A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye - kutatási jelentés -
A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében a 2010. évi hallgatói motivációs kutatás eredményei
2010
A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása és megvalósítása a Budapesti Gazdasági Főiskola TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR2009-0012 azonosítószámú „TETT - A TE jövőd a Te kezedbe Téve! Korszerű szolgáltatásokkal az elhelyezkedést, pályakezdést, sikeres karriert segítő esélyekért a BGF-en” című európai uniós támogatású projekt keretében történik
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Tartalom
Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................ 3 Módszertan ......................................................................................................................................... 8 A hallgatók társadalmi-demográfiai háttere ..................................................................................... 12 Hallgatói státusz ................................................................................................................................ 16 Jövőkép - tanulás ............................................................................................................................... 29 Jövőkép – munka ............................................................................................................................... 35 Intézményi kérdések ......................................................................................................................... 59 Felvételi ................................................................................................................................. 59 Személyes kötődés ................................................................................................................. 63 Szakmai gyakorlat................................................................................................................... 67 Tanulmányi tájékozódás ......................................................................................................... 73 Elégedettség – oktatás ............................................................................................................ 77 Elégedettség – tanulmányszervezés ........................................................................................ 82 Elégedettség – iskolai szolgáltatások ....................................................................................... 85 Elégedettség – épületek .......................................................................................................... 87 Elégedettség – tanulást segítő eszközök .................................................................................. 89 Iskolaválasztási döntés ........................................................................................................... 93 Összehasonlító eredmények ............................................................................................................. 99
2
Hallgatói Motivációs vizsgálat Vezetői összefoglaló Módszertan Az adatfelvétel a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült, önkitöltős módszerrel. A felmérés eredményeképpen végül 2083 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmidemográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk.
Társadalmi-demográfiai háttér A BGF jelenlegi hallgatóinak átlagéletkora 23,9 év. Természetesen a legtöbben a „normál” főiskolai éveikben járnak, de a hallgatók mintegy ötöde 25 év feletti. Településtípus szerint azt látjuk, hogy a fővárosiak aránya bőven átlag feletti, a megyei jogú városokban élők aránya azonban nagyjából megegyezik a korosztályi átlaggal, míg az egyéb vidéki településen élők kisebb arányban reprezentálják magukat a főiskolán. Tízből több mint hét hallgató gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 29 százalék.
Hallgatói státusz Életkor szerint a KVIK-ra járók átlagéletkora a legalacsonyabb (21,5 év), őket a KKK-ra járók követik (23,3 év), míg a fővárosi PSZK-ra járók a legidősebbek (25,5 év). A KKK-ra járók nagyjából ugyanakkora arányban érkeznek az egyes településtípusokról. A megyeszékhelyen lakók nagyobb arányban járnak inkább a KVIK-ra, míg a kisebb települések lakói és a külföldiek a fővárosi PSZK-ra. A PSZK intézetei erőteljes regionális hatással bírnak, de ez a hatás a dunántúli intézet esetében jóval nagyobb, mint Salgótarjánban. A hagyományos gimnáziumban végzettek megoszlása egyenletes a különböző karok között. A nem hagyományos gimnáziumban végzettek a KVIK-ra, míg a szakközépiskolában érettségizettek a fővárosi PSZK-ra járnak nagyobb valószínűséggel. Akinek van már valamilyen előzetes végzettsége (diploma vagy felsőfokú szakképesítés) az a KVIK-ra megy a legkisebb valószínűséggel. Vagyis összességében kijelenthető, hogy a 3
KVIK az a kar, ami leginkább a jobb középiskolákból érkező diákokat vonzza, azonnal az érettségit követően. A válaszadók nagyjából háromnegyede nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait, míg közel ötödük távoktatásban, tizedük pedig levelező rendszerben.
Jövőkép - tanulás Tízből több mint hat válaszadó legalább valószínűsíti, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, miközben csupán 5 százalék zárja ki ezt teljesen. Kiemelkedően a legtöbben a mesterképzést említik további felsőfokú iskolai tanulmányi tervként: a válaszadók 71 százalékának tervei között szerepel, míg a phd-t tervezők aránya viszonylag alacsony: csupán a válaszadók 6 százaléka említette. A válaszadók több mint negyede tervez külföldi tanulmányokat felsőoktatási tanulmányai során. A KKK-ra és a KVIK-ra járók körében jóval magasabb a külföldi tanulást tervezők aránya, mint a pénzügyi karokon. Szakok szerint a nemzetközi gazdálkodást és a turizmus-vendéglátást tanulók körében ez jóval jellemzőbb, mint a pénzügyi, illetve gazdálkodási szakra járók körében. Végül, akik nappali tagozaton tanulnak, azok is nagyobb arányban tervezgetik a külföldi tanulást, mint akik alternatív képzési formákban vesznek részt.
Jövőkép - munka Tízből hét válaszadó a diploma megszerzése után azon a területen szeretne dolgozni, amit jelenleg is tanul és csupán 5 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne elhelyezkedni. Akik más területen szeretnének elhelyezkedni, leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális, illetve karrierszempontok. A válaszadók csupán valamivel több, mint ötöde tartja biztosnak azt, hogy egy-két éven belül a tanult szakterületén számára is megfelelő álláshoz jut majd, további 61 százalékuk ezt csak valószínűsíti, viszont csak egy százalék biztos abban, hogy ez nem fog bekövetkezni. A válaszadók nagyjából háromtizede végzett már olyan munkát állandó jelleggel, mint amit tanul, és hasonló arányban találjuk azokat is, akik csak alkalmi jelleggel dolgoztak ilyen területen. Tízből legalább négy válaszadónak egyáltalán nincs munkatapasztalata a tanult szakterületén. A válaszadók szerint átlagosan 137 ezer forint egy kezdő diplomás nettó havi bér azon a területen, amit tanulnak. A válaszadók több mint fele tervezi, hogy a diploma megszerzése után hosszabb-rövidebb időre külföldön szeretne munkát vállalni. 4
A BGF hallgatóinak közel harmada multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzése után, további 12 százalékuk tervezi, hogy saját vállalkozást indít, a közszférában nyolc, állami vállalatnál 4 százalékuk szeretne elhelyezkedni. Nonprofit szektorban és kisvállalkozásnál elhelyezkedni szándékozók aránya csupán néhány százalék.
Tízből
hat
válaszadó
teljes
munkaidőben
alkalmazottként
szeretne
elhelyezkedni, azok aránya, akik nem köteleződnének el teljes mértékben egy helyre, csupán néhány százalék. A válaszadók megítélése szerint átlagosan havonta nettó 198 ezer forintra lenne szükségük ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalon meg tudjanak élni, vagyis jelentős jövedelem feszültség van a számított és az elvárt bér között.
Felvételi Tízből hét válaszadó az első helyen jelölte meg azt a szakot, amire jelenleg is jár. Ezzel összefüggésben tízből közel négy válaszadó nyilatkozta azt, hogy nagyon könnyű, vagy könnyű volt bejutni a BGF-re.
Személyes kötődés A hallgatók többsége inkább jól érzi magát, és inkább kötődik is a BGF-hez, egy 100 fokú skálára vetített válaszok átlaga 63, illetve 52 pont.
Szakmai gyakorlat A válaszadók összességében inkább elégedettek a kötelező szakmai gyakorlatokkal, mint sem elégedetlenek. A hallgatók a leginkább a szakmai gyakorlatok hosszával voltak elégedettek, míg a legkevésbé a lehetőségek területi elosztásával, illetve a gyakorlati helyek számával és a külföldi gyakorlatok lehetőségével. A szakmai gyakorlatok megítélésében nem volt különbség azok között, akik állításuk szerint találtak megfelelő szakmai gyakorlatot maguknak, illetve akik nem találtak ilyet. Vagyis a szakmai gyakorlat megítélése nem függ az ilyen irányú közvetlen tapasztalattól.
Tanulmányi tájékozódás A válaszadók kétharmada on-line tájékozódik tanulmányi ügyeivel kapcsolatban. Emellett azonban a BGF hallgatóinak többsége (80%) igényt tart a személyes tájékozódás lehetőségére is. Akik csupán telefonos vagy on-line tájékoztatási formákat vesznek
5
igénybe, azok körében is kimagasló azok aránya, akik szeretnék, ha a személyes tájékoztatás lehetősége is megmaradna.
Elégedettség - oktatás A válaszadók harmada szerint, ha a képzésének megfelelő szakterületen szeretne elhelyezkedni valaki, további komolyabb specializációra, vagy továbbképzésre lenne szüksége és csupán minden ötödik hallgató gondolja úgy, hogy lényegében semmiféle további képzésre nincs szüksége. A válaszadók kilenc megadott szempont alapján értékelték az oktatás színvonalát az iskolai osztályzatoknak megfelelően. A legkevésbé a munkaerőpiac képviselőinek részvételével az oktatásban szemponttal voltak elégedettek, míg a leginkább az oktatott szakismeretek, előadások naprakészségével.
Elégedettség - tanulmányszervezés Szintén értékelték a válaszadók a BGF tanulmányszervezési szolgáltatásait a megadott nyolc szempont szerint. A leginkább a könyvtárral elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az intézmények adminisztrációjával, tájékoztatásával.
Elégedettség – iskolai szolgáltatások A válaszadók a BGF különböző szolgáltatásait is értékelték nyolc szempont szerint. A leginkább az intézmény küllemével és az informatikai szolgáltatásokkal elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé a sportolási lehetőségekkel. A legtöbb szempontot azonban csak kevesen tudták értékelni.
Elégedettség – épületek Az egyes karok épületeit is értékelték a válaszadók hét megadott szempont szerint. A három nagy kar épületeiben szinte mindenhol a tisztasággal voltak a leginkább elégedettek a válaszadók és a WIFI színvonalával a legkevésbé. A többi szempont változó sorrenddel a középmezőnyben „mozgott”.
Elégedettség – tanulást segítő eszközök A tanulást segítő IT, illetve egyéb eszközöket is értékelték a válaszadók a megadott kilenc szempont szerint. A leginkább a számítógép- és könyvtárellátottsággal voltak elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az infokommunikációs eszközök alkalmazásával az oktató6
hallgató kapcsolattartásban és számonkérésben, a konzultációs lehetőségekkel, valamint a jegyzetellátottsággal. A hallgatók infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága átlag feletti: vezetékes internettel a 84 százalékuk rendelkezik, és laptopja is van a diákok háromnegyedének. Valamilyen számítógéppel (laptop vagy asztali) a hallgatók csupán 2 százaléka nem rendelkezik, valamilyen internetkapcsolattal (vezetékes vagy mobil) pedig a hallgatók 6 százaléka nem rendelkezik.
Iskolaválasztási döntés A hallgatók közel kétharmada nem bánta meg döntését: ha most jelentkezne felsőoktatási intézménybe, ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot is választaná. A válaszadók csupán 11 százaléka biztos abban, hogy a BGF-en szeretné a mesterszakot is megcsinálni, 25 százalékuk pedig valószínűleg vagy biztos, hogy nem a BGF-en. A leggyakoribb okként, amiért nem a BGF-en tervezi valaki a mesterszakot végezni, az oktatás alacsony színvonalát említették a megkérdezettek, továbbá sokan említették azt is, hogy nincs megfelelő mesterképzés. A megkérdezettek 12 százaléka gondolja nagyon jó intézménynek a BGF-et, további 45 százalékuk szerint jó intézmény. Egy 100 fokú skálára vetítve a válaszok főátlaga 65 pontnak adódott. Vagyis összességében elégedettek a hallgatók a BGF-fel.
7
Módszertan Háttér A hallgatói motivációs vizsgálat a Diplomás Pályakövetési Rendszer második nagy részvizsgálata. A kutatás azt a célt szolgálja, hogy a BGF megismerje az intézményben tanulók véleményét, ami alapján szolgáltatás-fejlesztési terveit eredményesen végre tudja hajtani, valamint a felmerült problémákra megoldást tud találni. A felmérés során az összes BGF-es hallgató véleményére, elhelyezkedési és továbbtanulási motivációjára, valamint a hallgatói vélemények alakulására is kíváncsiak voltak a készítők. A kérdőív kialakításakor figyelembe kellett venni az országos központi kérdőív kérdéseit, ami kötelező jellegű az intézményre nézve. Mintavétel A vizsgálat minden év tavaszán online lekérdezéssel készül. A lekérdezendők körébe minden aktív hallgató bekerül, aki az adott évben beiratkozott a főiskolára. A vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segíti. A felmérés eredményeképpen végül 2083 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az adatfelvételek ideje:
Az adatfelvétel a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült. Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A súlyozás során négy szempontot vettünk figyelembe: 1. a hallgató nemét, 2. milyen tagozatra jár a hallgató, 3. melyik karra jár a hallgató, 4. végül melyik szakra jár a hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A súlyozás alapja döntően a 2010 március 15-i állapotokat tükrözik (nem, tagozat, kar szerint), a szakos eloszlásnál azonban a 2009évi ún. „októberi statisztikát” vettük alapul (a PSZK-n belül különbséget tettünk az intézetek között is). A kérdőívet a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a férfiak. Tagozatok szerint kisebb arányban töltötték ki az alternatív képzési formákon (levelező, távoktatás) tanulók. Karok szerint a PSZK hallgatói számarányukhoz képest nagyobb, míg 8
a KVIK hallgatói kisebb arányban töltötték ki, a KKK hallgatói pedig nagyjából számarányuknak megfelelően válaszoltak a kérdőívre. Ezzel összefüggésben szakok szerint a pénzügyi és számviteli szak hallgatói nagyobb arányban, míg a turizmusvendéglátás szakok hallgatói kisebb arányban töltötték ki a kérdőívet. A többi szak hallgatói számarányukhoz képest nagyjából hasonló arányban válaszoltak a kérdőívre (1. táblázat). A súlyváltozó átlaga kicsit több mint egy lett (ezzel összefüggésben az összes megkérdezettre vonatkozó elemszám is magasabb lett a súlyozott adatbázisban: 2096). A legnagyobb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék súlyátlaga 2,05, míg a legkisebb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék súlyátlaga 0,37, vagyis az adott esetek véleményei ennyiszeresen vannak figyelembe véve a statisztikai elemzés során (2. táblázat). Ennek megfelelően a 3. táblázatban mutatjuk a súlyozás alapját képező változók szerinti súlyátlagokat. Az elemzésben az üzleti szakoktató szakra járók véleményeit – a visszaküldött kérdőívek alacsony elemszáma miatt – külön nem közöltük (természetesen az aggregált eredményekben benne vannak).
9
1. táblázat: A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N, összes megkérdezett %
nem
tagozat
képzési helyek
szak
férfi nő válaszhiány nappali levelező távoktatás válaszhiány BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-PSZK-ZA válaszhiány kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel válaszhiány
összesen
N 533 1522 28 1648 107 308 20 473 404 869 51 104 182
súlyozatlan % 25,6 73,1 1,3 79,1 5,1 14,8 1,0 22,7 19,4 41,7 2,4 5,0 8,7
N 673 1399 24 1521 158 398 19 506 634 625 48 88 195
súlyozott % 32,1 66,7 1,1 72,6 7,5 19,0 0,9 24,1 30,3 29,8 2,3 4,2 9,3
253
12,1
15,5
307
14,6
18,8
38
1,8
2,3
47
2,3
2,9
257 249 1 61
12,3 12,0 0,0 2,9
15,7 15,3 0,1 3,7
250 343 23 42
11,9 16,4 1,1 2,0
15,3 21,0 1,4 2,6
244
11,7
15,0
217
10,4
13,3
529 451 2083
25,4 21,7 100,0
32,4
405 462 2096
19,3 22,1 100,0
24,8
% 25,9 74,1 79,9 5,2 14,9 24,9 21,3 45,7 2,7 5,5
100,0
% 32,5 67,5 73,2 7,6 19,2 26,6 33,4 32,9 2,5 4,6
100,0
2. táblázat: A súlyváltozó statisztikai jellemzői N átlag szórás súly alsó 2,5 %-a súly felső 97,5%-a
2083 1,006223 ,6688394 ,373420 2,045966
10
3. táblázat: A súlyváltozó átlaga és szórása a súlyozás alapját képező változók szerint
nem tagozat
képzési helyek
szak
férfi nő nappali levelező távoktatás BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-PSZK-ZA kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel
súly változó átlaga szórása 1,263 0,574 0,919 0,680 0,923 0,697 1,475 0,405 1,293 0,393 1,069 0,354 1,570 1,111 0,720 0,337 0,935 0,351 0,843 0,420 1,213 0,416 1,245 0,409 0,972 0,264 1,376 0,324 22,848 0,696 0,261 0,890 0,435 0,765 0,407
11
A hallgatók társadalmi-demográfiai háttere Mindenekelőtt megnéztük, hogy a visszaküldött kérdőívek alapján milyen kép rajzolódik ki a BGF hallgatóinak társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A nemi arány az alábbi 4. táblázatban nem releváns, mivel ezt súlyozási szempontként vettük figyelembe, ha megnézzük a súlyozás előtti nyers adatokat, azt látjuk, hogy a BGF hallgatóinak nemi összetételéhez viszonyítva is kevesebb férfi küldte vissza kérdőívet, mint amennyi nő. A nyers, súlyozatlan mintában ez az arány 26 százalék. (Ez egyébként nem meglepő: az ilyen típusú felméréseken való részvételi szándék általában magasabb a nők körében.) A BGF jelenlegi hallgatóinak átlagéletkora 23,9 év. Természetesen a legtöbben a „normál” főiskolai éveikben járnak, de a hallgatók mintegy ötöde 25 év feletti. Településtípus szerint azt látjuk, hogy a fővárosiak aránya bőven átlag feletti, a megyei jogú városokban élők aránya azonban nagyjából megegyezik a korosztályi átlaggal, míg az egyéb vidéki településen élők kisebb arányban reprezentálják magukat a főiskolán (4. táblázat). 4. táblázat: hallgatók - nem, korcsoport és településtípus szerint - N, %, érdemben válaszolók % nem
korcsoport
településtípus
férfi nő válaszhiány 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek válaszhiány Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld
összesen
N 673 1399 24 333 657 367 153 225 361 702 419 525 416 34 2096
% 32 67 1 16 31 18 7 11 17 34 20 25 20 2 100
% 33 68 19 38 21 9 13 34 20 25 20 2 100
A hallgatók közel fele a közép-magyarországi régióból érkezik, a többi régió többé-kevésbé egyenletesen képviselteti magát (5. táblázat).
12
5. táblázat: hallgatók - régió és megye szerint - N, % régió Észak-Magyarország
megye Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád
régió összesen Észak-Alföld
Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg régió összesen
Dél-Alföld
Bács-Kiskun Békés Csongrád
régió összesen Közép-Magyarország Budapest Pest régió összesen Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom Fejér Veszprém régió összesen Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala régió összesen Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna régió összesen külföld
N 82 70 61 213 40 55 72 166 86 29 28 143 693 337 1032 63 77 46 186 85 53 80 218 34 55 16 104 34
% 4 3 3 10 2 3 3 8 4 1 1 7 33 16 49 3 4 2 9 4 3 4 10 2 3 1 5 2
Tízből több mint hét hallgató valamilyen (hagyományos, illetve nem hagyományos) gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya 29 százalék. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a gimnáziumokból az országos átlagnál jóval nagyobb arányban érkeznek hallgatók, mivel országosan valamivel többen szereznek szakközépiskolai típusú képzésben érettségit, mint gimnáziumiban (6. táblázat). Ezen belül is kimagaslik a nem hagyományos gimnáziumból érkezők aránya.
13
6. táblázat: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? - N, %, érdemben válaszolók % iskolatípus hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium
ebből
N % % 790 38 38 6 osztályos gimnázium 222 11 11 8 osztályos gimnázium 159 8 8 kéttannyelvű középiskola 283 14 14 nemzetiségi gimnázium 28 1 1 összesen 693 33 33 szakközépiskola technikum 17 1 1 szakközépiskola 586 28 28 összesen 602 29 29 egyéb iskolatípus* 0 válaszhiány 0 *Egyéb említések: dolgozók szakközépiskolája (1 db), esti iskola, felnőttek gimnáziuma (2-2 db), külföldi szakközépiskolában szerzett érettségi (6 db)
Minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy szakközépiskolai érettségivel rendelkezik. Míg a normál főiskolai éveikben járók esetében magasabb a nem hagyományos gimnáziumból érkezettek aránya (1. ábra). 1. ábra: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=1728 19-20 évesek
46
21-22 évesek
40
36
23-25 évesek
30
26-29 évesek
31
42
22
38
legalább 30 évesek
20%
hagyományos gimnázium
32
21 44
0%
14
48 6
40%
50 60%
nem hagyományos gimnázium
80%
100%
szakközépiskola
A BGF hallgatóinak 12 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú szakképzés keretében szerzett végzettséggel, míg további 9 százalékuk valamilyen felsőfokú diplomával is (nagy többségük ezt szintén a BGF-en szerezte korábban) (7. táblázat). Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a „diplomaérett” korcsoportban már a válaszadók 40-46 százalékának van valamilyen felsőfokú végzettsége.
14
7. táblázat: van-e már valamilyen egyetemi, vagy főiskolai diplomája, végzettsége? – igenek, N, % hagyományos egyetemi hagyományos főiskolai felsőfokú szakképzés Bachelor képzés egységes és osztatlan képzés mesterképzés doktori képzés egyéb legalább egyféle van
N 48 86 247 59 2 6 3 7 506
% 2 4 12 3 0 0 0 0 21
15
Hallgatói státusz Az 8. táblázat karok szerint mutatja a súlyozott minta karok szerinti eloszlását. A legnépesebb kar a PSZK, melyet a KVIK és a KKK követ. A PSZK intézetei közül természetesen a fővárosi a legnagyobb. 8. táblázat: melyik intézményben, karon tanul? – N, % BGF - Külkereskedelmi Kar (BGF-KKK) BGF – Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGF-KVIK) BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar (BGF-PSZK) BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar – Budapesti Intézet (BGF-PSZK-BP) BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar – Salgótarjáni Intézet (BGF-PSZK-SA) BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar – Zalaegerszegi Intézet (BGF-PSZK-ZA) válaszhiány *érdemben válaszolók, összes megkérdezettre vetítve
N 506
% 24
%* 27
634
30
33
761
36
40
625
30
33
48
2
3
88
4
5
195
9
A megkérdezettek közel 10 százalékának van legalább egy korábbi BGF-es abszolutóriuma, a többiek jelenleg elsődiplomások a BGF-en. Ez is mutatja, hogy a hallgatók egy jelentős része szívesen csinálja másoddiplomáját is a főiskolán. Társadalmi-demográfiai változók szerint – az életkort kivéve – nem találtunk szignifikáns különbségeket a tekintetben, hogy kik szereznek második diplomát is a főiskolán. Akik már végzettséget szereztek, azok a legtöbben a budapesti pénzügyi karon tették, míg másodjára a külkereskedelmi karon (2. ábra). Azoknak ötöde, akik rendelkeznek valamilyen felsőfokú végzettséggel, egy BGF-es abszolutóriummal biztosan rendelkeznek.
16
2. ábra: melyik intézményben, karon szerzett végzettséget? – azok körében, akik szereztek már BGF-es abszolutóriumot, %, N=201 BGF-KKK
24%
BGF-KVIK
17%
BGF-PSZK
53%
BGF-PSZK-BP
44%
BGF-PSZK-SA
5% 4%
BGF-PSZK-ZA 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Jellegzetes és markáns eltérések a nemek arányában a karok között nincsenek. Életkor szerint a KVIK-ra járók átlagéletkora a legalacsonyabb (21,5 év), őket a KKK-ra járók követik (23,3 év), míg a PSZK-ra járók a legidősebbek (25,5 év) – a PSZK intézeteinek hallgatói között nincs különbség ebben a tekintetben. A KKK-ra járók nagyjából ugyanakkora arányban érkeznek az egyes településtípusokról. A fővárosban és megyeszékhelyen lakók nagyobb arányban járnak inkább a KVIK-ra, míg a kisebb települések lakói és a külföldiek inkább a PSZK-t választják. A PSZK vidéki intézeteinek hallgatói közül budapesti alig, ellenben kistelepülésen lakó jóval nagyobb arányban található. Régiók szerint számottevő különbségeket a dunántúli régiók szerint találtunk: a közép-dunántúliak a PSZK-ra, a nyugatdunántúliak a KVIK-ra, míg a dél-dunántúliak a KKK-ra járnak nagyobb valószínűséggel (meg kell jegyezni azt is, hogy az észak-magyarországi BGF hallgatók fele jár pénzügyi és számviteli karra). A PSZK intézetei erőteljes regionális hatással bírnak, de ez a hatás a dunántúli intézet esetében jóval nagyobb, mint Salgótarjánban. A hagyományos gimnáziumban végzettek megoszlása eléggé egyenletes a különböző karok között. A nem hagyományos gimnáziumban végzettek a KVIK-ra, míg a szakközépiskolában érettségizettek a PSZK-ra (különösen a zalaegerszegi intézetbe) járnak nagyobb valószínűséggel. Akinek van már valamilyen előzetes végzettsége (diploma vagy felsőfokú szakképesítés), az a KVIK-ra megy a legkisebb valószínűséggel (3. ábra, 4. ábra és 9. táblázat). Vagyis összességében kijelenthető, hogy a KVIK az a kar, ami leginkább a jobb középiskolákból érkező diákokat vonzza, azonnal az érettségit követően.
17
3. ábra: karok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele – érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs
34
40
30 26
29 36
41 39
30 27 24 31 22
40 46
31 27
35
41
3
66 78
29 28 25 24 28
38 37 35
34 35 40
21
55 31
23 28 31 26 29 19 39 28 29 22
41
26
50 43 36 36 51 44 32
28 33 38 21 37 30 34
38 50
21
13
31 26 0%
BGF-KKK
27
20% BGF-KVIK
65 18
51 38
40%
37 60%
80%
100%
BGF-PSZK
18
4. ábra: PSZK intézetek hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele – érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
82
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola
85 80 74 82 88
12
5 10 11 13 13 1 17 2 10 9
99
1
70
9
21 7 9 20 8
85 71
9 92
64
35 94 94 99 84
26
5
1 33 42 1 12
74 83
17
89 93 73 0%
PSZK-BP
6
20% PSZK-SA
40%
9 60%
80%
5 7 25 18 100%
PSZK-ZA
19
9. táblázat: BGF karjainak, illetve intézeteinek szocio-demográfiai összetétele – érdemben válaszolók, %
nem
férfi nő korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek településfőváros típus megyeszékhely egyéb város község külföld régió Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Magyarország Dél-Dunántúl külföld középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola diploma van nincs összesen
KKK 36 64 23 40 18 9 10 35 21 24 18 2 9 8 8 48 10 8 7 2 39
BGF KVIK 29 71 25 54 21 1
PSZK SA
BP
37 22 26 13 2 8 7 7 55 6 12 4 2 39
PSZK 34 66 16 27 21 12 23 28 18 26 27 2 13 8 6 44 11 12 4 2 35
17 27 19 12 25 33 15 26 24 2 10 10 7 53 11 4 4 2 38
12 37 42 2 7 6 26 28 40
25
32 20 47 1 1 2 1 1 12 76 6 1 21
36
50
18
20
6
7
24 25 75 100
11 12 88 100
47 28 72 100
42
69
73
100
100
100
75 4 4 9 9
ZA
14 26 23 18 20
A BGF-re járók hat százaléka tanul más felsőoktatási intézményben is. Természetesen ez az idősebbekre, illetve a külföldiekre jellemző a leginkább. Karok, illetve intézetek szerint ebben nem találtunk különbségeket (5. ábra). A legtöbben BA típusú képzésben vesznek részt máshol, de magas az aránya a hagyományos képzéseken,1 illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevőknek is (6. ábra).
1
Az adatok alapján az tűnik ki, hogy a hallgatók nem minden esetben értelmezték helyen, hogy mit jelent a hagyományos egyetemi, illetve főiskolai képzés, így ezt a megállapítást fenntartásokkal kell kezelni. 20
5. ábra: a fenti (BGF-hez tartozó) intézményeken kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben? – igenek aránya ÖSSZES MEGKÉRDEZETT
6%
NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs
9% 5% 1% 4% 9% 12% 10% 7% 7% 4% 7% 15% 9% 5% 4% 12% 5% 0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
14%
16%
6. ábra: milyen képzésben tanul más felsőoktatási intézményben – azok körében, akik tanulnak, N=132 4%
2%
2%
2% hagyományos egyetemi
3%
16%
hagyományos főiskolai felsőfokú szakképzés Ba/BSc
19%
egységes és osztatlan képzés MA/MSc
38%
PhD/DLA
14%
egyéb felsőfokú válaszhiány
21
A kérdőívet kitöltők 98 százaléka egyszakos képzésben vesz részt, további egy százalékuk nem válaszolt a kérdésre és mindössze 24 olyan eset van, ahol többszakos képzést jelöltek. A következő eredmények így értelemszerűen az első szakra vonatkoznak. Az egyes szakokon tanulók, illetve a szakok karok szerinti eloszlását a 7. ábra és a 10. táblázat mutatja. 7. ábra: milyen szakon tanul? – %
15%
23%
2%
kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás
12%
turizmus-vendéglátás üzleti szakoktató
19% 16% 10%
emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel
2%
válaszhiány
10. táblázat: milyen szakon tanul? – karok és intézetek szerint (zárójelben a teljes mintára vonatkozó arányok találhatók), érdemben válaszolók %, N=1504, 572 BGF KVIK 32 (11)
PSZK SA
KKK PSZK BP ZA kereskedelem és marketing 32 (9) kommunikáció és médiatudomány 10 (3) nemzetközi gazdálkodás 57 (15) turizmus-vendéglátás 63 (22) üzleti szakoktató 4 (2) emberi erőforrások 5 (2) 6 (5) gazdálkodási és menedzsment 1 (0) 1 (0) 34 (13) 34 (28) 26 (2) 34 (4) pénzügy és számvitel 61 (23) 60 (49) 74 (5) 66 (7) összesen 100 (27) 100 (35) 100 (38) 100 (82) 100 (7) 100 (11)
Az egyes szakokra járókra eltérő társadalmi-demográfiai profilok jellemzőek. A kereskedelem és marketing szakra nagyobb valószínűséggel járnak férfiak, fővárosiak és akik nem szakközépiskolában érettségiztek. A nemzetközi gazdálkodás szakra leginkább normál főiskolai éveikben járnak a hallgatók, nem jellemzőek az idősebbek. Turizmus-vendéglátás szakra ez szintén igaz, továbbá kiemelkedő azok aránya, akik nem hagyományos gimnáziumi érettségivel érkeznek. Gazdálkodási menedzsment és pénzügy-számvitel szakon pedig az
22
idősebbek (ezzel összefüggésben, akiknek van már valamilyen felsőfokú végzettségük) és a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők felülreprezentáltak (8. ábra és 11. táblázat). 8. ábra: szakok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele I. – érdemben válaszolók % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
19
NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs
22 17
3
15
2 3
21
18
17
14
18 3 18 2 20 5 16 2 11 17 22
23
3
13
25
3 3
17 12
21 26
20 28 18 29 11 20 4 2 18 22
3 3
14 12
11
16 15 30
52 56
23 4 14 24 2 9 18 2 17 27 3 14 17 2 15 20 3 16 15 3 15 22 4 18 12 24 18 18
24 19 23 34 29
11 2 15 18 2 20 32 14 1 17 24 4 14 26 22 1 21 21 3 12 21 22 3 14 23 3 11 24 15 6 15 13 5 19 29 15 1 12 20 3 13 23 23 6 24 19 13 16 20 5 16 23 2 17 12 2 12 4 2 20 19 0%
3 3 20%
kereskedelem és marketing nemzetközi gazdálkodás üzleti szakoktató gazdálkodási menedzsment
14 16
20
4
14
34 17 11
40%
3 24
22 2 10 47
13
12
36 2
60%
13
22 80%
100%
kommunikáció és médiatudomány turizmus-vendéglátás emberi erőforrások pénzügy és számvitel
23
11. táblázat: szakok hallgatóinak szocio-demográfiai összetétele II. – érdemben válaszolók % jelmagyarázat: 4: turizmus-vendéglátás
nem korcsoport
településtípus
régió
középiskola
diploma összesen
1: kereskedelem és marketing 5: emberi erőforrások
férfi nő 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek főváros megyeszékhely egyéb város község külföld Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Magyarország Dél-Dunántúl külföld hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola nincs van
2: kommunikáció és médiatudomány 6: gazdálkodási menedzsment
1 35 65 21 40 23 6 11 41 20 23 16 1 6 6 9 57 7 9 6 1 39 44 17 78 22 100
2 23 77 20 30 35 5 10 48 17 17 19 6 2 2 57 17 4 11 60 25 15 75 25 100
3 34 66 28 49 16 5 2 31 22 26 20 2 10 9 11 44 9 8 8 2 39 40 21 81 19 100
3: nemzetközi gazdálkodás 7: pénzügy és számvitel
4 23 77 27 53 19 1
5 29 71 24 41 35
37 27 25 11 1 9 9 7 54 5 10 4 1 35 59 6 88 12 100
24 21 26 29 9 11 7 46 16 11
49 30 21 74 26 100
6 38 62 21 34 16 10 18 21 21 30 27 1 15 9 7 40 13 10 5 1 39 27 35 78 22 100
7 25 75 13 24 25 14 25 31 16 24 27 1 13 9 6 47 10 10 3 1 32 17 51 69 31 100
A felsőoktatás strukturális változásából következően a jelenlegi hallgatók 81 százaléka már BA jellegű képzésben kezdte meg tanulmányait és további 17 százalékuk kezdett hagyományos főiskolai rendszerben, legalábbis saját állításuk szerint (9. ábra). A hallgatók nyilatkozata szerint a legtöbben a PSZK-n (az intézmények között nincs eltérés), szakok szerint pedig a kommunikációs és médiatudomány, illetve pénzügy és számvitel szakon kezdtek még hagyományos főiskolai rendszerben (12. táblázat). Végül természetesen a 25 évnél idősebbek kezdtek a legnagyobb arányban még hagyományos képzésben, de körükben is többségben vannak a BA rendszerben kezdők (10. ábra). Ezeket az arányokat azonban árnyalja az, hogy láthatóan sokan félreértelmezték a hagyományos rendszerű képzés fogalmát. 24
9. ábra: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait?
hagyományos egyetemi hagyományos főiskolai
81%
Ba/BSc egységes és osztatlan képzés MA/MSc
17%
PhD/DLA válaszhiány
1%
1%
12. táblázat: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait – karok és szakok szerint, érdemben válaszolók, %
karok
szakok
hagyományos főiskolai 18 4 23 13 31 11 4 2 22 24
BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel
Ba/BSc 82 96 77 87 69 89 96 98 78 76
10. ábra: az első évben milyen szintű képzésben kezdte meg tanulmányait – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=1700 19-20 évesek 21-22 évesek
10
90
5
23-25 évesek
95 16
26-29 évesek
84 49
legalább 30 évesek
51
45 0%
20%
55 40%
hagyományos főiskolai
60%
80%
100%
Ba/BSc
25
A válaszadók nagyjából háromnegyede nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait, míg közel ötödük távoktatásban (11. ábra). A KVIK-en csak nappali tagozatos hallgató válaszolt a kérdőívre, a KKK-n pedig bár a nappali képzésben részt vevők vannak többségben, de a levelező tagozatra járók aránya is jelentős (27%). A PSZK-n szintén a nappali képzésben részt vevők vannak többségben (56%) – legalábbis a kitöltők körében. Adatainkból úgy tűnik, Salgótarjánban kevésbé népszerű a távoktatási képzés, mint akar más intézeteiben. Akik tanulnak más felsőoktatási intézményben is, azok nagyobb valószínűséggel választanak nem nappali rendszerű képzést (13. táblázat). 11. ábra: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait? – összes megkérdezett
73%
8%
nappali
levelező
távoktatás
válaszhiány
19% 1%
13. táblázat: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait – karok és szakok szerint, érdemben válaszolók, % karok
intézetek
szakok
képzési szint tanul-e más felsőoktatási intézményben
BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel hagyományos főiskolai Ba/BSc igen nem
nappali 73 100 56 54 81 55 81 64 87 100 100 72 51 42 80 61 74
levelező 27
18 36 13
1 15 6 15 7
távoktatás 1 44 46 19 46 1
28 49 43 14 24 19 26
A fiatalok körében a nappali tagozatú képzés szinte kizárólagos. A 23-29 éves korosztályban jelennek meg az alternatív képzési formák, míg 29 év felett csak elvétve találunk olyanokat, akik nappali tagozatra járnak. A megyeszékhelyeken lakók körében az átlagosnál nagyobb arányban találunk olyanokat, akik nappali tagozatra járnak, míg a külföldiek körében az átlagnál jellemzőbbek az alternatív képzési formák. Az észak-alföldiek és a nyugatdunántúliak nagyobb valószínűséggel járnak nappali tagozatra, míg a dél-dunántúliak az átlaghoz képest az alternatív képzési formákra. A nem hagyományos gimnáziumban érettségizettek járnak a leginkább nappali tagozatra, míg a szakközépiskolában végzettek körében többségben vannak az alternatív képzési formákat preferálók. Végül, akiknek van már valamilyen képzettsége (diploma, felsőfokú szakképzés) az természetesen az alternatív képzési formákat részesíti előnybe (12. ábra). A válaszadók 29-29 százaléka az első, illetve a végzős évfolyamra jár, míg 41 százaléka a köztes évfolyamok valamelyikére. (1% nem válaszolt).
27
12. ábra: az első évben milyen tagozaton kezdte meg tanulmányait? – a hallgatók szociodemográfiai összetétele szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
73
NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek 2 TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs 0% nappali
8
75 72
19
8
16 21
7 99 95
79 19 19
7
25
1 23 13
56 79
71
8
21 5 14 8 18 7 23 15 27
81 74 70 59 77 79 77 71 70 79 70
5 7 8 8 9 3 17
75
8 91
51
10
46
18
20% levelező
40%
60%
17 4 5
39 36 4
82
18 13 16 21 21 18 14
80%
14 100%
távoktatás
28
Jövőkép - tanulás Tízből több mint hat válaszadó legalább valószínűsíti, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, miközben csupán 5 százalék zárja ki ezt teljesen (13. ábra).
13. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd?
44%
20%
30%
igen, biztosan
igen, valószínű
nem valószínű
biztosan nem
válaszhiány
5% 1%
Leginkább a fiatalokra jellemző, hogy újabb felsőfokú tanulmányokat terveznek, és a legkevésbé a 26-29 évesekre. Karok szerint a KKK-ra járókra jellemző a leginkább, hogy újabb felsőfokú tanulmányokat terveznek, míg a PSZK-ra járókra a legkevésbé (a PSZK intézeteinek hallgatói között nincs különbség). Szakok szerint az emberi erőforrás szakra járók körében a legmagasabb a hajlandóság egy újabb felsőfokú tanulmány megkezdésére, míg a pénzügy és számvitel szakra járókra a legkevésbé. A nappali tagozatra járók nagyobb valószínűséggel terveznek újabb felsőfokú tanulmányokat, mint az alternatív képzési formákban tanulók. Végül a végzősök „fejében” fordul meg a leginkább, hogy újabb felsőfokú tanulmányokba kezdjenek (14. ábra).
29
14. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
21
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM első végzős köztes
23 23 17 19 18
30
50 44 37
35
40
34 47 46
43
23 30 25 19
4
27 29 34
3 6 6
30
5 2 3 5
44
23 25
47 42
34 39
20 16
40
22 13 15
45 41
22
43
35 36 28 36
9 33
48
23
41 20%
4 3
39
46
25 19
1 8
46
16
igen, valószínű
29
42
39
2 3 7 11 7 8
46
24 20 17
5
25 30 30
46 33 40
18 21
0% igen, biztosan
45
40% nem valószínű
34 60%
80%
5 5 6 100%
biztosan nem
Kiemelkedően a legtöbben a mesterképzést említik további felsőfokú iskolai tanulmányi tervként: a válaszadók 71 százalékának tervei között szerepel, míg a phd-t tervezők aránya viszonylag alacsony: csupán a válaszadók 6 százaléka említette. Elég magas azonban a különböző szakirányú továbbképzést, felsőfokú szakképzést, illetve vállalat által tervezett tanfolyamot, tréninget tervezgetők aránya (14. táblázat).
30
14. táblázat: milyen képzésben akar részt venni? – azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említések és említők aránya %, N (több válasz is lehetséges volt) említések vállalat által szervezett tanfolyam, tréning egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés Bachelor képzés (BA/BSc) egységes és osztatlan képzés mesterképzés (MA/MSc) doktori képzés (PhD/DLA) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés egyéb összesen válaszhiány
N 225 100 214 235 279 20 951 80 40 32 2176
% 10 5 10 11 13 1 44 4 2 2 100
említők % 17 8 16 18 21 2 71 6 3 2 163 1
Az összes életkori kategóriában a mesterképzést tervezők vannak abszolút többségben, a második helyen a legfiatalabbak a további BA képzéseket, a 23-25 évesek a vállalatok által szervezett tanfolyamokat, a legidősebbek pedig szakirányú továbbképzéseket preferálják. A többi karhoz képest jóval alacsonyabb a PSZK hallgatóinak mesterszakon való tovább tanulási vágya, de az igaz, hogy itt is messze ez a legnépszerűbb további tanulási terv. A PSZK intézetei között a mesterképzésen való részvételt tervezők aránya Zalaegerszegen a legalacsonyabb (54%). A kereskedelem és marketing, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakra járók körében a legmagasabb a mesterképzést tervezők aránya. Érdekes, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók között arányaiban sokan terveznek felsőfokú szakképesítés megszerzését. A nappali tagozaton tanulók inkább terveznek mesterképzésen részt venni, mint az alternatív képzési formákra járó hallgatók, továbbá a végzős évfolyam tagjai tervezgetik a leginkább, hogy tovább folytatják tanulmányaikat mesterképzésen (15. ábra).
31
15. ábra: milyen képzésben akar majd részt venni? – azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említők, súlyozatlan % (több válasz is lehetséges volt) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZAK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM első végzős köztes
17
8 16
10 9
18
19
15 7 15
15
26
18
21
39
9 14
7 2
78
21
14
13 13
17 7 15
29
12
17
23
7 17
41
65
21
18 6 17
23
6 2
71
6 3
71 58
9
9
373
69
63
77
72
13 9 15
16
27
14 7 16
20
17
64
6
13 7 17
19
17
65
6 3
19
15
19
7 11
16 8 10
29
20
8 15
19
6
23
65 20
19
24
18
12 10 14
18
18
12 6 16 5 17
9
17
17
8 16
29
3 16
13 9
18
14 7
19
0
17
64
8 3
3
68 73
69
24 16
12
69
22
64
6
24 18
9
21
4 6 2
75
18
26
3
79
24
19
9 2
78 26
28
65
59
6 3
61 34
7 13 14 14
16 8
63
20
27
14 8 15 13
3
10
54
26
40 7
21
74
18
50
61
67 77
5 3 8 3
70
100
150
vállalat által szervezett tanfolyam, tréning
egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés
felsőfokú szakképzés
szakirányú továbbképzés
Bachelor képzés (BA/BSc)
egységes és osztatlan képzés
mesterképzés (MA/MSc)
doktori képzés (PhD/DLA)
szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés
egyéb
200
32
A válaszadók több mint negyede tervez külföldi tanulmányokat felsőoktatási tanulmányai során (16. ábra). Ez leginkább a fiatalabbakra, a nem hagyományos gimnáziumban érettségizettekre és a nem magyar állampolgárságú hallgatókra jellemző (17. ábra). A KKK-ra és a KVIK-ra járók körében magasabb a külföldi tanulást tervezők aránya, mint a pénzügyi karon. Szakok szerint nemzetközi gazdálkodást és a turizmus-vendéglátást tanulók körében ez jóval jellemzőbb, mint a pénzügyi, illetve gazdálkodási szakra járók körében. Végül, akik nappali tagozaton tanulnak, azok is nagyobb arányban tervezgetik a külföldi tanulást, mint akik alternatív képzési formákban vesznek részt (18. ábra). 16. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni?
72%
igen
nem
válaszhiány
27%
1% 17. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni – igenek aránya, a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
27%
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs
2%
35%
21%
11%
47%
27%
31% 28%
21% 22% 18%
47% 29% 26% 28% 38%
23% 29% 16% 19% 0%
5%
36%
30%
10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%
33
18. ábra: tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni – igenek aránya, hallgatói státusz szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
27%
ELSŐDIPLOMÁS BGF-ES igen nem KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes évfolyam
29% 17% 40% 39% 13% 32% 33% 51% 37% 28% 16% 9% 11% 31% 35% 8% 4% 35% 23% 26% 0%
20%
40%
60%
80%
100%
34
Jövőkép – munka
Tízből hét válaszadó a diploma megszerzése után azon a területen szeretne dolgozni, amit jelenleg is tanul és csupán 5 százalék nyilatkozta azt, hogy teljesen más szakterületen szeretne elhelyezkedni. Akik más területen szeretnének elhelyezkedni, leginkább szakmai érdeklődésük megváltozásával indokolták véleményüket, és csak másodsorban kerültek elő egzisztenciális, illetve karrierszempontok (19. ábra).
Háttérváltozók szerint néhány releváns különbséget találtunk csupán: az első évesek nagyobb arányban nyilatkozták azt, hogy a tanult szakterületükön szeretnének elhelyezkedni, mint a végzősök. A pénzügyi karon tanulók nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a tanult szakterületükön szeretnének maradni, mint a KKK-ra vagy a KVIK-ra járók. Szakok szerint pedig a kommunikációs és médiatudományt tanulók körében a legmagasabb valószínűleg nem függetlenül az elhelyezkedési esélyektől - a pályaelhagyást fontolgatók aránya (15. táblázat).
35
19. ábra: a diploma megszerzése előtt azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? Ha nem, miért szeretne teljesen más szakterületen elhelyezkedni?
igen, ezen a szakterületen
70%
nem, de a szakterülethez közeli pályán nem, teljesen szakterületen
más
1%
válaszhiány
5%
24%
megváltozott a szakmai érdeklődésem
15%
9% 18%
58%
karrierépítés szempontjából más szakterület jobb lehetőségeket kínál más szakterület jobb anyagi, egzisztenciális feltételeket kínál egyéb ok
Egyéb okok: nem volt szerencsés a szakirány választás, nem indult az a szak, amire eredetileg jelentkezett, túl sokan végeznek, nem jó az oktatás színvonala, jelenlegi munkáját folytatja, más terület érdekli már.
15. táblázat: a diploma megszerzése előtt azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? – érdemben válaszolók, % igen, ezen a szakterületen karok
szakok
BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel
65 67 79 73 50 66 70 76 70 84
nem, de a szakterülethez közeli pályán 30 26 17 22 42 30 23 21 27 14
nem, teljesen más szakterületen 5 7 3 5 8 4 7 2 4 2
36
A válaszadók csupán valamivel több, mint ötöde tartja biztosnak azt, hogy egy-két éven belül a tanult szakterületén számára is megfelelő álláshoz jut majd, további 61 százalékuk ezt csak valószínűsíti, viszont csak egy százalék biztos abban, hogy ez nem fog bekövetkezni (20. ábra). Egy 100 fokú skálára vetítve a válaszokat (biztos=100 pont, valószínűleg igen=67 pont, valószínűleg nem=33 pont, biztos, hogy nem=0 pont), a főátlag 69 pontnak adódott. Az idősebbek biztosabbak abban, hogy számukra is megfelelő álláshoz jutnak néhány éven belül, mint a fiatalabbak. Karok szerint a KVIK-ra járók a legpesszimistábbak, míg a pénzügyi karra járók a leginkább optimisták – különösen igaz ez a fővárosi intézet hallgatóira. Szakok szerint a turizmus-vendéglátást tanulók a legbizonytalanabbak jövőbeni kilátásaikat illetően, míg a pénzügy és számvitelt tanulók a leginkább optimisták (21. ábra). Végül minél inkább a saját szakterületén akar valaki elhelyezkedni, annál biztosabb is abban, hogy fog magának megfelelő munkát találni (22. ábra).
20. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni?
61%
igen, biztos valószínű nem valószínű
22%
nem, biztos, hogy nem válaszhiány
14% 2%
1%
37
21. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusznak függvényében, 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: biztos, 0: biztos, hogy nem) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
69
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc
66 66 70 76 75 68 67 72 71 68 67 64 74 75 67 71 65 64 67 62 67 69 76 66 70 77 73 68
0
25
50
75
100
22. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni – annak függvényében, el akar-e helyezkedni szakterületén, 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: biztos, 0: biztos, hogy nem) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
69
igen, tanult szakterületén nem, de szakterületéhez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen akar
71 63 53
0
25
50
75
100
38
Körülbelül a válaszolók harminc-harminc százaléka végzett már állandó vagy alkalmi jelleggel olyan munkát, mint amit tanul, míg tízből négy válaszadónak egyáltalán nincs munkatapasztalata szakterületén (23. ábra).
23. ábra: végzett-e már olyan munkát, ami az ön által tanult szakterülethez kapcsolódik?
igen, folyamatos munkát is, tehát állásban voltam, vagy folyamatos megbízással dolgoztam
29%
igen, de csak alkalmi munkát végeztem
28%
nem
42% válaszhiány
1%
Minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel végzett olyan munkát, ami a tanult szakterületéhez
kapcsolódik.
Továbbá
ez
leginkább
azokra
jellemző
még,
akik
szakközépiskolában érettségiztek, illetve rendelkeznek már valamilyen diplomával vagy felsőfokú szakképesítéssel (24. ábra).
39
24. ábra: végzett-e már olyan munkát, ami az ön által tanult szakterülethez kapcsolódik? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
28
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld RÉGIÓ Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs
6
30
42
23
72
13
38
49
32
38 62 71
7
34
31
20 28 27 27
30
23 19 24
27 33 32
33
40
24
49 35
33 25 21 32
25 34
27 20
27 35
38 50 48 44 37 50 45 45
30
23
23
46 45 27
46
igen, folyamatos megbízással
36 50
38
0%
30 22 22
16
35 27
31 20%
40%
27 47
60%
igen, de csak alkalmi munkát végeztem
80%
100%
nem
A hallgatói státusz szerinti különbségeket is leginkább az életkor befolyásolja, vagyis akiknek van már valamilyen felsőfokú végzettségük, tanulnak más felsőoktatási intézményben, alternatív képzési formákban vesznek részt, végzősök (ezek mind az idősebb korosztályokra jellemzőek), mind-mind nagyobb valószínűséggel dolgoztak már valamilyen formában a tanult szakterületükön. Szakok szerint érdekes módon a kommunikáció és médiatudományt tanulók között kiugró azok aránya, akik dolgoztak már a szakterületükön (25. ábra). 40
Akik dolgoztak már folyamatos megbízással a szakterületükön, azok elhelyezkedési esélyeiket is jobbnak látják ezen a területen. Az alkalmi munkát végzők és azok között, akik soha nem dolgoztak a tanult szakterületükön azonban nincs különbség a tekintetben, hogy miként ítélik meg az elhelyezkedési esélyeiket: mindkét csoport pesszimistábban, mint akik már dolgoztak állandó jelleggel ezen a szakterületen (26. ábra). Végül, azok, akik dolgoztak már folyamatos megbízással a tanult szakterületükön nagyobb valószínűséggel szeretnének itt is elhelyezkedni véglegesen mint azok, akik csak alkalmi jelleggel vagy egyáltalán nem dolgoztak a tanult szakterületükön (16. táblázat). 25. ábra: végzett-e már olyan munkát, ami az ön által tanult szakterülethez kapcsolódik? – hallgatói státusz szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
28
30
42
TANUL-E MÁS FELSŐOKTATÁSI … igen 35 39 26 nem 28 29 43 VAN-E BGF-ES DIPLOMÁJA van 43 28 30 nincs 27 30 44 KAR BGF-KKK 24 23 54 BGF-KVIK 19 44 37 BGF-PSZK 35 23 42 INTÉZET PSZK-BP 37 21 41 PSZK-SA 15 42 44 PSZK-ZA 28 24 48 SZAK kereskedelem és marketing 21 28 51 kommunikációs és médiatudomány 33 42 25 nemzetközi gazdálkodás 14 18 67 turizmus-vendéglátás 22 46 33 emberi erőforrások 2 35 63 gazdálkodádási és menedzsment 24 28 49 pénzügy és számvitel 38 22 40 TAGOZAT nappali 15 36 49 levelező 55 11 34 távoktatás 69 12 19 KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai 54 18 28 Ba/BSc 23 32 46 ÉVFOLYAM elsős 16 24 60 végzős 36 36 28 köztes 31 29 41 0% igen, folyamatos megbízással
20%
40%
60%
igen, de csak alkalmi munkát végeztem
80%
100%
nem
41
26. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen az ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd elhelyezkedni – annak függvényében, hogy dolgozott-e már korábban szakterületén, 0tól 100-ig terjedő skálán (100: biztos, 0: biztos, hogy nem) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
69
igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem
76 65 66
0
25
50
75
100
16. táblázat: a diploma megszerzése előtt azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? – elhelyezkedési tapasztalatok szerint, %
dolgozott-e már ezen a szakterületen korábban?
igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem
diploma megszerzése után mely szakterületen szeretne elhelyezkedni nem, de a nem, teljesen igen, ezen a szakterülethez más szakterületen közeli pályán szakterületen 79 19 2 64
29
7
71
24
5
A válaszadók 89 százaléka érdemben nyilatkozott arról a kérdésről, hogy a tanult szakterületükön mennyi lehet egy kezdő diplomás nettó havi átlagkeresete2. A válaszok főátlaga 137.000 forintnak adódott, míg szórása 34.000Ft3. Különböző társadalmidemográfiai változók szerint természetesen különbségek vannak az átlagokban. A férfiak átlagosan 9.000 forinttal magasabb összeget mondtak, mint a nők. A 26-29 évesek átlagosan 6-12 ezer forinttal mondtak magasabb összegeket, mint a fiatalabb korosztályok, míg a 30 év felettiek még ennél is 7 ezer forinttal magasabb összegeket tippeltek. Településtípus szerint a külföldiek tippelték átlagosan a legmagasabb összegeket, utána a fővárosiak következtek. A középiskolai érettségi típus, illetve az egyéb felsőfokú végzettség megléte szerinti különbségek leginkább az életkorral vannak összefüggésben (17. táblázat). A PSZK-ra és a KKK-ra járók szerint 143 ezer forint szakterületükön egy diplomás kezdő munkatárs átlagkeresete, ehhez képest a KVIK hallgatói közel 20 ezer forinttal kevesebb 2
Az összes megkérdezett 6%-a egyáltalán nem válaszolt, további 5 százaléknyian pedig kiugró, extrém választ adtak a kérdésre. A kiugró eseteket az ún. box-plot eljárással azonosítottuk. 3 Az adatokat ezer forintra kerekítettük.
42
összegre számítanak. A PSZK budapesti intézetének hallgatói számítanak a legmagasabb, a zalaegerszegi tanulók pedig a legalacsonyabb fizetésre. A legmagasabb kezdő fizetést a kommunikációt és médiatudományt hallgatók, a legalacsonyabbat az emberi erőforrás és turizmus-vendéglátás szakos tanulók jelölték meg. Végül – az életkorral összefüggésben – az alternatív képzési formákban részt vevők átlagosan magasabb kereseteket tippeltek, mint a nappali tagozaton tanulók (18. táblázat). Elhelyezkedési várakozások szerint azt tapasztaltuk, hogy akik biztosak abban, hogy egy-két éven belül megfelelő állást tudnak találni saját szakterületükön, azok magasabb fizetéssel is számolnak, mint akik ebben kevésbé biztosak. Végül munkatapasztalatok szerint azt találtuk, hogy azok, akik alkalmi jelleggel dolgoztak a szakterületükön, átlagosan alacsonyabb összegeket tippeltek kezdő fizetésnek, mint akik folyamatos megbízással vagy egyáltalán nem dolgoztak a tanult szakterületen (19. táblázat). Abban az esetben, hogy valaki a tanult szakterületén akar-e elhelyezkedni vagy sem, nem találtunk szignifikáns különbséget a kezdő fizetések megítélésben.
43
17. táblázat: a képzésének megfelelő szakterületen ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek nem korcsoport
településtípus
régió
középiskola
diploma összesen
férfi nő 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola van nincs
N 588 1254 296 602 339 135 188 614 381 484 361 25 188 146 135 909 173 195 94 699 635 522 437 1427 1864
átlag 143.000Ft 134.000Ft 138.000Ft 132.000Ft 132.000Ft 144.000Ft 151.000Ft 140.000Ft 134.000Ft 134.000Ft 137.000Ft 150.000Ft 139.000Ft 133.000Ft 132.000Ft 139.000Ft 140.000Ft 127.000Ft 138.000Ft 138.000Ft 132.000Ft 142.000Ft 141.000Ft 136.000Ft 137.000Ft
szórás 33.000Ft 34.000Ft 37.000Ft 34.000Ft 30.000Ft 32.000Ft 30.000Ft 34.000Ft 33.000Ft 34.000Ft 33.000Ft 21.000Ft 34.000Ft 33.000Ft 34.000Ft 34.000Ft 33.000Ft 32.000Ft 35.000Ft 34.000Ft 34.000Ft 32.000Ft 34.000Ft 34.000Ft 34.000Ft
44
18. táblázat: a képzésének megfelelő szakterületen ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? – hallgatói státusz szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek kar
intézet
szakok
képzési szint tagozat
évfolyam
BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel hagyományos főiskolai Ba/BSc nappali levelező távoktatás elsős végzős köztes
összesen
N 447 586 657 537 42 77 282 41 219 324 39 194 368 303 1531 1383 138 334 529 564 752 1864
átlag 143.000Ft 126.000Ft 143.000Ft 145.000Ft 138.000Ft 127.000Ft 141.000Ft 146.000Ft 139.000Ft 121.000Ft 129.000Ft 144.000Ft 142.000Ft 143.000Ft 136.000Ft 133.000Ft 152.000Ft 147.000Ft 140.000Ft 132.000Ft 139.000Ft 137.000Ft
szórás 34.000Ft 35.000Ft 31.000Ft 31.000Ft 27.000Ft 29.000Ft 36.000Ft 34.000Ft 33.000Ft 33.000Ft 33.000Ft 31.000Ft 31.000Ft 31.000Ft 34.000Ft 34.000Ft 35.000Ft 29.000Ft 36.000Ft 32.000Ft 33.000Ft 34.000Ft
19. táblázat: a képzésének megfelelő szakterületen ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? – elhelyezkedési várakozások és tapasztalatok szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek mennyire tartja valószínűnek, hogy el tud majd helyezkedni? dolgozott-e már ezen a szakterületen korábban?
biztos valószínű nem valószínű biztos, hogy nem igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem
N 402 1149 275 20 508 571 772
átlag 145.000Ft 137.000Ft 127.000Ft 129.000Ft 142.000Ft 130.000Ft 139.000Ft
szórás 33.000Ft 33.000Ft 34.000Ft 39.000Ft 33.000Ft 33.000Ft 34.000Ft
A válaszadók több mint fele tervezi, hogy a diploma megszerzése után hosszabb-rövidebb időre külföldön szeretne munkát vállalni. A férfiak valamivel nagyobb arányban tervezik ezt, mint a nők. Továbbá minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel tervez külföldi munkavállalást (27. ábra).
45
27. ábra: tervezi-e, hogy a diploma megszerzése után külföldön hosszabb-rövidebb időre munkát fog vállalni? – igenek aránya, a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
56%
NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs
61% 53% 71% 67% 54% 36% 19% 55% 63% 56% 48% 72% 55% 67% 44% 45% 59% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
Karok szerint a KVIK-ra járók tervezik a legnagyobb arányban a külföldi munkavállalást (a PSZK-n belüli intézetek hallgatói között nincs különbség). Szakok szerint pedig a pénzügy és számvitelt, a gazdálkodás és menedzsment, illetve a kommunikációs és médiatudományt tanulók körében a legkisebb a hajlandóság a külföldi munkavállalásra. Végül a nappali tagozaton tanulók sokkal nagyobb arányban terveznek külföldi munkavállalást, mint az alternatív képzési formák hallgatói, de e mögött is az életkori hatás mutatható ki ( 28. ábra). Munkahelyi tapasztalatok szerint azok tervezik legkisebb arányban a külföldi munkavállalást, akik már dolgoztak teljes állásban szakterületükön (20. táblázat). Végül, akik külföldi munkát terveznek, azok alacsonyabbnak gondolják a tanult szakterületükön a kezdő diplomás nettó bért, mint akik nem terveznek külföldi munkavállalást (21. táblázat).
46
28. ábra: tervezi-e, hogy a diploma megszerzése után külföldön hosszabb-rövidebb időre munkát fog vállalni?– igenek aránya, hallgatói státusz szerint ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
56%
ELSŐDIPLOMÁS BGF-ES igen nem KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
42%
57% 65%
36% 64%
45%
35%
22%
75% 80%
51% 44%
31%
77%
60% 66%
40%
61% 54% 54% 0%
20%
40%
60%
80%
100%
20. táblázat: tervezi-e, hogy a diploma megszerzése után külföldön hosszabb-rövidebb időre munkát fog vállalni?– igenek aránya, aszerint, hogy dolgozott-e már szakterületén korábban
dolgozott-e már tanult szakterületén korábban?
tervezi-e a külföldi munkát 42 66 58
igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem
21. táblázat: a képzésének megfelelő szakterületen ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? – attól függően, tervezi a külföldi munkát vagy sem, ezer Ft-ra kerekített értékek tervezi-e a külföldi munkát?
igen nem
N 1037 816
átlag 134.000Ft 140.000Ft
szórás 34.000Ft 33.000Ft
47
A BGF hallgatóinak közel harmada multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzése után, további 12 százalékuk tervezi, hogy saját vállalkozást indít. Nonprofit szektorban és kisvállalkozásnál elhelyezkedni szándékozók aránya csupán néhány százalék (29. ábra). Multinacionális cégnél inkább a férfiak, illetve a fővárosban és megyeszékhelyeken lakók helyezkednének el. Karok szerint a KKK-n tanulók körében a legmagasabb a multinacionális cégnél elhelyezkedni kívánók aránya, továbbá a fővárosi PSZK-n tanulók körében a közszféra relatíve vonzóbbnak tűnik, mint a többi karon, illetve vidéki PSZK intézetek tanulói esetében. Szakok szerint a leginkább az emberi erőforrásokat, illetve nemzetközi gazdálkodást tanulók helyezkednének el a multinacionális szektorban, míg a közszféra relatíve a pénzügy és számvitelt, illetve a gazdálkodási és menedzsmentet tanulók körében vonzó (30. ábra).
29. ábra: a diploma megszerzése után, ha Magyarországon szeretne elhelyezkedni, milyen munkahelyet választana?
közszférában nonprofit szférában
32%
állami tulajdonú nagyvállalatnál magántulajdonú nagyvállalatnál
20% 17%
multinacionális cégnél középvállalatnál
4%
8% 1%
kis magáncégnél
12%
4% 2%
saját vállalkozást szeretnék indítani válaszhiány
48
30. ábra: a diploma megszerzése után, ha Magyarországon szeretne elhelyezkedni, milyen munkahelyet választana? – hallgatói státusz szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
8
4
20
32
18
4
12
2
13
KAR BGF-KKK
5 3
BGF-KVIK
3 3
BGF-PSZK
21
42
20
14
13
28
6
26
21
28
6 15
15 5
11
5
10
4
10
INTÉZET PSZK-BP
11
PSZK-SA
6
22
21
PSZK-ZA
31
4
21
29
6
14
15 16
21
12
21
4
12
19
2
14
SZAK kereskedelem és marketing
3
kommunikációs és médiatudomány
7 2
nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás
21
8
20 2
emberi erőforrások 2 pénzügy és számvitel
15 0%
20 25
20%
6
16
46
22 7
11 2 9
25 18
5
2 11
44
20 18
12
39
22
5 3
gazdálkodádási és menedzsment
40
30 21
7 17
27
16
60%
80%
40%
52
2 12
közszférában
nonprofit szférában
állami tulajdonú nagyvállalatnál
magántulajdonú nagyvállalatnál
multinacionális cégnél
középvállalatnál
kis magáncégnél
saját vállalkozást szeretnék indítani
5
8 100%
Különbségek vannak a tekintetben, hogy ki milyen szektorban szeretne elhelyezkedni, illetve hogy mit gondol: a tanult szakterületén mennyi a kezdő diplomás nettó havibér. Azok körében a legmagasabb a kezdő bér tippjeinek átlaga, akik multinacionális vállalatnál szeretnének elhelyezkedni, és a nonprofit szektorban, illetve a kis magáncégnél elhelyezkedni szándékozók körében volt a legalacsonyabb a feltételezett a kezdő bér nagyságának átlaga (22. táblázat).
49
22. táblázat: képzésének megfelelő szakterületen ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? – attól függően, milyen munkahelyet választana, ezer Ft-ra kerekített értékek N 144 15 82 371 587 332 81 228
közszférában nonprofit szférában állami tulajdonú nagyvállalatnál magántulajdonú nagyvállalatnál multinacionális cégnél középvállalatnál kis magáncégnél saját vállalkozást szeretnék indítani
átlag 137.000Ft 125.000Ft 132.000Ft 138.000Ft 141.000Ft 131.000Ft 127.000Ft 139.000Ft
szórás 31.000Ft 37.000Ft 35.000Ft 34.000Ft 34.000Ft 33.000Ft 28.000Ft 35.000Ft
Tízből hat válaszadó teljes munkaidőben alkalmazottként szeretne elhelyezkedni, azok aránya, akik nem köteleződnének el teljes mértékben egy helyre, csupán néhány százalék (31. ábra).
31. ábra: a diploma megszerzése után milyen formában szeretne dolgozni?
cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgoznék
61% 21%
válaszhiány
12% 2%
cégnél, intézménynél teljes munkaidőben, de mellette egyéb munkákat is végeznék elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végeznék, nem elkötelezve magam teljesen egyik céghez, intézményhez sem saját vállalkozásomat irányítanám
4%
A férfiak nagyobb arányban indítanának saját vállalkozást, mint a nők, a nők viszont nagyobb arányban dolgoznának teljes munkaidőben alkalmazottként, mint a férfiak. Sem az egyes karok, intézetek, sem pedig a szakok hallgatóinak véleménye között nincs különbség ebben a kérdésben. A levelezősök között nagyobb arányban találjuk azokat, akik inkább saját vállalkozásban gondolkodnak (32. ábra).
50
32. ábra: a diploma megszerzése után milyen formában szeretne dolgozni? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és a hallgatók státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM férfi nő TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
63
21
56
25 66
4 19
63 60 62
4
13 16 11
22 4 11 18 1 21 21 2 15
60
23 69
4 19
61
0% 20% cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgoznék
4
21 40%
60%
3 3
80%
13 9 15 100%
cégnél, intézménynél teljes munkaidőben, de mellette egyéb munkákat is végeznék elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végeznék, nem elkötelezve magam teljesen egyik céghez, intézményhez sem saját vállalkozásomat irányítanám
Akik a tanult szakterületükön szeretnének dolgozni, azok szeretnének a leginkább teljes munkaidőben, alkalmazottként elhelyezkedni. Azok körében, akik a szakterületükhöz közeli vagy teljesen más pályán szeretnének elhelyezkedni, relatíve magasabb a teljes munkaidős alkalmazotti formákhoz képest alternatív munkalehetőségekben gondolkodók aránya. Aki inkább biztos abban, hogy néhány éven belül megfelelő munkát tud kapni a tanult szakterületén, az gondolkodik a leginkább főállású alkalmazotti formában. Aki csak alkalmi jelleggel dolgozott a szakterületén, az vágyik a legkevésbé főállású alkalmazotti státuszra. Végül a közszférában és a multinacionális vállalatnál elhelyezkedni szándékozók gondolkodnak a leginkább főállású alkalmazotti formában, míg a nonprofit szférában elhelyezkedni szándékozók között a leggyakoribb a „több lábon állás” tervezése (23. táblázat).
51
23. táblázat: a diploma megszerzése után milyen formában szeretne dolgozni? – elhelyezkedési várakozások és tapasztalatok szerint, érdemben válaszolók, %
szeretne a szakterületén dolgozni?
mennyire tartja valószínűnek, hogy el tud majd helyezkedni? dolgozott-e már ezen a szakterületen korábban?
milyen munkahelyet választana?
igen, a szakterületén nem, de a szakterületéhez közeli pályán nem, teljesen más szakterületen akar biztos valószínű nem valószínű biztos, hogy nem igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem közszférában nonprofit szférában állami tulajdonú nagyvállalatnál magántulajdonú nagyvállalatnál multinacionális cégnél középvállalatnál kis magáncégnél saját vállalkozást szeretnék indítani
teljes munkaidőben
teljes munkaidőben, egyéb munkák mellett
alkalmi vagy szerződéses munkákat végezne
saját vállalkozásban dolgozna
69
20
2
10
50
25
7
19
40
26
8
26
62 65 56 44
22 21 21 22
3 3 3 11
13 11 11 22
63
20
2
15
56
24
5
15
67 75 41
20 20 27
4 3 23
10 3 9
66
25
6
3
69
26
3
1
75
22
1
2
69 58
23 25
6 10
3 7
3
5
4
88
A válaszadók 88 százaléka tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mekkora lenne az a nettó havi átlagkereset, ami a megfelelő életszínvonalat biztosítaná számára4. A válaszok főátlaga 198 ezer forintnak adódott. A férfiak átlaga 23 ezer forinttal magasabbnak adódott, mint a nőké. 21 év felett minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel mondott magasabb összeget, ebből adódik, hogy a 21-22 évesek és a 30 év felettiek között átlagosan 57 ezer forint eltérés van. A külföldiek és a fővárosaik körében volt a legmagasabb az elvárt fizetés átlaga (24. táblázat).
4
A válaszhiány 9% volt, további 3 százaléknyian pedig kiugró, extrém értéket említettek (ismét box-plot eljárást használtunk).
52
24. táblázat: mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az ön számára, ha most fejezné be tanulmányait, megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek nem korcsoport
településtípus
régió
középiskola
diploma összesen
férfi nő 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola van nincs
N 555 1267 301 608 335 140 180 611 378 477 353 25 193 148 130 897 166 192 93 688 619 529 441 1403 1844
átlag 214.000Ft 191.000Ft 193.000Ft 184.000Ft 191.000Ft 221.000Ft 241.000Ft 207.000Ft 186.000Ft 198.000Ft 191.000Ft 245.000Ft 194.000Ft 189.000Ft 195.000Ft 204.000Ft 197.000Ft 176.000Ft 199.000Ft 204.000Ft 192.000Ft 196.000Ft 208.000Ft 195.000Ft 198.000Ft
szórás 72.000Ft 64.000Ft 71.000Ft 59.000Ft 62.000Ft 66.000Ft 77.000Ft 68.000Ft 62.000Ft 66.000Ft 67.000Ft 80.000Ft 68.000Ft 62.000Ft 63.000Ft 67.000Ft 62.000Ft 63.000Ft 76.000Ft 70.000Ft 62.000Ft 68.000Ft 70.000Ft 66.000Ft 67.000Ft
Karok szerint a fővárosi KKK-ra járók körében a legmagasabb a fizetési igény, míg a KVIK-ra járók esetében a legalacsonyabb – ugyanakkor a PSZK budapesti intézetének hallgatói vágynak a legmagasabb fizetésre (208 ezer Ft). A legalacsonyabb fizetési igény az emberi erőforrások, illetve a turizmus-vendéglátás szak hallgatóihoz kapcsolódik. Végül, akik nappali tagozaton tanulnak, azok körében alacsonyabb a fizetési igény, mint akik alternatív képzési formákon tanulnak, de ez elsősorban az életkori hatás miatt van így (25. táblázat).
53
25. táblázat: mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az ön számára, ha most fejezné be tanulmányait, megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana? – hallgatói státusz szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek tanul-e más felsőfokú intézményben kar
intézet
szakok
képzési szint tagozat
évfolyam
összesen
igen nem BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK-BP PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel hagyományos főiskolai Ba/BSc nappali levelező távoktatás elsős végzős köztes
N 101 1743 451 571 660 542 45 73 279 40 226 316 41 199 372 291 1521 1367 132 225 529 553 749 1844
átlag 214.000Ft 197.000Ft 205.000Ft 186.000Ft 202.000Ft 208.000Ft 191.000Ft 166.000Ft 202.000Ft 200.000Ft 200.000Ft 184.000Ft 178.000Ft 201.000Ft 201.000Ft 216.000Ft 194.000Ft 189.000Ft 222.000Ft 225.000Ft 199.000Ft 189.000Ft 203.000Ft 198.000Ft
szórás 70.000Ft 67.000Ft 66.000Ft 65.000Ft 69.000Ft 70.000Ft 59.000Ft 47.000Ft 67.000Ft 57.000Ft 63.000Ft 65.000Ft 57.000Ft 69.000Ft 69.000Ft 74.000Ft 65.000Ft 64.000Ft 59.000Ft 72.000Ft 70.000Ft 66.000Ft 65.000Ft 67.000Ft
Akik biztosak abban, hogy egy-két éven belül nem fognak tudni a tanult szakmájukban megfelelő munkahelyet találni, azok körében a legmagasabb az elvárt fizetés átlaga. Munkatapasztalat szerint a tanult szakmájukban alkalmi munkát végzők fizetési igénye a legalacsonyabb, és azok körében a legmagasabb a fizetési igény, akik dolgoztak már folyamatos megbízással. Munkahely választás szempontjából a saját vállalkozás indítását tervezők körében a legmagasabb a fizetésigény, őket a multinacionális cégnél elhelyezkedni tervezők követik, míg a kis magáncégnél, illetve középvállalatnál körében a legalacsonyabb az elvárt fizetés. Végül azok körében a legalacsonyabb a fizetésigény, akik teljes munkaidőben, alkalmazottként szeretnének dolgozni (26. táblázat).
54
26. táblázat: mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az ön számára, ha most fejezné be tanulmányait, megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana? – elhelyezkedési várakozások és tapasztalatok szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek mennyire tartja valószínűnek, hogy el tud majd helyezkedni? dolgozott-e már ezen a szakterületen korábban? milyen munkahelyet választana?
milyen formában szeretne dolgozni?
biztos valószínű nem valószínű biztos, hogy nem igen, folyamatos megbízással igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem közszférában nonprofit szférában állami tulajdonú nagyvállalatnál magántulajdonú nagyvállalatnál multinacionális cégnél középvállalatnál kis magáncégnél saját vállalkozást szeretnék indítani teljes munkaidőben teljes munkaidőben, egyéb munkák mellett alkalmi vagy szerződéses munkákat végezne saját vállalkozásban dolgozna
N 394 1150 269 16 502
átlag 210.000Ft 195.000Ft 192.000Ft 230.000Ft 220.000Ft
szórás 73.000Ft 64.000Ft 65.000Ft 81.000Ft 74.000Ft
557
184.000Ft
60.000Ft
771 150 17 82 381 595 314 77 209 1150
193.000Ft 189.000Ft 196.000Ft 187.000Ft 195.000Ft 203.000Ft 182.000Ft 183.000Ft 227.000Ft 196.000Ft
64.000Ft 67.000Ft 91.000Ft 65.000Ft 69.000Ft 62.000Ft 63.000Ft 62.000Ft 74.000Ft 66.000Ft
380
203.000Ft
66.000Ft
53
199.000Ft
70.000Ft
239
237.000Ft
73.000Ft
Megnéztük a realitásnak tartott és „elvárt” kezdő fizetések közötti különbségeket, ezt a továbbiakban jövedelemfeszültségnek nevezzük. A jövedelemfeszültség főátlaga -58.000 forintnak adódott (szórás magas: 58.000Ft, max: 160 ezer, min: -315 ezer), azaz a válaszadók átlagosan ennyi kezdő jövedelemmel számítanak kevesebbre, mint amennyit maguknak megfelelőnek
(„megfelelő
életszínvonalat,
megélhetést”)
tartanának.
Ha
a
jövedelemelvárást decilisekre osztjuk, akkor csak az felső tizedre igaz, hogy legalább annyi pénzre számítanak kezdő fizetésként, mint amennyi nekik elegendő is lenne (27. táblázat).
55
27.
táblázat: jövedelemfeszültség (megfelelőnek tartott különbözete) decilisei – ezer Ft-ra kerekített értékek
jövedelemelvárás decilisei alsó decilis 2 3 4 5 6 7 8 9 felső decilis
és
alsó értékhatár -315.000Ft -143.000Ft -100.000Ft -80.000Ft -60.000Ft -50.000Ft -40.000Ft -25.000Ft -10.000Ft 0Ft
elvárt
kezdőfizetés
felső értékhatár -143.000Ft -100.000Ft -80.000Ft -60.000Ft -50.000Ft -40.000Ft -25.000Ft -10.000Ft 0Ft 160.000Ft
Társadalmi-demográfiai változók szerint azt látjuk, hogy a férfiak esetében nagyobb a jövedelemfeszültség, mint a nők esetében. 23 év felett pedig minél idősebb valaki, annál nagyobb a jövedelemfeszültség, vagyis a reálisnak tartott és az elvárt jövedelem közötti különbség. Karok, intézetek és szakok között ebben a tekintetben nem találtunk szignifikáns különbségeket (33. ábra). Azok körében a legnagyobb a jövedelemfeszültség, akik úgy gondolják, néhány éven belül nem fognak tudni megfelelő munkát találni a tanult szakterületükön, munkatapasztalat szerint pedig azoknál, akik dolgoztak már állandó megbízatással a tanult szakterületükön. A tervezett munkahely szektorát tekintve azok körében a legnagyobb a jövedelemfeszültség, akik a saját vállalkozás indítását tervezik (valószínűsíthetően éppen ezért terveznek saját vállalkozást indítani), illetve akik nonprofit szektorban szeretnének elhelyezkedni. A legkisebb különbség a reálisnak tartott és az elvárt jövedelem között azoknál van, akik állami vállalatnál, vagy kis magáncégnél szeretnének elhelyezkedni. Végül az munka formáját tekintve
azoknál
a
legkisebb
a
jövedelemfeszültség,
akik
teljes
munkaidőben,
alkalmazottként szeretnének dolgozni (34. ábra).
56
33. ábra: jövedelemfeszültség – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusznak függvényében, ezer Ft-ra kerekített értékek ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola TANUL MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN tanul nem tanul TAGOZAT nappali levelező távoktatás KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc
-58 000 Ft
-70 000 Ft -53 000 Ft -54 000 Ft -48 000 Ft -57 000 Ft -71 000 Ft -86 000 Ft -64 000 Ft -51 000 Ft -59 000 Ft -51 000 Ft -88 000 Ft -64 000 Ft -58 000 Ft -50 000 Ft -71 000 Ft -57 000 Ft -53 000 Ft -69 000 Ft -73 000 Ft -71 000 Ft -55 000 Ft
-100 000 Ft -75 000 Ft -50 000 Ft -25 000 Ft
- Ft
25 000 Ft
57
34. ábra: jövedelemfeszültség – elhelyezkedési várakozások és tapasztalatok szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
-58 000 Ft
mennyire tartja valószínűnek, hogy el tud majd helyezkedni?
biztos valószínű nem valószínű biztos, hogy nem dolgozott-e már ezen a szakterületen korábban? igen, folyamatos megbízással
-62 000 Ft -55 000 Ft -63 000 Ft -105 000 Ft -74 000 Ft -53 000 Ft -51 000 Ft
igen, de csak alkalmi munkát végeztem nem milyen munkahelyet közszférában választana? nonprofit szférában állami tulajdonú nagyvállalatnál magántulajdonú nagyvállalatnál multinacionális cégnél középvállalatnál kis magáncégnél saját vállalkozást szeretnék indítani milyen formában szeretne dolgozni? teljes munkaidőben teljes munkaidőben, egyéb munkák mellett alkalmi vagy szerződéses munkákat végezne saját vállalalkozásban dolgozna -125 000 Ft
-47 000 Ft -70 000 Ft -49 000 Ft -52 000 Ft -59 000 Ft -50 000 Ft -47 000 Ft -88 000 Ft -51 000 Ft -60 000 Ft -61 000 Ft -89 000 Ft
-75 000 Ft
-25 000 Ft
25 000 Ft
58
Intézményi kérdések
Felvételi Tízből hét válaszadó az első helyen jelölte meg azt a szakot, amire jelenleg is jár (35. ábra). Ezzel összefüggésben körülbelül tízből négy válaszadó nyilatkozta azt, hogy nagyon könnyű, vagy könnyű volt bejutni a BGF-re (36. ábra). A fiatalabbak kisebb arányban jelölték meg első helyen azt a szakot, ahova járnak, mint az idősebbek. A PSZK intézetei közül a zalaegerszegi hallgatók jelölték be a legnagyobb, a budapestiek pedig a legkisebb arányban az első helyen az iskolát – legalábbis azok, akik jelenleg is tanulnak az intézményben. Szakok szerint a legkisebb arányban a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kommunikáció és médiatudomány szakokra járók jelölték meg első helyen ezt a szakot, míg a pénzügyi és számviteli szakra járók a legnagyobb arányban. Végül a nappali tagozaton tanulók között is kisebb az aránya az első helyen megjelölt szaknak, mint az alternatív képzési formákon tanulók között, ez valószínűleg a bejutás nehézségével, illetve könnyebbségével függ össze (37. ábra). Életkor szerint a fiatalabbak nehezebbnek ítélik a bejutást, mint az idősebbek. Karok szerint a KVIK-ra járók nehezebbnek ítélik a bejutást, mint a többi kar hallgatói. A fővárosi PSZK hallgatók a kar vidéki intézeteinek hallgatóihoz képest könnyebb felvételire emlékeztek. Szakok szerint pedig az emberi erőforrások és a turizmus-vendéglátás szakon tanulók ítélték meg a legnehezebbnek a bejutást (38. ábra).
35. ábra: a jelentkezési lapon hányadik helyen jelölte be jelenlegi szakját?
69%
első második harmadik
18%
negyedik vagy sokadik pótfelvételi során jutottam az intézménybe válaszhiány
2% 3%
7%
59
36. ábra: értékelje a BGF-et abból a szempontból, hogy mennyire volt könnyű, illetve nehéz bejutni ide! nagyon nehéz volt bejutni nehéz volt bejutni közepesen volt nehéz bejutni könnyű volt bejutni nagyon könnyű volt bejutni válaszhiány
35%
28%
23%
0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve a válaszokat az átlag: 45 pont
10%
(100: nagyon nehéz, 0: nagyon könnyű volt bejutni)
3%
37. ábra: a jelentkezési lapon hányadiknak jelölte be jelenlegi szakját? – a hallgatók szociodemográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
69
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás
56 63
második
harmadik
23
7 32 12
6 2 8 42 7 22 7 23 43
26 73
16 88 93
67 63
21 23
8 32 8 41 11 4 2 3
80 81
12
66
21
65 71 72
23
8
6
8
81 63 55 64
14
55
21 76
62
9 32 9 4 8 4 19 4 22 17 2 15 5 4 12 5 2 5
23
9 41 12 11 3 5
86 92 20%
negyedik vagy sokadik
40%
60%
4 5 21 7 34
16 7 33 4 17 3 5 3 8
24 32 24
73 67
31 3 42
8
21 14
71 65
0% első
19
80%
100%
pótfelvételi során jutottam az intézménybe
60
38. ábra: értékelje a BGF-et abból a szempontból, hogy mennyire volt könnyű, illetve nehéz bejutni ide! – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusznak függvényében, átlagok 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: nagyon nehéz, 0: nagyon könnyű) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
45
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TANUL-E MÁS FELSŐOKTATÁSI … igen nem KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes 0
48 47 49 37 34 39 46 43 50 43 42 47 48 43 40 45 54 54 43 43 48 36 38 49 45 43
25
50
75
100
Azok között, akik az első három hely valamelyikén jelölték meg azt a szakot, amin most tanulnak, nem volt különbség a bejutás nehézségének megítélését illetően. Akik többedik helyen vagy pótfelvételi során jutottak be, azok az előbbieknél könnyebbnek ítélték a bejutást a főiskolára (39. ábra).
61
39. ábra: értékelje a BGF-et abból a szempontból, hogy mennyire volt könnyű, illetve nehéz bejutni ide! – annak függvényében, hogy hanyadik helyen jelölte meg a jelentkezési lapon jelenlegi szakját, átlagok 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: nagyon nehéz, 0: nagyon könnyű) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
45
első második harmadik negyedik vay sokadik pótfelvételi során jutott be az… 0
46 44 45 36 47
25
50
75
100
62
Személyes kötődés A válaszadók megosztottak a tekintetben, hogy miként érzik magukat a BGF-en, de a 100 fokú skálára vetített átlag (nagyon jól=100 pont, jól=75 pont, közepesen=50 pont, nem jól=25 pont, nagyon rosszul=0 pont) így is a pozitívabb tartományba billent, a skála főátlaga 63 pontnak adódott (40. ábra).
40. ábra: mennyire érzi jól magát – mindent figyelembe véve – a BGF-en?
nagyon jól
jól
közepesen
nem jól
nagyon rosszul
válaszhiány
45%
35%
0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve a válaszokat az átlag: 63 pont (100: nagyon jól, 0: nagyon rosszul) 7%
10% 1% 2%
63
A válaszadók megosztottak abban is, hogy mennyire kötődnek a BGF-hez – ebben az esetben a 100 fokú skálára vetített átlag (teljes mértékben=100 pont, nagymértékben=75 pont, közepesen=50 pont, kismértékben=25 pont, egyáltalán nem=0 pont) 52 pontnak adódott (41. ábra). Természetesen a két változó között szoros és pozitív kapcsolat van (r=,644) (28. táblázat). 41. ábra: mennyire kötődik a BGF-hez?
36%
teljes mértékben
nagymértékben
közepesen
kismértékben
egyáltalán nem
válaszhiány
30%
0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve a válaszokat az átlag: 52 pont
17% 7% 9%
(100: teljes méstékben, 0: egyáltalán nem)
1%
28. táblázat: mennyire érzi jól magát és mennyire kötődik a BGF-hez, érdemben válaszolók, %
mennyire érzi jól magát a BGF-en?
∑
nagyon jól jól közepesen rosszul nagyon rosszul
teljes mértékben 4 3 1 0
mennyire kötődik a BGF-hez? nagykisközepesen mértékben mértékben 5 1 0 20 18 4 4 17 10 0 1 3 0
7
30
37
egyáltalán nem
∑
1 4 3
10 45 36 8
0
2
2
18
9
100
A szoros együtt járások miatt hasonló tendenciákat is tapasztalunk a két változó átlagainak eltéréseiben társadalmi-demográfiai változók szerint. A fiatalok erősebben kötődnek, mint az idősebbek (a 30 év felettiek esetében nem érvényesül ez a tendencia), illetve a fővárosiak kevésbé kötődnek, mint más településeken élők (42. ábra).
64
42. ábra: érzelmi kötődés a BGF-hez – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének függvényében, átlagok 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: nagyon jól érzi magát/teljes mértékben kötődik, 0: nagyon rosszul érzi magát/egyáltalán nem kötődik) 52
ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
63
NEM férfi
65
nő
62
KORCSOPORT 56
19-20 évesek 21-22 évesek
51
23-25 évesek
50
64 60
48
26-29 évesek
68
59 54
legalább 30 évesek
61
TELEPÜLÉSTÍPUS 48
Budapest
60
megyeszékhely, megyei jogú város
53
egyéb város
53 55
község külföld
65 65 65 60 63
KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium
51
nem hagyományos gimnázium
50 56
szakközépiskola 0 mennyire kötődik
25
50
75
100
mennyire érzi jól magát
Hallgatói státusz szerint, akiknek még nincs BGF-es diplomájuk, jobban kötődnek a főiskolához, mint akiknek már van ilyen. Szakok szerint a kommunikáció és médiatudományt tanulók kötődnek a legkevésbé, és a pénzügy és számvitelt, illetve gazdálkodás és menedzsmentet tanulók a leginkább. Minél inkább közeledik valaki a végzés felé, annál kevésbé kötődik a BGF-hez (43. ábra). Végül minél nehezebben jutott be valaki a BGF-re annál jobban kötődik hozzá (44. ábra).
65
43. ábra: érzelmi kötődés a BGF-hez - hallgatói státusz függvényében, átlagok 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: nagyon jól érzi magát/teljes mértékben kötődik, 0: nagyon rosszul érzi magát/egyáltalán nem kötődik) 52
ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK VAN-E MÁR BGF-ES DIPLOMÁJA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes 0 mennyire kötődik
63
47 53
58 63
50 50
60 66 64
57
62 70 72 50 43
64
54
49 60 50 64 53 62 55 65 57 64 64 57 61 58 48 51
68
60 61
25 50 mennyire érzi jól magát
75
100
44. ábra: érzelmi kötődés a BGF-hez – a bejutás nehézségének megítélése függvényében, átlagok 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: nagyon jól érzi magát/teljes mértékben kötődik, 0: nagyon rosszul érzi magát/egyáltalán nem kötődik) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK nagyon nehéz volt nehéz volt közepes volt könnyű volt nagyon könnyű volt bejutni 0 mennyire kötődik
52
63
60 63 57 67 54 64 47 61 43 54 25 50 mennyire érzi jól magát
75
100
66
Szakmai gyakorlat A válaszadók összességében inkább elégedettek a kötelező szakmai gyakorlatokkal, mint sem elégedetlenek (45. ábra). Mivel azonban a hallgatók jelentős része nem volt még konkrétan szakmai gyakorlaton sokan ezt a kérdést hallomásból vagy előfeltevéseik alapján ítélték meg. A válaszadóknak különböző szempontok szerint, részleteiben is értékelniük kellett a szakmai gyakorlatot. A leginkább a szakmai gyakorlatok hosszával voltak elégedettek, míg a legkevésbé a lehetőségek területi elosztásával, illetve a gyakorlati helyek számával és a külföldi gyakorlatok lehetőségével (29. táblázat). 45. ábra: mi a véleménye a kötelező szakmai gyakorlatról összességében? teljes mértékben megfelelő inkább megfelelő megfelelő is, meg nem is inkább nem megfelelő egyáltalán nem megfelelő válaszhiány
33% 34% 18%
0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve a válaszokat, az átlag: 64 pont
7% 4%
(100: teljesen megfelelő, 0: egyáltalán nem megfelelő)
4%
29. táblázat: mennyire elégedett a szakmai gyakorlat alábbi aspektusaival? – összes megkérdezett, % és 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) elégedettség (%) egyáltalán nem szakmai gyakorlat 7 rendszere szakmai gyakorlat 6 hossza szakmai fejlődés 6 lehetősége szakmai gyakorlati helyek/lehetőségek 9 száma lehetőségek területi 7 eloszlása külföldi szakmai 10 gyakorlat lehetősége érdeklődési körömnek megfelelő szakmai 6 gyakorlat elérhetősége *nt/nv: nem tudja, nem vonatkozik rá
teljes nt/nv* mértékben
átlagok válaszhiány
9
27
16
6
30
6
52
11
23
24
15
17
6
60
14
23
20
7
25
6
53
16
22
15
5
27
6
46
15
25
11
3
33
6
45
12
19
11
6
36
6
46
12
29
13
6
28
6
51
67
A szakmai gyakorlatok egyes aspektusainak értékelése alapján főkomponens elemzés segítségével képeztünk egy skálát, mely jól és érzékenyen méri, hogy a válaszadók mennyire elégedettek a szakmai gyakorlattal. A skála tartalmát a 30. táblázat mutatja. A skála főátlaga egy 100 fokú skálán 49 pontnak adódott. A szakmai gyakorlatok egyes aspektusaival való elégedettséget mérő skála természetesen pozitívan korrelál a szakmai gyakorlatokkal összességében vett elégedettséggel (r=,600). 30. táblázat: szakmai gyakorlat értékelése – főkomponens-analízis, együtthatók szakmai gyakorlati helyek/lehetőségek száma érdeklődési körömnek megfelelő szakmai gyakorlat elérhetősége szakmai fejlődés lehetősége lehetőségek területi eloszlása szakmai gyakorlat rendszere külföldi szakmai gyakorlat lehetősége szakmai gyakorlat hossza N=908, megőrzött információ: 55%
együtthatók 0,833 0,821 0,758 0,756 0,723 0,663 0,640
A skála átlagai a különböző társadalmi-demográfiai változók szerint különböznek egymástól. A fiatalok elégedettebbek a szakmai gyakorlatokkal, mint az idősebbek. A KVIK-ra járók a leginkább elégedettek a szakmai gyakorlattal, míg a PSZK-ra járók a legkevésbé (a karon belül az intézetek között nincs különbség). Szakok szerint a nemzetközi gazdálkodást és a turizmus-vendéglátást tanulók a leginkább, míg a kommunikáció és médiatudomány, illetve az emberi erőforrások szakra járók a legkevésbé elégedettek a szakmai gyakorlattal. Végül a nappali tagozatra járók és az első évfolyamosok is elégedettebbek az átlagnál (46. ábra).
68
46. ábra: szakmai gyakorlattal való elégedettség – összességében, illetve a szempontok által előállított főkomponens átlagai, mindkettő 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (100: teljes mértékben megfelelő/teljesen elégedett, 0: egyáltalán nem megfelelő/egyáltalán nem elégedett) – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusz függvényében ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek DIPLOMA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes 0 25 összességében mennyire megfelelő
64
49
71
53 51 44 45
65 63
58 55
39
62 65 66 66
49 52 47
64
47 44 48
57 53
29 48 46 49 42
62
69 68 58 64 62 67
59 54 56 69 62 63
50 75 mennyire elégedett
100
A válaszadók több mint harmada már talált igényeinek megfelelő szakmai gyakorlati helyet, további 50 százalékuk pedig valamilyen mértékben bízik ebben (47. ábra). A leginkább azok elégedettek a kötelező szakmai gyakorlattal, akik biztosak is abban, hogy találnak ilyen helyet (48. ábra). Érdekes módon azonban, ha azt nézzük, hogy valaki talált-e már magának igényeinek megfelelő szakmai gyakorlati helyet, illetve nem talált (csak valamekkora mértékben bízik vagy nem bízik benne), akkor a szakmai gyakorlat megítélése nem különbözik egymástól, vagyis a gyakorlat megítélése nem függ a közvetlen tapasztalattól. 69
47. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy talál igényeinek megfelelő szakmai gyakorlati helyet?
1%
10% 42%
9%
igen, biztos
valószínű
nem valószínű
biztosan nem
már találtam
válaszhiány
35%
3%
48. ábra: szakmai gyakorlattal való elégedettség – összességében, illetve a szempontok által előállított főkomponens átlagai, mindkettő 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (100: teljes mértékben megfelelő/teljesen elégedett, 0: egyáltalán nem megfelelő/egyáltalán nem elégedett) – attól függően, mennyire tartják biztosnak, hogy találnak gyakorlati helyet 64
ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
49
65
már talált
50 74
biztos, hogy talál
61 67
valószínű, hogy talál
50 47
nem valószínű, hogy talál
31 34
biztosan nem fog találni
13 0
25
összességében mennyire megfelelő
50
75
100
mennyire elégedett
70
A nők nagyobb arányban találtak már megfelelő szakmai gyakorlati helyet maguknak, mint a férfiak. Az idősebbek is – nem függetlenül a képzés jellegétől, nevezetesen, hogy mikor kell szakmai gyakorlati helyet találni – nagyobb arányban találtak már maguknak megfelelő gyakorlati helyet. A PSZK hallgatói találtak legnagyobb arányban szakmai gyakorlati helyet (az intézetek között nincs különbség). Szakok szerint a kommunikáció és médiatudomány, illetve a pénzügy és számvitel szakra járók találtak már megfelelő gyakorlati helyet maguknak (közel minden második hallgató), míg a nemzetközi gazdálkodás és kereskedelem és marketing szakra járók a legkevésbé. A nappali tagozatra járók jóval kisebb arányban rendelkeznek megfelelő gyakorlati hellyel, mint az alternatív képzési formákban tanulók ( 49. ábra). A végzős hallgatók 67 százaléka talált szakmai helyet magának – ebből a szempontból a legjobb helyzetben a KVIK hallgatói vannak (körükben ugyanez az arány 78%).
71
49. ábra: mennyire tartja valószínűnek, hogy talál igényeinek megfelelő szakmai gyakorlati helyet? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
10
44
NEM férfi 13 nő 8 KORCSOPORT 19-20 évesek 12 21-22 évesek 9 23-25 évesek 6 26-29 évesek 12 legalább 30 évesek 12 KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium 9 nem hagyományos gimnázium 10 szakközépiskola 10 DIPLOMA van 10 nincs 9 VAN-E MÁR BGF-ES DIPLOMÁJA van 2 16 nincs 10 KAR BGF-KKK 9 BGF-KVIK 10 BGF-PSZK 11 SZAK kereskedelem és marketing 9 kommunikációs és médiatudomány 2 nemzetközi gazdálkodás 9 turizmus-vendéglátás 9 emberi erőforrások 2 gazdálkodádási és menedzsment 12 pénzügy és számvitel 8 TAGOZAT nappali 9 levelező 7 távoktatás 11 ÉVFOLYAM elsős 14 végzős 4 19 köztes 10 0% igen, biztos
valószínű
10
46
36
10
43
30
10
39
71 51 31 20 24
10 30
10 10
51 62 55
6 9 45 49 36
11
34 32
9 9
32
44
8
49
47
11
32
46
72 10
33
9
50 49 41
12 10
27 31 39
9
51
12
49
27
9
40
52 52
14 8
49
25 31 32 33
12 45
10
37
9 49
30 27
7
45 11
8 8
30 52 54
66
10
9
9
67 45
20% nem valószínű
11 40%
60% biztosan nem
33 80%
100% már talált
72
Tanulmányi tájékozódás A válaszadók közel kétharmada on-line tájékozódik tanulmányi ügyeivel kapcsolatban (50. ábra). Emellett azonban tízből 8 megkérdezett igényt tart a személyes tájékozódás lehetőségére is (51. ábra). Akik csupán telefonos vagy on-line tájékoztatási formákat vesznek igénybe, azok körében is kimagasló azok aránya, akik szeretnék, ha a személyes tájékoztatás lehetősége is megmaradna (52. ábra). 50. ábra: milyen módon tájékozódik leginkább tanulmányaival, a szolgáltatásokkal kapcsolatosan?
5% személyesen
telefonon
64% online
30%
válaszhiány
1%
51. ábra: igényelne-e személyes tájékoztatást a tanulmányaival, szolgáltatásokkal kapcsolatosan, vagy elegendő a telefonos és on-line tájékoztatás?
szükséges a személyes tájékoztatás
53% személyes, telefonos és online tájékoztatásra is egyaránt szükség van
27%
elegendő csak a telefonos és az online tájékoztatás
26%
válaszhiány
2%
73
52. ábra: igényelne-e személyes tájékoztatást a tanulmányaival, szolgáltatásokkal kapcsolatosan, vagy elegendő a telefonos és on-line tájékoztatás – attól függően, milyen módon tájékozódik, % személyesen
42
telefonon
22
online
21 0%
53
5
59
19
54 20%
40%
25 60%
80%
100%
szükséges a személyes tájékoztatás személyes, telefonos és online tájékoztatásra is egyaránt szükség van elegendő csak a telefonos és az online tájékoztatás
Az összes társadalmi-demográfiai csoportban az on-line tájékozódás preferálása van abszolút többségben, mindemellett azonban vannak különbségek. 26 év alatt is elterjedtebb a személyes tájékoztatási forma igénybe vétele, mint az ennél idősebbeknél. A nappali tagozatos és végzős tanulók gyakrabban használják a személyes tájékoztatási formákat (53. ábra). A KVIK és a salgótarjáni PSZK hallgatói szintén az átlagosnál gyakrabban támaszkodnak a személyes ügyintézés szolgáltatásaira. Az egyes társadalmi-demográfiai csoportok között lényeges és markáns különbségek nincsenek a tekintetben, hogy igényelnének-e személyes tájékoztatást vagy elegendőnek tartják az on-line és telefonos tájékoztatási lehetőséget: minden csoportban a nagy többség azért megtartaná a személyes tájékoztatás lehetőségét is, még akkor is, ha ezzel gyakorlatilag nem él. A részletes eloszlásokat az 54. ábrán mutatjuk.
74
53. ábra: milyen módon tájékozódik leginkább tanulmányaival, a szolgáltatásokkal kapcsolatosan? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
32
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola DIPLOMA van nincs VAN-E MÁR BGF-ES DIPLOMÁJA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
63
34 39 37 19 7 10 8
2
32 31 37 27 41
4 5
25
75 82 64 64 61 67
3 6 18
41
5
64 60 67
4 5 7
35
4
69 62
29 33
11 4
60 64
30
6
64
42
2
28
56
4
26
68
3 53 11
22
71 4
20
43 67
39 11
64 58 59
3 4
31 37 29
3
58
14
66
7
82
29
3
38 31 0%
személyesen
5
69 7
55
3
20% 40% telefonon
66 60%
80% online
100%
75
54. ábra: igényelne-e személyes tájékoztatást a tanulmányaival, szolgáltatásokkal kapcsolatosan, vagy elegendő a telefonos és on-line tájékoztatás? – a hallgatók szociodemográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
28
54
18
NEM férfi
33
nő
48
25
19
57
18
52
20
KORCSOPORT 19-20 évesek
28
21-22 évesek
28
23-25 évesek
34
26-29 évesek legalább 30 évesek
57
15
50
23
17
50
15
27
58
27
KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium
28
nem hagyományos gimnázium szakközépiskola
56
32
16
48
23
20
58
20
KAR BGF-KKK
29
BGF-KVIK
28
BGF-PSZK
26
57
14
54
18
53
21
TAGOZAT nappali
30
levelező
21
távoktatás
20
53
17
63
16
55
0% 20% 40% 60% szükséges a személyes tájékoztatás személyes, telefonos és online tájékoztatásra is szükség van elegendő csak a telefonos és az online tájékoztatás
26 80%
100%
76
Elégedettség – oktatás A válaszadók harmada szerint, ha a képzésének megfelelő szakterületen szeretne elhelyezkedni valaki, további komolyabb specializációra, vagy továbbképzésre lenne szüksége és csupán minden ötödik gondolja úgy, hogy lényegében semmiféle további képzésre nincs szüksége (55. ábra). 55. ábra: véleménye szerint, ha a diploma megszerzése után a képzésének megfelelő szakterületen szeretne elhelyezkedni, akkor szüksége van-e az első években – a szakmai gyakorlat megszerzésén kívül – felsőoktatásban vagy szakképzésben zajló továbbképzésre, specializációra?
igen, kötelező jeleggel
26% 33%
igen, komolyabb továbbképzésre, specializációra lenne szükség igen, de csak egyszerűbb továbbképzésre, specializációra lenne szükség
8%
nem, lényegében semmilyen továbbképzésre, specializációra nem lenne szükség
20%
válaszhiány
1%
A fiatalabbak nagyobb valószínűséggel gondolják, hogy további képzésre van szükségük, mint az idősebbek. Karok szerint a KKK-n tanulók gondolják azt a leginkább, hogy további képzésre van szükségük a megfelelő elhelyezkedéshez, míg a PSZK-n tanulók a legkevésbé (a vidéki és a fővárosi intézetek között nincs különbség ebben a tekintetben). Szakok szerint a pénzügy és számvitel és a turizmus-vendéglátás szakon tanulók gondolják a legkevésbé, hogy további képzésre lenne szükségük. Végül a nappali tagozaton tanulók inkább gondolják azt, hogy további képzésre van szükségük, mint az alternatív képzési formák hallgatói (56. ábra).
77
56. ábra: véleménye szerint, ha a diploma megszerzése után a képzésének megfelelő szakterületen szeretne elhelyezkedni, akkor szüksége van-e az első években – a szakmai gyakorlat megszerzésén kívül – felsőoktatásban vagy szakképzésben zajló továbbképzésre, specializációra? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
8
34
NEM férfi 10 31 nő 7 35 KORCSOPORT 19-20 évesek 7 38 21-22 évesek 6 39 23-25 évesek 8 33 26-29 évesek 12 23 legalább 30 évesek 10 24 TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest 8 32 megyeszékhely, megyei jogú város 8 34 egyéb város 6 36 község 7 33 külföld 27 DIPLOMA van 13 30 nincs 6 35 TANUL-E MÁS FELSŐFOKÚ… igen 13 42 nem 7 33 KAR BGF-KKK 7 42 BGF-KVIK 5 39 BGF-PSZK 11 24 SZAK kereskedelem és marketing 6 39 kommunikációs és médiatudomány 2 48 nemzetközi gazdálkodás 7 44 turizmus-vendéglátás 4 35 emberi erőforrások 14 36 gazdálkodádási és menedzsment 9 29 pénzügy és számvitel 10 22 TAGOZAT nappali 7 37 levelező 6 34 távoktatás 12 20 0%
20%
38
21
35 39
24 19
37 39
19 17 25
35 31 38
34 29 36 41 39 40
35
24 18 20 20 21
18 33 40
24 20 27
19 21
39 35
16 20 24
38 33 35
17 17 13 24 19 18 26
36 42
37 31 45 43 38 36 37 40%
60%
18 24 30 80%
100%
igen, kötelező jelleggel igen, komolyabb továbbképzésre, specializációra lenne szükség igen, de csak egyszerűbb továbbképzésre, specializációra lenne szükség nem, lényegében semmilyen továbbképzésre, specializációra nem lenne szükség
78
A válaszadók kilenc megadott szempont alapján értékelték az oktatás színvonalát az iskolai osztályzatoknak megfelelően. A legkevésbé a munkaerőpiac képviselőinek részvételével az oktatásban szemponttal voltak elégedettek, míg a leginkább az oktatott szakismeretek, előadások naprakészségével (31. táblázat). 31. táblázat: kérjük, hogy az oktatással kapcsolatosan értékelje az alábbi szempontokat! – összes megkérdezett, % és 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) elégedettség (%)
oktatás színvonala elméleti képzés színvonala gyakorlati képzés színvonala előadások tartalma előadások naprakészsége oktatott szakismeretek naprakészsége munkaerőpiac képviselőinek részvétele az oktatásban az oktatók segítőkészsége általában az oktatók és hallgatók viszonya
egyáltalán nem 4 9 3 11 7 16 4 15 4 8
39 40 31 47 29
teljes mértékben 38 9 36 9 31 10 26 5 42 15
nem tudja 0 0 5 1 1
válaszhiány 1 1 2 2 2
átlagok 60 59 56 54 64
3
8
27
43
16
2
2
66
10
21
30
21
6
10
2
48
7
16
39
28
8
0
2
54
8
18
42
26
5
1
2
51
Az egyes szempontok értékeléséből főkomponens elemzés segítségével egy skálát képeztünk, mely finoman és megbízhatóan méri az oktatás színvonalával való elégedettséget. A skála tartalmát a 32. táblázatban mutatjuk. A 100 fokra vetített skála főátlaga 57 pontnak adódott, vagyis a válaszadók inkább elégedettek az oktatás színvonalával, mint elégedetlenek. 32. táblázat: oktatás színvonalának értékelése – főkomponens-analízis, együtthatók oktatás színvonala előadások naprakészsége elméleti képzés színvonala oktatott szakismeretek naprakészsége előadások tartalma gyakorlati képzés színvonala általában az oktatók és hallgatók viszonya az oktatók segítőkészsége munkaerőpiac képviselőinek részvétele az oktatásban N=1677, megőrzött információ: 55%
együtthatók 0,835 0,790 0,789 0,787 0,755 0,686 0,682 0,682 0,632
79
A skála átlagai különböznek az egyes társadalmi-demográfiai változók szerint. A leginkább a legfiatalabbak és a legidősebbek elégedettek az oktatás színvonalával. Településtípus szerint azonban a külföldről érkezők és a fővárosiak a legkevésbé elégedettek. Karok szerint – különösen a vidéki képzési helyszíneken – PSZK-ra járók a leginkább elégedettek, illetve ezzel összefüggésben szakok szerint a pénzügy és számvitel szakra járók. Azok a tanulók, akik nem első évüket töltik az iskolapadban, elégedetlenebbek az oktatás színvonalával, mint a nemrég bekerült hallgatók (57. ábra).
80
57. ábra: az oktatás színvonalának értékelése – a szempontok által előállított főkomponens átlagai, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusz függvényében ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
57
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
60 57 53 56 59 54 57 59 60 55 57 54 61 55 55 61 59 67 67 54 56 55 54 58 59 61 62 55 55 0
25
50
75
100
81
Elégedettség – tanulmányszervezés Szintén értékelték a válaszadók a BGF tanulmányszervezési szolgáltatásait a megadott nyolc szempont szerint. A leginkább a könyvtárral elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az intézmények adminisztrációjával, tájékoztatásával (33. táblázat).
33. táblázat: mennyire elégedett a BGF tanulmányszervezési szolgáltatásaival? – összes megkérdezett, % és 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) elégedettség (%) egyáltalán nem az intézetek adminisztrációja, tájékoztatása tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal adminisztrációja, tájékoztatása karrier Iroda/Diákcentrum működése, tájékoztatása könyvtár működése, tájékoztatása HÖK munkája, tájékoztatása Erasmus/Nemzetközi Iroda munkája ETR/Neptun működése, információ küldése A BGF honlapjának tájékoztatása, naprakészsége
teljes mértékben
nem vette igénybe
válaszhiány
átlagok
34
27
24
10
3
1
2
29
27
25
25
15
6
2
1
37
8
10
21
22
9
28
2
55
3
7
20
31
17
20
2
67
18
12
17
15
5
32
2
42
4
7
13
10
3
59
3
51
18
25
32
19
4
1
2
41
11
19
37
23
7
1
2
49
A válaszok alapján főkomponens elemzés segítségével szintén egy skálát képeztünk. A főkomponensbe nem illeszkedett az Erasmus/Nemzetközi Iroda munkája, illetve a könyvtár működése, tájékoztatása, így ezeket a szempontokat kihagytuk az elemzésből. A skála tartalmát a 34. táblázat mutatja.
82
34. táblázat: a BGF tanulmányszervezési szolgáltatásainak értékelése – főkomponensanalízis, együtthatók az intézetek adminisztrációja, tájékoztatása tanulmányi és Oktatás-szervezési Hivatal adminisztrációja, tájékoztatása A BGF honlapjának tájékoztatása, naprakészsége karrier Iroda/Diákcentrum működése, tájékoztatása HÖK munkája, tájékoztatása ETR/Neptun működése, információ küldése N=1110, megőrzött információ: 52%
együtthatók ,840 ,803 ,730 ,695 ,585 ,650
A skála főátlaga 41 pontnak adódott, vagyis ebből is látszik, hogy a tanulmányszervezéssel sokkal elégedetlenebbek a hallgatók, mint az oktatás színvonalával. A 30 év felettiek a leginkább elégedettek a tanulmányszervezéssel, míg a 21-25 éves korosztály a legkevésbé. Településtípus szerint a vidéki kisvárosokból és a községekből érkezők elégedettebbek az átlagnál a tanulmányszervezéssel. Karok szerint a KKK-ra járók a legkevésbé elégedettek, míg a fővárosi PSZK intézetébe járók a leginkább. Szakok szerint pedig a nemzetközi gazdálkodást tanulók a legkevésbé elégedettek, míg az emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, illetve a pénzügy és számvitel szakra járók esetében a pozitív tartományba billen a tanulmányszervezéssel való elégedettség. Képzési forma szerint a távoktatásra járók a leginkább elégedettek, míg a nappali tagozatosok a legkevésbé. Végül minél régebben jár valaki a főiskolára, annál elégedetlenebb a tanulmányszervezéssel (58. ábra). Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy azok, akik között, akik más felsőoktatási egyetemen is tanulnak és akik csak a BGF-en járnak iskolába nincs különbség – azaz feltételezhetjük, hogy más egyetemen/főiskolán is hasonló tapasztalataik lehetnek a diákoknak.
83
58. ábra: a BGF tanulmányszervezési szolgáltatásainak értékelése – a szempontok által előállított főkomponens átlagai, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusz függvényében ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
41
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel KÉPZÉSI SZINT hagyományos főiskolai Ba/BSc TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
43 40 39 44 54 38 39 46 42 39 41 37 48 28 38 50 52 38 41 35 37 24 38 51 53 50 46 40 40 43 50 44 39 40 0
25
50
75
100
84
Elégedettség – iskolai szolgáltatások A válaszadók a BGF különböző szolgáltatásait is értékelték nyolc szempont szerint. A leginkább az intézmény küllemével és az informatikai szolgáltatásokkal elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé a sportolási lehetőségekkel. A legtöbb szempontot azonban csak kevesen tudták értékelni (35. táblázat). Néhány szempont szerint találtunk eltéréseket különböző háttérváltozók szerint, itt csak a relevánsakat ismertetjük. Rossz hír, hogy a végzés utáni elhelyezkedés segítésével annál elégedetlenebbek a hallgatók, minél közelebb állnak a végzéshez. Ez egyébként valamennyi szempontra elmondható, csak ebben az esetben kiugró a különbség. Karok szerint a KVIK-ra járók és a salgótarjáni PSZK intézet diákjai szinte az összes szemponttal a leginkább elégedetlenebbek. Szakok szerint a kereskedelem és marketing és a turizmus-vendéglátás szakra járók tűnnek a legkevésbé elégedettnek, míg a kommunikáció és médiatudomány, az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, illetve a pénzügy és számvitel szakra járók elégedettebbnek tűnnek az előbbieknél ( 36. táblázat).
35. táblázat: mennyire elégedett a BGF különböző szolgáltatásaival? – összes megkérdezett, % és 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) elégedettség (%)
kollégium színvonala sportolási lehetőségek kulturális lehetőségek szabadidős lehetőségek intézmény külleme végzés utáni elhelyezkedés segítése informatikai szolgáltatások fénymásolási lehetőség(ek)
egyáltalán nem 3 4 13 12 8 12 9 14 3 8
10 15 21 18 33
teljes nem vette mértékben igénybe 6 2 73 11 3 43 10 2 44 9 2 45 37 16 1
válaszhiány 2 2 2 3 2
átlagok 52 40 43 41 64
6
9
14
9
3
57
2
46
5 9
10 19
32 30
33 21
11 7
7 12
2 2
60 49
85
36. táblázat: mennyire elégedett a BGF különböző szolgáltatásaival? – hallgató státusz szerint, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) 1: kollégium színvonala 2: sportolási lehetőségek
kar
3: kulturális lehetőségek 4: szabadidős lehetőségek
5: intézmény külleme 6: végzés utáni elhelyezkedés segítése
BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK intézet PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA szak kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodási és menedzsment pénzügy és számvitel tagozat nappali levelező távoktatás évfolyam elsős végzős köztes érdemben válaszolók nsz: nem szignifikáns
1 59 39 56 58 21 74 49 61 56 44 52 55 57 nsz nsz nsz 57 47 52 52
2 56 26 45 46 32 46 34 59 55 24 38 45 44 40 62 51 45 39 37 40
3 46 35 50 52 33 52 39 50 44 34 49 50 49 42 71 57 nsz nsz nsz 43
4 44 32 49 50 34 49 36 47 44 34 46 50 47 40 61 58 44 38 40 41
7: informatikai szolgáltatások 8: fénymásolási lehetőségek
5 63 69 64 65 31 69 68 64 61 66 63 63 63 nsz nsz nsz 68 62 64 64
6 44 46 53 57 38 42 40 51 40 45 41 55 51 nsz nsz nsz 56 40 48 46
7 48 61 67 68 53 66 53 56 49 61 68 68 66 60 45 65 63 57 59 60
8 46 50 52 53 50 42 nsz nsz nsz nsz nsz nsz nsz 50 40 47 54 46 48 49
86
Elégedettség – épületek A továbbiakban az egyes karok épületeit is értékelték a válaszadók 7 megadott szempont szerint. A válaszokat karonkénti bontásban közöljük a 37. és a 38. táblázatban. A három nagy kar, illetve a PSZK intézeteinek épületeiben szinte mindenhol a tisztasággal voltak a leginkább elégedettek a válaszadók és a WIFI színvonalával a legkevésbé. A többi szempont változó sorrenddel a középmezőnyben „mozgott”.
37. táblázat: kérjük, a következő szempontok alapján értékelje a kar épületeit! – KKK és KVIK hallgatói, összes megkérdezett, % és 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett), súlyozott értékek BGF-KKK elégedettség (%)
hallgatóbarát megfelelő számú ülőalkalmatosság van tisztaság tantermek berendezése, bútorzata étkezési lehetőségek, büfé megfelelő diáktér, közösségi tér WIFI színvonala
egyáltalán nem 4 11
teljes mértékben 34 43 7
nem tudja 0
válaszhiány 1
átlagok sorrend 59
3.
9
26
19
37
10
0
0
54
6.
1
2
10
54
32
0
2
79
1.
4
12
26
47
10
0
2
62
2.
7 6 13
18 19 12
26 26 13
34 32 13
14 11 3
1 6 46
1 1 1
58 56 40
4. 5. 7.
nem tudja 0
válaszhiány 2
BGF-KVIK elégedettség (%)
hallgatóbarát megfelelő számú ülőalkalmatosság van tisztaság tantermek berendezése, bútorzata étkezési lehetőségek, büfé megfelelő diáktér, közösségi tér WIFI színvonala
egyáltalán nem 2 4
teljes mértékben 29 49 15
átlagok sorrend 68
3.
5
24
15
39
15
0
2
59
5.
0
2
6
52
38
0
2
82
1.
3
13
30
44
9
0
2
62
4.
8 5 25
21 10 15
26 12 9
29 38 9
13 35 3
1 0 37
2 1 1
55 72 30
6. 2. 7.
87
38. táblázat: kérjük, a következő szempontok alapján értékelje a kar épületeit! – PSZK intézeteiként, összes megkérdezett, % és 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) PSZK-BP elégedettség (%)
hallgatóbarát megfelelő számú ülőalkalmatosság van tisztaság tantermek berendezése, bútorzata étkezési lehetőségek, büfé megfelelő diáktér, közösségi tér WIFI színvonala
egyáltalán nem 2 5
teljes mértékben 29 46 13
nem tudja 3
válaszhiány 2
átlagok sorrend 67
5.
2
10
16
49
20
1
2
69
3.
1
3
13
53
27
0
3
76
1.
1
8
26
48
15
0
2
67
5.
1 2 3
4 10 7
16 18 7
45 43 15
27 17 9
4 7 56
3 2 2
75 68 62
2. 4. 7.
nem tudja 3
válaszhiány 2
PSZK-SA elégedettség (%)
hallgatóbarát megfelelő számú ülőalkalmatosság van tisztaság tantermek berendezése, bútorzata étkezési lehetőségek, büfé megfelelő diáktér, közösségi tér WIFI színvonala
egyáltalán nem 7 10
teljes mértékben 42 29 7
átlagok sorrend 55
5.
7
8
16
58
9
2
2
64
3.
0
14
21
42
16
0
7
66
2.
6
26
26
28
10
0
4
52
6.
2 3 25
4 15 10
23 28 10
37 30 18
31 6 3
2 13 33
2 4 2
74 56 36
1. 4. 7.
nem tudja 2
válaszhiány 1
PSZK-ZA elégedettség (%)
hallgatóbarát megfelelő számú ülőalkalmatosság van tisztaság tantermek berendezése, bútorzata étkezési lehetőségek, büfé megfelelő diáktér, közösségi tér WIFI színvonala
egyáltalán nem 2 6
teljes mértékben 23 45 21
átlagok sorrend 70
4.
2
7
6
43
36
2
4
78
3.
0
0
3
43
51
0
3
87
1.
1
1
10
43
44
0
1
82
2.
10 4 13
12 16 5
29 23 6
25 20 8
11 13 10
11 22 57
1 1 2
54 57 48
5. 6. 7.
88
Elégedettség – tanulást segítő eszközök Végül a tanulást segítő IT, illetve egyéb eszközöket értékelték a válaszadók a megadott 9 szempont szerint. A leginkább a számítógép és könyvtárellátottsággal voltak elégedettek a hallgatók, míg a legkevésbé az infokommunikációs eszközök alkalmazásával az oktatóhallgató kapcsolattartásban és számonkérésben, valamint a konzultációs lehetőségekkel (39. táblázat).
39. táblázat: hogyan értékeli a tanulmányokat elősegítő lehetőségeket, eszközöket a BGFen? – összes megkérdezett, % és 0-tól 100-ig terjedő skálára vetített átlagok (érdemben válaszolók, 100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) elégedettség (%)
Coospace infokommunikációs technológiák alkalmazása az oktató-hallgató kapcsolattartásban, számonkérésben infokommunikációs technológiák, eszközök használata az előadásokon, szemináriumokon tantermek felszereltsége számítógép ellátottság könyvtár ellátottsága, színvonala jegyzet ellátottság tantárgyi követelmények elérhetősége konzultációs lehetőségek
egyáltalán nem 5 14
30
teljes mértékben 24 9
átlagok
15
válaszhiány 1
nem tudja
55
9
18
36
18
4
15
2
47
4
13
36
30
7
9
1
56
3 4
13 10
39 31
35 36
8 15
1 1
1 2
58 63
4
8
23
30
11
23
2
62
10
19
34
24
6
6
2
49
7
16
39
28
8
1
2
54
9
19
39
18
5
9
1
47
Az egyes szempontokból ebben az esetben is egy főkomponens-skálát képeztünk. A skála tartalma a 40. táblázatban látható. A skála főátlaga 54 pontnak adódott, vagyis éppen hogy a pozitív tartományba billent.
89
40. táblázat: tanulmányokat elősegítő lehetőségek, eszközök értékelése – főkomponensanalízis, együtthatók együtthatók infokommunikációs technológiák, eszközök használata az előadásokon, szemináriumokon számítógép ellátottság jegyzet ellátottság tantermek felszereltsége infokommunikációs technológiák alkalmazása az oktató-hallgató kapcsolattartásban, számonkérésben konzultációs lehetőségek tantárgyi követelmények elérhetősége könyvtár ellátottsága, színvonala Coospace N=1038, megőrzött információ: 46%
0,757 0,709 0,709 0,697 0,686 0,684 0,640 0,629 0,592
A tanulmányokat segítő eszközökkel, lehetőségekkel való elégedettséget mérő skála átlagai különböznek az egyes társadalmi-demográfiai változók szerint. A legfiatalabbak a leginkább elégedettek ezekkel az eszközökkel, míg a 26-29 évesek a legkevésbé. Településtípus szerint a külföldi és a fővárosi diákok a legkevésbé elégedettek. Karok szerint a PSZK hallgatói a legelégedettebbek, de nagy különbségek tapasztalhatók az egyes intézmények hallgatóinak véleménye között: Salgótarjánban inkább a kritikus vélemények a meghatározók. Végül évfolyam szerint az elsősök a leginkább elégedettek (59. ábra).
90
59. ábra: tanulmányokat elősegítő lehetőségek, eszközök értékelése – a szempontok által előállított főkomponens átlagai, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (100: teljes mértékben elégedett, 0: egyáltalán nem elégedett) – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusz függvényében ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
54
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
57 55 51 49 53 51 54 57 54 43 53 53 57 57 41 59 57 54 52 0
25
50
75
100
A kérdőív rákérdezett a hallgatók info-kommunikációs eszközökkel való ellátottságára is: vezetékes internettel a hallgatók 84 százaléka rendelkezik, és laptopja is van a diákok háromnegyedének (60. ábra). Valamilyen számítógéppel (laptop vagy asztali) a hallgatók csupán 2 százaléka nem rendelkezik, valamilyen internetkapcsolattal (vezetékes vagy mobil) pedig a hallgatók 6 százaléka nem rendelkezik. Azok aránya, akiknek laptopjuk és mobilinternetük is van, vagyis teljesen mobil netezőnek tekinthetőek: 25 százalék. A hallgatók info-kommunikációs eszközökkel való ellátottsága azonban nem befolyásolja azt, hogyan ítélik meg a főiskola IT ellátottságát. A laptopot és az internetet, akik rendelkeznek vele, gyakorlatilag napi rendszerességgel használják (61. ábra). 91
60. ábra: rendelkezik-e… - összes megkérdezett, igenek aránya
laptop
75
asztali számítógép
65
mobil internet
27
vezetékes internet
84 0
25
50
75
100
61. ábra: milyen gyakran használja… - azok körében, akik rendelkeznek vele
laptop
92
otthoni asztali számítógép
62
mobil internet
21
69
vezetékes internet
6 3
13 95
0% naponta
25% hetente
50%
17 18 41
75%
100%
havonta vagy ritkábban
92
Iskolaválasztási döntés A hallgatók közel kétharmada nem bánta meg döntését: ha most jelentkezne felsőoktatási intézménybe, ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot is választaná (62. ábra).
62. ábra: ha most jelentkezne főiskolára/egyetemre, akkor ismét a BGF-et választaná?
ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot
64%
ugyanezt az intézményt, de másik szakot
11%
14% 11%
más intézményt, de ugyanezt a szakot más intézményt és más szakot válaszhiány
1%
A PSZK-ra járók a „leghűségesebbek” döntésükhöz, míg a KKK-ra járók a legkevésbé, de körükben is tízből hatan ugyanígy döntenének most is. A vidéki és budapesti PSZK intézetek hallgatóinak véleménye között nincs különbség. Szakok szerint a pénzügy és számvitelre járók körében a legmagasabb azok aránya, akik ugyanezt a szakot és intézményt is választanák, míg a kommunikációs és médiatudomány szakra járók mintegy háromtizede azt gondolja, hogy bár ugyanezt a szakot választaná, de más intézményt. Rossz hír azonban az, hogy minél inkább közeledik valaki a végzéshez, annál inkább elbizonytalanodik korábbi döntésében (63. ábra).
93
63. ábra: ha most jelentkezne főiskolára/egyetemre, akkor ismét a BGF-et választaná? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK NEM férfi nő KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld VAN-E MÁR BGF-ES DIPLOMÁJA van nincs KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
64
11
14
11
67 63
10 12
11 15
12 10
67 60 64 60 74
11 14 9 11
66 65 60 66 73
7 11 17 11
56
9 11
61 50 56
9
18 13 31 8 21 14 10 8 11 12 14 9 20 11 7 7 12 7
10
63
12
13 12 24 7 4 14 5
16
8 10 7 18 13 14 12
75 65 20%
9 40%
12 12 9
17 77
0%
14 10
18 13 11 11 11
72 65 55 75
53
13
11 11 11 11 9
10
10
51
17 14 12 11 12 6
21
65 60 64 69
9 13 13 12 14 13 19 10 9 14 4
60%
80%
100%
ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot
ugyanezt az intézményt, de másik szakot
más intézményt, de ugyanezt a szakot
más intézményt és másik szakot
Végezetül azok a legbiztosabbak döntésükben, akiket vagy első helyen vagy pótfelvételin vettek fel a BGF-re (64. ábra).
94
64. ábra: ha most jelentkezne főiskolára/egyetemre, akkor ismét a BGF-et választaná? – annak függvényében, hányadik helyen jelentkezett a BGF-re, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
64
első
68
második
14
52
pótfelvételi során jutottam be
16 63
0% 20% ugyanezt az intézményt és ugyanezt a szakot más intézményt, de ugyanezt a szakot
8 15
16
19
16 12
11
14 13
13
47
14
10
58
harmadik negyedik vagy sokadik
11
22 15
10
40% 60% 80% 100% ugyanezt az intézményt, de másik szakot más intézményt és másik szakot
Szintén rossz hír, hogy csupán a válaszadók 11 százaléka biztos abban, hogy a BGF-en szeretné a mesterszakot is megcsinálni, 25 százalékuk pedig valószínűleg vagy biztos, hogy nem a BGF-en (65. ábra). 65. ábra: amennyiben szeretne mesterszakon (MA) továbbtanulni, azt a BGF-en kívánja elvégezni, vagy egy másik intézményben?
biztosan a BGF-en
13%
valószínűleg a BGF-en
12% valószínűleg nem a BGF-en
29%
biztosan nem a BGF-en
18%
még nem tudom nem szeretnék mesterszakon tovább tanulni
11% 16%
válaszhiány
1%
A 30 év felettiek körében a legmagasabb azok aránya, akik a BGF-en szeretnék a mesterszakot végezni, karok szerint a PSZK-ra járókra, míg szakok szerint a pénzügy és számvitel, illetve a gazdálkodási és menedzsment szakra járókra igaz ugyanez (66. ábra). Jelentős a BGF-es mesterszak igénye a jelenleg távoktatáson tanulók körében.
95
66. ábra: amennyiben szeretne mesterszakon (MA) továbbtanulni, azt a BGF-en kívánja elvégezni, vagy egy másik intézményben? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, % ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
11
30
13
12
19
KORCSOPORT 19-20 évesek 12 30 12 14 23 21-22 évesek 8 29 13 14 20 23-25 évesek 9 27 14 11 15 26-29 évesek 15 23 13 13 17 legalább 30 évesek 21 38 8 6 15 KÖZÉPISKOLA hagyományos gimnázium 10 31 12 13 20 nem hagyományos gimnázium 8 27 15 13 18 szakközépiskola 17 32 11 8 17 VAN-E MÁR DIPLOMÁJA van 8 21 11 25 19 nincs 12 30 13 11 19 VAN-E MÁR BGF-ES DIPLOMÁJA van 8 21 11 25 18 nincs 12 31 12 10 18 KAR BGF-KKK 7 28 18 16 22 BGF-KVIK 7 28 15 13 18 BGF-PSZK 19 33 7 6 18 SZAK kereskedelem és marketing 7 28 17 14 18 kommunikációs és médiatudomány 6 17 21 19 21 nemzetközi gazdálkodás 4 22 19 22 22 turizmus-vendéglátás 9 29 9 11 19 emberi erőforrások 2 21 14 30 16 gazdálkodádási és menedzsment 14 38 9 9 19 pénzügy és számvitel 20 33 8 4 19 TAGOZAT nappali 9 29 14 14 19 levelező 10 32 16 11 14 távoktatás 22 32 7 5 18 ÉVFOLYAM elsős 14 34 8 8 22 végzős 7 26 17 18 16 köztes 13 29 13 11 18 0% biztosan a BGF-en valószínűleg nem a BGF-en még nem tudom
20%
40%
60%
80%
16
9 16 23 19 13 15 18 15 16 16 17 16 10 20 18 15 17 10 23 18 12 18 16 17 16 14 17 17 100%
valószínűleg a BGF-en biztosan nem a BGF-en nem szeretnék mesterszakon tovább tanulni
96
A leggyakoribb okként, amiért nem a BGF-en tervezi valaki a mesterszakot végezni, az oktatás alacsony színvonalát említették a megkérdezettek, továbbá sokan említették azt is, hogy nincs megfelelő mesterképzés (67. ábra). 67. ábra: ha nem a BGF-en kívánja elvégezni a mesterszakot, vagy még nem biztos benne, annak mi az oka? – azok körében, akik nem a BGF-en kívánják a mesterszakot elvégezni, válaszok arányai (több válasz is lehetséges volt), N=593 nincs olyan mesterképzés, ami megfelelő lenne oktatás színvonala alacsony más egyetemen folytatja tanulmányait diákokhoz való hozzáállás rossz rossz adminisztráció, információáramlás nem nézett még utána külföldön folytatja tanulmányait anyagi okok alapképzésben is megkap minden tudást távolság egyéb*
22% 20% 12% 10% 9% 9% 8% 3% 3% 2% 3% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
*egyéb említések: az iskola nem foglalkozik az idegen nyelven tanuló diákokkal (6 említés), tanrend nem megfelelő (4 említés), alapszakot sem tudja befejezni (3 említés), angolul szeretne tanulni (1 említés), nehezebb, mint az egyetemi MA képzés (1 említés)
A megkérdezettek csupán 12 százaléka gondolja nagyon jó intézménynek a BGF-et, további 44 százalékuk szerint jó intézmény (68. ábra). Egy 100 fokú skálára vetítve a válaszok főátlaga 65 pontnak adódott, míg a szórás 21,3 lett. 68. ábra: ön számára fontos szempontokat figyelembe véve mi a véleménye a BGF-ről összességében? nagyon jó intézmény jó intézmény közepes intézmény nem jó intézmény egyáltalán nem jó intézmény válaszhiány
45%
34% 12% 6%
0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve a válaszokat az átlag: 65 pont (100: nagyon jó intézmény, 0: egyáltalán nem jó intézmény)
2%
Az elégedettségekkel kapcsolatban a „szokásos összefüggéseket” tapasztaljuk: a legfiatalabb korosztály a leginkább elégedett, a nagyobb településekről és külföldről érkezők a 97
legkevésbé elégedettek. A pénzügyi és számviteli kar hallgatói elégedettebbek, mint a KKK, illetve a KVIK tanulói – különösen a vidéki intézetekben. A legnagyobb elégedetlenség – de ez még szintén a pozitív megítélési tartományban van – a kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatókra jellemző. Végül minél közelebb van valaki a végzéshez, annál kevésbé elégedett (69. ábra).
69. ábra: az ön számára fontos szempontokat figyelembe véve mi a véleménye a BGF-ről összeségében? – a hallgatók szocio-demográfiai összetételének és a hallgatói státusznak függvényében, 0-tól 100-ig terjedő skálán (100: nagyon jó intézmény, 0: egyáltalán nem jó intézmény) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK
65
KORCSOPORT 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek TELEPÜLÉSTÍPUS Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld KAR BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK INTÉZET PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA SZAK kereskedelem és marketing kommunikációs és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás turizmus-vendéglátás emberi erőforrások gazdálkodádási és menedzsment pénzügy és számvitel TAGOZAT nappali levelező távoktatás ÉVFOLYAM elsős végzős köztes
68 65 63 65 66 63 65 67 68 65 62 64 69 68 71 74 62 59 61 64 69 70 70 66 60 66 70 62 64
0
25
50
75
100
98
Összehasonlító eredmények
A következőkben azokat a kérdéseket hasonlítjuk össze, melyek szerepeltek a volt hallgatóknak szánt kérdőíven, illetve a jelenlegi hallgatók motivációs kérdőívén is, és ezek alapján kísérelünk meg néhány következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy milyen tendenciaszerű változások lehetnek a BGF volt és jelenlegi hallgatóinak összetétele, illetve véleményei alapján. Évről-évre növekszik a férfiak aránya a nőkhöz képest, míg 2007-ben a BGF hallgatóinak ötöde volt férfi, addig 2010-ben már harmaduk (152. ábra). 70. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – nem szerint, érdemben válaszolók, %
aktív hallgatók
33
2009-ben végeztek
2007-ben végeztek 0%
67
26
74
24
76 20% férfi
40%
60%
80%
100%
nő
Jelentősen megváltozott az egyes településtípusról érkezettek aránya a végzettek és az aktív hallgatók körében: a fővárosban lakók abszolút többsége eltűnt, ezzel párhuzamosan a kisebb településeken lakók aránya megnövekedett – igaz, a jelenlegi hallgatók esetében a kérdőív a hallgatók 14 éves korukra jellemző lakhelyre kérdezett rá (153. ábra).
99
71. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – településtípus szerint, érdemben válaszolók, %
aktív hallgatók
34
2009-ben végeztek
25
56
2007-ben végeztek
Budapest
20
14
62
14
11
0% 20% 40% megyeszékhely egyéb város község
20
60% külföld
2
13
16
6
80%
3
5 100%
2007-ben valamivel magasabb volt a szakközépiskolában érettségiztettek aránya, mint 2009ben, illetve 2010-ben (154. ábra). A volt hallgatók a végzést követően nagyobb arányban tanulnak más felsőoktatási intézményben, mint a végzést megelőzően (155. ábra). 72. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, %
aktív hallgatók
38
33
29
2009-ben végeztek
36
37
27
2007-ben végeztek
37
33
0% 20% 40% 60% hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium
31 80% 100% szakközépiskola
100
73. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – a BGF-en kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben?, érdemben válaszolók, %
aktív hallgatók
6
94
2009-ben végeztek
21
79
2007-ben végeztek
19
81
0%
20% igen
40%
60% nem
80%
100%
Akik 2007-ben végeztek, kisebb arányban tervezik azt, hogy újabb felsőfokú tanulmányokba kezdenek, mint az egy évvel ezelőtt végzettek, illetve mint a jelenlegi aktív hallgatók ( 156. ábra).
74. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? – érdemben válaszolók, % aktív hallgatók
20
2009-ben végeztek
21
2007-ben végeztek
40
13 0%
igen, biztosan
45
igen, valószínű
37 20%
30
5
36
3
45 40%
nem valószínű
60%
5 80%
100%
biztosan nem
Mindhárom csoportban a mesterképzés elvégzését tervezik a legnagyobb arányban, de minél távolabb áll valaki a végzéshez képest, annál kisebb valószínűséggel tervezi ezt. A korábban végzetteknél nagyobb arányban jellemző a vállalat által szervezett tanfolyam, képzés, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés tervezése (76. táblázat).
101
41. táblázat: milyen képzésben akar részt venni? – azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említők aránya (több válasz is lehetséges volt) 2007-ben végeztek 35 9 23 33 6 1 47 5 5 5
vállalat által szervezett tanfolyam, tréning egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés Bachelor képzés (BA/BSc) egységes és osztatlan képzés mesterképzés (MA/MSc) doktori képzés (PhD/DLA) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés egyéb
2009-ben végeztek 30 9 21 24 8 1 57 6 4 4
aktív hallgatók 17 8 16 18 21 2 71 6 3 2
Az aktív hallgatók nagyobb arányban gondolják azt, hogy a mesterképzést a BGF-en szeretnék elvégezni, mint a már végzettek (157. ábra).
75. ábra: ha szeretne részt venni mesterképzésen, akkor azt a BGF-en kívánja elvégezni? – azok körében, akik tervezik az MA elvégzését, érdemben válaszolók, % aktív hallgatók
12
2009-ben végeztek
11
2007-ben végeztek
15 0%
biztosan
valószínűleg
36
17
20 15 20%
valószínűleg nem
19 13 40%
16
19
17 15
34 43
60%
biztosan nem
80%
100%
nem tudja még
Az egyes karokon végzettek nagyjából hasonló arányokat mutatnak, bár 2009-ben a KVIK-n kevesebben végeztek, mint előtte vagy azt követően, a KKK-n pedig többen (158. és 159. ábra). A jelenlegi hallgatók körében a korábbi évekhez képest a fővárosi PSZK hallgatóinak nagyobb súlya van, mint a korábbi években.
102
76. ábra: melyik karon végzett/tanul jelenleg a BGF-en? – érdemben válaszolók, % aktív hallgatók
27
2009-ben végeztek
33 37
2007-ben végeztek
23
29 0%
41
33 20%
BGF-KKK
40
40%
38 60%
BGF-KVIK
80%
100%
BGF-PSZK
77. ábra: melyik intézményben végzett/tanul jelenleg a PSZK-n? – érdemben válaszolók, % aktív hallgatók
33
2009-ben végeztek
26
2007-ben végeztek
7 5
10
BGF-PSZK-SA
5
7
28 0
BGF-PSZK-BP
3
20
5
30
40
50
BGF-PSZK-ZA
Az egyes szakokon végzettek egymáshoz viszonyított arányában sincsenek jelentős változások az egyes években, bár a nemzetközi gazdálkodásra járók aránya az aktív hallgatók körében kisebb, mint a 2007-ben, illetve 2009-ben végzettek között (160. ábra). 78. ábra: melyik szakon végzett/tanul jelenleg a BGF-en? – érdemben válaszolók, % aktív hallgatók
15
2009-ben végeztek
19 24
2007-ben végeztek
12
20 0%
38 37
14 20%
21 18
35 40%
23 60%
80%
3 3 1 7 3 5 100%
nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány
103
Tagozat szerint pedig az alternatív képzési formákon jelenleg tanulók aránya magasabb, mint a 2007-ben, illetve a 2009-ben végzettek körében. Ennek alapvetően az lehet az oka, hogy a hallgatók nem végzik el „normális” időben a főiskolát, hanem sokan több ideig maradnak (161. ábra).
79. ábra: melyik tagozaton végzett/tanul jelenleg a BGF-en? – érdemben válaszolók, % aktív hallgatók
73
2009-ben végeztek
8
85
2007-ben végeztek
19
8
91 0%
20% nappali
40% levelező
7
2 7 60% távoktatás
80%
100%
A 2007-ben végzettek átlagos nettó havi jövedelme magasabb, mint a 2009-ben végzetteké. Az aktív hallgatók ennél alacsonyabbra tippelték a tanult szakterületükön az átlagos havi nettó kezdőbért, viszont az elvárásaik ennél magasabbak lennének (77. táblázat).
42. táblázat: minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? – hallgatói státusz szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek
minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? a képzésének megfelelő szakterületen Ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az Ön számára, ha most fejezné be tanulmányait, megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana?
2007-ben végeztek
2009-ben végeztek
180.000Ft
161.000Ft
aktív hallgatók
137.000Ft
198.000Ft
104
Az aktív hallgatók nagyobb arányban szeretnének saját vállalkozást indítani, illetve alkalmi munkákat bevállalni teljes munkaidő mellett, mint amekkora arányban ez megvalósulni látszik a végzett hallgatók körében (78. táblázat). 43. táblázat: a diploma megszerzése után milyen formában szeretne dolgozni?/jelenlegi munkavállalás jellege – érdemben válaszolók, %
cégnél/intézménynél teljes munkaidőben cégnél/intézménynél teljes munkaidőben, egyéb munkák mellette alkalmi vagy szerződéses munka saját vállalkozás
2007-ben végeztek 89
2009-ben végeztek 91
aktív hallgatók 63
7
6
21
1 3
2 1
4 13
A végzett hallgatók valamivel megfelelőbbnek tartják a szakmai gyakorlatot, mint a jelenlegi aktív hallgatók (162. ábra). 80. ábra: mi a véleménye a kötelező szakmai gyakorlatról összességében? – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
18
33
2009-ben végeztek
17
37
2007-ben végeztek
21 0%
34
24
39 20%
40%
12
21 60%
7 4 4
7 3 80%
teljes mértékben megfelelő
inkább megfelelő
megfelelő is, meg nem is
inkább nem megfelelő
egyáltalán nem megfelelő
válaszhiány
3 7
9 100%
A végzett hallgatók valamivel elégedettebbek a gyakorlati és az elméleti képzés színvonalával is, mint a jelenlegi aktív hallgatók (163. és 164. ábra).
105
81. ábra: a gyakorlati oktatás színvonalának értékelése – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
4
2009-ben végeztek
2007-ben végeztek
9
39
8
5
9
38
36
12
36
31
0%
20% 1
2
4
5
9
35 40%
3
9
15
60%
nem tudja
1
11
11
80%
100%
nincs válasz
82. ábra: az elméleti oktatás színvonalának értékelése – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
3
11
40
2009-ben végeztek 1 6
36
35
2007-ben végeztek 1 7
47
28
0%
52
20% 1
2
3
40% 4
5
60%
nem tudja
9
1
10
1
11
1
80%
100%
nincs válasz
A kulturális és sportolási lehetőségeket is nagyobb arányban tudták értékelni a végzett hallgatók, mint a jelenlegi aktív diákok. Mind a két szemponttal azonban inkább elégedetlenebbek az egyes csoportok, mint sem elégedettek (165. és 166. ábra). 83. ábra: a kulturális lehetőségekkel való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
8
2009-ben végeztek
6
2007-ben végeztek
5
12
21
10
20
44
37
16 20% 2
3
40% 4
5
nem tudja
2
23
39
0% 1
2
18 60%
2
5 80%
10
16
2
1 100%
nincs válasz
106
84. ábra: a sportolási lehetőségekkel való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
13
12
15
11
3
43
2009-ben végeztek
11
23
32
16
2007-ben végeztek
10
25
31
17
0%
20% 1
2
3
40% 4
5
nem tudja
60%
2
3
3 80%
13
13
2
1 100%
nincs válasz
A kollégium színvonalával való elégedettséget mindegyik hallgatói csoportban csak a válaszadók kisebb része tudta értékelni. A 2007-ben végzettek voltak a leginkább elégedetlenek a kollégiumi ellátás színvonalával (167. ábra). 85. ábra: a kollégium színvonalával való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
3 4
2009-ben végeztek
4
2007-ben végeztek
5
10
6
6 2
15
7
10
14
0%
73
7
6
1
2
3
58
5
20% 5
1
61 40%
4
2
nem tudja
60%
1 80%
100%
nincs válasz
A szabadidős lehetőségeket szintén kisebb arányban tudták megítélni a jelenlegi hallgatók. Ezzel együtt mindhárom hallgatói csoport inkább elégedetlen volt a szabadidős lehetőségekkel, mint sem elégedett (168. ábra).
107
86. ábra: a szabadidős lehetőségekkel való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
9
2009-ben végeztek
7
2007-ben végeztek
6
14
18
9
20
20
35 20%
1
45
31
15
0%
2
2
3
40% 4
5
nem tudja
17 60%
3
2
2
18
23
2
2
80%
100%
nincs válasz
Az intézmény küllemével való elégedettség értékeléseiben nem volt különbség a három hallgatói csoportban (169. ábra). A végzés utáni elhelyezkedés segítését a jelenlegi hallgatók – érthető módon – kisebb arányban tudták megítélni, mint a végzettek. Ezzel együtt ez az a szempont, amivel a leginkább elégedetlenek a BGF volt hallgatói (170. ábra). 87. ábra: az intézmény küllemével való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
3
8
2009-ben végeztek
3
7
33
2007-ben végeztek
3
7
32
33
0%
37
39
2
3
40% 4
16
37
20% 1
16
5
nem tudja
60%
19 80%
12
2
11 100%
nincs válasz
108
88. ábra: a végzés utáni elhelyezkedés segítésével való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, % aktív hallgatók
6
9
2009-ben végeztek
14
9
23
2007-ben végeztek
57
18
19
24
24
0% 2
3
8
40% 4
5
2
10
25
20% 1
3
60%
nem tudja
4
20
1
2
21
1
80%
100%
nincs válasz
Végül a volt hallgatók valamivel jobb véleménnyel vannak a BGF-ről, mint a jelenlegi hallgatók. Azt azonban, hogy a BGF nem jó intézmény, a volt, illetve a jelenlegi diákoknak is csupán néhány százaléka nyilatkozta (171. ábra).
89. ábra: a Budapesti Gazdasági Főiskolával való elégedettség – összes megkérdezett, %
aktív hallgatók
12
46
2009-ben végeztek
22
2007-ben végeztek
21
0%
34
6 21
52
23
59
20%
40%
17
60%
80%
nagyon jó intézmény
jó intézmény
jó is, meg nem is
nem jó intézmény
egyáltalán nem jó intézmény
nincs válasz
11
112
100%
109
