Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a :
Državni izpitni center
SPOMLADANSKI ROK TAVASZI IDŐSZAK
*M07141111M* F I Z I K A Izpitna pola 1 1. feladatlap Četrtek, 7. junij 2007 / 90 minut 2007. június 7., csütörtök / 90 perc
Dovoljeno dodatno gradivo in pripomočki: Kandidat prinese s seboj nalivno pero ali kemični svinčnik, svinčnik HB ali B, radirko, šilček, geometrijsko orodje in računalo brez grafičnega zaslona in brez možnosti računanja s simboli. Priloga s konstantami in enačbami je na perforiranem listu, ki ga pazljivo iztrga. Kandidat dobi list za odgovore. Engedélyezett segédeszközök: Töltőtoll vagy golyóstoll, HB-s vagy B-s ceruza, radír, ceruzahegyező, grafikus képernyő nélküli és a szimbólumokkal való számításokat lehetővé nem tevő számológép, geometriai mérőeszköz. A képletek és az egyenletek a perforált lapon találhatók, ezt óvatosan ki lehet szakítani a feladatlapból. A jelölt válaszai lejegyzésére is kap egy lapot.
SPLOŠNA MATURA ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA
Navodila kandidatu so na naslednji strani. A jelöltnek szóló útmutató a következő oldalon olvasható.
Ta pola ima 28 strani, od tega 5 praznih. A feladatlap terjedelme 28 oldal, ebből 5 üres. © RIC 2007
2
M071-411-1-1M
NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne obra~ajte strani in ne za~enjajte re{evati nalog, dokler Vam nadzorni u~itelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpi{ite svojo {ifro (v okvir~ek desno zgoraj na prvi strani in na list za odgovore). Pri re{evanju nalog izberite en odgovor, ker je samo en pravilen, in sicer tako, da obkro`ite ~rko pred njim. Naloge, kjer bo izbranih ve~ odgovorov, bodo to~kovane z ni~ to~kami. Odgovore v izpitni poli obkro`ujte z nalivnim peresom ali kemi~nim svin~nikom. Na list za odgovore jih vna{ajte sproti. Pri tem upo{tevajte navodila, ki so na njem. Pri ra~unanju uporabite podatke iz periodnega sistema na tretji strani izpitne pole. Zaupajte vase in v svoje sposobnosti. @elimo vam veliko uspeha.
ÚTMUTATÓ A JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót. Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg ezt a felügyelő tanár nem engedélyezi. Ragassza vagy írja be kódszámát a feladatlap jobb felső sarkában levő keretbe, valamint a válaszai lejegyzésére kapott lapra. Feladatmegoldáskor csak egy választ jelöljön meg – mivel csak egy a helyes –, éspedig úgy, hogy karikázza be az előtte levő betűjelet. Ha valamelyik feladatban több választ karikáz be, válaszát nulla ponttal értékeljük. Válaszait a feladatlapon töltőtollal vagy golyóstollal karikázza be. Válaszait az utasításnak megfelelően, folyamatosan jelölje a mellékelt lapon is. Számításkor a feladatlap harmadik oldalán levő periódusos rendszer adatait használja fel. Bízzon önmagában és képességeiben. Eredményes munkát kívánunk!
Sc
Ti
radij
87
89
aktinij
Ac
57 (227)
Aktinoidi
Lantanoidi
88
Ra
francij
Fr
56 (226)
55 (223)
hafnij
lantan
144
60 238
uran
59 (231)
protaktinij
90
torij
Th
91
Pa 92
U
prazeodim neodim
58 232
cerij
Pr
Nd
106
141
105
seaborgij
Sg
74 (266)
volfram
W
42 184
molibden
Mo
24 95,9
dubnij
Db
73 (262)
tantal
Ta
41 181
Cr
krom
52,0
Ce
140
104
rutherfordij
Rf
72 (261)
Hf
40 179
39 139
La
barij
38 137
Ba
cezij
Cs
37 133
Nb
niobij
Zr
cirkonij
Y
itrij
23 92,9
22 91,2
Sr
stroncij
rubidij
21 88,9
20 87,6
Rb
V
vanadij
titan
skandij
Ca
kalcij
19 85,5
K
kalij
50,9
47,9
Fe
Co
Ni
Cu
Zn
93
neptunij
Np
61 (237)
prometij
Pm
(145)
107
94
plutonij
Pu
62 (244)
samarij
150
Sm
108
95
americij
Am
63 (243)
evropij
152
Eu
109
Mt
meitnerij
Hs
hassij
bohrij
Bh
77 (268)
96
kirij
Cm
64 (247)
gadolinij
157
Gd
78
Pt
platina
iridij
Ir
46 195
paladij
Pd
28 106
45 192
rodij
Rh
27 103
76 (269)
osmij
Os
44 190
rutenij
Ru
26 101
75 (264)
renij
Re
43 186
tehnecij
Tc
25 (97)
97
berkelij
Bk
65 (247)
terbij
Tb
159
79
zlato
Au
47 197
srebro
Ag
29 108
98
kalifornij
Cf
66 (251)
disprozij
163
Dy
80
živo srebro
Hg
48 201
kadmij
Cd
30 112
galij
99
einsteinij
Es
67 (254)
holmij
165
Ho
81
talij
Tl
49 204
indij
In
31 115
Ga
cink
baker
nikelj
kobalt
železo
mangan
Mn
13 69,7
65,4
63,6
58,7
58,9
55,9
aluminij
Al
5 27,0
54,9
vrstno število
45,0
12 40,1
11 39,1
Mg
magnezij
natrij
Na
4 24,3
3 23,0
bor
B
ime elementa
Be
berilij
litij
Li
10,8
relativna atomska masa
9,01
simbol
IV
V
VI
VII
C
N
Sn
100
fermij
Fm
68 (257)
erbij
Er
167
82
svinec
Pb
50 207
kositer
32 119
101
mendelevij
Md
69 (258)
tulij
169
Tm
83
bizmut
Bi
51 209
antimon
Sb
33 122
As
arzen
germanij
Ge
15 74,9
fosfor
P
7 31,0
dušik
14,0
14 72,6
silicij
Si
6 28,1
ogljik
12,0
O
102
nobelij
No
70 (259)
iterbij
173
Yb
84
polonij
Po
52 (209)
telur
Te
34 128
selen
Se
16 79,0
žveplo
S
8 32,1
kisik
16,0
F
Lu
103
lavrencij
Lr
71 (260)
lutecij
175
85
astat
At
53 (210)
jod
I
35 127
brom
Br
17 79,9
klor
Cl
9 35,5
fluor
19,0
helij
III
II
1 6,94
86
radon
Rn
54 (222)
ksenon
Xe
36 131
kripton
Kr
18 83,8
argon
Ar
10 40,0
neon
Ne
2 20,2
He
vodik
H
VIII 4,00
I
1,01
PERIODNI SISTEM ELEMENTOV
M071-411-1-1M 3
4
M071-411-1-1M
PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL
M071-411-1-1M
5
KONSTANTE IN ENAČBE težni pospešek
g = 9, 81 m s−2
hitrost svetlobe
c = 3, 00 ⋅ 108 m s−1
osnovni naboj
e0 = 1, 60 ⋅ 10−19 A s
Avogadrovo število
N A = 6, 02 ⋅ 1026 kmol−1
splošna plinska konstanta R = 8, 31 ⋅ 103 J kmol−1 K−1 gravitacijska konstanta
G = 6, 67 ⋅ 10−11 N m2 kg−2
influenčna konstanta
ε0 = 8, 85 ⋅ 10−12 A s V−1 m−1
indukcijska konstanta
μ0 = 4π ⋅ 10−7 V s A−1 m−1
Boltzmannova konstanta k = 1, 38 ⋅ 10−23 J K−1 Planckova konstanta
h = 6, 63 ⋅ 10−34 J s = 4,14 ⋅ 10−15 eV s
Stefanova konstanta
σ = 5, 67 ⋅ 10−8 W m−2 K−4
atomska enota mase
1u = 1, 66 ⋅ 10−27 kg; za m = 1u je mc 2 = 931,5 MeV
s = vt
F =G
s = vt s = v0 t +
at 2
v = v0 + at
ENERGIJA
SILA
GIBANJE
2
v 2 = v 02 + 2 as
m1 m2 r2
t 02 = konst. r3 F = ks F = pS
A=F ⋅s Wk =
mv 2
2 Wp = mgh Wpr =
ks 2
F = ma
2 A P= t A = ΔWk + ΔWp + ΔWpr
a r = ω 2r
G = mv
A = −p ΔV
s = s 0 sin ω t
F Δt = ΔG
p+
v = ω s 0 cos ω t
M = r ×F
1 ω = 2 πν = 2 π t0 v = ωr
2
a = −ω s 0 sin ω t
F = k t Fn F = ρ gV
M = rF sin α p = ρ gh Γ = Jω M t=
Γ
ρv 2
2
+ ρ gh = konst.
6
M071-411-1-1M
ELEKTRIKA e I = t e1 e2 F= 4 π ε0 r 2 F = eE U =E⋅s = e σe = S E=
Ae e
2 ε0
l CU 2 2
W we = e V ε0 E 2 we = 2 U = RI ζl
S P = UI
TOPLOTA m M pV = nRT
n=
Δl
= α lΔT
ΔV
= β V ΔT
A + Q = ΔW Q = cmΔT Q = qm 3 kT 2 ΔT P = λS Δl 4 j = σT
W0 =
t0 = 2π
F = IlB sin α F = ev × B B=
t0 = 2π LC
2 πr
c = λν
μ0 NI
B=
U i = ωSB sin ω t Ui = L= L=
m k l t0 = 2π g
μ0 I
U i = lvB
ε0 S
R=
F = I l ×B
Φ = B ⋅ S = BS cos α
e = CU
We =
NIHANJE IN VALOVANJE
l M = NISB sin α
σe
C =
MAGNETIZEM
ΔΦ Δt
sin α =
Nλ
d P j= S E 0 = cB0 j = wc 1 ε E 2c 2 0 0 j ′ = j cos α j=
Φ I
ν = ν 0 (1 ± )
μ0 N 2 S
ν=
Wm =
l LI 2
ν0 1∓
v c
v c
2 B2 wm = 2 μ0
OPTIKA c n= 0 c n sin α c1 = = 2 n1 sin β c2 1 1 1 = + f a b
MODERNA FIZIKA Wf = h ν Wf = Ai + Wk Wf = ΔWn λmin =
hc eU
ΔW = Δ mc −
N = N0 2 λ=
ln 2 t1/2
A = Nλ
2
t t1/ 2
= N0 e −λt
M071-411-1-1M
1.
7
Kako je sestavljena enota »volt«? Miből van összeállítva a »volt« egység? A
B
C
D
2.
kg m2 A s3 kg m2 A s2 kg s2 A m3 A s3 kg m2
Avtobus odpelje ob 10 : 00 s postaje v kraju A , ob 10 : 15 je v 10 km oddaljenem kraju B . V naslednjih 25 min pride do kraja C , ki je od kraja B oddaljen 30 km . Kolikšna je bila povprečna hitrost avtobusa na poti od kraja A do kraja C ? Az autóbusz 10 : 00 órakor indul az A helység buszmegállójából, és 10 : 15 -kor ér a 10 km re levő B helységbe. A következő 25 percben megérkezik C helységbe, amely B -től 30 km -re fekszik. Mekkora átlagsebességgel haladt a busz az A helységtől a C helységig?
3.
A
40 km h−1
B
56 km h−1
C
60 km h−1
D
72 km h−1
10 km A
30 km B
C
Katero fizikalno količino predstavlja strmina grafa na spodnji sliki? Az alábbi képen melyik fizikai mennyiséget ábrázolja a grafikon emelkedése? A
Čas. Idő.
B
Pot. Út.
C
Hitrost. Sebesség.
D
Pospešek. Gyorsulás.
v
t
8
4.
M071-411-1-1M
Avto pelje po krožnem ovinku s hitrostjo v1 . Njegov pospešek je a1 . Drug avto pelje po istem ovinku s hitrostjo v2 = 3v1 . Kolikšen je pospešek drugega avtomobila a2 ? Az autó egy körív alakú kanyarban v1 sebességgel halad. Gyorsulása a1 . Egy másik autó sebessége ugyanebben a kanyarban v2 = 3v1 . Mekkora a másik autó a2 gyorsulása?
5.
a1 3
A
a2 =
B
a 2 = a1
C
a2 = 3a1
D
a2 = 9a1
Sistem na sliki miruje. Poševni vrvici oklepata z navpičnico kot 45 . Teža uteži je F g . Kolikšna sila vleče vrv v smeri puščice? Az ábrán látható rendszer nyugalmi helyzetben van. A ferde fonalak a függőleges iránnyal 45 -os szöget zárnak be. A nehezék súlya F g . Mekkora erő húzza a fonalat a nyíl irányába?
6.
Fg
A
Fv =
B
Fv =
C
Fv = Fg
D
Fv = Fg 2
2 Fg 2
2
Drog z maso 2, 0 kg visi tako, kakor kaže spodnja skica. Na desni konec droga obesimo utež z maso 2, 0 kg . Kam lahko obesimo utež z maso 0, 50 kg , da ostane drog v ravnovesju? A 2, 0 kg tömegű rúd az ábrán látható módon van felfüggesztve. A rúd jobb végére egy 2, 0 kg tömegű nehezéket akasztunk. Hova akaszthatjuk a 0, 50 kg tömegű nehezéket, hogy a rúd egyensúlyban maradjon? A
V točko A . Az A pontba.
B
V točko B . A B pontba.
C
V točko C . A C pontba.
D
V katero koli točko. Bármely pontba.
l 2
A
l 4
B
l 4
C
M071-411-1-1M
7.
9
Telo, ki tehta 10 N , drsi enakomerno po klancu navzdol, če je nagib klanca 30 . S kolikšno silo ga moramo potiskati vzporedno s klancem, da bo drselo enakomerno navzgor? Ha a lejtő hajlásszöge 30 , a 10 N súlyú test egyenletesen csúszik rajta lefelé. Mekkora erővel kell tolni ezt a testet a lejtővel párhuzamosan, hogy egyenletesen csússzon felfelé?
8.
A
5, 0 N
B
10 N
C
15 N
D
20 N
Teža telesa je 22, 0 N . Kolikšna je njegova masa? Egy test súlya 22, 0 N . Mekkora a tömege? A
2, 24 kg
B
22, 4 kg
C
21, 6 kg
D
2,16 kg
30°
10
9.
M071-411-1-1M
Telesi na sliki imata masi m1 = 1, 0 kg in m2 = 2, 0 kg . Katera od izjav o gravitacijski sili med telesoma je pravilna? Az ábrán látható testek tömege m1 = 1, 0 kg és m2 = 2, 0 kg . Melyik állítás igaz a testek között ható gravitációs erőre? A
Drugo telo privlači prvo telo z dvakrat večjo silo kakor prvo telo drugo. A második test kétszer akkora erővel vonzza az elsőt, mint az első a másodikat.
B
Drugo telo privlači prvo telo z enako veliko silo kakor prvo telo drugo. A második test ugyanakkora erővel vonzza az elsőt, mint az első a másodikat.
C
Če telesi razmaknemo na dvojno razdaljo, se sila med njima podvoji. Ha a testek közötti távolságot megkétszerezzük, a közöttük ható erő megkétszereződik.
D
Če telesi približamo na polovično razdaljo, se sila med telesoma razpolovi. Ha a testek közötti távolságot a felére csökkentjük, a közöttük ható erő megfeleződik.
r
m1
m2
10. Na neko telo deluje sila F , ki se z razdaljo spreminja tako, kakor kaže slika. Koliko dela opravi sila v petih metrih prepotovane poti? Valamely testre egy F erő hat, amely a távolsággal úgy változik, ahogy azt az ábra mutatja. Mekkora munkát végez az erő, amíg megteszi az 5 méteres utat? A
7, 5 J
B
12, 0 J
C
15, 0 J
D
18, 0 J
F [N] 3 2 1 1
2
3
4
5
s [m]
M071-411-1-1M
11
11. Kroglico z maso m naslonimo na vodoravno stisnjeno vzmet s koeficientom k . Vzmet je stisnjena za x . Ko vzmet sprostimo, odrine kroglico s hitrostjo v . Kateri od spodnjih izrazov najbolje opisuje največjo možno velikost hitrosti kroglice? Egy m tömegű golyót nekitámasztunk egy vízszintesen összenyomott, k együtthatójú rugónak. A rugó összenyomódása x . Amikor a rugót elengedjük, az a golyót v sebességgel löki el. Az alábbi kifejezések közül melyik írja le legjobban a golyó sebességének legnagyobb lehetséges mértékét?
kx m
A
v=
B
v=
kx 2 m
C
v=
kx 2 2m
D
v=
kx 2m
12. Dve brizgi sta povezani s cevjo in v vseh treh je voda. Premera brizg sta d1 = 2, 0 cm in d2 = 1, 0 cm . Kaj velja za sili, s katerima sta obremenjena bata brizg, ko tekočina v brizgah in cevi miruje? Trenje je zanemarljivo. A két fecskendőben és az őket összekötő csőben víz van. A fecskendők átmérői d1 = 2, 0 cm és d2 = 1, 0 cm . Melyik egyenlőség érvényes a dugattyúkra ható erőkre, amikor a víz a fecskendőkben és a csőben nyugalomban van? A súrlódás elhanyagolható. A
F1 = F2
B
F1 = 2F2
C
F1 = 3F2
D
F1 = 4F2
F1
d1
F2
d2
12
M071-411-1-1M
13. Voda, v kateri so enakomerno razporejeni zračni mehurčki, priteka iz širšega v ožji del cevi. Kako se pri tem spremenita hitrost vode in velikost mehurčkov? A víz, amelyben egyenlően eloszló levegőbuborékok vannak, a cső vastagabb részéből a vékonyabb részbe folyik. Hogyan változik az átmenetnél a víz sebessége és a buborékok nagysága? A
Hitrost vode se poveča, velikost mehurčkov se poveča. A víz sebessége növekszik, a buborékok nagyobbak lesznek.
B
Hitrost vode se poveča, velikost mehurčkov se ne spremeni. A víz sebessége növekszik, a buborékok nagysága nem változik.
C
Hitrost vode se zmanjša, velikost mehurčkov se zmanjša. A víz sebessége csökken, a buborékok kisebbek lesznek.
D
Hitrost vode se poveča, velikost mehurčkov se zmanjša. A víz sebessége növekszik, a buborékok kisebbek lesznek.
v1
14. S kilogramom idealnega plina opravimo izotermno spremembo, ki je prikazana na diagramu p (V ) . Kateri od spodnjih grafov prikazuje isto spremembo na diagramu p (T ) ? Egy kilogramm ideális gázzal olyan izoterm változást végzünk, amilyet a p (V ) diagram ábrázol. A p (T ) diagramok közül melyik ábrázolja ugyanezt a változást?
p
V
p
T
T A
p
p
p
B
T C
T D
M071-411-1-1M
13
15. Zakaj so opekline, ki jih povzroči para pri 100 C , hujše, kakor jih povzroči enaka masa vrele vode? Miére okoz a 100 C hőmérsékletű gőz súlyosabb égési sebeket, mint az ugyanakkora tömegű forrásban levő víz? A
Ker ima para manjšo gostoto. Mert a gőznek kisebb a sűrűsége.
B
Ker para pri kondenzaciji v kapljevinasto vodo odda veliko energije. Mert ha a gőz lecsapódással cseppfolyósodik, nagy mennyiségű energiát ad le.
C
Ker je voda pri sicer enaki temperaturi hladnejša od pare. Mert a víz azonos hőmérsékleten hidegebb, mint a gőz.
D
Ker se porabi veliko energije pri kondenzaciji pare v kapljevinasto vodo. Mert a gőz a lecsapódáshoz sok energiát használ fel.
16. Steno sestavljata enako debeli plasti opeke (λ ) in stiropora (λs = 19 λ ) . Temperatura na notranji strani stene je 20 C , na zunanji strani pa −10 C . Toplotni tok skozi opeko označimo s P1 , toplotni tok skozi stiropor s P2 , temperaturo na stiku opeke in stiropora pa TV . Katera od spodnjih izjav je pravilna? A fal egyenlő vastagságú tégla- (λ ) és sztiroporrétegből (hungarocell) (λs = 19 λ
) áll. A
hőmérséklet a fal belső oldalán 20 C , a külsőn pedig −10 C . A téglán áthaladó hőáramot
P1 , a sztiroporon áthaladót pedig P2 jellel jelöljük, a tégla és a sztiropor érintkezésénél levő hőmérséklet TV . Az alábbi állítások közül melyik igaz? A
P1 > P2 , TV = 5, 0 C
B
P1 < P2 , TV > 5, 0 C
C
P1 = P2 , TV < 5, 0 C
D
P1 = P2 , TV > 5, 0 C
20 C
P1
Tv
−10 C
P2
Opeka Tégla
Stiropor Sztiropor
14
M071-411-1-1M
17. Pri razelektritvi med nevihtnim oblakom in Zemljo steče v času 100 ms tok 10 kA . Kolikšnemu številu elektronov ustreza pretočeni električni naboj? A viharfelhő és a Föld közötti kisülésnél 100 ms alatt 10 kA áram halad át. Hány elektronnak felel meg az átáramló elektromos töltés? A
6, 3 ⋅ 1018
B
6, 3 ⋅ 1021
C
6, 3 ⋅ 1024
D
1, 6 ⋅ 10−22
18. Katera od spodnjih slik predstavlja homogeno električno polje? Melyik kép ábrázol homogén elektromos mezőt?
A
B
C
D
M071-411-1-1M
15
19. Na slikah so štirje ploščni kondenzatorji. Katera dva kondenzatorja imata enaki kapaciteti? Az ábrákon négy síkkondenzátort látunk. Melyik két kondenzátornak egyenlő a kapacitása?
a
a
1 2
b 1
2
Kondenzatorja na slikah 1 in 4. Az 1-es és 4-es ábrán levő kondenzátoroknak.
B
Kondenzatorja na slikah 2 in 3. A 2-es és 3-as ábrán levő kondenzátoroknak.
C
Kondenzatorja na slikah 1 in 2. Az 1-es és 2-es ábrán levő kondenzátoroknak.
D
Kondenzatorja na slikah 3 in 4. A 3-as és 4-es ábrán levő kondenzátoroknak.
b
2d
2d
A
1 2
b
b
d
d
a
a
3
4
20. Skica kaže dva kondenzatorja, ki sta priključena vzporedno na enosmerno napetost U = 1, 0 kV . Kapaciteti kondenzatorjev sta C 1 = 1 μF in C 2 = 2 μF . V kakšnem razmerju sta napetosti na kondenzatorjih? A vázlaton látható két kondenzátort párhuzamosan kapcsolták U = 1, 0 kV feszültségű egyenáramforrásra. A kondenzátorok kapacitása C 1 = 1 μF és C 2 = 2 μF . Milyen arányban vannak a kondenzátorok feszültségei? A
U1 =2 U2
B
U1 1 = U2 2
C
U1 1 = U2 3
D
U1 =1 U2
C2
C1 U
16
M071-411-1-1M
21. Katero količino meri električni števec in jo prikazuje v kWh ? Melyik mennyiséget méri és mutatja kWh -ban a villanyóra? A
Električni tok. Az áramerősséget.
B
Električno delo. Az elektromos munkát.
C
Električno moč. Az elektromos teljesítményt.
D
Efektivno napetost. Az effektív feszültséget.
22. Elektron izstopi iz negativne plošče in se zaradi električne sile začne premo gibati proti pozitivni plošči, v kateri je odprtina. Začetna hitrost elektrona je zanemarljiva. Kateri od grafov najbolje kaže, kako se spreminja njegova hitrost v odvisnosti od časa med gibanjem v kondenzatorju in zunaj njega? Ob času td preleti elektron režo v plošči 2. Az elektron kilép a negatív lemezből, és az elektromos erő hatására egyenletesen mozog a pozitív lemez felé, amelyen egy rés van. Az elektron kezdeti sebessége elhanyagolható. Melyik grafikon mutatja a legjobban, hogyan változik mozgás közben az elektron sebessége az idő függvényében a kondenzátoron belül és azon kívül? A második lemez rését az elektron a td időpontban lépi át.
1
2
3
−e0 d −+
ve
ve
td A
t
ve
ve
td B
t
td C
t
td D
t
M071-411-1-1M
17
23. Pet enakih uporov je povezanih v vezje z idealno baterijo, kakor kaže spodnja slika. Kakšno I je razmerje označenih tokov 1 ? I2 Az alábbi ábra szerint öt egyenlő ellenállást és egy ideális telepet áramkörbe foglalnak. Milyen I az 1 áramerősség-arány? I2 A
I1 2 = I2 3
B
I1 3 = I2 2
C
I1 1 = I2 3
D
I1 =3 I2
I1
R
I2
R
R
R
R +−
24. Železna palica je priključena na baterijo, kakor kaže slika. Palico segrevamo s plamenom tako, da se njena temperatura s časom enakomerno povečuje. Kateri graf najbolje kaže časovno spreminjanje toka v vezju zaradi rasti temperature palice? Egy vaspálcát rákapcsolunk egy telepre, ahogy azt az ábra mutatja. A pálcát lánggal melegítjük úgy, hogy hőmérséklete egyenletesen növekedjék. Melyik grafikon mutatja meg legjobban a vaspálca hőmérsékletének emelkedése miatt keletkező áramerősség-változást az idő függvényében?
+−
I
I
I
t
t
A
I
B
t
t C
D
18
M071-411-1-1M
25. Med pola podkvastega magneta priletijo različno nabiti delci tako, kot kažejo slike. Na kateri od spodnjih slik je pravilno narisan tir delca med gibanjem po magnetnem polju? A patkómágnes sarkai közé különböző töltött részecskék repülnek be, ahogy azt az ábrák mutatják. Melyik ábrán van helyesen lerajzolva a mágneses mezőben mozgó töltött részecske pályája?
e− S
v N
N e+
e−
N v A
S
S e− B
S v C
v
N D
26. Dve geometrijsko enaki tuljavi sestavimo zaporedno. Vsaka ima 100 ovojev, dolžino 10 cm in presek 1, 0 dm2 ter induktivnost L . Dobimo novo tuljavo z 200 ovoji, dolžino 20 cm in presekom 1, 0 dm2 . Kolikšna je induktivnost te tuljave ( L ' ) v primerjavi z induktivnostjo vsake posamezne prvotne tuljave ( L )? Két mértanilag egyenlő tekercset sorosan összekapcsolunk. Mindegyiken 100 menet van, 10 cm hosszúak, keresztmetszetük 1, 0 dm2 , önindukciós tényezőjük pedig L . Ezáltal egy új tekercset kapunk, amelynek 200 menete van, 20 cm hosszú, keresztmetszete pedig 1, 0 dm2 . Mekkora az ( L ' ) önindukciós tényezője ennek a tekercsnek az eredeti tekercsek ( L ) önindukciós tényezőihez viszonyítva? A
L' =
L 4
B
L' =
L 2
C
L ' = 2L
D
L ' = 4L
M071-411-1-1M
19
27. V katerem primeru bo inducirana napetost na priključkih zanke največja? Magnetno polje je v vseh primerih pravokotno na ravnino zanke. Melyik esetben lesz a hurok végein legnagyobb az indukált feszültség? A mágneses mező minden esetben merőleges a a hurok síkjára. A
Zanko s površino 10 cm2 potegnemo iz magnetnega polja s hitrostjo 1, 0 m s−1 . A 10 cm2 felületű hurkot a mágneses mezőből 1, 0 m s−1 sebességgel húzzuk ki.
B
Zanko s površino 20 cm2 potegnemo iz magnetnega polja s hitrostjo 2, 0 m s−1 . A 20 cm2 felületű hurkot a mágneses mezőből 2, 0 m s−1 sebességgel húzzuk ki.
C
Zanko s površino 40 cm2 potegnemo iz magnetnega polja s hitrostjo 0, 50 m s−1 . A 40 cm2 felületű hurkot a mágneses mezőből 0, 50 m s−1 sebességgel húzzuk ki.
D
v
Zanko s površino 20 cm2 potegnemo iz magnetnega polja s hitrostjo 4, 0 m s−1 . A 20 cm2 felületű hurkot a mágneses mezőből 4, 0 m s−1 sebességgel húzzuk ki.
28. Pokončno vzmetno nihalo in nitno nihalo nihata na Zemlji z enakima frekvencama. Kaj bi veljalo za nihanje obeh nihal, če bi ju zanihali na Luni? Egy függőleges rugósinga és egy fonálinga frekvenciája a Földön egyenlő. Mi érvényesülne a két inga lengésére, ha a Holdon hoznánk őket lengésbe? A
Nitno nihalo bi nihalo z manjšo frekvenco kakor vzmetno nihalo. A fonálinga kisebb frekvenciával lengene, mint a rugósinga.
B
Nitno nihalo bi nihalo z večjo frekvenco kakor vzmetno nihalo. A fonálinga nagyobb frekvenciával lengene, mint a rugósinga.
C
Nihali bi nihali z enakima frekvencama, katerih vrednost bi bila manjša od frekvence nihal na Zemlji. Az ingák azonos frekvenciával lengenének, de ez kisebb lenne a földi frekvenciájuknál.
D
Nihali bi nihali z enakima frekvencama kakor na Zemlji. Az ingák ugyanakkora frekvenciával lengenének, mint a Földön.
20
M071-411-1-1M
29. Slika kaže tri zaporedne oblike vrvi, po kateri se širi transverzalno valovanje. Kolikšna je hitrost širjenja valovanja? Az ábra egy olyan fonal három alakját mutatja, amelyben keresztirányú hullámok terjednek. Mekkora a hullámzás terjedésének a sebessége? y [cm ] 10 – 10
T1 20
T3 40
60
x [cm ]
T3
x [cm ]
T2
t1 = 0 s
y [cm ] 10 – 10
T1
y [cm ]
A
60 cm s−1
B
40 cm s−1
C
20 cm s−1
D
10 cm s−1
t1 = 0, 25 s
T2
10 – 10
T2
T1
T3
x [cm ]
t1 = 0, 50 s
30. V cevi nastane stoječe zvočno valovanje z vozloma na konceh in hrbtom na sredini, kakor kaže slika. Kako dolga je cev, če ima nastali zvok frekvenco 680 Hz ? Hitrost zvoka v zraku je 340 m s−1 . A csőben állóhullámzás keletkezik, amelynek csomópontjai a cső két végén vannak, duzzadóhelye pedig középen, ahogy azt az ábrán látjuk. Milyen hosszú a cső, ha a keletkező hang frekvenciája 680 Hz ? A hang sebessége levegőben 340 m s−1 . A
25 cm
B
50 cm
C
200 cm
D
340 cm
l
M071-411-1-1M
21
31. V steklu je mehurček, napolnjen z zrakom. Njegova oblika je taka, da deluje kakor leča. Katera slika pravilno kaže lom svetlobe v taki leči? Az üvegben egy levegővel töltött buborék van. Alakja olyan, hogy lencseként működik. Melyik ábra mutatja helyesen a fénytörést ebben a lencsében? zrak / levegő steklo / üveg zrak / levegő
A
B
C
D
32. Majhen zvočnik, ki je nameščen na priključno žico tonskega generatorja, oddaja ton. Ko ga zavrtimo, slišimo spreminjanje frekvence zvoka, podobnega zavijanju sirene. Ko prenehamo vrteti zvočnik, slišimo, da se frekvenca ne spreminja več. Zakaj se frekvenca med vrtenjem spreminja? A hanggenerátor vezetékére szerelt kis hangszóró hangot közvetít. Ha forgatjuk, a sziréna hangjához hasonló frekvenciaváltozást észlelünk. Ha abbahagyjuk a forgatást, azt tapasztaljuk, hogy a frekvencia többé nem változik. Miért változik a frekvencia a hangszóró forgatása közben? A
Zaradi radialnega pospeška. A pálya menti gyorsulás miatt.
B
Zaradi spreminjanja amplitude električnega toka v priključni žici. A vezetékben levő elektromos áram amplitúdójának változása miatt.
C
Zaradi spreminjanja nihajnega časa izvira zvoka. A hangforrás rezgésidejének változása miatt.
D
Zaradi Dopplerjevega pojava. A Doppler-féle jelenség miatt.
22
M071-411-1-1M
33. V spektru v spodnji preglednici so tri vrste elektromagnetnega valovanja, označene z X , Y in Z . Katera so elektromagnetna valovanja, ki so označena z X , Y in Z ? Az alábbi táblázatban feltüntetett spektrumban háromféle, X , Y és Z betűkkel jelölt elektromágneses hullám van. Melyek azok az elektromágneses hullámok, amelyek X , Y és Z betűvel vannak jelölve? Radijski valovi
X
Infrardeče sevanje
Y
Ultravijolično sevanje
Rentgensko sevanje
Z
ν
Rádióhullámok
X
Infravörös sugárzás
Y
Ultraibolya sugárzás
Röntgensugárzás
Z
ν A
X so mikrovalovi, Y je vidna svetloba in Z je sevanje gama. X : mikrohullámok, Y : látható fény és Z : gammasugárzás.
B
X je vidna svetloba, Y so mikrovalovi in Z je sevanje gama. X : látható fény, Y : mikrohullámok és Z : gammasugárzás.
C
X je sevanje gama, Y je vidna svetloba in Z so mikrovalovi. X : gammasugárzás, Y : látható fény és Z : mikrohullámok.
D
X je vidna svetloba, Y je sevanje gama in Z so mikrovalovi. X : látható fény, Y : gammasugárzás és Z : mikrohullámok.
34. Katera izmed snovi a, b, c in d na slikah ima največji lomni količnik? Az ábrán látható a, b, c és d anyagok közül melyiknek van legnagyobb törésmutatója?
Zrak Snov a
Zrak Snov b
A
Levegő
Zrak Snov c
B
Levegő
a anyag
b anyag
A
B
Zrak Snov d
C
D
Levegő
Levegő
c anyag
d anyag
C
D
M071-411-1-1M
23
35. Predmet preslikamo s konkavnim (zbiralnim) zrcalom z goriščno razdaljo 25 cm . Slika je realna obrnjena in povečana. Koliko je lahko predmet oddaljen od zrcala, da dobimo tako sliko? Egy 25 cm fókusztávolságú konkáv (homorú) tükörrel képet alkotunk. A kép valós, fordított és nagyított. Milyen messzire lehet a tárgy a tükörtől, hogy ilyen képet kapjunk? A
15 cm
B
35 cm
C
55 cm
D
75 cm
36. Kolikšna je energija fotonov svetlobe z valovno dolžino 550 nm ? Mekkora a fény 550 nm hullámhosszú fotonjainak az energiája? A
6, 8 ⋅ 10−13 eV
B
2, 26 eV
C
22, 6 eV
D
3, 6 ⋅ 10−19 eV
37. Kolikšna sta približno masa in naboj protona in nevtrona? Körülbelül mekkora a tömege és a töltése a protonnak és a neutronnak?
PROTON PROTON
NEVTRON NEUTRON
A
m = 1 u; e = +1, 6 ⋅ 10−19 As
m = 1 u; e = −1, 6 ⋅ 10−19 As
B
m = 1 u; e = 0
m = 1 u; e = +1, 6 ⋅ 10−19 As
C
m = 1 u; e = +1, 6 ⋅ 10−19 As
m = 1 u; e = 0
D
m = 1 u; e = +1, 6 ⋅ 10−19 As
m = 0; e = +1, 6 ⋅ 10−19 As
24
M071-411-1-1M
38. V čem se izotop tritija 3 H razlikuje od navadnega vodika 1 H ? Miben különbözik a 3 H trítium-izotóp az egyszerű 1 H hidrogéntől? A
3
H ima v jedru en proton več kakor 1 H . A 3 H magja eggyel több protont tartalmaz, mint a 1 H -é.
B
3
H ima v jedru en nevtron več kakor 1 H . A 3 H magja eggyel több neutront tartalmaz, mint a 1 H -é.
C
3
H ima v jedru en nevtron in en proton več kakor 1 H . A 3 H magja eggyel több neutront és protont tartalmaz, mint a 1 H .
D
3
H ima v jedru dva nevtrona več kakor 1 H . A 3 H magja kettővel több neutront tartalmaz, mint a 1 H .
39. Kaj velja za naboje delcev α , delcev β in sevanja γ ? Mi érvényes az α és β részecskék töltésére és a γ sugárzásra? A
Sevanje γ je brez naboja, delci α imajo dvakrat večji naboj kakor delci β . A γ sugárzásnak nincs töltése, az α részecskék töltése kétszer akkora, mint a β részecskéké.
B
Sevanje γ je brez naboja, delci α imajo štirikrat večji naboj kakor delci β . A γ sugárzásnak nincs töltése, az α részecskék töltése négyszer akkora, mint a β részecskéké.
C
Delci β imajo dvakrat večji naboj kakor sevanje γ , delci α pa dvakrat večji naboj kakor delci β . A β részecskék töltése kétszer nagyobb, mint a γ sugárzás, az α részecsék töltése pedig kétszer nagyobb, mint a β részecskéké.
D
Sevanje γ in delci β so brez naboja, delci α imajo naboj 2e0 . A γ sugárzásnak és a β részecskéknek nincs töltése, az α részecskék töltése 2e0 .
40. Katero jedro nastane poleg protona pri naslednji jedrski reakciji: 42 He + A proton mellett milyen mag keletkezik a következő magreakciónál: 42 He + A
Jedro X je 17 O . X 17 O mag.
B
Jedro X je 18 N . X 18 N mag.
C
Jedro X je 18 O . X 18 O mag.
D
Jedro X je 17 N . X 17 N mag.
14 7N 14 7N
→ X + 11 H ? → X + 11 H ?
M071-411-1-1M
25
PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL
26
M071-411-1-1M
PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL
M071-411-1-1M
27
PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL
28
M071-411-1-1M
PRAZNA STRAN ÜRES OLDAL
