1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: „DISKURZUS” A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés a mikro- és kistérségekben A program engedélyszáma: M-09-091/2008 Az egyes tartalmi részek óraszáma / idıtartama

A továbbképzés egységeinek / elıadásainak/ megnevezése, az egyes elemek résztémáinak rövid tartalmi ismertetése

1. blokk idıtartama: 30 perc

1. mőhely: A szolgáltatásfejlesztés integratív megközelítése (Egy központi projekt tanulságai: hét helyszín, egy eset?) Az elsı mőhely során áttekintjük a szociális szolgáltatások fejlesztésére, valamint a szociális és a munkaerı-piaci szolgáltatások integrációjára vonatkozó elméletet, illetve ennek hazai gyakorlatát. Végigkövetjük a tartósan munka nélkül lévı ügyfél útját (és esélyeit) az integrált ellátórendszerben. Az elsı mőhely célja, hogy a résztvevık: • megértsék az integrált szolgáltatás (foglalkozási és szociális terület) céljait, • megismerjék az integrált szolgáltatás lényegét, • átlássák az integrált szolgáltatás folyamatát, • pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket az integrált szolgáltatások megszervezésében. Az elsı mőhely fontosabb tartalmi elemei: • Mi az integratív szolgáltatási megközelítés? • Miért olyan „trendi” fogalom a szolgáltatási integráció? • Egy ablak vagy több ablak? Esetleg szociális portál? • Milyen lehetıségek rejlenek az integrált szolgáltatási gyakorlatban? • Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek az integratív szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, valamint mőködtetése során? • Milyen akadályokra és korlátokra számíthatunk a szolgáltatások kialakítása során?

1. blokk: A mőhely témájának elméleti bevezetése – elıadás


2. blokk: A mőhely témájának gyakorlati megközelítése (a témához kapcsolódó legjobb gyakorlatok bemutatása) – elıadás


3. blokk: A mőhely témájához kapcsolódó kérdések megvitatása a résztvevıkkel


4. blokk: A mőhely témájához kapcsolódó helyi ötletek, alternatívák, szolgáltatásfejlesztési irányok megfogalmazása, rögzítése a résztvevık bevonásával.

Beiktatott szünetek idıtartama („open space”): 60 perc

1

Módszerek/munkaformák egységenként

Az elıadó/tréner neve, képzettsége, szakterülete

Erdıs Judit tanár, szociálpolitikus, szupervízor szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése

2. mőhely: Komplex – a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó – innovatív szolgáltatások (Az ügyfél útja kilenc lépésben, avagy mitıl komplex a rehabilitáció) A második mőhely során áttekintjük a foglalkozási rehabilitáció komplex szolgáltatási folyamatát, és ezen elemek tartalmát hasonlítjuk össze a nonprofit szervezetek által mőködtetett komplex – az egyén foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó – szolgáltatásokban, illetve programokban (4M program, Integrált Foglalkoztatást Segítı Szolgálat, Komplex Emberközpontú FoglalkozásRehabilitációs és Információs Szolgáltatás, Támogatott Foglalkoztatás, Tranzitfoglalkoztatási program). A szolgáltatási folyamat sztenderd elemeinek (kilenc lépés: 1. Kapcsolatfelvétel; 2. Tájékoztatás; 3. Felmérés, egyéni rehabilitációs terv elkészítése; 4. Felkészítés a munkavállalásra; 5. Munka kipróbálása; 6. Munkaközvetítés; 7. Munkahely felkészítése; 8. Munkába helyezés, betanítás; 9. Utógondozás) bemutatását követıen áttekintjük azokat a hasonlóságokat és különbségeket, amelyeket a fent említett öt vizsgált modell mutat. A második mőhely célja, hogy a résztvevık: • megértsék a komplex – a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó – innovatív szolgáltatások (továbbiakban komplex szolgáltatások) céljait, • megismerjék a komplex szolgáltatás lényegét, • átlássák a komplex szolgáltatás folyamatát, • pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a komplex – a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó – innovatív szolgáltatások megszervezésében. A második mőhely fontosabb tartalmi elemei: • Miért van szükség komplex szolgáltatásokra? • Mit értünk a komplex rehabilitáció alatt? • Milyen sztenderd lépései vannak a komplex szolgáltatási folyamatnak? • Milyen fontosabb elemei vannak egy-egy szolgáltatási lépésnek? • Milyen hasonlóságok és különbözıségek vannak a hazai komplex szolgáltatások között? • Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek a komplex – a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó – innovatív szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, valamint mőködtetése során?










2

Varjú Tamás szociológus kutatói tevékenység szociális és foglalkoztatási területeken, foglalkoztatás-fejlesztés, foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkozási rehabilitáció

3. mőhely: A helyzetelemzések, szükségletek és igények felmérése (Kinek? Miért? Mit? Mikor? Hol? Hogyan?) A szociális szakemberek mindennapi munkájához szorosan kapcsolódó területeken – a kapacitás-tervezés (hiányok és feleslegek egyaránt), az új (integrált és komplex) szolgáltatások tervezése, valamint a meglévı szolgáltatások fejlesztése során – a helyzetelemzések, a lokális szükségletek és igények felméréséhez kapcsolódó alapvetı ismeretek elengedhetetlenül fontosak. A harmadik mőhely ideje alatt ezeket tekintjük át a résztvevıkkel annak érdekében, hogy a késıbbiekben a – saját és külsı szakértık által elkészített – szükségletfelméréseket hatékony, illetve az eddigieknél hatékonyabb eszközként tudják majd használni. A harmadik mőhely célja, hogy a résztvevık: • megértsék a szükségletfelmérés szerepét a szociális szolgáltatások nyújtásában, illetve fejlesztésben, valamint • megismerjék a szükségletfelmérés céljait, alapvetı tartalmi elemeit, módszereit, lépéseit annak érdekében, hogy képessé váljanak a szükségletfelmérés tervezésében és megvalósításában aktívan közremőködni, • pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a helyzetelemzések, szükségletek és igények felmérése kapcsán A harmadik mőhely fontosabb tartalmi elemei: • Miért van szükség szükségletfelmérésekre? • Milyen célterületei, szempontjai és módszerei lehetnek egy szükségletfelmérésnek? • Hogyan zajlik egy szükségletfelmérés? • Kik a résztvevıi egy szükségletfelmérésnek? • Hogyan használhatóak fel a szükségletfelmérés eredményei? • Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek a helyzetelemzések, szükségletek és igények felmérése során?





3. blokk: idıtartama: 90 perc





3

Juhász Attila szociológus kutatásmódszertan, hálózatfejlesztés

4. mőhely Hálózatépítés, partnerség építés (Egyedül – márpedig – nem megy…) A negyedik mőhely során a résztvevık átfogó képet kapnak a – szociális szolgáltatások kialakításához is elengedhetetlenül szükséges – formális és informális partneri együttmőködések, hálózatok létrehozásának és mőködtetésének, illetve fenntartásának legfontosabb elemeirıl, folyamatáról. A negyedik mőhely célja, hogy a résztvevık: • megértsék a hálózatépítés, partnerség építés céljait, • megismerjék a hálózatépítés, partnerség építés legfontosabb elemeit, lényegét, • átlássák a hálózatépítés, partnerség építés folyamatát, • pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a hálózatépítés, partnerség építés kapcsán A negyedik mőhely fontosabb tartalmi elemei: • Mi a hálózatiság lényege? (A hálózat fogalma.) • Milyen indokai lehetnek a hálózati együttmőködések kialakításának? • Kik lehetnek a hálózati együttmőködés partnerei? • Milyen hálózattípusok vannak? Melyik milyen céllal jön létre? • Hogyan építsünk és mőködtessünk saját hálózatot? (A hálózat létrehozásának folyamata a megalakítástól a fejlesztésig.) • Mi segítheti a hálózati mőködés sikerességét? • Mi az, ami a hálózatunk építését gátolja? • Milyen szerepet kell vállalnia a helyi szociális szakembereknek a hálózatépítés, partnerség építés során?










4

Juhász Attila szociológus kutatásmódszertan, hálózatfejlesztés

5. mőhely Felmérés > diagnózis > beavatkozási irányok meghatározása (Az egyéni profiltól a – foglalkoztathatóság fejlesztésére irányuló – fejlesztési terv elkészítéséig)


Az ötödik mőhely során a foglalkozási rehabilitáció komplex szolgáltatási 2. blokk: folyamatának kulcselemét, a folyamat harmadik lépését – az egyéni profil idıtartama: kialakításától a foglalkoztathatóság fejlesztésére irányuló fejlesztési terv elkészítéséig – tekintjük át a résztvevıkkel. Több hazai gyakorlat (FOKA, OFA és 30 perc EQUAL projektek) áttekintésével arra irányítjuk rá a szociális szakemberek figyelmét, mennyire meghatározó eleme a megfelelı felmérés, diagnózis, az egyéni fejlesztési (fejlıdési) terv a munkaerı-piaci (re)integráció sikerességének.. Az ötödik mőhely célja, hogy a résztvevık: • megértsék az egyéni felmérés, diagnózis és fejlesztési terv szerepét, helyét és súlyát a komplex szociális szolgáltatások folyamatában, valamint • megismerjék az egyéni felmérés, diagnózis és fejlesztési terv céljait, alapvetı tartalmi elemeit, módszereit, annak érdekében, hogy képessé váljanak ennek tervezésében és megvalósításában aktívan közremőködni, • pontosan lássák lehetıségeiket, feladataikat és szerepüket a felmérés > diagnózis > beavatkozási irányok meghatározása kapcsán. Az ötödik mőhely fontosabb tartalmi elemei: • Miért van szükség egyéni felmérésre, diagnózisra és fejlesztési tervre? • Milyen megközelítései (pl. szociálpolitikai, pszichológiai, egészségügyi) szempontjai és módszerei lehetnek az egyéni felmérésnek, diagnózisnak és fejlesztési tervnek? • Ki és hogyan mérje fel az ügyfél képességeit? • Ki és hogyan „diagnosztizáljon”? • Kit „diagnosztizáljunk”? (A munkavállalói és munkáltatói profilok, ezek illesztésének fontossága.) • Hogyan használható fel az egyéni fejlesztési terv a szociális szolgáltatásokban?

1. blokk: A mőhely témájának elméleti bevezetése – elıadás 2. blokk: A mőhely témájának gyakorlati megközelítése (a témához kapcsolódó legjobb gyakorlatok bemutatása) – elıadás






5

Erdıs Judit tanár, szociálpolitikus, szupervízor szociális szolgáltatások tervezése, fejlesztése, szervezése

6. mőhely: A célcsoportról bıvebben (Szolgáltatói standardok és specialitások a célcsoport függvényében) A hatodik mőhely során meghatározzuk azokat a legfontosabb irányelveket, amelyek meghatározzák, hogy melyik célcsoport számára milyen más egyéb kiegészítı elemeket, lépéseket kell tenniük azoknak a szolgáltató szervezeteknek, akik egy-egy „speciális” célcsoport szakmai segítését, fejlesztését és támogatását vállalták fel a komplex – a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó – innovatív szolgáltatásaik biztosításával. A hatodik mőhely célja, hogy a résztvevık: • felismerjék a célcsoport meghatározásának szerepét és súlyát a szolgáltatói tevékenység kialakítása kapcsán • megismerjék a komplex – a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó – innovatív szolgáltatás alapvetı személyi és tárgyi feltételeit A hatodik mőhely fontosabb tartalmi elemei: • Mennyire határozza meg a célcsoport a komplex – a foglalkoztathatóság fejlesztését célzó – innovatív szolgáltatás összetételét? (Speciális célcsoport, speciális szolgáltatások?) • Mennyire járható az „egy szolgáltató egy célcsoport” szolgáltatói hozzáállás? (Integrációs törekvések, szegregációs megoldásokkal?) • Milyen személyi és tárgyi feltételeknek az együttes megléte szükséges ahhoz, hogy a foglalkozási szolgáltatásokkal szemben támasztott alapkövetelményeknek a szociális szolgáltató szervezet megfeleljen?










6

Varjú Tamás szociológus kutatói tevékenység szociális és foglalkoztatási területeken, foglalkoztatás-fejlesztés, foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkozási rehabilitáció

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

Recommend Documents