A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE A KÖZÉP-EURÓPAI BLUE CHIP INDEXÉRİL (CETOP20)

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE A KÖZÉP-EURÓPAI BLUE CHIP INDEXÉRİL (CETOP20)

Az Igazgatóság elfogadó/módosító határozatának száma és kelte: 6/2002 / 2002. július 08. 40/2006 / 2006. április 11. 8/2007/2007. február 07. 42/2007/2007. augusztus 06.

A Vezérigazgató hatályba léptetı határozatának száma:

39/2007 185/2007

Hatálybalépés dátuma:

2002. július 12. 2006. május 2. 2007.május 1. 2007.augusztus 15.

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE

Tartalomjegyzék

1

AZ INDEX LÉTREHOZÁSÁNAK CÉLJA ______________________________________ 3

2

AZ INDEX LEÍRÁSA________________________________________________________ 3

3

ÁLTALÁNOS ELVEK LEFEKTETÉSE________________________________________ 4

4

KOSÁR-FELÜLVIZSGÁLAT_________________________________________________ 5

5

AZ INDEXKOSÁR VÁLTOZTATÁSA _________________________________________ 9

6

ARCHIVÁLÁSI REND, REPRODUKÁLÁS____________________________________ 14

7

JOGI KÉRDÉSEK _________________________________________________________ 14

8

AZ INDEX BIZOTTSÁG MŐKÖDÉSE ÉS HATÁSKÖRE _______________________ 15

9

ÁTMENETI RENDELKEZÉS _______________________________________________ 15

A KÖZÉP-EURÓPAI BLUE CHIP RÉSZVÉNYINDEXÉRİL

2


1

Az index létrehozásának célja

1.1

A Budapesti Értéktızsde felismerte annak szükségességét, hogy a térség fejlıdı tızsdéire bevezetett papírokból egyregionális TOP indexet hozzon létre, amely akár nemzetközi mércével is kereskedhetı indexszé válhat. A közvetlen cél egy olyan mutatószám megalkotása volt, amelynek értékváltozásai következtetni engednek a regionális tızsdék piacának aktuális állapotára, illetve az uralkodó árfolyammozgások arányára és nagyságára. Fontos szempontként merült fel, hogy az indexet a befektetık és a média elfogadják, mint egy megbízható orientáló eszközt. A Budapesti Értéktızsde Tanácsa 127/2001 sz. határozatával döntött a CETOP20 számításáról és publikálásáról 2002. január 1-tıl kezdıdıen.

1.2

1.3

2

Az index leírása

2.1 Az index neve: Az index hivatalos magyar neve: Az index hivatalos angol neve: Az index hivatalos rövid neve:

2.2

Az index bázisa:

Közép Európai Blue Chip Index Central European Blue Chip Index CETOP20

2001. január 1. 1.000 pont

2.3 Az index számítása A CETOP20 Index közkézhányad kapitalizáció súlyozású árindex. 2.4

Az index képlete n

CETOP20 t = K t ∗

i =1 n

∑p i =1

2.4.1

it

/ EUROárf t ∗ q iT

i0

/ EUROárf 0 ∗ q iT

∑p

∗ 1000

Az index változói

CETOP20t t idıpontban számított CETOP20 érték. Kerekítve 2 tizedesjegyre i

az indexben szereplı részvénysorozat

n

az indexben szereplı részvénysorozatok száma

pit

az indexkosárban szereplı részvényeknek a REUTERS által közölt t napi záróárfolyama az adott ország pénznemében kifejezve

pi0

az indexkosárban 2001. január 1 óta folyamatosan szereplı részvények esetén a bázis napi (2001. január 1), adott ország pénznemében kifejezett záróára, illetve egyéb papírok esetében az indexbe vételkor az új kosár életbe lépését megelızı utolsó kereskedési nap záróára

qiT

az adott részvénysorozatból az index-kosárba bevezetett részvények száma


3

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE K

az index folytonosságát biztosító korrekciós tényezı, amely a 3. és 4. pontban rögzített események bekövetkezése esetén kerül módosításra a 5.4.1 pont szerint. Kerekítve 6 tizedesjegyre

EUROárf(t) a REUTERS által az egyes országokra vonatkozóan, t napon 17.00 órakor közölt azonnali helyi deviza/EURO (vételi) árfolyam. A RIC kódok a következık: EURCZK=, EURHUF=, EURPLN=, EURSIT=, EURSKK=, EURHRK= EUROárf(0) a REUTERS által, az egyes országokra vonatkozóan ( az indexkosárban 2001. január 1 óta folyamatosan szereplı részvények esetén a bázis napon (2001. január 1), egyéb papírok esetén az indexbe vételkor az új kosár életbe lépését megelızı utolsó kereskedési napon közölt azonnali helyi deviza/EURO (vételi) árfolyam. A RIC kódok a következık: EURCZK=, EURHUF=, EURPLN=, EURSIT=, EURSKK=, EURHRK= 2.5

Az indexkosár összetétele

Az indexkosár 20 papírt tartalmaz. Az indexkosár összetételére a Tızsde Index Bizottsága tesz javaslatot

3

Általános elvek lefektetése

3.1

Az index-szel szembeni elvárások

3.1.1

Az indexkosárban szereplı részvénytársaságok közkézhányaddal korrigált piaci értékének változásait tükrözi. Az indexkosár egy elméleti, ún. piaci portfóliót jelképez, az összpiacra jellemzı értékpapír-struktúrát modellezve. Az index létrehozásának alapvetı célja az volt, hogy ezen értékpapírcsomag bázis idıponthoz viszonyított értékváltozását mutassa, azaz a piacon értékmérı funkciót töltsön be. Ilyen minıségében az indexnek az a legfontosabb feladata, hogy minél pontosabban mutassa az értékpapírpiac egészének állapotát, illetve minél jobban kövesse a piac változásait, folyamatait.

3.1.2

Az index másik fı funkciója, hogy a határidıs kereskedés alapjául szolgáló mögöttes termék lehessen. Ez az indexszel szemben olyan követelményeket támaszt, hogy az index felépítése, számítási módja érthetı és minél pontosabban elırejelezhetı legyen, hogy a befektetık döntéseiket jobban meg tudják alapozni, vagyis döntéseik kockázatát csak a részvénypiac mozgásában rejlı bizonytalanság, és ne az indexszel kapcsolatos szabályozások bizonytalansága jelentse. Ezért a befektetık biztonságának védelmében alapvetı, hogy az index számításával kapcsolatos bármiféle változtatást csak indokolt esetben lehet megtenni.

3.2

Az index-szel kapcsolatos alapelvek


4

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE 3.2.1 a) b)

c) d) e) f)

A CETOP20 index kosarában egy részvénytársaságnak csak tızsdére bevezetett törzsrészvényei szerepelhetnek az alábbi feltételek mellett A társaság a CETOP20 országok valamelyikében van bejegyezve Amennyiben a társaság nem a CETOP20 országok valamelyikében van bejegyezve, a részvénysorozat teljes szabályozott piaci forgalmának legalább 50 százaléka a CETOP20 országok piacán található. A részvényeket külföldiek is vásárolhatják és a részvények nemzetközi elszámolása, letétkezelése korlátozásokba nem ütközik Nem kerülhet az index kosarába osztalékelsıbbséget illetve egyéb külön jogot megtestesítı részvény. Nem kerülhet az indexbe az a holdingcég, amely eszközeinek 75 százalékát az indexben szereplı részvényekben tartja. Részvényalapok illetve portfólió társaságok az indexbe nem kerülhetnek.

3.2.2

Egy részvénytársaság különbözı sorozatú illetve törtévi törzsrészvénysorozatai külön papírként kerülnek be az indexbe.

osztalékra

jogosult

3.2.3

Újonnan tızsdére bevezetett részvénysorozat kosárba kerülése elıtt legalább 3 tızsdehétnek kell eltelnie.

3.2.4

Kikerül az indexbıl minden olyan részvénytársaság, amely ellen csıd- vagy felszámolási eljárást indítanak, lásd az 5.5.3 pont szerint.

3.2.5

Amennyiben egy indexben szereplı részvénysorozat a 3.2.1 b) pontja alapján jogosult az indexbe kerülésre és idıközben az adott feltételnek már nem felel meg, akkor egyéb feltételek változatlansága mellett a kosárból csak a 3.2.1 b) pontnak történı második meg nem felelést követıen kerül ki.

4 Kosár-felülvizsgálat 4.1 A kosár-felülvizsgálat menete a kosár-felülvizsgálat az alábbi lépésekbıl áll: a) az új kosárba bekerülı részvénysorozatok meghatározása (amely az értékelésbe a 3. pont szerint bekerülhetı sorozatok és ezek mutatószámainak meghatározását (4.4 szerint) - és elıbbiek alapján az indexbe ténylegesen bekerülı részvénysorozatok meghatározását foglalja magába) b) a bekerülı részvénysorozatok kosárba bevezetett mennyiségének meghatározása c) az új K értéknek ameghatározása d) az új összetételő kosár bevezetése

4.2

Kosár-felülvizsgálat ideje

Kosárfelülvizsgálatra elıre meghatározott idıpontokban, évente kétszer kerül sor, melynek lépései az alábbi idıpontokban történnek. a) az értékelésbe kerülı részvénysorozatok és azok bevezetett mennyiségének meghatározása és a mutatószámoknak való megfelelésük vizsgálata évente két alkalommal, április illetve


5

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE október elsı hetében történik. A részvénysorozatok megfelelésének vizsgálata mindig az utolsó félévre vonatkozik, amely idıszak az április 1. - szeptember 31. illetve október 1. – március 31. közötti periódus b) a kosár pontos összetétele legkésıbb április 24-ig illetve október 23-ig, vagy az ezeket követı elsı kereskedési napon kerül meghatározásra, a következı tızsdenapon pedig publikálásra. c) a kosárba bekerülı részvénysorozatok, pi0-jának és az új K tényezınek a meghatározása az új összetételő kosár életbe lépésének napját megelızı utolsó kereskedési nap (mely legalább 1 Tızsdén kereskedési nap) tızsdezárás után történik. d) Az új összetételő kosár életbe lépésének, azaz az új kosárösszetételnek megfelelı értékekkel történı indexszámításnak az idıpontja november 1. vagy május 1., vagy az azt követı elsı olyan nap, amely az indexben szereplı Tızsdék valamelyikén kereskedési nap. Az új kosár bevezetése a 5.4 pont szerint történik. 4.3 Az értékelésbe bekerülı papírok meghatározása Minden régióbeli fejlıdı Tızsde (volt szocialista országok Európában) jelentkezhet 1 hónappal a felülvizsgálat elıtt.. Az index kosarába új közép-európai országokat csak a felülvizsgálat idıpontjában lehet felvenni az Igazgatóság határozata alapján. Adott Tızsde 3.2 pont szerint megfelelı részvényei akkor kerülhetnek be az indexkosárba, ha a kiválasztási kritériumoknak megfelelnek és a felülvizsgálati eljárás szerint az indexkosárba bekerülnek. Az index felülvizsgálatba bevont Tızsdéken szereplı összes részvénysorozatra el kell végezni az értékelést, a 3. pontban leírt alapelveket figyelembe véve, amely szerint nem kell értékelni: a) a nem törzsrészvénysorozato(ka)t, b) azon társaságok részvényeit, amelyek nem a régióban vannak bejegyezve és teljes szabályozott piaci forgalmuknak kevesebb mint 50 százalékát bonyolítják a reionális piacok c) azon részvénysorozatokat, amelyek nemzetközi elszámolása, letétkezelése nem megoldott d) az(oka)t a részvénysorozato(ka)t amelyek a felülvizsgálatot megelızı 3 héten belül kerültek tızsdei bevezetésre e) olyan részvénysorozat melynek Rt-je ellen indult csıd vagy felszámolási eljárást nyilvánosságra hozták 4.3.1

Az országkorlát meghatározása

A kosárösszetétel meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a kosárban az egy Tızsdérıl bevezetett részvények darabszáma maximum 7 lehet. 4.4

Az értékelésbe bekerült papírok mutatóinak meghatározása

Egy részvénysorozat indexkosárba való bekerülésének alapfeltétele az alábbi 2 mutatónak való megfelelés: a) az adott részvénysorozat értéke piaci értéken (kapitalizáció = bevezetett mennyiség * záróár felülvizsgálati napon) az adott tızsdére bevezetett részvénymennyiség kapitalizációjának min. 1%-a b) az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalmának az adott tızsde teljes részvénypiaci árfolyamértéken vett forgalmából való részesedése minimum 1%


6

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE A fenti két mutató alapján megfelelınek minısülı papírokat a továbbiakban egy közös(teljes) piacként értelmezve a globális rangsor a következıképpen kerül meghatározásra: A kiválasztott részvények elızı félév teljes piaci forgalmából kivett részét illetve a teljes piaci kapitalizációhoz képesti százalékos arányát kell meghatározni. A két százalékos részarány súlyozott átlaga alapján kerülnek majd a részvények rangsorolásra, ahol az összforgalomhoz képesti arány súlya 60%, míg a kapitalizációs részarány súlya 40%. W(i)= 0,6*wforg(i) + 0,4*wkap(i) Ahol wforg – a részvény elmúlt félév forgalmának aránya az összes forgalomhoz, wkap – a részvény piaci kapitalizációjának aránya a teljes piaci kapitalizációhoz, W(i) – a rangsor felállításának alapja 4.5

Az indexbe ténylegesen bekerülı részvénysorozatok meghatározása (a stabilizációs eljárás) A 4.4 pont alapján felállított globális rangsor képezi továbbiakban a felülvizsgálat alapját. A felállított globális rangsor szerint haladva kiválasztásra kerül 15 részvény annak figyelembe vételével, hogy az országkorlátot a részvény darabszám egy ország esetében sem haladja meg. A fenti eljárás szerint utolsóként (15.-ként) bekerülı részvényt a globális rangsorban követı 10 részvény egymáshoz viszonyított sorrendjét a következık szerint kell átstruktúrálni: a) A rangsorban elıre kerül az a részvény, amelyik az aktuális kosárban szerepel. b) Amennyiben több részvény is szerepel a jelenlegi kosárban, az ezek közötti sorrendet a globális rangsorban eredetileg elfoglalt sorrend határozza meg. c) Azon részvények között, melyek nem szerepelnek az aktuális kosárban, a sorrendet szintén a globális rangsorban eredetileg elfoglalt sorrend határozza meg.

Az így kialakult új globális rangsor (mely a fenti 10 részvény mellett az eredeti globális rangsorban a 10 részvény mögött található részvényeket tartalmazza) kerül felhasználásra a továbbiakban a kosár feltöltésére. Az új globális rangsor szerint haladva addig kerülnek az egyes részvényeke kiválasztásra (összesen tehát további 5 darab) - annak figyelembe vételével, hogy az országkorlátot a részvény darabszám egy ország esetében sem haladja meg –míg a kosárban szereplı részvények száma el nem éri a 20 darabot. 4.6

qiT -k meghatározása

A kiválasztott részvénysorozatok adatai alapján el kell végezni az adott részvénysorozatok kosárba bevezetett mennyiségének (qiT) meghatározását. 4.6.1

a bevezetett mennyiség számításának módja

Valamennyi részvénysorozat esetén az indexkosárba bevezetett mennyiség meghatározásának alapját az adott részvénynek a felülvizsgálati eljárás 4.4 pont szerint meghatározott napjain számított kapitalizációja (adott napon a részvénysorozatból a tızsdére bevezetett mennyiség * az adott napi záróár, továbbiakban Kapi) képezi.


7


4.6.1.1 Az indexkosárba bekerült valamennyi sorozat kapitalizációja és a 4.6.2 pont szerint megállapított közkézhányada (FF) alapján meg kell határozni az adott sorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációját (KapiFF): KapiFF=Kapi*FF 4.6.1.2 Az indexkosárba bekerült valamennyi sorozat közkézhányaddal korrigált kapitalizációja alapján meg kell határozni az egyes sorozatok arányát (riFF) riFF =

KapiFF sum KapiFF

4.6.1.3 Ennek ismeretében valamennyi papír esetén meg kell határozni a korrigált kapitalizációt (LimitKapi) az alábbiak szerint. Amennyiben egy papír esetében: a) b) c)

riFF<10% 10%<=riFF<=20% 20%
LimitKapi= KapiFF LimitKapi= KapiFF *(10%+ (riFF-10%)*50%) LimitKapi= KapiFF *(15%+ (riFF-20%)*25%)

4.6.1.4 A teljes kosárkapitalizáció a következıképpen alakul: kosárkap=sum LimitKapi 4.6.1.5 A részvények kosárba bevezetett darabszáma (qiT) pedig az alábbi módon adódik: qiT=

LimitKapi záróár • kerekítés: 0 tizedesre

4.6.2

a közkézhányad kapitalizáció meghatározásának módja

4.6.2.1 Adott részvénysorozat közkézhányadának (FF) meghatározásakor a társaság részvénykönyve alapján valamennyi tulajdonos részvényeit a közkézhányadba tartozónak kell tekinteni az alábbiak kivételével: a) valamennyi olyan nem-pénzügyi intézmény tulajdonos, akinek a teljes részvénydarabszám legalább 5%-a a tulajdonában van b) a letétkezelık birtokában levı részvénymennyiség azon része, amelyrıl a letétkezelı igazolása alapján megállapítható, hogy nem-pénzügyi intézmény tulajdonos esetén a teljes részvénydarabszám legalább 5%-át, pénzügyi intézmény tulajdonos esetén a teljes részvénydarabszám legalább 10%-át elérı részvénydarabszám van az adott természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában c) pénzügyi intézmény tulajdonos, akinek a teljes részvénydarabszám legalább 10%-a tulajdonában van


8

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE d) az Index Bizottság e pont alkalmazása során az összes körülmény mérlegelését követıen az e pontban foglaltaktól eltérı döntést is hozhat. E pont alkalmazásában pénzügyi intézmény alatt a Hpt., illetve a hitelintézetekrıl szóló 2000/12/EK direktíva által meghatározott pénzügyi intézményt (hitelintézet és pénzügyi vállalkozás), vagy a pénzügyi intézményhez tartozó csoporttagot, leányvállalalatot kell érteni. 4.6.2.2 Fentiek szempontjából egy tulajdonosként kell figyelembe venni azon tulajdonosokat, akiket a Hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény egy tulajdonosi körbe tartozóknak tekint. 4.6.2.3 A közkézhányad mértékét százalékos formában két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni. 4.6.2.4 Az adott részvénysorozat közkézhányada a Tızsde rendelkezésére álló információk alapján kerül meghatározásra 4.6.3 Egyéb változók meghatározása: • pio, meghatározása a 2.4.1 pont szerint

5 Az indexkosár változtatása 5.1 A CETOP20 kosarának az összetételében létrejövı változások esetei a) a felülvizsgálati eljárás során meghatározott új kosár bevezetésekor (november 1. és május 1.) b) egyes elıre nem látható vállalati események miatt, úgymint: • csıd ill. felszámolási eljárás c) egyes elıre bejelentett vállalati események speciális esetei miatt: • alaptıke leszállítása • társaság szétválása • társaság beolvadása • társaságok összeolvadása • egy társaság különbözı részvénysorozatainak összeolvadása • egy társaság különbözı részvénysorozatainak folyamatos átalakítása • egy társaság azonos részvénysorozatainak szétválása

5.2 Az indexkosár összetételét nem, csak bizonyos indexváltozók értékét érintı változások Egyes vállalati események miatt, úgymint: • bizonyos esetekben az 5.1c) pont vállalati eseményei, a társaságok összeolvadása kivételével • alaptıkeemelés • részvénymegosztás (címletváltás) megjegyzés: a vállalati események egy része azonnali beavatkozást von maga után, más részük csak a felülvizsgálatkor kezelendı.


9


5.3 5.3.1

5.3.2

5.3.3

5.3.4

5.4

Az indexkosár változtatása elıtti lépések A Tızsde Index Bizottsága a 4.4 pontban rögzített számításokat elvégzi, majd az új Indexkosár felépítésérıl a Vezérigazgató határozattal dönt legalább 2 héttel az indexkosár változtatásának tervezett idıpontja elıtt. A Vezérigazgató a kosármódosításról szóló döntés utáni munkanapon tájékoztatja a sajtót és a befektetıket az indexkosár módosításáról, amelynek keretében nyilvánosságra hozza a kosárba bekerülı és a kosárból kikerülı sorozatok körét. A felülvizsgálati eljárás keretében az egyes papírokra kiszámolt mutatószámoknak való megfelelés eredménye a kosárösszetétel módosításának nyilvánosságra hozását követı naptól megtekinthetı a Tızsde Információs központjában. Az Index Bizottság a Vezérigazgató, határozatában meghatározott idıpontban végrehajtja a kosár módosítását. Az új kosár bevezetése

Az új kosár bevezetésére, azaz az új kosár összetétele alapján számolt napvégi CETOP20 számításra, elıre meghatározott idıpontokban, november 1-én és május 1-én kerülhet sor. Amennyiben valamennyi tızsdén ez munkaszüneti napra esik, akkor az elsı olyan nap, amikor az Indexet alkotó tızsdék valamelyikén kereskedés zajlik. 5.4.1 az új kosár bevezetését megelızı napon végrehajtandó módosítások a) az index megfelelı változóinak módosítása a 4. pont szerint b) a K korrekciós tényezı módosítása 5.4.1.1 A K korrekciós tényezı számításának ideje Az új kosár bevezetésének napját megelızı napon a 4.2d).-pontban meghatározott idıpontokban történik a K értékének kiszámítása. 5.4.1.2 A K korrekciós tényezı számításának módja A "K" érték számítása az alábbi képlet alapján történik:

K új =

KOSÁR2 ∗ K régi KOSÁR1

5.4.1.2.1 A K korrekciós tényezı változói KOSÁR 1 = a felülvizsgálat alapján kapott új kosárösszetétellel számolt index számlálójának és nevezıjének hányadosa, a 4. pont alapján kapott értékekkel KOSÁR 2 = a K számításának napján érvényes kosárösszetétellel számolt index számlálójának és nevezıjének hányadosa

5.5

Vállalati események részletes leírása


10

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE 5.5.1 alaptıkeemelés Új részvények jegyzésével, az alaptıkén felüli vagyon alaptıkévé alakításával vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával a társaság alaptıkéjének felemelése és ennek cégbírósági bejegyzése. 5.5.1.1 Ha az alaptıkeemelés új részvények jegyzésével történik, akkor a már a CETOP20 kosarában szereplı társaságok alaptıkeemelésbıl származó törzsrészvényei tızsdei bevezetésük után kosár-felülvizsgálatkor vagy az Index-Bizottság döntésétıl függıen azonnal kerülnek be az indexbe a qiT növelésével, a K korrekciója mellett. (Változik: K, qiT ) 5.5.1.2 Ha az alaptıkeemelés az alaptıkén felüli vagyon alaptıkévé alakításával bónuszrészvények kibocsátása útján történik, akkor a már a CETOP20 kosarában szereplı társaságok alaptıkeemelésbıl származó törzsrészvényei a KELER Rt. által megadott eljárási rend szerinti azon elsı tızsdenapon kerülnek be az indexbe, amikor a már tızsdén forgó törzsrészvények elıször forognak jogosultság nélkül, a qiT növelésével és pi0 egyidejő csökkentésével. (Változik: pi0, qiT ) 5.5.1.3 Ha az alaptıkeemelés átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával történik, vagy a részvényeseknek elıvásárlási joguk van az alaptıkeemelésbıl származó új részvényekre, akkor az Index-Bizottság dönt a kosár módosításának kérdésében, amit legkésıbb két héten belül nyilvánosságra kell hoznia. 5.5.2 az alaptıke leszállítása A részvénytársaság tulajdonában lévı saját részvényeinek bevonásával, a részvények kicserélésével, lebélyegzésével vagy azok számának más hasonló eljárás útján történı csökkentésével (részvényösszevonás), illetve a részvények bevonásával és a részvényekre teljesített fizetéseknek a részvényesek részére való visszatérítésével végrehajtott alaptıke-leszállítás és annak cégbírósági bejegyzése. 5.5.2.1 Ha az alaptıke leszállítása a részvénytársaság tulajdonában lévı saját részvényeinek bevonásával vagy a részvények kicserélésével történik, akkor - amennyiben a sorozat így is megfelel a 4.4 pontban leírt követelményeknek - a társaság alaptıkéjének (törzsrészvényei számának) csökkenését a cégbírósági bejegyzés megtörténte (esetleg az esemény nyilvánosságra hozása) után kosár-felülvizsgálatkor vagy az Index-Bizottság döntésétıl függıen azonnal qiT csökkentésével kell átvezetni az index kosarában a K korrekciója mellett. Ha a sorozat nem felel meg a 4.4 pont követelményeinek a leszállítást követı 3 hetet vizsgálva, akkor a sorozatot ki kell vezetni az indexbıl az 5.5.3 pont szerinti módon. (Változik: K, qiT, vagy K, n és (i) ) 5.5.2.2 Ha az alaptıke leszállítása részvényösszevonással történik, akkor a már a CETOP20 kosarában szereplı társaságok alaptıkéjének (törzsrészvényei számának) csökkenését a cégbírósági bejegyzés megtörténte után azonnal, a qiT csökkentésével kell átvezetni az index kosarában a pi0 egyidejő növelése mellett. (Változik: pi0, qiT)


11

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE 5.5.2.3 Ha az alaptıke leszállítása a részvénytársaság tulajdonában lévı saját részvényeinek lebélyegzésével történik, ez a mővelet nem igényel korrekciót az index számításában. 5.5.2.4 Egyéb esetekben az Index-Bizottság dönt a kosár módosításának kérdésében, amit legkésıbb két héten belül nyilvánosságra kell hoznia. 5.5.3 csıd- illetve felszámolási eljárás Kikerül az indexbıl minden olyan részvénytársaság, amely ellen csıd- vagy felszámolási eljárás indul. A kosárból való törlés idıpontja az, amikor az adós társaság vezetıje a rendkívüli tájékoztatás keretében bejelenti, hogy benyújtotta kérelmét a bírósághoz a csıdeljárás lefolytatására, illetve (vagy) amikor az adós társaság felszámolását elrendelı bírósági végzés a Cégközlönyben megjelenik. Ekkor a részvénysorozatot azonnali hatállyal ki kell venni az indexkosárból K korrekciója mellett. Ebben az esetben felmerül a kosár limitálás újbóli elvégzésének szükségessége, ami más részvénysorozatok qiT -jének módosításával is jár. (Változik: K, n és (i) és esetleg egyes qiT-k) 5.5.4 sorozat kettéválasztása Egy társaság törzsrészvény-sorozatának szétválasztása két vagy több, különbözı törzsrészvénysorozatra az alaptıke nagyságának változása nélkül és ennek cégbírósági bejegyzése. 5.5.4.1 Ha a szétválasztás után létrejött két vagy több, különbözı törzsrészvénysorozat közül az egyik sorozat az eredeti sorozattal azonos jogokat testesít meg, akkor erre a sorozatra nézve ezt a mőveletet a részvénytıke-bevonással történı alaptıke leszállítás szabályainak (5.5.2.1pont) megfelelıen kell kezelni. 5.5.4.2 Ha szétválasztás után az eredeti sorozattól eltérı jogokat megtestesítı új részvénysorozatok keletkeznek, akkor az eredeti részvénysorozat a csıdeljárás szabályainak (5.5.3 pont) megfelelıen kikerül a kosárból. 5.5.5 társaság szétválása A szétváló társaságból annak megszőnése, tızsdei kivezetése után létrejövı két vagy több új társaság cégbírósági bejegyzése, tızsdei bevezetése. 5.5.5.1 Ha a szétváló társaság jogutód nélkül megszőnik, akkor a csıdeljárásra vonatkozóak szerint (5.5.3 pont) kell eljárni, a tızsdei kivezetésének napján az indexbıl való kivétellel 5.5.5.2 Ha a létrejövı új társaságok közül az egyik az eredeti társaság jogutódja, akkor az IndexBizottság dönt a jogutód társaság indexben maradásáról, amit legkésıbb két héten belül nyilvánosságra kell hoznia. 5.5.6 társaságok egyesülése beolvadással A beolvadó társaság megszőnése, tızsdei kivezetése után a másik társaság alaptıke-emelése, ennek cégbírósági bejegyzése, az alaptıkeemelésbıl származó részvények tızsdei bevezetése.


12

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE A beolvadó társaságnak a tızsdei kivezetés napján az indexbıl való kivétele a csıdeljárásra vonatkozóak szerint (5.5.3 pont), a másik társaság esetén a részvényjegyzéssel történı alaptıkeemelés szabályai (5.5.1.1 pont) szerint kell eljárni. 5.5.7 társaságok egyesülése összeolvadással Két vagy több társaság megszőnésük (tızsdei kivezetésük) utáni egyesülése, az új társaság cégbírósági bejegyzése, tızsdei bevezetése. A társaságoknak a tızsdei kivezetés napján az indexbıl való kivételük a csıdeljárás szabályainak (5.5.3 pont) megfelelıen történik. 5.5.8 egy részvénytársaság különbözı részvénysorozatainak összeolvadása Az indexkosárban szereplı társaság különbözı (bemutatóra és névre szóló, egész évi és törtévi osztalékra jogosító) részvénysorozatainak összeolvadása úgy, hogy egy meghatározott idıpontban az egyik sorozat darabszáma a többi sorozat darabszámával növekszik, s így azonos típusú részvényekké válnak. 5.5.8.1 Az összeolvadás napján azonnal a beolvadó sorozat(ok) darabszámával növekszik annak a sorozatnak a q-ja, amelybe beolvad(nak) az elıbbiek, az alaptıke-emelésre vonatkozó szabályok (5.5.1.1pont) szerint eljárva. A beolvadó sorozat egyidejő kivétele az indexbıl a 5.5.3 pont szerint. 5.5.8.2 Ha az egyes sorozatok összeolvadásakor az eredeti sorozatoktól eltérı új sorozat jön létre, akkor a régi sorozatokat a csıdeljárás szabályai szerint eljárva kell az indexbıl kivezetni a 5.5.3 pont szerint. 5.5.9 egy részvénytársaság különbözı részvénysorozatainak folyamatos átalakítása Az indexkosárban szereplı társaság részvénysorozatai egyikének a másikba (bemutatóra szólóból névre szólóvá, illetve fordítva) egy meghatározott idıpontig történı folyamatos átalakítása úgy, hogy így azonos típusú részvényekké válnak. Mivel ez a.5.5.8 pont egyik alesete, ezért az ott leírtaknak megfelelıen kell kezelni. 5.5.10 részvénymegosztás (címletváltás) A részvények kicserélésével, lebélyegzésével a részvények számának növelése névértékük csökkentésével, az alaptıke nagyságának változása nélkül, s ennek cégbírósági bejegyzése. A részvénymegosztás kezdınapján qiT növelése a pi0 csökkentése mellett. (Változik: pi0, qiT) 5.5.11 Részvényesek számára jegyzési jog biztosítása A részvényesek számára biztosított jegyzési jog esetében a kibocsátó a részvénytársaság részvényesei számára jogot biztosít meghatározott számú részvény jegyzésére, jellemzıen az érvényes piaci árnál alacsonyabb árfolyamon. 5.5.11.1 Amennyiben a jegyzési jog valamennyi részvényesre vonatkozik, és a részvényesek minden qi darab részvény után vi darabot jegyezhetnek ii áron, és azon a napon (E-xj),


13

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE amikor a részvények utoljára forognak jegyzési jogosultsággal, az adott részvény záróára pi(E-10), akkor (1-ii/pi(E-xj))*vi (egészre kerekítve) darab részvény tekintetében a bónuszrészvények kibocsátásával történı alaptıkeemelés (5.5.1.2) szabályai szerint kell eljárni, (ii/pi(E-xj))*vi (egészre kerekítve) darabszámú részvény tekintetében pedig a piaci árú részvényjegyzéssel történı alaptıkeemelés (5.5.1.1) szabályai szerint kell eljárni. 5.5.11.2 Ha a jegyzési jog nem vonatkozik valamennyi részvényesre, illetve pi(E-10)< ii, úgy az esemény nem von maga után korrekciót az indexben.

5.5.11.3 Abban az esetben, ha egy vállalati esemény az indexben szereplı bázisértékek (pi0 és qit) megváltoztatásával jár, abban az esetben a pi0 értékét kell úgy kerekíteni akár több tizedesjegyre, hogy a nevezı értéke ne változzon meg.

6

Archiválási rend, reprodukálás

Az index kosarával kapcsolatos vezérigazgatói határozatok, valamint a Kézikönyvet érintı igazgatósági határozatok elhelyezése a Határozatok tárában történik meg. A 4. és 5. pontban rögzített változtatások írásbeli rögzítése és a Határozatok tárában való elhelyezése. Az index számításával kapcsolatos adatok archiválása minden nap: a) Napi index értékek b) K értéke c) Kosárban szereplı értékpapírok

7 7.1

Jogi kérdések Az index publikálása

A Budapesti Értéktızsde Részvénytársaság. 2002. január 1-én kezdte meg a CETOP20 publikálását, a historikus adatok számítása és tárolása pedig 2001. január 1-ig visszamenıleg történt. CETOP20t (+-)pontok (+-)% ahol CETOP20t: az index t napii értéke (pont), két tizedes jegyre kerekítve (+-): az index változása t-1 napi értékhez képest, két tizedes jegyre kerekítve

A CETOP20 adott napi értékéinek publikálására minden tızsdei kereskedési napon a kereskedés lezárása után kerül sor.


14


Amennyiben valamelyik tızsdén munkaszüneti nap van vagy mőszaki probléma adódik, akkor a CETOP20 kosarába adott tızsdérıl bekerült részvények legutoló hivatalos záróárát kell alkalmazni az index számításához.

8

Az Index Bizottság mőködése és hatásköre

A Kézikönyv megváltoztatásának kérdésében az Index Bizottság elıterjesztést készít a Vezérigazgató részére.

9

Átmeneti rendelkezés

A Kézikönyv 3.2.1 c) pontjában és a 4.3 c) pontjában foglalt kritériumokat a 2007. áprilisi index felülvizsgálatkor kell elıször figyelembe venni.


15

A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÉZIKÖNYVE A KÖZÉP-EURÓPAI BLUE CHIP INDEXÉRİL (CETOP20)

Recommend Documents