A Campylobacter jelentősége az EU-ban és Magyarországon, a várható jogszabályi változások Sréterné Lancz Zsuzsanna NÉBIH ÉTbI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium
Epidemiológiai helyzet Humán megbetegedések számának alakulás az EU-ban
250000 200000 150000 100000 50000 0 2006
2007
2008
2009
Campylobacter
2010
2011
Salmonella
2012
2013
2014
Campylobacteriosis
(N = 236,851)
Salmonellosis Yersiniosis
(N = 88,715)
(N = 6,625) Yersiniosis
VTEC infections
Zoonoses
Listeriosis
(N = 5,955) (N = 2,161)
Echinococcosis
(N = 801)
Q fever
(N = 777)
Tularaemia
(N = 6,625)
VTEC infections
(N = 5,955)
Listeriosis
(N = 2,161)
Echinococcosis
(N = 801)
Q fever
(N = 777)
Tularaemia
(N = 480)
Brucellosis
(N = 347)
Trichinellosis
(N = 319) (N = 145)
(N = 480
Brucellosis
(N = 347)
TB caused by M. bovis
Trichinellosis
(N = 319)
West Nile fever1
TB caused by M. bovis
(N = 145)
Rabies
(N = 77) (N = 3)
0.00 West Nile fever1 Rabies
(N = 77)
1.00
2.00
3.00
Notification rate per 100,000 population
(N = 3)
0.00 5.00 10.00 15.00 20.00 25.00 30.00 35.00 40.00 45.00 50.00 55.00 60.00 65.00 70.00 75.00
Notification rate per 100,000 population
EU epidemiológiai helyzet A campylobacteriosis a leggyakoribb élelmiszer által közvetített zoonózis (>200 000 igazolt eset évente) – incidenciában (humán megbetegedések 100 000 lakosra vonatkoztatott száma) 7 ország előz meg bennünket
Humán megbetegedések szezonalitása
A kórokozóról • A campylobacteriózis Magyarországon a bakteriális enteritisek között éveig a második helyen állt, 2004-ben átvette a vezető szerepet a szalmonellás megbetegedések előtt • Magyarországon évi 7000 eset fordul elő • Magas a hospitalizációs arány (>40%) • A megbetegedések 95 %-a sporadikus eset, közétkeztetéshez köthető outbreak nagyon ritka • A betegek 45 %-a 5 évesnél fiatalabb • A másik domináns korcsoportnak a fiatal felnőttkor tekinthető (első önálló háztartás?) • Fő forrása a nyers, vagy nem alaposan hőkezelt baromfihús, illetve az ehhez köthető keresztszennyezés • Gastrointestinális tünetekkel járó megbetegedés, ami az esetek néhány százalékában súlyos szövődménnyel, Guillan-Barré szindrómával járhat (izombénulás)
A Campylobacter baseline study eredményei a tagállamokban
EU átlag
Hazai eredmény
Egységes mintavételi és vizsgálati módszertanú szintfelmérő tanulmány
A Campylobacter EU baseline study eredményei Magyarországon Friss csirkehús
N= 321
Pozitív minták
n
%
Campylobacter spp. prev.
180
56,1 %
C. jejuni (aránya az összes pozitívon belül)
108
60,0 %
C. coli
64
35,5 %
C. lari
2
1,1 %
Campylobacter egyéb
6
3,4 %
Szennyezettség mértéke Magyarországon (cfu/g) 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%
<100
100-1000
1000-10 000
10 000-100 000
>100 000
Campylobacter szennyezettség friss húsokban 2006-2015 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Csirke (N: 136395)
Pulyka (N: 144- Kacsa(N:60-203) Liba (N: 36-151) 400)
• •
• • •
• • •
A felmérő vizsgálat legfontosabb eredményei a következők voltak: Közösségi szinten a Campylobacter prevalencia az állományokban vágáskor 71,2 %, a baromfihús (vágási tétel) pozitivitása 75,8 % volt, de az előfordulási gyakoriság tekintetében igen jelentős a különbség a tagállamok között: 2-100% között változott. A hazai adatok a felmérésben kedvezőbben alakultak az EU átlagadatoknál: az állományi fertőzöttség 50,5%, a friss baromfihús fertőzöttsége pedig 56,1%-a volt. A minták 47%-ában haladta meg a szennyezettség mértéke a 10 sejt/gramm értéket; 5,8 %-ában a kontamináció >10 000 sejt/g volt Szoros korrelációt találtak a vágott állomány pozitivitása és a baromfihús szennyezettsége között (30-szoros az esélye a termék pozitivitásának, ha a vágott állomány pozitív) Az idősebb korban vágott állatoknál magasabb a kórokozó előfordulási gyakorisága Július-szeptember között a legmagasabb a prevalencia A szennyezettség mértéke jelentős eltérést mutat a vágóhidak között (maga a prevalencia nem). Ebből következik, hogy a vágóhídon lehetőség van a szennyezettség mértékének csökkentésére – további vizsgálatok igényel, hogy milyen technológiai eltérések lehetnek ennek hátterében
Védekezési lehetőség az állattartó telepen Fokozott bio‐security intézkedések •Állattartók képzése •Rovarok elleni védelem (akár 90 %-os prevalenciacsökkenés?) Vágási életkor csökkentése •A zárt istállóban tartott állatok esetében a humán egészségügyi kockázat akár 50 %-kal csökkenthető , ha a vágási életkort 28 napos korra csökkentik Többlépcsős kitelepítési gyakorlat megszüntetése (all in, all out) •Várható prevalencia csökkenés 25% Vakcinázás, bakteriofágok, kompetitív flóra alkalmazása •Kereskedelmi forgalomban egyelőre nincs hatékony termék, számos kutatás folyik EU keret 7 támogatással is Az állományok vágás előtti vizsgálata •Magas költség, mintavétel eltérő a szalmonella mintavételtől
Védekezési lehetőségek a vágás és a feldolgozás során Helyes higiéniai gyakorlat • A berendezések megfelelő tervezése és beállítása a béltartalom kenődésének minimalizálására - nagyon költséges megoldás • A vágóhídi dolgozók oktatása – ezáltal a prevalencia nem csökken, de a kontamináció mértéke igen Kémiai eljárások • Léteznek hatékonysági számítások (pl. perecetsavas kezelésre), de baromfihús esetében jelenleg ezek az eljárások az EU-ban nem engedélyezettek Fagyasztás • 90%-os kockázatcsökkenés érhető el a hús 2-3 hetes fagyasztásával • 50-90% kockázatcsökkentés 2-3 napos fagyasztással Forrázásos kezelés • 80 °C , 20 sec 50-90% kockázatcsökkentés – jelenleg kutatások folynak az eljárás hatékonyságának részletes vizsgálatára Besugárzás – fogyasztói ellenállásba ütközne, ha engedélyeznék Vágás utáni vizsgálat - a visszahívás költsége és a bizalomcsökkenés jelentene problémát
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja a Campylobacter elleni védekezésről • A Bizottság javaslatot tett arra, hogy a vágóhidakon kvantitatív technológiai higiéniai kritérium kerüljön bevezetésre az állati testek kontamináció mértékének csökkentésére • A tagállamok jelentős része támogatja az új határérték bevezetését, az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberére, de ez valószínűleg csúszni fog • Az EFSA tudományos véleményt adott ki 2011- ben a Campylobacter elleni védekezés lehetséges módjairól és azok várható hatékonyságáról a broiler szektorban • Campylobacter költség – haszon elemzés (DG SANCO) and és Excel kalkulátor (2013) • A pénzügyi támogatás nehézségei - EU kofinanszírozás nincs • Konferenciák, tárgyalások a baromfi ágazat képviselőivel
Várható jogi szabályozás 2073/2005/EK rendelet • • • • • •
•
Technológiai higiéniai kritérium a vágóhídon, nyakbőr mintákon kell végeztetni a vizsgálatokat Technológiai higiéniai kritérium túllépése esetén a terméket forgalomba lehet hozni, a gyártástechnológiában kell korrektív intézkedéseket bevezetni Nincs többlet mintavételi költség, ugyanabból a mintából kell végezni, mint a szalmonella vizsgálatot Heti 5 nyakbőr poolminta kvantitatív Campylobacter vizsgálata ISO/TS 10272-2 módszerrel (a mintavétel hűtés után történne) Csúszóablakos értékelés, mindig az utolsó 10 hét adatait kell értékelni (50 eredményt) Az 50 mintából legfeljebb 5 minta eredménye haladhatja meg az 1000 cfu/g értéket, ha ennél több, akkor be kell avatkozni a technológiába (a rendelet a következő példákat hozza: vágási higiénia javítása, telepi biológia biztonsági intézkedések bevezetése, vágóállat más forrásból történő beszerzése) Az EFSA számításai szerint, ha a nyakbőrön mért szennyezettség valamennyi tétel esetében 1000 cfu/g érték alá csökkene, a humán megbetegedések száma a felére csökkenthető lenne
Köszönöm szépen a figyelmet!