A Budapesti Elővárosi Vasúthálózat Fejlesztése Projekt

A Budapesti El városi Vasúthálózat Fejlesztése Projekt összefoglaló jelentés 2009. október 19.

I. BEVEZETÉS, KÖZLEKEDÉSI HELYZET ÉS TENDENCIÁK II. MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK III. EL1KÉSZÍTÉS IV. KIVITELEZÉSI TARTALMUK

MUNKÁK

ÉS

M3SZAKI

A Budapesti El városi Vasúthálózat Fejlesztése Projekt

összefoglaló jelentés 2009. október 19.

I. BEVEZETÉS, KÖZLEKEDÉSI HELYZET ÉS TENDENCIÁK A társadalmi- gazdasági változásokkal összhangban, napjainkban a közlekedési hálózatot igénybe vev k döntéseiben egy nagyobb szerepet kapnak az id - és költségelemek, megn ttek az elvárások a közlekedési szolgáltatásokkal és körülményekkel kapcsolatban. A közösségi közlekedésben nem elégséges a mennyiségi szemlélet, az egyéni közlekedéssel szemben csak egy min:ségen alapuló, komplex szemlélet> – azaz a teljes utazási láncot figyelembe vev:, a közlekedési módok és a közlekedési szolgáltatók integrációját is kiaknázó – szolgáltatás versenyképes. A rendszer egy-egy kiragadott elemén változtatni nem elégséges! Budapest és környezete közlekedési hálózatának fejl dése, a város és agglomerációja szerkezete, kapcsolatai, közlekedési adottságai azt indokolják, hogy a közösségi közlekedés gerinchálózata alapvet en a nagykapacitású és megbízható kötöttpályás hálózatra épüljön, a hálózat integráns részeként kezelve a ráhordó, illetve széthordó (közösségi) közlekedési hálózatot is. Szükséges tehát egyrészt a meglév vonalak és létesítményeinek korszer*sítése, új vonalak létesítése, másrészt az utazási lánc egyes elemei m*ködésének összehangolása. Tekintettel a közösségi közlekedés jelenlegi és a közeljöv ben várható reális gazdasági, jogi, finanszírozási környezetére, ez egy hosszú építkez folyamat, amelyet a meglev infrastruktúra korszer*sítésével célszer* elkezdeni. Az elmúlt 15-20 évben a közösségi közlekedés legnagyobb térvesztése a f:város és agglomerációjának (közel 200 település, 3,2 millió lakos, 1,4 millió foglalkoztatott, a foglalkoztatottak 47,5%-a ingázik) relációjában következett be. A modal-split (az egyéni és közösségi közlekedéssel belép k aránya) 15%-al csökkent! Jelenleg már csak a belép k 35%-a lépi át a városhatárt közösségi közlekedéssel. Beavatkozás nélkül további 9%-os csökkenés várható!

1



A f város határán belép napi 603.400 f nek csak közel harmada, napi 217.300 f vesz igénybe közösségi közlekedést, melynek 43%-a (93.600 utas/nap/irány) a MÁV, 27%-a (59.400 utas/nap/irány) a VOLÁN, 13%-a (27.800 utas/nap/irány) a BKV-HÉV, és 17%-a (35.600 utas/nap/irány) a BKV-autóbusz szolgáltatásait választja. A legnagyobb közösségi közlekedési szolgáltató a MÁV városhatáron belép utasforgalma, a teljes forgalom alig 15%-a! A közösségi közlekedéssel belép k 80-85%-a, az egyéni közlekedéssel (személygépkocsival) belép k közel 65-70%-a, az agglomerációból érkezik, ezért a f város és agglomerációja közlekedésének fenntartható fejlesztése, a közösségi közlekedés szolgáltatásainak javítása, szerepének növelése kiemelten fontos stratégiai cél. Különösen fontos ez annak ismeretében, hogy középtávon az utazási igények akár 30%-os növekedése is prognosztizálható (Budapest határán középtávon várható napi belép k száma kb. 800.000 utas/nap/irány), mely a közösségi közlekedés hatékony fejlesztése nélkül kezelhetetlen.

II. A BUDAPESTI EL1VÁROSI VASÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE PROJEKT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYAI A komplex közlekedésfejlesztési szemlélet el nyeit és az agglomerációra is kiterjed kötöttpályás fejlesztési elképzelések hiányát felismerve, a NIF Zrt. és a BKSZ Kht. közös megbízással készítette el a közlekedésfejlesztési elképzeléseket keretbe foglaló El városi közlekedésfejlesztési stratégiai tervet („Az ’S-bahn’ rendszer* gyorsvasúti közlekedés kialakítása és a budapesti el városi vasúthálózat fejlesztése” címen) 2007. év végén; és a fejlesztések I. ütemét (2013-ig tartó id szak) megalapozó Részletes megvalósíthatósági tanulmányt 2008. év nyarán. Ezen átfogó munkák képezik a budapesti el:városi közlekedésfejlesztési lehet:ségek komplex vizsgálatát és minden további el:városi fejlesztés alapjául szolgálnak. A tanulmányokat a szakma széles körének bevonásával a FHMTERV-KÖZLEKEDÉS Konzorcium készítette (konzorciumi tagok: F mterv Zrt., Közlekedés Kft.; altervez k:

2



Transman Kft., MÁVTI Kft., BFVT Kft., COWI Magyarország Kft., UVATERV Zrt., UINITEF Zrt.). 2007 novemberében a Közlekedésfejlesztési stratégiai terv „Analízis” és „Koncepció” fejezetei, majd 2009 májusában a teljes dokumentáció esetében széles kör* társadalmi egyeztetés történt (közel 520 meghívott). A tanulmányok több szempontból is rendhagyóak, az eddigi vasútfejlesztési gyakorlatban újszer*ek: A két tanulmány az EU-s programozási gyakorlat szerint készült, a jelenlegi infrastruktúra, a közlekedési hálózat, a forgalmi igények részletes felmérésén, analízisén alapulnak és a jelenlegi közlekedési hálózat ütemezett – 4 uniós költségvetési ciklust felölel – fejlesztésére tesznek javaslatot. A vizsgálat komplex szemlélettel, a teljes utazási láncot vizsgálva, a közlekedési módok/szolgáltatók integrációját, összehangolásával készült. A közösségi közlekedés igénybevételér l a kiindulási hely és az úticél közötti utazási lánc minden egyes elemét figyelembe véve születik döntés. Az egyes elemek fejlesztésének és üzemeltetésének összehangolásával a kedvez hatások maximalizálhatók.

A közlekedési szokások felmérését a teljes hatásterületre kiterjed: háztartásfelvétel és stated-preference vizsgálat alapozta meg. A 2004. évi budapesti háztartásfelvétel, mely közel 50.000 háztartás kikérdezésén alapult, további 10.000 háztartás kikérdezésével kerület kiegészítésre, az eszközválasztási preferenciák meghatározására stated-preference vizsgálat készült. Az egyesített háztartásfelvételekre összközlekedési modell épült, mely lehet:vé tette az egyes fejlesztések hatásainak eddigieknél megalapozottabb, pontosabb meghatározását. Az egyes ütemekben javasolt fejlesztések a tanulmányokban, több szempontú vizsgálatokkal alátámasztottak. A részletes vizsgálatok alapján az els ütemben javasolt fejlesztések több lépcs ben kerültek kiválasztásra: változatelemzéssel, társadalmi-, gazdasági vizsgálatok alapján. A Részletes megvalósíthatósági tanulmány gazdasági számításaihoz a m*szaki tartalom legalább tanulmányterv szinten került kidolgozásra, melynek alapját menetrendi koncepció képezi.

3



A koncepció többréteg* el városi közlekedéssel számol: Az „S-bahn” közlekedés az el városi közlekedés részeként a városhoz közelebbi (bels ) fordulóállomásokig közleked ütemes, s*r*bb követés* közlekedés. A helyi közlekedéshez kapcsolódva biztosítja az agglomeráció és a város kapcsolatát, másrészt a városon belül, s*r*, jól kiépített kapcsolataival részt vesz a városon belüli közlekedési igények kielégítésében is. Viszonylatvezetés szempontjából lehet a városon áthaladó és a városi fejpályaudvaron végállomásozó. Az el:városi (zónázó) közlekedés a távolabbi forduló állomásokig közleked (50-70 km), ritkább követési idej*, a városi fejpályaudvar és a fordulóállomás között ütemes követési idej*, a városi bels hálózathoz csak néhány kiemelt jelent ség* ponton kapcsolódó, komfortjában a nagyvasúti szolgáltatáshoz hasonló viszonylatm*ködtetés* közlekedés. A nagytávlatú fejlesztési elképzeléseket felvázoló koncepciótervben az ütemezhet ség kiemelten kezelt elvárásként jelent meg. A javasolt fejlesztési ütemek egymásra épülnek: I. ütem (2009 – 2020): Alapvet:en a jelenlegi fejpályaudvari hálózatszerkezet fejlesztése történik meg, mely kétvágányú vasúti pályák esetén 15-20 perces, egyvágányú vasúti pályák esetében 30 perces el:városi követést tesz lehet:vé. Jelent:s kapacitásnövel: beruházások ebben az ütemben még nem tervezettek. Hálózatosodás ebben az esetben még nincs, a városi közlekedéshez történ kapcsolódás, a fejpályaudvarokon és a meglev , valamint a kialakításra javasolt új budapesti állomásokon és megállóhelyeken történik. A nemzetközi jelent ség* vasúti f vonalak esetében ahol a vasúti alapinfrastruktúra felújítása korábban (jellemz en EU-s források felhasználásával) megtörtént ún. el városi kiegészít fejlesztések történnek: települési ráhordó kapcsolatok fejlesztése, P+R parkolók kiépítése, állomási el terek rendezése, gyalogos-utak korszer*sítése, kapcsolatok javítása, budapesti tömegközlekedési járatokhoz történ kapcsolódások javítása, illetve az alapinfrastuktúra-fejlesztésb l kimaradt fejlesztések (állomási épületek, központi forgalomirányítás stb.). Azon vonalak esetében ahol a vasúti infrastruktúra fejlesztése korábban nem történt meg el z eken túl, a teljes vasúti infrastruktúra fejlesztése is tervezett. Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye kb. nettó 775 mrd Ft (melyb l kb. nettó 220 mrd Ft a járm*beszerzés forrásigénye). A jelent s forrásigény miatt a fejlesztések végrehajtása két uniós költségvetési ciklus alatt javasolt.

4



II. ütem (2021 – 2027): Ferencváros pu. és K:bánya-teher pu. között összeköt: m>tárgy épül, ezáltal a dél-nyugati és észak-keleti vonalcsoport összekötésre kerül. A fejpályaudvari rendszert kiegészíti – az úgynevezett bels: körvasút (törzsvonal) fejlesztésével – egy kifejlett átlós, harántoló viszonylatvezetés. Az összeköt m*tárgy megépítésével olyan viszonylatvezetések valósíthatók meg, melyek a városmag mentén haladva több ponton kapcsolhatók a sugárirányú kötöttpályás vonalakhoz, zömében metróvonalakhoz. A körvasút bekapcsolásával az érintett XIV-XV-XVI. kerületi térség fejl dése is el segíthet . A hálózatszerkezet kétréteg*: a 30 sz., 40 sz., 70 sz., 100 sz. és 120 sz. nagyobb forgalmú vonalakon a küls fordulóállomások (50 - 70 km) és a fejpályaudvarok között közlekednek az el városi (zónázó) viszonylatok 30, a bels fordulóállomások között az ún. S-bahn viszonylatok 15 percenként, utóbbiak a városon belül is jelent s szerepkörrel rendelkeznek. Az S-bahn viszonylatok fele-fele arányban a városi fejpályaudvarra közlekednek illetve a várost átszel ek. A vázolt viszonylatvezetés jelent s pályakapacitácás-növelést igényel: az egyvágányú pályák részbeni kétvágányúsítását, a forgalmilag terhelt szakaszokon 3-4. vágányok építését, különszint* m*tárgyak építését. A nagyvasúti gyorsvasúti rendszert kiegészítend megépül az É-D-i regionális gyorsvasút (az északi és déli hév-csoport f város alatti összekötése) I. üteme. A rendszer el városi közlekedési igényeket is kielégít, jellegében az S-bahn-hoz közel áll, ezért vizsgálata a koncepcióban indokolt volt. Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye további kb. nettó 390 mrd Ft. III. ütem (2028 – 2030): A II. ütemben továbbfejlesztése azzal, hogy az É-D-i regionális gyorsvasút teljes, kifejlett formájában m>ködik (minden más vonatkozásban megegyezik a II. ütemmel). Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye további kb. nettó 270 mrd Ft. IV. ütem (2031-234): Budapest és környéke S-bahn jelleg> közlekedése létrehozásának kifejlett, teljes üteme. Megvalósul a BudapestKelenföld – és Budapest-Nyugati pu. közötti vasúti alagút, ezzel egy teljes budai – pesti városi körvasúti kapcsolatrendszer jön létre, a legnagyobb szabadságot és rugalmasságot biztosítva a városon belüli és városon kívüli viszonylatvezetési alternatíváknak. Az S-bahn viszonylatok a városon belül is jelent s feladatkörrel bírnak. Az infrastruktúra fejlesztés forrásigénye további kb. nettó 240 mrd Ft. A koncepció I. ütemét a Részletes megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta részleteiben. A jelent s forrásigény miatt (infrastruktúra fejlesztés kb. nettó 555 mrd Ft, járm*beszerzés kb. nettó 220 mrd Ft), a fejlesztések csak két uniós költségvetési ciklusban valósíthatók meg, ezért fontos a prioritás, az egyes projektek megvalósítási sorrendjének meghatározása.

5



A 2013-ig megvalósítandó fejlesztéseket a Részletes megvalósíthatósági tanulmány jelölte ki. A javasolt projektváltozat kiválasztásának menete, elve az alábbi: 29 induló projektelem

Projektelemek kialakításának elvei: 1. vonali szemlélet menetrend alapú infrastruktúrafejlesztés a pontszer) hatások összeadódnak 2. a tervezett viszonylathálózat kétréteg) S-bahn és el városi közlekedés fejpályaudvarra bevezet szakaszok eltér problémái 3. komplex szolgáltatásfejlesztés 4. beruházási költség és további bels ütemezés Projektelemek:

Költségek becslése

Hasznok becslése

részletes m)szaki megvalósíthatóság vizsgálata alapján fajlagos költségek alkalmazásával

egyszer)sített m)ködési ktg., utazási id megtakarítás, környezeti hatás,baleseti kockázat változása alapján

El zetes sz-rés Célja a projektelemek el zetes sorba rendezése, projektelemek számának csökkentése sz)réssel és összevonással

9 projektelem

Költségek becslése

Hasznok becslése

részletes m)szaki vizsgálat alapján

részletes forgalmi modellezés alapján

Közgazdasági költség haszon elemzés Célja a 9 projektelem részletes vizsgálatával a legjobb projektelemekb l projektváltozatok kialakítása

1. projektváltozat

2. projektváltozat

Déli és Nyugati vonalcsoport projektelemeib l

Déli és Keleti vonalcsoport projektelemeib l

Változatelemzés a változatelemzés már a projektelemek együttes hasznát is bemutatja

Javasolt projektváltozat a 2007-2013 közötti id szakra

6

1/A: 70-es vonal, Bp.-Nyugati pu. – Rákospalota-Újpest I. ütem 1/B: 70-es vonal, Bp.-Nyugati pu. – Rákospalota-Újpest II. ütem 2.: 100a vonal, Városliget elág. – K bánya-Kispest 3/A: 80a vonal, Bp.-Keleti pu. – Rákos I. ütem 3/B: 80a vonal, Bp.-Keleti pu. – Rákos II. ütem 4.: Bp.-Déli pu. – Kelenföld 5/A: 2-es vonal, Újpesti Vasúti Híd – Piliscsaba; Piliscsaba – Esztergom 5/B: 2-es vonal, Rákosrendez – Újpesti Vasúti Híd 5/C: 2-es vonal, Piliscsaba – Esztergom 6.: 1-es vonal, Kelenföld – Tatabánya 7.: 30a, 40a vonalak, Kelenföld – Tárnok / Kelenföld – Sz.batta / Érd alsó mh. – Érd összeköt vágány 8.: 30a vonal, Tárnok – Székesfehérvár 9.: 40a vonal, Sz.batta – P.szabolcs 10.: 150-es vonal, Ferencváros – Kunszentmiklós-Tass 11/A: 142-es vonal, K bánya-Kispest – Lajosmizse I. ütem 11/B: 142-es vonal, K bánya-Kispest – Lajosmizse II. ütem 12/A: 100a vonal, K bánya-Kispest – Monor 12/B: 100a vonal, K bánya-Kispest – Monor 13.: 100a vonal, Monor – Cegléd 14.: 80a vonal, Rákos – Gödöll 15.: 80a vonal, Gödöll – Hatvan 16/A: 120a vonal, Rákos – Nagykáta 16/B: 120a vonal, Rákos – Nagykáta 17.: 120a vonal, Nagykáta – Szolnok 18/A: 71-es vonal, Rákospalota-Újpest – Veresegyház–Vác I. ütem 18/B: 71-es vonal, Rákospalota-Újpest – Veresegyház – Vác II. ütem 19/A: 70-es vonal, Rákospalota-Újpest – Vác I. ütem 19/B: 70-es vonal, Rákospalota-Újpest – Vác II. ütem 20.: 70-es vonal, Vác – Szob



A Részletes megvalósíthatósági tanulmány jelölte ki, melynek f bb pontjai a következ k: 1. A kedvezményezett bemutatása (együttm)köd partnerek, már megvalósult és folyamatban lév fejlesztések, az együttm)ködés formája, projektmenedzsment szervezet) 2. A projekt háttere (helyszín, a közlekedés helyzete, szakpolitikai illeszkedés) 3. A fejlesztés indoklása (jelenlegi helyzet bemutatása, a projekt célkit)zései) 4. Általános feltételezések és módszertan 5. A kiválasztott projektváltozat bemutatása (a hosszú távú fejlesztési koncepció elemzése, a projekt nélküli eset bemutatása, a projektelemek kijelölése el zetes sz)rése és elemzése) 6. A kiválasztott projektváltozatok bemutatása 7. A kiválasztott projektváltozat környezeti hatásainak összefoglalója (jogszabályi és tervezési háttér, jelenlegi állapot, várható környezeti hatások) 8. A kiválasztott projektváltozat intézményi elemzése (vasúti törvénynek való megfelelés, a kedvezményezett személyéhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a létrehozott eszközök m)ködtetésének, eredményeinek hosszú távú biztosítása, az áfa-visszaigényelhet ség szabályai, a támogatásra vonatkozó szabályok) 9. Pénzügyi elemzés (pénzügyi költségek becslése, pénzügyi teljesítménymutatók EU-támogatás nélkül, a támogatási arány és támogatási összeg számítása, a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata) 10. Közgazdasági költség-haszon elemzés (közgazdasági költségek s hasznok becslése, közgazdasági teljesítménymutatók) 11. Érzékenység- és kockázatelemzés Az el z ek alapján 2013-ig megvalósításra javasolt projektek el készítését a NIF Zrt. megkezdte két el készítési forrásból: 1067/2005. sz. (VI. 30.) Korm. határozat alapján az NFÜ biztosít forrást az NFH–TRA–3/2005 sz. alatt 2006. november 13-án megkötött Támogatási Szerz dés keretében. KÖZOP 5.3. sz. el készítési konstrukció keretében az NFÜ biztosít forrást KÖZOP-5.3.0-08-2009-00001 sz. alatt 2009. augusztus 11-én megkötött Támogatási Szerz dés keretében. Szintén a KÖZOP 5.3-ból kerül finanszírozásra a „2. sz. Bp. Nyugati pu. – Esztergom vasútvonal el városi célú fejlesztése I. ütem: Szentendrei út – Piliscsaba vonalszakasz átépítésére és Piliscsaba – Esztergom vonalszakasz nyíltvonali részeinek rehabilitációja” c. projekt, mely budapesti el városi fejlesztés, de id ben megel zte az el városi projektet.

7



III. A BUDAPESTI EL1VÁROSI VASÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE PROJEKT EL1KÉSZÍTÉSE A részletes megvalósíthatósági tanulmány alapján a NIF Zrt. a következ el készítési projekteket készítí el : 1. El zetes járm*-specifikáció és komplett tenderdokumentáció összeállítása (elkészült, min ségbiztosítása lezárult) 2. Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszok el városi célú fejlesztése – I/a ütem: Nyugati(kiz.) – RákospalotaÚjpest(bez.) vonalszakasz és Vác állomás fejlesztése (tervez i szerz dés 2008 decemberében megkötésre került, a tervezés folyamatban van) 3. Keleti pu. csatlakozó vonalszakaszok el városi célú fejlesztése – I/a ütem: K bányaKispest(bez.) – Rákos(bez.) vonalszakasz fejlesztése (tervez i szerz dés 2008 decemberében megkötésre került, a tervezés folyamatban van) 4. Az el városi vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása: P+R és B+R parkolók, buszfordulók építése (a tervezési feladatra vonatkozó közbeszerzési eljárás 2009 októberében megindult) 5. A 40a sz. Budapest-Déli pu. – Pusztaszabolcs vonal el városi célú fejlesztése I. ütem: Kelenföld – Százhalombatta vonalszakasz átépítése. (Engedélyezési tervekkel rendelkezünk, jelenleg az engedélyezési eljárás folyik, melynek befejezését követ en indítható el a kiviteli és kiviteli tenderdokumentáció készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás, majd ezt követ en a kiviteli és tendertervek készítése 2010. évben) 6. A Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak el városi célú fejlesztése – I/b ütem: Nyugati pu. fejlesztése (a tervezési feladatra vonatkozó közbeszerzési eljárás 2009 novemberében várható) 7. A 100a sz. Budapest-Nyugati pu. – Cegléd – Szolnok vasútvonal el városi célú fejlesztése: K bánya-Kispest(kiz) - Cegléd vonalszakasz fejlesztése (a tervezési feladatra vonatkozó közbeszerzési eljárás 2009 októberében megindult) 8. A 71.sz. Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonal el városi célú fejlesztése: Rákospalota-Újpest(kiz) - Vác(kiz) vonalszakasz fejlesztése (a tervezési feladatra vonatkozó közbeszerzési eljárás 2009 szeptemberében megindult)

8



IV. A BUDAPESTI EL1VÁROSI VASÚTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE PROJEKT JAVASOLT KIVITELEZÉSI MUNKÁI ÉS RÖVID M3SZAKI TARTALMUK A III. pontban felsorolt el készítési projektek kivitelezése a KÖZOP 5. sz. prioritás keretében javasolt. A kivitelezési projektek tervezett bekerülési költsége, a kivitelezési Támogatási Szerz dés tervezett benyújtási id pontja, továbbá a kivitelezés id tartama az alábbi táblázatban látható. Projekt

Tervezett nettó bekerülési összeg

Támogatási Kérelem benyújtás ill. tervezett id pontja*

Infrastruktúra fejlesztés projektek A 2. sz. Bp. Nyugati pu. – Esztergom vasútvonal el városi célú fejlesztése I. ütem: Szent43,3 mrd Ft 2009. I. félév endrei út – Piliscsaba vonalszakasz átépítésére és Piliscsaba – Esztergom vonalszakasz nyíltvonali részeinek rehabilitációjára A 40a sz. Budapest-Déli pu. – Pusztaszabolcs vonal el városi célú fejlesztése I. ütem: Kelen45 mrd Ft 2011. II. félév föld – Százhalombatta vonalszakasz átépítése Az el városi vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételei5 mrd Ft 2011. II. félév nek javítása: P+R és B+R parkolók, buszfordulók építése Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak el városi célú fejlesztése – I/a ütem: Nyuga30,9 mrd Ft 2011. I. félév ti(kiz.)– Rákospalota-Újpest(bez.) vonalszakasz A Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak el városi célú fejlesztése – I/b ütem: Nyugati 26,6 mrd Ft 2012. II. félév pu. fejlesztése A 100a sz. Budapest-Nyugati pu. – Cegléd – Szolnok vasútvonal el városi célú fejlesztése: 10,6 mrd Ft 2012. II. félév K bánya-Kispest(kiz.) – Cegléd vonalszakasz fejlesztése A 71. sz. Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal el városi célú fejlesztése: Rákospalota19,7 mrd Ft 2012. II. félév Újpest(kiz.) – Vác(kiz.) vonalszakasz fejlesztése Tartalék infrastruktúra fejlesztés projektek tartalékVác állomás fejlesztése 13,0 mrd Ft projekt Keleti pu. csatlakozó vonalszakaszainak el vátartalékrosi célú fejlesztése – I/a ütem: K bánya23,9 mrd Ft projekt fels (bez.) – Rákos(bez.) vonalszakasz Gördül állomány fejlesztés projektek A 100a vasútvonal el városi célú fejlesztéséhez 41,4 mrd Ft * kapcsolódó járm*beszerzés A 71 sz. vasútvonal el városi célú fejlesztésé16,1 mrd Ft * hez kapcsolódó járm*beszerzés * A járm)beszerzés döntés esetén akár a pályakorszer)sítés el tt megkezdhet

Tervezett kivitelezés

2010-2014

2012-2015

2013-2013

2011-2014

2012-2015

2012-2014

2012-2015

tartalékprojekt tartalékprojekt

* *

Tárgyi EU-s költségvetési ciklusban javasolt infrastruktúrafejlesztés költsége 181,1 mrd Ft+ÁFA, a tartalékprojektek költsége 36,9 mrd Ft+ÁFA. A járm*beszerzés becsült költsége 57,5 mrd Ft+ÁFA.

9



A kivitelezési projektek rövid m>szaki tartalma: A 2. sz. Bp. Nyugati pu. – Esztergom vasútvonal el városi célú fejlesztése I. ütem: Szentendrei út – Piliscsaba vonalszakasz átépítésére és Piliscsaba – Esztergom vonalszakasz nyíltvonali részeinek rehabilitációja A Szentendrei út – Pilisvörösvár közötti komplex rehabilitáció keretében 60 – 100 km/h sebességre épül át a pálya és 2. vágány is épül. A kétvágányos szakaszon 5-10 perces vonatgyakoriság is elérhet . Pilisvörösvár – Piliscsaba között 60 – 80 km/h sebességre épül át az egyvágányú pálya, a Terranova gyár térségében forgalmi kitér épül, amellyel a vonatgyakoriság 20 percre növelhet . A Szentendrei út – Piliscsaba közötti szakaszon az állomási el terek átépülnek, P+R parkolók és autóbusz fordulók létesülnek. Óbuda állomás kialakítása lehet vé teszi majd az Észak – Déli Regionális Gyorsvasút szerelvényeinek átjárását a vasútvonalra. A Piliscsaba – Esztergom vonalszakasz a nyíltvonali részeinek rehabilitációja keretében a Leányvár – Esztergom között a pálya 100 km/h sebességre épül ki. Az Északi Vasúti Duna-híd – Szentendrei út vonalszakasz a F várossal közös beruházásban épülhet át, amikor az Aquincumi-híd építése id szer*vé válik. A 40a sz. Budapest-Déli pu. – Pusztaszabolcs vonal el városi célú fejlesztése I. ütem: Kelenföld – Százhalombatta vonalszakasz átépítése A projekt keretében történik a meglév pálya és fels vezeték rendszer átépítése, új elektronikus biztosítóberendezés és távközlés létesítése, állomási infrastruktúra felújítása (magasperonok létesítése, új peronaluljárók építése az esélyegyenl ség feltételeinek biztosításával, új térvilágítás építése) felvételi épületek felújítása illetve új építése, az útátjárók és a vonali m*tárgyak korszer*sítése. Az el városi vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása: P+R és B+R parkolók, buszfordulók építése A közlekedési hálózat fejlesztését csak a teljes utazási láncot vizsgálva, komplex szemlélettel lehet végezni, mert a közösségi közlekedés igénybevételér l a kiindulási hely és az úticél közötti utazási lánc minden egyes elemét figyelembe véve születik döntés! A vasúti megállóhelyek, állomások megközelítése az esetek dönt többségében kedvez tlen, a vasút már a megállóhelyen elveszíti a versenyt! A projekt keretében a megközelítés körülményeinek fejlesztése történik P+R, B+R parkolók és buszfordulók építésével. A részletes megvalósíthatósági tanulmányban javasolt közel 18.000 P+R parkolóhelyb l a projekt keretében kb. 6.500 P+R parkolóhely létesítése valósítható meg. Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszok el városi célú fejlesztése – I/a ütem: Nyugati(kiz.)– Rákospalota - Újpest(bez.) vonalszakasz fejlesztése A projekt keretében megtörténik a jelenlegi leromlott állapotú vasúti pálya, a biztosítóberendezés, az áramellátó-rendszer korszer*sítése, a nagy forgalom miatti zavarérzékenység megszüntetése, a kapacitás növelése, az utazási sebesség javítása, a leromlott személyszállítási infrastruktúrával rendelkez állomások megállóhelyek korszer*sítése, az esélyegyenl ségi feltételek megteremtése.

10



A Hungária körútnál új megállóhely létesül (Rákosrendez állomás peronjainak Hungária krt. felé történ áthelyezésével) kapcsolatot biztosítva az 1-es villamoshoz, jelent sen javítva így a térbeli rendelkezésre állást. Istvántelek megállóhelyen új 55 cm magas peron és a peron megközelítését biztosító gyalogos aluljáró épül, RákospalotaÚjpest állomáson 55 cm magas peronok épülnek, peronaluljáróval, az esélyegyenl ség biztosításával. Rákosrendez – Bp.-Nyugati pu. között kiépül a 4. vágány, jelent sen csökkenti a kapacitáshiányt és a zavarérzékenységet. A Nyugati pu. csatlakozó vonalszakaszainak el városi célú fejlesztése – I/b ütem: Nyugati pu. fejlesztése A projekt keretében a Nyugati pályaudvar komplex rehabilitációjára kerül sor a vasúti pálya, a biztosítóberendezés és áramellátó-rendszer átépítésével, korszer*sítésével, az esélyegyenl ségi feltételek megteremtésével. A m*szaki kialakítás oly módon lett meghatározva, hogy lehet vé teszi a Nyugati pályaudvaron tervezett ingatlanhasznosítási projektet, a távlati esetleges teljes felülépítést és a F városi Állat és Növénykert tervezett b vítésével is összhangban van. A 100a sz. Budapest-Nyugati pu. – Cegléd – Szolnok vasútvonal el városi célú fejlesztése: K bánya-Kispest(kiz) - Cegléd vonalszakasz fejlesztése A projekt keretében történik a korábbi EU-s projektek (2004/HU/16/C/PT/001, 2000/HU/16/P/PT/001) által nem érintett állomási infrastruktúra felújítása (peronfedés, esélyegyenl ség feltételeinek biztosítása, felvételi épületek, térvilágítás, utastájékoztatás korszer*sítése, ráhordás feltételeinek megteremtése), szükség szerint, vonali m*tárgyak felújítása, útátjárók korszer*sítése. A KHEM döntése értelmében a korábbi projektek keretében megépült Sk+30 cm-es peronok átépítése a változtatási tilalom miatt nem történik meg. A 71.sz. Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonal el városi célú fejlesztése: Rákospalota-Újpest(kiz) - Vác(kiz) vonalszakasz fejlesztése. Pályakorszer*sítés, elektronikus biztosítóberendezés telepítése, a vonali m*tárgyak felújítása, az állomási infrastruktúra felújítása (magasperonok létesítése, peronfedés, esélyegyenl ség feltételeinek biztosítása, felvételi épületek, térvilágítás, utastájékoztatás korszer*sítése, ráhordás feltételeinek megteremtése) történik a projekt keretében. Vác állomás korszer)sítése A korszer*sítés során a vágánygeometria átalakításra kerül, új széles magasperonok létesülnek, az akadálymentesség és balesetvédelem követelményei megvalósulnak, a zavarérzékenység csökken, az egyes vonalak közötti átszállás körülményei jelent sen javulnak. Egy nagykapacitású P+R parkoló létesítésével és a zónázó vonatok közlekedése révén 25 percre rövidült menetid vel, az egyéni közlekedéssel szemben jelent sen n het az innen induló közösségi közlekedés versenypozíciója. Keleti pu. csatlakozó vonalszakaszok el városi célú fejlesztése – I/a ütem: K bányafels állomás (bez.) – Rákos állomás (bez.) vonalszakasz fejlesztése A projekt keretében a jelenlegi leromlott állapotú vasúti pálya, a biztosítóberendezés, az áramellátó-rendszer korszer*sítése, a nagy forgalom miatti zavarérzékenység megszüntetése, a kapacitás növelése, az utazási sebesség javítása, a leromlott személyszállítási infrastruktúrával rendelkez állomások megállóhelyek korszer*sítése, az esélyegyenl ségi feltételek megteremtése valósul meg. K bánya-fels állomás – Rákos állomás között kiépül a 4. vágány, jelent sen csökkenti a kapacitáshiányt és a zavarérzékenységet. K bánya-fels megállóhely az Éles sarokhoz kerül éthelyezésre, illeszkedve a kés bbiekben kiépül közlekedési csomóponthoz.

11

A Budapesti Elővárosi Vasúthálózat Fejlesztése Projekt

Recommend Documents