INFRASTRUKTURA LÉTESTMÉNYEK KIVITELEZÉSE
A blokk TERVLÉPCSŐK (TERVFÁZISOK) – A KIVITELEZÉST MEGELŐZŐ LÉPÉSEK I.
BEVEZETŐ GONDOLATOK AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKRÓL, AZ INFRASTRUKTÚRA LÉTESÍTMÉNYEKRŐL, A MEGVALÓSÍTÁS SZEREPLŐIRŐL
1.
Az építmények kivitelezésének, az építési beruházásoknak (fejlesztéseknek) a sajátosságai Az ipari-pénzügyi tevékenységnek speciális területe az építési beruházás, főbb jellemzői: Eltérően az általános ipari termeléstől, nem azonosan ismétlődő (tömeg) termelési folyamatok révén jön létre a „termék” (ház, út, híd, vízmű, stb.), hanem mindig egyedi alkotás (egyedi tervek és engedélyek alapján). Egyúttal bonyolult „termék”, mert üzemekben gyártott és helyszínen készülő elemekből jön létre, speciális „nyersanyagok” (pld. talaj) felhasználásával. Új földterületen („szomszédok” között) jön létre, az építéshez területet kell biztosítani. A tevékenység során mindig szerepelnek - az Építtetőn és a Kivitelezőn kívül - u.n. harmadik személyek (szomszédok, társüzemeltetők, közmű tulajdonosok, stb.) Általában szabadtéren (tehát időjárás által erősen érintve) zajlik a folyamat, több hónapig, esetleg évekig, így a társadalom szeme láttára „nő ki a földből” az építmény, így elkészülte társadalmi elismerést válthat ki, de egyúttal szigorú (esetenként igazságtalan) társadalmi kontrollnak (ehhez mindenki ért!) van alávetve (közvélekedés, média). A végeredményt, azaz az elkészült építmények egy jelentős csoportját a társadalom nagy része használja (közterületek, metró, egyéb közlekedési létesítmények, stb.) és véleményt formál róla. Az elmondottak alapján is belátható, hogy az építési beruházásokkal általában nagyértékű, nehezen „javítható” dolog jön létre, amelynek az elkészítésénél nagy felelősség terheli az abban, de különösen a helyszínen résztvevőket. A hosszú és nagyértékű folyamat szükségessé teszi a pénzügyi- banki közreműködést mindkét oldalon (vevő = építtető, eladó = vállalkozó kivitelező oldalán is).
2.
Az infrastruktúra létesítmények jellemzői Az infrastruktúra létesítmények (projektek) az építési beruházások fenti sajátosságait még hangsúlyosabban hordozzák, vagyis kiemelkedően nagyértékűek, többnyire nagykiterjedésű új területen valósulnak meg (nagyon sokszor nyomvonalasak) és így jelentős megvalósulási időt igényelnek, Nem 1.
véletlenül nevezi az építésügyi jogszabályi nyelv ezeket sajátos építményeknek (műtárgy jellegű, ill. nyomvonalas építmények) Mérnöki szakágazatok szerint az infrastruktúra létesítmények lehetnek (hétköznapi, részben önkényes fogalmazással): Közlekedési (út- hídépítési- alagútépítési, vasútépítési, városi földalatti, repülőtéri, kikötői) létesítmények. Vízépítési (árvízvédelmi- és folyamszabályozási, víztározási, vízbeszerzésvízellátási, szennyvíz elvezetési és tisztító) létesítmények. Energetikai (erőművek, gáz- és olajvezetékek és tartozékaik. villamosvezetékek és tartozékaik) létesítmények. Környezetvédelmi (szemétégetők, veszélyes hulladéktárolók, regionális hulladéklerakók, rekultiváció,, stb.) létesítmények. Egyéb (távközlési vezetékek és antennák, bányászati, talajmeliorizációrekultivációk) létesítmények. 3.
Az infrastruktúra létesítmények megvalósításának résztvevői, saját tapasztalataim alapján, de figyelemmel a 290/2007(X.31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról c. jogszabályra. Befektető: Lehet az Állam (valamilyen szervezetén keresztül) vagy Önkormányzat, mindkettő, adott esetben Európai Uniós támogatással, de minden esetben önerővel is, lehet pénzügyi befektető (Bank, egyéb Pénzintézet, ezek csoportjai) egyéb befektetői csoport, pld. koncessziós Konzorcium, vagy a felsoroltak társulásai, kombinációi. Koncesszió: hosszabb időszakra szerzett működtetési jog, amelybe már a létesítmény létrehozása is beletartozhat (pld. autópálya, vízmű. szennyvíztisztítótelep, stb.). Hitelezők (bankok, stb.): A Befektetők minden esetben igénybe vesznek Hitelezőt, de a Kivitelezők is szinte minden esetben. Az Állam által garanciavállalással felvett hitelek kamata mindig alacsonyabb, mint az u.n. kereskedelmi hiteleké. A Hitelezők – a kihelyezett pénz célnak megfelelő felhasználásának ellenőrzése céljából - szoktak tanácsadó mérnököt alkalmazni (LTA Lenders Technical Adviser). Építtető: A kivitelezési tevékenység engedélyeinek a jogosultja, előkészíti, szervezi, lebonyolítja az építési beruházást, engedélyeket szerez, kiválasztja a tervezőt és a kivitelezőt, azokkal vállalkozási szerződéseket köt, átveszi az elkészült munkát, és kifizeti a teljesítések díját. Kiválasztja a lebonyolítót és a műszaki ellenőrt is. Beruházáslebonyolító: Megbízás alapján az Építtető általános megbízottja, az ő nevében köt szerződéseket, közbeszerzéseket bonyolít le, munkaterületet ad át a kivitelezőnek, 2.
kiviteli terveket készíttet, elő- és utókalkulációkat végez, műszaki ellenőrzést végez (vagy végeztet), átveszi a munkát, ellenőrzi a számlákat, átadja az Építtetőnek, lebonyolítja az utófelülvizsgálatokat (1. és 3. éves szavatossági szemle). Tervező: Az Építtető vagy a Beruházáslebonyolító vagy a Kivitelező megbízásából kivitelezési műszaki tervet készít az építési engedély alapján (esetleg már az engedélyezési dokumentációt is ő készítette), és felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságért, a terv fontos része a Tervezői Nyilatkozat. Tervellenőr: a kivitelezési dokumentációt ellenőrzi, elsősorban tömegtartózkodásra szolgáló építmények esetén. Kivitelező: Az építőipari kivitelezést folytató vállalkozó Kivitelező az Építtető, vagy Beruházáslebonyolító megbízására, az azzal kötött építési vállalkozói szerződés alapján elvégzi a teljes kivitelezési tevékenységet, vagy az építés-szerelési munka egy részét. A Kivitelező a munka egy részére az Alvállalkozó kivitelezővel köthet szerződést. A Kivitelezőnek és Alvállalkozónak alkalmasnak kell lennie a munka elvégzésére (jogosultságok, megfelelő szakemberek, stb.). Felelős Műszaki Vezető: Az építőipari kivitelezési munka helyszíni felelős irányítója, a Kivitelező alkalmazottja, megbízottja, lényegében a teljes építési folyamatért felel, ő nyilatkozik a műszaki átadás-átvételkor arról, hogy az elkészült építmény az engedélyezés és a tervek szerint készült el, továbbá rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Tervezői művezető: Nagyobb jelentőségű munkáknál a tervező - külön megbízásra - figyelemmel kíséri az építési tevékenységet. Építési Műszaki Ellenőr: Az Építtető vagy a Beruházáslebonyolító alkalmazottja, megbízottja, aki a helyszínen ellenőrzi az engedélyeknek és terveknek megfelelő, szakszerű kivitelezést, átveszi az eltakart munkákat, gondoskodik a minőségi vizsgálatokról, részt vesz azok kiértékelésében. Kissé eltérő feladatkörrel nevezik a „Mérnök”-nek is. Üzemeltető: A létesítmény elkészülte után – megfelelő engedélyek (használatbavételi, forgalombahelyezési, vízjogi üzemeltetési) birtokában – üzemelteti, kezeli (működteti) a létesítményt. Állami beruházások esetén vele a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelői szerződést köt. Szerepet kapnak még: Biztosító Intézetek, Ügyvédi Irodák. 3.
II.
AZ INFRASTRUKTÚRA LÉTESÍTMÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAMATA
1.
A létesítési (beruházási, fejlesztési) koncepció kialakítása A Befektető, vagy közvetlenül az Építtető alakítja ki a koncepciót („mit akarok építeni?”), ez évekig- évtizedekig is eltarthat. Pénzügyi háttér biztosítása pályázatokkal, hitelszerződésekkel történik, Beruházáslebonyolító kiválasztása (esetlegesen) a további tevékenységre.
2.
A műszaki-gazdasági tervezés Többnyire külső Tervező kiválasztásával, bevonásával történik, itt már beléphet a Beruházáslebonyolító is. A tervezésről részletesen a III. fejezetben lesz szó!
3.
Területszerzés A műszaki tervezés előrehaladásával kialakul a szükséges területigény. Az idegen területek megszerzése vásárlással, területcserével, esetleg bérlettel, közcélú állami beruházásoknál kisajátítással történik. A tényleges területszerzésen túlmenően, elsősorban vezetékek részére, szolgalmi jogok megszerzésére is sor kerül. A területszerzés végső aktusa a birtokbavétel.
4.
Engedélyek beszerzése A tervezési tevékenység során – az engedélyezési tervek alapján – szerzi be vagy szerezteti be az Építtető a szükséges létesítési engedélyeket. Itt lép(nek) be az u.n. „harmadik fél”, tehát aki az alapvető megvalósítási szerződéses viszony főszereplői (Építtető-Kivitelező) mellett igen jelentős szerepet játszanak (hatóságok, közműkezelők – tulajdonosok, társüzemeltetők, szomszédok, stb.).
5.
A vállalkozó Kivitelező kiválasztása A kivitelezés általában pályáztatással, versenyeztetéssel történik, államiönkormányzati beruházásoknál és EU-s pályázatok esetén ez kötelező közbeszerzést jelent. Döntő szempont a Kivitelező alkalmasságának (műszaki és pénzügyi) a megállapítása.
6.
Kivitelezői szerződés megkötése A szerződés lényeges feltételeit már a pályázati felhívás tartalmazza. Rögzítendő (többek között) a terv-engedély-munkaterület szolgáltatás ütemezése (a kiviteli tervdokumentációt esetenként már a Kivitelező készítteti), a minőségtanúsítás részletei, stb.
7.
Az építés- szerelés kivitelezése A munkaterület átadásával kezdődik és a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárással fejeződik be. A folyamat közben a Felelős Műszaki Vezetőnek és az Építési Műszaki Ellenőrnek döntő szerepe van. Az átadás során történik meg a minőség értékelése, és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasság megállapítása. 4.
8.
Az üzembehelyezés Az elkészült létesítményt az Építtető birtokba veszi és üzembehelyezi (hatósági eljárás keretében). Az üzemeltetést vagy saját maga végzi, vagy továbbadja az Üzemeltetőnek. Technológiai szerelést tartalmazó létesítményeknél próbaüzem előzi meg az átadás lezárását, és az üzembehelyezést. A műszaki üzembe helyezés mellett u.n. aktiválás, tehát pénzügyi üzembe helyezés is történik, az Építtető eszközeiben (vagyonában) megjelenik a beruházás értéke.
9.
Szavatossági felülvizsgálatok Első és harmadik éves utófelülvizsgálatokat tartanak.
III. TERVLÉPCSŐK (TERVFÁZISOK) 1.
A tervezésről általában A terveztetés (a terv elkészíttetése) az építtetői-beruházási munka igen fontos területe. A megfelelő minőségű tervek az alapjai az építtetői végcél, azaz valamilyen létesítmény megvalósításának. Az építtetői koncepciónak/elképzelésnek/ akaratnak az érvényesítése a tervezés során a legcélszerűbb, sőt szinte csak itt lehetséges. A tervezés fogalma magában foglalja a szorosan vett műszaki tervezés mellett a gazdasági pénzügyi tervezést is, ez utóbbiak rendszerint a műszaki tervezéssel együtt, de esetenként önállóan, általában a műszaki tervezést időben megelőzve is jelentkeznek. Ez utóbbiakra lehetnek példák: forgalmi vizsgálatok, ütemes megvalósítási alternatívák vizsgálatai, komplex nemzetgazdasági vizsgálatok, regionális hálózati vizsgálatok, megvalósításhoz felveendő hitelekkel kapcsolatos tanulmányok, stb. A műszaki tervezéshez majdnem mindig kapcsolódnak gazdasági-pénzügyi munkarészek, költségbecslések, költség/hozamszámítások, fajlagos (fm, m2, m3) mutatók, a beruházás megtérülésének mutatói, stb.
2.
A tervezés fázisai A tervezési munka a beruházás megvalósításának időrendjében elhelyezkedve is tagolódik, és igen vázlatosan (kissé önkényesen csoportosítva) az alábbi fokozatokban/lépcsőkben történhet (szigorú, teljes rendszer itt nem állapítható meg, mert a teljes tervezési folyamat alapvetően függ a beruházás jellegétől és főleg értékétől, és ez utóbbiból általában következően a megvalósítás időtartamától):
2.1 Koncepcióterv Építtetői alapkoncepció kialakítása, nevezhetnénk “O” fázisnak is (ez lehet egy távlati terv lassan aktuálissá váló része megvalósításának az első lépése, de lehet egy távlati tervnek magának az első fázisa is). Ezt többnyire az építtetői szervezet maga készíti el, lényege: mit is akarok megvalósítani? Ez lehet egy 5.
útrehabilitáció, egy hídfelújítás, csomópont átépítés/építés, elkerülő útszakasz, nyombővítés, de lehet egy folyami híd, vagy autópálya szakasz is. Ezek az ügyek - amint azt a szakma műszaki ellenőrei igen jól ismerik - hosszú éveken át érő/változó, eltűnő, majd újra felbukkanó dolgok. Példák: “Egér út”, M0 autópálya különféle szakaszai, Hungária krt. - Könyves Kálmán krt. teljes kiépítése. 2.2. Megvalósíthatósági Előtanulmány/Tanulmány Ez a tervfázis elnevezés az 1980-as években nálunk is "divatba jött" (a nemzetközi műszaki-pénzügyi világban Feasibility Study-nak nevezik). Korábban a hazai gyakorlatban a Tanulmányterv, az Előtanulmányterv töltötte be lényegében ezt a feladatot, bár kétségtelen, hogy a Megvalósíthatósági Tanulmányok lényegesen több gazdasági-pénzügyi vizsgálatot, mutatót tartalmaznak, sokkal szélesebb pénzügyi területet ölelnek fel. Ezen Megvalósíthatósági Tanulmányok fő tartalmi eleme az alternatívák (nyomvonalváltozatok, időbeni ütemezések, keresztmetszetben ütemezett kiépítések, stb.) vizsgálata, elemzése, összehasonlítása. Infrastruktúra nagy létesítményeknél szinte mindig készül Megvalósíthatósági Tanulmány. Természetesen ez a tervfokozat önmaga is lehet többlépcsős, vagy módosított/kiegészített módon megismételt („visszacsatolások”). 2.3.
Környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk A tényleges hatósági építési (létesítési) engedélyezést megelőzi a környezetvédelmi engedélyezés (a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerint, az illetékes hatóság a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség). Környezeti hatásvizsgálat alapján környezetvédelmi engedélyt (elsősorban létesítményekre). és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedélyt (főleg üzemekre, tevékenységre) adnak ki. Létesítményeknél szinte minden esetben kötelező az előzetes vizsgálat (ez pld. 3 ha igénybevétele esetén már szükséges).
2.4 Engedélyezési terv Itt összefoglalóan beszélünk erről a tervcsoportról, amelyek elkészíttetésének közös célja: a hatósági engedélyeztetés és a tenderterv műszaki alapjainak a megteremtése. Ez a tervfázis akkor készíthető el, ha az előző tervlépcsők alapján építtetői döntés született a beruházás (a létesítmény) megvalósításáról, és annak főbb jellemzőiről (nyomvonal. hosszszelvény, keresztmetszet, hidak főbb méretei, útpálya szerkezet, megvalósítási időpontok, ütemezés, szükséges pénzügyi források biztosítása, stb.). Az engedélyezési tervek kidolgozottsága, részletessége (léptéke) természetesen nem éri el az építési/kiviteli tervekét. A
6.
különféle szakterületek tervezési szabályzatai határozzák meg a tartalmi kérdéseket. Útépítés vonatkozásában az engedélyezési tervet bejárási tervnek is nevezik, mert ezt teszik nyilvánossá az engedélyezést megelőző helyszíni tárgyaláson (régiesen: közigazgatási bejárás). Általában az utak engedélyezési tervének része a hidak vázlatterve, ha csak nem önálló, nagyobb hídról van szó. A hidak tényleges engedélyezési terve megegyezik a végleges építési/kiviteli tervvel. A vízépítési munkáknál vízjogi létesítési engedélyezési tervről beszélünk, ezt követi az építési terv, de itt is - hasonlóan a kisebb volumenű útépítésekhez létezik u.n. egyesített engedélyezési-építési terv. Az építészeti, magasépítési munkáknál az engedélyezési tervet szintén építési terv követi. Az engedélyezést megelőző helyszíni tárgyalás, szemle (bejárás) célja: a létesítéssel érintettek ismerjék meg a létesítményt és tehessék meg észrevételeiket (példák felsorolása: autópályát keresztező mellékutak, megközelítések, “elütött” építmények, szomszédok jogai, közművek, környezetvédelem, vízügyi szempontok, régészet). Mindhárom fenti szakterületen van elvi engedélyezési terv is, amelynek segítségével kizárhatók bizonyos változatok, illetve elkerülhető, hogy felesleges idő és pénz menjen el az “engedélyezhetetlen”, engedélyezési terv készítésére. 2.5 Ajánlatkérési Dokumentáció műszaki része - Tenderterv Az engedélyezési terv munkarészeiből - az építési engedély birtokában - állítják össze a Tendertervet. A Tendertervnek meg kell határoznia, hogy mi épül, legalábbis olyan mértékben, hogy arra korrekt ajánlatot (ár, határidő) lehessen adni. A Tenderterv igen lényeges része a Műszaki Specifikáció és a Munkák Leírása (minőség, mennyiség). Ez a legdöntőbb rész, ebből van utólag a legtöbb vita (mi van benne az árban/díjban, mi nincs benne!). Közbeszerzésnél az ajánlati felhívás dokumentációjának műszaki tartalmát a 162/2004 (V.21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól (1.sz. melléklet) szabályozza. Fontos megjegyzés: az Ajánlatkérési Dokumentáció hivatalosan is elterjedt megnevezése „Dokumentáció”. 2.6 Építési (kiviteli) terv A munka kivitelezésére, megépítésére szolgáló részletes műszaki tervdokumentáció (nemzetközi gyakorlatban angolul: final design, de a teljesség kedvéért: „f“ final design, „i“ interim, „p“ preliminary fokozatok is szerepelnek, elsősorban autópályáknál). Ez a tervfázis természetesen önmagában is készülhet több fokozatban, különösen nagyobb beruházások (autópályák, folyami hidak, stb.) esetében. Miután az építési-vállalkozási szerződést általában a tenderterv alapján 7.
kötik, a kivitelezés pedig az építési tervet követi, a kettő eltérése általában jelentős vita forrása. A műszaki ellenőrnek elsősorban itt, ennél és a következő tervfázisnál van a legtöbb és legfontosabb feladata. 2.7 Megvalósulási (átadási, "D") terv Az elkészült létesítményről készült olyan terv, amely a tényleges kivitelezésnek megfelelően tartalmazza a menetközbeni módosításokat (kiegészítéseket). Tulajdonképpen nem tartozik a terveztetés klasszikus feladatai közé, mert az építés-kivitelezőnek kell az átadáskor szolgáltatni. Nagyobb létesítményeknél esetleg a tervező (vagy másik hasonló iroda) készíti el, dokumentálja újra, a kivitelező-műszaki ellenőri adatszolgáltatás alapján. Lényeges feltétele a korrekt elkészítésnek: folyamatosan vezetni a változásokat. Az egyes tervfázisok kötelező tartalmi előírásai: A különféle jogszabályok, ágazati rendeletek, szabványok, műszaki előírások határozzák meg a tervek tartalmi követelményeit.
B. blokk A MŰSZAKI ELLENŐR FELADATAI I.
AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR JOGÁLLÁSA, SZEREPE ÁLTALÁNOSSÁGBAN
1.
A műszaki ellenőr jogállása A műszaki ellenőr az Építtető vagy Beruházáslebonyolító megbízottja, helyszíni képviselője, elsőrendű feladata megbízója érdekeinek a védelme.
2.
A műszaki ellenőr szerepe A műszaki ellenőr szorosan vett feladata az építéskivitelezés teljes folyamata során a terveknek és engedélyeknek megfelelő szakszerű kivitelezés ellenőrzése és elősegítése. Tágabb értelemben viszont a teljes létesítési folyamatban (előkészítésben is) célszerű bekapcsolni és a tényleges építtetői- lebonyolítói szervezettől függően a megvalósulás részfeladatait rábízni. Ideális esetben a létesítmény megvalósulásának igazi helyszíni gazdája lehet. Általában: döntéselőkészítési javaslatok készítése az Építtető részére.
3.
Jogi szabályozás Az építési műszaki ellenőrök tevékenységét, feladatait a már említett 290/2007.(XI.31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról, és a kivitelezési dokumentációról c. jogszabály rendezi. Kötelező az építési műszaki ellenőr alkalmazása, ha a kivitelezési tevékenységet több vállalkozó végzi, vagy, ha a beruházás a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik (jelenleg ez 90 millió Ft-os értékhatárt jelent állami- önkormányzati beruházásoknál). 8.
A műszaki ellenőrnek jogosultsági vizsgát kell tenni, továbbképzéseken kell résztvenni és a Mérnöki Kamara által vezetett Névjegyzékben kell felvétetni magát. A műszaki ellenőrre összeférhetetlenségi feltételek vonatkoznak és munkája során pártatlannak, függetlennek kell lennie. II.
A MŰSZAKI ELLENŐR FELADATAI RÉSZLETESEN (Személyes tapasztalataim és a fenti kormányrendelet alapján)
1.
A létesítmény előkészítésének időszakában (az alábbiakban a "közreműködés" lehet teljes körű feladatellátás is)
-
Terveztetésben közreműködés, tervek alapos megismerése. Engedélyeztetésben közreműködés. A különféle mérnöki szakterületek engedélyeztetési eljárásainak vannak közös vonásai, ezek közül a legfontosabbak: = Az engedélyező hatóságok, más engedélyezési eljárásban szakhatóságok lehetnek. = Minden engedélykérelem benyújtásának alapvető feltétele az építési jogosultság, vagyis a terület feletti rendelkezési jog. = Az engedélykérelmekhez engedélyezési tervdokumentációkat kell csatolni (ezek tartalmi előírásait szakminiszteri rendeletek szabályozzák). = Az engedélyezési eljárás során (vagy előtte) a szakhatóságok, közműkezelők, egyéb „harmadik” személyek nyilatkozatait be kell szerezni. = Az engedélyezési eljárás igen fontos állomása a helyszíni szemle (bejárás), amelyet bizonyos közzététel előz meg, hogy a nyilvánosság biztosított legyen. Területmegszerzésben közreműködés (terület kivonás, vásárlás, kisajátítás, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, szolgalmi jogok, fakivágás engedélyeztetése, stb.). A munkaterület lehető legjobb helyszíni megismerése.
-
-
A területekkel kapcsolatos feladat csoport fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A műszaki ellenőri-lebonyolítói-Mérnök-i feladatokkal kapcsolatos munkamennyiség igen tekintélyes részét teheti ki. További feladatok: 2. -
Kivitelezői versenypályázatokban közreműködés (tenderterv, értékelés, stb.) Vállalkozói szerződéskötésben közreműködés (pld. Mintavételi és Minősítési Terv. stb.). Kiviteli tervek építtetői jóváhagyásában közreműködés. Területátvétel (bontandó épületek is) volt tulajdonosoktól. A kivitelezés időszakában Munkaterület átadása a kivitelezőnek (alappontokkal, vagy újabban lemezen, koordináta jegyzékkel). Építési Napló megnyitásában közreműködés. 9.
-
-
-
-
Engedélyek átadása (ha még nem történt volna meg) a Kivitelezőnek. Tervekkel kapcsolatos kiegészítő magyarázatok megadása (tervezői művezetés igénybevételével). Hiányzó engedélyek, szakhatósági állásfoglalások beszerzése, a kivitelező hatósági bejelentési, ill. kiegészítő engedélyeztetési ügyeiben segítségnyújtás, egyúttal ellenőrzése is ennek. Folyamatos ellenőrzési munka az alábbi vonatkozásban: = Kitűzések. = Geotechnikai és környezetvédelmi vizsgálatok eredményének összevetése a tényleges helyzettel. = Tervszerinti kivitelezés. = Mérethűség, méretek. = Technológiai jóváhagyások (Alkalmassági vizsgálatok, Keveréktervek, Technológiai Utasítások) = Beépített anyagok, berendezések, és a munka minőségi ellenőrzése, beleértve a Megfelelőség- igazolásokat is. = Mérések, vizsgálatok (laboratóriumi is) elvégzése, vagy elvégeztetése, eredményeinek értékelése, szabványok (Műszaki Előírások) betartásának ellenőrzése. = Minőségtanúsítás ellenőrzése. = Eltakart munkák ellenőrzése, eltakarási engedély megadása. = Vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások betartásának ellenőrzése. = Építési engedélyek, szakhatósági állásfoglalások és közmű kikötések betartásának ellenőrzése. Tervezői művezetés munkájának megszervezése, kisebb kiegészítő vagy módosító tervek intézése (saját vagy tervező útján), ezekkel kapcsolatos javaslattétel. Környezetvédelmi előírások betartatása. Esetleges régészeti leletek esetén a Múzeumi törvény betartása. Az építés ütemterv szerinti előrehaladásának figyelemmel kísérése, építtetői körben felmerülő akadályok elhárítása, késések jelzése, vállalkozói részről felmerülő nehézségek esetén segítségnyújtás. Kooperációs (koordinációs, előrehaladási) értekezletek megszervezése, vezetése (jegyzőkönyv készítése). Előrehaladási jelentések (Progress Report) készítése. Építési Napló vezetésének folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges bejegyzések megtétele, válaszadások, hibák- hiányosságok feltüntetése. Minőségi eltérések esetén a szükséges intézkedések megtétele (kijavítás, elbontás, stb.). A kivitelező intézkedéseinek, és az egész munkahely munkavédelmi, tűzvédelmi helyzetének legalábbis figyelemmel kísérése (bizonyos ilyen irányú felelőssége kétségtelenül van az Építtetőnek is!). 10.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A teljes építés-kivitelezés folyamán a munka mennyiségi figyelemmel kísérése, Felmérési Napló ellenőrzése, ennek további mellékleteinek (elő- utófelmérések, cölöpözési napló, szivattyú gépnaplók, résfalazási napló, stb.) ellenőrzése. Az előirányzott (szerződött) mennyiségek és a tényleges mennyiségek folyamatos összevetése (többlet és elmaradó mennyiségek figyelemmel kísérése), a költségvetés már elszámolt és teljes mennyiségeinek összehasonlítása, még az átalányáras elszámolás mellett is nagy jelentőséggel bír, a mennyiségek folyamatos „monitoringozása”. A többlet és pótmunkák kezelése, lehetőleg minimalizálása, rendkívül fontos a költségvetési tételek, a tenderkiírás olyan alapos értelmező ismerete, hogy tökéletesen megítélhető legyen az, hogy "mi mit foglal magában". A mennyiségi és minőségi figyelemmel kísérés, ellenőrzés alapján a kivitelező időszakos és végleges teljesítéseinek (teljesítményeinek) igazolása. A kivitelező rész- és végszámláinak felülvizsgálata, ellenőrzése és kifizethetőségi záradékkal való ellátása, továbbítása az építtető részére átutalásra. Kifizetések nyilvántartása (függetlenül a központi nyilvántartástól). Megvalósulási terv készítésének folyamatos és végső ellenőrzése, szolgáltatása a közműtulajdonosoknak, hatóságoknak, üzemeltetőnek és építtetői tervtárnak (megfelelő példányszámról időben gondoskodni kell). Az átadás-átvételt megelőző végső ellenőrző mérések, teljesítményellenőrzések, üzempróbák, vizsgálatok elvégzése, elvégeztetése, a teljes minősítési, minőségtanúsító kivitelezői dokumentáció ellenőrzése, értékelése, a minőség megfelelőségének a kimondása (esetleg feltételekkel). A kivitelező által történő készre jelentés alapján a műszaki átadás-átvételi eljárás megszervezése (meghívók kiküldése, bejárás, jegyzőkönyvi nyilatkozatok beszerzése, stb.). Az átadás-átvételi jegyzőkönyv összeállítása és szétküldése, beleértve a kivitelezővel egyeztetett hiányok és hibák jegyzékét is, a pótlási, kijavítási határidőkkel. A sikeres átadás-átvétel esetén az Építési Napló lezárása (bár nagyobb munkáknál több hónapos hibakijavítás is előfordulhat, valahol ezt is adminisztrálni kell!). Ha szükséges a próbaüzem, akkor abban közreműködés. Birtokbaadási eljárásban közreműködés. A használatbavételi engedély kérésének előkészítése a szükséges dokumentumok összeállításával (megvalósulási terv, átadás-átvételi jegyzőkönyv, a Kivitelező(k) Felelős Műszaki Vezetői nyilatkozatainak összegyűjtése a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságról, minőség-tanúsítási dokumentáció, kezelési-karbantartási utasítások, épületeknél formanyomtatvány). A használatbavételi és forgalombahelyezési engedélyek (Vízügy területén: vízjogi üzemeltetési engedélyek) megkérése az engedélyező hatóságoktól (Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes Igazgatósága, Önkormányzatok, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, stb.) a kérelem mellé csatolt fenti dokumentumokkal. 11.
-
-
A használatbavételi (üzemeltetési) engedélyek kiadásával kapcsolatban kitűzött helyszíni eljárásokon tevékeny részvétel, az ott elrendelt kiegészítő intézkedések sürgős megtétele, a teljesítések ellenőrzése, jelentése a hatóságoknak. A használatbavételi engedélyek alapján a beruházást üzembevenni, vagy üzemeltetésre átadni (esetleg részben a társüzemeltetőnek).
3.3. Az üzembevétel utáni időszak -
-
A pénzügyi üzembe helyezéshez, aktiváláshoz szükséges adatok szolgáltatása. Statisztikai adatszolgáltatás. Zárójelentés elkészítése (pénzügyi vonatkozásban is). Hiánypótlás, hibakijavítás ellenőrzése, erről szóló igazolások kiadása. Szavatossági időszakban az üzemeltető által menetközben jelzett hibák ellenőrzése, sürgős esetben azonnali kijavíttatásuk a kivitelezővel. 1. éves utófelülvizsgálat megtartása, hibák egyeztetése a kivitelezővel, és lehetőleg egyezség létrehozása vele a kijavítás vállalásáról, módjáról és határidejéről (jegyzőkönyvben). A 3. éves szavatossági felülvizsgálat megszervezése (jegyzőkönyvvel).
III. Összefoglaló gondolatok Összefoglalóan úgy jellemezhető, hogy a Műszaki Ellenőr a beruházás helyszíni gazdája építtetői oldalról, ami azt jelenti, hogy miután az építtető a terület tulajdonosa és a hatósági engedélyes, ezért - nem csökkentve a Felelős Műszaki Vezető felelősségét - egyúttal, jórészt a teljes megvalósítás helyszíni gazdája is. Itt jegyzendő meg, hogy minden Felelős Műszaki Vezető egyúttal Műszaki Ellenőr is a saját fizikai munkásai és alvállalkozói tekintetében. Ahhoz, hogy a fentieknek eleget tudjon tenni a Műszaki Ellenőr, az alábbiak szükségesek: tervek, helyszín alapos ismerete. az építés lelkiismeretes folyamatos figyelemmel kísérése. minden tekintetben függetlennek maradni, cselekvési szabadság korlátozása nélkül!
12.
