Emlékeztetı Európai Bizottság Energia és Közlekedési Fıigazgatóság
A bıvítés és az Európai Unió Közlekedési Politikája A bıvítés kihívásai és elınyei az új tagállamok számára a közlekedés terén (Magyarország esetében). Elıszó „A bıvítés egyedülálló lehetıség a kontinens integrációjának elısegítésére és a stabilitás és jólét egész Európára történı kiterjesztésére. A közeljövıben bekövetkezendı bıvítés jelentıs hatással bír majd az EU közlekedési politikájára mindkét fél számára, de fıleg a csatlakozó országokra. Ahhoz, hogy a leendı tagállamok állampolgárai jobban megértsék, mi is a tét, alapos tudással kell rendelkezniük az Európai Unióról és annak politikáiról, beleértve a közlekedést, valamint arról, hogy ezek a politikák miként befolyásolják országaik gazdaságát.” Loyola de Palacio, az Európai Bizottság energia-ügyekért és közlekedésért felelıs alelnöke Ez az emlékeztetı rövid áttekintést ad az Európai Unió közlekedési politikájának jelenlegi és jövıbeli célkitőzéseirıl. Egyidejőleg kiemeli, hogy közlekedés terén a bıvítés milyen elınyökkel jár a csatlakozó országok számára. Az emlékeztetı szemlélteti az EU jelenlegi törekvéseit a leendı tagállamok közlekedési rendszereinek fejlesztéséért annak érdekében, hogy azok megállják helyüket a csatlakozással járó kihívásokkal szemben, illetve azért, hogy integrálódásuk az EU közlekedési politikájának sikertörténetévé váljon. Az emlékeztetı a következı két részbıl áll: -
1.
EU közlekedési politika – rövid áttekintés Kihívások és elınyök csatlakozó országok számára a közlekedés terén (Magyarország) EU közlekedési politika – rövid áttekintés
Nincsen versenyképes gazdaság kellıen fejlett közlekedési hálózat nélkül. A közlekedés az európai gazdaság versenyképességének sarkalatos pontja. Ez a szektor önmagában több mint 1000 milliárd eurót, vagyis az EU bruttó hazai termékének 10%-á adja, és több mint 10 millió embernek ad munkát. Ezen felül a közlekedés segít Európa állampolgárainak közelebb kerülni egymáshoz, valamint a Közös Közlekedési Politika Európa építésének egyik alapköve. Az Európai Bizottság célkitőzéseit a közlekedés területén a „Európai közlekedéspolitika 2010-re: Ideje dönteni” címő Fehér Könyv tárgyalja. Ide tartozik az utak biztonságának növelése és a biztonság elıtérbe helyezése az összes közlekedési módnál; a torlódás megelızése valamint a szállítási folyamatok áthelyezése vasúti és belvízi útvonalakra; a légifolyosó-torlódások feloldása egy egységes európai légtér létrehozásával; az utasok jogainak támogatása; magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása; nagyléptékő infrastruktúra-fejlesztések véghezvitele; a globalizáció kezelése valamint a nemzetközi vasúti szállítási piac megnyitása, amely segítené a vasút társaságokat, hogy versenyképes európai szolgáltatásokat nyújtsanak, és eleget tegyenek az ipar igényeinek. //logó//
1
Emlékeztetı A torlódások felszámolása. A 90-es években Európa egyes területei és útvonalai zsúfoltakká váltak. Ez a probléma mára a gazdasági versenyképességet kezdi fenyegetni. Ha nem történik semmi változás, Európa központjai és külsı területei meg fognak bénulni. A Bizottság a jelenlegi trendek megváltoztatását indítványozza a különbözı közlekedési módok közti arányok megváltoztatásával és a vasúti, tengeri és belvízi közlekedés elırelendítésével. Áruk (1000 M t.km )
Utasok /%/ 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%
1400 1200 1000 800 600 400 200
1970 1975 1980 1985 1990 1995 -2000 -
0 1970 - 1975 - 1980 - 1985 - 1990 - 1995 - -2000
Villamos és metró Légi közlekedés
Csıvezeték
Belvízi szállítás
Vasút
Vasút
Tenger /Eu-n belül/
Belföldi és nemzetközi buszok
Utak
A torlódások kihatással vannak a: városokra transz-európai hálózatra, beleértve: az úthálózat 10%-ra: 7 500 km a vasút hálózat 20%-ra: 16 000 km a légi-járatok 30%-ra: több mint 15 percet késnek a fıbb reptereken
Személygépkocsik
Az egyensúlyhiány hatásai:
Áruk
Közút 44 % Tengeri 41 % Vasút 8 %, Belvízi 4 %
Közút Utasok Vasút Légi
79 % 6% 5%
Következmények: a versenyképesség elveszítésének veszélye költségek (közút): 0.5% GDP, 2010-re 1% GDP
E célok támogatása érdekében a Bizottság lépéseket tett a multimodális folyosók fejlesztése érdekében, elsıdleges hangsúlyt fektetve az áruszállításra és egy nagysebességő utasszállító hálózatokra. A Bizottság szintén belekezdett pár, új, nagymérető infrastruktúra programba1 (lásd lentebb a prioritás listát) a TranszEurópai Közlekedési Hálózat keretében (TEN-T – Trans-European Transport Networks) és létrehozta a GALILEO mőholdas rádió navigációs rendszert. A Galileo, amely 2008-ra már mőködıképes lesz, számottevı elınyöket fog jelenteni a gazdaság több területén. Például a közúti és vasúti közlekedésben lehetıvé teszi a menetidık elırejelzését és kezelését, illetve, az automatikus gépjármő-navigációs rendszereknek köszönhetıen, segít visszaszorítani a közlekedési dugókat és balesetek számát.
1
Az Európai Bizottság 2001-ben elhatározta, hogy új, nagyszabású projektekkel egészíti ki a ’speciális’ infrastruktúra projektek listáját (az úgy nevezett „Essen listá”-t) amelyet a Közösség még 1996-ban fogadott el a TEN-T keretein belül. A lista 14 prioritási projektet tartalmaz, melyek cél szerint 2010-re elkészülnek.
//logó//
2
Emlékeztetı Mi az a Galileo? A Galileo mőholdas rádió-navigációs rendszer, mely a csúcstechnikán alapszik, lehetıvé teszi, hogy megfelelı felszerelés segítségével egy felhasználó több mőholdtól jelet kapva bármikor meghatározhatja idıbeni és térbeni pontos helyét. A Galileo rendszer alapja egy 30 mőholdból álló csoport, mely középtávolságú őrpályán húzódik (kb. 24000 km magasan), és folyamatosan lefedi a Föld teljes felszínét. A program meghatározási fázisa már befejezödıtt Az Európai Őrügynökség teljes mértékben részt vesz a programban és a mőszaki felügyeletért felelıs. A Galileo az elsı olyan nagyléptékő program, amely összeköti a Közösség intézményeit és az Európai Őrügynökséget. A Bizottság által javasolt, új infrastrukturális projektek listája a TEN-T keretein belül: -
A Pireneusokat átszelı nagy kapacitású vasúti vonal Kelet-európai nagy-sebességő vonat/kombinált közlekedés: Párizs-Stuttgart-Bécs A Fehmarn Öv híd/alagút Németország és Dánia között Fejlettebb navigáció a Dunán Straubing és Vilshofen között A Verona-Nápoly vasút, beleértve a Bologna-Milánó ágat is Az ibériai nagy-sebességő vasút összekapcsolhatósága (interoperabilitás)
A torlódások elkerülésének érdekében a Közösség egyéb programokat is létrehozott, mint például a Marco Polo. A program célja, hogy segítse a túlzsúfolt közúti teherforgalom átirányítását, parti-tengeri-, vasúti-, illetve belvízi szállítási módokra. A Marco Polo programnak 2003-ra teljesen mőködıképesnek kell lennie. A költségvetése a 2003 – 2007 idıszakra 115 millió euró. A légtér zsúfoltságának csökkentése az egységes európai légtér létrehozásával. A légi közlekedés fontosságának növekedésével a légtér nem megfelelı használata komoly akadályt jelent Európa gazdasági fejlıdésének és nemzetközi versenyképességének. Ennek érdekében az EU egységes légtér létrehozása mellett döntött, ami kulcsfontosságú építıeleme a Közösség 2001. szeptemberében elfogadott közlekedési politikájának. Az Európai Bizottság indítványa az egységes légtérért az idejétmúlt európai légi irányítás szerkezetének reformjára irányuló törekvés. Mindez akkor lép életbe, amikor az új légi-irányítási-, repülıgép-pozicionálási- és kommunikációs technológiák sokkal hatékonyabb és biztonságosabb légi közlekedést kínálnak. Az egységes európai légtér 2004-re lesz mőködıképes. A várható elınyök
-
Az egységes európai légtér biztosítja majd a magas szintő európai biztonsági szabványok betartását, illetve fejlesztését. Segít megoldani bizonyos zsúfoltsági problémákat, amely jótékonyan hatna egész Európára. A határokon átnyúló együttmőködés fejlesztésével jelentısen csökkennek a késések. Az egységes európai légtér lehetıvé teszi majd, hogy a repülıgépeknek közvetlen útvonalakon közlekedjenek, a légitársaságoknak ezzel pénzt és idıt megtakarítva, illetve csökkentve a környezeti hatásokat.
A közúti biztonság fejlesztése. Több mint 40 000 EU állampolgár veszti életét az utakon minden évben. A Bizottság célja ennek a számnak a megfelezése 2010-re. Ennek érdekében a következı lépések szükségesek: a baleseti gócpontok kitáblázottságának fejlesztése, a túlzottan hosszú vezetési idı elleni harc, a közlekedési büntetések európai szintő összehangolása és az új technológiák alkalmazásának jelentıs fokozása. //logó//
3
Emlékeztetı A biztonság prioritása. Általánosságban nézve a Bizottság célja, hogy az utasok biztonsága minden körülmények között elsıbbséget élvezzen. A megfelelı szabályozás, valamint a szigorú ellenırzés és büntetés révén az állampolgárok számára biztosítani kell a lehetı legmagasabb szintő biztonságot a közlekedés különbözı területein, mint például a repülés, a hajózás és a vasúti forgalom. A hajózás biztonsága szintén létfontosságú szempont a közlekedési biztonságban, ahol a Bizottság sürgeti a közösségi és nemzetközi lépéseket. Az Európai Bizottság a PRESTIGE tanker katasztrófája után a tengeri biztonság további fokozását célzó közleményt adott ki, melyet követtek a Tanács egyhangúlag tett messzemenı következtetései. A vállalások elsısorban a következıket hivatottak elıremozdítani: -
-
A szimplafalú hajótestő tankhajók felgyorsított kivonása a forgalomból A nehézosztályú olajok szállításának szabályozása duplafalú hajótestő tankhajókban Az ellenırzések megerısítése az EU kikötıkben Jogi és pénzbeli szankciók alkalmazása minden olyan csoporttal szemben, akik súlyos gondatlanság miatt részesei voltak nagy olajszennyezésnek A tagállamok fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek lehetıvé tennék, hogy a part menti államok ne diszkriminatív módon szabályozzák, illetve korlátozzák a veszélyes szállítmányokat szállító hajók közlekedését a partoktól 200 mérföldes (320 kilométeres) sávban A nemzetközi tengerjog módosítása annak érdekében, hogy tartósabb egyensúly alakuljon ki a szabad hajózás és a part-menti államok ökológiai védelmi érdekei között
Egy nemrégiben írt levélben Loyola de Palacio, az Európai Bizottság energiaügyekért és közlekedésért felelıs alelnöke a tagállamoktól, a tagjelölt országoktól és egyes nemzetközi szervezetektıl, például az ENSZ-tıl, határozott lépéseket kért a hajózásból származó szennyezés elleni nemzetközi szabályok erısítése érdekében. Nyomatékosította a radikális változások szükségességét abban, ahogy a nemzetközi jog a különbözı érdekek közti egyensúlyt megteremti, és egyben kérte az Európai Bizottság és a tagállamok azon erıfeszítésének támogatását, hogy Nemzetközi Tengerhajózási Szervezetben (IMO) és más érdekelt szervezetekben, XXI. század követelményeinek megfelelı hajózási biztonsághoz szükséges nemzetközi szabályzat megalkotása aktív támogatást kapjon. Az Európai Bizottság a nemzetközi és EU kezdeményezéseken felül a szomszédos országokkal való együttmőködés keretein belül szándékozik tovább erısíteni a tengeri biztonságot, különös tekintettel a csatlakozó országokra, Oroszországra és az EUROMED partnerekre. Magas színvonalú szolgáltatások. Az európai közlekedés fejlesztésének szoros kapcsolatban kell állnia magas színvonalú közlekedési szolgáltatásokkal. Ennek érdekében a Bizottság javasolja a munkakörülmények harmonizálását, fıleg a közúti közlekedésben, és a magas színvonalú közszolgáltatások fenntartását. Ezen felül szorgalmazza a magasabb színvonalú városi közlekedés biztosítását a jobb tömegközlekedés és a meglévı infrastruktúra célszerőbb kihasználása által. Transz-európai hálózatok. A transz-európai hálózatok keretein belül, amelyek részei a Páneurópai Hálózatnak, a Bizottság javaslata alapján fokozott figyelmet érdemel azon közlekedési infrastruktúrák kiépítése, melyek elnyelik a bıvítéssel bekövetkezı forgalomnövekedést, különösen a határ vidéken, illetve javítják e területek elérhetıségét. A transz-európai hálózattal kapcsolatban a Bizottság egy részletes felülvizsgálatot készít 2004-ben. Az felülvizsgálat fıleg a „tengeri autópályák” //logó// 4
Emlékeztetı koncepciójának bevezetésével, a repülıterek kapacitásának fejlesztésével, az európai kontinens külsı területeinek hatékonyabb összekapcsolásával, illetve a csatlakozó országok és tagállamok hálózatainak összekapcsolásával foglalkozik majd2 . A transz-európai közlekedési hálózat várható mérete 2010-re -
75 200 km út 78 000 km vasút 330 repülıtér 270 nemzetközi repülıtér 210 belvízi kikötı forgalomirányítási rendszer, felhasználói információs- és navigációs rendszer
// kép: Európa térképe a földi // // hálózatok megjelölésével //
Költségek és finanszírozás -
Teljes becsült költség: 400 milliárd euró (1996-os becslések) Teljes becsült finanszírozás: 19 milliárd euró egy évre
Közösségi finanszírozás 2000 – 2006 -
Transz-európai hálózatok költségvetése 4,2 milliárd euró Kohéziós alap 9 milliárd euró Strukturális alap 4 – 6 milliárd euró Évi kölcsönök az EIB-tıl (2000-ben) 6,6 milliárd euró
Forgalomnövekedés 2010-re az EU–15-ön belül a teljes áruszállítási forgalom várhatóan 38 %-kal fog növekedni az 1998as adatokhoz képest, a személyi forgalom pedig 24 %-kal. Összehangolt közlekedéspolitika nélkül ennek a forgalomnövekedésnek a nagy része a közúti közlekedést terhelné, fıleg a transz-európai hálózatot. A Páneurópai Hálózat A Páneurópai Közlekedési Hálózatot három Páneurópai Közlekedési Konferencián fejlesztették: 1991ben Prágában, ahol elfogadták a közlekedési infrastruktúra-koncepciót; 1994-ben Krétán, ahol Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa országai meghatároztak kilenc közlekedési folyosót mint prioritást a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztésben; és 1997-ben Helsinkiben, ahol egy tizedik folyosó és a Páneurópai Közlekedési Hálózat tengeri medreinek meghatározása történt meg. A Páneurópai Közlekedési Infrastruktúra elısegíti az összes szükséges alkotóelem létrehozását, hogy a jövıben a Páneurópai Közlekedési Hálózat mind az EU, mind a csatlakozó országok területén megvalósuljon. A Páneurópai Közlekedési Hálózat a következı alkotóelemekbıl áll: -
-
2
A Transz-európai Közlekedési Hálózat az EU területén (TEN–T) A Közlekedési Infrastruktúra Szükséglet Felmérése (TINA), amely 10 folyosóból és további hálózati elemekbıl áll a csatlakozó országok területén, az újonnan független államokban (NIS) és azon túl A négy Páneurópai Közlekedési Terület (PETrAS) amelyek a tengeri zónákat fedik le Az Euró-Ázsiai Csatlakozások, fıleg a TRACECA (Transport Corridor Europe-CaucasusAsia = Európai-Kaukázusi-Ázsiai Közlekedési Folyosó)
További információ a 9. oldalon.
//logó//
5
Emlékeztetı Az utasok jogainak elıtérbe helyezése. Az európai közlekedési politika egyik célja, hogy a felhasználók szükségletei legyenek a középpontban. Az EU-nak meg kell felelnie az európaiak elvárásainak, és létre kell hoznia egy, utasainak magas színvonalat és biztonságot kínáló közlekedési rendszert. Az utasoknak biztosítani kell, hogy szükség esetén számon kérhessék jogaikat, úgy a privát közlekedési cégekkel, mint a közszolgáltatókkal szemben. A Bizottság már javasolta a légi utasok jogainak megerısítését, beleértve a kárpótlást a túlfoglalás miatt bekövetkezett késése illetve utasfelvétel megtagadás esetén. A következı lépés az utasvédelmi intézkedések kiterjesztése más közlekedési formákra is, fıleg a vasúti és a tengeri közlekedésre, illetve amennyire csak lehet, a városi közlekedési szolgáltatásokra is. A nemzetközi vasúti szállítási piac megnyitása. A több tagállamban elért számos siker és a vasúti vállalkozások újraszervezése ellenére a vasúti teherszállítás évek óta csökken, és mostanra már az EU-n belül csak 8 %-a az összes teherszállításnak, míg az USA-ban ez a szám 40 %. Ezen tendenciák ellensúlyozására a Bizottság 1998-ban különbözı jogszabályok megalkotását kezdeményezte („vasúti infrastruktúra csomag”), amelyeket el is fogadtak és 2003. március 15.-ével érvénybe is léptek EU szerte. Ezen intézkedések célja egyértelmő: -
-
A nemzetközi teherszállító vonatok adminisztratív és jogi korlátok nélkül léphessenek át a határokon, és máris élvezhessék az iparág technikai fejlesztéseit. A több államban igazolt diesel mozdonyoknak illetve az elektromos, több-áramú mozdonyoknak ne kelljen a határátkeléseknél feszültségkülönbségekkel törıdnie. A jelzırendszer még mindig probléma, hiszen amíg nincs felállítva az egységes európai ellenırzési/irányítási rendszer (ERTMS), addig különbözı nemzeti rendszerek használata szükséges, ami nagyon költséges.
A vasúti infrastruktúra csomag intézkedéseit kiegészíti majd a második vasúti csomag, amit a Bizottság 2002 januárjában javasolt. A második csomag öt intézkedése a közlekedésrıl szóló Fehér Könyvben megírt útmutatásokon alapszik, és céljuk a nagyobb biztonság, a összekapcsolhatóság, és a vasúti áruszállítási piac megnyitása. Hogy még nagyobb lendítıerıt adjon ennek a folyamatnak, a Bizottság javasolta egy Európai Vasúti Ügynökség létrehozását, melynek feladata a biztonsággal és összekapcsolhatósággal kapcsolatos mőszaki követelmények kidolgozása. A vasúti áruszállítás piacának megnyitása szigorú és áttekinthetı keretek között kell történjen, ügyelve a biztonsági követelményekre és a munkafeltételekre. Egy tagállam vasúti hálózatán mőködı vasúti társaságnak meg kell felelnie az adott tagállam egészségügyi, biztonsági valamint munkajogi szabályainak. A globalizáció hatásainak kezelése. A bıvülés közeledtével, a közlekedési politikájával és az Európát átszövı hálózatok gyors, az egész kontinenst behálózó bıvítésével Európának át kell gondolnia nemzetközi szerepét, ha sikeres akar lenni egy új fenntartható közlekedési rendszer kifejlesztésében, illetve ha sikeresen akar megbirkózni a zsúfoltság és a szennyezés okozta problémákkal. Ugyanakkor a Bizottság az Európai Unió aktívabb részvételét javasolja a nemzetközi szervezetekben, mint például a Nemzetközi Tengeri Szervezet (IMO – International Maritime Organization) és a Nemzetközi Civil Repülési Szervezet (ICAO – //logó//
6
Emlékeztetı International Civil Aviation Organization), annak érdekében hogy Európának meghatározóbb legyen a szerepe, és hogy az EU-t a biztonság javítása és a környezet védelme érdekében tett erıfeszítések élére helyezzék. A Világkereskedelmi Szervezetben folyó tárgyalások részeként az Európai Unió továbbra is katalizátorként fog mőködni, hogy megnyissa a fı közlekedési módok piacát, ugyanakkor fenntartsa a közlekedési szolgáltatások minıségét és használói biztonságát. A kibıvült Uniónak képesnek kell lennie, hogy hozzájáruljon nemzetközi megoldások létrejöttéhez, amelyek olyan jelenségekkel szemben veszik fel a harcot, mint a zászlójoggal való visszaélés a tengerhajózásban, mint a szociális dömping. 2. Kihívások és elınyök az új tagállamok számára a közlekedés terén (Magyarország). A kibıvült Európa összekapcsolása A közlekedés az emberek és áruk szabad mozgásának egyik elıfeltétele, ezáltal a gazdaság fejlıdésének nélkülözhetetlen eleme. Az egyének mozgását és az áruk forgalmát egyaránt lehetetlen garantálni mőködı közlekedési infrastruktúra nélkül. Ahhoz, hogy sikeres legyen az egységes Várható elınyök Magyarországnak a piac létrehozása a kibıvült EU-ban, az új közlekedés terén: tagállamok közlekedési infrastruktúráját A magyar fuvarozók elıtt korlátintegrálni kell az EU hálózatába. A lanul megnyílik az EU-n belüli csatlakozó országok és a jelenlegi nemzetközi, közúti áruszállítás piaca. A szociális „acquis” tagállamok közti összeköttetés létrehozása bevezetése sokkal nagyobb esélyt ad és helyreállítása tehát az Európai az útbiztonságnak. A tagállamokkal Bizottság kulcsfontosságú célja. A fennálló kétoldalú egyezmények közlekedési infrastruktúra felújítása és megszőnnek. fejlesztése összeköti az embereket, elısegíti a befektetéseket távoli Az EU tagállamokba irányuló nemzetközi szállítás sokkal területeken is, lehetıvé teszi az áruk gyors egyszerőbb lesz, mivel nem lesz cseréjét, csökkenti az üzemeltetık és az vám-kezelés az osztrák-magyar állampolgárok költségeit is, és jótékonyan határon. Ez erısebb kapcsolatokhoz hat a környezetre. vezet majd a többi tagállammal. A vasút piac liberalizálása nagyobb A közlekedési infrastruktúra versengéshez fog vezetni, aminek modernizálása és helyreállítása eredményeként a vasúti szállítási összekapcsolja majd az embereket, szolgáltatások színvonala emelkedni elısegíti a távolabbi helyeken a fog. befektetéseket, lehetıvé teszi az áru gyors cseréjét, csökkenti mind a szállítók, mind A liberalizált repülési piac erısítheti a légitársaságok közötti versengést, a polgárok költségeit, és jó hatással lesz a és ezzel esetleg csökkentheti a jegyek környezetre. A bıvüléssel járó teljes árát. A szigorú biztonsági elıírások határmegnyitás lényeges növekedést fog betartásával a légiközlekedés elıidézni az új és a régi biztonsága javulni fog. tagállamok közötti forgalomban. A nemzetközi szállítás sokkal egyszerőbbé válik az EU tagállamok számára, mert például a magyar-osztrák vagy a lengyel-cseh határnál megszőnik az áruk vámvizsgálata. A határon átkelı forgalom torlódásának csökkentése tehát különösen fontos az EU számára.
//logó//
7
Emlékeztetı
Újabb kihívás a csatlakozó országok infrastruktúrájának jelenlegi helyzete. Az Unió elıtérbe helyezte a tagjelölt országok lényeges közlekedési szükségleteit. Körülbelül 20 000 km utat és 30 000 km vasutat, valamint több kikötıt és repülıteret kell megépíteni vagy továbbfejleszteni csaknem 100 milliárd eurós költséggel. Ez a munka már most is kap közösségi támogatást az ISPA és a PHARE programokon keresztül. Az ISPA és a PHARE elı csatlakozási közösségi programok, amelyek a közép- és kelet-európai tagjelölt országok felkészülését segítik. Az ISPA az infrastrukturális beruházásokat támogat, mind a közlekedés, mind a környezetvédelem terén (fele-fele arányban). A PHARE az intézmények létesítését, az „acquis communautaire”(közösségi vívmányok) átvételét, a regionális és szociális fejlesztést, valamint az ipari reorganizációt (beleértve a közlekedés területét) támogatja. PHARE
ISPA
500 millió euró évente a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére, a 20002006-os idıszakra. Az ISPA program egy átmeneti eszköz az átfogó strukturális támogatásokhoz, amibıl az új tagállamok csatlakozás részesülnek. Az ISPA közlekedés programjainak kiválasztása valószínőleg a következı kritériumok alapján történik: -
A TINA program eredményeihez való igazodás A vasutak, utak, kikötık és repterek prioritást élveznek A projektek legalább 5 millió eurós nagyságrendőek legyenek Az EU fedezi a projektek teljes költségének legfeljebb 80 %-át, figyelembe véve az nemzetközi pénzügyi intézmények vagy más támogatási forrásokkal történı közös finanszírozást, mint például köz és -magán társulást (public private partnership)
A 2000 – 2006-os idıszakra, a Phare program évente 1.6 milliárd eurót jutatott különbözı projektekre a csatlakozó országokban. Ennek az összegnek az egyharmadát többek közt infrastrukturális köztük közlekedési projektekre közlekedési terén
Az EU pénzügyi támogatása Magyarországnak A 2000-2004 idıszakban Magyarország évente 44 millió eurót kap közlekedési projektekre az ISPA elıcsatlakozási alapból. A pénz nagy része 4 vasúti projektre van elıirányozva: -
A Budapest-Szolnok vasúti szakasz (az V. Páneurópai folyosó része) felújítását 63 millió euróval támogatják A Budapest-Hegyeshalom (a IV. Páneurópai folyosó része) vasút felújításának második fázisát 43 millió euróval támogatják A Zalaegerszeg – Zalalövı – Boba szakasz (az V. Páneurópai folyosó része) felújítását 83.7 millió euróval támogatják A Szolnok-Lökösháza vasúti szakasz (az V. Páneurópai folyosó része) felújítását 53.7 millió euróval támogatják. Két ISPA projekt egyes közutak (2, 3, 6, 35, 42, 47, 56) burkolatának megerısítését szolgálja, ( V/C és X/B jelzető Páneurópai folyosók). Az ISPA támogatás erre a két projektre 74 millió Euró.
Magyarország csatlakozása után a Kohéziós Alap támogatása, a magyarországi közlekedési projektekre, 2002-es árszinten évente 150-200 millió euró között lesz, és 2004 és 2006 között túllépi a 0.5 milliárd eurós összeget.
A közlekedési infrastruktúra megalapozása az új tagállamokban nem csak egyedül az EU strukturális eszközeinek szerepvállalásával történik, hanem az Európai Beruházási Bank //logó//
8
Emlékeztetı (European Investment Bank, EIB) és más pénzügyi intézmények mint az EBRD és a Világbank kölcsönei révén is. A tagjelölt országoknak nyújtott EIB hitelek 48 %-a a közlekedési szektorban kerül felhasználásra.
A csatlakozás után jelentısen növekedni fog az új tagállamok az infrastrukturális beruházásainak EU-támogatása. Az ISPA idıszakhoz képest a 2004 – 2006 idıszakban nyújtott kohéziós támogatás jelentıs emelkedést jelent.3 Különleges kihívást jelent az új tagországok hálózatainak jobb összekötése valamint a legfontosabb projektek listájának felülvizsgálata a kibıvült Európai Unió részére, amit a Transz-Európai hálózat (TEN-T) program finanszíroz. A TEN-T irányelvek, melyeket 1996-ban fogadtak el, tervek szerint 2003 végére alapos átvizsgálásra kerülnek. 0. Lista -
-
A Bizottság a felülvizsgálat elıkészítésével, Karel Van Miert volt versenyügyi biztos vezetésével egy magas szintő a 15 jelenlegi tagállam és 12 tagjelölt ország képviselıibıl álló munkacsoport bízott meg. A munkacsoport június 30.-án közölte javaslatait az új TEN-T prioritás listával kapcsolatban.
-
3 befejezett projekt (Cork-Dublin-Belfast-Stranraer vonalon vasút, Malpensa repülıtér, Öresund kijavított kapcsolat) öt, 2010-re befejezendı projekt (Betuwe vonal, Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagysebességő vasúti vonal, görög autópályák, UK/IRL/Benelux-ot összekötı út, Nyugati Partmenti Fı Vonal) 6 projekt fontos részei melyek várhatóan 2010 elıtt készen lesznek (Berlin-Verona, Déli TGV, Keleti TVG, Lyon-Torino-Trieszt, multimodális kapcsolat Portugália/Spanyolország/Európa többi része között, Skandináv (Nordic) háromszög)
1. Lista
Széleskörő áttekintést követıen, a projekt lista 2003 ıszi összeállításának központi eleme lesz ez a javaslat. A dokumentum a projekteket 4 listába sorolja. A 0. Lista öt projektet határoz meg a 14 Essen projektbıl4, 2010-es határidıvel.
Az 1. Lista 18 projektet határoz meg a TENT-en belül, melyek várhatóan 2020-ig lesznek mőködı képesek.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A 2. Lista 4 kevésbé elıkészített projektet jelöl, melyekrıl a csoport nem tudott minden érintett országtól kötelezettségvállalást kapni arra, hogy 2010 elıtt megkezdıdjön az építkezés.
12.
Végül a csoport olyan projekteket megvizsgált melyeknek célja a gazdasági szociális kohézió elısegítése a jövıbéli tagállamokban. Ezeket a projekteket a
18.
is és új 3.
13. 14. 15. 16. 17.
Galileo Torlódások megszüntetése a Rajna-Majna-Duna szakaszon Tengeri „autópályák” Vegyes vasúti vonal Lyon-Trieszt/Koper-LjubljanaBudapest között Vegyes vasúti vonal Berlin-Verona-Nápoly/MilánóBologna között Vegyes vasúti vonal görög/bolgár határ-SzófiaBudapest-Bécs-Prága-Nürnberg között Nagy sebességő vasutak dél-nyugaton Vegyes vasúti vonal Gdansk-Varsó-Brünn/Zsolna között Vegyes vasúti vonal Lyon/Genova-Basel-DuisburgRotterdam/Antwerpen között Vegyes vasúti vonal Párizs-Strassbourg-Stuttgart-BécsPozsony között A nagy sebességő vasúti hálózatok összekapcsolhatósága az ibériai félszigeten Multimodális összeköttetés Írország/Egyesült Királság/kontinentális Európa között Vasúti híd a Messenai szoros fölött vasút/közút kapcsolat a Fehrman Öv mentén A skandináv háromszög Multimodális összeköttetés Portugália/Spanyolország/Európa többi része között Autópálya a görög/bulgár határ-SzófiaNagylak(Budapest)/(Constanca) között Autópálya Gdansk-Katowice-Brünn/Zsolna-Bécs között 2. Lista
1.
Új, nagy kapacitású vasút vonal a Pireneusokon keresztül
3
Kohéziós alap: a 2004 – 2006-os idıszakban évente 2.1 és 2.8 milliárd között. Strukturális alapok: ugyan erre az idıszakra évente 3.4 – 5.9 milliárd között 4 Csupán 3 valósult meg az Essen-ben meghatározott, a 14 nagyszabású, 2010-re befejezendı projektbıl.
//logó//
9
Emlékeztetı tagállamokban. Ezeket a projekteket a 3. Lista foglalja össze.
2. 3. 4.
Balti Vasutak: Helsinki-Tallinn-Riga-Kaunas-Varsó Kijelölt tehervasúti vonal Gdansk-Bydgoszcz-KatowiceZwardon között Belvízi útvonal Seine-Scheldt között 3. Lista
1. 2. -
Hálózatok elérhetısége és összekapcsolása Multimodális logisztikai központok Slawkowban (Lengyelország), kapcsolattal az orosz vasútakhoz Vasút vonal Bari-Durres-Szófia-Várna/Bourgas (Fekete Tenger) között Vasút vonal Nápoly-Reggio Calabria-Palermo között Közúti/vasúti folyosó, mely összeköti a nyugati részt Dublin-nal Limassol kikötı és út kapcsolat Larnaka kikötı és út kapcsolat Valletta és Marsaxlokk kikötıi Ioniai/Adriai multimodális folyosó Dover-Fishgard útvonal (kivéve M25) Határontúli kapcsolatok Autópálya Drezda/Nürnberg-Prága-Linz között Vasút vonal Prága/Linz között Autópálya Zsolna-Pozsony-(Bécs) között Vasút vonal Maribor-Grác között Autópálya (Ljubljana)-Maribor-Pince-Zamárdi(Budapest) között Utak átjárhatósága a Pireneusokon keresztül
//Az Európa térkép magyarázatai!!/
Javasolt projekt prioritások a Transz-Európai Közlekedési Hálózatban // // Kép: térkép Európa térképe, rajta megjelölve a javasolt útvonal fejlesztések, stb. // Ehhez hozzá tartozik egy jelmagyarázat // // jel 0. lista: Essen/Dublin vasúti projektek (2010) // jel 1. lista: magas prioritású vasúti projektek (2020) // jel 2. lista: magas prioritású vasúti projektek hosszú távon // jel 0. lista: Essen/Dublin út projektek (2010) // jel 1. lista: Belvízi útvonal projektek (2020) // // jel 2. lista: Belvízi útvonal projektek hosszú távon // jel 1. lista: Tengeri „autópálya” projektek (2020) //
// // // // // // // // // // //
Az elsı három listában szereplı projektekre befektetendı összeg 235 milliárd euró most és 2020 között, amibıl körülbelül 112 milliárd euró a még megvalósítandó Essen/Dublin projektekre vonatkozik. Mi több, ezek az új projektek csupán egy részét képezik a kibıvült //logó//
10
Emlékeztetı Unió Transz-Európai Hálózatához szükséges befektetéseknek. A Van Miert csoport szerint, az összes projektet figyelembe véve, a hálózat összköltsége 600 milliárd euró lesz. A javasolt projektek megvalósításához szükséges befektetések átlagosan 0,16 %-át képezik a Közösség GDPjének.
A legtöbb pénz a Bizottságtól és a tagállamoktól kell, hogy származzon majd, de a Van Miert jelentés javaslatot tesz magántıke bevonására köz-magán társulások formájában. A TEN-T keretein belül a Bizottság már sok új finanszírozási lehetıséget vizsgál a közösségi infrastruktúra finanszírozására, köz-magán társulások (PPP – public-private partnerships) népszerősítésével, és új bevételi forrásokéval, melyek jobban tükrözik minden közlekedési forma valós költségeit. A Bizottság már javaslatot tett a pénzügyi szabályzat (Financial Regulation) módosítására, amelynek célja a TEN-T költségvetés támogatási arányának l0%-ról 20 %-ra emelése bizonyos létfontosságú határokat átszelı szakaszok finanszírozásánál.
A vasutak versenyképessé tétele A vasúti szállítás fontos szerepet tölt be majdnem az összes csatlakozó országban. A középeurópai országoknak különösen régre nyúló vasúti történelme és sőrő vasúti hálózata van. A vasúti aránya az áruszállításban még mindig magasabb mint a jelenlegi tagállamokban. Viszont a csatlakozó országok vasútjai alulfinanszírozottak, ezért annak érdekében, hogy kielégíthessék ügyfeleik szükségleteit, átalakításra szorulnak. A szállítási módok közti megnövekedett versengés miatt a vasutaknak hatékonyabbaknak kell lenniük, ugyanakkor versenyképes szállítási szolgáltatást kell nyújtaniuk. 1990 óta a vasúti szállítás a csatlakozó országokban csökkent. Ennek eredményeképpen a vasutak piaci részesedése lényegesen csökkent. Ugyanúgy, mint az EU-15 esetében, a csatlakozó országok összekapcsolási problémákkal állnak szemben, pl. a különbözı jelzı berendezésekkel vagy az eltérı kijelzık közép-európában és a balti államokban
Várható elınyök Magyarország számára a vasúti fuvarozás terén •
•
Az EU által követelt közszolgálati kötelezettségekkel kapcsolatos pénzügyi terv a MÁV (a nemzeti vasúti társaság) pénzügyi konszolidációjához járul majd hozzá. A PHARE és ISPA támogatásokon keresztül olyan fontos projekteket társfinanszírozott az EU, amelyek a magyar vasúti infrastruktúra felújítását szolgálják. Egy új összeköttetés épült Szlovénia és Magyarország között PHARE támogatással (az elsı törzshálózat meghosszabbítási projekt a II. világháború óta). A budapesti agglomerációban már számos vasúti vonal megújult és a páneurópai folyosók felújítása is folyamatban van, növelve ezzel az utazási sebességet, és nagyobb kényelmet nyújtva az utasok részére.
. Az EU közlekedési politikájának egyik alapvetı célja, hogy élénkítse az alternatív szállítási módokat (vasutak, belföldi víz utak, partmenti tengeri hajózás), és hogy az új tagállamokban a vasutak használatát magas szinten tartsa. Az intermodalitás és kombinált fuvarozás javítása kulcs fontosságú ebben a tekintetben. Az összes új tagállam teljes mértékben közremőködik a Marco Polo programban, ami a kombinált szállítást támogatja.
//logó//
11
Emlékeztetı
Közös szabályok bevezetése A szállítás létfontosságú gerince a szociális-gazdasági fejlıdésnek, de ha nem fenntartható módon fejlıdik, akkor jelentıs költségeket ró a társadalomra a környezet és egészség terén. A környezetvédelmi megfontolások minél korábbi integrációja a csatlakozó országok közlekedéspolitikájába, hasonlóan az Unió jelenlegi politikájához, elıfeltétele ezen költségek csökkentésének. Az EU politika a közúti forgalom negatív hatásait veszi célba, emelt környezetvédelmi és biztonsági követelményekkel, az infrastruktúra fejlesztésekkel, adózás és díj politikával. Valamennyi az Európai Unió részérıl finanszírozott infrastrukturális projektnek, meg kell felelni az európai jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi szabványoknak. A kibıvítés nagyobb fokú biztonságot eredményez majd valamennyi szállítási módban, beleértve a tengeri szállítást is a kibıvülı Unió partvidéke körül, köszönhetıen a magasabb biztonsági szabványoknak és fokozott technikai ellenırzéseknek. Ez alapjában véve ugyancsak javítja az EU versenyképességét a globális hajózás színterén. Biztonságos tengeri szállítás A kibıvítéssel, valamint Málta és Ciprus csatlakozásával, az EU flotta kétszer nagyobb lesz a jelenleginél. A tengerhajózás biztonsági uniós és a nemzetközi szabványok szigorú ellenırzése még fontosabb lesz, hogy biztosítsa a biztonságos tengeri szállítási feltételeit a Balti- és a Földközi-tenger érzékeny területein. Várható elınyök a belföldi vízi utak és tengeri szállítás terén: A Duna a Rajnával és a Rajna – Majna – Duna csatornával együtt fontos összeköttetés a Fekete tenger és az Északi tenger között. A belföldi vízi utakon való szállítás fontosságát az EU közlekedési politikája hangsúlyozza. A kombinált szállítás fokozása érdekében a Dunán a gyır-gönyő-i, a csepeli szabad kikötı, és a dunaújvárosi kikötıket újítják fel. Ennek eredményeképpen Magyarországnak jobb hozzáférése lesz a tengerhez.
Az útbiztonság javítása szintén fontos az Európai Unió számára. A szociális „acquis” bevezetése, pl. az európai szabályok a fuvarosok maximális vezetési idejérıl, lényegesen hozzájárul az útbiztonsághoz. Szigorúbb közútbiztonsági intézkedések alkalmazása, például jobb minıségő utak, jobb gépkocsivezetıi képzés, forgalmi szabályok betartásának megkövetelése és az útbiztonsági mozgalmak minden európai érdekét szolgálják. Európai útbiztonsági akcióterv 2003 – 2010 A program lefedi például az közúti balesetek megelızésére irányuló kezdeményezéseket, illetve a megelızést támogató intézkedéseket. A hangsúly továbbra is szorosan az emberi tényezın, és a környezetre való hatásain van. A folytatni kívánt intézkedések közt szerepel a jogosítványok bevonási eljárásának kölcsönös elismerése, a fuvarosok vezetési idejének hatékony ellenırzése, a kutatások támogatása, például olyan eszközökre, amelyek a vezetı fáradtságát mérik, stb. Magyarország várható elınyei a légi közlekedés terén Zajos légi jármővek, amelyek a volt Szovjetunió országaiból (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Moldova, Orosz Szövetség, Türkmenisztán és Ukrajna) származnak, csak 2004. december 31-ig használhatják a Ferihegyi Repülıteret. Ezen dátum után valamennyi légi jármőnek, ami Magyarország repülıtereit használja, halkabbnak kell lennie, ezzel több békét és nyugalmat biztosítva a repülıterek környékén élı embereknek. Az EU jog része egy úgynevezett „harmadik csomag”. Ez olyan jogszabályok győjteménye, amelyek megnyitják a teljes uniós légi piacot minden olyan légitársaság elıtt, amely valamely EU országban van bejegyezve. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás után a MALÉV sokkal rugalmasabban fog tudni utakat
//logó//
12
Emlékeztetı szervezni, akár olyanokat is, amelyek nem Magyarországról indulnak vagy ide érkeznek, hanem más EU országból más EU országba. Az európai légitársaságoknak meg kell felelniük a közös szabályoknak a technikai harmonizálás, a légi biztonság, a fogyasztó védelem és a környezetvédelem terén, amelyek a lehetı legmagasabb szintő biztonságot és környezetvédelmet célozzák.
Állampolgárok jogainak fejlesztése A legegyértelmőbb vívmány új tagállamok állampolgárai számára a nyitott határok lesznek. Az utasokat viszont meg kell védeni az eltérı nemzeti szabályozásokkal vagy a domináns helyzetükkel visszaélı, nagy piaci szereplıkkel szemben. A légi szállításra a Bizottság olyan szabályzatot dolgozott ki, amely meghatározza az utasok jogait. Ez a szabályzat a Közösség területén lévı legtöbb reptéren ki van függesztve. A következı lépés a Közösség utas- védelmének a kiterjesztése más szállítási módokra is. Valamennyi állampolgár szemében egyszerő, de fontos jele a közös közlekedési politikának a vezetıi engedélyek közös európai formátuma. Egy olyan vezetıi engedély, amit EU szabályain alapszik minden tagállamban elismert.
Utóirat A kibıvítés minden érdekelt félnek kihívásokat és lehetıségeket egyaránt jelent majd. A csatlakozó országok esetében, Magyarországot beleértve, sokkal több elınyt nyújt majd, mint problémát, különösen a közlekedés terén. Mindenek fölött, a bıvítést nem pusztán a gazdaság hajtja. A kontinens újraegyesítése egy politikai elképzelés. A szándék az, hogy valamennyi európai hasznára legyen. Mint ahogy egy EU politikus nemrégiben kijelentette, a bıvítés a valaha létezı legjobb lehetıség valamennyi európai ember számára, hogy békességben és jólétben éljen a XXI. század elején.
Hasznos információk: http://europa.eu.int/comm/energy_transport/en/tn_en.html http://europa.eu.int/comm/ten/transport/revision/hlg_fr.htm http://europa.eu.int/comm/transport/themes/network/english/hp-en/ctina/tn_15_en.html http://europa.eu.int/comm/enlargement/pas/phare/index-htm
//logó//
13
