A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja. Tartalomjegyzék

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja

2010.


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..................................................................................................... 2 1. Küldetésnyilatkozat ............................................................................................. 4 2. Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink...................................................... 5 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ............................ 18 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................ 22 4.1. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok ........................................................... 22 4.2. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok ............................................ 22 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................. 23 5.1. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: .................................................................................................................................... 23 5.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: .............................................. 23 5.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................ 23 5.4. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: ............................................................ 24 5.5. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: ..................... 24 6. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ........................................................ 24 6.1. Tanórák.............................................................................................................................. 24 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................ 24 6.3. Szabadidős tevékenységek ................................................................................................ 25 6.4. Iskolai rendezvények ......................................................................................................... 26 6.5. Diákönkormányzati munka ............................................................................................... 26 7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................................................................................................................. 26 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység........................... 27 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok .. 28 10. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése ................................................. 28 11. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................ 29 11.1. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: .................................................. 29 12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ................................. 30 13. Egészségnevelési program ............................................................................ 31 13.1. Egészségfejlesztési, egészségnevelési team munkában résztvevők: ............................... 31 13.2. Segítő kapcsolatok színterei ............................................................................................ 31 2


13.3. Módszerek ....................................................................................................................... 32 13.4. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................... 32 13.4.1. Iskolai étkeztetés .................................................................................................. 32 13.4.2. Mindennapos testmozgás ..................................................................................... 32 13.4.3. Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés ................................................... 32 13.5. Egészségnevelési feladatok ............................................................................................. 32 14. Környezeti nevelés ......................................................................................... 33 14.1. A környezeti nevelés célja............................................................................................... 33 14.2. A környezeti nevelés alapelvei és hosszú távú céljai ...................................................... 33 14.3. Helyzetelemzés, helyzetkép ............................................................................................ 34 14.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban .................................................................... 34 14.4.1. Tanórai oktatásszervezésben ................................................................................ 34 Természetvédelem és felelősség .............................................................................................. 36 Környezeti nevelés és szocializáció ......................................................................................... 36 14.4.2. Tanórán kívüli programok .................................................................................... 40 14.4.3. Iskolán belüli együttműködés............................................................................... 40 14.4.4. Iskolán kívüli együttműködés .............................................................................. 40 14.5. A célok megvalósításának eszközei ................................................................................ 41 14.5.1. Szakórák ............................................................................................................... 41 14.5.2. Iskolai környezet .................................................................................................. 41 16. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ....................... 41 16.1. Iskolánk együttműködési formái ..................................................................................... 41 16.1.1. A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: .................................... 41 16.1.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:..................................... 42 16.1.3. A szülők részéről a következőkre számítunk: ...................................................... 42 16.1.4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: ..... 42

3


1. Küldetésnyilatkozat

Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. (Birtalan Ferenc: Míg megnövök) • A Herman Ottó Általános Iskola egy dinamikusan fejlődő oktatási intézmény. • Küldetésünk egyrészt, hogy biztonságos teret adjunk az általános iskolás korú ifjúság testi és szellemi fejlődésének, másrészt tehetségük kibontakoztatása, képességük folyamatos fejlesztése révén alkalmassá tegyük őket arra, hogy a társadalom sikeres tagjaivá váljanak. • Hisszük, hogy az iskola nem csupán a nevelés-oktatás intézménye, hanem olyan kulturális, sport és szabadidő központ, melyet a város és a régió gyermek és felnőtt lakossága egyaránt igénybe vehet. • Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi, idegen nyelvi, elektronikus és

vizuális

kommunikáció

fejlesztésére,

figyelembe

véve

az

ifjúság

életkoronként különböző lelki és szellemi állapotait, tanulónkénti sajátos szociális környezetét, valamint a folyamatosan változó társadalmi igényeket. • Feladatunk, hogy megismerjük partnereink igényeit, és velük együttműködve valósítsuk meg céljainkat. • Működésünk hatékonysága érdekében számba vesszük, elemezzük és folyamatosan fejlesztjük munkafolyamatainkat. • A Herman Ottó Általános Iskola vezetősége és nevelőtestülete elkötelezett a korszerű, „minőségi” iskola működtetésére, a szervezeti kultúra fejlesztésére az általuk létrehozott minőségügyi rendszeren keresztül.

4


2. Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink Mindennapi nevelő-oktató munkánkban a következő pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: Szeretetteljes, biztonságos légkör teremtése, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat, ezért a szülők szívesen bízzák ránk gyermekeiket. Ennek érdekében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban • folyamatosan ellenőrizzük és fejlesztjük környezetünket, hogy az a tanulók érdekeinek és igényeinek minél jobban megfeleljen

• minden lehetőséget megragadunk a kapcsolatépítésre    

tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között.

A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése minél magasabb szintű társadalmi boldogulásuk érdekében. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munkával a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, • olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • oktató tevékenységünk célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, • szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, 5


• törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk és régiónk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • lehetőséget teremtünk arra – igénybe véve a legkorszerűbb eszközöket is –, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban és régiónkban található oktatási és közművelődési intézményekkel, • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen, • hagyományos rendezvényeinket egyre magasabb színvonalon szervezzük meg, valamint új – városi és regionális szinten nyitott – rendezvényekkel gazdagítjuk lakókörnyezetünk életét. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), • van elképzelése a jövőjét illetően, • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, • képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, • képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, 6


• • • • • • • • • • • • •

 a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Az Európai Tanács lisszaboni következtetései nyomán kidolgozott részletes munkaprogram és az ennek következtében átalakult Nemzeti Alaptanterv elveit követve kiemelten fontos célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. Nevelőoktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását.

7

A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése Terület 1. Anyanyelvi kommunikáció

A kompetencia meghatározása A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése.

Készségek Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus

Attitűdök Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szeretetének elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.


A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése Terület

A kompetencia meghatározása

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek

Készségek

Attitűdök

rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni

A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.). A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete.

Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve –

A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek iránt általában (beleértve a szomszédos országok nyelvét, a régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) és a kultúrák közötti kommunikáció iránt.

9



A kompetencia meghatározása igények és szükségletek szerint.

3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése.

Készségek

Attitűdök

egyes esetekben – ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása.

A számok és mértékegységek biztos ismerete és a A matematikai kompetencia alapelemeinek mindennapi kontextusokban való használata, alkalmazása amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak – a összeadás és kivonás, grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak – szorzás és osztás, az ismeretét foglalja magában. százalékok és törtek, mértékegységek A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb a mindennapi életben felmerülő problémák geometriai és algebrai tételeket is megközelítése és megoldása során, mint beleértve. például: A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és a háztartási költségvetés

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások

10



A kompetencia meghatározása térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek megértése.

Készségek kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és

Attitűdök véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására.

11





Készségek

Attitűdök

alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírásés ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 3.2 Természettudom á-nyi és technológiai kompetenciák

A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai

A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A technológia és más területek – tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszenynyezés, fenntartható

A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a

Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos és az etikai kérdéseket is. A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy

12



A kompetencia meghatározása kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.

4. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek fejlődés) – közötti összefüggések megértése.

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20 a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését; az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén; a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy

Készségek kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése.

Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus

Attitűdök logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt. Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITT-használat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

13



5. A tanulás tanulása



Készségek

átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

levelezés használata; az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen.

A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása. A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

Attitűdök

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

14





Készségek

Attitűdök

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során . Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség.

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

6.2 Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel

A polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismerete.

Részvétel a település/lakóhely életében, valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban;

A lakóhelyhez, hazához, az Európai Unióhoz és általában véve Európához és a

15



A kompetencia meghatározása társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban.

Készségek választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

Attitűdök világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

16





7. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése.

8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

Készségek A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása. A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Attitűdök Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja – például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

17

3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Intézményünk a tananyag egy részét projektoktatás keretében dolgozza fel. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: a.) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b.) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a - Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása. tevékenységében. - Műalkotások bemutatása. - A követendő egyéni és - A nevelő személyes csoportos minták kiemelése a közösségi példamutatása. életből. - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a - A tanulók önálló elemző betartandó magatartási munkája. normákról. - Vita.


Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei és eljárásai az intézményi értékrend és alapelvek mentén, a TÁMOP 3.1.4 pályázat tartalmi elemeivel kiegészítve: Cél A kompetencia-alapú oktatás keretében a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák tanórai és tanórán kívüli fejlesztése. A TÁMOP 3.1.4 pályázat támogatásával a 20092015. között intézményi szinten teljes lefedettséggel kompetencia alapú programtantervek, tanmenetek, tankönyvek használata Az alapműveltség megszerzése, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. A helyi tantervben az alapműveltség kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók meglévő ismereteit, melyek alapján fontosnak tartjuk a tudáskülönbségek tudatos kezelését.

Egyéni fejlettségi szinthez igazított differenciált ismeretek átadása A helyi tantervben az alapműveltség kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni fejlettségéhez – mennyiségben és

Feladat Az adott szaktárgyi fejlesztésen túl a kulcskompetenciák, kereszt tantervi fejlesztései is bekerüljenek az oktatónevelő munkába, helyi kompetencia alapú tantervünket ennek szellemében folyamatosan fejlesztjük

A meglévő tudásszint feltárása, összetett, rendszert alkotó kognitív struktúrák belső fejlesztésének segítése, a kritikai gondolkodás fejlesztésének beépítése az órai feladatokba. Konstruktív pedagógiai módszerekkel törekszünk arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók belső értelmező kereteinek feltárása, működtetése és újraalkotása kerüljön. Fő szempont az önálló ismeretszerzés utáni igény kialakítása. Kiemelt feladat: a tananyag egyéni tanulási utakká való átalakítása. Az önálló ismeretszerzés utáni igény kialakítása. Az iskola elsődleges, kiemelt feladata a biztos alapkészségek kialakítása minden gyereknél. A tanulók számára annyi

Eszközök és eljárások Személyközpontú, személyiségfejlesztő, konstruktív, interaktív pedagógiai módszerek alkalmazása folymatos belső hospitálások és mentorálások, team munkák eredményeképp. A pedagógusok szemléletváltozásának segítése külső előadások, konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, tréningek, tanácsadás, mentorálás által. A gyermekek előzetes ismereteinek, tudásszintjének, képességeinek feltárása diagnosztizáló módszerekkel, mérési eredmények összegzése, egyéni és/vagy csoportos fejlesztési terv készítése. SDT szaktárgyi alkalmazása, IKT eszközök készségszintű használata, kooperatív óraszervezés. Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, projekt tanulási forma. Szaktárgyi versenyek, tehetséggondozás, differenciált képességfejlesztés. Interaktív – reflexív tanítási technikák alkalmazása. SDT tananyagszerkesztő segítségével differenciált rétegmunkára alkalmas

19


minőségben – igazodó ismereteket, jártasságokat, képességeket és készségeket. Tartalmi, mennyiségi és minőségi differenciálást szolgáló pedagógiai módszerekkel törekszünk arra, hogy a tanulás középpontjába a tanulók belső értelmező kereteinek feltárása, működtetése és újraalkotása kerüljön. A tanulásszervezés struktúrájának folyamatos átalakítása A merev órakeretek átalakítása, átszervezése, melyben modulok, projektek, epochák integrált oktatás, tanórán kívüli tevékenységek kapnak helyet.

A pedagógusszerep átalakulásának tudatosítása: támogató, tanulásszervező, mentoráló/facilitáló szerep kialakítása

Partnerség, horizontális tanulási modell kialakítása, partneri kapcsolatok ápolása más közoktatási és szolgáltató intézményekkel.

és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítani, amennyire az adott fejlettségi fokán szüksége van ahhoz, hogy egy-egy ismeret biztos készséggé válhasson. Rendszeres digitális tanórák megszervezése, ahol az óra 25%-ban IKT eszközöket alkalamzunk.

tananyagok. IKT eszközök, kooperatív óraszervezés. Egyéni, páros, kiscsoportos, kooperatív, tanulásszervezési módok, módszerek.

Az új struktúra alapján a tanmenetek átgondolása, átalakítása. Az iskolai, tanórán kívüli rendezvények (projektek, témahetek, Miénk a színpad, Farsang, erdei iskola) alkalmával az éves tervben meghatározott felelősök, projektgazdák közösen tervezik meg a tevékenységeket, továbbá alkalmi munkacsoportok is szerveződnek az előre nem tervezett aktuális feladatokra. A pedagógusok szemléletváltásának segítése, támogató, fejlesztő „mag” működtetésével.. Különböző fejlesztési területeken a legkiválóbbakból álló fejlesztőcsoportok .munkájának támogatása.

Egy tagozaton, egy évfolyamon, egy osztályban tanítók összehangolt pedagógiai munkája.

Információszerzés, továbbítás beépítése a hétköznapi gyakorlatba. Adaptáció. Jó gyakorlatok átadása.. Nyilvánosság biztosítása.

Intézmények látogatása, hospitálás, partnerkapcsolatok felvétele. Partnerkapcsolatok ápolása. Szakmai rendezvények szervezése. Honlap folyamatos

A pedagógusok szemléletváltozásának segítése, megerősítése előadások, konferenciák, műhelyfoglalkozások, hospitálások, tréningek tanácsadás, mentorálás által.

20


TÁMOP 3.1.4. Önálló intézményi innovációk megvalósítása, fenntartása és nyomonkövetése

TÁMOP 3.1.4 Kompetencia implementációinak fenntartása felmenő rendszerben

25%-os IKT fenntartása

Projektpedagógia folyamatos fejlesztése osztály és iskolaszinten. Jó gyakorlatok továbbfejlesztése

TÁMOP 3.1.4-ben vállalt saját innovációk intézményi támogatása, humánerőforrás, eszközök és órakeretek biztosítása 1. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: magyar 5., majd 6. évfolyam. 2. Szókincsfejlesztés program 3. Kommunikáció-dráma tantárgy az 1.-2. évfolyamon, 4. Témahét-erdei iskola program. Felmenő rendszerben folymatosan fenn kell tartani a kompetencia alapú tanítás-tanulás elvét és gyakorlatát. Az 5 év fenntartási kötelezettség teljesítésének ütemezése a Helyi tantervben.

A bevont tanulócsoportok digitális kompetenciájának folyamatos fejlesztése a tanórákon rendszeresen alkalmazott digitális eszközökkel. Ehhez szükséges eszközpark fejlesztése önerőből és pályázatok útján. IKT stratégia A TÁMOP 3.1.4-ben vállalt 3 hetes projektek továbbfejlesztése, további iskolai projektek szervezeti kultúrába való beillesztése, továbbfejlesztése.

frissítése. Pedagógiai rendezvényeken, pályázatokon való aktív részvétel. Folyamatos szakmai és szülői tájékoztatás. Belső hospitálások, óralátogatások, munkacsoportok működtetése.

Tanulásmódszertan, tevékenységközpontú tanítás, programcsomagok, saját fejlesztésű modulok, eszközök. Belső hospitálás, mentorálás, belső továbbképzések megszervezése az egységes módszertani kultúra fenntartása érdekében. Szabad és vásárolt szoftverek. Számítógépes termek, mobil számítógépterem, digitális zsúrkocsi. Osztályokban elhelyezett számítógépek, laptopok, interaktív táblák, projektorok. Éves projektterv projektgazdák, felelősségi körök meghatározásával. A projektek az iskola éves tervében kerüljenek

21


rögzítésre.

A TÁMOP 3.1.4 támogatásával a szakmai tervben meghatározottak alapján intézményi „Jó gyakorlatok átvétele.”

A Jó gyakorlatok átvételének támogatása (hospitálás, mentorálás megszervezése) Komplex természettudomány 1 projekt átvétele a Zápor Tehetséggondozó és Képességfejlesztő Általános Iskolából.

4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át a közvetlen bizalmi kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

4.1. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok • • •

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.

4.2. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: • A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, játék, munka. • A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

22


• Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. • A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás.

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

5.1. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: • • • • •

Tanórák Tanórán kívüli foglalkozások Szabadidős tevékenységek Iskolai rendezvények Diákönkormányzati munka

5.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: • • • • •

A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

5.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: • • •

•

A szabadidő tartalmas, hasznos eltöltését a tanuló belső igényévé tegye. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. 23


• •

A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A kulturális műsorokban való szerepléssel a tanulók szerezzenek gyakorlatot a kisebb-nagyobb nyilvánosság előtti megjelenésben és megnyilvánulásban.

5.4. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: • • •

Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amelyekkel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

5.5. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: • • •

Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

6. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 6.1. Tanórák Iskolánkban a tanítási órák a csengetési rend szerint követik egymást, de témahetek alkalmával az időbeosztást a munkaközösségek munkatervükben megváltoztathatják. Az órák tartalmát a helyi tanterv alapján elkészített tanmenetek határozzák meg, melyekben megnyilvánul pedagógusaink módszertani szabadsága és kultúrája. Az órák helyszínei lehetnek az intézmény erre a célra kialakított helyiségei és udvara, valamint a pedagógusok által munkatervükben meghatározott egyéb helyszínek (iskolai könyvtár, múzeumok, állatkert, sportlétesítmények, közterületek, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, üzemek, gyárak stb.).

6.2. Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozásainkat a tanév első hónapjában elkészített munkatervekben határozzuk meg. A munkatervek elfogadása egyben kötelezettségvállalás is a feladatok végrehajtására.

24


• A napközi és a klubnapközi a tanórákra való felkészülést, a társas együttlétet, az aktív pihenést szolgálja. • A szakkörök a tehetség kibontakoztatásának, a kreativitás fejlesztésének, a tanulmányi versenyekre való felkészülésnek szinterei. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetése dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. • A felzárkóztató foglalkozásokon a lassabban haladó tanulók esélyt kapnak tanulmányi munkájuk fejlesztésére. • A sportkörök célja a tanulók rendszeres testgyakorlásra szoktatása, valamint természetes mozgásigényük kielégítése. • A sportedzéseken a tanulók egy-egy sportág szabályaival és gyakorlásának módjával ismerkednek meg, valamint felkészülnek a versenyekre. • A tanulmányi kirándulások munkaterv alapján szerveződnek konkrét pedagógiai céllal. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket külső források (pályázatok, alapítvány) bevonásával csökkentsük. • Az erdei iskolai program nélkülözhetetlen színtere a pedagógiai munkának. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A helyszíneket valamint az aktuális feladatokat munkatervben határozzuk meg. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes (itt a kötelező tananyagon felüli ismeretbővítés folyik), a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket külső források (pályázatok, alapítvány) bevonásával csökkentsük. • A Herman Ottó Napok a tanulók öntevékenységét helyezi középpontba. Az általában 3 napos rendezvénysorozaton olyan tevékenységközpontú foglalkozásokat szervezünk, melyek fejlesztő hatásúak az egyénre és közösségre egyaránt. A szervezésben a diákönkormányzat aktívan közreműködik. • Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

6.3. Szabadidős tevékenységek • A múzeum- és színházlátogatások a közös kulturális élmény színterei. • A sportesemények látogatása megismerteti a tanulókkal a versenysportot, miközben megtapasztalják a sportküzdelmek példaértékű hangulatát. • A nyári- és sporttáborok élményekben és tapasztalatokban gazdag napokat adnak a gyerekeknek. • A heti rendszerességgel tartott napközis, szabadidős programok kulturálisés sportélményt nyújtanak.

25


6.4. Iskolai rendezvények • Az iskolai ünnepélyek teret adnak az egy nemzethez tartozás kifejezésének. Nemzeti ünnepeinkről minden évben közös iskolai ünnepéllyel, iskolarádió műsorral, akadályversennyel, múzeumlátogatással emlékezünk meg. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. • A Halloween és a Márton Napi rendezvények megismertetik a gyerekekkel más népek kultúráját, miközben tartalmas szórakozást nyújtanak. • Az iskolai farsangi rendezvény közösségformáló és személyiségkibontakoztató hatása mellett összehozza az intézmény minden partnerét. • A Miénk a színpad rendezvény az önkifejezés egyedülálló lehetőségét nyújtja, melynek keretében lehetőség nyílik a tanulói projektmunkák bemutatására is.

6.5. Diákönkormányzati munka A diákszervezet a tanulók jogainak érvényesítése, ötleteik kibontakoztatása szempontjából kulcsfontosságú szerepet tölt be, mindemellett a tanulók állampolgári ismereteinek gyakorlati oktatását is szolgálja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott képviselőkből álló testület irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nevelőtestületünk nagyon fontosnak tartja a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Feladataink: • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. • Szoros kapcsolat tartása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal. • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. • Sokszínű tevékenységformák biztosítása: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, projekt-módszer, tevékenységközpontú pedagógiák, fejlesztő értékelés alkalmazása. • A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak fejlesztése.

26


• A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése szakembereink bevonásával. A feladatok végrehajtásának eszközei: • felzárkóztató foglalkozások tartása szükség szerint minden évfolyamon; • napközi otthon működtetése az alsó tagozaton; • klubnapközi működtetése a felső tagozaton; • a családlátogatások szervezése az osztályfőnökök megítélése és a szülők kérése alapján.

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. Intézményünk tehetségfejlesztő programot működtet. A tehetségfejlesztő program célja: - az iskolánkba járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felderítése - képességeik fejlesztése a leghatékonyabb pedagógiai módszerek, eszközök alkalmazásával - az önképzés igényének kialakítása - a tanulási technikák megismertetése - a tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés, önismeret fejlesztése - a kommunikációs képességek fejlesztése A tehetségfejlesztő tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetséggondozás eszközei iskolánkban: • az eredmények, sikerek rendszeres és nyilvános elismerése; • tanulócsoportok bontása; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák; • a tehetséggondozó foglalkozások; • az iskolai sportkör szervezése; • a sportedzések tartása; • a szakkörök megszervezése; • versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások, pályázatok szervezése és lebonyolítása (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); • a szabadidős foglalkozások szervezése és lebonyolítása (pl. színház- és múzeumlátogatások); • iskolai könyvtárhasználat biztosítása a hét négy napján; • Internethasználat biztosítása a hét minden munkanapján; 27


•

iskolai nyilvános fellépések szervezése és lebonyolítása (Miénk a színpad, Farsang).

9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében is. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Pedagógiai eszközeink: • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon; • tanulócsoportok bontása a megfelelő pedagógiai cél és a gazdaságosság együttes figyelembe vételével; • a napközi otthon szervezése alsó tagozaton; • a klubnapközi szervezése felső tagozaton; • az egyéni foglalkozások tartása; • a felzárkóztató foglalkozások tartása; • a továbbtanulás irányítása, segítése szaktanácsadással, előkészítők szervezésével.

10. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Iskolánk tantestülete kitüntetett figyelemmel fordul a sajátos nevelési igényű gyermekek felé. A különböző részképesség-zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, figyelemzavar) erőteljesen gátolhatják a gyermekek tanulmányi munkáját. A bármely okból kialakuló olvasászavar ugyanis hamar magával hozza a memoriter tanulásának nehezítettségét, amely a tantárgyak tanulásakor jelent hátrányt. Ezek a gyerekek a felső tagozatra már komplex tanulási zavart is mutatnak, amely jelentősen megnehezíti az adott gyermek, az adott osztály és az osztályt tanító kollégák életét. Ezért tűzzük ki célul, hogy alsó tagozatban a ma lehetséges legfejlettebb eljárásokkal segítjük tanulóinkat az ismeretszerzésre alkalmas olvasásiírási készség kialakításában. A munka hatékonyabbá tétele érdekében pszichopedagógusunk és fejlesztő pedagógusaink tervezik, szervezik és irányítják a tanulásban bármely okból elmaradó tanulók vizsgálatát, fejlesztését, a tanulók szüleinek, pedagógusainak szupervíziós megsegítését. 28


A munkaközösség tagjai diagnosztizáló munkával feltárják a különleges bánásmódot igénylő tanulókat. Szeptember hónapban valamennyi elsős kisgyermeket megfigyelnek, s az osztálytanítókkal folytatott konzultáció során döntik el, hogy kik részesülnek logopédiai, fejlesztőpedagógusi vagy pszichopedagógiai terápiás kezelésben. Tanácsokkal látják el a tanítókat azon gyermekek esetében, akikre célszerű fokozott figyelmet fordítani, bár a veszélyeztetett kategóriába nem tartoznak. A fejlesztendő gyermekek szüleivel is ők veszik fel a kapcsolatot. Folyamatos szupervíziós lehetőséget biztosítanak valamennyi kolléga számára, akinek bármely tanítási területen egy-egy tanulóval kapcsolatban nehézsége támad. Ellátják őket tanácsokkal a gyermekkel való bánásmódot illetően, továbbá a tanítási órákba integrálható, differenciálásra alkalmas fejlesztő anyagokat bocsátanak rendelkezésükre. A részképesség-zavaros gyerekeket a fejlesztő pedagógusok és a tanítók véleménye alapján a szülő egyetértésével legkésőbb a 3. osztály első félévében küldik szakértői vizsgálatra. Felső tagozaton bizonyos tanulók esetében, akiknél a sokrétű terápiás munka eredménye nyomán sem alakult ki az eszközszintű olvasási képesség, a tananyag elsajátítását nem remélhetjük pusztán a tankönyvekből. Az elkövetkezendő évek kiemelkedő fontosságú feladata, hogy tantestületünk a segítő szakemberekkel együttműködve alternatív, audiovizuális lehetőségeket kihasználó tanulási stratégiákat dolgozzon ki. Azok az egyébként ép intellektusú gyermekek, akik az írásbeliségben megmutatkozó hiátusuk miatt teljesítenek alul, kapjanak olyan lehetőséget, amely esélyegyenlőséget biztosít nekik.

11. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Szükség esetén családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel.

11.1. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:

29


• • • • •

A gyerekek elemi szükségletei (élelem, tisztálkodás, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A tanulók intézményi ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (napközi, tanulószoba, ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, tankönyvtámogatás, étkezési támogatás stb.). Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.

A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusunk gyors és hatékony intézkedést kezdeményez! Megvizsgáljuk, • hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. • hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása. • hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot. • hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét. • hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése. • hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához. • hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit.

12. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A családok életkörülményeinek kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülnek. A nevelés három színterén – család, iskola, társadalom – a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A szociális hátrányok enyhítését a következő tevékenységekkel valósítjuk meg: • tehetséggondozó programok szervezése, • napközis, klubnapközis ellátás biztosítása, • szülők, családok életvezetési gondjainak segítése, • a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, 30


• • •

hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz, drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A szociális kompetenciát fejlesztő programcsomag moduljainak beépítése.

•

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, a gyermekorvossal és a védőnővel.

13. Egészségnevelési program A gyerekek hosszú éveket töltenek iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, preferenciák kialakítását. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul.

13.1. Egészségfejlesztési, egészségnevelési team munkában résztvevők: • • • • • • • •

intézményvezető, egészségtan tanár, testnevelők, szabadidő-szervező, diákönkormányzatot segítő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pszichopedagógus, iskolaorvos és védőnő.

13.2. Segítő kapcsolatok színterei Az intézményen belüli kapcsolatot az egészségfejlesztő team, az osztályfőnökök, szaktanárok és a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, különböző szakemberek, szakértők bevonására. Ezek: szülők, család szülői munkaközösség, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, rendvédelmi szervek.

31


13.3. Módszerek Tantárgyakban történő megjelenés Szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok Környezetvédelmi tevékenységek Egészségnap A szociális kompetenciát fejlesztő programcsomag moduláris alkalmazása

13.4. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés egy olyan folyamat, mely során a teljesség igényével kell megjeleníteni az optimum felé való törekvésünket.

13.4.1. Iskolai étkeztetés • El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek. • Az étkezést biztosító cég a életkornak megfelelően, korszerű szakmai szempontok alapján állítsa össze az étlapot. • Módot kell teremteni egyes speciális étkezési igényű gyerekek étkeztetésére. • Szemléletváltás szükséges az iskolai büfé választékával kapcsolatban. Legyen lehetősége a gyermeknek az egészséges étkezési szokásoknak megfelelő uzsonnát venni (gyümölcs joghurt, barnalisztből készült péksütemény stb.).

13.4.2. Mindennapos testmozgás Programunk részletesen helyi tantervünkben szerepel. Alapvető tevékenységeink: • a testnevelés órákon felül edzés, sportkör, úszás – biztosítása; • osztályok közötti sportversenyek, házibajnokságok rendezése, hogy a tanulóknak a mozgás igazi örömöt jelentsen; • az iskolai testnevelés óra keretében tartásjavító torna beiktatása; • a gyógytestnevelés foglalkozások beillesztése az órarendbe.

13.4.3. Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés • Pedagógusok példamutatása • Kapcsolattartás a családokkal

13.5. Egészségnevelési feladatok Célunk, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése, védelme érdekében. Feladataink: • Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmóddal kapcsolatos tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

32


• A tanulók egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, rendszeres ellátás biztosítunk az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. • A tanulók életkorának megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében megtanítjuk az egészségmegőrzés szempontjából legfontosabb ismereteket:  rendszeres testmozgás,  egészséges táplálkozás,  egészségkárosító magatartásformák elkerülése (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás),  harmonikus családi, felnőtt- és kortárskapcsolatok kialakítása, fenntartása,  a környezet védelme,  aktív életmód, aktív szabadidő-eltöltés  személyi higiéné,  lelki egyensúly megteremtése,  szexuális fejlődés,  baleset-megelőzés,  egészségüggyel való együttműködés, időbeni orvoshoz fordulás. • Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata tanórán és tanórán kívül egyaránt. • Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  Tanórai programon belül: biológia, közlekedési ismeretek, osztályfőnöki, testnevelés, egészségtan, „világunk” órák.  Tanórai programon kívül: szakkörök, sportkörök, napközis foglalkozások, szabadidős, környezetvédelmi programok, tanulmányi kirándulás, diákönkormányzati rendezvények, erdei iskola, nyári táborok, egészségnap.

14. Környezeti nevelés 14.1. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2OO3.)

14.2. A környezeti nevelés alapelvei és hosszú távú céljai A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: • a fenntartható fejlődés • a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései • alapvető emberi szükségletek • emberi jogok • demokrácia • elővigyázatosság • biológiai és társadalmi sokféleség 33


• az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanulóink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: • a környezettudatos magatartást és életvitelt • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt • a természetes és mesterséges környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését • a rendszerszemléletet • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését • az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

14.3. Helyzetelemzés, helyzetkép A Herman Ottó Általános Iskola alapvetően lakótelepi intézmény. A nyolcvanas évek elején épült panelházak a város nyugati részét foglalják el. Tanulóink túlnyomó többsége itt lakik. Másrészt azonban az utóbbi években történt infrastrukturális fejlesztések miatt iskolánk közelebb került a környező településekhez. Gépkocsival csak néhány percre vagyunk Törökbálinttól, Érdtől, Biatorbágytól és Diósdtól. Az ott lakóknak nem jelent gondot, ha budaörsi iskolát szeretnének választani gyermekük számára. Mindemellett a budaörsi munkahelyek egyre nagyobb száma miatt Budapestről is sok tanulóra lehet számítani. Az utóbbi évtizedben a lakóteleptől nyugatra sok családi ház került tető alá, a legutóbbi három évben pedig közel 200 új társasházi lakás épült. Ebből adódóan a legkülönbözőbb szociális helyzetű családok élnek körzetünkben. Előfordul a százmilliós villában élő família, de nem ritka a komfort nélküli lakásokban tengődő család sem. A főváros közelsége által adott kulturális lehetőségeket rendszeresen kihasználjuk. Növekszik a forgalom és zsúfoltság, mely szintén a budapesti szomszédság következménye. Budaörs így csaknem olyan ingergazdag környezet, mint Budapest, mégis – közel a zöldövezethez – árasztja a vidék nyugalmát.

14.4. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 14.4.1. Tanórai oktatásszervezésben Az Én és a világ programcsomagot választottuk környezeti nevelésünk elsődleges forrásául, mely a világunk tantárgy keretében került bevezetésre. Fókuszában a kompetenciafejlesztés: képesség- és készségfejlesztés, attitűd formálás és a kognitív dimenzió fejlesztése áll. Feladata a tanulók készségeinek és képességeinek fejlesztése, a környezettudatos magatartás, a kritikai gondolkodás kialakítása. Hozzájárul az emberiség közös értékeinek védelmét szolgáló magatartás alakításához, a biztonságos életvitel és az aktív felelősségtudat kialakulásához.

34


Közös törekvésünk, hogy a szocializált ember a társadalmi környezetébe illeszkedve, a közös erőforrások által limitált keretek között, a társas viselkedés, és ne az egyéni, a közösség érdekeivel ellentétes érdekérvényesítő magatartás formáit sajátítsa el. Minimális stratégiai célunk, hogy a gyermekek el tudjanak igazodni a környezetükben, biztonságos életvitelre és felelős döntések hozására legyenek képesek a maguk mindenkori szintjén. Célunk, hogy a valós élethelyzetekben mindegyik tanulónk felelős, önálló és kritikus, autonóm személyiség lehessen. Az Én és a világ programcsomag tantervének tartalma, tananyaga alapfokon a mindennapi élet. Az ebben való eligazodást segítik az alább felsorolt kompetenciák.

Környezeti kompetenciák: biztonság és felelősség Biztonság A gyerekeink olyan világot örökölnek, amilyent tőlünk kapnak. Ilyen minőségben. Néhány évtizeddel ezelőtt sokkal kevesebb veszélyforrásra kellett figyelni és felhívni a figyelmet, a közvetlen és a tágabb környezetünkben. A szokásos hétköznapokban a gyereket a tűztől, áramtól, gyógyszerektől kellett távol tartani, majd a legegyszerűbb közlekedési szabályokra megtanítani. Civilizált környezetünk sok újdonsággal szolgál. A könnyen hozzáférhető, de ártalmas élelmiszerek, veszélyes háztartási vegyszerek, halálosan mérgező (de gyerekjátékokban is fellelhető) galvánelemek; a televízió, a PC monitorja, a mobiltelefon, a CD lejátszó és a mikrohullámú sütő által kibocsátott sugárzások kockázatos társaságában élünk, ezekkel kapcsolatban is ki kell alakítanunk a megfelelő szokásokat. Lehetőleg olyan módon, hogy ne félelmeket és szorongást keltsünk. Azt képviseljük, hogy ne az ember eszközei uralkodjanak rajtunk, hanem a használatuk szolgálja a mi érdekeinket. Felelősség A környezettudatos magatartás nevelési célját vállalva, a Nemzeti alaptanterv egyik kiemelt fejlesztési feladatként jelöli meg a környezeti nevelést a fenntartható fejlődés érdekében. „A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.” A felelősség (mint attitűd és képesség) fejlesztése folyamatos feladat, amely a Nat alapján is a közoktatás mind a tizenkét évfolyamán végigvonuló, egyre szélesedő nevelési terület. A felelősség megjelenik minden döntésben felelősségvállalás képességének fejlesztése önálló megfogalmazódik.

és cselekedetben, nevelési célként

a is

Csak a teljes, 12 éves közoktatás végén remélhető (és jó esetben: érhető el), hogy teljes körű felelősség vállalására képes állampolgárok, nagykorú választók

35


lépjenek ki az iskolából, akik erkölcsi, szakmai és jogi felelősséget is vállalnak döntéseikért – a fenntartható fejlődés érdekében. Az alapfokon elvárható cselekvő felelősség képessége, a pozitív viszonyulás kialakítható a közvetlen környezet értékei, élőlényei, és embertársaink iránt. A kortársak, a kistestvér, a beteg, hátrányos helyzetű vagy sérült ember, az állatok és általában: az élőlények iránt.

A második szakasz, az 5-6. évfolyam 10-12 éves diákjai számára több cselekvési lehetőség nyílik meg. Képesek bonyolultabb oksági összefüggéseket is megérteni, Ebben a szakaszban tervezhetők önálló projektek egy-egy problémakör feldolgozására az információgyűjtéstől az eredmények bemutatásán keresztül a lehetséges megoldási javaslatok kidolgozásáig (problémakezelés). Részt vehetnek környezetvédő társadalmi szervezetek munkájában, folyamatos tevékenységében, akcióiban. Elvárható, hogy gyermekünk a segélykérés, segítségnyújtás formáit, csatornáit minél hamarabb ismerje és szükség esetén alkalmazni tudja (felnőtt, mentők, tűzoltók stb. értesítése).

Természetvédelem és felelősség Az ember a természet része. A természetvédelem értelmes célja éppen az emberi beavatkozás kárainak, nyomainak eltüntetése, vagy azok megelőzése. A kíváncsiság fenntartása mellett – mert megismerni érdekes és fontos is - a természetért akkor tesszük a legtöbbet, ha tiszteljük és békén hagyjuk. Ha pedig erőforrásait használjuk, mert rájuk vagyunk utalva, akkor nem vehetünk el többet, mint amennyi megújulni képes.

Környezeti nevelés és szocializáció A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében olyan összetett tevékenység, amelynek célja és feltétele is a legtöbb szintű és legszélesebb körű közösségi együttműködés. A helyi (lakó és települési) környezettől a globális természeti és társadalmi rendszerekig, az egyéntől az emberiségig terjed az érdekeltsége. Fenntartható fejlődés csak akkor lehetséges, ha nem születnek elszigetelt döntések, ha az egyéni döntések is a legnagyobb közös haszon elérésére irányulnak. Kitüntetetten fontosnak tartjuk az érzékenységet, a szó eredeti értelmében, amelyet fenn kell tartanunk (vagy fel kell keltenünk) a diákokban a világ jelenségei és egymás iránt. Az élményszerzés, a személyes tapasztalatok nélkül nem alakul ki a kíváncsisággal, örömmel megszerzett asszimilált tudás. A szenzitív pedagógia alapelve, hogy a világhoz a lehető legtöbb csatornán keresztül kapcsolódjunk. Minden, a lehető legtöbb érzékszervünk vegyen részt a közvetlen tapasztalatszerzésben. Külön hangsúlyt ad ennek a törekvésnek, hogy a valamikori „könyvmolyok” helyett ma tömegesen a képernyő-függő, a valóságot ugyancsak szűk csatornán keresztül beszűkítve látó gyerekekkel van dolgunk.

36


A tananyag tartalma a környezet, és a hétköznapi, a gyakori és a valószínű, jövőbeli élethelyzetek kezelése. Iskolai és családi nevelés Az iskola sok esetben kiegészíti, esetleg helyettesíti a családi nevelést. Ez néhány területen természetes, hiszen elvárjuk, hogy a másféle felkészültség, a többlet tudás révén képes legyen a pedagógus tanítani-nevelni a gyerekeket. Ilyen terület a szabadidő eltöltése. A magyar gyerekek szabadidejük aránytalanul nagy részét töltik a televízió előtt. Naponta több mint négy órát, ezzel a világelsők között vagyunk. Ehhez sok esetben további, számítógép-monitor előtt töltött órák járulnak. Aránytalanul kevés időt töltenek el szüleikkel; játékkal, beszélgetéssel, közös élményszerzéssel. A tanító, tanár részben szülő-pótló szerepet is betölt, akihez bizalommal fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal a gyerekek.

A tanító személyiségéhez mérhetően fontos az a kortárs közeg, (elsősorban az iskolai osztály), amelyben iskolai életüket eltöltik a gyerekek. Az iskolának mintát és helyszínt kell nyújtani a mozgásban gazdagabb életmód gyakorlásához. A gyermekek fejlődését hátráltatja, szervezetüket károsítja a mozgáshiány. Programunkban lehetőségeket keresünk a közös élményszerzésre. A családi együttlét nagyon rövid, és ritkán jelent közös sportot, kirándulást, színház- vagy múzeumlátogatást, utazást. Ennek életvezetési és anyagi-pénzügyi okai vannak. Sok gyerek csak az iskolai osztályával jut el a legszebb műemlékeink közelébe, más településre vagy színházba, állatkertbe. A családi minta nem érvényesül a pályaválasztásban sem. Saját szüleik munkájának lényegét sem ismeri a gyerekek nagy része.) Az Életvitel és gyakorlati ismeretek Nat műveltségi terület egyik célja éppen az, hogy a lehető legnagyobb valós választék, és saját képességei ismeretében tudatosan tervezhesse és alakíthassa mindenki az életpályáját. A programcsomag befogadása a pedagógusközösség közös tudásának mozgósításával, támogató együttműködésével lehetséges, egyetlen tanító vagy eltökélt szaktanár nem járhat sikerrel. Fel kell készülni arra, hogy külső partnereket is be kell vonni a munkába (önkormányzat dolgozói, természetvédelmi szakemberek, egyes szakmák sajátosságait bemutató, megjelenítő partnerek), akik sok estben szülői minőségben is elérhetők. A program a tantermen és iskolán kívüli tevékenység gyakorlatát szorgalmazza. Nélkülözhetetlen elemei a színházi, múzeumi és a szabadban, természeti környezetben szervezett foglalkozások. A program fölépítése Programtanterv az alapfok 1. szakasz, 1-4. évfolyam számára Műveltségi területek: a Nemzeti alaptantervben Ember és társadalom

37


Ember a természetben Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Programtanterv az alapfok 2. szakasz, 5-6. évfolyam számára Műveltségi területek: Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Több modul valósul meg technika, testnevelés, vizuális kultúra vagy éppen osztályfőnöki óra keretében. Gyakorlati, alkotó tevékenység Anyagok, tárgyak alakítása, agyagozás, szövés, rajz, festés, minden alkotás, konstruálás természetes része a képességfejlesztésnek. Az anyagok és eredetük ismerete feltétele a későbbi „környezettudatos” döntéseinknek, szokásainknak is. A tervezés, konstruálás képessége, a kézügyesség fejlesztése fontos nevelési cél is. Meghatározó élmény életünkben az alkotás öröme és a produktum bemutatása, nyilvános elismerése. A természetes alapanyagok megismerése, alakítása mellett gondolnunk kell a környezetünkben, tárgyainkban ezeknél jóval nagyobb arányban megjelenő mesterséges anyagokra és a műszaki berendezésekre, eszközökre is. Célunk ezek megismerése, értő és biztonságos használata. És kritikus használata: van-e, és mikor van szükségünk rájuk. Differenciálás Mivel egy-egy témát több modul dolgoz fel, a tanár választhat a modulok közül a megvalósítás helyszíne, évszak, időjárás és tanulócsoport sajátosságai, szükséglete szerint. A program módszertani jellemzői Kooperatív tanulásszervezés Ez megvalósul csoportmunka, tevékenység formái között.

projektszervezés,

és

párban

végzett

A kooperatív tanulásszervezés természetesen nem zárja ki az egyéni kutatást, elmélyedést, gyakorlást igénylő tevékenységet.

38


A csoportképzésben követelmény a heterogén csoportok létrehozása. Az iskola nem torzíthatja a társadalom valós képét, az iskolai környezetben ugyanolyan arányban jelenik meg az eltérő szocio-kulturális hátterű és a hátránnyal küzdő gyerek, mint a népesség egészének mutatóiban. Szabálykövetés nélkül minden közösségi tevékenység lehetetlenné válna. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szabályok ésszerűek és beláthatók legyenek. Megváltozott attitűdök A gyerekek, fiatalok számára nem vonzó a felnőtt élet, jó részük nem is akar önállóvá válni, a felnőtté válás minden kényelmetlenségével és felelősségével. Nem látnak összefüggést a valós teljesítmény, a tudás és elismerés; és a jövedelem, az elérhető életszínvonal között. Folyamatosan különbséget kell tennünk az életszínvonal és az életminőség között. A pénz és az anyagi javak megszerzése, mint egyedüli vagy elsődleges cél helyett a közös és közösségi célok értelmét, érvényesítését kell bemutatnunk. Az iskolának lehetősége van a tömeges társadalmi mintától eltérő, egészséges és „fenntartható” fogyasztói szokásokat kialakítani. A szükséglet, igény, vágyak mérlegelésétől az életszínvonal és az életminőség megkülönbözetésén keresztül a globális erőforrás-gazdálkodás és a társadalmi igazságosság fogalmáig vezet. A média és az iskola A média és a NET-világ lehet okosan alkalmazott eszköz is a nevelésben és az oktatásban, de súlyos tényező a személyiségfejlődésben. A szórakoztató filmek aránytalanul sok agressziót és szándékosan sokkoló horrort mutatnak, ezzel az esti élménnyel térünk nyugovóra, és ezzel érkeznek a gyerekek másnap az iskolába. A hírműsorok is az érdekes, tehát borzalmas bűncselekményeket és katasztrófákat emelik ki. A kedvelt természetfilmekben is aránytalanul több akció jelenet sűrűsödik, mint amennyi a valóságban megfigyelhető. Az Internet használata - ha ügyesen alkalmazzuk – a második szakaszban nagyon jól beépíthető a diákok tevékenységrendszerébe. Az értékelés alapelvei Az értékelés az egyéni fejlődés szempontjait követi. Döntően a szóbeli vagy írásos, szöveges értékelést tartjuk fontosnak. Az egyéni képességekhez mért teljesítmény mérjük. Minden tevékenységet és produktumot értékelni kell, a megfelelő módon a csoportmunka folyamatát és eredményét is. Az alkotó munka eredményei: rajz, játék, eszköz, makett stb. a legalkalmasabbak arra, hogy kiállításukkal, értékelésükkel az önbizalmat fejleszthetjük. Az értékelésnek a pozitív megerősítést kell előnyben részesítenie a hiányosságok megbeszélése mellett.

39


14.4.2. Tanórán kívüli programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. minden évben az 5. és 6. évfolyamok számára meghirdetett Kaán Károly országos környezet- és természetismereti verseny iskolai és megyei fordulói, Herman Ottó verseny). • gyűjtési akciók (folyamatosan történik az iskolában elhelyezett gyűjtőbe használt elem gyűjtése, valamint évente két alkalommal papírgyűjtés). • kiállítások • Herman Ottó Napok • Erdei iskolák

14.4.3. Iskolán belüli együttműködés • Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. • Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. • Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Ebben nagy szerepe van az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. Fontos az együttműködés a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában majd megóvásában is. • Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. E téren fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató lehet az is, hogy a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezeket a kémia órákon is tanítjuk, így otthon is lehetőségük van e kímélő szerek használatára.

14.4.4. Iskolán kívüli együttműködés • Folyamatos együttműködésre törekszünk az Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságával, valamint a környezeti neveléssel is foglalkozó intézményekkel (múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok stb.).

40


14.5. A célok megvalósításának eszközei 14.5.1. Szakórák • világunk tantárgy • a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, • természetvédelmi versenyekre felkészítés. A környezeti nevelési módszerek:  együttműködő tanulási technikák,  játékok,  riportmódszer,  házi dolgozat  kiselőadás  iskolarádió-műsor készítés  projektmódszer,  művészi kifejezés,  közösségépítés.

14.5.2. Iskolai környezet Erős fejlesztő-nevelő hatása van a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének. Iskolánk tágas folyosókkal, világos, nagy tantermekkel rendelkezik. A falak és a folyosók díszítésénél sok lehetőség van a környezeti nevelésre. Az iskola előtti nagy reggeli és délutáni forgalom miatt a közelben „fekvőrendőrök” lassítják a járműveket. A kerékpárral közlekedők számára biciklitároló is biztosított. A közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása kiemelt helyet kap. Télen madáretetők, madárodúk kihelyezésére és gondozására nyílik lehetőség.

15. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése.

15.1. Iskolánk együttműködési formái 15.1.1. A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: • •

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén 41


•

•

és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel a házirendben megfogalmazottak szerint. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

15.1.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: • • • • • • • • • •

Családlátogatás: szükség szerint, előre egyeztetett időpontban. Szülői értekezlet: a munkatervben meghatározott időpontokban, illetve az osztályfőnök vagy a szülők indítványára előre egyeztetett időpontban. Fogadóóra: a munkatervben meghatározott időpontokban, vagy a pedagógus és a szülő közötti egyéni megállapodás alapján. Nyílt tanítási nap: munkaterv szerint. Írásbeli tájékoztató: a helyi tantervben megfogalmazottak szerint. Szakkörök indítása: tanári, szülői vagy diák kezdeményezésre. Előadások szervezése: tanári, szülői vagy diák kezdeményezésre. Szülői fórum: évente kétszer az iskolai szülői munkaközösséggel egyeztetve. Megbeszélés az iskolai szülői munkaközösség elnökségével: az igazgató vagy az elnökség kezdeményezésére. Közös rendezvények: Farsang, Miénk a színpad.

15.1.3. A szülők részéről a következőkre számítunk: • • • • • • • •

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást a megadott fórumokon, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést, érdeklődő, segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást közvetlenül (természetben), vagy az iskolánk mellett működő alapítványon keresztül, együttműködést a projektekben.

15.1.4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • • •

További közös rendezvények (pl.: szülők, nevelők bálja) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével. Osztály-család közös hétvége. A partneri elégedettségvizsgálat során a szülők által hiányosságként vagy fejlesztendő területként megjelölt témákra intézkedési terveket dolgozunk ki, ezeket megvalósítjuk, értékeljük. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a szülők elégedettsége iskolánkkal – reményeink szerint – nő.

42

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja. Tartalomjegyzék

Recommend Documents