II évi változásokkal kapcsolatos teendők (90 perc)

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

2016.01.28.

II. 2016. évi változásokkal kapcsolatos teendők (90 perc)

1.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása (2015. november 17.) 1

1. A

• • • • • •

számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása (2015. november 17.) Kapott osztalék elszámolása pénzügyi bevételként, Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamának elszámolása, Könyvvizsgálat szerepe a vagyonmérleg és vagyonleltárak összeállítása során, Az egyesülő (jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérlegeiben szereplő, egymással szemben fennálló céltartalékok kiszűrése a saját tőkével szemben, Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása, 2016. üzleti év, nyitó adatai között kimutatott üzleti vagy cégértékhez, illetve negatív üzleti vagy cégértékhez kapcsolódó átmeneti szabályok.

2. 2016. évi beszámoló nyitóadatai, átforgatás • Üzleti és cégérték kezelése a nyitó adatoknál • Adózott eredmény és mérleg szerinti eredmény, • Osztalék kötelezettség, • Pénzügyi eredmény egyes tételeit érintő átfordítások, • Rendkívüli eredményt érintő átsorolások. 3. Osztalék fizetéssel kapcsolatos gyakorlati kérdések • osztalékfizetési korlát új szabálya • osztalék könyvelése a tulajdonosnál és a társaságnál • feladatok az osztalék elszámolására: könyvelések, ill a kapott osztalék esetei 4. Saját tőke követelmények megoldási lehetőségei az új törvényi előírások szerint (a korábbi és az új szabályok összehasonlítása), különös tekintettel azok időbeli hatályára: • tőkeemelés pénzben, • tőkeemelés apporttal, • tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyonból, • tagi követelések apportálása (kölcsön, osztalék), • tagi követelések elengedése • Ide: kiegészítés könyvelési tételeket! 5. Feladat a saját tőke probléma megoldására Ide: osztalék korlát különösen a TT esetei (lásd esettanulmány fa.) 6. A kiegészítő melléklet minimális információs tartalma az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknál

2

1


2016.01.28.

Számviteli törvényt érintő változások jogszabályi háttere: 2015.évi CI törvény módosította (2015. július 4-től hatályos), de!

Első alkalmazás: 2016. január 1-jén, vagy a 2016. naptári év során kezdődő üzleti évekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra. 2015. évi CLXXVIII. törvény: IFRS-ek egyedi beszámolóra történő hazai alkalmazásának bevezetésére vonatkozó szabályok: 2015. november 26-án kihirdetett, és 2016. január 1-tól hatályos. 3

Osztalékfizetési korlátok „

Kapott ( járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után

kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált.” Módosult bekezdés: SZTV. 84.§(1) Korábbi törvényszöveg szerint:….. mérlegkészítés időpontjáig…… 4

2


2016.01.28.

Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamának elszámolása „E törvény alkalmazásában: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy;” Sztv. 3. § (6) 2.

5

Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamának elszámolása Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni: „b) a forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, valamint a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát;” 2016-tól kiegészült törvény szöveg!

Sztv. 84. § (5) b)

6

3


2016.01.28.

Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek veszteségének elszámolása „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni: …… c) befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;” NEM VÁLTOZOTT! Sztv. 85. § (2) c)

7

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok veszteségének elszámolása „A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni: ……… a 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott gazdasági események veszteségjellegű eredményeit,

amennyiben

azok

a

forgóeszközök

között

kimutatott

részesedésekhez,

értékpapírokhoz kapcsolódnak, kivéve a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni.” 2015.07.04-től Sztv. 85. § (3) v) 8

4


2016.01.28.

Befektetett pénzügyi eszközök - befektetési jegyek hozamának elszámolása „Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni: b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét, - forgatási célú befektetés esetén a hozamokat az egyéb kapott ( járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni -;” Sztv. 84. § (3) b)

9

Befektetett pénzügyi eszközök - befektetési jegyek veszteségének elszámolása „Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni: ……… a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;” Sztv. 85. § (1a) c) 10

5


2016.01.28.

Áttérés éves és egyszerűsített éves beszámolók között 97. § (1) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettőnek a határértékét túllépi két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót köteles készíteni. (2) Ha az éves beszámolót készítő vállalkozónál a 9. § (2) bekezdése szerinti három mutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követő üzleti évben, akkor a második üzleti évet követő évtől a vállalkozó egyszerűsített éves beszámolót készíthet. Korábbi szövegrész „….akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől….. „ Értékhatárok (2015.07.04): MFŐ: 1.200 mFt, Árbev: 2.400 mFt, Létszám: 50 fő

Sztv. 9.§ (2) 11

Áttérés éves és egyszerűsített éves beszámolók között 3. üzleti évtől (Korábbi 4. év helyett)

Áttérés lehetősége/kötelezettsége

Egyszerűsített éves beszámolóról

Éves beszámolóról

12

6


2016.01.28.

Könyvvizsgálat szerepe a vagyonmérleg és vagyonleltárak összeállítása során A

vagyonmérleget

(mind

a

vagyonmérleg-tervezetet,

mind

a

végleges

vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltártervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vagyonmérlegtervezetet és vagyonmérleget, valamint az azt alátámasztó vagyonleltártervezetet és vagyonleltárt a 136-143. § szerint állították-e össze. Az átalakulás

számviteli

bizonylata

a

vagyonmérleg.

könyvvizsgáló

által

hitelesített

Sztv. 136. § (9) 13

Egyesülések - jogutód vagyonmérlegtervezetében kiszűrendő tételek „Egyesülés esetén az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegtervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő ( jogelőd) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelésekkötelezettségek,

céltartalékok

céltartalékok,

tételeit

a

követelések

és

a

kötelezettségek,

illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével, valamint ezen

követelések és kötelezettségek, céltartalékok, illetve az időbeli elhatárolások értékeinek különbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani.” Sztv. 139. § (5)

14

7


2016.01.28.

Egyesülések - jogutód vagyonmérlegtervezetében kiszűrendő tételek Egyesüléseknél

a

jogutód

vagyonmérleg

tervezetének

különbözetek oszlopában: - a kölcsönös követelések, kötelezettségek, - időbeli elhatárolások mellett - az egymással szembeni kötelezettségekre képzett céltartalékokat is figyelembe kell venni a halmozódások kiszűrése során. 15

Egyesülések - jogutód vagyonmérlegtervezetében kiszűrendő tételek Egyesüléseknél vagyonmérleg tervezetek különbözetek oszlopa

Kölcsönös követelések/ kötelezettségek

Céltartalékok ÚJ!

Időbeli elhatárolások

16

8


2016.01.28.

Jogutód végleges vagyonmérlegében kiszűrendő tételek „Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, céltartalékok, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni.” Sztv. 141. (9)

17

Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása „A jegyzett tőkét le kell szállítani az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésének megfelelően, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkéjének - a 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke összegét.” 2016-ig: „Ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke - 140. § (3) bekezdése szerinti lekötött tartalékkal csökkentett, illetve a (7) bekezdés szerinti jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kimutatott összeggel növelt - összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezete szerinti (a cégbíróságon bejegyzett) jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani.” 18

Sztv. 141. (5)

9


2016.01.28.

Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása JOGUTÓD végleges vagyonmérlegében szereplő Korrigált saját tőke

<

Vagyonmérleg tervezet szerinti jegyzett tőke

Saját tőke - Lekötött tartalék + Jegyzett, de be nem fizetett tőke = Korrigált saját tőke

19

Átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő jegyzett tőke leszállítása „11. § (2) Az átalakulással létrejövő jogi személy bejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd jogi személyre, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjával, illetve a jogi személy által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok az előzőekben megállapított kilencvennapos határidőn belül nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani. A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.”

2013. évi CLXXVI. törvény: egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról 20

10


2016.01.28.

Üzleti vagy cégérték Változások 2015. 07.04-től: Megszűnt az üzleti vagy cégérték fogalma azokban az esetekben, amikor egy társaság egy másik társaságban minősített többséget (legalább 75 százalékot) biztosító befolyást szerez: •

vételár egészét részesedésként kell elszámolni, nem szerepeltetendő külön mérlegtételként a vételár és a piaci érték különbözete.

•

csupán az üzletágvásárlásokra marad érvényben a cégérték fogalma. Változnak az üzleti vagy cégérték értékcsökkenési és feloldási szabályai:

•

2016. január 1-je után induló üzleti évtől az üzleti vagy cégérték értéket min. 5 év, max. 10 év alatt kell leírni (feloldani).

•

Változás indoka: amennyiben az üzleti vagy cégérték hasznos élettartama nem volt megbecsülhető, akkor is kötelező terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Egyenletes elszámolást biztosít a számviteli törvény, és a társasági adótörvény tekintetében is. 21

Üzleti vagy cégérték Változások 2015. 07.04-től: megszűnik az üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenésének visszaírási lehetősége. Megszűnik a gazdasági társaságok beolvadására vonatkozó azon előírás, miszerint az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét a saját tőkével szemben ki kellett vezetni. Átmeneti szabályok: A 2015. december 31-én kimutatott pozitív vagy negatív üzleti vagy cégértéket nyitást követően a kapcsolódó részesedések könyv szerinti értéke módosítandó. Kfv.V.35.028/2012/10: Kúria döntése a részesedésekhez kapcsolódó üzleti érték terv szerinti értékcsökkenésével összefüggésben.

22

11


2016.01.28.

Üzleti vagy cégérték Változások 2016. 01.01-től: Átmeneti szabályok: • Ha korábban keletkezett üzleti vagy cégérték részesedéssel történő összevezetése már nem lehetséges : -Továbbra is üzleti vagy cégértékként mutatható ki, továbbá -Leírására a vállalkozó döntése alapján a már megkezdett értékcsökkenési leírási szabály vagy a 2016. üzleti évtől hatályos (legalább 5 év, legfeljebb 10 év) leírási szabály is alkalmazható. • Negatív üzleti vagy cégértéknél, ha az összevezetés után is negatív az összege: választható a 2016. január 1-je előtt érvényben lévő szabály is. •

2016. január 1-je előtt keletkezett üzleti vagy cégértékre: alkalmazhatóak a korábban megkezdett leírási szabályok is. 23

Üzleti vagy cégértékhez kapcsolódó Sztv. előírások 45. §(4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják. 52. §(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. 53. §(3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére - legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható.

24

12


2016.01.28.

Üzleti vagy cégértékhez kapcsolódó Sztv. előírások 141. § (9) Gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) állományba vett - a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell a létesítő okiratnak megfelelően módosítani. A saját tőke módosítása során - az előbbieken túlmenően - a 139. § (4) bekezdése szerinti, a jegyzett tőke meghatározásánál figyelembe nem vehető részesedések értékét, (továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét), valamint a 139. § (5) bekezdése szerinti, az egymással szemben fennálló követelések és kötelezettségek, céltartalékok, időbeli elhatárolások értékeinek különbözetét a saját tőkével szemben kell kivezetni. Zárójeles rész megszűnt 2016-tól!

25

2016. évi változásokkal kapcsolatos teendők 2.) 2016. évi beszámoló nyitóadatai, átforgatás 26

13


2016.01.28.

Pozitív üzleti érték ☺ Részesedéshez kapcsolódó

Részesedés állományban van

Részesedés nincs állományban

Üzletághoz kapcsolódó Terv szerinti ÉCS korábbi szabály szerint

Új szabály terv szerinti ÉCS (5-10 év) Megszűnt: visszaírás

Döntés alapján

Részesedés bekerülési értéke +GW

Terven felüli leírás

Korábbi szabály alk.

Terv szerinti ÉCS • Korábbi szabály vagy • 5-10 év alatt(ha nem becsülhető a hasznos élettartama

Nyitás utáni könyvelések

a) T 119. Üzleti/cégérték terv szerinti ÉCS b) T 118. Üzleti/cégérték terven felüli szerinti ÉCS c) T 17. Részesedések

K 115.Üzleti/cégérték bekerülési érték K 115. Üzleti/cégérték bekerülési érték 27 K 115. Üzleti/cégérték

Negatív üzleti érték Részesedéshez kapcsolódó

Részesedés állományban van és a részesedés értéke több

Részesedés nincs állományban

Részesedés bekerülési értéke – Negatív üzleti érték

Részesedés értéke < negatív üzleti érték

Üzletághoz kapcsolódó Terv szerinti ÉCS korábbi szabály szerint

Új szabály terv szerinti ÉCS (5-10 év)

Különbség összege

Leírása régi szabály szerint

Leírása 5-10 év alatt

Könyvelés nyitás után: Kivezetés a max. részesedés értékesítésének összegéig: T 483. Halasztott bevétel – K 17. Részesedések Könyvelés a választott szabály alapján a megmaradt összegre: T 483. Halasztott bevétel – K 96. Egyéb bevétel 28

14


2016.01.28.

Mérleg szerinti eredmény megszüntetése

Adózott eredmény

29

Eredményszámlák zárása ÖSSZKÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2015. évi beszámoló 51.57.

81-88. Ráfordítások

Költségek 1.

493. Adózott er. elsz. szla. 3.

461. Társasági

9. Bevételek 2.

89. Társ. adó

adó 5.

58. ASTÉ 6.

4. 4.

47. Osztalék

tartozás

413. Eredménytartalék. 8. 7.

419. MSZE 9. 9.

30

15


2016.01.28.

Eredményszámlák zárása FORGALMI KÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2015. évi beszámoló 493. Adózott er. elsz. szla.

81- 88. Ráfordítások

9. Bevételek 2.

461. Társasági

adó

1.

89. Társ. adó 3.

4.

47. Osztaléktartozás

413. Eredménytartalék 6. 5.

419. MSZE 7. 7. 31

Eredményszámlák zárása ÖSSZKÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2016. évi beszámoló 51.57.

81-88. Ráfordítások

Költségek

493. Adózott er. elsz. szla.

1.

3.

461. Társasági

9. Bevételek 2.

89. Társ. adó

adó 5.

58. ASTÉ 4.

6.

4. 413. Eredménytartalék.

Következő év nyitás utáni

1. 47. Osztalék

tartozás

1.

Beszámoló elfogadásakor 2. 32

16


2016.01.28.

Eredményszámlák zárása FORGALMI KÖLTSÉG eljárás alkalmazásánál 2016. évi beszámoló 81-

493. Adózott er. elsz. szla.

88. Ráfordítások 2.

461. Társasági

adó

9. Bevételek 1.

89. Társ. adó 3.

4. 413. Eredménytartalék

Következő év nyitás utáni 1. Beszámoló elfogadásakor

47. Osztaléktartozás

1. 2.

33

Adózott eredmény és mérleg szerinti eredmény (2016. évi beszámoló nyitó adata)

Adózott eredmény 2015 =2016 ????

• Mérleg szerinti eredmény 2015. • +Jóváhagyott osztalék 2015 • - Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 2015 • Adózott eredmény 2016. nyitó adata 34

17


2016.01.28.

2015. évi adózott eredmény ZÁRÓ

= 2016. évi adózott eredmény NYITÓ

2015. évi MSZE ZÁRÓ Adózott eredmény 2016 (493)

MSZE 2016 (419)

+ +

-

Jóváhagyott osztalék 2015

Jóváhagyott osztalék 2016 (47) -

Eredmény tartalék ig. vétele osztalékra 2015

Eredménytartalék (413) + 35

Jelentős tulajdonosi részesedés 2016-tól Értékpapírban meghatározott jog

CÉL: tartós kapcsolat

és!

Részesedés mértéke > 20%

• más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek • célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely • részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. Sztv. 3. § (2) 9. 36

18


2016.01.28.

Kapcsolt vállalkozás 2016-ig Anya- és leányvállalat (meghatározó befolyás)

Közös vezetésű vállalkozás (paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati arány)

Társult vállalkozás mértékadó befolyás – min. szavazatok 20%a - az üzleti és pü-i politikára)

37

Társult vállalkozás módosult fogalma 2016-tól • az a - konszolidálásba teljes körűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol • az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a

9. pont

szerinti

jelentős

tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és • mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára;”

Sztv. 3. § (2) 4.

38

19


2016.01.28.

Mértékadó befolyást gyakorló fogalma „ Az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok - 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával

számított

-

20

százalékával

közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik;” 3.§(2) 4a. 39

Társult vállalkozás - 2016-tól Konszolidációba teljes körűen be nem vont társaság, melyben

ANYA/LEÁNY vállalkozás jelentős részesedéssel rendelkezik

Mértékadó befolyást gyakorol üzleti/pü-i politikára

és! Fogalom:

Legalább a szavazatok 20%-val • Közvetlenül vagy • Közvetve rendelkezik.

Számítás módja: + Közvetlen szavazati jogok + Közvetett szavazati jogok = Összes szavazati jog - Visszavásárolt rész - Leány szavazati joga

40

20


2016.01.28.

Társult vállalkozások átsorolása A társult vállalkozások döntő többsége a mérlegben a jelentős tulajdoni részesedés soron lesz kimutatva, de előfordulhat egyéb részesedési viszonyban lévőre • • • •

Amennyiben a tulajdonos részesedési aránya 20 százalék:- Átsorolás egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások közé, - Besorolásnál csak a tulajdoni részesedés számít.- Az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás kategóriájába történő besorolásnál eddig csak olyan befektetések számítottak, ahol a tulajdonos az anyavállalat vagy annak leányvállalata volt. • A társult vállalkozások mérlegbeli bemutatása ugyan megszűnik, del a társult vállalkozás a konszolidált beszámolóban: a nem teljes körűen bevont vállalkozásként veendő figyelembe (a korábbiak szerint). 41

Társult vállalkozás átsorolása Egyéb részesedési viszony Szavazati arány = 20% Részesedés mértéke = 20%

Jelentősre

Társult Szavazati arány nagyobb vagy egyenlő 20% - jelentős tulajdonosi részesedésekre és Tulajdoni arány > 20%

Egyébről

Szavazati arány < 20% Részesedés mértéke > 20%

42

21


2016.01.28.

Kapcsolt vállalkozások Részei: - Anyavállalat és - Leányvállalatai, valamint - Közös vezetésű vállalkozás Nem változtak a fogalmak! De: társult vállalkozások kikerültek, mivel az eddigi társult vállalkozások (legalább 20 százalékos szavazati jog alapján) egyszerre bekerülhetnének mindkét csoportba. Sztv. 3. § (2)

43

Egyes részesedés típusok a mérlegben

Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás

Mérlegtételek: 2015-ben: nem minősült kapcsoltnak DE!: 20% feletti tulajdonosi részesedés

Átsorolás: Jelentős tulajdonosi részesedés sorra

Jelentős tulajdonosi részesedés

Kapcsolat vállalkozás (marad)

Érintett mérlegtételek: • • • • • • •

Tartós részesedések Tartósan adott kölcsön Követelések Részesedések Hátrasorolt kötelezettségek Tartós kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

44

22


2016.01.28.

Értékpapírok, részesedések a mérlegben átsorolás után

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

Jelentős tulajdoni részesedések

Egyéb részesedések

45

Követelések/Kötelezettségek a mérlegben

Kapcsolt vállalkozással szemben Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb követelés / kötelezettség

46

23


2016.01.28.

Befektetési jegyek

Árfolyamveszteség

Forgatási célú

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 84. § (3) b) NEVESÍTVE

Egyéb kapott kamatok 84. § (5) a) NINCS külön NEVESÍTVE befektetési jegy Pénzügyi műveletek egyéb bevétele?

Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások 85. § (2) c) NEVESÍTVE

Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások 85. § (2) c) NEVESÍTVE

Befektetési célú

Forgatási célú

Befektetett pénzügyi eszközből származó bevételek árfolyam nyereség 84. § (3) b) NEVESÍTVE

Egyéb kapott kamatok 84. § (5) b) NEVESÍTVE

Befektetett pénzügyi eszközből származó ráfordítás árfolyamvesztesége 85. § (1a) c) NEVESÍTVE

Árfolyamnyereség

Árfolyamnyereség

Befektetési célú

2016

Fizetendő kamatok, kamatjellegű ráfordítások 85. § (2) c) NEVESÍTVE 47

Árfolyamveszteség

2015

Átsorolás PÉNZÜGYI műveletek egyéb bevételéről

? Egyéb kapott kamatok / kamat jellegű bevételek Forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozama

EGYÉB ráfordításokról

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

Tartalom bővülés miatt: Tartósan adott kölcsönök értékvesztése (itt szerepeltetendő)

48

24


2016.01.28.

Pénzügyi eredmény átsorolása 2016

2015

Részesedás értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam nyeresége Befektetett pénzügyi eszközök árfolyam vesztesége

Részesedésből származó bevétel/árfolyam nyereség Befektetett pénzügyi eszközből származó bevétel/árfolyamnyereség Részesedésből származó ráfordítás/árfolyamveszteség: • Befektetési célú részesedések

Befektetett pénzügyi eredményből származó ráfordítás/árfolyamveszteség: • BEFEKTETÉSI CÉLÚ ÉRTÉKPAPÍR • BEFEKTETÉSI CÉLÚ ADOTT KÖLCSÖN

49

PÉNZÜGYI EREDMÉNY Részesedésből származó tételek Bevételek Árf.nyereségek Befektetett pü-i eszk. Között szereplő részesedés apport nyeresége Megszűnés miatti tartós részesedés-kivezetés nyeresége Átalakulás miatti tartós részesedés-kivezetés nyeresége Tőkeleszállítás miatti tartós részesedés-kivezetés nyeresége

Ráfordítások Árf.veszteségek

Befektetett pü-i eszk. Között szereplő részesedés apport vesztesége

Megszűnés miatti tartós részesedéskivezetés

Átalakulás miatti tartós részesedés kivezetés vesztesége

Befektetett pü-i eszközökből származó tételek Bevételek Árf.nyereségek Befektetési célú értékpapír apportjából származó nyereség, Befektetett eszközök között kimutatott kölcsönök apportjából származó nyereség.

Ráfordítások Árf.veszteségek Befektetési célú értékpapír apportjából származó veszteség Bef. eszközök között kim. kölcsönök apportjából származó veszteség Bef. Eszk. Között kim értékpapír, kölcsön tér. nélküli átadott összege

PÜ-i műveletek egyéb tételei Bevétele

Ráfordítása

Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok összes – eddig rendkívüli eredményt érintőnyereség jellegű tételét

Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok összes – eddig rendkívüli eredményt érintőveszteség jellegű tételét

Vesztesége: tőkeleszállítás miatti tartós részesedésk ivezetés vesztesége Tér. nélkül átadott tartós részesedés

50

25


2016.01.28.

PÉNZÜGYI EREDMÉNY / halasztott tételek Befektetett pü-i eszközökből származó tételek

Részesedésből származó tételek Bevételek Árf.nyereségek


Bevételek Árf.nyereségek

Tartós részesedéssel kapcsolatos, elengedett kötelezettség összege

PÜ-i műveletek egyéb tételei Bevételek


Ráfordítások

Befektetetési célú értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatos elengedett kötelezettség összege,

Tartós részesedéssel kapcsolatos, 3. személy által átvállalt kötelezettség összege

Befektetetési célú értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatosan 3. személy által átvállalt kötelezettség,

Tartós részesedés térítés nélküli átvett,többletként fellelt összege

Befektetetési célú értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatosan térítés nélküli átvett,többletként fellelt összege

51

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY EGYÉB BEVÉTEL/RÁFORDÍTÁS

PÉNZÜGYI EREDMÉNY

!NEM! Részesedéssel

Értékpapírral

Tartósan adott kölcsönnel

Részesedéssel

Értékpapírral

Tartósan adott kölcsönnel

kapcsolatos

Apport (készlet, TE, követelés) Átvállalt kötelezettség Elengedett kötelezettség Elévült kötelezettség Ajándék, többlet Elengedett követelés Végleges PE átadás Fejlesztési célú támogatás Jogszabály szerint üzemeltetőnek átadott eszköz

Apport Elengedett kötelezettség Ajándék, többlet Tőkeleszállítás miatti részesedés kivezetés Átalakulásból adódó részesedés kivezetés Megszűnésből részesedés kivezetés 52

26


2016.01.28.

Egyéb bevételek/ráfordítások EGYÉB BEVÉTEL

EGYÉB RÁFORDÍTÁS

• Minden eszköz (ami nem részesedés, értékpapír) apportjának nyeresége, • Más által átvállalt, elengedett, elévült kötelezettség, • Véglegesen átvett pénzeszköz, • Térítés nélkül kapott szolgáltatás.

• Nem részesedés, értékpapír apport vesztesége, • Elengedett követelés, • Ingyenes tartozás átvállalás, • Véglegesen átadott pénzeszköz • Adott fejl. támogatás, • Fejl. tám visszafizetendő összege, • Nem rész, ép. tér. nélküli átadása, • Tér. nélküli szolgáltatás nyújtás. 53

RENDKÍVÜLI TÉTELEK Egyéb bevételek / egyéb ráfordítások Ha az nem: Részesedés / Értékpapír / Kölcsön Egyéb ráfordítás: - Apport vesztesége - Térítés nélkül átadott eszköz Halasztott tételek

Egyéb bevétel: - Apport nyeresége

• •

•

Térítés nélkül átvett eszközök, többlet 3. személy által átvállalt kötelezettség, ha eszközhöz kapcsolódik Elengedett kötelezettség, ha eszközhöz kapcsolódik

•

Minden egyéb típushoz (nincs ESZKÖZHÖZ kötve) Egyéb bevétel: -

Jogszabály alapján üzemeltetőnek átadott eszköz

3. személy által átvállalt kötelezettség Elengedett kötelezettség Véglegesen átvett PE Térítés nélkül kapott szolgáltatás

Egyéb ráfordítás: -

Elengedett követelés Tartozás átvállalás pü-leg rendezett összege Véglegesen átadott PE Kapott fejlesztési támogatás visszafizetendő összege Térítés nélkül adott szolgáltatás

Halasztott tételek •

Kapott fejlesztési támogatás •

Tartozásátvállalás pénzügyileg nem rendezett 54 összege

27


2016.01.28.

3. Osztalék fizetéssel kapcsolatos gyakorlati kérdések

55

Osztalék – Ptk. (Gt.) Ptk. (2013. évi V. tv.) rendelkezéseitől a társasági szerződésben el lehet térni, Régi Gt. (2006. évi IV. törvény) szerint működő a Kft-nél: Előírás az osztalékkal kapcsolatos fizetőképességi nyilatkozatot Az ügyvezetői nyilatkozat a cégbírósághoz benyújtandó (ügyvéd által elektronikus úton) Nyilatkozattételi kötelezettséget a Ptk. már nem tartalmaz, mivel a Ptk. kötelező jelleggel előírja: osztalék nem fizethető, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

56

28


2016.01.28.

Osztalék forrása 2015 TÁRGYÉVI ADÓZOTT EREDMÉNY Tartalmazza a kapott osztalék könyvelt összegét is! 39.§ (3)

SZABAD EREDMÉNYTARTALÉKKAL KIEGÉSZÍTETT TÁRGYÉVI ADÓZOTT EREDMÉNY Tartalmazza a kapott osztalék könyvelt összegét is! 39.§ (3)

illetve

Osztalék forrása 2016 ELŐZŐ ÜZLETI ÉV ADÓZOTT EREDMÉNYÉVEL kiegészített szabad EREDMÉNYTARTALÉK

SZABAD EREDMÉNYTARTALÉKNÁL figyelembe vehető: Előző üzleti év beszámolójában még nem szereplő járó osztalék 39.§ (3a): Tárgy évben mérlegkészítés időpontjáig elszámolt 84.§ (1): Járó osztalék mérlegkészítés fordulónapig ismertté vált összege 57

Osztalékfizetési korlát új szabálya – Sztv. „Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor

fizethető

ki

osztalékként,

részesedésként,

a

kamatozó

részvény

tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.” Sztv. 39.§ (3)

58

29


2016.01.28.

Osztalékfizetési korlát új szabálya – Sztv. „A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott ( járó) osztalék, részesedés összegét.”

Sztv. 39.§ (3a) 59

Osztalékfizetés korlát módosult szabálya : saját tőke és a szabad eredménytartalék összegének meghatározásánál figyelembe vehető „ Kapott

( járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az

adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a mérlegfordulónapig ismertté vált.” Módosult bekezdés: SZTV. 84.§(1) Korábbi törvényszöveg szerint:….. mérlegkészítés időpontjáig……

60

30


2016.01.28.

Osztalékfizetési korlát kalkulált módszerrel SAJÁT TŐKE -lekötött tartalék -pozitív értékelési tartalék -osztalék ( „korrigált” saját tőke) + Mérlegkészítésig elszámolt, kapott osztalék összege - Sztv. 39.§(3a)

JEGYZETT TŐKE

Osztalékfizetési korlát elemei - Jegyzett, de.. + Tőketartalék + Előző évi ad. er-el kieg. ET +Mérlegkészítésig elszámolt,

OSZTALÉK

kapott osztalék összege

61

Osztalékfizetési korlát új szabálya - előző

üzleti

évi

adózott

eredménnyel

kiegészített

szabad

eredménytartalék (tárgyévi helyett) fizethető ki, - korrigált saját tőke és jegyzett tőke viszonyának meghatározásánál új:

a

pozitív összegű értékelési tartalékkal lehet csökkenteni a saját tőkét, - A saját tőke és a szabad eredménytartalék összegének meghatározásánál figyelembe vehető a tárgyévben a mérlegfordulónapig elszámolt, kapott osztalék összege is.

62

31


2016.01.28.

Osztalék könyvelése a tulajdonosnál Kapott osztalék, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat – első alkalommal 2017. - évében könyvelendő: T 32. Leányváll. sz. köv.

- K 97. Kapott (járó) osztalék

T 32. Jelentős rész. sz. köv. T 32. Egyéb rész. sz. köv.

•Kapott osztalék figyelembe vehető könyvelés nélkül (kalkulált tételként), ha: Befektetést élvező társaság beszámolójának elfogadása korábbi a tulajdonos eredmény felosztásról szóló döntésénél!

63

Osztalék könyvelése a társaságnál Nyitás utáni rendező tétel (2017.01.01.) nyereségnél: T 493. Adózott eredmény elsz.szla – K 413. Eredménytartalék Veszteség esetén: T 413. ET

– K 493. Adózott er. elsz. szla

Döntés az osztalékról (2017.04.30.) T 413. Eredménytartalék - K 47. Tulajdonossal sz. köt. 64

32


2016.01.28.

Feladat: osztalék könyvelése Adatok: 2015. évi beszámolóra -Leány •Beszámoló jóváhagyása: 2016. április 30. •Adózott eredmény (eFt):

20.000

•Jóváhagyott osztalék (eFt):

12.000

•Mérleg szerinti eredmény (eFt)

8.000

-Anya •Beszámoló jóváhagyása: 2016. május 15. 65

Feladat: osztalék könyvelése Adatok: 2016. -Leány •Beszámoló jóváhagyása: 2017. április 30. •Adózott eredmény (eFt):

30.000

•Jóváhagyott osztalék (eFt):

14.000

-Anya •Beszámoló jóváhagyása: 2017. május 15. 66

33


2016.01.28.

Leány vállalat könyvelése

2015.

Zárás: 2015. 12.31. Bev/ráf. Számlák zárása: T 493. Adózott er. elsz.szla – K 5/8. Ráfordítások ……. T 9. Bevételek – K 493. Adózott er. elsz.szla …….. T 89.Tao. – K 461. Tao. fiz. Köt. …….. Jóváhagyott osztalék: T493. Adózott er. elsz.szla– K 47. Oszt.tart. 12.000 Mérleg szerinti eredmény átvezetése: T 493. Adózott er. elsz.szla – K 419. MSZE

8.000

67

Leány vállalat könyvelése •Nyitás: 2016. 01.01. T 491. Nyitómérleg szla

–

K 419. MSZE

Nyitás utáni rendezés: 2016. 01.01. T 419. MSZE – K 493. Adózott eredmény szla. T 47. Osztalék tartozás – K 493. Adózott eredmény szla. T 493. Adózott eredmény szla.– K 413. ET •Jóváhagyott osztalék: 2016. 04.30. T413. ET – K 47. Oszt.tart. •Zárás: 2016. 12.31. Bev/ráf. Számlák zárása: T 493. Adózott er. elsz.szla – K 5/8. Ráfordítások ……. T 9. Bevételek – K 493. Adózott er. elsz.szla T 89.Tao. – K 461. Tao. fiz. Köt.

2016. 8.000

8.000 12.000 20.000 12.000

…….. …….. 68

34


2016.01.28.

Leány vállalat könyvelése •Nyitás: 2017. 01.01. T 491. Nyitómérleg szla

– K 493. Adózott eredmény

2017. 30.000

Nyitás utáni rendezés: 2017. 01.01. T 493. Adózott er. – K 413. ET

30.000

•Osztalék jóváhagyás: 2017. 04.30. T 413. ET – K 47. Osztalék tart.

14.000

69

Anyavállalat könyvelése

2015.

Zárás: 2015. 12.31. Bev/ráf. Számlák zárása: T 493. Adózott er. elsz.szla – K 5/8. Ráfordítások ……. T 9. Bevételek – K 493. Adózott er. elsz.szla …….. T 89.Tao. – K 461. Tao. fiz. Köt. …….. Jóváhagyott osztalék: T32. Osztalék köv. – K 97. Járó osztalék (pü-i bev.) 12.000 Mérleg szerinti eredmény átvezetése: T 493. Adózott er. elsz.szla – K 419. MSZE ……… (mérleg szerinti eredmény tartalmazza a járó osztalék összegét is!)

70

35


2016.01.28.


2016.

•Nyitás: 2016. 01.01. T 491. Nyitómérleg szla – K 419. MSZE …… Nyitás utáni rendezés: 2016. 01.01. T 419. MSZE – K 493. Adózott eredmény szla. … T 493. Adózott eredmény szla. – K 32. Osztalék köv. 12.000 T493. Adózott eredmény szla. – K 413. ET ……… (ET-ba a jóváhagyott osztalék nélküli összeg kerül!) •Jóváhagyott osztalék: 2016. 04.30. T32. Osztalék köv. – K 97. Járó osztalék (pü-i bev.) •Zárás: 2016. 12.31. Bev/ráf. Számlák zárása: lásd előző diák! Eredmény számlák átvezetése az adózott eredmény számlára, Tao elszámolása.

12.000

71


2017.

•Nyitás: 2017. 01.01. T 491. Nyitómérleg szla – Nyitás utáni rendezés: 2016. 01.01. T 493. Adózott er. –

K 413. ET

•Osztalék jóváhagyás: 2017. 04.30. T 32. Osztalék követelés –

K 97. Járó osztalék(pü-i bev.)

K 493. Adózott eredmény

………

………..

14.000

72

36


2016.01.28.

Osztalékelőleg fizetési korlát új szabálya „Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.” Sztv. 39.§ (4)

73

Osztalékelőleg fizetési korlát új szabálya - adózott

eredménnyel

kiegészített

(szabad???)

eredménytartalék fizethető ki, - korrigált saját tőke és jegyzett tőke viszonyának meghatározásánál csak a pozitív összegű értékelési tartalékkal lehet csökkenteni a saját tőkét. 74

37


2016.01.28.

Osztalék előleg forrása 2015 KÖZBENSŐ mérlegben kimutatott ADÓZOTT EREDMÉNY 39.§ (4)

illetve

SZABAD EREDMÉNYTARTALÉKKAL KIEGÉSZÍTETT KÖZBENSŐ mérlegben kimutatott ADÓZOTT EREDMÉNY 39.§ (4)

Osztalék előleg forrása 2016

KÖZBENSŐ mérlegben kimutatott ADÓZOTT EREDMÉNYNYEL kiegészített EREDMÉNYTARTLALÉK 39.§ (4) 75

Osztalékelőlegnél KORLÁT! SAJÁT TŐKE (közbenső mérlegben) - LEKÖTÖTT TARTALÉK - ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (pozitív összegű) - MEGÁLLAPÍTOTT OSZTALÉKELŐLEG = KORRIGÁLT SAJÁT TŐKE

≥

JEGYZETT TŐKE

76

38


2016.01.28.

Osztalékelőleg –Ptk. 3:186. § [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta kimutatott, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített

szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá

77

Osztalékelőleg –Ptk. 3:186. § [Az osztalékelőleg] (2) Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. (3) Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni. 3:187. § [Az eltérő szabályozás tilalma] Semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.

78

39


2016.01.28.

Közbenső mérleg - Saját tőkéjének évközi megállapításához, - saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)–(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Szt. 21§ (6) 79

Közbenső mérleg érvényessége A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget • eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .” Szt. 21.§(7)

80

40


2016.01.28.

4. Saját tőke követelmények megoldási lehetőségei az új törvényi előírások szerint (a korábbi és az új szabályok összehasonlítása), különös tekintettel azok időbeli hatályára:

81

Saját tőke védelme (Kft.)

Ptk. 3:189 §

(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. 82

41


Saját tőke védelme (Kft.)

2016.01.28.

Ptk. 3:189 § (2)

Tagoknak határozniuk kell: -pótbefizetés előírásáról, -a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy -a törzstőke leszállításáról; Egyébként döntés: -átalakulásról, egyesülésről, szétválásról - kötelező: Ptk. 3:133 (2) -, vagy -jogutód nélküli megszűnésről. 83

Saját tőke védelme (Kft.) Ptk. 3:189 § (2) –(3) Határozatok időbeli hatálya: - 3 hónapon belül végrehajtandó, - 3.hónapot követően: a törzstőkét le kell szállítani.

84

42


Saját tőke védelme (Rt.)

2016.01.28.

Ptk. 3:270. §

(1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy

a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;

b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

85

Tőkeemelés esetei

86

43


2016.01.28.

Minimum tőke megoldási lehetőségek 4.1. Törzstőke emelésével (külső forrás): • Tagok pénzbeli hozzájárulásával • Tagok nem pénzbeli hozzájárulásával (apporttal)

4.2. Törzstőke emelés tulajdonossal szembeni kötelezettségből (társaság könyveiben szereplő tartozás konvertálásával) 4.3. Tőkeemelés jegyzett tőkén felüli vagyon terhére (saját tőke átcsoportosítással): • Tőketartalék terhére • Eredménytartalék terhére 4.4. Tulajdonosi tartozás elengedésével: csak a beszámoló elfogadását követően! • Tagi kölcsön elengedésével, • Osztalék elengedésével, 87

4.1.a) Jegyzett tőke emelés tagok pénzbeli hozzájárulásával Avagy a likviditás fogalma: a pénzügyi vezetők kivégzésének speciális módja.

Módja: • bankszámlára történő utalással vagy • készpénzben történő befizetéssel (megfelelő bizonylatolás) Hátránya: adózott pénzből kell megtenni, ténylegesen szükséges a pénzt mozgatása, De az új Ptk. lehetővé teszi:a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás fele értékénél kevesebb összeg befizetését, továbbá a változás bejegyzésétől számítva egy évnél hosszabb határidő megadását. 88

44


2016.01.28.

4.1.b) Jegyzett tőke emelés apporttal Apport jellemzői: – forgalomképes, értékkel bíró eszköz lehet, – tulajdonjog: a vállalkozásé lesz Hátránya: ténylegesen szükséges az eszköz rendelkezésre bocsátása, érték meghatározásához általában könyvvizsgáló szükséges, Ha nincs könyvvizsgáló az értékeléshez, akkor a taggyűlésnek kell határozni az értékelés szempontjairól: e nyilatkozat a vagyoni hozzájárulás teljesítéséről szóló nyilatkozathoz csatolandó.

89

4.2. a) Tagi kölcsön apport ázsiósan Lényege: jegyzett tőke a névértékkel nő, a különbség tőketartalékba kerül, Adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés apport képes, Figyelem: tulajdoni arányok a névértékhez igazodnak

11

45


2016.01.28.

4.2. b) Osztalék tartozás apportja

Eltérés a tagi kölcsönhöz: Adóköteles, így Nettó összege apportálható

)

4.3.a) Jegyzett tőke emelés tőketartalékból Tőketartalék forrása: általában ázsiós tőkeemelés Előnye: nincs adó vonzata az emeléskor, de nyilvántartási kötelezettség az egyes megszerzett üzletrészekről!!! Hátránya: nem kötődik a tőkét emelőhöz (ázsió rész), azaz vissza nem jár, többlet részesedést nem jelent. vizsgálni szükséges a saját tőke korlátot, tőkekivonáskor: adózás a nyilvántartás alapján (Szja tv. szerint csak a piaci érték alapul vételével számított különbözet adózik vállalkozásból kivont jövedelemként) 92

46


2016.01.28.

4.3.b) Jegyzett tőke emelés eredménytartalékból Vizsgálandó: saját tőke követelmény megléte Szja tv.77/A. §-a (2) szerinti mentesség a tőkeemeléskor: „Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte”. Adókötelezettség: tőke kivonásakor esedékes – addig nyilvántartási kötelezettség

93

Törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból „(1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőke emelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.” Ptk. 3:201. § 94

47


2016.01.28.

Saját tőke megállapítási korlát – jegyzett tőke emelés saját tőke terhére „A

jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly

mértékben kerülhet sor, ha a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, illetve b)a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott

-

osztalékként,

részesedésként,

kamatozó

részvény

kamataként,

illetve

osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredmény (mérleg szerinti eredmény), szabad tőketartalék, szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.” Sztv. 40. § (1) 95

4.4.a) Tag elengedi a társasággal szembeni tagi kölcsönt Sztv. Szerint: a rendkívüli bevételek (2015) között kell elszámolni, így a következő évi beszámolóban válhat belőle eredménytartalék Tao fiz kötelezettség - társaság nem csökkentheti a Tao alap megállapításakor az adózás előtti eredményt. Illeték: •magánszemély tulajdonosnál ajándékozási illeték (a gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás útján történő követelés átruházás mentes az illeték alól). •mértéke 18%, •bejelentés kötelezettség: NAV-hoz 30 napon belül (vagyonszerzést rögzítő irat benyújtásával). 17

48


2016.01.28.

4.4.b) Tag elengedi a társasággal szembeni osztalékot

Eltérés a tagi kölcsönhöz: •Tao: csökkenthető a társasági adó alapja •Illeték: mentesség (2014-től)

18

38

Pénzeszköz

414

Lekötött tartalék

Jóváírt összeg

Új Ptk. 3:183. § [A pótbefizetés] Kft-nél (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. (2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. (3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. (4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.

98

49


2016.01.28.

5.1. Feladat a saját tőke probléma megoldására

99

Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Eredménytartalék

ESETEK 1.

2.

3.

50.000

50.000

50.000

5.000

1.000

5.000

5.000

5.000

4.000

0

10.000

-6.000

Lekötött tartalék

4.000

3.000

3.000

Értékelési tartalék

10.000

-3.000

2.000

Adózott eredmény Saját tőke az osztalékfizetés előtt Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék

6.000

-5.000

10.000

70.000

59.000

58.000

0

4.000

0

100

50


2016.01.28.

Megoldás Adatok ezer Ft-ban

ESETEK

Megnevezés 1. Adózott eredmény 2. Eredménytartalék 3. Mérlegkészítésig elszámolt járó osztalék

1.

2.

3.

6.000 0

-5.000 10.000

10.000 -6.000

0

4.000

0

6.000 5.000 5.000

9.000 1.000 5.000

4.000 5.000 4.000

4. Osztalékfizetésre rendelésre álló forrás (Osztalék csak akkor fizethető, ha a 4. pozitív és ennél több sosem fizethető) 5. Jegyzett, de… (-) 6. Tőketartalék (+) 7. Értékelési tartalék, ha minusz 8. Összes forrás csökkentő (5.+6.+7.), ha ez negatív) 9. Kifizethető osztalék

3.000 0 6.000

0 9.000

-1.000 3.000 101

Ellenőrzés Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés Saját tőke az osztalékfizetés után - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék Egyenleg (≥ 50 000 eFt jegyzett tőke)

ESETEK 2.

1.

3.

64.000 4.000 10.000

50.000 3.000

55.000 3.000 2.000

50.000

47.000???

50.000

DE!: figyelembe vehető az osztalékfizetési korlátból a mérlegkészítésig elszámolt osztalék! 102

51


2016.01.28.

5. 2. Feladat: 2015. évi beszámoló eredmény átforgatása

103

Anya vállalat Adatok e Ft-ban

Adózott eredmény ebből: Kapott osztalék Jegyzett tőke Eredménytartalék

2015

2015.12.31

12 000

(T) 9 - (K) 493 12 000 (KE) (T) 493 - (K) 5-8 12 000 (KE)

5 000 (T) 32 - (K) 97

5000

2016.01.01 ÁTFORGATÁS

(T) 419 - (K) 493 12 000 (T) 493 - (K) 32

2016.01.01 Nyitás utáni 2016.04.30 osztalék rendező jóváírás (T) 493 - (K) 413 7 000

5 000

(T) 32 - (K) 97

5000

15 000 4 000

MÉRLEG Jegyzett tőke Eredménytartalék MSZE

15 000

15 000

15 000

15 000

4 000

4 000

11 000

11 000

12 000 (T) 493 - (K) 419 12 000

Adózott eredmény

7 000

Saját tőke

31 000

Követelés

5 000

26 000

5 000 26 000

31 000 5 000

EREDMÉNYKIMUTATÁS Adózott eredmény

12 000

MSZE

12 000

7 000

5 000

104

52


2016.01.28.

LEÁNY VÁLLALAT Adatok e Ft-ban

2015

Adózott eredmény

2015.12.31

-

2 000

2016.01.01 ÁTFORGATÁS

(T) 9 - (K) 493 2 000 (TE) (T) 493 - (K) 5-8 2 000 (TE)

2016.04.30 osztalék jóváhagyás

-2000 (1) - 5000 (2) + 5000 (3) (T) 413 - (K) 493 2 000 =-2000

Eredménytartalék terhére igénybe vett osztalék

5 000 (T) 413 - (K) 493 5 000

(2) (T) 493 - (K) 413 5 000

Jóváhagyott osztalék

5 000 (T) 493 - (K) 47

(3) (T) 47 - (K) 493 5 000

Jegyzett tőke

3 000

Eredménytartalék (osztalékelőtt)

7 000

5 000

2016.01.01 Nyitás utáni rendező

(T) 413 - (K) 47 5 000

MÉRLEG Jegyzett tőke

3 000

3 000

Eredménytartalék

2 000

2000 + 5000 (2) = 7000

MSZE

2 000 (T) 419 - (K) 493 2 000 (2000)

-

Saját tőke

3 000 0

0 (1) (T) 493 - (K) 419 2 000

3 000

-

8 000

Adózott eredmény

5 000

Osztalék tart.

3 000 7000-2000=5000 5000-5000= 8 000

3 000

- 2 000

-

5000 - 5000 (3) = 0

5 000


-

2 000

Eredménytartalék terhére igénybe vett osztalék

-

2 000

5 000


5 000

MSZE

-

2 000

LEÁNY VÁLLALAT

105

LEÁNY VÁLLALAT

ANYA VÁLLALAT

Adatok e Ft-ban 2017.01.01 Nyitás utáni rendezés

2016

Adózott eredmény

5 000 (T) 493 - (K) 413 5000


2 000

2017.04.30 Osztalék jóváhagyás

2016.12.31

2017.01.01 Nyitás utáni rendezés

2017.04.30 Osztalék jóváhagyás

20 000 (T) 493 - (K) 413 20 000 (T) 413 - (K) 47 2 000

Kapott osztalék: 2 000

(T) 32 - (K) 97

2000

MÉRLEG Jegyzett tőke Eredménytartalék

3 000

3 000

3 000

15 000

15 000

-

5 000

3 000

11 000

31 000 31000 + 2000

Adózott eredmény

5 000

Saját tőke

8 000

Osztalék tart./követelés

15000

20 000 8 000

6 000

46 000

46 000

48000 2.000

2 000


5 000

20 000

106

53


2016.01.28.

6. A kiegészítő melléklet minimális információs tartalma az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknál 107

A kiegészítő melléklet tartalmának változása az egyszerűsített éves beszámolóban Az Szt. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4) bekezdést követően a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja, a 90. § (2)-(4) bekezdése, a 90 § (3) bekezdés a) pontja és a 90. § (7) bekezdése szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatnia. (4a) Amennyiben az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletében be kell mutatnia az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat.”

108

54


2016.01.28.

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban. Sztv. 88.§

109

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével; kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését. 110

55


2016.01.28.

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban,

a

Követelések

kapcsolt

vállalkozással

szemben,

a

Hátrasorolt

kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anyaleányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) Sztv. 90.§

111

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

Sztv. 90.§

112

56


2016.01.28.

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos - előzőekben részletezett - adatokat. Sztv. 90. (7)§ 113

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén: az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra, a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét, a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cashflow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét), a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását, 114

57


2016.01.28.

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén a

tárgyévben

foglalkoztatott

munkavállalók

átlagos

statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit

és

bérjárulékait,

mindegyiket

állománycsoportonként megbontva; Sztv. 91.§

115

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén (értékhelyesbítés) Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak - többek között - tartalmaznia kell: -az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét; -az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét); -az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét.

Sztv. 58.§

116

58


2016.01.28.

Kiegészítő melléklet egyszerűsített éves beszámoló esetén A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb

berendezések,

felszerelések,

járművek,

tenyészállatok,

tartós

tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. Sztv. 59.§ 117

Köszönöm a figyelmet! Egri-Retezi Katalin 1026 Budapest, Bimbó út 182. [email protected] 118

59

II évi változásokkal kapcsolatos teendők (90 perc)

Recommend Documents