a Books PO. Boxioi7stn. "B"

J

2

A V II

Pannon/a Books PO. Boxioi7stn. "B"

AZ

ÁLARCZ KORSZAKA, I

lí

T A

VERHOVAY GYULA.

(Szerz minden jogát

fentartja.

Sem

egész,

sem kivonatos közléseket nem

enged meg.

Második

ezer.

BUDAPEST, B U S C

HMANN

F.

K

()

1889.

N V V \ Y

Ml)

\

I

A

-rTA/

I

^^ I

A bet A bet irns

öl. Csakugyan öl-e mondja; ugy van, mert az

A

bet

egy sem ábrája.

Ugy

'i

kell lennie,

bet épp ugy

márványba faragott bet; a

csak ugy

mert u szent-

élet igazolja.

czétlruspálczikával viaszba karczolt

az aczélvé«ve! tetett

öl.

lúdtollal

mint az aczéltoUal lepingált

öl,

öl,

mint

perczeg-

bet

de

:

mint Guttenberg huszonnégy mozgatható bethiába, hogy ólomból van, mint a golyó; nem hiába,

ugy,

Nem

hogy méreg, mint az ólom. Mi öl hát bennök y .

.

ki.

ig.i/.su^.

ivn

-\/.i,

.-

;i

ki

mt-gujii

az igaz.ságot.

Gyermek voltam, mikor alkotású

mikor

az

képpé sorakoztattam.

e kép,

els ólombetknek ábráit saját Tizenöt .éves gyermek voltam,

mint els czikkeni pyomtaUísban megjelent.

csak ötödik gimnazista Kassán,

„Ha

már

s

Még

e czikk láttára, szüleim-

ugy akarja, míntén, iró lesz bellem.'' Az els bet határozott sorsom fölött. Az els betvel megindultam kimondani az igazságot, hogy minél gyakrabban tör-

nek azt irom

:

Lsten

is

jék be a fejemet.

Hej! pedig mily tündérképet alkottak nekem azok az els

betk. Hányszor jártam els zsöngém után keresztül-kasul azt az országot, melynek virágnyoszolyái és illatfelhi közt annyi a kéj, s annyi a kin. Ebben az országban a kéjnek is van kinja, és a kinbun is annyi a ,kéj és gyönyör, mely édes, akkor is, ha megöl.* Kéj csak 'kett van a világon a szabadság kéje és a bet kéje. a Mondják, hogy van egy harmadik és negyedik kéj is :

:

szerelem kéje és a feltámadás kéje.

Hiszem, tudni,

hogy a feltámadás kéje

nem tudom, csak

lesz

a legtündéribb,

sejtem. Sziurl-szinre

de

nem láttam ugyan 1*

"

1

az új Jeruzsálemet,

u Hicent várost,

eltt, mint

mennybl

ugy

rnely

vetésem után íellábbal már ott voltam, a hol a

A

kezddik.

örök titkaival

látnók

leheg a

alászálU para(líc<jomi varázslat, de meglftvéfiftelen

mely a

haldoklásból,

tiíl

uz

világ felé

És azóta megbámulom, mikor oly ridei^nek, oly szivtelennek mondják Azraelt, a halál angyalát és oly csontosnak, oly ijesztnek képét. Hisz álom az csuk, 8 az álom oly édes. Talán azért oly édes, mert puha ölében nem érezünk semmit abból, a mi földhöz kötött. .Miért vádolják az élet legnagyobl) igazságát, az egyenlség egyetlen igaz apostolát, a halált, hogy álmot hoz a szemekre? Hisz ez álomban szintúgy nem érezünk semmit ablxíl, a mi földi és kalauzolt, visszaszólított a gondviselés.

ebben az édes álomban oly könnyfi lesz bevárni azt a trombita-

mindfn

harsogást, melynek jelére ,az Isten eltöröl tást a szemekbl és a halál többé

Schoppenhauernek kietlen pások tömegét a

léti)ez

kormon

kr.nvliiilla-

lészen,

filozófiája

a szenvedések és csa-

Lenni, annyi mint szenvedni,

köti.

sznni, annyi mint megszabadulni. ellobbant, a

nem

és füstön

A

kivül

lét

meg-

gyertyavilág, mely ha

semmi sem marad utána.

volt, De hát micsoda er mig élt és ha mint ember kialudt, pára és hamu lesz belle? A serami ? A semmi nem mozgathatja, mert a semmi nem er, csak semmi, az élet meg er, tehát nem semmi. Csodálatos,

mozgatja azt az anyagot, mely ember

mely a kioltott van örök er, életert semmi gyanánt mely önmagát kiegésziti, hogy életet adva újra éljen. Ez az er az ö világukban a tajfentartás kéje. Darvin eltt a halott porá-

hogy

a kétségbeesés e

filozófia.] ának

világában

is,

számzi a semmiségbe,

ntt rózsa, az anyagból lett új anyag, a feltámadás jelképe; Schoppenhauer eltt az ágy mellé került bölcsben rejlik a feltámadás. Idegek kéjmáraora, mely idegeket nemz, hogy azok ból

kéje új idegeket nemzen.

Lenne bár

És

a hús kéje,

a szerelem gyönyöre,

a szellem?

És az

mint a költk dalolják

hatóbb czélok igézete

Isten"?

mint Schoppenhauer tanitja

fijitalon

sodort

:

:

legyen

annál, kit messze-

a közélet

bvkörébe, a

szerelem egyéniségét elnyomják a kötelességek, a húst az eszme.

Az

a darab deszka, melyre a papirt támasztjuk, oly mámorító, mint a szinpad annak, a ki rálépett. Egyik is, másik is a világot

jelenti, de a

szinpad csak egy kölcsönzött, rizsporral, festékkel,

;

!

selyemmel, rongyokkal, csepvel, parókával álarczozott világot

me-

az Íróasztal ellenben a teremtés önálló világát jelenti, mely

részségében sokszor átakarja ölelni az egész mindenséget és sokszor megráz tollszárával birodalmakat.

Innen az a

melyet csak az érez igazán, ki saját

kéj,

szelle-

mének els rügyeit nyomtatásban látva, örök bucsut mond minden más hivatásnak é.s rabja lesz az egész lényét átdelejez irási szenvedélynek.

Ez

a belü kéje.

Ittam belle eleget. Szabadulni akartam

kányságban,

a

tóle.

meg

keltett

által

é.s

er,

legtitkosabb

nagyon sokat.

érte sokat,

nem a

fúriák ban,

Hiszek a boszor-

lehet.

melyet a legnagyobb, igazgat.

lélek

melyek

azt csikorogják

:

Hi-izek e

egys'.:er

hogy ne szunyadjon. másszor mint

seprílzik az akaratot,

szállják

tudok,

boszorkányságában,

betil

legismeretlenebb,

boszorkányság

Szenvedtem

Nem

végig-

litlérczek

a tollat, a tollat

megint a kezemben. Els érintésénél végig rezeg emlékezetem húrjain, a mit csak érette szenvedtem. Megnyilnak a sebek, melyeket érette kaptam. Megjelen els ifjúságom sebe, mikor a szegény emberek .szegény gyermeke megragadja a tollat van

Itt

és

nem

nézi,

a védelmet,

hogy

nem

igen hatalmas: a

kiért sikra száll, talán

a

nézi,

hogy a

kit

érte

meg sem érdemli

megtámad,

ösztökél szenvedélye, ez a

toll

helyzetében

láva,

mely tü-

els

zet hány, mihelyt igazságtalanságot érez. megíratja vele az

éves jogászszala támadást

a

jogakadémia

a

igazgat/>ja ellen,

és

védelmet az izraelita vallású jogtanuló mellet

Elttem ma jogásztársa

Válaszul

a

is

a

jelenet.

tanteremben.

arczul

Az

Ez

Elégtételt

ütik.

kér.

Az

tiokeio

seir-geci

izraelitát

tiltakozik

a

sértegetés

igazgató

ellen.

nem

ad.

Elnézzem-e, ne nézzem-e!-' Helyzetem azt súgja: igen; tollam azt súgja:

nem. Abban

az érdekem, ebben

a vérem,

a lelkem, az

Megírom. Az igazgat<> most már ad valaEng^em az iskolaszék elé czítálnak. Követelik igazítsam helyre a , Pesti Naplóban" megjelent közleményemet.

igazság

dolgoznak.

niilyes elégtételt.

Ez

az izsóp,

Tollam

mely az igazgatónak a mosakodásához szükséges.

azt súgja: szenvedj értem, de ne mocskolj be hazugsággal.

Én nem vontam Miért

?

vissza.

Kicsaptak, kicsengettek.

Mert védtem a zsidó fiúban a megtámadott jogot.

gg

az osztályoskodó

ve'dtetu

a U;nyaktilo/ott igaz-

özvegy lányának

ártatlanul

kiontott

akkor az „elnyomott hóilitók" világuralmi fanatizmusa pénzuralmi ggje tört ellenem. A világtörténelem legszörnyebb

verében, és

Késbb

ellen.

szegény faluvf'gi

u

ságot,

s

morálja

nyer

ellentétben

ez

kimondja, hogy minden jog, csak annyit

hogy

ér,

mennyit az

minden

E

kifejezést,

morál

minden hatalom

igjízság.

érdeke nyom.

ma

morál vezeti

ez a

legiszonyúbb

Es az a

rettenetes,

a társadalmakat és kormányzatokat.

meg van

istenem, ha ez ellentétre rágondolok,

annyi

fejtve

Ez ellentétben meg van fejtve, hogy míg lelkiismeretem verfénye a vezetm miért kellett egyenl világtörténelmi

rejtély.

;

mérnem

mértékkel

a

.zsidó

„szegény parasztlány"

a

és

fiu"

részére a megsértett jog nevében az igazságot.

Mennyi minden vánosabb

ért a

azóta? Voltam árviz idején

Kínáltak érdemrenddel, nem

biztos.

Kaptam

köszönetet.

voltam

kezdd

védelmével

.zsidó fiu"

élet utvonalain

fogadtam

ment

csak

el

nyilén

királyi

nem kért kegyelmet és börtönben. Megtámadtak szabadságomban,

Ítélet nélkül

soha

után

párbaj

rongáltak vagyonilag. Üldöztek hamis vaddal, (lldöztek hamis följelentéssel.

Fogadtak hamis tanút

és fogadtak orgyilkost ellenem.

Miniszter és rendr, képviselk és újságírók, ügyészek,

fiuanczok és zsidók esküdtek össze, hogy

nyíltan

fárasztva és ledöfve, lehetetlenné tegyenek.

Még

Mennyi

mennyi küzdelem

per,

öt láb hosszú deszka körül,

sem tudom az

bírságot,

eszlárí

hogy

bírságokat.

a

vérvád

kiáltotta

Biztosok

a

az*

én világom. Számát

is

meg

még

arra

föl,

fölött a barbár

a

mi

fügyésze: ,Csak minél több megérezze" És fizettem a pogány

hogy minél

a tulajdonomat. is,

az esküdtszékí tárgya-

hogy be-

Rendri ököljog hányta szét nyomkiszedett formáit. Betszedket és

több késedelmet szenvedjen lopták

oda

hatoltak be szerkesztségembe,

„Függetlenséff"

munkásokat béreltek

s

három láb

folyt a körül a

mely

rituális

szerkeszt

tiltsák a lap megjelenését.

dámban

is

a pereknek, zaklatásoknak, sarczolásoknak, hajszáknak.

pofacsontokkal

Kidülledt láskor

a becsületemre

mely több az életemnél.

rátörtek,

széles,

barátok, orvul, ki-

és

nem

pártérdek,

a

lap.

több kár mellett, minél Hivatalos

Rátörtek az

enyém

az igazság

karhatalommal

mindenre, a volt.

hogy

mim a

fölött a vandal

volt*

jogállam

hatalmi

önkény diadalmaskodjék. A ki egyszer beletekint pereim iratcsomagaiba a mint azok az ügyészség pokolgépei gyanánt kia ki beletekint a végrehajtási iratokba, a mint azokat kerültek ritka arczátlansággal és komiszsággal. közönséges bakó módjára az adófelügyelóség titkárja Trautwein csinálta, az igazat fog adni, hogy mindezt elviselni csak a mellett az er mellett voltam képes, mely az akasztófa alatt is azt kiáltatná velem ;

a meggyilkolt közerkölcs ravatalánál, a véráldozatul

lenyakazott

leány álhullájánál, a kiszipolyozott népcsaládok jogéletét börzepapirrá silányitó hatalmáskodásnál: a tollat! a tollat!

Mennyi izgatott napom, mennyi álmatlan küzdelem, mennyi harcz

nek

fzdik

hordozom lelkemen,

e tollhoz

testemen

.

de

:

kapták meg, hogy zászlómat lehajtsam

Hordozom

sebeimet,

kardvágások

golyót,

azt

öl.

mennyi

az elégtételt

hatalmuk

mert tudom, hogy az

szenvedés, mert tudom, hogy a betfl

éjjelem,

Sebhelyeit valamennyi-

küzdelme

igazság

Hordozom

hegedéseit, a becsületem

nem

bibora eltt. a belém ltt

elleni

merénylet

hordozom anyagi tönkretételem csapását de azt az elégtételt nem kapták meg, hogy megadjam magamat. Még csak azt se érték el, hogy hallgassak. Pedig keserségeim óráiban, mikor a jóburát nagyokat mart, a szamár nagyokat rúgott rajtam, már-már föltettem, hogy a közéletnek áldozatul dobott gyermek és ifjú korom hu.szonnégy éves küzdelme után végleg pihenre dlök. Rá akartam disputálni magamra, hogy hagyom megrozsdásodni a végrehajtók által kicsavart tollamat. Botor gondolat Vérem, lelkem, mindenem fellázadt ellene. Megsokaltam, belefáradtam a nyugalomba. Izmaimnak és idegeimnek minden szála hónapok óta azt suttogja a tollat, vágását

:

;

!

:

a tollat! Itt

van

megint

a

kezemben.

Talau

írni

is

elíeledtem

?

Mindegy megpróbálom. Egy-két vonás és a láz ismét rajtam. Semmit sem sajnálok, semmitl nem félek. Ölhet a bet, de az igazság örök. Mig ennek láza kerget, addig tollam tévedhet, de sem vesztegetést, sem megfélemlitést nem tür, sem egyesek sem osztályok, sem a sajtó, sem a hatalom részérl. Elmondja !

a

leplezetlen

igazságot

korszakunk

vezéreirl

és

katonáiról,

klikkjeirl és pártjairól, kormányairól és parlamentjeirl. Carlyle szerint h bizonyitus

legkitnbb módja,

a tapasztalás.

Ennek

vilá-

8 vonja

gánál

le

munkám

u míigdöbberit

magát, mást

purlaraentaiizmus lejárta

idk

mondja a legközelebbi

legalább

után e könyvem.

Mikor

hogy a Ki-

tenni.

kell parlament."*

semmi

esetre sem.

meggyzdésem, törekvégyanánt jelen meg egy évi hallgatás hitem,

világáb()l,

seim és czéljaim tolmácsa

helyébe

„Nem

jelszavát:

Mostani alakjában é« szervezetében

Tapasztalataim

következtetést,

keji

sajtó alá készen állt, kénytelen

leszámolni a köriilménynyel,

voltam hogy mindaz, a mit megirtam és

szándékozom, nem fér el egy kötet kereteibe. Tapasztalataimnak csak szórványait bocsátom tehát most közre. A klub-

Írni

bokról, klikkekrl, az eszlári perrl, a zsidó kérdésrl, a hatalmi

máso-

szipolyozásról és erszakrcíl, a ])arl.imenti zsebrákságról a

A második

dik kötet fog szólani.

mi

tést:

kell

hát,

kötetre tartom fon a fejtege-

ha nem kell parlament? hallgat

„neszelhetsz, ki

rád,

azon, a mi

változtathat

ki

e könyv láttára. .Érdemes volt-e provokálni a korszak bneivel az összekellett volna lapulni, hogy iltküzébt, nem-e inkábl) hozzájuk megkaparitsad az annyiszor kinálkozó elnyöket", - mondjílk ismét mások. Ellenségeim gúnyja, jóakaróim sajnálkozása iránt egyaránt nem vagyok közönyös. Érzem, tudom, hányszor esett közpályámon kezem ügyébe az, a mit „szerencsének" tart korszakunk. Érzem és tudom, hogy egész életfilozófiámat és közpályámat élhetetlennek és bolondnak nyilvánithatja az a korszak, melynek jelszava nem az, hogy „ne lopj", hanem az. hogy

változhatatlan", mondják bizonyára számosan

„lopjunk".

korszak

De végre

nem

Nem

a

is

tagadom, én

is

ellen,

a

pihenm

mi örök

csak

nem

anyagi

fölvetettem

ségbeejtésig fárasztott egy évi

delem az

minderre

feleletem

az én korszakom, ez a világ

az:

ez

a

az én világom.

gondokkal,

két-

alatt: érdemes-e a küz-

körforgásában

változhatatlannak

mert nem egyéb, mint harcz a létért, egyszer egyik ersnek, másszor másik ersnek felülkerekedésével ? Fölvetettem

látszik,

én

Is

a kérdést, vájjon leküzdhet-e

ervel uralkodik a közveit,

fejedelmet és

az

a

tkét

örvénybe, mely

államot és

és

munkást,

tagadása

sátáni,

mely elemi

mely egyházat

magánéleten,

országot,

népet, urat és szolgát,

Ton abba az

és

polgárt, oltárt

és

és hí-

hatalmat és papot bele-

minden erkölcsinek

és

bevallása minden állati ösztönnek. Fölvetettem én

nyian egy

év

hol

óta,

jóakarattal,

is.

mint any-

ösztönbl

hol

szememre

hányták, mirevaló volt a sok küzdelem, mi látatja a sok harcz-

ember egy ember, minek fejjel neki menni a társadalom alkotó elemének, mely oly régi. mint fogantatása, tehát nak, egy

olyan régi, mint az aggteleki barlang szekérutja, melyen a csepp-

kövekbl formált kerékvágást nem sem emberek

birják

sem id,

eltaposni '

?

Fölvetettem és a természet, e legnyiltabb

könyv, megadta mint a teremtés törvénye. A mi vizcsepp ma, kvé válik holnap; a mi gránit ma, folyadék lesz holnap. Emberek é.s társadalmak fölött is él a feleletet.

Az

átalakítás törvénye oly

örök,

nagyobb világok a törvénynek, hogyan sze-

az átalakitás, a haladás törvénye. Millióí-zor

földünknél sem

szegülhetnek

ellen

e

gülhetnének ellen a porszemek.

Ha ellen

a ,frakko.>í banda"

folyamatba

megvolt, hogy a

nemzeti

szerint a kék vér föltétele,

legyen,

s

lérságíit

:

.4,.

.atéz társadalmi körök

,.smuczig stiftek"

kaszinóban

kiadták a

hogy necsak kizárják a

tiszta,

volt,

az eredménye,

s

ellen

háborodásának számos

hogy

gavallér

csak

a nemzet

is

meg-

annyi

volt

egyeteme

jeleivel tüntetett a kiváltság és

szárnyai alá búvó szélhámosság

ellen,

.s

n

volt

Ha nem

is

medd

a

fel-

hatalom

demokráczia

széke eltt pellengérre állította a szabadelvüség kufárait

sem

az

vér tisztaságát és gaval-

inditott harcznak

az megvolt,

a

mely

jelszót,

hanem

ha a frakko.s banda czimén a felsbb köröket

mételyez romlottság is

c/.imén

harcznak csak annyi eredménye

lett

Ítél:

akkor

harcz.

H faluvégi szegény özvegy leányának ég felé kiáltó vére

mentett

minthogy

meg

sok áldozatot a fanatizmus nyaktilója alól,

a törvény eltti egyenlség joga, melynek nem szabad ismerni pénzt nem koldust, nem izraelita irodát, nem börzét, nem Tisza Kálmánt, legalább lelkiismere-

a

megmentett,

tének biztonsági szelleutyüin tört rését, hogy

büu eltussolására összejátszó hatalmi

Ha

megbélyegezze

és vesztegetési

a

gépezetet.

más eredménye nem is volt, hogy számos családot kikeresztelve oltott be a nemzet törzsébe, és ezt az eredményt anyakönyvek tanúsítják, már akkor is nagyobb sikert aratott, mint az a milliókkal rendelkez anmint

az,

a zsidókérdés taglalásának

10 gol társulat, mely a zsidókat pénzzel kereszteli, hogy az elköltött keresztelési

ajúndék után kikuczagják

még

s

orthodoxsibh

hívei legyenek a tuiiiiudniik.

Ha )ieni

is

a

czimén folyt harcznak más eredménye

„/sidó kérdés*

volna, mint az és

minden templomi sziíszékrl

ezt

zonyithatják, hogy a keres/tény

ntt

szellem

és Krisztus korhácna végigsuhogott a korszak farizeusságán

egyéb eredménye nem

még

talán a z^
is

volt,

mint az

és ezt el kell

hogy zabolát

is,

mérgez

kölcsnek, niely bomlasztó és

;

ha

ismerniök

annak

vetett

bi-

niagasztosult

és

az

tanaival Kris/tus

er-

legfön-

.ségesebb tanát, a felebaráti szeretetnek tanát, fajfentartási tanná

avatta és kíllön szokásaival, külön szertartásaival

nép" gyanánt szakitja rabszolgaként

használ

ki:

akkor

emberiségnek, mint azok, a

nem akarnak, vannak

„kiválasztott

magát abból a társadalomból, melyet

ki

is

kiknek

füleik, de

több szolgálatot tett uz vannak szemeik, de látni

hallani

nem

akarnak.

Ha a „z8Íd(') kérdés" czimén folyt nehéz harcznak más eredménye nem is volt, mint az és ez megvolt, hogy a kath. egyház fpapjai egy részének figyelmét az oltárra szegeztette és a

magyar társadalom haldokló selemeit

maradványainak

megmentésére

szolgálatot tett a hitnek és a hazának,

a

és

:

a

utolsó

szilvafák

akkor

is

nagyobb

nemzetnek, a kereszténységnek

mint azok az egyházi

nem

sekért és javadalmakért való

nem

irányozta

a kik a kitünteté-

férfiak,

krisztusi versenyben

semmit

tesznek az utolsó nemzeti vagyon megmenté.«ére.

Es ha mindezek után látom, hogyan kezd védekezni a föllegmagasabb és legalsóbb fokain, mágnás, zsentri, iparos, földmivel, munkás a hamis elvekkel hamis játékot üz hamis korszellem ellen ha látom ébresztett közszellem a nemzeti társadalom

;

mennyivel több a keresztény korcsmáros, mennyivel több a keresztény bolt, mennyivel több sáfár helyett tartó,

íí

keresztény tiszt-

mennyivel több a földet zsaroló bérlet helyett az önállóan

kezelt nagy és

közép birtok

;

ha látom,

könyveik becsü-letesebb vezetésére

hogy

.szorítják

az okmányhamisitást

anyavallási

szabadalomnak tartó rabbikat; ha látom, hány családot^ hány embert és hány ifjút állított meg a „végzett gazdák" kapujánál az uzsoratörvény, mely a mi agyongyalázott és agyongázolt küzdelmeink kézzelfogható eredménye akkor lelkem reszent

:

11

pes az örömtl, mert ártottunk ugyan magunknak, de mint hü és igaz

fiai

használtunk nemzetünknek; akkor, akkor a tények

és igazságok napnál

világosabb

fénye

mennyi medd, torzsalkodó pártnál

bensbb

és tartalmasabb,

bizonyltja,

hogy vala-

és pártembereknél nagyobb,

mert mindenki

által erezett és élvezett

a mi küzdelmeink gyümölcse.

Ezért érdemes volt viselni a sok keresztet.

Ezért érdemes

A

bet

a

kép-

de

védd

lesz küzdeni tovább. Fel hát a lobogóval! Ide a tollat! ölhet, tollam

mutatókat; a

mégis azt súgja: szenvedj, de

viselj

sebeket, de üsd a gazt;

népt'enség jogait; kínlódjál, de harczolj

függetlensége, a nemzet társadalmi

álczázd

le

gyötrdjél, az

ország

felszabadulása,

és

politikai

erkölcsi

raegitjulása, a haza gazdasági fölvirágzása mellett.

Ide a toUat

a régi

ömlik

er át,

!

Érzem, hogy a régi

uralkodik, az a

bet

kéje.

igazság

írjunk!

vagyok ismét. Eszemen

ereje;

szivemen

a

régi kéj

Fúzió. Falru iikasztott fekete tábla eltt krétaival kezében egy úll.

Borotvált

ála,

tüskés bajusxáral az ajk fölött, melyet

férfi

ujjai

kinoziuik, egy professzor benyomását teszi. E benyomást öregbitik a gondolkozás közben homlokára nyergelt pápaszera és e homlokon az üreg kor ránczaivul uáltakozó duzzadt idegek, a sokat tanult és sokat bölcselked ember ez ismertet jelei. Csak mélán révedez szemei árulják el, hogy a

szálankint

gazdag értelem e dés

férfinál

határozatlanságával.

krétával

már-már

érinti,

egy

fészekben ütött tanyát a tépel-

Most is meg megáll a tábla eltt. A hogy a reszketeg vonású öreg betíikkel

megkezdett sort kiegészitse. De, mint a ki valamely jelents eseraéuynyel áll szemben, és szavainak horderejét ez esemény elidézésére

mélyen átérezné, habozik, mig leirja a szavakat. mieltt átlépte a llubicont. A mi igy,

habozhatott

Caesar

öregünk

nyüzsg

is

habozik

klubéleti zaj

El-elfordul

sem hozza

kelnek hangos lármával,

a

táblától.

ki sodrából.

Még

a

körülötte

Képviselk járnak-

de az elmélked öreg csak

nem

birja

hogy befejezze a táblán a megkezdett mondatot, szólt: „A baloldali kör szeptember 16-án ..." mely igy Végre egyiköknek feltnik "az aggodalmaskodás, oda megy

elhatározni,

bizalmas szerénységgel és megszólítja

:

— —

Kálmán bátyám, min gondolkozik oly mélyen? Kedves Imre öcsém, nincs nálam kalendárium, hát azon gondolkodom, hogyan is fejezzem be ezt az értesítést, ugy irjam-e,

hogy délután

5 órakor,

vagy ugy, hogy este öt órakor

tart a kör értekezletet ? ily komoly aggódás gyötört egy melyrl felvilágosítást adott volna neki egy perez komáromi kalendárium, Magyarország hatalmas baloldala-

És az az öreg ember, kit dolog alatt a

felett,

,

1:5

nak elnöke és egyik vezére yolt. Lónyai épp az évben gázolt végig € párton, mely azzal a hittel ment bele a választásokba, hogy

Erszak

övé a gyzelem.

és vérengzés által földig

gyrve, meg-

sértve és lekaszabolva, tört szárnyakkal, kétségbeesetten

hordók,

lözött össze az üres

véres árnyak

A

között a baloldal.

katonán, tiszteken, népen mindenki. Ejh

I

és

szede-

koponyák,

sereg luegfogyott. a zászlón

A

törzskaron.

ert köz-

vezérek felé tekin-

majd öntenek beléjük újra

az egész országban visszhang'/'***

mányt

bezúzott

mutatkoztak, lehangoltság vett

foltok és foszlányok

tett

zsebek,

üres

-"^tM

'

lelket azok,

liotry

kikrl

tudják a/ alkot-

védeni.

közül a vezérek

a mikor nagy elhatározásokat, nagy események nagy eljátékát várta a nemzet. Huszár Imrével azt a kalendáriumi kérdést tíírgyalta: mikor kel és mikor megy le szeptemberben a nap ? Már ezt aztán Sóos Gábor uram is máskép cselekedte volna, kire ráfog-

Nos, hát azok

az

közül

egyik,

késbbi országgylésen, hogy csupa fösvénységbl a kivül semmit nem olvas. Olvasott, vagy

ták egy

lcsei kalendáriumon

nem, az mindegy, de az

lócsei

kalendáriuma ötvenezer forintot vegyenek be annyival

hozott a debreczeni kollégiumnak, hadd többet

a

tudományokból mások

kalendáriumos növelték

és

ebben

a

Ghyczy Kálmán

a

megteremtették

skrupulusai

kétségbeesést

á

ellenben

;

a

dezentorságot

zavarosban

kezdték ki,

mint halak a férget, a bihari pontokat. Bihar országban varrtak nemzeti diszöltönynek azokat a pontokat. Formában, lényegben lapos, hézagos pontok. Több bennök a látszat, mint a való. Szövege olyan, mint fogalma-

Nem

zóján a ruha.

mint a

viseltes

volt

nem

;

éppen

rongyos,

volt testhez

álló,

de olyannak

látszott,

hanem amolyan

leber-

szkíthet, mint a száz galléros köpeny, melylyel annak idejében templomban parádézott a becsületes csizmadia- mester, majd vásárokon használta szélfogónak, miglen otthonkának vedlett, hogy annyi vész és viszály után, megtörve nyeg. Tágitható

és

és

megfogyva, a

ellen.

Bármennyire

átalakulásának

még sem

Nem

mhely

és

hitte,

voltak

azok

inasát

igazolták

is

védje, e

mint sipka a fülfagyás az anyag örök

köpenynyel

változandóságáuak elméletét, a nemzet zöme

hogy ugy kilyakasitják azokat a pontokat. Luthernek a wittenljergi templom ajtajára

14 szegez-ett vitapontjai, de hitvallás rejlett

törekvések és

hagyományok

hitvallása.

bennök, a regi nemzeti

V'alaniint

Rákóc/y

lelke

onnan messze-mess/e a morajló tengerpartról eljött a fonókba, nótákban, mely»kkel beszállt az ivókba azokban a keserves megsiratták, hogy feltámaszszák

szolhíme

ságs/eretetének

erdkben a

es

ugy

a vesztett

is

nagy szabad-

valamint az

;

jiírt

a

nádasokban,

pusztákon,

barlangokban, hogy mindt-níltt ott hagyja lehelh'tét

kuruczvilágnak:

szelleme

itt

bujdosta

választási

pontok

be

a

bihari

után

a

sziveket,

volna

harcz

hogy

még lángolóbban kitörjön és csatázzon. Valamint a majtényi fegyverletétel nem vetett örökre véget a magyar függetlenségi harczoknak, hanem ha sokára is, az 1848-iki na-

azután

Rákóczy szellemének izzó hazaszeretetével világított é» hsködött: ugy az elvfeladás sem vetett véget az elvi harczoknak, de a mód, melylyel tették, az eszközök, melyekkel keresztül ])okban,

liajszolták, a fegyverek,

melyekkel' iskolává

gasztalták, lealacsonyították

a

politikát,

avatták

felma-

és

mint oly mesterséget,

mely nem való egyenes utón járó becsületes embereknek, hanem mint a rafinált hunczutság ösvénye, a szédelgéstl a tolvaj lásig, a törvénytelenségektl az ököljogig, minden válfaját a ravasz, a hitvány,

önz,

az

a

gonosz jellemeknek

a

sorompók

közé

szólitja.

Machiavelli minden eszközt a csalástól az orgyiikosságig megenged a politika szolgálatában. A világ elbámult tanán, mely a gályarabok helyét szánja a becsületes embereknek és a becsületes emberek helyét jelöli ki a gályaraboknak. Machiavelli

azonban a becstelen föltételhez köti, zeti

legyen

Kálmán

a nemzeti

a

és

fogta

fel

ei'k

által takargatott

és gyilkos

hogy

és

az

eszközök alkalmazását ahhoz a

irányul tzött politika valóban nem-

közérdek

kielégítésében

czélját

érje.

legjobban Machiavelli tanait, csakhogy

közérdek

szolgálatában,

hanem

a

Tisza

nem

pártélet

önérdek kielégítése czéljábol.

Ghyczy Kálmánnak sem jelleme, sem esze nem volt macbiavellisztikus. Csupa jóság, csupa becsület volt tetUl talpig. Tétovázása egyéni, hiúsága mértéket tartó. Annyira skrupulosus, hogy a koaliczió alkalmával Pápai udvari tanácsos ell megszökött. Ugy kellett t bizonyos helyrl elrángatni, hogy beültessék az udvari kocsiba. Mintha a veszthelyre vitték volna,

15

ugy borzongott az udvartól, a hol várta a király. Aggódó lelke czókiuók gyanánt bontogatta ki a korona eltt is kételyeit s egyengette öntudatlanul útját Tisza korlátlan hatalomvágyának. Tisza machiavellismusa volt Ghyczynek is a megrontója.

A

baloldal a

maga

önzetlen, lelkes, áldozatkész,

zömét

felölelte, a

választási

után

vereség

független

magyarság

polgáraival, mely az egész középosztályt és a

prófétai

teljes

kijelentést,

vagy legalább a helyzethez méltó hsi föllépést várt vezéreitl Tiszától és Ghyczytl, és ezek helyett

keket

oly

és

melyek

leveleket,

kapott körmönfont czik-

szellemtelensége

mint az osteudei osztriga. Ghyczy Kálmán

az

hig

egyik

volt,

vezér el-

merült saját lelkének kételyvil^gába, Tisza Kálmán a másik vezér elkezdte idouiitani a pártot, ámitani és félrevezetni az országot.

Felhasználta Ghyczyben aggályainak és kételyeinek örökös

nem nok fáradságába

gását és

került beleverni, hogy

in-

az elvek-

mert a pénzügyi téren elvérzik az Ghyczy lelkében éleszt gyanánt kezdett mködni a bekétely, hogy a közjogi elvek hareza egyelre medd és

kel visszavonulót kell fújni,

ország. lévert

czélhoz

nem

vezet.-

Kibontakozást keresett a zrzavarból.

A

késeket megkapta hozzá az .Elleuór" czikkeiben, melyek

lö-

mes-

terileg igyekeztek az irányt^lauságot iránytvé, az elvtelenséget

elvvé kijelölni. Volt ugyan olykor kapkodás, máskor

réstl való félelemben fejvesztés, sötét vére és sötét világnézlete ítélésében. Cseruátonyt

könny

de általában véve Cseruátony

uralkodtak

élezett,

uemcsak a

kitn

megKálmán-

pártügyek

a

megnyerni Tisza

volt

köszörk

nak. Emberismerete, melyet a vezérszerep, mint

rotvafiuomságuvá

a hajótö-

bo-

tollharczost fedezte

föl

Csernátouyban, hanem egyúttal a hálára és odaadásra képes

h

fegyverforgatót.

uátony barátságát

;

E e

tulajdonságai

miatt kereste

Tisza

Cser-

kegy miatt ragaszkodott Csernátony Ti-

szához.

Cseruátony éles polémiái felzuditották ellene azt az uj hirlapirói nemzedéket,

kormánya

mely azon kezdte

alatt a rendelkezési

alap

pályáját,

hogy Andrássy

etetihez

pazar

sereglett.

Andrássy Gyula pompásan értett vadászatai berendezéséhez. kimélte falkáitól a húst és Tisza

is

ért hozzá, de

össze a csábosokat és

nem

csontokat,

hogy

jól

Nem

vadászszanak.

oly nagyurias kedvteléssel válogatja

lefül élket.

Gróf Andrássy elsrend

vért,

ir,

ideget és szellemet gyjtött,

nem

«

nyomozni, nyugtalunituni és Tisza a komondort és vérebet gató,

hanem harapós

fiilkája

szereti.

hanem c»ak

igyekezett

Neki

nemcsak

ki-

vadat.

n

Viikant>

falka kellett. Gr. Andrássy Gyula vadánzó

C'sernátonynak esett. Ez elég hogy mind utána vessék magukat. Tudta

természetesen leginkább

nagy vad

ket

lefogatni,

kifárasztani

volt nekik,

ingerelni. 'I'ajtékozva rohantak utána és

elbb

csak

ikrái,

majd becsülete után kapkodtak. Szimatolásukkal fölverték nemcsak akkori életének nyomait, hanem a régit, a feledékenységbe

mernhet. Kurták suhancz korában volt

;

a

róla,

hogy kölyök korában bankót hamisított, Sámueltl pénzt lopott. Az els igaz

gr. Teleki

meggondolatlansága

kölyökkor

.azt

mondják" -fele bizonyítékon kivül

Még

azt a tükröt

is

„azt

mentette.

A

másikat,

nem támogatta semmi.

mondjákkal" foncsorozták, a melyben

állítólag gr. Teleki tárczájának dézsmálását észrevette.

De

hát végre

is

a szimat valamelyes

nyomra akadt, Cser-

nátonyt társadalmilag akarták megölni. Azzal kezdték ellene holttá-nyilvánitási eljárást, hogy a alatt megjelent

kesztt vonták felelsségre gadtak

tár.sadalmi állása ellen intézett

apróságai csak

hanem

általa irt és neve .Jókait,

a

szer-

lovagias elégtételt csak ettl fo-

és

Cseruátony kísérteties

el.

„Honban"

közleményért nem t,

a,

halaványsággal

járt-kelt

a

támadások között, de czikkei

és

még kíméletlenebbek voltak. Végre, mert minczélt nem értek, Klapka az országház

den támadásuk daczára

folyosóján inzultálta. Elveszettnek hitték ez inzultálás következtében. Mindjárt a helyszínén azzal tüntettek ellene úgynevezett jó barátai,

hogy igyekeztek t kerülni, s csak titkon merték kezét szóval és néhány halotti búcsúztatónak beváló

megszoritani

vigasztalni. Tisza

tony helyzete

Kálmán mindannyiszor,

kritikussá

vált,

a

tüntetleg

hányszor Cserná-

érintkezett

Klapka-féle jelenet után ovácziönak bevált, a mint

a

vele.

A

lehajtott

fvel egy zugban árva gólyaként mélázó Csernátonyt kényes helyzetébl fölemelte. Ez a zug, egy az országházéhoz hasonló neszszelteli élet közepén talán gyötrbb, mint a velenczei ólombörtön. Egyházi atyák leírásai a purgatoriumról, János jelené-

seinek könyve az utolsó Ítélet idegrázó képeirl, és Dante pok-

lának velkig ható szinei az

alvilágról,

csak

alkonyi

tódzások ahhoz, a mit annak kell átéreznie, ki az

tapoga-

imént

még

17

kulancskéut hozzáragadd barátok

legfeltnbben

és

Én

ennél a fajuúl.

különböz

hajszának

Csernátonyt Tisza

láttam a

Kálmán

magát legelször

látja

czudart

sok

az

ellenem

inditott

fordulóin.

zugában,

elhagyottságában

ez

kereste

föl

mikor legtöbben láthatták a folyosóról, akkor melegen kezet. Ez a kézszoritás fölemelte és megés

szorított vele

Ez

mentette.

e

által

Nincs haszonlesbb, piszkosabb

elszigetel tetui.

rugója annak,

a kézszorítás a lélektani

mért ra-

gaszkodott Csernátony a házi ebet felülmúló hséggel Tiszához, s

miért volt képes lábai elé dobni irói népszerségét

hogy esküvel és a

átkozódásokkal

és

mi pánczela

volt,

fogadott

szívósabb

az

aczélnál,

a

megtenni,

;

megtagadja,

tételeit

hite,

az elve

„lyukas mogyortí" gyanánt árnyékolja be egyéniségét.

„Megeshetik,

—

Csernátony sötét sejtelem

irja

által hajtva,

—

hogy az edzettség zománczát lekoptatja lassankint lelkületem hüvelyérl is az id vagy betegség, a test erejének bomlása, vagy a szellem ruganyosgágáuak gyengülése, a nyugalomvágy itt, a nyugalomvágy olt; reménylem azonban, hogy a kopottá válható hüvelyben

is

éles

marad a

kületem iiyilvánulásának szablyáján

eltt

is

:

mitl nem

valaha,

hogy az ellágyulás rozsdája mutatkoznék

tart öntudat<»m,

lása

érzelmeinek

férfiasság

De ha megtörténnék

szablyája mindvégiglen.

legyen

tudtára

olyan ellágyulás, vagyis

porhüvelyének

is,

mindenkinek

a hazafiság

rideg,

jóelre,

hsies,

lel-

szóthul-

hogy az

tántorítha-

követel szent kötelességek iránti hideg számitgatás és langy ovato.sság dermeszt tanácsaira nálam sem lehetend más az igazi ok, mint elmém elsatnyulása s /lényem összezsugorodása. És akkor szavaimra, bármily bölcsek gyanánt tatlan kitartását

ajánlgatná

is

azokat a kislelkség hitszegény pártja, ne hajtson

többé semmit senki, a kiben a hazaszeretet nemes tetteket,

cs

di-

önfeláldozást, magasztos kitartást sugal egy nemzet jogainak

védelmére."

így

irt

Csernátony

1871-ben

s

már

„Rettenetes lyukas mogyoró azon egész az ellenzék

Meg

nem

el

azt

irta

mely szerint

meglév alapot." hogy ekkor még nem mutatkozott

ismerheti

kell adni,

1873-ban

elmélet,

a

az .el-

lágyulás rozsdája lelkülete nyilvánulásának szablyáján", a hideg

számitgatás és langy óvatosság, mely a párt megpuhítását ezé-

lul

kitíi/to,

Kálmán

Tisza

joiidor szellfitnének elhijit-.; ,ii,»g»u,.

melynek lükést a

h6\ ke/dte termelni azt

u

sek" ketrec/ében Ghyczy

Kálmán kételyeken év5dó

Kálmán

Tisza

elesén

politikát,

l)ele])illrtnt()tt

,tij(ri-

lelke adott.

a Caern'átony Lajos liábor^ó

lelkének fenekére. Tudta, liogy annak ezerjófü az a kézszorítás, raelylyel elszigeteltségében fölemelte. Tudta,

mert

rehabilitálja.

Csernátony övé

hogy meggyógyítja,

testestl- lelkestl.

lett

Jel-

leme azontúl lágy viaszszá vált Tisza Kálmán keze alatt, képes befogadni minden legkise))b benyomást, képes felölelni bármely idomitást. Es Tisza kiaknázta a nyert elnyöket. Csernátony saját felfogásaként hirdette,

hogy

A visszatetszés, melyet aratott, raegállitotta. Mohó vágy szállta

föl

függeszteni az elvekt-t.

kell

nem

riasztotta

el,

csak néha

meg, hogy Tisza kormányra hogy osztozkodjék hatalmában, sütkérezzék fényében, hanem azért, hogy a hatalom tövében annak ereje láthatta, hogy és tekintélye még inkább rehabilitálhassa. Jól kénye-kedve szerint többségeket csinálhatja minden nálunk a kormány, hijják Andrássynak, vagy másnak. Egyedül br. Sennyey puritán be nem avatkozási elve mellett jöhetett oly országgylés össze, mint az 186.1 -iki a iiatározati és felirati párttal. Az utána divatba jött politikai morál, mely a tisztesség határvojusson.

Nem

azért,

nalait egyedül gr. Andrássy rainiszterelnök.sége alatt igyekezett

megrizni, még az ötvenes években kifejldött nemzeti összeerit is képes lett volna a mi választási

tartás és ellenállás

rendszerünk mellett szétforgácsolni közelebb hozni, ha Sennyey Pál és nyei

megtrik

és

és

megpararancsolják a

áron. Pedig akkor a

középosztály

érdek- és hivatalvadászása által a

a

bécsi

törekvésekhez

Vay Miklós bárók si

eré-

többségcsinálást minden

még nem

oly

züllött,

kormánytól annyira

függ,

volt

mint késbb a vasúti szédelgések, hivatalzáporok, kormánybiztosságok kenyérmezei versenyében. Tisza

Kálmánt meggyzték az.l872-iki

választások,

hogy

alkotmányos utón, büszke, egyenes választási barczban soha, de soha kormányra nem juthat. Nem akarta Hiábavaló küzdelmekre sarkantyúzni

a

kimerüléstl

bágyadt

pártját

az

or.szágban.

Országházi törzskarában az ellenzékeskedéssel való elégedetlenség

számos jelensége nyilvánult. Sok volt az eladósodx)tt ember, sok a kiéhezett. Alig volt neháuy ember, kit a kötelesség szeretete,

.

19

meggyzdés

a

rendithetlenségével

s

az elvnek hségével kötött

a megtépett zászlóhoz. Ezeket sem lelkesítette többé az a láng, mely az 1872-iki választásokon annyi próbáját adta kitartásának.

A

közlegények

ket

Villanyozta

megnyerhetnek.

a

vi-sszaterelje

vak nem

még tzzel rohantak.

1872-iki választásokba

hogy a dönt ütközetben mind:;nt De a patkányok már féltek a vizözöutl és tudat,

a

fészkeldtek a klubban.

Csernátonynak

hogyan vájkálnak az Éhesek és fá-

nézték,

fenékig az ország éléstárában.

Az

radtuk voltak.

szemekkel

irigy

elemek

uralkodó

siirün

A

bitangba

—

gyávaság mételyként ütötte

kellett

a

kherub

tévedni

föl fejét

tisztét teljesíteni,

kezd

párttagokat.

—

hogy

„Midn

a

hogy az oppositiónak parancsol mind a haza szent érdeke, mind saját becsükitartást eláll egy cselszövény s el akar rontani mindent, mert lete hát ez a mostani ellenzék nem akar minden áron a kormányra jutni, s mert a haszonlesk, ármánykod()k, hiúk és buták megunták a várakozást." Haszonlesk, ármánykodók, hiúk és buták akla lett a látja,

kiált fel

egy izben,

:

után

választások

az

egész

párt.

Tisza

Kálmán mesterségesen

tenyésztette pártjában az elvtagadás csalánját.

Jókai megnyerése volt

jában az egyetlen

feladat,

lomhoz férkzzenek.

Jókai

a bomladozás és elgyomosodás párthogy a caudiumi jármon át a hata-

hiúságért.

bordái rajongtak az

jtlatonikus

vekért, anyagiasabb oldalbordája

meg

el-

rajongott a jó módért és

Exért jutott a koaliczionálís és

fuzionális vajúdások

közt Jókai Buridan szamarának sorsára, ki két csomó széna közt

azon bölcselkedett, melyikhez kapjon voltakép,

A költt

vonzotta

az elvhüség, az embert csalogatta a húsos fazék. Szeretett volna szakítani

mint

Tiszával,

három érdek

:

regényíró,

de

a pártérdek, a felesége és

Szerkesztségében

a

,,

fenegyerekek"

agyarkodott a taktikának

;

vele

tartani

Hegeds Sándor

közt

felbuzdult

nógatta érdeke. és

neki

a klubl)an és otthon neki járaboro-

mogyoró politikájának. Habozó lénye, megsimogatható karaktere addig döngött a váluton, mig Tisza Kálmán Hegeds Sándor, Hegeds Sándor Laborfalvi Róza által meg

dott a lyukas

nem

nyergelték. igaz az a mondás, hogy az irály az ember. mi regényeinek irálya. Fantázia tzén olvasztott

Tökéletesen Jókai

is

az,

a

2*

20 önthetik

Mintázhatják,

viasz.

vagy istenek, a

mint a

mink

tudható a

hsei

Mele^;

szerint.

e's

hideg-

nadrágos huei léteznek, vagy olyanok^

Ilegényeinek

nem

a l'oldíin

nem

spoiigyia,

tetszés

lúgyságán.

változtatnak

egyaránt

faunához,

vagy

vogy a flórához

csodás lények, mint özoknyá.s Flamarion csillagászatáhan a Mar.s holygó lényei, vagy amolyan kis szipirtyók, kotnyeles darazsak. Regényalakjai közt nincsenek

tartoznak-e?

oly

nk, csak csupamer torzitások. Puhányokbó' gyjteménye. Ezek legtipikusabb alakja hseinek és bábukból magii: a politika komédiásii. A koniédiáskodásban soha sem Már 1848-ban, mikor az els/ántnág én fagadtii meg magát. kitartás egyedüli jogos tényezi voltak uz élethalál-harcznak, igaz

iói-fiak

és igaz áll

hálósapkában

Majd

dást prédikált. 8

ha

keresték

Jókai

a

bizonyára

czimíl

sem

azért

,

politikai

kerfllt ki

volt

teszik

ukaszszák

mellére

és tuzi() vásáriíban

Nagyobb

volt a vásárnak

lemonnoha senki nem kereste^

visszavonást hintett,

csak

lapjáért

a mit utoljára

koaliczió

Jobban, mint valaha. „Hon",

szítt,

beállt bujdosónak,

volna,

,Márcziu3 15-én" István rendet,

békepipát

járt,

is

hogy a

a

Szent

mókáiért.

csak komédiázott.

hozzá a rutinja. Lapja, a

komédiás bódéja.

Csörg sapkában

ját-

elvh Bánkbánt

maga; a zászló apostolait a „mhely" sok fenegyereke. Törzs Kálmán holdvilágnál ábrán, dozott a bihari ])ontokért; Szatmáry György imádta Oustellárk és a latin népek köztársaságát; Mudrony Pál elégiái számadásokkal bögd()ste Ausztriát; Visi Imre verte a nagy dobot a szotta

itt

az

zászló alatt; Hegeds Sándor pedig azalatt kint csörgette a prezenczmarkos perselyt és Tiszával Jókaynak meg a „Honnak*

brére, konczért alkudott.

Hegeds Sándor

is

Azoknak

tipus.

az

erdélyi szerencse-

vadászoknak^ a tipusa, kiknek a Királyhágó az oczeánjuk, Magyarrszág az Amerikájuk. A bérezés hazának zúzmarája szívósságot

nyomorúságos

élete

úrhatnám

kitartást,

szellemet kölcsönöz e típusoknak Tiidejök

viszketege

kalandor

nagyszeren

viseli el

elszobák levegjét, hátgerinczök a hajlongást. Szellemi kis tkéjüket anyagilag nagy uzsorára kamatoztatják. Kis bagázsiával jönnek agyban és batyuban nagy bagázsiával gyarapodnak az

;

elmenetelben és vagyonban. Kisebb bagázsiát senki sem hozott Hegedsnél, nagyobbat egyik sem szerzett nálánál. Xem ismerte

:

21

n magyar hel^'esirás egyetlen szabályát, kerékbe törte a magyar nyelv irályát és mégis vezérczikkir lett, mert erdélyi volt, mint

Mendikáské}) állított be a Jókai házhoz és bent csaklett. Beleházasodott a Jókai családba, hogy a rokonná hamar nagy iró népszersége és a nagy mvészn fényzése mellet^; fölemelkedjék és meghízzék, Jókainak imponált, hogv vezér-

Jókainé.

és kivonni. Jókainénak tetszett, mert, Konyhamalacza lett a fúzió eltt a Jókai háznak, konyhamalacza lett a fúzió után az országnak. Kiette elbb a Jókai -házat, kieszi most a pénzügyi bizottsággal az

czikkben

tud

összeadni

tudott neki hízelegni.

Hegeds gyöngyözik

országot, Jókai izzad a váltónyargalásbau, a

prezenczmark után

futkosásbau,

való

Kincsesedik

Hegeds,

rongyosodik az ország. Kiucsesedésének

alapját vetetu

„Keresd

az

Hej!

asszonyt."

a

im^^;

fúzió.

Beleüli aiüi

Dumas Sándor

Jókait. S ha kérdezik, hog^^an, a választ

mert nagy sor

ám

az,

adja rá

egy

férfi

oldalán egy asszony.

Nagy sor volt Jókaira is. Lerí jából. Hseinek silány jellemrajzai alak

a

í^zinészi

jiapucshs.

maszk.

Politikájának

Meglátszott

hogy nagy színészn nagy emberekre.

mindig

Körülöttük

irodalomban

és is

,

Elhozzák ide

is

Anya

helyett a

itt

is,

mint

királynk pretenzióival lépnek

hogy egyúttal kiváló

gyönge színésznk

n,"

Játszanak

szépségökre való

féltékenység hiúságát viszik magukkal az oltárhoz. arra,

sok

bádog-koronás szin-

és

helyett a hangjukra, termetökre és

színésznk

a

túlhajtott szenvedélyeiket a szerelemben és

féltékenységben. Hitves föl.

oldala

és politikában,

mindenütt nagy veszedelmek a ugy élnek, mintha a színpadon

])adot a fukanalas, nyoszolyás hajlékkal. ott.

lerí politiká-

Férfi sorsa

paj)irmachét

Összetévesztik a

élnének.

legjellemzbb

rajta

volt a felesége,

mvésznk

Nagy

müveibl,

az

közt egyedüli törülmetszett

arra,

nk

is

Vagy

kiváló

lehessenek, vagy

hogy lemondjanak az ingerrl hsnt Wiltué vasal és fz, mint

játszani a fazéknál a feleség helyett.

egy szakácsné, de azért a Patti

h

a

férjjel

oldalán sehol sem volt helyén.

gyémántjaihoz, de változtatja

magában önmagáért többre

férjeit.

mint hogy páratlannak

volt kénytelen becsülni magát,

férjében férjéért ennek tehetségeit. Erszakolta, tartsák,

Jókainé ön-

mikor már hangja nem, csupán ránczai voltak. Ersza-

.

0.0

hogy

kolta,

hsnt

a

benne, u mikor a tragédiákban

ílnnf jn'ljek

els rend szerepök nincs a nagymamáknak. A ^Hon" HzinUgyi rovatát ngy kellett vezetni, a mint 6 parancsolta. Jaj volt szerepeiben fölbecsült. annak az újoncznak, a ki valakit az Ily sziuészni temperamentum eltt mellékes volt, mit nyom mint politikus a latban. Ugy

férje,

a mint a szinészn

kellett betanulnia szerepét,

saját ünnepeltetekére

jobbnak

és érdekeire

Hegeds Sándor gondoskodott róla, hogy ezt a szerepet Jókainé Tiszára kedvezöleg irja el férjének. Kis hija volt, hogy mikor már el volt irva és Jókaira cnak a betanulás várt, meg nem pattant a fúzió abroncsa. Ha elpattan, két asszoi"' ''^"^ Ítélte.

volna az oka

Tiszáné

:

Jókainé.

é.s

Jókainét már megnyerte

A

töprenkedett.

gyerekek húzták

a

Hegeds

„miihelyben"

taktika

nerazetcsali)

száján a

keresztül

De Jókai még

a fúziónak.

folytono.san lázitgatták ellen; a klubban

a

fene-

folytonosan

mézesmadzagot; otthon folytonosan

számítgatták adósságait és lecsappant elfizetit.

Nem

bírt hatá-

napokban sem. Végre döntött a papucs. Hegeds

rozni az utolsó

belediktálta, Jókainé ráparancsolta a fúziót.

Hajszálion

múlt,

hogy Jókainé

ellenkez

napi

parancsot

nem adott. Ezt a hajszállat Tisza Kálniánné tartotta Hogy Jókainét egészen rahjává tegyék a nemzetcsalás

kezében. politiká-

jának, Tisza Kálniánné vállalkozott kedvezni hiúságának. Láto-

gatóba

ment

mvésznk

a

nagy müvésznhö/, de nagy költk

és

nagy

szobái igen rendetlenek. Dél volt, de a Jókai-házban

még nem

volt takarítás. Egyszer csak ott toppan az ajtó eltt Kálmánné. Jókainé zavarában megtanítja szobalányát, mondja meg, hogy beteg. A szobalány az utasításhoz híven

Tisza

fogadja a

,

itthon van, feleli:

magas

de gyöngélkedik.* Tisza

,,Akkor sietek vigasztalni és

a szobalányra

nem

„Asszonyom Kálmáuné meleg hangon részvétemet kifejezni." És

látogatót." Eldarálja a szavakat

is

:

hederítve többé, igyekezett benyitni Jókainé

szobájába.

Jókainé a beszélgetés alatt az ajtónál hallgatódzott. Ingerülten vett tudomást,

hogy most mindjárt i'ányitnak

és

meglát-

ják pongyolában, szinpadi rendetlenségek közt. Az ajtó zavarát akarta betolni, de Tisza

Jókainé meg tolta

Kálmánné már

vissza.

nyitotta

Nvilás közben mind

a

rá

az

ajtót.

ketten

meg-

:

'23

egymás

látták

arczát, és

ln

meg

aprehenzió,

fásé a látogatás-

bi. Tisza Kálmánné nagyon , póriasnak" találta a Jókainé viselkedését, Jókainé meg viszont ,szakúcsnésuak" a Tisza Kálmánné kíváncsi tolakodását. Valóságos diplomacziai tárgyalásokat igé-

mig

nyelt,

újra összehozhatták

ket. Utóbb mégis találkoztak.

Találkozásuk döntött a fazió sorsa

felett.

Jókainé hiúságát ki-

hogy a pártvezér neje, a született grófn szükségét érezte megalázni magát a szinézn eltt. A rövid tracs, melyet elégítette,

végeztek, végzett Jókai politikája fölött.

.Meghagyatott"

neki,

hogy Tiszát támogassa. És ö „fájó szivvel" göngyölte be a harczi zászlót, hogy haza vigye felesége hálószobájába firhanguak.

E

firhangon át

ezentúl

nézte

a

világot.

E

juthatott a prezenczmark hulladékaihoz és két

A

firhangon

hazához, a

át

sz-

tágabb hazáért" mondott bécsi beszéde miatt macskazenét adattunk neki; a „szkebb haza" ellen

kebbhez

és a tágabbhoz.

,

elkövetett vétkeiért legyen birája az a nép,

ságát

nem

A

nak,

átalotta agyondicsGiteni,

koldusbot apotheozisa volt az a beszéde

adóemelések mellett sehol

melynek nyomorúhogy tömjénezhessen Tiszá-

sem

tartott.

oly boldog

városaikban

és

a

is, melyet az Volt lelke hozzá elszónokolni, hogy

nép,

falvaikban

mint

Magyarországon.

olaszokat,

a

kik

csak

látott

néhanapján

sátoros ünnepkor esznek húst,

s a kik azzal keltik fel mások hogy ablak közé kirakatba helyezik a húsdarabokat. látott kopár hegyvidékeket, a hol alacsony, szells fakunyhók képezik a lakóházakat. mindezt nem látta itthon. Már hogyne birná el Magyarország azt a ,kÍ8 adóemelést", mikor itt a hus mindennapos vendég, és ha nem is paloták, de házak a falusi otthonok.

irigységét,

Mi, a kik

jük

nem

a

jöv

század regényének léghajójáról figyel-

meg Magyarország életmködését, a kik itt az operenczián nem Garay János obsitosának meg-

innen a komoly emberek és

figyelésével fedezzük fel hazánkat, ámulattal hallgattuk a felü-

letesség és

képvisel

— Ha

léhaság

meg nem

e

rajzait.

Urányi

Imre

mármaros-szigeti

állhatta, hogy a folyosón rá ne szóljon

Engedd meg kedves Móriczom, de ne

járj

te

másutt.

majd mutatok én neked községeket, melyekben krumplin kivül csak szinét látják néhanapján a zabkenyérnek, de húst sátoros ünnepekkor sem tehetnek ablakukba, mert barmaikkal együtt ublaknélküli fé.s/.erbeu szorulnak ö.s.sze. látni akarsz,

!

:

21

—

Hagyd

el,

ez

nagyon haHonlit aho/ a dobra (Ittt utoNó

párnához.

—

Kérdezz

lesz

pártodon bárkit,

gyzdj meg

iránt láss és

dégem

meg

juncs-e

h.

iga/.uni,

saját wzem»'iddel. Szívesen látoti

bármikor Márinarosbun. ()rOlni fogok,

ha

kalau-

zolhatlak.

Jókai beszéde

oda Jókainak.

—

És

te

fVilött

Én

folyt a társalgás a folyonwd

közénk

Urányi

portban, mikor

erre azt

hiszed,

-

Fölteszem

?

föl

Hát

járt

volna?

nem

újra Jókait és kérdezd meg,

még soha Erdélyben, Szatmárban, Trenesénben

—

Magyarországon

hítta

máskép nem mondja mesebeszédn^-k

róhi,

Menj, keresd

«>>(•-

mondottam lírányinak

ho^y Jókai soha sem

azokat a fagunyhós, zal)kenyere8 vidékeket

—

.gs

vegyülve elbeszélte, mit rágott

Hiszen

járt-t

?

komédiának nézi

akkor

a

legkomolyabb dolgokat Leirtani ez epizódot, mint a sok

közül

egyik

nagyon

jel-

lemzt, hogy fogja fel a ^jó sziv" férfia azt a hivatást, melyet úgyis mint iró, úgyis mint képvisel nemzete és népei iránt nemesen betölteni kötelessége volna. Komédiát játszott, minduntalan változó komédiát u/. iK-k .

felfütroresztésétöl

fuladt

megfigyelhette, hogyan

idszakban

is.

kotyvasztják

a

Mozzanatról

mozzanatra

boszorkánykonyha sza-

kácsai azt a méregitalt, mely erkölcsi és anyagi erjedtségét idézte, demoralizálta,

el-

megfejte, eladósitotta, örvénybe taszitotta

a nemzetet. Jókainak ott volt keze ügyében a vészkürt.

Ha

csak

annyi gond nehezedik rá az elvhségért, mint a mennyi a kapitoliumi libákban volt saját biztonságukért, fújnia a vészkürtbe, s a

l)ele

kellett

palotarök fölébrednek, hogy

jék a eselszövények szállait. Jókai

nem

fújt

volna

széttép-,

bele a vészkürtbe,

hanem átengedte azt diadalmi tárogatónak, Jókai nem korbácsot, hanem koszorút font annak a politikának, mely Ostendéböl azt irta, hogy „Jerikó falai nem omlanak le ma már semmi kiabálásra", és ezzel az eszmények becsületes

harczát kudarcz-

nak, az ámítások és csalások harczát érdemnek jellemezte.

Ez idben dolgoztam én az „Ellenr-'-nél, Csernátony oldalán, mint fmunkatársa. Láttam az aknamunkát, s azt hittem, hogy nem fog sikerülni. Az 1873-ik év nyara különösen lepör-

-

ií költe a fúzió gyümölcsbiinbüit. Csernátony akkor hosszabb utazást tett a külföldön. Távollétében én voltam a helyettese.

gondja.

nehezedett a .szerkesztés

Csernátony

távozásakor

Rám szél-

csendre számított és szélvész támadt. Kossuth levele fölkavarta a fellegeket, Menydörgött és villámlott a mesterkedk ellen, taktikát,

lesújtotta a

fölemelte

elvhüséget.

az

Nehéz

volt

az

Ellenr- -ben száraz helyet találni e zivatar ellen. De mégis megtaláltam. Ráállottam hz elvi alapra, s ugy védekeztem a vihar ellen. Tisza is, Ghyczy is nagyon megvoltak elégedve a ,

lap vezetésével. Csernátony hazajövetelekor nyilvánosan köszönte

meg mködésemet. hogy végre

Nem

Jól esett az elismerés, s

még jobban

a hit,

csak meghiúsul az összegabajodás.

is

hiúsult meg.

A

koaliczió ellen

még tömött

harczrend-

ben sorakozott a deákpárt zöme, habár Kerkapoly intrigált is a Tisza javára, hogy fölmeutvényt kaphasson gyalázatos gazdálkodásához. a fúzió

A

már

koaliczió ellen Lónyai

t

is

levette

lábáról.

még mindent megmozgatott,

A

kouliczionalis alkudozások

idejében irt Lónyai gr. Andrássy Gyulának, hogy az udvarnál kövessen el mindent a koaliczió megbuktatására. Hanem hát még levelének hutásáról sem gyzdött meg, már kipletykálta. Hay-

naldnak mondta

el

titok pecsétje alatt a

nagy

titkot.

Hayuald-

elmondani Simor herczegprimásnak. Simor egy nála tisztelg küldöttség vezetjének mondotta el. A kül-

nak els dolga

volt

döttség szónoka hallgat-hallgat, végre kibööenti ezt tudtam."

„Hogyan?* csodálkozik

a primás.

,

:

„Hisz már én

Hát ugy, hogy

Lónyai Horváth Mihálynak is elbeszélte a titkot az akadémiában és ez tovább adta a küldöttség szónokának. Szegény Ghyczy szenvedett a koaliczionális mozgalom alatt legtöbbet. Mikor Szlávy lemondása folytán öt is felhivta a ki-

kogy mondaná el nézeteit a helyzetrl, sokat évdtek amúgy is. mit fog mondani. Pedig eléggé izgatott volt rály,

vele,

Nem

egy helyen maradni, örökösen nyüzsgött. \ aszeget lamelyik mondott aztán neki egy frivol viczczet, a mi a koaütött a fejébe és még izgatottabbá tette. Meghiúsulván

birt egy perczig

liczló,

roppant rábeszélésbe került

rávenni

késbb, hogy újra

önz és jelenjék meg a király eltt. Már akkor belátta, mily szinezentúl becsülte hazafiatlan Tisza a czéljaiban. Soha sem

20 tén. Riílegségét

még

hulálu eltt

politikiíjának Ihsujíó

Lónyai szintúgy

is

ére/tettn TÍH/áva! p^n'/flgyi

kritikájával.

Menyhért már

iieru

vult

es/köz jó

volt,

mint

niindííii

iW

>Kriij)iii<)/ui

juthasson. Képes volt kacxúrkodni Tiszával és

Csernátonyt, a mint

r.ioLt'

hogy czelho/ szemmel nézni jó

Tíb/.u eltt,

vele, hogy szolgálatára is számolnak éi szolgálatért szolgálatot fognak visdzafízetni. Lójiyai ráment a lépre, ragyogó arczot vágott a pogány játékhoz, » tle telhetleg elömozditotta a fúzió Ogyét. Ugy tett, mint a

elhitették

Megvetette testét a kertfalhoz, hogy hátán mint lépcsn, a czinkos a gyümöic-íösbe hághasson. Sennyei

tolvajok tesznek. át,

Pált

elbódították Tiszáék.

is

lesz megvalósitani

tetében.

Vjí

Megértették

a grand

seigneur

szintén

hogy

vele,

prograinmját az állami

alkalma

közigazgatás

belement

a

tekin-

kelepczébe.

Még akkor meg sem áhnodta, hogy egykor az 6 hajthatatlan ggje is meg fog roppanni Tisza Kálmán vas kez-

nagyúri alatt.

Ers

katholiczizmusa miséket mondatott

véért és bérbe adta jószágait az egyház

az.

egyház

üd-

ellenségeinek.

halálos

Merev konzervatizmusa gylölte a „szabadelv"' Tiszát, de elfogadta ennek kormányzása alatt a hivatalt, mely zsirt csepegtetett, Büszkének és törhetetlennek hitték, mint egy Lajos korabeli franczia nemest,

szerény és hajlékony

lett,

udvaroncz. Mindent megpuhított, megtört az a

egyenlsítik a lelkiismereteket, hogy annál tassák

el

Lónyai

Pál

léprecsalásán

jóindulatának

a

lelketlenebbl

Míjgtörte az ^utolsó mohikánt"

az országot.

B. Sennyeí

akár csak az

mozsár,

örültek

a

fuzíó

gúnyolódtak. Csernátonyt szinte

hol

úsz-

is,

mesterei,

megifjí-

totta az öröm, melyet e fogás fölött érzett.

— tottan,

•

Több

—

észt tételeztem

fel

Lónyaíban,

—

szólt

szagga-

de ugy látszik, eszét vesztette a hatalom elvesztésé-

Apja gyilkosának is megbocsátana, ha ismét a hatalomhoz nemcsak édes, hanem jövedelmes is. Körmeivel kapaszkodnék fel, csakhogy ismét használhassa azokat. De én inkább szakitnék Tiszával, hogysem az én közremködésemmel valamikor kormányra jusson. Megírtam, a fvárosi vel.

juttatná, mely neki

kerületekben elkövetett

visszaélések után, hogy ne örüljenek gyzelmüknek, mert mindent elkövetünk, hogy a becsületes emberek kormánya jusson uralomra. Most már napok és órák

-II

kormány Tiszának kezében legyen, s akkor mi az, a lépcs legmagasabb fogja csak megérezni Lónyai fokáról a legalsóig esni és onnan a mélységbe tapostatva el-

kérdése,

hogy

a

:

sülyedni. Lelkiismeretünk és az ország

hogy

ezt az elégtételt megszerezzük.

lelkiismerete

Meg

követelte,

fogjuk szerezni.

Megszerezték, de oly áron és oly eszközükkel, melyek

lel-

kiismeretlenségökben és eredményükben semmivel sem voltak erkölcsösübbek Lónyai válogatást nem ismer eszközeinél. Oly csalást követtek el, a

lem. Boldog vagyok,

minhöz

hasonlót

nem ismer

a

történe-

hogy ebben a csalásban sincs részem. Ott

hagytam minden szép kilátásaival, elnyeivel, hivatalaival, nyereségeivel a fúziót. Abban a pillanatban hagytam el, mikor Tisza kormányrajutúsával fültette a csalásra a

koronát.

Akkor

hagytam el az .Ellenrt". Kenyér, állás nélkül dobtam ki magamat a lakomára teritett asztal legjobb helye melll, mert lelkiismeretem nem birta elviselni ezt a nagyban zött világbolonditást és nemzetárulást. Velem készültek menni az , Ellenr* és a ,Hon" fenegyerekei is. Dehogy jöttek. Meglapult valamennyi az enyhet éa étket igér kenyérfa alatt. Tors Kálmán és Visi Imre zúgolódtak legtovább. Várták sikerét az ajánlatnak, melyet Ugrón Gáborral együtt nyújtottam be az Athenaeumnak. Ajánlottuk, hogy a fúzióba belemeu lapok helyett alapítson a társulat egy baloldali lapot, mely a politikai szédelgés leálczázása után az ország ellenzéki elemeit

maga köré

gyüjthesse. Oly naiv voltam, hogy a pénzes zsákok és

részvényeseinél kerestem politikához. Oly naiv

az

gárdistát, a ki meghal, de

idk moha

az én

ert egy

voltam,

nem

független

hatalom becsületes

hogy Visi Imrében kerestem a adja meg magát. Most már az

nyomot hagyott nem vagyok is Tudom, látom, mily vonzó félvérü tüzes^

lelkemen

oly naiv, oly hiszékeny.

és

:

lovakra az abrak.

mi az eszme, mi a ezél ? Ábránd Az okos él az melyben az abrakot csörgetik. Hazafiság? Szivárvány! Közügy ? Szappanbuborék Egyiket kergeti

Mi idnek

az elv,

!

és fut a rosta után,

I

másik eltt családdá olvad a haza. Szerelmi légyottokra, az én üzleti házasságokra jn az esküv, esküvre a bába. Egyszerre ;

minden elröppen, a mi eddig szeretetbe.

„Csak

nm,

csak

lelket

öntött

gyermekeim

a

ne

feláldozó haza-

volnának,

c-íuk

C)<^

családom ne volna", huri^/ik a csalogató sipra u nicntegetdzés. Kiérkezett a kettecskén való ábrándo/áKnak

szellemi és

a közélet annyi számtalan kórjának e

csömöre,

ílltetvónyes

a

nepotizmus;

itt

plántál

a tolvaj

fizikai

melegágya. éu ve^izteget

Itt

a

a mindennapi élet polgárban, hivataliiokb.m, l)iról)an, képviselben, zsurnalisztában, katonában borotvaélre a kt")teles8é«?**k <»«sz»*íltközésének komédiáit, drámáit

korrupezió

;

állitja

itt

és tragédiáit.

Ki kell

tudjíi,

nem

a leleségnek,

iilkuzott

voliui-e

nálam

kenyér a gyerekeknek

kötelesség evangéliuma elé vág a család lésének evangéliuma; ha a család képe

;

is

ha

össze,

a

ba ékszer

nenizet

táplálásának

iránti

és

eme-

befátyolozza a haza ké-

? Talán akkor én se riadtam volna fel arra a munkára, melynek minden gyílmölcse hazugság, csalás, pusztítás, méreg és átok. Egy országot tettek részesévé a csalásnak ; egy ország sinli morális romlottságának következményeit. Eshet-e ily bün mondja Carlyle, bnhdés nélkül? Nem! „Régi igazság az, hogy a hol roppant fizikai baj van, azt mint annak szülje és

pét

—

—

eredete megfelel kiterjedés morális baj elzte meg,"

A

fizikai

bajok halomra gyillnek, mint

kölcsi bajoknak.

vesszje

már nyomora

szét

mány

A

bilnhüdés közeleg. Arcza

még nem érezhet, észre lehet és

okozatai

még nem

nagy

er

látható.

de jön biztosan, mint a halál. Ne-

venni a fogcsikorgásban, melyet a tömeg

levetkztetése miatt hallat. Gyorsabban siet e kor-

mint szemkötádi politikáugyan eddig minden zrzavarból, akár csak a parafa, de végre is ugy tele .szivja magát zsirral és verejtékkel, ugy megterheli saját bneinek nehezéke, hogy feaz általános felfordulás felé,

jától várható volt. Fölmerült

nékre

száll

örök idkre

Közéig a

bnhdés.

példátadó katasztrófában.

k „Nos lUiínyz

csaklioj^v

Kossuth-ház.

liL

Miii.

jji

inuiiuiii^ai t u

1879.

21-ikén

június

tlöttem, megderesedett

Semmi sem

Ijíró.

kor-

H

csuk eljön és meglátogat beunünket Verhovay

iirral,

Meleg kézszorítás kíséretében Dániel

ii/ijM>zor

iv

e szavakkal

Baracconeban.

szakállú, jóságos

is.*

focradott

Ihász

Táblabíró

állott

magyar tábla-

arczu

emlékeztetett benne a szabadságharcz

hsére,

magyar légió brigantikat ver ezredesére. metszett magyar alak. Egyenes, szíves, megnyer. A Töritl becsületes.ség szól minden arczvonásából. Második szava az volt, hogy már biz megszokta otthonról, öcséru, hagyjam el én is az liát csak ugy fog szólítani, hogy az olaszországi s

8

nem

ezredesi titulát,

az

ér

kard és háború nélkül

egy

peng

garast sem. Majd elmondotta, hogy szerencsés vagyok. Jobbkor

nem

Mindkét

jöhettem.

meg

ki ritkán fordul

fiát

haza várja a kormányzó. Fereucz,

a házuál,

mert a

sziczilíai

bányák,

mé-

lyeknek igazgatója, távol esnek, épp e pillanatban elzött meg ikezésével. Látnom is kellett a vasúton, mert ugyanazzal a

A

vonattal jött.

Lajos szintén

itt

lesz,

mire

ebédhez ülnek.

hogy várakozzak egy kissé, mert épp most végzi a kormányzó munkáját. Késl)b fölmehetünk hozzá, a nélkül, hogy

Kért,

háborgatnánk.

/,

az

Nemsokara Kussuui enur aiiotiiuii. Benyomásauiirui, miket els és talán utolsó találkozás reáui gyakorolt, leszámoltam ,

Egyetértésben*.

tengeren,

az

nem

A tud

ki

nem

volt az

imádkozni.

A

orkán ki

által

bámulat

felkorbácsolt

nélkül

tud

átsurranni nemzete múltjának fényes és viharos korszaka fölött, az

nem

ismeri,

mi a hazaszeretet. En ismerem és mert ismerem, mikor Kossuthnak

alig bírtam szóhoz jutni a megilletdéstl,

felém nyújtott kezét megszorítottam. Megcsókolni

nem

csókol-

.;i)

tam meg, mert a halandók leghalhatatlanubbjának keze sem oly szent, hogy a

Ferenc/ kezét gr.

országházból

az

Sándor czár kezét,

II.

Deák

megcstíkolta

kijövet

besze'denek hatása alatt. AndrásHj Gjüla

felirati

megcsókolta

lakájjá ahicsonyodjék niiatta.

férfi

Szalay László

hogy ne érezze meg

bizonyosan visszatar-

b

Bismark mondja neki: „uram", a mivel igazat ad Heinenak, hogy az apró és nagy zsarnokok által dreszirozott németben mindig van valami a pudliból. Gr. Széchenyi Pál megcsókolta Rudolf trónörökös kezét és elhuzatta

totta lélegzetét,

megcsókolja ifjoncz császára kezét,

a kiállitáskor

királynénak azt

a

rajta a vér szagát.

azt

8

a bizonyítványt, hogy

ugy

,Szép

nótát:

a

jónak, a jó hátas lónak kár megöregedni",

valamint a lángész

asszonynak,

tényeivel kiállította

s e

nem ismer

korlátot,

az ostobaság sem.

Olvastam

elttem is, utánam is sokan Mind meg annyi kézcsók, egy

hallottam, hogy

és

Kossuth

megcsókolták

kezét.

perczentet kivéve, vagy farizeusi, vagy judási csók volt. Egyetlen kézcsókról tudok, mely az ünnepélyes pillanat varázsában megneraesitette azt

is,

a

ki adta, azt

a

is,

ki

kapta.

Bem

kezét

meg Kossuth kozmáhybiztosa

az érdemrend átadásakor hogy megcsókoljam a kezet, mely hazámért vérzett." Ennek a kézcsóknak a czupanása alatt már Andrássy is vehetett volna lélegzetet, hogy megérezze a

csókolta

e szavak kíséretében: ,.Engedje meg,

Tér szagát.

Kossuthra férfi

kézcsókja.

nem

hogy visszatetsz nem

hiszem,

Kivéve az

hatása, melyben az ajk

olyan

némává

lázas,

volna

elérzékenyit

lesz és csak a

a

jelenet

könyek, csak a

csókok beszélnek, mint a czeglédi küldöttség fogadtatása alkalmával. Képzelhet-e meghatóbb jelenet annál, mikor száz ember egy ország nevében oly m.es^sze földön, kér. könyörög: ,Jere haza Kossuth Lajos !* Es e hivó szóra az, kit a honvágy kinjai, e darab hazai föld láttára, csak élesebben marczangolnak, mint

„él szobor mehetek."

a megtagadott múlt

Erre a jelenetre,

<3sak a csók és könyzápor

meg ne

búcsúra,

e

„Nem

sivatagján", azt feleli:

nyithatta

mely örökre

meg ugy

szólott,

á sziveket,

hogy

hasadjanak.

Jól az

három nap

emlékembe véstem alatt,

e

jelenet

színhelyét

melyeket Baracconeban töltöttem.

az alatt a

31

A

pitymalat ágyon kivül talált a turini szállodában. Türel-

metlenül vártam az óraütést, melyben Kossuthot láthatom. Érverésemen meglátszott az izgatottüág. Ismeretlen elttem, min

vlegény

lehet a

érzése

abban a pillanatban, a mikor esküvre

menyasszonyát, de

vezeti

elképzelem

.

hogy

egy

trl

fakad

engem betöltött, mikor törekvéeszményeim vezérelvének oly képviseljét voltam szinröl szinre látandó, ki nemcsak korának a legnagyobb alakja, hanem történelmünk lapjain csak Rákóczy áll fölötte. Kossuthnak a lángesze nagyoblj Rákóczyénál, s Rákóczynak a lelke fönkentebb a rokonszenvvel, mely

azzal

seim

és

u Kossuthénál.

nem

Rrákóczy lelke olyan, mintha tapadva. Csupa eszmény,

csak hüvelye a vér.

vértanuké,

prófétáké, vallásos, mint

a

sem hiúságot

libertate.

salakhoz

földi

ihlet.

gadó, mint a keresztény

gyást,

volna

is

Nála a léleknek igazán a hus, a csont, az izom. Lelke önmegtacsupa

szenteké.

a harczba,

Bár fejedelem,

Szárnyaló,

Xem

visz

mint a bibliai sem nagyravá-

csak a rajongást pro patria et

kit megillett a királyi trón,

gyöngéden

országgylés végzését, hogy tegye fejére a koronát. Mindent és mindent feláldoz, állást, vagyont, családot,

elhárítja az ónodi

kincseket. Dúsgazdagból koldus lesz, ki alamizsnából

s

él,

a jó

Mikesként ,könyekkel áztatja sótalan kenyerét." Igen a kenyerét, a mikor volt. fürjjel és a

Néha már az is alig hogy volt. S mig lelke a vándor költöz gólyával átrebbent abba a hazába, melyért

mindent feláldozott, az alatt a haza tötvényhozásilag proskrihontalanná tette a számflzöttet. A hitnek mennyei malasztjával kellett áthatva lennie, hogy mégis ugy imádja e hazát «\s visszavágyjon álmodozó lelke ide, mint a kivert oroszlán a

bálta,

ivatagba.

Oh! Rákóczy ijemvolt önkéntes számzött

tiltakozás"

szám/öttje,

bár

megtagadott múlt jelképe.

El

is

jelkép

volt,

a

az

„él

gyalázatosan

szobor volt, kit hazulról sárral

lóbálták lueg, de a ki mégis vágtatást jött volna be az országba,

ha szabadi megjelennie az alkotmány sorompói között. Phidias

vésjével

Ivákóczvuak a lelki tökélye. Ez a

szobrok

faragott

a

szabadságharczoknak ugyanazon

László

nagyváraili

veszedelmek

lovas

alkalmával

oly

remekek,

tökély, ez a szellem erejét, a

a

szent

képezi

mit a legenda szent

szobrának 'tulajdonitott. leszáll

mint

lovag

Országver

talapzatáról

és

3i>

csak akkor s/áll

föl

ismét, a

mikor halomra aprította az

Erdiíly

uts/.águhlozó török-tatár hordákat

íízoio.sHin

„Hej! Rákóczy, Bt-rcsényi". 8Ók szellemének szólal

meg

.

Mily Mzelh!m«í

.

.^.„.^

u,.

.,..j.,w-

köiiyfacxaró keserséggel o nótából,

,Hej! Rákóczy, Bercsényi*

Mennyire kiérezhet e nótáhogy azért a nemes, azért a szerencsétlen bujdosó fejedelemért mennyi szép, mennyi rémes álmot átálniodozott az a nép, mely nem árulkodott a diétán, nem osztozkodott a prédán, nem .

.

l)ól,

járt udvari kitílntetések után,

hanem

az

„jó urával" siratta azt

a mindent, azL a mindent, a mit elvesztett,

Rákóczyt egytl egyig imádták, a kik környezték. El liHgyták elhagyottságában, bár ha elhagyják,

nem

néven

EgyíJtt

veheti.

morzsolták

senki

vele

le

tlílk

hosszú

a

nem rósz

napo-

kat; együtt ették vele azt a szomorú kenyeret, nn'lyet utoljára a remény sem édesített. A merengés a távol ködébe, a beletekintés egy-egy kidlt bujdos(í koporsóján át a közel jövbe, voltak a kísérteties látogatók Rodo8zt()ban.

Baraccone nem oly kietlen mint Rodosztó. Emez börtön és sírbolt; amaz virágos kert. Olaszország kékl égboltozata, narancsos ligetek, olajfadombok közül vetik föl fejket a napsugarak

csókjára

gyémántszikrákat csillogtató

mohamedán viskók törik

meg.

itt

görnyedez ból

mely

Szuszogva,

a

régi

masina.

bujdosók

támadt szelleme, az

Hogyne

midn

telt

líj

volna

havasok.

helyett

Gyaurt

a czivilizált

mint

sipolva,

törpe, röpiti ki az

kávédaráló

a

némasága

gylöl zaja

világ

nagy teher

a

alatt

embert néhány perez alatt Turin-

Ennek

világát

a

mormogása

képviseli

az

egyedüli,

Rákóczynak újra

fel-

bujdosó eltt. be

lelkem a történelem látományaival,

Baraccone küszöbét átléptem. Zarándok érezheti azt csak,

midn megéltem, hogy láthattam Kossuthot. Láttam Deák Ferenczet is. Akkor láttam, midn az állam és egyház kérdésében azt a nagy szabású beszédet mondotta. Beszéde a mit én,

duzadott velést,

a

kizárólagos fejtegetést,

nem

fogok többé

hallottam,

sem,

lángész

világosabb is

sajátságaitól.

hallani.

mint a Kossuthé, melynek húrjai

uralkodott,

zongora

mint Patikárus Ferkó

fölött.

Társalgás közben

is

a

De

Meggyzbb eszközökkel

keresetlenebb

ér-

nem

varázslóbb hangot

és billentyi fölött

heged,

Liszt

föl-fölvillant e

ugy

Ferencz a

hangban az

33 a szónoki villanyfolyam, mely világosságot és viharok

felett uralkodott.

Ha

szórt, vihart teremtett

beszéd közben t-gy-egy emlék

fölbe vitette, és mellére nagyokat ütve szólott, teljes fenségében

elttem

állt

a nagy

idk nagy

embere.

megjelenése és a Deák Ferenczé közt.

Mily különbség az

Villanyfény és petróleumlámpa,

mak

Szinházak, báltermek, sokadal-

világitó fénye amaz, konyhák, pitvarok, varróasztalok fénye

magas röpt

Deák a tojásait költ lud. Kossuthban arcz szemek idomzat mind-mind felvillanyozok, Deákban szemöldök, lógó bajusz, domború potroh, minden-minden a veterán nyárspolgárok generálisára emlékeztetnek. Az anekdotázó bácsik tipusa, a ki meggyzn tudja eldeklamálni, hogy „a jog, melyet erszak elvesz a nemzettl, visszaszerezhet, de a jog, melyrl a nemzet önként mondott le, elvész örökre, * Aranyigazság De vájjon erszakkal elvett jogokat, hogyan szeemez. Kossuth a

,

sas,

,

!

volna

rezhetett

meneze

mellé

vissza

ül,

a

ha mindenki a

nemzet,

mikor megszólalt a

búbos ke-

riadó. íSzámitott volna-e

nemzetünk, a világra szóló hsiesség nélkül, a nemzetek családjában

Lehetett volna-e 1867, ha nincs 1848? Lehetett volna e

?

ha nincs magyar honvéd ? Deák csak ugy hogy volt Kossuth. Mikor a kiegyezésnek állítanak emléket, 1848-nak állítanak; mikor Deáknak emeltek szobrot Kossuthnak emeltek. A forgandóság vas járma csak egy küll a szerencse kere-

magyar

kiegyezés,

lehetett,

Hánynak nevét tudjuk azon

kén. a kik

„névtelen

meghaltak a szabadságharczban

börtönben

?

Nem! nem

Hány a

?

szenvedett vértanúságot

nemzetért,

hanem

félistenek"

Hány ember ?

azokért,

Kiért

?

A

közül,

veszett

e,

nemzetért

?

kik a béke ölén, jó-

nagy tettek nélkül, mászszák meg az országgyü mölcsösét, hogy annyi könynyel é.s vérrel való áztatása

ers búbánat

létben,

és

után, mint hernyók falják

fel.

munka, melyet szivarozva, adomázva lehet elvégezni, mint a Deák Ferencz munkáját, ahoz a munkához képest, melyet katonák zsivaja, ágyuk dörgése Mennyivel

kisér.

Téli

lással

a

könnyebb

is

az

a

'

tájkép guzsalylyal, tollufosztással, kukoriczamorzso-

kandalló

mellett

a

Deák Ferencz mvének

látképe;

véresre szaggatott kezekkel rablók útját állani, életet és vagyont

hózivatarok közt menteni a Kossuth Lajos munkájának a látképe. 3

:

34

Életem a/ok,

legtaiiulHiígo.sttbb és

melyeket

a

kö/é turtoznak

leg8/,el)b napjui

Baracconeban

Kossutliuál

tölthcttcni.

Ha

Kossutiital egy órát tölteni emlék, napokat eMemény.

És hozzá az Ihász flát

:

mely oly keret hogy otthon találtam mind a két

által jelzett szerencsém, a

Kossuthlátogatónak jut

ki,

Ferenczet és Lajost.

Kossuth két

fia

két ellentét. Lajos Tódor a fels olaszországi

vasutak igazgatója, kimért tartású, csendes flegmáju ember.

bölyded termetével ellentétben vérmérséklete.

áll

Göm-

Ferencz sugár növése és élénk

Mérnök mind a kett

és Lajos

mégis hideg, mint

a számvetés, szabályo.s, mint a gép, Ferencz ellenben

a siciliai

mint a kénes, mozgékony mint kénbányák a motolla. Vizet zavarni nem akaró és nem szeret polgár, a meglev igazságokkal és vivmányokkal haláláig kibékült akadémikus g hasonmása Kossuth fiának Lajosnak. Másik fia Ferencz a világfi minden tulajdonságaival bir. Öltözete divatos, beszédessége élénk, mint közlékeuysége. Szép férfi, kibe nem egy igazgatója

eleven,

n

szerethetett és kinek kalandjairól sokat tudnak beszélni. Angliá-

ban,

a

okából gyakorta

üzlet

hol

szemmel nézik azok a

férjek, a kik

megfordul,

nem

nem valami

jó

tartják szerencséjüknek,

ha elszöktetik a feleségeiket.

Kettben egyezik meg csak

a két Kossuth-fiu

természete.

hogy legfölebb sejtik, de át nem erezik azt az érzést, mely a magyarnál izzásig hevül, mint szenvedély nem ismerik a hazaszeretetet. Nem csoda Hiszen mint kis gyermekek szakadtak le annak keblérl, kit anyaként szeretünk és imádunk. Kossuthnak mind a két fia kozmopolita nézet és érzelm. Ferencz még inkább, mint Lajos. Ez magyarázza meg, hogy Abban,

:

!

még

Lajos

is

Olaszország honpolgárává esküdött jövedelmes hiva-

talának megtarthatása végett.

Ha

több benne az ambiczió, mint

ha nem az ötvenes idk dajkálják, melyek nemzedék után a csenevész alkuszokat nevelték akkor hivatalt cserél, más kenyér után lát, hogy a hazaszeretet a kényelemszeretet,

a nagy harczos

egyszer visszakalauzolhassa Magyarországba.

Ambicziót Simonyi és Helfi törekedtek Lajosban éleszteni. Nevét oly örökségnek tartották, melylyel rezgésbe lehet hozni a nemzet

szivét.

Kossuth halála esetére szerepet szántak neki maguknak, Tervezték, hogy az

ide haza. Mellette jelentékenyet

35 esetben haza hijják. Itt apja nevének tkéjével összekovácsolják az

pártokat,

ellenzéki

megbuktatják a kormányt,

nyernek a kabinetben. Helfinek ez kedvencz terve

volt.

El

is

s

k

helyet

készitette rá az ifjú

Kossuth Lajost. Már a név azonossága is ritka elnynyel kecsegtette Helfit. Németh Albert az ifjú Kossuth Lajosban kinjártakor megérlelve találta a törekvést, hogy atyja halála után haza jön

örökségképen reá váró nagy szerepet. Németh nem gyzte eléggé kárhoztatni Helfinek azt a komoly férfihoz nem ill hizelgését, és számitgatását. Helfi nemcsak a kalmár önzésével számolt, midn a maga részére is hasznot és itt átveszi az

Albert

hanem egyúttal az ifjú Kossuthnak azt a számba vette, hogy az elvek iránti érzék épp oly kevéssé volt benne kifejldve, mint a hevesebb hazaszeretet. A két Kossuth - fiuk egyike sem érti meg apját igazán, egyikök sem képes többé lelkesedni azután, a mi apjukat és korát fellángoltatta és a magyarság javát most is loUelkí^sitik. Ha atyjuk

kalkulált az üzletbl,

fogyatkozását

nagysága

is

nyilvános

nének,

már eddig

föllépésök

De

volna atyjuk 48-iki törekvéseivel.

kik végre

trónörökösök,

eltelt

Ugy

hagyomány

eltt.

hiszen

republikánus,

is

is

is

érezjött

olyannak

e kötelezettséget

mint a szabadelv eszmékkel

ismerik,

nem

összeütközésbe

és szereplése iránt bizonyos kötelezettségeket

és

republikánus ideákkal

csak meghajolnak

a

családi

nyilatkoznak, mint Viktor Emánuel, hogy

de

.t^vs/tM" a

lui

mestersétre

:i/..

hogy

király legyen.

Kossuth két fiának egyike sem az elvek, a küzdelmek férfia. könny Simonyi, de különösen Helfi besugásainak azt

Ezért volt is

elfogadtatni

fenálló

alapon,

jöv Tisza

a hol és

egyezésével

még

és elnézésével,

véltek hozzá fogni

az

Ha

örömet,

buktatják

hogy a

meg

a

ugy a kormánya mint Tiszáék elhagyták. Kossuth Lajos bele-

csak szóba hozni

viteléhez.

Lajossal,

iíju

fúziójának utánzásával

kormányt, ülnek be helyébe zást,

gyanánt az

szerepe

az

Helfitl

is

és folytatják ott és

az

életében képtelenség lett volna

e tervet, halála

apai

után annál merészebben

nimbus menyezete

függ, megérték volna

hogy egyik Kossuth,

az

is

a

alatt keresztül-

Habsburgok

azt

Lajos, mint a hajdani

„rebellis", ki trónvesztettnek nyilatkoztatta a dynastiát, az alkot-

mányosság mai férczmüve alapján

vállalja el a

kormányzást.

:í(;

KüsHuth nimbuHÚb e morénylut ellen megóvta u goiidriselés. lehetetleiMKí, hogy egy dicHO inult, egy fényeH név a

tettti

Ji]z

politikn

zsibárus

—

piiic/.ára

ne kerdljön, mint téko/l<jk r)rük8ége

az ereklyék.

Hogy miért nem

Ferenczet,

miért

éppen

Lajost

Kiemelte

megmagyanízható a régi nemesi Ezek ai házi zsidók alkuszok, ílgynökök, sáfárok, mindenesek. Nélkülük épp »igy nem hitték a kuriák urai jól eladhatónak a gyapjút, mint Kossuth nem hitte jól értékesithetönek emlékiratait. Kgyik kúria sem ki

Helfi Ignácz.

az

könnyen

családok házi zsidainak

gyzte

vá.sár

után

eljárásából.

sallangosan

kidicsérni

a

Kossuth sem gyzte egekig magasztalni az suth-ház

magyar

is

Kossuth

maga

Mózsiját,

Nácziját.

A Kos-

ház, iiogy nélkülözhetné zsidaját.

minden

elve.sztvén

olvasásaiból félretett, abba

vagyonát,

a könyörtelen

melyet

amerikai

helyzetbe sodortatott,

hogy üreg na]>jaira nem volt mibl megélnie. Ekkor határozta el magát nagy nehezen, hogy kiadja emlékiratait. Régóta nógatták már Kossuthot, hogy okmányainak és emlékeinek tárházát ismertesse meg a történetirással. Kossuth ismételve mindannyi eltt kijelentette, hogy soha nem fog erre a térre lépni. Szerinte ez mindig azzal a hátránynyal jár, hogy vagy önbizalomból eltérbe szerepében,

irót

tolja, s

vagy szerénységbl hátratolja az emlékis a tárgyilagosságot, a mi a

ha megrizi

történ eseményeknél

velünk

lemnek, kihivólag hivja

fel

igen

nehéz, elébe vág a történe-

figyelmét. Kossuth

elttem

lókép nyilatkozott, mikor a történelmi események elbeszélései által

Meg

közzétételét.

midn

elragadtatva, az utókor nevében is

is

hason-

körébe vágó

kértem azok

irtam visszajövetelem után az „Egyetértés-

benyomásaimról,

tanulmányaimról és tapasztalahogy fájdalom. Kossuth határozott vonakodásával szemben nincs és nem is lehet reményünk a nála lev becses történeti anyagnak az emlékezete világánál való ben",

taimról

leszámoltam,

feldolgozára.

Késbb

azonban, a

mint

az

értékpapírok, melyekbe Kos-

suth a pénzét nagyobb kamatoztatás reményében fektette, meg-

buktak,

a

határozott.

mények

megélhetés

És

nyomasztó nagy gondja

a történelemirásra a

jövben, az

alatt

máskép

1848-iki

ese-

iránt kegyelettel viselkedk iránt a jelenben, szerencse

:

37

volt,

hogy Kossuth elhatározása

Az

cselekedett.

szer

io"en

nyilatkozatai daczára igy

és

a ,post equitem sédet atra cura" most az egy-

helyes

gond

által hajtott

tartozik

nemzete,

terelte a sötét

útra

szám-

üzöttet.

Helfinek e részben

köszönettel

A

tartozik semmivel.

Kossuth nem

de

már

házi zsidó mindig házi zsidó

marad, akár világesemények rugói, akár birkabr körül teljesitse feladatát. Kossuth is addig-addig hálálkodott az „Árpád és Boór vére közti" viszályokban tanácsokat sugalmazó mó/.sesi vérnek,

sem

mig

kisült,

hogy az Athaeneumtól kapott

províziókkal

elégedett meg. Gelsei Biró Vincze, Kossuth e nagy tiszte-

Kossuth, mi-

lje, a megmondhatója, mily arczot vágott hozzá

kor Helfi engedélyt kért tle, hogy emlékiratainak vaskos bocsáthassa piaczra. kivonatozhassa és teteit

hoz,

— —

Most aztán,

—

szólott a 48-a8

az én sok fáradságba kerül

honvéd huszár százados-

munkám el nem kelt pélmeg ezután drága pénzen

dányaival akár befüthetek. Ki venné a nagy munkát, mikor Helfi kiadásában legérdekesebb részleteket.

mert sokat fáradott

kapja a

csoportosítva

De hát nem tagadhattam meg

munkám

kö-

tle.

elhelyezésén.

Tudta volna csak Kossuth, hogy e fáradság a szenzál fáradsága volt, 8 hogy munkáinak kiadására akadt volna akárhány vállalkozó.

A

függetlenségi körben én hoztam sznyegre Kossuth iratai

kiadásának kérdését.

Elmondtam, hogy a körnek

erkölcsi

kö-

telessége kezébe venni a kiadás és terjesztés ügyét. Anyagi áldozatról szó sincs, mindössze ellegezésrl a nyomdai költ-

ségekre. Vállalkozásunkkal, a

nyomdai költségeken

kivfll, teljes

összegében az utolsó garasig biztosítjuk a befolyó jövedelmeket Kossuth számára. A mi az ellegezést illeti, magam részérl mindjárt felajánlok 200 forintot e czélra.

E

szavakig jutottam beszédemben,

midn

az ajtón

Albert toppant be. Feléje fordulva folytattam

—

És

itt

van Németh

Bérezi,

mondod, nem

is

ki

Németh

beszédemet

tudom

szintén felajánl

ezer forintot.

—

Ha

te

az ezer forintot,

—

volt

kérdem, hogy

Németh Albert

Pusztába kiáltó szó volt

a

mire,

rögtöni

beszédem. Hja!

felajánlom

válasza.

mi

nem

vol-

!

38 tünk részvénytársaság, mi sem ajánllmttunk

)iftm

fel

Ha Kossuth

mint

testület,

sem mint egyének

szenzáldijjat.

felszámitaná, mibe

kerUlt neki

Náczija

az

fogadná házi besugáíait. Hisz benne van néhány ezer frankjába. Ere-

pénzben, mindjárt óvatosabban a Náczinak a náczija

is

és jellemz ennek is a hist<Jriája. Kossuthnak iratai rendezésénél titkárra volt szüksége. Persze, hogy ennek megkeritését is rábizták a Kossuth-ház Náczijára. A Kossuth-ház magyar ház, már ez minden magyar

deti

háznál igy szokás.

Képviselk és hirlapirók ingyen ajánlkoztak Kossuth mellé beszegdni titkárnak. Oly állásnak Ítélték, melyre büszke lehet bárki is. Élni annak a nagy embernek a légkörében, mig az emlékeit

rendezi

;

ellesni

azokat

melyeket

megjegyzéseket,

a

maga

rendezés közben ajkai kiejtenek, de

nem

papírra

gyarapodni az ö gazdag ismereteinek tárházából

vethet;

észrevétlenül:

mindez méltán kelthetett nemes versenyt a jobbak között. Beszélhettünk mi, ajánlhattunk mi derekabbnál derekabb embeHelfi valamennyit mellzte és kiküldte Kossuth mellé Gunst Henriket titkárnak. S vájjon, hogyan töltötte be ezt a bizalmi állást a Náczinak náczija? Az iratok franczia kiadására alkut kötött Kossuth. Hozott volna az alku tízezer frankot a konyhájára. Kész is volt az elszó, hogy küldik Parisba szedés végett a kiadóhoz. S mit csinál Gunst ? Megalkuszik egy párisi lappal, lelopja, lemásolja az elszót, beküldi és kap érte 100 frank honoráriumot. Kossuth pedig kap levelet kiadójától, melyben megköszöni az alkut, neki többé nem kell az oly munka, melynek legérdekesebb részét

reket.

elbb

közlik a lapokkal.

S mit csinál erre Kossuth gadott titkát

Meg hogy

teljes ellátásért és

és

zsebét

ily

embert

—

Restelli,

Helfit.

Titkolja

titkárt fo-

Abban

megdorgálta

az

Kossuth, hogy Helfi lelkiismereti

„kellemetlenséget".

e

is

azt hiszi, fájdalmat

kinek

ajánlott. Szelíden

tartotta tovább titkárját.

hogy olyan

havi ötven forintért, kinek els dolga

meglopni.

akarja kímélni

?

s

okozna,

aztán

meg-

egyben azonban csalódott

dolgot

szívére veszi kegyenczének dolgát. Volt

is

csinál

ajánlásából és

eszében

39

Németh Albert

rendkívül

fkép, mert nem

Szerette

hanem

val,

komoly

terhelte

a

mikor ez a

Németh

szerette

Albertet.

politikai diskussió-

másoknak

vicyezeivel mulattatta. Kossuth

is emlemennyit kaczagott Németh Bérezi elmésségein. Kedvtelve

gette,

mondotta, hogy senki sem gyzte

t

meg annyira

mégis a magyar nép

nyire helyet foglal

meth

Kossuthnál,

az idtájt járt

Kossuth

dolog megesett.

mikor elbeszélte hogyan

Bérezi,

—

egri vásáron

menymint Né-

arról,

szivében,

esett

vásár helyett,

az

,,ribilió."

Rablóképekkel telemázolt vászon eltt cseh-német énekes produkálta a beamterek és zsandárok gyönyörségére

a

48-iki

napokat. Kieszelt egy ponyvairodalmi rémhistóriát és ahoz kornyikáltii a n
»Ezernóczszaz netvennoczban Megtörténte a nagy konfusió Kossuth Lajos Rauberhauptman ;

Megcsinálik nagy

Nem

Cs-

másodszor végig énekelni a szöveget.

volt ideje

Néhány

dület támadt.

ribilíó.»

versénekes a földön

ponyva,

pillanat és

hevertek.

Németh Albert

nevettet

elbeszélésének

Kossuth,

dezte aztán

magyar nép, a minnek Olyan az, ma is, ha mándlis, ö

de

mihelyt

kráglit köt és

kivedlik a régi

—

is

még

a

ismerte.

—

—

hatása alatt kér-

hogy becsület dolgában olyan-e

rokkot

—

felelt

visel,

Németh

kevés

Albert,

hián

magyar becsületbl.

mind

—

—

nem felelt Kossuth, Hát ennek igazán örülök, meg, esett volna hiszem, hogy tsgyökeres magyar emberen

a mit velem a titkárom elkövetett.

Es

erre

elmondta az

esetet.

Nos, Németh Albertnek sem kellett több. Kereste az alkalmat, hogy minél

Kapott

itt

aztán

elbb négyszem közt foghassa a titkár urat. olyan leczkét, a mint nem fog kapni többet

az életben.

—

Tudja-e,

—

Németh

ostorozta a többi közt

hogy maga rosszabb, mint a közönséges

tolvaj,

tolvajok közt legkomiszabb a házi

tolvaj.

A

meg

volna,

gazdáját,

s

maga, a

ki

titkár

Albert,

—

minden sem lopja

mert

jó cseléd

meglop oly embert,

.

40

nem méltó saruját megoldani. Hallja, nem hiába, hogy maga csak egy komisz zsidó. Németh Albert hazajövet sem hagyta .szó nélkíll a dolgot.

kinek

A

körben nyilvánosan többünk elótt piritgatta Helfit - Nem kellett ugy-e egy sem a mi emlM.-reink

nem

egv

kellett

mi

íi

népiinkhl.

li(»t''v

sfltnétck

ha-

Ivüzül,

Imsvi'trii

nn-ir

máczesnek Ilyen volt, ilyen

ám Kossuth

nem

Ott jártamkor

állt

Náczijának a naczija.

a mostanihoz hasonló kegyben Helfi

Akkor nem fotografáltatta volna le magát Legkevésbé ugy, hogy Kossuth feszülten hallgatja Ignácz.

vele egy képen. a Helfí bölcses-

ségeit és tanácsait.

Kossuth, ott jártamkor, egyik nap szélgetés közben, hirtelen

—

Ugyan kérem,

Simonyiról és Helfi rl

— szoljak.

Nem

meg nekem

mondja

nyiltau, mit

tart

?

hogy

ur,

akarok abba a csunyu hibába idejövknél,

az

be-

:

Engedje meg kormányzó

szokássá vált

tb-m

kérdezttí

Jizt

kérdésre ne vála-

e

a

esni,

egymást

hogy

már egymá*

mely

áztatják,

szenyesét szapulják.

— ném

Ez

—

hatok.

—

E

id

szép,

minnek

hanem

találja

azért legalább azt szeret-

köztük a viszonyt

részben saját tapasztalataim alapján

Ugy

élnek,

?

csak jót

mond-

mint a testvérek. is, ha nem volnának a melyekben egymást földig piszkolják. Bizony

Szeretnék ez álomban élni én

kezemben az

nagyon

szép,

hallani öntl,

levelek,

fölöttem

is

eljár.

Az én koromban minden perczben

Sok olyat

kell

el-

irományaim rendezésÓTel. elégetnem, melyekre undor nélkül gondolni sem

szólithat a gondviselés. Sietnem

kell

tudok.

Vájjon elégette-e Kossuth csakugyan

e

leveleket

Helfi szivesen gyújt alá az autodafénak, az bizonyos.

kirl nem rég

irták,

hogy okmányai

?

Hogy

Hogy Kossuth,

selejtezésével és

azoknak

az iratoknak ele'getésével foglalkozik, melyeket tulajdonosaiknak

vagy családaiknak vissza nem adhat, elégette a Simonyi és visszaadta Helfi leveleit, az szintén

Bizony, bizony nagyon tanulságos volt az

idzésem Baracconeban.

leveleit

bizonyos.

én

három napi

41

Rohant az id, mint h

annyira

szélvész,

el

voltam telve a

minden perczet szemléldéssel életembl elvett napokkal, hu meghosszabbithatom azokat. Gunst a titkár külön honoráriummal fizettette meg magát, annyira elbbre való volt eltte Kossuth személyénél is a rebach. Jól esik visszagondolnom ez idre és ez id közt mindjárt Fizettem

tanulással.

és

volna

els 4iapra, melyen ebédre Kossuth vendége voltam. Az els napon tanultam olyanoknak ismerni Kossuth fiait, mint fentebb leirtam. Részt vett mind a kett a társalgásban. Lajos néhány szóval, Ferencz oly vérmesen, hogy atyjától átvette a szót és ers vita támadt kettnk között Az udvariasság bevezet szavai után a hazai állapotokra tért át a beszélgetés. Elmondottam, hogy a minden magyarral

az

közös látási vágyon

kivill,

még külön

fehérvári kiállítás lökést adott a

czél is hozott.

magyar

A

székes-

ipar ügyének. Iparun-

kat ijeszt mértékben elnyomja az osztrák és kontár ipar. Szá-

mos iparág ment tult

el.

Egy

fogékony

tönkre.

A

kézi mesterségek

a nemzeti és városi

egész sora pusz-

minden viszonyai iránt

élet

Az iparosok igyemozgalom után teremteni az országmozgalmak feszélyezik a kormányt és rendesen azzal

és hazafias osztály

lett

koldussá.

keznek ugyan mozgalmat ban, de e

vág utjokba, hogy gólyakirályokat ültet a posványos iparéletbe. Ezek aztán cseng-bongó dikcziókat pattogtatnak, ünnepeltetik magukat, s aztán felfalják az iparügyet. Hivatkoztam Kossuth eltt

a

székesfehérvári

kongressusra, a

indítványomat

hol az

az

kiállítás

ipar

bezárásakor

gyakorlati

iparmozgalmak

iparügyi

tartott

pártfogása

gólyakirályai

iránt

szavazták

tett le.

Politikát csináltak az iparügy bi és azzal az indokolással vetet-

ték

indítványomat, hogy a közös vámterület a kereskedelmi

el

szerzdés értelmében

kötelességeket

közjogi alapot bolygatni

nem

kormányra hogy a hogy az elnyös a gaz-

ró a

tanácsos

;

;

hogy igyekezzenek iparosaink haladni, készítsenek versenyképes czikkeket, s akkor boldogulni fognak. Elmondtam Kossuthnak, hogy a székesfehérvári kiállítás védegyhárom irányban volt tanulságos. Az egyik, hogy az lete idejében virágozni kezd iparágak közül némelyik meg dákra

;

sem jelenhetett a kiállításon, mert vagy megsznt, vagy tengdik. A másik, hogy némely iparágak örvendetes haladásról

:

42

tanúskodunk n kidolgozás terén, de vagy hanyatlanak, vagy elre nem hiiludhatniik, mert a/ osztrák ipar a közös vámterületen Aesop raeKejének oroszlánát játsza, ki a közös zsákmányból mind a ló, mind u szamár részét lefoglalta az «*rÖ8ebb jogán. A harmadik, hogy az osztrák és specziálisan a bécsi ipar, még e hazai kiáll itásni is becsempészte túlnyomóságát, a menynyiben igen sok tárgy egyenest onnan került magyar czégek palástja alatt a kiállításba és sok kiállit

nem

is

iparos,

csak közvetít, u kik a bécsi gyártmányokat a hazai

kárára árusitgatták a kiállitáson. Mindez érdekes

hanem '

ifi

'

tapa>

hogy a sajtóban és gyléseken izmagyar iparczikkek használása mellett és az osztrák gyártmányok mellzésérf. Elmondtam, hogy a kíll- és belpolitika terén szélcsend levén, most igen kapóra jön lendíteni a magyar ipar ügyén. Orszáés

tanulságok arra birtak,

gatást kezdjek a

gossá lehet lankadatlan agitáczió által tenni az ügyet,

s

egy-

kormányt oly szorult lielyzetbe hozni az osztrák kormánynyal, melynek bonyodalmai meg fogják vetni alapját az úttal a

önálló vámterület kiküzdésének.

Kossuth

és fiai

nagy figyelemmel hallgatták fejtegetéseimet.

Elvégzésökkor els kérdése az volt

— — —

Szép, nagyon szép, de mit tehetek én

Sokat,

st mindent!

—

ebben.

volt az én válaszom.

kormányzó ur vágyva vágyott látásán kivül, hogy az országot átható nagy népszersége és föltétlen tekintélyével álljon élére a mozgalomnak. Kormányzó ur teremtette meg a védegyletet, fényes tapasztalatai elre is biztositékot nyújthatnak, hogy a hatás és siker el nem maradnak. Hiszi-e ön, hogy egy számzött szava hat. Próbáltam,

Épp

az a czél vezetett

—

volt-e egyszer

is

sikere

?

Ön

túlbecsüli az én szavaim erejét.

A

mi varázsa vau, az nem engem, hanem azon ügyet illeti, melynél a gondviselés engem tzött ki. hogy hangot adjak annak, a mit mindenki erezett és akart. Meghallgatnak, mert a történelmet, melynek csinálásában részem volt, nem hallgathatják el, de aztán ennyi is az egész. Es az igazat megvallva, nem is hiszem, hogy a közösügyes alku által enervált nemzetben legyen annyi kitartás, hogy szembe szálljon a hatalommal és annyi önmegtagadás, hogy az olcsó, de rósz osztrák gyártmányok

:

43

hogy a drágább,

helyett azt a látszólagos áldozatot is meghozza,

de jobb magyar iparczikkeket pártolja. Bocsánat kormányzó ur, nekem más a hitem. Szavának

—

varázsereje van. Elég

hangot adnia és a védegyletek hogy veszedelmét okozzák az osztrák iparnak. Más idk voltak azok. Azokban volt jogom hinni, nem csaltak meg, ezekben nem volt, de valahányszor feléjök for-

raost

is

újra fölelevenednek,

—

is

meg

dultam,

csaltak.

is

társalgásunkban

értünk

Idáig

mikur

Kossuthnak a

fia,

Ferencz, közbe vágott

—

Ha

szabad nekem

megvallom,

beleszólni, hát én

is

nem

értem az egész mozgalmat, melyet ön odahaza megindítani akar melyhez atyám megnyerését czélozza. En is más idknek

és

tartom

idk nem

— A

nem

mostaniakat,

a

atyám a védegylettel

állt a

olyanoknak,

nemzet

alkalmasak agitácziókra, ez a

Az

agitáczió

védegylet és i8

munka

munka soha sem

és

agitáczióval

is

melyekben

mint a

Általában

elé.

a

mostani

korszaka.

zárják

létesült és talán

ki

egymást.

megengedi,

hogy mindakett nagy és hasznos munka volt. felelt Kossuth Ferencz egyre nagyobb Az egészen más Nem szabad szem ell tévesztenünk, hogy a élénkséggel. védegylet még a czéhek virágzásának idejében keletkezett, most

—

—

—

meg már

a szabad ipar korszukát éljük.

Most

a

szabad verseny-

annak az iparosnak, a ki existálni önmegtagadására, hogy az elmamások akar. Ma az appelálás radt ipar védessék, annyi, mint a hátramaradást és a renyheséget pártolni. Tessék a magyar iparosoknak kiállani az osztráben

kell

megállunia helyét

kokkal a verseuyt. okos mód, hogy

—

-

Egyet feled

hogy Ausztria

és

A

szabad

el

ön

telek alatt szólítják

cziája

korszakában ez az egyetlen

—

szultatu eu

is

egyre eieiiwcDUfa

—

Magyarország között oly viszonyt teremtettek

a közös ügyek, melyek

Feledi,

ipar

felvirágo^fzanak.

nem egyenl elzmények után

és fölté-

versenyre a magyar iparost az osztrákkal.

hogy Magyarországot századokon át Ausztria provingyanánt kormányozták. Megvonták tle a közgazdasági

boldogulás minden föltételét.

Fejs tehénként bánt el Ausztria óta. Fejs tehene ma is. Tessék

Magyarországgal három század

a magyar iparosoknak megszerezni

az

önálló

vámterületet,

és

44 azonnal senyt.

készek elfogadni

az

osztrák iparosokkal a szabad rer-

Elenged jdk a három századon

azt kötjük

ki

tís

szerzett

elny fiket, csak

hogy ne nyomja el mhelyeinket a leigázott népekhez ill gyar-

ez a lét

szerszámainkat és

át,

alapja,

torvíínyn,

nuitrends/er.

Kossuth

LajoH,

ki

mind

feszül tebhen

hallgatta

vitánkat,

helyeslleg bólintott. Fia Ferenc/ az alatt folytatta állÚH-

fejével

pontjának bizonyítását.

—

Kérem,

Imniíni

én, ki jn

rj^eM/,

a/,

viiiigoi,

i>i-iii ;i/,i!ini

•'«

kszénbánya igazgatója gyakorlatilag is az iparvállalatok nagy versenyének terén mozgok, mindenütt azt láttam, hogy a létharcz az iparostól követnli m»'g els sorban mint egy

a

siciliai

legnagyobb

munkálkodást és versenyképességet. Én, a atyám házánál hazafiaival összejönni

fokú

hányszor alkalmam

van

és szót váltani, csak azt

vonom

le

következtetésül panaszaikból,

hogy otthon nem szeretnek dolgozni, nincs meg a kell szakképesség és munkaképesség, hogy a versenyt kiállhassák. Dolgozni Magyarországon is csak ugy szeretnek, mint másutt. De vájjon lehet-e ott igazi fejldésrl álmodozni, a hol az államalkotás elemét és nemzetgazdaság erejét, az önállóságot feladták. Mit ér a legkimeritbb munkaképesség és a legpá-

—

ratlanabb szakképesség, ha azt iparosaink

nem

érvényesithetik.

Nálunk a kormány a mostani alapon egyetlen föltétele fölött sem rendelkezik közgazdaságunk forrásainak, hogy azokat polgárai kiaknázhassák.

Hogy

lehet ott ipart teremteni és a létezt

felvirágoztatni, a hol az ország

Hogy

lehet ott a

önmaga

munkaképességnek

és

felett

sem rendelkezik?

haladásnak

tért

fog-

más szabja meg a vámpolitikát, még pedig lehet legkedvezbben saját polgáraira és a lehet legiiyomasztóbban a mi polgárainkra ? Hogy lehet ott a verseny szabadságáról beszélni, a hol az ország maga sem élvezi pénze és vagyona fölött a teljes rendelkezési szabadságot. Oda haza is az önéhez hasonló okoskodá.ssal ütik el a kormány politikjának védelmezi a hanyatlást és pusztulást, melyet az idéz el, hogy nincs, mert nem lehet önálló közgazdasági politikájuk. Ez az. a mit mi oda haza Deák Ferencz kiegyezésének legvégzetesebb bnéül rovunk fel. Kossuth Lajos a mindinkább fokozódó hévvel mondott

lalni,

a hol

szavaimra szintén

hévvel

ismételte

:

„Igaza van

!

igaza

van

!"

45 Fia Ferencz

észre

viszonyainak

szavainak

—

liogy

vette,

még

ki magyarázásául

ment az ország s elbbi

tovább

kissé

engedett

niegitélésében,

hevességbl,

a

ezeket mondotta:

Nekem

érdekében

megbocsátható, ha ilyenek a nézeteim, én hazám szeretném, hogy iparosai a meglev rósz alapon is

minél nagyobb erfeszítést tegyenek, vagyonosságuk érdekében,

mely az ö

és az

országuk

nem gyztem bámulni

én

ereje. Lássa,

utazásaimban

üzleti

azt a lázas tevékenységet, melyet Franczia-

ország és különösen Anglia szakadatlanul kifejtenek. Nézze meg,

ha még nem nézte meg, ezeknek óriási arányú ipartelepeit és gyárait, s meg fog gyzdni, hogy mindezek alapja a pihenést

nem ismer szorgalom. En

hogy hasonló munkával

azt hiszem,

sokat lehetne keresztülvinni hazánkban

—

Sokat

igen,

fölté?e,

hogy

is.

Ausztria

mellett

egyátalán

ilkalom adatnék a mi iparosainknak, hogy dolgozhassanak.

ha sokat lendíthetnének

is

De

szorgalmukkal, annyit soha, a meny-

nyit önálló vámterületen, önálló

közgazdasági politika mellett.

Azt tudom megérteni, hogy üzleti utazásaiban lelkesiti Francziaor^jzágnak és Angliának roppant iparfejldése, hanem, ha igaz-

ságosan

akar

mieltt

ez

nem szabad

Ítélni,

államok

a

másfél és két századra egész

földet

behálózó

világipar

terjed

elfelejtkeznie

versenyének

várarendszerrel

Tessék

iparukat.

csak

hogy

arról,

élére

állottak,

fejlesztették

utána

nézni

az

az

okoknak, melyek arra birták Amerikát, hogy elszakadjon az anyaországtól. Igen érdekes, a mint azt Laboulaye a szabadságszeretetnél is

ösztönzbb okra, Anglia szkkebl, st fosztogató vezeti vissza. irja, hogy lehetetlen volt

gyarmatpolitikájára e politika mellett

nyers

a

termelésen

tul

bármely

iparágnak

kifejldnie Amerikában. Egyike a legmegdöbbentbb példáknak ez

idk

történetébl, hogy a czirókot, mint nyers anyagot, hajók

szállították Angliába,

hogy

ott

seprk

feldolgozva, mint

kerül-

jenek méregdrágán vissza az amerikai forgalomba. Es hova jutott

Amerika állóan szere

kori

száz év alatt, mióta

rendelkezik ífátat

összes

külföldi

a

vetett

függetlenségének

gazdasági

aszkóros amerikai

ipar

áruk

ugy

az kezd imponálni az ó-világnak.

kimondanom,

az

a

hibája,

hogy

eri

kivívásával ön-

felett,

és

l^eözönlésének

megizmosodott,

?

vámrend-

Az

esrv-

hogy immár

Fejtegetéseinek, engedje

meg

gyermekkorában hagyta

el

46

nem

isiiierhettt*

nem

u/.ota

nn-ri

és

ik-iu

l;iii;i,

i««

iNm»'rii«'ti

MiigyarorBzágot.

Kossuth Lajos vetett véget a dolog felett a vitának. Azzal kezdte, hogy csakugyan iguzani van, midn az önállMÚgot » ipar fejlesztésénez nélkülözhetetlennek állitora.

—

A

függetlenség

fejldésnek

alphája,

a hatalmas szó:

—

mondta

sarkköve,

—

a töbhi közt

az a mi

a

a létnek é»

vijágteremtésnéi

az

„legyen!*

Majd tovább fzve az eszmefonalat, elbeszélte, mily j(5t< kony hatása volt a védegyletnek nemcsak az iparra, melyei agyonnyomott az osztrák kormány ellenséges vámrendszere, hanem a politikai élet föl frissítésére is. Elbeszélt néhány szerfíilött becses

mködésének

adalékot a védegylet keletkezésének és

melyeket

történetébl,

annak

megirtam

idején

az

,

Egyetér-

tés" -ben.

Magát

a fczélt, mely utazásomban vezetett,

hogy Kossnth

Lajos tekintélyének egész súlyával támogassa az ipar érdekében

kifejtend

agitácziomat,

elértem.

szintén

ügyre levélben fogja felhivni „azok

hogy fz

Megigérte,

figyelmét,

kikben

a

meg-

tagadott múlt daczára eem talál süket fülekre az agg hzámüzöttnek

E

a félsirból

hangzó

mozgalom

a kezdet stádiumán tul jut.

szava'".

loztam, a Kossuthtal való

levelet azonnal megirja,

bvebb

E

mihelyt a

kezdetet ugy körvona-

beszélgetés után,

hogy Buda-

megmozgékonyabb

pesten az országos függetlenségi kör tagjainak, az e czélra

nyerhet más képviseltársaimnak és lelkesebb

polgárainak

s

a

fváros

kezdeményezésével

végrehajtó

bizott-

mint agitáló központját az íparpártoló szövetkezeinek. Ez agitáló bizottságnak a feladata lesz, hogy városról városra, községrl községre eljárnak tagjai, mindenütt ságot alakítunk,

izgatnak az osztrák ipar ellen és a magvar ipar mellett, mindenütt szervezik az iparpártoló szövetkezet fióktelepeit.

Ereztem én akkor is, hogy gyarló képességeimmel, ermet túlhaladó nagy és fáradságos munkára vállalkozom. De egyúttal folyvást szemem eltt lebegett az a jelszó, melylyel b,

Wesselényi Miklósban

a szellemi és

ajándékozta atyja az országnak. egyszer ki elég volt,

találta

ejteni

apja

fizikai

A gyermek

erk

athletáját

Wesselényi Miklós

eltt ezt a szót:

„félek".

hogy haragtól czikázzék minden izomzatja.

Ez

^Ezt a

47

hogy

szót,

—

nem ismerem,

„félni",

sem fogod ismerni." És

dörgött

azzal felültette

szava,

lovászok

a

— által

és te

tar-

Es Wesselényi Miklós nem is ismerte e vad próba után azt a szót, hogy „félek". „Ezt a szót, hogy félni, ne ismerd soha; ezt a szót, hogy kitartani, ne feledd soha." Ez az én jelmondatom, mely pályámon vezetett. Énnek köszönhetem, hogy mikor vérig hajszoltak, mint a fenevadat, a mikor orgyilkosokkal támadták meg a becsületemet, s egy golyó édesebb lett volna, mint a kitartás, de tani alig birt bokros lóra.

kitartottam, mert kitartanom a becsület dolga volt. Kitartással

reménylettem

én

keresztülvinni

a

hazai

ipar

példa, mint lehet is. Elttem állt a néhány kezdeményezési bátorsággal biró ember közremködésével, gúny és támadás közt, a lapban meginditani, nehézkes értekezleteken keresztülforszirozni oly moz-

pártolásának agitáczióját kis eszközökkel,

galmat, mely

alig

a török barátság jelszavával népgy üléseket hivott

össze, szoftafogadást, fáklyászenéket, plevnai kivilágítást és vé-

gül Budán oly tüntetést rendezett, melytcll a miniszternek szökni

lemondását sürgette, engem meg fogságba jutReménylettem, hogy kitartással megint lehet szervezni

kellett, családja tatott.

oly mozgalmat, mely az elbbinél

is

veszedelmesebb lesz Bécsre,

Nem rajtam múlt, hogy utegyenget czikk közlésével függetlenségi kört terheli, melyben

mert kenyérkeresetében támadja meg. ez agitáczió

véget

ért.

a politikai ját

néhány

általam

A felelsség klubélet

a

átka,

a

irt

pártos

és

fondor

szellem orgiá-

ülte.

„nem lesz annak semmi praktikus haszna" mi terenumunk, nem a piacz" „még csak az

„Nem érünk rá" „a parlament a

;

;

;

hogy hiábavaló agitácziókkal kompromittáljuk elveinket." Efféle megjegyzések jóindulatával találkozott tervem az

kellene,

iparosok javáért ,a választások alatt" éktelenül

esküdöz párt

emberei részérl „a választások után." Még ez sem riasztott el, hogy a legnagyobb hévvel bele ne merüljek az izgatásba. Szá-

mítottam tevékenyebb barátaimra. Hitem,

magunkkal ragadjuk

az iparpártoló

meggyzdésem

szövetkezetbe,

a

volt,

mi csak

egészséges és lelkes elem van az országban.

Gazda nélkül számítottam. Olaszországban jártam ideje alatt felrobbantották alattam a nekem készített aknát. Ott kellett

4S

hagynom,

Eötvüís

Károly

jjoluikajünak

iiinlo

sz'.'troiiiu-ít

mölcsözése miatt, az „Egyetértést*. Kieseit melylyel u

magyar

föllendülése

ipar

kezembl

érdekében

az

az e-

egész

oi

szagra kiterjed riiozgahnat inditlmttam.

Legszebb

egyikétl

terveim

idben. Ila egy

évi

pihenm

ütöttek

alatt

tett

••

.i

vidéki

iHgalkalnian<»..w

kónzálá-saim

és

fvárosbeli megfigyeléseim tanulságkönyvét lapozom, elttem a régi jóiuód feldiilt tzhelyei. atyanie.sterek és

velk

Eltntek a czéhmesterek, mhelyeknek, a hol a

a

ezrei

A

gyökeret vert és törzseket eresztett.

élet

dezte,

hanem

korszak

nem

el

az

városi rei

elsöpörte a kézmiiipart. Halottak kamrájíívá, vagj

haldoklók kórházává tette a közgazdaság ez ágát. Förgetegként zúdította Magyarországra az osztrák selejtes

hogy el

minél gyoi-sabban pusztulja-

e förgeteg alatt az iparosok

nak, leverette

házaikról a

gyártmányokat és

hogy szabadon áraszthassa

födelet,

mhelyeiket.

most már a m:. Hangját rekedtté kiabálta, reménye eltnt, A pai-

Elfáradtan, elzüllötten,

gyár iparos.

lamentben nyelvelnek

némán tri

és sáfteluek

;

sorsát

ott a közjó .smarn". az ön-

érdek bálvány. Nincs ki Ígéretek helyett védelmet iparnak. Proletár lesz a

mesterbl,

fehér

nyújtson az

rabszolga

a legény-

bl, börze az országházból. Elfonyaszt, megmérgez, megöl mindent

Egy

a

társadalommételyez,

országpusztitó

parlamentarizmus.

király és két felség helyett, közérdek és népképviselet helyett

kis királyok haramiáskodnak,

rákok.

mint emberölt korok eltt a zseb-

:

:

F u

c

s.

Hova „lyukadt ki" az a heves láz magyar barátság világában égfelé tört

és

iuü;,

i/,/.u

és

mely a török-

hatalmat reszkettetett.

Hallottuk viharát az éljenzésnek, láttuk „a kevély tengert szülten felzajongani", de láttuk

sedni

es

megnémulni

b-

és láttuk lecsönde-

MiK- l.'.lvem volna lázas emlékeinél

és szél nélkül.

elszavalni Július Caesarból

Oh

világ!

Te voltál e szarvasnak erdeje S ö szived volt világ. Oh mily hasonlón Fekszel te itt a vadhoz, mely halálra Királyok által zetett.

Csak Csak a

le

ne volnál hosszú árnyék,

te szikláidról ne szólana

Itt

Nemes vad

vadásztak

itt esel. s itt

;

nehéz

emlékk

iio-szma.

hozzánk el

állanak

Vadászaid zsákmánynyal ^kesitve Vérednek hiborában.

Fárasztó, nagy

fadarabot,

A is

volt szikrára dörzsölni azt

a taplós

melyet a fúzió a nemzet lelkesedésének kályhája elé

dobott. Hálátlan

rzsét,

munka

kemény

feladat volt meggyújtani azt a nedves

melyet a nyárspolgári

kik látták

a demonstrácziók

szellem a

szikrára

lángnyelvének

hányt-vetett.

lobogását,

nem

álmodják mennyi gond, mennyi mozgékonyság, mennyi élesztés

kellett lassú tüzéhez.

Az „Egyetértés" kedvvel

Írogattam

tele

.Baloldalból" alakult

mhelyében dolgoztam ez idben. Ifjúi másod magammal a „lepedt", mely a

kis

át

„Egyetértéssé*,

majd „Egyetértés 4

és

Miigy;ir Újságból"

kt»t

én

felels szerkesztvel egy izer-

liároni

semmi anyagi haszon soraFenyegetdznöm kellett, hogy ott

kes/töjd „Egyetértéssé"'. Gyér olvasó,

koztak az

,

liagyora a

Egyetértés'* körül. lapot,

szerkesztjének bekövetkeztek

mig kivihettük ketts czimének

egyszerii.sitéHét.

„Katzeujammer

a

igazat adtak nekünk, Nupr(>l

ellen.

A

napra

a kik állást foglaltunk a csalás kormánva.

gylt

az elégedetlenség anyaga. Függet-

lenségi törekvéseink viszhangra találtak.

Tisza külügyi politi*

kaja épp ugy szakított a nemzeti hagyományokkal,

Nagy

jogi politikája.

bank

<;s

mint köz-

fáklyás felvonulást rendeztünk a nemzeti

önálló vámterület ügyét feludó kormánypárt befüggönyö-

zött ablakai alá és

tv.

a fáklyafény átrezgett a

mint egykor a baloldal

palotába, királyi

hármas-

és

mámora oszlóban volt, napjai". A következmények fúzió

vezérének

miniszterelnöki

fáklyászenéje

a

várlakba.

Abból

a kis

mhelybl, melyet

két bútorozatlan kis szoba^

foglalt magába, rátapintottunk a nemzet érlüktetésére.

Mozgal-

mat mozgalomra teremtettünk. Részünkre hódítottuk e kis m" helybl az ifjúságot. Az ifjúságot megnyerni, az ifjúságot látatlanul, de biztoskézzel a hányszor szükség van rá, mozgásba hozni, ez volt az egyik feladat, mely szemem eltt lebegett. E czél elérése végett fogadta

be

ajánlatomra

Csávolszky a

szerkesztségbe Lukács

késbb Seífer Lászlót és Hentaller Lajost. Es meg kell hogy Lukács Gyula, kivel terveimet bizalmas részleteiben megbeszéltem és megállapítottam, tele tzzel dolgozott azok

Gyulát, adni, is

végrehajtásán.

Feladatát

hogy Szcs Gyula izrl

az ízre

ifjúság

közt igen megkönnyítette,,

eredeti szabású alakja uralkodott

akkor az egyetemi ifjúságon.

Uralkodásnak készakarva mondottam. Mert az

volt.

Nehéz^

hogy az egyetemi élet e történelmivé vált ^pátrija" melyik markánsabb vonásával birt oly elemi ervel hatni az ifjúság kedélyére, mint sem eltte, sem azóta senkid SzüC5? Gyulában imponált az ifjúságra az a határtalan lelkesedése Kossuth Lajos és a függetlenségi eszmék iránt. Szcs Gyula volna meghatározni,

föllépése eltt a hivatalvadászat föltételeként ápolták

temen a vágni a

az

egye-

hogy ellenzékinek lenni annyi, mint útját kariérnek. Hivatalba készülk állami telepének nézték nézetet,

51

az egyetemet,

azért a bölcsesség

s

flegma

a

glorifikálása,

valamikor vigságtól

Gyula mely

jött,

és

hursogó

zajongástól

Budapestet

eltöltötte

figyelmét

sajtó

affektálása,

a

tányérnyalás

nyugalom szinterévé változtatták a egyetemet.

magára

is

Lármás felvonulások

élénkségével.

korteszaj az egyetemen, a közönség és vonta.

És

e

lármás

élet fölött

uralkodott az egyetem „pátrija", mint egy kis király. dése

az

Szcs

az egyleti választásokba mindjárt olyan élet gyúlt,

s

utczákon, villanyozó

az

és

eszmékért imponált,

volt a

könnyelmségig.

méltó

érintkezésbl

A

modora

vonzott.

.pátri" jelz

is

ugy

Lelkese-

Szeretetreméltó

abból a szeretetre-

tapadt holta napjáig reá, hogy a mint az els éves „balekeket" az egyetem kapujánál elfogdosta és pártjához szegdtette, a Szatmár megye körül fekv öt-hat vármegyének az ija-fiját mind azzal a megszólítással köszöntötte: „Szervas öcsém, tegezztik egymást, hisz mi pátrik vagyunk*. Persze, hogy a süldjogásznak, ki csak imént rázta le a gimnázium porát, szörnyen imponált ez a fogadtatás, s vagy elhitte, hogy hat vármegye határa is ö.sszeolvad szülfölddé, vagy nem hitte, de tetszett neki, hogy a , kozák" ime

egyetemen

az

mily súlyt fektet

rá,

per tu lett vele.

így toborzottá .,pátri" híveinek táborát. Volt is ám aztán rá gondja, hogy táborát összetartsa. Ebben az egyben nem értette a tréfát,

hogy a régi

is.

is

megmutatta életpályáján

bzerette a szabadságot, ,

pátri"

ki

nem

veszett

belle,

mert hivatalát

hogy arra szavazzon, a ki az elveit és zászlóját De minden szabadságszeretete mellett volt benne a

feláldozta,

képviselte.

zsarnokból sulva.

is

valami, ritka kedélylyel és áldott jó szívvel páro-

Domború

szélles melle,

nagy

feje,

óriás étvágya, sodrony-

kötélszerü izmai, jól táplált athletai nagy alakja a sok, kevésbé telt,

kevésbé pirospozsgás,

alacsonyabb nápicz jogász legényke

mint mokány lovak közt a telivér mén. Ha ökle ütött, akkor ott maradt a nyoma ha a kávéházi márványasztalt felragadta, akkor szökött, a ki merre látott. Uralkodásának abszolút voltát az egyetemen egyéb imponáló és vonzó tulajdonságain kivül ökleinek is köszönhette. Ha látta, hogy a közt

olyan

volt.

;

kelletinél vér,

is

bszült

srbb lett,

rajban vonul

fel

az

ellenpárt, elfutotta

ökleivel szórta szét az ellenpártot.

Ha

a

párt-

jának valamely tagja át akart pártolni, mieltt átnyergelt volna, 4*

r.)

belékapott a loijosoii, öklei dolgoztak,

riadó éljenek kozi kia-

bálta: „így jár minden áruló."

A

,

nem

természetesen

példa

sem mert

nem

lenni,

áruló''

tévesztette

az „árulás"

hatását. Senl

el

lelki,

hanem

a „pátri-

öklözö furdalásai miatt.

így uralkodott „pátri" az egyetemen. Kortes talentumánál,

meg az

kormánya

ökleinek

mamelukká

párti

hiveinek

lassankint

alatt,

mely „arisztokratikus"

irányzat,

fiai

Tisza

iskolázódott.

öss/ezsugorodott az

mellett kormányKálmán parlamenti párt-

fintorai

segítségével hiába igyekezett visszahódítani a tér

hogy kirántsa a demonstrácziók ahíl a talajt, hiába szórták u hogy „pátri" uralmát szétrobbantra a „józan* elemek uralma kerekedjék fell mig Szcs Gyula kortes elméje, lelkepénzt,

:

sedése és öklei uralták az egyetemet, addig ott rezes,

sem

az államcsiny

nem

sem a

lekeny*

birtak zöld ágra vergdni.

Gyula, e korszaknak kétség kivül

Szüc»

legérdekesebb alakja, osztat-

lanul és korlátlanul fentartotta uralmát és vele a függetlenségi

irányú hazafias demonstrácziók folytonosságát.

Szcs Gyula

uralkodása

mint az akkori viszonyok-

nélkfll,

nak a legapróbb részletekig való ismerje, bizton merem állísohasem fejldhettek volna oly nagy arányúvá a demonstrácziók. vetette el azok magvát az ifjúság demonstráczióival.

tani,

Az tették

„

Egyetértésben Gyulát,

Szíics

•*

czikkeim hívemmé

írott

mieltt

személyesen

barátommá

és

megismerkedtünk

volna. Lukács Gyula, ki közvetítette terveinket, összehozott be-

nünket is

azontúl

és

voltak. Tisza

az

ifjúság érlüktetései az én érlüktetéseim

Kálmán többé nem

bírt uralkodni a szellemeken,

melyek elsepréssel fenyegették.

A

török

konzulnak adandó fáklyászenével kezddött Tisza

Kálmán keserségeinek

és rettegéseinek a

korszaka

:

az uj török-

világ Magyarországon.

Felhangzott az els kiáltvány riadója, melyet Lukács Gyula az

ifjúsági

elértekezletnek

az

én

szövegezésemmel

muta-

tott be.

Az elnöklete áltványt,

ifjúság alatt

hatvanas bizottsága góczpontja

lett

mozgalom mozgalmat

hevesebbnél hevesebbet írtam

megalakult.

Szüc3 Gyula

a mozgalmaknak. Kiáltvány kiért ezentúl.

meg nap nap

Czikket czikk után mellett.

Hol meg-

53

inditották, hol

abba hagyták a sajtópereket. fnhhi^

czikkem után

Írott

iipm

A.

,

kassai toasztra''

Fölse'gsértési pert

hallgathattak.

sóztak a nyakamba.

Késn

volt. Az ifjúság mozgalmai, mint az erdégés, nagyürilzetben, lobogtatták lángjaikat. Pedig nagyobb gyobb és festékes bögréivel vagy föl sem vette ez égést, a sajtó az vagy nagyon is kicsinylleg fogott az oltásához. Kis viz a nagy

éleszteni,

tilzet

most

is

csak

nem

oltani

az „Egyetértés"-ben leraktunk.

népszerbbé

Az újságok

szokta.

ama

ersítette az izgalmak

A

nedves szene

melyeket

máglyáját,

lap mindinkább

olvasottá és

vált.

id

tájt ersen fújt az éjszaki szél. Ez is szíAndrássy Gyula habozását megtörte a császár akarata. A furulyás politikából bandás politika lett. Külügyi

Bécsben ez

totta a tüzet. Gr.

kormányának gondolájával elhagyta a hazai

vizeket.

Nem

azo-

torkoknak, hanem a htelen

kon evezett, melyek itt erednek, itt Popráddal az éjszaki fény menyasszonyának éjjeli

szó

;

zenéit.

Ebbl

a boszniai bandaszóból

csataterei fölött sohajtozzn is

adogatta

titkos

a furulyaszóból került ki a boszniai banda-

:

az a véres

„Húzzad,

árnyék,

mely

Bosznia

húzzad én gyilkosom, én

voltam király lánya Gr. Andrássy

is

ugy került bele az orosz-osztrák czéczoba,

mint a „Szent-Iván éji álomban" a szerelmesre a szaraárf. Az udvar volt belebolondulva a keleti osztozkodás politikájába. Gr. Andrássy Gyula az udvar fütyére járta a táuczot Ügynökei lázitgatták a török ellen a bosnyákokat és herczegováczokat. A dögészkeselyü már csattogtatta csrét, hogy a medve által leterített „beteg ember* hullájából kivágja a maga egy font húsát.

A

császár és király önállólag csinálta

meg

a politikáját és

nem

tágított attól. Nyíltan hirdette, hogy dynastiájának kárpótlással tartozik az elvesztett olasz tartományokért. Ki akarja egészíteni a megkurtított örökséget.

Ne mondja

teni tudott. Másutt nem kínálkozik olyan birtokot nem foglalhat, mely

hogy csak veszalkalom a szerzésre. Ha

utódja,

fölér

,az

ég jegyesével"

Lombardiával és „a tenger jegyesével" Velenczével, megelégszik

hogy e birtoktest nyelve Szalonikinál a tengert nyaldossa. Addig hadd konczolja az orosz Törökországot; hadd terjeszkedjék.

a sziklák és szilvások

országával

is.

Gondja

lesz

rá,

54 Bécsben soha sem fejldött karoló politika. Sok a

ki

ersen a

távol

jörendt

át-

Élnek bukmint a sarkövi dunnalúd. Fészket tudnak rakni. Meg is van irva fellük réges-régen ,tu Austria felix nube." De az, ho^'y a pehelydunnán szépen tudnak álmodozni, gyöngíti szelleniök íídeségét. Soha sem épitették a keleti máról

dácsolva

kevés a spirituszok.

sörílk,

holnapra,

kérdésben terveiket a lángész

Mátyás

király,

kinek

merészségével oly ívezetre,

megvetette

politikája

pillérnek Béc^ elfoglalása által,

másik

a

nápolyban ásatta alapját a szerbekkel

Gyzött

a

rövidlátó

és

alapját

pillérnek

mint egyik

az

Konstanti-

oláhokkal szövetségben.

Elhangzott Ferencz József

politika.

„Ez nem Andrássj házam politikája.* Ennek a politikának hamarosan megadta magát Andrássj Gyula gróffal Tisza Kálmán is. Nem osztotta e politikát sem Dezoválta e politikát is, meg pártja is. St ö, sem pártja. mikor már elfogadta utógondolattal, a maglaji vérfürd hatása alatt nemcsak megbukott Debreczenben és Erdélybe kellett futnia, hogy ott maga magát kineveztesse képviselnek, hanem az uralkodó ajkán a büszke

és korlátlan szó:

politikája, ez az én

1878-iki országgylés feliratában

saját pártja a kalandos poli-

tika megbélyegzésével, saját vezérét a kormányelnököt

meg-

in

bélyegezte.

Tisza elküldte a feliratot Bécsbe, lenyelte a blamázst, aztán

kikendzött politikájával uralkodott tovább. Olyan édeskés arczot vágott hozzá, mintha nem is ürmöt, hanem czukrot nyelettek volna vele.

Megpróbálta ugyan Tisza Kálmán a „házam politikája" -nak lépcst vágni, de a nemzet meggyzdése szilárd volt, mint a gránit, az aczél szikrázott, de

Az letet.

ifjúság

nem

Rósz informácziókat szerzett

tekintélye

elég

fogott rajta.

mozgalmának megfékezésén súlyos,

felölök.

hogy az ifjúságnak

tette az

Azt

els

hitte,*

kisér-

hatalmi

imponáljon.

Ugy

gyöngéd kézszoritásai a szép szóra lágyulni kész „pátrif* épp ugy lekenyerezik, mint a bizottság többi tagjait. Szentül hitte, hogy lebeszéli ket a fáklyászene megtartásáról, melyet a török konzulnak rendezni informálták, hogy jóakaratú

elhatároztak.

dott volna

Ha akkor

a

mosolygásai

kémrendrök

magához hivatni az

ifjúság

és

jól informálják,

küldöttségét,

óvako-

hogy

azt

a fáklyászene megtartásáról

lebeszélje.

Nem

kerülte volna

el

a

hogy az akkori dékán Schnierer Gyula rábeszélései, kormány kért föl, hogy hasson az ifjúság vezérelemeire,

•figyelme't,

kit a

hajótörést szenvedtek.

Mi már akkor számitottunk, hogy a Bécsbl jött intés, végett, nem fogja megengedni a fáklyászene megtartását. Ez olaj le.sz a tzre, s egyúttal hamis

üz orosz politika legyezgetése

helyzetbe hozza Tiszát. Számitásuuk pontosabban beütött, mint

hogy diplomatizált az ifjúságAnnyira bizott mindent lebilincsel tekintélyében, hogy

hittük. Tisza elkövette a botlást, gal.

elégségesnek vélte

lyászenétl való

tanácsolni az ifjúság

elállást,

s

küldöttségének a fák-

azok rögtön meghajolnak barátságos

lebeszélése eltt.

Tisza azzal kezdte

hogy

beszédét

a

„hatvanas

bizottság"

kül-

hogy szabad állam polgárainak joguk van fáklyászenét tartani annak betiltásáról tehát, a minek puszta hire az ifjúság közt oly nagy izgatottságot okozott, szó sem lehet; de tekintettel a külügyi helyzet bonyodalmaira és a Balkánon folyó háború eshetleges fordulatairH, álljanak el most a török konzul megtiszteltetésétl. Élénkebb hatás kedvéért czélozott az ifjúság eltt arra is, hogy jöhet id, mikor maga fogja tanácsolni a fáklyászenét, de bizik benne, hogy erre szükség nem lesz, mert a közvélemény tisztában lesz a politikával, mely ha látszólag eltér utou is, a helyes dötteihez,

a szabadság barátja,

igy tudja,

s

;

irányt követi.

A küldöttségre némileg

hatott a Tisza

furfangos

Lejövet a várból csaknem megegyeztek abban, ket a

hatvanas

bizottság

eltt azzal

az

beszéde.

hogy jelentés-

inditványnyal

meg, hogy a fáklyászenét egyelre halászszák

el és

teszik

aunál nagyobb

buzgalommal fogjanak a hatvanas bizottság elé tzött feladat megoldásához pénzt, tépést, ruházatot gyjteni a török sebesülteknek. Szcs Gyula maga is hajlott a nézetre, hogy hát ha fordulat áll be a bécsi politikában, mely most azért oly muszka:

barát, mert csapdába akarja vezetni

nem

az

orosz diplomacziát.

Ha

állana be a fordulat, annál erösebb demoustráczióval lehetne

rá felelni.

A

fáklyászene tüntetését elhatározó gylésen, a Komlóban,

kezddött meg az érintkezésem az

ifjúság vezetivel,

mely innen-

50 tul

szakadatlan volt,

tam

áldomás

üritett

Ekkor

forr-

küldöttség néhány tagja, a miniszterelnöktl lejövet,

Szcs

beszéltem elször nyilvánonan az ifjúsághoz.

iilutt,

A Kom-

csak elfogatásommal ért véget.

s

gylés napirendjének kimerítése után

a

lóiján,

össze velk.

A

Gyulával

Lukácscsal az „Egyetértés^ -be hajtatott. Elbeszélték,

és

k. ket meggyzni, hogy meg

mit mondott nekik Ti«za, és hogy mint vélekednek

Ku

Tisza beszédével igyekeztem

Megfordítottam

kell tartani a fáklyászenét.

Tisza

rúdját.

csak

tegyen a díplomaczia

hogy

megtette a magáét,

igyekezett

az

eleget fogja,

lebeszélni

ifjúságot

ha ez mégis fáklyákkal demonstrál a török mellett,

szándékár(')l,

nem

annak

6

sektl

eltiltani

többi közt,

Tisza beszédének a

ket magához, hogy követelésének. A diplomac/.ia látni hivatta

azért

oka, szabad polgárokat szabad

—

nem

lehet.

hogy Tisza

államban tünteté-

—

„Nekem ugy tetszik" mondtam a maga sem bánja, st titkon örülni fog

a fáklyászene megtartásának."

E

szavaim

>y//úcs

Gyulát

zene eszhiéjének. Azután fejtettem

eltte,

fáklyás-

a

esti

ülésén a fáklyászene me<^t!irtá8át. Rajta

hogy

lenniök,

megnyerték

hogy

hatvanas bizottság kell

mindjárt

külöu elvettem Lukács Gyulát s kimúlhatatlanul indítványoznia kell a

ez

indítványt

keresztülhajtsák.

Kivitelére

ugy sem fog kerülni a dolog, mert Tisza beszéde után biztos taktikájának számvagyok a betiltásról. A fdolog tehát az vetésén keresztet húzni. Bizonyos ugyanis, hogy Tisza az

dönt

rábeszél szavainak

hogy két

az ifjúság

legyet

eláll

ütött

:

hatására

számit.

a fáklyászenétl,

szabadelvnek'

s

Meg

akkor

tetszelgett

van

gyzdve,

egy csapásra az

ország

eltt,

ugy mutatta be magát, ki nem tiltja el a polgárokat véleményük nyilvánításától, de a kinek szavára hajlanak, mert tudják, hogy szíve együtt dobog a nemzetével. Le kell tépni álaixzát, ez

most a

arczul

feladat.

fáklyászenét,

lomért és

Bele

s

nem

ezzel

kell

sodorni

abba a helyzetbe, a hol

megengedhetnek szive egyúttal elárulja, hogy az

önmagát:

vágja

betiltja

a

tartott

a hata-

hazájáért azzal együtt ver.

Lukács Gyula ugy tett, a mint tanácsoltam. A fáklyászene megtartását indítványozta. Ervei a bizottságnak kormánypárti

57 tagjait is meglepték. Tisza titkos érzelmeinek kedves szolgálatot

véltek tenni, ha elfogadják az inditványt.

is

A

nép

által

csaphat ugy

apák mind

a miniszterelnöki palotába. Thaisz, rektor, dékánok,

igénybe

hogy az ifjúsággal

vétettek,

visszavonassák

határo-

e

Becsületbeli dologgá vált az Tiszára, ki megigérte Bécs-

zatot.

hogy a fáklyászeuébl nem

nek,

mennyk"

legveszélyesebbnek emlegetett „száraz

mint lecsapott a hatvanas bizottság határozata

le,

beszélgetés

való

teivel

semmi. Az ifjúság küldöt-

lesz

sürgönye mint bizonyost tudatta,

után

hogy sikerült lebeszélnie az ifjúságot

Az

a tüntetésrl.

már ekkor égett. Gondoskodtam az „Egyetértés" hogy minél jobban terjedjen és lángoljon. Elkéstek szerekkel. Az egyetemi tanács határozata, hogy kíméfognak elbánni a tüntetés kezdeményezivel, nem hogy olaj

hasábjain, uz oltó letlenül

lehtötte volna, hanem késtek

a

még inkább

bizottság által okti'»ber 22 ikére a

A

kik akarták volna

is,

A

hatvanas

„Komlóba* összehívott

elleninditváuy a hurrogatás

lésen tett fül.

izgatta a kedélyeket. El-

ellenz párt szervezésével.

fáklyásaenét

egész

orkánját

nem merték többé

gy-

keltette

ellenezni.

Leírhatatlan lelkesedéssel szentesitették a „hatvanas bizottság" határozatát. Tisza

Kálmán

beleesett a taktikájának kapa-,

nyelével ásott verembe.

Qnid

nuiic ?

Ez

volt

Bécs

a kérdés.

betiltását és Tisza, kinek becsületbeli

szegte szavát, mely tani

szerint a fáklyászeuét

utasitotta Thaisz Eleket,

:

Tisza

hogy

követelte a tüntetés

ügye

tiltsa

elbb })rogrammját dobta oda

volt a kérdés,

meg-

nincs jogában

eltil-

be a fáklyászenét.

Bécsnek, hogy cseré-

ben megkaphassa a szolgaság hatalmát; most becsületét dobta a vulkánikussá

fejld közvélemény

torkába.

Kitartása

maka-

mint a nemzeti tüzokádás. megmaradt a polczán, hatalmasabban, mint egykor; a gyávának és tehetetlennek bizo-

csabb

volt,

nyult nemzet leszédült a szégyenpadra az erdélyi pucscsal.

Ki hitte volna, hogy a közvélemény tüzoszlopait megemészti a

füstgomoly

és az izzó lávát elnyeli a piszkos kapzsiság

?

Hagyján ha ifjúi szalmaláng lett volna csupán. Több volt Az ifjúság lelkesedése beszívódott a nemzet leglomhább !

annál.

tagolataiba

is.

A

jóllakásuk

után

boa constrictorként

elnyuj-

üH/tályok

toil/ó

melegedtek.

neki

Í8

Tjassan

kö/.tnk nz

rneiit

izgatás, de ment.

munka

Sisipliusi rá.

A

volt az. (Js;ivois/,ky

val együtt

alkalmával,

olyan óriás tüntetés

trük

visszatér ifjúság és a keserves

boldogok

izgattunk. ;Milj

munkába kerültek

voltunk

min

a

bevonjuk

lug

utóbb

egy-egy

a KonstantinápolylMÍl

az elsk, melyeket a polgárság czége

elevenebb

az

*'iii)(?ht;ziii

fogadtatása volt. Mily

küldíittíjég

hogy egyenkint

alatt rendeztünk. Házról-házra jártunk,

luélyenkint

ÍíHjos

késbb Ilermanu Ottó-

polgárság körébcMi elblj magam,

és

és sze-

polgárokat.

lelkesebb

Eleinte gyakran felsültünk. líogy egyes fölsüléseinket álczázzuk,

csöndes

elöértekezlet

gyléseket.

liivott

titulusával

A

láttuk

Pilisy József, Pártos Béla,

Fromm

az

el

Abafi

belvárosból

,

Alajos,

Arany sasba" Mezei

Péter,

Antal, a Józsefvárosból

dr.

Oaragos János és Császár József, a Ferenczvárosból Sütt gépgyáros néhányad magukkal voltak az értekezletek els fecskéi. Mennyit szégyenkeztünk, mennyit szidtuk a .keleti közönyt," Hanem azért neki vágtunk az els gylésnek, s ennek sikere ugy szülte és növelte egyik a másikát, mint az evangélium leszármazási táblája szerint Ádámtól és Évától származnak a milliók és köztük az emberiség megváltója: Krisztus.

íi

Az ifjúság hatvanas bizottságát lassankint leszorítottuk mozgalmak vezetésétl. Segélygyüjt bizottsággá alakult, a

mivé elször osztályokat

kijelölték.

felölel

Elemeit belevontuk az összes társadalmi

bizottságokba, a

inditványozott és általam bizottság",

mely

s

a

min

az

ebbl

a miniszterelnöki palotába

Eleinte embert

nem

min

nyolták

alig

bírtunk

értekezleteinket,

Eleinte legtöbbször

Annyi

szállás

ama

felszívódott

az

általam

bizottság

volt,

rohanó népgylést készítette el.

biitunk

utóbb

fogni,

Simonyi Ern, Királyi Pál, Helfi Ignácz erdejébl

például

felruházott „vendéglátó

keresztnévvel

választani.

utóbb

s

Eötvös Károly,

a kinálkoz szónokok

Eleinte

hasábokon

csipkedték át

és

gú-

magasztalták.

csak a detektívek rántottak ki a zavarból.

embert küldött bellük Jekelfalussy és Thaisz az

értekezleteinkre, hogy a tudósítók, kik

nem

sejtették kiváncsi-

ságuknak okát, megtették ket „szép számmal egybegyülf^ polgároknak. Emlékszem egy értekezletre, midn summa-summarum öten tanácskoztunk, mint „a fváros polgáraínak nagy el-

59

Hanem

értekezlete."

a

értekezletre okultunk. Észrevettük egyik-másik óvatosabb polgártárs, vagy számit

hogy

például,

lassankint megszoktuk a gúnyt, a csipkedést

Értekezletrl

támadást.

s ha nem volt tömve, ugy a mint jött, elillant. Összeszámoltuk ket s aztán elsopánkodtunk a látványon: „Istenem beh szép értekezlet vált volna bellük." Máskor volt már rájuk gondunk, hogy niegcsipjük ket értekezletnek. Ajtót, kaput elállottunk, s mikor egy-egy ilyen „illékony tag* közelgett, majdnem tenyerünkön vittük be, s ráfogtuk: „Már igen szép számmal vannak bent együtt a polgárok." Ezekbl a „kötéllel fogott önkéntesekbl" végre csakugyan szép számú értekezletek gyltek egybe. Értekezés

lopva nézett be az „Arany Sasba",

fiskális

közben egyik s

ket

mert

másik

is

megpiszkálgatták

az

propagálták a

is,

semmibe sem az

rajzolták le

felszólalt, beleugrott,

is

Egyszer csak

ügyet.

gyermek,

vett

kit

azt

dühösebben

vettük

""í^f

hogy nadrágban

észre,

hátulgombolós

Góliáththá

élczlapok,

belemelegedett,

annál

lapok,

a

Imponált,

félelmet

gerjesztett.

Ferencz

Pulszky

lommá ntt

Benne

támogatott.

bekivánkozott a tekintélylyé

is

bizottságba, volt

társadalomnak, benne

a

és

hata-

most már a sajtó válvetve már akkor minden vezérl eleme a melyet

els rend munkásai. Dicsség

sajtó

már akkor, nem szakmány. Hermán Ottó hozta szóba néhányunk eltt, a kikrl az volt a meggyzdése, hogy a bizottságban súlyt hevolt

Pulszkyt

lyeznek szavukra. Leg^^lször az én figyelmembe ajánlotta. ,Vele,

—

úgymond

széket

foglal

— a

lemetlen hatást kivált.

a

tudomány

tett.

A

hivatalos

és

bizottságban."

Kám

állás

többiekre szintúgy.

tekintélye

is

rendkivül kel-

az ajánlás

Szcs Gyulára

leg-

Ellenszenveztem Pulszky életpályájával, attól a pillanattól

kezdve,

midn

a pozsonyi iíjuság elfogatása, Lovassyéknak börtönbe

vetése után, árulónak jelölte ki a közvélemény. Kászonyi Dániel e

korról

irt

német

müvében adatokkal támogatja, hogy

aulikus Fehérváry-család intenczióinak az árulást.

Az hozzá.

Nem

görbült

meg egy

a szerep, melyet

Pozsonyban,

hogy megmenthesse

mint

1848 ifjú

irháját.

megfelelleg követte

az el

hajaszála sem.

— 49-ben elárulta,

vitt,

egészen

trbe

Debreczenben, mint

méltó

o

csalta

barátait,

férfi,

vörös re-

GO

brét

puhlikíínuB,

idején biztoriHfígVia helyezi,

itthon.

Maga

A

u küllidre.

elleiiérn jóeleve kinien«ík(ll

révbl

választotta

nézi

nem

találjn

d«

katasztrófát.

a

azéi

hogy alig kerülhette

akadémiai jubileumán folyvást emlegeti, el

rendelet, uiatítás

hajótörés

a bitó fát.

Áruló természetébl

sem

soha

Árulkodott az emigráczióban okozott Kossuthnak, mint

.

is.

vetkzött

Bensbb

Meghitt

vérévé

ki,

vált

fájdalmat fienki

melyet

állágát,

nei<

Kossutii

környezetében elfoglalt, ismét csak árulásra használta.

bre

Szólás-mondás, hogy a kigyónak hét :i

bre

van. Pulszkynui

megszámlálhatatlan. Volt 47-es, 40-e8 és

lett 67-eg.

aulikus és lett szabadelv. Volt republikánus és

Volt garibaldista udvaroiicz.

és

Volt

lett

uzsorabarát,

badsizó. Volt ellenzéki és

frondr, volt tiszapárti

nem

volt

hilista.

és

emigráns

lett

uzsorafelad*

lett

nagymestere

kormánypárti.

és

és

lett

sza-

Volt deákpárti, vol'

Tisza-ellenes, volt Apponyista és A]i

és

minden a tvilágon, csak tisztességes ember soha. Sápista és áruló mindig és mindenfStt: tudo-

ponyiellenes,

mányban

zsidóbarát

szabadkmi vesék

zsidóüldözü. Volt a

Volt

napoleoni.'^ta.

Vol

royalista.

lett

volt

és j)o]itikában.

országházban

múzeumban

és

igazi ni-

•

Egyszer alázatos, másszor tolakodó. Megnyilazza Kossuthot. Durván forgatja meg sebében a nyilat. „.Szakit vele örökre.* Kikaczagja, kicsúfolja, sértegeti, mig virágjában politika.

Turinba

vágtat,

keblére

hull,

áll

a deákpárti

agyonhizelgi,

mihely

díszpolgárnak kezdi fölemelni a megfordult áramlat.

Czinizmusa

oly

undok, a mily kihivó.

Maga

sodott ármány. Beleártja magát minden jóba és azt megfertztesse.

Beleártotta

magát

a

török

a megcsontoszentbe,

hogy

barátság moz-

galmaiba

is. Tetpontjukon igyekezett kizökkenteni a mozgalmat kerékvágásából. Színlelte, hogy lelkesedés viszi oda. és csakhamar szomorúan kellett meggyzdnünk, hogy mint a hatalom kéme férkzött mozgalmainkhoz. Alig emelte föl hiszékenységünk a bízottság élére, már rideg czinizmusa árulójává lett kémszerepének. Azzal kezdte, hogy neki rontott a lelkesedésnek és nyírni kezdette szárnyait. Játékot csinált komoly indítványokból, gúnyt zött a törekvésekbl, kémkedett és riasz-

tott,

.hogy betöltse a megbízást, melyet Andrássytól

és

Tisza-

61

a

Megígérte,

elválLilt.

tói

hogy

vezetni fogja és aztán lejáratja

mozgalmat.

leghamarább megszimatolta, hogy a

Összeköttetései által

mozgalmat Anglia

akarja használni Oroszország és Ausztria

fel

hogy az anha siker kecsegteti.

szövetséges politikájának felbomlasztására. Tudta,

kormány nem

gol

fogja sajnálni a pénzt,

Pók gyanánt rendezkedett be, hogy kedvez helyrl vethesse magát a zsákmányra. Egyik oldalról már biztosítva volt.í^Eidemeket szerzett a kormánynál, melynek ügyét a szétvonás és szétugrasztás ezéljából niag;íévá Igyekezett orrát idején oda

tette.

A

dugni.

másik oldalról az eshetségek hozhatták a zsákmányt

ltávolába.

Hogy

nem

czélját teljesen el

a viszonyokon

kivíll,

érhette, az

részben azokon

is,

kik

nem rajta múlt, hanem nem átallották szembe

szállani vele és meghiúsítani askálódásait.

Ha

rajta áll, a nemnépgylés soha sem verdik oly nagyszervé és hatalmassá. rókaságának minden szemessége és fogása nem volt elégséges, hogy nyomon kisérje, a mivel ellensúlyoztuk kéml és demoralizáló mködését. Kész zeti

1877-ben

lovardában

szervezettel léptünk

fel,

tartott

óriás

mihelyt valamely indítványt keresztül-

vinni akartunk. Megleptük és

leszavaztuk,

mieltt agvonfigu-

rázta és agyonbeszélte volna az indítványt.

Az

tényezk közül egyik sem gyanította

összes szerepl

mit forralunk a lovardái népgylésre, melynek tározattá emelték-.

A

megtartását ha-

szónokolhatás és szert-pelhetés vágya olya-

nok eltt is kívánatossá tette, hogy a népgylés megtartassék, u kiket különben az összeütközések és zavargások gondolatára is

kilelt a hideg.

Beszédeimben, melyekkel a gylés mellett izgattam, különös súlyt fektettem arra, hogy

valahára

kormánynyal. Tüntetést tüntetés után

szint

eleget

vallatni a

kell

rendeztünk. Tün-

tettünk fáklyászenékkel, népgyülésekkel, vendéglátással, szónoklatokkal. S leti

mi az eredmény

kérdésben.

Vitorláikat

Hívei

nem

A

?

maguk

tudjak

merre

kormány nem vall szint a kea homályban tapogatódznak.

is

fordítani.

Együtt haladnak a

közvéleménynyel, bár gyanítják, hogy a kormány együtt, csak nyíltan szint vallani

politikája?

Tüntetéseinkkel

a

nem

mer.

húrokat

a

nem

ért

Lássuk hát

végsig

:

velk mi a

feszítettük.

C2 Folytonos mákonynyal

nem

élhet a közvélemény.

Adagai iz^^ateredmény dolgában

ták eddig, ezentúl elaltatnák. Tüntetéseink

nem

voltak egyebek, mint

röppentyk. Gyönyören

szines tüzet, a pattogó golyókat, de a

más

radt utánuk

én

szórták

nem

után

Oly népgylést az ert is egyf-'

Küldöttség járuljon a miniszterelnök

gylés határozatát

A

és kérjen

a

m:i

szén.

népfenség kíivetelje a hatalomtól, hogy adjon számot

járói.

elé,

pol.i

a nép

adja át

választ.

nem talált s/ivósabb ellenzésre. Bekémek is, hogy egy küldöttség eszméje

küldöttség eszméje

látták az intrigálók és

a

hamu

mint

tehát rendeznünk, mely nagyságával

kell

A

hátra,

kialvás

kormány

fejéhez, tekintélyének

ám

al

ismerésével

Hanem

azonos.

nagy volt az álmélkodásuk. mikor azt indilványoztuk, hogy a küldöttség a népgylés kebeléb<"l azonnal menjen Budára, s mig visszajönnek küldetésük eredményérl befelocsúdtak

és

népgylés permanens marad. Heves ellenzéssel támadták meg Pulszkyval az élükön a kisebbség opportunusai ü. tervet. Fölvetették, hogy ki tudja otthon lesz-e Tisza és fogadja-e a deputácziót? Fölvetették, hogy a permanens népgyszámolni, a

fékezhetlen elemei az esetleg a

lés

kozást, az életet

nálhatnák

fel.

a népgylés zése alatt

kés

estébe

veszélyeztet

benyúló vára-

zavargásokra

Ez aggodalmakra els ellenvetésünk az

nem

áll.

vagyont

és

A

titkos,

st

a

legtágabb

miniszterelnököt már egy

hetik ügynökei, ha

a

lapokból

és

volt,

hasz-

hogy

nyilvánosság ellenróra

múlva

értesít-

nem

olvasná

falragaszokról

mi a népgylés programmja? Másik ellenvetésünk a/ hogy az ifjúság készségesen vállalja el a rend fentartásáí a küldöttség visszaérkeztéig, a mi kocsikon ugy sem tarthat sokáig. Jót állunk, hogy fenn is tartjuk a rendet. Kifogytak a szóból, mert látták, hogy a túlnyomó többség, akármit fecsegnek, a mi inditványunk mellett van, s mi is

el

:

volt,

nem

tagi tünk.

Népgylés, szónokok, küldöttség, programm mind megállaellenzk is. Utógondolatuk az volt, hogy Tiszával megbeszélik a dolgot, s majd a szerint

pittattak. Elfogadták azt végül az

görditenek akadályokat, vagy teszik

lehetetlenné

a

programm

megtartását.

Gazda nélkül számitottak. Mi nem azért kardoskodtunk a

63

programmnak ama pontja

mellett

mintha

törhetetleDül,

oly

nagy súlyt fektettünk volna, hogy a deputáczió felkocsikázzék s akkor visszakocsikázik nesze semmi fogd meg Pestre és elreferálja a népgylésnek jól. Én, Hermán Otto'val és Lukács Gyulával, csak mi hárman, Budára, ott vagy fogadják, vagy nem.

:

inditványozásával és

a deputáczió

akartuk elérni, a

czélt

melyet

elfogadásával

hogy

persze

Azért kellett nekünk a deputáczió

a

voltaképeni

nem

el

kiküldése, hogy

árultunk. a

népgy-

megjelen tömeget az utczákon felszaporodó tömegekkel Budára vezessük. Az akartuk, hogy a nép egészében követelje az audiencziát. A népfenség a maga tenger erejével hömpölyögje körül a palotát: hadd valljon szemtl-szembe a közvé-

lésen

leménynyel

Hogy

szint.

kik lesznek a szónokok,

döttséget, azzal

vajmi

keveset

vontuk magunkat a szónoki

dolgunk

volt.

tisztség

Sorakoztatnunk

elemekbl

bizliatóbb

azt

kikbl alakitjuk meg

a

és

terhe

a kül-

határozottan ki-

alól.

Nekünk más

szerveznünk kellett a legmeg-

mely az adott intésre

törzskart,

magával ragadja az egész népgylést, ki

St

tördtünk.

hogy

a

tógásai

tribun

ne böjtöljék és szét ne foszlassák. Egyszerre, mint a gátját

tömegnek fölkerekedni, nem tördve sem a nagyképség esuklásaival, sem a rendrhad zavarával, sem a deputáczió szöszmételésével. Ezek, tudtukon kivl csak figuráink voltak, a kikkel Tiszának meg akartuk adni a

áttört folyamiírnak, kellett a

sakkmattot.

Mig dobot,

s

a

népgylésnek lapok, plakátok, vezérelemek verték a

a

szónokok boldog önhittséggel tanulták hosszú dikmúzeum baloldali szárnyszögletében egyen-

czióikat, azalatt a

kint jelentek

nak ismert

ket

meg

a megbizhat()knak, titoktartóknak és bátrak-

ifjak. Itt a

Hermán

által lakott

arra nézve, hogy mit várunk tlük.

szobákban informáltuk

Négyen voltak

a leg-

beavatottabbak.

Ezek megkapták tömegeket, az esetben,

utasításaikat,

honnan,

merrl

vezessék a

ha nekünk, a népgylési ftömeggel az

dulakodásunk támad a rendrséggel.

élen,

E ifjak és

értés*

külön utasításokkal ellátott csoporton kívül, az egyetemi

polgárok legbátrabbjait és legraegbizhatóbbjait az szerkesztségében, lakásomon

é.s

,

Egyet-

Abafi kecskeméti-utczai

csoportokban vettem el. Megmondtam nekik

boltjában ''.üln

liogy a keleti kérdés ügyében kenyértörésig akarjuk vinni a dol-

A népgylést megelzb-g

got.

legyenek

félórával

Szabadi-

a

kávéházban, a hol kilejtem, mi a tervem és mit várok tlök. Érintkezésbe

léptem

kikkel a mozgalmak tésben voltam.

A

munkások budapesti

vezéreifel

er.sitése végett

ii,

összekött*

lánczhid meghiúsíthatta tervünket, hogy azon

tömeggel

át a népgyíllési

a

élénkítése és

Gondos-

elborítsuk a ^Hentzi-tért".

kodni igyekeztünk, hogy feltartóztatás és utczai csetepaté eseté is más tömegekkel álljon szembe a miniszterelnöki palota. Egy esetleg a lánczhid eltt folyó harcz kétségbeesett

tömeg dulakodása,

fegyvertelen
melyft

zaja,

sebesülése, hörgése, kiáltozás:^

fenyegetdései okoznak, oly riadalmat és oly felháborodást

mely okvetetlenül

szült volna,

lakójára.

A

végzetessé

válik

palotára és

a

lánczhidnál csak egy részét a tömegnek hányhatták

le. A legvakmerbb elemek, megindulása eltt, propelereken, kocsitömeg a népgylési kon, és a rendrség aegi.se alatt tömegesen is, ott gyülekeztek már Budán. Mire a szabaddá tett lánczhidon és az Albrecht-ut kanyarulatain a ftömeggel katonai gyorslépésben átcsörtettünk, már akkor njüzsgöttek az elre tervszerüleg átküldött rajok: válogatott ifjúsági és munkás csoportok. A rendrség gyámoltalansíágával úgyszólván kezünkre játszott, hogy feltartóztatásunk esetén az elre küldött vezetk

volna szét és kaszabolhatták volna

.

tömegeket verjenek

tekintélyes

tömegek azonos elfogadását Dr.

jelszó

alatt

a

palota

körül,

a mely

a rögtöni válaszadást.

s

Csillag

Zsigmonddal,

Kürschnerrel abban állapodtam

egy munkás

össze

provokálják a deputáczio rögtöni

értekezletet.

Franki

Leóval,

Ihrlingerrel,

meg, hogy össze

fognak hivni

Számítottunk

rá.

hogy

ez

értekezlet

összehívása szemet fog szúrni a rendrségnek. Bizonyosra fogják venni,

hogy a népgyléshez való csatlakozásról

értekezleten szó.

Nem

kell tehát félrevezetni •ne tartóztassa a

csoportokat,

azon

az

Hogyan

magát a rendrséget, hogy necsak

vissza

Budára, már a népgylés eltt átvonuló munkás

hanem még elsegítse

podtunk meg,

lesz

fognak elmaradni a detektívek.

az átvonulást?

Abban

álla-

bogy az értekezleten Franki „bourgois" demon-

strácziónkk fogja jellemezni a török barátság demonstráczióját,

G5 € a világszabadság és általános testvérisülés nevébjí

más;k

de

zsarnokot

vegyenek tehát

visszauta-

zumatu tüntetéseken, ha mindis vele, mert Európa legvan intézve. A munkásoknak elég a

rokonszenveznek

nagyobb zsarnoka beszéljék

bajuk,

A

pártol.

i.

mely zsarnok ellen ;tör ugyan, munkások, .mint testület, ne

részt a „polgáji"

egyénenkint

járt

mozgalmat,

egyoldiilu

az

sítja

ellen

meg azokat

önállóan.

Az ó-budai munkások

úgyis régen sürgetnek egy körükben tartandó munkásgyülést, melyen a fváros valamennyi mu;ikása részt vegyen, értesitsék ket. hogy ott lesznek vasárnap, hadd végezze el á „bourgois"

nélkülük az

krakelerségeii

Indítványát,

a

majdnem katonailag fegyelmezett munkás

értekezlet egyhangúlag elfogadta. Alig iramodtak

el

közülök az

egyenkint ismert rendrkémek, jóizüeket kaczagtak és ittak annak a

referádának

tenni a

fognak.

brébl

végig

egészségére,

Nem

js

mit a detektívek a rendrségnek Thaisz Elek majdnem kibujt lelki

megnyugvással hallgatta

Thaisztól,

hogy a legveszélyesebb

örömében. Tisza nagy kellemes jelentést

a

a

csalódtak.

elem, a legjobban szervezett és a legnagyobb tömeget mozgósisaní képes elem visszavonul a tüntetésektl.

Ki

is

kapta a rendrség az

utasítást,

hogy csak

ereszteni

munkásokat 0-Budára, minél többen sétálnak át, Legalább nem szaporítják a félelmesnek ígérkez lovardái népgylés markos és elszánt elemeit. A diáksággal és burgerekkel majd csak elbánnak. Az ó-budai népgylést készakarva arra az órára tzték ki

kell a pesti

annál jobb.

munkások

vezérei, a mely órára a népgylést hirdették a falEzt különösen csókolni való intézkedésnek tartotta a rendrség. A legkisebb gyanúja is eloszlott. Az sem tnt föl

a

ragaszok.

hogy a népgylés helyét 0-Budáról Budav^ felé tolták ki. „No ezek ugyan, gondolták a rendrségnél, oly messze esnek most egymástól szárazon is, vizén is, hogy öss/- "'^m kerülhetneki,

nek, ha mindakett egy

idben gylésezik." Aggodalom nélkül hagyták magukra a munkásokat. A gylésen jelenlev rendrbiztos nem vitte ez alkalommal magával a nagy számú drabant-karhatiilmat. Minek is? Most ez a máskor leglázougóbb munkás had nyárspolgárrá szelídült, s u munkásaival nyárspolgárok kezdenek megvadulni. Buda az

CG áldott ]);ítrÍHvá

h'tt.

situni a uur/eura

elnöki palota

.szuu

Miiitleii

Uiuijuiitot oiiu keil

mellé, a Ferenc/.

J()/.sef'-

'

i'i-

<-

-

térre és a n

elé.

Szegény rászedett

rendürs<''g

I

Ma

is

nevetek, ha rágondoló!;

hogy játszattuk velük a tilk<')t. Alig hogy a niunkáuük iiéji gyíllése megkezddött, a titkos megbeszéléshez és elhatározá»ho szinokuk

egyik

képest,

,

forradalmi

kifejezésekkel festette le u

A munkások

töke által kirabolt munkások helyzetét.

A

tonil)oltak.

h-

'"' -^

'

rendrbiztos, kötelességéhez hiven, figyel

a szónokot, hogy mérsékelje magát, mert különben elvonja tóT H

szót

szórta

a

szót.

forradalmi

Erre

a

A A

gylést.

a

szétoszlatja

és

a

kifejezéseket.

bokrosabbal

rendrbiztos elvonta ti elkezdtek

adott jelszóra

niunká.*
még

szónok

kiabálni

itt. Le a zsarnoksággal!* Es tódultuk kifelé mind egytl egyig. Es siettek vezetikkel mind Budu'ra, hogy a lovardái fárudattal összefolyjanak, s ha ezek a lánczhidnál szuronyokra bukkannak, a palota körül

„Ez a szólásszabadság? Hagyjuk

k

provokálják a harczot.

Budapest a népgylés napján vizes

olyan volt,

feszer

Panízs a szivekben,

katlan.

a

uíhíl

.g>

lelkekben.

i-^n

Stlstö-

Hemzsegtek az utczák. Mint a termidák bolyai lökték a nemzeti lovarda felé sokodalmaikat. A muzeumot környékez utczák ecsetre méltó képét nyújrékelt, pöfékelt, forrongott.

tották az izgatott népboly tarkaságának. Divatos kabátok mellet* a

darócz

zeke

;

fodoritott

haj

mellett

kuszált fürtök

szabott öltönyök mellett milimári zubony

öntelt

;

gömböly

;

henyén

polgárok

komoly patrióták mellett fürge rendeszónokok mellett elszánt mesterlegények. Mindé/

mellett czinege uracsok

zk

;

;

zsibbongva, forrongva, é'jenezve, zajongva, forró lehelettel, ideges taglejtéssel, tüzes beszéddel. Élénk,

kelés

eltt,

a Kaukázusban.

mint egy keleti vásár, uépfölmint a népvándorlás

Hullámzó,

mint jéginduláskor a Duna. Morajló, mint vihar eltt a tenger. Dübörg, mint földrengés eltt a tüzokádá

seregei. Zajló,

hegy.

Ember ember rongott

mellett, mint az

a lovardában

a

fváros.

a patakok, utczái mint a patakok öntötték egyre a népáradatot.

anya körül rajzó méh, szoa mint hóolvadáskor

Házai, által

megduzzasztott folyók

G7

E

látvány nagyszer, felséges volt.

Az egyenlség,

az eszmények e varázslója, szétrombolta néhány órára a válaszfalakat, hogy az egységes eszme varázsa alatt, az osztályharczok dörömböl macskája bömböl oroszlánná

izmosodjék.

A

ki

nem

látott

egy eszme, egy jelszó, egy czél által

néptömeget,

izgatott

felkorbácsolja,

a

az

lessé

meg

az

sert, mely

megrengeti. Viharzó

földet

föl-

a tengert

tzokádó

tenger,

vulkán a nép, mikor dúlt keble kitör. Moraja vészjósló, rengése vérszomjazó.

Elsápadt

morajajiak

hallatára

a

hatuloni.

Megszédült a

rendrség. Kapkodtak a miniszterelnöki palotában. Egyszer arra

hogy elfogadják a népgylés deputáczióját másszor azt határozták, hogy ily válságos idkben nem szabad a hatalomnak elárulni gyöngeségét. Egyszer ugy gondolták, elég lesz excellencziája azt izenni a portás által a deputácziónak, hogy idkben jelentórákban nem fogad, tessék szokásos délutáni a másszor meg azt határozták, hogy el kell fogadni a kezni deputácziót, átvenni határozatát, s egy kis leczke árán, hogy nem az utczák vannak hivatva csinálni a politikát, elbocsátani az utczai pereputyot. Pillanatról pillanatra mást gondoltak, hajoltak,

;

;

a mint a tömegek gyülekezésérl, a szónoklatokról,

s

a továb-

biakról hozták a palotába u forgandó hireket. Végül

is

a „félsz"

döntött.

Az

a „félsz", mely a színházat összeköt folyosó

bolto-

zatán keresztül szökésre nógatta Tiszát és családját.

Fejket vesztették, mert eszök ágában sem volt gondolni, hogy a népgylés népvándorlása fenyegeti a palotát. A depua népgylés rohama táczió kellemetlen volt, de nem fenyeget ;

félelmes és veszedelmes.

Roszul értesítette Tiszát a rendrség az elkészit mozzanatokról. Egyetlen

rendrnek sem

volt tudomása,

hogy az

ifjú-

sági vezetk csoportját, többnyire mind rendezt, a kipróbáltabb és lelkesebb

polgárokkal a népgylési idpont eltt

értekezletre

hivtam a

„Szabadiba".

lettünk volna oly biztonságban, mint lója

nem

akadt.

Detektívek

lovarda körül sürögtek.

Nagy

és

Titkos itt.

fél

órával

rejtekhelyen

nem

Egyetlen szónak áru-

rendrök mind a múzeum

és

Oda vezényelték valamennyit.

lelkesedéssel fogadtak, a

mint beléptem.

„Halljuk

!'

68 hiilljuk!"

hfingzott

várok tlök,

rai

minden

ajkon. Égtek a kiváhcsiüágtól

a czélom a n»*i)gyülésí»Ti

Beszédem veleje következ „Nemzet vagyunk-e mi? Senki

Nemzetílnket

!

egy

volt

Ki

luiUgut

érzelem

hatja

hogy mit akarnnk. Érzelmeink, akaratunk, parlament

a át.

mi

szavunkra?

Egységesen

és

És mégsem az tör-

osztatlanul kijelöltük, ténik.

iriil

:

*

és ország ellenére, az

Bécsbl Tiszára parancsolnak. Kasnán éltetik a vérfürd közt pezfigz orosz czárt, s az egészségére ílritett pohár-

történik, a mit

nak arczunkba öntik a habját. Tisza megalázza, a közvéleményt, hogy fölemelje a kamarillát. Szájhsnek tartja a közvéleményt, a melylyel játszva daczolhat. Szájhsködésníík tartja tüntetéseinket,

melyek beszédeinkkel, fáklyáinkkal, kivilágitásainkkal röppennek Tílrjük-e ezt a megalázást ? Alá kuporodunk-e a pellengérének? Azt akarjuk-e, hogy Oroszországgal egy szinvoualra sülyedjen alkotmányosságunk? Ukázok döntsenek-p hajlamaink, sorsunk és el.

jövnk

felett?

,,Én

imponál.

nem akarom

!

Legyen hát egyszer oly

Nem görögtz

kell

ide,

hanem

tüntetés,

siker.

mely

A népgylés

programmja megint Cáak görögtz. Szónokolni fognak sokat és végül inditványozzák, hogy deputáczió vigye fel Budára a népgylés határozatát Tiszához. Mi ez ? Szó, megint csak szó. kielégit a csörg, gyereknemzeteket a nekünk határozott ígéret kell, hogy a keleti politika nemzeti irányt vesz, ha nem kapunk határozott Ígéretet,

Szerecsen

néptörzseket

szappanbuborék,

ki

kell

csikarnunk Tisza lemondását.

„A jelszó: fölvinni az egész népgylést Budára. Legyünk készen mindenre, de kerüljük az összeütközés provokálását. Legyünk résen, hogy egyetlen szóval, egyetlen ,.

mozdulattal se provokálja a

tömegbl

senki a rendröket.

Hadd

provokálják, ha lesz hozzá bátorságuk, a rendrök. ,

Alkotmányos polgárokhoz illen

kell föl vonulnunk a

nép-

pel: méltóságosan. ,

Egyet követelünk csak: nyissanak a szabad polgároknak

szabad utat a kormány fejéhez.

„Legyünk készen, hogy a rendrség elzárja utunkat. , Tegyünk akkor ugy, mint Baudin, Hugó és társai tettek a párisi torlaszokon, mikor Napóleon az államcsínyt végrehaj-

:

69 totta.

Képviseli jelvényeikkel, kart karba fzve léptek

laszokra.

A

vezényl

tiszt

rájuk rivalt

:

„Vissza

!

—

a

tor-

mert lövetek

!"

feleltek ezek, — az ,Mi Francziaország képviseli vagyunk, alkotmányt védelmezzük. Ön nem követhet el bnt, ön nem

lövethet!"

,Mi

menjünk összefont karokkal

is

a

nép

Ha

élén.

kat állják, egy lépést se tágítsunk. Vágjuk oda nekik

polgárok vagyunk, jogainkat gyakoroljuk;

kövessék

utun-

„Szabad

:

a

el

bnt:

!"

lövessenek

Képtelenség leirni a lelkesedést, mely beszédemet eddig kisérte. ,

Ennél

a

pontnál

frenetikus

éljenzés

közt

is

kiáltották

Megyünk, hadd ljjeuek !" .Együtt élünk, együtt halunk!' Tovább szólottam és e szavakkal fejeztem be beszédemet: , Fel Budára!* „Jo, Menjünk hát a népgylésre. A jelszó:

gainkat gyakoroljuk,

nem

Leírhatatlan láz vett dás, eskü, éljen, villanyos

félünk a szurouyoktól

!"

ert e szavakra a jelenlevkön. Fogarohamai ragadták magukkal a gyüle-

kezetet.

Még néhány

hogyan oszoljanak fel hogyan mozgósítsák a tömeget, a mikor a hivatalos szónokok után felállók és kiadom a jelszót, s aztán mentünk a népgylésre. A lovarda vivó-termében, mely olyan, mint egy emelvény, s kinyitható üvegfalak választják el a tiz ezer ember befogadására elégséges lovagló-szintl, már akkor együtt volt minden ünnepélyes, minden hivatalos és minden szerepl alak. Ott voltak részletes utasítás,

az elükészit bizottság által kijelölt alakok elnök, az

emléz lesi

Tudták volna ,

mind a méltóságos :

szónok, a küldöttségi disztagok. Csupa mosoly,

csupa öröm, hogy most függesztve,

;

ily

rengeteg nép szeme mind rájuk van

ajkukról a szót, niegéljenzi és megünnepli ket.

csak,

miben állapodtunk meg perczekkel elbb a

Szabadiban," hogy szétrebbentek volna, mint Andrássy híres új-

helyi verebei.

Program mszerüleg morzsolódott le minden. Rádörögték az minden pártból, minden körbl kiválasztott deputáczió tagjára. Már éppen szedeldzködni kezdtek. Egyszerre egetrázó éljent a

hangként reszketteti meg a szint: ^Hsilljuk Verhovayt!" Pulszky orra már ekkor roszat szimatolt. Beakarta zárni a gylést. De hangja az óriás „halljuk Verhovayt!* kiáltásban ugy elvész,

70

mini

Is i;i;^ar;iii;ii

!i

mil)öl

H körülállók

u

hogy

csuk annyit értenek meg,

ranimnak vége, a gylést

feloszlatja.

Míg

mond. a

vulaniit

i'iij^/.Ky

!ii!i(iiircsi(;.sf'r;^ffs,

is

rekedté

»i

prog-

ordította

hogy hallották volna, azalatt én intettem, hogy szólani akarok. Néma csendben csak ennyit mondottam Uraim a szavak ideje lejárt, most a tettek ideje kötorkát, a nélkül,

:

'

—

!

vetkezik

S

!

A

volt

auva.

u tömeg szét/uzva valamennyi ablakot,

ajtíín,

ezzel

iiidultani.

ki

jeli^zí')

pillanat

es

ablakon rohan

ki.

i'>;j;y

Kint sorakoztunk. Kart karba öltöttflnk. Egyik karom a Herraanéba, a másik Lukács Gyuláéba kapcsolódott. a többieké. Így alakult a második,

lánczban,

mig a végén rend

Eljeuzjíjs,

dal,

Az

karjaikba

igy tovább végtelennek tetsz

s

tömeggé torlaszodott. fürdfel. A utczáról a Ferencz József-térre kanyarodva a tüntetés nagyobb mérveket készült ölteni a „szabadelv kör* ellen. Lecsititottuk, mert a jelszó az volt: Budára.

A

lelkesedés

és sor nélkül

kiséretében

vonultunk

Ferencz József-téren, a lánczhid eltt, a lovas és gyalog

rendrök több sorban kordont „Senki egy

ujjal,

húztak.

egy szóval hozzájuk

Harsányan kiáltottuk: nyúljon, mi szabad

ne

polgárok vagyunk, jogainkat gyakoroljuk." san egymás mellett!"

szólottunk

újra.

„Kart karba szoro-

„Hadd

mig

merik-e

lássuk,

békésen haladó polgárok mellébe mártani szuronyaikat

!*'

Lassi-

rendezk az egész teret ellepették a falként tömörült tömegekkel. Ekkor katonai tempóban, teljesen zárt sorban közeledtünk a rendr kordon felé. Már csak hat tottuk lépteinket,

a

lépésrl néztünk farkasszemet.

Egy

e^y

pillanat,

vezényszó

:

a

bün megesik, a vér kiömlik.

Nem ily

esett

meg,

nem

omlott.

A

rendrség

belátta,

hogy

fegyelmezett tömeggel, mely kart karba fzve lépdel a szu-

ronyok vezetett,

elé,

szembe nem

békén haladó

szállhat.

Tudta azt

sorban, akármelyiket

hogy

is,

kard

éri a

az igy éle,

a

felelsség egészen a rendrségre háramlik, a nép haragja az ok nélkül való lekaszabolás miatt bosszuállássá fajul.

A rendrség utána „indulj".

parancsnoka Hajszálon

vége, bizonytalan, de

vezényelni

függött

a

kezdett:

Mi

lett

része

nem

liarcz.

hogy a rendrök egy

^fordulj"

meskedett volna, az ép oly bizonyos, a mily bizonyos,

volna

a

a

engedel-

hogy a

71

luelvilí

engedelmeskedik, az a kaszárnviík

mind a

kivonulásáicr

lialál fia.

Vágtatást mentek az elvezényelt rendrök, a láuczhidon í'el

át,

Budára, hogy ersitsék az ottani rségeket.

Az ut szabad volt. Nem sokára a lánczhid ingani kezdett & bordáit ellep szakadatlan áradat terhe alatt. Fogalmat adhat ez áradatro'l, hogy mi, az els sorokkal, az Albrecht-ut fels kanyarulatai)

vnltmik,

s

n

liuíc/liidon

hk'l''

niiiidiir enibei- finlifH*

hátán.

Fejét vesztett világ volt ezalatt palotában. Fejét vesztette

Sem

a kaput

katonaság

a

Budán

személyzet,

:i

fejét

miui.sztereluüki vesztette

Tisza.

zárták be idején, sem az udvaron elhelyezett

nem

vezényljének nem

volt

ki

megadni, és

levinni

a

rendeletet.

Tisza Kálmán, a nagy többség ura. a kormány

feje, el volt

Az a tömmég jó mameluknak sem bizoa történelem, hogy uraikért a

hagyatva, mikor a vész ostromolta háza küszöbét.

hizelg, az a sok barát,

érdek

nyult, mert ezekrl

végs

leheletig

följegyezte

hsiesen harczoltak.

Minisztertársak, kormánypárti képviselk,

nokok, deputáczionális hivek mind látták a sötét

elkel

Buda

felé

hivatal-

kavarodó

hogy uz mennydörgéssel és villámmal Es ime nem akadt egy is közülök, hogy szorongatott

felhket, érezték,

terhes.

helyzetében hidegvérével, vigasztalásával oldalán álljon.

A

pat-

kányok szárazról lestek, zátonyra jut-e, avagy elsülyed az örvények és szirtek közt orkán által hányt-vetett hajó. Magyarország kényuri felsbbséggel uralkodó miniszterelnöke oly elhagyott volt e válságos perczekben,

mint a csavargó a haláltusa

idején valamely külvárosi odúban.

Sok keserves

órától, sok

a

halálszorongatás

táros percztl kímélik meg, ha elejét veszik a

a viszonyok magaslatán állitanak

álló

józan

tanácscsal

kinjaival ha-

fej veszt esnek,

és

villámháritókat

fel.

hogy az elejtett szavakból és titokzatos suttogásokból a rendrség csak sejthette, hogy valami rendkivülibb készül, de azért az utolsó órában is minden irányban jobb és méltóbb kifejldés felé hajlithatták volna a készül eseméIgaz,

r.

veket.

7í2

Mert hát liiiik ?

rai

készült iga/ában

Megmondom. Nincs mit

Tervünk

Mi

?

tértünk és ezé-

volt a

titkolnom.

hogy a deputácziónak a háta mögé kerítjük az egész népgyülé.st, a készen álló többi tömegekkel, hogy az pictus nmsculu.sként merüljön el a népáradatba)i, 8 ennek válliiin tolassék eszkítzként a palotába: kikönyörügni, vagy kikényszeriteni oly színvallást, mely vagy fölfelé. Vagy

és czélunk az volt,

egyenl

lefelé

a lemondással.

^ mindSzóvá! Tiszát a deputáczió, a deputác/.iót Ti-/..» kettt a felrohanó nép által akartuk fogva tartani éa preszionálni, hogy a fenyeget helyzetben Tiszát vagy oroszellenes »

nyilatkozatra, vagy lemondásra kényszeritsük. Oroszídlenes nyi-

nem

latkozatot

lemondani lemondhatott,

Meg

is

mert

tehetett, s

közelitettük

akkor felülrl

mi számitottunk

több okon kivül legfkép két oka

Els

oka

hogy

volt,

Hogy

czélunkat.

buktatják

meg,

erre.

el

nem

értük, an^iak

volt.

mint a népgylés tö-

a deputáczió, a

megével utána törtettünk, hogy jelen lehessünk fogadtatásánál, megérezte a pörköl szagot. Legtöbbjük helyszínén elódalgott találták a

A

kik

útközben,

feljutottak

különböz utakon elre küldött

kásgyillésrl

fölhullámzó

rajokat.

E

vagy

ott a

már ott ó-budai mun-

kocsijaikon, és

rajok

az

várták

lovardái

a

népgylés ftömegének megérkezését. rszemeik látták, hogy a nem került birokra a dolog, az áteresztett áradat

lánczhidnál

zúgva, mint a szélvész, dübörögve, mint a hadsereg, az éljenek

mindent elseperni

ké-sz viharával jön föl Budára. megszeppentek E látványra a küldöttség tagjai. Felelsségükre gondoltak és elhlt bennök a vér. Szerették volna, ha^

és „csók jasák"

a mesebeli süveg a fejükön van, hogy láthatatlanokká váljanak.

Kettenkint egy fiakkerben tanakodtak, hogy mittevk legyenek.

Nem

A

hagytak nekik sok idt.

nép azzal a csodás

mel, mely csak a vad állátok és vadulni

mely érez,

nek

távoli neszre kapálódzik,

messzirl

kezd tömegek sajátja jöv ellenséget meg-

azonnal észrevette, hogy a deputáczió találja a

népies diszküldottség resik, a

tanakodik,

portásnak kitér motyogását, hogy

szavonuljon. Alig vette észre a

melyeken

még

el

nép,

nem

sejtelem-

hogy a panyókás

illant

tagjai

és elég-

azonnal visz-

a

és üq»

réseket ke-

át elszökhessenek, kirángatta a kocsik ajtaját

73:

és a deputatus

^Elre deputáczió

urakat egyenkint kilökdoste.

T

Mars depufcáczi Hát ez a bátorság ? Nem parádénak válaszMars deputáczió !* totta meg a nép önöket. Elre depatáczió Ilyen és éhez hasonló szavakkal, s néhány gyöngédnek nem mondható könyökdöféssel mutatták nekik az utat a kapu felé, Tragikomikusabb jelenetet Hogarthnak krétája sem vet!

!

hetne papirra. Látni igen, de elképzelni lehetetlen netet, a

kép, virgoncz emberke,

mint Sztupa, ez a jó

szomorú

gasztotta fejét és kétségbeesetten

még

pillantás ez alakra, ki

imént

ki oltár elé készül

s

Ern

arczot

jele-

lehor-

vágott.

Egy

kisebbé igyekezett összezsugorodni,

hogy minél kevésbé tnjék szembe, látta a hivatásától

a

azt

és

ember maga eltt

az

még büszkeséggel

vezetik

akasztófa

az

vlegényt, a

telt

alá.

Hát Simonyi

mérges beszédekkel ostromolta a kor-

szegény, a ki oly

mányt, a ki oly felfordulást emlegetett a keleti politika követ-

kezményeként? Milyen áápadt lökdösést.

A

Hát

volt,

mint trte a drasztikus elre

a többi?

tragikomikus jelenetek

ez

idpontjában

értünk

fel

a

népgylési tömeggel. Diadalmámorral, lelkesedéssel üdvözöltek a már ott helyet foglaltak. Felénk hullámzottak ölel karokkal,

leng

kalapokkal.

A

deputáczióval

és

tagjaival

egyszerre

senki sem gondolt. Mire a kapuhoz értünk, egyenkint párologtak

el

azok

is,

kiket

elbb

lefogtak.

Ez tervünk ellen volt. Mi nem eresztettük volna el a deputácziót. Szándékunk volt kényszeriteni ket, hogy forszirozzák ki a fogadtatást. Rájuk nem lövettek volna, ha lövetnek, vérök a társadalom legmagasabb rétegeiben is bosszúért kiált. A népgylés túszai gyanánt akartunk velk elbánni, hogy vagy fordulatot csináljunk a politikában, vagy megbuktassuk Tiszát, a

mi szintén egy a fordulattal. .\

deputáczió elillanása volt az els

ok,

a

miért tervünk^

Tiszának lemondásra kéuyszeritése, ez utón meghiúsult.

Egészben

véve

ezentúl történt, az

mégsem

ez

az

ok hiúsította

meg.

A mi

mégis megdöbbentette Tiszát, családját, ro-

konait és igaz barátait.

Tojás zápor záport

kdobás

repült ablakai

felé.

Készen

hozták.

követte. Egyszerre felhangzott a

A

tojus-

tömegbl: „Ha

nincs deputáczió, menjen be az egész nép!'' Mosolygó, a palota

74-

portásu, bepról>áUa zárni a kuput. Mint a pcbelyt betasziiották.

Engem és Hermant is betolt A lépcsket ellepik az

Egyszerre tömve volt a kapuszin. a lépcsház

a nyomás. Kitörik

ajtaját,

emberek. Néhány perez és a palotát ellepi n tömeg.

Ez nem

programiuban. Mi nem akartuk egy

volt a

bántani Tisza Kálmánt, mi csuk a tömegek

gem meg-

ujjal

presziójával

félemlíteni akartuk'.

Hermán

a

lépcskön

én meg,

útját állta a felrohanóknak,

keresztülfurakodva a kapualjon, a fülkébl beszélni néphez. Hiillgatni kezdtek.

A

kik benn

kezdtem a

azok

voltak,

kifelé

is

hogy hallhassanak, A palotába nyúló áradatot feltartóztattam. Beszédemnek egy paszusa igy hangzott: „E naptól kezdve a magyar nemzet kitörli Tisza Kálmánt a szivébl.* Megmentettem Tisza Kálmánt. Ez volt életemnek a legnagyobbb bne. Megkeserültem sokszor, megbánhattam számtalanszor: mégis azt súgja lelkiismetódultak,

retem, hogy helyesen cselekedtem.

Tisza

Kálmán

A

felocsúdott. Este

Némelyikök ugy

nem

gyilkosság

már együtt

politika.

a

ült

családi

hogy csak éktelen hulláját találja. A családi tanács azt határozta, hogy ne tegye ki magát többé íiz 'udvar politikájáért, mely szive szerint szintúgy nem az övé, minden eshetségnek. NyuLralmát úgyis feláldozta, nem áldoztanács.

hatja föl életét

jött,

is.

Tisza helyeselte családjának

elszáguldoztak a találták

meg

,.jó

azt az elégtételt,

mindjárt

nézetét.

kik

a

De

a

multával,

vé.sz

„hóförgetegben"

nem

az utat kapujához. Lebeszélték szándékáról. „Csak

nem adhatod meg Tisza

barátok*,

a cscseléknek,

—

szólottak mindannyian,

—

hogy macskazenéjök buktatott meg.'

hajlott

az

nem mond

le.

édes

Ne

hatalmi

danákra.

Eltökélte,

látszassék lemondásán

a

hogy

szökevény

késbb, mikor már a nyárfalevél sem rezeg. Legfbb s legels dolog most az elégtétel. Zsebrákjai azt inditványozták, hogy fogasson el engemet. ijedssége. Majd

Ez

elégtétel

is,

Megtörtént.

bosszú Tisza

is.

Kálmán

hálából,

hogy megmentettem,

elfogatott.

Huszonnégy óráig ugy bántak velem, mint egy rablógyilHat hétig a körülményekhez képest emberségesen.

kossal.

Folyt ellenem ,a képviseli immunitás megsértése" és „lá-

czimén a bünper. Lefolyt

zítás"

a fölségsértési sajtóper

is.

Az

hösölésem

téli

els napjaiban

esküdtszék fölmentett, és én

h-

söltem tovább. Ültem, olvastam és a mikor megengedték, a tö-

meges látogatásokat fogadtam. Csak az, ki valaha fogoly volt, tudja igazán, mi embernek a társaság csak az tudja igazán, mi börtönkulcsok csörgése után a szabadság. A ki a szabadság kéjét nem élvezte, soha ;

nem

élvezett

Eu

igazán.

élveztem

bet

a

élveztem

kéjét,

a

szabadság kéjét. Köszönet Tisza Kálmánnak.

Köszönet azoknak

is,

kik akkor rokonszenvök jrit-m lágy-

ban, hóban meglátogattak. Jól

a

esett

rokonszenv

estek

jól

;

Egy esett csak roszul hasztalanul vártam még egy demonstrácziót. nagyon roszul ígérték, hogy csinálnak. Nem csináltak. Pedig még egy demonstráczió, csak még egy, elfogatásom után, és Tisza megbuaz éjjelenkint czellámba hatoló éljenek. :

kik.

Engedelmeskedett volna a családi döntvénynek.

volna legkegyetlenebb nadrágolója, a

,

félsz"

Meghajolt

eltt.

Az els löVeréb maradt az ur házi

Falstaft-Tisza Falstaíf-közvéleményre bukkant. vés szétriasztotta a seregélycsapatot.

szemetjén.

A bömböl

lonmacskának. Méíí

oroszlán visszaváltotta

nyávogni

is

elfejt'it.'ft

brét czirmos c^íinifííi

c<;í\í

sza-

kezet

nyal, hizeleg.

Börtönöm mécse maradt meg Ez a ,,kigyuladt könye"

fénynek.

lángoszlopokból

a a

egyetlen

közvélemény megnémult

tündérének.

Ez

a „kigyuladt

köny" égetett legjobban.

Ez

siratta

meg

keservesen, hogy a török-magyar barátság szemkápráztató játé-

kának

a vécre

fuCS.

P u

— som

,Mit tud ön a pucáról

hiirmadilv napján

?"

c

s.

— kérdezte

baraccouei látogatá-

Kossuth.

Ez alkalommal láttam cls/")!-. mint Imritiíi nir iirczát. Iioi/y szemébl a hara^^ Én azt feleltem, hogy nem iit szerelek rá gondolni a török-

czikkázik

barát mozgalmakra. Soha nemzet szemkápráztatóbb játékot

nem

mint abban a korszakban, melyet méltán lehetne elnevezni „török világnak". Egekig csapkodott lelkesedésének lángja. A Világos alól jöv béna honvéd közeledni látta az istenitéletet, mely az akasztófákat, a mankót, ílzött

érzfdmeivel

és

politikájával,

a rongyokat egy oroszellenes

hadjárat

vérével

és

dicsségével

zomáuczozza örök emlékvé, hogy kiengesztelje a hsöket és vértanukat. Negyveunyolcz óta ekkor volt elször ismét egységes jelszavában, törekvésében és rajongásában a nemzet.

A

hatvanas

is nagy volt de a nemzet rábizta ifjúságára, hogy a szekatúrákért, üldöztetésért, elnyomásért a csúfság nyilaival, rettegést okozó demonstrácziókkal, álljon a beamterhadon

évek lelkesedése

bosszút.

Veszedelemben

csodamadarak. Ledobálták sarával.

,vert

;

forogtak a kétfej

ket

sasok, e heraldikai

kvel, vagy bepiszkolták az utcza

macskazenék kÖzt sietett hazájába a beamteri Megtréfálták és meghányták a financzot. Nem a

Siketitö

sereg."

zsandár üldözött többé, hanem a zsandárt üldözték. Ezekkel a

demonstrácziókkal rokonszenvezett az ország, de rábizta a lob-

banékony és ruganyos elemekre a végrehajtását. A török-magyar barátság ügye nehézkesen indult, de aztán ugy elragadt a nemzet minden rétegére, mint ritka eszme. Frendek és képviselk, püspökök és plébánosok, iparosok és kereskedk, zsentri és nép egyetértettek benne, mint a kornak megfelel politikai hiszekegyben.

ha rágondolok ez idszak

nagy tüntetéS még sem szeretek rájuk gondolni, mert ebben az idszakban tapasztaltam elször, mily nyge az önzésnek dirigálja Büszkeség fog

el,

seire,

kenyértÖréskor a lelkesed sziveket. Falstaff a szájhs tükrében találta fel a

nem

nemzet

volna

döröghette

indult hajdan

idszakból saját képmását. Soha jobbkor

ez

Berzsenyi

el

az ö, ódáját

a

.romlásnak

ers magyarról."

Mindenkit megcsaltunk, legjobban

magunkat.

saját-

tottunk, mint egy oroszlán a vértelen utczákon,

s

Ordí-

meghunyász-

kodtunk, mint a bárány a közélet legelin. ^Csok jasa ozmanli ,

zajgott az ország.

Éljen a török testvériség!"

törökök

induló. Rengett színházakban

láttára

Járta a

török

a

taps.

!"'

Dalolt,

tombolt, rjöngött a nemzet.

S mi

vége?

lett a

.

.

.

Fucs és pucs.

Falstaff nagyokat bditett a korcsmákban, kávéházakban,

De mikor küldtek neki pénzt, kardot és puskát, hogy no most már ü
magyar barátság. annak a bnbe

Ide „lyukadt" ki a

A

pucs

volt

koronája

fúlt

szédelgésnek,

mely a miniszterelnöki palota eltt lefolyt zavargás után a sutra húzódott. Meglapult elfogatásomra, eltrte fiainak elvérzését Boszniában, belenyugodott, mint az indiai fakir a bevégzett tények

fátumába.

Elszunyadott a lelkesedés. Elsdiek lepték

el

a tüntetések

tetemeit, mint a hullarablók és a károgó hollók szokták a csata-

piaczokat.

A

falstaffi

fucs után, jött az iparlovagi pucs.

— Kétszer szégyeltem, hogy magyar vagyok. Egyszer a poroszosztrák háború alatt

E

szavakban

;

most másodszor a székely pucs

s

tört ki

Baracconeban létemkor

Kossuth

elbeszélte,

Erdélybl indítandó expediczió

a

miatt.

mikor

mint kellett pirulnia azoknak

a gyalázatosságoknak hallására, melyeket

az

kesersége,

Lajos

Johnson lord

czéljaira

és Baraczi

letett költségek el-

harácsolásáról mondottak.

Részletesen

beszélte

el,

mit

csalásról beszéltek. Elbeszélte,

bl

mondottak.

hogy már

Szélhámosságról,

a Dunafejedelemségek-

Magyarországba tervezett betörés szervezésénél

is

nem

folyt

78 tisztu

munka. A Napóleon

Cavour

é.s

tott összegek gyors elolvadása

nem

rendelkezéMc

által

..

tot és aggodalmat. Féltette a legszentebb

ílgyet az enyreg

zektl. Panaszra számos szomorú jelenség

adott

már

okot, de az

a szodomai

i-

egyszer okozott ueki bána-

l'^'slettség

jellemét

már

k«

Ȓkkor la

a mit a

íiltütte,

Klapka-féle magyar légió költségeivel tlztek, melyekre Bismark

nem

sajnálta a pénzt. Százezrenkint úszott el a pénz azok kézér

kik egy nagy nemzeti ílgyet

hivatva

voltak

Másutt

szolgálni.

nemes czélokra a nemzet minden tagja, igy tett a magyar nemzet 1848-ban; nálunk a nemzeti erofeszités után beállott depraváczió a mások pénzét is elvonta a hazafias ügytl, hogy dzsölhessen rajta. Bismark számadást kért az sajátjából áldoz ily

expediczió czéljaira kiutalványozott összegekrl, gr. Csáky Tiva-

dar azt felelte:

—

Csak nem kivánhatja azt excellencziád,

számadásokkal eláruljam

az

s

osztrák

i.azietes

n-'^v

hatóságok

bosszújának

szolgáltassara ki azokat, a kik terveinkbe be voltak

avatva,

»•

pénzt kaptak az ex[)ediczió czéljaira.

Bismark azonban

semmi nem az

tudta,

jól

hogy vagy csekélység, vagy elmozdítására

fordíttatott az expediczió czéljainak

országban.

Ügynökei

expediczió vezetinek és

nyomon kisérték minden lépését az nem gyzték küldeni a jelentést, hogy

,a komoly akcziónak hire-hamva

.sincs,

csak a

pazarlás

mese

ez urak részérl."

— —

Hányszor

kellett

lesütnöm fejemet,

—

mikor a szemrehányás hangján emlegették,

szólott Kossuth,

páratlan

mily

szélhámosságot tapasztaltak a hazájuk felszabadításáról

szájas-

kodó magyarok részérl. És Kossuth beszéde folytatásaképen elmondotta, mennyire fájt neki, hogy meg kellett gyzdnie a vádak igazságáról. Nem csoda, kiáltott fel, hogy a külföldön gyakran nem néztek bennünket egyebeknek kalandoroknál. „Kalandor!"' Mesrbélveorz és mécris igaz szó. Világhír

—

—

kalandort kis

—

népességünk

nagy százalékban dobott Klapka György.

aránylag

az életbe. Egyike a hiresebbeknek

Klapka nyaláb számra aratta a babért a szabadságharczban. Megkoszorúzta azt kapituláczióval, a

Komárom

min

a

védelmével

komáromi

volt.

és

Világos

után

oly

Kár, hogy e méltóbb

79 szerepre hivatott férfiú

hssé avattak

kit

ugy

Szerfölött kár, hogy a

elkallódott.

események, azt kalandorrá avatta a

a hazai

külföldi élet.

Hajdan a zsoldos bejárta az udvarokat és országokat, hogy háborúra és zsákmányra volt kilátás.

felajánlja kardját, a hol

Kardjával kereskedett, de mással aztán nem. Klapka mindennel

hogy

kereskedett,

kielégitse játékszenvedélyét

nagyúri

és

pas-

Bekalandozta az egész világot. Futott mindenféle vállalat

sióit.

hogy a pénznek nincs szaga, bármily szenyes legyen a forrás, a honnan fakad. Neki mindegy volt, vasút vagy csatorna, katonáskodás vagy mamelukság, olasz, német, franczia, török, csak pénzt, nagyon sok pénzt hajtson. Légiót szervez, nem azért, hogy felforgassa és forradalomba után. Vespasiáu császárral tart,

hanem hogy

kergesse és aztán luegszabaditsa az országot,

nagyon sok pénzt keressen.

A

sok,

mint Monacóban. Badenben, Paris-

ban elfogy a csehországi kalaudorság által szerzett pénze, haza jön, a Deák-párt csatlósává szegdik, prédikálja az erkélyrl, hogy mindent megkaptunk, s csakugyan igaza van, mert fel-^•-'^'es

pumpvállalatokat kap.

Fogytán szál a réten,

török

volt

a

pénze, s annyi volt a hitelezje, mint

mikor az orosz-török háború

rokonszenv

légyottjait

és

kitört, s a

ünnepélyeit

vele együtt az ifjúság fogadtatása után

Nosza,

rendezte.

összecsomagolt és ott termett Konstantinápolyban.

f-

magyar-

Ott termett

Dushegyi Márton .ohraság"

magyar nyelvbl professornak. Ott termet „Csatári Zia bey", ki megtette magát fhadnagynak és sebesült-

is,

kit kineveztek a

inkább beillett volna nyelvtanárnak mint Dushegyi,

nek, pedig

nem

mert legalább konyit, ha

késbb Zubovies Fedor

is

ettl kezdve Talliánország sem látott láttak a is

,

Festi

Napló"

és az

magyarul. Ott termett

..thod*

mint a

is,

bozukok

„basi

vezére*".

S

annyi csodát, a mennyit

„Egyetértés".

Hanem

aztán

halálra verni egy-egy

meg

hogy kell Mócs Zsigmond rendrl rendre megirta a Naplóban", mint annak harcztéri tudósitója, háuy muszkát

tanulták

tudósítóik,

tollal

muszka seregeket. ,

Pesti

szalasztottak

Gyula,

magát egy

meg

mint az

együtt

Zubovics

„Egyetértés*

és

Lukács

tudósitója

keresztül Zubovics tiz basi bozukkal és

teljes

muszka ármádián.

Gíyula.

Lukács

hogy vágta egy Mócs Zsigával

megirta,

80 muszka véres verilékel. mríz veres tengerré

Izadott a

Tle

a zöld

Izadott volna szélesebb tengert

nem herélem

is,

l^tt.

ha veres c/ecuzával me^

a lovasitott tengerészet obsitoskodását,

Klapka György a sok kalandor közt legszerencsésebb fogást tett. Aranyhal akadt a^horgura. Szerzett magának dúsan jöve
agg sejk vezetése

és a tisztes

alatt viszonlátogatásra

Magyar-

országba fáradt szofták lelkes fogadtatására. A fehér márvány palotában igazi dnhajdáridókat csapö magyar

mintegy

fiatalság kontóját a szultán ki.

pezsgs palaczkot ötven

Csak

fél

niilli(í

ezer

frankkal

darabot

fizette

nyakaltak be

vendégeikkel, kiket tetszésök szerint hivhattak meg. Hát bizon

mi

türés-tagadás, virágos kedvökben, talán kissé

,

borközi álla-

Lukács Gyula, legalább valamennyi ráfogta, ötven ezer önkénytest igért Midhat pasának. Épp annyit, a mennyi

potban"

is.

volt a leszerelt

Az öreg

pezsgs palaczkok száma.

sejk, visszaadta a látogatást.

Hazájáért Mohamedet

megtagadta rövid idre. Kocziutott boros pohárral és ha néha rajta kapta magát a szokáson, hogy öt ujjával nyúl a hitetlenek pecsenyés tálába, igyekezett megbarátkozni a villával. is

•

Szegény jó öreg, megesküdött volna a mekkai sirra, hogy testvérei vagyunk. Fanatikusaknak és fanatizmusukban az ördöggel is

viaskodni kész keleti fajnak ismert bennünket. Útjáról vissza-

térve

ugy

férfit

nem

hogy soha életében annyi

referált,

a határnak,

látott

rjöngeni.

megvet

a halált

dicsomtól és vele annyiszor

küldtek

maguk eltt

Londonban

erre

dolták, ha a nagy

fényesre dicziót,

jíészletben volt

a

más

tiz

ezeknek török

deli és erteljes

csak fele neki rúgtat

katonák elesnek a para-

bájos hurritól, a hány ellenséget

világra.

megcsinálták a számvetést. Jó

hhónak

csiszolta a fölkelést,

Ha

tizedrésze beválik

hatalmasak

segit

kilincseit.

sereget.

nála a bizományi

lesz, gonkomolynak. Klapka

ígért ft-fát,

Válogathattak mintaáru,

belle.

expe-

Oly

mint akár melyik

sl

Dagy ház utazójánál. Ezek hol „posztóban, hol vasban, hol kávéban" utaznak, Klapka czikória-hadjáratokban. Beütött most is neki az utazás. A britt külügyi kormány egy gazdag lordot, Johnsont, bízta meg, hogy saját neve alatt, saját felelsségére, csináljon Erdély fell, magyar önkénytesekkel, betörést Moldvába. Klapka megállapította, török és angol szakerk közremködésével, hogy e betörés megtörténhet egy Erdély bérczei közt titokban szervezett légióval, melynek tiszti kara és legénysége a

havasok ösvényein a határhoz közel egy ponton

összegyülekezik, orosz

czoló a

mszaki

teszi

fölszereltetik,

s

azután a Törökországban har-

derékhad hátába kerülvén, tárgyukat:

az Oroszországba

hidakat,

dinamittal felrobbantja

viaduktokat; hasznavehetleuné

vezet vasútvonalakat.

Két rendkívül jelents eredményt vártak ez expeditiótól. Az egyik, hogy a törököknek szívós ós vitéz ellenállása által

számításon tul nagy erfeszítésekbe bonyolódott orosz had-

seregnek

elvágják

vonalait. Egy heti kezményvé válik

A

az

élelmezést

segély csapatokat

és

zavar ez utvonalokon kiszámíthatatlan követaz orosz hadseregre.

másik eredményt az osztrák

zavarása által remélték.

viszonyoknak meg-

és orosz

Kétségtelennek tartották, hogy az „Orosz-

ország vontató kötelén** bandukoló Ausztria meglepetésre, hogy vagy Erdélyt rakja a

szállító

magyar önkéntesek vándorlásának

meg

ugy

fejét veszti e

csapatokkal,

hogy

útját vágja és ekkor osztoz-

kodási politikája szenved rövidséget; vagy Oroszországnak katasztrófáját érezve, egyet fordul és Oroszországon kárpótolja

magát.

vagy ostromállapotba helyezi Magyarországot, s akkor katonai ereje le van |kötve vagy azt csinálja, a mit csinált Özebastopolnál, jó arczot vág a rósz játékhoz, és Oroszországnak Szóval

;

elvágja a visza vonulási útját.

Kitn

terv

volt,

bár

meglátszott

rajta,

hogy

kalandos.

Anglia Törökországot nem szolgálta ugy, a mint megérdemelte. Félszeg munkára forgácsolta erejét, álarczát

és

nyíltan

lépni

hogy ne kellessen levetnie

be a sorompók közé.

Disruelin

nem

múlt, Gladstone atrocyti meetingjei azonban megkötötték kezét.

Nagy szabású

oroszellenes

akczió

helyett

kétes

siker kalan-

dokkal akarták háborgatni Oroszországot nagy szabású akcziójában. Hasonlitott e részben politikájuk a kárpáti rusznyákéhoz,

8Si

helyez.

a

szája

A

elé az ágról

hogy

medve, de

követ,

még

ersebben

csapódik

egy kötelén

mézzel

sem dughatja

be

telt

félrelöki

már a maczkö boszan-

a köpübe,

A

és

fejen csapja.

k

az ingás törvényénél fogva

A medve most

fejéhez.

hogy szédülve

terül

még

dühhel

fokozott

kö fokozott érövéi pofozza, mig végre ugy

a

halántékon,

fa

nehéz kdarabot

lóg('»

mézhez férhessen, talpával

a

nyelvét

ko ingaszeren visRzakerül kodva nagyabbat lök rajta, a lökdösi,

A

hova jár nyalánkodni a medve.

meglesi

ki

tlrcgének

találja

Rusznyákunk leshelyébl

el.

eltör és baltával agyonvágja a fenevadat. Rusznyák politikával vélt Anglia is dinamitot dobni Oroszország háta mögé, hogy megzavarja terjeszkedésében. Nem sajnálta a kalandos vállalattól a költséget. Másfél millió frankkal

meg Johnson, hogy

a zsebében indult

Johnson ur

el

volo telve vállalatának rendkívüli sikerével.

Konstantinápolyban csak ugy nyét a kalandorok, akár az tyafényt. Konstantinápoly tanyája.

Van okuk

Disraelit fedezze, és saját

a kalandot.

privát szeszélyének tílntesse föl

röpkedték körül

éji

aranyainak

fé-

pillangók és molylepék a gyer-

amúgy

is

a leghirhedtebb kalandorok

gyülíilni a „frenchiket", az európaiak

gyjt

lelk törököknek. A követségek elszobái hemzsegnek ott a különböz nemzetiség ügynököktl és kémektl. A keleti politikával, Európa államai egyensúlyának, a béke é.s hánevét, a jó

ború

kérdésének szálai

itt

kuszáltatván

oldatván,

és

egvmás

kikémlésére, egymástól szegdtetik az ügynököket.

Egyike a természeti adományokban legkiválóbb ügynököknek volt

ez

és Baracci" száj leti

id

tájt Baraczi, ki

nevet

sima padlását

is

a

szükséghez

föl

ne

politika legtitkosabb

törje.

Baraczi

szövevényeibe.

és emlékezetével játszva sajátitott el

A

bécsi keleti

képest ,,Bara9Í

használta névjegyein, hogy a diplomácziai

be

volt

Párját

tizenkét

avatva a keritkitó

európai

eszével

nyelvet.

akadémia diplomácziai növendéke gyanánt ke-

rülvén Konstantinápolyba, csakhamar leleményes

és

ügyes em-

ber hirébe

is

igyekeztek

jött,

kinek szolgálatait több

oldalról

igénybe venni. így eshetett meg, hogy gr. Andrássy Gyulának ügynöke levén, az osztrák követséggel és a bécsi külügyi hivatallal való érintkezései mellett, az arany szarvval és az angol

követséggel

is

összeköttetésben

állt.

Mindkét helyen nagyra

83 becsülték és megbi/tak benne. Mint magyarról különösen

hogy gylöli Oroszországot,

tették róla,

is föl-

és rokonszenvez a török

a diplouiacziai parketten oly elkel simává csiszolóhogy az els látogatásnál megnyert, meghóditott mindenkit. Kossuthot is annyira megnyerte egy látogatással, hogy nem-

Modora

dott,

csak

Helfinek

irt,

magasztalva kiváló tehetségeit, rop-

fennen

pant nyelvismeretét, hanem a keleti kérdés minden agabogában oly jártasságot tulajdonitott neki, mely ha

de

megmérkzik.

bárkiével

hogy a

kérdésrl

keleti

két ajánlja be az

,

Ajánlotta

Egyetértésnek", s

áll

is

levelében

egyedül, Helfinek,

több közleményre terjed czik-

irott s

sokat nyerne a parlament,

is

nem

egyúttal tigyelmeztetce. mily

s

kivált a függetlenségi párt, ha en-

nek zászlaja alatt képviselnek megválasztanák. Ezt az embert ajánlotta az

mint jobb kezet, pénzügyi részére nézve. nak,

Ma

is

titok, s talán

lóczyra hagyott, tairól a bécsi

^rtesitette-e,

sedelmesen.

kalandnak

iraiaibul se

külügyi hivatalt. Az itt-ott

tnnék titok,

is

szándékosan

Rám, érintkezésünk

diplomiUikus

ki,

mozzana-

bven

pontosan és

itt-ott ké-

félrevezette,

mikor a pucscsá vált

idejében,

kaland számláinak lebonyolítását jött

és

melyeket Thal-

tervezett expediczió

tudósította- e a

avagy

nagykövetség .lohnson-

angol

a tervezett

sürgetni,

a

é%

legkímé-

el a , szemérmetlenül zött tolvajlást", hogy Kossuthnak figyelme mélyebi) ha-

letlenebb szavakkal Ítélte

benyomást

azt a tással

volt

Fentartotta

rá,

tette,

mint valamennyi

niellékajtónak

diplomacziai

diplomacziai

összeköttetése,

összeköttetéseit,

érint-

gr. Andrássy Gyulával, de Kossuth ajánlásait annyira becsülte, hogy azok által nemcsak képviselséghez, hanem nyo-

kezett

Hogy

matékosabb szerephez

is vélt

csá" mesterkedtek

zsebelés végett, a székely légió és erdélyi

ki,

jutni Magyarországon.

kitörés tervét, azt, a diplomacziai

ves csomózáson kivül, azért zált,

lekötelezett

is

„pucs-

ügynökök eltt mindig ked-

fájlalta,

mert

lejárt,

demorali-

embereknek tanulta ismerni azokat, kik Kos-

suth nimbusza és a függetlenségi elvek varázsa alatt spekuláltak és zsebeltek.

Klapka Györgyrl Baraczinak

is

meg

voltak a

maga Ü*

néze-

,

84 tei,

(le

fi/í'tik,

uzt hitte,

hogy nevén

tul,

melynek

a moldvai betörés itthoni szervezi

Vették

biz

mert

azt,

szükség

volt

meg-

í'elhaKznHláiát

n«m

hogy

rá.

igénybe.

v«»jzik

kiadott

a

pénzért készakarva csinált pucs számadási felelsségét az kintélye által

is

gyöngitsék.

Meg

azután

Klapka

hozzá, mindjárt legelején, annak a betörésnek

te>

ugy kezdett szervezéséhez^

a

mint a vilsári btulés, ki minél nagyobb csödíJletet kivan. Bécsben mindjárt szemet szúrt, a mint ott nagy aplombbal lépett föl, 8 a népgylések kedvéért bejárni kezdte az ország iievezeteáebb központjait: nini, ezt ö ingyen

nem

teszi,

Klapka költekezik

és

vájjon hol vette a pénzt,

vándorol,

mi lappang

s

ez ide -oda utazás alatt?

meglátogatta Bécsben

Klapka

mosolyogva czélozgatott 8 óvta,

az

Andrássy Gyulát

gr.

is.

Ez

,.nyilvánvaló titokzatosságárra*

hogy valami nagy bolondságba ne ártsa magát. hogy Barac/i és mások, Klapkát e látogatásáért gyanúsították, hogy gr, Andrássy Gyulával, kinek so-

Eredeti, azzal

is

kat köszönhetett ez alkalommal

nem

vagyonilag

elárulta,

is,

és

kihez

barátság

már

fzte,

hogy mire kapott megbízást,

hogy

s

másnak, mint olyan szolgálatnak, meljet ha komolyan nem csinálnak, senkinek sem töri be a fejét, s mégis meg tekinti

van a jó oldala, hogy pénzt hoz, E gyanú felöl számoljanak azok,

a

kik

annak

adtak. Gr. Andrássy Gyula bizonyosan vonakodni is

a gyanúsítás, szolgálataiért leleplezni.

kifejezést

fog,

Akárhogy

ha igaz azon-

állott

ban Klapkának Andrássy Gyulával való ügye, az tény, hogy mikor Budapesten í\z István fherczegben megszállott, olyan két bolygóval jelent

meg

az oldalán, és járt mindenfelé, a kik-

nek egyikérl minden komoly ember, kivétel nélkül tudta, hogy vagyonának eltékozlása után, a könny élet és könny kere-

set

existeneziákhoz tartozik. Alraásy Jent, a

nk

egykori ke-

gyenczét, amolyan járdataposónak ismerték, ki képtelen

komoly

munkára,

bolygó,,

ki

s

nincs próbaképes jelleme,

volt az

egyik

Klapkát környezte.

A

másik bolygó Kutsera

származása.

volt.

Múltja

homályos,

Lengyel üieuekültnek adta ki magát

és

mint

nem

ki

kormány hogy rendrkém. Ott

fogyott a mesékbl, mplyekkel igazolni vélte az orosz üldözését.

Mi azonl^an megtudtuk

róla,

.

:

85

gyelgett

<;setlett-botlott,

külti

mindenütt utunkban. Lengyel mene-

minségét jogczimnek tartotta, hogy keresse azok társavagy b. Mednyánszky Árpád, vagy az én vasutczai

ságát, kik

lakásomban szoktunk összejönni. Költekezése és ruházkodása szép jövedelemrl tanúskodtak, s persze, hogy feltnt nekünk

honnan

szerzi jövedelmeit?

vezetit

is

mert ott a társaságunkba való gyakori

tettük rá,

használta

A munkások

fel

figyelmessé

tolakodását

ajánló levélül. Puhatolódzásainknak .sikerült

meg-

hogy kém. Bizonyosságot szereztünk errl azzul, hogy n^hány esetben pontosan értesülve találtuk a rendrséget baráti körökben oly ügyekben, melyeket a legbizalmasabb beszéltünk meg b. Mednyánszky Árpád lakásán. Nem volt ördöngösség nyitjára jutnunk, hogy egy csinos nvel, kit nejének állitott, b. Mednyánszky másod emeleti lakása alatt bérelte ki ugyanazon lakórészeknek megfelel szobákat, E lakást ugy renállapítani,

át, egy szavát sem ejtette el gondunk rá, hogy részint czéljainkra, részint mulatozásunkra, kedvezen használjuk föl e fölfedezésünket. Olyan don Quixottei kalandok tervét szttük, füle hallatára, hogy mulatság volt rágondolni. Legmulatságosabb volt 'a besugásai utján zött tréfáink közül az. hogy egy nap, a

dezte be, hogy, a Dionisius fülön

Volt

társalgásunknak.

helyzethez

egymásnak,

ill

fontoskodással

mily

kitn

és

titoktartással

fogás, volt

referáltuk

Jókai

kibérelni

el

házának

pinczéit és ott gyapjus-zsákokban elhelyezni a fölkelés czéljaira

szánt

Harsogtak

fegyvereket.

másnap

nevetésünktl

a

midn

falak,

rendrség egy kozlemé;iye a biztos fogás reményében jelezte, hogy állanj- és társadalom-fel Forgató összeesküvés nyomában van, a mely már annyira haladott elkészületeiben, hogy fegyvereket tart készletben a komün czéljaira. A komünikével ellegezte a rendrség önmagának a hatást, a

melyre a fegyverek

lefoglalásával

meglepni

és

vélte az országot. Detektívekkel riztették Jókai

megdöbbenteni stáczió-utczai

házát és a közlemény megjelenésének napján valami ürügy alatt líikutatták Jókainak,

felsége leglojálisabb alattvalójának, Tisza

házi szónokának és íródeákjának pinczéit. Jókai igen zokon vette e/.t

mit

a háborgatást, is

kerestek

az

mikor megtudta, hogy az ürügy házában.

leple alatt,

Aprehenziójának érzékeny

sza-

A

rend-

vakban adott kifejezést nyilvánosan, meg Tisza eltt

is.

m Örse"'

nem

iirv

ii'/.tiiii

iitMiicsiik

mjroii,

fsizMiadiat

n'trwrr

Hogy Kutsera urnák

A Klapka

Kutsera urrol minket

az orrVjól által

mennyi

szervezett

iia-

egy nagy

orrot.

jutott, az az

nap-

n táríiadalümriientt'S nagy ord<jja helyett,

lójának a titka.

iifiv»'ii.

moldvai

betöréinél

volt

Klapkának

csak az erdekei, hogy

totunii'akUujuja.

Klapka megérkezése után, egy napon, Kutsera

zam

az „Egyetértés"

beállít ho-

szerkesztségébe, én ott, teketória nélkül,

de nagy lenékkeritéssel elmondja, hogy mi járatban van Klapka

rám hívták fel figyelmét, ki az munkás osztálylyal való érintkezései utján, s itt egy csomó bók következett népszerségemrl, legijikább hivatva vagyok, hogy kezére játszak. Klapka maga ismeggyzdött, itteni informácziói is ugy szólauak, hogy én nél-

és

hogy kivíllrl

kíUünösen

ifjúsággal, polgársággal és

külözhetetlen vagyok ez akczió végrehajtásában.

Kutsera azonban már ekkor nekem, Klajtka ideérkezésének

mondott újságot, általános-^ hogy valami nagykezdte meg az els ezres költésével, lármásan készül. Oly dolog az expediczio szervezését Almásy Jen a korona-kávéházban. A mennyi igaz és állegionárius, igaz és álmexikui a fváros kövezetét czélját illetleg, csak a részletekben

ságban

csaknem nyilváno-san

rebesgették,

koptatta, annak mind gyülekezt vert a parázs pénz, s az ilj emberek hányivetiségével, szájaskodásával kiabálták bele, mint

Midas borbélya a gödörbe, a fváros kávézó és étkez helyiségeibe: „Csitt, csitt, csak csendesen, hogy senki meg ne lessen.* Már a vakok és süketek intézetébl szervezett polieziát is szemfülessé tette volna ez operetti muszkafogás, szemfülessé tette

miénket

is.

A

bécsi

rendrségnek

és a

a

külügyi hivatal kémeinek

figyelmeztetése fölösleges volt.

Fogalmat adhat róla, min zajjal szervezték a légiót, hogj minden áldott nap kaptam levelet, néha nyilt levelez lapot, a melyben felszólítottak Czeglédrl, Szegedrl, Debreczenbl, Makóról és másunnan, hogy vegyem fel ket a légióba és irjam meg, hány ember kell, vannak többen, a kik ezer örömest fognak fegyvert ,a török testvérek segítségére." Ezek mind azt hitték, hogy benne vagyok az expediczio végrehajtó bizottságában.

Ekkora

zajjal

dörömbölt a mély

titok,

melynek részesévé

87 tett Kutsera.

E

gassak

István föherczeg" szállodába Klapkához, ki vár reám.

el

az

,

titok

bizományosaként hivott

hogj

föl,

látto-

Elmentem. Klapka inkább udvariasan, mint melegen fogadott. Szétnéztem

Rövidesen átestünk a bemutatáson. két dolog ötlött

szemembe

balról is ajtó,

ajtó,

holtakat

is

be

s

:

lehet

a fültülök

még

éhez

No, igy

aztán

vendég-szobákban

szomszéd

a

szoba. Jobbról

a

és

a tülök.

azonnal

és

a

is

fél-

avatni

a

titokba.

Szót kezdtünk cserélni. Klapka kert, hogy németül beszéljünk, mert külföldi tartózkodása rezni a

nincs

alatt

megsze-

alkalma

magyar beszéd folyékonyságát. Az én els szavam kér-

dés volt: nem hallgatják-e ki beszélgetésünket? Azt felelte, hogy nem. Tudakozódott, nincs-e vendég a szomszédos szobákban, 8 a kapus azt mondta, hogy nincs. Megjegyeztem, hogy ez még nem biztosíték, mert kis ügyességgel akármelyik pinczért felhasználhatja a rendrség, hogy a szomszédba lopódzva kihall-

Kutsera,

beszélgetését.

gassa

majd

ki

mint

mint titkár viselkedett Klapka körül, mindig

dt

és

ugy

tett,

mint a

ki

részt

akar

komornok,

majd

valami teen-

talált

venni a beszélgetésben.

Intettem neki, hogy menjen az elszobába, megakadályozni hívat-

Kutserát titka.

Klapka

Kiment.

lan vendég hallgatódzását.

megbízható embernek

tartja,

ki

megjegyezte,

eltt nincs

hogy semmi

Megkérdezte tlem, elmondott-énekem mindent Kutsera

Igenl válaszomra röviden maga feladatot,

s

megkérdezte

elszántabb elemeire

:

is

számithat-e

körvonalozta ifjúság

az

az és

?

elvállalt

polgárság

?

hogy számos egv-u oknál fogva, környezete miatt sincs bizalmam az expediczióban. Nem tartom a nemzet egységes érzelmeihez méltónak, hogy lelkesedése és tettereje kis terjedelm és sok tekintetben kétes kalandban fecséreltessék el. Ez árnyat vetne a mozgalomra. A társadalom Kérdésére

kifejtettem,

összes rétegeit átható politikai szükségességgel csak

oly feladat

végrehajtása volna egyenrangú, a mely Oroszországot és Ausztriát

összes

sebezhet oldalain kezdené

nemzet nemcsak két

esetben

éljenezni,

lehetne

hanem

tenni

is

ki.

Föltéve,

hogy a

volna hajlandó, csak

komoly akczióra gondolni

:

az egyik,

ha

Törökország egy hadosztálya betörhetne Erdélybe, vagy az Aldunára, hogy magához

vonzón

minden fegyverfogható magyar

SS ölemet; u másik, ha egy orosz Lengyelországot lázadáaba hajtó íölkolés,

(xaliczitt

társadalmán át, MagyarorHzágra is Törökországnak lehetetlen a Hzomszódos tar-

lengyel

átcsapná lángjait.

tományokon

A

át,

mostohíi viszonyai közt, határaiknál megjelennie,

másik terr volna tehát az

gondot

egyedüli,

és veszedelmet 6(izna Oroszország

—

—

Ez Kossuthnak ábrándja is mindig széles keret akczicik tervével

nem

politikus vagyok,

ezt is többre becsülöm,

— tését,

s

mely kimondhatatlan nyaka köz<

szólott Klapkü. áll

elo.

is

De én katona,

ha egy vágást adhatok ellenségemnek, mint az összedugott kezet.

Becsíllöm tábornok urnák ezt a katonához ill kijelen-

de az ujabb

Egyébként

idk nem nem

a kaland

is

látták ily vágásoknak a sebhelyeit.

vágás, csak piszkálás. Attól tartok,

hogy piszkálás sem

és ezt, embereit ismerve, nyiltan kijelentem,

hanem csupán

lesz,

m

-

botrány.

Klapka savanyúan fogadta véleményemet. Hivatkozott arra, hogy az országgylés és társadalom oly elemeivel megy bele az expediczióba, kiket az eniigrácziíJ kipróbált,

expedicziókban

—

is

s

a kik

már

külföldi

részt vettek, tudják a módját.

gyanitom ket egyenkint, hogy a mennyire befolyásomtól függ, az ifjúság és polgárság elemeit óvni fogom, hogy részt vegyenek az expediczióban. Egy esetben azonban hajlandó vagyok magam is részt venni, másokat is, tlem telhetleg, rávenni a részvételre ez eset, ha az akczió komoly sikerének 8

En nem kérdezem, hogy

kik, de

az én utolsó szavam épp azért az,

;

l)iztositása végett, szakit az összes

bizza,

hogy

koczkára kiint a

és

s

ránk

Ez esetben hogy dolgot adunk bent és

tett fejünkkel

állunk

jót,

kormányoknak.

— Önök mat

eddig beavatottakkal,

kijelöljük a végrehajtó bizottság tagjait.

nagyon

fiatalok és túlbuzgók.

En ismerem

barátai-

bizom embereimben.

—

Az a tábornok ur dolga, En elmondtam a maoramét. Most már nem marad egyéb számomra hátra, mint visszavonulni és a legjobb akaratú semlegességgel kisérni az ügyüket.

Elbúcsúztam a táboruoktóL És többé nem találkoztam vele. Késbb egy hirlapi támadás folytán, melyet ellene a pucsra való czélzással intéztem, két segédet küldött rám.

Az ügy,

segé-

8'J

deim közbejöttével, tettel,

érdemeire és agg korára" való tekin-

,.48-as

békés utón nyert „lovagias megoldást".

Klapka György

ügyében haladt a magü

a légió és betörés

Az ifjúságnak

utján.

és

polgárságnak egyetlen eleme sem vett

akczió nélküli akcziójában részt, a kiknek a moz-

azokból, az

galmak fölidézésében oroszlánrészök volt, Klapka, mint késbb kisült, engem is csak a „tessék-lássék" kedvéért kéretett magához beszélgetésre. Komoly száudoka nem is volt komoly kitörést rendezni.

Bizonyíthatja ezt Kossuth

is,

ki szintúgy

kalandosnak

Véleményét nyiltan fejezte ki e részben tartotta a tervet. Johnson és Baraczi eltt, midn Baracconéban fölkerestélc. Kossuth határozottan ellenezte az expedicziút abban a szk alakban, bizonytalan ervel és bizonytalan sikerrel. Azért meg is

tagadta a pártfogását,

s

mindössze annyiba elegyedett, hosszabb

kérésökre, hogy neveket diktált nekik, a kikkel érintkezésbe lép-

hetnek tervök érdekében és Johnsonnak

néhány sornyi aján-

irt

latot.

magától hallottam, hogy ez volt

Kossuthtól fell. Részletesen

e

meghitt

mondotta

emberével".

el,

mit

Ítélete a terv

beszélgetett „Beaconsfield

Elbeszélése

óvta Johnsont

szerint

a

sem a török ügy, sem más Aíjglia méltóságával sem tartotta összeférnek

„puffogatási sc/.énáktól", melyekkel

gy

nem

nyer.

az ily bolházkodást. Lengyelország

ország

elleni

bantani.

aknáknak.

Ott

az

igazi

kell azokat

talaja

'megásni

az^

Orosz-

és

felrob-

.

Johnson keményen expediczió sikerének

hogy az hogy Len-*

védte a tervét. Megjejgyezte,

meglehet az a hatása

is

lesz,

gyelország fölkel és visszavonulási utján hátba döfi Oroszországot.

Kossuth tapasztalataira hivatkozva,

lehetetlennek tartotta,

hogy egy régóta leigázott nép, mely 1863 óta még csak életjelét sem adta, hogy le akarja rázni igáját, egy maroknyi utászcsapat

hidr )bbantási

pénz, fegyver

ország

még

és

kísérleteire

lánczait

tervszer izgatás kell

egyszer talpra

álljon.

széttörje.

ahhoz,

Szervezet,

hogy Lengyel-

Alkalom kapóra kinálkozik

hozzá a török-orosz háborúban. Oda vesse pénzét Anglia. Bíisás árát fogja egykor fizetni, ha elmulasztja most az alkalmat.

Johnsonnak ujabb észrevételeire Kossuth kereken kinyilatkoztatta, hogy mint eddig sem tette, ezentúl sem teszi, hogy

oly kulandbu vezesse egy ujjával

ménye egy lúbnyonimul sem lenségi

Attól

ilj^yét.

tart,

országra, melyet a jogok

tehát

még

oly bajt

zúdíthat

is

ru

fog kiaknázni a karaarill

ellen

még ha otthon

reá,

ered-

elbbre az ország fögg' hogy az expediczió, minden kézzel-

foghatóbb nagy eredniépy hiján, számitsanak

az orazágoí, melynek

is

viszi

súlyt helyeznéoeK

számílzött szavára.

Kossuth,

a

Johnsonnal való

elttem haragtól piruló hogy u nemzet hitelére

ez

els találkozásakor, mint

arczczal megjegyezte,

oly szégyentfljes

nem

módon

álmodott,

is

ér véget az

'

„szerencsétlen gondolat".

— —

dott

Ki

fog

és függetlenségi

midn

id,

ezentúl

ha egyre-másra az

nemzetünkben

bizni

ily

--

méltatlanig

csalódások érik a katonai erényeinkre

vágyainkra épit

külföldi kormányokat.

viharban, teljes függetlenségünk eszközét veszitik

sebb és önzetlenebb kor és

önzn

játszották

el

mert az eldök

férfiai,

kellett

el

egy nemenemtelenUl

ily

a bizalmat.

Kossuthnak lelke a

így háborgott

melyrl meg

Jöhet

európai államalakulásokat és koronákat elsepr

érnie,

emlékezetére,

„pucs"

hogy Johnson, a másodszori

láto-

gatás silkalmával, a legridegebb szavakban nyilatkozzék a ma-

gyar ,hochstapler"

melyhez foghatót London

világról,

dalmának legzüUöttebb

rétegei

sem produkálnának egy

társa-

jó ügyben,

hazafias czég alatt.

Szomorú történelmi igazságot képez e korszak pucsmesteJohnson Ítélete. Annál szomorúbbat, mert Horváth 48-iki honvéd ezredest, s néhány becsületes jámbor székely csizmadiát reire

kivéve, a többiek

vánvaló

közt

lámpással

is

nehéz kiválasztani a nyil-

szédelgk és iparlovagok konkolyából a kaland jó hiszemü katonáin kivül senki sem készült

kalandorok,

buzaszemet.

A

kitörésre Moldvába,

hanem csak

betörésre

Epaminondas megtudta, hogy míg

a

légió pénztárába.

a sereget vezérelte, fegy-

vernöke eladta egyik fogoly szabadságát. ,Add ide a pajzsomat,

—

monda,

—

mióta a pénz bemocskolta kezedet,

hogy kövess a csatákon

"...

pénz bemocskolta kezeteket,

sünk a harczban,"

,

nem

Adjátok ide bitünket,

nem

érdemiitek meg,

érdemled,

mióta a

hogy köves-

— mondhatták volna azok a szegény,

jóravaló,

derék emberek, kik egyedüli áldozatai voltak Erdélyben a pucsnak.

91 Világbontó történetek szüljének hitték ezek a készül eseményeket. Rövidlátásuk és hiszékeuységük nem látott át a szitán, mely mögött a kitörést pucának gyártották. Példátlan könynyelmüség, példátlan nyereségvágygyal, ösztökélte a vezéreleraeket,

hogy addig

és

ugy készítsék el az expedicziót, hogy minél

többet félre tehessenek.

Afrika félvad törzseinek

kaczikitj.i

i>

volna

vett

liirt

oly

, összeesküvésrl", melynél a ruházatot kirakatban varrták, „hadd

Ugrón Gábor

szúrjon szemet az új uniformis."

helyi kastélyában éjjel-nappal dörömböltek

szébl a „mersz"

alakjai.

székely- udvar-

Erdély

minden

ré-

Ládát láda után szállítottak, lakásának

megjelölésével, tengelyen és vasúton. Erdélyország vásárain, korcs-

máiban, kaszinóiban rebesgették, hogy annyi nála a fegyver, niiut

szérn

a polyva.

Meg lisan

kell adni,

szerezték.

A

hogy a mi fegyvert

szállítottak, azt zseniá-

bécsi külügyi hivatalnak

nem

zavarta álmait

hogy adott pillanatban az elfogatások jeges zuhanyával , csendet csinálion Varsóban." Éberségét kiterjesztette a hazai álmos rendrségre, de nem terjesztette ki Albrecht fherczeg extra államára, a hadseregre. Itt külön

az expediczió.

Hagyta

forrni,

mint a puhányok. Hogyan vettek volna tudomást, hogy az övéken kivül más élet is van. Megesett rajtuk, a mi a königgrátzi ködben, melybe örökké burkolódznak, hogy Baéletet élnek,

raczi jártassága

zenálban

a

révén, fegyvereket

szerbek

részére.

rendeltek

meg

bécsi ar-

a

Fegyvergyáruk raktáraiban kazal

számra hevertek a Wánzl-féle fegyverek. Majdnem kiugrottak brükbl, hogy Törökország leverésére ós Oroszország segítsé-

Hogy megrökönyödtek,

gére, ily ócska portékán túladhatnak.

a

mint a lehurrogat() napi parancsból értesültek, hogy egy eszmével és egy csatával megint elkéstek. A Wánzl-fegyver régiségeit

nem

a szerbek számára le a

Dunán Belgrádba, hanem

ut félbeszakításával Erdélybe szállították.

A

extra világa

elhordhatták

mellett,

az

egész

arzenált

már

szerb palást alatt, ha Erdélyben

a

bécsi hadügyi

a veréb

is

nem

dunai

körök

volna

a

csiripeli^

hogy a vasút nem gyzi hordani a töménytelen bagázsiát Ugroi> és társainak.

Erdély lesipuskásai szentül hitték,

mondáinak kora

virradt rájuk,

a

mikor

hogy a

az

érczhegységek

fülemile

hangszálai

í)2

vúlthatúk

(r/(i.stre

és aranyerek gyaniiut s/ophatják a

medve-

Hát még micsoda meHék nxállongtak az aranyalmákat

czukrot.

rz

fel

Ugroii-sárkjinyról, mikor u lliulapestrl hozzá leérkez ügy-

házrz,

nökök, kiknek idegenségét megugatta minden

és

meg-

csudálta minden gyerek, húzatták a czigánynyul, és ezressel akar-

tuk

melyet Szejkétl kezdve

fizetni,

nem

Ko-

tudtak felváltani

lozsvárig. El kellett vele fáradni Nagyváradig.

mutatónak a czifra egyenruha, a varratosra csípteOrbán Balázst is beavatták, Hartha Miklós a

Kés/íllt

tett török nyereg,

lézeng szeladon sáfárnak szegdött.

házasság,

P'aczér

képviselsködés után, ez a sáfárság égbl cseppent hullott.

Orbán Balázs öcsének,

Liverpoolban,

bárónak

délyi

Hire ,.a

járt,

ki

nem emigrált török

hogy

és

nem

volt

faczér

mannaként

álmodozó óráslegény

hanem megmaradt ernagyságosnak, lócsiszári mandátum jutott,

ezrivel

földre,

fogja vásárolni a telivéríi

lír-irvi

lovakat

mus/ka háborúra". Gyerekjáték volt meglátni a fispánoknak

Bárát

a

pucsnak.

A

megtudakolhatták a legels szomszédnál, hogy^

fzik

azt a világra szóló „ribilicziót".

kihívó zsibvá-

e

kormány kénirendreiuek

Felsbb

raja is

nélkül

fzik,

hol

foglalták ládánkint a

hoíczá.

pályaudvarokban,

— gyázok

még

éiczeltek

Le is

Megtörtént például, hogy az utolsó felvonás idközeiben

ott termett a pályaudvaron fogatával

—

s

is

utasítás nélkül is

lefoglalhatták, a czimzések alapján, a fegyvert és municziót. is

is

—

Ugronnak

az udvari bérese

Mi járatban van bá ? szólitotta meg a fispán ? Ur dolgában járok. Viszem haza azt a micsodát. De is

rá,

vi-

mint a két szememre.

—

Talán bizony flinták vannak benne?

—

Ejnye fikom adta, beh

kitalálta.

De mit

is

beszélek,

tudja már azt minden méltóságos ur, hogy mi lészen.

A székely tájszólással folyt párbeszéd azzal végzdött, hogy a fispán visszatartotta a fegyveres ládákat. Tudomást szerzett a diuamitos táskáról is, melyben a személyes utazási jegygyei feladott kézi podgyász között a dinamitot szállították.

Levegbe

röpíthette volna a legkisebb véletlen és baleset a személyvonatot, de hát a

tonságukkal

pucs emberei és tárczájukkai

A kormány

szintén

nem

a mások,

hanem

a saját

biz-

tördtek,

nem tördött

az expediczió veszedelmes

93 mert tudta minden gyöngéjét. Megtett minden intézkecsirából való kikelésekor összezúzza a záptojást. Vatörekvése most az volt, hogy mint fogolyfoltokkal teszi a

voltával,

hogy


lódi

pecsenyevadász, és pintyeit.

mind egy hálóba gyjtse az expediczió

Név,

és

állá.s

szerep

szerint

kiböngészni

vércséit

a

légió

tisztikarát és közlegényeit és aztán egy rakásra fogdosni

volt az ambicziüja.

a jó urak, látván,

nem

de

füles,

Hja

!

de

honmentés érdemével akartak tündökölni hogy a játék részint ocsmány, részint ugri-

veszélyes.

nem hiába szemesé

a vásár, vaké az alamizsna.

székely expediczió szakácsai és kuktái

gyára. Elfzték üres kamarájukon

zsége

öket^

A

sem estek ám fejük a mit

át,

A

lá-

Johnson lord bke-

az éléstárba rakott. Menekülni kellett az ezzel járó kel-

lemetlenségektl Számon kérheti a kormány a míveletet; szá-

mon

a hideg

nem

kellemes.

is.

Sem dutyiban

ülni,

sem leszámolni

—

töprenkedtek kormány még talán képes arra is, hogy vagy bekurgat benufluket abba &z kinok között,

Ez lelki

Johnson

a

—

expediczióba, a hol életünket és szabadságunkat veszélyeztethetjük, s

a ránk bizott pénzt

is

natig ólálkodik és akkor

czéljaira költjük,

vagy a

dönt

pilla-

fogdos össze bennünket egy rakáson,

mint Bodrogközön szokás .subaszörrel összefogni a sulymot. De hiszen abba Tisza urnák a foga nem vásik. Majd tudjuk mi annak a módját, hogyan marad meg a pénz is, a posztó is^

hogyan lesz a pénzbl fucs, az expediczióból pucs. Gondolták és megtették. Versenyeztek az árulkodásban. Ilyet sem látott még a történelem. Kiállítási ritkaság, hogy egyszerre többszörös árulója akadjon egy ügynek. Elször elárulták, többen másodszor katonai szökeösszejátszva, az ügyet a kormánynak vény gyanánt fogatták el azt, a ki számon jött kérni mire köl;

:

tötték a pénzt

?

Ötvenezer frankért vásárolta

meg

a

kormány

a légió szer-

vezésének aprólékos titkait Klapka egyik jobbkezétl

pénz rájuk

es

részének könnyebb zsebredugásáért és

;

az angol

brüknek

könnyebb biztosításáért több vezérszemély részérl. Thaisz Elek rendrfkapitányt egy izben megszólítja utczán egyik ismerse. Adj kérlek kölcsön száz forintot.

—

az

— pénzem

Szívesen adnék,

Hogy

nincs.

de

tudod, hof^y rsnnyi kidobni való

jól

jutott eszedbe liozzám fordulni.

is

Van

vigan éltek ti most a korona- kíivéházban. miért nem pumpolsz onnan ?

—

tek,

Hagyd

Klapka

és

el,

nem

ott p"*nz

szórják ott iigy a pénzt, a mint

öimonyi T^ni

ciiruho.skodriiik.

liot/v

Nagyon bven, ti

iuszi-

:iiiii;il

több,

maradjon nekik.

—

Tudod mit, ha éppen pénzre van szükséged, megkaphatod tégy nekem egy jelentést arról, a mit Klapka, Simonyi, Ugrón én társai terveznek,

—

Csakhogy annak nem száz forint az

ára,

hanem

száz-

ezer frankkal aranyban sem volna jól megfizetve.

—

Százezer frank sok.

De vágjuk

Ha

ketté.

adataidat ponto-

san beszolgáltatod, biztositlak ötven ezer frankról. Almásy Jen, mert 5 volt, a ki Thaisz Eleket a száz forinKezet adott. Följelentést

tért megszólította, kissé gondolkozott. tett.

Zsebre

dugta az ötvenezer

frankot,

erek, utifüvet kötött talpára. Félév

sem

illaberek,

a

nem

telt bele,

nádak-

volt

egy

krajczárja.

A kezdte

Jen

kormány, Almásy

•mozzanatonkiut

is

összehúzni

tisztában

a

hálót

Almásy Jenben azonban

följelentése után, egyénenkint ás

levén és

az

erdélyi

kiadta az

kalandorsággal,

elfogatási parancsot,

volt annyi jóakarat szövetségesei iránt,

mint a czigányban, hogy saját értesültsége gyanánt figyelmezhogy most már mindenki révbe azzal, a mije

tette a bandát,

van, mert „valaki besúgta'' a dolgot.

Almásy Jennek tése

a

nem

esze

sokkal elzött

keresett furfaugosságtól,

„stiklivé"

törpült,

niszterelnököt

és

ágában sem

meg egy hogy

Helfi Ignácz

oly

volt,

hogy az

följelen-

másikat, mely annyira rikított

amolyan

szinte

sunyisággal,

falusi

tudákos

Kálmán mimely ennek emberismer

kereste

föl

Tisza

talentumát érdekesen csiklandozhatta, egy levelet mutatott föl, mely Erdélyben kelt és adatott fel. A levélben a beavatott

ember

részletességével emlékezik

meg

Erdélyben szerveegyben-másban felvilágosítást és egyúttal figyelmezteti, hogy jó volna nógatnia & végrehajtó bizottságot, siessen a szervezés befejezésével, mert A kormány már egyet-mást neszel, még közéjük talál ütni. zett

kitörés

készüldéseirl, Helfitl

irója az

kér

95

A

mesemondójának

fonóházak

lángész a tetetésben a

kinek

fajankót,

akarták

bemártani.

Pétere

valóságos

furfangja mellett. Játszotta

az egész erdélyi

Oly újságnak mondotta, melyrjl a

t

Csalóka

együgy

Helfi

história

nem

fér a fejébe.

,Valószinüleg

levél értesítette.

törte-marta az eszét, hogy mit

Eleinte

csináljon a levéllel. Végre azt súgta neki a bizalma, hogy leg-

okosabb lesz a kormány közbiztonságának réhez fordulni, legalább sem magát nem vádolhatja, hogy hallgatásával fölforgatni engedte az ország nyugalmát, sem mások nem vádolhatják ártatlanul t."

Tisza

Kálmán meghallgatta

Helfit,

dokumen-

a

eltette

s

tumot. Egyúttal azzal a fifikával, melyet ideges szemhuyoritásai oly

kifejezen

Elfogadja zárát,

az

árulnak

tudatta

el,

A

alkut.

Helfivel,

denuncziálás

hogy világgá futhasson. íme

keresi

hogy megértette. csapóajtó toló-

a

ott a zár, futhat a zsákjával.

Helfi leforrázva, de boldogan távozott

el

Alarczát

Tiszától.

ugyan örökre ott hagyta zálogul, hanem aztán cserében kikeSimonyival együtt a hurkot. Elárulta az ügyet, hogy

rülte

zsebre vághassa a neki szánt osztalékot.

Valami

.sokat

különben sem nyert volna

fejével Tisza. Cziuke-

fogó töknek már bevált, minek vájná ki és világítaná meg, hogy

Ugy

j.gonoBz Pistákat" ijesztgessen vele.

se

hinné

el

arról a

fejrl senki, hogy robespieri. Forradalmárnak olyan forradalmár, a milyen emigráns.

Megunta

lálta a tanítói batyut.

a

zörg

a bocherságot, mert nehéznek ta-

Nesztelen léptekkel, melyeket „nem zavar

haraszt," vándorolt ki Olaszországba.

maga csak suhancz

rég lezajlottak,

máczest rágott a hazáért,

emigránsok között.

de

azért

A

48-as események

volt ez idó tájt, ki legfeljebb

nem sokára

Bujdosónak csap

fel,

ott ténfereg az

mig végre maga

is

hogy akasztófa virágának keresi a zsandár. „Magyar magyar" lesz Olaszországban egyszerre csak itthon terem, mint iskolakerül bocherbl és önkéntes emigránsból lett országos képvisel, országos képviselbl öntudatos pucskész megesküdni,

.s

spiczli és áruló.

Mentsvárat kerített a spiczliségbl

a pucs griffmadaraí

alvajáró volt,

részére.

mig a pucs

Váltig

készült.

Johnson baracconei látogatásáról feKdékenység.

Klapkánál

tett

igyekezett

Kossuth

hogy melyekben

elhitetni,

leveleit,

és szándékairól

gyakori

és árulásból

ír,

látogatásai,

elmosta a

Simonyival

!ir,

meró

vulü luiudeunapos érintkezései

Egyet nem

álmok

boldviláf^i

nem

csak. El

felejtett el

Toltak.

felejtette a pucuníl érteni-

És el nem felejtette az értesítésben kéményseprvé kormozni Simonyi Ernt a pajtást, a bajtársat, u cziraborát el nem felejtett*} hófehérkévé in<*8zelni becses személyét. teni Kossuthot.

;

Aranykor volt ez, a török világ aranykora. Mankóját siedték el a koldusnak, hogy beváltsák Johnson aranyaira. Paradicsomi boldogijág volt. Eloszoltak az aggodalom bárányfelhi, s a tiszta

kékl ég

alatt szinültig nektárral

Hanem

elhódított kehei}'.

dez

a mi

minden,

A kehely

élet.

volt telve az áldozatoltárról

hát a „vak sors járnia alatt" görnye-

kigoniolyodtak ahyppocambok, e

üledékbl

fenekére csöppent

egyesült tengeri

félló és félhalból

szörnyek, melyek a föld és ég közötti küzdelemben örvény felé

vontatják a szorongó hajókat. Megjelentek a láthatáron a hordárok.

A

,

Három csrü

kacsa"

bolondos meséjét, az

tengerész-

kapitányával és polgármesteri diplomatájával, Heltinél

írták át

valósággá a hármas lényü hordárok. Az operetté kapitánya, kit

meg ddhös habok, soha sem

soha sem tánczoltattak

meg

pajkos delfinek, szemére

illeszti

riasztottak

a messzelátót és a mit lát,

oh borzalom, egy ágyukkal megrakott ellenséges fregatt a

lát-

határon. Forgatja a látcsövet, élesen szemügyre veszi az árboczot

hogy a megfordított üveglencsék közölt vergdik. Helfi is látta a bakót megeltte zordonan. Három bakót, hármat egyszerre. „Irgalom

és vitorlákat, és kisül,

egy

kétségbeesett

állani

légy

Istenééi ne hagyj! Jaj! pucs. Jaj! átkozott bankó-dsinek. Jaj! áruló Tisza.

A

rendr-király, zsarnok-király Thaisz Elek."

rettenetes tragédiának igy indult

Fogolyként

Vérmezvé vette a

.Jaj!

ült

saját

meg

házában korszakunk

az

els

felvonása.

legnagyobb

Szörny bntény

készült a Kisfaludy-utcza.

férfia.

leírására

vést kezébe a történelem istennje. Pokoli éjjel volt Ah! én tanúságot tehetek róla, mert én láttam t

az nagyon.

egy siralomházi éjszaka hsi szenvedéseivel az arczán. Igen, ott voltam a reggeli órákban,

mihelyt

tudatta egy lóhalálában érkez

„Hamar

a

gazembert,

iszonyú hirre

Hermán

fiaim

.

Ottóhoz,

fegyverfogható legényhez.

a

futár. .

.

s

rémes eseményt

levéllel

„Nosza kardot, vértet",

Cselényi!"

.

.

Szólottam

az

a kit ell-utól kaptam, minden

Hadd hordozzák körül

a véres kardot:

veszélyben az alkotmány, rabbá lett a sérthetetlen képvisel.

97

Megnyergeltük lábaink

szilaj paripáit, s kezünkben kanöczhogy felgyújtjuk szivében a várost, vágtattunk ki a történelmi házhoz. Mint görög tragédiákban a kar, s mint görög

czal,

szent berkekben a papok, léptük át az egy éjjen át szentté avatott küszöböt.

Elttünk

állt az apostol slafrokbau.

Soha, soha ilyen jelenetet Csupa sajgás, csupa szenvedés, csupa vértanúság az egész alak. Pillái rezgk, szemei dagadtak, arcza holthalavány az átvirrasztott éj nyomai. Kezei hidegek, !

:

veritékes a test: a gyötrelmek és kinok nyomai.

szentünk, vértanunk, mindenünk ritjuk, biztatjuk.

!''

,

Beszélj! beszélj,

— Nyöszörgés a

Az életerk vouaglása

felelet.

Báto-

közt mekkegi: Thaisz Elek.

Nyárfalevélként reszketve, jajgatva, panaszkodva, kétségbe-

Hermán Ottóval Helfit a lakásán, a mikor fölmeggyzdjünk, mit csináltak egy pokoli éj alatt a hordárok. Azzal mentünk oda, hogy bedugjuk vérz sebekbe, és mint szemtanuk lármázzuk fel a

esve találtuk

kerestük, hogy

a mártírral ujjainkat a

fvárost

:

foglaljon állást az alkotmány sarkalatos törvényének,

a képviseli

mentelmi jognak megsértése

Mártírunkról panaszolta

delve

mereszt

még akkor el

ellen.

hideg veritek gyöngyözött. Töra „hordárok éjjelét*. A Bertalan -éj hajis

iszonyai, a szicziliai vecsernye idegrázó borzalmai lassú

fölelevenitése közt halljuk kezet tördelve elpanaszolni a hordárok éjjelét.

A rázó

Bei i;uuij-ej hallatlan iszonyai, a szicziuai vecsernye ideg-

borzalmai

törpeségek

a

hordárok

éjjelének

hajmereszt

emlékei mellett.

Komoly

elhatározással léptük át a küszöböt,

ság elbeszélése után, pukkanó kaezajjal hagytuk

s

ott.

a martirom-

Képtelenség

azt leirni, képtelenség azt lerajzolni, azt csak a kaczagó idegek

rázkódtatásai között átélni

lehet.

Az

a

leveg után kapkodás

látásunkra, az a libabrös elhebegése a történteknek, valami oly felségesen

bohózati,

csupán csak az

melynek

párját

szinpad

nem

nyújthatja,

élet.

Torzrajzzá árnyalt mozgékony arczán az ijedés vonásai közül

gurultak

el

a szavak.

Elbeszélése

istenien tragikomikus rész-

letekben tlcsapongó. Azzal kezdte, hogy fogoly a saját házában.

Hordárokkal rizteti Tisza Kálmán. Most is ott lesnek rá valamely kapuban. Csak nem rég takarodtak ki házából, de egy 7

98 pillanatig sinca biztonságban:

Elmondta, hogy tegnap ebéd tálalnak alak.

mi történhet

tudhatja,

kérdésre, kik legyenek, mit akarnak,

viselkedtek.

Tel<

melyet nála francziáMn etto

beCBÖngetett a kapuján három „n/erfölött gyanu«*

föl,

A

nem

idején,

,

Parancsuk van nálam tölteni az

még gyanúsabban éjjelt",

ennyi volt

belGyanusságuk egyre növekedett. Egyikök az elszobában, másikuk íik udvaron, harmadikuk a kapuban foglalt állást. Fele-

az egész, a mit a szobalány diplomac/iai föllépése kipréselt lük.

ségének végre sikerült egy pohár borral kifaggatni bellük, hogy megbi/.atást kaptak

rá a legszigorúbban felügyelni. Elmondta, benyomást tett rá ez alakok látása. „Els perczben katonákkal vélt szemben állani, olyanforma volt a kimajd jobban megnézte ket. s akkor csillogó számlapnézésttk jaikról rögtön rájött, hogy rendröknek kell lenniök, s csak utóbb

mily

kellemetlen

;

gyzdött meg, hogy számozott pléhtáblájuk nem rendröknek vannak öltözve, hanem hordárok-

tüzetes vizsgálatra

van ugyan, de

nak.* Elmondta, hogyan igyekezett kicsikarni bellök a titkot;

hogyan foglalták el lassankint ebédljét hogyan itatta ket és ivott velk, hogy kihúzza reggelig, s megakadályozza, ha valami merényletet hajtanak ellene végre. „Egy pillanatig sem tudhattam ;

:

nem ragadnak-e

el,

s

nem

ébredek-e

föl

hajnalra valamely bör-

tönben. Ilyen a zsarnokság legsötétebb századaiban sem történt.

Még

Olaszországban a sbirek hazájában sem.**

Most

tudom, hogy kerültünk ki Helfitl elevenen. Csak hogy a görcsösen támadó nevet ingert, mely elbealatt mind természetesebben követelte jogait, alig bírse

azt tudom, szélése

tuk rogyás nélkül kiállani. Erdély

vakmer

nihilistája, ki dina-

mittal készül robbantani hidakat, légióval alázni a porba Orosz-

országot, mint Peleskei

nótárius, a ki

példátlanul

svalizsérekkel,

komikus

remegve

alak.

pityizál hordár

Az osztrák

császári

koronát, Kossuth szélviharának bizományosaként, elseperni kész

forradalmár, ki a házi jogának szentségét lábbal ki

nem

dobja,

hanem gúnyája

a pléhtáblában

bárdot

lát,

alatt

oly

tipró hordárt

rendrt, a rendrben hordárt,

nevettet

figura,

mint a

czir-

kuszi bohócz.

Siettünk a

martir

el

a bohózat színterérl, nehogy ragadós voltával,

felszabadítására

a kaczagás ördöge.

törekv szellemeket

is

belekavarja

99

Még csak a bohózat nyitja volt, a mi érdekelhetett. Rájöttem hamarosan. Az egésznek nyitja egyszer. Thaisz Elek Erdély-

bl

várta Klapka griffmadarait, kik csodálatos

hogy a denuncziálás megtörtént

ri

eltt, okvetlenül

meglátogatják

társaikat

a czimborák házait.

s

Annyi

elröppenés

teljes

informálás

mácziók végett. Megrakta tehát rendrökkel szállodákat

értesültek,

és idejekorán elszálltak a rend-

ugy számitott, hogy a

Thaisz

lép ell,

módon

a

és

infor-

pályaudvarokat,

detektivje azonban

nem

terjedelm intézkedéshez szükséges. Régi szokás szerint hordárokat fogadtak fel a rendörkémi tiszt teljesitésére. Ezek közül háromnak meghagyták, hogy tartsák szemmel a Helfi házát és jelentsék a kapitányságnál, ha ott a leirt volt,

a mennyi

alakok

ily széles

valamelyik

közül

A

megfordul.

vették az utasítást. Betolakodtak Helfi és

hordárok

házába.

szórói-szóra

Helfi

velk

ludasságában eltrte önkényüket és itatta

a

ijedtében,

lacrimae

€hristit.

Reggel aztán, a mint a vészmadarak túlzásaiból hirét vették mint hajtották végre a hordárok utasításaikat,

a rendrségen,

nekik, hogy csak a ház körül mindenüvé kisérjék el és jelentsék hordárok megint szóról szóra fogták fel

haladék nélkül megparancsolták €zirkáljanak. hol,

Ha

Helfi távozik,

mit keresett?

a parancsot.

Helfi

A

tanácsunkra

kocsit

emeljen Tiszánál, és a parlament eltt,

hozatott,

a

hogy panaszt

sérelemért.

A

kocsi

elállott, de alig indult meg, egy kapu alól ott termett a hordár és felugrott a bakra. Halálos ijedelmek közt a

képviselház

ülésére.

Itt

néminem

vergdött

bátorság

el

Helfi

szállta

meg.

Napirend eltt maga hozta fel az esetét. Azzal kezdte, hogy érezvén magát mint képvisel szabadnak, addig fel nem

nem

szólal

,

mig

biztosítást

személyes szabadsága

nem

nyer

sértetlen.

derültség közt tárgyalt

,

hogy szólásszabadsága

és

Tisza, kit a folyosón általános

hordár-ijedelem

szerfölött

mulattatott,

komolyan biztosította Helfit, hogy tudtával sem perczek eltt, sem e perczben nincs veszélyeztetve szabadsága, csak szóljon bátran. Helfi erre megnyugvását fejezte ki a jelen perczet illetleg, s épp panaszának eladásához akart fogni, mikor egy hang teli torokkal elkiáltja „Itt a hordárok !" Helfi megrezzen. Mindenki oda néz. Nem látnak semmit, csak a Helfi reszketeg ajkait. Óriás hahotában tör ki az egész ház. félig tréfásan, félig

:

7*

100

Meg

rolt oldva a liordárkérdés.

Bárcsak

könny

ily

mw^

volna

szerrel oldották

p«nz-

h

kérdést.

Ugroii

t»;ih()i

8/eniüveggtíl

gébe

és


ifiiilrség

„Egyetértés"

leborotvált állal az

Kek

fj»'

szerkeMztsé-

Olaszországba a felelsség

szökött

és háborittatlanul

aniMttt

ifiiünii

SZ^'m*-

•

számadás ell. Hartba Miklós a Hortobágyon kóválygott és irta hozzám H „hálairatot** tlgyilk védelméért. De a hálára ez egyszer

nem voltam érdemes. En nem szabadságügyét védettem

teli

az

hanem

a kik áldozatokként fogságba

gának

és lelketlenségének.

A kormány

személy*-

tzzel, a kiket senki sem

hogy most már megtörtént a

tett,

hanem azok

ö,

értés:

feladás,

ugorjanak

jutottak

mások kapzsisá-

félre,

elérte czélját. Csirájában kisérhette a kalandot,

melyet pucscsá fejlesztettek.

,Ezek bátorságra

iiz

emberek nem a közbékére, hanem csak a vagyon-

veszélyesek", volt a vélemény a

hagyták futni a .szereplket,

s

hogy a kormány

Lelietetlen elvitatni,

fuvást és bosszút

nem keres

tényez

si'.erepelt

gyanánt

a

dönt

körökben,

»

eltussolni a botrányaikat. ez eljárásában, a fel-

politikai eszély mellett,

vezérkalandorok

legfbb

vezérgriffek

és

árulkodó jellemének és zsákmáoyszomjának megvetése.

Elmosódtak az erdélyi kalandorság által felkavart gyrk is, mint annyi minden, a mit az id szi és eltemet. Az utolsó gyrt Baraczi kdobása okozta. Johnson nevében jött számon kérni a müvelet pénzügyeit.

Még

a feladás pillanatában

tékeny összeg jutott a vezérszereplk

kezébe,

melybl

is

jelen-

egyetlen

garast sem volt idejük és alkalmuk az expediczió czéljaira forditani.

Erdélybl ugy számoltak

tek, a

nyergeket elásták,

lefoglalták, ez ennyi

A

többi hiányzó

patriarkális

meg

:

be,

hogy a lovak világgá szök-

ruhákat elégették,

a

fegyvereke'

ennyi ezer forintnak a sirja és hamuja.

ezeresre

módot

a

meg alkalmazták

nézve

jöttünk-mentünk száz

forint,

azt

a

régi

ettünk-ittunk

Annyira alkalmazták, hogy a világfias mit sem tördéssel készült számadások végösszege is ezer forintnyi „kis hibát" mutatott. A könnyen jött száz

forint,

összesen

háromszáz

forint.

szerzéknek ez volt a szerezdmegje.

még könnyebben

bánt

le a

Siraonyi

számvevszékkel.

Ern

a

pénztáros

Ugyanazt

felelte.

101

a,

mit

o-r.

Csáky Tivadar a Bismark-légió pénzére: ,Ki

volna

oly bolond, hogy bizalmi állásában számot adjon, s másokkal magát is kompromittálja." Arról a harminczezer forintról sem

akart hallani, melyet az ügy elárulása után kézbesítettek neki, a fölfedezés félelmében, czinkosai. Barátai azt mondták „ráfért :

mondta ,.miért nem fordult hozzánk, ismerte már a kilincset." Gúnyos szavaik alatt annak a titka rejlett, hogy Simonyi Ern részére, pénzzavarainak megszüntetése végett, 1875-ben aláírási ivet nyitottak. Ez magában szegényre;" a kormánypárt

véve

még nem

meg

azt

:

adott volna okot a gúnyra, csak a szerencsétlenség

fölött való szánalomra.

A gúnyra

okul az szolgált, hogy Samassa

egri érsek és Somssich Pál két-két ezer

forintja mellett,

Tisza

Kálmán is aláírt ezer forintot. Csak az, a ki a ^jószív adabkezségét ismeri, méltányolhatja egész mélységében a

kozó"

befektetés

értékét,

melyet

e

páratlan adakozás által a függet-

lenségi párt talajába ruházott.

Igaza van a szentírásnak: ,Az

meg ket;

vájjon

^/filix-l-c u

f(">v!«;i-l

gyümölcseikrl lámuritek .>
vasrv

:i

Imífor-

jánról fügét?"

Azaz, hogy fügét igen, de nem azt az édeset, melytl könnyebben mozog a puszták tevéje, hanem azt a fügét, melypucs. nek kalandoroknál és szerencsevadászoknál a neve

—

Barátaim. Balaton-Füreden népgyílléshez ké.szüiodtiink 1878 ptínköMcljén.

A

szálló udvarára két kocsi bujtatott be.

Veszprémi

iparr*-

hogy megkérdezzék tlem: mr Megmondtam szintén, hogy polisemmi jó véleménynyel nem vagyok.

sok ültek a kocsikon. Eljöttek, tartok Eötvös Károly felöl tikai karaktere fell

?

Már elvileg nem rokonszenveztem a pápai iskola jellemeivel. Pápa és Sáros-Patak közt olyan az ellentét, mint Deák és Kossuth között. Kettjük közt áll Debreczen, Pápáról ered az alku, az alkalmazkodás, a konczlesés, a szélkuka.skodás. Pápa a politikában megteremtette Deákot,

mer

s

maga még

ezt a számot: 1867.

történelmi

évszámaink

között

selyem, uszálya csupa foszlány

rongy. Kerkapoly financzkodása, Jókai csélcsapsága, Eötvü-

elvtelensége a darabosabb foszlányai ez uszálynak, melyet követ-

nek az apróbb rongyok. Példa rá Vadnay Andor. Kerkapoly Károly házat épít, az ország pedig már csak kézi zálogra kap hitelbe. Jókai

Mór siketit ódákat zengedez

az

elvhüséghez és

beadja derekát a szabad szerelemnek. Eötvös Károly rendeletek-

agyon a választási szabadságot, börtönbe zárja a hogy aztán hosszú kanyargással, miután

kel gyilkolja

baloldali polgárokat,

hiába

cserkészett a

Andor családjának a függetlenségi

^ogy

politikát,

nfügg*ítlenségi

rögtön

Intrigál, ront,

párti

de jön

széls-balra.

a

Kecskemétrl

antiszemitát"

bont az antiszemita

fiatalságát,

bnnek mondja eltte,

átvágjon

Vadnay

kereszteli

deputáczió,

a

vigyen jelöltül,

köpönyegének fehér bélését

kész

megtagadja

középen,

összes tagjaival „forradalmárnak*

párton,

Törössel

Pápa

kicserélni.

hogy leveretésekor

mely a lelkesedés kora,

és

fiatalkori

az antiszemitaságot, mely csak addig volt valami

mig Tapolczán

a

mandátumot kezébe

játszotta.

Sáros-Patak a politikában megteremtette

Kossuthot,

s

ezt

;

103

A

a törvényhozási évszámot: 1848.

nyelvészetnek szüli az jitás

költészetnek

költjét

mesterét Kazinczy Ferenczet;

a

Tompa

Szemere Miklóst és'Sárosy a „Falu rossza'' Íróját Tóth Edét

Gyulát; az irodalomnak szüli a

a

gólya

Mihályt, az engesztelhetetlen

jogirodalomban

Mindenütt

Kövit,

bölcsészet

a

terén

Erdélyi

mindig kurucz, rendithetlen

elüljár,

Jánost.

és lángoló.

se papol lemondást, opportunitást, csúszás-mászást,

Soha

mindig elv-

hségre, haladásra, küzdelemre buzdit. Pápa az élsdiség, SárosPatak a lelkesedés, Debreczen a hátraesés. Debreczen adta Magyarországnak Tisza Kálmánt. Ez a három iskola szab irányt :i közügyekben. Ez ad emberöltként jelleget a korszaknak

Most a pápai graszál

meggyzdés; ret

és dominál.

divat a szinváltozás

Megsznt er

lenni a

hintára került a lelkiisme-

;

élvezni és szerezni a szabály,

:

Eötvös Károlyt ez

hivének

iskola

ismertem,

természetes,

hogy a veszprémi iparosokat óvtam a neve köré sorakozástól. De minthogy fölléptetéséu többé nem változtathattak, azt tanácsoltam, hogy irásbelileg kényszeritsék sziuvallásra a függetlenségi párt mellett. laját.

Ha nem

hagyják cserben tarka zász-

teszi,

Tanácsomat megfogadták. Eötvös, a veszprémi szavazatok végett,

biztositása

t

reklamálta

függetlenségi

mérsékelt

a

szint

ellenzék

is,

Hanem

vallott.

melynek én adtam a haba-

nevet. Eötvöst \'e8zprémben meginterpellálták

,habarék*'

rékoskodása

miatt

az

és

„

azért

Egyetértés *-hez

küldött

távirati

nyilatkozatában a függetlenségi párt hivének jelentkezett.

Ezt a belegyömöszölést, egy rá nézve ellenszenves párt köEötvös

telékeibe,

pártkötelékbe

Károly

soha sem feledte

kényszeritették, a hol

el.

mindjárt

hogy

Erezte,

tüzet

oly

kiáltanak,

ha más pártra sompolyogni, vagy alkudozni akar. Nekem tulajdonítván oroszlánrészét annak, hogy a szells nagy Deák-köpenyt föl

kell

cserélnie

a

kényszer-zubbonynyal,

attól

a pillanattól

kezdve gylölni kezdett és egy perczig sem nyugodott, hogy ne

ármánykodjék a hátam mögött, ártalmamra lehet.

Hogy

mily

nyomasztónak

uielyet

,a

Kossuth

elleni kifakadásaiból.

tiszavidéki

s

mindent

találta e

széltolás"

el

ne kövessen, a mi

„széls

utjának

útra"

nevezett,

az

terelést,

kitnt

Adomái, okoskodásai, érvei mind

101

Kossuth

lerántására

Deák felmagasztaláHára irányultak.

lís

A

„írá/isok embere", ez volt legkedvenczebb s/avajáráHa KogHuthról.

Üres szalmát csépelnek tekintette

korlatibb"

programmot

pártját,

melynek ^gya-

követni.

kell

is

nézeEgyik disputáczió alkalmával rászóltam, hogy az minek lépett be hát ily lárifári pártba, melynek utoljára azt az érdemét legvakabb ellensége sém vitathatja el.' hogy

a

fnggetlensé<;i

teivel

eszméket

fennf-n

lobo^rtatjji

a

számáru

—

Miért léptem

be,

-

kiahült önteledten,

idk

kap'ísabb

—

azért,

hogy

szétugraszszam azt a basi-bozuk pártot. Rajta

nem

rault,

hogy egészen szét ne ugraszsza. Leghatal-

masabb bizonyitékai ennek a kenyértöréseket provokáló vetései, házsártoskodásai, támadásai.

és azt el

.szétrobbantó

csel-

Elhozta a Deák-párton duh-

frondör-szellemet a fílggeílenségi

sajtóba,

a függetlenségi pártba. Csávolszkynál azzal dolgozott ellenem,

hogy „szógám, most már a kurucz elemet mind ide seperte a Verhovay tolla, az itt marad, bizd rám. hogy az én tollam a deákpártiakat seperje a lapodhoz, akkor aztán igazi nagyhatalom lesz az

„Egyetértés".

Csávolszky

hajlott

az

roKa

aesojtusi

„Egyetértés" elvi vitorláit összevonta

semlegesség

csöndes

vizeire.

é.s

Amolyan

DiztatgataHaira.

lassankint

Az

átevezett a

mindenkinek

szájaizét

nagy fogásaiból lakomázni készül közlöny lett belle. Csávolszkynak nem került semmibe, de Sembery Istvánnak közel egy milliójába került az Eötvös kielégiteni vágyó, a börzemanöverek

ideája.

Sembery t keritették meg a mesébe sajtottartó hollónak. Károlynak basi-bozuk okát ugrató muszkaságával

Eötvös

Hermán Ottó

jelöltsége hozott

dönt

összeütközésbe.

Én Hermán

Ottó jelöltségét támogattam a Kállay Ödön halála következtében

megüresedett szeged-alsó városi kerületre,

ügy

is

mint tudóst,

ugy is mint politikust, ugy is mint Kossuth ajánlottat legméltóbbuak tartottam a helyre. Eötvös Károly ádázon támadta meg a pártban Hermán jelöltségét. Leszavaztuk. Megveretése fokozta „rósz indulatú" gerjedelmeit.

Hermán

beajánlása végett a párt

elbb Helfit küldötte le Szegedre, a hol komikus malr esett meg vele Egyik népkörben nagy tüzzel-lobbal szónokolt. Megkérdezték, hogy „kicsoda légyen az az ur?" Helfi hatásra számító

105

^En

páthoszszal vágta oda:

instálnunk, hogy

minem

— „Szabad

vagyok!-

Helfi Ignácz

tisztelettel

legyünk eránta ?"

meghlni a vér, hogy a neve hatástalan, Közelebbrl ismertette meg magát: , Helfi Ignácz, országgylési képvisel vag^^ok." ,Az Isten éltesse !" Helfi, ki azt hitte, hogy a Kossuth által hozzá irt levelek kezdett

Helfiben

akár egy

statistáé.

—

miatt h nád

ír

nevét

az

Helfi

^Nem

volt

merészen

vágtatott a

fel-

onnan büszke mosolylyal szólott ^En vagyok, kihez Kossuth Lajos a leveleit irja."

ismertetés csúcsára, az a

suttogja,

s

:

—

szerencsénk

becses

nevét

—

tisztölhetni",

volt

a szerényked válasz, melyre slyesztt szeretett volna lábai

a

alá,

hogy eltnjék a hirneve ragyogása iránt oly közönyös nép ell, A Hermán Ottó jelöltsége, a neve, ismeretlensége, nagyot hallása és sörénye miatt sok bajjal járt. Helfi azzal jött vissza

Szegedrl, hogy hallani sem akarnak diadallal rázogatta fejét, s támadásiiit.

váltás

még

Eötvös kárörvend

meg ellenem

Szóra szót váltottunk, minek Tége többszöri golvó-

lett.

Káröröme azonban korai ki az urnáb()l. Pedig is.

róla.

élesebben jitotta

Soha sem feledem

nem el

volt.

Hermán gyzelmesen került már csak kijelölése

kis feladat volt

azt a jelenetet,

a mely

kör kijelöl gylésén lejátszódott. Hermannak.

ennek öt fnyi rokonságán kivül, egy mintegy száz fnyi gylésen.

A

tek a gylésre, mert botránytól

szál

el

Bakayval

engem egyedül

sem menés

nerrel a tanyákra kocsiztak,

s

oroszlán torkába". Fagyosan

fogadtak. Egy-egy éljent,

ugy bocsátottak

és

párthive sem volt a

szegedi vezérférfiak tartottak.

alsó-városi

az

Vneki Pálon

Polcz-

eresztettek

„az

mely a

mintha fogukat nevében, hogy Hermant beajánljam. Sem dicséret, sem lelkesités, sem Kossuth ajánlása nem volt képes felolvasztani a fagyot. A negyedik hirlapirónak

szólt,

ki szájukon,

húznák. Hatszor kértem szót a központ és

szavazásnál

is

magam

csak törpe kisebbségig vihettük

föl.

Utolja

felé

valamivel olvadékonyabb lett a hangulat, de a többséghez hiányzott

néhány szavazat.

Igyekeztem

még olvadékonyabbá

tenni*

Ekkor az asztalfnél a töszomszédomban, egyik tipikus szegedi ember kikotyantotta, hogy mi nyomja leiköket. Félbeszakitott „Nem kell Hermán, mert maga is, a neve is zsidó !• Mint a mikor a malomkerékre vizet bocsátanak a zsilipen, olyan mozgás :

lOfi

és zaj

támadt

e

Szivök

Icözbeszlásra.

titka

fedezre.

tolt

fel

Még akkor maga a zsidóellenes mozgalom is kén feküdt, mint folyóban a nagy hal. Ez a mozgás leveg utáu kapkodás volt. A vallásilag tílrelmes magyarnak, a becslileteu csak a szivek fene-

szegedi népnek, megvolt a véleménye a boltok

kereskedk

Hermán t,

és szenzálok

az Ottót.

A

korcsmák, a

és

Ezek atyafiának vélték arczokon csak ugy d illeszkedett a

Hermanjairól.

tisztes

kíváncsiság: ,no, mit mondasz erre?"

Jót álltam, hogy

nem

zsidó.

ki

A

Ez

volt a

n nózbe-

bevezet»!.>i

Aztán tréfásan utaltam

szólásra adott feleletemben.

hogy a

rá,

nem hiszi, fogja el Hermant négy szem közt. Mosolyogtak. mosoly kitn jégtör. Erre Hermán nevére tértem át. ,Nem

—

—

nevérl elitélni valaszólottam a többi közt, okos dolog Vájjon Petfirl, kinek családi neve Petrovics, nem azt hánytorgatják-e, hogy maga is tót, a neve is tót. Hej! c^&V

kit.

nekünk minél több olyan tótot, mint Petfi. Kossuthról is gyakran írták már, hogy maga is tót, a neve is csak az Isten adna nekünk minél több olyan tótot, tót. Hej mint Kossuth Lajos." Már ekkor a lelkesedés íllt az eleinte kiváncsi, majd ders adna az

Isten

!

arezokra.

Én

erre egy ötlettl elkapatva, hirtelen a közbeszólott

szomszédom felé fordulok: ^Nem tudom mi a neve a szomszédomnak, mert most látom elször az életben, de ki tudja, nem Egyolyan neve van-e, a melyhez szintén hozzáfér a szó"* .

.

szerre kiáltották

„Császár?

— Hm

—

tiz

oldalról

is

a nevét:

,,

—

folytattam és végeztem be szavaimat,

.

Császár!"

Császár!

Császár?

Soha ennél alkotmányellenesebb név. Háromszáz éve harczolunk a császárok ellen az alkotmányos király mellett, biz !

nagyon német szagú"

Emberem,

a tisztelt polgártárs neve

is

kit roppantul megleptek

szavaim, és egyike volt a legtörhetet-

.

.

.

lenebb kuruczoknak, önkénytelenül felkiáltott: „Az, Isten ucscse!"

Harsogó kaczagás

és éljenzés

Föltette a kérdést. Hat-hét

hangzott

fel.

Az elnöknek

motyogó elégedetlenen

intettem.

kivül, a többi

mind éltette Hermán Ottót. Hermant megválasztották képviselnek, én pedig

a jelölt-

sége miatt történt hajbakapás folytán, irtam Csávolszkynak, hogy

a lap irányváltozása oly ellentéteket támasztott az én felfogásom

107 mely a szakadást elkerülhetetlenné megválók az „Egyetértéstl." Alig léptem vissza, Svájczból táviratot kaptam özv. b. Mednyánszky Lászlónétól, hogy tizezer forintja rendelkezésemre áll egy szerkesztésem alatt megjelen lap czéljaira, ha biztosnak tartom, hogy a lap gyökeret ver és fizetheti a felajánlott összeg takarékpénztári kamatait. „Hiszem, hogy gyökeret ver, de mint becsületes ember nem vállalhatok felelsséget.* Ezt válaszoltam és

Eötvös felfogása közt,

teszi, 8

azért idején

erimmel, tke

és saját szakálamra, saját

nélkül,

füg-

teljesen

getlenül alapítottam, 1880. januárius 1-én, barátaim lázas ösztö-

„Függetlenség" czimmel, a

kélésére,

átküzd

Hét nagy harcz hez

nyolcz

viharos

évi

eiiiieke lü/.üdik a

„Függetlenség" törienfie-

a frakkos banda, a koaliczionális vajúdások, az egri zászló-

:

katonai brutalitások, a Thaisz-buktatás, az eszlári per^

sértés, a

a zsidó kérdés harc/ai.

váry

A

A

honvédségért való

számos más kérdés harczával,

ellen,

föl

harczot

b.

Fehér-

se emlitem.

kisbirtokosok földhitelintézetének botrányai éppenséggel

a „Függetlenség"

meginditásakor merültek

föl.

Egész bnhal-

mazat. Záloglevelek sikkasztása, hamisitás, csalás, lopás és

életet

lapot.

váltíikozva fordultak

el

ez intézet vezetésében.

onnan kiáradt, régóta kezdték

A

együtt

bzt, mely

érezni, hiszen uzsoríísokhoz jártak

mindenfelé, hogy a korhogyan markolnak minden biztosíték és fedezet nélkül az intézet pénztárába. Végre is a jégvár összeroppant a déli szél fuvalmára. Ezt a déli szelet a házalni

a

mánynak

,

Suttogták

záloglevelekkel.

a tönk szélén álló emberei

Függetlenség-' fújta az intézetre.

A

gatni a „kényes ügyet".

A

többi lap

nem merte

boly-

,Hont* kivéve, mely csak egy jelen-

téktelenebb munkatársa áital volt érdekelve, valamennyi lap ott

függött

honorárium, fajd,

ki

kölcsön, ki sáp fejében. Hallgattak, mint a siket

ha elmúlt a dörgés Természetes, hogy

Nem

az intézet igazgatójának, a horgán. Ki

Végh Ignáeznak,

a

ideje.

.Függetlenség"

nem kiméit

senkit.

kimélte a botrányos tervekbe botrányosan beleegyez levél-

nek mágnás a sajtót,

iróját,

melytl

nem kimélte e perez

Tisza nemes testreit,

szigetelte

függetlenül, de a leggyülölködbb

el,

és

nem kimélte

hagyta elszigetelve,

agyarkodásnak,

kiiebb irigykedésnek állandó czéltáblája gyanánt.

a legkislel-

'

lOs

föl

Ennyi szeny, ennyi érdek hogy idéz/e a/t az

kellett

párbajon

versenytéri

b,

niegiúmudáHa

nyilt

Majthényi

lélektanilag

mely

rt.HszeíitközéHt,

golyójába,

h

eii<(etn 1

../

a

.ii«..MM.t

la

hatvani és kerepesi uti zavargásokba kergette. Tisztitotta a^levegöt. A vérnek eredménye megvan a társadalmakra ez a hatása, akár egyesek, akár tíiniegek sebébl patakozzék. B. Majthényi Izidor )iiellett Komjáthy Bélának jutott ki e

Mi

volt az

'"

.

.

.

niiíidig

párbajban a legjelentékenyebb s/erep. len

betílví'l

B Majthényi

sem érintették a támadások. Azt

világon. Egyszer csak beállit. gr. Battyány

Zsigmond,

és

Izidort egyet-

se tudtam, él-e a

Elemér,

Beniczky Gábor társaságában, a

még

Ühtricz

b.

nyolcz

csak

napos szerkesztségbe. Látszik föllépésén, hogy szeretné keresniaz ílríigyet az összeszíSlalkozásra, hogy e okát.

mögé

rejtse

a párbaj

Kaszinóbeli társait azzal hozza oda, hogy legyenek tanúi,

a mint heczet Csakhogy nem

csinál a skriblerrel és szeniök láttára inzultálja.

gyors

keztl

ers

által

fölvert

és

jól

por

számított.

volt

í'iatal

a

szerkesztség,

de

A

kisbirtokosok intézetének lx)trányai

mindjárt

nyakába zúdította a fenyegetések

öklü.

zuhanyát. Töltött pisztoly az íróasztalon, éles kard a szék karjánál, a

még

csak félig berendezett szerkesztség els

kellékei

közé tartoztak. Barátaim a fenyegetések hallatára, rám kényszeritették ez eszközöket; munkatársaim asztaláról sem hiányoztak

a fegyverek. Tollúnk egy volt mindenikünknek, fegyverünk több. mi alapon támadok oly B. Majthényi Izidor megkérdezte gentlemanekre, a kiknek becsületessége eltte kétségen kívül áll. :

— — —

—

Bizonyítékaim alapján!

Szabad kérnem, milyenek Levelek és okmányok.

feleltem én. e

bizonyítékok

?

— —

Kétségbevonom e levelek hitelét gr. Festetich Pálra nézve.. Itt van sajátkez levele. Megnézték mind a négyen. B. Üchtrícz mohón futotta át a sorokat

A

s

oda szólt

:

„Ismerem, ez a Pali

írása.

helyzet kritikussá vált. B. Majthényi Izidor szentül hitte,

hogy csnpán másolatban bírom a

leveleket. Innen

dulni a heczre. Szóváltásunk alatt

azonban a nyomdából markos

kerékhajtók adták egymásnak

a

kilincset.

talaiktól felállva várták a fejleményeket

:

akart

kiin-

Munkatársaim asz-

én készen arra, hogy

;

109 inzultusra

a legcsekélyebb

körülmények sel

bogy

távozni,

meg válogatását nem

s

E a

sért

remélte volna támadásai czéltábláinak". Mire én

„Ennek megbirálása választóim

azt feleltem: ség,

fegyvert használok. Majthényi, ily tanácsosabbnak látta azzal a megjegyzés»egy országgylési képviseltl gondosabb

folytán,

és a

nagyközön-

a báró ur hatásköréhez tartozik.^

jelenet után

kaptam én

mely

levelet,

Majthényi Izidor aláirásával

b.

Üchtricz

b.

beismerése

és

Majthényi

b.

látható meglepetése daczára, ürügyet kovácsol, hogy megsértsen és azzal fejezi

be a sértést,

becsület legkisebb szikrája", V^ilágos volt

elttem

is,

Gyula

„ha V^erhovay

tlem

e

sorokért

barátaim eltt

is,

úrban

elégtételt

hogy

itt b.

nem

•thényi Izidor, kinek az egész ügyhöz semmiféle köze

ernek

erejével párbajt akar. Biztos kezével

akart

a

él

kér.

Majvolt,

végezni ve-

lem, látszólag a kaszinó, tényleg Tisza érdekében.

Barátaim kifogástalan gentlemanekkel értekezlet tárgyává Sándor ezredes elnöklete alatt gyl-

tették HZ ügyet. Gr. Teleki

tek össze mintegy tizenketten. Ott voltak a többi közt

egyike

Albert,

dönt

volt

a szava.

Hermán

Árpád,

Komjáthy

azoknak,

Béla,

Ott

Ottó,

kiknek voltak

párbajOgyekben Özalay

Hentaller Lajos,

Imre,

b.

Németh

irányadó és

Mednyánszky

Hojtsy Pál,

s

kit a Tisza Lajos kir. biztos mellett

ott volt

betöltött

kormánybiztosi tisztbl, külön távirati értesitéssel kértem

meg

a feljövetelre.

Az

értekezlet rövid

Majthényi

Izidortól

eszmecsere

után

kérni. Kifejtették elhatározásuk indokait

dották,

megsznt

sértés lenni, mihelyest

fortély lyal, illetéktelenül, tatik

feltolakodni, letét ii

mig

az,

b.

elégtételt

A sértés, ugy mongentelmanhez nem ill

is.

más ügyében, más másnak ügyében

senki sincs jogosítva

;

hogy

kimondotta,

sem jogom, sem kötelességem

helyett erszakolbiróul és

lovagul

a kiért feltolakodott, képes a saját becsü-

megvédeni, ha mindjárt

nem

tudja,

vagy nem akarja

beavatkozás más ügyébe, másnak becsületéért, magában

is

sem

lévén lovagias, az elégtételadásnak vagy vevésnek annál kevésbe lehet helye, mert b. Majthényi

vén, sértése

ben esik,

is

nem

fellépése

spadasini [jelleg

esik lovagias elégtétel alá; a föllépés

le-

külön-

a sajtó függetlensége ellen irányul, hasonló elbánás alá

mint a pozsonyi országgylés szólásszabadsága ellen bécsi

110

viv mesterek

által intézett

merénylet;

az egyedül megengedhet és levelét és átadni

t

helyes

b,

Majthényival Mzemben közzétenni

elégtételvevés,

a közönség megvetésének.

Ez volt az egyhangú megiílltipodás. Megköszöntem, de nyomban kijelentettem, hogy niégi.s provokálni fogom b. Maj tényit. Egyhangú megállapodásukkal föl vagyok mentve, hogy &

laptain megjentekért

ményeiért

rám erszakolt párbajt

vagy ennek következMint szerkeszt visszautasitom a

elégtételt adjak,

kérjek.

elégtételt

és fentartom a lapban elmondottakat az

szemben de melyekben az én becsflletemet érinti, kérek azokért a szavakért, és veszek elégtételt. Egyúttal kijelentettem, hogy a párbajt, a lovagiasság szabályai ellenére, kierszakoltnak tartván, nem összes sért és vádoló

kifejezésekkel, mindenkivel

«rzem magamat kötelezve az szokásos

módon

hallgatni,

elégtétel

hanem

azt

;

ügyének tárgyalásáról a minden részletével elre

hozom és segédeimet is megbízom, hogy b. Majthényit nevemben provokálva, adják tudtára, mi a véleményilvánosságra

nyem felle

E jaival,

és eljárása fell.

kijelentésem után szóba ereszkedvén

tag-

értekezlet

az

megtudtam, hogy a határozatot egyhangúlag hozták ugyan,

is belenyugodott Komjáthy Béla volt más nézeten, de «gyhangu meghozatalába. A párbaj lefolyása ismeretes. Két körülmény azonban nem kellleg, vagy túlozva ismeretes. Az egyik körülmény, hogy

<ísak

nem

tartották

meg

lyokkal tzte ki

a

nyeglén hajtották

a párbajnak azt a föltételét, mely új piszto-

megvivást.

hiba és mulasztás, mely, ha

a

végzetet.

B.

A

másik körülmény

végre a pisztolyok sorsolását.

Majthényi

nem

is

segéde,

az,

hogy

Mindkett

oly

hivta ki, de elmozditotta

Üchtricz

Zsigmond

báró,

a

helyszinén a Battyányi-féle használt pisztolyok elhozásáért azzal

mentegetdzött, hogy Kimernél nem voltak

j

pisztolyok kész-

Komjáthy Béla meg azzal védte életbiztositó pisztolyainak elhozatalát, hogy „jó az elrelátás, hátha nem kerülnek új pisztolyok.* Csakugyan nem kerültek, s igy a Battyányié mellett, letben.

az

pisztolyai

is

sorsolás alá jutottak.

sem

A

sorsolásnál

nem

eléggé

hogy adja mindenik párbajozó fél becsületszavát, hogy sohasem ltt a Battyányi pisztolyaival, a melyeknek javára a*koczka dlt. Azért pontosan jártak

el,

s

a felhivás

volt

korrekt,

111

nem volt korrekt, mert becsületszavunkat adtuk ugyan, hogy nem lttünk a pisztolyokkal, a mi igaz is, de én nekem senki nem súgta meg, tapasztalásból sem tudhattam, hogy azok kitn hordásu czéllöv pisztolyok. Annak is, a ki csak néhányszor ltt is czélba életében és nem gyakorolta magát oly sürün, mint én ez idben, elég tudnia, hogy kitnk a kezében lev pisztolyok, s azonnal más szemmel veszi czélba a végzetet. Én nem tudtam, hogy a pisztolyok oly „pompásan" hordanak, életbiztonsági

párbaj

-

Majthényi czélozott és ltt.

cs is

között,

azt hittem szokásos

Lttem, de nem czéloztam. Golyója átfúródott a nyel és légzö

mordályok.

magakadt a kulcscsont

és

lapoczkacsont között, most

hordozom, a mint lassankint száll, szivem fölött. Nem teszem föl, nem szabad föltennem, hogy a mulasztás

hibáján kivl bármiféle czélzatosság szerepelhetett volna ez eset-

ben Komjáthynál. Egyébiránt, ha tudom is. hogy czélzatos gonoszsággal hág utamba, még akkor sem változtathatok helyzetemen.

Nem

A

„gyáva" szót

viseltem

el,

el

nem

lések alapján, az „Isten

volna

viseltem

Kászouyi

bár

tiz

életért sem.

Dániel, kaszinói bizalmas köz-

nevében* óvott, ne rohanjak a halálba,

mert a kaszinóban biztosra veszik agyonl vetésemet.

Komjáthy

Béla

szerepkörében

mulasztás a nevezetes, hanem

nem

a

szabálytalanság

és

hogy pályám eddig leirt ivének csomópontjain háromszor volt alkotó eleme, vagy közvetlen tényezje, a rám mért halálos csapásoknak. E párbaj volt az els csomópont. A másik csomópont az eszlári per alatt gubanczosodott össze. Ennél a pontnál már nem osztályokkal, hanem a az,

fanatizmus, a pénz, a hatalom, a világuralmi

A

keinek ármádiáival állottam szemközt. gált kormány, az izraelita

iroda

által

fajtörekvés érde-

pénzpiacz

dirigált

által

diri-

fügyészség, a

részvényesek, bankok és bankárok által dirigált sajtó, a bankók által dirigált orvosi és

ügyvédi szakvélemény: az érdek, a bosszú,

düh minden démonát nekem uszitották. Annyi érdek, annyi szenvedély darázsfészkének megbolygatása, annyi hatalmas kéz megtámadása, lélektanilag kellett, hogy fölidézze a halálos összeütközést. Itt már nem a mágnás kaszia

nóval,

talmi

hanem az tényezk

ütköztem

.alliance israelite* óriás

össze. Itt

hálózatába

lelkiismeretlenségével

már nem

a katonai

és

font

világha-

óriás

státus lovagias

erivel szabá-

!

1

IJ

lyai

huztiík

meg

az

üsszeUtközéM

hanem a

vonalait,

váltók éa megfizetett szolgálatok lánczolatáha

kifi/ei«tt

v»'rt er/>k,

iii<

ket uz eladósodott ország aranyjárudék miniszterei, e papirnia<

nagyságok támogattak.

már változott a

Itt

A

jelmezek, változtak a szereplk.

kaszinó

szin,

változtak a

ltt párhajban,

u

katonaság perelt törvényesen, öltek es vagdaltak a lovagiassáj/ és becsület korlátai között;

maguk módja

u zsidóság és zsoldosai ellenben u

szerint: erkölcstelenül, orvvul és gazul.

Komjáthy

Béla, a ki személyi, házi és lapkiadási dolgai nüit

legapróbb ízig ismerte, a ki a csángó-hajsza rugóit tudta, a a hajsza

els

visszaverésén, a meglepetés

együtt tanácskozott: ez a Komjáthy

ki

pillanataiban, velem

Béla mégis az érdekek és

maga mérte

zsoldosok galádul elkészített rohamánál

a második

Huszonnégy óra alatt felmondta a „Függetlenség" kauczióját, mely az birtokaira volt betáblázva. Evek ismeretsége és barátsága annyi hatással sem voltak rá, liogy legalább sirulomházi idt engedjen. Egyszerre egy csapással sietett a roham élére állani, sietett a gaz merénylet hseként az els követ rám dobni az akasztófa alatt. halálos csapást rám.

Nem Engem

haltam meg a golyótól nem haltam meg e csapástól. megmentett egy beteg ember felette meg összecsapott ;

;

a választási áradat.

angyala véste vesebb volt

:

ajtajára,

annak

s

mikor fölemelkedett, a halál

holttestén

át,

a ki neki

legked-

mementó móri.

Már nem jelenetet,

Megbukott,

emlékezik. Kitörölte ö régen emlékezetébl azt a

mely a kassai toaszt

hozzá vezetett.

Els rend

En körülnéztem

fölött irott felségsértési

a párton és a legkevésbé ismert

tort választottam

peremben

kriminalisták ajánlkoztak a védelemre.

ügyvédemül. Valóságos

fiatal

próká-

istenkisértésnek

tar-

tották e lépésemet, Kállay Ödönhöz, mint nagybátyjához, fordul-

tam,

hogy hozzon

idk

eljogokat

pig,

hazafias a legfutóbb

vele össze. Kállay

és vért

áldozó

Ödön, egy oszlop a 48-a8

férfiai

gondolatáig,

közül,

nemes tettl

tal-

merésznek találta esz-

mémet.

—

Már Gyula öcsém,

az

gyereket, de az ügy országos,

nem járja. En szeretem a Béla nem termett még arra. Válasz-

szon csak mást védül.

—

Megmaradok, Ödön bátyám, elhatározásom

mellett.

Vagy

113 olyan

lesz

hangulat az

a

nyáért mentenek

ugy

is,

föl

;

mindegy,

is

közt, hogy a czikk irávagy olyan, hogy a czikkért ítélnek el, igy

esküdtek

akárki

lesz

A

védm.

a

hangulat

határozottan fölmentésemnek kedvez, hadd tnjék föl egy

l

most fiatal

a védelemben.

Az öreg aztán utczákon hogy szeretetének melege, zett, r'ám

is

át vezetgetve kapaczitált,

de ugy,

irányomban mindig megri-

melyet

de látszott, hogy örül unokaöcscse szerep-

ömlött,

lésének.

Együtt készítettük után, befejez

a védbeszédet,

el

tlfogatásom

ki. Komjáthy Komjáthy nevét az akkori idk

részében .jóakaratú kezek csiszoltak

az esküdtszék fölmentett.

vt'dett,

lu.-.v.i

lázában egy nap alatt ismerték mindenütt.

Ez volt az els csapás, a mit én rámértem. Ettl kezdve önzetlennek látszó barátság kötött bennünket össze. Tiszához és gárdatisztjeihez való mind bensbb viszonya feltnt, de egy esetet kivéve, mikor levélben feLszólitott, hogy kíméljem Tiszát, nem nyugtalanított. A párt tagjai közíitt azonban sok érdes megjegyzésre adott alkalmat. Közbe kitört a szegedi árviz. Eu már napok eltt a hely,./inén

voltam.

A

kormánybiztosok

a fispán, a fispán és a

és

hatóság közötti szakadatlan konfliktusokban igen sürün voltam közvetít. Egyetlen voltam a képviselk közül, ki a régi város-

házán Lukács György államtitkárral, mint rendkívüli kormánybiztossal,

Herrich

Kende

Kanut

miniszteri

szeged

-

sövényházi

kormánybiztossal,

tanácsossal, Dani fispánnal, Pálfty polgár-

mesterrel, együtt virrasztottuk át az éjt a csolnak nélkül maradt

városháza polgármesteri szöglettermében. Hajnalban megpróbálták

oda szólítani az arra tévedt csolnakosokat. Azok átkokat szórva emelték

föl ökleiket:

„Fúljatok

meg

kutyák, legalább

nem

kell

agyon ütnünk mindnyájatokat I" Hiába vetették sorban a latba tekintélyöket. Már ez akkor az épületroncsokat, bútorokat és

Ekkor én mentem szitkokkal fogadtak. „Hohó! nem

hullákat úsztató ár mocskos habjaiba veszett. az ablakhoz. Eleinte

nekem

engem is nem vagyok én semmiféle

szól az atyafiak,

potentát,"

—

szólottam és megneveztem magamat. Rögtön ajánlkoztak, hogy ;i

lépcsházba állanak

azok

közül

és

itt

a

csolnakkal.

a czifra

czimek

és

Hanem

kikötötték, hogy káromkodások csak ugy

114-

onilottak,

ho/z/uk

nc>

vagy

bílntanya,

egyei

ki

liadd

veszszenek

a mint láthatja képvisel ur, a mi hutónági funkiión-

fordult:

,.Itt,

kat

engedelmességgel

az

Én mint

tehet.

a

mit

hadd ömöljék rájuk az a éhen. LukácH György feU-i

sem.

kormány

a

vegye

tehet,

egy fitt

mosta

el

mintha

ugy,

önre

ön mehet és

a viz,

biztosa kérem, tegyen

meg

ruháztam

helyettei

volna

ílt

;i

hatalmamat."

Nem tudom rl,

lesz-e kedvem és alkalmam ez árviz réwfleteínálam lev okmányok alapján, megirni olyan dolgokat,

a

melyek az árviz betörésére és a mentési viszonyokra vetnének világot, és elmondanának egyet-mást gr. Szapáry Gyula, majd Tisza Kálmán és végül a király megérkezésének történetéhe

Most a

a kötet terjedelme lehetetlenné teszi,

mirl

szeretnék.

E

tárgynál

is

hogy mindarról

irjak,

elég tehát, ha megemlítem, hogy

a rekonstrukczi keresztíllvitelére kinevezett királyi biztos Tisza

Kálmán nekem is felajánlott egy kormán\ Megköszöntem a figyelmet, de exponált helyzetemre való tekintettel, m«'ly nem tfíri a legkisebl> Lajos

Tisza

mellé,

biztosi

meghajlást

tanácsban.

a

állást

legkisebb

és

gyöngeséget,

Megkérdezték, kit óhajtanék részérl.

En Komjáthy

elfogadta.

magam

elhárítottam

a

tiszt*

helyett a függetlenségi párt

Bélát ajánlottam.

Kinevezték.

Rekonstruálta a

zsirt<íl

cseppeg

állást zsebébe.

Ez volt a második csapás, a mii en Komjáthyra mért'-m. Mértem én rá harmadik és negyedik ilyen csapást is. A harmadikat a kun-szent-mártoni kerületben, a hova a táviratok és levelek egymás után röpülve hittak meg a három hétig egy húzómban tartott kortes utamból. Kérdezze meg kun-szent-mártoni fkorteseitól, ez éló tanuktól, hogy égett-e TJcalegon, s a viszonyok alakulásai folytán, melyek szavamnak súlyt adtak, tettem-e

De

mandátuma érdekében valamit? hát régen volt, rá foghatja, hogy

nem

mikor Olay Lajos két „nagyköveti" küldetésben járt el nálam az emlékezhet

volt

régen,

kez

szavakkal állitott be:

—

ismert,

Béla

tiszteletével

sajnálja,

hamarkodta

rá,

a

Bezzeg nem

nevében. Követ-

mindig gavallér embernek

jöttem,

hogy a nyomás

igaz.

testi-lelki barátja

alatt,

kauczió-visszavonás

mely rá nehezedett,

dolgát.

De

el-

számit nagy-

115 lelküségedre

alkalmával

Ez

barátságodra,

régi

és

nem

Karczagon

a

hogy

karczagi választás

a

fogod megtámadni és ellenfelének pártját fogni. elrendelt

idszaki

választás

alkalmával

Jogom volt köztük küzdelemben. Néhány szóval

Függetlenségi állott vele szemben.

történt.

hogy

választani,

támogassak a

"kit

kitártam a keserséget, mit leljárása fölött éreztem, de az engesz-

tel szavak végre is fölolvasztottak, megizentem neki: „Jól van, ne mondja, hogy bosszúálló vagyok, semleges leszek," Az is maradtam. Komjáthy a nagy vesztegetések árán is, csak néhány szavazattal gyzött.

Ez

volt a negyedik

csapás, a mit én

Konijáthyra mértem.

A

pedig tovább haláképviselházban erre kibékültünk, szott a közélet zavarosában. Megvámoltatta a kormánypártot, felhasználta a függetlenségi pártot és azalatt hálójában tartotta a drága aranyhalat Berele Hayt,

^Nem delmet,

hiszed, mily kevésért

is

—

—

hogy ennyiért

Én beszéltek

elkeli,

még meg

azt

is

hittem.

viszonyt,

i>fia

„nagyköveti"

a vé-

kül-

kezdtem

Bár

hogy miket

emlékezni,

péuzmanipulácziiról a megyei tisztviselk

mely

Szathmárban tavaly magyarázták

Szabolcsban.

tagjai

többet mondottak a

n,

mindössze négyezer forintért. Elég bolond

zsentri

a

uv.

elvállalta."

fiatalkori s

••!

hozzám Olay Lajos, másik

szólt

detése alkalmával, volt,

\;iii;uiii

szavahihet emberek. Ok közte

és

Berele

Hay közt

fenforgott.

Fiatal korában kizárták a társaságokból, Szabolcsban és Szathmárban, mert barátain uzsoráskodott, a mi akkor hallatlan dolog volt.

Ez magyarázza meg, miért

ki uzsorások pénzét uzsorával

végül,

katonai

védenie

És

ez

Berele

Hayt,

magyarázza meg

szuronyok, jegyzkönyv-

kellett

neki

a

jograblás

árán

képviselvé lenni

miért

hamisitás,

kellett

forgatja.

Czegléden,

miért

kellett a karczagi helyett, nyolczszáz polgár monstre-tiltakozása

daczára, megtartani azt választást

megelz

a

napon

czeglédi

mandátumot, a melyrl a

következ

szavakkal

nyilatkozott

Tudom, hogy Verhovay Gyula pártjával szemben számba nem vehet kisebbségem van, de azért mégis én viszem el holnap a mandátumot Czeg-

Lukács Gyula eltt a függetlenségi körben

:

,

lédrl.-

Ez

volt

ft

harmadik csomópont, melynél a harmadik csapást 8*

110

mérte

A rám

rám.

mint inkább az

mért

nem annyira

csapásoknál

a

csapáür

hogy barátaimat oly rowzul tudtam megválas/tuni. 8 ha már emberismeretem oly gyarló volt, legalább közelemben élt volna az Aeneis bvésze, a ki „a mérges fog» viperákat és méreg-lehel hydrákat dalával álomba ringatja". fájt,

Köríllöttem folytonosan gyakorolhatta volna mehterségét. Talán neki sikerült volna megs/eliditenie azt a tusakodást, mely Her-

mán, Hojtsy tem,

fölíitt

)i

mig én

és Hentullcr közt, folyt,

halálos betegen

Nem

legény a csárdában.

ki u

akkor megérnem a tusa végéül, hogy Hermán

mely

lensége,

akkora,

mint

tudománya,

melynek visszatartására szavát udta,

de

kinyomatott, rám háritotta a felelKséget

feküd-

kellett volna

alamnszi lelket-

egy

nyiUtkozatbun,

tlem

távozva

mégis

azokért a garázdasá-

alatt a lapban ztek. Nem volt hogy felgyógyulásom után kevesebb elfizetvel vettem át a lapot, mint volt betegségem eltt, hanem engem a még betei*>^n fekv embert ráadájíul meg is mart. Bizony annak a viperákat altató bvésznek sok dolga akadt volna akkor is köríllöttem, mikor Hojtsy Pál, Somogyban való-

gokért, melyeket betegségem tlég,

alatt, Tisza Kálmán meggyilkolására izgatott, és otrombán nyers meseutánzatokkal a legizléstelenebb fölségsértési czik-

idzésem keket

Barátságos

irta.

kézszoritással

a „visszontlátásig" szülföldjére, a

egy hét leforgása

alatt

ugrott

e

el

ezikkek

honnan elég arczátlan

ugy nyilatkozni az

„

után volt

Egyetértés *-ben^

hogy a , Függetlenség" ers irmodora miatt vált ki ennek szerkesztségébl. Megvált a kenyér miatt, melyet C^ávolszkytól kialkudott. Megmart az alkalomszerség elvei alapján, mint igazi modern fráter, ki a czeglédi tojástáncztól neki vadulva, oly nagylelk volt falusi zsidajával társaságban orgyilkost bérelni, hogy leüssÖQ a ki. mert nem volt választó, csak a kormány kegyelmébl hagyatott meg képviseli megbizó lefele ;

birtokában

;

a ki a koronauradalomban

dékot szavaztatna

nemzet

által

;

meg

a királyi ház jegyben járó leányának a

a ki a bukófélben

bika gyanánt ökleli, hogy

szül

új

és

sápot.

tíj

kormánynál

akarván halászni, aján-

a

lev kormányt

álarczozott vad

politikai láthatáron

biztositsa agyarai számára

feltnni az

uj

ké-

kegyet

11

Hogvne volna jogom megvetni

az ily csillagok

uián

kap-

uzat rugó betyárságot.

Hogyne nézhetném

le

mellette a nagyzási hóbort

ama

kari-

katúráját, kit az irály elemeiben való járatlansága daczára az általam irott és „Hentaller Lajos*^ név alatt közölt czikkekkel

dédelgettem, palléroztam. Igen

!

az én

bnöm,

az én nagy btiuöra,

hogy szarvat kölcsönöztem a ficzánkodásuak. Ennek köszönhettem, hogy az irálytani „abc" elsajátítása után els dolga volt, zsidó zsoldban lapot indítani ellenem, majd onnan átcsapni antiszemita laphoz, egyszer írni együgyüségeket zsidóbarát szel-

lemben, másszor

írni

ostobaságokat zsidóellenes szellemben.

D»*

Ennyi bett sok vesztegetni az oly mániákus írói viszketegre, melynek nincs veleje, de vannak nagy vizlecaapolásai. Hisz fogadást rá, hogy a ki ugy firkantgatja oda rendkívüli czim gyanánt a „volt országgylési képvisel" czimet, akár az oláh czigányasszony bigyesztgeti nyakára az vegkalárist az boldog lesz, hogy a megmart ember ennyi tért áldozott

még sem

!

:

e

könyvben a tintateknöcznek. Klaszikus kor, klaszikus eszmékkel,

mékkel

kellett

ahoz,

lovagkor lovagias esz-

hogy a barátság erény legyen, melyet pocsolyás medrökkel csak

istenek oltalmaznak. Fekélyes korok

hüllket termelik. Várromok közt a zöld borostyán si múltról, a mérges skorpió a jelenrl regél. Posványban gázoltam, rá

a,

bukkanom a hüllkre; romok közt bukkanom a skorpiókra. kellett

jártam,

rá

kellett

;

Országházi

nihil.

,Neni válik a vér viz/é; meglátjátok, lio^y csalja m»'g Tisza mögé az egész nemzet." Ez alatt á

a németet, csak álljon háta

187-iki választáson- Gyöngyélet volt

jelszó alatt korteskedtek az ez.

Deákpártiak; vacsorapártiak beletördtek a dolgok uj rend-

jébe.

Több

az, aprit

volt a száj, több lett a kanál.

nekik bven, ha apritják

meg

is.

De

áldott jó ország

Eleinte

féltékenykedtek

hogy komolyan veszik a pénzügyek rendezésének fogadalmát. Oda se néztek neki. Emelték az adókat, fabrikálták az uj hivatalokat. Mert nemcsak az igaz

egymásra,

attól is tartottak,

ám, hogy a kinek az Isten hivatalt ad, észt is ad hozzá, hanem az is igaz, hogy hivatalt nem az Isten, hanem a miniszter osztogat. Istent félni, a miniszternek engedelmeskedni szokás. Akkor aztán minden ugy van legjobban, a mint van. Káromkodik ugyan a bugris, hogy a betevt is elszedik elle a végrehajtók, de annál magasztalbbau szól a kormányok legjobbikáról az, a is, marad is. „Megnyúznak, éhezem", hangzik a tömegbl. „Nincs több ilyen zseni, mint a kegyelmes ur, a botból is pénzt facsar", zengedez a pártkórus. Már az igaz, hogy a kegyelmes urnák a

kinek jut

szipolyai jobban értik a mesterségüket, mint a filoxera. Kisziv-

ják a venyigét, mikor

még

aztán dézsmát hagynak

kilopózzák czáros

a

szllö. egyenes adó és dézsma által

már

gazdának, mikor

italmérési és regaleváltsági dijak

homoki bor

bor,

fejében.

tási illeték, hol a hordó,

még ráadásnak

a fuvar,

a házbéradó,

hol a jövedelmi és fogyasztási adók özöne?

végül

két krajezárt

fizet öt krajczárt fogyasztási,

italmérési adó czimén. Hol van

s

Ot kraj-

a

korcsmatar-

a korcsmabér,

Az úrbér

ják megsznt, nincsenek jobbágyok. Szent szabadság

azt I

mond-

de vissza-

119 kivíínkozol a robotos

világba,

a

hol

„legkegyetlenebb

a

desúr" se botozhatott ki verejtékedbl többet,

miut a

föl-

tízedet.

azt mondani, hogy nem jól foly az ország Annak ha jól viseli magát, s mint ellenzéki nem harap", megengedik, hogy itt is, ott is

Csakhogy ki meri

A

sora. is

ke'pvisel ?

csak „ugat, de

kalászokat tarlózhasson. Egyiket lekenyerezik azzal, hogy hiva-

Másiknak sutyomos konczot dobnak, mint a szakácsné szokta baka szeretjének. Harmadiknak rováson tartják, hogy ne nagyon feszengjen, valamely bibijét. Ez zsiros csdöket, gazdagon csörgedez pereket; amaz csöndes igazgató tanácsosságot kap. Olyan is van, akár hány, kiijek az is szerencse, ha komolyan nem háborgattalba teszik valakiét, a ki ezért viszonszolgál.

ják kerületében és kijár neki

az

utalvány

5

az

frt

25

kraj-

czárra naponkint. Irányi hallgatag paktumot köt, hogy másutt

nem

kormány vizeit a kerületekben, csak az Ugrón Gábor nyilt paktumot köt Erdélyben, leköt magának és barátjának két mandátumot, a fogja zavarni a

övét se kavarják Békésben.

k.

többit üsse

Ezek a szegényebb ellenzéki „ragadmányok". Erkölcsi rugójuk, hogy ugy sem levén nyilt választási harczbau megbuktatható a kormány, legczélszerübb félig jobb, félig bal lábra helyezkedni velk. Opponálni muszáj, mert annyi aranyhidat vertek már a vadházasságok klubja felé, a pártájukat megunt agg szüzek számára, hogy a nagy szájú közvélemény újjal mutogatna rájuk, és szajhák

nem kimélné

a durva

jelzt:

„a

szajhák,

a

!"

Próbálni próbálták az átillanást. Ki ne emlékeznék azokra az

úttör

kísérletekre, melyeket a delegáczióba való

élére állításával

tettek

?

bemenetel

Erdély kincskeresi értekezlet tárgyául

tzték ki a Szikszaybau a hidverést. Hanem hát, míg rt állhattam a , Függetlenségben a klubban és a házban, kérlelhet•*,

megtámadtam a fészkeldést. Kárát vallottam

lenül vül,

mert alattomos

és nyilt

ellenségemmé

lett

kétségkí-

valamennyi eladó

lány a függetlenségi körben. Ellenségem lett a mérsékelt ellenzék, a

mely az áthidalást bevezetnek tartotta az

rodáshoz és

az így összekevert

és

habarék' pártot,

új összehabaúj

konfúziók

Helyzetem így ln elszigetelve a parpártok között. A gylölet vakságát, melylyel irán-

segélyével, a hatalomhoz.

lamentben

,

l'iO

V I.M'I

litlll

1

r|,lt;K^

jt

iiiii-ii

11

íjilív O.'III

niezte oly kirívóan, mint a/

ill |i)i

I

it III

>i'IIlllll

,

>''II1

J'-|l''-

tény, hogy a fílggetlenségi körbl,

Ji

mikor az ott folyó ármányok, habarodúsi tünetek, programmrálmiatt, az 1881-iki országgylés kezdetén be nem

toztatások

iratkoztam, önkényes határozattal kizártuk. valakit oly körhi, melybe be féle

czimen tagja nem

Hogy

Hallatlan

Kizárni

!

melynek semmi-

iratkozott,

volt.

cselvetk

apró

ez

nem

ung^

e>>

iimjuiutN

«iiim,.n

nip/rj--

mely a benne lappangó czélok

párti és Tisza fuzionália müvét,

erkölcstelensége és vészthozó volta daczára, nagy szabású

utánozni törekedtek,

már

majom vagy

H mint a

boszantó

volt,

borotválkozik, hogy

utánozza

gaz-

nevetséges,

vagy mert uz inastól porozni

dáját,

megy

pálczával neki

volt,

vagy

az vagy

látta a

sznyegeket, porozó

a kristályedényeknek.

Vannak, a kik a fészkeldés és majmolás e jelenségeinél rámutatnak a történelemre. Korszakok erénye a korszak férfiaira bélyegét korszakok bílnét a korszakok is rányomja az erény férfiai teszik általánossá. Hsi korszakokban nincs gyáva, jól;

emberek közt van elég, regementjébe

lehet az

vaság

idegbajos

császárok

is

kit természet és nevelés a

gyá-

Eszmék korszakában a noha a szabad leveg az ud-

taszít.

eszmékért lelkesülnek,

varok dohos légkörét képes legnehezebben kiszellztetni. vihar

Francziaországot tüz és

midn minden

korszaktól,

tisztították

meg

A

kott a szélraalomharczokban és pénzváltó házakon.

korszakunkban

tani

Nagy eszmék, nagy gazdagodni munka jel,

divat

a

frondr

nemes, minden igaz, míndeu jó elbués

jelleg a

majmolás

és

mi

mos-

szédelgés.

czélok hiányában, aratni vetés nélkül,

meg-

henyén kevés gonddal, sok kéjhatalom saját hatalmának bizton-

nélkül, élni

uralja az erkölcsöket.

A

sága, a kényelmes és kéjes uralkodhatás okából két részre osztja

a társadalmat

:

henyékre és dolgosokra. Eleinte alig észrevehet

kormányzása óta mindinkább élesen domhirdeti, mert ez veszélyes volna, hogy gazdasági politikájában Proudhonnak, a közgazda-

volt a felosztás; Tisza

borul

ki.

pénzügyi

A kormány nem és

sági viszásságok legzseniálisabb bírálójának az álláspontjára he-

lyezkedik. lopás",

Proudhon nézet gyanánt

Tisza

végrehajtja.

fejezte

Konfiskálja

a

ki,

hogy „a tulajdon

tulajdont

mindenféle

alakjában. Házat és birtokot gyakori adás ve vés, gyakori

örök-

121 az adók és illetékek töiuege

lés által

ugy agyon nvom, hogv a

család csupán risszaváltója és birlalja

maradványainak

zépkor

árán

papírok

rósz

rendezése

konfiskáljanak

si

csak

annyi

A

tulajdonának.

czim

annyi

és

kö-

ürügy, hocy

és

megélhe-

Az állam kommunizmusa mindent felölel envves karmaival, mindent elragad, mindent elnyel, hogv a börzén halforrást.

tési

mozódjanak össze a tenger adóssági, a

tenger

konyerzionális

papírok.

utópiájában

Pliito az

szükséges

rósz

azt

vitatta,

hogy

a

rabszolgaság

az államszervezetben, mert lehetvé teszi,

a polgárok fölmentetvén

minden munkától

gondtól,

és

hogy

a köz-

ügyeknek élhessenek. Plató nem gondolta, hogy olyan államszervezetet is fognak valaha mködtetni, melynél a polgárokat felruházzák bizonyos jogokkal, de ennek fejében a henyék

A

kahada milliókat gyjt rakásra.

polgár kap jogokat,

sás-

hason-

lókat ahoz a fakardhoz, melyet gyermekeknek adnak játékszerül,

hogy sem magukat, sem másokat meg ne vághassanak, a csecsebecsének fejeben izzadják a míliiardnyi matait.

Hányan tollasodnak meg azokból

víziókból,

a két perczenteti pro-

? Hány pénzügymibrzemanöverekbl ? Wahrmann

melyek a kölcsönök után járnak

niszter rendezte zilált viszonyait és

s ennek adósságok ka-

Falk irányadó szereplk annál a kormánynál, mely örökösen

a pénzpiaczra szorul.

Hogy

Mi kifogásuk lehetne a kormány ellen?

ne tartanák nélkülözhetetlennek Tisza Kálmánt, mikor az

adózás

óriás

részére

tonos pénzmveletei,

mint

különféle alkatrészeivel

gépezete,

mind Rothschild

és

csavaraival,

mködik. Mi más Magyarország,

adósságaínak és

foly-

kamatainak szaporodása

ami a keletindiai társaságnak volt India, a mi a londoni cyti falánk czápáinak volt Amerika. Tisza ex-

folytán,

az,

cellencziája az neki, a

mi Indiában

és

Amerikában

volt a kor-

mányzó. Kényúr a maga hatáskörében, tág hatalommal a gyar-

mat függésben tartására nézve, de kevés vagy semmi felelsséggel azon kívül, hogy a gyarmattartó hitelszövetkezetnek pontosan beváltsák félévenkínt a szelvényeit. Törik-szakad, ez a

f, a többi áll

jux,

komédia, szemfényvesztés. Pénzt

tulajdonkép az admínisztráczíó.

A

sajtolni,

ebbl

pénzt pedig fölveszi Roth-

schild és a csoportja.

Csodálható-e,

hogy ragadós

lesz

könny

szerrel pénzt sze-

122

Meg sem

rezni ?

hozzá

beállít

már

melegszik helyén a pénzügyminiszter,

börzeügynük

a

a

azzal

szemtelenséggel, mely

mint

pénzmiinipuláczió embereit jellemzi és szól hozzá,

«zól
egyikéhez az utóbbi pénzügyminiszterek közül:

—

uram engem még nincs

Excellencziás

Én W.

szerencjiéje ismeri)

D. börzeOgynók vagyok. Teszek egy ajánlutot excellei

czi adnak.

A

miniszter ajkát bigyeszti és tagadó mozdulatot tesz.

—

Ne

meghallgatni.

Tessék

Semmi komisz

ez

süít,

az

én

ha

éljek,

elvem.

Tessék belátása szerint

kúra

szigorúan

is.

ügyeket,

van elég köröm, a melyekre érdemes rá ütni.

nem

ajánlatom

kerül

elbb

s

excel-

kezelni a pénz-

lencziádé

excellencziádnak

bell'

l^sz

Tudom, hogy az

Az

•

semmibe az országnak, de sokat fog hozni

egy-két „permézt" hoz nekem

ia.

Excelieneziád

érdekl hivatalos híreket néhogy részére, természetesen más

tudatja velem a pénzügyet

hány órával

megbíz bennem,

;

nevén, papírokat vásároljak, a többi az én dolgom, excelieneziád

nem

bánja meg. S most ajánlom

hogy átvegyem

magamut

lf(rknzHb'l)i. itt

!»'.sz»'k.

válaszát.

sokára. A miniszter ur épp ugy játszott a mint egykor Lónyai és ugy tollasodott, mint házasodott Kerkápoly. Telekkönyvek, régiek és újabbak, régi és új leltár, igen szabatos áttekintést nyújtanának mennyivel gyarapodott

Átvette

nem

börzén,

és

mennyi nyereség

manu

üti zsebét a sáftnél

osztályos atyafi

Wahr-

truppnak-

A

hogyan találnák ezek rosznak a gazdálkokodást, elviselhetetlennek a terheket, mikor legfölebb a felett panaszkodhatnának, hogy a számtalan financz müvelet szökpatvarba

kútjai túlságos

Avagy

idk

terhes

miatt,

hogy

ki

ott

felföldi

is,

bven

attól

volta,

ugratják rájuk az aranyest. gróftól

a a

és

fispántól

tke megtámadása,

várják a panaszt az a gazdasági válságok

miután idehaza elverte vagyonát, kiment a külföldre, pénzügynöke legyen a kormánynak ? Mennek a szegény

tótok

is,

hogy keressenek

és

küldik

haza az ezreket,

hogy legyen mit az adóvégrehajtónak ismét elszedni. tot"

nem

eresztik,

mert keresni megy, az „uraf

A

„parasz-

eleresztik,

mert

szédelegni megy. Zsandár fogdossa a tótot, hogy a vak és lelketlen kormányzás lekösse tíz krajczáros nyári napszám mellett

12S uzsorások, korcsmárosok, tékozlók zsellérének. Eresztik a léhütöt^

hogy oda kint beváljon ország szégyenének.

A

szegény

mint a méh összegyjti az oezeánon

tót,

tul a

zsarnokoskodó kaptárnak, kiváltja elzálogositott

uiézet, a rablu,

földjét, fölépiti leroskadt házát, iskoláját,

templomát. Hol

talál-

hogy ott keresse a polgár kenyerét, a hol legjobbnak látja? Hol akad ország széles e világon, a hol a Szepességre, Sárosba, Zemplénbe négy év alatt küldött mintegy négy milliónyi pénzért üldözbe vegyék, a ki messze földre jár azt összekuporgatni ? Hol van párja oly kormánynak, mely földönfutóvá tevén egész vidékeket, eltiltsa ket, hogy tenyerökkel egyengessék ki, a mi rombolást a kortok

országot,

hol elvitatnák

a

mány gazdasági

a jogot,

politikája szülföldjükön véghez vitt?

Micsoda nagy veszedelem

gyjtenek Amerikában !

Igaz,

is az, hogy ezek a páriák pénzt hogy megtanulják, mint bánnak a polgárral

nem nagyon

és

lelkesednek

czáros napszámért, mely kevés az élésre, az

az

itthoni

tiz

kraj-

sok a meghalásra, de

sem idehaza nem pumpolják kirl híre járt, hogy nagy sokat dolgozik, szerényen ól. Mvésznek nagy mvész volt. hogy

igaz,

is

meg

a hazát,

vész,

Országos

jsem a külföldön,

financzoperáczióknál

garas nélkül, visszajött

egy adóssággal, no valónak

a

Tisza

várja

Parisban. Elment Az ország gazdagabb lett

segitett

is

millióval.

fél

meg egy

Ezektl hasztalan kolni

m-

mint az a gróf,

Majthényi-apróddal. az

ország,

kormányzását.

hogy ne

Lónyai

találják csó-

alatt

tömérdek

piszok nyert szabad kezet, de ha fele történik annak a piszkos-

ságnak, tiszai

mi

a

most

széles

mederben hömpölyög,

rendszer zsilipjén a végrehajtások áradatával önti ket, az

a

zsilipen a vizek, a börze zsilipjén az adósságok,

adózókat

Csernátouy

Ah

!

:

legalább

is

ki,

mi a kÍ8 az adó-

mint ürgé-

tizszer köpette volna Tisza arczul

által a miniszterelnököt.

De

hiszen

köztudomású,

hirdetik

itt

is,

ott

is,

hogy

Tiszának magának nincs része a „mocskos ficzkók" sáppolitiká-

mondják uton-utfélen, egyes egyedül az a hibája, hogy el nem ejti, a végsig karolja embereit. S ezt annyiszor ismétlik, valahányszor a szennyes tajték dagálya már nem is áradatként, hanem zönként fenyeget. Mikor a király sem hallgathat többé, hanem azt mondja a pénzügyek kezelésére, hogy az

jában. Tiszának,

1

i>i

^(iiHznság", a tollbérenczek eI8/.edik tollaikat úh inoMsák \m],

füstölik tömjénnel

.na^^y urat", ki ÜHzta,

a

csipkebokor, szent, mint

a

Tehet

tízparancsolat.

\7.m'}\

mini az

ég

hogy

róla,

környezetéhen sok a l^ornivahík és sápok embere,

íme

az

uj

kisbirtokosok tesznek el

bárány, ki

ártatlan

fölszedi a világ

aktái a bdnök

földhitelintézetének

Nyaláb számra gyártják

tanúbizonyságot.

bneit

és hordják

mánok

a zálogleveleket. Határtalan nyilt hitelben emésztik föl

vagyonát.

Kézi

zálogul

kilopnak

papírokat

letett

Mindez napnál fényesebben

ott áll

gálat szolgálatért, gondolja

magában

I

lánczolatárol

a

letétbl.

a vizsgálat anyagában. Szola generális

s

öss/.ekuszálják.

megdézsmálják a vizsgálat anyagát, éveken elhuzatják, preszior;

nak

és

édesgetnek. Végre

is

Hgyon csépelik

elposványositják,

" "'lencziája

az ügyet, jó karba, jó hivatalba helyezik

•-••'--

•

kari csatlósait.

Brutus becsületes

ember,

hisz

maga nem

Brutus

lopofct,

Brutus csak fedezte a tolvajok szökését.

A Duna az építmény.

hány a melyeknek magasságából

és Tisza szabályozásánál annyi a visszaélés, a

Czölöpöket vernek be,

ellenr/

elfrészelnek, hogy a lelkiismeretesebb csalást.

Gátakat emelnek

drágán roskadozol). Milliókat zsebelnek náliákat

a

mellett

a vállalkozók.

el

csapnak a «nagy ur" kegyenczei.

tussapparátus a

Rohonczyt

megmozdul,

el

nem

s

dolgokat

rettenetes

észre ne vegye a

falakat építenek méreg-

omlatagon,

Bacha-

Rohonczy lármázik,

majd hogy a nagy igazsága

mivel

Deutsch

-

czég

helyett

földelik.

Brutus becsületes ember, Brutus nem

lát

semmit.

Szeged elúszik, mert a szabályozás, a töltések nagyszerek, tiszta. Hogy fölépitsék, a Tisza-dynastia megy le királyi biztosnak. Tizenkét ezer forint fizecsak nem jön számba egy Tiszánál. Már, hogy jönne, mikor,

minden oly rendes, oly nagybácsija tés

a ki srófi ezimet, elefántos czimert. vacrvont örököl, az a dvnastia trónörököse.

Brutus becsületes ember, Brutus Miniszterelnöki

nem

fizetés és pótlék,

harminczezer forintra rúgnak. Borravalókra Gyulánál, a ki reprezentál,

nagy tke

ki minden költekezés ell kitér.

hall semmit.

pénzügyminiszteri

a

is

fizetés

kevés gr. Andrássv

jókedv adakozónál,

a

125

A

gömbölyeket mosolygott

miniszterelnökségi portás, ki

Andrássy

az

ugy

korszakban,

neki

szomorodott a Tisza kor-

szakban, hogy ve'gre faképnél hagyta a kaput. Krajczárt

megbukik

csak

várakozásba régi

mint azeltt forintot.

most,

annyit

j

Mosolygó

és

kapufélfától:

Dehogy

még jobb id.

jön

és

,

Hisz

Várta,

létére,

Csalánba

Brutus

várta,

Beleunt,

nem

látott

hegy majd belefáradt

savanyu arczczal búcsúzott

nem

üt a

becsületes

a

el

a

mennyk^. ember,

Brutus összekuporgatja a pénzt, de azért csak a dijnok szolgál, Brutus nem üt.

szolgál pénzért.

.'^zebb,

? Van ott egy meglehets épület, mint egy majorság, kastélynak nem kastélv. Nem is ezért,

hanem

azért nevezetes, mert ezért

Voltatok-e Debreczenben

bért

uz épületért az állam

dupla

fizet.

Láttatok-e kataszteri iveket Biharban? Jó mesnézui minél többet. Különösen érdekesek azok az ivek, a

negyvenezer

holdnyi

dynasztikus

melyeken adót vetnek Ki hitte volna,

birtokra.

hogy oly silányak e földek, oly kevés rajtuk az adóteher, mint Magyarország nagybirtokainak egyikén sem. Brutus becsületes ember. Tehet

gyon

mikor bért

róla,

hogy az állam na-

inkább lemikor adót vet ki földjei után a kataszter.' Es még ez az ország panaszkodik, hogy kidl az igából ? Még letagadják, hogy nem boldog az ország, mikor boldog a kormányzás. Fagyról panaszkodnak, mikor a parlamentben szafelbecsüli,

fizet

a házától és annál

nézi,

lonnát piritanak.

Tisza szent és tiszta

t

hivásánál

meri

hajlik a kezök

!

Álljon el, a ki az

vádolni,

ország tetemre-

mert a szenteknek

is

maguk

felé

?

Ennyi bátorsága nincs senkinek. Ördöngösség müve, semmi gyarmatában egy és más a generálisra ragad. Megesett ugyan a molnárral, ki a régi passió-játékokban egyéb, hogy a sápok

a kereszfán

közt azt

is

a

Krisztust

képviselte,

hogy a csúínevek zápora

oda kiáltották neki, hogy: „lisztlopó". Mintha bizony

tehetne valaki arról, hogy liszt között járván, azért

ban.

rátapad.

Hanem

mégis csak ezért a „gnyszóért* haragudott meg legjob-

„Ne lennék csak most Krisztus

majd kiporolnám a hátadat."

—

kiáltott

hevenyén

—

120

Oh! ho^j kiporolnak

nem

palástjában

leuség

m*íí(int az

ünnepelnék

körül minden apoHtol gyarapodik, grófja,

fiiyeniPt

is,

a/

a/t

ha

a/ öiizet-

Antikris/tmit,

ROTÚnyodik, bár

csalc

ft

ki liti

szemefénye é« yégrendelkezóje megint egy Hzép hivaia.

épül

kapott a 18 millión

országháznál,

«

habár a

adópénztártül oly jól esik fölvenni azt a dupla

bt'rt,

debreczHin n

jiei^yven-

«zer hold után pedig fizetni a felényi kataszter

Szent vagy

mint

tigy,

rizik

szent!

nagyúr,

te

Lónyai

a

is

Lónyai

Menyhértét.

Hzentclvcil,

azzal

uei'

hibázta

<•!

hogy igen nagy darabokban osztogatta barátain idejében még nem volt, mint falatokat. Annyi sok az dolgát,

ez idö szerint.

A

meg nagyon

állóknak

is

sok.

-egyeseknek túlságos nagy

Ugy

kapjon.

nem

kisebbeknek

a

jutott,

okult

Ti.sza

rajta.

Vigyáz,

ne jusson, a kicsinye

falat

rendezte be parlamenti

vai

tzhöz közelfb

gazdaságát,

hog

is falati

mint

a

1

szokás. O.sztályozzák a kisebl) es nagyobb halu Külön rekesztékben viczkándoznak a kukaczev pisztrángok, külön

tavakat

a gilisztanyeldesö czigányhalak, külön a hegyes fogú csukák és

nagygyomru harcsák. Ennek

külön a

az

osztályozásnak az a

kedvez oldala, hogy mindeniket jóllakatják a maga Ínyéhez

és

étvágyához képest. Irigység nem támad, nagyok és kicsinyek mind elégedetten sütkéreznek a napon.

Beh

!

sok ember

a tanár valaraikép

is

éldik ezen a szerencsétlen országon. Hü lesz, biztosra veszi, hog

hivatalos jelölt

fölebb hág; a biró

ezen a létráu „igenjeiért"

azzal a tudattal

hogy kell szolgálat után elléptetik; a pap azzal pakolja be ünnepl reverendáját, hogy kanonok lesz belle; az ügyvéd kétszerkett gyanánt kiszámítja, hog

oseréli fel állását a képviselivel,

kárpótláskép jó fogást fog s

csinálni

akkor hivatalt nyer, vagy

;

a földesúr,

állja a sarat, s

vagy végzett,

akkor becseppentik

valami uapi dijakkal járó szinekurába. Válogathat kiki hajla-

mához és eszéhez képest. Vasúti konczeszió után kapkod az egyik, hogy 50 100 ezer forinttal adjon tul rajta a fiuanczirozásnál.

—

Vízszabályozási biztos lesz

mány

legtöbbet

eltakar.

vállalkoznak a képvisel

a

másik, ott part,

Építenek, urak.

S

víz,

iszap, tudo-

kisajátítanak,

szállítanak,

mindez oly kedélyesen, oly

önzetlenül történik, hogy a kéz kezet mos, óriás hálózatában a becsület fenakad

s

az ellenállást

fogdmegek bunkózzák

le.

127

A

hiió

ember,

is

ügyész

az

Í8

Kenyeret kér a

ember.

elszobában az uzsorás, az elléptetés késik, a törvény hézagos, a hatalom egymásért élk-halók összefont bnszövetsége. Biró, ügyész, hivatalnok, legfelstl az utolsóig, csak a nyomást

család,

és

nyomort

halott

erezik.

Az igazság nem

honját, elszáll, mint a

leli

azoknak az intézményeknek a teltébl,

lelke,

melyek

dögöt képezve, dögleletet terjesztenek az egész országban.

mos rendszere buján termi a

A

kéz

melynek a parlament melynek az alkotmányosság eszköz a börze, a börze parlament meggazdagodásra, a választások eszközök az álczás alkotmányossájrra. Lélekvásárt znek a szavazókkal, erszakot követnek el a választásokon, esküt fogadnak és esküt szegnek meg, mint választási elnökök, mint biráló bizottsági tagok, mert uralkodni annyi kezet

gazt,

;

mint közköltségen

gazdagodni.

élni és

Kéz kezet mosva teremtik meg egyrészt kasztját:

börzianereket, biztosokat,

nyomor

ezek erejével

és

a

zsákmányolók

képviselket, vállalkozókat;

nyomás teremti meg

a lelkiismeretlen

igazgatást. Koszul fizetett, éhes és rongyos hivatalnok kopaszt-

gatja a csirkéket az alantas fokon, állásához mérve gyalázatosan

javadalmazott hivatalnok a tyúkokat

A

fent.

sápisták

és bör-

ziánusok nagy rendje mellett, a hivatalnokok státusa a proletá-

Amaz nagy vadak

rusi kis rend.

csap, nagy palotákat emel

adta

Eltte

!

bánja

ha hozzá

;

E is.

préda

is

lát,

egerészik. Mit tegyen

ez

Nagy vadak

a példa.

a kicsinynek

;

után

ne

kell

Minden megromlott

küls

és

Isten

vadak társadalmában

kis

látni.

az

Ha

utána nem

lát,

ö

beleillik a rendszerbe.

féljen,

rendszer lejárat mindent,

lemi ugy, mint a

után vadász, nagy lakomákat

lejáratta a parlamentarizmust

és kiesett alatta sarkaiból, a

bens

gazdasági. „Fej vagy sziv egyikben

szel-

sem

egészséges."

Haniisitás az alap, melyen parlamentarizmusunk épült, hamis

annak minden

falazata.

lasztás helyett hivatalos

gyülés

A

E

;

Kalapja láp, téglafala sás. Szabad váönkény ellenrz testület helyett kortes;

népképviselet helyett kupaktanács.

hamisitás és erszak

politikája

önt

életet

politika önkényében odáig rug ki a hámból,

zék soraiban

is

csak az foglalhat

egyszer valamely

helyet, a kit

rendszerébe.

hogy az ellenmegtrnek. Ha

mozgékonyabb vagy kiméletlenebb

ellenzéki

férfiút

oaxtraczizmussal

intésére és kiváiiságáru

a

Hujt

koriiiúnypárt, Tisza

G}'ulúkut, u Tulliúnokut és a b. Majtbényiakut, azt

minden áron meg

még ha mindjárt

buktatni,

kell

sitást,

rendr

a

bogy

vugy

ezt

akkor az meg

pártja tizszeresen nagyobb

«oknál az uralkodó niachiarellizmus tartja a

Kálmáiiuak

akkor i'^yH-mrnn felhas/iiálja a Horváth

:

Í8

bukik,

Ilyen válaaztá-

i«.

mégengedbet eszközöknek

béklyóját, a katona szurouyát, az okniányhami-

a vérontást. Sót nemcsak

megengedhetnek

tartja,

hanem

a velük bánni tudókat az igazsúgszolgáltatás extra kegyel niéljen törvények erejét rájuk nézve fölfüggeszti, a ^'uz^ái'.k

részesiti, a

kiválóbb fíczkóit

Bátran lehet

mely saját

meg e

is

jutalmazza, ki

bTineinek

és

gonoszságainak

korunkbeli kalózokat költi ki és neveli got közprédának

különböz

is

tflnteti.

kormányrendszert olyan kotlóshoz

E

tekintik.

zsoldokért,

ha»oiiiitaui.

azokat u

szárnyasait,

a kik Magyarorszá-

föl,

kalózok a hatalom

különböz bérfokozat

szolgálatában

szerint, olykor

rii-

r"

megvan a "k képesek. Ehhez a betyárbecstelenségre szegény-legénye, bármely politikai betyárkodásból,

kodáshoz,

itt

mánypárti

és most,

mert nálunk ennek

nem

is

kell bátorság, csak léhaság.

felfogás az e fajta

annyira

becstelenkedést

A

kor-

szokás-

joggá avatta, mint a dogék idejében szokás volt a feladó leveleket az oroszlán torkába dugni és e levelek

titokban,

alapján

büntetlenül kinpadra hurczoltatni jóravaló derék embereket, meg-

boldog családi tzhelyeket Most az a szempont, hogy a korteskedésbl száíaiazott gaztett valóságos virtus. Becs-

semmisiteni telenségnek

nem

tekintik,

társadalmilag

meg nem

bélyegzik.

Felosztják a becsületet a két kamara-rendszer szerint.

Az egyik

kamara a felsház, ott a raagánbecstelenség elköveté.-ie társadalmi következményeket von maga után tikai becstelenségek aziluma.

Ízen megkaczagják, mint

;

a másik az alsóház, ez a poli-

Dicsekszik vele, a ki elkövette. Jó

a Horváth

Gyula fogadását.

Horváth Gyula nyiltan fogadást ajánlott fel vacsorái vig czimboráinak, hogy daczára a túlnyomó és megdönthetlen többségnek, mely Csongrádon Csatár zászlaja

sem Csatár neve kerül megnyerte az egy

ki

köré

sorakozék,

még

gyztesen a képviselválasztásból. Es

,jó szivarra* nevetve tett fogadást,

A

korszak

erkölcsi érzéke nevetni valónak találta a fogadást, egész, csomó

becstelen cselekedetre.

Egy

„jó szivarra*

méltónak

találták,

hogy

129

egy azok közül,

senkit

ki

nem

kinevezik, mint a fiuanczot

mert

képvisel,

a képviselt,

elször a választk jogainak

Erdélyijén

fogadást

megsemmisitésére,

csak

ajánlliasson

másodszor a

választási aktus és a népképviselet nieghamisitására. Jót nevettek

a tréfának, hogy néhány száz polgárt a marhaállóban éheztetnek,

néhány polgárt megdögönyozuek, néhányat bebörtönöznek. Mindkedvéért személyesen intézte a fogadásttev a tréfa kedvéért. A büntet törvénykönyv legalább tiz paragrafusának neki ment rendri ököllel és Írástudói hunczuteriával.

ezt a jó szivar

De hát

czimborák eltt, a szolgálat kedves az pompásul áldomásoztak. Horváth Gyula ismét szökkent a generális kegyeinek hévmérjén, midn beáilitott a klubba, u melyet ugy hivnak, hogy szabadelv és ur

a tréfa jó volt a

Nagyot nevettek,

eltt.

gúnyos mosoly kiséretében azzal végezte a kortes-becsteletiVégre is, a mi f, nyertem egy jó szivart.* ségek elcsevegósét Hogy irigyelték tle annak az egy bzivarnak a füstjét. Hiszen ott

:

ft

y,

„kegyelmes ur" majdnem Imgy madarat nem fogott jó kedTaUíu ennek a felséges aromája mellett

vében e szivar miatt. határozta

el,

hogy fölemeli a szivarok árát. Mert hát a csongrádimi türéé-tagadás, kissé sokba kerülnek.

hoz hasonló szivarok,

A

kortes-számlák

igen borsosak.

csönök províziójából Rothschild

nem

Sokszor

által

futja ki a köl-

odadobott hulladékpéuzbl,

hanem még czimeres ökröket is kell fogni a nemesi czimerrel, mint Temes vármegyében, hogy teljék a jóféle viczekre ós jóféle szivarokra.

Csoda-e, hogy ezek a szivarok olyan

drágák

?

ugy

Hiszen

mikor kinyitja a tömlt, hogy a szelek szabadon nyargalhassanak ugy füstölnek, mint Neptun szigonyára a permetegfelhkké szilánkolt habok. Ezeknek szeleljén

szelelnek, mint Aeolus,

;

úszott el

Hódmez-Yásárhely környékén

nek füstjével

fizetik

azokat

a

kétszázezer hold

bachanal iákat,

;

ezek-

melyeket a

vizi

biztosok rendezgetnek.

Nem

hiába nevezték

mentet. „Taposó

Bárcsak

üres

malom"

garatra

el

az,

találóan „taposó

inalom

járó

polyva úgyis tömérdek szóródik kevesebb. S a mi

mag

kerül

malomnak*

a parla-

összes lét és niüködési föltételeiben.

is

el

volna.

Szélnek

üveges pajtájában.

ereszked

Mag

annál

a szónoklatok szérjére, csírázásra

képtelen a süket lelkiismeretek sziklatiilaján. 9

i:{0

A

taposás

'

liiisonlit

uz

iiiíiloiubíin

melynél az

amii gépjéhez,

elitéltiuík

aiigoi

az ^ígyik

r>i»rti»ii-r«M)
után a

kílllfog

ináMÍkni kellett rálépnie, mert ha egyiket eltévesztette, félbolttá

zúzták a kerekek. Niílunk

lament

,

irányadó"

fokról-fokra kell tiiposniok a par-

is

ez erkölcsi öngyilkoHoknak, a

olitéltjeinek,

kerék küllit, hogy a gépezet forgása állandó legyen és lerölje a javaslatokat, melyeknek minden lényegesebb, minden fontosabU részénél

ott

kisért

mumus, Aesopus

a

oroszlánbrbe bujt

ez

szamara. Egyszer a /oldateszka napi parancsát ordítja

sörénynyel

felborzolt

;

Mikulásvesszjével jelen

meg

czokat csörgetve kérdezi

:

kek?' jelet,

Ha

el

vadul

másszor az alkotmány felfüggesztésének a parlament elszobájábun, és lán-

„Jók, Viigy

jók voltak, kapnak

roszak

voltak-e a gyere-

kalácsot, mézes szót és rend-

diót,,

ha roszak, megíenyitik ket, hogy puttonba szedve fogják

eltörölni

velük együtt a parlamentet.

Minduntalan

föllép ez a kisértet, a

,r08Z gyermekek*^ ijesz-

tje. Mindannyiszor halljuk merész föllépését, látjuk durva szarvait,

valahányszor életbevíígó kérdésekrl vaj

szó.

Es

a

jámbor

gyerekek, a kik ez esetben édes anyjukat a hazát tagadják meg,

mindannyiszor lemondanak az ország jogairól, feladják érdekeit, hogy az ajándéktól el ne essenek. Meghunyászkodnak, nem bens jóságból,

nem

igaz

meggyzdésbl, hanem

mentarizmus a nemzetre és

nem alkotmányosság. De hát akkor mi a

csalás, az

ha más

czélja,

azért,

mert a parla-

egyénre érdek. Alkotmányosdi

czélja nincs,

mint hogy

gyárilag dobja ki a piaczra a selejtesebl)nél selejtesebb, a vészt-

hozóbbnál vészthozóbb törvényeket

?

Minek botránkoztatja meg

érzékeinket, ha a legsarkalatosabb és legkomolyabb közjogi biz-

mely pénzügyi és közgazdasági téren a többit már egyenkint és tömegesen úgyis elnyelte ? Minek akkor nekünk a parlament, minek veltlen formája, ha azt sem oltalmazza meg, a mit ezer év

tositékokat

is

beletömi

abba a telhetetlen

zsákba,

rendi országgylései sokkal mostohább, sokkal válságosabb viszonyok közt sértetlenül fentartottak ? Adót megszavazni, adókat felsrófolni

nem

virtus,

azt

osztrák

az

azt Oroszországban is elvégezik,

nem

beamterhad

is

értette,

kell hozzá különálló drága

szavazó-gépezet.

Avagy

talán az hajtsa az

önmagát

elámított, az eszméiben

131 megcsalt, a

meghamisitott korszakot lelkesedésbe

.szellemében

hogy

a parlament iránt,

1867

óta

a

legundoritóbb

látványait

szemléljük benne a politikai prostitucziónak ? Azért rajougjunk-e érette, mert fiatal tagjait is megrokkantja testben és lélekben? Azért tiszteljük-e, mert tagjai nem is férfiak, hanem személyek

gyanánt dobják magukat a porondra, mint legutóbb Vaduay Andor u népámit parlamentarizmus ez erkölcsi csutakja? Megcsalni

megtagadni elvet, arczul ütni erkölcsöt legyenek-e azok az erk, melyek a népeket vasként vonzák a parlamentnek kerületet,

delejéhez ?

Mi

vonzón,

intézménynél

?

mi

lelkesítsen

Csak nem

az

hullaként

e

önkény,

mely

feloszlóban

lev

minden kormányt

tesz, mert bitorként uralja választásról választásra, parlamentrl parlamentre az országgyléseket ? Egyetlen sóhaja,

bitorlóvá

feljajdulása, egyetlen

mének

Ah

!

teljesedik-e a

nemzet egyete-

igen teljesedik azok jóslata, a kiknek éles szeme belát

a sziufalak közé,

egyült

reménysége

V

hol

a

minden komédia, minden

nem akar komédiázni, ha együtt nem

a szereplkkel, vagy

kinézik,

vagy

álarcz, s

viseli

kimarják.

A

az

ha

álarczot

lelkesedés az

meg nem trnek, mert a lelkesedés tz, ha parázsra talál, de hamuba fojtott szikra, ha élenyhez nem juthat. Elbb kicsinylés, majd lenézés, hésbb gúny és hahota fogadják, egyetlen, melyet

a ki belép e színfalak

közé.

Mint

rekrutától

a

kaszárnyában

az öreg katona, ugy kezdik belle kifejteni a vének mindazt, a

mit az elvnek

hazának szeretete beléoltott. „Engedelmesség" utolsó regula, hangzik a klubbokban is, mint a kaszárnyákban. ez az

els

és a

és ez

az

Alig hinné más, de minden szinte képvisel

hogy mikor elször mint Horeb hegye,

átlépi

a

küszöböt,

és azzal az ihlettel

el

fogja ismerni,

mely eltte oly jön,

szent,

hogy mily önzet-

csakhamar meggyzdik, mily tlcsapongó képzeldés láttatta vele délibábnak a pusztáról, a mi a városban piszok, folt, csatorna és omladék. Mikor neki indul, hogy beszédben vagy indítványban kiöutse, a mit a népnek Ígért, a mit szivében annyiszor átérezett és agyában annyilenül fog a haza oltárán áldozni,

szor átérlelt, jönnek a halálmadarak, hogy ráhuhogjanak, és jönnek a sirásók, a kik oly egyhangúan mormolják el a leg9*

132 kedvesebb halott fölött

szokásból a legszebb imádi<ági>

is

„Mi atynnk"-ot. Ostromnak i» beválnék, a mint igazgatják, a iniiit htik, ii mint formálják, inig az els parádés „egzercziro/ásra"

kiállítják.

„így ne

ne piszegj,

igy

lépj,

napra a leczke. S ha valaki

ne

igy

„gondol

tégy«,

ukar nagyobbat", a parlament bürokratái minden

napról

szól

merészebbet"

„tenni

és

minden

szert,

eszkü/t felhasználnak, hogy lejárassák, kiküszöböljék az

nem

posott ösvényükön

járó és a

kita-

parlamenti összjáték

figuráit

zavarni akaró elemet.

—

Bevallom barátom, hogy ilyennek,

mertem volna hinni

a milyen, sohasem Nagyon, de nagyon ki-

az országgylést.

ábrándultam.

Négyötöde

szól

ekképen

h/>

ujoncz képviselknek. Kéthar-

mada pedig vagy beletördik, vagy

az indiai fakir lemondásával

várja azt az égzengést és légrázkodást, vért megtisztitja,

s

mely

megsrsödött

a

az összegylt epétl megszabadit. Elégedet-

lensége elmondatja mindenkivel, hogy mily

vazások" után a folyosón

is elkiáltja

állapo-

„rettenetes

tok" ezek. Egyik-másik a hevesebbjébl névszerinti

„nagy

a .véres szájú" szót:

sza-

„Már

hogy szétkergessenek bennünket." De mindez nem hogy a parlament hivatalos büróvá idomul, a hol minden szót besúgnak, mindenkit gyámság alatt tartanak megszabadulnak, a ki a mandarini ágazatok és mindenkitl szokásjogán tágítani óhajt, a ki nem tolja eltérbe saját érdekét. ideje volna,

változtat a tényen,

a kit

a

éhoma

hatalomrajutás

és

szomja

nem

kinoz, a ki a

nemzet lelkiismerétének is hangot próbál kölcsönözni. A benyomás, a mely megdermeszti az ujoncz képviselkben a tevékenységet, a mely lelohasztja bennök a lelkesedést, tökéletesen ugyanaz, a mit az érez át, a ki elször látta és hallotta

tanácskozási termében

országház szolga

is

küszöbét,

az

országgylést.

lábujhegyen

megy

Áhítattal föl

a

helyére,

az

át

lépi

még

a

egy-egy istenekkel érintkez alak eltte. Alig foglalta

el helyét, alig

hangzott

egyik

a

szónok,

kor

el

laza

az

elnöki

csöngetty,

felfogásához

és

alig

kezd az

czinizmusához

oly

illen, szenvtelenül, kimérten beszélni, a könyökölés, a járkálás,

a hányi vetiség, a

a zaj mind megannyi csakhamar szédülni kezd a feje,

kofái kodás,

jelenségének láttára

elriasztó és

elme-

:

133 gondolataiba

rtil

ide?

nem

uem

:

sepronyélen hozták-e

ajtót tévesztett-e? országház

t

helyett

gzparipa helyett nem-e zsinagó-

gába került be ? Megdörzsöli szemeit, megböki homlokát. Látja, hogy lát, érzi, hogy gondolkozik, tehát eszén van, nem álmodik.

Ez a

látás,

ez

eszmélés

az

nézve

rá

nyög, mint a kit nagy betegség bánt.

a

Nagyot

kiábrándulás.

Ugy

fáj

neki

ott

bent

abban a zakatolóban, a lelkiismeretnek abban az idmutatójában az a valami, melyrl nem tud számot adni, csak azt érzi, hogy

nem

Érzelmekben gazdagon lépte át az országház küszöbét, s most mint koldus hagyja el koldusabb egy eszménynyel, gazdagabb egy kiábrándulással. Megtépett szivébl sajtolja ki a fájdalom a kiáltást: „Hát ilyen az országgylés ? Hát itt határoznak a mi sorsunk fölött ? Hát

jobb

itt

-lett

volna soha ide

ez a piacz is

Biz az piacz,

el

templom?" nem templom

szeutségtelenitett templom.

meggyzdve

a hit üdvérl,

jönni.

Vagy ha templom, akkor megHasonló ahoz, melyben a pap sincs !

nem

hisz az Istenben,

uem

tekinti

luásnak a szertartásokat és hitczikkelyeket, mint kenyérkereseti üzletnek.

A tóga

alól

itt

lógnak

ki

azok a lólábak,

melyek

jogainkat és javainkat rugdalják agyon,

Kénytelen

gyzdés

itt

kiábrándulni

mindenki,

a

kit

visz be a vásártérré alakult országházba.

hit és

meg-

Mindeniket

mely innen fertzteti meg az egész orszábeléptére, els érintkezésére megcsapja ennek idegen

leforrázza a légkör, got.

Els

illattal

telitett

levegje. Ilyet addig soha

nem

szítt

be.

Olyast

mintha kigyó siklanék végig czombjain föl az agyvelejéig. Ábrándjainak ragyogó világa foszladozni kezd és egy kép körvonalai bontakoznak ki eltte, mely csupa árnyakból áll. Egyik sötétebb, mint a másik, de árnyék minden. Ez árnyékok sötét érez,

körvonalai közt a háttér és a szinpad a legsötétebb.

Ha

arról,

mi a háttérben, a mi a színfalak közt történik, csak század részben is közvetlen tudomása volna a nemzetnek, föltámadna benne a , nihil*, mely most nálunk, hála Istennek, még csak az országgylésen otthonos. Ki hinné el, hogy pusztán a mandátum állandó megtartása a

ha kissé ingadozó kerülete van a tisztelt „honatyának", valóságos szolgai függésbe hozza a kormánynyal az ellenzéki varjukat, st baglyokat és sasokat i.s. A társadalmi elnyök, a is,

!

rabRÚga

bennök a vágyat megmaradni „tényeznek". Miiubígy. híi ötödik keréknek is, mindegy, ha elhanyagolják gazdaságukat, megcsappantják meg.^xokott viMzonyuk

kifejleszti

lassankint

ama

rendes keresetforrásaikat, cwak egys/er a pajfáskodás böl

mely annyi

igyanak,

százat

tölt

el

k'dyhé-

büszkeséggel, hogy a

.Kegyelmes

miniszter fogadó termébe e szavakkal állithat be:

uram kérlek!* Hiúság ki

bambnság, azzal

és

már akkor mond kfgyét

niszter

kikunyorálta.

„kegyelmes* miniszter urat! ségét a

,

is

elhitetik,

önállóságáról,

le

hogy „valami*, a

mikor egyik-másik mi-

Hogy támadhassa meg aztán a Hogyne aknázná ki ezt a gyönge-

kegyelmes" ur a „nagyságos" urnák!

Reményeitl neki duzzadva, mint a felfujt hólyag, száll löl lelkesedéssel a közvélemény, hogy babérral és tapssal rajongja körül azokat, a kik nagy kérdések fölszinre jutásánál pártot ütnek a kormánypárton. Háromszor szilajodott meg e reménység sziréni hangjára. Legutóbb a véder javaslata tárgyalásánál hitte, hogy a csábitó hangok mestere már ácsolja azt a hidat, mely az ország jogainak és gazdaságának „nemzeti nagy temetje", a Tisza-zugó fölött átvezet. Uj tájképét a nemzeti életnek tárta föl eltte három izbeii is a képzeldése, mihelyt, az országházi homokpuszta szárasztó és öldökl léghuzamán keresztül,

megpillantani vélte

a

pirkadást, a hajnal e postáját és az

oázt, datolya- és narancserdejével, locsogó patakjával.

A

szabad-

ság hajnalának és az alkotmányosság virányának hírnökeit látta

azokban

hiszékenysége

a

személyekben,

a

kik

pártfegyelmök

els izben hse a „keblet dagasztó'' reménynek. Horváth Gyula a véderjavaslat tárgyalásakor másod izben fújta tele azt a hólyagot, mely a népszerség szele által hajtva a bécsi burgot, a katonai czopfot khinai falait csákányozták. Csernátony volt

és

egész

az

mindenséget ostromolni vágyott.

Oh

I

mint lestek

hogy várták lelkendezve, mint apostolok nyomán

;ijkáról a szót;

a hitbuzgó nép, mint fogja oda kiáltani a pártfegyelem korlátai

mögül annak, a

ki

hatalmában korlátot nem ismer: ,.Eddig

és

Hogy gyuladoztak az arczok Hogy harsogtak a dicshymnuszok Hogy fellobogtak a fáklyák Oh te vak ország Oh te orrkarikán tánczoltatott lompos medve Hogy kicsúfoltak megint Hogy végig játszatták a ne

tovább!"

!

!

!

!

!

!

!

;

135

politika

Hogv

nagy maskarái az álarczos bált legnemesebb

érzéseiddel.

morogtál a haragtól, hogy csikorogtak fogaid az izgalom-

mutattak Vakságod át nem látott a mely a rendezket takarta. Végig vagdaltatták veled a zsidógyülöl hadsereget a nemzeti eszmék lángjjallosával, csakhogy nem az eszméért, mely nekik idegen, ha-

tól,

mikor

u

hadseregre

!

színpadi függönyön,

nem

a hadsereg zsidógyülölete miatt,

mert azt

pókat emel,

tartja,

hogy

mely elttük a

vitézség

ma

is

sorom-

szelleme

és a

rebach szelleme összeférhetetlenek.

Szegény szerencsétlen könnyen lol^banó, küiiriy»'ii leiriM »*/.«mliet nemzet Szegény könnyen neki vadithati'i és könnyen lépre Fátyolozott szemeid most sem látták a trt, csalható nemzet I

!

melyet

lelkesedésed

elé

vetettek.

Pedig mily goromba,

mily

Egy Horváth Gyula, a ki Tiszának opponál egy Jókai Mór, a ki leteszi a csörg sapkát egy Beöthy Aldzsi, hát képzelhet-e ennél rútabb a kinek az esküje nem váltó szemetszuró

volt.

;

:

álarczos komédia?

Egy Horváth Gyula, ket elvisz az ár

a

;

ki

gátakat és zsilipeket épit,

melye-

egy Horváth Gyula, kinek megélhetési eszköze

kormánytámogatás

;

eg;/

Horváth Gyula, kit a rendelkezési

alapból külön borravalóval jutalmaztak:

valóban rendkivíil ko-

moly szánibavehet ellen/éke a jókedv adakozónak. Oly komoly áliirczában, hogy ördögi er kell hozzá, visszafojtani a ;iz kaczagást, mely ajkai felé tör, a mint látja közeledni a tömjéntartókat, fáklyásokat, dalárdákat és diszokmányokat. Oly

ellenzéki páuczélában e lovag, mint erkölcse,

komoly

mely kapczájából

hogy az utána rohanókat megszámláltassa és aztán zászlóstul, csapatostul kapituláljon a generális eltt, oda kiáltva neki: ,Az nem fog bekövetkezni soha, hogy más seregbe csap-

csinál zászlót,

jak fel zsoldosnak."

Mintha

nem

a generális tartott volna attui

1

Mintha

a generális

ismerné azokat a rugókat, melyeknek nyomására a kakuk-

madár annyiszor kakukol az óragépezeten, a hányra igazitották. Mintha a kuliszák titkait ismerk és kifecsegk nem tudták volna, hogy a Horváth Gyula arczvonal-változtatása nem más, mint a legkajánabb játék,

a

milyet

valaha a legfondorabb és

legaljasabb szellem a korona és a nemzet együttes felültetésére kieszelt.

130

Horváth ugrató

kém

is,

fényesen

Gyulát ig

ellenzékinek

hogy egyszerre

álarc/o/.ni,

legyen, ez volt a játék egyik czélja. £s a czél

sikeríllt.

Oyulu maszkjára

Horváth

szélhették, megfélemlithették,

ket

val-

'g^

lottak szint H klub titkos elégedetlenéi, Megjegyi

lekenyerezhették

/

i.

ket

hi-

egyenkint,

tömegOkben, mint „Caesar nyáját", melynek elég a kolomp hangja, hogy utána rohanjon. Volt más czélja is a Horváth Gyula álarczos komédiájának.

összeterelhették

B. Fejérváry

Hetyke

Géza

egész

„alkalmatlan"

kezdett

sem

viselet, senkivel

menti generális

sem imponált a

lenni.

katonás napiparancsokat

tördés,

Még

osztogató modor jellemzik föllépését.

minisztertárs

Tisza a m.

kir. parla-

Tisza

generálisnak.

kir.

cs.

csakhamar a vetélytársat látta. V)emie, ki valóságos beczéje az udvarnak; a párt a mindenkivel röviden elbánó és sem a veterán, sem az ujoncz zsebrákokra sokat nem hederitö minisztert, látta

ma még

benne, ki

mit

szónokol a parlamentben, hogy megvédje, a

felsége parancsol, de holnap

Gellérthegyrl ágyuztat a

Ezt

közé.

a

növ

gyorsan

akasztani, nehogy az

és

már o

parancsára a

felsége

.szabadelv párt* cscseléke

tisztelt

törzs^sed

égbe nyúljanak ágai.

meg

czédrust

,Fent*

kell

mutatni, a hol veszedelmes, hogy mégis csak különb

Tisza Kálmán.

nálánál

szolgál, a ki

nélkül

még

A

hatalomra

Éreztetni

jut.

nem boldogulnak,

nem

.lenf* az

b.

Fejérváry

„fent*,

nem ntt

és

hozzá ahhoz, hogy uralkodhassék a parlament

görbe utakon settenked politikus

generáli.%

számit, az mindenkit

kell

a kardmarkolatot forgató egyenes ember

kell

meg-

nem

ért;

hogy Tisza nem idomult

fölött.

Ehhez

ehhez araolyan

szükséges. Értsék

meg oda-

fenn, hogy Tisza még mindig nélkülözhetetlen. Fejérváry csak amolyan rezervnadnagy. Tudják meg odafenn, hogy b. Fejérváry képes ellen lázadóban vannak a leghívebbek is, csak , egyedül

megfékezni a hábortró elemeket.

volt

Ez volt czélja a maskarádénak. Ennek kéme és eljátékosa Horváth Gyula, ki Tiszát nem hagyja el „soha, de soha".

A

játék mesterileg volt

komédiával ülték meg

bohócza

is

jfent-*

jelenetezve. és

sikerülte

Még

a párt

beleszólt a görbe orrok és görbe lábak érdekében a

görbe lelkiismeretek bohócz estélyébe. el

Nagyszeren

„lent" a farsangot.

fölvenni pojácza öltönyét,

Még

Jókai sem mulasztotta

hogy szüntelen komédiáskodásának

137

met'döbbent

éreztesse

vé
„dummer Augustjához"

lett

Renz

nemzetével.

volna

czirkuszának

egy nemzete

méltó

egyedül

sem hogy ez kell a magyar badsereg. Szörjiyü még rá is gondolni, már nem az álarcz mókája, a komédiás czigánykereke, mert annak is csak szörnye volna, banem bogy ez a szellem mécsének

által bálványozott iróhoz kijelenteni, bogy

lev agynak.

kialvása eltti sziporkázása az ellágyulban

„De

hát ily játék is lehetséges, hát ily szerepre

—

emberek?"

melynek a hitszegés

Ráutalok

és

bse Horváth

igen

kitn

az

is

akadnak

e kérdésre

egész

fele-

rendszerre,

mert a ,gazkölyök kissé

mieltt bivták volna" a

világra.

hazugság rendszerének iskolájára, mely az

kémeket és keritket tart, a kiknek virága a képviselház alelnöke. Drágakövek melyet a korszak és rendszer ékessége gyanánt

országház folyosóin közt gyémánt,

arra

volt a nászágy a,

jött e bázasságtörésbl,

Ráutalok u csalás és

És én

ff>gják kérdezni egyesek.

letül ráutalok a tényekre.

mohón

tányéron

neki

is

Gyula,

gondolat volt beleilleszteni az országház diszbelyei-

nek boglárjába. Péchy Tamás egyik régi szabású, kopott kötés táblabíró, kihez a becsületen kivfll csupán csak a jóság tapad. Félre az útból és ide az elnöki trónra a koronás, a gyémántos vizi-biztost, a kor

álarczos

lovagjainak

diszót, a

kiknek

lelki-

ismerete oly szepltelen, mint a mily átlátszóan tiszta az áradat,

mely annyi becsületes ember két keze keresményét öntötte a kiknek jelleme oly ragyogó, mint azé n <.V.-.^^fvM-*^ l-i Örök lámpából lopja ki csöndben az

mából"

!

El innen,

el

az

olajat.

El innen Tisza Kálmán ékköveinek és drágaságainak országából

el.

pribék

e

Faustnak „e rémtorku árnyékbirodal-

!

Térjünk be a Loydbeli kör társalkodójába, a hol „inhuron mozgatott* kis

és

fénynél dalolva a

nagy manók ássák a ,

Hamletbl

közügyek

ismert sirásó

sirját,

a párbeszéd, mely b. Podmaniczky Frigyes és ügyvéd közt lefoly, hogy ellessük szavait. Kérem, mi nagyon örülünk, hogy oly alkalmas

—

ajánlkozik a végrehajtó bizottságnak.

Hm!

gáz-

Megérdemli egy -Mózes vallású'' dalt".

jelölt

de tetszik tudui, sok

sokba vannak azok a parasztok, de tetszik tudni, igen követelk azok az uri kortesek is. Szívesen vetjük uraságod jelölt-

a költség,

sége mellett latba valamelyik ellenzéki

kerületben

az

erkölcsi

i:;s

<jrt, de tetszik tudni, a bizottság

véknyán

áll

ablkán

tetszik tudni, mit értek. Aze'rt a siker érdekében hzeretn»riii mun:.

hogy a bizottNagnak szeretném elterjes/tcni, mennyit mél-

jizaz,

tóztatik a párt rendelkezésére bocsátani

—

Kegyelmes uram, én

Nem

járnak a választások.

jól is

?

tudom, mily tetemes

riadok vísszh

=*/

költH«'_'_"l

Ml.l../Mf<.lf.;i

,]>

szeretnék biztosi tékot.

Kérem, érteni

ha

hallottam,

']ú\

miféle

biztosítékot

tetizik

?

—

Nyiltan szólva, kegyelmes uram, azt a biztositékot értem,

hogyha

—

fizetek,

Ezt

meg

kapjam a mandátumot.

is

tetszett

érteni?

Hm! hm!

választások néha oly furcsák. Aztán a

Tetszik

tudni,

jó kerületek

ezek a

már mind

vannak Ígérve. Tetszik tudni, az esélyek, a jó kerület drága, mert jutalmaznunk kell vele. De mégis van egy ideám, el fogom terjeszteni a bizottságnak, mennyit méltóztatik rászánni. Mondtam kegyelmes uram, hogy a nagyobb áldozatoktól sem riadok vissza, de a föltételem, hogy a készpénzben lefize-

€l

—

tend

összegért a

tisztázhassuk

a

kormány garantirozza megválasztásomat. Hogy

dolgot, én felajánlok

végrehajtó bizottságnak. iiz

én kikötésem csak

az,

harminczezer

Nekem mindegy, hogy

ez

forintot

hol és mennyit

összegért

egy

a

költ,

mandátumot

kapjak.

—

Ez derék uraságodtól, hogy ennyire kész szolgálni a szabadelv párt ügyeit. Remélem, hogy a bizottsággal sikerül elfogadtatni ajánlatát, elre is biztosithatom, hogy nem fog csalódni.

Ezzel kezet szorítottak, elváltak. Másnap értesítették a pár-

hogy a bizottság elfogadja ajánlatát és a kormány a harminczezer forintért garantirozza a kért mandátumot. Az alkut megkötötték, a mandátumpretendens lefizette a harminczezer forintot, s kapott az erdélyi kerületben egy mandátumot. Csak át kellett venni. Ez a mandátum nem került a kormánynak többe, mint kétezer forintba. Az oláhok olcsók, mint a birkák, vagy paszivok. Abban a kerületben paszivok voltak s beszéd részesét,

csak egy pópát kellett megnyerni, a ki a paszivitást prédikálja,

hogy az üzletet saját zsebére csinálhassa, ügy vannak vele, mint az imádságos lepedjében sábeszét ül zsidó. Keresztény

:

139 szolgálót állit a

kármentbe,

maga imádságait

s

gajdolja,

de

mihelvt vendég jön, azonnal fölvillan szeme és oda néz, mily üzletre van kilátás az igazi áhitat és igazi sábeszünneplés rovására. Igen de az ellenzék. Hát ez semmi ? íSemmi, vagy roszabb !

a semminél. Hólyag, mely nagyokat is

tnik

Váz

kereksége.

feszítései

nem

levén,

meddk, mint hamis

puifan, test,

de

a

levegvel

nincs benne

élet.

el

Er-

a parlamentarizmu.s. Tudja, liogy

ugy osztották be, a választásokat ugy vezetik, hogy minden kormány megszerezheti a többséget, Tisza ugy mint Schmerling, Fejérváry ugy mint Gurko. Nemzetiségi politikát csinálnak a szabad választás és parlamentarizmus renda kerületeket

szerébl. Hivatalos jelöltségekkel hivatalos

választásokat hajta-

nak végre. Azt mondják, igy követeli a magyar faj supremacziája. Hazugság! Oly régi. mint a Metternich-féle politika, mely egyik fajjal verte le a másikat, hogy végre valamennyit leigázhassa. Leveri a nemzetiségeket, hogy leverhesse magát a magyar nemzetet. Visszautasítja a választások reformját és tiszte.ssegét, hogy a gylölséggel együtt tenyészsze a demoralizácziót.

ségek gylölik a magyart, mert elnyomónak tartják azt hiszi

t

hogy

az ur, is

s

lemondásiai

csak

elnyomták.

A

és

nyögéisei

A ;

nemzetia

magyar

árulják

el,

politika ugyanaz, mint hajdan, csak a

kar más, mely végrehajtja,

s

az eredmény iszonyú, mely követi

az öngyilkosság.

Melyik kormánya a nyilt mentáris

kormány

alattomos

önkénynek vetekedhet a parlaönkényével ? Melyik kormány,

min

hatalom versenyezhet u polgárok levetköztetésében a parlamentaris kormánynyal ? Hol a zsarnok, ki ugy hazudja becsületszóra a pénzügyek rendezését, s a ki ugy nyúzza adókkal, ugy adósitsa el uzsorával az országot, mint a parlamentáris ? Absolut kormányok szipolyozása fáj, de nem halálos, mert orvosolja az ellenállás. Parlamentáris kormányok vércjsapolása gyilkos, mert az ország nevében, a nép képviseletében rakják meg

Törvénynyel

pióczákkal.

Egy zsarnok Az

Még

ott

szentesitik

az

érvágások

mveleteit.

helyett sok zsarnok iszsza föl törvényesen a vérét.

ellenzéki pártok ezt soha, vagy ritkán akadályozzák meg. is

ritkán, a hol vér és

vel

a parlamentarizmus, mint

Angliában. Másutt, a hol semmi egyéb, mint a többségek önkény-

uralmát takargató forma, ott az ellenzékek harcza

csupán por-

:

1

1(>

tyázás.

Kougö

élelmi 8zállitmányok és is

a

elc8Ípve,

nagy szavuk örve alatt futkosnak az bunkjegycsomók után, hogy itt in, ott

frázisok és

lui

kezük

parlamenti

ílgvébe esik,

fotidorlatok,

meg

buktassák

meglepetések és csinyek segélyével

a

hozzájuk

hasonló kormányférfiakat. Így lesz Saulból gyorsan Pál, az gr. Széchenyi Pálból Matlekovics Sándor. így lesz közmondu

hagyjátok

helyükön, a kik

már

a

jóllaktak,

legyek

jóllakott

nem csipnek

ugy, mint az éhesek. Másutt talán n)ég lelkesedhetnének

Ji

ihuihiu'miihi i/mu-ifi

t,

kormáu} rajutásától nagy átalakulásokat remélnek. De ha mindjárt erkölcsi és politikai az ember reményre, csakis reményre van épitve, a párturalom

ha az eszmék

rendszere,

és

becsület

férfiainak

a többségcsinálás

és a kielégítést

fortélyai,

a

megvásárolt kortesek

követel szájak lehetetlenné

teszik

a

gyökeres

szellemi és fizikai megifjitást. Vesztegetni és tömni kell a par-

lamentarizmus nagyevóit

és

mert ezek a

férgeit,

feloszlást

ma-

gában hordó parlamentarizmus legtevékenyebb, legbefolyásosabb tényezi.

A mokat

legvilágosabb igazságokat

burkolni, a legégetbb refor-

halogatni, a leghatalmasabb eszméket titkolni kell, a ki

uralomra vágy a parlamentben. Ott csak a semmitmondások, az eszmétlenség, a legyezgetés uralkodhatnak, mert

ezek

támoga-

tása a többség.

Hányan próbáltuk megoldani

azt a talányt,

mely a

,

mér-

sékelt ellenzék" czimén bolyong a parlamenti égbolton? Van-e

a ki megtudná mondani kormány rajutási törekvésekben oly terhes méh? Van-e programmjában egyetlen pont, mely a pénzgyek, a közgazdaság,

országban egyetlen ember,

széles ez

mit

rejt e

a közjog kérdéseiben lebilincselné figyelmünket? Érzik e párton is,

mily emeltyje a politikai,

pénzügyi

rejlik az önálló vámterületben, de

vallani,

és

gazdasági

mert a kormányrajutásnál ez lényeges

tene versenypályájukra. Megint csak

A magyar

oldaná meg, de a hadsereg

gordi-

!

gazdasági és nemzeti czélok

magasabb

akadályt

pártpolitika és ismét csak

sem nemzeti politika hadsereg programmja a hadügyi,

pártpolitika, soha

életnek

nem merik programmjuknak

e

társadalmi,

számos problémáját egy csapással „ne bántsd virág", a kormányrajutás

czélja mellett elsatnyul,

mint az áfonya a feny mél-

!

141

lett.

Megint csak pártpolitika

sem nemzeti politika Gr. Apponyi Albert,

és ismét csak

mint

egyén

soha

pártpolitika,

mint

tiszteletreméltó,

jövt

jellem páratlan, mint pártvezér becsülni yaló, de azért mi

remélhet kormányrajutásától az ország? Gr. Apponyi Albert elre törtetett politikai

mások

hátrafelé gurultak. Szent-Endrén

vette föl a keztyüt a Deákpárttal.

megmaradt

még mint

ó-konzervativ

És Szent-Endre azóta mindig

ama Sodomájának, melynek

lélekvásár

a

pályáján, niig

ágyát

akkor vetette meg a honi parlamentarizmus. Gr. Apponyi Albert gyzött az utolsó órában negyvenezer forinttal megvásárolt

És ez jó iskola volt fogékony

ó-budai darabszám voksokkal. lelkének, kát.

Ha

hogy megves.se az

eszközökkel

ily

dolgozó pártpoliti-

ö azóta kivetkzött sok elitéletébl,

arisztokraczia zárt osztályán bell szoczialis

olajat"

melyet

is,

az

is

a

konzervativ

azt

.csepp

a

emberiség fehér rabszolgái a

kegyetlen tkearisztokraczia ellen igényelnek, tett

s

észrevette

elre, a mily lépést tett Tisza Kálmán

ezzel

oly

lépést

De mit

hátrafelé.

abban a parlamentáris csatengere mossa? Az olaj mint tisztább, könnyebb és ntMiie.sebb

ér egy csepp elvi és társadalmi olaj

tornában,

melynek

úszhat e tenger

partjait

fölött,

a

szeny

vegyelem, de a tömeg mégis tömeg marad

Hiába ragadná

gr.

Apponyi Albert a kormány rudat azzal

az eltökélt szándékkal a kezébe, hogy agyontapossa a korrupczió százfejii

és

ezergyomru sárkányát,

mihelyt a mostani

álczázott

t

palamentarizmus mellett uralkodnék, azonnal elnyomná .csepp olajával" a mocskos áradat. luventárium mellett kellene átvennie mindenestl a többséget. A mi kristályabb, jobb elem, közéjök téved,

az vagy foloszlik,

vagy eltnik a piszok között. Az ös-

mamelukok, a legény mamelukokkal

és

joncz mamelukokkal

belecsimpaszkodnának, mint a szerb tövis és hallelujával íidvzölnék a leáldozott nap után a fölkel napot, az uj urat.

Kaas Ivor bárót túlkiabálnák

a ,,nagyur"

után

és tulliczitálnák az

furcsa jelszavával: .Parancsoljon kapitány uram!-

„Meghalt

a

tával a riadalmat.

király,

éljen a király", hallanók gégeszakad-

Es

riadalom alatt szépségesen elfoglalnák

e

az ország veteményes kertjében, tanácsában és sajtójában a régi

fhelyeket, plántálnák tovább a régi gyomot és régi gazt.

Semmi sem

Megmaradna minden a régiben gr mi^ nem változik, megmarad a mogiani j)arlamentarizmu8. l'rileszky Tádé, Urbanovszky Ern é« tárváltoznék.

Apjjonyi Albert alatt

deákpárti

saik

is,

kerültek

leltárral

Tiszához,

tiszapárti inventá-

rium mellett kerülnének Horváth Gyulával, Hegeds .Sándorral, Visi Imrével, Szerb Györgygyei, Dárdai Sándorral, Gajári Ödön-

Apponyi Alberthez, Ez inventáriunjmal aztán berendez-

nel gr.

divatczikkekuek áruházat,

het bécsi

tovább

tikát, végezheti

ne

igazat

kölcsöst,

csinálhat üzleti bör/epoli-

rombolás

a

munkáját, csak a jót, ermert akl'T .-l-i/iíra'l »'»bbsége,

feszegesse,

mint a sár a napsugarak tüzelésére.

Apponyi Albert már azzal is kimagasló alakja lett közéletünknek, hogy az általános romlottság piszkos árjában Gr.

meg nem

hanem híven

feneklett,

az

rendhez,

erkölcsi

híven

társadalomjavitó eszményeihez, az oceania, ez érdekes csigaként lebeg csengetyüs hangjának tenger

osztályához gr.

S

ha

tartozik

is,

fölszinén.

korongjával és vitorlás küllivel a

mint olyan, a

pártja,

mint

,

nszök"

rejtve

oceania mellett a hajónyüg:

az

Apponyi Albert mindamellett azért az egyért föltétlenül és elnyomottak közvéleményé-

megérdemli háláját a kipréseltek

nem szédült meg egy pillanatig sem a hatalom csábnem volt következetlen és hútelen az ellenzék ügyéhez.

nek, hogy jaitól,

Korunkban

nem

ez

is

mentarizmus

vizeibe.

erejét a becsületben, a

Miért állóság

és

is

nem

ez is nagy eredmény. Ha egyebet reményhorgonyt vetette ki a sülyed parla-

nagy erény,

ért el, az utolsó

Igazolta Montesquieut,

népuralmak

t

üdvözölheti

függetlenség lobogója

ki

a monarchiák

erejét az erényben találja.

a

közvélemény a nemzeti önHaladási ösztöne úgyis

alatt.

fokról fokra, beszédrl beszédre viszi a nemzeti törekvések pártja felé.

A véder

egyszerre, sítse.

javaslat

hogy eszméink

Mennyivel

vezérszerepe?

tárgyalásakor és czéljaink

hatásosabb

és

két

fokot

is

hágott át

megzápult ügyét

sikeresebb

Mily lendületet adhatna a

volna

e

megrekedt

fölfris-

párt élén és

meg-

penészesedett közéletnek, ha nyíltan és határozottan állana élére a nemzeti hitvallás pártjának

Az lobogtatná

?

kezében a függetlengégi eszmékhez méltó erkölcsi a

zászlót.

Nem

er

bitangolnák képmutatók, élsdiek,

alkuszok és napraforgók kóbor csapatai.

143

Ha most e hitvallás prófétáit, apostolait és vezéreit látom, szembe jutnak a tibeti lámák és Beliál papjai. Ha visszamlékezem e párt pató pálságára a küls világban, a hol agitálni kellett volna, és czivódásaira a bels világban, mikor a •

tarokkasztaltól a tanácsasztalhoz ültek

íi

:

eszembe jutnak a becsü-

elvemberek bent az országházban és kint az országban é»

letes

galván

Szájhs

rángatódzó

izgatására

telep

bens er

vezérek,

nélkül

csillogással, orditozó dervisek és

;

hókusz-pókusz

vezérek.

álpróféták tele czafranggal,

czammogó teknsbékák

;

elvek

helyett formulák, cselekvés helyett marakodás.

Egy részrl szilárd gárdája; s

a

hiúság

a

a régi bajnokok és j harczosok nemes, elvmás részrl a köznapi élelmesség vezérgörényei

derékhad részérl

mesteri

Lelkes

vezérbábjai.

nagyképség

áldozatkész

tetter

paktumok, taktikai rókatáncz, udvar-

titkos

;

szólamok,

a vezérek részérl. Szigorú erkölcs a köz-

legénységben és törzskurbau

;

farizeusi erkölcsbiróság a vezérek-

ben. Önzetlenség az önmegtagadásig, harcz a közjóért a késig,

a

párt egyetemében; szineskedés, kegy haj hászat, cselszövés, kapzsi'^úg

a hydrafejü vezérletben.

Almásy Sándor, Fornszek

lioda Vilmos, Czirer Ákos, Farkas Balázs,

Sándor, Hevessy Benedek, llyés Madarász Jen, Majthényi Ádám, Matkovioh

Gosztonyi

Sándor,

Bálint, Kiss Albert,

Tivadar, Meszlényi Lajos,

Nagy

Ferencz, Petrich Ferencz, Siinon-

fay János, Szabó László, Szederkényi Nándor, Thaly Kálmán, Tóth Antal, Tóth Ern, Uray Imre mind lelkes, elvszilárd törzs-

karát és derék hadát képezik a függetlenségi pártnak. Csak egy

mind

mind tehetség, mind cselekvés dolgában kimagasló férfiú kellene az élkre vezérnek. Most azonban vagy a tehetsége kimagasló a vezérnek, mint az Eötvös Károlyé, de a jelleme tele

jellem,

van repedésekkel, betanult,

kifent,

Gáborban van karaktere

gekben. férfiú

ott

Helfi

lehetne,

vagy tehetsége

képmutató,

tüz,

van

is,

a jelleme

mint az Irányi

merészség,

is

Dánielé.

van akczió

-

kikent,

Ugrón

képesség,

de

bujkál a pucs vakandturásaiba eldugdosott nyer-

Ignácz a

handlék

országgylésén nagy szabású

a függetlenségi párton

sem egyéb, mint házaló

Turin és Budapest között. e

„Nézd meg az anyját, vedd el a lányát." Isten ments, hogy talpraesett közmondást a függetlenségi párt vezéreire alkal-

144 mu'/núk. Egy-egj olyan

a niiuót a magyar H/.okáa

liií/.tii/n^/és,

lányos háznál szentesit, nagyon kormos, nagyon nMidetlen, nagyon kóficz,

nagyon szemetes tzhelyekre bukkanna.

ellentétet

között!

Mély széilit

gyzdés, párt

találnának

a

pjírt

és

és vezérek között!

Ha

szent János bogarakként fénylenek

törzsk;!"-

'•-•

A'-r-'-l-^u^

fr.lr.tt

.,,,,v:.'.i, ,.l

lidérczek a vezérek.

messzelátó

jövnek

nyáréji

A

villanyszikrája

régi

a

dicsségnek, lOg^'

minden lelke; a „kincsszellem és hir képmutatók a vezérek. Forgatom Tompa regéit és íme olvasom a gyönyör hogy a merre a bájos tündér könye hullott, párt

élei

Nzerepe

fel az igaz megkomoly törekvés dolgában

a

Mintha csak Tompa regéit forgatnám. a

vezéreinek

különbséget födöznének

a rendületlen elvhüség,

a közélet harasztja közt a

kering

tagjainak

Mekkora

*'

táborának

szolgái, kufárok és

leírást,

A barna éj vidékein Száz kékes fényke gylölt.

Ez a tündér

a honszerelem.

Ennek

a tündérnek a könye a

sirvavigadó magyar szellem. Ez a szellem toborozza a függetlenségi zászló katonáit,

hogy addig

is

húségökkel,

oltalmazzák, raig a tündér kiszabadul a zordsötét

bl, föl

becsületökkel

idk

börtöné-

és visszahóditja birodalmát.

Tovább forgatom Tompát és ime olvasom, hogy gyúlnak tzeges mocsarak fölött a bolygó lidérczek, Hogy a

kincsásót, a ki látja,

Becsalják mélység és mocsárba.

E

megannyi kigyuladt szenei az alvilágnak. A rothadás anyagcseréje gyulasztja ki, a szénréteg gáza gyanánt a

lidérczek

függetlenségi

párton

is

a farizeus és szerencsevadász vezér-

szellemeket.

Gyermekvezért

ad,

Vörösmarty

szerint, az Isten

haragjában

annak a nemzetnek, ,kit megver*. Gyermekvezért adott Mohács «ltt a magyar nemzetnek. Mily nagy lehet ismét a haragja, a mikor catói tógában a képmutatást, sastollas kacsmában a szélhámosságot ülteti egy nagy eszmék, nagy czélok kiküzdésére hivatott párt élére.

ha labdajáték a kormány dolga oly széls ellenmelynek korifeusai vagy az erdélyi pucsban, vagy az

Csoda-e, zékkel,

145

vérdrámában oly kiáltó bizonyitváuyait állították ki lelketlenségüknek és kapzsiságukuuk. Hogyan is vonulhatnának eszlári

ezek akár lengu zászlóval, akár véres karddal végig az országon, hot'y egy az egész nemzetet megrázó agitáczióban fölvessék a Kérdést: élet-e vagy halál, szabadulás-e vagy feloszlás

végezhetnének

az

ilyenek

Hogyan

?

egyenes

kötelén

érdekeik

szétvonó

munkát és hogyan végezhetnének meghámlott jellemök vétkeinek gúzsából oly akeziót, mely képes kompromittálni és elmeriteni

kormányt?

a

nagy

Feszengésnél,

hangú

szónoklatoknál

nem merhetnek. Zsibbasztja mozgékonyságukat a tu.hit, hogy a kormány ket mindig kompromittálhatja. Népszerüség'-k léggömbjét csak addig tölthetik meg könenyuyel, mig a kormány szemet huny és nem adja meg nekik a kegyelemdöfést.

többet

Ebben, csakis ebben

nyomta

és

mágus

röplil

mely ónsiílylyal

rejlik a tehetetlenség,

sus helyett

varangygyá babonázta a füg-

getlenségi pártot. Ez diktálta rájuk a

nek megtagadását, hogy bármi

hitet,

programm ama

sarkelvé-

bármi nézetet valljon va-

laki mellékkérdések ben, csak a fhitvallása legyen

egy és ugyanaz,

Magyarország állami függetlensége, és akkor á pártnak rögtön egyenjogú tagja. Megdöntötték a sarkelvet, mely Kossuth szavára épült, hogy hitet tegyenek a képmutatás ama szava mellett, mely retteg kimondani e szót .zsidó*, de azért „káros elemtartja azt. Függetlenségrl álmodozik e képmutatás, a nek*" mikor

*az

erkölcsöt és a földet elhódítják alóla,

s

sankint sem Budapesten, sem az egész országban

kitzni lehessen a zászlónyelet, „Függetlenség" a jelszavuk a közgazdasági élet veszélyeinek

és

itt

lesz lasu

Idvh

nincs annyi érzékök, hogy

rohama

szegény magyar népet, mely nélkül lehet lesz Magyarország, lehet

nem linlv

ellen itt

megvédjék azt a

ország, de az

nem

nem

ma-

függetlenség, de az

lesz

gyar függetlenség. „Szabadságról" gajdolnak és nincs

meg bennük annyi szelleme

a szabad gondolkozásnak, hogy a társadalmi kérdések zején, náluknál

tág me-

szintébb, egyenesebb, becsületesebb és magyarabb

nemcsak jelszavakat pattogtatnak, hanem tesznek is a magyar népért. Azt hiszik, megfeleltek a nemzet iránt tartozó kötelességüknek, ha mint a muezin a mecset tornyán, eléneklik az „il Allahot*, és aztán hagyják politikát vallhassanak

azok, a kik

10

1iG forogni keseríi levében, inig kií'orrju magát, a világot, a helyeit-

hogy

gyakorlati élet bajain a gyakorlat

>i

orvosságaival

segit-

nének. Vájjon mit mondaiiii a magánember, ha orvosa, mint a bottal csinált doktor,

hadarnu,

mikor

s

minduntaliin

a

A

agy".

tiszta

„idegen

függetlenségi

elemekrl"

a nemzeti

hadaró

elvet össze-

kérne a beteg,

az

:

jó

tdd,

idegek,

elemekrl"

és

hangoztatják

folyvást

is

boldogulás legfbb föltételeit

aczél

„káros

párt

doktorai

az önálló bankot,

vájnteriiletet, az önálló hadsereget,

önálló

írt

a szabályos érverés,

máj,

j<)

gyógyító

„Az egészségre nézve legfbb a

felelné;

a/.t

a jó gyomor, a

minden orvostudományi nagy

fájó testrészeire

az

de hallani sem akar-

nak a gyógyszerekrl a nemzet b-^nasága, elgyöngüiése, uyomoriiságai ellen, a melyek kézzelfoghatók, s a melyeknek elterjedése nemcsak vérét

többé erre

se

mérgezi

meg, nt-mcsak ellankasztja, hogy

kaphasson, hanem

lehetetlenné

is

teszi,

hogy

és hsileg kezelje a kardot a minden egyéni akaratot és minden vagyont fölszivó hatalma ellen. Hogyan ábrándozhatnak függetlenségrl, mikor himez-hámozó politikájuk elárulja, hogy érzelmeik sza-

bátran lobogtathassa a zászlót világhóditó uralom

bad nyilvánításának sem urai

Az ámítás

politikája a csalás

hogy a nemzet

dete,

töbl)é ?

elveszti hitét.

Mi egyéb ámításnál

kezdtrte.

A

csalásnak a kez-

Ez pedig a

az a politika, mely

nihil.

nem mer

szint val-

nemzet jövjét átalakító társadalmi és közgazdasági politika kérdéseiben ? A nagy elvek ünnepi harangját kongatni, szép dolog, de a haraugozás még nem áldozás az Ur asztalánál, lani a

nem

isteni tisztelet az oltárnál,

ket, de

nem

termékenyíti

meg

A

harangszó összehijja a híve-

a közszellemet.

Halljuk a harangzugást a függetlenségi párt részérl,

hol

ersebben, hol lankadtabban kongatva a képviselház kérdéseiben, de egyúttal látjuk,

bels

szervezetén.

közül kilenczvenben pártja,

hogy a pucs és Eszlár óta féreg dul ugyan feladatát, de száz eset

Végzi, végzi

nem mint

a nemzeti törekvések

zászlóviv

hanem csak ímmel-ámmal mint Tiszának a leghívebb hogy egyék, és nem eszik, hogy éljen. Mint a

ellenzéke. El,

középkor titkos zsidaíuak felekezete, csak külsleg keresztény, hogy hát mögött annál háboritatlanabbul hinthesse a szétvonás

:

147 konkolyát és aonál félelmetlenebbül gyújthasson gyertyát Tisza mindenhatósága eltt.

Németh Albert

a fejk tetejére buktatott állapotoknak köhogy osztraczizmussal sújtották, hogy lehetetlenné megválasztását, hogy kibuktatása a képviselházból be-

szönhette, tették

tegségbe, a betegséggel a halálba kergette.

És miért?

mert

Azért,

nélkül odavágni Tisza

bátorsága

volt

Kálmán

himezés-haiuozas

fejéhez az igazat.

Rigó Ferencz nevét szintén beleírták Tisza Kálmán fekete rá, hogy meg kell buknia. Meg is bukmost, mikor a választás legóriásabb visztatták. St hallatlan könyvébe. Kimondották !

szaéléseire fátyolt borittat a gazságokat palástolgató kéz

;

most

a somogyi és temesi levelek, a jákóhalmi, a dunaszerdahelyi, sza-

badkai és czeglédi bntények, a Mamusichok és Gubodyak gazságainak büntetlensége után, Rigó Ferenczet egyes egyedül vád alá helyeztetik vesztegetés miatt

És miért

'?

'.

Azért, mert odavágta Tiszának a

kemény

szót

„Fölfelé csúszómászó, meghunyászkodó, mint egy korbácsütóshez

szokott eb

lefelé durva,

;

Németh

erszakoskodó, mint egy részeg rendr."

Albertnek

pusztulni

is

hiába volt neve, múltja, vagyona

é.s

kellett

a

parlamentbl,

többsége, pusztulnia kellett,

hogy Tisza Kálmán fátyolt borit személyes barátainak és odaadó híveinek legmocskosabb tizeiméire. Kimondta, hogy a közvagyon kezelésére oly egyéneket nevez ki, a kiknek potyáz*') gazdálkodásuk szembeszök és megbélyegzett. Kimondta, hogy bizalmával tüntet ki, jószágkormánymert kimondta az igaz

zassal tisztel

meg

szót,

olyanokat, a kiket botrányosan kompromittál-

nak nyereségvágyból ered bünperek. Kimondta az Ítéletet, hogy Tisza Kálmán az olyan kinevezéssel, a min Nagy Györgyé volt a szegedi jószágigazgatóság betöltésénél, kompromittálta magát a koronát

is.

„A miniszterelnök

ur,

—

úgymond végül

— hét évig

hazudott az ellenzéken, hogy hét évig csalhasson a kormányon.

A

kormánypárt megdermedt

elvesztette

lélekjelenlétét.

A

ház

e

szavak

hallatára.

elnökével

keringett

Tisza

is

a szék.

Mire egyenkint magukhoz tértek, a visszautasítás nem ölthette föl

azt a mértéket, melyet a fegyelem és

minden kényes alkalommal megadott. Az ellenzékre mély benyomást tett,

dresszura

és

élénk

a

pártnak

viszhangot 10*

148 keltett

Németh Albert

hitték Tiszát.

Annál

támadása.

A kormánypárton

serényebben, a kenyérféltés

elveszte

dühével

goztak udvarosai. Es az a jellemz, hof^y milkftdésflk

dol-

nem any-

nyira saját pártjukon, mint inkább a fílggetlenségi párton biztosította a hatást. Körül zárolni vádjával és támadásával

Németh

Albertet, kirántani alóla az anteusi talajt saját pártjának helyeslését és kezességét: erre dolgoztak. rel.

Mép^

tökéletes siker-

P*^^1ÍK

Tisza a támadástól szédülten ment Gödöllre, hogy bejelentse

az esetet a királynak. Ott

Németh Albertre nézve

torzító körtll-

irásokkal, m.igára nézve szépítget hímekkel varrta ki a

t<'»rtén-

teket. Felhatíiimazást kért, hogy ,a felség szolgálatában"

l^iMintt

sértésért lovagias elégtételt vehessen

Németh

Albertéi

meró komédia volt lovagias elégmert komolyan ugy sem akart megverekedni. tételt kérnie, Kancsal elterjesztése is oda czélozott, hogy a király fölmentse a lovagias elégtétel vevésének kötelessége alól. A király nemcsak lemondását nem fogadta el, hanem fölmentette az alól,

Az

körülírásai után

t

hogy Németh Alberttel,

kit a gavallérok gavallérjaként

az ország, párbaj utján intézze

el

becsületbeli

ismert

ügyét. Mert be-

ügynek tekintették az országházban, annak a kaszinóban. A király fölmentvénye, a monarchiában uralkodó szokás szerint, mindenre kiterjed. Wodianer Albertre a tanuk tömege esküvel igazolta, hogy a választásnál vesztegetett. Rósz végét azzal vágták ketté a vesztegetési bünpörnek, hogy kegyelmi utón beszüntették a vizsgálatot. A pápának hatalma igen nagy a bnbocsánat terén, de a kit feloldoz, annak meg kell gyónnia

csületbeli

és szánni-bánni vétkeit. is

Nálunk a király

felség joga az isteninél

nagyobb, bünbánás sem kell hozzá. Tisza

Kálmán megkönnyebbülten

tért vissza

Gödöllrl. Megképmu-

érkezésekor örvendetes hírrel várták a klubban. Irányi tató erkölcsbirósága,

Mocsáry orthodox bigótsága Helfi

és

tár-

nem Németh

Berczi-

nek. Tisza titkos párthívei túlliczitálták a kormánypártot

Németh

sai ludassága Tiszának fogták

pártját és

Albertnek a korholásában.

„Ez nem parlamentáris;'" ,hovasülyed „harczoljunk elvekkel, ne gyanúsításokkal

—

hangzott jánusi

noha jól tudták, hogy Nagy György a legsúlyosabban vannak kompromitálva Hiszen csak

ketts ábrázatuk egyik és társai

a parlamentarizmus;' ;'

felén,

149 egy ténje, a hitele

zálogául

kötvényeinek kicsempészése

letett

ketts bntettnek és társainak bnösségét az adatok oly sokasága támogatta, hogy ezek terhe alatt mondhatni térdenesuszva rimánkodtak be a felszámolást végz polgárok, bnügyi eladók, és ügyészek szobáit. A vizsgálati iraa kisbirtokosok hitelintézetének pénztárából,

képezte tényálladékat.

Nagy György

fekv bizonyitékok egyes legkompromitálóbb

toknál

hogyan, hogyan nem, lábat kaptak

még mindig

volt egy csomó,

ugyan,

melyeket

de Végh

hasztalanul

darabjai,

Ignáeznál igyekeztek,

különböz ürügyek alatt tartott házmotozások alkalmával, megkaparitani. Végh Iguácznak szüksége volt ez okmánvok tartalékütegeire, hogy saját borét, mások becsesebb brével a tár-

a nála

saságban fedezze.

Németh Albertnek képviselha/.j ümiauii.s.i meje/i, egn Ignácznak egy-egy okmánya elégséges volt volna agyoncsapni egész csoport kormánypárti fíliszteust Tisza Kálmán gárdájának javá\

De rögtön fölkeresték Végh Ignáczot és biztositották, hogy a kormány minden hatalmi eszközzel rajta lesz a pör elemésztésén, s ha Németh Albertnek semmi legkisebb adattal sem áll rendelkezésére, föltétlenül számithat fölmentésére, „mégha a vizsgálati anyagot meg is kell tizedelni, vagy azt megeemmisiteni". Végh Ignucz megnyerésére legtöbbet mködött közre Komjáthy Béla, ki Nagy Györgynek védelmét a kormánynál való ból.

benfentesség

s

attól

várható jutalmak és

Komjáthy kelt Albert ellen, noha épp lalta

el.

ki legélesebben

volt

mit tennie

kegyek

fejében

vál-

Németh bnösség Végh Ignácz-

folyosókon

dolgozott gzervel, hogy a

kézzelfogható adataitól elüssék

nak nem

a

bre

Németh

Albertet.

érdekében, mint

követni,

a

mit

biztatással és fenyegetéssel ráparancsoltak. Tartózkodásának okát,

a miért

nem

állhat rendelkezésére

Németh Albertnek,

nyiltau

bevallotta.

Németh Albertet igy sánczolták körül lassankint. Megjelenésekor az országházban tüntetleg kerülték. Legszemszuróbban ^eritek a függetlenségi párt matadorai. ügy bántak vele, mint egy tolonczczal, ki jóféle társaságba téved. Négyen sem voltunk, a kik

kvel nem hajigáltuk

is

fejét,

mert igazat mondott. Eleinte

hogy Komjáthy Bélához való viszonyomnál fogva, én tartózkodó leszek. Hamarosan meggyzdött az ellenkezrl.

azt hitte,

:

150

A

„Fíiggetlenség"

magatartása

forgattam

védelmére a

Erösoii

nem hagyott lándsát.

púrtiuik titkos tiszapárti emberei is

mellett

wemmi

fen

kételyt.

Mert a függetlenségi

immár

saját

pártján

védelemre szorult.

Németh Albertnek

védelmezem.

félreháritva

tetet

viszonyom

ennek

és

minden szorosabb tekinVédelmezem Komjáthy val való

feltnt, hogy

ellen agitáczióju


Vem

álllüithi hum/

hogy szót ne váltson velem e fell: Hát csak te vagy már, a ki nem kóticzkodol. Pedig tled rósz néven sem venném, mert tudom, hogy Komjáthy tette le lapodért a kaucziót. Neked volna okod nem ütni mellettem a vasat. Nem félsz, hogy Komjáthy elvonja tled a kaucziót? Azt ö' most ez alkalommal. Bérezi bátyámnak az ügyé-

— —

bl

nem teheti, Már miért nem ?

kifolyólag,

— —

nt-in

incri

<»'niii.

kezemben egy megfontolatlan pillanatában melyben a kauczió elvonásának fenyegetésével arra akar rábirni, hogy ne üssem annyira Tiszát. No ez derék. Hanem azért még sem kérlek, nem is tanácsolom, csak kérdezem: kiadhatnál-e lapodban egy nyilatkozatot, mert a mint látod, komisz egy párt ez a miénk. Nem igy csináltuk mi azt a politikát a vármegyében, a mely 1848-at

hozzám

Azért, mert irt

levele,

—

teremtette.

—

meg

írja

Bérezi

bátyám

a nyilatkozatot,

s

én közölni

fogom.

Ugy

is

történt.

kozatban. Felelt

Komjáthy személyesen érintve volt a nyilatNémeth Albert pedig, körülzárása egyre

rá.

is

légmentesebb lévén, toporzékolt, mint a kivert bika

— fiatal

—

És én

gesáftpártért

,

kiáltott

fel

—

Tiszának

a

zsoldosaiért, e

még exponáltam magam. Sok bolondot tettem ilyet, mint most vénségemre, soha. Nagy

koromban, de

bolondot

tettél te

is,

hogy

ide csatlakoztál

éhez

a

smaroczer,

Nagyobb ellenségeid ezek neked, mint a kormánynak. S ha engem a régi bajtársat, ki soha sem változtam, igy a jegén hagytak, majd éhez a

szeuzál,

éhez a farizeus

kompániához.

meglátod, hogy elrágnak és elmorzsolnak téged

is.

No

de azért

még megbirod, fiatal vagy, katona vagy, ne hagyd a zászlónkat. En most látom elször, hogy megöregedtem. Máskor olyan te

;

voltam, mint az aczél, most olyan, mint a rozsda-s penge. Meg-

teszem, a mit a fülembe zümögnek, ha már

nem tehetek

„kapszlit"

hogy a mit soha nem tettem, módositsam szavaimat, és amolyan bocsánatgeszti pápának legfájosabb relét rebegjek, mert ráhágtam a

a pisztolyomra. Ez a mihaszna

párt kényszerit

rá,

tyúkszemére.

Németh Albert csakugyan módosította sért a kör jegyzkönyvileg készült

meg nem elzzük

tákkal

Szavainak

Német

t

megróni, ha

taktikával

összejátszó

Albertet, a társaságok emberét,

Ha

társadalmilag elszigetelik, eltemetik.

ban

mellé

szivvel-lélelíkel

elkeseredett vi-

ügynek értekezlet tárgyává

az

módosítására

Kiiejezt-seit.

kör czudar magatartása miatt. Ez

Módositotta a függetlenségi

a

áll

párt,

tételét.

erszakolták

azzal fenyegették, hogy e válságos pillanatok-

hogy erkölcsi erejével

pánczélozza, akkor, határozott kijelentése szerint, nyilatkozatát iiaróbb alakban ismételte volna.

Appelálni akart a király tüz-

próbákat kiállott lovagiasságára és becsületérzésére, a ki soha sem tri, a

luit

nagyon

Hh Németh lére állítása :i

válság

ugy

találóan

Albert

zöm

megtörténik, a

Tiszának

elintézését,

Németh AH'ert

presziók

a

hogy „diszndságok.* és támadásnak ily is, mely feszülten leste

fejez ki,

részérl a vádnak szerint

múlhatatlanul

nyomása

alatt,

buknia kell. De czülöpver

melyek

kosként nehezedtek társadalmi állására, kihúzta Tisza

becsíllet-

daganatából a fulánkot. Tisza leghívebb ellenzéke megmentette Tisza Kálmánt.

Ha akkor meg nem

menti, nincs

szükség nap-

jaink üres tüntetéseire.

Tessék az ilyen pártot komoly számba venni. Tessék

mködé-

séhez az elvek gyzelmének, vagy legalább a közerkölcsök megtiszti fásának

reményét

fUzni.

Avagy talán Irányi Dániel valamennyiöknél különb próféta? Persze, hogy az Pártvezér, még pedig milyen ? Tükör eltt kipepecselt pártvezér. Kimért és különcz, mint egy páva. MoI

mint

doros,

parókás

a

libériás

diplomata.

Öntelt, rideg, mint

inas.

Aftektált

egy

Egy

megtestesült

nagyság,

formula

fázis-rugóra járó

;

egy báb.

gouvernant. Hiu, nagykép, mint egy

merev poziturákkal maszkírozza eszmeköálproféta, ki szemforgató grimaszokkal palástolja meggyzdésének hiányait. Kis idk nagy embere szinész. Álfilozof,

rének

ki

fogyatkozásait

;

152

idk kerékkötje.

jiagy

Sirály, ki felfordulásokat jelez. Vaskalap,

haptúkba állitja a Doktor, kinek rec/ipeje ki

hogy kicsikarja

politikát,

Nincs veszedelmesebb profétája a csalókat

szdl kornak, mint olyan, a kit nem az ihlet hogy ostorral verje ki a kufárokat, hanem

Nem

által szentként (Innepeltetni.

az

erkölcsbirot

a

épp

tiRztelgését.

szélhíhlést okoz.

kor

és szédelgéseket

templomba,

veaet a

a kufárok

a vágy,

szemfényvesztés-e

legpiszkosabb

az,

mid^u

tömjénezik,

alakjai

hogy annál büntetlenelíbé tegyék vájkálásukat a közvagyonban, annak részérl, kinél az eszme frázis, az erkölcs festék? Nem szédelgés-e az is, hogy oly idkben, mikor a sáp kenyérkereset, a borravaló

napszám,

miták

a kik

ellen,

fuldokolva esd könyörületet

akarják

el

venni

tüle

az

antisze-

Békést, azt a borra-

melyet a kormánytól a kéz kezet mos fejében kap ? Hányszor estek kétségbe a függetlenségi eszniékért minden

valót,

önfeláldozásra

kész

megjelenése pártunk javára kell agitálnia,

Csak jöjjön

a

kigombolták

piperköcz

Például, mikor a választások alatt kérve

kértük, ostromoltuk, jöjjön

hogy nem

mikor

párttagok,

fogásaiból a prófétát.

le

azokba a kerületekbe, melyekben

nem

székhelyre,

mérleget.

a

billenti

Biztosítottuk,

kell faluznia, niegteszszük azt mi.

kibontjuk,

ott

mint valami

drága

ereklyét, bemutatjuk s azután utazhat vissza.

Hiába való volt minden erlködésünk. Mahomed megelégedett egy arisztokratikus vizittel a belvárosba, a Józsefvárosba,

Kassára, a hol se állt a

nélkül

nem

nem

ártott, se

hegy eltt, hadd mozduljon

semmi

sincs,

legkevésbé

a

használt

az.

és

azzal

meg-

Vájjon miért? Mert ok

prófétai

böjtölés

a

lakato.s-

Hát bizony semmi egyébért, mint a paktumért, mely a kormány részérl biztositotta neki a békési mandátum háboritatian birtokát, ha a többi kerületekben 5 sem háborgatja a kormány czirkulusait. Kéz kezet mos. A kormány is. Irányi is jó vásárt csináltak. A kormány megkiméli a nagyobb erfeszitést és nagyobb költekezést; Irányi nem koczkáztatja mandátumát. Ez is politika, a borravaló politikája. Ennek a politikának is megvan a utczai betegszobában

kölcsönös

?

leszámolása: adsza

nesze bombaszt, mely illékony,

mely bonbon, nem kartács.

5

frt

de

25

krajczáros

nem robbanó

;

napszámot, nesze frázis,

155 Soha képmutatás nem vezetett ugy félre nemzetet, mint az Csak a pártját nem vezette félre, de a pártnak trnie trnie kell ma is, hogy leleplezésével ünmaga alatt és kellett ne fürészelje a fát. És Irányi tudva a párt e gyöngéjét kis istent játszik köztük a vendéglben, a körben, a parlamentben, az országban. Megköveteli az étteremben, hogy asztalánál senki Irányié.

se gyújtson

szivarra,

nem

esett és rá

másnak ki

ha át

A

gyújtott.

is

esett ebédjén,

mig

ó

is

át

nem

körben szemöldökeit ránczolja, ha

van az övétl elüt véleménye. Az országházban lehordja,

is

beszéde

alutt

kér

szavazást

hogy nem

magát

elköhinti

és

lesz

lui

név

a

kirántja

czédulát elvtársa kezél)l.

szerinti

Tiszának megigérte,

név szerinti szavazá-

nem

Dölyfösen, mintha

is

a

Ilalbschuh

vére,

hanem egy

Csáké, vagy Garáé folydogálna ereiben, utasit vissza mindent, a mit botrányosnak tart és mégis élvezettel leste Csanády vaskos

melyekre a lökéseket farizeusi tanácsai szolgáltatták. volt vezérlete alatt a 48-as mindent elnyelt, mig

föllépéseit,

Csanádytól

párt alelnöke, népsége, gazdája,

mindene.

Csanádynak mindent

mig uradalmát föl nem ette giardinettonak a „Magyar Magyar*, mint a magyar nyomda igazgatója, mig telt az uradalomból a , Magyar Újság" szerkesztjének Irányi Dánielnek.

elnézett,

Mihelyt Csanády Sándort, ezt az hette

is

48-a8

egyesült

az

azonnal

szakitott vele,

és

törhetetlen pártját, fölcserél-

függetlenségi pártok vezérségóvel,

ellenezte

megválasztását

és

még végig

vert a hátán a koldusbottal, a melylyel útnak eresztette.

Szótartó

férfinak

a mit Irányi Dániel nyegben egyez 48-as

az ország óhajtott,

Éveken lója

nem

a

s

semmi áron nem az elbbi idkben és

csak

volt

szabad elkövetni,

elkövetett,

hogy a

lé-

függetlenségi párt egyesülését, melyet ellenezett, lehetetlenné tegye.

hogy az pártja, az zászfüggetlenség, hanem 1848. Végre ^1 878-ban br. Medát folytatta a bizanczi vitát,

nyánszky Árpád, Szalay Imre, Komjáthy Béla, Miklós István, Sólymosy Bálint és én elhatároztuk, hogy véget vetünk ennek a szörszálhasogatásnak, mely annyi rósz vért szült elvbarátaink táborában. Különbség nem volt a két elnevezés alá sorakozó párt felfogása

és

kellett.

E

program nija között, de Irányinak párt

és vezérlet

hiúságának kész volt feláldozni izgatásaink legfénye-

sebb sikereit.

:

15i íszörszálhasogatáHának, megkérdeztük

Hogy véget vessünk

min

fíUtételeit

csere

e's

meg

szabja

melynél

tanácskozíís után,

Hosszas eszme-

az egyesülésnek? látszott

mennyire nincs az

Ínyére felszúlitásunk, végre körvonalozta föltételeit. Elállottam

velk a

Ern,

a klubban, feimonyi

megtámadták

leghevesebben

Mocsáry

Ijiijos

Madarász József,

Helfi Ignácz,

kilépéssel

és

fenyegetdztek.

hozzájuk csatlakozott, Kállay Ödön szintúgy. Ez

utóbbi figyelmeztetett bennünket, mint tapasztahitlanukat, hogy

nem

még

ismerjük

neki adni,

Színeihez

a

majd ha megismerjük, igazat fogunk Es leirta Irányit.

Irányit,

hogy mégis

jó az íjreg a háznál.

legsötétebb

önzetlen férfinak,

fe.stéket

használta.

Kállaynak

ki sokkal jobban szerette a kényelmet,

tehetségét, a föllépése meglepett mindnyájunkat.

ez

mint

De .szavunknak nyom-

urai maradtunk, keresztülhajtottuk a javaslatot. Kiküldtük

ban az értekezletbl Hegeds Lászlót, hogy tudassa vele félhivatalosan elfogadja-e álláspontunkat, mely voltakép az övé Mást nem felelhetett, mint igen. Hegeds visszajött, az volt? :

egyesülést hivatalosan

is

szentesitettük.

És vájjon mi ln a vég? Irányi megmaradt külön állásában, feléje sem ment a körnek. Kitett bennünket a .praktikus öregek" éveldéseinek, kik folyvást gúnyolódtak: „No fiuk, mikor hozzátok már Dániel prófétát magatok közé az oroszlánok vermébe?" Soha képmutatás ugy rá nem szedte az országot erkölcsbiróságával, mint az Irányié. Játszotta páter Seraphot, ki a gyermeklelkek ártatlanságával kárhoztatja gyehenára, a mi pecsétes,

de

azonnal

mint komoly

a

laplandi boszorkányok

Ítéletet kell

régiségtárának

és

az

képtárnak

országos

joggal követelte volna á részrehajlatlan

meg, vájjon minden régiség ládok ajándékoztak,

a

erkölcsbiró

:

múzeum

Helyében

botránya.

vizsgálják

mit egyesek

és

csa-

nem zálogosított-e el soha egy zálogházban múzeum igazgatója ? Követelte volna, hogy

sem drágaságokat a meg: azonos-e mübecsü értékes kehely

vizsgálják

ott van-e. a

téved, a

éjjelébe

mondania oly ügyben, mint

az

Ihász

Dániel

által

ajándékozott

miután mely helyébe került évek során át hasztalanul sürgette, hol van, mi történt ajándékával, melyet a brigautiktól lefoglalt tömérdek kincs közül nemzeti kincsnek kiválasztott ? De hát a formulák embere lesazzal

,

.

155

egyszerbbnek találta a közerkölcsre jegyzkönyvi szemfödt borítani, s mikor a fölfedezett lopások ezt is lebengetni kezdPulszky Ferenczet oly igazságnak

ték, vallásos lelkülete

vagy

mel}'

fölötte,

megmaradjon

erkölcsbirói tuss eltt

Mi

ez.

vagy

vagy alatta van,

ha nem humbug?

Még

találta,

csakhogy

benne,

pedig a legdaróczosabb

Abból, mely szenvelgi, hogy undoritja a frivolitás

tából.

az

szent titoknak. faj-

és

a

hatalom kedvéért, melyet szappanbuborékokkal bombáz, mégis a legvisszataszitóbb frivolitással öklözi

le

az igazságot.

Országraszóló kérdésként tárgyalta éveken át Irányi Dániel a választási visszaéléseket.

A közszabadság nevében követelte a

A

hatalmi önkény mérséklését.

meg

többé

nem

nevében

közerkölcs

a biráló bizottságok pártos Ítéleteit.

hanem

Ariel, a lé^ szelleme,

Es

bélyegezte

mikor

inie,

már

az élet fordult hozzá,

uyolczszáz czeglédi polgár monstre küldöttsége

által,

hogy no

hadd lássuk igaz arczodat: „elbujt az hogy ne kellessen vallomást tennie, hova tették Ábelt", az áldozatoltáinál lebunkózott szabadságot. És ime, mikor Hugó Viktor legendáinak az a üzeme, mely ell hiába menekül Kain érczfalak és földsánczok pögé, fölkereste az ágyban és megkérdezte mi a lelkiismeret rámutatott a biráló próféta, no erkölcsbiró,

Ur

szine elöl,

:

,

Az

bizottságra: ott keressétek!

asszonyi állat*

lett,

erkölcsbiróból a bibliai ^feslett

mater peccatrix, a hatalmasok

és

czinkosok

ágyasa. Pilátus mosta kezeit; Pilátus az Írástudók és farizeusok

kegyéért elfelejtette: mi az igazság?

rázták

ugyan a választási

erkölcsbírósági

mert

visszaélések

sörényüket

a

miniszterrl

volt

gonoszabb,

erszakosabb

lelkiismeretének

és

és

Föl-

meg-

megbízó-levél

mert a kormánypárt

szó

elsánczojta felháborodó lelkét és elbujt az

volna

is.

porfelhit,

kaposvári

meghamisításánál,

tizenhét szavazatának visszaélésérl,

párt

pilátusi vezérlete alatt álló

Elfelejtette az

fölkavarták

:

Ur

de

Kain azonnal

szine ell, mihelyt

gazabb visszaélések

igazságosságának

fölött

ítéletet

kellett

tartania,

mihelyt a visszaélések lánczolata pártjuk emberét bélyegezte meg.

Vájjon ez-e az igazság örök jog, a közerkölcs és

forrása,

közszabadság

tisztelete

melybl fakad

?

a választási

Nem

a párt-

uralmi önzés rideg gylölséget és atyafiságos önkényét látjuk-e itt oly

darabosan,

oly

lelketlenül,,

oly

erkölcstelenül

föllépni,

:

156

mely méltán túmasztbaija

mindeukiben az aggasztó

fel

milyen ököljogra lehetünk

milyen botrányokra,

kormányra

ez einb«'rek találnának a

ktírdétt

elké.^zttlve,

mint

jutni, b;i már,

ha

«;llén-

zék, annyira összefont és összeeskíldt tömörséggel védik osztályc*

Nem riad-e föl minden elfogulatlan ét ember a látványra, hogy az a heres ostrom, melyet a kormány ellen, annak erkölcstelensége és pártosko-

társukban a bntényt? részrehaj latlan

olyanok

dása miatt intéznek,

álarcz, mert anyjuk a bün

mélység

?

részérl

Kinek

foly,

nem

lelke

martalóczok gyanánt ragadozzák Próféta hol vagy ?

el,

a

mily szédit

?

Tudom

urak!" szólalt

látom

„Kezdjék föl a

?

Erkölcsbiró, hol bujdokolsz az

és

el

?

Aha

halálbüntetés

a

mi

ellenzéken

az

mi közkincs, a mi nélkül

Hol, hol az erkölcsnemesit egyesület

folyt vitában.

már

azok az emberek, a kik

is

hazugság, csalás, gazság összts szereplésök

látom már.

mindez

kiknél

taszítják, Franeziaország pártjainak példájára, a

f(ílé

parlamentünket

ban

a

retteg,

!

éji

homály-

tudom már,

eltörlése

felett

a halálbüntetés eltörlését a gyilkos

büntetjog lángesze. „Kezdjétek

el

az erkölcs-

tiszteletben tartásával és az igazság gyakorönmagátokon, vessétek le álarczotokat I* ez az újjászükeresztel medenczéje képnmtató ábrázatotokra.

nemesitést a jog lásával letés

Nézzétek meg az

erkölcsnemesités nagymesterét.

Tegyetek

mindent, csak ugy ne tegyetek, mint

,

dom

nem bvelkedik az semmikép nem mehettek bé

néktek, hogyha a

ti

mert bizony, bizony

.,

mon-

igazságotok feljebb

Írástudói és farizeusi igazságánál

:

a menynyeknek országába".

Nézzetek

hogy

az

meg benne

mikor azt prédikálja nektek, szalonba való, s a mikor azt

mindent,

szinte nevetés nem

s

hogy a középkor franczia szalonjainak mintájára a magyar vér nemes egyeueslelküségét akkor elttetek áll a vezér, kinél minden rococo, minden hajpor, minden czopf. tanácsolja,

tagadjátok

meg

Kérdezzétek

:

meg

aztán

országban, nagy eszmék,

ti

jobbak,

ti

igazabbak

széles

ez

nagy igazságok, nagy elhatározások nagy akcziók vezére-e az ily vezér? Nem foszlik-e a hazugság ködévé, a mi szivárványba burkolta, annak hamis jeléül, hogy nem lesz többé erkölcsi vízözön? „Oh! meggoudoltad-e képmutató lélek, hogy minden evangéliumok között a legels az, hogy a

:

157

ha/ugság nem tarthat örökké!" Oh! meggondoltad-e gogs zsarnoki ember, hogy ,az igazságtalanság igazságtalanságot szül és az átkok és csalások mindig visszakerülnek ..haza'', akármilyen messze elvándoroltak légyen is!' Nem tarthat örökké a parlamenti kormányok és parlamensem. Visszakerülnek ^haza" ezek csalásai és áthazugsága tek bármilyen messze vándorolják be az országokat. E vándorló „csalások és átkok" riasztják föl a népekben a kinos sóhajt, annyi üdvtelen harcz, annyi dicsséges vértanúság sóhaját kai

is,

^Nem

ilyennek képzeltük a parlamentarizmust."

Nem

és ezerszer

nem!

N^cni

maga Kos-

képzelte

ilv.-tiiii>k

suth Lajos sem.

Ha

a

népek ösztöne csak

csepp vért se ontanak érette. is,

hogy ilyen

soha

lesz,

hogy ilyen lesz, egy Ha Kossuth Lajos csak álmodja sejteti

is,

sem alkotju meg

a

népképvi-^eletrl

szóló 48-iki törvényeket.

Deák Ferencz

halálos ágyán keresztet vetett a kiegyezésre.

Azt mondotta: „Nem igy gondoltam, nem igy akartam!" Kosa parlamentarizmusra vetett keresztet, s azt mondotta: „Hitte volna-e valaki, hogy ily gyorsan lejárja magát a parla-

suth

mentarizmus

?*

Kossuth bevallja,

teend

hogy

sokszor

gondolkozott:

a parlamentarizmus helyébe? Bajnak tartja,

mi volna hogy nincs

mivel helyettesíteni.

Miért

is

vérzettek a népek e század

szabadságharczaiban

?

parlamenti

hogy az absolut kormányrendszer helyébe be. Hitték, hogy a népképa

Azért,

felels kormányrendszert állítsák viselet

hogy

a

formájában

és eszközeiben

birják

a

jogot

és

hatalmat,

kormányt ellenrizhessék költekezéseiben, a népet meg-

kíméljék a kizsákmányolástól.

hogy a népképviselet mindig elég ers és független hogy soha se engedje megnyirbálni a közszabadság oltványait, hanem mint a jó kertész, ápolni, növelni, lombositani fogja sudarát és hajtásait. Hitték, hogy a parlament hatalma annyira fölötte fog állani a kormányoknak, a népfelség annyira egyenjogú lesz a királyi felséggel, hogy a közjog biztosítékai kimozdithatlanok lesznek, mint a föld sarkaiból. A népképviselet erejét, szellemét és lényét ugy fogták fel, mint Bürke e nagy Hitték,

lesz,

158 államférfiú, a

nemzeti

ki

szerint

érzelemnek.

kell,

„Nem

liogy a nép ellí-nörzje legyen,

rz

fórum

Nos

!

nép

!i

snk

melyben a nemzeti

—

úgymond

annak a nagy mint íjon a Nemzeti miveldé-

érzel njek,

anyai nyelvünk vívmányait, melyeket

édes

csak imént hódítottunk ból, föltették a

—

alapitva ln, mint ellen-

kilövésének határáig feszültek.

kincses házát,

el

a kelet és nyugat elleni véres harczok-

párturalom „ers kártyáira* és a nemzet elvesztette

Nemzeti

játszmáját.

hanem

képe legyen a

tiszta

idegesen és lázasan

az imént lestük

nyil

az

szervezték

ré.szére."

vitának a lezajlását, hur, a

ho^y

azért

érzelemnél, nemzeti jogoknál

ersebb

volt

a pártfegyelem. Közjogunk alkotmányának várából kiemelték az

újonczmegajánlási

jogot,

e

sarkkövet.

turánit

Ifjúságunkat,

a

magyar nyelvemlékek szólásmódja szerint, marha számra" fzték a kaszárnyák borjuszijjára, hogy az anyjuk tejével beszívott édes anyai szót is feláldozzák az idegen bálványnak. Az régi

.,

anyák tovább szülhetik a

fiukat, dajkálhatják a

legmelegebb ke-

blen, az anyai keblen fiaikat, zengedezhetik bölcsjüknél az altat<j

dalokat, nevelhetik

átvirrasztott

árán, aggodalommal, szeretettel lés

:

éjek,

megcserepesedett

karok

a szülés fájdalmán és a neve-

gondján kivül serami joguk fiaikhoz,

a hazának, az anyák ez anyjának. Mint

semmi joga

fiaikhoz

anyák legközelebb

áll-

nak ugyan az Istenhez mindannyiszor, valahányszor szülnek, a kinek mert részök van a teremtés müvében, de ha fiu az ,

életet adnak, ezt a fiút lefoglalják, törvény jussán, idegen

had-

hogy az els vezényszóra golyót röpítsenek édes szül anyjuk szivébe, hogy az els vesereg, idegen tisztek rabszolgájának,

zényszóra szuronyszegezve döfjék

Mit nem áldozott még

még

hátra

?

Még

csak

az,

le

hazájuk anyját a szabadságot.

fel a magyar országgylés ? Mi van hogy az anyákat is bekorbácsolják

a kaszárnyákba.

népek verkét ontották, hogy fölemeljék a nép felséget, hogy felállítsák a népjog védelmének kereteit, hogy megteremtsék ellensúlyozóját a hatalmi

Hát csak

ez és ennyi az, a miért a

önkénynek ? Soha rá nem fanyalodtak volna a népek, hogy hatalmi és felségjogi ellensúlyozó s alkotmányvéd gyanánt a népképviselet formáját állítsák fel, ha a jövend titkok nemtje megsúgja

159 nekik, mily erkölcsi zrzavar, mily hatalmaskodási vizözön

nyomában. Soha rá nem jöttek volna keressék jogaik és

támad

hogy a parlamentáris megrzésére érdekeik és biztositására, a népek,

formát ha az absolut kormán v ok ki nem piöczázzák a verket. Jog és jólét soha sem teremtenek forradalmakat, még ha kevés is a szabadság. Igazságtalanság és nyomor lázitják

a

fel

tömeget

Mi

eltt a Bastilet lerombolták, a hegyekbl és munkás negyedekbl kirohanó tömegek nem azt kiáltották „szabadság", hanem azt,

hogy , kenyeret". S mikor nem volt kenyér, mert az abszolút kormányok adóbérli fölfalták, vérbeforgó szemekkel ordították

:

„szabadság

!"

A demokraczia gyzött. A kenyér mellé rnek a parlamentet; a szabadság mellé oda a népfelséget.

Most aztán arra

ébred,

oda állitotta ellenállitotta

védnek

hogy a kenyeret ellopkod-

ják elle a parlamentek; a szabadságot a hadseregek. ^Szabad-

ság és népfelség

I"

jelszava

meg

szavazzák

alatt

a roppantnál

roppantabb terheket.

Mi ben

ez

?

.

.

.

Parlamenti nihil

hatalmával rombol és

és

kusabb

fal

I

A

parlamentarizmus képé-

a legnemtelenebb, a

legczini-

nihil.

Az

orosz forradalmi nihil

küzd a földért

szabadságért.

és

Vola" a jelszava annak a nihilnek, mely a földalatti s a czári zsarnokság megdöntésére tör. , Adózás és zsebmetszés" a jelszava az állami „Semlja

e

Oroszországban a földbirtok felosztására, és

parlamenti

nihilnek.

Lerombolja fenállásának

tulajdon szentségét. Ledönti szervezetének oszlopait

közigazgatást

és

független

igazságszolgáltatást.

kergeti a szabadságot, veszteget, lélekvásárt

flz,

alapelvét :

:

a

a becsületes

Szuronyokba

ököljogot gya-

korol.

A

parlament mai szervezete ugy a mint elkészitik, ugy a

mint kimesterkedik, ugy a mint alakul, egészében

és egyéneiben,

vezéreiben és pártjaiban kitünöleg szervezett közkereseti társaság.

A

választások üzletek, a

mandátumok részvények,

a minisz-

fispánok ügynökök, az állam vállalat. Milyen más fogalmai voltak a nemzeteknek a parlamentarizmusról Mily virágos reményeket fztek mködéséhez Bajvivók nemes mérkzésének tekintették a parlamenti harczot. A terek igazgatótanácsosok, a

!

!

IGO megunt, u

kiélt hatalmi

erk

föIi'rÍ88Íté8tít

kereMték a

€8 ellenzék közt eldlt párviadalbun, Megifjitó

eri

kormány

tulajdonítot-

tak a parlamentarizmusnak, mint a tílndértónak. Fönixn«k hitték,

mely saját megégett hamvaiból kél

uj

életre.

És mi most? ... A hivatalos vagyonfelosztás, jogfosztás és földosztás nihilje.

Mi

leíjz

ebbl? A

néplavin.nv

-nihil

A

fogják

boritani a

A nadrágtalan tömeg nép nihilje ledönti a parlauienti nihilt; a nadrágtalan

szembe

A

•!

ismét tajtékozni fogja: „kenye-

hatalmat. ret!"

min-i

száll az

egyenruhás

nihil szüli a niliilt.

nihillel. •

f 1

PLEASE 00 NOT REMOVE

CARD8 OR 8LIPS FROM THI8 UNIVER8ITY OF

I

POCKET

TORONTO LIBRARY

:

mi 1V47

00080421 3090

r