A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja

2008.


Tartalom 1. Küldetésnyilatkozat............................................................................................. 4 2. Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink...................................................... 5 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .............................. 9 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................ 20 4.1. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok.................................................. 20 4.2. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok ................................... 20 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.............................. 21 5.1. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei:.............................................................................................................. 21 5.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: ..................................... 22 5.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ................................... 22 5.4. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: ................................................... 23 5.5. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: ............ 23 6. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ........................................................ 23 6.1. Tanórák..................................................................................................................... 23 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások................................................................................... 24 6.3. Szabadidős tevékenységek ....................................................................................... 25 6.4. Iskolai rendezvények................................................................................................ 25 6.5. Diákönkormányzati munka ...................................................................................... 26 7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................................................................................................................. 26 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység........................... 27 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok .. 27 10. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése................................................. 28 11. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................ 30 11.1. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:......................................... 30 12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................. 31 13. Egészségnevelési program ............................................................................ 32 13.1. Egészségfejlesztési, egészségnevelési team munkában résztvevők:...................... 32 13.2. Segítő kapcsolatok színterei ................................................................................... 33 13.3. Módszerek .............................................................................................................. 33 13.4. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok........................................................... 33 2


13.4.1. Iskolai étkeztetés ............................................................................................. 33 13.4.2. Mindennapos testmozgás ................................................................................ 34 13.4.3. Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés .............................................. 34 13.5. Egészségnevelési feladatok .................................................................................... 34 14. Környezeti nevelés ......................................................................................... 35 14.1. A környezeti nevelés célja...................................................................................... 35 14.2. A környezeti nevelés alapelvei és hosszú távú céljai............................................. 36 14.3. Helyzetelemzés, helyzetkép ................................................................................... 36 14.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban ........................................................... 37 14.4.1. Tanórai oktatásszervezésben ........................................................................... 37 14.4.2. Tanórán kívüli programok............................................................................... 37 14.4.3. Iskolán belüli együttműködés.......................................................................... 38 14.4.4. Iskolán kívüli együttműködés ......................................................................... 38 14.5. A célok megvalósításának eszközei ....................................................................... 40 14.5.1. Szakórák .......................................................................................................... 40 14.5.2. Iskolai környezet ............................................................................................. 40 15. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos nevelési feladatok ................................ 40 16. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái....................... 43 16.1. Iskolánk együttműködési formái............................................................................ 44 16.1.1. A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: ............................... 44 16.1.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:................................ 44 16.1.3. A szülők részéről a következőkre számítunk: ................................................. 45 16.1.4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: 45

3


1. Küldetésnyilatkozat

Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. (Birtalan Ferenc: Míg megnövök)

• A Herman Ottó Általános Iskola egy dinamikusan fejlődő oktatási intézmény. • Küldetésünk egyrészt, hogy biztonságos teret adjunk az általános iskolás korú ifjúság testi és szellemi fejlődésének, másrészt tehetségük kibontakoztatása, képességük folyamatos fejlesztése révén alkalmassá tegyük őket arra, hogy a társadalom sikeres tagjaivá váljanak. • Hisszük, hogy az iskola nem csupán a nevelés-oktatás intézménye, hanem olyan kulturális, sport és szabadidő központ, melyet a város és a régió gyermek és felnőtt lakossága egyaránt igénybe vehet. • Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi, idegen nyelvi, elektronikus és

vizuális

kommunikáció

fejlesztésére,

figyelembe

véve

az

ifjúság

életkoronként különböző lelki és szellemi állapotait, tanulónkénti sajátos szociális környezetét, valamint a folyamatosan változó társadalmi igényeket. • Feladatunk, hogy megismerjük partnereink igényeit, és velük együttműködve valósítsuk meg céljainkat. • Működésünk hatékonysága érdekében számba vesszük, elemezzük és folyamatosan fejlesztjük munkafolyamatainkat. • A Herman Ottó Általános Iskola vezetősége és nevelőtestülete elkötelezett a korszerű, „minőségi” iskola működtetésére, a szervezeti kultúra fejlesztésére az általuk létrehozott minőségügyi rendszeren keresztül.

4


2. Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink Mindennapi nevelő-oktató munkánkban a következő pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: Szeretetteljes, biztonságos légkör teremtése, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat, ezért a szülők szívesen bízzák ránk gyermekeiket. Ennek érdekében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban • folyamatosan ellenőrizzük és fejlesztjük környezetünket, hogy az a tanulók érdekeinek és igényeinek minél jobban megfeleljen

• minden lehetőséget megragadunk a kapcsolatépítésre

tanuló és tanuló

tanuló és nevelő

szülő és nevelő

nevelő és nevelő között.

A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése minél magasabb szintű társadalmi boldogulásuk érdekében. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munkával a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, • olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közlünk, melyek

5


megalapozzák

a

tanulók

műveltségét,

világszemléletét,

világképük

formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • oktató

tevékenységünk

célját

a

gyermeki

személyiség

széleskörű

fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, • szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk és régiónk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • lehetőséget teremtünk arra – igénybe véve a legkorszerűbb eszközöket is –, hogy

iskolánk

életéről,

tevékenységéről,

eredményeiről

minél

többet

megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban és régiónkban található oktatási és közművelődési intézményekkel, • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve

a

tanulók

számára

szervezett

városi

szintű

megmozdulások

szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen, • hagyományos rendezvényeinket egyre magasabb színvonalon szervezzük meg, valamint új – városi és regionális szinten nyitott – rendezvényekkel gazdagítjuk lakókörnyezetünk életét.

6


Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), • van elképzelése a jövőjét illetően, • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, • képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, • képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit,

más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

• ismeri

és

alkalmazza

a

közösségben

éléshez

szükséges

magatartásformákat, • ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, • viselkedése udvarias, • beszéde kulturált, • társaival együttműködik, • szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, 7


• képes szeretetet adni és kapni, • szereti hazáját, • megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, • egészségesen él, • szeret sportolni, mozogni, • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Az Európai Tanács lisszaboni következtetései nyomán kidolgozott részletes munkaprogram és az ennek következtében átalakult Nemzeti Alaptanterv elveit követve kiemelten fontos célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: • a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; • aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; • foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon.

8

A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése Terület 1. Anyanyelvi kommunikáció

A kompetencia meghatározása A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Készségek Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus

Attitűdök Az anyanyelvhez való po attitűd kialakítása, felismerve az anyanyelv a személyes és kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek é érveinek nyitott módon történ megközelítése, konstruktív, k párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szereteténe elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív at kialakítása.


A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése Terület

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek

Készségek

Attitűdök

rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni

A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.). A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete.

Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve –

A kulturális különbségek fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsis nyelvek iránt általában (beleé szomszédos országok nyelvé régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) é kultúrák közötti kommunikáció

10



A kompetencia meghatározása igények és szükségletek szerint.

3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

Készségek

Attitűdök

egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.

A számok és mértékegységek biztos ismerete és a A matematikai kompetencia alapelemeinek mindennapi kontextusokban való használata, alkalmazása amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a összeadás és kivonás, grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – szorzás és osztás, az ismeretét foglalja magában. százalékok és törtek, mértékegységek A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb a mindennapi életben felmerülő problémák geometriai és algebrai tételeket is megközelítése és megoldása során, mint beleértve. például: A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és a háztartási költségvetés

Törekvés a „számoktól v félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémá megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás ala tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló ind keresésére. Hajlandóság mások

11



A kompetencia meghatározása térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek megértése.

Készségek kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és

Attitűdök véleményének érvényes (vag érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítá

12





Készségek

Attitűdök

alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírásés ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 3.2 Természettudományi és technológiai kompetenciák

A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai

A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A technológia és más területek – tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszenynyezés, fenntartható

A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a

Érdeklődés a tudomány technológia iránt, azok kritika értékelése, ideértve a biztons kapcsolatos és az etikai kérdé is. A tényszerű adatok pozi kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy

13



A kompetencia meghatározása kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.

4. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek fejlődés) – közötti összefüggések megértése.

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20 a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését; az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén; a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során

Készségek kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata;

Attitűdök logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklőd tudomány, valamint a tudomá vagy műszaki pályák iránt. Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka köz kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az in használathoz és fogékonyság világháló biztonságos és felel használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturá különbségek tiszteletben tartá Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történ használat iránt kulturális, társ és szakmai célú közösségekb hálózatokban való részvétel r

14



5. A tanulás tanulása



Készségek

internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen.

A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása. A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

Attitűdök

A kompetenciák változta és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énké valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe ve hit. A tanulás pozitív, az éle gazdagító tevékenységként v felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség rugalmasság.

15





Készségek

Attitűdök

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során . Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség.

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészsé Tisztesség. Öntudatosság.

6.2 Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel

A polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismerete.

Részvétel a település/lakóhely életében, valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban;

A lakóhelyhez, hazához Európai Unióhoz és általában Európához és a világhoz (a v

16



7. Vállalkozói kompetencia



Készségek

társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban.

választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

A vállalkozói kompetenciának egy aktív

A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai

A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés,

Attitűdök adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböz szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvét Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás ir társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatás A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépé társadalomellenes viselkedés szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint a európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alap férfiak és a nők közötti egyen elfogadása. A különböző vallási és e csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartá megértése. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete. Kezdeményezőkészség Pozitív viszonyulás a

17



8. Kulturális kompetencia



Készségek

Attitűdök

és egy passzív összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése.

eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ah ember vállalkozói készségei t skáláját kamatoztathatja – pé otthon, a munkahelyen és a h közösségben.

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Nyitottság a kulturális kif sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétik érzék fejlesztésére a művész önkifejezés és a kulturális éle folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

18

3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Intézményünk a tananyag egy részét projektoktatás keretében dolgozza fel. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: a.) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b.) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés.

- A tanulói közösség

célzó, beidegző

- Gyakoroltatás.

tevékenységének

módszerek.

- Segítségadás.

megszervezése.

- Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés.


- Ellenőrzés - Ösztönzés. 2. Magatartási modellek bemutatása,

- Elbeszélés.

- A nevelő részvétele a

- Tények és jelenségek

tanulói közösség tevékenységében.

bemutatása.

közvetítése.

- Műalkotások bemutatása. - A követendő egyéni és - A nevelő személyes

csoportos minták kiemelése a közösségi

példamutatása.

életből. - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a

3. Tudatosítás

- A tanulók önálló elemző

(meggyőződés

munkája.

kialakítása).

betartandó magatartási normákról. - Vita.

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át a közvetlen bizalmi kapcsolatig. Célkitűzéseink

alapján

az

alábbi

konkrét

pedagógiai

feladatok

köré

csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

4.1. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok •

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

•

A megismerés képességének fejlesztése.

•

Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.

4.2. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok

20


A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: • A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, játék, munka. • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. • A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

5.1. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: •

Tanórák

•

Tanórán kívüli foglalkozások

•

Szabadidős tevékenységek

•

Iskolai rendezvények

•

Diákönkormányzati munka

21


5.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: •

A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével.

•

A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.

•

A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.

•

Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Kooperatív tanulási technikák alkalmazása.

•

Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

5.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: •

A szabadidő tartalmas, hasznos eltöltését a tanuló belső igényévé tegye.

•

Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére.

•

Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.

•

A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

•

A

séták,

a

kirándulások,

erdei

iskolák

mélyítsék

el

a

természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. •

A kulturális műsorokban való szerepléssel a tanulók szerezzenek gyakorlatot a kisebb-nagyobb nyilvánosság előtti megjelenésben és megnyilvánulásban.

22


5.4. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: •

Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amelyekkel nem sérti az egyéni érdekeket.

•

Fejlessze

a

meglevő

közösségi

munkálatokat,

közösségépítő

felelősségtudat

kialakítására,

tevékenységeket. •

Törekedjen

a

közösség

iránti

fejlesztésére.

5.5. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: •

Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel.

•

Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést.

•

Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív

irányú

elmélyítésével

hatnak

az

egész

személyiség

fejlesztésére.

6. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 6.1. Tanórák Iskolánkban a tanítási órák a csengetési rend szerint követik egymást, de témahetek alkalmával az időbeosztást a munkaközösségek munkatervükben megváltoztathatják. Az órák tartalmát a helyi tanterv alapján elkészített tanmenetek határozzák meg, melyekben megnyilvánul pedagógusaink módszertani szabadsága és kultúrája. Az órák helyszínei lehetnek az intézmény erre a célra kialakított helyiségei és udvara, valamint a pedagógusok által munkatervükben meghatározott

23


egyéb helyszínek (iskolai könyvtár, múzeumok, állatkert, sportlétesítmények, közterületek, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, üzemek, gyárak stb.).

6.2. Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozásainkat a tanév első hónapjában elkészített munkatervekben

határozzuk

meg.

A

munkatervek

elfogadása

egyben

kötelezettségvállalás is a feladatok végrehajtására. • A napközi és a klubnapközi a tanórákra való felkészülést, a társas együttlétet, az aktív pihenést szolgálja. • A szakkörök a tehetség kibontakoztatásának, a kreativitás fejlesztésének, a tanulmányi

versenyekre

való

felkészülésnek

szinterei.

A

szakkörök

indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetése dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. • A felzárkóztató foglalkozásokon a lassabban haladó tanulók esélyt kapnak tanulmányi munkájuk fejlesztésére. • A sportkörök célja a tanulók rendszeres testgyakorlásra szoktatása, valamint természetes mozgásigényük kielégítése. • A sportedzéseken a tanulók egy-egy sportág szabályaival és gyakorlásának módjával ismerkednek meg, valamint felkészülnek a versenyekre. • A tanulmányi kirándulások munkaterv alapján szerveződnek konkrét pedagógiai céllal. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket külső források (pályázatok, alapítvány) bevonásával csökkentsük. • Az erdei iskolai program nélkülözhetetlen színtere a pedagógiai munkának. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A helyszíneket valamint az aktuális feladatokat munkatervben határozzuk meg. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes (itt a kötelező tananyagon felüli ismeretbővítés folyik), a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de mindent megteszünk

24


annak érdekében, hogy ezeket külső források (pályázatok, alapítvány) bevonásával csökkentsük. • A Herman Ottó Napok a tanulók öntevékenységét helyezi középpontba. Az általában

3

napos

rendezvénysorozaton

olyan

tevékenységközpontú

foglalkozásokat szervezünk, melyek fejlesztő hatásúak az egyénre és közösségre

egyaránt.

A

szervezésben

a

diákönkormányzat

aktívan

közreműködik. • Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

6.3. Szabadidős tevékenységek • A múzeum- és színházlátogatások a közös kulturális élmény színterei. • A sportesemények látogatása megismerteti a tanulókkal a versenysportot, miközben megtapasztalják a sportküzdelmek példaértékű hangulatát. • A nyári- és sporttáborok élményekben és tapasztalatokban gazdag napokat adnak a gyerekeknek. • A heti rendszerességgel tartott napközis, szabadidős programok kulturálisés sportélményt nyújtanak.

6.4. Iskolai rendezvények • Az

iskolai

ünnepélyek

kifejezésének.

Nemzeti

teret

adnak

ünnepeinkről

az

egy

minden

nemzethez évben

közös

tartozás iskolai

ünnepéllyel, iskolarádió műsorral, akadályversennyel, múzeumlátogatással emlékezünk meg. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek,

vetélkedők, melyeket

az iskolában évente

rendszeresen

szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók

felkészítését

a

különféle

versenyekre

a

nevelők

szakmai

munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. • A Halloween és a Márton Napi rendezvények megismertetik a gyerekekkel más népek kultúráját, miközben tartalmas szórakozást nyújtanak.

25


• Az

iskolai

farsangi

rendezvény

közösségformáló

és

személyiség-

kibontakoztató hatása mellett összehozza az intézmény minden partnerét. • A Miénk a színpad rendezvény az önkifejezés egyedülálló lehetőségét nyújtja, melynek keretében lehetőség nyílik a tanulói projektmunkák bemutatására is.

6.5. Diákönkormányzati munka A diákszervezet a tanulók jogainak érvényesítése, ötleteik kibontakoztatása szempontjából kulcsfontosságú szerepet tölt be, mindemellett a tanulók állampolgári ismereteinek gyakorlati oktatását is szolgálja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a

3-8.

osztályokban

megválasztott

képviselőkből

álló

testület

irányítja.

A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nevelőtestületünk nagyon fontosnak tartja a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Feladataink: • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. • Szoros kapcsolat tartása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal. • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. • A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak fejlesztése. • A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése szakembereink bevonásával. A feladatok végrehajtásának eszközei: •

felzárkóztató foglalkozások tartása szükség szerint minden évfolyamon;

26


•

napközi otthon működtetése az alsó tagozaton;

•

klubnapközi műküdtetése a felső tagozaton;

•

a családlátogatások szervezése az osztályfőnökök megítélése és a szülők kérése alapján.

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja

a

figyelmet

tehetséges

tanítványainkra,

hogy

megfelelően

gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetséggondozás eszközei iskolánkban: •

az eredmények, sikerek rendszeres és nyilvános elismerése;

•

tanulócsoportok bontása;

•

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

•

a tehetséggondozó foglalkozások;

•

az iskolai sportkör szervezése;

•

a sportedzések tartása;

•

a szakkörök megszervezése;

•

versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások, pályázatok szervezése és lebonyolítása (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

•

a szabadidős foglalkozások szervezése és lebonyolítása (pl. színház- és múzeumlátogatások);

•

iskolai könyvtárhasználat biztosítása a hét négy napján;

•

Internethasználat biztosítása a hét minden munkanapján;

•

iskolai nyilvános fellépések szervezése és lebonyolítása (Miénk a színpad, Farsang).

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok Tanulóink

előképzettségében

nemcsak

a

megszerzett

ismeretek,

készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség

27


nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében is. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Pedagógiai eszközeink: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon; • tanulócsoportok bontása a megfelelő pedagógiai cél és a gazdaságosság együttes figyelembe vételével; • a napközi otthon szervezése alsó tagozaton; • a klubnapközi szervezése felső tagozaton; • az egyéni foglalkozások tartása; • a felzárkóztató foglalkozások tartása; • a

továbbtanulás

irányítása,

segítése

szaktanácsadással,

előkészítők

szervezésével.

10. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Iskolánk tantestülete kitüntetett figyelemmel fordul a sajátos nevelési igényű gyermekek felé. A

különböző

részképesség-zavarok

(diszlexia,

diszgráfia,

diszkalkulia,

hiperaktivitás, figyelemzavar) erőteljesen gátolhatják a gyermekek tanulmányi munkáját. A bármely okból kialakuló olvasászavar ugyanis hamar magával hozza a memoriter tanulásának nehezítettségét, amely a tantárgyak tanulásakor jelent hátrányt. Ezek a gyerekek a felső tagozatra már komplex tanulási zavart is mutatnak, amely jelentősen megnehezíti az adott gyermek, az adott osztály és az osztályt 28


tanító kollégák életét. Ezért tűzzük ki célul, hogy alsó tagozatban a ma lehetséges legfejlettebb eljárásokkal segítjük tanulóinkat az ismeretszerzésre alkalmas olvasásiírási készség kialakításában. E munka hatékonyabbá tétele érdekében alakítottuk meg segítőpedagógiai munkaközösségünket, mely a tanulásban bármely okból elmaradó tanulók vizsgálatát,

fejlesztését,

a

tanulók

szüleinek,

pedagógusainak

szupervíziós

megsegítését tervezi, szervezi, irányítja. A munkaközösség tagjai diagnosztizáló munkával feltárják a különleges bánásmódot

igénylő

tanulókat.

Szeptember

hónapban

valamennyi

elsős

kisgyermeket megfigyelnek, s az osztálytanítókkal folytatott konzultáció során döntik el, hogy kik részesülnek logopédiai, fejlesztőpedagógusi vagy pszichopedagógiai terápiás kezelésben. Tanácsokkal látják el a tanítókat azon gyermekek esetében, akikre célszerű fokozott figyelmet fordítani, bár a veszélyeztetett kategóriába nem tartoznak. A fejlesztendő gyermekek szüleivel is ők veszik fel a kapcsolatot. Folyamatos

szupervíziós

lehetőséget

biztosítanak

valamennyi

kolléga

számára, akinek bármely tanítási területen egy-egy tanulóval kapcsolatban nehézsége támad. Ellátják őket tanácsokkal a gyermekkel való bánásmódot illetően, továbbá a tanítási órákba integrálható, differenciálásra alkalmas fejlesztő anyagokat bocsátanak rendelkezésükre. A részképesség-zavaros gyerekeket a fejlesztő pedagógusok és a tanítók véleménye alapján a szülő egyetértésével legkésőbb a 3. osztály első félévében küldik szakértői vizsgálatra. Felső tagozaton bizonyos tanulók esetében, akiknél a sokrétű terápiás munka eredménye nyomán sem alakult ki az eszközszintű olvasási képesség, a tananyag elsajátítását nem remélhetjük pusztán a tankönyvekből. Az elkövetkezendő évek kiemelkedő fontosságú feladata, hogy tantestületünk a segítő szakemberekkel együttműködve alternatív, audiovizuális lehetőségeket kihasználó tanulási stratégiákat dolgozzon ki. Azok az egyébként ép intellektusú gyermekek, akik az írásbeliségben megmutatkozó hiátusuk miatt teljesítenek alul, kapjanak olyan lehetőséget, amely esélyegyenlőséget biztosít nekik. A segítőpedagógiai munkaközösség szakmai irányítása alapján működik a kislétszámú, fejlesztő osztály, melyet városi hagyományok alapján négyévente

29


indítunk. Iskolánk a szakmai bázisa – kistérségi viszonylatban is – a fejlesztő osztályoknak.

11. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Szükség esetén családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

11.1. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: •

A gyerekek elemi szükségletei (élelem, tisztálkodás, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése.

•

Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül.

•

A tanulók intézményi ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (napközi, tanulószoba, ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, tankönyvtámogatás, étkezési támogatás stb.).

30


•

Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően.

•

A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusunk gyors és hatékony intézkedést kezdeményez! Megvizsgáljuk, •

hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését.

•

hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása.

•

hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot.

•

hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét.

•

hogy

folyamatos

ellenőrzést

igényel-e

a

hátrányos

helyzetű

és

a

veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése. •

hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.

•

hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A családok életkörülményeinek kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülnek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív

31


példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A szociális hátrányok enyhítését a következő tevékenységekkel valósítjuk meg: •

tehetséggondozó programok szervezése,

•

kislétszámú osztályok szervezése,

•

napközis, klubnapközis ellátás biztosítása,

•

szülők, családok életvezetési gondjainak segítése,

•

a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,

•

hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz,

•

drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,

•

felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében

iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

13. Egészségnevelési program A gyerekek hosszú éveket töltenek iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, preferenciák kialakítását. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul.

13.1. Egészségfejlesztési, egészségnevelési team munkában résztvevők: • intézményvezető, • egészségtan tanár,

32


• testnevelők, • szabadidő-szervező, • diákönkormányzatot segítő pedagógus, • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, • pszichopedagógus, • iskolaorvos és védőnő.

13.2. Segítő kapcsolatok színterei Az

intézményen

belüli

kapcsolatot

az

egészségfejlesztő

team,

az

osztályfőnökök, szaktanárok és a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, különböző szakemberek, szakértők bevonására. Ezek: szülők, család szülői munkaközösség, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, rendvédelmi szervek.

13.3. Módszerek Tantárgyakban történő megjelenés Szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok Környezetvédelmi tevékenységek Egészségnap

13.4. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés egy olyan folyamat, mely során a teljesség igényével kell megjeleníteni az optimum felé való törekvésünket.

13.4.1. Iskolai étkeztetés • El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek.

33


• Az étkezést biztosító cég a életkornak megfelelően, korszerű szakmai szempontok alapján állítsa össze az étlapot. • Módot kell teremteni egyes speciális étkezési igényű gyerekek étkeztetésére. • Szemléletváltás szükséges az iskolai büfé választékával kapcsolatban. Legyen lehetősége a gyermeknek az egészséges étkezési szokásoknak megfelelő

uzsonnát

venni

(gyümölcs

joghurt,

barnalisztből

készült

péksütemény stb.).

13.4.2. Mindennapos testmozgás Programunk részletesen helyi tantervünkben szerepel. Alapvető tevékenységeink: • a testnevelés órákon felül edzés, sportkör, úszás – biztosítása; • osztályok közötti sportversenyek, házibajnokságok rendezése, hogy a tanulóknak a mozgás igazi örömöt jelentsen; • az iskolai testnevelés óra keretében tartásjavító torna beiktatása; • a gyógytestnevelés foglalkozások beillesztése az órarendbe.

13.4.3. Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés • Pedagógusok példamutatása • Kapcsolattartás a családokkal

13.5. Egészségnevelési feladatok Célunk, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése, védelme érdekében. Feladataink: • Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmóddal kapcsolatos tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. • A tanulók egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, rendszeres ellátás biztosítunk az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.

34


• A tanulók életkorának megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében megtanítjuk az egészségmegőrzés szempontjából legfontosabb ismereteket: rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, egészségkárosító magatartásformák elkerülése (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), harmonikus családi, felnőtt- és kortárskapcsolatok kialakítása, fenntartása, a környezet védelme, aktív életmód, aktív szabadidő-eltöltés személyi higiéné, lelki egyensúly megteremtése, szexuális fejlődés, baleset-megelőzés, egészségüggyel való együttműködés, időbeni orvoshoz fordulás. • Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata tanórán és tanórán kívül egyaránt. • Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Tanórai programon belül: környezetismeret, természetismeret, biológia, közlekedési ismeretek, osztályfőnöki, testnevelés, egészségtan órák. Tanórai

programon

kívül:

szakkörök,

sportkörök,

napközis

foglalkozások, szabadidős, környezetvédelmi programok, tanulmányi kirándulás, diákönkormányzati rendezvények, erdei iskola, nyári táborok, egészségnap.

14. Környezeti nevelés 14.1. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2OO3.) 35


14.2. A környezeti nevelés alapelvei és hosszú távú céljai A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: • a fenntartható fejlődés • a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései • alapvető emberi szükségletek • emberi jogok • demokrácia • elővigyázatosság • biológiai és társadalmi sokféleség • az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanulóink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: • a környezettudatos magatartást és életvitelt • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt • a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését • a rendszerszemléletet • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését • az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

14.3. Helyzetelemzés, helyzetkép A Herman Ottó Általános Iskola alapvetően lakótelepi intézmény. A nyolcvanas évek elején épült panelházak a város nyugati részét foglalják el. Tanulóink túlnyomó többsége itt lakik. Másrészt azonban az utóbbi években történt infrastrukturális

fejlesztések

miatt

iskolánk

közelebb

került

a

környező 36


településekhez. Gépkocsival csak néhány percre vagyunk Törökbálinttól, Érdtől, Biatorbágytól és Diósdtól. Az ott lakóknak nem jelent gondot, ha budaörsi iskolát szeretnének választani gyermekük számára. Mindemellett a budaörsi munkahelyek egyre nagyobb száma miatt Budapestről is sok tanulóra lehet számítani. Az utóbbi évtizedben a lakóteleptől nyugatra sok családi ház került tető alá, a legutóbbi három évben pedig közel 200 új társasházi lakás épült. Ebből adódóan a legkülönbözőbb szociális helyzetű családok élnek körzetünkben. Előfordul a százmilliós villában élő família, de nem ritka a komfort nélküli lakásokban tengődő család sem. A főváros közelsége által adott kulturális lehetőségeket rendszeresen kihasználjuk. Növekszik a forgalom és zsúfoltság, mely szintén a budapesti szomszédság következménye. Budaörs így csaknem olyan ingergazdag környezet, mint Budapest, mégis – közel a zöldövezethez – árasztja a vidék nyugalmát.

14.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 14.4.1. Tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Helyet kapnak az interaktív módszerek, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

14.4.2. Tanórán kívüli programok A

gyerekek

olyan

versenyeken

indulnak,

ahol

a

környezet-

és

természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. minden évben az 5. és 6. évfolyamok számára meghirdetett Kaán Károly országos környezet- és természetismereti verseny iskolai és megyei fordulói, Herman Ottó verseny). • gyűjtési akciók (folyamatosan történik az iskolában elhelyezett gyűjtőbe használt elem gyűjtése, valamint évente két alkalommal papírgyűjtés). • kiállítások

37


•

Herman Ottó Napok

14.4.3. Iskolán belüli együttműködés • Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. • Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. • Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Ebben nagy szerepe van az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. Fontos az együttműködés a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában majd megóvásában is. • Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. E téren fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges

papírfelhasználást,

gyűjtsük

a

hulladékpapírt

és

a

kifogyott

nyomtatópatront. Példamutató lehet az is, hogy a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezeket a kémia órákon is tanítjuk, így otthon is lehetőségük van e kímélő szerek használatára. A folyosókon elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők helyes használatához nemcsak a gyerekek, hanem a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

14.4.4. Iskolán kívüli együttműködés • Folyamatos

együttműködésre

törekszünk

az

Önkormányzat

Környezetvédelmi Bizottságával, valamint a környezeti neveléssel is foglalkozó intézményekkel (múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok stb.). 38


39


14.5. A célok megvalósításának eszközei

14.5.1. Szakórák • a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, • természetvédelmi versenyekre felkészítés. A környezeti nevelési módszerek:

együttműködő tanulási technikák,

játékok, riportmódszer, házi dolgozat kiselőadás iskolarádió-műsor készítés projektmódszer, művészi kifejezés, közösségépítés.

14.5.2. Iskolai környezet Erős fejlesztő-nevelő hatása van a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének. Iskolánk tágas folyosókkal, világos, nagy tantermekkel rendelkezik. A falak és a folyosók díszítésénél sok lehetőség van a környezeti nevelésre. Az iskola előtti nagy reggeli és délutáni forgalom miatt a közelben „fekvőrendőrök” lassítják a járműveket. A kerékpárral közlekedők számára biciklitároló is biztosított. A közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása kiemelt helyet kap. Télen

madáretetők,

madárodúk

kihelyezésére

és

gondozására

nyílik

lehetőség. Formázott: Térköz Utána: 12 pt

15. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos nevelési feladatok A fogyasztóvédelem körébe tartozó ismereteket nem egyetlen tantárgy keretében

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér

kell a tanulóknak megtanítani, hanem a korszerű fogyasztói magatartás és kultúra

Formázott: Sorkizárt, Sorköz: 1,5 sor

tudnivalóinak az egész tananyagban jelen kell lenniük. Ez tehát azt jelenti, hogy a tananyagfejlesztés során meg kell találni a módját, hogy mely tantárgyba milyen

40


ismereteket lehet – és kell – beépíteni ahhoz, hogy tanulmányaik végére érve a tanulók tudatos fogyasztóként képesek legyenek ellenállni a fogyasztói társadalom különféle veszélyeinek is. A matematikaórák – a számolási készségek elsajátíttatásán, a műveletek megtanításán kívül – lehetőséget adnak a pénzhasználati rutin kialakítására is, például a nemzeti valuta és az euró közötti átváltások, a különféle gazdaságossági számítások gyakoroltatására. A természetismereti témakörök megalapozhatják az egészségtudatos életmód, a környezeti kultúra kialakításához szükséges fogyasztói magatartást. A

földrajz alkalmas lehet – egyebek között – a termelés és a kereskedelem

alakulásának, a globális méretű egymásrautaltság állomásainak az érzékeltetésére. Az

állampolgári

szükségletek,

a

ismeretekben jogok

és

mindenképpen

kötelességek

helyet

fogyasztásra

kell is

adni

az

hatást

emberi gyakorló

mechanizmusának ismertetésére, a szegénység és a gazdagság etikai, szociológiai és kulturális vonatkozásainak megértetésére. Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus Formázott: Sorköz: 1,5 sor

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség

szoros

összefüggése,

az

ún.

cselekvési

kompetenciák

fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása

41

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus


hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Félkövér, Betűszín: Automatikus

Az értékek formálásában lényeges például: •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

•

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

•

a természeti értékek védelme.

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial Formázott: Sorkizárt, Sorköz: 1,5 sor, Többszintű + Szint: 1 + Számozás stílusa: Listajel + Igazítás: 0,63 cm + Tabulátorhely: 1,27 cm + Behúzás: 1,27 cm

42

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Félkövér, Betűszín: Automatikus

Fontos továbbá a fogyasztás során:

Formázott: Sorköz: 1,5 sor

•

a tájékozódás képessége,

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial

•

a döntési helyzet felismerése és

•

a döntésre való felkészülés.

Formázott: Sorkizárt, Sorköz: 1,5 sor, Többszintű + Szint: 1 + Számozás stílusa: Listajel + Igazítás: 0,63 cm + Tabulátorhely: 1,27 cm + Behúzás: 1,27 cm

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus

a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a

Formázott: Sorköz: 1,5 sor

takarékosságot.

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín:

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a


kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín:

életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:


Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív


marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

16. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Formázott: Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus Formázott

... [1]

Formázott

... [2]

Formázott

... [3]

Formázott

... [4]

Formázott

... [5]

Formázott

... [6]

Formázott

... [7]

Formázott

Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.

43

Törölt: Törölt: 5

... [8] Oldaltörés


Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Törölt: 5

16.1. Iskolánk együttműködési formái Törölt: 5

16.1.1. A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: •

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják.

•

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat.

•

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel a házirendben megfogalmazottak szerint.

•

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. Törölt: 5

16.1.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: •

Családlátogatás: szükség szerint, előre egyeztetett időpontban.

•

Szülői értekezlet: a munkatervben meghatározott időpontokban, illetve az osztályfőnök vagy a szülők indítványára előre egyeztetett időpontban.

•

Fogadóóra:

a munkatervben

meghatározott

időpontokban, vagy a

pedagógus és a szülő közötti egyéni megállapodás alapján. •

Nyílt tanítási nap: munkaterv szerint.

•

Írásbeli tájékoztató: a helyi tantervben megfogalmazottak szerint.

44


•

Szakkörök indítása: tanári, szülői vagy diák kezdeményezésre.

•

Előadások szervezése: tanári, szülői vagy diák kezdeményezésre.

•

Szülői fórum: évente kétszer az iskolai szülői munkaközösséggel egyeztetve.

•

Megbeszélés az iskolai szülői munkaközösség elnökségével: az igazgató vagy az elnökség kezdeményezésére.

•

Közös rendezvények: Farsang, Miénk a színpad. Törölt: 5

16.1.3. A szülők részéről a következőkre számítunk: •

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

•

ötletnyújtást az előadások témáihoz,

•

őszinte véleménynyilvánítást a megadott fórumokon,

•

együttműködő magatartást,

•

nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést,

•

érdeklődő, segítő hozzáállást,

•

szponzori segítségnyújtást közvetlenül (természetben), vagy az iskolánk mellett működő alapítványon keresztül. Törölt: 5

16.1.4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: •

További közös rendezvények (pl.: szülők, nevelők bálja) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.

•

Osztály-család közös hétvége.

•

A partneri elégedettségvizsgálat során a szülők által hiányosságként vagy fejlesztendő területként megjelölt témákra intézkedési terveket dolgozunk ki, ezeket megvalósítjuk, értékeljük. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a szülők elégedettsége iskolánkkal – reményeink szerint – nő.

45

43. oldal: [1] Formázott

Turcsik Viktor

2007.12.28. 20:28:00

Betűtípus: (Alapérték) Arial, Nem Félkövér, Betűszín: Automatikus 43. oldal: [2] Formázott

Turcsik Viktor

2007.12.28. 20:28:00

Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus 43. oldal: [3] Formázott

Turcsik Viktor

2007.12.28. 20:28:00


Turcsik Viktor

2007.12.28. 20:28:00


Turcsik Viktor

2007.12.28. 20:28:00


Turcsik Viktor

2007.12.28. 20:28:00


Turcsik Viktor

2007.12.28. 20:28:00


Turcsik Viktor

Betűtípus: (Alapérték) Arial, Betűszín: Automatikus

2007.12.28. 20:28:00

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja

Recommend Documents