A BOLDOGSÁG NYOMÁBAN Utak és tévutak
3dttd*
Budapest, 2009
© Szerzők, 2009 Szerkesztette: Gutman Bea Borítóterv: Hegyi Péter
ISBN 978 963 9604 86 5 ISSN 1786-2817 Felelős kiadó: Hasenfracz Péter és Rados Richárd
Jaffa Kiadó www.jaffa.hu Affarone Kft. www.mesterkurzus.com
Tartalom Müller Péter: Előszó
7
Paulinyi Tamás: Karma és szabadság - utak a boldogsághoz 11 Dr. Szondy Máté: Mit mond a pszichológia a boldogságról?
35
Balogh Béla: A boldogság lelki fejlődés kérdése
83
Popper Péter: Boldogság - a frázisok fojtogatásában
129
A kötet szerzői
163
Előszó Ajánlom ezt a könyvet elsősorban saját magamnak. Én ezeken az előadásokon sajnos nem lehettem jelen, mert éppen a saját előadásomra készültem az öltözőben, a folyosón vagy még otthon. A Mesterkurzuson rendszerint a többiek után következem, az utolsó előadó vagyok. Egyszerre hallgató s előadó pedig nem lehet az ember, mert készül a saját „szerepére”. Barátaim, szellemi társaim gondolatai olvasha tók ebben a kötetben. Kíváncsian várom, mit mondtak ugyanarról a témáról, amiről én is beszéltem. Hogyan látják, hogyan élik meg ezeket a nagy kérdéseket? Most hozom be a „hiányzásomat”, és pótolom, amit kihagytam. A Mesterkurzus, amit sok évvel ezelőtt Popper Péterrel indítottunk útjára, ma már komoly kultu rális eseménnyé vált, főleg azok miatt a szellemi ségek miatt, akik csatlakoztak hozzánk, hogy el mondják gondolataikat az élet legfontosabb kérdéseiről.
8
Müller Péter
Tudtommal nincs is más hasonló, rendszeres séggel működő fórum az egész országban. Nagy előnye a Kurzusnak, hogy nem egyetlen TANT hirdet, hanem sokféle szellemiség sokféle véleményét, gondolatát. Tudjuk, hogy egy tárgy képe is akkor válik plasztikussá, ha azt több oldalról világítjuk meg. így vagyunk az eszmékkel, gondolatokkal, az „élet nagy kérdéseivel” is. Engem sohasem az egyetértés, hanem a megér tés gazdagított. Megérteni valakit pedig csak akkor tudok, ha gyönyörködöm az ő másságában, ha megnézem a világot azokon a szemeken át, amelyeken ő tekint körül, s ő lát. Amíg fiatalabb voltam, és több erőm volt, min dig meghallgattam legalább az előttem lévő elő adást. Inspirált. Még akkor is, ha az előadó másképp gondol kodott, mint én. Főleg akkor. Csak az az ember riad meg a másképp látás gyönyörűségétől, aki szellemileg gyenge, s akit csak a vakhit éltet.
Előszó 9
Minél erősebbek és teljesebbek vagyunk, annál inkább gazdagít bennünket mások szemlélete. Sokszeművé válni azt jelenti, hogy az ember az Is tenhez lesz hasonlatos. Mindenkiből Ő néz ki, s mivel mindenki egészen más, mást is lát, egészen. Kíváncsian és izgatottan veszem hát kezembe ezt a könyvet! Müller Péter
Paulinyi Tamás
K arma és szabadság - UTAK A BOLDOGSÁGHOZ
„A legsúlyosabb bűnt elkövettem, mit ember elkö vethet. Sosem voltam boldog” - írta Lelkifurdalás című versének kezdősoraiban Jorge Luis Borges ar gentin költő és esszéista, ez a türelmes, békés és sze retetteljes kíváncsisággal vizsgálódó irodalmi óriás. Felismerése számomra megvilágosító erejű volt. Továbbgondolva az üzenet lényegét, kártya várként omlottak össze bennem a boldogtalanság mártíri nimbuszáról alkotott korábbi elképzelé sek. Borges állításával egyedül megfogalmazásá ban vitatkoznék, mert én azt gondolom, hogy a bűn egy rendkívül veszélyes fogalom az emberi létben, pedig bibliai távlatokból kísér minket. A boldogtalanság nem bűn. A boldogtalanság sze rethető és megváltható emberi állapot, és nincs is közöttünk olyan, akinek ne lenne része benne létünk rögös útjain.
12 Paulinyi Tamás
Mit jelent a bűn? Azt, hogy történt vagy törté nik valami, amit nem lehet helyrehozni, ami miatt kevesebbek vagyunk, ami miatt megszü letik a bűntudat. A bűntudat pedig boldogtalan pillanatokat, letehetetlen terhet jelent. Mielőtt azonban elmélyülnék a filozófiai vagy költői gon dolatokban, szeretnék bizonyos láthatatlan szfé rákat, tudati dimenziókat logikailag racionálisab bá, elfogadhatóbbá tenni. Nem akarok túlságosan belemenni a parapszichológiába, mert ennek a témának nem ez a lényege, de a boldogság szá momra erősen összefügg a karma és a szabadság fogalmával. A karma a keleti vallásfilozófiákból kialakult szó, tettet, utat, következményt jelent - azt, hogy amit cselekszünk, nem múlik el nyomtalanul, viszszahat ránk. Persze, milyen alapja lehet ennek, kérdezhetik most sokan. Náci háborús bűnösök például igazságszolgáltatás helyett hátralévő év tizedeikben Argentínában, Brazíliában iszogatták vidáman a finom koktélokat. Hol itt a karma? Hol a büntetés? Hány ember haláláért, fájdalmáért tar toznak? Majd a következő életében! - mondják erre a karmikusan műveltek. - Ott lesz nemulass! Most csak igya a koktélját, annál rosszabb lesz
Karma és szabadság 13
neki! Nem verték ki a fogát élete végéig a nagy fogkiverőnek, de majd ha újjászületik! Ha viszont valaki eléggé bűntudatos, nagyot só hajt, és azt mondja, szemet szemért, fogat fogért, majd elrémül, hányszor fogják őt megbosszulni azok a szerencsétlen alakok, akikkel szemben min denféle gazságot elkövetett. Elvárásaink és lelki tar talmaink ugyanis egyfajta hasonlóságba szervezik az észleleteinket. Magyarul: úgy kint, mint bent. Személy szerint nem hiszem, hogy létezik olyan karma, amelynek az a célja, hogy bármilyen lény szenvedjen, mert megérdemli. Van viszont szerin tem egy olyan törekvés a létezésben, amely azt kívánja, hogy minden lény boldog legyen, és eh hez segítséget is nyújt. Például szabaddá tesz. A végtelenségig szabaddá. Mi pedig úgy-ahogy élünk is ezzel a szabadsággal. Erős a gyanúm, hogy a karma mi magunk vagyunk. Az történik, amit szeretnénk - minden nel, ami ezzel együtt jár. Ha jól akarjuk érezni ma gunkat, akkor jól is érezzük. Ha rosszul, akkor rosszul. Valójában olyasmiről van itt szó, hogy válogatunk a meredekebb, magasabb lelki inten zitás- és boldogságnívók, valamint az alacsonyabb járatok közt. Végtelenül szabadok vagyunk akár a
14 Paulinyi Tamás
szolgaság értelmében is. Semmiféle olyan karmát nem látok - beleértve alapvetően azt, hogy a tudat a saját világát varázsolja -, ami eredendően büntető lenne, szenvedésre ítéltetne, rosszként jelölne meg vagy fogva tartana. Nincs olyan kar ma, ami bármilyen szinten feltételekhez kötné azt, hogy boldogok legyünk, és jobban érezzük magunkat. Ezeket a feltételeket a szokásaink, csak és kizárólag a szokásaink, illetve a döntéseink ge nerálják. Egyébként, ha semmi más érv nem szól na amellett, hogy az ember olyan valóságban higygyen, ami jó, sőt, ha úgy tetszik, a lehetséges vilá gok legjobbika, az már önmagában is nagyon nyo mós érv, hogy így derűsebben lehet élni. Ha úgy tetszik: boldogabban. Azt gondolom, hogy a karmával, a spiritualitással és annyi minden mással kapcsolatosan is az az egyik nagy félreértés, hogy az ember nem becsüli eléggé, ami van. Nem becsüli az emberi sorsot. Ez nem egy megalázó csoportterápia értelmi fogyaté kosoknak - ez egy lehetőség, ami egyszersmind gyönyörű! Ezt még csak bebizonyítani sem kell. Persze, lehet, hogy valami értelme is van az éle tünknek, hogy ezt a bonyolult összefüggésrend szert érdemes elemezni, körbejárni. Mégis azt
Karma és szabadság 15
gondolom, hogy jóval egyszerűbb az életet pon tosan olyannak elfogadni, amilyen. Mert - és most egy renegát gondolat következik - abban se lehe tünk egészen biztosak, hogy olyan sok közünk van a sorsunkhoz. Hátha olyan ez, mint a bábszín ház, az önfeledt bábok édes-keserű játéka? A né zőtérről úgy tűnik, mintha a bábok a saját aka ratuk ritmusára mozognának, pedig dehogy, vala ki rángatja őket a színfalak mögül. Akkor szolgák vagyunk? Nem mi döntünk? Minket is rángatnak? Néha úgy tűnik. Hát hol itt a szabad akarat? Ott, hogy akármi történhet velünk, de az, hogy mit kezdünk vele, hogy hogyan éljük meg, már a mi döntésünk kérdése. így is fel lehet fogni, és sze rintem így érdemes. A karmával és a szabadsággal kapcsolatban gyakran felvetődik, hogy mi tulajdonképpen egy börtönbolygón élünk, ahova rendetlen magaviseletünk miatt űztek az univerzumból minket, fegyenceket. Ebbe a siralomvölgybe. Bűnösöknek ez jár. Készséggel elismerem, időnként szörnyű ségesen érezzük magunkat, ez tény. De szabad jól is érezni magunkat - csak azért tenni is kell! Ab ban a pillanatban, ahogy felszabadítjuk magunkat, azaz szabad akaratunkból vagyunk olyanok, ami
16 Paulinyi Tamás
lyenek, az a bűntudat, ami a karmához vagy a létezésünkhöz általában párosul, egy picit fakóbb lesz. Több fény árad felénk, hirtelen helyesen látjuk a dolgokat. Az, hogy valaki megvilágosodik, nem jelent mást, mint hogy elfogadja a világot, benne önmagát, és mindent olyannak, amilyen, és örül a létezésnek - a sajátjának és másokénak is. És ezt az örömöt teljesen automatikusan kívánja megosztani, nem térítve, tukmálva, harcos prófé taként. Mindezt a mellette állókkal osztja meg annyiban, hogy szereti őket. Sok mindent meg lehet tenni a másikért, de van egy határ, ahonnan már többet nem érdemes, mert nem használ. Senkit sem lehet átlökdösni a mennyország kapu ján, ha nem akar magától bemenni. Lehet segí teni, de nem szavakkal és bonyolult filozófiákkal, hanem egyszerű elfogadással. Régi fixa ideám, hogy van három fogalom - a szeretet, az elfogadás és a megértés -, amelyek bármelyikéből követke zik, teremtődik a másik kettő. Ha az ember a dol gokat elfogadja, automatikusan meg is szereti. Ha megszereti, el is fogadta. Ezt kíséri a megértés. A megértés itt nem a dolog pszichológiai termé szetére vonatkozik, hanem egy lelkiállapotra, amely mindhárom előbb kijelentett igéhez hoz-
Karma és szabadság 1 7
zákapcsolható, ami helyes, ami boldog. A boldog ság érzésem szerint egy nagyszerű dolog. Hangsú lyozom, azért merem ezt mondani, mert én alapvetően boldogtalan ember vagyok, igyekszem a felszínre, és néha úgy vigasztalódom, hogy segí tek a többieknek, mert ez erőt ad ahhoz, hogy valami szép szülessen. Van egy versem, egy rend kívül rövid versecske - de azt hiszem a jó dolgok általában egyszerűek, rövidek, így nem bonyolul tak. A vers címe: A boldogság. „A boldogság, tudod, boldogságot szül. S a Teremtő trónján arany király ül. Hallgat mosolyogva, nem szavakkal beszél. Derűs, szép üstökét átfújja a szél. ” Az ebben a versben megszólaló hit azt üzeni, hogy a boldogság boldogságot szül. Ez pedig sze rintem védhető álláspont. Egy boldog ember kör nyezetében boldogabb az élet, mint egy boldogta lanéban. A boldogság általában kisugárzó, önger jesztő állapot. A boldogság alapvető létező, ellen tétben a boldogtalansággal. Miért gondolom ezt? Azért, mert a létezés aktív, egybefüggő természe tű dolog. Azért, mert nehéz megcáfolni azt a kije
18 Paulinyi Tamás
lentést, hogy boldognak lenni jobb, mint boldog talannak. Ezt tehát fogadjuk el axiómának, vagyis igaz, kiindulásként helytálló kijelentésnek. Most pedig vizsgáljuk meg azt, hogy miért is nem vagyunk'mi boldogok? Mert a nem akarásnak nyögés a vége. Mert a szokás nagy úr. Mert a vá gyaink a hirtelen beteljesülés felé visznek. Mert az örömök bizonyos olcsó szintje ideiglenesen elta karja előlünk azt a szerencsétlen rossz érzést, amit teljesen átvilágítana egy nagyobb boldogság, ha nem takargatnánk magunk elől, hanem meg lépnénk a hozzá szükséges változásokat. Ahogy a fizikai világban általában az alacsonyabb ener gianívójú állapotok felé törekednek a folyamatok, úgy a lelki világban is így van. Az ember mindig a könnyebb utat keresi. A kényelmesebbet. Azt az örömöt, amit egyszerűbben, hamarabb ér el. Ez az öröm azonban nem vezet tartós boldogsághoz. A keleti filozófiák szerint a boldogság a vágy nélküliség állapota. Na de hát éppen vágytalannak lenni? Milyen világ az olyan...? Hát nem azért va gyunk itt, hogy élvezzük a létezés gyönyörűsége it? Azért küzdjük végig az életünket, hogy sem mink se legyen? Hogy teljesen kifosztva, mint egy főtt ponty egy sótlan vízzel teli fazékban, eljus
Karma és szabadság 19
sunk a vágytalanságig? így gondolkozik erről a nyugati ember. A vágytalanság azonban érzésem szerint nem a helyes kifejezés a mi fogalmaink vi szonylatrendszerében. A keleti filozófiák szerint ez csupán azt jelenti, hogy nem húzza az embert vissza az örvény abba a bizonyos létállapotba, amiben mi vagyunk. Ettől még - sőt ettől igazán tökéletesen boldog lehet valaki. A szexualitás is a vágyak óriási tengere. Hajt, űz, mindenfélére késztet. Aztán jön egy pillanat, a beteljesülésé, amíg az ember egy villanás erejéig vágytalanul, nyugodt szemekkel néz az időtlenségbe. Az em beri sors, az emberi út ugyanis gyönyörű is lehet. Ha karmáról és szabadságról beszélünk, azon nal felvetődik az a kérdés is, hogy képesek vagyunk-e változni. A létünknek az a célja, hogy megváltozzunk? A változások felé visz minket a karma? Ismét eléggé renegát vélemény az, amit én képviselek: szerintem az ember nem változik az élete során. Némi humorral azt mondhatnám, legfeljebb megtanul viselkedni. Az emberek ugyanis általában úgy vélekednek, hogy a helyes cselekvések mindenféle jutalmakat hoznak majd az életükbe. A legtöbb vallás szerint is érdemes adakozni, átsegíteni a vakot a zebrán,
20 Paulinyi Tamás
és meglocsolni a virágot, mielőtt kiszárad. Ezek valóban önzetlen, szép cselekedetek, csak sok szor nem látszik, hogy a gonosz világ honorálná buzgalmunkat. Tegnap átsegítettem a vakot, ma pedig eltörtem a lábam - hát akkor hogy is van ez? Na, de nem baj, majd a túlvilágon! Ott majd minden jóra fordul, ott egy bugyorral feljebb le szek, közelebb a Teremtő lábához! Ott majd hely rekerülnek a dolgok! És az ember csak gyűjtögeti a jótéteményei jutalmát valami égi bankban... Pe dig ha szívből cselekszünk - és ez nem egy pszi chológiai vagy parapszichológiai kifejezés -, ha megéljük azt, hogy helyesen cselekedtünk, az már maga a jutalom! Attól leszünk boldogabbak, ha tudjuk, hogy azt csináljuk, amit a szívünk leg mélyén szeretnénk. így lehet eljutni egy olyan de rűs állapotba, ami az érzelmek szintjén egy igazi, tartós „evőé”, egy élni jó! Egy olyan állapotba, amit nem a környezeti lehetőségek szabnak meg. Az ember azonban bizonyos értelemben szen vedő lény. Alapállapotunk, hogy nem vagyunk tel jesen, makulátlanul boldogok. Ezalatt most nem az anyagiak vagy a testi egészség hiányát értem, hanem hogy nem éljük meg azt a magasabb fé nyét az életnek, amit megélhetnénk pusztán azál-
Karma és szabadság 21
tál, hogy olyan dolgokat engedünk el, amik lé nyegtelenek, amikkel körülbástyázzuk magunkat, amikkel korbácsoljuk magunkat, amik miatt saj náljuk magunkat, amik miatt dühösek vagyunk magunkra vagy másokra. Márpedig minél boldog talanabb egy lélek, annál értéktelenebbeka vá gyai, sokszor pusztán kapaszkodók, menekvések, fájdalomcsillapítók, az önfeledtség vészkijáratai, az önmagába zárkózott tudat magányos vigaszai. Pedig az önfeledtség más magasságok szép jelző je is lehet, azé az állapoté, ahol a bezárkózottság sötét, ördögi köréből léphetünk ki. Mint említettem, meggyőződésem szerint az ember nem sokat változik - viszont képes más képp megítélni, másképp megélni ugyanazokat a dolgokat. Érdemes ezt a hatalmas, mérhetetlen uszályt, amit húzunk magunk után, kikötni a part ra. Majdnem egy évvel ezelőtt jelent meg Bólébál című önéletrajzi regényem, amely egy meglehető sen direkt kitárulkozás gyerekkorom minden szenvedéséről, túléléséről, valamiféle felnőttkori visszatekintés, feloldozás, megbocsátás önmagamnak, már nem élő családtagjaimnak, ami per sze a mélyben még nem nélkülöz emberi fájdal makat, sérelmeket, de mégis ad egy új színezetet
22 Paulinyi Tamás
a múltam eseményeinek. A legtöbb ember éle tében vannak olyan múltbeli pillanatok, amelyek a tragédiához közelebb álltak, mint a derűs léte zéshez, mégis azt kell mondanom, hogy egy hosszú, hömpölygő én-drámát is újra lehet köl teni, újraírni, felszabadítani. Mert hitem szerint bár ez sokszor rajtam sem látszik - élni jó. Azt hiszem, mindenkinek a hasznára válhat újra gondolni a dolgokat, valahogy „megzenésíteni” őket. Egy regény megírásához életre kell kelteni a múltat. Ahogy írtam: feltámasztani az embereket. Beleértve magam, őket, azokat, akik akkor voltunk, azokkal együtt, akik ma vagyunk - és az egészben hirtelen megjelenhet némi derű. Ez furcsán hang zik, főleg ha tragikus eseményekről van szó, de azt gondolom, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Van egy műfaj, amit úgy hívnak, hogy tragikomédia. Az ember egyik szeme sír, a másik nevet, ez pedig már egy jó kiinduló állapot. Minden, ami szépnek látha tó, az szép is. Látásmód kérdése, elfogadás kérdése. Az el nem fogadott dolgok azok, amik nyomaszta nak minket. Ha egy féllábú ember élete végéig ab ban bízik, hogy egyszer kinő a másik lába, akkor végtelenül boldogtalan életre kárhoztatik, hiszen olyasmire vágyik, ami számára elérhetetlen. Pedig
Karma és szabadság 23
akár boldog is lehetne - feltéve, ha nem a másik lába megjelenése jelentené számára a boldogságot. Senkit sem akarok ezzel megsérteni, s hitem szerint nem is létezik olyan komoly dolog, ami nem tűri a tréfát. Mosolyogjuk meg a keserveinket! Miért jó ez? Mert a lelkiállapotunk megváltozik tőle. Mint mondtam, úgy kint, mint bent. Akkor lehet a dolgokat helyesen látni, ha helyes lelkiál lapotban vagyunk. Amíg az ember lelkiállapota torz, kétségbeesett vagy boldogtalan, egyszerűen nem lát rá arra, hogy milyen végtelenül egysze rűek, elfogadhatóak és tökéletesen helyénvalóak a pillanat jelenségei. Semmi gond nincs a pillana tokkal. Nincs gond a vietnami bombázással - el nézést, ezt az elsőre elfogadhatatlan mondatomat később meg fogom magyarázni nincs gond azzal, hogy két ember téglával veri egymás fejét, és azzal sem, hogy a cunami százezreket pusztít el. Abban a pillanatban, ahol odabent, a lelkűnk ben hirtelen felragyog némi bölcsesség, a dolgok olyanokká válnak, amilyenek. Nem rosszá - ha már választani lehet -, hanem jóvá. Egészen pon tosan olyanokká, amilyenek. így válhatunk ma gunk is olyanná, amilyenek vagyunk, és ez az első lépcső ahhoz, hogy továbbléphessünk.
24 Paulinyi Tamás
A baj csak az, hogy az emberek nem fogadják el saját magukat, és a dolgokat olyanoknak, amilye nek. A féllábú nem tud felnézni magára - majd ha kinő a másik lába, akkor felnéz! így vagyunk mi saját magunkkal, a másikkal, a múlttal, a cunamival, még a vacak kis ónos esővel is. Nem fogadjuk el ezeket a valóság tagadhatatlan részeiként, ha nem rossznak minősítjük őket. A rosszat pedig nem lehet, nem szabad szeretni - a rossz az rossz. Amikor a valóságot akármilyen részletében kine vezzük rossznak, akkor megvonjuk tőle a szeretetet, és ezzel lezárjuk a „csatahajónkon” az összes ablakot, páncélrést, és hajózunk tovább, fekete füstöt eregetve. Ha az ember boldogtalan, akkor gondoljon arra, hogy a lelke mélyén valójában semmi másra nem vágyik, mint egy jó nagy pofonra és bűnhődésre. Persze, közben titokban elképzeli, hátha el lehetne ezt valahogy kerülni, de ettől csak még rosszabbul érzi magát, hiszen tudja, hogy abszolút helytelen és negatív hozzáállás, ha a bűnös menekülni próbál, ha nem vallja be töredelmesen a vétkét, ha nem adja fel magát - akkor még na gyobbat kap. A lelkivilágunk, az elvárásaink pedig hű varázslóként varázsolják elénk azt, amit a
Karma és szabadság 25
világtól várunk. De nemcsak a rosszat, hanem a jót is. A féllábúnak ugyan nem lesz meg az áhított másik lába, de meglesz a lelki öröme - ha hagyja. És ez pont elég. Semmi több nem kell. Hoz záteszem, ezután még a világ is mosolyogni kezd rá. Az első lépést mindig belül tesszük meg. A buddhizmust rendkívül nagyra tartom - nem mintha más vallásokat lekicsinyelnék -, többek között azért, mert a szenvedőket a lehető legkeve sebb szenvedés árán kívánja eljuttatni a lelki kitel jesedésig. Szükség van valójában szenvedésre? Hát, ez ízlés kérdése, szokás kérdése. A szokás azt plántálta belénk, hogy szenvedni kell. De miért szenvedünk végül is? Azért, mert nem vesszük az erőt azokhoz a változásokhoz, amik ezekből a szenvedésekből kivezetnének. Milyen erő kell eh hez? Döntés. Említettem, hogy a szokásaink na gyon emberiek. Ha egy földönkívülinek pár szó val kellene jellemeznem az emberiséget, azt mon danám: tudod, földönkívüli, mi emberek a szoká sok rabjai vagyunk. Ez szerintem elég találó. Meg szoktunk dolgokat, és nem vagyunk hajlandóak másképp gondolkodni, nem vagyunk képesek ki lépni helyzetekből. Pedig a szokások változtatha tók. Újévkor a legtöbben fogadalmakat tesznek.
26 Paulinyi Tamás
„Holnaptól nem dohányzom, nem köpök a WC mellé, nem verem a gyereket, lefogyok húsz kilót.” Ez általában ideig-óráig megy is: egy hétig nem gyújt rá az ember, aztán valahogy kezd viszszacsúszni a rutinba. Egy darabig járunk tornázni, meg répát is eszünk, meg a boldogsághoz vezető utat is próbáljuk szokássá tenni, aztán egy napot kihagyunk a tornából, egy répával kevesebb vagy több, nem számít, meg hát hova-hova ilyen sza porán, ilyen hihetetlen nekibuzdultsággal? És csúszunk vissza a megszokásba. Szepes Mária néni szavaival élve, a pokolba gurulni is lehet. Lé tezik egy furcsa „gravitációs erő” a szokásaink ban: ilyen például a gyöngeség, a kényelmesség, a félelem ia. Valóban nagyon nehéz változtatni - de megéri, mert ezek az apró-cseprő restségek azok, amik építik a poklot, és megszürkítik a mi földi édenünket. Jöjjön most egy fizikai példa - egyszerű átlátha tóságuk miatt ezeket magam is nagyon szeretem. Vannak olyan párosok a valóság jelenségei között, amiket az ember evidensen elfogad. Mi a fény el lentéte? A sötét. Látott már valaki olyan elemlám pát, amit ha felkapcsol egy napfényes mezőn, ak kor ott hirtelen sötét lesz? Nemigen. Mert nincs
Karma és szabadság 27
olyan, hogy sötét. A sötét a fény hiánya. A fény egy létező dolog, vannak intenzitásai, különböző hul lámhosszai, színei. A sötétségnek nincsenek, mert nem létezik. Egy emberi absztrakció. Nem lehet jobban eloltani egy lámpát annál, ahogy el van oltva. Sötét tehát nincs - csak olyankor nincs fény. Abban a pillanatban, ahogy a létezés megjelenik a színen - pedig az itt van előttünk -, már a fény in tenzitásáról, a hőfokáról és a lelki állapotunk fé nyéről, jóságáról, boldogságáról beszélhetünk. Nem arról van szó tehát, hogy jók és rosszak küzdenek egymással, és az utóbbiak valahol egyszer biztosan megbűnhődnek, mert megér demlik. Jók játszanak mindkét csapatban, csak a jóságuk különböző intenzitású. Ez is olyan, mint a fény. Van pici fény, több fény, és egész fényára dat. A boldogság is ilyen. Vannak pozitív, létező dolgok, és vannak nem létezők. Ezek nem negatí vak, egyszerűen nincsenek. Tényleg azt állítom, hogy mindenki jó? Hogy nincs rossz? Igen, azt állítom - csak a boldogság nak, a lelki derűnek, a vidámságnak vannak foko zatai. Vannak emberek, akikre az jellemző, hogy szeretnek és ragyog a lelkűk, és vannak olyanok, akik csak picit szeretnek, és emiatt nagyon, de
28 Paulinyi Tamás
nagyon szomorúak. Magukat se szeretik, ami jól látszik rajtuk és a környezetükön is. Ez minden kire érvényes? Mindenkire! Nincsenek olyan rosszak, akik egyáltalán, egy kicsit se jók? Nin csenek! Most egy nagyon durva példát fogok hozni, előre is elnézést kérek érte, csak szeret nék rádöbbenteni mindenkit arra, hogy mire gondolok. Ezek szerint ki lehet jelenteni, hogy Hitler jó volt, csak Krisztus egy kicsit jobb? Igen. És nem kell bűnhődni? Nem sújt le a bűnösre a karma acélökle, míg a jó jutalomban részesül? Ez egyedül attól függ, hogy egy lélek mennyire ragad bele a szomorúságba, önmaga szeretetlenségébe, és az ezzel járó összes szenvedésbe, amit magára és másokra zúdít. A szeretet mindenkire érvényes? Ha már Krisztust említettük, ő ezt ál lítja. Feltétel nélkül. Ez mit jelent? Azt, hogy soha többé ne mondjuk - és ne is gondoljuk valakiről, hogy így nem tudom szeretni, de ha kicsit megváltozna, akkor megszeretném. Ez saját magunkra nézve is igaz. „Nem tudom ma gam szeretni, de ha meg tudnék változni...” Ez ugyanis pocsék ügy. Elképzelhetetlenül pocsék, így elpazarolni a teremtésnek ezt az időtlen, napfényes pillanatát!
Karma és szabadság 29
Azok az emberek, akiknek lehetőségük volt egy másfajta viszonyrendszerből is szemügyre venni az életüket, egészen más dolgokat tartanak lénye gesnek. A pár évtizede felfedezett, úgynevezett halál közeli élmények tanulságai ugyanis megren dítő azonosságú üzeneteket tartalmaznak. A megfi gyelések szerint - ezek ma már sok ezer eset leírá sát jelentik - a klinikai halál állapotába (vagy „csak” a halál valószínű közelségébe) jutott embe rek szinte azonos módon egy különös, összetett él ményt élnek át. A testükön kívül érzik magukat, illetve „külső” szemszögből „látják” környezetü ket, „hallják” a körülöttük lévők gondolatait, átkel nek egy „alagúton”, találkoznak a „fénylénnyel”, lepereg előttük az életük. Amikor a halál közeli él ményben az átélő egy fényt lát felerősödni, azt nemcsak vizuális értelemben nevezi fénynek. A mindent átvilágító megértést és szeretetet tapasztalja meg benne, aminek fényében immár bűntudat és magyarázkodások nélkül tudja átte kinteni egész életét, együtt látva benne okokat és okozatokat, átérezve tettet és következményt, fel ismerve és elválasztva értéket az értéktelentől. A tanulság, amilyen egyszerű, olyan nagyszerű. Túl az eltúlzott jelentőségű kincseken, a hiúság és
30 Paulinyi Tamás
a megfelelni vágyás sekélyes vigaszdíjain, az érté ket a szeretni tudás, a szeretet pillanatai jelentik ha úgy tetszik, a valóság felé való boldog önátadás ideig-óráig magas tűzön lobogó pillanatai. Ezek a pillanatok a hétköznapok egyszerű ruháiban jár nak, nem kíséri őket taps és zajos elismerés, pusz tán segítőkészek, mert boldogok. A halál küszöbé ről visszatértek gyakran megvilágosodott embe rekké lesznek, akik az életükkel tanítanak. Vissza tartó szokásokat hagynak el a boldogítóbb belső szabadság útját járva, ahol a biblikus szavak a tet tek tartalmával töltődnek fel, ahol terhek válnak könnyűvé. Ezek az emberek az életük panorá maszerű áttekintésében a bűnt is másként látják és láttatják. Egységesen azt hangsúlyozzák, hogy az élet elszámolásában nincs felelősségre vonás, megítélés és büntetés, hanem a dolgok olyan átlá tása jellemző, ami a jóra helyezi a hangsúlyt. Eb ből a felfogásból láthatóan hiányzik a poklok en gesztelhetetlen tüze, hiányzik a büntetés és a bűnhődés maga. Érett lélektani megközelítésben minden meg bocsátható és minden újraírható, amiben a „tudat lanság” bűntelensége válik nyilvánvalóvá, és amiben a „törvény” nem ismerése felmenti a „bű-
Karma és szabadság 31
nőst”. A bűntudat ugyanis többnyire magát a bűnt konzerválja, mint a lelkifurdalás is. Ezt a szokatlan - társadalmi szinten persze még utópisztikus gondolatot teszi értehetőbbé a már idézett J. L. Borges egy másik írása, amelyben Káin és Ábel ta lálkozik haláluk után. A különös történet végén Káin Ábelhez fordulva kérdi, hogy ki ölt meg kit, s mivel már nem tudják, rájönnek, hogy a felejtés megbocsátás, amit Ábel így nyugtáz: így igaz, míg tart a lelkifurdalás, tart a bűn is. A filozófiai töprenkedések után most egy kis lírá val folytatnám. Van egy versem - tulajdonképpen egy hosszú mondat -, ami nagyjából erről szól. „Mondd el, hogy ami eddig történt, nem bűn, mondd el, hogy minden látomás csak a kegyelem játéka volt, hogy ami történt, megbocsátható és szeretni való, hogy ami megtörtént, az meg történt és hogy Isten így szeret és nem másképp és hogy gyémántszobor minden ember tényleg, hogy hazug és magányos kicsiny ábrándjaiban nagyszerű és tökéletes, hogy szenvedni nem kell, hogy a bűntudat a fájó lélek önbüntetése, hogy délután és délelőtt volt mindig az éjszakákban is és hogy rosszul szenvedtünk, bizony rosszul a vélt setétségben, mindig és mindig jóként, tökéletes
32
Paulinyi Tamás
ként egy hűs és megbocsátó ige szerelmetes fog lyaként, mondd el nekünk újra és újra, hogy higygyünk benned, te megszabadító, te láthatatlan erény, kit csak álmában vagy jótettei jutalmaként láthat az Ember, Te, aki Te vagy, mondd, hogy mi is te vagyunk, így, ilyen egyszerűen, mint ahogy az emberek rokonilag tagolódnak sorra, kiáltsd, mondd, hogy Minden Jó, és csak a rossz ábrándja volt rossz és semmi más, a gyilkosok is csak drága és eltévedt gyermekek, hogy nincsen semmi baj, csak az ébredés oly nehéz, az ébredés édes és ke serű játéka tette oly szürkén és fémesen opálossá megszenvedett szemeink, hogy előttünk nyitott ajtók állnak, miken kopogtatunk sorra roppant bűntudattal, felhős ráncokkal, öregedő, megbi csaklott lábakkal, foltosodó, hitehagyott kezeink kel, ó Te megszabadító, ki más mondaná el mine künk, hogy minden és mindig a szabadság édes örvényében telt el, feledve jegyeket, jeleket, fe ledve mindent, ami csak ránk vonatkozik,.a szo morúkra, kiknek csak egy érintés hiányzik, egy vi lágos szó a setétség éjszakáiban, a biztató szép szeretet, amit általad egymásnak adhatunk.” Egyszer azt mondta nekem valaki, hogy ő ezt mind érti, és tulajdonképpen egyet is ért vele,
Karma és szabadság 33
csak például a szomszédja nagyon rossz ember őt is el kell fogadnia? Őt is szeretnie kell? Azt vá laszoltam, hogy igen. Hát, ez nem lesz könnyű! Persze hogy nem - bólogattam -, de megéri. A másik fontos dolog pedig, hogy ne a mindenáron való változtatás igényével lépjünk fel a világgal és másokkal szemben. Úgy jó az éppen, ahogy van. Az imént idézett Mondd el című versemben azt ír tam, hogy „mindenki nagyszerű és tökéletes”, „mindig és mindig jóként és jóként szenvedtünk a vélt sötétségben” - na, de tegnap is micsoda hibá kat követtem el! Szégyellem is magam, bűntudat emészti lelkemet. Hát akkor miféle nagyszerű, tö kéletes lényről beszélhetünk? Az adott helyzetnek megfelelő és nagyszerű lényről. Sokszor tűnődtem azon - mert a humor jó do log, mosolyt fakaszt a szomorúak legörbülő szá jára is -, hogy mit írjanak az én sírkövemre. Két verziót dolgoztam ki. Az egyik önvádtól és önutá lattól sugárzó, fekete betűkkel írott. „Végre leko pott.” Ez lenne a szomorú verzió, mert már épp ideje volt, hogy eltöröljön engem a Teremtő ökle, hisz eleget randalíroztam itt. A másik nagyon opti mista, aranybetűkkel van írva, gyémántkirakással. „Ennyi tellett.” Ez a legtöbb, amit elérhetünk.
34 Paulinyi Tamás
Felfogni, hogy minden egyes napon, amit megél tünk, megtettük a legtöbbet, ami tőlünk tellett. Ebben már van egy elfogadás a múlt felé. Ez az a megváltás szerintem, ami minden pillanatban erőt ad ahhoz, hogy többet tehessünk. Mert tehetünk többet, de csak úgy, ha van miért. Ez a miért az a fény, ami belülről, a szívünkből világítja át a léte zésnek e furcsa bábjátékát. Egyszerűen csak sze retni kell a létezést, magunkat, másokat, szeretni mindent, úgy, ahogy van.
Dr. Szondy Máté
M it
m on d a pszichológia
A BOLDOGSÁGRÓL? A
POZITÍV PSZICHOLÓGIA LEGÚJABB EREDMÉNYEI
Ebben a fejezetben arról lesz szó, hogy mit tud mondani a tudományos pszichológia a boldogság ról. Bemutatom, hogy a pszichológia történetében hogyan és mikor jelent meg a boldogság témája. Felvázolom, hogy mi a boldogság „haszna”, azaz miért jó boldognak lenni. Ezek után részletesen elemzem, hogy a tudományos kutatások fényében mely tényezők határozzák meg azt, hogy mennyire vagyunk boldogok. Végül pedig egy-két konkrét ötlettel, tanáccsal szolgálok arra vonatkozóan, hogy miként is tehetjük tartósan boldoggá az életünket.
A boldogság témája a pszichológiában
A tudományos pszichológia százéves múltra te kint vissza, ám történetének első kilencven évé
3 6 Dr. Szondy Máté
ben nem sokat foglalkozott a boldogság témájá val. A két világháborút követően a pszichológia viktimológiává, azaz áldozattanná vált, ami azt je lenti, hogy elsősorban az emberi szenvedéssel, traumákkal, betegségekkel, depresszióval, szo rongással foglalkozott, illetve azzal, hogy ezek a patológiák miként szüntethetők meg. Ezt azzal az analógiával tudnám a legjobban érzékeltetni, hogy a pszichológia nagyon jó volt abban, hogy leírja, miként juthat el az ember „mínusz ötről nullára”. Arról viszont, hogy „nulláról plusz ötre” hogyan juthat el valaki - vagyis egy egészséges, minden patológiától mentes ember hogyan válhat boldogabbá, elégedettebbé -, gyakorlatilag ki lencven éven keresztül nem esett szó. Ennek részben racionális történelmi okai voltak, hiszen a két világháború okozta rengeteg szenvedést, stresszt, traumát kellett kezelni, s a pszichológu sok erre fókuszáltak. Akadtak persze kivételek: a 20. század közepén Amerikában alakult ki az úgy nevezett humanisztikus pszichológia irányzata. Legfontosabb képviselői (Carl Rogers, Abraham Maslow) úgy gondolták, hogy a korábbi pszi chológiai iskolák, megközelítések elvették az ember méltóságát, szabadságát és „emberi” mi
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 37
voltát. Ők azt vallották, hogy szabadságunkat és méltóságunkat nem korlátozzák ösztöneink, múl tunk vagy a környezet ingerei. Az ember szabad lény, akinek legfőbb törekvése az önmegvalósítás, azaz képességeinek megismerése és tökéletesíté se. Ám annak ellenére, hogy a humanisztikus pszi chológia képviselői sok mindennel gazdagították a „jó élettel” kapcsolatos ismereteinket, a pszi chológia főárama továbbra is elsősorban a szen vedésre és a patológiákra koncentrált.
A 20. század közepétől az életkörülmények folyamatosan javulnak
Hogyan és mikor következett be a hangsúlyel tolódás a pszichológia tudományában? Ha rátekin tünk a fenti ábrára, azt látjuk, hogy a 20. század közepétől a nyugat-európai országokban, illetve
38 Dr. Szondy Máté
Amerikában az életminőség folyamatosan emelke dett, az anyagi körülmények javultak (összefüggő vonal). Ezzel párhuzamosan viszont ezen országok boldogságszintje (szaggatott vonal) nem változott. Ez rávilágított a gazdasági növekedés korlátozott pozitív hatására, így az „életminőség” fogalmának jelentésköre kiszélesedett, és testet öltött az a gon dolat, hogy a „jó élet” többet jelent az anyagi biz tonságnál. A pszichológusok és társadalomkutatók ekkor tették fel azt a kérdést, hogy ha nem az anya gi helyzet javulása eredményezi a magasabb bol dogságszintet, akkor vajon micsoda? Ez a kérdésfel vetés vezetett el az úgynevezett pozitív pszicholó gia megszületéséhez, mely irányzat a 20. század legvégén jelent meg - ez tehát a tudományos pszi chológia egyik legfiatalabb területe. A pozitív pszichológia azt kutatja, hogy melyek azok a faktorok, amik lehetővé teszik, hogy az ember teljes, elégedett, boldog életet élhessen. A pozitív pszichológia nem a patológiára, a szen vedésre, a traumákra fókuszál, hanem az egyén lehetőségeire, képességeire, pozitív kapacitásai ra. Témái többek között az optimizmus, az altruiz mus, a megbocsátásra való képesség, a bölcses ség, a kreativitás - és természetesen a boldogság.
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 39
Az egyik leggyakoribb kritika a pozitív pszi chológiával kapcsolatban, hogy ez az irányzat nagyon „amerikai” gondolkodásmódot feltételez, vagyis lássunk mindent rózsaszínben, felejtsük el a világ árnyoldalait! Nos, ez a kritika téves. A po zitív pszichológia álláspontja szerint el kell fogad nunk, hogy a világon vannak szenvedések, traumák, patológiák is, de azt hangsúlyozza, hogy ezeken keresztül akár még fejlődhet is az ember. Erre vonatkozik a poszttraumás fejlődés jelen sége, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a negatív, traumatikus események a személyiség fejlődését eredményezik. Nézzünk erre két konkrét példát. A 2008-ban elhunyt amerikai politikus, Hamilton Jordán így jellemzi a rákbetegségével való har cának élményeit: „Az első rákbetegségem után életem leg kisebb örömei - egy szép naplemente, a gyere kek ölelése, összenevetés Dorothyval - külön leges jelentőséget kaptak. Ez az érzés az idővel semmit sem csökkent. Második és harmadik rák betegségem után nap mint nap találkoztam az életnek ezekkel az apró örömeivel, amelyek szinte határtalanná nőttek; és amint hátralevő
40 Dr. Szondy Máté
életemen tűnődtem, az életemen, amelyet egyáltalán nem tekintettem magától értetődő nek, ráeszméltem, hogy a családom és a bará taim milyen sokat jelentenek nekem.” (Kulcsár Zsuzsanna: Teher alatt... Pozitív traumafeldol gozás és poszttraum ás személyiségfejlődés, Ar gumentum, 2005) Egy 83 áldozatot követelő repülőgép-katasztró fa egyik túlélőjeként Sally Walker ezt írja: „Amikor hazafelé tartottam, az ég fényesebben ra gyogott, felfigyeltem azokra az ösvényekre, ame lyeket eddig észre sem vettem, és úgy éreztem magam, mintha moziban ülnék... Most minden ajándék nekem.” Többféle traumával kapcsolatban kimutatták a kutatók, hogy az emberek egy része a trauma következtében hasonló élményeket él át, mint Hamilton és Sally: a rokonokkal, barátokkal való kapcsolatuk mélyebb és tartalmasabb lesz, értékrendjük és céljaik teljes mértékben megvál toznak, és sokkal jobban értékelik az életet, annak minden apró részletét. A trauma utáni személyiségfejlődés jelensége jól illusztrálja azt, hogy a pozitív pszichológia elfogadja az élet árnyoldalát.
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 41
Mi az a „boldogság”?
Hogyan definiálja a pszichológia a boldogságot? Mi, pszichológusok folyamatosan küzdünk azért, hogy a pszichológiát objektív tudománynak tekint sék, éppen ezért a hétköznapi fogalmaknak is ki találunk tudományos, illetve tudományosnak hangzó megnevezéseket. 4boldogságot például, ami túlságosan laikus kifejezésnek hat, szubjek tív jólétnek neveztük el. Valójában semmi kü lönbség nincs a boldogság és a szubjektív jólét között, egyszerűen az utóbbi sokkal tudo mányosabbnak tűnik, mint a boldogság. A pozi tív pszichológia szerint a szubjektív jólét, azaz a boldogság első összetevője a z élettel való elé gedettség, a második a pozitív érzelmek magas szintje, a harmadik pedig a negatív érzelmek alacsony szintje. Arra kérem a kedves Olvasót, hogy gondolja át, összességében mennyire elé gedett az életével! Ha újraélhetné az életét, sok mindent másképp csinálna? Ha magában azt vá laszolta, hogy összességében elégedett az életé vel, és nem változtatna sok mindenen, akkor Ön nek magas az élettel való elégedettsége. Miért szerepel a boldogság definíciójában külön di menzióként a pozitív és a negatív érzelmek szint
42 Dr. Szondy Máté
je? Hiszen arra is gondolhatnánk, hogy ha valaki gyakran él át pozitív érzelmeket, akkor ebből az következik, hogy ritkán él át negatív érzelmeket. A kutatások szerint azonban ez nem igaz: a pozi tív és negatív érzelmek egymástól többé-kevésbé függetlenek; vannak olyan emberek, akik gyak ran élnek át mind pozitív, mind pedig negatív érzelmeket. A boldogság ezen definíciója szerint tehát az az ember tekinthető boldognak, aki összességében elégedett az életével, gyakran él át pozitív érzel meket és ritkán él át negatív érzelmeket.
A boldogság „haszna”
Miért olyan fontos a boldogság, ami indokolja, hogy gondolkodók és kutatók évezredek óta próbálják megfejteni a „titkát”? Mi a „jó” abban, ha valaki boldog? A boldogsággal kapcsolatos kutatások kezdet ben arra a kérdésre fókuszáltak, hogy milyen kö rülmények, tényezők váltják ki a boldogság érzé sét. Azzal kapcsolatban, hogy milyen következ ményei vannak a boldogságnak, csak az utóbbi időben készültek vizsgálatok.
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 43
Számos kutatás igazolja, hogy a boldogabb em berek általában jobban teljesítenek a kreativitást igénylő feladatokban, mint a kevésbé boldogok. Egy adott probléma megoldására számos külön böző megoldási módot képesek kidolgozni. A boldogabb emberek nyitottabbak mások felé, gyakrabban kezdeményeznek beszélgetést, job ban érdeklődnek mások iránt, és segítőkészeb bek, mint a kevésbé boldogok. A fentiekből kö vetkezik, hogy a boldogabb embereknek sokkal több barátjuk van, azt ugyanis, hogy valaki érdek lődő és segítőkész, a környezete általában észre veszi és honorálja. Boldogságszintünk párkapcso latainkat is befolyásolja. Tegyük fel, hogy a ked ves Olvasó a párválasztás izgalmas, ám nehéz fel adata előtt áll. Képzelje el, hogy két potenciális partner közül kell választania. Az a fura helyzet áll elő, hogy a két jelölt mindenben hasonlít egymás ra: ugyanúgy néznek ki, ugyanolyan szokásaik vannak, ugyanolyan végzettségűek és az anyagi helyzetük is megegyezik. Egyetlen különbség van közöttük: az egyikük boldog, a másik boldogta lan. Ön kit választana? Az emberek nagy része a boldog partnert részesíti előnyben. Miért? A választ az úgynevezett evolúciós pszichológia
44 Dr. Szondy Máté
adja meg. Ha a párválasztás jelenségét „lecsupa szítva”, a kulturális-társadalmi tényezők nélkül próbáljuk megérteni, akkor azt látjuk, hogy el sődleges célunk egy olyan partner felkutatása, aki egészséges génállománnyal rendelkezik. A férfiak számára ezenkívül fontos, hogy partnerük képes legyen egészséges utódnak életet adni, a nők számára pedig az, hogy partnerüknek meglegye nek a forrásai ahhoz, hogy gondoskodni tudjon a gyermekekről. Természetesen ezek a szempon tok nagyon ritkán tudatosulnak bennünk - egé szen egyszerűen vonzónak találjuk a másikat, és nem gondolkozunk azon, hogy milyen minőségű lehet a génállománya, vagy képes lesz-e világra hozni egészséges utódokat. Azokat találjuk vonzó nak, akik különböző jelzésekkel azt üzenik szá munkra, hogy - evolúciós szempontból legalább is - ideális partnereink lennének. Nőknél ezek a jelek az adott hölgy fiatalságát, termékenységét és egészségességét jelzik, férfiaknál pedig a státuszt és a dominanciát fejezik ki. Hogy mi köze van mindennek a boldogsághoz? Ahhoz, hogy ezt megértsük, röviden bemutatom Alexander Weissnek, az Edinburgh-i Egyetem pszichológusának egyik izgalmas kutatását. Weiss
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 45
a boldogság és a személyiségvonások kapcsolatát és genetikai meghatározottságát vizsgálja. Úgy gondolja, hogy a magas boldogságszint is egy olyan „rátermettség indikátor” (fitnesz indikátor), amely az adott személy genetikai rátermettségét jelzi környezete számára. Weiss és munkatársai kutatásukban 128 csimpánzt vetettek alá vizs gálatnak. Konkrétan arra voltak kíváncsiak, hogy a csimpánzok személyiségvonásai és boldogsága milyen kapcsolatban állnak egymással. Az ered mények ismertetése előtt egy fontos módszertani kérdés: hogy lehet egy csimpánz személyiségét és boldogságát mérni? Weissék az állatokat jól is merő gondozókat kértek fel arra, hogy jellemez zék a csimpánzokat előre megadott szempontok szerint, és ezen pontszámok alapján határozták meg az adott majom személyiségvonásait és boldogságszintjét, amit összevetettek a csimpán zok rokonsági fokával. Az adatok elemzése (mely nek technikai részleteivel nem untatom az Olva sót) során arra a következtetésre jutottak, hogy a csimpánzoknál azonos gén kódolja a „boldogságot” és a dominanciát. Mivel a dominancia vonása az evolúciós rátermettséget jelzi, Weiss és munkatár sai azt feltételezik, hogy a boldogság is egyfajta
46 Dr. Szondy Máté
rátermettség-indikátor, mely környezetünk szá mára genetikai rátermettségünket jelzi. Egy po tenciális partner magas boldogságszintje arra utal, hogy genetikailag rátermett, s ebből következik, hogy a boldogabb személyek kívánatosabb szoci ális partnerek, akár párkapcsolatról, akár barát ságról van szó. Jól ismert tény, hogy a boldogabb emberek hamarabb házasodnak, tovább marad nak házasok, és több barátjuk van, mint a kevés bé boldogoknak. Hiába tűnik ez igazságtalannak szegény boldogtalanokkal szemben - az evolúció nak nincsenek morális aggályai. A boldogság utolsó hatásaként pedig azt említe ném, hogy a boldogabb emberek sokkal egészsé gesebbek, mint a kevésbé boldogok. Erősebb az immunrendszerük, ritkábban betegszenek meg, ha pedig megbetegszenek, sokkal gyorsabban épülnek fel a betegségből. Operációk után hama rabb hazatérhetnek, és gyorsabban képesek vissza térni korábbi életvitelükhöz. Ezek után nem meglepő, hogy boldogságszin tünk élettartamunkkal is kapcsokban áll. A ku tatások egyik felében azt vizsgálták, hogy idős, il letve beteg személyek élettartamát miként be folyásolja a boldogságszintjük. Terminális állapot-
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 47
bán lévő vesebetegek esetében a magasabb boldogságszint magasabb túlélési valószínűséget jósolt be négy évvel később (azaz a boldogabb betegek nagyobb valószínűséggel voltak életben a négyéves időtartam végén). Ugyanilyen ered ményeket kaptak mellrákos nők vizsgálatánál (itt hétéves időtartam alatt vizsgálták az életben maradás arányát) és gerincvelősérülteknél (itt ti zenegy éves túlélési valószínűséget vizsgáltak). Idős - és egészséges - személyeknél a pozitív érzelmek szintén alacsonyabb halálozási aránnyal járnak együtt. A Kentucky Egyetem pszicholó gusa, Deborah Danner és munkatársai sokat idézett kutatásukban azt vizsgálták, hogy a fiatal felnőttkorban kifejezett pozitív és negatív érzelmek aránya hogyan befolyásolja a várható élettartamot. Ennek vizsgálatához apácák fiatalon írt önéletrajzát elemezték. Amikor az apácajelöl tek felvételüket kérték a rendbe, egy önéletrajz írására szólították fel őket, melyben gyerekko rukról, érdeklődési körükről, tanulmányaikról, vallásos életükről és életük különleges es eményeiről kellett beszámolniuk. Példaképp nézzünk meg két önéletrajzrészle tet. íme, az első: „1909. szeptember 26-án szülét-
48 Dr. Szondy Máté
tem, hét gyermek közül a legidősebbként... Je löltségem évében a Notre-Dame Intézetben taní tottam kémiát és latint. Isten segedelmével képes ségeim szerint mindent meg szeretnék tenni Ren dünkért, a vallás terjesztésért és személyes fejlő désemért.” És egy másik: „Az Úr kegyelemmel teli életet adományozott számomra... Az elmúlt év, amit a Notre-Dame Kollégiumban töltöttem, na gyon boldogan telt. Most pedig mohó örömmel várom, hogy magamra öltsem Miasszonyunk szentségét, és egyesüljek az Isteni Szeretettel.” Mi a legfontosabb különbség a két önéletrajzrészlet között? Az elsőben igen alacsony a pozitív érzel mek szintje, a másodikban ezzel szemben magas. A kutatás eredményei szerint azok az apácák, akiknek az önéletrajzában magas volt a pozitív tar talmú kifejezések aránya, 2,5-szer nagyobb való színűséggel voltak életben a vizsgálat idején, mint azok a társaik, akiknek kevés pozitív tartalmú kife jezés szerepelt az önéletrajzukban. Láthatjuk tehát, hogy a boldogságnak számos előnye, haszna van. Ezen eredményeket úgy összegezhetjük, hogy a boldogság, illetve a pozi tív érzelmek magas szintje olyan fizikai és szoci ális erőforrásokat biztosít a személy számára, ame
Mit mond a pszichológia a boldogságról'? 49
lyek stressz esetén védő hatásúak. A boldogabb emberek ezen erőforrások megléte miatt sokkal védettebbek a különböző stresszhelyzetekkel, traumákkal szemben, mint a kevésbé boldogok.
A boldogság befolyásoló tényezői
Mitől függ az, hogy valaki mennyire boldog? Mi lyen tényezők határozzák meg egy egyén boldog ságszintjét? Nézzük meg, hogyan vélekednek er ről általában az emberek! Az alábbiakban néhány gyakran hangoztatott elképzelést olvashatunk a boldogsággal kapcsolatban. 1. Valójában csak tőlem függ, hogy mennyire va gyok boldog. Ezt nem determinálja sem a genetikai örökségem, sem a biológia, sem a körülmények. 2. A boldogtalan gyermekkor boldogtalan felnőtt korra predesztinálja az embert. Ha valakinek nehéz gyerekkora volt, az felnőttként is boldogtalan lesz. 3. A velem történt pozitív és negatív esemé nyek, a szerencse és a balszerencse határozza meg azt, hogy mennyire vagyok boldog. 4. Akik jobb anyagi körülmények között élnek, azok sokkal boldogabbak.
50 Dr. Szondy Máté
Vajon ezen elképzelések közül melyek alapulnak tényeken, és melyek tévedésen? Nem hagyom kétségek közt hányódni a kedves Olvasót: ahogy azt az alábbiakban látni fogjuk, mindegyik elképzelés téves. B körülmények M szándékos tettek m öröklött rész
Mi határozza meg a boldogságot?
Egy amerikai pszichológus, Sonja Lyubomirsky szerint a boldogságot befolyásoló tényezőket há rom nagy csoportra oszthatjuk (2. ábra). Az első csoportba genetikai örökségünk, tehát a biológi ailag meghatározott, öröklött rész tartozik. Külön böző vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy geneti kai örökségünk körülbelül 50%-ban határozza meg azt, hogy mennyire vagyunk boldogok, mi lyen gyakran és milyen intenzíven élünk át pozitív vagy negatív érzelmeket. Első hallásra talán meg lepően nagynak tűnik ez a genetikai meghatáro zottság, sajnos mégis tényként kell elfogadnunk. A második csoportba az életkörülményeink tar
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 51
toznak, vagyis az, hogy milyen kultúrába, milyen országba, milyen társadalmi rétegbe születünk, mennyire vagyunk intelligensek, szépek, milyen az anyagi helyzetünk. Ez körülbelül 10%-ot hatá roz meg a boldogságunkból. Végül marad 40%, ahova a szándékos tetteink tartoznak, tehát mindaz, amivel a mindennapjainkat töltjük. Azzal együtt, hogy a boldogság genetikai meghatáro zottsága igen magas, ez a 40% szintén jó arány hiszen ennek irányítása szinte teljes egészében a mi kezünkben van. Amikor a pszichológusok arra kíváncsiak, hogy bizonyos személyiségjegyek milyen mértékben meghatározottak a genetikai örökségünk által, ál talában ikervizsgálatokat végeznek. Hogy miért? Arra talán minden kedves Olvasó emlékszik a bio lógiaórákról, hogy az egypetéjű ikerpár két tagja százszázalékosan azonos genetikai anyaggal ren delkezik. Vajon, ha egy egypetéjű ikerpár két tag ját felnőttként hasonló személyiségvonások jelle meznek, akkor ez csak a genetikai örökségüknek köszönhető? Nem feltétlenül - az azonos családi környezet, a hasonló gyermekkori élmények ha sonló személyiségszerkezethez vezethetnek. Ezért a kutatók olyan egypetéjű ikreket vizsgál
52 Dr. Szondy Máté
nak, akik eltérő családi környezetben nőttek fel az egyik például egy nagyvárosi értelmiségi közegben, a másik pedig egy kisvárosi munkáscsaládban. Ha felnőttként megvizsgáljuk őket, és köztük bármilyen hasonlóságot találunk, az csak és kizárólag a genetikai háttérnek köszönhető. Ezért ezekben a vizsgálatokban egypetéjű, de kü lön nevelt ikerpárokat vizsgálnak. A kutatók meg lepő eredményre jutottak: annak ellenére, hogy a vizsgált ikerpár két tagját kora gyermekkorukban elválasztották egymástól, és teljesen eltérő körül mények között nőttek fel, boldogságszintjük meg lepő hasonlóságot mutatott. Úgy tűnik, hogy a pozitív érzelmek átélésének gyakorisága körül belül 40%-ban meghatározott a génjeink által. A negatív érzelmeknél ez az arány magasabb: körül belül 55%-ban a génjeink határozzák meg azt, hogy milyen gyakran vagyunk szomorúak, milyen gyakran depresszív a hangulatunk. Hogyan hat a boldogságszintre a genetikai örökség? Génjeink (a korai életeseményekkel in terakcióban) határozzák meg az agyunk felépí tését, illetve működésmódját, az agyunk műkö désmódja pedig azt, hogy milyen gyakran és mi lyen intenzíven élünk át pozitív érzelmeket, s a
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 53
pozitív és negatív eseményekre milyen intenzív választ ad az agyunk. Vannak emberek, akik egy velük történt negatív eseményre nagyon nagy reaktivitást mutatnak, vagyis az agyuk ezekre rendkívül intenzíven reagál. Mások agya viszont inkább a pozitív ingerekre ad erősebb reakciót. Az első csoportba tartozó személyek sokkal bol dogtalanabbak, mint a második csoport tagjai. Akármennyire is ijesztőnek vagy megalázónak tűnik az a tény, hogy boldogságunk részben bioló giai, öröklött tényezőkön múlik, fogadjuk el, hogy a boldogság genetikai meghatározottsága meg lehetősen erős, körülbelül 50%-os arányú. A gyermekkori életesemények vajon milyen mértékben befolyásolják a felnőttkori boldogsá got vagy boldogtalanságot? Számos kutatás alap ján úgy tűnik, hogy van néhány gyermekkori ese mény, amely erős hatást gyakorol a felnőttkori boldogságra. Ilyen az érzelmi elhanyagoltság, vagyis ha a szülő nem elégíti ki a gyermek gyen gédségre, érzelmi odafordulásra való igényét. Ugyanígy a fizikai, illetve szexuális bántalmazás is nagymértékben befolyásolja a felnőttkori boldog ságot. Rendkívül fontos tényező még a szülők alkohol- vagy droghasználata, illetve kontrollálat-
54 Dr. Szondy Máté
lan dühkitöréseik. Viszont úgy tűnik, hogy a bol dogtalan gyermekkor egyáltalán nem predesztinál arra, hogy felnőttként is boldogtalanok legyünk. Tudniillik azon személyek 60%-a, akiknek nagyon boldogtalan gyerekkoruk volt, azt állítják maguk ról, hogy felnőttként már boldogok. Tehát annak ellenére, hogy hátrányos helyzetből indultak, felnőttként képesek megélni a boldogság érzését. Milyen tényezők magyarázzák a korai életese mények és a felnőttkori boldogság közötti kap csolatot? Úgy tűnik, a fenti események befolyásol ják a gyermek kötődését szülőjéhez, a gyermek kori kötődési stílus pedig meghatározza mind a felnőttkori kapcsolatok minőségét, mind pedig azt, hogy a személy a későbbiekben milyen mér tékben lesz képes a stresszválasz szabályozására. Mi az összefüggés a szülővel .való kapcsolat és későbbi, felnőttkori kapcsolatok között? A gyer mek szülőjéhez fűződő viszonya alapján kialakít egy úgynevezett munkamodellt az emberi kap csolatok működéséről, és ezt fogja „megvalósíta ni” felnőttkorában. Talán meglepőnek tűnhet, de abból, hogy egy gyerek hogyan kötődik az anyjá hoz (vagy más kötődési személyhez) egyéves ko rában, elég nagy biztonsággal be lehet jósolni,
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 55
hogy felnőttként milyen párkapcsolatokat fog ki alakítani, és hogy fogja érezni magát bennük. Azok a személyek, akik gyermekkorukban bizton ságosan kötődnek az anyjukhoz (azaz keresik a társaságát, és megnyugszanak a közelében), felnőttkorukban könnyen közel kerülnek má sokhoz, és kapcsolataikat kielégítőnek élik meg. Az elkerülő típusú gyerekek, akik látszólag egyál talán nem keresik anyjuk társaságát, felnőttként nehezen mennek bele érzelmi kapcsolatokba, vi szont gyakran keverednek egyéjszakás kalandok ba. Végül az ambivalens kötődést mutató gyer mek (aki keresi anyja közelségét, de ott nem nyugszik meg) felnőttkorában nehezen bízik meg partnerében, hajlamos a féltékenységre és a part ner kisajátítására. Mivel a partnerkapcsolatok mi nősége igen erős hatással van boldogságunkra, nem meglepő, hogy a nem megfelelő szülői bánásmód, illetve a negatív életesemények a kötő dési munkamodell alakításán keresztül befolyásol ják felnőttkori boldogságszintünket. A gyerekkori bizonytalan kötődés befolyásol hatja a stressz-szabályozási képességet: az, aki bizonytalan kötődést mutat gyermekként, súlyo sabbnak látja a stresszhelyzeteket, erősebben reá
5 6 Dr. Szondy Máté
gál a stresszre, és stresszkeltő helyzetben ritkáb ban keres szociális támogatást. A „nehéz gyermekkor” azonban nem minden esetben vezet negatív következményekhez. A pszichológia az utóbbi időben kezdett el foglal kozni az úgynevezett rugalmas gyermekekkel, akik rendkívül nehéz életkörülmények közül indulnak, mégis kiemelkedő teljesítményt érnek el, nagyon intelligensek lesznek, érett, pozitív személyiségvonásokat mutatnak. Adott esetben tehát a gyermekkori eseményekkel való megbir kózás erősítheti is a személyiséget, és később ez által hatékonyabban tud megbirkózni a felnőtt kori stresszorokkal. A következőkben arról lesz szó, hogy a velünk történt pozitív és negatív események hogyan és mennyire határozzák meg a boldogságunkat. Arra kérem a kedves Olvasót, hogy képzelje el magát kétféle helyzetben. Az elsőben autóbalesetet szenved, megsérül a gerince, az orvosok pedig te hetetlenek; gerincsérülése miatt lebénul, és hát ralévő életében mások segítségére szorul. A má sodik helyzetben Ön több százmillió forintot nyer a lottón. Élete hátralévő részében semmilyen anyagi gondja nem lesz, bármit megvehet. Mit
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 57
gondol, melyik helyzetben lenne boldogabb? Nem hiszem, hogy lenne bárki, aki ne a második szituációra szavazna. Egy 1978-ban végzett híres kutatásban éppen lottónyertesek és balesetben le bénultak boldogságszintjét hasonlították össze. Nyilván azt várnánk, hogy a lottónyertesek kiugró boldogságszintről számolnak be, a balesetben lebé nult személyek viszont nagyon rossz hangulatban lesznek. Ehhez képest milyen eredményt kaptak?
A pozitív és negatív események körülbelül 3-4 hónapig befolyásolják a boldogságot, utána az visszaáll az eredeti szintre
A felső görbe a lottónyertesek boldogságszintjét mutatja: azt látjuk, hogy a nyeremény után meg ugrott a boldogságszintjük, később azonban lassan csökkenni kezdett. A balesetben lebénult szemé
58 Dr. Szondy Máté
lyeknek a trauma után csökkent a boldogságszint jük, azonban egy viszonylag rövid idő után emelkedni kezdett. Úgy tűnik tehát, hogy a pozitív és negatív életesemények körülbelül két-három hó napig hatnak csak a hangulatunkra, a boldogság szintünkre. Két-három hónap múltán a hatásuk csökkenni kezd, és mind a lottónyertesek, mind a lebénultak esetén visszaáll az eredeti szintre, vagy legalábbis megközelíti azt. Mit jelent ez? Úgy tűnik, nagyon erős az adaptációs képességünk, és mind a pozitív, mind a negatív eseményekhez hihetetlenül gyorsan képesek vagyunk alkalmazkodni. A nega tív eseményekkel kapcsolatban ez nagyon jó hír, mert azt jelenti, hogy két-három hónap alatt egy rendkívül kellemetlen történéshez is hozzá szokhatunk. A pozitív eseményeket tekintve már nem olyan örömteli dolog, mert két-három hónap alatt a legpozitívabb események is elveszítik jutal mazó erejüket. Ez vezet az úgynevezett „hedonikus taposómalom” jelenségéhez, ami azt jelenti, hogy ha boldogságunkat pozitív, jutalmazó ingerek és események által szeretnénk fenntartani, akkor újabb és újabb pozitív ingereket, élményeket kell keresnünk, hiszen ezekhez nagyon gyorsan adap tálódunk. Egy új autó, új ház két-három hónap után
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 59
elveszíti jutalmazó értékét, tehát újabb és újabb pozitív élményeket kell begyűjtenünk, mintegy taposómalomszerűen. Az adaptáció feltétele a stabil állapot, amihez hozzá tudunk szokni. Ha hiányzik ez a stabil szint (mint például olyan betegségeknél, ahol a beteg állapota folyamatosan romlik), csak kismértékű az adaptáció Ezt kimutatták olyan progresszív beteg ségeknél, mint a krónikus rheumatoid arthritis és a sclerosis. Hasonlóan nehezen adaptálódunk egy szeretett személy elvesztéséhez is. Az élettárs el vesztését követő héten az öngyilkossági arány nők nél tízszeresére, férfiaknál hetvenszeresére nő. A megözvegyülést követően pedig körülbelül egy évtizedre van szükség ahhoz, hogy az özvegyek élettel való elégedettsége elérje az átlagos szintet.
Anyagi helyzet
Hogyan befolyásolja az anyagi helyzet a boldogsá gunkat? Ezt a kérdést négy szinten vizsgálhatjuk: 1. A jövedelem és a boldogság között mi az össze függés? Egy tehetős ember boldogabb-e, mint egy kevésbé tehetős?
60 Dr. Szondy Máté
2. Az anyagi helyzet változása hogyan be folyásolja a boldogság változását? Ha valaki jobb anyagi helyzetbe kerül, boldogabb lesz-e? 3. Az anyagi javak, a jó anyagi helyzet utáni vágy hogyan függ össze a boldogsággal? Ha valakinek az a legfontosabb életcélja, hogy anyagilag révbe érjen, annak milyen a hatása a boldogságra nézve? 4. Mi az összefüggés az anyagi, a gazdasági hely zet és a boldogság között nemzetközi szinten? Va jon a tehetősebb országok lakosai boldogabbak-e, mint a kevésbé tehetős országok lakosai?
éves jövedelem A jövedelem és a boldogság összefüggése
Kezdjük a vizsgálódást az anyagi helyzet és a boldogság összefüggésével. A 4. ábrán vízszinte sen az éves jövedelmet tüntették fel, függőlege
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 61
sen pedig a boldogságszintet. Mit jelez ez az ábra? Úgy tűnik, hogy alacsony jövedelemszint esetén nagyon erős az összefüggés a boldogság és a jövedelem között. Miután az ember elér egy átla gos jövedelmet, ez a kapcsolat gyengül. Ez azt je lenti, hogy a rossz anyagi helyzet megnöveli a boldogtalanság valószínűségét, viszont egy átla gos egzisztenciális szint elérése után az anyagi helyzet javulása már nem jár együtt magasabb bol dogságszinttel. A jó anyagi helyzet tehát nem ga rantál feltétlenül magasabb boldogságot. Mi történik akkor, ha valakinek megváltozik az anyagi helyzetei Itt a lottónyertesek vizsgálatára utalnék, hiszen náluk radikális a változás. Idézzük fel: a lottónyertesek boldogságszintje csak időle gesen, körülbelül két-három hónapra emelkedett meg. A legtöbben otthagyták a munkahelyüket, ezáltal rengeteg szociális kapcsolattól fosztották meg magukat. A munkának ezenkívül számos po zitív hatása van: jó esetben értelmes tevékenysé get végez az ember, és a munka strukturálja az időt - ezeket elveszítik a lottónyertesek. Nagyon sokan elköltöztek, lakóhelyet változtattak, ebből következően számos szociális kapcsolatuk meg szakadt, és gyakran kialakult a családtagokkal, ba
62 Dr. Szondy Máté
rátokkal való konfliktus. Összességében tehát azt látjuk, hogy a lottónyerteseknél csak időlegesen emelkedik meg a boldogságszint, ezután előtérbe kerülnek a negatívumok. További érdekesség, hogy úgy tűnik, ezek az emberek sokkal kevésbé élvezik és értékelik az olyan hétköznapi cselekvé seket, mint a beszélgetés, könyvolvasás, rádióhall gatás. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy összességében nem boldogabbak, mint az átlagemberek. Külön böző kutatások szerint a fizetésemelés is csak egy két hónapos időtartamig befolyásolja szignifikán san a boldogságszintünket, utána pozitív hatása megszűnik. A következőkben azt nézzük meg, hogy mi az összefüggés a materiális célok és a boldogság között, vagyis mi a helyzet akkor, ha valakinek az a legfontosabb életcélja, hogy meggazdagodjon. Tim Kasser amerikai pszichológus vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy azok az emberek, akiknek az anyagi helyzetük javítása a legfontosabb, sokkal magasabb szorongás- és depressziószinttel jellemezhetők, mint azok, akik más jellegű célokat tűznek ki maguk elé. Hogy mi az összefüg gés a materiális célok és a szorongás, depresszió között?
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 63
Bízonyiafanságérzetei növelő tényezők Például •bizonytalan családi háttér *rossz anyagi körülmények
r Magasabb szorongás* és depresszió -
Mii
színt
II
* leértékelése az intim kapcsolatok | * motivált kevesebbcselekvés íntfinzífc * azm agasabb elvárások] anyagihatásaival Joliét pozíttv kapcsolatban jJ .J "r '\
Bízónytatartsig
r
az anyagiakelegedettseget jelentik a boldogságot Media üzenete
Anyagi jóllét elérése, mint elsődleges óét
A materiális célok összefüggése a szorongással és depresszióval
Képzeljünk el egy személyt, akinél bizonyos té nyezők (például a rossz családi háttér vagy anya gi körülmények) bizonytalanságérzést, szorongást váltanak ki. Ez az ember nem érzi jól magát a bő rében, s bizonytalanságérzése, szorongása kön nyen összekapcsolódhat a média üzeneteivel. Hogy konkrétan milyen üzenetekre gondolok? Mit üzennek az összes médiumot elárasztó rek lámok? Azt, hogy ha fogyasztasz, ha rendelkezel az adott termékkel - autóval, plazmatévével, in telligens mosóporral vagy szárnyas betéttel -,
64 Dr. Szondy Máté
akkor boldog, elégedett leszel. Sőt, lesz családod, lesznek barátaid, és amiért neked van intelligens mosószered, ők is boldogok lesznek. Ha ez az üzenet találkozik a bizonytalanságérzéssel, akkor nagy rá az esély, hogy emberünk az anyagi biz tonság megteremtését tűzi ki fő céljául. Azt érzi, hogy ha anyagilag egyenesbe kerül, akkor végre megszűnik a bizonytalansága, a szorongása, és képes lesz majd élvezni az életet. Ha majd meglesz a háza, az autója, a tévéje, akkor meg nyugodhat, és végre jól fogja érezni magát. Mi lyen következménye lesz egy ilyen célnak? Először is ez az ember háttérbe fogja szorítani a szociális kapcsolatait, mert a munka és a pénz kereset válik számára a legfontosabbá. Lejjebb látni fogjuk, hogy szociális kapcsolataink milyen fontos meghatározói boldogságunknak - ha ezeket háttérbe szorítjuk, akkor ez óhatatlanul csökkenteni fogja boldogságunkat. A második következmény az lesz, hogy sokkal kevesebb úgy nevezett intrinzik cselekvést fog folytatni. (Vagyis olyan tevékenységet, amelyet nem azért végez, hogy ezzel elérjen valamilyen célt, hanem azért, mert élvezi magát a tevékenységet.') Elképzelt személyünk nagy valószínűséggel nem
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 65
azért fog dolgozni, mert élvezi a munkáját, hanem ezzel el akar érni valami külső célt - konk rétan pénzt akar keresni. Végül pedig azt fogja gondolni, hogy ha anyagilag egyenesbe kerül, akkor ettől sokkal boldogabbá válik, amiben pedig óhatatlanul csalatkozni fog, hiszen már lát tuk, hogy az anyagi helyzet megváltozása csak időlegesen befolyásolja a boldogságunkat. A szociális kapcsolatok és az intrinzik cselek vések leértékelése, valamint az anyagi javak pozi tív hatásával kapcsolatos elvárások összességében növelik a depresszió és szorongás valószínűségét, ami tovább fokozza a már amúgy is meglevő bi zonytalanságérzést. Emberünk tehát belekerül egy ördögi körbe: azt érzi, hogy most már meg van az autó, de ahhoz, hogy tényleg jól érezze ma gát, szüksége lenne még egy autóra, egy nagyobb házra, vagy még több szárnyas betétre. Akkor vég re boldog és elégedett lenne. Ebből az ördögi kör ből pedig nagyon nehéz kiszállni. Végül pedig tekintsük át, hogy nemzetközi szinten milyen kapcsolat mutatható ki a gazdasá gi helyzet és az átlagos boldogságszint között. Szá mos nemzetközi kutatásban szoros kapcsolatot találtak a két tényező között. (6. ábra)
66 Dr. Szondy Máté
így ü re jutó bruttó hoz*i műtermék
A gazdasági helyzet és a boldogság összefüggése nemzetközi szinten
Ahogy az ábrán is látható, az összefüggés nem li neáris: egy bizonyos jövedelemszint felett gyen gül a kapcsolat az anyagi helyzet és a boldogság között. Ez azt jelenti, hogy - hasonlóan a jövede lem és boldogság individuális szintű kapcsolatá nál tapasztaltakhoz - miután az ország anyagi helyzete elér egy átlagos szintet, az anyagi helyzet további javulása már nem növeli feltétlenül az át lagos boldogságszintet.
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 67
A fenti eredmény értelmezésénél szem előtt kell tartanunk, hogy a tehetősebb országok nem csak anyagi helyzetükben különböznek a szegé nyebb országoktól. Előbbiek általában demokra tikusabb berendezkedésűek is, az egyéni és poli tikai szabadságjogokat tiszteletben tartják, a ne mek közti egyenlőség magasabb fokú, ahogy a tolerancia is a kisebbségekkel szemben. Emellett jobb az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra, valamint az élelemhez és ivóvízhez való hoz zájutás, mint a szegényebb országokban. Mivel mindezek a tényezők szoros kapcsolatban állnak a boldogsággal, a fenti adatok alapján nem lehet eldönteni, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő országok magasabb boldogságszintje közvetle nül a jobb anyagi helyzetnek vagy a közvetítő té nyezőknek köszönhető-e. Azok az esetek, ami kor egy ország lakosai boldogabbak annál, mint amire az ország gazdasági helyzete alapján szá mítanánk, rámutatnak arra, hogy az anyagi hely zeten túl több fontos kulturális tényezőt is figye lembe kell vennünk. Összegezzük tehát, hogy mit tudtunk meg az anyagi helyzet és a boldogság összefüggéséről! Először is a jobb anyagi helyzet nem garantál na
68 Dr. Szondy Máté
gyobb boldogságot. Másodsorban a rossz anyagi helyzet megnöveli a boldogtalanság szintjét. Ha jobb gazdasági helyzetben lévő országban élünk, akkor megnő annak a valószínűsége, hogy boldo gok leszünk. Végül pedig az anyagi javak utáni vágy nagy valószínűséggel boldogtalanná, dep resszióssá, szorongóvá teszi az embert.
Tevékenységeink
A következőkben arra térek rá, hogy tevékeny ségeink milyen kapcsolatban állnak a boldog ságunkkal. Most arra kérem a kedves Olvasót, hogy gondolja végig, mivel tölti a mindennap jait, és eközben hogy érzi magát! Vannak-e olyan tevékenységek, amelyek végzése közben vagy után majdnem mindig elégedettnek, bol dognak érzi magát? A kutatások szerint ugyanis szoros kapcsolat mutatható ki tevékenységeink és boldogságunk között. Ezt a kapcsolatot sze retném néhány példával illusztrálni. Azok a személyek, akik hetente legalább egyszer vagy kétszer bármilyen jellegű és intenzitású test mozgást végeznek, sokkal boldogabbnak vall ják magukat, mint azok, akik egyáltalán nem
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 69
mozognak. Ennek egyrészt biológiai okai van nak, másrészt a testmozgás megnöveli az énhatékonyság-érzést, javítja az önértékelést. Sok szor szociális kapcsolatokat tudunk teremteni a testedzés kapcsán - tehát számos közvetítő té nyezőn keresztül növeli az ember boldogság szintjét. A második tényezőt az úgynevezett áramlatvagy flow-tevékenységek jelentik. Az áramlat tevékenységről Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichológus írt először. Azokról a tevékenységekről van szó, amelyekbe az ember teljes mértékben bevonódik, beleoldódik. Az áramlattevékenységek közben megszűnik a sze mély számára a külvilág, az időérzékelés megvál tozik. Gyakorlatilag bármilyen cselekvés kivált hatja ezt az élményt, amelybe az ember maradék talanul bele tud feledkezni, legyen szó akár tánc ról, könyvírásról, hegymászásról vagy sakkozás ról. Azok a személyek, akik gyakran élnek át áram latélményt, sokkal boldogabbak, mint azok, akik nek ez ritkán vagy soha nem adatik meg. A harmadik tevékenység, ami szoros kapcsolat ban áll a boldogságszinttel, az önkéntesség. Kü lönböző vizsgálatok alapján azt mondhatjuk, hogy
70 Dr. Szondy Máté
azok az emberek, akik részt vesznek valamilyen önkéntes munkában, sokkalta boldogabbnak vall ják magukat, mint azok, akik nem vesznek részt ilyesmiben. Gondolhatunk itt önkéntes véradásra, ételosztásra, vagy bármilyen más segítő magatar tásra. Az önkéntes munka egyrészt javítja az önér tékelésünket, másrészt elterelheti figyelmünket saját negatív érzéseinkről, miközben új képessé geket sajátíthatunk el, hasznosnak élhetjük meg magunkat. Egy kutatásban szklerózis multiplexes személyek két csoportját hasonlították össze: az egyik csoportba tartozó személyek önkéntes munkában segítettek más szklerózisos betegek nek, a másik csoport tagjai nem végeztek ilyen munkát. A vizsgálat végén meglepő eredménye ket kaptak: az első csoport tagjai sokkal gyakrab ban éltek át pozitív érzelmeket, és fizikai egészsé gi állapotuk is sokkal jobb volt! Végül nézzünk egy olyan tevékenységet, amelylyel modem világunkban sokan töltik ébren töltött óráik nagy részét: vajon mi az összefüggés a tévé nézés gyakorisága és a boldogság között? A vizsgá latok kimutatták, hogy azok a személyek, akik na ponta több órát tévéznek, sokkal boldogtalanab bak, mint azok, akik kevesebbet vagy egyáltalán
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 71
nem ülnek a képernyő előtt. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a televízió előtt töltött órák elveszik az időt az áramlattevékenységektől, a test mozgástól és a szociális aktivitástól. Az tehát, hogy milyen tevékenységekkel töltjük ki mindennapjainkat, nagymértékben befolyásol ja boldogságunkat.
Szociális kapcsolatok
j i pokol: a Másik”- írta Jean-Paul Sartre. Másik: a mennyország" írta Gábriel Marcel filozófus, vála szul Sartre-nak. A szociális kapcsolatok kétarcúságát a fenti idézetek mellett jól illusztrálja az a vizsgálat is, mely szerint a család egyszerre jelenti a leg erősebb stresszforrást és a legnagyobb örömforrást. Létfontosságúnak tartjuk a szociális kapcsolatokat. Egy kutatásban a következő kérdést tették fel a vizs gálati személyeknek: „Mi tenné boldoggá: ha lot tómilliomossá válna, hírnévre tenne szert, esetleg a korlátlan fizikai élvezetek (például a szex, az evés), vagy ha beleszeretne a nagy Ő-be?” A válaszadók 78%-a a szerelmet választotta. Arisztotelész híres gondolata szerint zoón politikon (társas lény) vagyunk; életfontosságú és
72 Dr. Szondy Máté
evolúciósán belénk kódolt a szociális kapcsola tok keresése és preferálása. Ám a felszínes, rövid ideig tartó kapcsolatok nem tesznek boldoggá. Tán nem lepődünk meg azon az eredményen, mely szerint a prostituáltak - annak ellenére, hogy sok intim kapcsolatuk van, amelyek ráadá sul nem járnak kötelezettségekkel - a boldogság alacsonyabb szintjéről számolnak be. Ezenkívül, ha választhatnak, akkor a hosszabb ideig tartó és ismételt kapcsolatokat preferálják (ugyanazzal a személlyel), bár így jövedelmük csökken. Azok az emberek, akik több ismerőssel, több baráttal rendelkeznek, sokkalta boldogabbnak vallják magukat, mint azok, akiknek egyáltalán nincsenek barátaik, vagy kevesebb van. A párkapcsolatban, illetve házasságban élők szinte mindig boldogabbak, mint azok az emberek, akiknek nincs párkapcsolatuk. Mi magyarázza a szociális kapcsolatok boldogságra kifejtett hatá sát? Először is a párkapcsolatok, baráti kapcsola tok önfeltárási lehetőséget teremtenek. Módot nyújtanak arra, hogy beszélhessünk saját élmé nyeinkről, gondolatainkról, ez pedig olyan té nyező, ami nagyon fontos testi és lelki egészsé günk szempontjából. Érzelmi támogatáshoz
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 73
juthatunk ismerősöktől, barátoktól, a párunktól, ami pedig főleg stresszhelyzetben nagyon fontos tényező. Azoknak az embereknek, akik párkapcsolatban élnek, általában jobb az ön értékelésük, mint azoknak, akik szingli életmó dot folytatnak. Számos adat igazolja, hogy a párkapcsolatban élők jobb fizikai egészségnek is örvendenek, mint az egyedülállók - ez igaz az immunmutatókra, a gyógyulási sebességre, sőt az élettartamra is. Években mérhető a várható élettartamban jelentkező különbség a kiterjedt szociális hálóval rendelkezők és a magányos eitiberek között. A pozitív pszichológiai kutatások igazolták Arisztotelész emberi természetre vonatkozó észrevételét: valóban társas lények vagyunk.
Kulturális hatások
Az „Élettel való Elégedettség Index” (Satisfaction with Life Index) célja az, hogy a világ országait boldogság szempontjából rangsorolja. 2006-os listájukba összesen 178 országot vontak be (7. ábra). Mit gondol a kedves Olvasó, Magyarország hol helyezkedik el ezen a listán?
74 Dr. Szondy Máté
> m M»***
AtetMMty mm*.
betda& éeuim
mám
Az „Élettel való Elégedettség Index” értéke a világ országaiban
Nos, akkor tippelt jól, ha a középmezőnyre gon dolt: a listán a 107. helyet foglaljuk el. Vajon mi lyen kulturális tényezők befolyásolják egy ország boldogságszintjét? Általánosságban elmondhatjuk, hogy a gazdag és demokratikus országok lakosai a boldogság magasabb szintjéről számolnak be, mint a szegény és totalitárius államok lakosai. Fentebb láttuk, hogy az ország gazda sági helyzete erős összefüggést mutat a boldogság szinttel - de azt is láttuk, hogy nehéz eldönteni, ez az összefüggés a gazdasági helyzetnek vagy az ehhez kapcsolódó tényezőknek köszönhető-e. Egy másik fontos tényező, mely megmagyaráz hatja a nemzetek közötti szubjektív jóllét szintjé
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 75
ben mutatkozó különbségeket, az individualitás foka. Az individualista társadalmakban az egyéni szabadságjog, az egyén érzései, szükségletei és vá gyai nagy hangsúlyt kapnak (például Amerikai Egyesült Államok). Ezzel szemben a kollektivista társadalmakban (például Japán) a személyek sze repeik és társas kapcsolataik segítségével defini álják önmagukat, az egyéni érzések kifejezése ki sebb teret kap. A kutatások magasabb boldogság szintet találtak az individualista társadalmakban. Ezt az eredményt az magyarázza, hogy a kollekti vista kultúrákban sokkal kevésbé fontos érték az egyéni boldogság, hiszen a csoport, a közösség céljain van a hangsúly. Az individualista társadal makban tapasztalható magasabb boldogságszint mellett paradoxonnak tűnhet, hogy ezekben a kultúrákban nagyobb az öngyilkosságok és válá sok aránya is. Úgy tűnik, ez a magasabb boldog ságszint ára: a személyes szabadság és az egyéni érzések előtérbe helyezése növeli a boldogságot, ám a kollektivista kultúrákban nagyobb a szociális támogatás mértéke, ami stresszhelyzetben fontos támasz lehet. Emellett ne felejtsük el, hogy az in dividualista kultúrákban a boldogságnak általában nagy értéket tulajdonítanak, fontos célnak tekin
16 Dr. Szondy Máté
tik. Ezért, ha valamilyen esemény negatív érzel meket kelt - azaz boldogtalannak érezzük magun kat -, akkor ezt Nyugaton kudarcként éljük meg. Ugyancsak fontos tényező az adott kultúrában a személyközi bizalom szintje. Ha nem tudunk bízni polgártársainkban és vezetőinkben, nehe zen éljük meg a boldogságot. Azokban az orszá gokban, ahol alacsonyabb a bizalom szintje, álta lában boldogtalanabbak az emberek.
Bhután és a boldogság
A kulturális tényezők fontosságának illusztrálására nézzünk egy konkrét példát. Az India és Tibet kö zé ékelt ország egészen az elmúlt évekig elzárkó zott a világ elől. 1999-ben oldotta fel a kormány a televízióadások és az intemetszolgáltatás tilalmát így Bhután lett az egyik utolsó ország, ahol meg kezdték a tévéadás sugározását. Miért izgalmas té mánk szempontjából ez az ország? Azért, mert an nak ellenére, hogy lakosai kimaradtak a valóságshow-k és tévésorozatok világából, Bhután a világ egyik legboldogabb országa. 1972-ben Bhután ak kori királya, Dzsigme Szingye Vangcsuk bevezette a bruttó nemzeti összboldogság fogalmát (a brut
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 77
tó nemzeti össztermék mintájára), mely mérő számmal a lakosok élettel való elégedettségét és boldogságát kívánta nyomon követni. Hogyan le het Bhután a világ 8. legboldogabb országa (az „Élettel való Elégedettség Index” szerint), amikor gazdasága elmaradott, közlekedési hálózata hiá nyos, légitársasága pedig összesen két repülőgép ből áll? Bhután sikeresen egyensúlyozott a mod ernizáció és a tradíciók között. Kormánya nagy erőfeszítést tesz azért, hogy megőrizze az ország kultúráját, identitását, és a környezetvédelemre is nagy figyelmet fordítanak. Úgy tűnik, hogy ezek a tényezők fontosabbak, mint a jó gazdasági helyzet.
Hogyan lehetek boldogabb?
Aldous Huxley ezt írta: „A boldogság nem érhető el a boldogságra való tudatos törekvéssel; a bol dogság általában más tevékenységek mellékter méke.” A fejezetcímben szereplő kérdés ezért he lyesebben így hangzik: „milyen tevékenységek tesznek boldogabbá?”. Láttuk, hogy nagyjából 50%-os a boldogság ge netikai meghatározottsága. Ezzel nem tudunk mit kezdeni, ezt készen kapjuk. Az életkörülményein
78 Dr. Szondy Máté
ken sem tudunk drasztikusan változtatni: adott helyre születünk, adott az anyagi helyzetünk, adott a külsőnk, adott az intelligenciánk. Viszont a maradék 40% a mi kezünkben van, ezt képesek vagyunk befolyásolni. Ide azok a szándékos vagy szándékosan irányítható tettek tartoznak, ame lyekkel a mindennapjainkat töltjük. A következőkben Sonja Lyubomirsky magyarul is megjelent könyvéből (Hogyan legyünk boldo gok?, Ursus Libris, 2008) emelek ki négy ténye zőt. A jó cselekedeteket, a szociális kapcsolatok ápolását, a célok kitűzését, illetve a testmozgást. Ezek olyan tényezők, amelyek bárki számára el érhetők és alkalmazhatók. Kezdjük a jó cselekedetekkel. Ahhoz, hogy se gítő tetteket hajtsunk végre, altruista módon vi selkedjünk, nem kell se pénz, se különösebb te hetség. Erre bárki képes. Ezen jó cselekedeteknek nem kell nagyszabásúaknak lenniük: az is számít, ha segítünk levinni a szemeteti lenyírjuk a füvet valahol, elmegyünk vért adni. Ezek az apróságok kimutathatóan és hosszú távon megnövelik a bol dogságszintünket. Legyünk kreatívak! Találjunk alkalmat arra, hogy hol és hogyan tudunk segíteni másoknak. Az idővel is segíthetünk, vagyis meg
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 79
csinálhatunk valamit valaki helyett, amivel időt spórolunk neki. Fontos, hogy olyan cselekede teket is hajtsunk végre, amelyekről soha senkinek nem beszélünk. Ezzel kivédjük azt, hogy csak a környezetünk elismerése motiválja tetteinket. Tartsunk meg magunknak egyet-kettőt, ne büsz kélkedjünk ezekkel! A második tényező a szociális kapcsolatok ápo lása. Alapvető tény, de el szoktuk felejteni, hogy a szociális kapcsolatokra időt kell szánni. Nagyon sok pár, ha megkérdezik tőlük, miért nem tölte nek együtt több időt, azt mondják, nincs rá lehe tőségük. Ugyanakkor, ha végiggondolják, napon ta hány órát tévéznek, rádöbbennek arra, hogy az együtt töltött idő nagy része tévézéssel telik. Ugyanígy el szoktuk hanyagolni a pozitív érzések kifejezését is. Főleg a hosszú ideje tartó párkap csolatokban vagyunk hajlamosak arra, hogy csak és kizárólag a negatív érzéseket fejezzük ki és jelezzük vissza. A támogatásnyújtás is alapvető fontosságú minden párkapcsolatban. Ne azt vár juk, hogy minket támogassanak, hanem mi nyújt sunk támogatást! A konfliktuskezelésről: ha össze hasonlítunk boldog, illetve kevésbé boldog párkapcsolatokat, akkor azt látjuk, hogy mindkét ti-
80 Dr. Szondy Máté
pusban vannak konfliktusok. Nem attól lesz bol dog egy párkapcsolat, ha egyáltalán nincsenek a két ember között összeütközések. Sokkal inkább arról van szó, hogy a boldog párkapcsolatokban másképp kezelik a konfliktusokat - és ezt meg le het tanulni. Az elégedettséghez, a boldogsághoz elengedhe tetlen, hogy legyenek céljaink. Célok nélkül szét folyik az ember energiája, ideje, érdeklődése. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen jellegű célokat választunk magunknak. Az ideális az, ha a céljaink „belső”, illetve „megközelítő” célok. A belső cél azt jelenti, hogy valamilyen belső tulaj donságot kívánunk fejleszteni, például szeret nénk elfogadóbbak, megértőbbek lenni, vagy el sajátítani egy nyelvet. Ezzel szemben külső cél, ha új autó, laposabb has vagy nagyobb ház után vá gyakozunk. A belső célok ideálisabbak számunk ra. A megközelítő cél pedig azt jelenti, ha arra törekszünk, hogy valamit elérjünk, nem pedig arra, hogy valamit elkerüljünk. Tehát ne úgy fo galmazzuk meg a célunkat, hogy „a legközelebbi konfliktusnál nem szeretnék ordibálni a másikkal” - ez egy elkerülő cél lenne. Fogalmazzuk meg úgy, hogy „a legközelebbi konfliktusnál szeretnék
Mit mond a pszichológia a boldogságról? 81
elfogadóbb, megértőbb lenni”. Ha pozitívan fo galmazzuk meg a céljainkat, akkor sokkal könynyebben elérjük őket. Ha céljaink első látásra megvalósíthatatlannak tűnnek, próbáljuk meg ezeket részcélokra bontani, így már sokkal kezel hetőbbek és kevésbé ijesztőek lesznek. Nagyon fontos a céljaink iránti elköteleződés. Reális, elér hető célokat tűzzünk ki magunk elé, illetőleg ténylegesen köteleződjünk el. Ennek kiváló esz köze az, hogyha mások felé is kommunikáljuk, amit elhatároztunk. Minél többen tudjanak arról, ha például le akarunk szokni a dohányzásról. Ilyenkor a környezetünk már elvárja tőlünk a cél teljesítését, s időről időre minden bizonnyal rá is fognak kérdezni - ezzel is erősítjük magunkban az elköteleződést. Végül nagyon fontos, hogy már a cél kitűzésénél gondoljuk végig a lehetséges aka dályokat. Merthogy akadályok mindig is lesznek, s ha erre nem készülünk fel, akkor ezek könnyen megakadályozhatják, hogy elérjük a célunkat. Végül pedig néhány szó a testmozgásról. Elő ször is, a rövid ideig tartó testmozgás is sokkal több, mint a semmi. Sokan azzal hárítják el a test edzést, hogy nincs idejük hetente többször órákat szánni erre. Ha napi tíz percet mozgunk, már az is
82 Dr. Szondy Máté
valami. Ezenkívül minden emberhez más testmoz gás illik. Van, aki jobban szeret úszni, más a fútást élvezi, vagy a gyaloglás híve - mindenkinek meg van a neki megfelelő sportág. Ha más lehetősé günk nincs, szálljunk le egy megállóval előbb a buszról, és sétáljunk, lift helyett pedig válasszuk a lépcsőt. Ez a négy technika mindenki számára elérhető, és tudományos kutatások alapján hosszú távon és garantáltan növelik az ember boldogságszintjét.
Balogh Béla
A BOLDOGSÁG LELKI FEJLŐDÉS KÉRDÉSE
Keleten azt mondják, a boldogság a vágynélküliség állapota. Ezt a gondolatot a nyugati ember rend kívül nehezen érti meg, ezért most megpróbálom egy kicsit érthetőbbé tenni. Ha valami fontos do logra nagyon erősen vágyunk, akkor az apró vá gyainkat háttérbe szorítjuk, azok lényegtelenekké válnak, elő sem jönnek a tudatunkba, mert minden erőnkkel arra összpontosítunk, hogy megvalósít suk a legnagyobb vágyunkat. Amint ez sikerül, ter mészetesen elönt bennünket a boldogság - de mi ért? Azért, mert teljesült? Nem. Azért, mert abban a pillanatban a legnagyobb vágyunk már megszűnt, miközben az összes többi még el van nyomva. Te hát abban a pillanatban, amikor átéljük a boldogsá got, a vágynélküliséget éljük át, és ez pontosan ad dig tart, amíg a következő vágyunkat elő nem húz zuk a sufniból, azaz amíg meg nem jelenik egy, a korábbiakban kevésbé fontos, de most a fontossá
84 Balogh Béla
gi sorrendben előrelépett vágy. A boldogság szép lassan elmúlik, és visszaállunk egy kevésbé boldog vagy boldogság nélküli állapotra. Ez tehát csupán pillanatnyi boldogság, és bizony sokan vannak, akik a boldogságukat csak a vágyaik teljesülése út ján tudják elképzelni. Ez megy, illetve mehet egy ideig, de előbb-utóbb mindenki rájön, hogy valami nagyon fontos dolog akkor is hiányzik, ha sorra minden vágya beteljesül. Létezik azonban egy hosszan tartó, mélyebb boldogság is, amely nem köthető a vágyak beteljesüléséhez, de ennek felté tele van: a lelki fejlődés. A lelki fejlődésen mindannyian keresztülme gyünk, akár akarjuk, akár nem, mivel a cselekede teink és azok következményei folyamatosan csi szolnak bennünket. Talán jó is, ha úgy tekintünk saját magunkra, mint egy munkadarabra, amely nek bizonyos oldalai meg vannak csiszolva, a töb bi azonban még csiszolásra vár. A tökéletesedés hosszú, sok életen át tartó folyamat. A boldogságnak alapvető feltételei vannak: az egyik az egészségi állapot. Nagyon nehéz boldog nak lenni, ha az embert mindenféle testi kínok, betegségek gyötrik. A testi egészségi állapotot a legnagyobb mértékben az határozza meg, hogy az
A boldogság lelki fejlődés kérdése 85
ember lelkileg mennyire egészséges, a gondo latai, az eszméi összhangban vannak-e az univer zum működési módjával és belső törvényeivel, harmonikusak-e az érzelmei, illetve rendben vane a belső energiája, az aurája. Mondanom sem kell, hogy az ember nemcsak fizikai test, hanem energialény. Az a két-három centis lebegő fény, amit néha az ember feje és válla körül látunk, s amely másképp töri a fényt, az éteri aura legsű rűbb része. Az aura egy energiaburok, amely az ember gondolataiból, érzelmeiből áll, és körül veszi, ugyanakkor át is itatja a fizikai testet, vala hogy úgy, mint a víz a szivacslabdát. Ezen az ener giamezőn belül vannak irányító központok, keleti nevükön csakrák, amelyek meghatározott felada tokkal rendelkeznek - a későbbiekben ezekről is lesz majd szó. Amíg az ember összhangban van az univerzum törvényeivel, gondolatai, érzelmei tiszták, addig az aura teljesen rendben van. Ezt egyébként boldog gyermekeknél lehet a legjob ban megfigyelni. Az emberi energiatest vagy aura tojásformájú, és kiterjed az ember feje fölé és a talpa alá is. Ideális esetben ez az energiaburok fé nyes, tiszta, színes. Ennek a tojás alakú energiá nak a talp alatti részen van azonban egy sötét zó-
86 Balogh Béla
nája, az úgynevezett asztrális korom. Nyilván nem anyag, de ha analógiát keresnék, akkor talán a lé zernyomtatók szénporos kazettáiban lévő, rend kívül finom szénporhoz hasonlíthatnám. Mi törté nik akkor, amikor az ember felháborodik, amikor valami felkavarja? Benne van a szóban: felkavaro dik a talp alatti részen lévő asztrális korom. A ha rag, a frusztráció, a düh, a stressz fölkeverik az asztrális kormot, amely beteríti az egész aurát. Ilyenkor az ember előtt „elsötétül a világ”, „el borul az agya” és borzalmasan érzi magát. Szeren csére, amikor lenyugszunk, lecsendesedünk - a szavak ismét nagyon találóan fejezik ki azt, ami valójában történik -, az aurában lévő korom vissza szállingózik a talp alatti részbe. A baj csupán az, hogy útközben hajlamos lerakódni bizonyos el sődleges vagy másodlagos energiaközpontokra, tehát megjelenhet a szíven, a napfonaton, a hom lokon, a fejtetőn. Mi történik, ha lerakódik ez a korom? Akadályozza, hogy a fizikai test az aurából átvegye az irányítást, ami egyúttal azt jelenti, hogy a szervek alkalmanként zárlatos irányítás és keve sebb energia mellett elkezdenek rosszabbul mű ködni. Ha ez az állapot sokáig fennáll, előbbutóbb megjelenik a fizikai tünet. Ilyenkor az em-
A boldogság lelki fejlődés kérdése 87
bér elmegy az orvoshoz, és arra kéri, hogy legyen szíves megszüntetni ezt a tünetet, mert úgy sze retne élni, mint a tünet megjelenése előtt. Az or vos pedig valóban mindent elkövet, de arról nem tehet, ha az ember az életmódjából adódóan ismét felkeveri az aurát, ismét lerakódik a korom, és ismét létrehozza ugyanazt az állapotot, amit ko rábban. Hiába próbál az orvos gyógyítani, mi új ból és újból meg tudjuk saját magunkat betegíteni, különösen akkor, ha a gondolataink és érzel meink ellenőrizetlenek, és nem tanulunk meg bánni velük. Az energiahiány azt eredményezi, hogy valame lyik szerv kevesebb energiát, kevesebb informá ciót vesz át az aurából, és ennek következtében zavar áll be a működésébe. Ott, ahol energiahiány lép fel, még az is előfordulhat, hogy a szerv vagy a szövet egy része sorvadásnak indul, gyomorfe kély esetén a gyomor akár ki is lyukadhat. Úgy szintén problémát okoz az is, ha valahol hosszú időn át energiatöbblet van. Egyszerű a következ tetés: ahol kevesebb az energia, ott kevesebb az anyag, ahol több az energia, ott több az anyag. Ha valahol energiatöbblet van, az megemeli a hor montermelést, a hormontermelés pedig fokozott
88 Balogh Béla
sejttermeléshez, sejtszaporodáshoz vezethet. Ez lehet tudatos és ártalmatlan, például a testépítők esetében az izomzat növelése és formálása, de lehet tudat alatti, elfojtott energiaáramlás. Ilyen esetben alakulhatnak ki a daganatos betegségek, amelyek lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak. Nyilván nem a daganatban vagy a sejtsza porodásban van a jóindulat vagy rosszindulat, inkább az energiaáramlásokra kellene jobban odafigyelni. Sokat beszélnek a megelőzésről, de kevesen tudják meghatározni, hogy pontosan mi is az, amit másképp kellene csinálni, gondolni, érezni ahhoz, hogy a lelki harmóniát és ezzel együtt a testi egészséget meg tudjuk őrizni. Vizsgáljuk meg hát, hogy mi okozhat ener giahiányt vagy energiatöbbletet! A kérdés eléggé összetett, hiszen gyakran megfigyelhetjük, hogy a kettő együtt van jelen. Bizonyos energiaközpon tokat hajlamosak vagyunk kimeríteni, más ener giaközpontokban pedig megrekedhet, felhal mozódhat az energia. Sokszor hallottam gyer mekkoromban, hogy mindig a jó emberek kapnak rákot. De kik a jó emberek, és hol tévednek az ener giafelhasználásuk során? Hajlamosak vagyunk azokat az embereket jó embereknek tekinteni,
A boldogság lelki fejlődés kérdése 89
akik saját magukat háttérbe szorítják. Akik a gyer mekükért, családjukért mindent megtesznek. Akik mások életét kiszolgálják, és saját magukról megfeledkeznek. Akik a saját szórakozásukkal, feltöltődésükkel, pihenésükkel nem foglalkoznak, ezekre nem szánnak időt. Ez az egyik fontos oka annak, ha az energiaáramlás egyirányúvá válik. Ha azonban már ismerjük az okokat, akkor azokon változtatni is lehet, és pontonként meg lehet szüntetni őket. A másik ilyen jellegű probléma az elfojtott ener giákban rejlik, amelyek jelen vannak, de nem keringenek, nem áramlanak. Mi történik? Valaki elszenvedi a fájdalmat sírás nélkül, nem nyilvánít ja ki, hanem tudatosan elfojtja az érzelmeit. Az érzelmek irányító központja a napfonat, és elfoj tás esetén ezen a területen energiatöbblet alakul ki, ami befolyásolja a lép, a gyomor, a máj és más szervek működését is. A harmadik komoly prob léma a szexualitás körül van. Nagyon sokan még a spirituális utat járók közül is tévesen úgy gon dolják, hogy a szexualitás olyan dolog, amit el kell fojtanunk. Mi történik ilyenkor? Megszűnik a gon dolat? Megszűnik a vágy? Dehogy szűnik meg! Márpedig ahol a gondolat, ott az energia, függet
90 Balogh Béla
lenül attól, hogy szexualitásunkat esetleg múltbe li, kellemetlen élmények hatására, vagy valami magasztos, félreértett eszme miatt fojtjuk el. Ahol felgyűlik az energia, ott erősebb a hormonműkö dés, ami természetes úton vezethet sejtszaporo dáshoz és daganatos betegségekhez. Sokat segít tehát a betegségek megelőzésében és a kialakult betegségekből való gyógyulásban, ha tudatosítjuk, hol és milyen körülmények kö zött fojtjuk el, illetve hol és mikor pazaroljuk energiáinkat ellenőrzés nélkül. A gondolkodásmódon, az érzelmi reakciókon lehet változtatni, bár nem olyan egyszerű, mint gondolnánk, hiszen a szokás hatalma a gondolkodásmódban is nagy erővel van jelen. Milyen gondolkodásmód uralja ma az em beriséget? „Úgy szeretnék élni, hogy az nekem jó legyen, a többivel pedig nem törődöm.” Ez a gon dolkodásmód oda vezethet, hogy az anyagi javak ból a lehető legtöbbet próbáljuk megszerezni ma gunknak. Mérték nélkül zsákmányoljuk ki a föld anyagi javait, amitől teljesen megváltozik az időjárás. A klímaváltozásban már benne vagyunk, és ha most észhez térnénk, már akkor is halmozód nának és kétszeres erőre emelkednének a viharok
A boldogság lelki fejlődés kérdése 91
rövid időn belül. De egyelőre úgy néz ki, senkinek sincs szándékában az igazi okokkal foglalkozni, csak a kárenyhítésre koncentrálunk. Ebbe a gondol kodásmódba rokkan bele a bolygó. Ennek a harc nak az ember és a természet között nyilván az ember lesz a vesztese, ha nem vigyáz magára, és nem állítja helyre az egyensúlyi állapotot. Egy másik jellegzetes gondolkodásmód: „Úgy szeretnék élni, hogy az másoknak jó legyen, és saját magamat elhanyagolom.” Ebbe rokkan bele az egyén. Ilyenkor megint csak nincs egyensúlyi állapot, s ez vezet el nagyon sok kellemetlen be tegséghez. Az igazi egyensúlyi állapot abból adó dik, ha igyekszünk úgy élni, hogy az mindenkinek jó legyen. Másnak is, nekünk is. Segítünk, támoga tunk, jelen vagyunk egy mosollyal, egy érintéssel, egy biztató szóval, vagy más módon. Ugyanakkor saját magunknak is igyekszünk biztosítani a pihe nést, a szórakozást, a feltöltődést, a kikapcsoló dást, mert csak így lehet egyensúlyban maradni. Mindenki tudja, hogy nem lehet mindig csak kilé legezni - belélegezni is kell. Sőt, pontosan annyit kell belélegezni, amennyit kilélegzünk. Ez az egyensúly igazi és alapvető feltétele. Ezért a Több szintű gyógyulás című könyvem és a hozzá mel
92 Balogh Béla
lékelt CD olyan segédeszköz, amely biztosítani hi vatott a testi, érzelmi és gondolati harmónia létre hozását. Segédeszköz, amit mindenki a saját ott honában használhat. Nem helyettesíti az orvosi kezelést, de a gondolati, érzelmi hozzáállást - ami a fizikai állapotra rendkívül nagy hatással van - se gít átállítani. A jó célok meghatározásához és az eredmények eléréséhez két dologra van szükség. Az egyik a tudatos pozitív gondolkodás, a másik pedig egy olyan tudat alatti program, amely harmóniában van az univerzum működési módjával és belső törvényeivel. A gondolat ereje hatalmas, ennek az erőnek a segítségével alakítottuk át röpke pár év tized alatt az egész bolygó felszínét. Nem csoda tehát, hogy saját életünk alakulása is gondolataink és érzelmeink következménye. Míg tudatosan egyetlen dologra csak pár másodpercig vagyunk képesek koncentrálni, addig a tudatalattiban futó gondolatok és programok szünet nélkül dolgoz nak a háttérben - mégpedig ugyanolyan erővel, mint a tudatos gondolatok. Hosszú távon nyilván való, hogy a tudat alatti programunk fog kife jezésre jutni, azaz megvalósulni az anyagi világ szintjén. A kérdés tehát az, hogy a pozitív tudatos
A boldogság lelki fejlődés kérdése 93
gondolkodás hátterében rendelkezünk-e jó, azaz pozitív, az univerzum törvényeivel összhangban lévő tudat alatti programmal? Gyermekkorunk ban nem ezt kapjuk. Miként is lesz tudat alatti program valamiből? Ismétlés által. Például, ha sokszor hallunk valamit kijelentő mód, jelen időben: „Már százszor megmondtam, kisfiam, kislányom!” A gyermek egy idő után tudat alatti programmá alakítja azt, amit nagyon sokszor hal lott, látott vagy csinált. Egyfajta robotpilóta alakul ki az emberben, ami rögtön működésbe lép, amikor nem figyelünk oda arra, amit csinálunk. Ezért van, hogy miután elmentünk otthonról, észbe kapunk: vajon leoltottam a villanyt? Vajon kihúztam a vasalót? Vajon bezártam az ajtót? Ez mind-mind a robotpilóta, a tudatalatti dolga. Mi történik abban az esetben, ha a tudatalattiban olyan program fut, hogy „Kisfiam, te mindent tönkreteszei, amihez csak nyúlsz! Semmit soha nem fejezel be! Figyelmetlen vagy! Rendetlen vagy!” Ezt a szülők nevelési szándékkal addig mondják, amíg a gyermek olyanná nem válik, ami lyet ők nem szeretnének. „Nem engedhetjük meg magunknak, nincs rá pénz. Rengeteget kell dolgo zni, és nagyon kicsi a fizetés!” Ez is tudat alatti
94 Balogh Béla
programmá válik, és meghatározhatja egy egész élet gazdasági teljesítményét, pontosabban egy ilyen tudat alatti program elég ahhoz, hogy min den jó szándék és igyekezet ellenére sikerüljön anyagi nyomorban leélni egy egész életet. Fontos azonban tudni, hogy a tudatalattiban futó programok felülírhatok. Annak idején készítettem egy ilyen programot saját magamnak Svédországban. A statisztikák sze rint a skandináv államokban állítólag boldogab bak az emberek. Én tizenhárom évig éltem ott, és csak annyit mondhatok, hogy nem ezt tapasztal tam. Amikor kiköltöztem oda, mindent tudatosan csináltam, mégsem úgy alakultak a dolgok, aho gyan szerettem volna. Nem volt elég a tudatos gondolkodás és a tudatos jó szándék - egy idő után rájöttem, hogy valószínűleg rossz a tudat alatti programom. Ez nagy problémát jelent, hiszen mint mondtam, a céljainkra három-négy másodpercig tudunk odafigyelni, miközben a tu datalatti huszonnégy órából huszonnégy órán át működik. Felvettek mérnöknek egy nagy építkezési vállalathoz, de nem kaptam akkora fizetést, mint a svéd kollégák, munkát viszont annál többet. Egy idő után szóltam a főnököm
A boldogság lelki fejlődés kérdése 95
nek, hogy kicsi a fizetésem. Bólogatott, hogy igen, tudja. Rákérdeztem: azért, mert bevándorló vagyok? Igen, azért. Néhány hónap elteltével újra megemlítettem neki, hogy nagyon sok munkám van. Igen, tudja. De kicsi a fizetésem! Igen, az. Még mindig azért, mert bevándorló vagyok? Azért. Ekkor rájöttem, hogy a saját programomat hajtogatom, ami megvalósul a külső világban. No, ekkor készítettem magamnak egy kazettát, amire felvettem néhány pozitív gondolatot. Kijelentő mód, jelen időben, a háttérben kellemes zenévél, tudva, hogy a tudatalattin nincsen szűrő - ha vala mi működik, előbb-utóbb felülírja a programot, ami aktuálisan fut. Fél évig nem történt semmi. Fél év után azonban vettem a bátorságot - addigra átkerültem a legbőkezűbb főnöktől a legfösvé nyebbhez és jeleztem, hogy én is megérdem lőn azt a fizetést, amit a kollégáim. - Elment az eszed? Fizetésemelést akarsz kérni most, amikor konjunktúra van, és a mérnökök felét már kitették a cégtől? - kerekedett el a szeme. - Igen - válaszoltam. - Ha az én munkám nem ér annyit, mint a többieké, akkor tegyetek ki a cégtől, de ha ér, akkor úgy érzem, én is méltó va-
9 6 Balogh Béla
gyök arra a javadalmazásra, amit a mellettem dol gozó kolléga megkap. - Nagyon veszélyes vállalkozás ez, de ha tény leg akarod, beszélek a nagyfőnökkel - válaszolta, majd másnap ezzel jött vissza: - Beszéltem a fő nökkel. - És...? - Azt mondta, adjam meg neked a fizetéseme lést. - És mennyit? - 3000 svéd korona pluszt. (Ez az akkori idő ben százezer forint körüli összegnek felelt meg.) De van még valami. - Micsoda? - Azt mondta a nagyfőnök, hogy adjam meg neked a fizetésemelést egy évre visszamenőleg. Na, erre leültem. Én erre nem is gondoltam. Ezt én nem is kértem. A tudatalattimba csupán azt vit tem be, hogy megkapom a munkám ellenértékét, és ez elég volt ahhoz, hogy ilyen módon meg tudjon nyilvánulni a külső világban. Tehát a tu datalatti átprogramozása, a régi beidegződések felülírása elindít egy olyan hatalmas gondolati erőt, amely akkor is jó irányba viszi az ember életét, amikor nem figyel oda.
A boldogság lelki fejlődés kérdése 97
Más példa: ha autózunk valahová, és egyszer csak kapunk egy telefonhívást, ami eltereli a fi gyelmünket, az autóvezetést átveszi a belső robot pilóta. Amikor a telefonbeszélgetés véget ér, észrevesszük, hogy nem azon az úton vagyunk, ahová menni szerettünk volna, hanem azon, ame lyiken a leggyakrabban járunk. Ha tehát a robot pilóta jó, és az élet különböző területein megfele lően működik, akkor az egységérzet, a megbo csátás, a jóvátétel, az egészség, a párkapcsolat, a siker, a bőség, a harmónia frontján minden rend ben lesz. De ehhez nem árt ezt a robotpilótát felülírni, ugyanis állandó jelleggel hatnak ránk a reklámok. Folyamatosan átesünk egy bizonyosfaj ta agymosáson, amelyik egészen más irányú, mint amit az univerzummal harmóniában lévő ember el szeretne érni. Ha nem elégszünk meg a pillanatnyi boldogság gal, ami a vágyaink néhanapján való beteljesülését jelenti, ha felismerjük, hogy eme beteljesülés és öröm állapota bizony elég rövid ideig tart, és vala mi többet, szebbet szeretnénk elérni, akkor érdemes a tudatos lelki fejlődés útjára lépni. A lelki fejlődésnek persze megvannak a veszélyei, de megvannak a maga lehetőségei is. Alapvetően
98 Balogh Béla
fontos, hogy mi az indítéka annak az embernek, aki erre az útra lép. Szenzációéhségből teszi? Sze retne valami különös képességet megszerezni, amit csak a jógik tudnak felmutatni? Szeretne tíz centivel az ágy fölött lebegni lótuszülésben, és azt mondani a barátainak, hogy íme, milyen fejlett vagyok? Vagy egészen más a célja? Az önzetlen ség, a segítőkészség, az, hogy a világot valahogy jobbá tegye? Nagyon fontos a cél, már induláskor is. Azután nagyon fontos a test megfelelő felkészí tése. Ne felejtsük el, energialények vagyunk, ám a fizikai testünk csak bizonyos frekvenciájú, bizo nyos tulajdonságokkal rendelkező energiáknak a csatornázására képes. Éppen ezért ahhoz, hogy a lelki fejlődésben magasabb szintre jussunk, hogy több szeretettel, több tisztelettel tudjunk élni, elengedhetetlen, hogy felkészítsük a testünket ezeknek az energiáknak a befogadására. Nagyon fontos tehát, hogy mit eszünk, miből építjük fel a testünket. Ahogy egy villanyvezetéknél sem min degy, hogy mennyire tiszta vagy szennyezett, és ilyen értelemben hogyan képes vezetni az ára mot, ugyanúgy a fizikai test esetében sem mind egy, hogy milyen mértékben képes befogadni és hasznosítani ezeket a magasabb energiákat.
A boldogság lelki fejlődés kérdése 99
A mozgás mindenképpen fontos, a növényi ere detű táplálék pedig az elsődleges anyag, ami könynyűvé, magasabb rezgésszámúvá emeli a testün ket. Ha olyan táplálékot viszünk be a szerveze tünkbe, amely már átment egy átalakító cikluson - a növényt megeszi az állat, és hússá alakítja -, az már egy alacsonyabb rezgésszámot képvisel, na gyobb teher a fizikai testnek, és nehezíti a kapcso latteremtést a magasabb frekvencián rezgő vilá gokkal. Arról nem is beszélve, hogy a húsáért tar tott állatot ma már teletömik orvosságokkal, an tibiotikumokkal és olyan növekedési hormonok kal, amelyek a húsevéssel bekerülnek az emberi szervezetbe. A növekedési hormonoktól pedig hízni kezdünk. Ezt nagyon jól nyomon lehet kö vetni például Amerikában, a hamburgerevő tár sadalomban, a különböző talkshow-k kapcsán: egy szék már aligha elegendő azoknak az embe reknek, akik ott helyet akarnak foglalni. A másik, amire érdemes odafigyelni: az állatot nagyon ko moly stressz éri, mielőtt megölik. Ezt a rezgést, ezt a félelmet, ezt a stresszt az anyag még egy da rabig - legkevesebb három napig - magában tart ja. Az anyaggal, a hússal együtt tehát bevisszük az élelem rezgéseit a testbe, amitől pedig minden
100 Balogh Béla
féle félelmeink bukkannak elő. Félelmet eszünk, amikor olyan táplálékot fogyasztunk, amit meg kell ölni! A lelki fejlődés útján sokat segít az is, ha az ember nem kritizálja önmagát, és másokat is el tud fogadni olyanoknak, amilyenek. Aki kritikus gondolatokat fogalmaz meg, mindig konfliktushely zetet hoz létre önmagában, a konfliktushelyzet pedig a boldogság akadálya. Egy konfliktushely zettel együtt élő ember egy dolgot tud elérni: konfliktushelyzetet az aurában, amely zavart kelt a fizikai testben, tehát betegség lesz az ered ménye. A kritizálás következtében egyébként az asztrális korom nagyon gyakran a térd szintjén rakódik le: aki kritikus másokkal vagy önmagával szemben, annak előbb-utóbb megfájdul a térde. Sokkal célravezetőbb, ha igyekszünk barátsá gosan viselkedni embertársainkkal. Ez még egy szerűbb, ha felismerjük, hogy mindannyian ugyanazt az utat járjuk. Mivel kezdődik egy növény életciklusa? Egy maggal, amit beültetnek a földbe. Hosszú idő telik el addig, amíg abból érett gyümölcs lesz, de ez nem azt jelenti, hogy a zöld alma rossz, hanem azt, hogy még nem érett meg. Ha az embertársainkra is úgy tekintünk, hogy van,
A boldogság lelki fejlődés kérdése 101
aki fejlődésében még közelebb van a mag vagy a facsemete állapotához, és van, aki már közelebb az érett gyümölcs szakaszához, az megkönnyíti, hogy mindenkivel barátságosak legyünk. A barát ságosság, a pozitív odafordulás, a szeretet olyan az ember számára, mint a napfény a gyümölcs számára. Ha ezt valaki megkapja, sokkal gyorsab ban válik éretté, és úgymond kellemes tagjává a társadalomnak. Az ok és okozat univerzális törvényével, a karma törvényével is tisztában kell lennünk, azt ugyanis nem tudjuk megkerülni. Amit saját magam mal teszek, az hat rám. Amit a másikkal teszek, az is visszahat rám. Nem lehet valakit úgy bántani, hogy közben saját magamat ne bántsam. Egy szerűen lehetetlen. Ha én valakit bántok, akkor gondolatban és érzelemben létrehozom a szándé kot, letranszformálom a fizikai világba. Ha valakit pofon vágok, csattan, sajog az arca és rosszul érzi magát, nekem viszont a tenyerem csattan és sa jog, hiába érzem úgy, hogy elégtételt vettem vala miért. A probléma az, hogy ezt a kettőt nem lehet egymástól elválasztani: én az egész pofon gondo latát hoztam létre magamban, és kapcsolatba kerültem az úgymond „kellemesebb” részével, de
102 Balogh Béla
ehhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a kelle metlenebbik része is. Ez azt jelenti, hogy - mivel a teljes pofon gondolatát magamban hordozom előbb-utóbb olyan körülmények közé manő verezem magam, ahol kapok egy pofont. Abban a pillanatban pedig rettenetesen meglepődöm majd, hogy miért, s főleg miért attól az embertől? Aki a tudatosodásnak egy magasabb szintjére ju tott, már sejti, hogy azért, mert a pofont saját maga indította útjára, és most visszajött, kiegyen lítődött. Aki ezzel tisztában van, az nem indít újabb kört, aki pedig lassan tanul, az sokat po fozkodik - nagyon egyszerű. A spirituális fejlődés során előbb-utóbb kap csolatot teremtünk magasabb rezgésszámú vilá gokkal. Saját auránknak több, különböző rezgés számon levő rétege van, és minden réteg alkalmas arra, hogy a neki megfelelő energiaszinttel, a neki megfelelő szinten rezgő energiavilággal kapcsola tot teremtsen. A lehetőséget tehát magunkban hordjuk. Megfelelő lelki fejlődési szinten minden ki be tud hangolódni az energiatestének egy-egy magasabb rezgésszámon lévő szintjére, és bepil lantást nyerhet a magasabb világokba. Ehhez elve zethet türelmes, több éven át végzett lelki mun
A boldogság lelki fejlődés kérdése 103
ka, vagy spontán, teljes önátadás. Az utóbbi rit kább. Sokan vannak, akik elmennek angyaltanfo lyamokra, csakranyitogató hétvégékre, ilyen olyan beavatásokra, és azután következik a baj. Nem véletlen ám, hogy az ember előtt bizonyos ajtók zárva vannak! Az sem véletlen, hogy egy kisgyermek kezébe a szülő nem ad élesre töltött, kibiztosított lőfegyvert. A gyermek nem tudja, ho gyan kell azzal bánni, és előbb-utóbb kárt okoz magában vagy valaki másban. Ha az ember a lelki fejlődésnek egy kezdeti szakaszában, magasabb szintű szeretet és tudatosság nélkül elmegy jó pénzért - és tényleg jó pénzért - egy tanfolyamra, ahol kinyitogatják a csakráit, lehetővé teszik számára, hogy kapcsolatot teremtsen magasabb világokkal, elmondják neki, hogy mostantól kezd ve angyalokkal fog együtt dolgozni, és az élete egy csoda lesz, akkor kezdetben úgy tűnik, hogy ez a kapcsolatteremtés működik is. Csak később derül ki, hogy ezek az angyalok egyáltalán nem angyalok. Akiben ugyanis nem magas a szeretet szintje, az bizony csak az alacsony asztrális entitá sokkal, pontosabban a fizikai testüket levetett em berekkel tud kapcsolatot teremteni, és még jó, ha nem lesz belőle megszállottság! Még jó, ha csak
104 Balogh Béla
olyanokkal sikerül kapcsolatot teremtenie, akik szórakozni akarnak! Svédországban hallottam egy ilyen történetet: egy baráti társaságban négy hölgy közül az egyik nek úgynevezett „tisztánhallása” volt, tehát hallot ta, ami a magasabb szférákban zajlik - legalábbis ő úgy gondolta, hogy magas szférákkal teremt kapcsolatot. Egyszer csak azt mondta neki a „hang”, hogy üljetek le meditálni éjszaka négyen, egy pohár tiszta víz köré. „Kereszt alakban üljetek egymással szemben, meditáljatok egész éjszaka, és reggelre a pohárból ki fog nőni egy ló tuszvirág.” Ültek is a nők egész éjszaka, de reggel re sehol sem láttak lótuszvirágot. Erre megszólalt a „hang”: „Ez azért van, mert az egyikőtök nem. hisz! De nem baj, ti hárman, akik hisztek, menje tek ki éjszaka - ez télen volt egyébként - a város ka közelében lévő tisztáshoz. Jönni fog egy ufó, amely ufó csodálatos gyógyító erővel lát el benne teket!” Fel is öltöztek, el is mentek, és ott didereg tek egész éjszaka a tisztáson - az ufó nem jött. Megszólalt a „hang”: „Az ufó itt volt, de magasabb rezgésszámon, magasabb dimenzióban, ezért nem láthattátok. A gyógyító energiát megkaptá tok, mostantól kezdve nagy gyógyítók lesztek, de
A boldogság lelki fejlődés kérdése 105
ennek van még egy feltétele: mindent levehettek magatokról három napon keresztül, csak a kesz tyűt nem.” Haza is mentek, öltöztek, vetkőztek, fürödtek, mindent csináltak, de mindig kesztyű vel a kezükön. Elárulom: azok, akikkel ők kapcso latot teremtettek, a hasukat fogták a röhögéstől, miközben szerencsétlenek azt hitték, hogy angya lokkal, földönkívüliekkel, segítőtársakkal kommu nikáltak. Nem mindegy, hogy az ember kivel te remt kapcsolatot, és ma már biztonsággal mon dom, hogy rituális bevezetésre és rituális medi tációra van szükség a kapcsolatteremtéshez, mert ez teremti meg azt a fényburkot, azt a szférát, amiben az ember valóban fénylényekkel kerülhet kapcsolatba. Ebben az esetben is elképzelhető, hogy a kapcsolatteremtés valamiért mégsem jön létre, de ebből nem lesz baj, ha pedig létrejön, akkor az egy biztonságos kapcsolat lesz. Egy ilyen jellegű rituális meditáció található a Gyógyító meditáció című könyvemhez mellékelt CD-n. Egy alkalommal ennek kapcsán egy akadé mikus orvos keresett meg, aki hozzákezdett a ritu ális meditációhoz, és valameddig el is jutott ben ne, ám egyszer csak egy sor könyv lerepült a könyvespolcáról. Felállt, összeszedegette, azt
106 Balogh Béla
gondolta, nem jól voltak felrakva, hát lepakolta őket az asztalra. Hozzákezdett megint, mert ki esett a ritmusból, és majdnem ugyanoda jutott el a meditációban, amikor lerepült a könyvespolcról a következő sor könyv. Akkor már nagyon meg ijedt, és megszerezte az elérhetőségemet, hogy megkérdezze tőlem, mi történt. Elmondtam neki, hogy vannak közöttünk, akik elhagyják a fizikai testüket, vagyis meghalnak, ám a spirituális világ ban élve, földközelben maradva, hatást tudnak gyakorolni bizonyos eseményekre, tárgyakra. Rit ka különben az ilyen eset. Abban a pillanatban, amikor megérzik, hogy elkezd felépülni egy olyan erőtér, amelyben ők nem tudnak megmaradni, megpróbálják megakadályozni ennek az erőtér, nek a felépítését. Ez néha sikerül is. Azt is elme séltem neki, amit nekem mondott a tanítómes terem, Huszár Sándor még Svédországban: „Béla, amikor hazamész, és ezt a meditációt végzed, akármi történjék is, csináld végig!” Hazamentem és hozzákezdtem - első alkalommal végeztem ri tuális meditációt a szobámban. A hátam mögött volt egy polc, a polcon pedig egy könyv feküdt. Amikor a meditáció közepéhez értem, azt hallot tam, hogy a hátam mögött valaki pörgetni kezdi a
A boldogság lelki fejlődés kérdése 107
könyv lapjait. Úgy megijedtem, hogy hátra sem mertem nézni - de folytattam a rituálét. Soha töb bé nem történt ilyen jelenség. Volt valószínűleg valaki abban a szobában, aki ezt megpróbálta megakadályozni, de egyetlenegyszer kell ezt a ri tuális meditációt korrekt módon elvégezni, és olyan fény- és erőtér alakul ki, amelyben nem tud nak megmaradni ezek az inkább árnyékhoz szo kott lények. Ha sikerül kapcsolatot teremteni, ak kor ezt a kapcsolatot már nagy biztonsággal lehet használni. Jellemzője, hogy az embert egy maga san fejlett lelki mester sohasem próbálja rávenni semmire, a végsőkig tiszteletben tartja a szabad akaratot. Ha valaki azt mondja, hogy neked ezt vagy azt kell csinálnod, ide vagy oda kell menned, az már egyfajta irányítás, ami nem olyan szintről jön, ahova érdemes behangolódni. Ha azonban csupán azt mondja, hogy amennyiben ezt vagy azt teszed, jól alakulnak majd a dolgaid, az meg könnyíti a törekvéseidet, a céljaid elérését. Ha te hát mint lehetőséget, útjelző táblát ajánlanak fel nekünk valamit, azt érdemes megfontolni. Mindannyian kapcsolatba kerülünk magasabb szintű tanítással álmunkban. Ilyenkor elhagyjuk a fizikai testünket, és ráhangolódunk a szeretetszin-
108 Balogh Béla
tünknek megfelelő asztrális szférára. Minden szférában zajlik valamiféle oktatás. Ki emlékszik arra, hogy álmában iskolában volt? Ugye, sokan? Ez tulajdonképpen arról szól, hogy álmunkban is tanulunk, és álmunkban is tanítanak minket. Az álom nyilvánvalóan nem az agy szüleménye. Min den olyan elképzelés, hogy az agy gondolatokat és álmokat hoz létre, egyszerűen ellentmond a fi zika törvényeinek. Azok a fizikus ismerőseim és barátaim, akik a kérdéssel komolyabban foglal koztak, ezzel maradéktalanul egyetértenek. A fizi ka törvényeinek ellentmond a darwini evolúciós elmélet. Nem valószínűtlen, hanem lehetetlen, hogy élettelen anyagból homo sapiens alakuljon ki. Nem véletlen, hogy az öregek is gyakran mon dogatják, amikor nem tudnak dönteni, hogy alud junk rá egyet! Álmunkban kaphatunk informá ciót, útmutatást, útbaigazítást, ami segít a hétköz napi élet döntéseiben. Tehát az álom egy nagyon aktív szakasza az életnek - más kérdés, hogy miért nem emlékezünk rá. A leggyakrabban azért nem, mert a szervezetünk tele van mindenféle szennyező anyagokkal. Ma ipari módon állítanak elő rengeteg olyan táplálékot, amiben már na gyon kevés a napfény, nagyon kevés a vitamin, és
A boldogság lelki fejlődés kérdése 109
ebből kifolyólag nagyon sok a szennyeződés. Ha az agy, mint antenna, szennyezett, akkor nem ké pes ezeket a finom információkat és a magasabb szférákból származó intuitív tudásanyagot feldol gozni és átmenteni a fizikai létbe. Mégis nagyon sokat számítanak az álom idején kapott tanítások, mert amikor kell, az a tudás azért ott van a hétköz napi létben. A félelmet jó lenne félretenni, de ez nem könynyű feladat. Az emberek legnagyobb része fél a haláltól, az ismeretlentől, bizonyos eseményektől. Tudni kell, hogy mindenkinek van egy őrangyala, egy magasan fejlett fénylény. Az őrangyalunk nem ugyanaz, mint a lelki mesterünk. A lelki mes terünk emberi: tanít, mellettünk áll és segít. Az őr angyal á törvény végrehajtója, a törvény őrzője. Az őrangyal vigyáz arra, hogy mindaz, ami nem tartozik az életünkhöz, ne jelenjen meg benne. Tehát ha valamit nem vállaltunk fel, valamit nem okoztunk, akkor annak nem lesz ránk nézve kö vetkezménye, attól nem kell félnünk. Ha valamit mi okoztunk, akkor annak természetesen lesz ránk nézve következménye, és az őrangyal na gyon vigyáz arra, hogy az a következmény az éle tünkben be is következzék. Ezt nem tudjuk elke
110 Balogh Béla
rülni, ezért nincs miért félnünk tőle, hiszen így is, úgy is jön. Ha valamit elindítottunk, akkor annak a következménye meg fog jelenni. Ha például te szünk valami rosszat, azt karmikusan visszakap juk. Ha az illető, akinek ártottunk, megbocsát ne künk, az sokat enyhíthet a következményeken, de el nem törli. Szimbolikusan: lehet, hogy érzéstelenítővel fogják kihúzni a fogunkat - de minden képpen kihúzzák. Ahhoz, hogy érzéstelenítővel húzzák ki, az kell, hogy megpróbáljuk jóvátenni, amit elkövettünk. Persze nem könnyű odaállni az elé az ember elé, akit bántottunk, és azt mondani: tudom, hogy tévedtem, és sajnálom. Szeretném, ha megbocsátanál, de hogy érezd, nemcsak a sza vak szintjén bántam meg, amit tettem, felajánlom, hogy segítek abban, amiben segítségre van szüksé ged. Ha sikerül, csodák történnek. De ki kell mon dani: tudom, hogy tévedtem, tisztában vagyok azzal, hogy bántottalak. Most már nem tenném meg ugyanazt, de ami elmúlt, azon nem tudok segíteni. Most miben segíthetek? Ez a varázsszó. A lelki fejlődés útján következik a képességek fejlesztése. Szeretném felhívni mindenkinek a fi gyelmét, hogy bizonyos belső képességek, mint a tisztánlátás, tisztánhallás, nem mindig függnek
A boldogság lelki fejlődés kérdése 111
össze a lelki fejlődési szinttel. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nekik tisztánhallásuk van, ők égi üzeneteket csatornáznak, de lehet, hogy csak egy alacsony asztrális szintről, és ez a lelki fejlődés szintjét nem tükrözi. Éppen ezért jósokhoz, tisztánlátókhoz járni nem a legjobb ötlet, hiszen mindaz, amit keresünk, már bennünk van. Belülről kellene elővenni vagy kifejleszteni ezeket. A tisztánhallás út ján gyakran találkozhatunk illúziókkal, vagyis olyan lényekkel, akik elhagyták a fizikai testüket, és na gyon jól szórakoznak, ha valakit rá tudnak venni valamire, be tudnak csapni vagy meg tudnak tréfál ni. Ám szépen, fokozatosan fel lehet hangolódni ma gasabb szintekre, és akkor már valódi tanítás és való di útbaigazítás érkezik az emberhez. A legfontosabb talán, hogy magunkban, belül találjuk meg azt a pontot, ahol csend van. Mély, mély csend. Azt hinné az ember, hogy az aktivi tásban és a külsőségekben van az erő, holott a leg nagyobb erő akkor nyilvánul meg, amikor napon ta bizonyos ideig, akár pár percig a rendkívüli csend állapotában tudunk maradni. Ez gyakorlás, rendszeres meditáció vagy kontempláció kérdése. Nem megy egyik pillanatról a másikra, de ha hozzá szokunk, akkor szinte napi szükségletté válik.
112 Balogh Béla
Mindennap visszahúzódni a világ forgatagából, akár csak tíz percre, oda, ahol belső csend, béke és nyugalom van, és onnan erőt meríteni. Ilyen kor megszűnik a külvilág minden zagyvasága, és érezzük, hogy ott vagyunk a középpontban. Ha pedig ott vagyunk a középpontban, akkor nem kerülünk energiahiányos állapotba. Akkor a köz ponti forrásból vagy az Isten energiájával töltő dünk, és nem kell az energiát a mellettünk lévő emberektől elszívni - például úgy, hogy mindig magunkra irányítjuk a figyelmet. Amikor valaki energiahiányos állapotba kerül, akkor ideges lesz, és aszerint is viselkedik, így nyilván felé fordul a környezetében lévők figyelme. Az energia pedig természetesen oda áramlik, ahova a gondolat, és az illető töltődik is, csak nem megy vele semmire, mert ahogy töltődik, úgy veszíti is el ezt az ener giát. A központi forrásból érdemes töltődni, az mindig mindenkinek a rendelkezésére áll. Természetesen itt is rendkívül fontos az egyen súly. Ha az ember lába a földön van, és elvégzi a munkáját az anyagi világban, ugyanakkor rendsze resen felkapcsolódik meditáció vagy kontempláció segítségével a magasabb világokba, akkor meg tudja őrizni az egyensúlyát. Én amellett, hogy
A boldogság lelki fejlődés kérdése 113
könyveket írok, meditációt vezetek, mind a mai napig hídépítő mérnökként dolgozom, tehát benne vagyok az anyagi világ sűrűjében, ahol oda kell figyelni arra, hogy mi történik. Ha ez az egyensúly megmarad, akkor nem történik semmi baj, de ha elvész, az kibillenti az embert a minden napi kapcsolataiból. Napi szinten kapcsolatot kell tartani az anyagi világgal, és a szeretet központján keresztül a felső világokkal is. Nagyon fontos a képzelet szerepe is. Ha valami ről képet tudunk alkotni, az azt jelenti, hogy gon dolatban megteremtettük. Ha ezt fel tudjuk töl teni érzelemmel, egy idő után megvalósul a világ ban, fizikai szinten is. Nagyon sok vágy van, amely a boldogságot megakadályozza, és ha néha egyik-másik teljesül, akkor boldognak érezzük magunkat. Ha azonban megtanuljuk a képzeletün ket használni, és azt a szeretet forrásán keresztül működtetjük, akkor vágyakozás helyett képesek vagyunk teremteni. Egy egészen más szintről van szó. Ha valamilyen élményt, tárgyat vagy kapcso latot szeretnénk bevonni az életünkbe, akkor ezt - ha van róla belső képünk - képesek vagyunk megteremteni. A leggyakoribb tévedés az, ha nemcsak a kívánt helyzetet képzeljük el, hanem a
114 Balogh Béla
- szerintünk legjobb - oda vezető utat is. Na ez az, amit nem kellene. Elég, ha csak a kívánt ered ményt vizualizáljuk újra és újra, és nem törődünk azzal, hogy milyen út vezet oda, vagy miként fog megvalósulni a gyakorlatban. Ugyanakkor érde mes figyelni a szív szavára is, azaz arra az érzésre, amit a mellkas közepén, a szívcsakrában érzünk vizualizáció közben. Ha az érzés kellemes, fel emelő, boldog érzés, minden bizonnyal jó úton já runk. Ha az érzés kellemetlen, lelkiismeret-furdalás jellegű, akkor ezt a figyelmeztetést érdemes nagyon komolyan venni. A kívánt eredmény vizualizálása után fel kell töltenünk azt érzelemmel. Át kell élnünk az örömteli állapotot, amely abból fakad, hogy amit kívántunk, az „már megvan”. A gyakorlatot nem elég egyszer elvégezni. Az nem ad elég energiát a megvalósuláshoz. Elképzeljük azt, amit szeretnénk, feltöltjük érzelemmel, úgy érezzük, sőt biztosan tudjuk, hogy ez magasabb szinten már létezik, tehát nem hit kérdése. Ezután legalább huszonegy napig mindennap elvégezzük a gyakorlatot. Ahogy mondják, a tyúk is tudja, hogy legalább huszonegy napig ülni kell a tojá son, hogy legyen belőle valami, pedig annak állí tólag nincs sok esze. Tehát vágyakozás helyett a
A boldogság lelki fejlődés kérdése 115
lelki fejlődés magasabb szintjén képesek vagyunk teremteni. Aki nem képes, az miért nem képes? Nincs belső képe arról, amit szeretne. Kép nélkü li, tehát képtelen. Benne van a nyelvben. Ha van képe, akkor képes megvalósítani bármit. Nagyon fontos, hogy a világban levő káoszt le hetőleg a tudatunkon kívül kellene rekeszteni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy vannak építő munkások és bontómunkások körülöttünk, és mi magunk is valamelyik csoporthoz tartozunk. Na gyon sokan tévesen ítélik meg a jó és a rossz fogalmát. Ha például van egy házunk, ami az igé nyeinket már nem szolgálja ki, akkor azt le kell bontani, és építeni helyette egy másikat. Ilyenkor mi történik? Megtervezzük az újat, de odahívjuk a munkásokat, hogy bontsák le a régit. Lehet, hogy aki lebontja a régit, az nem tud újat tervezni vagy építeni, de arra tökéletesen alkalmas, hogy a régit eltakarítsa onnan, ezzel hatalmas segítséget nyújt va az újjáépítésben. Ezt szoktuk mi rossznak ne vezni. Természetesen ezt meg lehet cselekedni békés körülmények között, és ez volna a kívá natos. Háborús körülmények között is meg lehet tenni - én szétlövöm a szomszéd házát, a szom széd szétlövi az enyémet, és mindketten kínosan,
116 Balogh Béla
keservesen építjük az újat. így is lehet. De amit rossznak neveznek az emberek, az nem mindig rossz, egyszerűen arról van szó, hogy körülöttünk a munkások folyamatosan bontanak és építenek, s mi ennek vagyunk a tanúi, sőt a munka, a folya matos átalakítás tervezői és aktív résztvevői. Ha tisztánlátó szemmel nézi valaki az energiaközpontokat, akkor látja, hogy nemcsak az aurá nak vannak színei, hanem a csakráknak is. A gyökércsakra vörös, a szexualitást irányító csakra na rancssárga, a napfonatot irányító sárga, a szívet irányító zöld, a torokcsakra világoskék, a harma dik szem sötétkék, a koronacsakra pedig ibolya, és ahogy említettem, mindegyiknek megvan a ma ga gondolkodásmódja és feladata. A vörösnek mi a feladata? Gyökércsakra. Benne van a nevében. Gyökeret kell ereszteni a fizikai világban. Enni kell, inni kell, ruha kell, lakás kell. Ez a minimum, mert ha ez nincs, akkor nem tudunk életben ma radni. Tehát ezt meg kell szerezni bármi áron, ha kell, valakitől elvenni. Ez a gyökércsakra, illetve a csecsemő gondolkodásmódja: neki kell, és kész. Ha fölnő az ember, és még mindig a gyökércsakra irányítja, akkor bármi áron megpróbálja megsze rezni azt, amiről úgy gondolja, hogy neki arra az
A boldogság lelki fejlődés kérdése 117
anyagi világban való megkapaszkodáshoz szüksé ge van. Amikor ezen a szinten felülemelkedik, ak kor megjelenik a szexualitás iránti igény. Ott már nemcsak saját maga szeretete, nemcsak az önzés, nemcsak a legelemibb életösztön működik, ha nem egy kapcsolatteremtési szándék és képesség is, ami a szeretetben, szexualitásban is megnyilvá nul. Akkor már hajlandó az ember valamit adni azért, hogy valamit kapjon. Amikor az egyén ma gasabb szintre fejlődik, és megteremtette a szük séges anyagi hátteret, a szexuális kapcsolatot, ak kor jut eszébe, hogy jó, jó, de mindössze ennyiről szólna, az élet? Csak eszünk-iszunk, szexelünk, és más semmi? Hát ez kevés! Nekem sokkal több kell! Szórakozni szeretnék, hegyet mászni, búvár kodni, színházba járni, alkoholt, kábítószert fo gyasztani, cigarettázni - kinek mi jelenti a szóra kozást. Mindenesetre több kell, mint az alapvető életfunkciók fenntartása. Ez a szórakozás szintje, a napfonat csakra. Amit eddig felsoroltam, azt ne vezzük az ember alacsonyabb szintű énjének. Vö rös szinten: elveszem. A szexualitás szintjén: na jó, adok valamit. A napfonat szintjén: a szórakozá somat hajlandó vagyok megfizetni. Ez az ember nek az alsó fele, és akiben kizárólag ez a három
118 Balogh Béla
energiaközpont működik, az mindig is a félelem szintjén marad. Az ilyen embert mindig a félelem fogja működtetni. Minden fegyver, amit a világ ban gyártanak, a félelem anyagi megnyilvánulása. Ezen a szinten nem történnek csodák, csupán anynyit lehet elérni, hogy az ember a szenvedésből feljut egy pillanatnyi örömérzetig, azután vissza zuhan. Az ilyen boldogság nem tartós. A csoda akkor kezdődik, amikor megszólal az ember szíve, megszólal a zöld, és azt mondja, hogy szeretnék valamit adni! A szív, mint fizikai szerv is ezt teszi: befogadja a vért, majd többletenergiát hozzáadva továbbküldi. Akinek meg szólal a szívközpontja, a szeretetközpontja, az így gondolkodik: „Természetesen szükségem van en nivalóra, szexualitásra, szórakozásra, de szeret ném a világot egy kicsit szebbé, jobbá tenni! Sze retnék adni valamit, de nem azért, hogy vissza kapjak érte valamit!” Mindenki pontosan tudja, hogy azért ad-e, mert valamit vár, vagy azért, mert szeret adni - és mert szeret. Amikor megszólal bennünk, hogy szeretnénk a világot jobbá tenni, akár egy mosollyal, bátorítással, akár anyagi segít séggel, akár valami más módon, akkor már műkö dik a szívközpont. Ez minden lelki fejlődés titka.
A boldogság lelki fejlődés kérdése 119
Ez határozza meg, hogy mit kommunikálunk a torokcsakrán keresztül, ez határozza meg, hogy ho gyan gondolkodunk, és ez határozza meg, hogy képesek vagyunk-e bekapcsolódni az univerzum tudatosságába, a magasabb szintű kozmikus tuda tosságba. Ha csak a félelem működik, akkor a kommunikáció és a gondolkodás annak lesz alá rendelve. Ha a szeretet működik, akkor a kom munikáció és a gondolkodás a szeretetnek lesz alárendelve, ami felülírja a félelmet. Az igazi, hosszan tartó boldogságot valójában csak és kizárólag a szívcsakra szintjén lehet meg találni és megőrizni. Érdemes végiggondolni, hogy társadalmi szin ten bizonyos emberek miért vonzódnak ösztönö sen bizonyos színekhez. Az ugyanis, hogy a leg többen milyen színt választanak, jól megmutatja, hogy a társadalom átlaga milyen spirituális fejlő dési szinten van. Vörös - Kína. Ebben az ország ban tömegek haltak éhen, tehát kénytelenek vol tak a vörös színhez vonzódni, hogy legalább enni valóhoz juthassanak. Németországnak annak ide jén vörös volt a zászlaja. Vörös Szovjetunió. Vörös Hadsereg. Vörös khmerek. A kommunista pártok mindig a vöröset választják. Ösztönösen. A legna-
120 Balogh Béla
gyobb félelem színét. A túlélés szintjét, ami azál tal jön létre, hogy a másiktól elveszem, ami ne kem kell. A narancs Magyarországon politikai szí nekben érdekes módon sokkal hamarabb jelent meg, mint máshol. Tizenvalahány évvel később Ukrajnában jött a narancsos forradalom, azután Azerbajdzsánban is. Romániában az ellenzék na rancssárgába öltözött, a parlament bársonyszékeit vörösből áthúzták narancssárgába. Ez egy maga sabb tudatszintnek a megjelenése, de a cél nyil ván nem a narancs, és még csak nem is a sárga, hanem a zöld. Azok ugyanis, akik a zöld színt vá lasztják, általában nem magukra gondolnak, ha nem a következő generációra. A Greenpeace munkatársai, akik a környezetvédelemért harcol nak, nem azon töprengenek, hogy a saját zsebü ket hogyan tömjék meg, hanem azon, hogy az unokáinknak is maradjon valami ebből a bolygóból. A legnagyobb félelem szintjén, a vörösnek a szintjén nem elég a páncélautó, nem elég a bekamerázott terület, nem elég a mesterlövész és nem elég a kordon - semmi sem elég ahhoz, hogy a fé lelmet csökkentse. Ugyanakkor, aki a szeretet szint jén, a zöld szintjén mozog, nyugodtan kimehet az
A boldogság lelki fejlődés kérdése 121
utcára sétálni - senki nem bántja. A világon min denhol vannak bontómunkások és építőmunká sok. Az, hogy nekünk történetesen olyan bontó munkásaink vannak, akik Európában talán el sőként végzik el a munkát, lehetőséget ad egy újjáépítésre. Mert természetesen ott vannak azok is, akik állandóan az új felépítésén gondolkodnak, és erre nyilván meg is lesz a lehetőség, í Azokon a nehézségeken keresztül tanulunk, amiket megteremtünk magunknak, egyéni, csalá di, munkaközösségi, társadalmi szinten. Bízom benne, hogy gyorsan tanulunk, mert szükség lesz a gyors tanulásra és némi iránymutatásra abban a pillanatban, mikor az éghajlati változások kicsit komolyabbra fordulnak. A találmányok szintjén eddig még mindig sikerült olyat produkálni, ami működteti ezt a technológiai világot, és én bízom benne, hogy a közeljövőben is sikerül - de ez nem elég. Nem elég technikai szinten megmarad ni, itt gondolkodásmód-váltásra van szükség. Ez a gondolkodásmód-váltás akkor következik be az emberek életében, amikor megismerik az univer zum működési módját, és benne a saját működési módjukat. Ezt mindenki megérti, amikor kapcso latba kerül vele, hiszen mindenkinek bele van
122 Balogh Béla
írva a szívébe. Azt, hogy a magyarul beszélő, ma gyarul gondolkodó emberek sokkal könnyebben, sokkal gyorsabban megértik, egy évtizeddel ko rábban még magam sem gondoltam volna, ma már azonban biztos vagyok benne. A Végső való ságot kiadták svédül is. Tudni kell, hogy a könyv első része a materialista világképből építkezik, a második része az ezoterikus és spirituális világ képből, majd a kettőt szépen összehangolja. Svéd országban egyetlen kritika jelent meg a kötetről egy újságban: a Lundi Egyetem egyik volt pro fesszora azt írta, hogy a könyv első része annyira különbözik a másodiktól, hogy a szerzője fel tételezhetően skizofrén. Ezt értette meg belőle. Romániában kiadták románul, két év alatt elfo gyott belőle ötven darab. Angolra, németre is le van fordítva, de egyszerűen senkit nem érdekel. A magyarokat igen. Mint érdekességet mesélem el, hogy az, ami ma a világot műszaki szinten, technikai szinten mű ködteti, jelentős részben magyar találmány. Ez minden bizonnyal nem véletlen, hiszen az univer zumot törvények irányítják, így az sem véletlen, ami annak látszik. Azt már említettem, hogy ha valaki képes, az képet tud alkotni, de azt is tudni
A boldogság lelki fejlődés kérdése 123
kell, hogy nagyon sok olyan szó van, amely által mi állandóan kapcsolatot tartunk a magasabb vilá gokkal. Például, amikor azt mondom, hogy segít ség, az azt jelenti, hogy segíts ég! Abban a pillanat ban felkapcsolódom a fény forrásához, az égéshez, mert az ég nemcsak egy főnév, hanem egy folya matot kifejező ige is. Tehát, amikor azt mondom, hogy segítség, máris kapcsolatba kerülök a maga sabb világokkal. Amikor azt mondom, hogy a nehéz helyzetben micsoda lélekjelenlétem volt, ezzel mit fejezek ki? Azt, hogy a létnek egy olyan állapotában voltam, amikor az emberi lélek rá volt hangolódva a jelre, rajta volt a jelen. Amikor jelen vagyok, máris felső irányítással tudok működni, akkor is, ha nem vagyok ennek tudatában. Ha azt mondom, hogy mindegy, akkor máris az egységet fogalmazom meg, hiszen minden és mindenki egy. Ha azt mondom, hogy egymás, az az egynek a másolatát jelenti, tehát akkor is megfogalmazom az egységet. Ami pedig a legérdekesebb: vagyok, aki vagyok. Ugye? Vagy ok, aki vagyok. Tehát te vagy az ok, a többi a következmény. Belőled indul ki minden. Mivel a magyar nyelv a segítőtársunk, megosztanék egy rövid részletet Marx Györgynek, az Eötvös Egyetem atomfizikai tanszék néhai pro-
124 Balogh Béla
fesszorának A marslakók legendája (Fizikai Szemle 1997/3 )című cikkéből. „Turistakönyveink Magyarországot többek kö zött a tokaji bor, a pirospaprika, a cigányzene és a csárdás országaként hirdetik. Nem mondják el, hogy a kocsi és a gyufa, a volfrámszálas és a kripton töltésű villanykörte, a golyóstoll és a Rubikkocka, a váltóáramú technika és az áramvonalas repülőgép, a radioaktív nyomjelzés és az atom reaktor, az időprogramozásos számítógép és az időelosztásos számítógép, a Basic-nyelv és a Wordszövegszerkesztő olyanok agyában született meg, akiknek Magyarországon ringott a bölcsőjük.” Összegyűjtöttem néhányat azokból a szabadal makból, amelyek ma ezt a technológiai társa dalmat működtetik. Az első színes tévé is ide tar tozik, a lökhajtásos motor, a helikopter, a telefonközpont, és még sorolhatnám. S hogy még érde kesebb legyen a történet, íme, egy másik részlet Jókai Mór tollából, a 135 évvel ezelőtt írt A jövő század regénye előszavából. „A klasszikus kor a költészet által emelte fel az embert. A héber az erkölcsi törvénnyel ismerteté meg, a jézusi tan a szeretet vallásával váltotta meg. Még hátravan ránézve a legnagyobb tökély,
A boldogság lelki fejlődés kérdése 125
számára való megdicsőítés, ez az ismeret. Az is meretek diadala lesz az, amidőn a halandó, aki azt mondja magáról, hogy én vagyok az isten, leveszi koronáját azon halandó előtt, aki azt mondja, én vagyok az ember.” A Végső valóság című könyvnek - ezt mindig kihangsúlyozom - én nem az írója, csupán a le jegyzője voltam. Ez a könyv úgy született meg, hogy hét éven keresztül minden éjszaka legkeve sebb háromszor fölébredtem, rendkívül tiszta gondolatokkal az agyamban, és ezeket azonnal le is írtam. Jegyzeteimet aztán le is ellenőriztettem fizikusokkal, orvosokkal, pszichológusokkal, mér nökökkel, mert az elején magam sem akartam el hinni az igazságukat, de mindenki azt mondta, aki komolyan vette és elmélyedt benne, hogy megáll ja a helyét. Valójában a korábbi kísérletek - és úgy néz ki, hogy a folyamatban lévő és ezután meg valósítható kísérletek is - mind beleillenek ebbe a gondolatmenetbe. Tehát ez az ismeret tulajdon képpen a rendelkezésünkre áll, és aki magyarul gondolkodik, érdekes módon sokkal hamarabb be is tudja fogadni. Nem véletlen, hogy azt mond juk: mindenre van magyarázat. Magyar-ázat. A ma gyar az magyaráz. A német nem németez, az
126 Balogh Béla
orosz nem oroszoz, és bár a francia franciázik, az még nem magyarázat mindenre. Azt is tapasztaltam, hogy rendkívül sokan kerül tek kapcsolatba A tudatalatti tízparancsolatával, pontosabban a könyvhöz mellékelt CD-vel, és el kezdtek más irányban gondolkodni. A minap talál koztam egy ügyésszel, aki elmondta, hogy ő már egy kicsit kilóg a kollégái közül, mert elkezdett azon gondolkodni, hogy miként lehet a többieket bizonyos cselekedetek következményeire ráéb reszteni. Ő szívesen beszélget azokkal az embe rekkel, akik megszegték a törvényt, és azon gon dolkodik, hogy miként lehetne A tudatalatti tízpa rancsolatát bevinni a börtönökbe és az iskolákba is. Bárhol is legyünk, a lelki fejlődési szint megvál toztatja az emberekhez való hozzáállásunkat. Min denütt lehet segíteni, mindenütt lehet valami jót csinálni - a bontómunkások végzik a dolgukat így is, úgy is, ezzel tehát nem kell foglalkoznunk. Ahogy azt White Eagle, a fénytestben élő, szim bolikus néven bemutatkozó mester mondja, van nappal és van éjszaka, de nem mondhatod, hogy a nappal jó és az éjszaka rossz. Ha nem volna éj szaka, nem látnád a csillagokat, és nem tudnád, hogy van mit elérni.
A boldogság lelki fejlődés kérdése 127
Zárszóként arra buzdítanék mindenkit, ami a le hető legkönnyebben elérhető: igyekezzünk barát ságosak lenni egymáshoz! Igyekezzünk a kritizálást félretenni! Legyünk tisztában azzal, hogy van nak építőmunkások és bontómunkások, akik va lójában egymást segítik, és egymás munkáját egé szítik ki. így sokkal könnyebb elfogadni a másik embert. És akkor nem kell többé a boldogság után szaladni. Ha megszólal a szív, és minden reggel, amikor felkelünk, arra is gondolunk, hogy ma mi lyen módon lehetne a világot egy kicsivel jobbá tenni, a boldogság ránk talál.
Popper Péter
B oldogság - a frázisok FOJTOGATÁSÁBAN
Van egy kedves filmem, nyilván sokan ismerik: Fellinitől a Nyolc és fél. Egy rendező nagy alkotói krí ziséről szól. A film számomra legemlékezetesebb jelenetében ez a talajvesztett és végtelenül elkese redett művész odaroskad egy szerzetes lábához, és így szól: Atyám, nem vagyok boldog! A szerzetes őszinte érdeklődéssel néz fel a breviáriumából: Hol olvastad te azt, édes fiam, hogy boldognak kell len ned? Ez egy nagyon nagy kérdés! Mintha az egyik csúcsa lenne ennek a filmnek, a mondanivalójának az esszenciája. Átrohanjuk az életünket, boldogsá got keresve, kutatva, mintha lenne valami ilyen a Sors könyvében, hogy boldognak kell lennünk... Azt a kérdést, amit a szerzetes feltett, mindannyian feltehetjük saját magunknak is: honnét vesszük ezt a boldogságigényt, mi mozgat bennünket, és egyál talán tudjuk-e, hogy mit keresünk?
130 Popper Péter
Mi az, hogy boldogság? Egy biztos: semmikép pen sem valamiféle tartós állapot. A boldogság eksztázis, egy fölszikrázó pillanat az ember éle tében, és ezek a fölszikrázó pillanatok nagyon ha mar kihunynak. Ha éltek háborús időkben vagy lát tak háborús filmeket, ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor föllőnek egy rakétát, és az egy pillanat ra bevilágítja a tájat, aztán kialszik, és megint sötét lesz. A boldogság pillanatai is bevilágítják az ember életét egy nagyon rövid időre. Az elégedettség lehet tartós állapot - a boldogság nem. Volt nekem egyszer egy paciensem, egy kicsit lö kött ember, aki állandóan azzal a fantáziával nyú zott, hogy mi lenne, ha egy orgazmus vagy ejakulá ció egy évig tartana. Isten őrizzen meg még a gon dolattól is! Persze, lehet, hogy misztikus értelem ben elképzelhető egy ilyen állandó boldog állapot, de itt a földi világban azt gondolom, hogy nem. El lenben ez a kérdés bevezet egy olyan problémate rületre, hogy az ember kétségbeesetten hajszol bi zonyos életérzéseket, abban a hamis tudatban, hogy azok elérhetők. Hogy egy kicsit elszakadjak a boldogságtól, ilyen hajszolását látom manapság a megvilágosodásnak, a bizonyosság elérésének az ember önmagához és a világhoz való viszonyában.
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 131
Az élet ugyanis lényegét tekintve bizonytalan. Ki számíthatatlan. Ezt a bizonytalanságot az ember ret tenetesen nehezen tűri, ezért örökösen biztonságot keres - a boldogságban, a megvilágosodásban, a hit ben, a vallásban, különböző eszmékhez való csatla kozásban, a családban. Valamit kitűz maga elé, ami ről azt képzeli, hogy az tartós, állandó állapot, amit el lehet érni, továbbmegyek, meg lehet tanulni, és akkor elmúlik a szorongás az élet kiszámíthatatlan ságától, bizonytanságától. Az egyik legerősebb indí ték az emberben, hogy valahol stabilizálja magát. Én ezt sajnos reménytelennek tartom, mert ez nem az embertől függ, hanem az élettől. Az életben pedig annyi faktor van, annyi hatás, annyi változás, hogy egyszerűen nem lehet kieszközölni egy ilyen stabil eksztatikus állapotot. Van egy számomra nagyon kedves zen buddhis ta történet, amelyben megjelenik egy fiatalember a mesternél, és azt kéri tőle: mester, taníts meg engem az igazságra! A mester hitetlenül vonja fel a szemöldökét: Elment az eszed? Nem a zöldsé gesnél vagy! Ott lehet mondani, hogy kérek egy kiló krumplit meg fél kiló hagymát! Eljössz hoz zám igazságot rendelni? Kérsz egy adag igazságot? Te nem vagy normális!
132 Popper Péter
Vajon kitűzhet-e az ember ilyen célokat maga elé? Amint már említettem, a boldogság egy totá lis pillanat, a teljesség pillanata. Ez elérhető néha, de akkor is csak egy pillanat, ráadásul a legtöbb ször teljesen váratlanul jön. Nem betervezhető, nem elhatározható. Nem mondhatom azt, hogy elutazom Barcelonába, és ott boldog leszek. El utazhatok Barcelonába, ha van rá pénzem, de hogy ott boldog leszek-e vagy sem, azt nem tu dom elhatározni, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem az én elhatározásomtól függ. Jancsi és Juliska egymásba szeretnek, és egy óri ási szerelem lángjában égve elhatározzák, hogy összekötik az életüket. Ásó-kapa, vagy ahogy a pap mondja a templomban, jóban-rosszban együtt, amíg a halál el nem választ egymástól. Ha valaki ezt elhiszi, az óriásit bukik. Mert lehet, hogy aktuálisan lángol a szerelem, de az is lehet, hogy három év múlva a válóperes tárgyaláson már rá sem bírnak nézni egymásra, úgy utálják egy mást. Ennyit ér az ember elhatározása. Az életnek az a bizonytalansága, amiről beszéltem, elsősor ban ebből fakad. Elhatározni sok mindent lehet, de a megvalósulás csak nagyon kis százalékban függ tőlünk. Az érzelmek ugyanis nem állnak aka
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 133
ratlagos szabályozás alatt. Ez sajnos nem adatott meg az embernek. Az ember akaratlagos szabályo zása alatt áll a cselekvése, a viselkedése, de az is csak akkor, ha nem következik be valami rendkí vüli állapot. Nem véletlen, hogy még emberölés nél is van olyan kitétel, hogy „erős felindulásból”, és az ilyen bűncselekményeket másképpen ítélik meg, mint azokat, amelyeket nyereségvágyból vagy bosszúból követtek el. Az érzelmeinknek nem lehet diktálni. Ha elmegyek egy társaságba, ismeretlen emberek közé, akkor látok majd ro konszenves, közömbös és ellenszenves arcokat. Az azonban nem az én elhatározásom függvénye, hogy egy arcot rokonszenvesnek, közömbösnek vagy ellenszenvesnek látok! Én csak konstatálom, hogy milyen érzelmek keletkeztek bennem, de ennek az okát általában nem tudom megmondani. Ez a legsötétebb része az egész lélektannak. Léte zik például egy olyan tragikus kapcsolatforma, amikor két ember között őszinte szeretet van, de szexuálisan nem illenek össze, testileg nem vonz zák, sőt, esetleg taszítják egymást. Ez igazi tragé dia, mert senki nem határozhatja el, hogy akinek az illata vagy a habitusa benne testileg ellenérzé seket kelt, az neki erotikusán vonzó legyen pén
134 Popper Péter
tekre. Nem határozhatja el azt sem, hogy a számá ra ellenszenves, hétfőn utált embert csütörtökre szeretni fogja. De azt sem, hogy gyűlölni. Amikor az egyik amerikai egyetemen tanítot tam, sokat beszélgettünk a hallgatókkal minden féle lelki ügyekről. Az egyik lány például azt me sélte el, hogy a barátja csúnyán átverte. Becsapta, megcsalta. A csoport felháborodva kérdezte tőle: - Kirúgtad? - Dehogy rúgtam ki! - így a lány. - Továbbra is együtt élsz egy olyan emberrel, aki ilyen lényeges kérdésben becsapott téged?! - Hát persze! - De miért?! - Mert szeretem. A csoport felháborodott, és tanári tekinté lyemhez fordult, hogy szóljak hozzá a kérdés hez. - M it gondol erről a tanár úr? A pasi becsap ja alapvető kérdésekben, ő meg nem rúgja ki, nem szakít vele, mert a zt mondja, szereti! - A zt gondolom, hogy ő a z egyedülifelnőtt em ber a csoportban, akit nem a z infantilis bosszú vágy vezérel, hanem pontosan tudja, hogy igenis lehet szeretni egy aljas embert is, egy stricit is,
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 135
olyat is, aki rosszul bánik vele, becsapja, meg csalja. Egy intellektuális belátástól még nem fog nak megváltozni a z érzelmei. Bizony - a szerelem sem elöntés kérdése. Ami még nagyon fontos: a boldogság eléréséhez a laza lelkiállapot a legmegfelelőbb. Ha valaki na gyon görcsösen akar valamit, az nem fog sikerül ni. Laza lelkiállapotban érik az embert kellemes meglepetések, ilyenkor villannak be váratlanul a boldog pillanatok. Görcsbe rándulva nem. Mit tehet az ember a boldogságért? Jómagam pesszimista vagyok, azt gondolom: semmit. Talán annyit, hogy nyitott marad, hogy befogadja, ha jön egy ilyen pillanat. A nyitottság azonban egy ben azt is jelenti, hogy nem keseredik el, ha nem jön. Olyasmi ez, mint a meditáció, amit manapság rengeteg ember csinál, de szinte mindenki félre ért. Először is valam in nem lehet meditálni. Vala mire lehet koncentrálni, de a valódi meditáció egy belső kiüresedést jelent. Ezt elhatározni szin tén nem lehet, hogy hipp-hopp, én délután négy kor belsőleg kiüresedem! Lehet lépéseket tenni az állapot elérése érdekében, aztán vagy elérem végül, vagy nem. Ha meditálok, akkor nem vala-
136 Popper Péter
mire koncentrálok, hanem semmire sem. Ezt hív ják az indiai bölcseletben üres edénnyé válásnak. Olyan leszek, mint egy üres edény. Nincsenek gondolataim, nincsenek érzéseim. Ezt az állapotot nagyon nehéz elérni, és ha az ember elérte, akkor se tud mást csinálni, mint alázatosan várni, hogy ebbe a belső ürességbe, amivé alakította magát, belecsöppent-e valamit az Isten vagy a tudattalan. Ha pedig nem, akkor szép csöndesen vissza kell vonulni, és tudomásul kell venni, hogy nem. Bor zasztó, hogy a nyugati világban a Kelet alapfogal mai, mint például a meditáció és reinkarnáció, mennyire elvulgarizálódtak! A jóga például gim nasztikává aljasult, és sokan azt hiszik, hogy valahonnét valahová tartanak, ha a lábukat a nyakuk köré tudják tekerni. Az élet nem arra való, hogy begyakoroljunk trükköket és a racionális gondol kodás számára követhetetlen állapotokat! Ezek re ménytelen fiitások. „Boldog akarok lenni, megvi lágosodott akarok lenni, meg akarom kapni az igazságról szóló tanítást!” Sajnos, ilyesmi csak az emberek fantáziájában létezik. Babits Mihálynak van egy kitűnő drámája, a Laodameia, amely egy görög legendát dolgoz fel. Laodameia egy nő, akinek a férje a trójai há
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 137
borúban elesik. Az asszony ezt nem képes tu domásul venni, és mindenáron vissza akarja idézni őt az életbe. Addig sündörög és ügyködik, míg az istenek meg nem engedik neki, hogy három órára visszahozza az életbe a férjét. De csak három órára. Ebben a drámában van egy szakasz, ami így szól: „Milyen bort adnak a fö ld fiá n a k a kegyetlen istenek, hogy attól örökre részeg s szenved, míg a sírba száll? hogy él, ahogy élni bánat és küszködik és szeret, ahol bűn lenni merésznek, ahol szeretni halál? hogy tudva is ű zi lázát végzete torka felé és kergeti azt, am i messze s elereszti, am i közel; elhagyja nyugalmas házát és mind, k i őt szereié, s csak akkor látja, ha veszve, hogy boldogsága vesz el?”
138 Popper Péter
Az emberi élet szemléletének egy nagyon mély vonulata az elérhetetlen kergetése, és a gondolko dásnak valami olyasmire való ráhangolása, amit nem lehet megvalósítani. Ha ezt én tibeti szemlé lettel nézem, akkor ez egy születésnek az elpazarlása, az inkamáció elrontása. Nekem Indiában azt mondta egy láma, hogy ő nem látott fegyelmezet lenebb gondolkodású embereket az európaiak nál. Az európaiak mindig az irrealitásokban kóbo rolnak. Vagy a múltjukon és a sérelmeiken rágód nak, ami irrealitás, mert már nincs, vagy a jövőjükön töprengenek, és azt próbálják megtervezni, ami irrealitás, mert még nincs. Nem élik meg soha kéllő intenzitással a jelent, a „most és itt”-et. Azon átszaladnak. Ezt a keletiek lelki fegyelmezetlen ségnek tartják, a jelenből való elmenekülésnek a múltba vagy a jövőbe. Erre a gondolatra rímelnek a magyar írók közül Hamvas Béla művei. Hamvas ugyanis azt állítja, hogy az élet fenntartásához kü lönböző kellékek szükségesek. Ahhoz, hogy élet ben maradjunk, kell, hogy legyen egy lakásunk, hogy ne essen ránk az eső, ne legyünk kitéve min denféle veszélynek. Kell táplálék, hogy ne hal junk éhen. Kell ruha, hogy ne fagyjunk meg. Kell egy autó is esetleg, hogy közlekedni tudjunk.
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 139
Ezek tényleg fontosak az életben, de Hamvas úgy látja, hogy a nyugati kultúra rákfenéje, hogy állan dóan jobb és jobb kellékeket akar. Van egy laká som, garzon, de azt szeretném, hogy háromszo bás legyen, ezért dolgozom. Ha megvan a három szobásom, akkor már azt szeretném, ha lenne egy kis telkem, és rajta egy kis házacskám. Ha van egy Trabantom, akkor BMW-t szeretnék, ha pedig megvan a BMW-m, akkor már Mercedest vagy re pülőgépet. (Kint voltam a napokban a budaörsi repülőtéren - tele van magánhelikopterekkel és magánrepülőgépekkel!) A szerzés és a birtoklás kitölti az ember egész életét, amikor pedig már minden kelléket beszerzett, akkor elviszi az in farktus, és nincs tovább. Ez az őrület, hogy állan dóan minőségileg javítani kell az élet különben megfelelő kellékeit, ez téríti el az embert a valódi élettől - mondja Hamvas. A szerzés és a birtoklás ösztöne a modem kul túrában valóban mindennél erősebb lett, ám az igazi baj az, hogy ez átszivárgott az emberi kap csolatokba is. A szerelemben például az ember meg akar szerezni egy nőt vagy egy férfit. Ha meg szerezte, akkor birtokolni akarja, egészen addig, amíg úgy nem véli, hogy a másiknak nem is lehet
140 Popper Péter
öröme nélküle. Ebből kialakul egy rabság, egy rab ságban pedig nem lehet boldognak lenni. Én pél dául azt gondolom, hogy a párkapcsolati boldog ság legnagyobb akadálya a szerzés és a birtoklás. Márai Sándornak van egy regénye, az a címe, hogy A z igazi. Nagyon sok emberben él a fantázia, hogy valahol a világban létezik valaki, aki az ő szá mára az igazi partner lenne, csak meg kéne találni. A regény arról szól, hogy ilyen igazi nincsen. Ha nagyon mázlista egy ember, akkor találkozhat az élete során két-három olyan férfival vagy nővel, aki pótolhatatlanul beépülhetne az életébe, de ez is nagyon sok lemondással, kompromisszummal, ön maga háttérbe szorításával jár. Vagyis nem kapja meg ingyen az áhított boldogságot. Birtoklás... Behoztak hozzám egy gyereket a klinikára, aki görcsösen kapaszkodott az anyjába, egyszerűen leválaszthatatlan volt róla. Csak úgy lehetett vele beszélgetni, hogy a mama ölében ült. Félreértés ne essék, nekem nem az jutott eszembe, hogy jaj, mennyire szereti ez a gyerek az anyját, hanem az, hogy annyira bizonytalan benne, hogy egy percre sem meri elengedni. Ugyanezt gondolom a férfi-nő kapcsolatokról is. Ha egy pár nem bírja elviselni, hogy lehetnek
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 141
programjaik egymás nélkül is, az nem azt jelenti, hogy ennyire szeretik egymást, hanem azt, hogy bizonytalanok egymásban. Nem merik elengedni a másikat egyetlen percre sem. Lehet így boldog nak lenni? Azt hiszem, nem. Ahogyan úgy sem le het boldognak lenni, hogy van egy Zsigulim, de közben a Mercedesre kacsingatok, mert ez egy frusztrált állapot. A szerzés és a birtoklás őrülete meghiúsítja az embernek még a lehetőségét is arra, hogy boldog lehessen, hogy elérjen egy totális, felszikrázó pil lanatot az életében. További nagy akadály, ha va laki képtelen arra, hogy elfelejtse az élete negatí vumait, kudarcait, sérelmeit. Ez is egy borzasztó nehéz kérdés. Volt egy Alexander nevű pszicho analitikus, aki élete végén azt mondta, hogy ő na gyon sokat tanult a pszichoanalízisből, de egyet nem ért. Találkozott olyan emberekkel, akikkel bármi történt, abból csak építették az életüket, önmagukat, a személyiségüket. És találkozott olyanokkal, akikkel bármi történt, azzal destruálták magukat a szomorúság, a depresszió és az el keseredettség irányába. Alexander nem tudta megmondani, hogy ez mitől függ, hogy miért lesz az egyik ember a saját élményvilágával szemben
142 Popper Péter
konstruktív, a másik pedig destruktív. Én sem tu dom, csak azt látom, hogy vannak emberek, akik mindennap újra magolják a sérelmeiket. Viszik magukkal éveken, évtizedeken keresztül, mint egy súlyos terhet, életük minden kudarcát, csaló dását. Nem mondanak le ezekről. A pszichoterá piás munkám során találkoztam emberekkel, akik számára csak a negatívumoknak van valóságérté kük. Csak annak, ha valami rossz történik velük. A pozitív események számukra puszta illúziók, ezért állandóan a negatívumokat mazsolázzák ki az élményvilágukból. Semmi pénzért nem feled keznének meg róluk. Egy ismert hazai közéleti személyiség mondta: „Én m indent meg tudok bocsátani, de semm it nem felejtek el." Uramis ten! Ez valami magyar módi. Ugyanis a megbocsá tás elfelejtést jelent. Azt jelenti, hogy valaminek már nincs jelentősége az életemben, már nem reagálok rá érzelmileg. A buddhistáknak van egy jó kis gyakorlatuk: hétvégenként egy füzetbe felírják, hogy a héten mi hozta ki őket a sodrukból. Mitől féltek, miért haragudtak, min háborodtak fel - csak röviden, emlékeztető szavakban. Egy hónap múltán aztán végignézik a listát, és figyelik magukat, mi az, ami
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 143
még mindig bántja, felháborítja őkét, és mi az, ami nek már nincs jelentősége számukra. Azokat ki húzzák. Ilyenkor néha döbbenten látja az ember, hogy milyen marhaságokon izgatta fel magát. Olyasmiken, amiknek napok, hetek elmúltával már semmi jelentőségük sincs. Vagyis ilyenformán idővel kirajzolódnak az érzelmileg valóban fontos dolgok. Változtatni azonban nem nagyon tudunk ezeken. Ha engem valami tíz évig bánt, akkor tíz évig bánt. De a sérelmek legnagyobb része eloszlik a felejtéssel - ha az ember engedi magának, hogy elfelejtse ezeket. Nem véletlen, hogy a Bibiiá bán az áll: „a bosszú a z enyém, monda a z Úr". Vagyis te ne őrizd a sérelmeidet, és ne azzal foglalkozz, hogyan adod vissza azokat a pofonokat, amiket az élettől kaptál. Bízd ezeket Istenre! Az egyik nagy probléma tehát a még mindig meghatározhatatlan boldogsággal, hogy a keserű élmények nem múlnak el az ember leikéből, mert nem hagyja, hogy elmúljanak, és kidolgoz magá nak szerepeket, amelyekhez megpróbál hűséges maradni. Hadd mondjak erre egy személyes pél dát. Talán sokaknak mond még valamit az a név, hogy Montágh Imre. Ez a nagyon tehetséges, is mert logopédus egy buta, saját maga által élőidé
144 Popper Péter
zett autóbalesetbe halt bele fiatalon. Nagyon jó barátok voltunk, de valahogy szétsodort minket az élet. Közös mesterünk, György Júlia Kossuthdíjas pszichiáter emlékünnepségén azonban össze találkoztunk. - Péter, mi olyan jóban voltunk, mi történt ve lünk? Nem járunk már össze, nem érdeklődünk egymás iránt. Miért? - kérdezte Imre. - Erre véletlenül tudok felelni - mondtam. - Te húsz évvel ezelőtt elhatároztad, hogy boldog leszel, és azóta az üdvözült mosoly le nem hervad az arcodról. Ez engem annyira idegesít, hogy saj nos nem szeretek veled találkozni. Jó múltkorá ban például a Mátrában volt dolgom, beugrottam az Avar Szállóba egy kávéra, te pedig ott ültél az asztalnál, cigarettáztál, nyilván vártad a felesége det meg a gyerekedet, és belemosolyogtál a világ ba. Azzal az üdvözült, idegesítő mosolyoddal. Ne haragudj, de én ezt nem tudom megemészteni! - Te hülye, én egy nagyon szomorú ember va gyok - válaszolta nekem Montágh Imre. - De mi köze ehhez a világnak? Hát mosolygok. Éjszaka kétségbeesem, és a párnámba sírok. Tudod, van egy munkatársam, az állandóan dühös, állandóan meg van sértve, állandóan szidja a világot,
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 145
lázadozik az őt érő hatások ellen. Azzal gyanúsí tom, hogy éjszaka titokban a párnájába röhög mondta Imre. Isten nyugosztalja. A lázadó számára minden negatív, ami körü lötte történik. Mert csak ezt veszi észre, csak ezt kultiválja az életben. Hát hogy lehet így szó bol dogságról? Ha nem tud valaki felejteni? De igazán felejteni. Emlékszel, amikor 25 évvel ezelőtt...? Igen, emlékszem. Az baj! Ne emlékezz! Van egy novella, ami arról szól, hogy sok ezer év után Káin és Ábel találkoznak. Leülnek beszélgetni. - Te Ábel, emlékszel arra, hogy én valamikor megöltelek téged? - kérdezi Káin. Ábel elgondol kozik, és azt mondja: - Káin, én erre nem emlékszem. És ezen az úton kellene neked is járnod. Mert amíg tart az emlékezés, addig tart a bűn és a bűntudat is. Ha meg akarsz szabadulni a bűntudattól vagy a bűntől, el kell felejtened. Ha nem tudod elfelej teni, az nem dicsőség, hanem fogyatékosság, és állandóan hurcolhatod magaddal életed összes ne gatívumát. A szerzésen és birtokláson kívül ez a másik ok, amely abszolút lehetetlenné tesz mindenféle bol dog állapotot. Még a pillanat boldogságát is.
146 Popper Péter
Éppen ezért nem jó ezekkel az irrealitásokkal, ezekkel a lehetetlenségekkel játszani, mert csak elpazaroljuk az életünket. El kéne fogadni, hogy vannak jó dolgok, vannak rossz dolgok és vannak közömbös dolgok. A rossz dolgokat el kell felej teni, akkor megszabadul tőlük az ember. Nem sza bad akarattal kapaszkodni a fájdalmas múltba, rá kéne bízni az ember természetére, hogy mit őriz meg magában és mit felejt el. Ismét egy regényből idéznék, mert én több pszichológiát tanultam íróktól és költőktől, mint tankönyvekből. Egy Werfel nevű, egykoron na gyon híres író A meg nem születettek csillaga cí mű regényében ír arról, hogy milyen lesz a világ egymillió év múlva. Ez tulajdonképpen egy na gyon korai sci-fi, egy vízió az egymillió év múlva működő világról. Eszerint akkor már az orvostu domány kétszáz évre biztosítani tudja az ember fia talságát és egészségét. Az ember 180 évesen még fiatal lesz. Az akkori társadalmi szokások szerint azonban, ha valaki betöltötte a 200. évét, lemegy az Alvilágba. Ugyanis van egy föld alatt kiépített világ, nagyszerű hotelekkel, bennük pedig iszap ágyakkal. Ezeket az iszapágyakat a regényben úgy hívják, hogy retrogenetikus, tehát visszafejlesztő
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 147
humusz. A 200 éves pasi vagy nő kap egy szállo daszobát, és belefekszik ebbe a retrogenetikus humuszba, ami elkezdi őt visszafejleszteni. így lesz megint 150 éves, 100 éves, 80 éves, 20 éves, aztán kisgyerek, csecsemő, szedercsíra - vagyis visszafejlődik egy kezdeménnyé. Amikor pedig már visszafejlődött, szép csöndesen, fájdalom nél kül, akkor kiültetik ezeket a szedercsírákat a föl dekre ott az Alvilágban, és nagy, néma margaréták lesznek belőlük. Ha... Mert most jön a „ha”. Ha nem hagytak maradékokat az életükben. Ha kiél ték mindazt, ami bennük volt. Ez pedig nagyon közel van egy tulajdonképpen boldog állapothoz: egy általános iskolás nem akar megint óvodás len ni, egy egyetemista nem akar megint általános iskolás lenni, egy férfiú nem akar megint tiné dzser lenni, és az is lehet, hogy ha már öreg, élni sem akar. Elég volt. Ahogy a Biblia írja, meghalt jó vénségben, a z élettel betelve, s takaríttaték ősei hez. Ez egy visszatérő motívum. A jó vénség azt je lenti szerintem, hogy nem üvöltött a rákos daganat fájdalmaitól, nem hülyült meg, nem szenilizálódott, csak nem akart már tovább élni, elég volt. Visszatérve a regényhez, ha maradékokat ha gyott, akkor nem tud teljesen visszafejlődni, ha
148 Popper Péter
nem ahol a maradék volt, ott megmarad eredeti formájában. Ha például nem mert cselekedni, ak kor ugyan visszazsugorodik szedercsírává, de azon lóg egy felnőtt kéz. Nem akarom elmondani, hogyan néz ki egy ilyen szedercsíra a regényben, ha az ember szexuális elfojtásokkal élt... Minden esetre van a történetben valamiféle furcsa figyel meztetés, hogy nem szabad maradékokat hagyni. Ki kell élni az ember igényeit és ösztöneit, mert különben valami torzulat lesz belőlük. így példá ul, akik az indulataikat elfojtották - még mindig a regénynél tartok -, azok nem fejlődnek vissza, csak zsugorodnak. Kis répaemberek lesznek belő lük, akiket földtúrásszerű halmokban kiültetnek ebbe a halálvilágba, és ott üvöltöznek éveken át mindenféle trágárságokat és gorombaságokat, ami ket nem mertek kiadni magukból földi életükben. Sokan összemossák az öröm és a boldogság fogal mát, holott a kettő nem ugyanaz. Az ember na gyon megörülhet például egy jó borjúpörköltnek is, de szabad ezt boldogságnak, akár apró boldog ságnak nevezni? Azt hiszem, hogy nem. A bol dogság azért ennél nagyobb ívű érzés - ha én a zúzapörköltet boldogságnak nevezem, az méltat
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 149
lan a fogalomhoz. Ez egy öröm. De nem minden öröm boldogság. Megismétlem, hogy a boldog ság egy totális élmény abban a pillanatban, amikor éppen van. Egy eksztatikus érzés, ami totá lisan megszállja az ember lelkét, és nem tud másra figyelni. Pörköltevés közben tud. A kétségbeesés és a félelem lehet még ilyen totális, hogy egy ideig nem létezik más a félelem tárgyán kívül. Hadd mondjak erre egy személyes példát az életemből. 1956 októberében a Kossuth térre mentem, ahol éppen akkor rettenetes vérengzés volt. Hirtelen ott termett egy tank a Ságvári és a Kossuth tér sarkán, ami elkezdte lőni a tüntető ket. Halálosan megrémültem, de rémületemben meg is hülyültem, és beálltam a tér sarkán lévő telefonfülke mögé. Ennél nagyobb marhaságot szinte nem is csinálhattam volna, mert ha esetleg az üveget éri találat, akkor végem van - de volt bennem valami irtózás attól, hogy lefeküdjek a földre. A legtöbb ember megtette, mint ahogy én is azt tanultam katonaként, hogy le kell feküdni, de nem bírtam. Álltam a telefonfülke mögött tel jes sokkban úgy 8-10 percig, amikor eszembe ju tott, hogy Jézus Mária, én nem vagyok egyedül, velem van a szerelmem - de hol? Vagyis átéltem
150 Popper Péter
tíz percet, amikor totális volt a félelmem, oda nem fért be más érzés, más gondolat, csak a helyzettől való irtózás. Úgy 8-10 perc után mertem először körülnézni, és láttam, hogy a lány a Földművelésügyi Minisztérium pinceabla kába húzódott be. Nem mesélem tovább a törté netet, amint a jelek mutatják, életben maradtunk, de hogy ezt a szerelmet szétlőtte a rohadt tank, az biztos. Nem voltunk képesek egymásra nézni. Én a bűntudattól, amiért megfeledkeztem róla, én, a férfi, a támasz! Ő pedig a megvetéstől, ami ért ilyen gyáva voltam. Nem tudtunk mit tenni, elköszöntünk egymástól. A boldogsághoz hasonló, totális állapot a szere lem is. Ebben az eksztázisban mindenki a legpozi tívabb fantáziáit vetíti rá a másikra, és beleszeret a saját fantáziáiba. A pszichológus sokszor azt látja egy szerelmi kapcsolat rekonstruálásakor, hogy a paciens nem az adott illetőbe szeretett bele, ha nem a saját rávetített fantáziáiba, amikor pedig ki derül, hogy a másik mégsem olyan, akkor őrá ha ragudott. Ilyenkor jön a válóper, mert ezek a to tális érzelmek be is csapják ám az embert. Ha egy érzelem megszállja a lelket, akkor hajlamosak va gyunk csőlátásúvá válni.
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 151
Az alatt az idő alatt, amit Indiában töltöttem, rájöt tem számos nagy és félreértett különbségre a Ke let és a Nyugat között. Itt van például az aszkézis kérdése. A nyugati aszkézis erőszakot tesz az em beren, mert azt mondja, hogy fojtsd el azokat a vá gyaidat, amelyek szociálisan nem elfogadhatók. Ennek a halmaznak egy jelentős része szexuális jellegű, s az eredménye például az olyan, szüzes séget fogadott szerzetes vagy apáca, aki éjszakán ként a kiéletlen szexuális vágyai miatt vergődik. Keleten ezt nem csinálják. A keleti aszkézis azt je lenti, hogy ameddig az ösztöneid igényelnek bár mit, például a szexet, addig éld ki! Ne fojtsd el! A dolgod nem az, hogy elfojtsd, hanem az, hogy próbáld ezeket a testi igényeket és vágyakat szel lemivé alakítani. Ezt Freud úgy nevezte, hogy szublimálni. József Attila is így ír róla: „Nem való ez, nem is álom, úgy nevezik, szublimálom ösztö nöm”. Keletnek ez az útja. Nincs benne erőszak. Önmagunkon tett erőszak sincs. Az önmagunkon tett erőszak ugyanis a harmadik olyan dolog a szerzés-birtoklás és a felejteni nem tudás mellett, ami halálbiztosan azt eredményezi, hogy még hal vány reményünk se lehet arra az állapotra, amit azzal a szóval szoktunk kifejezni, hogy boldogság.
152 Popper Péter
Nem szabad elérhetetlen dolgok után rohangászni! Ne mossuk össze a szabad akaratot és a szabad cselekvést! Ugyanis akaratilag szabadok vagyunk. Fel akarhatunk például jutni az Androméda-ködbe, de megcsinálni nem tudjuk, mert a cselekvésünk nem szabad. A cselekvésünk deter minált, és kénytelen fogcsikorgatva is engedel meskedni a földi élet törvényeinek. Sokáig dolgoztam zárt osztályon, elmebetegek kö zött. Volt egy nagyon érdekes megfigyelésem, ami nyilván másoknak is feltűnt akkoriban, nem csak nekem. Időnként a mentők behoztak úgyne vezett nyugtalan vagy dühöngő elmebetegeket. Amikor elmentek a mentők, mi általában levettük róluk a kényszerzubbonyt. Ilyenkor először meg döbbentek, körülnéztek, és a legtöbbjük észrevet te, hogy az ajtón nincs kilincs. Akkor megnyugod tak. Olyan frappáns jelenség volt a számukra, hogy kívül kerültek a társadalmon, a törvényen, hogy nem kellett még egy injekciót sem adnunk. Életemnek ebben a periódusában nagyon érde kelt, hogy mi választja el a normális embert az őrülttől. Behoztak például egy beteget kényszer zubbonyban, aki addig, mint mondta, nagyon
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 153
boldogan élt, de meghalt a testvére, és a lelke őbelé költözött. Az ő testében azóta ketten lak nak, és időnként veszekednek, mesélte. Minden testvérpár veszekszik néha. Ez föltűnt a családnak is, akik megkérdezték, miért beszél magában. Hát veszekszem a testvéremmel, a Lajossal, aki itt él most az én testemben - válaszolta. Kiröhögték, lehülyézték. Erre dührohamot kapott, szétverte a családot, és behozták kényszerzubbonyban az in tézetbe. Boldogság volt, nincs. Azt mondta neki a Kun professzor: figyeljen ide, a dolog logikus. Maguk jó testvérek voltak. Az öccsének a teste el pusztult, mégis mi mást csinálhatott volna a lelke, mint hogy a maga testébe költözött? Ez rendben van. De minek mesél erről? Látja, hová vezet ez: szétverte a családot, behozták kényszerzubbony ban. Állapodjunk meg abban, hogy maga egy bü dös szót sem szól soha többé a testvérével való konfliktusokról, de ha van ilyen problémája, be jön hozzám, és elmeséli. Mehet haza. Teljesen megdöbbentem, mire Kun professzor azt mond ta: figyelj ide, persze hogy elmebeteg. De monoszimptómás. Csak egy szimptómája van. Ha itt tar tom, a családja három év alatt lekopik róla, akkor már nem tudja újrakezdeni, egy szociális foglal
154 Popper Péter
koztatóban fog meghalni. De hátha megfogadja, amit mondok, és nem beszél erről a dologról. A paciens hazament, és - nem akarok a boldogság szóval dobálózni - tulajdonképpen nagyon elége detten élt tovább. Időnként megjelent az intézet ben, és elmondta a Lajossal való problémáit. Ez egy korrekt orvosi megoldás volt. Mondok egy másik hasonló esetet is. Volt akkori ban a Lipótmezőn egy zseniális pszichiáter, de ma ga is skizofrén. Ehhez tudni kell, hogy valaki nem ál landóan, reggeltől estig skizofrén, hanem ezt stá bokban, rohamokban éli meg. Vannak rossz perió dusai, amikor a tudatzavar, a tudathasadás, amivel a skizofrénia jár, elhatalmasodik rajta. Szerencsére ezt a pszichiáter mindig észrevette magán, s ilyenkor elment betegállományba. Amikor elmúlt a súb, jött vissza főorvosnak. Ennek az orvosnak az volt a szo kása, hogy az éjszaka behozott betegekkel a reggeli viziten elbeszélgetett arról, hogy miért is kerültek az intézetbe. Egyszer egy olyan pasit kezdett inter júvolni, akit azért hozatott be a családja, mert meg rémültek attól, hogy magában beszél. - Miért beszél magában? - Nem magamban beszélek, hanem a hangok kal. .. Hozzám ugyanis szólnak a falból.
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 155
- És? Maga válaszol? - Hogyne válaszolnék, ha egyszer szólnak hozzám! - Látja, valószínűleg ez a baj. Ugyanis hozzám már húsz éve beszélnek a falból, de én tudom, hogy hallucinálok, ezért soha nem válaszolok. Ezért vagyok én a főorvos. Maga válaszol, ezért maga a beteg. Nagyvizit volt, és én nagyon elgondolkoztam azon, hogy az emberi viselkedésen és reakciókon - boldogság ide vagy oda - milyen sok múlik. Lazának kell lenni, nyitottnak kell lenni, és nem szabad görcsösen rohangászni el nem érhető álla potok iránt. A boldogtalanság ugyanis sokkal in kább tőlünk függ, mint a boldogság. A boldogság egy ajándék, vagy a hívők kedvéért mondhatom úgy is, hogy egy kegyelmi állapot - de a boldogta lanság okai mi magunk vagyunk. A boldogtalan ság nem történik velünk, azt mi állítjuk elő. Fél reértés ne essék: nem gondolom, hogy ha ezt nem csinálnánk, akkor feltétlenül boldogok len nénk. De mindenesetre harmonikusabb lenne az életünk, ha a lehetetlent nem hajszolnánk külön böző formákban állandóan. Bertrand Russell angol filozófus egy alkalom mal feltette a kérdést, hogy mitől van az antik gö
156 Popper Péter
rög kultúrának olyan fantasztikus fénye, ami ko runk emberét évezredek távlatából is elvarázsolja. Russell szerint ennek a magyarázata az, hogy az antik görög társadalom volt a történelem során az egyedüli, amely megadta a polgárainak azt a lehe tőséget, hogy egyidejűleg lehettek intelligensek és boldogok. Se előtte, se utána, mind a mai napig egyetlen társadalmi berendezkedés sem volt erre képes, csupán azt a választást állította a polgárai elé, hogy lehetnek intelligensek és depressziósok, vagy boldogok és hülyék. Vagyis itt nemcsak arról van szó, hogy mi magunkat tesszük keserűvé és boldogtalanná, hanem létezik egy társadalmi ha tás is. Jung azt írja erre a naplójában, miközben a pszichiáter és pszichológus kollégákat szidja, hogy a fene egye meg, nem szabad minden de presszióból patológiát csinálni. A világ olyan ro hadt, mondja, hogy nagyon sok ember jogosan depressziós. Nem azért, mert beteg, hanem azért, mert nem tudja elviselni az életnek azt a minőségét, ami neki osztályrészül jutott. Ezt pe dig nem szabad patologizálni. Thomas Mann úgy fejezte ki ugyanezt, hogy vigyázz, ne csinálj egyéni bűnöket a társadalom bűneiből! Vagyis, ha például a társadalom nyugtalan, izgatott, ro-
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 157
han, állandó időzavarban van, azt te ne ismételd meg az egyéni életedben. Egy alkalommal egy buddhista szerzetessel be szélgettem erről, és elmondtam neki, hogy Euró pában mindennap húszszor támadják meg a lelki nyugalmamat, ezért folyton védekezem. Indiában békén hagynak. Akkor elkezdtünk töprengeni erről az izgatott nyugtalanságról, ami az európai kultúrának ma már integráns része, és a láma azt mondta, hogy nem ez a fő kérdés. Ha az élet olyan, hogy általában rohanni kell, és az ember mindig időzavarban van, azt el kell fogadni. Ilyen világban élsz. Ide születtél. A kérdés inkább az, hogy izgatottan rohansz-e vagy nyugodtan. Mert nyugodtan is lehet rohanni. Ezt kéne megtanulni, mondta a derék láma, és azt hiszem, igaza volt. Nem a rohanással van a baj, hanem a belső izga lommal, ami megrontja az ember életének minőségét. Nekem az az érzésem, hogy mi, európai szülők már a gyerekneveléssel eltoljuk a dolgokat, ugyan is nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan helyze teknek, amiknek valójában nincs jelentőségük. Hogy megint mondjak egy személyes példát, má sodik elemiben apám elkísért az iskolába, ahol
158 Popper Péter
észrevettem, hogy a házi feladatos füzetemet ott hon felejtettem. Mint egy kis őrült, kirohantam az iskolából, át a Körúton, csoda, hogy el nem ütött valami, és izgalomtól verejtékezve, zokogva ro hantam a füzetemért. Azt hittem, valami nagy, ko moly probléma az, hogy a házi feladatos füzete met otthon hagytam, holott az ilyesminek nincs igazi jelentősége. Én azt gondolom, elrontanak minket, és mi elrontjuk a gyerekeket azzal, hogy a büntetéseink, szidalmaink és dicséreteink nin csenek arányban a dolgok valódi súlyával. Az izga tottságunk abból fakad, hogy túlértékelünk hely zeteket. A fantáziánk nagyítja föl a félelmeinket: Úristen, mi lesz ebből! Úristen, mi fog történni! Semmi. Azt gondolom, az egyetlen lehetőség, hogy az ember a félelmeit feloldja, ha közel megy ahhoz, amitől fél. Nem tudok más módot. Erre is mon dok egy példát: egyszer elhoztak hozzám egy 15 éves gyereket, aki megkukult az iskolában, ha ki hívták felelni. Hosszú-hosszú kínlódás után el mondta nekem: retteg attól, hogy rosszul felel, egyest kap, és megbukik. Tudni kell, hogy a neu rózis olyan betegség, amely megteremti azt a helyzetet, amitől az egyén fél. Tehát, ha én pél
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 159
dául neurotikus alapon attól félek, hogy a társa ságban kiröhögnek a csajok, mert olyan gátlásos és esetlen vagyok, akkor úgy fogok viselkedni, hogy tényleg kiröhögnek. Ha a szóban forgó gye rek józan lett volna, és nem neurotikus, könnye dén belátja, hogy felelhet egyesre, kettesre, hár masra, négyesre, ötösre, de ha hallgat, akkor csak egyesre. Akkor csak megbukhat, amitől pedig ret teg. Szóval a srácot a félelem hajszolta bele abba a helyzetbe, amitől félt. Amikor valamennyire rendbe tudtam hozni, és elkezdett felelni az órán, mindenki nagyon boldog volt. A gyerek, a taná rok, a szülők. Egyedül én nem. Megvártam a nyári szünet végét, és szokásom ellenére magamhoz hívtam a szülőket, elmondtam, hogy mit akarok. Eleinte elmebetegnek néztek, aztán megértették. Elküldték hozzám a gyereket. - Hogy vagy? - kérdeztem. - Nagyszerűen - így a gyerek. - Hogy telt a nyár? - Szuperül. Csajok, nyaralás, szórakozás... - Nagyon örülök, hogy jól vagy. Kérhetek tőled valamit? - Persze, Péter bácsi! - Bukjál meg az idén.
/ 60 Popper Péter
- Mit csináljak?! - Bukj meg a kedvemért. Melyik a legkönnyebb tárgy a számodra? - A történelem. - Bukj meg történelemből, tedd meg nekem. Akkor leesett neki a tantusz, és attól kezdve minden történelemfelelésnél azt mondta: tanár úr, nem készültem. Év végén meg is bukott. Akkor leültünk, és azt mondtam neki: figyelj ide, ez a bukástól való félelem tett téged némává az iskolában. Most megbuktál. És? Mi van? Már nem tetszenek a csajok? Már nem jó a hagymás rántot ta? Röhögni kezdett - és megértette. Szépen lepótvizsgázott, én meg megnyugodtam, hogy ez a mumus többé nem tér vissza. Mert közel ment hozzá, és megélte. Egy másik történet ugyanennek a tézisnek az iga zolására: volt egy női paciensem, aki fölött az anyó sa uralkodott, a férje pedig nem mert az anyjával szembeszállni. Közösen és állandóan kritizálták, a nő meg egy idő után nem bírta tovább, és eljött hozzám terápiára. Végigmentem vele ugyanazon a folyamaton, mint a 15 éves fiúval, aztán jött egy este, amikor a nő kiment mosogatni vacsora után. Az anyósa elkezdte kritizálni, hogy rosszul moso
Boldogság - a frázisok fojtogatásában 161
gat, mire a paciensem megfogott egy tucat tányért és odavágta a földhöz. Tele lett a konyha törmelé kekkel meg szilánkokkal. És, mi történt? - kérdez tem. Tanár úr, semmi. Nagy csend lett, és az anyó som meg a férjem elkezdte összetakarítani a romo kat. Mondom, erről van szó! Földhöz vághatta volna a tányérokat már sokkal hamarabb is! De ma ga félt. Most megélte, és látta, hogy megjuhászodnak, mert kimutatta a foga fehérjét, hogy ilyen ag resszív is tud lenni. Hát persze hogy némán felsze degették! Ezzel pedig be is fejeződött otthon az ő állandó nyúzása. Ha ezt nem csinálja, akkor úgy halt volna meg, hogy ő a kis tehetetlen, ügyetlen ke, használhatatlan feleség. Ha valamitől nagyon fél az ember, azt meg kell élni! Ez így van a rettegett műtétekkel és vizsgákkal is: az embert kitöri a frász, utána meg azt mondja, ennyi volt az egész? Az ember fantáziája nagyítja fel a félelem tárgyát. Erre mondta az ókorban Epiktétosz, hogy nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink. Azzal kell valamit kezdeni, ami fölnagyítja, rémekké növeszti a minimális jelentő ségű történéseket és szorongásokat. így pedig ak kor is élhetünk harmonikus életet, ha éppen nem vagyunk boldogok.
A kötet szerzői Balogh Béla Civil foglalkozását tekintve út- és hídépítő mér nök. Kolozsváron született 1955-ben, és egyetemi tanulmányait is ott végezte. Kezdő mérnökként egy olyan emberrel hozta össze a sors, aki beavat ta a telekinézis, a hipnózis és a telepátia titkaiba, Balogh Béla azonban nem adta fel mérnöki, anyagelvű gondolkodását akkor sem, amikor ta pasztalati úton találkozott a materialista világszemléletet cáfoló jelenségekkel. Nagykárolyban találkozott élete nagy szerel mével, akivel három évig határtalan boldogságban élt. A sors és a karmikus adósságok azonban véget vetettek az idilli együttlétnek, és a szerző visszatért Kolozsvárra, ahonnan 1987-ben Svédországba emig rált. Továbbra is mérnökként dolgozott, de koráb bi tapasztalatai és kíváncsisága arra késztették, hogy módszeresen és körültekintően rendszerezze a rendelkezésre álló kísérleti eredményeket, tu dományos elméleteket és halál közeli élményekből
164 A kötet szerzői
származó beszámolókat. Több tudományág (fizika, matematika, orvostudomány, agykutatás, pszi chológia, evolúciós elméletek) eredményeinek Összevetésével olyan következtetésekre jutott, amelyek lehetővé teszik az anyagelvű világkép és a szellemi eredetű, Isten által teremtett világról alko tott kép közös nevezőre hozását, mégpedig olyan módon, hogy abban mindenki magára ismer, és szunnyadó lehetőségeit is felismeri. Mindezt a Végső valóság című könyvében írta meg - először svéd nyelven. Svédországban talál kozott Huszár Sándorral, a svédországi Fehér Sas Páholy ezoterikus rend vezetőjével, aki nagy ha tással volt spirituális fejlődésére, és több mint tíz éven át tanította, képezte a komolyabb lelki mun kára. A szerző 1999 nyarán kapott a sorstól még egy esélyt arra, hogy élete nagy szerelmével ismét együtt lehessen, ezért elhagyta Svédországot, és Budapesten telepedett le. Könyvét a rugalmas és nyitott, önálló gondolkodását őrző magyar olvasóközönség számára valósággal újraírta. Ezt követte 2004-ben a Gyógyító meditáció című könyv CDmelléklettel, amely abban segít, hogy saját gyó gyulásunkban aktívan részt vegyünk, és belső energiatartalékainkat a megfelelő irányba moz
A kötet szerzői 165
gósítsuk. 2005-ben látott napvilágot A tudatalatti tízparancsolata című könyv és annak CD-melléklete, amelyek több mint tízévi munka és tapaszta lat alapján álltak össze. Legutóbbi műve, a 2008ban megjelent Többszintű gyógyulás a daganatos betegségekből való felgyógyulás folyamatát segíti. Balogh Béla írói munkássága mellett jelenleg is hídépítő mérnökként dolgozik Budapesten.
Dr. Szondy Máté 1979-ben született Budapesten. 2002-ben pszi chológus és pszichológia szakos tanár végzett séget szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyete men. Itt kezdte el doktori képzését 2003-ban, és védte meg doktori disszertációját 2009-ben. Pszi chológusként dolgozott börtönben, illetve gyer mekotthonban. Tanított az Eötvös Lóránd Tudo mányegyetemen és a Pannon Egyetemen, jelenleg a Kodolányi János Főiskola oktatója. Kutatási és érdeklődési területeit a pozitív pszi chológia témái adják: az élettel való elégedettség, a boldogság, az optimizmus és a megbocsátás.
166 A kötet szerzői
Paulinyi Tamás • 1962-ben született Budapesten. Iparművészeti vég zettsége okán 1990-ig elsősorban keramikus mű vészként dolgozott, de emellett más művészeti ágak ban (fotó, színház, szépirodalom) is képezte magát. 1989-ben szakemberek közreműködésével kí sérleti laboratóriumot hozott létre, ahol a telepá tia és rokonjelenségei témakörben indított vizsgá latokat. Ugyanebben az évben kezdett drogfelvilá gosító riportok és anyagok készítésével foglal kozni, preventív és rehabilitációs célzattal. 1990ben alapító tagja lett a dr. Gerevich József által el nökölt Magyar Narkológiai Társaságnak. Ugyancsak 1990-ben csatlakozott a Magyar PARA-Kutatási Tudományos Társasághoz, aminek később másfél éven át a főtitkára volt. Itt elsősor ban előadások szervezésével, illetve kutatócso portok felállításával foglalkozott. Ebben az idő szakban kezdte meg parapszichológiával kapcso latos felvilágosító előadásait, amelyeket népszerű sítő és szakmai jelleggel különböző fórumokon mind a mai napig folytat. 1992-ben alapítói és szervezői szerepet vállalt az emberi pszichikum különleges képességeinek ku
A kötet szerzői 167
tatásáért alakult AION Alapítvány létrehozásában, melynek több mint tízéves működése alatt ku ratóriumi titkára és kutatási koordinátora volt. 1994-ben a 3. Part című irodalmi, ökológiai és filozófiai lap szerkesztőjeként elindította az „Utak az Ismeretlenhez” című rovatot. 1995-ben kutatói és publicista munkái mellett a TV47-es csatornán nyolc hónapon keresztül szerkesztő műsorvezetőként is dolgozott, a parajelenségeket és a természetgyógyászatot bemutató heti rendszerességű műsorában. Ugyanezen a csatornán a Népjóléti Minisztérium támogatásá val egy tízrészes drogfelvilágosító műsort szer kesztett és vezetett. Ezt követően 1996-tól három éven át a budapesti Civil Rádió Baraka Magazinjá nak szerkesztő műsorvezetője volt. 1996 karácso nyán A Fény Hangjai címmel megjelent első ver seskötete. 1994-95-ben több tematikus konferenciát szer vezett és vezetett a paratudományokról, a módo sult tudatállapotokról, továbbá a halállal és a jövő vel kapcsolatos ismeretekről. Az elmúlt években több ezoterikus, parapszichológiai és természetgyógyászati fesztivál szakmai szervezését és moderátori munkáját végezte.
A kötet szerzői
1997 őszétől az integrált emberi megismerés oktatására létrehozott, Szepes Mária és prof. Lász ló Ervin fővédnöksége alatt- működő SZINTÉZIS Szabadegyetem igazgatójaként és előadójaként is dolgozik. A SZINTÉZIS Egyesület, illetve annak keretein belül a SZINTÉZIS Pszi Labor elnöke. 2008-ban jelent meg első regénye, az önéletrajzi ihletésű Bólébál.
Popper Péter Eredetileg klinikai pszichológus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvospszichológiai Csoportjának vezetője volt. Élt Indiában, három évig tanított a Bar Ilan Egyetemen Izraelben. Volt az Országos Rabbiképző Intézet tanára, a Tan Ka puja Buddhista Főiskola és a Színház- és Filmművészeti Egyetem megbízott előadója. 2004 óta a Mesterkurzus állandó előadója.
