A BÖRTÖNBE VEZETŐ ÚT, EGY FIATALKORÚ ELKÖVETŐ ELMONDÁSA ALAPJÁN

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

A BÖRTÖNBE VEZETŐ ÚT, EGY FIATALKORÚ ELKÖVETŐ ELMONDÁSA ALAPJÁN

Fazekasné Gyarmati Annamária Hallgató

Csemáné Dr. Váradi Erika Konzulens, egyetemi docens

2013.

University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal and Criminology Law

THE WAY TO THE PRISON, THE STORY OF A YOUNG CRIMINAL

Fazekasné Gyarmati Annamária Hallgató

Csemáné Dr. Váradi Erika Konzulens, egyetemi docens

2013. 2

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 5 INTRODUCTION ........................................................................................................................ 7 2. JOGSZABÁLYI KERETEK .................................................................................................... 9 2. 1. A magyar szabályozás fejlődése ....................................................................................... 9 2. 2. Nemzetközi kitekintések ................................................................................................. 13 3. A FIATALKORI BŰNÖZÉS KRIMINOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGA .................................... 17 3. 1. Az elhagyatottságról (az interjú első része) .................................................................... 18 3. 2. A fiatalkori bűnözés okainak csoportosítása a kriminológia alapján .............................. 20 Makrostrukturális okok...................................................................................................... 20 Mikrostrukturális okok ...................................................................................................... 21 3. 3. Elkövetővé válás háttere a nemzetközi egyezményekben ............................................... 22 3. 4. A Fiatalkori bűnelkövetők a statisztika tükrében ............................................................ 23 3. 5. Napjaink kriminalitása .................................................................................................... 29 4. A GYERMEK - ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS BÜNTETŐJOGI VONATKOZÁSAI ........ 31 Az elhagyatottság következményei (az interjú második része)............................................... 33 5. A KÁBÍTÓSZER ÉS A BŰNÖZÉS ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA A KRIMINOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL ......................................................................................... 36 5. 1. A tudomány által megállapított tények és következtetések ............................................ 37 5. 1. 1. Az alanyi oldal ismertetése...................................................................................... 37 5. 1. 2. A kábítószerek kriminológiai csoportosítása .......................................................... 39 5. 1. 3. A kábítószerpiac ...................................................................................................... 41 5. 2. A fiatalkorúak és a kábítószer kapcsolata kutatások alapján .......................................... 42 5. 2. 1. A viszonyítás tekintetében először 2004-ben mért adatok kerülnek ismertetésre.... 42 5. 2. 2. Az aktuális droghelyzet Magyarországon ............................................................... 44 5. 2. 3. A kábítószer hatása a szervezetre és ennek következtében kifejtett cselekményekre 52

3

6. KITEKINTÉS, AVAGY AZ ALKOHOL JELENLÉTE A KÁBÍTÓSZEREK MELLETT .. 54 7. BŰNMEGELŐZÉSI STRATÉGIÁK A FIATALKORI BŰNÖZÉS ELLEN ....................... 57 7. 1. Rendszer típusok ............................................................................................................. 58 7. 2. Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája .............................................................. 60 7. 3. Az EMCDDA 2012-es drogjelentésben nevesített bűnmegelőzés. Különös tekintettel a kábítószer bűncselekményekre................................................................................................ 63 7. 4. Jó Gyakorlatok – Good Practice ..................................................................................... 64 8. BEFEJEZÉS ............................................................................................................................ 73 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................................. 79 Jogszabályi hivatkozások ........................................................................................................ 79 HIVATKOZÁSJEGYZÉK ......................................................................................................... 80

4

1. BEVEZETÉS „Igazából véve nem tudtam, hogy miért tettem... Jó buli volt az tény… Az életet élni kell, nem?” - nyilatkozta ezt, egy 17 éves fiatalkorú. Ma a XXI. század idején, amikor a technikai oly fejlett világában élünk, amikor gyakorlatilag egy gombnyomással minden gond megoldható, vagy éppen megoldható lenne, s amely társadalomban megannyi tudomány segíti mindennapjainkat, mégis valami zavart okoz, valami hiba kerül a mechanikába. Ez a hiba, probléma vagy nevezzük annak, aminek szeretnék, nem tűrhet halasztást, meg kell állnunk felette egy szóra. A fiatalkori bűnözés, olyan kérdéskört vet fel nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is, amely megfelelő szabályozást és prevenciós koncepciók kialakítását idézi elő. A fiatalkori bűnözés jelen társadalmunkban egy rendkívül komoly, megoldandó kérdéskört jelent, amelyet kellő szakértelemmel, odafigyeléssel és elhivatottsággal kell megoldani. Nem csak egy ember áll előttünk,- és legyen szó bármilyen bűncselekményről - hanem egy gyermek, egy gyermeki lélek. A hétköznapi nyelv által használt lázadó korszakkal nem magyarázható tettük miértje. Ezen fiatalok által elkövetett bűncselekmények hátterében megannyi probléma húzódhat. Az okokat, a legelején kell felfedezni és akkor, ott kell segítséget nyújtani. A jogszabályok megalkotásával és a megfelelő bűnmegelőzési programokkal együttesen kell egy olyan társadalmat kialakítani számukra, ahol bátran tervezhetik jövőjüket. Való igaz, hogy egy társadalomból a bűnt és annak szerves részeit nem lehet teljesen eltűntetni, elválaszthatatlan kapcsolatban állnak egymással. A fiatalkori bűnözés elleni küzdelem legfőbb célja az, hogy egy maghatározott szintre visszaszorítsa azt. Diplomamunkámat kutatómunka alapján készítettem, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Pártfogó Szolgálatánál végeztem el. Az ott eltöltött idő alatt, megfigyelhettem többek között azt, hogy a fiatalkorú bűnözésnek mennyire széles skálája van. Megfigyeléseim alatt, elsősorban a fiatalkorúak viselkedésére, valamint a pártfogóval és az intézménnyel szemben tanúsított együttműködésükre és reakcióikra koncentráltam. Továbbá vizsgálat alá vettem a fiatalkori bűnözés okait, az ott megfigyelt életutak alapján. Munkám elkészítésénél a büntetőjog mellett a kriminológiai kutatások által feltárt okok és elméletek szolgáltak alapul.

5

Mindezek alapján két szemszögből vizsgáltam meg a fiatalkori bűnözést. Nemcsak a büntető igazságszolgáltatást tartottam relevánsnak a téma feldolgozását tekintve, hanem ahhoz, hogy egy meghatározott képet kapjunk a fiatalkori bűnözés miértjéről, a Kriminológia által vallott tények statisztikai adatokkal való prezentálását is relevánsnak véltem. Dolgozatom központi témája a kábítószer bűncselekmény a fiatalkorúak tekintetében, melyben vizsgálat alá kerül többek között az, hogy milyen lehetséges módon kerülnek kapcsolatba a szerrel, melyek a leggyakrabban fogyasztottak, milyen hatással van a szervezetre, valamint mindezekre való tekintettel, melyek a leggyakrabban elkövetett bűncselekmények. Kitekintés jelleggel mutatom be az alkoholfogyasztás problémáját a fiatalok esetében. A téma szempontjából azért tartottam relevánsnak, mert a legtöbb bűncselekmények hátterében, minősítő körülményként az alkohol is megjelenik. Egyre több 18 év alatti személy, egyre gyakrabban próbálja ki ezeket a káros szereket, egyenként valamint összekeverve. Dolgozatom megírásánál egy olyan 20. életévet betöltött fiatal felnőtt mesélt tetteiről, aki a bűncselekmény elkövetésekor közel 18 éves volt, 1 hónap választotta el a nagykorúvá válástól. Az eset választásakor leginkább a bűncselekmény szervezettsége ragadta meg figyelmemet, illetve az a magabiztos és természetes viselkedése alanyomnak, ahogy a bűncselekmény minden egyes részét ismertette. Diplomamunkámban mindezek alapján arra keresem a választ, hogy a fiatalkori bűnözésnek elejét lehet-e venni jelen társadalmunkban a szociális és más háttértől függetlenül. Mennyire játszanak közre, a különböző makro-, és mikrostruktúrális okok. Célom, dolgozatom megírásával és a jövőben folytatott munkám végzésével az, hogy kellő erőfeszítéssel, és határozottsággal a fiatalkori bűnözést és a bűnözésre való hajlandóságot felderítsem és azt egy meghatározott szintre visszaszorítsam.

6

INTRODUCTION “Actually, I have no idea why I have done that…It was just cool…That’s a fact…You have to live your life, haven’t you?” - Confession of a 17 year-old. We live in the modern XXIst century, the era of technology, when practically your problem is solved or can be solved by one click. In this modern society science does help us to cope with our everyday lives; but there must be something causing trouble − there is an error in the device. This error, problem − you may call it anything as you wish − does not tolerate ignorance. Let me just stop by this error and unreveal it. It is worth looking into. Juvenile delinquency raises number of question, not just in Hungary but all around the world, generating appropriate regulations and preventative conceptions. Juvenile delinquency in today’s society is bringing up so many serious questions that have to be solved with sufficient proficiency, care and dedication. My subject is not just a person standing in front of us, – and let it be any crime he committed – but also a child, with the soul of a child. His actions can not be explained by that ordinary expression: teenage rebellion. There might be so many problems behind these crimes, which should be revealed at the very beginning, and help should be offered immediately. By constituting appropriate law and preventative programmes, a society, in which they can plan their future without fear, has to be formed. We have to admit that crime and its elemental parts can not be deleted entirely from the society. There is an inseparable connection. The paramount aim of the fight against the juvenile delinquency is to confine it to a certain level. My dissertation is completed by a research at the Bureau of Borsod-Abauj-Zemplen County, Justice Service of Ministry of Public Administration and Justice. During that period of time I have spent there, I observed − among the other things − the wide range of juvenile delinquency. During that period I mostly concentrated on the behaviour of these young people as well as on their reaction towards their patrons and their cooperation with them and the institution. Furthermore, I was studying the reasons of juvenile delinquency according to their stories I heard. Criminal law, the declared laws of criminology and the reasons and theories disclosed by my research were at my service in completing my research.

7

With the help of the above mentioned I was examining the juvenile delinquency from two points of view. Not just the criminal justice is considered to be relevant for me but the presentation of statistics of the declared criminological theories, which helps to maintain a clear picture of committing crime at a young age. The main topic of my essay is drug consumption among young people by studying the methods of how they can get in touch with the opiate, which is the most popular one, what are the side effects, and as an outcome, what offenses are committed. I will incidentally demonstrate alcohol consumption as well, which can appear as a qualifying condition when committing criminal offence. More and more people under the age of 18 are getting closer to these deteriorative products, some of them are “just” drug users, but unfortunately more of them are using drugs while drinking alcohol. The case chosen for my dissertation was told by a 20 year-old, who was under 18 at the time of acting against the law. When I decided to choose the case, the well-organised crime draw my attention, not to mention how determined and natural my subject was explaining every steps of his act. In my dissertation, after all the above mentioned, I am seeking the answer for the following questions: can juvenile delinquency be precluded in our society regardless social background and other factors, and how much do macro- and microstructural reasons contribute to committing crime? By writing this essay and with my intention to work in this field in the future, my aim is to reveal the inclination to act against the law at a young age, and to confine it to a certain level.

8

2. JOGSZABÁLYI KERETEK 2. 1. A magyar szabályozás fejlődése A fiatalkorú elkövetők esetében, elsősorban a Csemegi-kódex foglalkozott, bár még nem kellő részletességgel. Speciális szabályok nem kerültek megfogalmazásra, de a büntetésükre és pontos meghatározásukra kitért. Büntetési tételét tekintve enyhébb fokozatot alkalmazott, mint a felnőtt korúak tekintetében. A fiatalkorúak, mint büntető jogi szempontból meghatározott fogalom, azonban itt került elsődlegesen meghatározásra: „aki a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévet túlhaladta, de a 16. életévét még nem töltötte be, és a cselekmény bűnösségének felismeréséhez szükséges belátási képességgel bír.”.1 1908-ban bővült a kódex az I. Büntetőnovellával, amely II. fejezete tartalmazta a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket: „A büntetőjogi felelősség alsó korhatára a novella szerint a 12. életév volt, fiatalkorúnak az minősült, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévet meghaladta, de a 18. még nem. Amennyiben az elkövetéskor a gyermek a 12. életévet még nem töltötte be, akkor nem lehetett ellene büntetőeljárást indítani.”.2 Az életkor és a beszámítási képesség mellett, kritériumként jelölte meg az értelmi- és erkölcsi fejlettséget. Véleményem szerint a kódex helyesen mérlegelt. A magyarázatom abban áll, hogy ha egy „gyermek” a korához és a körülményekhez képest fel tudja mérni –ha nem is teljes mértékben- az adott cselekmény, súlyát és annak következményeit, akkor büntetőjogi szempontból valóban a felelősségre vonás elkerülhetetlen. Előrelépést jelentett az 1913. évi VII. törvény a fiatalkorúak büntető ügyében, létrehozta ugyanis

a

fiatalkorúak

bíróságát.

Önálló

bíróságként

működött.

Általános

igazságszolgáltatási funkciói mellett, foglalkozott gyermekvédelemmel és közigazgatási szerepet is betöltött. Itt már megjelenik a megelőzési tevékenység, tehát a bűnmegelőzés, gyakorlatilag nem tekint vissza hosszú múltra.

1

Magyar Büntetőjog Általános Rész 501. oldal

2

Magyar Büntetőjog Általános Rész 501. oldal

9

Jelen bíróság nemcsak azokkal a fiatalokkal foglalkozott, akik már ténylegesen az elkövetői oldalon jelentek meg, hanem azon gyermekekkel is, akik később, mint elkövetőként kerülnek büntetőjogi felelősségre vonás alá. A prevenció az, ami kezd előtérbe kerülni. A bíróságnak joga volt ahhoz, hogy a szülőket fenyítésre kötelezze, tehát alapvetően az volt a célja, hogy a gyermek maradjon gyermek és ne kerüljön semmilyen alakzatban se bűncselekmény közelébe. Véleményem szerint ez az, ami a napjainkban csak halványan maradt meg. A szülői fenyítés idejét múlt, a szülő, mint fogalom, már nem tölti be ősi időkre visszatekintő rendeltetését. 1952. január 1-jétől, az 1951. évi 34. sz. törvényerejű rendelet (Ftvr.) - amelyet az 1954. évi. 23. sz. tvr. módosított- tartalmazta a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi és büntető eljárási rendelkezéseket. Két korhatár csoportot rögzített. A 12.-14. évesek, akikkel szemben csak nevelő intézkedéseket lehetett alkalmazni, a másik csoport pedig a 14-18 évesek köre volt, ahol már a bíróság főszabályként főbüntetést is kiszabhatott a nevelőintézkedés mellett.3 1961. évi Büntető Törvénykönyv megszüntette a fiatalkorúak büntetőjogának viszonylagos önállóságát. Teljes egészében a kódex IV. fejezetébe helyezte el a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket. Az elkövetői korhatárt a 14-18. életévvel bezárólag jelölte meg, ezen kívül pedig a bíróságok csak nevelő intézkedéseket alkalmazhattak. (megrovás, próbára bocsátás.)4 Az 1978. évi IV tv. széleskörűen és kellő pontossággal szabályozza ezt a kérdést. A fiatalkorúakra, mint elkövetőkre vonatkozó rendelkezések a VII. fejezetben kerültek rögzítésre, a 107.§-tól a 121.§-ig. A törvénykönyv megfogalmazza, hogy jelenkori szabályozást tekintve ki minősül fiatalkorúnak: 107.§ (1). pontja: Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévet betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.5

3

Magyar Büntetőjog Általános rész 502. oldal

4

Magyar Büntetőjog Általános rész 502. oldal

5

Magyar Büntetőjog Általános rész 503. oldal

10

A megfogalmazás mellett megtalálhatóak a hatályos intézkedések és büntetések. A törvénykönyv tartalma szerint a következőek: szabadságvesztés, feltételes szabadságra bocsátás, közérdekű munka, pénzbüntetés, közügyektől eltiltás, kitiltás, próbára bocsátás, javítóintézeti nevelés, pártfogó felügyelet. Mind a büntetések, mind pedig az intézkedések tekintetében a törvény azt is meghatározza, hogy mely esetekben és mely személyek tekintetében lehet alkalmazni az egyes szankciókat. A 2013. június 1.-től hatályos 2012. évi C. törvény tekintetében, azonban kellő szigorítás figyelhető meg. A törvény szövege a következő: 105.§(1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. A szabályozás visszatér a korai jogalkotási koncepcióhoz. Leszállításra kerül a büntethetőségi korhatár. Ez a szabályozás kettős megállapítást von maga után. Egyrészt, mindenféleképpen helyes az a mögöttes gondolkodás. Ha egy 12 éves gyermek, ha nem is teljes mértékben, de tisztában van azzal, hogy nem éppen helyes, ha például összeveri az iskolatársát, vagy betöri a buszmegálló üvegét egy kővel. Tudja azt, hogy tetteinek vélhetően következményei lesznek. Azonban tekintettel arra, hogy egy 12 éves gyermekről van szó mindenképpen felvetődhet bennünk az a kérdés, hogy valóban a legjobb megoldás-e jogsértő magatartásaikra a büntetőjogi szankcióval való fenyegetés. Nem feltétlenül biztos, hogy ez a jogi megoldás helyén való. Eddigi tapasztalataim, valamint kutatásaim alapján, a korhatári szigorítás nem jelentheti annak a kizárólagosságát, miszerint ez már önmagába elegendő ahhoz, hogy kellő prevenciót jelentsen a társadalom számára. A korhatári szigorítás mellett, érdemes megvizsgálni a Kódex által rögzített szankciók mögöttes célját. 106.§(1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.6

6

2012. évi C. törvény

11

A törvényi rendelkezés lényege a fiatalkorú nevelése és védelme. Ezzel azonban csak egy problémát vélek felfedezni. A mai igazságszolgáltatás tartalmát és módszerét tekintve, nem bátorkodom határozottan kijelenti azt, hogy alkalmas lenne a nevelésre és védelemre. A kiszabott büntetések között szerepel többek között a szabadságelvonó szankciók is, amely lehet börtön, fogház, javítóintézeti nevelés. Való igaz, hogy ezekben az intézetekben a nevelés jelen van. Azonban meggyőződésem szerint nem a közfelfogás által elfogadott erkölcsi értékek jelennek meg. Az életkor alapján történő szabályozást tekintve, egy újabb és összetettebb rendelkezést tartalmaz hatályos kódexünk. 16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett

a

bűncselekmény

következményeinek

felismeréséhez

szükséges

belátással.7 Ezeknél a bűncselekményeknél a korhatár jelenti a minősített esetet. A belátási képesség, mint kritérium erősen megkérdőjelezhető. Egy 12-13. életévet betöltött elkövető mennyire van tudatában tetteinek lehetséges következményeivel. Belátási képesség, mint fogalom, illetve kritérium megszűnik létezni. Az erkölcsök veszik át a szerepet, és egy pillanat alatt kiiktatásra kerül minden logikán és észérveken alapuló döntés, ami cselekményének megelőzéséhez szolgálna. Egy 12-13 vagy 14 éves által elkövetett emberölés hátterében olyan komoly problémák húzódhatnak meg, mely esetében nem biztos, hogy a büntethetőségi korhatár fogja a megoldást vagy az ahhoz vezető utat jelenteni. Egy letöltendő szabadságvesztéssel mindössze felszínes és fizikai megoldást érünk el. A korai szabályozástól napjaink joganyagáig elérve, összefoglalva megállapítható, hogy a jogalkotók megfelelő észérvek mellett próbálták szabályozni a fiatalkorúak büntető jogát. A büntetés mellett egyes helyeken kellő hangsúlyt kapott a nevelés, mint erkölcsi, mint pedig értelmi fejlődés tekintetében.

7

2012. évi C törvény

12

A magyar szabályozás napjainkban egy humánusabb irányt vett, az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. Ez annyit jelent, hogy a jogszabályok megalkotásában az Unió által megalkotott szabályok nyernek elsődlegességet. Ez pedig elsődlegesen a fiatalkorúak büntetőjogában érvényesül a maga egészében. 2. 2. Nemzetközi kitekintések A nemzetközi szabályozás a fiatalkorúak tekintetében kisebb-nagyobb nehézségekbe ütközik. Kifejezetten egységes büntetőjogi kodifikációk nem kerültek megalkotásra. A nemzetközi jog a hangsúlyt a gyermek-és ifjúságvédelemre, illetve a gyermeki jogokra helyezi. Az ebben a témában megalkotott nemzetközi egyezmények képezik a háttéranyagot a hazánkban módosításra kerülő jogszabályok tekintetében. Így a fiatalkorúak nemzetközi büntetőjoga a tagállami kódexekben öltenek testet. A gyermekjogok A gyermekek jogaival számos nemzetközi illetve hazai dokumentum is foglalkozott. Itt nem csak egyszerűen a „klasszikus” értelembe vett emberi jogok megszövegezésére került sor, hanem kifejezetten és ezen túlmutatóan a gyermekek jogait és védelmét fogalmazták meg. Elsőként 1924-ben fogadták el a Nemzetek Szövetsége Közgyűlésének deklarációját, amely kellő pontossággal rögzítette a gyermek elhelyezés hatékonyabb védelmét. A deklaráció 5 fő elvet rögzített. Alapvető célja azonban az volt, hogy felhívja a világot arra, hogy tegyenek meg minden intézkedést a gyermekek érdekében. Itt a mai magyar joganyagot megvizsgálva élesen kibontakozott ez az alapvető tézis, amit büntető jogunk a polgárjoggal együtt gyakorolja, azon belül is a családjoggal. A deklaráció utolsó két alapelve rögzítette a legfontosabb elvárásokat. A IV. elv szerint a gyermeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy megkeresse a kenyerét, és védeni kell minden kizsákmányolással szemben. Az V. elv pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermeket annak tudatában kell nevelni, hogy legjobb képességeit embertársai szolgálatába állítsa.8

8

Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

13

1959-ben egy újabb lényeges dokumentum jelent meg. Az ENSZ Közgyűlése fogalmazta meg a következő, kiskorúakkal szembeni, de már egy sokkal erőteljesebb alapelveket. A Gyermekek Jogairól szóló deklaráció határozottan szólította fel a kormányokat arra, hogy a jogalkotás területén kerüljenek megalkotásra azon törvények, amelyek egyértelműen az ő jogaikat tartalmazza. További alapelvekkel bővült ki a deklaráció. A 7. alapelv rögzíti a gyermek jogát az oktatáshoz, amely felkészítheti őt jövendő életpályájára. A 9. alapelv a gyermekmunka tilalmát mondja ki, amennyiben a gyermeket a megfelelő alsó korhatár elérése előtt nem lehet alkalmazni. A 10. alapelv szerint a részes államoknak a gyermeket annak tudatában kell nevelni, hogy legjobb képességeit embertársai szolgálatába állítsa. A nevelés pedig a népek közötti barátság és béke szellemében kell, hogy történjék. 9 A legjelentősebb írásos dokumentum azonban az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, 1989. november 20-án kelt New York-i Egyezmény volt. Az egyezmény a következő pontokban sorolta fel a gyermekek jogait: Minden gyermeknek joga van 1.

fajra, színre, nemre, vallásra, származásra való tekintet nélkül az egyenlőségre;

2.

egészséges szellemi, testi és lelki fejlődése érdekében a különleges védelemre;

3.

ahhoz, hogy családban nőjön fel, és ne válasszák el a szüleitől. Ha a gyermek érdeke mégis ezt kívánná, joga van kapcsolatot tartani mindkét szülővel;

4.

a megfelelő táplálkozásra, egészségügyi ellátásra és ahhoz, hogy fedél legyen a feje felett;

5.

a különleges gondoskodásra, amennyiben fogyatékos;

6.

a szeretethez, megértéshez és védelemhez;

7.

az ingyenes oktatásra, játékra és pihenésre;

8.

arra, hogy katasztrófa esetén az elsők között kaphasson segítséget;

9.

az elhanyagolással, kegyetlenséggel és kizsákmányolással szembeni védelemre;

arra, hogy hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, szeretetben, békében és a tolerancia szellemében nevelkedjen 10 9

Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

10

Csemáné Dr. Váradi Erika:Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

14

A pontokat megvizsgálva, összefoglalva megállapítható, hogy az egyezmény kimondja, hogy a gyermekek megfelelő szellemei, testi és lelki nevelésben kell, hogy részesüljenek. Az alapvető jogok felsorolása mellett egyúttal megfogalmazásra került a gyermek fogalma is, amely lényegében egyenértékű a kiskorú fogalmával: „Gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságot már korábban eléri”.11 Az alapvető rendelkezések mellett, kiemelt szerepet tulajdonít a gyermekek egészséges szexuális fejlődésének és nemi szabadságának. A magyarázat talán abban rejlik, hogy a kiskorú lelkileg hamarabb „meggyógyul” egy fizikális bántalmazás alól, de amikor nemi erőszakot kell átélnie, amikor már nemcsak felületi, testi sérüléseket szenved el, hanem legfőképpen lelki fájdalmakat, ezen sérelmek nem biztos, hogy egyáltalán begyógyulnak, s talán élete végig ezt a lelki terhet magában kell, hogy hordozza. Ez kellőképpen negatívan hat a kiskorú, mind értelmi, mind pedig erkölcsi fejlődésére. Talán soha nem lesz családja, nem fog tudni gyűlölet nélkül a másik nemre tekinteni. Egyéb más nemzetközi dokumentumok is foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 8. tvr) vagy a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 9. tvr). is. De olyan dokumentumok is tartalmaznak a gyermekekre irányadó rendelkezéseket– egyben deklarálva a gyermekek e körben érvényesülő többletjogait-, mint a polgári lakosság háború idején való védelme tárgyában létrejött 1949-es Genfi Egyezmény – mely tekintetbe veszi a gyermek speciális védelmének igényeit-, vagy a humanitárius jog továbbfejlesztése során, a genfi egyezmények kiegészítésére 1977­ben elfogadott két jegyzőkönyv, mely a nemzetközi és nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktusok esetében a gyermek számára fokozott védelmet igényel.12 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006-ban kiadott véleménye szerint, melynek tárgya "A fiatalkori bűnözés megelőzése. A fiatalkori bűnözés kezelésének módjai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai Unióban" a Közösségi szinten történő szabályozás fizikailag lehetetlen. Minden tagállam, más korhatárt jelöl meg a büntethetőség kritériumaként, más eszközzel kíván fellépni ellene. 11

Dr Sinku Pál: A család és gyermek büntetőjogi védelme

12

Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

15

Mindezek alapján az Unió csak a statisztikai adatokat tudja szemmel kísérni, illetve az egyezmények

megszövegezése

mellett

egy

egységes

és

együttműködési

kötelezettségeken alapuló bűnmegelőzési programokat tud eszközként felhasználni a fiatalkori bűnözés ellen.13 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009-ben kiadott újabb véleménye szerint, melynek címe a „Városi területek és fiatalkorúak által elkövetett erőszak” szintén csak azt nyomatékosítja, hogy mind az Unió egészén, mind pedig tagállami szinten egyre komolyabb problémát jelent a fiatalkorúak körében kialakuló erőszakos viselkedéséi forma, melynek következtében az általuk elkövetett bűncselekmények száma is rohamosan nő.14 A

fiatalkorúak

igazságszolgáltatásában

alkalmazandó

általános

minimumkövetelményeket tartalmazza az 1985. november 29-én kelt 40/33-as ENSZ közgyűlési határozatot, az úgynevezett Pekingi Szabályok. Univerzális és elsőbbségi jog révén a tagállami jogalkotásnak figyelemmel kell rá lennie. Általános értelembe fogalmazza meg a büntethetőség korhatárát és a velük kiszabhatott büntetések milyenségét és terjedelmét. Nemzetközi szinten megvizsgálva a büntethetőségi korhatárt, az országok legnagyobb részénél a 14. életév jelenik meg. Lengyelország valamint Belgium 17. illetve 18. életévig mindössze speciális eljárási és büntetési szabályokat alkalmaz. Az angolszász területeken, az Skócia, Anglia, Írország esetében a büntethetőségi korhatár rendkívül alacsony, 8-12. életév között mozog. Ezeken a területeken sem a tényleges büntetési tételek jelennek meg. A speciális szabályok mellett, belátási képesség vizsgálatát írják elő.15 Az európai államok területén a fiatalkorúak büntetőjoga teljesen más értelmet nyer. A büntető jog része, de nem ténylegesen azon belül helyezkedik el. A kriminológia játszik főszerepet.

13

EurLex 2006/C 110/13

14

EurLex C 317 23/12/2009 0037-0042

15

http://tenytar.blog.hu/2012/05/24/buntethetoseg_12_eves_kortol_valos_megoldas_vagy_cirkusz_a_ nepnek

16

3. A FIATALKORI BŰNÖZÉS KRIMINOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGA Egy adott bűncselekményt két szemmel lehet vizsgálni. Egyrészt jogtudományilag, másrészt pedig kriminológiailag. A kriminológia alapvetően a bűncselekmények halmazával, azaz a bűnözéssel, illetve részhalmazaival, mint társadalmi jelenséggel és a konkrét bűncselekménnyel, mint egyedi jelenséggel foglalkozó társadalomtudomány. A szűkebb értelemben vett kriminológia látómezejében a bűn és a bűnözés tapasztalati kutatása, továbbá az elkövető személye áll. Módszere az összbűnözés leírása, tudományos bemutatása, valamint egyes bűncselekmények és elkövetőik kriminológiai sajátosságainak feltárása. A tágabb értelemben vett kriminológia feladatának tekinti a bűnözésre és a bűnelkövetőkre irányuló ismeretszerzésen túl az áldozatokra, valamint a kriminalitásra való állami és társadalmi reakciókkal kapcsolatos kutatásokat. A kriminológiai gondolkodás kialakulásának kezdetei óta az empíria, a bűnözés valóságának megismerése állt a középpontban. Három nagy szemléleti, megközelítési mód jellemzi magát a tudományt. Az etiológiai, okkutatási paradigma a kriminológia hagyományos szemlélete. E szerint a kriminológia feladata a bűnözés okainak és feltételeinek, így biológiai, pszichológiai, pszichiátriai, pedagógiai és szociológiai defektusainak, deficitjeinek meghatározóinak kutatása, mely összefüggések megismerésével a bűnözés elleni harc sikeresebben vívható meg. A XX. század negyvenes éveiben jelent meg a kriminológiában is az interakcionista paradigma, jelentősen kiszélesítve a normasértő emberi magatartás értelmezésének tartományát. Az interakcionista megközelítésnek köszönhetően fordult a modern kriminológia figyelme a „hatalommal rendelkezők” bűnözése (pl. fehérgalléros bűnözés) és a bűnüldöző, büntető igazságszolgáltatási rendszer működése és a kriminalitás, bűnelkövetővé minősítés közötti összefüggések felé. A radikális vagy kritikai paradigma középpontjában a tilalmakat létesítő jogi normák keletkezése és érvényesítése mögötti érdekviszonyok elemzése áll. Ezek a kriminológiai irányzatok különös figyelmet szentelnek a hatalmi viszonyok, a társadalmon belüli különböző konfliktusok (gazdasági, osztályok, nemek, etnikai csoportok közötti) és a bűnözés, büntető igazságszolgáltatás működése közötti összefüggések vizsgálatának.

17

A kriminológia tehát olyan autonóm, alapvetően tapasztalati társadalomtudomány, amely a bűnözés, a bűnelkövetők, a bűncselekmények áldozatai, és a bűnözési kontroll intézményeinek

elemzéséhez

szükséges

interdiszciplináris

tudásanyagot

multidiszciplináris kutatásokkal gyűjti. Az erőszakos viselkedéssel például több tudományterület is foglalkozik, a pszichológus lélektani jelenségként, a büntetőjogász normasértő viselkedésként, a pedagógus pedig nevelési deficitként vizsgálja. Az a felismerés viszont, hogy a széteső családokból, marginalizált rétegekből származó, iskolai

kudarcokat

megélt

fiatal

férfiak

gyakrabban

hajlanak

erőszakos

érdekérvényesítésre, már egy integrált kriminológiai tétel. A különböző tudományágak ismereteiből a valóság sajátos metszeteként létrejövő integrált tudományos eredmény tehát már egy új tudományos entitás, amit a kriminológia szintetizált. Azt is mondhatjuk, hogy a kriminológia a társadalomtudományok kulturális olvasztótégelye.16 A kriminológia tudomány az, amely segítségével ténylegesen feltárhatók azok az okok körülmények, melyek kellő magyarázatot adhatnak a fiatalkori bűnözésre. Az okok ismertetéséhez egy olyan húszéves fiatalkorú elkövetőt választottam, aki őszintén beszélt elkövetett cselekményéről, családi, baráti környezetéről. Az interjú elkészítése alatt, elsősorban arra törekedtem az általam feltett kérdésekkel, hogy a bűnözés miértje kerüljön megmagyarázásra. Ezt követően szegeztem figyelmemet az általa elkövetett bűncselekmény típusára, annak súlyára és lehetséges jövőbeli következményeire. Az általa elmondattak, demonstrálják mindazokat, amelyeket a kriminológia nagyjai, professzorai, illetve kutatói, egyéb más vizsgálatok alapján bebizonyítottak és azokat írásba foglalták. 3. 1. Az elhagyatottságról (az interjú első része) Rövid ismerkedés után… „Mesélj magadról. Hol nőttél fel?” - Kérdés. „Egy Miskolc melletti kis faluban nevelkedtem, és ma is ott élek apukámmal és nagymamámmal” - Válasz. „Milyen a közösség?” - Kérdés. „Vidékies.” - Válasz.

16

Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk): Kriminológia, Szakkriminológia 25-45. oldal

18

„Ez mit jelent számodra?” - Kérdés. „Nem sok a szórakozási lehetőség, mindenki ismer mindenkit, így nem igazán lehet, önfeledten szórakozni, mert az rögtön kiderül.” - Válasz. „A baráti társaság?” - Kérdés. „Az, jó és sok van, de nekik is ez a véleményük.” - Válasz. „Beszélj nekem a családról. Édesanyád, apukád. Milyen velük a kapcsolatod?” Kérdés. „Jól kijövünk egymással, én legalább úgy érzem és az elmúlt zavaros időszak is ezt mutatja. Anyukám nem velünk él, ezért is kellene, jobban odafigyelnem arra, hogy valójában mit is cselekszem, kikkel barátkozom. Apukámmal, elég jól kijövök. Kicsit sokat iszik, szinte minden nap. Sokat dolgozik, de azért érdekli, hogy mi van velem. Már nagyon régen elváltak, nem igazán jöttek ki egymással. Nagymamámat nagyon szeretem. Végülis kijövök mindenkivel. Nincs ezzel probléma. Jobb is így, hogy elváltak, nincs annyi veszekedés. Csak, apám ne inna annyit. Akkor jobb lenne, persze.” - Válasz. „Téged szokott bántani, amikor ittas állapotban van?.” - Kérdés. „Nem, nem. Erre még sosem volt példa…” - Válasz. „És anyukádat?” - Kérdés. „Őt sem bántotta, soha. Csak csalták egymást.” - Válasz. „Akkor mindkettővel jóba vagy?” - Kérdés. „Persze. Elég gyakran találkozom anyukámmal. Vele mindig mindent megbeszélek, apukám is segít nekem, amiben csak tud.” - Válasz. „Mikor váltak el szüleid?” - Kérdés. „Még gyerek voltam, olyan 14 éves lehettem. Ezt pontosan nem tudnám megmondani. Vagy általánosba jártam vagy szakiskolába…” - Válasz. „Békésen váltak el?” - Kérdés. „Erre nem tudok válaszolni, mert nem foglalkoztam vele…” - Válasz. „És hogyan kezelted?” - Kérdés. „Sehogy. Csavarogtam, elvoltam magamnak.” - Válasz.

19

„Miért nem beszéltél erről valakinek?” - Kérdés. „Ugyan kivel? Semmi értelme nem lett volna…” - Válasz. „Nem gondolod talán, hogy ezt a fajta traumát így tudtad levezetni, tehát, értem ezalatt azt, hogy ezekben a szerekben kerested a feszültség levezetést? Vagy éppen ebben a társaságban tényleg szabadnak érezhetted magad?” - Kérdés. „Meglehet. Lehet, hogy ezzel próbáltam védekezni a belülről kitörő fájdalom ellent. Nem tudom. Hisz még csak gyerek voltam” - Válasz. A mélyinterjú elkészítése alatt, majd azt követően, az első megállapításom mindenekelőtt az volt, hogy a mai tizenéves fiatalok nem mernek beszélni belső sérelmeikről és problémáikról. A társadalmi problémák növekedésével, nemcsak a felnőttek számára válik nehezebbé egy biztonságos szociális háttér kialakítása, hanem ezzel egyetembe a fiatalkorúak jövője is bizonytalanabb lesz. A gondokkal küzdő szülők láttán, az elkeseredettség egyre nagyobb hatalomhoz jut, a céltalanság kap főszerepet. A problémák, szőnyeg alá való seprésével, a baj csak fokozódik. A szülőgyermek kapcsolat ma már egy teljesen új kontextusba került. Ez persze nem azt a tényt feltételezi, hogy a fiatalkori bűnözésnek kizárólagos ok forrása a legközelebbi szocializációjában, azaz a családi környezetében van. 3. 2. A fiatalkori bűnözés okainak csoportosítása a kriminológia alapján Makrostrukturális okok Ebben a társadalom az, ami alapvetően „megalkotta” a fiatalkorú bűnözést. Az ipari forradalom, a szocializáció, a társadalmi változások gyakorlatilag megsemmisítették a család egységét. Az újabbnál újabb ipari találmányok, ipari ágazatok megjelenésével és fejlődésével bár új munkahelyeke teremtődtek, az életszínvonal mégis nehezebbé vált. Nőtt a munkanélküliség száma, egyre nagyobb lett a kizsákmányolás, megjelent a gyermekmunka. Az elvégzett munka mennyisége a kifizetett munkabérrel nem volt egyenlő mértékben. A nélkülözésnek, a szegényégnek a következménye pedig az lett, egyre több gyermek követett el bűncselekményt.

20

Mikrostrukturális okok A család: a család jól működése rendkívül nagymértékben függ attól, hogy milyen a szülők iskolázottsága, mivel foglalkoznak, az életkörülmény szintje megfelelő-e egy gyermek számára. Meghatározó tény az is, hogy valamelyik szülő rendelkezi-e valamilyen devianciával. Két fajta család modell jelenik meg. Az egyik az, amelyben a szülők büntetlen előélettel rendelkeznek, de mégsem tudnak követendő példát mutatni a gyermek részére, hogy ezáltal elkerülje a bűnözői életmódot. A másik modell az, ahol a szülők már voltak egyszer büntetve, vagy akár többször is, de még is igyekeznek a gyermeket pozitív irányba terelni, hogy ne kerüljön soha olyan helyzetbe, amilyenben ők vannak. Következtetésképpen azt lehet mindezekből levonni, hogy a fiatalkorú nem attól lesz büntetett előéletű, mert a szülei is azok voltak, hanem ez annak a következménye lesz, hogy milyen nevelésben részesül. A szülő nevelési technikája nagymértékben befolyásolja a gyermek jövőbeli életvitelét. Az iskola: egy fiatalkorú életében fontos szerepet tölt be az iskola. Az oktatási intézmények feladata lenne az, hogy kellőképpen kompenzálják a társadalmi különbségeket, amit a jelen állások szerint sikertelenül lát el. Nagy jelentőséggel bír továbbá az, hogy milyen iskolába jár a gyermek. A bűnözés szempontjából nem mindegy az, hogy gimnáziumi tanulmányokat folytatott vagy éppen ellenkezőleg szakmunkás képzésben részesült. Több a szak-, és szakmunkásképzőt elvégzett fiatalkorúak száma a bűnügyi nyilvántartásokban, mint a gimnáziumba jártak mennyisége. Elgondolkodtató, hogy az iskolai végzettség és a kriminalizáció között miért van ilyen szoros kapcsolat. Magától értetődőnek tartjuk az összefüggést, mégis ritkán gondolkozunk el a miérteken. Az iskola a család után a második szocializációs közeg. Visszagondolva ezt mindenki meg is erősítheti, hiszen az írás/olvasáson kívül alapvetően még a társas viselkedés volt az, amit elsajátítottunk. Aki ebből a szocializációs keretből kiszakad, nagyobb esélye van a kriminalizációra, hiszen nem sajátítja el a társadalom értékeit, nem tud különbséget tenni jó és rossz között, nem alakul ki benne az értékóvó magatartás és a munka szükséglete. Képzeljük el, hogy így kéne élni egy idegen világban .A kiszakadt fiatalok egy olyan családi környezetbe térnek vissza, ahonnan ugyancsak hiányoznak ezek az értékek és ebből fakadóan a követendő példák, hiszen nem sikerült felkészíteniük a gyereket az iskolai életre.

21

A baráti társaság, életkori csoportok: a fiatalkorúak gyakran követnek el bűncselekményeket csoportosan. A fiatalkori bandák sokfélesége jelenik meg. Egyre több az olyan összetételű, ahol a bűnözés mellett megjelenik az alkoholfogyasztás, a kábítószer fogyasztás, az öngyilkosság. Bár ezek a csoportok egy laza szerkezetű, spontán létrejött csoportként definiálhatók, még is az összetartás figyelhető meg bennük.17 A televízió és az internet káros hatása: Ezeket az okokat azonban egyértelműen ki lehet bővíteni a televízió és az internet káros hatásaival. Gyermekkorom régi kedvence Süsü, vagy éppen Vukk mára elavultnak, vagy ahogy a mai fiatalok mondanák „cikinek” számít .Napjaink rajzfilmjei, általános jelleggel tartalmazzák az erőszak valamilyen formációját. Az Európai Unió által bevezetett korhatári kategória, az ellenőrzés és a felügyelet hiánya miatt elveszti valódi célját. A számítógépes játékok ma már túlmutatnak a logikai és a stratégia készségek fejlesztésén. Itt alapvetően a problémát az okozhatja, hogy egy elért függőségi szint után nem tud különbséget tenni a virtuális és a valódi élet között. Az internet adta lehetőségek száma végeláthatatlan. A korlátlan internet használattal, olyan oldalakat tekinthetnek meg, mely, egyaránt káros az egészséges lelki, értelmi és erkölcsi fejlődésre. Az internet és televízió nemcsak ilyen formátumban jelent problémát. A mai nevelési technika és módszer általános jellemzője és az egyik leggyakoribb formája, ha a szülők a tv-re és a számítógépre bízzák gyermeküket. Azonban az úgynevezett digitális családdal nem lehet a problémákat megbeszélni és nem minden esetben a helyes emberi példát mutatják, mutathatják. A történet végén lévő „happy end” a valós életben egyáltalán nem olyan megfogalmazást nyer, és nem olyan könnyen elérhető, mint az ott látottakban. 3. 3. Elkövetővé válás háttere a nemzetközi egyezményekben A család hiánya vagy az ott rejlő problémák, a gazdaság hanyatlása, a kirekesztettség, társadalom szélére való kerülés, mélyszegénység, kellőképpen megnehezíti a fiataloknak a környezetükbe való beilleszkedését. Ez az úgynevezett peremre szorulás intézménye, amikor a fiatal egyedül fedezi fel az ismeretlent, egyedül veszi az előtte álló akadályokat.

17

Csemáné Dr. Váradi Erika: Gyermek-és fiatalkori bűnözés 534-536 oldal

22

Az iskolakerülés, a tanulási nehézségek egyenes útként jelennek meg az antiszociális viselkedéshez illetve a bűnözéshez. A munkanélküliség, egyszerre okoz kudarc élményt a szülőben és ennek láttán a gyermekben. Az Európai Unió 2006/C 110/13 számú vélemény sorolja fel azokat az okokat nemzetközi szinten, melyek a fiatalkori bűnözéshez kellő mértékben hozzájárulhatnak. Az általános felsorolás mellett, helyet kapott az internet, a televízió, illetve a munkanélküliség. Ennek hatására elkövetett bűncselekményeket jellemezi az erőszak, az agresszivitás. Nagyszámban jelenik meg tagállami szinten a megélhetési bűnözés. Az Európa Tanács felmérése szerint a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése az alábbi társadalmi, gazdasági folyamatokkal áll összefüggésben: 

a gyermekszegénység és a jövedelemkülönbségek növekedése,



a válások számának emelkedése,



a különböző pszichoaktív anyagok (alkohol és kábítószer) egyre fiatalabb korban és egyre többek általi kipróbálása,



a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülése, emelkedő munkanélküliség a fiatal felnőttek körében, különösen a szakképzetlen, illetve alacsony szakképzettségű fiatal férfiak között,



a társadalmi-gazdasági problémák, az ezekkel összefüggő bűnözés és erőszak koncentrálódása bizonyos területeken, gyakran a szegények lakta belső városnegyedekben vagy a városszéli lakótelepeken,



a pszicho-szociális zavarok növekvő kockázata a fiatalok, különösen a fiatal férfiak körében.

A hazai kutatások megerősítik az Európa Tanács felmérésében foglaltakat.18 3. 4. A Fiatalkori bűnelkövetők a statisztika tükrében A vizsgálatok öt, tíz, tizenöt évre visszamenő adatokat tartalmaznak. A bemutatás szempontjából lényeges az időbeli távolság, mivel ezekhez a periódusokhoz más társadalmi viszonyok is párosultak. Fontos megemlíteni a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válságot és az annak következtében kialakult társadalmi recesszió kialakulását. A 2007-ben az ismertté vált bűnelkövetők száma közel 116.161 volt. Ebből 14.296 esetben az elkövetői oldalon fiatalkorú jelent meg.

18

EurLex 2006/C 110/13

23

Százalékos arányban és az adott évben vizsgálva, így a 18 év alatti elkövetők aránya 12,3 %-ot érte el. A fiatalkorú tettesek száma egybevéve a gyermekkorúakkal 1998 óta csökkenő

tendenciát

mutatott.

Az

életkori

határ

miatt,

mely az

új

Btk.

megfogalmazásáig a 14. életévet jelentett a látens bűnözések száma igencsak magas volt, 2005-ig évente közel 3.689 és 4.287 között mozgott. Az elmúlt 10 év adatai alapján a gyermekkorú elkövetők száma évente elérte a 3.800-at, ez 2007-ig nem mutatott lényeges változást. A

társadalmi

viszony

romlásának

következtében

azonban

az

egyértelműen

megállapítható, hogy a gyermekkorú lakónépesség 2,2 - 2,6 ezreléke válik bűnelkövetővé. A 90’ évekre visszatekintve, fiatalkori bűnözés mélypontja 1997-ben volt, közel 14. 000 18 év alatti elkövetőt mutattak ki a vizsgálatok. 1997 és 2007 közötti bűnügyi statisztikákat megvizsgálva az összbűnözés 12 % át fiatalkorúak teszik ki. Az ifjúkori bűnözés területi megjelenése 2003 óta elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Megyei szinten a fiatalkori elkövetői arány 14 év alatti személyek tekintetében 12,99 %. Ez ismételten csak azt demonstrálja, hogy a büntetőjog ezen területén, kriminológiailag megfogalmazva a látens bűnözés komoly problémát idéz elő. Egyrészt úgy vélem felfedezni, hogy az érintett megye szociális és társadalmi helyzet idézi elő, a fiatalkori bűnözés nagymértékű előfordulását. Másrészt, és ami sürgősen változtatást igényel, az általuk elkövetett bűncselekmények felderítésének hiánya és a megfelelő szankciók alkalmazása. Bár a statisztika az diktálja, miszerint az Észak-magyarországi régióban a látencia alacsony mértékű, amely elsősorban a felderítő munkának köszönhető, még is büntetés hiánya előidézi a prevenció hiányát. A későbbiekben, részletesen

tárgyalt

bűnmegelőzés

vezér

elve

is

azt

deklarálja,

hogy

a

bűncselekményeket fel kell deríteni és büntetni kell annak elkövetőjét. Borsod Megye az egyetlen olyan megye, ahol az elmúlt években nem csökken a fiatal-és gyermekkori bűnözés száma. Kriminalitás tekintetében a legveszélyesebb és a bűnözés megannyi lehetőségének teret engedő megyéről van szó, ahol a legjobban figyelhetők meg az ok és okozati összefüggések sorozata. A területiség szempontjából a másik véglet Vas megye, ahol mindössze 2 % a fiatalkori bűnözés mértéke.

24

Az elkövetői oldalon elsősorban a vagyon elleni a bűncselekmények határozzák meg a kiskorúak kriminalitását. 2007-ben a 14 év alattiak 78,98 %-a és a fiatalkorúak 64,53 %-a követett el ilyen cselekményt. E bűncselekményi körön belül, a leggyakoribb a lopás. A 14 év alatti fiatalkorúak 45,03 %-os, míg a 14 év felettiek 35,69 %-a valósítja meg. A kiskorúaknál az úgynevezett tömeg bűncselekmények, a kisebb súlyú, eszköz nélküli lopások dominálnak. Ebbe a körbe tartoznak leginkább a bolti lopások. Ide sorolható általános jelleggel a betöréses lopás gyakorisága. A vagyon elleni bűncselekmények mellett, jellemző továbbá a garázda jellegű deliktumok. Elsősorban a gépkocsi feltörések, a motiválatlan rongálások, melyek esetében gyakori a közterülethez tartozó vagyontárgyak rongálása vagy éppen megsemmisítése. Az elkövetés módját tekintve, az egymás sérelmére, csoportosan történő elkövetés jellemző. A csoportos elkövetés előfeltételez, egyfajta szervezettséget, mely egyet jelent azzal, hogy az elkövetések nem ad-hoc jellegűek, hanem előre megszervezettek. Ezekben a csoportokban, illetve már ebben a korban a nagyfokú szervezettség jelenik meg, ezek a csoportok szervettek, hierarchikusan felépítettek. A szerepeket egymás között megosztják, mindenkinek meg van az elkövetés helyén és idején a feladata. Ez a fajta szervezettség, nemcsak az előkészületi szakaszban, hanem a cselekmény elkövetésekor is egyaránt megfigyelhető. A csoport és szervezettség mellett az erőszak és a huliganizmus a további jellemzője az elkövetési módjának. Az elkövetési tárgyak sorában szerepel többek között a mobiltelefonok, készpénz, kerékpár és értékesebb ruhaneműk, vagyontárgyak. Jellemző, hogy a csoport sokszor nincs is tisztában azzal, hogy súlyos megítélésű bűncselekményt követ el, áldozatukat egyszerűen körül állják és pszichikai erőszakkal veszik rá értékei átadására. A gyermek-és fiatalkori elkövetésben továbbra is meghatározó az erőszakos bűnelkövetés, a huliganizmus, a közterületen elkövetett garázda-jellegű magatartások, valamint az egyes tömegrendezvényeken megvalósuló erőszakos cselekmények.

25

A testi épség ellen elkövetett bűncselekmények körében leginkább a testi sértés jelenik meg. Mindezeken túlmutatóan megemlítést érdemel egy újfajta bűnözési mód a fiatalok tekintetében. Napjainkban egyre gyakrabban jelenik meg az a fajta jelenség, miszerint a felnőtt korúak rendszeresen használnak fel fiatalkorúakat a bűncselekmények elkövetéséhez. A vizsgált időszakban ennek százalékos aránya, közel 33-40 % között mozgott. A bűnözést előidéző okok komplex jellege közismert. A legkülönbözőbb társadalmi folyamatok és egyéni tényezők kölcsönhatása vezethet a kriminális magatartás kialakulásához. Az összetettség és sokféleség még inkább igaz a kiforratlan személyiségű fiatalok esetében. A veszélyeztető tényezők kialakulása szempontjából változatlanul a legfontosabb szerepet a család képviseli. Az ott jelentkező rendellenességek, negatív folyamatok meghatározhatják a cseperedő gyermek kriminális identitását. A törvények tisztelete, a társadalmi normák követésének rendje, a pozitív és negatív értékek elválasztása támaszként szolgálnak az egyén hétköznapokban történő eligazodásához. Ezen folyamatban termelődő devianciák, felnőve és megcsontosodva veszélyeztető tényezők sokaságát termelik. Mindezek alapján vizsgálat alá kell vetni a gyermek-és fiatalkorú számára a legfontosabb szociális környezetet, a családot. A családon belül kialakult konfliktus, erőszak, deviancia, mint például alkohol, kábítószer milyen hatással van egy fiatal életére. Mennyire tudja befolyásolni az éppen célját kereső fiatal életét, képes-e arra, hogy ebből az antiszociális, romlott és megbomlott

helyzetből

felemelkedjen.

Az

elkövetővé

válást

nagymértékben

befolyásolja az, hogy a gyermek, teljes vagy csonka családban nevelkedik. Az elmúlt évek mért adatai igencsak megosztóak. A bűnelkövetők 72-76 % teljes családban nevelkedik. Pedig pontosan ennek kellene betöltenie a legjobban társadalmi rendeltetését. Véleményem szerint, a teljes családban való nevelkedés ma már egyáltalán nem megszokott és nem természetes dolog. A házasságok felbontása, a külön háztartásban élés egyre nagyobb számba jelenik meg ellentétben a házasságkötések számával. Még is a statisztika azt mutatja, hogy az elkövetők döntő többsége teljes családban nevelkedik.

26

A bűnelkövetésben közrejátszó - a fiatalkorú személyével kapcsolatos - oksági tényezőket vizsgálva aggasztónak mondható az alkohol szerepe. Tavaly a 14 és 18 év közötti bűnelkövetők 7,8 %-a (851) alkoholos befolyásoltság alatt követte el tettét, mely öt éves viszonylatban a legmagasabb, a megelőző évhez képest (6,01 % - 678) pedig ugrásszerű emelkedést jelent. Ugyanez figyelhető meg az agresszivitás, mint szubjektív oksági tényező alakulásánál is. 2007-ben 1.169 fiatalkorú bűnelkövető (10,72 %) ebből az okból követte el tettét, ami öt éves viszonylatban folyamatos, a megelőző évhez képest ugrásszerű növekedést tükröz. Az alkoholfogyasztás és az agresszivitás kapcsolata nyilvánvaló, így az egyidejű emelkedés - és annak mértéke - nem meglepő. Úgy tűnik, hogy az elmúlt években, évtizedben az egészséges, drogmentes életre nevelő, továbbá a konfliktuskezelés helyes technikáit megtanító komplex biztonságra nevelő programjainknak új lendületet kell adni, mely a Rendőrség Bűnmegelőzési Szolgálata ifjúságvédelmi tevékenységének kiemelt feladata kell, hogy legyen. Folyamatosan emelkedik a bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek - mint szubjektív ok - szerepe is. Ez azt jelzi, hogy a fiatalok egyre inkább nincsenek tisztában cselekményük megítélését, súlyát, következményeit illetően. A nevesíthető objektív okok között évek óta hagyományosan a rossz baráti környezet áll. Jelenléte 2003. óta folyamatosan és töretlenül emelkedik, tavaly már az összes ismertté vált fiatalkorú bűnelkövető egyharmada (33,78 % - 3.685) ebből az okból követte el cselekményét. A bűnmegelőzési szakterület 1989. óta számos módszert dolgozott ki és alkalmazott a fiatalok szervezett csoportjaiban annak érdekében, hogy a barát- és értékválasztás fontosságát hangsúlyozza, a formális és informális együttműködések sorát alakította ki az ifjúságvédelmi szervezetekkel, iskolákkal, szülői közösségekkel a fiatalok antiszocializálódásának megelőzése érdekében. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az eddig alkalmazott módszerek áttekintése mellett újak kidolgozására, a hatékonyság mérésére is szükség van. A gyermekkorú elkövetők összetétele nemek szerint a vizsgált időszak utóbbi 5 évét figyelembe véve: 86-89% fiú, 11-14% a lányok aránya. Ez nagyjából megegyezik a többi korosztályéval.

27

Életkoruk szerint a 23 és 13 év közöttiek alkották az elkövetők 61-63%-át. Ezen belül 2003-ban a 13 éves elkövetők aránya 40% körül volt. Ugyanakkor igencsak meglepő, hogy egészen kis gyerekek - 10 évesek vagy annál fiatalabbak (alsó tagozatos általános iskolások) –

közül

is

sok

százan, 1999-ben csaknem

ezren

követtek el

bűncselekményt.19 2011-ben ENYÜBS adatok alapján a bűnözés a következőképpen alakult hazánkban: az összes elkövetett bűncselekmények száma 451 371 volt. Ebből a regisztrált bűnelkövetők száma mindössze 112 895 volt. 9,8 % fiatalkorú, míg 2,3 % gyermekkorú. További Rendőrségi jelentések alapján a fiatal felnőttek valamint a fiatal-és gyermekkorú elkövetők esetében leginkább a vagyon, személy és nemi erkölcs ellen elkövetett deliktumok jelennek meg. Továbbra is mérvadó a csoportos elkövetés. A BRFK Gyermek-és Ifjúságvédelmi Osztály szerint az elkövetés módja a nagyfokú agresszivitás és brutalitás, illetve a fiatalkorúak gyakorta válnak nagyobb huligán csoportok tagjává. A csoportos elkövetés esetében ma már általános jelleggel mutatkozik a felnőtt korú részvétele. Vagy ő áll a hierarchia tetején, vagy összekötőként funkcionál. A közvetett tettesi funkció minden esetben megfigyelhető.20 Az 1997, 2007 valamint a 2011-es vizsgálatok alapján a fiatalkori bűnözés milyenségében nagy változásokon nem ment keresztül. Az elkövetői arány hol növekvő, hol csökkenő tendenciát mutatott. Ami előtérbe került az alkohol és kábítószer bűncselekmények köre. Mi lehet a megoldás erre a problémára? „Maradj otthon!?”- ez lenne a megoldás a fiatalkorú bűnözésre?... A fiatalok családi környezete, szociális helyzete és a kriminalizálódás gyakorisága között szoros összefüggés mutatható ki, akárcsak az iskolai végzettség és a kriminalitás gyakorisága között. Gyurcsány Ferenc 2003-ban akkor még gyermek-, ifjúsági és sportminiszter elkészített egy átfogó jelentést a Genfben működő Gyermekek Jogainak Bizottsága részére. A probléma már akkor is érzékelhető volt és maga után vonta annak a tényét miszerint megoldást kell találni a fiatalkori bűnözés visszaszorítására. A jelentés által megállapított hiányosságok a gyermekjólétben az oktatásban a gyermekbántalmazásban valamint magában a bűnözésben fedezhetők fel. 19

Sipos László: A gyermekbűnözés sajátosságai Új Pedagógiai Szemle 2006

20

ENYÜBS adatok 2011. Tájékoztató a bűnözés 2011. évi alakulásáról

28

3. 5. Napjaink kriminalitása Dr. Kerezsi Klára tanulmányait olvasva, megfigyelhető, hogy XXI. társadalmunk fiataljai mennyire agresszívak, erőszak-, és konfliktuskeresők. A vizsgálatok a következőket állapították meg: -

leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a csoportos elkövetés

-

a fiatalkorúak döntő többsége követett el lopást és rongálást

-

a személy elleni elkövetett súlyos és könnyű testi sértés minimálisan van jelen

-

és végül, de nem utolsó sorban, pedig teljes mértékben összefüggés mutatható meg az alkohol, valamint a kábítószer fogyasztása és a cselekmények elkövetése között21

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal által 2012. június 25. napján került megrendezésre és lebonyolításra A fiatalkori bűnözés visszaszorítására címmel egy egyeztető szakmai konferencia A konferencián tárgyalandó témák között, többek között napi rendre került az is, hogy mi jellemzi általánosan a fiatalkori bűnözést napjainkban. Gyermekkorú bűnelkövetőkre vonatkozó sajátosságok: 

Számuk csökkenő tendenciát mutat



60%-ban nem önállóan, társ tettesként követik el a bűncselekményeket



A fiú elkövetők száma évek óta felülreprezentálja a lányokét



3/4-ed részük családban él, és 13 éves korban követik el a legtöbb bűncselekményt

Fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságok: 

2011. évben kimagaslóan magas volt a létszámuk, a 2005. évi csúcsértéket is meghaladta



Elsősorban társas elkövetési alakzatok a jellemzőek



A fiúk aránya esetükben is jelentősebb



17 éves korban követik el a legtöbb bűncselekményt

21

Dr. Kerezsi Klára: A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások 1-10. oldal

29



2/3-ad részük saját családban él



Jellemző az alkohol, vagy valamely kábítószer hatása alatt történő elkövetés

Elkövetett bűncselekmények jellemzői: -

legmagasabb értéket a vagyon elleni bűncselekmények jelentik, majd ezt követik az erőszakos valamint garázda jellegű bűncselekmények és végül pedig a nemi erkölcsbe ütköző deliktumok

-

az elkövetők tekintetében a felnőtt korúak dominálnak, de a gyermekkorú elkövetők száma sem alacsony22

A konferencián elhangzottak demonstrálták a szakirodalom által megállapítottakat, miszerint a motiváció a nagyobb vagyontárgyak megszerzése, telefon, digitális adathordozók stb. A bűncselekmények hátterében a kortársaknak való megfelelés, a vagyoni körülmények okozta különbségek leküzdése. A problémákat továbbá előidézi családi, iskolai konfliktusok nem megfelelő módon valamint nem megfelelő időben történő kezelése. Életkorból adódó befolyásolhatóság pedig minden esetben alapja ezeknek a devianciáknak. Pontosan a belátási képesség hiánya idézi elő az ésszerű gondolkodást és ítélő képességet.

22

http://akadalymentes.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg/hirek/szakmai-konferencia-afiatalkori-bunozes-visszaszoritasara

30

4. A GYERMEK - ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS BÜNTETŐJOGI VONATKOZÁSAI A büntetőjog, ellentétben a kriminológiával nem a mögöttes problémákat tárja fel, nem a miértekre keresi a megfelelő választ, egyet lát csak, mégpedig azt, hogy bűncselekmény került elkövetésre. A büntetőjog kellő szigorsága mellett, természetesen arra való tekintettel, hogy egy fiatalkorúról van szó, meghatározott szabályanyagával keresi meg a helyén való szankciót, tör pálcát az elkövetés felett. Nem a megtorlás az, amit előtérbe helyez, hanem a prevenció, a bűnözéstől való visszatartás. Napjainkban a garázdaság, lopás, testi sértés mellett, egyre nagyobb számban jelenik meg a fiatalkorúak tekintetében a kábítószer és az ahhoz tartozó bűncselekmények A törvény a következőképpen szabályozza ezt a területet: A kábítószer jogszabályi megfogalmazásai Visszaélés kábítószerrel 282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, 282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

31

(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.23 A Büntető Törvénykönyv által megfogalmazott törvényi tényállás széles körben fogalmazza meg az elkövetési magatartásokat. Önmagába véve, minden, ami összefügg valamilyen módon a kábítószerrel, bűncselekménynek minősül. A kábítószer és annak hatására elkövetett deliktumok széles skálán mozognak. Az alapvető fogalmak segítségével válik egyértelmű és világossá, hogy milyen negatív lehetőségek kínálkoznak az elkövetésre. Általános bevezetőként elmondható, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással, nemcsak a pozitív lehetőségek nyíltak meg számunkra, hanem a bűnözés szabadsága is korlátlanabbá vált. A Schengeni övezet megnyitásával, egy meghatározott szinten, de mégis nagyobb teret adott a szabadabb kábítószer kereskedelemnek. Továbbá azt is fontos megállapítani, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése révén úgynevezett „szupersztráda” a nemzetközi drog hálózatok számára. Számtalan nigériai, szerb és koszovói kábítószer hatalom tartja kezében és irányítja. Egy 2011-es a magyar-amerikai nagykövetségi jelentés alapján, elsődlegesen marihuánát termesztenek hazánkban, míg a többi szer és hallucinogén anyag külföldről érkezik. A jelentés továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak számos útvonalak segítik a szállítást, hanem a nyugtalan politikai helyzet is kedvező e tevékenység kifejtésére. A szállítás célországai elsősorban Délkelet-Ázsia és Nyugat-Európa. Hazánkban a kínálati oldalon leginkább arab, szerb, török és koszovói csoportok mutatkoznak. A nagykövetség szerint, 2009-ben érte el hazánkban a drogfogyasztás a csúcsát, melynek egyetlen magyarázata az volt, hogy egyre fiatalabb korosztály ismerkedik a szerek különböző fajtájával és nemcsak kipróbálási szinten.24 A törvénykönyv nem nevesíti az elkövetési magatartások között a fogyasztást, mint elkövetési magatartást. De az ésszerű gondolkodásokra hivatkozva, ahhoz, hogy a fogyasztás megvalósításra kerüljön, a beszerzést vagy éppen termelést meg kell valósítani. 23

2012. évi C törvény.

24

http://www.origo.hu/itthon/20110829-wikileaks-kabitoszerkereskedelm-magyarorszagonkeresztul.html

32

A kábítószer fogyasztásnak, illetve az annak hatására vagy annak hatása alatt történő elkövetésnek a minősítő körülmény tekintetében van inkább jelentősége. Ez a fiatalkorúak esetében sincs másképp. Továbbá gyakori történeti tényállást valósít meg a fiatalkorú felhasználásával kifejtett magatartások. Ezek leggyakrabban a megszerzésnél, szállításnál, forgalomba hozatalnál mutatkozik. Alanyom tekintetében is az elkövetővé váláshoz vezető út ezen formája jelent meg. Mindezek mellett a haszonszerzés, mint motiváció is gyakori. Ezek az úgynevezett következménybűnözések. Az elhagyatottság következményei (az interjú második része) „Térjünk át a bűncselekményre, amit elkövettél! Mit is csináltál valójában?” - Kérdés. „Kábítószert szállítottam és fogyasztottam természetesen” - Válasz. „Mit kaptál érte ellenérték fejében?” - Kérdés. „Anyagot, és így jól jártam, mert nem kellett vennem.” - Válasz. „Elmondanád nekem, hogy milyen módon, végezted ezt a fajta tevékenységedet?” Kérdés. „Összeismerkedtem, egy pár idősebbel… 30 év körüliek lehettek.” - Válasz. „Hol találkoztál velük?” - Kérdés. „Összekötő segítségével.” - Válasz. „Összekötő segítségével? Akkor valószínűleg, tudták azt, hogy már fogyasztottál?” Kérdés. „Lehet, mert a barátok közül mindenki fogyasztott és még fogyaszt is.” - Válasz. „És miért pont téged választottak?” - Kérdés. „Mert én ingyen utazhattam a vonaton, volt MÁV-os igazolványon” - Válasz. „És ezért te elvállaltad? Vagy valami más motivált?” - Kérdés. „Igen. A szállításért cserében vagy pénzt, vagy anyagot kaptam. De én inkább anyagot választottam. Ha ingyen van, akkor miért fizessek érte.” - Válasz. „Arra nem gondoltál, hogy ha csak egyszer is hibázol, nagyárat fizethetsz érte?” Kérdés.

33

„Nem gondolkoztam ilyenen. Fiatalkorú voltam, ugyan mi bajom lehetett volna” Válasz. „Fizettél is érte, tehát úgy értem, hogy vettél is ezen kívül?” - Kérdés. „Igen, de most már természetesen nem.” - Válasz. „És mennyi volt ez idáig a legnagyobb összeg, amit kábítószerre költöttél?” - Kérdés. „Úgy 15-20 ezer Forint.” - Válasz. „És honnan volt rá pénzed?” - Kérdés. „A zsebpénzemet költöttem erre” - Válasz. „Nem féltél attól, hogy bármikor rendőrök várhatnak az állomáson, vagy otthon kopogtatnak, és azt mondják, hogy gyerünk kihallgatásra?” - Kérdés. „Nem féltem, mert kiskorú voltam.” - Válasz. „A kiskorúakat is büntetik, amint azt láthatod is. Hisz egy alkalommal a rendőrök az állomáson vártak.” - Kérdező. „De akkor is megúsztam, mert amikor elkaptak még nem voltam 18 éves. Egy hónap múlva töltöttem volna be.” - Válasz. „A barátaid is tudtak erről, illetve benne voltak?” - Kérdés. „Nem voltak benne, de tudták.” - Válasz. „És a szüleid, mit szóltak hozzá?” - Kérdés. „Anyukám teljesen maga alatt volt, apukám a mai napig nem tudja…” - Válasz. „Ez, hogy lehetséges?” - Kérdés. „Elváltak, mint azt már mondtam. Anyukámat kértem, hogy értesítsék a rendőrök. Aztán abban maradtunk, hogy a többieknek nem szólunk. Na, az biztos, hogy megölne érte. Lehet, hogy ő egyfolytában iszik, de vigyáz rám, az egyszer biztos. Nem igazán szeretné, ha olyan lennék, mint ő.” - Válasz. „És milyen volt látni akkor anyukádat?” - Kérdés. „Nem jó, az tény. Arra mindig emlékezni fogok” - Válasz.

34

„Mikor is szállítottál először?” - Kérdés. „15-16 éves koromban, és akkor próbáltam ki először a különböző anyagokat.” Válasz. „Körülbelül akkor váltak el szüleid is, ha jól emlékszem?” - Kérdés. „Igen, 14, 15 lehettem” - Válasz.

35

5. A KÁBÍTÓSZER ÉS A BŰNÖZÉS ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA A KRIMINOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL 1960-as évektől kezdődően egyre nagyobb problémát jelent nemcsak hazánkban, hanem világszerte a kábítószer megjelenése az azzal párhuzamosan kialakult bűnözés. Akár a keresleti oldalt, akár a kínálati oldalt tekintve. A probléma nagyvalószínűséggel abban gyökeredzik, hogy a társadalomba egyre több és különböző nehézségek jelennek meg. Hazánk sajnos a negatív listák vezetője. Öngyilkosság, alkoholfogyasztás, családon belüli erőszak, dohányzás és természetesen a kábítószer fogyasztás tekintetében is. Egyre nagyobb mennyiségben és egyre nagyobb választékban jelennek meg itthon a különböző drogfajták. Ahogy a társadalom változik, úgy alakul ezzel párhuzamosan a közfelfogás és az általa helyesnek vélt morális érték is. Egy nagyobb teret kap a modernizáció, egyre alacsonyabb mércét állít, a kötelezettség. A gazdasági recesszió, vagy a megszorítások végeláthatatlan sorozata okozza, nem lehet tudni, de még is, egy sokkal kötetlenebb lazább értékek, önnön magunknak állított, nem éppen szigorú elvárások alkotják mindennapjainkat. Ezt, illetve a kábítószer bűncselekményt a dominó effektushoz tudnám hasonlítani. Abban az esetben, ha egy fiatal kipróbál valamit és azt egy megfelelő módon reprezentálja kortársai felé, egészen biztos, hogy követőire akad. Pontosan ez figyelhető a kábítószer bűnözés megvalósításában. A legáltalánosabb formája ennek, a szórakozó helyeken való kipróbálás, illetve kipróbáltatás. Az ésszerű gondolkodást átveszi, az a fajta elmélkedés, miszerint, ha a kipróbálás elutasításra kerül, nem lesz tekintélye abban az adott baráti társaságban. A fogyasztás mellett megjelenik a kábítószerrel kapcsolatos tevékenységek végzése. Mint például szállítás, terjesztés stb. Általános bevezetőként továbbá az is megállapítható, hogy a fiatalkorban megkezdett fogyasztás, vagy az azzal kapcsolatban kifejtett tevékenység az értelmezés minden szintjén egyet jelent. Ez pedig nem más, mint, hogy a következmények nemcsak, abban a konkrét pillanatban fejtik ki hatásukat, hanem egy életen át tartó megbélyegzést jelentek. Ennek többféle megjelenési formációja lehet. Okozhat egy életen át tartó harcot önnön lelkiismeretünkkel. Ebben az esetben véleményem szerint, nincs jelentősége a különböző rehabilitációs kezeléseknek. Itt az egyéntől függ, hogy hogyan tudja belülről önmagát meggyógyítani.

36

A fiatalkori, nagyobb mértékben fogyasztott kábítószereknek a jövőre való tekintettel komolyabb szervi elváltozásokat, fogyatékosságot eredményezhet. A

fiatalkorban

elkövetett

kábítószer

bűncselekmények

megvizsgálása,

mint

jogtudományi szempontból, mint pedig egyéb más természet-és társadalomtudományi vonatkozásban kellő figyelmet kell, hogy prezentáljon. A kriminológia, mint tudományág, új kutatási területként szemléli, mint a kábítószer fogyasztás hátterében meghúzódó okokat, mint pedig, annak hatására elkövetett bűncselekményeket.

Mik

azok

a

részjelenségek,

melyeknek

komplexitása

a

következményekben jelenik meg? 5. 1. A tudomány által megállapított tények és következtetések 5. 1. 1. Az alanyi oldal ismertetése A kábítószeres bűncselekmények esetében, az alanyi oldal szempontjából az alábbi csoportokat különböztethetjük meg. Ez mindenféleképpen releváns, az adott bűncselekmény minősítése és az ahhoz rendelt jogkövetkezmény meghatározásában. A keresleti oldal Direkt kábítószer bűnözés -

kábítószer törvény megsértése

Indirekt kábítószer bűnözés a.) beszerző, azaz annak megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmény. Az elkövető célja az anyag megszerzés, egyben a bűncselekmény célzata is b.) jövedelemszerző, amelynek következtében nemcsak anyagi juttatáshoz jut, hanem természetbenihez is. pl. leszállítja a kívánt árut és ennek következtében részesedést kap.

37

A kínálati oldal Ezen az oldalon jelenik meg a kábítószer termelése szállítása és eladása. Az ezzel kapcsolatban kifejtett tevékenység illegális. Az illegális drogkereskedelem szereplőit Schur szerint csoportosíthatjuk -

importőrök

-

hivatásos nagykereskedők

-

„kiskereskedők” az úgynevezett dealerek o utcai árusok, és/vagy puscherek

Fogyasztók a függőség szempontjából 

Fizikai (testi) függőség: a normál testi funkciók megváltozása, azaz a szervezet

megköveteli a kábítószer folyamatos jelenlétét. Fizikai függőségről akkor beszélünk, ha a szervezet sejtjei és az egyes szervek olyan mértékben szoktak hozzá a droghoz, hogy csak úgy tudják jól vagy rosszul ellátni funkciójukat, ha folyamatosan hozzájutnak az adott szerhez. Ekkor a kábítószeres már nem tud az anyag nélkül élni. A drog hiánya súlyos szervi és keringési zavarokhoz, végső esetben halálhoz is vezethet. 

Pszichikai (lelki) függőség: a pszichikai állapot olyan irányú megváltozása,

amikor a fogyasztónak csak a kábítószer megszerzése és fogyasztása jár az eszében, ezért minden mást a tanulást, a barátot, a családot háttérbe szorít. Gondolatait, napjait az életét a drog megszerzésének, előteremtésének, az ahhoz szükséges pénz bármilyen áron történő előteremtésének problémája tölti ki. A lelki függőség szinte kivétel nélkül minden droggal kialakul. Fogyasztók a kriminológia szempontjából -

kísérletezők, azok, akik csupán néhány alkalommal próbálnak ki valamilyen drogot

-

alkalmi fogyasztó, azok fogyasztók, akik viszonylag hosszabb perióduson keresztül a drogok nem rendszeres fogyasztják, hanem valamilyen alkalomhoz kötik. Ez lehet például, minden egyes hétvégi szórakozás alkalmával

-

rendszeres fogyasztók, a fogyasztóknak azon köre, akik hosszabb időn keresztül, rendszerességgel fogyasztanak, akár hetente több alkalommal is. Ezen a csoporton belül helyezkednek a téma szempontjából a az úgynevezett problémás fogyasztók

38

Fogyasztók a Wurmser felosztás alapján -

próbálkozók

-

rekreációs

-

kényszeres droghasználók25

5. 1. 2. A kábítószerek kriminológiai csoportosítása A drogok osztályozása is elsősorban élettani és/illetve normatív szempontokon alapul. a) Az idegrendszerre gyakorolt hatásuk szempontjából: -

Opiátok: az ópium és származékai (morfin, heroin, métádon, máktea). Ezek a központi idegrendszerre hatva a fizikai érzékenységet és az ingerekre való válaszkészséget csökkentik.

-

Depresszánsok: azok a központi idegrendszer működését csökkentik, ide tartozik többek között a nyugtatók, altatók, szorongásoldók és az alkohol."

-

Stimulánsok: az idegrendszer működését élénkítik ezek pörgetőszerek, amfetaminok, speed, stb.

-

Hallucinogének, melyek elsősorban megváltozott tudatállapotot, megváltozott érzékelést, észlelést okoznak.

b) A drogproblémával össszefüggésben használt „kábítószer" és „pszichotrop anyag" megnevezések jogi kategóriák, 26 A kábítószer fogyasztás a fiatalkorúak esetében elsősorban a 16-20 életév közötti korosztály tekintetében figyelhető meg. A fogyasztási százalék inkább a fiatal felnőttek jelentős, a 18 év alattiak tekintetében az ismeretség dominál. Ez azt jelenti, hogy vagy magát a terjesztőt ismeri, vagy olyan közeli ismerőse van, aki tudomása szerint már fogyasztott valamilyen anyagot. Gyakorlatilag már az ismeret kellő veszélyt jelent. Ez nevezhető az első szakasznak vagy az első lépcsőfoknak, az elkövetővé váláshoz való út esetében. Az tény és való, ha ebben a korai stádiumban nincs megfelelő segítség, vagy valamilyen más visszatartó erő, akkor az ismeretség, tapasztalattá nőheti ki magát. A fogyasztás tekintetében több fokozatot, kategóriát különböztethetünk meg. A tényleges fogyasztás szempontjából az empfé és az amfetamin a legelterjedtebb. 25

Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk) Kriminológia Szakkriminológia 481. o. – 495.

o. 26

Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk) Kriminológia Szakkriminológia 481. o. – 495. o

39

1. ábra: Leggyakrabban használt kábítószerek

Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen előállított szerves vegyület melyet korábban elterjedten használtak gyógyszerek alapanyagaként, újabban viszont inkább mint stimuláló (élénkítő) hatású kábítószer ismert. Pszichés hatásai leginkább az étvágycsökkenés, állóképesség növekedése, növekszik a fizikai erő és főleg a szellemi képességek, valamint fokozódik a szexuális vágy. A szexuális vágy esetében fontos megjegyezni, hogy ennek következtében újabb bűncselekmények elkövetésére is sor kerülhet, nemi erőszak, szemérem elleni erőszak. Jellemző továbbá a fokozott légzés, magabiztosság, hiperaktivitás, eufória, izgatottság, hányinger, akaratlan mozgások, bőbeszédűség, viszketés, szívritmuszavar, fejfájás. Az aktív szakasz a fogyasztás mennyiségétől is függ, az amfetamin felezési ideje 12 óra. Az aktív időszak után a szervezet fáradtsággal, levertséggel védekezik a kimerültség ellen és igyekszik feltölteni a készleteit, jellemző a szomjúság és az édességek - szénhidrátok - utáni vágy. Mindezek következtében az idegrendszer kellő mértékben károsul, legfőképpen az agy roncsolódik a legjobban. Fiatalkorban ennek hatására kialakulhat az Alzheimer-kórra. 27

27

http://hu.wikipedia.org/wiki/Amfetamin

40

Az empfé vagy hivatalosabb nevén MDPV egy psichoaktív drog, aminek serkentő tulajdonságai vannak, és úgy hat, hogy megakadályozza a norepinephrin és a dopamin újrafelvételét. Következményei leginkább gyors szívverés magas vérnyomás, de okozhat vese-és májelégedetlenséget. 28 5. 1. 3. A kábítószerpiac A kábítószer piac felderítését és annak ellenőrzését számos hazai és nemzetközi szerv végzi. Hazánkban 2011. január 1.-től a korábban a Belügyminisztérium ágazati irányítása alá tartozó Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet (továbbiakban BSZKI) látja el, amely a Rendőrség szervezetében integráltan működik. A korábbi Vám-és Pénzügyőrség eddigi jogosultságai megszűntek. A 2012-es drogjelentés valamint az ESPA kutatási eredményei szerint, a kilencvenes évekhez képest számottevően megnőtt a kábítószer terjedelme, ami egyet jelent azzal, hogy egyre több helyen lehet hozzájutni. A kutatást 16 éves fiatalok bevonásával végezték el, illetve szertípus szerint. Ma már a legkönnyebben beszerezhető kábítószer között szerepelnek, nemcsak a vény nélküli nyugtatók, hanem a komolyabb amfetamin származékok, marihuána, illetve az ópium és annak számos vegyülete. A megkérdezett fiatalok elmondása szerint a kábítószer piacként jelennek meg a szórakozóhelyek, pályaudvarok, de barátok lakásán is hozzáférnek. A földrajzilag értelmezett piac mellett, a tudomány és technika fejlődésének köszönhetően a másik nagy területe a kábítószer terjesztésének, az internet. Vannak olyan tipikus szerek, melyeket inkább online módon szereznek be a fogyasztók, illetve az ott leírtak alapján az házilag történő előállítás sem kizárt. Ide tartozik többek között a pszichoaktív anyagok, a C listás kábítószerek, a különböző herbál füstölő keverékek, stimulánsok, illetve az EMMA néven árusított 4-EMC. És végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni a különböző illegális laboratóriumokat. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen laboratórium működtetése milyen veszélyt és fenyegetettséget jelent a környezetre, egy igencsak szakszerű felszereltség jellemző rájuk. Budapest rendkívül nagyszámban rendelkezik ilyen laboratóriumokkal. 2011-ben három alkalommal derítettek fel mák-kivonat előkészítő laborokat. 29

28

http://patikapedia.hu/mdpv-methylenedioxypyrovalerone

29

2012-es éves jelentés az EMCDDA számára

41

5. 2. A fiatalkorúak és a kábítószer kapcsolata kutatások alapján Az általános ismérvek bemutatását követően, diagramok segítségével figyeltem meg a következő pontokat: -

az életkori belépés, azaz mikor kerülnek először kapcsolatba a kábítószerekkel

-

mely fogyasztási magatartások a legjelentősebbek

-

melyek a leginkább ismert anyagok

-

A kábítószer hatása a szervezetre, azaz a hatás és a bűncselekmény közötti kapcsolat

5. 2. 1. A viszonyítás tekintetében először 2004-ben mért adatok kerülnek ismertetésre 1997-ben a mért adatok alapján és a 2004-ben kapott eredmény között a változás szemmel látható. Közel kétszer annyi fiatal próbált ki valamilyen típusú kábítószert. Mindössze hét év távlatáról beszélhetünk, mégis a társadalom által támasztott követelmények ezen diagram alapján nem érzékelhetőek.

2. ábra: a kábítószereket kipróbált fiatalok aránya 1997-ben és 2004-ben

A fiatalok körében ismert kábítószereket korábbi kutatások alapján három csoportra oszthatjuk, mégpedig ismert, közepesen és kevésbé ismert szerekre. A legismertebb öt kábítószer, melynek ismertségi szintje elkéri a 90%-ot a kokain, a heroin, az extasy, a különböző vény nélküli vagy vénnyel kapható nyugtatók és a marihuána. Ezeket követi 65%-os arányban az LSD és az amfetaminok, majd 30% körüli mozog az értéke a Crack-nek, ópiátoknak és metadonnak. A legkevésbé ismert az úgynevezett mágikus gomba, mindössze 18 %-ot ér el.

42

Kipróbálás tekintetében elsőként a marihuána szerepel a legtöbb esetben A marihuánát a fiatalok 13%-a használta, 5%-a egyszer próbálta ki. A megkérdezettek mindössze 2 %-a nyilatkozta azt, hogy éves viszonylatban 3 illetve 5 alkalommal próbálta ki Rendszeres fogyasztók aránya 4 %.

3. ábra: Kipróbálások száma

A lakóhely szempontja alapján megállapított vizsgálatok, hűen tükrözik a kriminológia által megállapítottakat. Ennek következtében a fogyasztók többsége nagyvárosban, városban nevelkedik, ezen belül jellemző a lakótelepi környezet, illetve a családi ház. Kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik Szentes. Nem maradnak ki a községek sem a vizsgálat alól, de mindezek függvényében a joggal mondható, hogy ezeken a területeken a kábítószer fogyasztás csekélyebb minőségben és mennyiségben jelenik meg. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy ezeken a területeken nincs kábítószer fogyasztás a fiatalok körében. A lehetőségek azok, amelyek, a veszélyezettséget jobban életre hívják. Egy városban a szórakozási lehetőség, sokkal szélesebb palettán nyugszik, mint egy vidéki községben. A kábítószert kipróbáló fiatalok lakóhely szerinti megoszlás alapján 62,3%-a szentesi lakos 15,3%-a lakótelepi környezetben, 40,2 % családi házban él. A kipróbálók 38,7%-a nem Szentesen lakik, 17,2%-a községben, 21,2% más városban él. A kollégisták 18%-a próbálta már ki a kábítószerek valamelyikét.

43

Az alábbi táblázat jól láttatja, hogy nincs jelentős különbség az összes megkérdezett középiskolás és a kábítószert már kipróbált fiatalok lakóhelye szerint. Legnagyobb eltérés (5%) a községben lakók között található. A községiek a populációhoz képest alulreprezentáltak a kipróbálók között. Míg a szentesiek valamivel felül reprezentáltak. A más városban lakók a teljes populációnak megfelelő arányában vannak jelen a kipróbálók között.

4. ábra: kábítószert kipróbálók és a középiskolások lakóhely szerinti összehasonlítása 30

5. 2. 2. Az aktuális droghelyzet Magyarországon Az aktuális adatokat a kábítószerre, alanyaira és az általuk elkövetett cselekményekre vonatkozva a Europan Monitoring Centre of Drugs and DrugAddiction neveztű 2012-es jelentés alapján ismertetném. Ez az ESPA kutatás sorozat 5. felmérése, már évek óta a társadalom és kábítószer kapcsolatát vizsgálja. Több fejezeten keresztül elemzi az aktualitásokat, vizsgálja a keresleti-és kínálati oldalt, a bűncselekmények minőségét, a kezelési programokat, valamint a bűnmegelőzésre is kitér. A jelentésbe kellő szerephez jut a fiatalkorúak kábítószer fogyasztása, illetve az ezzel kapcsolatos szempontok vizsgálata. Az életkori belépés mikorra tehető, melyek azok az anyagok, melyeket elsőként próbálnak ki, milyen hatást gyakorolnak rájuk és ezzel összefüggően a bűncselekményeket is szemügyre veszi.

30

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/2/vedelem.htm

44

Elsődlegesen a 18 év alattiakat célozza meg, de egyes területeken a 25 év alattiakkal is operál, mivel ebben a bűncselekménytípusban a felnőtt korúak szerepe megjelenik, de elsősorban nem nevelő célzattal. Több kutatás is már bebizonyította, hogy az elkövetői oldalon, vagy a felnőtt korú hatására jelennek a fiatalkorúak, vagy annak eszközeként. A következőkben a téma szempontjából releváns ábrák segítségével érzékeltetném a probléma súlyát a jelentés alapján. A megkérdezettek 19,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A fiúk esetében 20,9 %, míg lányok esetében pedig 18,9 % próbált ki valamilyen kábítószert. 24, 9 % droghasználat célzatával fogyasztott, tehát nemcsak próbálás szintjén állt meg. A nemek közti megoszlás tekintetében a fiúknál ez 26 %-ot jelent, míg a lányok esetében pedig 23, 7 %-ot. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás preferencia értéke a lányoknál magasabb 18, 7%, míg a fióknál, pedig 11,1 %. Az összes szerfogyasztás prevalencia értéke a 16 éves diákok körében 28,8% volt. A fiúk 28,3% -a, míg a lányok 29,4 %-a fogyasztott visszaélésszerűen, visszaélésre alkalmast szert. Ebben az esetben a lányok mutatnak többséget a szerfogyasztás tekintetében. Ez a jövőre való tekintettel gyökeresen megváltoztathatja életüket A fogyasztások legnagyobb százalékban a Fővárosban figyelhető meg. 2011-ben ez 23,5 %-ot jelentett. A megyei jogú városokban ez14,8 %, kisebb városokban pedig 20,5 %.

5. ábra: szerenkénti életprevalencia értékek a 16 éves diákok körében 2011-ben (%)

45

A leggyakrabban fogyasztott szer elsősorban a marihuána, mely 1999-től uralja a fogyasztási lista első helyét. Ezt követik a vény nélküli nyugtatók, valamint - amit napjainkban a fiatalak előszeretettel fogyasztják - kábítószerrel, illetve gyógyszerrel kevert alkoholok. Itt érdemes megemlíteni, hogy az első fogyasztás belépési életkora 14. életév, de nem kizárt az ennél korábbi fogyasztás sem. A fogyasztás mellett lényeges megállapítani, hogy melyik nem az, amely inkább fogyaszt vagy próbál ki ilyen szert. Az összes alanyok közül a fiúk vannak többségben.

6. ábra: tiltott szerfogyasztás életprevalencia értékének változása a 16 éves diákok körében 19952011 között, nemenként

7. ábra: tiltott és legális szerek életprevalencia értéke a 16 éves diákok körében 1995 és 2011 között

46

Ennél az ábránál jól érzékelhető, hogy a fiatalok esetében az elmúlt évek alapján hogyan változott a szerhasználat, illetve mely anyagok vezették a listát. A marihuána az, amely töretlen a vezetésben régen és most is. A kutatás külön részt tulajdonít a problémás fogyasztóknak. Ezek azok a személyek, akik gyakran, gyakorlatilag nap-mint nap fogyasztanak, és a beadás vénás módját választják. 2006 és 2007 között 18-20%-ban 25 év alattiak tették ki ezt a számot. Az injektáláshoz a fogyasztás megkezdésétől számítva 2 év múlva érték el ezt a szintet.

8. ábra: az országos HIV/HVB/HCV prevalencia vizsgálatában részt vett intravénás szerhasználók megoszlása korcsoportok szerinti bontásban 2006-2011 között (%)

Egy év viszonylatában, 2010 és 2011 között, közel 8 %-kal nőtt ezen szerhasználók száma.

9. ábra: A rutinszerű HIV/HVB/HCV szűrővizsgálaton részt vett intravénás szerhasználók megoszlása (%) korcsoportok szerinti vizsgálatában 2010 és 2011 között.

47

A problémás szerfogyasztók leggyakrabban amfetamint valamint ópiátot használnak, de mindezek mellett egyre nagyobb számban jennek meg a GHB használói. A GHB (gamma-hidroxibutirátnak, a köznyelvben Gina) a hidroxivajsavakhoz tartozó szerves vegyület. A természetben előforduló anyag. Egészen kis mennyiségben található az emberi szervezetben is nagyrészt a központi idegrendszerben, valamint, borban, marhahúsban, citrusfélékben, és szinte minden állati szervezetben A GHB-t az orvostudományban alkalmazzák általános érzéstelenítésre, kóros állapotok kezelésére, mint például álmatlanságra, a klinikai depresszióra, narkolepsziára, és az alkoholizmusra, Kórósan gyenge fizikai teljesítőképesség fokozására is alkalmas, egy fajta doppingként. Ugyancsak használják bódult eufórikus állapot előidézésére. Napjainkban randi drogként vált ismertté, melyet szórakozó helyeken használják, vagy használtatják. A GHB az, melyet leggyakrabban alkalmazzák nemi erőszak elkövetéshez. Az áldozatot képtelenné teszi a megfelelő védekezésre, így az elkövető, az általa kitervelt cselekményt a maga teljes valóságában meg tudja valósítani. Vagy ezt, vagy éppen az ebbe az állapotba való kerülést használják ki. Értem ezalatt azt, hogy a GHB-ét fogyasztott úgynevezett potenciális áldozat jelölt, a maga teljes valóságában mutatja a külvilág felé, a keletkezett hatást.31 Kábítószer, alkohol és egyéb más káros szerek. Ezek bizony nem egy 17 vagy egy 18 éves fiatalkorú fiú kezeibe valók. Ezeknek a fiataloknak az érettségivel, a focival a továbbtanulással, lehetőségeivel és a korukhoz illő egyéb elfoglaltsággal kellene eltölteniük mindennapjaikat. Kérdés már csak az lehet, hogy divatból vagy felvágás? Az interjú készítése alatt, döbbenten figyeltem alanyom reakcióját. Teljesen nyugodtan, természetesen módon, mintha a társadalmi morál által helyesnek és erkölcsösnek vélt dolgokról, tényekről adott volna számot nekem. A viselkedéséből nem igazán éreztem azt, hogy ténylegesen megértette tetteinek súlyát, és annak lehetséges következményeit. Rohamosan fejlődő társadalmunkban ahol az internet adta lehetőségek rendkívül szélesek, abban a társadalomban, ahol már bármilyen módon lehet kapcsolatokat kialakítani, lehetetlen azt elérni, hogy ezt a káros dolgot, legálabb ebben a fiatal korosztályban gyökerénél fogva elpusztítsuk.

31

2012-es éves jelentés az EMCDDA számára

48

Egy lehetőség maradt csak hátra, egy olyan nemzeti összefogást létrehozni, amely alkalmas arra, hogy egy meghatározott szintre szoruljon vissza ez, a gyermeki lelket teljesen megrontó és megfertőző bűnözési forma. Kutatásom alatt, nemcsak fiatalkorúakat kérdeztem meg, hogy volt-e akármilyen kapcsolatban is kábítószerrel, hanem viszonyítási alapon felnőtt korúaknál is vizsgálódtam. Az általam megkérdezettek elmondták, hogyan kerültek kapcsolatban ilyen szerekkel. Többségük inkább egyetemi évek alatt, egy-egy szórakozás alkalmával fogyasztott. Legtöbbjük leginkább marihuánát hétköznapi nyelven füves cigit szívott. Töredékük mesélte el, hogy az LSD-ét is kipróbálta, de az az egy alkalom elegendő volt ahhoz, hogy életük és eddig elért karrierjük és tervezett jövőjük egyetlen tűszúrással köddé váljon. A válaszokat meghallgatva majd összehasonlítva a fiataloknál kapott adatokkal egy feldúlt világ jelent meg számomra. Pár év viszonylatában rengeteget változik a társadalom. Míg 10 évvel ezelőtt a fiatalokat a továbbtanulás és a jövő tervezése foglalkoztatta, ma már a buli, az alkohol és kábítószer veszi át a szerepet. A 30-40-es korosztály csak kipróbálás szinten fogyasztott alkoholt vagy más, szervezetre káros anyagot, addig a mai 13-18 közötti korosztály rendszerességgel él velük. „Milyen gyakran használtad?” - Kérdés. „Minden buli alkalmával” - Válasz. „És az milyen gyakorisággal volt?” - Kérdés. „Hetente, kéthetente.” - Válasz. „Szerinted nem sok, és persze arról ne is beszéljünk, ha alkohollal keverted néha?!” Kérdés. „Lehet, hogy sok volt, de valamelyik barátom ettől sokkal többet fogyasztott!” - Válasz. A 2012-es drogjelentés mellet, Cristina Hudiţă, a Szt. Stelian fiatal szerfüggőket kezelő központ menedzsere is számot adott a helyzet valódiságáról. Elmondása szerint, 2012 első nyolc hónapjában közel 1200 szerfüggő fiatalt szállítottak a fent megnevezett intézménybe. Megerősítette továbbá, hogy az igazi problémát valóban az jelenti, hogy egyszerre több különféle anyagot kevernek össze. Ennek következtében súlyosabb szervi elváltozások, magatartás zavarok, agresszió, hallucináció lép fel.

49

Az orvosok tapasztalatai szerint 2012-ben a fiatalok a drogok közül főleg a marihuánát részesítették előnyben. A Szt. Stelian központot 2003-ban nyitotta meg kapuit egyfajta diákkorházként, mivel a fővárosban egyre nagyobb számban szorultak segítségre a drogfogyasztó fiatalok. 32 Kertész Imre, címzetes egyetemi tanár vizsgálatában megállapította azt, hogy a különböző drogfajták különböző bűncselekményeket eredményeznek. A keresleti oldalon jellemző bűncselekményei a garázdaság, az erőszakos közösülés, a lopás. A kínálati oldal már önmagába véve megvalósítja a törvénykönyvbe foglaltakat. Országos szinten mért adatok alapján, napjainkban a kábítószer fogyasztás a fiatalkorúak esetében rohamosan növekszik. A legnagyobb veszélyt azonban az okozza, hogy a fiatalok egyszerre többféle drogot használnak, keverik a heroint, a marihuánát és a etnobotanikus szereket. Ez azonban már nemcsak a viselkedésben idézhet elő devianciát, hanem annál jóval komolyabb következménnyel is járhat. Többek között súlyos szervi elváltozások, maradandó fogyatékosság és nem kizárt a halál beállta. 2011-ben közel 6000 visszaélés kábítószerrel bűncselekményt regisztráltak. Ez az elmúlt évekhez viszonyítva minimális emelkedést jelentett.

10. ábra: A regisztrált visszaélés kábítószerrel bűncselekménye száma összesen és a Btk. kábítószeres tényállásai szerinti bontásában 2007-2011 között

32

http://maszol.ro/index.php/tarsadalom/3991-aggasztoan-nepszeru-a-fiatalok-koreben-a-kevertdrogfogyasztas

50

11. ábra: a leggyakoribb bűncselekmények

A regisztrált bűnelkövetők közül, 18,4 % fiatalkorú, amely a korábban mért adatokhoz képest 7 %-os emelkedést mutatott. A korosztályon belül az iskolai végzettség igencsak meghatározó tényezőként szerepel. Ez azt jelenti, hogy a makrostrukturális okok közül az értelmi képesség a megszerzett végzettségi szint valóban befolyásolja az egyén kapcsolatát a bűncselekménnyel Az elkövetők majdnem fele, 44, 5 %-a mindössze általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A fent bemutatott táblázatok segítségével, elsősorban azt próbáltam érzékeltetni, hogy az alkohol, valamint a kábítószer külön-külön valamint együttesen, milyen hatást fejt ki fogyasztóira, és mint globálisan, mi jellemzi ezt a területet. Mindezek után a tényleges bűncselekményekre kell a figyelmet összpontosítani. Azt azért nem szabad elfejteni, hogy a bűncselekmények elkövetését nagymértékben befolyásolja az elfogyasztott mennyiség, valamint a fogyasztó szervezete. A már említett fogyasztói csoportokra illetve az ott kifejtettekre utalva egyes elkövetők tekintetében az egyszeri és minimális fogyasztás is elegendő ahhoz, hogy reális ítélőképességét elveszítve rossz döntéseket hozzon vagy éppen törvénybe ütköző módon cselekedjen.33

33

2012-es éves jelentés EMCDDA számára

51

5. 2. 3. A kábítószer hatása a szervezetre és ennek következtében kifejtett cselekményekre 

Depressziós hatás: a központi idegrendszer reagálását lassító, tompító hatás.

Szomorú, levert hangulatot, szorongást, félelmet, feszült idegállapotot, nyugtalanságot, pánikérzetet, a drog utáni sóvárgást előidéző érzelmi állapot. 

Stimuláló hatás: egyes érzékszervi funkciókat ingerlő, idegrendszeri reagálást

gyorsító, „felpörgető” hatás. Itt jelenik meg leginkább a reakcióképesség radikális eltorzulása. A reális ítélőképesség megszűnik létezni. Ennek a hatására követik el az erőszakos bűncselekményeket. 

Hallucinogén hatás: a központi idegrendszerben okozott fizikai és pszichikai

változás, amely érzékcsalódásokat, rövid ideig tartó és a valóságban nem létező dolgok valóságként történő megélését jelentő úgynevezett színes, álomszerű látomásokat okoz (pl. a repülni tudás, a természetfeletti fizikai erők meglétének érzete). A hallucináció megannyi formája jelentkezhet. Olyan, nem valós dolgokat, egy álomszerű világot teremt maga köré, melyben negatív megnyilvánulások, támadások is helyet kapnak. Ebben a kategóriában már helyet kap, a testi sértés, de akár az emberölés bűntette is. 

Pszichotróp anyagok: kábítószerként nyilvántartott, de gyógyszerként is

alkalmazott mesterséges anyagok.34 Az elkövetett bűncselekményeknek a köre, leggyakrabban a vagyon, a közlekedési, illetve a személy elleni bűncselekményeknek a köre. Mindezeken belül a lopás, testi sértés, szeméremsértés, garázdaság, rablás, járművezetés ittas vagy bódult állapotban. A garázdaság tekintetében mutatkozik a leggyakrabban az ittas állapot, vagy a kábítószer hatása. Az alanyok tekintetében az agresszivitás és az erőszak dominál. A fiatalkorban megnyilvánuló agresszivitást két nagy csoportra lehet osztani, a verbális és a nem verbális kategóriákra. A nem verbális közé sorolhatjuk többek között a rángatást, a lopást a verekedést, a rongálást, illetve itt jelenik meg a kirekesztés is. A verbális foglalja magába az ordibálást, kiabálást, káromkodást, a gúnyolást és többek között a sértegetést. Egy aktív, cselekvésben megnyilvánuló és egy passzív, inkább lelki bántalmazásban kiteljesedő deviancia figyelhető meg.

34

Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk) Kriminológia Szakkriminológia 481.o – 495.o.

52

Az elkövetés helye leggyakrabban szórakozó helyek, iskolák, közterületek. A szórakozóhelyek esetében a korhatár ellenőrizetlensége miatt, ma már a fiatalok könnyen és gyorsan jutnak kábítószerhez valamint alkoholhoz. Ha még is akadályba ütköznek, akkor egy felnőtt korút segítségét kérik. A közterületen elkövetett bűncselekmények esetében, a közterülethez tartozó szobrok, padok, buszmegállók, szeméttárolási eszközök válnak áldozattá. Itt a cselekmény szorosan összefügg, és egyben áthajlik a rongálás törvényi tényállásába. A közriadalom keltése, a közbotránkoztatás azonban elegendő ahhoz, hogy már az a tizenéves fiú vagy éppen lány elkövetővé váljon. A kábítószer vagy alkohol hatására elkövetett bűncselekmények alanyai leggyakrabban fiúk, akik többek között a csoportos elkövetési módot választják. Mint egyfajta bandákba, klikkekbe tömörülve jelennek meg a bűnözésben. Ezen deliktumok leginkább halmazatban kerülnek megvalósításra. Mint például garázdaság és testi sértés, garázdaság

és

lopás.

Növekvő

tendenciát

mutat

továbbá

az

úgynevezett

kortársagresszió. A kábítószer-és alkoholfogyasztás a fiatalkorúak tekintetében a legveszélyesebb és a problémák egyik alapvető veszélyforrása. A törvények szigorítása nem elegendő arra, hogy elejét vegyék a fiatalok túlzott fogyasztásának.

53

6.

KITEKINTÉS,

AVAGY

AZ

ALKOHOL

JELENLÉTE

A

KÁBÍTÓSZEREK MELLETT A kábítószer mellett fontos megemlíteni egy másik legálisnak vélt káros tényezőt, az alkoholt. Mind a statisztika által megállapított tényekre, mind pedig az általam kialakított és helyesnek vélt koncepciókra alapozva az alábbi okok miatt tartom szükségszerűnek az alkohol megemlítését. Egyrészt köztudott az a megállapítás, miszerint a mai tizenévesek a bűncselekményeket többségében ittas, bódult állapotban, vagy kábítószer hatása alatta valósítják meg. Másrészt nem titkolt tény, hogy ezen fiatalkorúak előszeretettel és nagy mennyiségben fogyasztanak alkoholt. Harmadrészt, előszeretettel fogyasztják egyszerre a kettőt, remélvén, hogy ezzel, még jobb hatást érnek el. A jogesetek döntő többségében az elkövetőknél az alkohol és kábítószer kimutatható. A szórakozásnak ma már elengedhetetlen kelléke. A következőkben bemutatott diagramok ábrák, azt mutatják, hogy mennyire és milyen szinten állnak kapcsolatba a dolgozat szereplői az alkohollal. Elsősorban a közelmúltra vonatkozó adatokat ismertetném, a vizsgált időpont: 2004. Hogy a folyamat egyértelmű legyen, azt kell megnézni, hogy mennyi az alkoholfogyasztás mértéke a vizsgált korosztálynál. A hetente többször fogyasztók száma 1997-ben mért adatokhoz képest sajnos elég nagy %-kal megnőtt.

12. ábra: az alkoholfogyasztás gyakoriságának időbeli változása

54

Azonban megállapítható annak a ténye, hogy a kipróbálók vannak többségben, ami némi pozitív képet ad számunkra. A részegség, mint állapot, 1997-hez képest legtöbb esetben növekedett. A legtöbb %, a legalább havonta egyszeri részegségnél figyelhető meg. Ez akár jelentheti azt is, hogy minden hétvégén önfeledten az alkohol mámorába hajszolja magát, mit sem tudván arról, hogy valójában mit is cselekszik.

13. ábra: a részegség gyakorisága

14. ábra: az alkoholfogyasztás miatt előforduló problémák megoszlása

Ebben a táblázatban azt figyelhetjük meg és számunkra, ami releváns, hogy milyen hatása volt a fiatalkorúak viselkedésére az alkohol. Ennek következtében 4,2%-nak problémája volt a rendőrséggel, 7% létesített alkoholos befolyásoltság alatt később megbánt, 4% védekezés nélkül teremtett szexuális kapcsolatot, 8% nyilatkozott úgy, hogy az alkohol-fogyasztás következtében rongálást követett el közterületen.

55

A fiatalok 10% vált bűncselekmény áldozatává az alkoholfogyasztás következtében, közel azonos arányban követtek el szabálysértést, bűncselekményt az ital miatt. Közel huszaduk olyan alkalmi kapcsolatot teremtett, melynek következményei egész életükre hatással lehet. A középiskolások 11% nyilatkozott úgy, hogy az alkohol hatására veszekedésbe, 6% pedig dulakodásba keveredett. 7,3%-nak volt balesete az alkoholfogyasztás miatt, tizedüket ittas állapotában meglopták. 35 „De miért rúgtad szét a kukákat?” - Kérdés. „Nem tudom… az volt közel…” - Válasz. „Akkor este, amikor a barátoddal összevesztetek, akkor ő volt közel?” - Kérdés. „Hát, valami olyasmi, de ő is részeg volt.” - Válasz. „Nem nagyon tudtátok, hogy hol vagytok, igaz?” - Kérdés. „Nem mert annyit ittunk…” - Válasz. (egy garázdaságot elkövetett 17 éves fiú nyilatkozata)

35

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/2/vedelem.htm

56

7. BŰNMEGELŐZÉSI STRATÉGIÁK A FIATALKORI BŰNÖZÉS ELLEN A bűnmegelőzés tekintetében Beccaria vallotta azt, hogy jobb a bűncselekményt megelőzni, mint azt megbüntetni. A jogtudós szerint a legjobb módszer, hogy előbb a bűncselekményt fel kell tárni, fel kell deríteni, majd meg kell büntetni. A mai megfogalmazás tekintetében egy sokszínű fogalomról van szó. Bűnmegelőzésnek minősül a legáltalánosabb értelembe „minden olyan tevékenység, legyen az egyéni vagy csoportos, magán vagy állami, amely egy vagy több bűncselekmény bekövetkeztét megakadályozza” (Brantigham and Faust 1976 284). Míg az Európai Unió által használt megfogalmazás értelmében, a bűnmegelőzés „minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása, történjék a bűnalkalmak csökkentésével, bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklésével, vagy az áldozattá válás megelőzésével”. A kriminológia és a kriminálpolitika együttes munkája az, ami a bűnmegelőzést megalkotja. A megelőzés az adott bűncselekmény, - jelen esetben a kábítószer deliktumok - minden egyes szereplőjével és elemével kíván foglalkozni. Komplex módon vizsgálódik, hogy egy általa helyesnek vélt koncepciót tudjon kialakítani. Az önnön maga felé támasztott követelmény, hogy egyszerre rövid – közép - és hosszú távon reprezentáljon eredményt. Hazánkban a bűnmegelőzési programok kiírásáért és azoknak koordinálásáért 2011-ig az Országos Bűnmegelőzési Bizottság volt a felelős. Ezt napjainkban átvette a 1087/2011 (IV. 12) Kormányhatározat alapján a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács. A Tanács feladatául tűzte ki az újabb stratégiák kidolgozását és azoknak összehangolását. A bűnmegelőzés két tudományágból dolgozik. Az egyik a társadalomtudomány, amely segítségével az eszközöket kínálja fel, míg a másik maga a büntetőpolitika és büntető igazságszolgáltatás.

57

A bűnmegelőzés megértése érdekében elsősorban a rendszerét kell ismertetni és értelmezni. 7. 1. Rendszer típusok A három szintű modell: az első szinten helyezkedik el az elsődleges prevenció, melyben a társadalom egészére kiterjedő beavatkozási formákat értjük. Idetartozik többek között a társadalmi integráció, kohézió erősítése, a jól működő társadalmi igazságszolgáltatás, az ágazati politikák együttműködése stb. A következő szinten, azaz a másodlagos prevenció szintjén egy célirányosabb beavatkozást figyelhetünk meg. Még mindig nem jelenik meg a tényleges bűnelkövető, de már a deviáns magatartás vizsgálata kerül a prevenció központjába. A veszélyeztetettség kezd előtérbe kerülni. Fiatalkorúak esetében az iskolakerülés, a kábítószer kipróbálása, az alkoholfogyasztás. Harmadlagos prevenció tekintetében már a tényleges elkövetőkre orientálódik a figyelem. A cél a visszaesés elkerülése. Itt realizálódik a fogalom valós értelme. A háromszintű modellen kívül, más és más központú megelőzési programok kerültek megalkotásra. A büntető igazságszolgáltatáson keresztül történő megelőzés elsősorban a büntetőjogi szankciók illetve a bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás által kialakított megelőző hatást értjük. A kockázatközpontú megelőzés tekintetében egy olyan bűnmegelőzéséi javaslatok gyűjteményéről van szó, ahol az egyéni életútra koncentrálva törekednek az elkövetés megismétlésének megakadályozására. Személyiségenként eltérő a javaslat. A deviancia és egyéb zavarokra koncentrálva állítja fel hipotézisét. Szituációs és áldozatközpontú megelőzési stratégiák, melyek a közvetlen veszélyhelyzet elhárítására összpontosítanak, mint egy önvédelmi tréninget mutat és kínál fel alanyai számára. A fiatalkori bűnözés tekintetében a kockázatközpontú bűnmegelőzésnek van leginkább helye. Egyénekről és egyéni életutakról van szó, eltérő okok és okozati összefüggések figyelhetők meg az ő esetükben. Helyén való az a vélekedés miszerint, az eltérő viselkedési formák valóban eltérő segítséget és megoldást igényelnek. Mindezek függvényében joggal állapítható meg annak a ténye, hogy a feladat elvégzése és a megfelelő koncepciók kialakítása miért is igényel megannyi szakmai hozzáértettséget.

58

A bűnmegelőzés egyik legfontosabb eszköze mindmáig a bűn felderítése és annak felelősségre

vonása.

Véleményem

szerint

is,

akkor

lehet

elejét

venni

a

bűncselekmények sorozatának, ha az ellen megfelelő szigorral lépünk fel. A más által elkövetett bűncselekmények megfelelő büntetése jelentse számunkra a prevenciót. Sajnálatos ténymegállapítás az, hogy önmagába a Büntető Törvénykönyv nem elegendő a bűnözés visszaszorítására. Ezért szükségesek az átfogó bűnmegelőzési programok megszövegezése és azoknak mások tudomására adása. Mindezek alapján nem elegendő megírni, hanem megfelelő módon a társadalom egészének tudtára kell adni. A bűnmegelőzéssel kapcsolatban megalkotott stratégiák, koncepciók, javaslatok bevezetői is azt hangoztatják, hogy az abban megírtak megvalósításához nélkülözhetetlen az összefogás és a szervezeti összehangoltság. A bűnmegelőzési koncepciók alakítói egy elég komoly problémával találták magukat szembe a XX. század végén valamint a XXI. század elején. A bűnözés száma és formái növekvő tendenciát mutatott, s melynek változásával a gondolkodás is egy teljesen más irányba mozdult el. A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy a fiatalkori bűnözés és deviancia százalékos aránya emelkedett a leginkább. Ennek következtében, ha nem is teljesen új alapokra helyezve, de megfelelő változtatásokkal át kellett értékelni a bűnmegelőzés meglévő tartalmát és annak célját. A fiatalkorúak esetében, azonban veszélyes a beavatkozás. Vannak olyan alapvető helyzetek, mely esetében etikai szempontból nem megengedett vagy éppen nem tanácsos beavatkozni. Ezt a problémát leginkább a családon belüli erőszak idézi elő. A magyarázat mindössze annyiban áll, hogy a társadalom azon legkisebb egysége, mely igencsak érzelmi és egyfajta bizalmi szálakon nyugszik. A fiatalkorúak bűnözésének hátterében a gazdasági, társadalmi okok mellett, meghatározó mértékben mégis családi problémák, okok állnak. Azonban ez a szociális közeg, kívülálló számára nem feltétlenül enged beleszólást és betekintést a problémák megoldása érdekében. A kellő időben történő beavatkozás az, amely megfelelő eredményeket érhetne el, hiszen az adott stádium korai szakaszában próbál prevenciós hatást elérni. Az adott programok kialakításánál

azonban

az

Európai

Unió

által

megszövegezett

gyermekjogi

egyezményeket is figyelembe kell venni. Ezért üközik kellő nehézségbe a bűnmegelőzés koncepciójának kialakítása a fiatalkorúak tekintetében. Ha azonban megfelelően használjuk, a lehetséges programokat számos eredményre tehetünk szert.

59

7. 2. Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Hazánkban

a

bűnmegelőzés

egyik

fontosabb

dokumentuma,

Társadalmi

a

Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája, melyet 2003-ban fogadtak el. Ennek az egyik prioritása a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése. A koncepciók megalkotásában fontos szerepet játszik többek között az egészségpolitika, szociálpolitika, családpolitika, ifjúság-és sportpolitika, a nevelés-és oktatás politika, a kulturális politika. Ezen komplexitás továbbra is azt ábrázolja, hogy a fiatalkori bűnözés összetett heterogén szerkezet, melyre a megoldás is szerteágazó. Ezt a hibát nem lehet egyetlen szemszögből megvizsgálni, nem lehet egyetlen szakmai hozzáértettséggel megoldani. A stratégia a következő feladatokat tűzi ki célul:  egy intézményes együttműködés kialakítása, mely megjelenik a rendőrség, az ügyészség, a megyei pártfogó felügyeleti szolgálat, a gyámhivatalok gyermek-és ifjúságvédelmi koordinátorai, valamint az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi fórumai között  a gyermek-és fiatalkorúak marginalizálódásának megelőződését szolgáló jelzőrendszer, korai pszicho szociális beavatkozási programok megszervezése  az életmódjukban deviáns jellegzetességeket mutató (mint például alkohol, drogfogyasztás)

gyermek-és

fiatalkorúakat

magatartásformák

tanúsításától

vagy

a

a

súlyosabb

bűncselekmények

deviáns

elkövetésétől

visszatartó, segítő intézményrendszer kialakítása és fejlesztése. A fent felsoroltakon kívül, lényeges szerepet kap a család-és szociálpolitika is. A stratégia megjelöli ezeken belül azokat a fontosabb feladatokat, mely a gyermek-és ifjúságvédelmet szolgálja, ezzel próbálva elejét venni a bűnözésnek. A szegénységben nevelkedett fiatalok segélyprogramjai, az otthon nélkül maradt családok átmeneti elhelyezése, a szakemberek beavatkozásai, amelyek a megfelelő időpontban még segíthet a visszafordulásban. A család védelme illetve a családi problémák, konfliktusok megfelelő szinten való kezelése, elsősorban azért számottevő, mert pontosan ennek az érzelmi szálakkal átszőtt közegnek kellene a problémákat megoldania. A családi konfliktusok, mely legyen akár, gazdasági, szociális probléma, annak a nem megfelelő módon történő kezelése az, amely a jövőbeli problémákat előidézi. Az átképzési programokkal, ingyenes tanfolyamok indításával és munkahelyteremtéssel, az iskolában átélt kudarcok, a tanulási nehézségek leküzdhetővé válnak.

60

A gyermekvédelmi politika és a bűnmegelőzés a mai megfogalmazás tekintetében szoros összefüggésben van egymással. A törvényi tényállások módosításánál, a gyermekvédelmi törvények és egyéb más jogszabályok határozatok élveznek elsődlegességet. Azaz a gyermeki jogok egyfajta keretet adnak és állítanak fel a büntető igazságszolgáltatás számára. A Bűnmegelőzési Stratégia ennek megfelelően abból a koncepcióból indul ki, hogy hazánkban a bűnmegelőzés ebben a tárgykörben a gyermekvédelmi rendszerre és annak intézményeire illetve az intézmények által végzett feladataira épül. A megelőzési szakaszok a már említett családsegítésnél kezdődnek. Ebben az estben, bár egyfajta állami beavatkozásról van szó, de reális értelme és lényege abban mutatkozik meg, hogy a szülői kötelezettségeknek eleget nem tevő szülő, egy meghatározott szinten veszélyezteti gyermekét. Ebben a korai stádiumban, ha felfedezésre kerül a probléma, akkor meghatározott eszközök segítségével csökkenthető lenne a bűnügyi statisztika. A gyermekvédelemre mindezek következtében nem szabad úgy tekinteni, mint a közigazgatás egyik szakigazgatási ágára, hanem a bűnmegelőzés első és egyben legfontosabb tartó pillérjére Összefoglalva megállapítható, hogy a gyermekvédelem legfontosabb feladata a család gondozása-nevelése, illetve a gyermekés fiatalkori deviáns magatartások kezelése.36 A bűnmegelőzés a fent leírtakon túlmenően, további két kérdéskörrel foglalkozik. Egyrészt a már említett bűncselekmény felderítésével, illetve a már felderített deliktum jövőbeli hatásával is. A szankciók nemcsak abban az adott időben fejtik ki hatásukat az elkövetőre, hanem tényleges súlya a jövőre való tekintettel realizálódik. Ez a fiatalkorúak esetében számottevő, hiszen egy 16 éves fiatal előtt még ott áll az egész élet. Már egy vétség vagy éppen egy szabálysértés is elegendő lehet ahhoz, hogy a jövőről szőtt tervek szertefoszlódjanak. A vizsgálat elsődlegesen a bűncselekmények pszichológiai hatását veszi szemügyre. A Stratégia egy igen komplex és nehéz feladatra vállalkozik a felderítések és vizsgálatok körében. A fiatalkorúak elkövetővé válásának útja meglehetősen sokrétű. Azonban már megállapításra került az a tény, hogy maga a bűnmegelőzés is több tudomány és szakágak segítségével operál. Így a fiatalkorúak tekintetében ez a tevékenység osztott feladatként értelmezhető.

36

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzetközi Stratégia 2003

61

Összefoglalásképpen

elmondható,

hogy

a

fiatalkorúak

bűnmegelőzése

a

gyermekvédelemmel mutat harmonizációt, vizsgálatát és annak következtében kialakított programjait, terveit a kriminológia és egyéb más tudományágak segítségével végzi

el,

háttérben

hagyva

a

büntető

jogot

és

az

ott

megfogalmazott

magatartásformákat. Mindezek tükrében a leggyakrabban alkalmazott technikák:  szociális törvény rendszerébe tartozó ellátások  gyermekvédelem a közoktatás körében  a gyermekek családjogi-és gyámügyi védelme  igazságügyi gyermek-és ifjúságvédelem  fiatalok munkaügyi védelme A gyámügyi rendelkezésekkel való szoros kapcsolata, egyrészt a közigazgatásban már rögzített rendelkezésekre vezethető vissza, másrészt egy magánjogi szabály is meghúzódik, bár felületesen, de még is párhuzam állítható. A kiskorú jogainak elsődlegessé, mint alapelv, teljes értelmét a családjogban fejti ki. Ott a leggyakrabban a tartás, a tartósa nevelésbe vétel, átmeneti nevelésbe vétel, illetve gyámság, gondnokság esetében válik szükségszerűvé. A bontóperekről azonban nem szabad megfeledkezni. Ebben a kontextusban a házasság felbontása – és legyen szó békés vagy éppen kellő negatív identitásokkal átszőtt – a gyermek számára mindenféleképpen egy törést eredményez, egy csalódást generál, mégpedig az emberi kapcsolatokba vetett hitében. Itt jeleníthető meg a kriminológia és a magánjog által megállapított tények közötti kapcsolat. Ebből gondolatmenetből lehet lekövetkeztetni azt, hogy nemcsak a különböző gyermekjogi egyezmények nehezítik meg a büntető jogi jogszabályalkotást, hanem a magánjog kodifikáció ezen része is, kellő határt szab. A Stratégia végezetül megemlíti a látens bűnözés alapvető problémáit. A kriminológia által megfogalmazott látens bűnözés, a fiatalkorúak tekintetében nagyobb arányban jelenik meg. A látens bűnözési funkcióval elsődlegesen a bűnelkövetés kockázatát próbálják csökkenti. Ezzel párhuzamosan a felderítés háttérbe szorul. Az explicit bűnmegelőzési funkció, amely több lehetőséget is tartalmaz. Az explicit jelleg ebben az esetben azt jelenti, hogy a bűnismétlés és az elkövetővé válás megelőzése az elsődleges cél, de ezt külső intézmények közreműködésével valósítja meg. Elsősorban a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és az oktatási intézmények közbenjárásával realizálja az írásban megfogalmazott elképzeléseit. 62

A Stratégiában rögzített bűnmegelőzési koncepció a fiatalkorúak tekintetében elsősorban a gyermekvédelembe helyezhető. Egy szoros kapcsolat, mely rendkívül összetett. Összefoglalva a Stratégiában írottak alapján tény és való, hogy a fiatalkori bűnmegelőzés mellett, a hangsúly egyúttal a gyermekek jólétére és egészséges fejlődésére is irányul. A speciális szolgáltatások és szolgálatok jelenléte mérvadó. Ahhoz, hogy a 2003-as Stratégia még hatékonyabb legyen, egyre több és több speciális rendszereket kell létrehozni, mint például a szociális zavarokkal küzdő fiatalok segítsége. A gyermekvédelem, mint bűnmegelőzés mellett, a tanulmány külön fejezetben taglalja és részletezi az oktatási intézmények szerepét a bűnmegelőzésben. Ahogy ott is olvasható, az iskola nem egy levegőben függő valami, hanem a társadalom szerves része. Egy olyan intézményről van szó, ahol a diák minden nap nevelésben részesül. Legyen az általános iskola, vagy középfokú intézmény, itt tanulnak meg igazán a társadalomba beilleszkedni. Az intézmények nevelési moráljuk, a pedagógusok elhivatottsága nagymértékben befolyásolja a fiatal fejlődését. A legapróbb konfliktusok nem megfelelő módon való kezelése negatív eredményekhez vezethet.37 7. 3. Az EMCDDA 2012-es drogjelentésben nevesített bűnmegelőzés. Különös tekintettel a kábítószer bűncselekményekre A legtöbb kábítószer-bűnözés megelőzését célzó program drog prevenciós programok részeként vagy általános programok részeként kerül lebonyolításra. A jelentés alapján. 2011-ben a különböző prevenciós koncepciók közel 34 000 általános iskolához illetve 4 500 középiskolához jutottak el tematikus jelleggel, ennek keretében például a DAD illetve az Ellen-SZER programok. Mindkét program egyik alapvető eleme a kábítószerekkel kapcsolatos megelőző, ismeretátadó és interaktív foglalkozás. Ezen kívül színesítik és a programot szakemberek előadásával, ami már nemcsak az iskolákon belül, hanem más intézményekben, előadásokon is egyre gyakoribb. Az előadások

mellett

kellő

hangsúlyt

helyeztek

a

már

meglévő

szakemberek

továbbképzésére. 2011-ben közel 54 rendőrt képeztek ki a DAD és az Ellen-SZER keretein belül a BM 2012-es jelentése alapján.

37

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzetközi Stratégia 2003

63

NE TEDD! NE TŰRD! címmel jelent meg az Országos Rendőrfőkapitányság drog prevenciós programja, melyben elsődlegesen az iskolai erőszakkal foglalkozik. Hogy a hatás megfelelő legyen különböző dráma előadásokkal érzékelteti a jelenlévőket és érdeklődőket az erőszak formáiról és annak hatásáról. A rendőrség berkein belül, említést érdemel a Rendőrség-történeti Múzeum, ahol a tárlatvezetések

mellett,

különböző

előadásokkal

mutatják

be

a

kábítószer-

bűncselekmények alanyait, elkövetési magatartásait, módokat és természetesen a szervezetre gyakorolt különböző hatásait. Fontos megemlíteni továbbá a SZIGET fesztiválon felállított bűnmegelőzési sátrat. Itt leginkább a kábítószer és alkohol képezi a tanácsadások és beszélgetések tárgyát. Véleményem szerint, pontosan ezen fesztiválok alkalmával még erősebb jelentése van ezeknek a szereknek. A fiatalok is napjainkban szórakozások alkalmával fogyasztanak alkoholt és kábítószer. A cél természetesen itt is az elrettentés, életszerű példákkal demonstrálva, de a a fiatalok nyelvén közelíti meg ezt a témát. Az Életrevaló Karitatív Egyesület, a BRFK-val együttesen elindított kábítószeres kisfilm készítő versenye napjainkra országos szintre nőtte ki magát. A versenybe kizárólag 35 év alatti személyek vehetnek rész, 5 perces vagy 45 másodperces filmekkel. A film műfaja és a felhasznált eszköz a téma szempontjából nem releváns. A cél a közönségnek átadott üzenet. A nyertes kisfilmet DVD és sokszorosított formában a rendőrséghez juttatják, aki továbbítják a különböző szervezetekhez és intézményekhez. A kisfilm üzenetének és tartalmának ezáltal kellőmódon elrettentőnek kell lenni, így tehát egyetlen valódi kritériuma a versenynek a prevenció.38 7. 4. Jó Gyakorlatok – Good Practice Kornis Klára Gyermekotthon és Szakiskola Az intézmény elsősorban az alkohol-és kábítószer függőségben szenvedett fiatalokkal foglalkozik.

38

2012-es éves jelentés EMCDDA számára

64

A tevékenység első fázisa a megfigyelés, melynek célja a problémák feltárása. Mindezek alapján kerül kiválasztása az az eszköz, mely segítségével a probléma megoldhatóvá, kezelhetővé válik. Megfigyelésre kerülnek többek között az alábbiak:  a fiatal által megfogalmazott probléma természete, jelentősége  mi előzte meg mi váltotta ki a függőséget  tett-e valamilyen erőfeszítéseket a probléma megoldására  mennyire együttműködő  milyen a sérülésének a mélysége Ezt követően a deviáns magatartások kerülnek minősítésre. Az ok. okozati összefüggések feltárása az elsődleges cél.  életvezetési zavarok, sodorhatóság  kezdeményezőkészség hiánya  érzelmi depriváció  agresszió  önértékelési zavar  fejlődési retardáció A feladatok közé tartozik többek között a fiatalok önbecsülésének és önbizalmának a fejlesztése. A célok között az ismétlés elkerülése, a teljes gyógyulás és a reszocializáció jelenik meg. A személyiség feltérképezésében az úgynevezett EuroDAD módszert alkalmazzák. Az eredmények magukba foglalják az iskolában való szereplésüket, bűnözéssel való kapcsolatukat, egészségi állapotukat, a családi helyzetüket. Az ide bekerült fiatalok nagy része iskolakerülő, nehezen tud társas kapcsolat teremteni, és a bűnözési statisztika is nagy arányban jelenik meg náluk. A bűncselekmények elkövetésében szerepet kap az alkohol és a kábítószer. 39 Drogprevenciós kortárssegítő tréning A tréning célja az, hogy olyan fiatalokat és felnőtteket képez, akik a bajba került fiatalokon kellő mértékben tudnak segíteni. Elsődlegesen kortársakat szerepeltet a tréning alatt, azaz az elkövetőkkel azonos korosztályt célozza meg.

39

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László

65

A program célja ezzel az, hogy azok a fiatalok, akik részt vesznek ezen a tréningen, a hasonló, de függőségben szenvedő, vagy bűncselekményt elkövető kortársaikon segítsen. Így próbálnak hatékonyabb eredményeket elérni A fiatal kortársak szakellátásban, szakszerű tréningben részesülnek. Természetesen a koncepció, akkor hatásos, ha évente legalább egyszer megrendezésre kerül és a célközönség elsősorban oktatási intézmények, ahol a segítséget kérők és adók egy helyen találhatók. A kortárság azért is fontos, mert a problémákat jobban megértik, és a más módszerrel történő feldolgozás hasznos példa lehet. Az egykorúak, ha nem is teljesen, de erősebben tudnak hatni egymásra.40 Pressley Ridge Alapítvány magatartásmódosító programja Nicholas Hobbs Phd a The Troubled and Troubling Child című munkájában dolgozta ki. A program magatartás problémával küzdő fiatalokkal foglalkozik. Az elv, mely a koncepciót teljes egészében vezérli, megkülönböztetés tilalmának az elve. Ez annyit jelent, hogy bár magatartás zavaros, de még sem különböztethető meg a másik gyermektől. RE-AD névvel ellátott program lényege az, hogy a probléma és a problémás magatartás nem a gyerekekből fakad. A rosszul működő ököszisztémára utal. Mindezek alapján megfelelő segítséggel ki tud tanulni ebből. A legfontosabb feladatok mindezek alapján:  kezelés, az aktív tanítási és tanulási folyamat  tanár illetve nevelő szerepét szakembernek kell betöltenie, szakembereknek azok, akik a foglalkozásokat megtartják, döntéseket a gyerekek nem hozhatnak maguk  nyelvhasználat, mely befolyásolja a kultúrát. A nevelés oktatás nyelve kerül előtérbe, amellyel az erősségekre kell koncentrálni

40

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László

66

Szigorú alapelvek, melyek a programot irányítják  az életet a jelenbe éljük  a bizalom  a hozzáértés szükségszerű  az idő a szövetségesünk  az önkontroll tanítható  az intelligencia fejleszthető  az érzéseket táplálni kell  a közösség fontos a gyerek és a fiatalok számára  a gyermek az örömtől fejlődik. Mindezek alapján 3 nagy célcsoportot kell megemlíteni. Az egyéni célokat, amelyek, azaz a tanulók saját céljai, a csoportos célokat, melyeket együttesen kell meghatározni, és végül pedig gyakorlati célok, ami majd a jövőbeli munkával kapcsolatos. 41 Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, a Jóvá Tett hely és a Váltó Sáv alapítvány A programok részletes ismertetése előtt, fontos megemlíteni néhány, a téma szempontjából releváns tényeket. A bűnügyi statisztikákat figyelembe véve hazánkban az elkövetők többsége a 18-39 éves férfiak. Ezt az állapotot tovább rontja annak a ténynek a megállapítása, hogy az elmúlt években, pontosabban 2008 környékén, az elkövetői oldalon egyre nagyobb százalék jelent meg a fiatalkorúak tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az első elkövetés, közel 14 éves korra tehető, melyet az a megállapítás követ, hogy több 18 év körüli fiatal több bűntényesnek minősül. Az életkori belépés rendkívül alacsony. A cikk írója, Kovács Anna, azt kívánja szorgalmazni, hogy a prevenciónak kell nagyobb szerepet tulajdonítani, a bűnmegelőzést kell erősíteni, mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten. Maga a bűnmegelőzés egy társadalmi összefogásban nyer érvényesülést. A dokumentum átfogó célkitűzésként konstatálja a következőket, miszerint: „a partnerség megteremtése a társadalmi bűnmegelőzés szereplői között”. A partnerség, tehát az együttműködés egy közös cél elérése érdekében.

41

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László XI. évfolyam

67

Nemzetközi szinten az AGIS-program, az amely egy szisztematikusan, több szinten közelíti meg a bűnmegelőzés tényét és fekteti le az általa alkalmasnak talált eszközöket. Regionális, helyi és nemzetközi kapcsolatok kialakítására törekszik. A Hippocratesprogram

az

tagállamokra

szűkíti

koncepcióját.

Célja

a

szervezett

bűnözés

megakadályozása. A Magyarországon belül kidolgozott programok szintén az együttműködésre orientálják figyelmüket, amely egyaránt érvényesül a Kormányra, minisztériumokra, a hatóságokra, a tudomány képviselőire, a közösségi valamint a civil szervezetekre, az üzleti szektorra, az egyházakra és a magán emberekre is. A tanulmány első részében azon intézmények kerülnek bemutatásra, ahol a munka középpontjában a bűnmegelőzés áll. 42 A Váltó-sáv alapítvány Az alapítvány, olyan fiatalkorúaknak és egyúttal fiatal felnőtteknek próbál segítséget nyújtani, akik börtön büntetésüket tölti vagy már letöltötték. A feladat célja, a börtön utáni életre való felkészítés, a társadalomba való beilleszkedés. Ezekbe beletartozik, többek között az érettségire való felkészítés, az oktatás, a mentálhigénia fejlesztése. A Váltó-sáv alapítvány munkája, olyannyira ismertté vált, hogy az elítéltek ma már önmaguktól keresik fel. 43 A Jóvá Tett Hely 2003-ban, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt pályázat útján jött létre. A pályázat egyik nyertese az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának Fővárosi Hivatala lett. Ezen kereten belül jött létre a Jóvá Tett Hely Képzési, Támogató és Szabadidő Központ. A Központon belül számos csoportfoglalkozás segíti a fiatalokat. Agressziókezelő-önismereti tréningekkel javítják a problémás fiatalok magatartását javítani.

42

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László XI. évfolyam

43

Család Gyermek Ifjúság 2008/3. szám XVII. évfolyam Kovács Anna írása

68

További programok:  szociális készségfejlesztő csoportos foglalkozások  konfliktus kezelői készség  felelősség, empátiajavítás (elsődleges társaikkal szemben, és a környezetükre való tekintettel)  problémamegoldás, kommunikációfejlesztés  önbizalom fejlesztés  jóvátételi konferencia, ennek az alapvető lényege az, hogy a konzultáció a sértett, az áldozat és azok családjai között zajlik le. Egy,a résztvevőktől független személy bonyolítja le. Célja, az elkövető által okozott sérelem helyreállítása, megbánása, jóvátétele  családi döntést hozó csoportkonferencia. Általában erre akkor kerül sor, ha a fiatalkorú magatartása, az általa elkövetett bűncselekmény hátterében családi problémák állnak. A konferencia lényege az, hogy a megromlott családi kapcsolatokat helyreállítsa, a passzív agressziót feloldja.  a közösségi jóvátétel, ahol a fiatal elkövetők saját maguk teszi jó, az általuk elkövetett bűncselekménnyel okozott károkat  pszichológiai tanácsadás  szabadidős programok44 Fiatalkorúak pártfogó szolgálata A pártfogó Felügyeleti Szolgálatot a bűnmegelőzés szempontjából fontos szerepet tölt be. A pártfogó felügyelet tevékenységét a 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet szabályozza, mely egyaránt szól a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról. A rendelet részletesen kívánja szabályozni, mind a pártfogó és pártfogoltja jogait és kötelezettségeit, mind a kötelezettségek megszegésének lehetséges következményeit, illetve az egyes végrehajtási szabályokat. A pártfogó felügyeletet, mint fogalmat megvizsgálva érdekes megállapításokra tehetünk szert.

44

Család Gyermek Ifjúság 2008/3. szám XVII. évfolyam Kovács Anna írása

69

Pártfogó, aki véleményem szerint megpróbál segíteni, felügyelő, aki határozottan arra törekszik, hogy a fiatalkorú lehetőség szerint ne kövessen el újabb bűncselekményt. Egy személyben jelenik meg, egy aggódó, de mégis a pártatlanság és a függetlenség elveit deklaráló személy. Megfigyelőként tapasztalhattam azt, hogy ezen tisztség betöltése, nemcsak egy munkakör, amit napi 8 vagy akár több órában végezendő el. Kellő odafigyeléssel, meghatározott hangsúllyal és oda illő kommunikációval próbálja azt a látszólagos bizalmat kelteni pártfogoltjában, amelynek következtében, törekszik arra, hogy társadalmunk fiataljaiba a törvény iránti tisztelet felkeltse, ember társaival szemben humánus, tisztességes módon viselkedjenek. A helyszínen megfigyeltek alapján, számomra egyértelművé vált az a tény, hogy ha már a nevelés - és legyen az akár pedagógusi, vagy szülői nevelés - kellő mértékben kisiklott, akkor ők, a pártfogó felügyelők - és nem az intézmény-, hanem az ő általuk végzett lelkiismeretes nehéz munka az, amely próbálja ezt a kisiklott állapotot helyreállítani. Szakszerűbben kifejezve tevékenységük a következő módon foglalható össze: a 2003. július 1-jei intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a ’70-es évek óta külön rendszerben működő, a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, ezáltal csökkentve a bűnismétlés veszélyét és fokozva az elkövető társadalmi reintegrációjának esélyét. A pártfogó felügyelettel megerősített büntetőeljárásban az alternatív szankciók (például vádemelés elhalasztása, felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, próbára bocsátás) alkalmazása hosszú távon lehetővé teszi a börtönnépesség csökkenését. A Szolgálat célja emellett a sértetti érdekeket is figyelembe vevő helyreállító igazságszolgáltatási eszközök minél szélesebb körű alkalmazása, amellyel hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekménnyel okozott károk mérséklődjenek.

70

2011. január 1-je óta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai felügyeletét országos hatáskörben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja el, a pártfogó felügyelői feladatokat pedig a megyei kormányhivatalokba integrált Igazságügyi Szolgálatok végzik. A pártfogó felügyelők tevékenysége a következőkben foglalhatók össze:  környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény készítése az ügyészségi és bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében (évente átlagosan 15.000 környezettanulmány, és 3.000 pártfogó felügyelői vélemény készítése a büntetőeljárásban érintett személy életviszonyairól, környezetéről, társas kapcsolatairól, valamint az ezekben rejlő kriminogén faktorokról);  büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység, mediáció (évente átlagosan 3.500 ügyben a bűncselekményt elkövető és a sértett mediáción történő személyes találkozásának, a történtek érzelmi feldolgozásának, a konfliktus rendezésének és a jóvátétel kérdésében történő megállapodásuknak az elősegítése, valamint a megállapodás betartásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok);  az alternatív büntetések végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (évente mintegy 40.000 ügyben a pártfogó felügyelet alatt állók kontrollja és támogatása a jogkövető magatartás folytatása, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok megszüntetése érdekében);  a közérdekű munka büntetés végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése (összesen átlagosan 22.000 folyamatban lévő ügyben, a bíróság ítéletében kiszabott büntetés alapján a bűncselekményt elkövető közérdekű, ingyenes munkavégzésének megszervezése és felügyelete);  a szabadulás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, szabadulás után önkéntesen igénybe vehető utógondozás (évente átlagosan 3.000 ügyben segítség nyújtása a szabadságvesztésből szabadulónak és esetenként a családjának a volt fogvatartott sikeres társadalmi visszailleszkedésének elősegítése érdekében).45

45

http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo, valamint 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet

71

A 2012-es drogjelentés alapján a pártfogók szerepe a kábítószer-bűncselekmények esetében az eltereltekre összpontosul. Az általuk kifejtett tevékenységet a 2010-es jelentés 9.3 fejezet tartalmazza, melyek a következők:  esetkezelés során ellenőrző és társadalmi integrációt támogató funkciót látnak el. A kezelés milyenségét, a bűncselekmény és az elkövető jellege határozza meg. Egy egyéniesített kezelésről van szó.  fiatalkorúak és felnőttek esetében alkalmazzák a különböző szociális készségek fejlesztésére irányuló, csoportos esetkezelési foglalkozásokat  alkalmaznak továbbá resztoratív, helyreállító igazságszolgáltatási módszereket. Ilyen lehet például a mediáció, szimbolikus jóvátétel Ezeket a feladatokat az ügyészség állapítja meg. A fiatalkorúak tekintetében ezen módszerek alkalmazása havonta legalább egyszer vagy kétszer kötelező. 46 A bűnmegelőzés szempontjából a Pártfogó Felügyelőknek mindenféleképpen fontos szerepük van. Bár tény és való, hogy ez a fajta segítség kétoldalú. A pártfogó minden erőfeszítése ellenére, ha a másik fél nem mutat együttműködést a prevenció értelmét veszti. Bv. tvr. 92. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy „a pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával segítse annak megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt követhessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéshez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez”47 A pártfogó felügyelők azok a személyek, akik a legnagyobb részét veszik ki a bűnmegelőzés feladatából. Kezet nyújtanak, de kérdés az, hogy elfogadásra kerül-e a segítség.

46

2010-es éves drogjelentés

47

1979. évi 11. tvr. Büntetések és intézkedések végrehajtásáról

72

8. BEFEJEZÉS Dolgozatom címén elmélkedve, mélyen elgondolkodtam azon, hogy lesz-e olyan fiatalkorú, aki az általa elkövetett bűncselekményről, vagy éppen cselekményekről mesélni tud nekem, aki képes lesz a beszélgetés alatt kellő mértékben megnyílni. Nyíltan tud az érzéseiről beszélni, saját magáról mindezek alapján egy reális, kritikus képet adni. Az interjú elkészítése alatt, nemcsak arra törekedtem, hogy megismerjem a fiatalkori bűnözés kriminológia hátterét, keressem az ok-okozati összefüggéseket, hanem célom egyúttal az is volt, hogy ténylegesen megértsem a büntető jog ezen szegmensét. Diplomamunkám címében szerepel a börtön szó. Egy fiatalkorú elkövető esetében ez a fogalom, azonban nemcsak önmagával egyenlő, mint intézménnyel, hanem akár egy javítóintézettel, fogházzal, pártfogó felügyelő szemmel tartásával. Számára börtönt jelent a szülői szigor életben való realizálása, mint például a szobafogság, vagy szabadidejének kellőmértékben történő korlátozása. A szabad élet kulcsa csak is a saját kezében van. Azonban az ahhoz vezető út megtételére, kíséretre és támogatásra van szüksége, hogy aztán ne a jogtudomány által megfogalmazott börtönnek nyittassék ajtaja. A felkérésemnek eleget tevő fiatal fiú, félelemtől remegve, idegesen, kezét tördelve mesélte el az általa átélteket, részletekbe menően. Hallgatván őt, megnyugtatott a tudat, hogy igenis, ezen hibákat elkövető fiatalban is ott van a lelkiismeret, illetve a megbánás érzete. A tényleges magatartás elkövetése előtt, annak lehetséges következményeivel nem volt teljesen tisztában (bár fiatalkorúságát ismerte). A megfelelő ítélőképesség hiányában cselekedett, de ott a fogdában, rendőrségi kihallgatásra várva, édesanyja féktelen zokogását és hitetlenkedését hallgatva, rádöbbent annak tényére, hogy az a jövőkép, melyről még kisfiúként álmodozott, a rácsok mögött könnyen szertefoszolhat. Az interjú elkészítése és a Pártfogó Felügyeleti Szolgálatnál végzett megfigyelő tevékenységem során hallottak alapján, csak demonstrálni tudom a kriminológia által felállított hipotéziseket. Számos, más fiatalkorú által elkövetett bűncselekményt hallgathattam, és olvashattam végig, azonban még is ezt a számomra releváns esetet tartottam fontosnak értekezésem megírásához. A jogesetet felmérve, és a reakciókat figyelve számos konklúziót vontam le, melyek a következőkben ismertetek.

73

Megállapításaim:  Az első szempont, ami alapján következtetéseket vontam le, az-az életkor (17 év). Klasszikus, köznapi nyelven szólva a lázadó korszakról van szó, ahol a fiatal tizenéves, saját maga elgondolásai szerint szeretné tervezni és élni életét. Nem igazán tűr beleszólást dolgaiba, a kötöttségeket nem tolerálja, a kötelezettségeinek a saját maga rendje-módján kíván eleget tenni. A problémák nem a szülőknél, hanem a legközelebbi barátok társaságában kerülnek elmondásra, és így meghallgatásra, tanácsadásra is.  Az iskolázottság erősen megoszlik. Megállapításaim szerint, inkább a szakiskolákba járók vannak többségben, mivel a továbbtanulás nem jelenik meg célként életükben, hanem a munka. Ez is azt mutatja leginkább, hogy minél hamarabb fel akarnak nőni és egy saját maguk által kialakított és szabályokkal alátámasztott világban szeretnének élni. Véleményem szerint ezen korosztály kisiklott szereplői számára nem volt meg a klasszikus értelemben vett gyermekkor. Valamilyen családi probléma árnyékában nevelkedtek, melynek következtében, minél hamarabb felnőtté akar válni, menekülési útként választják a saját életet.  A családi háttér, a család, mely a társadalom legkisebb, de legerősebb társadalmi egysége lehetne a mai állás szerint kezd eltűnni, elhalványulni, a megszűnés felé vette az irányt. Manapság divat a vadházasság, az egyedülállóság, és a hit nélküli nevelés. „A gyermeknek az Isten két kicsi kezet adott. Egyik keze az apja kezét fogja, a másik az anyjáét. Nem lehet ezt a láncot büntetlenül elszakítani.” - ismeretlen szerző. A diplomamunkában olyan fiatalkorúról forog szóban, akinél a család, mint tényleges egység nem jelenik meg. Esetében a szülők házassága romlott volt, ahol a megcsalás és a lelki erőszak jelentette a mindennapokat. Az idézet helyén való. A büntetést azonban minden esetben a fiatalkorú szenvedi el. A házasság felbomlása kellő traumát okozhat egy fiatalkorúban. Elveszíti hitét, és azzal szembesül, hogy házasságra lépni hiba, mely csak gondot okoz. A szülőkről alkotott képe megváltozik, a bizalom sok esetben elvész. Nemcsak a család felbomlása idézhet elő lelki problémát, mely ennek következtében fizikai formát ölt, hanem egy általuk nagyra tartott, példaképként konstatált személy elvesztése, vagy annak lehetősége.

74

 A kétségbeesés jelenik meg, miszerint elvesztik azt a támaszt, aki minden körülmények között mellette állt. Legyen akár a vérszerinti szülő, nevelőszülő, testvér stb.  A fent megállapított tények alapján, véleményem szerint a családban, vagy életükben bekövetkezett gyors, gyökeres változás és a bűncselekmények elkövetése, illetve a bűnözői életmóddal való azonosulás között kapcsolat jelenik meg. Megfigyeltem többek között azt, hogy a probléma abban rejlik, hogy egyrészt nem kér segítséget, másrészt pedig nem is szeretne tőle eltérő megoldást a problémája orvoslására. Ez az úgynevezett passzív-agresszióval kezdődik, az-az a folyamatos ellentmondásokkal, egyet nem értésekkel, s végül mindez egy aktív agresszióban éri el végkifejlettjét. Az alanyom viselkedési formája is ezt tükrözi. Az őt ért trauma bekövetkezése és a tévútra való tévedés egy időpontra tehető.  A bűncselekmények típusát tekintve, leggyakrabban a garázdaság, könnyű testi sértés, lopás és kábítószerrel való visszaélés jelenik meg. Ittas, vagy bódult állapotban történik a cselekmények elkövetése, és többek között a kábítószer és annak megannyi formája is jelen van.  Társas, csoportos elkövetési módok dominálnak, ahol legalább egy felnőtt korú elkövető is jelen van. Ma már ez egyre gyakoribb formája a bűnözésnek, ahol az eszköz a fiatalkorú. A büntethetőséget kihasználva, használják fel őket a cselekmény elkövetése érdekében. Az ilyenfajta elkövetési módok egyre nagyobb tendenciát mutatnak. A mai társadalomban, a XXI. század idején a fiatalkori bűnözés kell, hogy jelentse a legnagyobb problémát. Nemcsak ez a generáció van veszélyben, hanem a jövő nemzedéke is. Egyértelműen egy olyan kérdéskörről van szó, ami talán a legkényesebb és legérzékenyebb is. Már a korai jogalkotás is kereste azokat a megoldásokat, ami mind a veszélyeztetett gyermekek sorsán próbáltak segíteni, mind pedig a már a bűnözői életmóddal kapcsolatba kerülő fiatalon próbál segíteni. Számos nemzetközi egyezmény, és nemzetköz szervezet, keresi a kiutat a fiatalkorúak bűnözéséből.

75

Hazánkban a szakma számos tekintélye, mint például Herczog Mária, Dr. Kerezsi Klára, nemcsak magát a probléma tényét próbálja megérttetni, hanem más megközelítés útján törekszik a prevencióra az elkerülésre. Azonban hiába a törekvés, a koncepciók és a bűnmegelőzési programok sorozata, ha nem kerülnek meghallgatásra. Vélemény szerint a mai felfogás teljesen más irányba halad. Amiről még tíz vagy akár húsz éve lehetett és kellett is beszélni, az mára már elavult. Diákéveim alatt, az osztályfőnöki órákon, nem csak átlagos beszélgetések folytak, hanem komolyabb konzultációknak adott teret. Nyílt vita tárgya volt az alkohol, a cigaretta, a kábítószer, a testi kapcsolat. Ezeket a 45 perces kis vitafórumokat, egy-egy alkalommal szakemberek szakmai tudásukkal színesítették, és támasztották alá az általunk helyesnek vélt koncepciókat, elképzeléseket. Ma azonban ugyanezt, vagy legalább is ennek hasonló metódusát nem látom. Társadalmunk egy talán visszafordíthatatlan útra tévedt. Önmagába véve a Büntető Törvénykönyvünk, a különböző gyermekvédelmi törvények már nem elegendőek ahhoz, hogy gyermekinket megvédjük az áldozattá válástól, s melyek segítségével gátat szabjunk a fiatalkori bűnözésnek. Nemcsak tanulmányaim során szembesültem a mai tizenévesek tékozló, agresszív és bűnözői életével. Ez a probléma nem most kezdődött el. Dolgozatomban bemutatott statisztikai adatok is, csak az általam vélt és állított tényeket demonstrálják. A technika és tudomány fejlődése, rendkívül sok pozitív és negatív adta lehetőségeket rejt. Az internet adta lehetőség egy gyorsabb világot hozott létre, ahonnan bárki, bármit elérhet, elintézhet. A képernyő azonban ténylegesen nem mutatja meg, a felhasználót. Az internet biztonsága ma egyáltalán nem mérhető, a fiatalok számára nincsenek korlátok. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk és a Schengeni övezet megnyitásával a lehetőségek is megnyíltak, megnőtt a tömeges népmozgalom, és egyre több emberi kapcsolat született a nemzetek között. Az utóbbi az, amely aggodalmat feltételez. A határok eltörlésével az ellenőrzési pontok és azok szabályai is lazább szerkezetet öltöttek.

76

Mi lehet erre a megoldás ezekre, az általam és a tudomány által vélt problémákra? Véleményem szerint az egyik az oktatási intézményekben keresendő. Az iskola az, ahol a gyermeki értelem kezd kibontakozni, ahol kialakulnak a különböző baráti társaságok, ahol már alapvetően kialakul egy kezdetleges kép bennük arról, hogy milyen is az a társadalmi közeg, ahol élnek. Már az általános iskolákban kellene egy olyan szakértőkből álló csoportot kialakítani, akik kifejezetten ebben a témában adna kellő felvilágosítást. Ebben a korban, a gyermek úgy vélem, jobban elfogad minden olyan gondolatot és segítőkészséget egy felnőttől, mint egy tizenéves középiskolába járó fiatalkorú. Ezen személyek segítségével, már a tizennégy év alatti személyeknél kellő hatást lehetne elérni a bűnözés tekintetében. A középiskolákban, mintatervben szereplő, mint egyfajta tantárgyként kellene oktatni, a bűnmegelőzést és magát a büntetőjog alapjait. Ennek a tantárgynak a célja a pervenció lenne, ahol jogesetek és szakemberek vendéglátogatásával lehetne reprezentálni, a bűnözői élet elrettentő jellemét és jellegét. Második megoldásnak tartom, a családlátogatás visszaállítását és rendszeressé tételét. A pedagógusnak ugyanis nemcsak egy feladata van, hogy elmagyarázzon egy bonyolult egyenletet. Fel kell ismerni a gyermek viselkedéséből, teljesítéséből azt, hogy milyen a családi háttere. Valószínűleg tartom azt, hogy ha egy kitűnő tanulmányi eredményekkel rendelkező gyermek, félév elteltével éppen csak eléri a közepes átlagot, és alapvetően egy jó magaviseletű, akkor családi problémák lehetnek a kiváltó okok. A családlátogatásnak pontosan azt tartom értelmét, hogy ezáltal a szülőkkel egy bizalmasabb kommunikációt tud kialakítani és talán a legfontosabb az, hogy mind ezalatt fel tudja mérni, hogy a gyermek milyen körülmények között él. Ezekkel a lépésekkel még időben segítséget lehetne nyújtani a veszélyeztetett gyermekek számára, ezáltal elkerülvén azt, hogy a benne tomboló dühöt nem éppen a törvényi keretek között oldja meg. A fiatalkorú bűnözés tekintetében kellő hangsúlyt kell annak a megállapításnak tulajdonítani, hogy egy fiatalkorú egyben áldozat és elkövető. És végül de nem utolsó sorban a bűnmegelőzési programok skálájának kiszélesítést, szigorúbbá tételét. Olyan programokat kell elindítani és lebonyolítani, amely a bajba jutott fiatalok számára elérhető, Ezeknek a programoknak, elsődlegesen oktatási intézményben kell hangot adni, s ezt követően kell egyéb más központi és regionális intézményekben is meghirdetni.

77

Következtetés képen, úgy vélem, hogy a megyei, regionális illetve a városi szinten működő

gyermekvédelmi-és

gyámügyi

hivatalok

és

más

egyéb

csoportok

hirdetőtáblájának ezáltal történő színesebbé tétele kellő eredményeket érne el. A társadalmat kellőmértékben megváltoztatni a maga egészében nem lehet. Apró, de folyamatos lépésekkel érhetünk el eredményeket. A legnagyobb feladatunk az, hogyha nem is teljes mértékben, de egy kellő szintre visszaszorításra kerüljön a fiatalkori bűnözés. Ehhez pedig nemcsak hazai szintű, hanem nemzetközi összefogásra van szükség a szülők, az iskolák, és a felnőtt társadalom részéről.

78

IRODALOMJEGYZÉK 2012-es éves jelentés az EMCDDA számára, Készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont „Magyarország” Új fejlemények trendek és részletes információk a kiemelt témákról Magyar Büntető jog Általános rész, Szerk.: Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit - Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika Magyar Büntető jog Különös rész, Szerk.: Fehér Lenke - Görgényi Ilona - Gula József Horváth Tibor - Sántha Ferenc - Váradi Erika Kriminológia Szakkriminológia, Szerk.: Gönczöl, K. - Kerezsi, K. - Korinek. L. - Lévay M. Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében Dr. Sinku Pál: A család és gyermek büntetőjogi védelme Csemáné Dr. Váradi Erika: Gyermek-és fiatalkori bűnözés Sipos László: A gyermekbűnözés sajátosságai, Új Pedagógiai Szemle 2006. ENYÜBS adatok 2011., Tájékoztató a bűnözés 2011. évi alakulásáról Dr. Kerezsi Klára: A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások Társadalmi Bűnmegelőzés, Nemzetközi Stratégia 2003. Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám, Miklósi Balázs - Potoczki László XI. évfolyam Család Gyermek Ifjúság 2008/3. szám, XVII. évfolyam Kovács Anna írása 2010-es éves drogjelentés EMCDDA számára, Készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont „Magyarország” Új fejlemények trendek és részletes információk a kiemelt témákról Jogszabályi hivatkozások 2012. évi C tv. EurLex 2006/C 110/13. EurLex C 317 23/12/2009 0037-0042. 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet 1979. évi 11. tvr. Büntetések és intézkedések végrehajtásáról

79

HIVATKOZÁSJEGYZÉK Büntethetőség 12 éves kortól c. cikk Szakmai konferencia a fiatalkori bűnözés visszaszorítására c. cikk Jól működik a magyar kábítószer-kereskedelmi szupersztráda c. cikk Amfetamin c. wikipedia bejegyzés MDPV c. bejegyzés Fiatalok egészségkárosító szokásai c. cikk Aggasztóan népszerű a fiatalok körében a kevert drogfogyasztás c. cikk Pártfogó Felügyelői Szolgálat c. bejegyzés

80