek, gazdaságosabbaknak és kifogástalan min ség eknek kell lenniük. Munkafolyamat A dolgozat terjedelme meghaladja, hogy részletekbe men mélységig bemutassam az áramkörgyártás területén elvégzend

m veleteket, így csak a f bb lépésekre

koncentrálok. Az egyes m veleti lépések sorrendjét, a beérkezést l a kiszállításig 18. ábrán szemléltetem.

56

beérkezés

raktározás

logisztika

megrendelés összeállítása panelírás SMD alkatrész raktár

chipszerelés

hagyományos szemrevételezés

javítás

nem

AOI szemrevételezés áramkör jó? áramkörgyártás

igen elektromos mérés áramkör jó?

nem

javítás

igen kivágás

csomagolás

kiszállítás

logisztika

18. ábra: Az áramkörgyártás m veleti lépéseinek sorrendje

57

A 3.2.1. fejezetben már ismertetett módon beérkezett, raktározott, majd megrendelésenként összeállított panelok a logisztikáról az áramkörgyártó csarnokba kerülnek. A két részleget folyosó köt össze. Minden megrendeléshez kapcsolódik egy gyártási megrendelési lap (kísér jegy, 9. számú melléklet), mely végigkíséri a terméket az egyes munkafázisok folyamán a termelésben. Az áramkörgyártás munkafázisai: 1. Panelírás: A nutzenben érkez panelokat a panelíró gép lát el a szükséges feliratokkal (hét, év, gyártási helyet - C, rajzindex szám). A gép kezelését egy dolgozó végzi el. 2. Chipszerelés: Jelenleg 4 automata beültet

gépsoron folyik a termelés (S 20,

MIMOT, HS50, HS60). A beültet automaták az SMD alkatrészeket szerelik rá (ültetik be) a panelra, melyek alkatrészellátását az SMD alkatrész raktár biztosítja. Gépenként 2-2 operátort foglalkoztatnak, továbbá 2 gépbeállító áll rendelkezésre, akik a termel berendezések zavartalan m ködésének menetét felügyelik. Megrendelésenként, az els darabok ellen rzését minden esetben el kell végezniük az operátoroknak. 3. Szemrevételezés: Az SMD szerelt áramkörök az AOI-hoz vagy hagyományos szemrevételez khöz kerülnek. A m velet elvégzése során a dolgozó eldönti, hogy az áramkörökbe beültetett alkatrészek értékei, pozíciói, panelhoz viszonyított méretei, illetve a forrasztás min sége megfelel-e az el írásoknak. Elkészült egy hibakatalógus, mely alapján a dolgozók egyértelm en meg tudják állapítani a termék megfelel ségét. A nem megfelel áramkör javításra kerül. 4. Elektromos mérés: A mérési vizsgálat során a Marconi cég által gyártott elektromos mér berendezés segítségével a dolgozók eldöntik a termék megfelel ségét (specifikáció szerint). A bemért, megfelel nek min sített áramkörre a mérés tényét igazoló pecsét kerül, ezáltal a termék vizsgált állapota, illetve a mérési eredmény egyértelm en visszakövethet . A nem megfelel áramkör javításra kerül. 5. Kivágás: A nutzenb l a panelok kivágását (kimarását) a kivágó automaták végzik el. Jelenleg 3 gép látja el a munkafeladatot, gépenként 1-1 dolgozóval. 6. Csomagolás: Csomagolási mátrixnak megfelel en csomagolják a kivágott áramköröket, és a csarnok területén kialakított készáru raktárban tárolják kiszállításig. A gyártás befejeztével készre jelentik a csoportvezet k a tételeket. A készre jelentett tételekr l listát készítenek, és elektronikus úton elküldik a logisztikára, ahonnét továbbítják a megrendel irányába. A 3.2.1. fejezetben már ismertetett módon, eljárások szerint kiszállítják a kész áramköröket a megrendel felé. 58

3.4. Vállalatirányítási rendszerek A Cellcomp Kft.-nél kétfajta vállalatirányítási rendszert alkalmaznak, melyek a papst területen az SAP, és az ebm területen az AS 400. Bevezetésük el tt, egy saját fejlesztés program, az ún. RPO látta el ezt a feladatot több-kevesebb sikerrel. Ezen vállalatirányítási rendszerek logisztikai moduljai többek között információkat szolgáltatnak a termelés és a raktározás számára. Diplomadolgozatom el z rendszerek sokrét

fejezeteiben már olvasható volt a vállalatirányítási

alkalmazási területe a kft-nél. Az információáramlást a kft-hez

beérkez megrendelések indítják el, a m veletek végrehajtásával folytatódik, és addig tart, amíg a késztermékek a vev khöz megérkeznek.

3.4.1. AS 400 Az ebm gyártássoron az áramkörök raktározására és termelésére vonatkozóan, az AS 400, mint integrált vállalatirányítási rendszer látja el minden szükséges információval a vállalatot. A program sokféle funkció elvégzésére alkalmas. Az AS 400-ba valamennyi dolgozó saját felhasználói névvel és jelszóval tud bejelentkezni. Bárkinek lehet jogosultsága valamennyi felhasználói felülethez, csak kérni kell. A program f menüpontokból áll, melyeken belül almenüpontok találhatók. A különböz

funkciók menüpontokon keresztül érhet k el. A következ kben a

leggyakrabban használt menüpontokat mutatom be. [59] Az AS 400-ban végigkövethet k az egyes megrendelési státuszok (19. ábra bekeretezett része), melyeket eltér számok reprezentálnak.

59

19. ábra: Megrendelések követése az AS 400-ban Az AS 400-ban elindítják a megrendelést (startolás). •

30-as szám: jelzi a megrendelés beérkezését,

•

40-es szám: elindítják a megrendelést (megrendelés állapotát jelzi készrejelentésig),

•

20-as szám: készrejelentés,

•

45-ös szám: részrejelentés. A program, a termeléshez szükséges dokumentációk nyomtatását is elvégzi, pl. a

gyártást végigkísér check füzetek nyomtatása. A logisztikán a check füzetek alapján összeállítják a megrendelés gyártásához szükséges alapanyagokat. Gyakori a raktár menüpont használata, melyben nyomon követhet

valamennyi

raktár készletszintje, illetve a még szállítás alatt lév mennyiség is. Így ha a celldömölki raktárban hiány lépne fel, látják, mely legközelebbi raktárból rendelhet utánpótlás. Továbbá az AS 400-at használják normaszámolásra. A kapacitás-lekötést hetekre lebontva el re elkészítik az irodai dolgozók, mely táblázatba foglalva tartalmazza a dolgozók számát adott héten, k hány órát dolgozhatnak, illetve a német fél hány órát ír el egy adott tétel gyártására. Eltérés esetére intézkedéseket is tartalmaz a táblázat, pl. túlóra.

60

3.4.2. SAP Jelent s lépés volt a Cellcomp Kft.-nél az SAP bevezetése. A papst-al való együttm ködés kezdetekor csak az SAP R/2 program megtekintésére kapott jogot a kft. A megrendelések lehívásánál a program rendszeresen késésekhez vezetett. A német fél a gyártandó megrendeléseket a rendszerben el re láthatóvá tette, a szükséges alapanyagokat viszont csak egy hét késéssel állította össze és küldte el a kft-nek. További hátrányai, hogy a rendszerben nem volt lehet ség írásra, és nem tudta kezelni az egyes szegmensek és a központi raktár közötti anyagáramlást sem. Így elengedhetetlenné vált egy saját nyilvántartó program létrehozása, mely az RPO (Radiosoft Production Organiser) információs rendszer volt. A papst döntése alapján 2002-t l a kft is áttért az SAP R/3 rendszer alkalmazására, mellyel elérhet vé vált a vállalat szervezetének és üzleti folyamatainak teljes integrációja. Az SAP használata rendkívül sokrét a vállalatnál, mely a következ területeket öleli fel: pénzügyek, kontrolling, beszerzés, anyaggazdálkodás, termeléstervezés és irányítás, eladás, karbantartás, min ségbiztosítás, humán er forrás gazdálkodás, környezet és projekt menedzsment. A 20. ábra szemlélteti az SAP-ban elvégezhet tevékenységek egyrészét.

20. ábra: SAP menürendszere (SAP képerny kép részlet)

61

Az ún. nézetek gondoskodnak arról, hogy a felhasználó a törzsadatok sokaságában kiigazodjon, pl. a beszerzési nézet a beszerzéshez tartozó adatokat, a könyvelési nézet a számvitelhez kapcsolódó adatokat írja le. Az SAP modulok segítésével megtekinthet k, illetve kezelhet k a vállalaton belül a beszerzés és az eladás adatai, a félkész-, késztermékek és a beépített alapanyagok törzsadatai, specifikációk, a termékek normaideje, az anyagjegyzékek, a gépek, munkahelyek leltári illetve nyilvántartási számai, és egyéb adatai költséghelyek szerint, a megrendelések állapota, a vev megrendelések, kapacitások lekötése, a tervek és az igények, a határid k, az alapanyag- és a készárumozgások, a készletek, a bérszámolási illetve a könyvelési adatok. Továbbá különböz kalkulációk és költségszámítások is elvégezhet k a rendszerben. Az egyes tranzakciók következményei mind az adott modulban, mind a kapcsolódó modulokban azonnal megjelennek. Az adatokat elég egyszer rögzíteni és ennek hatásai azonnal láthatóvá válnak a rendszerben. Különböz funkcióit, különböz munkakörben dolgozók használják egyidej leg. Az SAP által tárolt adatokhoz a vállalatnál dolgozó valamennyi munkaer nek van hozzáférési jogosultsága. A dolgozók saját felhasználói névvel és jelszóval tudnak belépni a rendszerbe, ezáltal nyomon követhet , hogy ki milyen változtatásokat, feladatokat végzett el. Az SAP el nye, hogy komplex anyagkezel

illetve termelésszervez

rendszer.

Segítségével az adott megrendelés az elejét l a végéig nyomon követhet . Az SAP-ban a megrendelések kezdési illetve befejezési határid it, és egyes státuszait tartják nyílván, a kiszállítások ütemezésér l innét értesülnek a német partnerek. Egy globális raktárkezel

rendszert is jelent, melynek segítéségével minden alkatrész pillanatnyi

helyzetét és mennyiségét nyomon követhetjük. A pénzügyi, számviteli, könyvelési, bérszámfejtési, elszámolási folyamatok irányítása a kft-nél továbbra is különböz programok alkalmazásával oldható meg. A munkael készítés csak információkat tud el hívni az SAP-ból. Az SAP rendszer bevezetése óta statisztikailag kimutatható módon javult a megrendelések határid re való teljesítése a cégnél.

62

4. A Cellcomp Kft.-nél jelentkez problémák A vállalatnál megoldásra váró problémák feltárásában konzulensem, a dolgozók véleménye, a vev i visszajelzések, valamint szubjektív megítéléseim voltak mérvadóak. A 2. táblázatban összefoglaltam az egyes területeken jelentkez problémákat. A további alpontokban ezek részletes ismertetésére térek ki. A rendszer vizsgálata során felmerült több olyan probléma, melyek megoldása jelen pillanatban is folyamatban van a kft-nél. 2. táblázat: A problémák összefoglalása területek

probléma

raktározási rendszer

alkalmazott raktározási módok és feladatok ellátása

termeléslogisztika

hosszú átfutási id k a termelésben

vállalatirányítási

AS 400 – SAP: kétféle vállalatirányítási rendszer alkalmazása

rendszer

egy vállalaton belül

4.1. Vev i auditjelentés A Cellcomp Kft.-nél a rendszeres vev i auditokkal tartják szinten a vállalatot. A vev k igazolják a termék min ségének megfelel ségét. A vev k szempontjából a szükséges és elégséges min ség teljesítése az optimális, valamint a megrendelések határid re szállítása. A túlzott min ség elérése a vállalatnak már többletkiadást jelent. A vállalat céljai a vev k hosszú távú megtartása és elégedettségük fokozásaként foglalhatók össze. Az auditokat különválaszthatjuk rendszerre- és termékre vonatkozó auditokra. A rendszer auditok egy adott szabványra való alkalmasságot vizsgálnak, míg a termék audit során a maguk a vev k gy z dnek meg arról, hogy milyen körülmények között, milyen felügyeleti rendszerben folyik az általuk vásárolt termékek gyártása. A német anyavállalat tulajdonosai és a megbízók jogosultak a kft termel üzemeit a termelési technológia és a termelési színvonal ellen rzése céljából bármely id pontban meglátogatni. Az áramkörgyártás valamennyi m veleti lépése során a dolgozók törekednek a kiemelked termékmin ség elérésére. 63

Az egyes auditok során az auditornak meg kell gy z dni arról, hogy az adott termel egységnél mindent elkövetnek azért, hogy a legyártott termékek megfelel ek legyenek. A vizsgálatok célja, hogy a rendszerben meghatározott tevékenységekb l történ esetleges eltéréseket felderítsék. Azok megismerése utána, az egyes szakterületek vezet inek közrem ködésével meg kell találni, és meg is kell határozni az eltérések kiküszöbölésének megfelel módját. Ezáltal válik a rendszer még biztonságosabbá és hatékonyabbá. A min ségbiztosítás területén kiemelt kérdés a reklamációkezelés. A kft illetékesei különösen nagy gondot fordítanak a reklamációk feldolgozásának gyorsaságára. Közvetlenül, gyakran személyesen tartják a kapcsolatot a vev kkel, tájékoztatják ket a vizsgálatok eredményeir l és a bevezetett intézkedésekr l, szükség esetén közvetlenül a vev k telephelyén keresik fel ket. A vev i észrevételek, panaszok tapasztalatainak a munkafolyamatokban

történ

visszacsatolásával,

elérhet

a

munkafolyamatok

racionalizálása, és a vev k irányába történ hatékonyabb teljesítés. Összefoglalva elmondható, a Cellcomp Kft. min ségpolitikáját a legkorszer bb elvek szerint alakítja, jellemz je a vev központúság és a folyamatok állandó javítása. A Cellcomp Kft-ben érvényes min ségbiztosítási rendszer hatékonyságának megítélése, a bels min ségi felülvizsgálatok (auditok) eredményeinek kiértékelése a legfontosabb eszközök az egyéb min ségi paraméterek (pl. végellen rzések kiesési arányai, reklamációk, vev i auditok, gépalkalmassági vizsgálatok) alakulása mellett.

4.2. A központi raktárban jelentkez problémák A legf bb problémát a központi raktár számára az jelenti, hogy a Cellcomp Kft.-nek 2 anyacége van és mindegyiknél eltér rendszerek, technológiák m ködnek, és mindkét fél elvárásainak, mindig és minden helyzetben, teljes mértékben meg kell felelni. SWOT elemzést készítettem, melynek keretében értékeltem a Cellcomp Kft. raktározási rendszerét és folyamatait 4 szempont szerint, annak érdekében, hogy felmérjem a vállalat er sségeit, gyengeségeit, lehet ségeit és veszélyeit (3. táblázat). Az elemzés segítségével a jelen és a jöv mozgásszabadsága határozható meg.

64

Az er sségek és gyengeségek feltárása bizonyítható adatok és szubjektív véleményeim alapján történtek. Küls befolyásoló tényez ket (lehet ségek, veszélyek) mind a jelenre, mind a jöv re vonatkozóan gy jtöttem össze. 3. táblázat: SWOT elemzés a raktározási rendszerr l és folyamatokról Gyengeségek:

Er sségek:

– feladatok: folyamatos készletszint – papst SMD alkatrész raktár felépítése figyelés, biztos termelésellátás

és elhelyezkedése

darablistáknak – SAP

(határid knek, megfelel

rendelkezésre

WM

moduljának

kihasználatlansága

miatt

bocsátás), kiszállítási határid k

segédprogramok

betartása

(MRO&Lager) nagyfokú – két

– tárolórendszerek: kihasználtság, dinamikus

automatizált, tárolórendszerek

rendszer

vállalatirányítási

alkalmazása

miatt

eltér

raktári folyamatok – kicsi áruátvételi terület

jelenléte

– sz kös tárolási kapacitás

– szakképzett munkatársak – az

különböz

használata

anyacég

raktározási – központi beszerzés dominanciája miatt

rendszerének alkalmazása (know-

kevés ráhatás a készletszintre

how) Lehet ségek: – m szaki

Veszélyek: fejlesztések

(Shuttle – csökken megrendelés állomány

beruházások) – SAP WM moduljának kihasználása – központi raktár b vítése

– beszállítók számának csökkenése – áremelkedés

a

hazai

beszerzés

anyagoknál

– új információs és kommunikációs – ellátási zavarok technikák alkalmazása – az SAP bevezetése AS 400 helyett

– korlátozó törvényi keretek – szállítási utak akadályoztatási tilalma

Az elemzés segítségével tártam fel a raktározási rendszer és raktári feladatok során jelentkez problémákat (gyengeségek), és ezekre megoldási javaslatokat (lehet ségek) is megfogalmaztam.

65

A Cellcomp Kft. raktározása területén jelentkez problémák: 1. papst SMD alkatrész raktár Az SMD alkatrészeket állványos statikus tárolórendszerekben tárolják az SMD alkatrész raktárban. A tekercs alkatrészeket a méreteikhez igazított tárolóládákban (rekeszekben) helyezik el. Nincs polcszámozás kialakítva, anyagszám szerint különböztetik meg az egyes rekeszeket (21. ábra), melyek anyagszám szerint növekv sorrendben követik egymást, ezáltal kötötthelyes tárolás valósul meg.

21. ábra: Anyagszám szerint számozott rekesz, benne a tekercs SMD alkatrészekkel A tárolóládás állványos tárolási rendszer adta hátrányok: •

hosszú a komissiózási id ,

•

a raktár különböz részeir l kell összegy jteni az alkatrészeket,

•

nagy anyagmozgatási ráfordítás,

•

él munka igényes tevékenység,

•

és ezáltal nagy a hibák kialakulásának lehet sége.

A komissiózás a raktár tárolóterében valósul meg, az egyes megrendelések egymás utáni összeállításával, melyek eltér számú tételekb l állhatnak. A termelési ütemtervek alapján a megrendelések alkatrész igényét az anyagszükséglet tervezés állítja össze (10. számú melléklet). Egész tekercs alkatrészeket adnak ki a raktárosok a termelés számára. Az SMD raktár dolgozói már szereztek kell tapasztalatot e téren, hogy mely alkatrész típust hol keressenek, de más munkaterület dolgozói nem igazodnak el a polcok között.

66

A raktározás e területe nem teljes mélységig támogatott a vállalatirányítási rendszerben az alkalmazott rekeszjelölések miatt. Az SMD alkatrész raktár a panelgyártás területén helyezkedik el. A raktár elhelyezkedéséb l számos hátrány következik, melyek: •

kb. 200 m a raktár és a logisztikai csarnok között → hosszú anyagmozgatási útvonal,

•

az alkatrészek bevételezésének helyszíne a központi raktár, tárolásuk helyszíne a panelgyártás területe,

•

az SMD raktár dolgozói a logisztika személyzeti állományának részét képezik, azonban a távolság miatt nincs közvetlen kapcsolat a két részleg dolgozói között,

•

információáramlás nehézségekbe ütközik a két részleg között,

•

az SMD raktárban felmerül

problémák esetén, a logisztikai

csarnokban dolgozó kollégákhoz kell fordulni segítségért, •

a termelés magáénak érzi a raktárt.

Az alkatrész raktár elhelyezkedése egy lényeges el nnyel jár. Mivel a raktár a panelgyártás mellett helyezkedik el, így közvetlenül ellátja alapanyaggal az automata beültet gépsorokat. Hirtelen jelentkez alkatrészhiány esetén el nyt jelent a raktár helyzetéb l származó közelség. 2. papst egyéb elektronikai alkatrészek bevételezése, tárolása és komissiózása A papst egyéb elektronikai alkatrészek bevételezése a 3.2.1 fejezetben ismertetett módon történik, egy lényeges eltérés kivételével. Els lépésben a raktárosok átveszik az alkatrészeket (fizikai átvétel). Az SAP-ba történ bekönyvelés után átvételi címkével jelölik meg azokat, majd bizonylatolnak. Az elektronikai alkatrészeket a logisztikai csarnokban rakodólapos állványos tárolórendszerekben tárolják. Minden rakodólap külön tárolóhely jelöléssel van ellátva (22. a., b. ábrák). Esetükben a rakodólapokon alkalmazott tárolóhely jelölést nem támogatja az SAP. Ezen okból kifolyólag, a rendszer az alkatrészek bevételezésének folyamatában, nem ajánl fel tárhelyet.

67

22. a. ábra

22. b. ábra

22. a., b. ábrák: Tárolóhely jelölések a papst elektronikai alkatrészek esetében A dolgozók a polcrendszer végigjárásával üres helyeket keresve helyezik el az árukat. Feljegyzik mely anyagot, mely tárolóhely jelölés alatt helyeztek el, majd az MRO&Lager nyilvántartó rendszerbe bekönyveli. Az SAP raktározási modulját ezen területen sem használják ki megfelel en. Az egyes tárolóhelyek megkülönböztetésére szolgáló jelölések nincsenek leképezve az SAP-ban, ezért vezették be az MRO&Lager polcnyilvántartó rendszert. Az elektronikai alkatrészeket bevételezésükkor az SAP mellett, az MRO&Lager nyilvántartó rendszerbe is bekönyvelik (kett s könyvelés). A készletnyilvántartás információhordozója egy excel táblázat, mely tartalmazza: •

az árukra vonatkozó adatokat, pl. megnevezés, mennyiség,

•

beérkezésre vonatkozó adatokat,

•

tárolóhelyre vonatkozó adatokat.

A beérkezési dátum feljegyzése a FIFO-elv betartása miatt fontos. Az elektronikai alkatrészek esetében a termelésb l érkezik az anyagszükséglet lista (11. számú melléklet). A termelés által adott prioritások alapján történik az anyagok kiadása, nem automatikus transzportigény szerint az SAP-ban. Ennek oka, hogy ezen a területen nincs megfelel en leképezve a rendszerben a fizikai valóság. A dolgozók a termelésb l érkez anyagszükséglet lista alapján, az RPO programból komissiózó listát nyomtatnak (12. számú melléklet). Az MRO&Lager nyilvántartó rendszer segítségével történik az anyagkiadás. Az anyagszám beírása után a rendszer kiadja a kívánt anyag tárolóhely számát (23. ábra).

68

23. ábra: MRO&Lager nyilvántartó rendszerrel történ anyagkiadás képerny képe Ugyanezen anyagszám alatt lév készletmennyiség SAP-ban is látható (24. ábra), azzal az eltéréssel, hogy konkrét tárhely számot nem jelzi, mivel a tárolóhely jelölés nincs leképezve az SAP-ban.

24. ábra: Elektronikai alkatrész SAP-ban lév készletmennyisége (SAP képerny kép részlet)

69

A dolgozók saját maguk végzik el a komissiózási m veleteket, a rakodólapos állványrendszer végigjárásával (tárolótéren belüli komissiózás), egyesével mennek a szükséges árukhoz, és darabszámra pontosan mérik ki a szükséges alkatrészeket. Nagy tételszám kiadása esetén hosszú komissiózási útvonalak és hosszú komissiózási id k jelentkeznek. Egy raklapon mérett l függ en 5-10 féle alkatrészt is tárolhatnak (25. a., b. ábrák), ami nagy átrakodási szükséglettel jár a FIFO elv betartása miatt is, illetve fennáll az alkatrészek összecserélésének veszélye is.

25. a. ábra

25. b. ábra

25. a., b. ábrák: Egy raklapon tárolt különböz típusú alkatrészek A komissiózási folyamatot tekintve nehéz az árukhoz való hozzáférés a polcok mélysége miatt. A 25. a. és b. ábrákon is látható, hogy a raklap mérete miatt, annak bels

részén

tárolt

alkatrészekhez

nehéz

a

hozzáférés.

Mivel

többszintes

állványrendszerr l (4 szint) beszélünk, ezért a fels bb szintek hozzáférése létra (ez azonban veszélyes lehet a komissiózó dolgozóra nézve) vagy targonca igénybevételével oldható meg. Az anyagok kiadása után a raktárkészletb l egyenesen a megrendeléshez könyvelik ki az anyagokat, nem a termelés ellátó helyre kerülnek, így a rendszerben nem látható mennyi alkatrész van megmunkálás alatt. Összességében megállapítható, hogy a papst elektronikai alkatrészek esetében a rakodólapos

állványrendszer

tárolóhely

jelölése

számos

további

probléma

kialakulásának forrása. Mivel SAP-ban nincs leképezve az alkalmazott polcszám, ez

70

megnehezíti,

és

egyben

id igényessé

és

él munka

igényessé

is

teszi

az

anyagbevételezés és kiadás folyamatait. 3. Nem optimális helykihasználás Nagyobb számú anyagbeérkezés esetén problémának látom az áruátvétel számára rendelkezésre álló terület nagyságát. A 26. ábra bal oldali részén elhelyezett anyagok a min ségellen rzésre váró beérkezett anyagok. A kép jobb oldalán láthatók a beraktározásra várakozó anyagok.

beraktározásra váró anyagok

min ségellen rzésre váró anyagok

26. ábra: Áruátvételre kijelölt terület A raktári dolgozók elmondása szerint el fordult, hogy a beérkezett áruk gyakran a közlekedési utakon, illetve a polcok között kerültek elhelyezésre, szükségmegoldásként, hiszen az áruátvételre kijelölt terület kicsinek bizonyult. Ezek gátolják az anyagmozgatási eszközöket a közlekedésben, akadályt jelentenek újabb bejöv

áru

érkezésekor, valamint nem felelnek meg az el írásoknak sem. Munkavédelmi szempontból is követelmény a közlekedési útvonalak szabadon hagyása.

71

4.2. Hosszú átfutási id k az áramkörgyártás területén Az áramkörgyártó csarnokban végigkísértem az áramkörök útját az egymást követ munkafázisok során, és elemeztem átfutási idejüket. Az átfutási id megrendelésenként eltér , a változó termelési volumen miatt. Kiszámoltam egy adott megrendelés átfutási idejét, az egymást követ

m veleti lépések során. Feltételezve, hogy 2 m szakos

munkarendben végzik el a dolgozók a munkájukat, és az els m veleti lépés a m szak megkezdésekor kezd dik. A mérési eredményt a 2. táblázatban foglaltam össze. 4. táblázat: A termelési m veletekre vonatkozó átfutási id id tényez k

várakozás

(óra)

megmunk.

m veletek

várakozás anyagmozg.

után

megmunk.

megmunkálás

el tt

átfutási id

panelírás

0

0,16

2

0,28

2,44

chipszerelés

1,5

0,1

8

3,6

13,2

szemrevételezés,

11,6

0,05

3,5

1,58

16,73

mérés, javítás

3,08

0,05

5,5

1,75

10,38

kivágás

9,75

0,1

3

0,75

13,6

csomagolás

3

0,05

1

0

4,05

javítás

Az egyes m veletek elvégzésére fordított id (megmunkálás) adott, melyet az egyes megrendelések kísér jegyén (9. számú melléklet) tüntetnek fel. Az adott megmunkálási id k 1000 db panelra vonatkoznak. Az anyagmozgatási és várakozási id ket a részlegvezet k elmondása alapján t ntettem fel, melyek közelít értékek. A teljes átfutási id t a 6 m veleti lépés átfutási idejének összege adja meg: Tátf=60,4óra=2,51nap

72

Az átfutási id n belül a várakozási- és anyagmozgatási id , és a megmunkálásra fordított id k megoszlását a 27. ábra mutatja.

13%

megmunkálás anyagmozgatás, várakozás 87%

27. ábra: Átfutási id megoszlása Az átfutási id b l: •

7,96 óra a megmunkálásból (13%),

•

52,44 óra az anyagmozgatásból és várakozásból származik (87%). Miután elemeztem a bels

anyagáramlási folyamatokat, hosszú átfutási id ket

tapasztaltam, melyet nem az egyes m veletek elvégzésére kiszabott megmunkálási id okoz. A megmunkálási id

tovább már nem csökkenthet , mivel a technológiai

feltételek adottak. Jelen helyzetben a gyártási id k csökkentésére nincs lehet ség, modern termel gépeken folyik a termelés. További technológiai fejlesztéssel elérhet lenne a megmunkálási id k csökkentése. Másrészr l a megmunkálási id k betartásának emberi vonzata is létezik. A dolgozók tartják magukat az el írt megmunkálási id khöz, és közel állandó sebesség munka elvégzéséhez. Hosszú várakozási és anyagmozgatási id ket az egyes m veleti lépések között: •

a kedvez tlen gyártáselrendezés (layout),

•

a hosszú anyagmozgatási útvonalak,

•

a sok köztes raktárhely és ott felhalmozott nagy készletmennyiség,

•

és a gépek állásideje okozza.

73

Az

egyes

termel berendezések

m ködése

során

váratlanul

felmerül

meghibásodások miatti gépleállások is hozzájárulnak a várakozási id k növeléséhez. Az el forduló gépleállásokat a gépek m szaki állapota befolyásolja. A gépbeállítók mindent elkövetnek azért, hogy a leállások idejét minimálisra szorítsák, gyorsan reagálnak a váratlan meghibásodásokra. A gépek id nkénti karbantartásával, folyamatos felügyeletével próbálják megel zni a meghibásodásokat. Diplomadolgozatomban a továbbiak során, a hosszú átfutási id ket kiváltó okokat a gyártáselrendezés, az anyagmozgatási útvonalak és a köztes raktárhelyek köré csoportosítom. Ishikawa diagram segítségével feltártam, hogy a hosszú átfutási id (mint f probléma) kialakulásához minként járul hozzá a kedvez tlen gyártáselrendezés, a hosszú anyagmozgatási útvonalak, és a sok köztes raktárhely (okok). Az elemzés eredményét a 28. ábra szemlélteti.

74

75

Megállapítható, hogy e három terület szoros kapcsolatban áll egymással (lásd 2.2.1.1. fejezet), hiszen az áramkörgyártó csarnokon belüli anyagmozgatási útvonal hosszát a gyártáselrendezés határozza meg, és az elrendezéshez kapcsolódnak a termelési folyamat lépései közötti raktárhelyek kialakítása. Termeléstervezés és irányítás A gyártási sorozatnagyság eltér , megrendelések szerint változó nagyságú. Egyre több áramkörvariánst állít el

a kft. Az átfutási id k rövidítése érhet

el a

termeléstervezéssel és irányítással. A termeléstervezést és irányítást vállalatirányítási rendszerekkel végzik el a gyártástervez k. A nem megfelel rendszer hozzájárul az átfutási id k növeléséhez, mely a készletek növelését eredményezi. A vállalatirányítási rendszerekkel kapcsolatos problémákat lásd 4.3. fejezetben. A beültet automata gépsorok tárazásakor (SMD alkatrészekkel történ ellátásuk) f és altípusokat egybetáraznak, az egymást követ

megrendelések alapján. Azonban

minél több f típust táraznak össze a hatékonyság annál kisebb lesz, mert meg kell keverni az alkatrészeket. A sok átállás más típusú áramkör gyártására, növeli a várakozási id t. Ütemezés alapján d l el, hogy hány megrendelést táraznak egybe. Ezért gondosan kell eljárni az ütemezési terv összeállításánál, hogy a várakozási id a lehet legkevesebb legyen az átfutási id rövidítése érdekében. Gyártáselrendezés (layout) A termeléslogisztika egyik alapvet

problémája, a megfelel

gyártáselrendezés

kialakítása (lásd 2.2.1.1. fejezet). Az áramkörgyártás folyamata meghatározott számú lépésre van felosztva, azonban ezek térbeli illeszkedése nem optimális, pontatlan. A csarnokban található termel berendezéseket az évek során már többször átrendezték. Véleményem szerint még mindig nem megfelel az elrendezésük. A jelenlegi csarnoktervet (7. számú melléklet) elemezve, a gyártáselrendezés további problémák kialakulásának forrása, melyek: •

hosszú anyagmozgatási útvonalak,

•

hosszú szállítási id az egyes munkafázisok között,

•

valamennyi m veleti lépésnél közbens félkésztermék raktár,

76

•

az egyes munkafázisok dolgozói között megnehezül a kommunikáció és az információáramlás.

Anyagmozgatási útvonalak, üzemen belüli szállítás Az áramkörgyártó csarnokban kialakított gyártáselrendezéshez igazodva jelölték ki az anyagmozgatási útvonalakat. A csarnokban hosszú anyagmozgatási útvonalak keletkeznek: •

a logisztika - panelíró gép – automata belültet gépsorok között,

•

a mér berendezések – kivágó automaták – logisztika között,

•

késztermék raktár – logisztika között.

A hosszú anyagmozgatási útvonalak (29. ábra) hosszú anyagmozgatási id ket eredményeznek.

29. ábra: Anyagmozgatásra kijelölt útvonal A jelenlegi útvonalak keresztezik egymást és hosszúak. El fordult, hogy nem a kijelölt útvonalakat használták anyagmozgatásra a dolgozók, hanem az egyes részlegek közötti

nem

anyagmozgatásra

szolgáló

területet.

A

kedvez tlen

elrendezés

torlódásokhoz is vezetett, mivel némely esetben a kialakított útvonalak sz knek bizonyultak az alkalmazott anyagmozgató eszközöknek.

77

Termelésközi raktározás és készletek Az áramkörgyártás területén az anyagáramlás nyomon követése során észrevettem, hogy sok köztes raktárhely található az egyes m veleti lépéseknél (a., b. ábrák).

30. a. ábra

30. b. ábra 30. a., b. ábrák: Termelésközi készletek

A sok termelésközi készlet jelenléte további problémák kialakulásának forrása, melyek: •

az áramkörgyártó csarnokban valamennyi m veleti lépésnél kialakítottak beérkez félkésztermék, és kimen félkész-, késztermék raktárt,

•

a közbens

raktárak többségének nincs konkrét hely kijelölve, csak a gépek,

munkaasztalok mellett tárolnak, a dolgozók elmondása szerint, úgy mond: „oda szoktuk” helyezni, •

ha több megrendelés várakozik egyszerre a következ m veleti lépésre, nagy „ládahegyek” veszik körül a dolgozókat és el fordulhat, hogy az egyes megrendelések összekeverednek,

•

nagy készletmennyiség halmozódhat fel,

•

a sok köztes készletnagyság, és azok hosszú tárolási, várakozási ideje, mind növeli az átfutási id t. A termelés közbeni készleteket teljes egészében nem érdemes megsz ntetni, közepes

készletszint fenntartására kell törekedni.

78

Összességében megállapítottam, hogy az áramkörgyártó csarnokban, a termelés területén hosszú átfutási id k jelentkeznek a m veleti lépések között. A hosszú átfutási id k rugalmatlan termelési folyamatokat eredményeznek. Az üzem, a szállítás, a gyártás, valamint a termel berendezések elrendezése állandó fejlesztést igényelnek.

4.3. Vállalatirányítási rendszerek hiányos információnyújtása A vállalatirányítási rendszerek tekintetében a problémát abban látom, hogy egy vállalaton belül két eltér vállalatirányítási rendszert alkalmaznak. A két különböz rendszer eltér folyamatokat indukál a kft-nél, mind a raktározás, mind a termelés vonatkozásában. Információáramlás számos helyen történik a vállalaton belül, többek között a termelés és raktározás területein, mely területeken belül, és között hatékony információs kapcsolatot kell megvalósítani. Korszer

vállalatirányítási rendszer nélkül ma már egy vállalat sem tudna

hatékonyan m ködni. A hatékony m ködés el feltétele, hogy az anyagi folyamatok valamennyi kapcsolódási pontján azonos színvonalú, egységes számítástechnika álljon rendelkezésre (lásd 2.3. fejezet). 1. AS 400 vállalatirányítási rendszer hiányosságai A konzulensemmel folytatott beszélgetések során megtudtam, hogy már régóta tervezi a vállalat az AS 400 felszámolását, és helyette az SAP rendszer bevezetését az ebm gyártássoron. Korábban még megfelel nek bizonyult rendszer, ma már nem képes biztosítani mindazon adatot, m velet elvégzését, és terület kezelését, melyeket az SAP tud. •

Raktározás területén jelentkez problémák:

Az AS 400 vállalatirányítási rendszer nem támogatja teljes mértékig a Shuttle berendezések szoftverét, mivel nincs megfelel

kapcsolat kialakítva közöttük, az

alacsony sávszélesség miatt. Továbbá lassú kapcsolat valósul meg a rendszerek között. Anyag be- illetve kivételezés esetében a lift szoftverében kell elvégezni a könyvelést.

79

•

Termelés területén jelentkez problémák:

Az AS 400 legf bb hiányossága a termelés vonatkozásában, hogy nem biztosítja az anyagáramlás

nyomon

követéséhez

szükséges

információkat.

Az

egyes

munkafolyamatok nem láthatók át, ezáltal rugalmatlanabbá válik a gyártás, nem ismerjük a szállítási képességet, és megnövekednek az átfutási id k. Mint ahogy azt már korábbi fejezetben említettem, az AS 400 sokféle m velet elvégzésére alkalmas, de mivel vannak hiányosságai is, ezért kiegészít programokat (pl. RPO) is használnak a dolgozók munkájuk megkönnyítése érdekében. A dolgozók elmondása szerint a program legnagyobb hiányossága, hogy nem biztosítja az áramkör útjának végigkövethet ségét az egyes m veleti lépések folyamán. Az AS 400-ban elindítják a megrendelést, melyet 40-es szám jelöl (lásd 19. ábra). E téren találják szemben magukat a dolgozók a rendszer legnagyobb hátrányával. Megtudtam, hogy amíg készre nem jelentik a megrendelést, addig 40-es szám jelzi a megrendelés státuszát a rendszerben. Ez a megrendelés helyzetét tekintve lehet a raktárban, a szerelésen vagy a szemrevételez knél, a pontos helyét nem tudni. Ezen hiányosság kiküszöbölésére használják a dolgozók RPO-t, mely nyomon követi a megrendelés útját (31. ábra).

31. ábra: Megrendelés útjának nyomon követése (RPO képerny kép részlet) Részlegenként jelzi hány darabszám készült el az adott megrendelésb l. Az RPO-ban nyomon követhet a megrendelések illetve a gyártás státusza (tervezett, nyitott, indított, kész, kiszállított/lezárt). A legvégs

m veletnél, végellen rzésnél történik a

készrejelentés, melyet AS 400-ban 20-as szám jelöl. Megtudtam, hogy e probléma kialakulásának oka az volt, hogy a német kollégák nem oktatták ki megfelel en az egyes funkciókat, illetve magát a rendszer felépítését. Ha az 80

egyes megrendeléseknél a készrejelentést valamennyi m veleti lépés után alkalmaznák, akkor percrekész információkhoz juthatnának a dolgozók az anyagmozgatásról a termelésben. A gyártás sorozatonkénti visszakövethet sége komoly követelményt jelent valamennyi vállalatirányítási rendszerrel szemben. E követelmény az AS 400 esetében nem teljesül. SAP és AS 400 összehasonlítása Az AS 400 vállalatirányítási rendszerrel szemben az SAP rendszer szélesebb körben, több funkcionális területre kiterjed en, hatékonyan alkalmazható a kft valamennyi részlegén (pl. központi raktár, áramkörgyártás): •

raktározás

területén:

árubeérkezés,

min ségellen rzés,

betárolás,

kitárolás,

komissiózás, raktárkezelés, raktár irányítása, •

termelés területén: termeléstervezés, ütemezés, anyagszükséglet tervezés.

Az SAP rendszer b víthet sége lehet vé teszi a rendszer kiterjedt használatát több funkcionális területre, illetve a rendszer fejlesztését. Összehasonlítási szempontok: •

beérkezési el készületek: SAP és AS 400: mindkét rendszer tájékoztat a várható szállítási mennyiségekr l, továbbá nyomon követhet

a szállítás alatt lév

mennyiség, •

raktározás: SAP és AS 400: folyamatos készletszint figyelés,

•

termelés: - SAP: a megrendelés az elejét l a végéig nyomon követhet , kísér jegy nyomtatása, - AS 400: anyagáramlást kísér információkat nem biztosítja a termelés területén, check listák nyomtatása,

•

információnyújtás: SAP és AS 400: információkat szolgáltat a döntési folyamatok megalapozásához, a rögzített információk azonnal láthatóvá válnak, a bevitt adatok mentése folyamatos, az információhordozók számítógépes munkaállomások, melyek az adatátvitel sebességét is meghatározzák,

•

lokális hálózat kiépítése: SAP és AS 400: a számítógépek összekapcsolásával lehet vé válik az adatok egyszer átvitele,

•

felhasználóbarát: SAP és AS 400: grafikus felhasználói felület.

81

2. Sz k ismereti kör a vállalatirányítási rendszerekr l Tapasztalataim szerint egy adott részleg dolgozói, csak a munkájuk elvégzéséhez szükséges funkciókra vonatkozó ismereteket tudják az SAP-ból, mely csekély tudást jelent a rendszer egészét tekintve. Így ha egy adott feladatnál megakadnak, vagy nehézségekbe ütköznek, akkor más terület dolgozóitól kérnek segítséget, mely munkaóra kiesést jelent. Ez egy nap vonatkozásában csekély kiesésnek számít, azonban éves szinten számottev értéket is elérhet. Például az egyes gyártási munkafolyamatok során, a munkásoknak saját feladatuk elvégzése mellett, érteniük kell némely más m velethez is, hogy munkatársaik hiánya esetén helyettesíthet ség biztosított legyen. Ha egyik lépésnél információ hiány jelentkezik (pl. a feladatának elvégzéséhez szükséges dokumentációt nem tudja lehívni a programból), akkor az adott területen dolgozó munkatársa segítségét kell igénybe venni, mely munkaid kiesést eredményez mindkét dolgozó esetében.

82

5. Javaslatok kidolgozása Megoldási javaslatokat dolgozok ki: •

a raktározási módok átalakítására az elektronikai alkatrészek esetében,

•

az áramkörgyártó csarnok bels anyagáramlásának átszervezésére,

•

az SAP rendszer bevezetésére az ebm gyártórészlegen.

Mivel a legtöbb megoldási javaslat hosszú távra vonatkozik, ezért minden elgondolást ki kell dolgozni, azokat értékelni és javítani kell. Megoldások keresésénél nemcsak az volt a célom, hogy a jelenlegi gyenge pontokat kijavítsam, hanem a jöv beni tendenciákra is próbáltam figyelni.

5.1. Raktározás átszervezése 1. papst SMD alkatrész raktár áthelyezése Az SMD alkatrészek tárolására egy állványos dinamikus tárolási rendszer felállítását javaslom, melyet a központi raktárban helyeznék el. A m szaki felszereltség korszer sítésével a raktározás területén hatékonyságnövelés érhet el. Javaslat kidolgozása, értékelése A dinamikus rendszerben történ tárolás számos el nnyel jár, melyek: •

anyagbevételezési folyamatok egyszer sítése,

•

pontos készletnyilvántartás,

•

raktár áttekinthet sége a számítógépes vezérlés által,

•

lerövidült komissiózási id k,

•

rövidebb megrendelés-átfutási id k,

•

a FIFO elv maradéktalan betartása,

•

kevesebb él munka igény, ezáltal munkaer megtakarítás,

•

a raktár kapacitásának jobb kihasználása,

•

jelent s helymegtakarítás,

•

kiszolgálása nem igényel targoncás anyagmozgató eszközöket. Egy Shuttle berendezés 15 m magas, és kb. 4 m2 alapterület . Mivel a tárolás az els

és a hátsó tárolóharmadban történik, ez összesen 2x15 m=30 m magasságot jelent, de a beadónyílás és a hátsó motorrész levesz bel le 2-3 m-t. Így összesen kb. 27 m magasság 83

használható ki hatékonyan. A lift 100-100 polcot tartalmaz, melyek 1 m2 alapterület ek, így összesen 200 m2-nyi tárolási felület érhet el. Jelenleg az SMD alkatrészek tárolására 30 m2-nyi helyet tartanak fenn a panelgyártás területén. Egy Shuttle berendezésben történ

elhelyezésük lényegesen kevesebb

helyigényt jelentene. A logisztikai csarnokban a lift elhelyezésére adott a magassági feltétel, valamint rendelkezésre áll kell nagyságú szabad terület. Az új rendszer bevezetését el kell fogadtatni a dolgozókkal. Az SMD raktár alkalmazottai számára oktatásokat kell tartani a Shuttle m ködésér l, kezelésének módjáról, és szoftverének használatáról. Véleményem szerint az oktatások megtartására a logisztikai vezet

és a csoportvezet

a legalkalmasabbak. A dolgozók ideiglenes

átcsoportosításával elérhet , hogy a már használatban lév

liftek m ködésér l,

mindennapi használatuk során szerezzenek gyakorlati tapasztalatokat. A Shuttle tárolórendszer kialakításának hátránya a viszonylag magas befektetési költség. Egy 15 m magas Shuttle, szoftverrel együtt 12 millió Ft. Forgalmazója a Kardex vállalat, mely különféle típusú dinamikus rendszereket kínál a vállalatok számára. További információ a www.kardex.hu oldalon szerezhet be a liftekr l. A beruházás költségeit az anyavállalat finanszírozza. Az ebm-papst konszern által elért éves hozamhoz jelent s mértékben hozzájárul a Cellcomp Kft. is. A liftrendszerbe történ

beruházás üzemi számítások szerint (melyek nem nyilvánosak), minden

költséget figyelembe véve, 2-3 év alatt megtérül. A liftrendszer kezelése 2 f re csökkenne. Rakodólapos állványos tárolórendszer felállítása lényegesen olcsóbb megoldást jelentene a kft számára, azonban elhelyezésére kell nagyságú üres terület nem áll rendelkezésre a központi raktárban. A polcrendszer kiszolgálása több él munkát és targoncás anyagmozgató eszközöket igényel, mely hosszú távon nagyobb ráfordítást jelent, mint a lift kiszolgálása. A logisztikai vezet hosszú távon a Shuttle berendezést tartja kedvez bb megoldásnak. Az SMD alkatrészek elhelyezése, a logisztikán már m köd

dinamikus

tárolórendszerekbe nem lehetséges, mivel a jelenleg használatban lév liftek teljesen ki vannak használva. Az ebm elektronikai alkatrészeknél megtörtént a polcrendszerekr l Shuttle berendezésekbe történ

áthelyezés. A dolgozók elmondása szerint, az egyes

munkafeladatok (árubevételezés, kiadás) elvégzése könnyebbé és egyszer bbé vált. 84

Másik megoldási lehet ség a jelenlegi állványrendszeren a tárolóládák (rekeszek) beszámozása, és SAP-ban történ

leképezése. A kötötthelyes tárolás továbbra is

fennmaradna az állványos tárolórendszerben a rekeszek miatt. Azonban ezt a megoldási javaslatot elvetem, mivel csak egy átmeneti állapot kialakulásához vezetne. A kft régóta tervezi egy újabb Shuttle berendezés felállítását az SMD alkatrészek tárolására. 2. papst egyéb elektronikai alkatrészek tárolásának átszervezése A papst elektronikai alkatrészek tárolása esetében javaslom az SAP raktározási (WM) moduljának teljeskör

bevezetését. Ez azt jelenti, hogy az SAP rendszerben a

raktárkialakítást le kell képezni, a kett s könyvelés megszüntetése érdekében. Javaslat kidolgozása, értékelése Az

elektronikai

alkatrészek

tárolórendszereken megfelel

tárolására

szolgáló

rakodólapos

állványos

tárolóhely jelölést kell kialakítani, melyet az SAP is

támogat. A tárolóhely jelölés SAP-ban történ leképezésével elérhet : •

anyagbevételezés folyamatakor automatikusan tárolóhelyet ajánl fel az SAP,

•

anyagkiadás esetében az SAP-ban automatikusan megjelen transzportigény szerint történik az anyagok kiadása. A jelölés SAP-ban történ leképezése, az MRO&Lager polcnyilvántartó rendszer

megsz ntetésével jár, ezáltal a kett s könyvelés megsz nik, mely végs

soron

id megtakarítást eredményez. A tárolóhely jelölés átalakítását és SAP-ban történ

leképezését a németországi

kollégák, informatikusok végeznék el. Ezt követi az állványos tárolórendszer egyes raklapjain a jelölések kicserélése, a kialakított rendszernek megfelel en. Új polcszám jelölések mágnestáblán: 50 Ft/db. A rakodólapos állványos tárolórendszerben összesen 144 db rakodólapon tárolják a papst elektronikai alkatrészeket. Így az új tárolóhely jelölés összesen 7200 Ft. A költség üzemi szinten elhanyagolható mérték . Az újfajta tárolási rendszerrel elérhet vé válik, hogy egy raklapon egyféle méret alkatrészt tároljanak, ennek megfelel en a tárolt alkatrészeket át kell helyezni a megfelel

tárolóhelyekre. A nagyobb forgalmat képvisel

alkatrészeket célszer

az

alsóbb polcokon elhelyezni. Megfelel

tárolóhely jelölés kialakításával hatékonyabb anyagbevételezési és

komissiózási feladatok elérhet k el.

85

3. Helyhiány megoldása A bejöv áruk elhelyezésére szolgáló terület növelése érdekében javaslom a központi raktár b vítését. Az áruátvételre kijelölt terület növelése jelen helyzetben nem oldható meg, csak a csarnok b vítésével érhet el. A logisztikai csarnok hosszú távú tervei között szerepel a csarnokb vítés lehet sége. A beruházás magában foglalja az építkezést és a berendezéseket is.

5.2. Bels üzemi anyagáramlás átalakítása A logisztika célkit zései között szerepel, többek között a rövid átfutási id k elérése (lásd 2.2. fejezet). Lényegesnek ítélem meg a bels üzemi tevékenységek átszervezését, azon célból, hogy feltárjam, miként lehetne csökkenteni az átfutási id ket. Javaslom az áramkörgyártó csarnokon belül egy új elrendezési terv kidolgozását, és a termelésközi készletek számára konkrét helyek kijelölését. Az áramkörgyártás termel berendezéseinek áthelyezésével új anyagmozgatási útvonalak alakulnak ki. A csarnok bels

üzemi tevékenységének átszervezésével egy új anyagfolyam

létrehozása a célom, mellyel elérhet

az anyagmozgatási és várakozási id k

csökkentése, és optimális termékáramlás kialakítása. Javaslat kidolgozása, értékelése Mivel adott az egyes m veletek megmunkálási ideje, ezért az anyagmozgatási és a várakozási id kön kell javítani. Annak érdekében, hogy optimális termékáramlás valósuljon meg, az egymást követ

m veleteket minél közelebb kell helyezni

egymáshoz (lásd 2.2.1.1. fejezet). Új gyártáselrendezés kialakítását javaslom, melynél az áthelyezés a panelíró gépet és a kivágó automatákat érinti. A panelíró gépet a beültet automata gépsorok közelébe helyezem át, és a kivágó automatákat a központi raktárral összeköt folyosó közelébe. Az áramkörgyártás területén elvégzend

termelési feladat meghatározott számú

lépésre van felosztva. Ezen m veleti lépések sorrendje adott, és a m veleteket elvégz gépek is. Korlátozó tényez ként jelenik meg, hogy egyik m velet sem végezhet el addig, amíg a megel z be nem fejez dött.

86

Megvalósítás menetét Gantt diagramon bontottam lépésekre (32. ábra). m veletek id (nap) helyzetfelmérés elvi ábra készítés végleges ábra készítés gépek helyének kijelölése megvalósítás feltételek biztosítása útvonalak kijelölése készletek helyének kijelölése

1

2

3

4

5

6

7

8

32. ábra: Gantt diagram a gyártásátrendezés menetér l A dolgozat terjedelme meghaladja, hogy egy pontosan kivitelezett és megszerkesztett layout tervet dolgozzak ki, ezért egy elvi elrendezési ábrát vázolok fel (33. ábra). Az elrendezési terv kidolgozása során a soros elrendezésnek megfelel

anyagáramlás

kialakítását tartom szem el tt.

panelíró automata beültet gépsorok

szemrevételez k

AOI

mérés

kivágó automaták

anyagáramlás iránya

33. ábra: Elvi elrendezési ábra

87

Az elrendezési terv kialakításánál az operátorok és részlegvezet k véleménye is fontos lehet. Az áramkörgyártás üzemvezet jének hozzászólásai is segíthetnek a terv kialakításában. Végleges elrendezési terv megszerkesztésében számítógépes programok segítségére is lehet támaszkodni. Figyelembe kell venni az egyes gépek helyigényét, az épület adottságait, az alkalmazott anyagmozgató eszközök helyigényét, energiaellátási lehet ségeket és korlátozó el írásokat (pl. t zvédelem). Az útvonalak és köztes raktárak helyének kijelölése ragasztószalaggal történik a csarnok alapterületén. Miután sikerült optimálisnak tekinthet

gyártáselrendezést felvázolni, ehhez

kialakíthatók a szállítási útvonalak. A lehet legrövidebb és legkevésbé zavaró szállítási útvonalak kijelölésére kell törekedni. Az utak kijelölésénél figyelembe kell venni: •

anyagmozgató eszközök helyigényét,

•

a gépekhez való könny hozzáférést,

•

útvonalalak ne keresztezzék egymást,

•

lehet legrövidebb útvonalak kialakítását.

A részlegek közötti szállítás ütemér l a részlegvezet k döntenek, és végzik el. A termelésközi raktárhelyek csökkentésére javaslom, hogy az egyik m veleti lépés kimen félkésztermék raktára, jelentse egyben a következ m veleti lépés beérkez félkésztermék raktárát. A köztes raktárhelyek számára konkrét helyek kijelölését javaslom. A raktárak helyének kijelölését az anyagmozgatás ismérve mellett meghatározzák: •

a jó megközelítési lehet ségek,

•

az anyagmozgató eszközök számára elegend nagyságú hely,

•

átlagos készletszint mennyisége,

•

b vítési lehet ségek. A termelésközi készletek jelenléte szükséges a termelés folyamatos menete

érdekében, ezért nem indokolt teljes megszüntetésük. A termelésközi készletek felhasználása közötti sorrendet az ütemezés menete dönti el (prioritás, els bbség szerint történik a készletek felhasználása).

88

Új alaprajzi ábra kinyomtatása kb. 3 Ft/oldal, összesen 10 layout ábrát kell kifüggeszteni a csarnokban, így összesen 30 Ft nyomtatási költséggel kell számolni. Az utólagos átrendezésnél figyelembe kell venni az energia ellátás megoldását. Az áthelyezés munkálatait a kft dolgozói munkaid ben el tudják végezni, így azok nem jelentenek külön ráfordítást a kft-nek. Az új elrendezés megvalósításának beruházás igénye, üzemi szinten elhanyagolható mérték . A ráfordított költségek gyorsan megtérülnek. Az áthelyezésb l fakadó el nyök a logisztikai folyamatok tekintetében már rövid távon jelentkeznek. Az átfutási id lerövidülése hatékonyságnövelést eredményez.

5.3. SAP bevezetése Napjaink er teljes modernizálása a vállalatokat, többek között vállalatirányítási rendszereik modernizálására késztetik. A Cellcomp Kft. korszer rendszert igényel, mely az egyre növekv

vállalatirányítási

követelményeket hatékonyan tudja

kielégíteni. 1. SAP bevezetése Javaslom az AS 400 vállalatirányítási rendszer megsz ntetését és helyette az SAP-ra való áttérést az ebm gyártássoron, így a Cellcomp Kft.-n belül egységes vállalatirányítási rendszert alkalmaznának. Szükségessé válik az ERP rendszerek cseréje, mert a régi rendszerek már nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, melyek a gazdaságos üzemeltetéshez szükségesek. Javaslat kidolgozása, értékelése Az SAP standard szoftver, vagyis készen a vállalat rendelkezésére áll, és speciális igényeihez igazítható. Mivel moduláris az SAP felépítése, így kezdetben sz kebb funkcionalitással vezethet be. Az SAP rendszer nem tudja a kft minden területének igényeit kielégíteni: •

egyrészt ehhez a m holdas rendszer sávszélességét kellene b víteni,

•

másrészt a rendszer testre szabása jelent s költségekkel jár, így lépésr l lépésre, több évre lebontva kell megtervezni teljes kör bevezetését.

89

Az SAP 2002-es évi bevezetése a papst gyártórészlegen is többlépcs s ütemterv keretében valósult meg, illetve még napjainkban is tart. A fokozatos bevezetés megfelel nek bizonyult, ezért az ebm részlegen is ezt a tendenciát követve kell bevezetni. A kft-nél a megrendelések, illetve az alapanyagok és a késztermékek kezelése jelentik a legtöbb feladatot, melyet a központi gyártásszervezés illetve a logisztikai központ lát el, valamint a gyártástervezés és irányítás. Els ként a termelésszervezés és irányítás, anyaggazdálkodás és raktározás területein javaslom az SAP bevezetését. Majd az évek multával, ha e területek irányítása már hatékonyan elvégezhet az SAP-ban, b víteni lehet további modulokkal. Az SAP bevezetése során nagy körültekintéssel, rendszerezetten kell eljárni. Nagyvonalakban a megvalósítás menetét a következ 4 pont alapján képzelem el: 1. Dolgozók oktatása: A rendszer bevezetését megel z en a dolgozókkal mind a hardver, mind a szoftver feltételeket meg kell ismertetni. A rendszer karbantartására, hibák felismerésére el z leg be kell tanítani

ket. A régi rendszerhez való

ragaszkodásukat le kell küzdeni, és el kell fogadtatni velük az új rendszert. Nagy létszámú dolgozók (mindazok akik a kés bbiek során dolgozni fognak a rendszerrel) képzésével kell számolni, ezért az oktatások megtartását csoportokra bontva képzelem el, pl. m szakonkénti dolgozóknak egyszerre, ahol elsajátítják az egyes felhasználói programokat. Oktatásokat munkaid ben kellene megtartani. Oktatási anyag összeállítása nagy segítségül szolgálhat a dolgozók számára, melyben nagy mennyiség

adatot közölnek, képekkel illusztrálják az egyes menüpontokat,

továbbá valamennyi funkció pontos leírását. Oktatási anyag összeállítása (képekkel illusztrálva): kb. 3 Ft/oldal, összesen kb. 50 oldalas oktatási anyag összeállításának költsége 150 Ft, mely üzemi szinten elhanyagolható mérték kiadást jelent. Fontosnak tartom, hogy ne csak elméleti tudást adjanak át a dolgozóknak, hanem mindezt a gyakorlatban is megfigyelhessék és kipróbálhassák. A kft informatikusait tartom alkalmasnak az oktatások megtartására, illetve a német anyavállalat kollégái is segíthetnek a dolgozók betanításában és a rendszer felépítésének ismertetésében. 2. Kivitelezés, tesztelés, telepítés: Az SAP végleges üzembe helyezése el tt érdemes próbafuttatásokat elvégezni valamennyi funkcionális területre, ahol az esetleges hibák kiderülnek, és ezek korrigálhatók. Tömeges tesztelésekkel ellen rizhet a rendszer, és a kapott rendszerteszt eredményeket ki lehet értékelni. Amikor megrekedni látszik a 90

bevezetés, szakért k bevonása is igénybe vehet . Ha teljesülnek a követelmények, akkor következhet a rendszer tényleges beüzemelése. A szoftver telepítését a rendszergazda és az informatikusok végzik el. Az alapmodulok kiválasztása után következhet az adatok bevitele és az alapvet folyamatok definiálása. 3. Folyamatos felügyelet, ellen rzés a rendszer bevezetése után: Az egyes folyamatok, végrehajtást ellen rizni kell. Üzembe vételnél minden funkciót végig kell futtatni valós környezetben. 4. Kiegészít

alkalmazások és b vítések fokozatos bevezetése: Az SAP rendszer

b víthet sége megengedi újabb funkciók kiválasztását. Az SAP rendszer bevezetése komoly összegekbe kerül. A beruházás költségadatai között szerepel a gépek, berendezések költségei. Az adott számítógépes környezet tényleges helyzetét fel kell mérni. Fokozható a hatékonyság és a jövedelmez ség azzal, ha a meglév informatikai eszközöket nem kell félredobni. A számítógép kiépítettség növelhet . Bevezetése személyi jelleg ráfordítást is igényel. Az SAP vállalatirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban felmerül valamennyi költséget

az

ebm-papst

anyavállalat

finanszírozza.

Bevezetése

több

milliós

nagyságrend , mely el re pontosan nem becsülhet meg. Az SAP Hungary Kft.-t l érdekl dtem a szoftver árával kapcsolatban, az árak nem publikusak, csak konkrét ajánlatkérés esetén áll módukban megadni. Az SAP rendszerbe fektetett beruházás jelent s mérték , ennek ellenére, számos kimutatás és elemzés igazolja, hogy hosszú távon mindez megtérül. Az SAP által elért haszon számos eleme pénzben nem fejezethet ki, ezek: •

tájékozottság,

•

rugalmasság,

•

rendszerbiztonság,

•

készletcsökkenés,

•

kiszolgálási fok növekedése (szállítási határid k betartása, csökken átfutási id ),

•

javuló termelékenység.

A

vállalatirányítási

rendszer

alkalmazásával

végs

soron

a

Cellcomp

Kft.

hatékonyságának fokozása érhet el, a raktározás és a termelés területén egyaránt. Az SAP Hungary Kft.–t l további információk kérhet k az SAP rendszerr l, illetve a www.sap.com/hungary/index.ascx

oldalon

olvashatók.

A

szolgáltatóval

való

együttm ködés, tapasztalatcsere sok hasznos információval szolgálhat.

91

Az AS 400 adta hiányosságok kiküszöbölésére megoldást jelentene, ha a német kollégák oktatást tartanának a rendszer felépítésér l és m ködésér l, ezáltal elérhet vé válna az anyagáramlás nyomon követhet ségének igénye az egyes termelési fázisok között. Véleményem szerint ez a javaslat is megállja a helyét. Azonban a kft tervei között már régóta szerepel az AS 400 felszámolása, így adott helyzetben az SAP-ra való áttérést kedvez bb megoldási módnak tartom. 2. Dolgozók átcsoportosításával elérhet b vül ismeretkör Kapacitástöbblet esetében a dolgozók átcsoportosításával lehet ség nyílik arra, hogy a dolgozók ne csak az ket érint feladatok elvégzését ismerjék meg az SAP-ban, hanem más területekre is rálátást szerezzenek, ezzel teljeskör ismeretekkel rendelkeznek az SAP rendszer m ködésér l. Jelenleg is gyakori a dolgozók átcsoportosítása az egyes munkafolyamati lépések elvégzése során. Oktatásokon az egész rendszer felépítését és m ködését ismertetni kell a dolgozókkal, annak érdekében, hogy kialakuljon a dolgozókban egy átfogó összkép a rendszerr l.

92

Összefoglalás Diplomadolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a Cellcomp Kft. anyag- és információáramlási folyamatait a raktározás és a termelés területein. E két területet megvizsgálva, feltártam a gyenge pontokat, majd megoldási javaslatokat fogalmaztam meg. A piac, a m szaki fejl dés, a társadalmi környezeti feltételek állandó változása új követelményeket támasztanak a vállalatokkal szemben, ezért piaci versenyképességük hosszú távú meg rzése érdekében szinte folyamatos termék- és folyamat innovációra, a vállalati logisztikai rendszer folyamatos fejlesztésére kényszerülnek. A diplomadolgozatomban bemutatott raktári feladatok, termelési folyamatok és vállalatirányítási rendszerek kiépítése többéves munka eredményei. A logisztikai fejlesztés egy dinamikus folyamat, amely mindig mozgásban van, ezzel ösztönözve a vállalatot újabb és újabb célok elérésére. Szakdolgozatomban els ként megvizsgáltam a Cellcomp Kft. raktározási rendszerét és feladatait. A meglév raktárterület optimalizálására irányuló törekvések egyre inkább er södnek. A kft-nél alkalmazott tárolási módok tekintetében a hangsúly a hatékony kiszolgáláson van, mely véleményem szerint dinamikus rendszerek alkalmazásával érhet

el leginkább. Dinamikus rendszerek megkönnyítik, és egyszer bbé teszik a

raktári dolgozók munkáját. A jöv ben törekedni kell a vállalatnak a dinamikus tárolórendszerek nagyobb fokú kihasználásával, mivel egyre inkább az automata tárolási módok növekv térhódításával lehet számolni. Az automatizálás velejárója a minimális munkaer anyagkezelési m veletek gyorsítása, mely végs

ráfordítás és az

soron az átfutási id

csökkenését

eredményezi. A kft jöv beli tervei között szerepelnek az újabb dinamikus tárolórendszerekbe történ beruházások. A központi raktárra a kft-nek a jöv ben is szüksége lesz, azonban sokkalta nagyobb területre. Az alapanyagok, félkész- és késztermékek kezelésének, áramlásának, tárolásának racionalizálása fontos tényez vé vált a Cellcomp Kft. tevékenységében az egyre nagyobb volumen termelés miatt. A termelés mindent elkövet azért, hogy az egyre jobban növekv vev i igényeket a lehet legmagasabb színvonalon elégítse ki. Az ebmpapst konszern ennek érdekében folyamatosan fejleszti termékeit. A jöv ben várható

93

lesz, hogy a termelési mennyiségek tovább növekszenek, a megrendelésenkénti tételek egyre kisebbek lesznek. Nagyteljesítmény ERP szoftver alkalmazása nélkül ma már el sem képzelhet k a bonyolult vállalati folyamatok. Az adatok feldolgozása egyre nagyobb szerepet kap a teljes logisztikai folyamatban, az árubeérkezést l kezdve, a gyártáson át egészen a készáruraktár árukiadó rámpájáig. Diplomadolgozatom megírásakor még csak tervben volt, de ma már tény, hogy az SAP bevezetése még ez évben meg fog valósulni a kft-nél. Az SAP rendszer a tevékenységek olyan menedzselését teszik lehet vé, mely integrált funkcionalitással lehet vé teszi a teljes logisztikai folyamat racionalizálását és felügyeletét. SAP-val elérhet a rendszerek közötti kommunikáció javítása, jöv beli b vítésre egyedülálló, megbízható megoldásokat kínál. Összegezve elmondható, hogy a kft a megalakulása óta dinamikusan fejl dik, a kezdeti alárendelt szerep után ma már egyenrangú partnere a papst-nak és az ebm-nek. A celldömölki gyártás min sége legalább olyan jó, mint a németországi. A német anyacégnek keményen meg kell küzdenie a piacon maradásért. A konkurensekt l hemzseg

piacon való kit nés érdekében az ebm-papst konszern

jöv beli tervei között új termékcsoportok, termékek gyártásának bevezetése, az autóiparba való beszállítás növelése szerepel.

94

Irodalomjegyzék [1.] A kézi anyagmozgatás során alkalmazott kézi kocsi típusok, mint lehetséges szállítóeszközök (szerkeszt ségi összeállítás), in Anyagmozgatás-csomagolás, 49. évf., 2004. július-augusztus, 20-21 p. [2.] AMCHAM Bizottság Magyarország, KPMG International: Versenyképességünk egyik tartópillére: a logisztika, in Tranzit, 6. évf., 7. szám, 2004. szeptember, 64-69 p. [3.] Ameropa Consulting Tanácsadó Iroda: A logisztikai audittól a logisztikai stratégiáig, in Tranzit, 6. évf., 7. szám, 2004. szeptember, 58-59 p. [4.] Barna Györgyné: Rakománybiztonság a közúti fuvarozásban, in BME OMIKK Logisztika, 11. évf., 6. szám, 2006. november-december, 47-57 p. [5.] Barna Györgyné, Bidló Gáborné, Herczegh József: Raktározás józan ésszel (2.), in BME OMIKK Logisztika, 10. évf., 1. szám, 2005. január-február, 40-47 p. [6.] Barna Györgyné: Raktár-üzemeltetési kutatások, in BME OMIKK Logisztika, 12. évf., 2. szám, 2007. március-április, 34-43 p. [7.] Bányainé Tóth Ágota, Bányai Tamás, Cselényi József: Mikor és kinek éri meg a konszignációs raktár létesítése?, in Logisztikai Évkönyv 2002, Budapest, Magyar Közlekedési Kiadó, 13-19 p. [8.] B. E. : Bátor döntésekkel pénzt nyernek, in Supply Chain Monitor, 2006. május, 5658 p. [9.] Benk

János (2000): Logisztikai tervezés – Mez gazdasági alkalmazásokkal,

Dinasztia Kiadó, 9-12 p., 17 p. [10.] Bokor József (2002): Üzletszervezés, Booklands 2000 Kiadó Kft., 105-106 p., 108. p., 115. p. [11.] Boros Tiborné, Herczegh József: Targoncák az anyagmozgatásban, in BME OMIKK Logisztika, 10. évf., 1. szám, 2005. január-február, 48-58 p. [12.]

Bóna

Krisztián:

A

raktári

készletek

csökkentésének

lehet ségei,

a

készletgazdálkodási folyamatok optimalizálhatóságának vizsgálata, in Logisztikai Évkönyv 2003, Budapest, Magyar Logisztikai Egyesület, 21-29 p. [13.] Chikán Attila, Demeter Krisztina (2003): Az értékteremt

folyamatok

menedzsmentje - Termelés, szolgáltatás, logisztika (3. kiadás), AULA, 51-52 p., 277 p., 280 p., 285 p., 295 p., 345-346 p., 353 p.

95

[14.] Cselényi József, Bányainé Tóth Ágota: A termel

vállalatoknál jelentkez

logisztikai feladatok optimális outsourcingjának meghatározására szolgáló modellek, in Logisztikai Évkönyv 2000, Budapest, Magyar Közlekedési Kiadó, 21-29 p. [15.] Demeter Krisztina (1999): Termelés és logisztika: Az elvi alapoktól a napi gyakorlatig, Charles Scott, Roy Westbrook: Új startégiai eszközök az ellátási lánc menedzsmentjében Szöveggy jtemény, Aula, 211-233 p. [16.] Laura B. Forker, James C. Hershauer: Some determinants of satisfaction and quality performance in the electronic components industry, in Production and Inventory Management Journal, Vol. 41, Number 2, Second Quarter 2000, 14-20 p. [17.] Gombás Imre: A Nyugati Tükörben: Ambrus László, A Cellcomp Kft. ügyvezet igazgatója, in Nyugati Tükör Régiós Magazin, 10. évf., 14. szám, 2007. október/II., 2223 p. [18.] Tim Gudehus (2000): Logistik II- Netzwere, Systeme und Lieferketten, (146 Abbildungen), Springer, 36 p., 47 p. [19.] Günther, Tempelmeier(2000): Production und Logistik (4. Auflage), Springer, 144-145 p. [20.] Job de Haan, Danuta Kisperska-Moron, Ewa Placzek: Logistics management and firm size; a survey amog Polish small and medium enterprises, in International Journal of Production Economics, Vol. 108, Issue 1-2, July 2007, 119-126 p. [21.] Hagara Gábor: Sztatikus feltölt dés az elektronikia iparban, in Supply Chain Monitor, 2005. október, 30-31 p. [22.] Hajnal Éva: EU környezetvédelmi el írásainak érvényesítése a logisztikai szolgáltatásban, in Logisztikai Évkönyv 2004, Budapest, Magyar Logisztikai Egyesület, 61-66 p. [23.] Halászné Sipos Erzsébet (1998): Logisztika, Szolgáltatások, versenyképesség, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 26-27 p., 33-34 p., 36-37 p., 4043 p., 134 p. [24.] Robert Heller (2002): Menedzserek Kézikönyve, Dorling Kindersley Ltd., 104 p., 106 p. [25.] Herczegh József: Ellátási lánc több telephelyes vállalatoknál, in BME OMIKK Logisztika, 10. évf., 6. szám, 2005. november-december, 40-50 p. [26.] Herczegh József: Korszer anyagmozgatási és raktár-gazdálkodási megoldások a tengerentúlról, in BME OMIKK Logisztika, 11. évf., 3. szám, 2006. május-június, 22-27 p. 96

[27.] Herczegh József: Vállalatirányítási rendszerek és az ellátási lánc, in BME OMIKK Logisztika, 10. évf., 1. szám, 2005. január-február, 27-39 p. [28.] Hetyei József (1999): Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, Budapest, ComputerBooks, 413 p., 415-418 p., 426 p., 428-429 p., 432-433 p., 435 p. [29.] Hetyei József (2000): Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon 2., Budapest, ComputerBooks, 33-34 p., 36-39 p. [30.] Hetyei József (2001): Vezet i döntéstámogató és elektronikus üzleti megoldások Magyarországon, Budapest, ComputerBooks, 62-64 p. [31.] Suleyman Karabuk: Modeling and optimizing transportation decisions in a manufacturing supply chain, in Transportation Research Part E: Logistics and Transportation Review, Vol. 43, Issue 4, July 2007, 321-337 p. [32.] Karcsú gyártás és anyagmozgatás (szerkeszt ségi összeállítás), in BME OMIKK Logisztika, 11. évf., 2. szám, 2006. március-április, 40-43 p. [33.] Knoll Imre: Ellátási folyamatok értékelése, in Tranzit, 7. évf., 2005. december, 5455p. [34.] Knoll Imre (2006): Interdiszciplináris logisztika a gazdaságpolitikában, Budapest, Kovásznai Kiadó, 65 p., 136 p. [35.] Knoll Imre (2001): Logisztika a 21. században, Protifnövekedés logisztikai eszközökkel, KIT Képz m vészeti Kiadó és Nyomda Kft., 9 p., 13 p., 24-25 p., 38 p., 44 p., 55 p., 57-59 p., 70-73 p., 75-76 p., 83 p., 86-87 p., 142-143 p., 148-149 p. [36.] Knoll Imre (2002): Logisztika-Gazdaság-Társadalom, Budapest, Kovásznai Kiadó, 124-128 p. [37.] Knoll Imre: Tovább b vül ellátási lánc-logisztikai körfolyamat, in Logisztikai Évkönyv 2001, Budapest, Magyar Közlekedési Kiadó, 81-85 p. [38.] Komáromi Nándor (2006): Marketing-logisztika, Utak a vev höz, Budapest, Akadémiai Kiadó, 17 p., 102-103 p., 118 p. [39.] Kovács Zoltán (2004): Logisztika (2. javított, b vített kiadás), Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, 250-251 p. [40.] Kovács Zoltán (2004): Termelésmenedzsment, Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, 410 p., 412 p. [41.] James A. G. Krupp: Integrating Kanban and MRP to reduce lead time, in Production and Inventory Management Journal, Vol. 43, Number 3&4, Third&Fourth Quarter 2002, 78-82 p.

97

[42.] Kulcsár Béla (1998): Ipari logisztika, Budapest, LSI Oktatóközpont, 8-8 p., 16-17 p., 108 p., 115 p., 120 p., 152 p., 172 p., 249-253 p., 256-258 p., 260-263 p., 267 p. [43.] Erhan Kutanoglu, Divi Lohiya: Integrated inventory and transportation mode selection: A service part logistics system, in Transportation Research Part E: Logistics and Transportation Review, In Press, Corrected Proof, Available online 29 May 2007, 1-19 p. [44.] Dennis Lock (1998): Modern Gazdasági Ismeretek – Projektmenedzsment, Panem Könyvkiadó Kft., 155 p., 163 p. [45.] Scott J. Mason et. al.: Integrated the warehousing and transportation functions of the supply chain, in Transportation Research Part E: Logistics and Transportation Review, Vol. 39, Issue 2., March 2003, 141-159 p. [46.] John T. Mentzer et. al.: Defining supply chain management, in Journal of Business Logistics, Vol. 22, No. 2, 2001, 1-21 p. [47.] Némon Zoltán, Sebestyén László, Vörösmarty Gyöngyi (2006): Logisztika, Folyamatok az ellátási láncban, (1. változatlan utánnyomás 2006), Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképz Kft. Budapest, 2005, 62-64 p., 66-67 p., 72-75 p., 77 p., 80-81 p., 104 p., 107 p., 143 p., 163 p., 181-182 p., 185-186 p., 188-189 p., 191 p., 194 p., 198-200 p., 203-205 p., 225 p., 229-230 p., 232 p. [48.] Hans-Christian Pfohl (2000): Logistiksysteme, Betriebswirtschaftliche Grundlagen (6. Auflage), Springer, 130 p., 164 p., [49.] Prezenszki József (2001): Logisztika I., (7. változatlan utánnyomás), Budapest, 2001., 14 p., 20-23 p., 34-36 p., 41 p., 67-75 p., 130 p., 133 p., 135-136 p., 138 p., 141148 p., 166 p., 171-172 p., 414-419 p. [50.] Prezenszki József (1999): Logisztika II., Budapest, 89 p., 105-106 p., 417 p., 477483 p., 489 p., 491-492 p., 499 p. [51.] Prezenszki József: Logisztikai rendszerkapcsolatok az ellátási láncok, hálózatok mentén, in Anyagmozgatás-csomagolás, 49. évf., 2004. november-december, 4-8 p. [52.] R. Glenn Richey, Patricia J. Daugherty, Anthony S. Roath: Firm technological readiness and comlementarity: Capabilities impacting logistics service competency and performance, in Journal of Business Logistics, Vol. 28, Issue 1, 2007, 195-213 p. [53.] Cristina Sendra, Xavier Gabarrell, Teresa Vicent: Material flow analysis adapted to an industrial area, in Journal of Cleaner Production, Vol. 15, Issue 17, November 2007, 1706-1715 p.

98

[54.] Patricia B. Seybold: Get Inside the Lives of Your Costumers, in Harvard Business Review, May 2001, 81-89 p. [55.] Szegedi Zoltán, Prezenszki József (2003): Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 27 p., 156 p., 229 p., 233 p., 236 p., 249 p., 256 p. [56.] Székely Zsolt: Supply Chain Management-kihívások és paradoxonok, in Tranzit, 7. évf., 2005. május, 46-47 p. [57.]

Tarnai

Júlia,

Molnár

Balázs:

Raktári

komissiózási

munkafolyamatok

optimalizálása, in Pack+Log, 3. szám, 2004. május-június, 33-36 p. [58.] Tokodi Jen : Korszer logisztikai információs rendszerek, in Logisztikai Évkönyv 2001, Budapest, Magyar Közlekedési Kiadó, 122-127 p., [59.] Vállalati anyag: Az AS 400 használata [60.] Verbóczky János: Magyarország és a kombinált fuvarozás, in Tranzit, 8. évf., 2006. március, 26-27 p. [61.] Heinz Weihrich, Harold Koontz(1993): Management – A Global Perspective, 618 p., 621 p. [62.] Hans Peter Wiendahl (2002): Erfolgsfaktor Logistikqualitat-Vorgehen, Methoden und Werzeuge zur Verbesserung der Logistikleistung, (Zweite Auflage), Springer, 2123 p. [63.] www.kardex.hu, letöltés ideje: 2008. 03. 04.

99

Mellékletek 1. A központi raktár szervezeti ábrája 2. Németországból beérkez anyagok kísér okmánya 3. Anyagátvételi címkék (etikettek) 4. Direkt beszállítás keretében beérkez anyag kísér okmánya 5. Logisztikai csarnok alaprajza 6. Mechanikai alkatrészek komissiós listája 7. Áramkörgyártás csarnokterve 8. Áramkörgyártás területén alkalmazott termel berendezések 9. Kísér jegy 10. SMD alkatrészek anyagszükséglet listája 11. Termelésb l érkez anyagszükséglet lista 12. Elektronikai alkatrészek komissiós listája

100

1. melléklet: A központi raktár szervezeti ábrája

101

2. melléklet: Németországból beérkez anyagok kísér okmánya

102

3. melléklet: Anyagátvételi címkék (etikettek)

103

4. melléklet: Direkt beszállítás keretében beérkez anyag kísér okmánya

104

5. melléklet: Logisztikai csarnok alaprajza

105

6. melléklet: Mechanikai alkatrészek komissiós listája

106

7. melléklet: Áramkörgyártás csarnokterve

Vegyi anyagok Chemikalien

Porral oltó

Porral oltó MérésreváróS2000E

Csomagoló anyagok S2000E

AlapventilátorokS2000E

MIMOT1-2

KST318

Vegyi anyagok Chemikalien

MIMOT5-6

Csom. anyag Elszívó

Szerelés

SIPLACE LINIE

236tokozás

SMDRaktár

Szemrevét

Tokozás

Szemrevételezésrev.

Bélyegzés

Szerelés Szemrevételezésrev.

Bélyegzés

PTC

508szegecselés Szemrevét

Tokozás Szerelés

Csavarozás/ csomagolás

TR

Szerelés

Mérésrev.

Szerelés

Szemrevét

Marconi

Szemrevét

Szerelés

Stiftezés

Szerelés

Stiftezés

Materialvorbereitung

Szerelés

Gyártás 1

Marconi

Szerelés

Szemrevét Marconi

Szerelés Szerelés

Kamera

Fertigung 1

Szerelés Szemrevét

Automaták

Stiftezés

Alkatrészel készítés

Szerelés Mérésrev.

TR

WA74

Szerelés

Szemrevét

IC

IC

Tokozás

IC

IC

Tokozás

IC

IC

Porral oltó

Lager SMD-Bauteile

Automaták

Szerelés Nagyfeszmérés Mérésre váró

Szerelés

Hagymérés

Forrasztás Szerelésreváró

Szerelés Marconi

Szerelés

Hagymérés

Forrasztás

Szerelés Hagymérés

Szerelésreváró Szerelés

Marconi Mérésreváró

Csomagolóanyag

Hagymérés

Hulladék

Reparatur

Csomagolás

Porral oltó

Hulladék

UVkemence

Felül: leszorítók/stiftezok. Alul: adapterek

Selejt

Hulladék

Hagymérés

N-Wave 330

Vezetékezésrev. Marconi

Dohányzó Raucherplatz

Panelíró készülék

SMD beültetés

MIMOT3-4

Hulladék

Porral oltó

Vegyi anyagok Chemikalien

Veszélyeshulladék

Porral oltó DudásSebestyén 311Áramkörgyártás(PAPST)

107

8. melléklet: Áramkörgyártás területén alkalmazott termel berendezések

Panelíró gép

Chipszerel automata

Marconi cég által gyártott elektromos mér berendezés

Kivágó automata

Dynascope szemrevételez készülék

AOI

108

9. melléklet: Kísér jegy

109

110

111

112

10. melléklet: SMD alkatrészek anyagszükséglet listája

113

11. melléklet: Termelésb l érkez anyagszükséglet lista

114

12. melléklet: Elektronikai alkatrészek komissiós listája

115

Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni témavezet mnek, Pató Gáborné Dr. Sz cs Beátának és Dr. Kovács Zoltánnak, akik mindvégig értékes tanácsaikkal segítették munkámat. Szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Katona Róbertnek, aki lehet vé tette számomra a diplomadolgozat megírását a Cellcomp Kft.-nél, valamint, hogy szakmai tudásával, tapasztalataival segített a dolgozat elkészítésében. Továbbá köszönettel tartozom Kóbor Renátának, aki logisztikai szaktudásával, tapasztalataival sok értékes információval járult hozzá a diplomamunkám elkészítéséhez. Köszönettel tartozom családomnak, barátomnak, hogy megteremtettek számomra minden feltételt a diplomadolgozatom elkészítése során.

116