VIZSGAKÉRDÉSEK 1. el adás-blokk

VIZSGAKÉRDÉSEK 1. el adás-blokk A VÁLLALAT, VÁLLALATI CÉLOK ÉS CÉLHIERARCHIÁK, ÉRINTETTEK (23-53. o.) Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mi a vállalat fogalma? - a jogi személyiséggel rendelkez  üzleti vállalkozás szervezeti kerete - modern társadalmakban jogilag körülhatárolt, olyan struktúra, amelyekben az alapvet  cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek • AUTONÓMIA • NYERESÉGORIENTÁLTSÁG • KOCKÁZATVÁLLALÁS  • VALÓSÁGOS PIACON M KÖDIK • MAGÁNTULAJDON • PÉNZÜGYI EGYENSÚLY 2. Mi a vállalati cél? - a vállalatnak, mint szervezetnek a céljai a küldetéséb l és a bels érintettek céljaiból, törekvéseib l alakul ki (lsd. Kés bb) - profitszerzés - felel s vállalat koncepciója  napjainkban egyre jelent  sebb van a vállalati célok között a társadalmi elvárásokra épül , f leg erkölcsi alapokon álló kiegészít  céloknak.  ez olyan cél, amelyben a vállalat társadalmi felel ssége is megnyilvánul  m
ködése során racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák közül 3. Mi a vállalati stratégia? - Olyan hosszú távú célok, amelyek meghatározzák a küls és bels környezethez való viszonyulást - Vezet  i eszköz, viselkedési mód, megközelítési mód - Három alap stratégia van  költségvezet  , megkülönböztet  , fókuszáló 4. Milyen vállalati stratégiai szintek vannak? Három szint: Vállalati szint  stratégia: Két f feladata:  Meghatározza a vállalat egészének m
ködési módját, és kommunikálja a tulajdonosok és a bels érintettek felé  Koordinálja az üzletági és a funkcionális stratégiákat A stratégia meghatározása és végrehajtása a vállalati központ feladata (Lsd. 5. kérdés). Vállalati központon itt mindazoknak a szervezeti szinteknek az együttesét értjük, amelyek a stratégiai üzleti egységek felett helyezkednek el. Nincs közvetlen kapcsolatban a fogyasztókkal, az értékteremt  folyamatok és a fogyasztói kapcsolatok a stratégiai üzleti egységek szintjén valósulnak meg. A stratégiának választ kell adnia arra a kérdésre, miért épp a meglév stratégiai üzleti egységek szerepelnek a portfoliójában, s mi a szándéka ezen üzleti egységek további fejl dését illet  en (Lsd. 5. esszé, portfoliómátrix). Egyes üzleti egységek stratégiája: Egymástól eltér  fogyasztói igényeket kívánnak kielégíteni, tehát rendszerint más és más piacon vagy piaci szegmensben m
ködnek, ahol más vállalatok stratégiai üzleti egységeivel versenyeznek. A stratégiai menedzsment f feladata a tartós versenyel ny biztosítása (Lsd. 6. esszé). 1

Vállalat funkcionális részegységeinek stratégiája: Ezen a szinten helyezkednek el a vállalati funkciók (marketing, innováció stb.) stratégiái, amelyek arra vonatkoznak, hogyan támogatja az egyes funkciók m
ködése a vállalati szint
és az üzleti egység szint
stratégiákat. Kisvállalatok esetén ezek a stratégiai szintek egybeeshetnek, minél nagyobb és összetettebb azonban egy vállalat, annál világosabban el kell és el lehet  ket választani. 5. Mi a vállalat alapvet célja? - a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejez  cél - gyakorlatilag az a cél, amelynek elérésére a szervezet létrejött  ez lehet nyereségszerzés  kereslet-kielégítés  foglalkoztatás  szociális szempontok - egy üzleti vállalkozás alapvet  célja a fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérése mellett - az alapvet  cél valamennyi vállalat számára azonos, a küldetés azonban mindegyiknél más! - az alapvet  cél a vállalat szervezeti jellegét adja, a küldetés pedig az egyéniségét írja le! 6. Mi a vállalat küldetése? - az vállalat alapvet  céljának konkrét értelmezése - meghatározza:  m
ködési körét  a bels m
ködés és a küls érintettekkel való kapcsolatok alapelveit - gyakorlatilag kifejezi az üzleti tevékenységének lényegét, körülhatárolja m
ködési körét és megkülönbözteti más vállalatoktól - a küldetés megvalósításához a vállaltnak számos tevékenységet kell végrehajtania, de ezek közül kett  az üzleti vállalkozás létének és m
ködésének is elengedhetetlen feltétele  marketing és innováció 7. Kik a vállalati m ködés érintettjei? Két definíciót kérünk! - minden olyan személyt vagy csoportot értünk ezalatt, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalt m
ködésével (stakeholdereknek ) 1. Egy szervezett érintettje bármely olyan csoport vagy egyén, amely befolyásolhatja a szervezet céljainak elérését vagy befolyásolt általa. 2. Érintettnek csak azok nevezhet  k, akikre egy döntés vagy cselekvés befolyással van. 3. Egy szervezett érintettje bármely olyan csoport vagy egyén, amely befolyásolhatja a szervezet céljainak elérését és befolyásolt általa. 4. Érintettek azok a szerepl k, akik a szervezettel tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak 8. Hogyan csoportosíthatjuk az érintetteket és kik tartoznak az egyes csoportokba? - bels érintettek  akiknek tartós kapcsolatuk van a vállalkozással, tartósan a vállalathozhoz tartoznak és aktív közrem
ködésükkel segítik a vállalati célok elérését 1. tulajdonosok 2. menedzserek 3. munkavállalók - küls érintettek  halmaza a vállalkozás küls környezetének jogi és természetes személyeib l tev dik össze, akik tartósan kapcsolódnak a szervezet m
ködéséhez, de nem résztvev i annak 1. fogyasztók  az  igényeik kielégítése végett jött létre a vállalkozás,  k a legf bb küls  referenciája a vállalkozásnak

2

2. szállítók  az  számára a mi vállalakozásunk a fogyasztó,  látja el a vállalkozásunkat a szükséges er  forrásokkal, üzleti kapcsolat… 3. versenytársak  kölcsönös kapcsolatban állnak egymással : ösztönzik egymást, osztoznak a fizet  képes kereslet kielégítéséb l származó nyereségen, kényszerítik egymást az innovációra 4. stratégiai partnerek  olyan vállalatok, intézmények, amelyeknek küldetési átfed és összekapcsolódik a mi vállalatunkéval, részben azonosak a célok, azonosak a tevékenységek 5. állami intézmények  6. helyi és önkéntes állampolgári közösségek  a helyi közigazgatást és valamennyi lehetséges állami és nem állami, társadalmi csoportosulás 7. természeti környezet  - az érintettek konkrét személyek vagy szervezetek, akik több szerepben is megjelenhetnek azonban a két csoport nem választható el egymástól egyrészt többféle szerep egyidej
betöltése miatt, másrészt a szerepl k változhatnak is 9. Mik az egyéni célok? Mik a szervezeti célok? - az egyéni célok az egyén cselekedeteit irányító motivációk összessége - a kielégítetlen szükséglet motiválja ( Maslow- i hierarchia  fiziológiai, biztonsági, szociális, megbecsülési, önmegvalósítási szint) - az egyéni célt attól függ, hogy melyik csoportból kerül ki az egyén - tulajdonosi célok  a vállalkozás nyereséges m
ködése - menedzserek céljai a legjobban köt  dik a szervezeti célokhoz, leginkább a vállalat nyereségessége, a tulajdonosok igényének kielégítése céljai értelmes munkavégzés, - munkavállalók önmegvalósítás, társas kapcsolat kialakítása, pénzszerzés… - a szervezeti célok nem azonosak a szervezet alkotó egyének céljaival, de nem is függetlenek t  lük - hierarchikusan strukturáltak - kölcsönös er sítés van a szervezte tagjai és a szervezet között a célok elérésében - kompatibilitás, amely azt jelenti, hogy az egyéni céloknak összeegyeztethet  nek kell lenniük a szervezeti hatékony m
ködésével - a legfontosabb a fölérendelt (szuperordinált) célok megvalósulása  a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyat megvalósítani, amelyet az emberek egyedül nem tudnának - ez a szervezet valamennyi tagjának közös célja, amelynek eléréséhez szükséges a tagok kooperációja - a szervezeti és az egyéni célok kapcsolata lehet: a. teljesen ellentétes b. részlegesen ellentétes c. semlegesek egymással d. összeegyeztethet  ek e. azonosak 10. Mi a vállalati célhierarchia? Rajzolja fel a vállalat célpiramisát! - a vállalati célrendszer legf bb tulajdonsága a többdimenziós volta - a vállalati célhierarchia az egyes célok egymáshoz viszonyított rendszere az általános vállalati céloktól a konkrét célokig 3

-

A hierarchia alacsonyabb szintjei felé haladva egyre sokrét
bb és egyre inkább egyedi jelleg
részletez  célokat fogalmazzuk meg. Az alapvet  céloktól több lépésben kell kibontani a vállalkozás küldetését és stratégiáját célhierarchia általános jellemzése - a valóságban megjelen célok a különböz  struktúrák valamilyen metszetében értelmezhet  ek, a többdimenziós rendszer egy pontjaként - a konkrétan megfogalmazható céloknak a struktúrában elfoglalt helye változhat - a hierarchikus rendezésben a magasabb rend
cél elérésének feltétele az alacsonyabb rend
cél elérése - célok és feltételek között nincs éles határvonal - a hierarchiában lefelé haladva az egyes céloknak egyre kisebb a súlya, összességében azonban egyre többféle tényez  t ölelnek át Alapvet cél - ( fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett Küldetés - ez fogalmazza meg, hogy milyen úton, milyen tevékenység mellett, milyen m
ködési elvekre épülve éri el az alapvet  célját a vállalat Távlati, tartós célok - ezek részletezik, hogy mit kell teljesítenie a szervezetnek a küldetése megvalósításához ( ebben ez érintettek közvetlenül is érdekeltek, s amelyben az alapvet  cél és a küldetés valóra váltható – jó image, nyereségesség, növekv piaci részesedés) Közvetlen irányítási célok (pl. reklámakció lebonyolítása) Operatív m ködési célok

11. Mi a méretgazdaságosság? A termelékenység javulása, illetve a termelés átlagköltségének csökkenése, az összes termelési tényez  egyidej
, azonos növelése esetén. 12. Mit nevezünk üzleti vállalkozásnak és milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy szervezetet üzleti vállalkozásnak tekintsünk? - Üzleti vállalkozás  olyan emberi tevékenység, amelynek alapvet  célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett - egy szervezet akkor üzleti vállalkozás, ha - ha a szervezet önállósággal bír az alapvet  céljának megvalósulásában - saját üzleti tevékenysége révén kell, hogy biztosítsa a nyereségesség feltételeit - a vállalkozás kockázatot kell vállaljon - a szervezet valóságos piacon kell, hogy m
ködjön 13. Mit jelent az, hogy a vállalat m ködése során kett s értékteremtési folyamatnak kell végbemennie? Ennek a folyamatnak kell végbemennie ahhoz, hogy a vállalat alapvet  célja a tényleges m
ködés során érvényre juttatható legyen. Értéket kell létrehoznia a fogyasztás számára (hiszen azok ezért hajlandók fizetni) és a vállalat tulajdonosai számára, hiszen ekkor térül meg, válik értelmessé a befektetésük – vagyis az a tettük, hogy pénzüket éppen e vállalkozásba fektették be és nem más célra használták fel. 4

14. Mi a fogyasztói igény? - Az olyan igényeket nevezzük, amelyet a gazdaság szerepl i nem saját szervezetükön belüli munkával és nem is a közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni - Emberi szükségletek és vágyak húzódnak meg mögöttük - A fogyasztói igény, mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti fizet  képes kereslet jelenik meg a piacon 15. A vállalat küldetésében milyen kérdésekre kell választ adni? - Mi a vállalat m
ködési köre, azaz milyen fogyasztók, milyen igényeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni? - Milyen bels m
ködési elveket fogalmaz meg? - Milyen elvekre építi kapcsolatát a m
ködése által érintett személyekkel, csoportokkal, intézményekkel? Esszé jelleg
kérdések: 1. Értelmezze az üzleti vállalkozás és a vállalat fogalmát! Mikor tekintjük a vállalkozást valódi vállalatnak, üzleti vállalkozásnak? - a jogi személyiséggel rendelkez  üzleti vállalkozás szervezeti kerete - modern társadalmakban jogilag körülhatárolt, olyan struktúra, amelyekben az alapvet  cél eléréséhez szükséges tevékenységek végbemennek • AUTONÓMIA • NYERESÉGORIENTÁLTSÁG • KOCKÁZATVÁLLALÁS  • VALÓSÁGOS PIACON M KÖDIK • MAGÁNTULAJDON • PÉNZÜGYI EGYENSÚLY - Üzleti vállalkozás  olyan emberi tevékenység, amelynek alapvet  célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett - egy szervezet akkor üzleti vállalkozás, ha - ha a szervezet önállósággal bír az alapvet  céljának megvalósulásában - saját üzleti tevékenysége révén kell, hogy biztosítsa a nyereségesség feltételeit - a vállalkozás kockázatot kell vállaljon - a szervezet valóságos piacon kell, hogy m
ködjön 2. Jellemezze a vállalat célhierarchiáját, a célok szintjeit! - a vállalati célrendszer legf bb tulajdonsága a többdimenziós volta - a vállalati célhierarchia az egyes célok egymáshoz viszonyított rendszere az általános vállalati céloktól a konkrét célokig - A hierarchia alacsonyabb szintjei felé haladva egyre sokrét
bb és egyre inkább egyedi jelleg
részletez  célokat fogalmazzuk meg. - Az alapvet  céloktól több lépésben kell kibontani a vállalkozás küldetését és stratégiáját - célhierarchia általános jellemzése - a valóságban megjelen célok a különböz  struktúrák valamilyen metszetében értelmezhet  ek, a többdimenziós rendszer egy pontjaként - a konkrétan megfogalmazható céloknak a struktúrában elfoglalt helye változhat - a hierarchikus rendezésben a magasabb rend
cél elérésének feltétele az alacsonyabb rend
cél elérése - célok és feltételek között nincs éles határvonal - a hierarchiában lefelé haladva az egyes céloknak egyre kisebb a súlya, összességében azonban egyre többféle tényez  t ölelnek át 5

Alapvet cél - ( fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett Küldetés - ez fogalmazza meg, hogy milyen úton, milyen tevékenység mellett, milyen m
ködési elvekre épülve éri el az alapvet  célját a vállalat Távlati, tartós célok - ezek részletezik, hogy mit kell teljesítenie a szervezetnek a küldetése megvalósításához ( ebben ez érintettek közvetlenül is érdekeltek, s amelyben az alapvet  cél és a küldetés valóra váltható – jó image, nyereségesség, növekv piaci részesedés) Közvetlen irányítási célok (pl. reklámakció lebonyolítása) Operatív m ködési célok

3. Értelmezze az érintett felfogás elméletét, csoportosítsa a vállalat érintettjeit és röviden jellemezze 1-2 mondattal! - A vállalatelméleti módszerek között két típus van, amelyek közül az egyik a Shareholder (tulajdonosi értékelmélet) a másik pedig a Stakeholder elmélet vagyis az érintett elmélet -  összes érintett szerepet játszik - vannak úgynevezett érdekgazdák - bels érintettek  akiknek tartós kapcsolatuk van a vállalkozással, tartósan a vállalathozhoz tartoznak és aktív közrem
ködésükkel segítik a vállalati célok elérését 1. tulajdonosok 2. menedzserek 3. munkavállalók - küls érintettek  halmaza a vállalkozás küls környezetének jogi és természetes személyeib l tev dik össze, akik tartósan kapcsolódnak a szervezet m
ködéséhez, de nem résztvev i annak 1. fogyasztók  az  igényeik kielégítése végett jött létre a vállalkozás,  k a legf bb küls  referenciája a vállalkozásnak 2. szállítók  az  számára a mi vállalakozásunk a fogyasztó,  látja el a vállalkozásunkat a szükséges er  forrásokkal, üzleti kapcsolat… 3. versenytársak  kölcsönös kapcsolatban állnak egymással : ösztönzik egymást, osztoznak a fizet  képes kereslet kielégítéséb l származó nyereségen, kényszerítik egymást az innovációra 4. stratégiai partnerek  olyan vállalatok, intézmények, amelyeknek küldetési átfed és összekapcsolódik a mi vállalatunkéval, részben azonosak a célok, azonosak a tevékenységek 5. állami intézmények  6. helyi és önkéntes állampolgári közösségek  a helyi közigazgatást és valamennyi lehetséges állami és nem állami, társadalmi csoportosulás 7. természeti környezet  -

az érintettek konkrét személyek vagy szervezetek, akik több szerepben is megjelenhetnek azonban a két csoport nem választható el egymástól egyrészt többféle szerep egyidej
betöltése miatt, másrészt a szerepl k változhatnak is

6

4. Jellemezze a vállalat céltípusait (szervezeti, egyéni célok, célkonfliktusok is)! - az egyéni célok az egyén cselekedeteit irányító motivációk összessége - a kielégítetlen szükséglet motiválja ( Maslow- i hierarchia  fiziológiai, biztonsági, szociális, megbecsülési, önmegvalósítási szint) - az egyéni célt attól függ, hogy melyik csoportból kerül ki az egyén - tulajdonosi célok  a vállalkozás nyereséges m
ködése - menedzserek céljai a legjobban köt  dik a szervezeti célokhoz, leginkább a vállalat nyereségessége, a tulajdonosok igényének kielégítése céljai értelmes munkavégzés, - munkavállalók önmegvalósítás, társas kapcsolat kialakítása, pénzszerzés… - a szervezeti célok nem azonosak a szervezet alkotó egyének céljaival, de nem is függetlenek t  lük - hierarchikusan strukturáltak - kölcsönös er sítés van a szervezte tagjai és a szervezet között a célok elérésében - kompatibilitás, amely azt jelenti, hogy az egyéni céloknak összeegyeztethet  nek kell lenniük a szervezeti hatékony m
ködésével - a legfontosabb a fölérendelt (szuperordinált) célok megvalósulása  a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyat megvalósítani, amelyet az emberek egyedül nem tudnának - ez a szervezet valamennyi tagjának közös célja, amelynek eléréséhez szükséges a tagok kooperációja - Célkonfliktusok: a szervezeti célok végül is az egyéni megvalósítási törekvésekb l adódó konfliktusok során, kölcsönös kompromisszumokra építve alakulnak ki. A célok közötti részleges ellentét (és az ebb l adódó konfliktusok) minden szervezetének életének szükségszer
és normális velejárója. Kiküszöbölni csak az egyéni és szervezeti cél teljes egybeesése esetén lehetne, az ilyen szervezetek azonban nem szimpatikusak (hiszen teljes és feltétel nélküli odaadást követelhetnek) és többnyire nem is hatékonyak (hiszen tagjai lényegében nem gondolkodnak). A szervezet akkor m
ködhet hatékonyan, ha a célok különböz ségéb l adódó konfliktusokat a vezetés nem elnyomni igyekszik, hanem megfelel bels m
ködési mechanizmusokkal mozgásteret biztosít számukra. 5. Mutassa be a tulajdonos, a menedzser és a munkavállalók céljait, kapcsolatait! - az egyéni célok az egyén cselekedeteit irányító motivációk összessége - a kielégítetlen szükséglet motiválja (Maslow-i hierarchia  fiziológiai, biztonsági, szociális, megbecsülési, önmegvalósítási szint) - az egyéni célt attól függ, hogy melyik csoportból kerül ki az egyén - tulajdonosi célok  a vállalkozás nyereséges m
ködése - menedzserek céljai a legjobban köt  dik a szervezeti célokhoz, leginkább a vállalat nyereségessége, a tulajdonosok igényének kielégítése - munkavállalók céljai értelmes munkavégzés, önmegvalósítás, társas kapcsolat kialakítása, pénzszerzés… 6. Jellemezze a felel s vállalat koncepcióját! - felel s vállalat koncepciója  napjainkban egyre jelent  sebb van a vállalati célok között a társadalmi elvárásokra épül , f leg erkölcsi alapokon álló kiegészít  céloknak.  ez olyan cél, amelyben a vállalat társadalmi felel ssége is megnyilvánul  m
ködése során racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák közül

7

VÁLLALKOZÁSI FORMÁK, AZ EGYES FORMÁK JELENT  SÉGE A VÁLLALAT M SZEMPONTJÁBÓL (53-62. o.)

KÖDÉSE

Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mi a vállalkozási forma? - olyan vállalati jellegzetesség, amely lényegében a tulajdonlási viszonyok jogi kereteit rögzíti - szabályozása országonként eltér  , de a legfontosabb alapelvek természetesen megegyeznek - A gazdasági társaság csak az err  l szóló törvényben meghatározott formában alapítható 2. -

Sorolja fel a gazdasági társaságokat! Bt. Kft. Kkt. Rt. Szövetkezet Közös vállalat Gazdasági társaság alapítói, tagjai külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek A gazdasági társaságok egy része - közkereseti társaság, betéti társaság - jogi személyiség nélküli társaság. A jogi személyiség nélküli társaságok f jellemz je, hogy ezek a tagoktól elkülönült, önálló szervezettel nem rendelkeznek, jogképességük, jogalanyiságuk azonban ett  l függetlenül a jogi személyiség
társaságokéval azonos terjedelm
. 3. -

A csatlakozással milyen új, EU-s vállalkozási jogi formák alakíthatók? Európai Rt. Eu-i Szövetkezet Eu-i Gazdasági Egyesülés

4. Mi a szervezet? Olyan rendszer, amelynek m
ködése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Esszé jelleg
kérdések: 1. Hasonlítsa össze az egyéni és társas vállalkozásokat! (el ny, hátrány, jellemz k) 2. Hasonlítsa össze a részvénytársaságokat és a társas vállalkozásokat! Hátrány Jellemz k Vállalkozási El ny forma Egyéni vállalkozás

Alapítás és megszüntetés egyszer
, gyors Áttekinthet  A vállalkozó független Nincs nyilvános adatszolg. kötelezettség Adózási kedvezmények

Kisebb nyereség Pénzügyi er  forrásokhoz jutás korlátozott Korlátlan felel sség A vállalkozás korlátozott élettartalma

8

Egyetlen személy tulajdonában áll Egyedül fekteti be a szükséges t  két

hozza meg a m
ködéshez szükséges döntéseket A vállalkozás teljes nettó értéke az  tulajdona Saját magánvagyonával is felel a vállalkozásért

Személyi konfliktusok lehet  sége Agresszív törekvés lehet  sége az alkalmazottaknál a partnerségre Világos menedzseri felel sség hiánya Nyilv adatszolg. köt. tulajdonosok Nyilvános Részvénytár A korlátozott felel adatszolg.köt  ssége saság Széleskör
t  kebevonási Alapítás és lehet  ség megszüntetés Korlátlan élettartam bonyolult és költséges adóhátrány Társas vállalkozás

Egyszer
alapítás Adózási el nyök Tulajdonlási lehet  ség nagyobb t  ke nélkül Jogi védettség viták esetére Jelent  sebb t  ke és hitelforrás Folytatás lehet  sége tulajdonváltozás esetén

Két vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozás a tulajdonosok megosztják egymás között a vállalkozás nyereségét és a vállalatvezetés felel sségét is a tagok közötti, olyan üzleti kapcsolat, amelyben sajátos érdekközösségben vannak a tulajdonosok a személyi vagyonuktól önálló, elkülönült önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmusokat hoz létre közös gazdasági vállalkozás tisztán t  keegyesülés jelleg
társaság a tulajdonosok a társaság m
ködéséért a részvénytulajdonukon kívül semmilyen felel sséggel nem bírnak ebben valósul meg leginkább tulajdonosi és a menedzseri funkciók szétválása a társaság személytelen a tulajdonosok kiléte jogilag közömbös a részvénytársaság tagjai a társaság m
ködéséért illetve tartozásaiért részvénytulajdonukon kívül semmilyen felel sséggel nem tartoznak a tulajdonosok elvben bármikor felmondhatnak a menedzsmentnek

2. el adás-blokk AZ ÉRTÉKTEREMT 

FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE I – A LOGISZTIKAI RENDSZER (329-365.

o.) Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mik az értékteremt folyamatok? (ábra)

TERMELÉS

Munkaer  Termel berendezés

ÉRTÉKESÍTÉS

Pénz Anyag Információ

Er forrásgazdálkodás -

SZOLGÁLTATÁS

Transzformáció

Igénykielégítés

az értékteremt  folyamatok, arra a kérdésre adnak választ, hogy hogyan jön létre az az érték, amelyért a fogyasztó a piacon fizetni hajlandó, mivel az alkalmas valamilyen fogyasztói

9

igény kielégítésére és az általa képviselt hasznosság meghaladja a megszerzésének és felhasználásának költségeit definíció  az er  források beszerzése, kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a fogyasztó számára értéket állítsunk el 2. Mit jelent a logisztika és a logisztikai rendszer? - Logisztika  - fogalmát eredetileg a hadászatban használták - az a tevékenység, amely biztosítja, hogy az ületi folyamatok a zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelel helyen és id  pontban, a szükségleteknek megfelel mennyiségben, min ségben és választékba rendelkezésre álljanak - logisztikai rendszer  - m
ködése a fogyasztói keresletr  l elérhet  információk beszerzésével kezd  dik - ebb l levezetve áramlanak további információk keresztül a vállalaton, a beszerzend  anyagoktól kezdve a szállítóknak feladott rendelésekig - definíció  az anyagi áramlások és készletek, valamint rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere 3. -

Mi a logisztikai stratégia? A vállalat egyik funkcionális részstratégiája a logisztikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközök együttese összetev i: a. értékesítési stratégia b. beszerzési stratégia c. készletezési stratégia d. logisztikai információs stratégia e. anyagi folyamatokkal kapcsolatos stratégia

4. Mit jelent a rendelkezésre állás és a kiszolgálási id ? - Rendelkezésre állás - A rendszernek azt a képességét fejezi ki, hogy azonnal vagy adott id n belül kielégítse a vele szemben jelentkez  keresletet - A rendelkezésre állás a készlet léte mellett függ a rendelés kielégítéséhez szükséges adminisztratív és fizikai folyamatok id  igényét  l - Kiszolgálási id   - A rendelés beérkezését  l annak teljesítésig terjed 5. Melyek a beszerzési stratégia f tényez i? - Venni vagy gyártani  a vállalat saját döntésére van bízva, hogy a gazdaságosság figyelembevételével döntsön a saját gyártás vagy küls beszerzés mellett - Szállítóval szemben támasztott követelmények  a min ségre, a gyakoriságra, szállítási id  re, részszállításokra, szállítást kísér  szolgáltatásokra vonatkozóan - Beszerzési forrás megválasztása  annak eldöntése, hogy egyetlen partnert  l vásároljon-e vagy megossza a beszerzést több forrás között, illetve a megfelel min ség
beszerzési források közötti választás - Beszerzési információ rendszer  a vállalaton belüli információkat kell tartalmaznia illetve feldolgoznia 6. Mi a készletgazdálkodás célja? - a készletgazdálkodás az a vállalati tevékenység, amelynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát, a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa 10

-

-

a vállalat készletezési alrendszerét funkcionális alapon definiáljuk  ide tartozik minden olyan tevékenység, amely e cél érdekében a készletekkel kapcsolatban a vállalatnál megvalósul f stratégiai tényez  i a készletgazdálkodásnak: - befektetett eszközök nagysága - vállalati m
ködés rugalmassága - a készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások

7. Mik a logisztikai információs stratégia legf bb tényez i? - Keresletmenedzsment, ami magában integrálja a marketing, termelés és logisztika vev kapcsolatait, nyilvántartás, befolyásolás, s t az egyeztetés lépéseit, figyelembe véve a fogyasztók egyedi mennyiségi és szállítási, csomagolási id zítési igényeit - Kínálatmenedzsment  a körben a szállítási rendelés – nyilvántartás kezelésére, készletinformációk gy
jtésére és felhasználására, a termelési program lehet  ségeire vonatkozó stratégiai elvek tartoznak Szállító – vev értékelés információi, amelyek szintén fontosak, mivel stratégiai kérdés az értékelési szempontok kialakítása és az értékelésb l származó következtetések levonása 8. Mik a készletgazdálkodás feladatai és alapkérdései? - A készletgazdálkodás végs célja mindenképpen valamilyen szükséglet kielégítése - Alapvet  kérdések: - Mit tartsunk készleten? - Mekkora készlettel tudjuk az általunk kívánatos mérték
nek tartott szükséglet kielégítést megvalósítani? - Milyen döntési, szabályozási folyamatokkal tudjuk a kívánatos készlettartást megvalósítani? - Mindez mekkora ráfordítással jár? - Hogyan biztosítható az ehhez szükséges t  ke? - A válaszokkal eljutunk a termékszintig  ez esetben fontos kiemelni, hogy a készletgazdálkodási problémák végs soron mindig a termékszinthez vezetnek  a kereslet ugyanis mindig adott helyen és id  pontban, adott termék iránt jelentkezik 9. Mi a készlet? - A vállalatnál adott id  pontban rendelkezésre álló termékek állománya - A vállalatoknak a zavartalan m
ködésük biztosítása miatt fel kell halmozni termékek bizonyos állományát az id  beni és térbeni elkülönülés áthidalására - Ez a gazdaság m
ködésének fizikai szükséglete 10. Mit jelent a készletgazdálkodás? - A termelési tényez k egy része a vásárolt készletek állománya - Ide tartoznak az a alapanyagok, segédanyagok vásárolt alkatrészek illetve néhány olyan készletelem, amelyre az újratermelési folyamat több szakaszában is szükség van ( f
t  anyag, üzemanyag…) - A félkész termékek és a befejezetlen termelés valamint termékkészletek együtt képezik a vállalat saját termelés
készleteit - Van még egy készletelem az árukészlet, vagyis azok a termékek, amelyeket a vállalat megvásárol és változtatás nélkül értékesít - A készletgazdálkodás pedig a készletekkel való gazdálkodást jelenti 11. Mit jelent az ellátási lánc?

11

-

-

A fogyasztói igény kielégítésre szolgáló megoldás rendszerint több vállalat értékláncának, értékteremt  folyamatainak összekapcsolásával jön létre Az értékteremt  folyamatok vállalati határokon átível , összekapcsolódó folyamatait nevezzük ellátási láncnak A lánc szerepl i tevékenységük egy meghatározott részével kapcsolódnak mindig a közvetlen partnereken keresztül a lánchoz Napjaink felfogása szerint a sikeres vállalat a lényegi képességeihez rendelt tevékenységekkel kapcsolódik a láncba, a többi tevékenységet lehet  leg másra, azt hatékonyabban végz  partnerre bízza  kiszerz  dés = OUTSOURCING A láncban résztvev knek az érdeke, hogy a lánc egésze sikeres legyen és a lánc egészéb l keletkez értékekb l minél nagyobb arányban részesedjenek

Esszé jelleg
kérdések: 1. Értelmezze a logisztika fogalmát és a logisztikai rendszer típusú szemléletmódot! (ábra) - Logisztika  - fogalmát eredetileg a hadászatban használták - az a tevékenység, amely biztosítja, hogy az ületi folyamatok a zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelel helyen és id  pontban, a szükségleteknek megfelel mennyiségben, min ségben és választékba rendelkezésre álljanak Logisztikai rendszer szerkezete:

Anyagi folyamatok lebonyolítás a készletezés

Szállítók

Beszerzés Beszállítás

Anyag - és vásárolt alkatrész készlet Információk Kínálatmene dzsment, ezelés szállító nyilvántartás

Termelés ellátása Anyagmozgatás

Értékesítés Kiszerelés Kiszállítás Disztribúció

Félkész termékek késztermékkészlet és befejezetlen termelés

Vev k

Termelési program Keresletmenedzsment és folyamat , vev nyilvántartás nyilvántartásai

2. Értelmezze a logisztika költségstruktúráját és a szolgáltatás színvonala közti viszonyt! - A költségek két f csoportját kell számba venni - Adminisztratív költségek  készletezés, beszerzés, értékesítés, termelésellátás, adminisztratív költségei + ide tartoznak az információrendszerek m
ködtetési költségei - A logisztikai funkció fizikai megvalósításához kapcsolódó költségek szállítás, anyagmozgatás, csomagolás költségei - Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatás színvonalának emelése költségigényes, ezért a logisztikai rendszer értékelésére használt két tényez  egymással ellentétes irányban mozog  a menedzsment döntési problémáinak f oka,  mérlegelés szükségessége

12

AZ ÉRTÉKTEREMT 

FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE II – TERMELÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS (366-

402. o.) Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mit ért a Tracking&Tracing és a Postponement fogalmak alatt?

2. Hogyan változtak a logisztikai célok az elmúlt évtizedekben?

3. Mit értünk defenzív vezetésen? (ábra és magyarázat)

4. Melyek a logisztika funkcionális területei? - beszerzés - termelés ellátás - értékesítés 5. Milyen gazdasági folyamatokat ismer?

6. Sorolja fel és jellemezze a technológiai életciklus szakaszait!

Gyártási rendszer Termelési volumen Technológiai fejl dés Automatizálás, Vertikális integráció 7. -

Beüzemelés M
hely

Növekedés Sorozat – gyártás

Érettség Szerel –szalag

Hanyatlás Folyamatrendszer

alacsony

Növekv

Magas

Magas

alacsony

Közepes

Magas

Közepes

alacsony

Közepes

Közepes

magas

Mit jelent a beruházás? Tárgyi eszköz – b vítés pénzügyileg a tárgyi eszközök b vítésébe történ befektetés szervezését tekintve tárgyi eszköz – létesítési projekt

8. Mit jelent a min ség? A termék vagy szolgáltatás azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmasság teszik kifejezett vagy elvárt igények kielégítésére 9. Mit jelent a kanban kifejezés? A terméket a termelés fázisain végigkísér  kártya, amely tartalmazza a termék megmunkálásra vonatkozó információkat. 10. Mit jelentenek az alábbi rövidítések (angolul és magyarul): TQM, MRP, JIT, CIM, FMS?

13

TQM  Total Quality Management  teljes kör
min ségi ellen rzés, amely a magas min ség
, hibátlan termék el állításának garanciáit magában a termelési folyamatba beépít  m
ködési elv CIM  Computer Integrated Manufactured  a termelésszervezés olyan módja, amely a termék tervezését, a termelés tervezését és irányítását, az anyagmozgatást és a gyártást egységes számítógépes vezérlésre épül rendszerbe foglalja MRP I.  Material Requirements Planning  anyagszükséglet tervezés MRP II.  Manufacturing Resource Planning  termelés er  forrás tervezés JIT  Just in time  éppen id  ben elv  csak a rövid távú keresletnek megfelel mennyiség
termék áramlását engedi meg, amelynek éppen id  ben kell megérkeznie a felhasználási helyre FMS  rugalmas gyártási rendszer  Flexible Manufacturing System 11. Mi a gyártmány és milyen típusai vannak? - a termelés végs eredménye - a létrejött új jószág fajtái - szabványos tömegtermék  homogén anyagi struktúra - összetett termék  nem homogén 12. Mit jelent a szolgáltatás? - er  források felhasználása fogyasztói igényeket kielégít  nem termel tevékenysége - abban különböznek e termelést  l, hogy az általuk létrehozott új termékek fizikai mennyiségének számbavétele nem lehetséges - létrehozásuk és fogyasztásuk id  ben egybe esik - jellemz k: - kézzel fogható – nem kézzel fogható - eszközorientált – emberorientált - piacosítható – nem piacosítható - folyamatosan megvalósuló – nem folyamatos, de ismétl d  – egyszeri, közvetlen - szállítható - nem szállítható Esszé jelleg
kérdések: 1. Mit jelent a termeléstervezés? Röviden jellemezze a f bb termelési megközelítéseket! - az er  források szükséges mennyiségének és termelésbe való bevonások rendjének a kereslet kielégítés igényének megfelel meghatározása 1. integrált termelés - tervezés  - a termelés - tervezés a kereslet menedzsmentt  l kapja az indító impulzust - a termelési terv megegyezést jelent a marketing, a gyártás és a pü- között arról, hogy mit kellene termeli és kínálni a fogyasztóknak - a termelési vezérprogram adja meg a termelés tervezett mennyiségét minden egyes végtermékre id  ben ütemezve a termelés - tervezési periódus egyes szakaszaira 2. MRP - Figyelembe veszi a késztermék különböz komponensei iránti kereslet egymástól és az id  t  l függ  természetét - A különböz komponensek készleteit úgy koordinálja, hogy elkerülje a hiányhelyzeteket illetve azt, hogy egyetlen elem hiánya miatt az egész m
velet id  ben eltolódjon, miközben a többi alkatrész készlete felhalmozódik - Az anyaq jegyzékek megadják a közvetlen komponenseket, ezeknek a gyártási idejét és szükséges mennyiségeit a végtermék egységére vonatkoztatva 3. JIT 14

-

-

Mindennem
veszteség kiküszöbölését célzó termelési filozófia, amely csak a rövidtávú keresletnek megfelel mennyiség
termék áramlását engedi meg, amelynek éppen id  ben kell megérkeznie a felhasználás helyére alapelvei a. teljes kör
min ségmenedzsment b. egyenletes és rugalmas termelés c. készlet nélküli termelés d. áttekinthet  üzem kialakítás

2. Melyek a teljesítményértékelés szempontjai? (1-1 mondattal értelmezze) - a fogyasztó tudatosan vagy ösztönösen komplex kritériumokat alkalmaz, amelyeknek legfontosabb összetev i a következ  k: − Min ség  az ajánlott megoldás mennyiben felel meg az elvárásoknak a használhatóság vagy különböz  funkciókat illet  en − Költség  mennyibe kerül a fogyasztónak az ajánlott megoldás a tényleges alkalmazást is beleértve − Megbízhatóság  mennyiben számíthat arra a fogyasztó, hogy a megfelel id  ben és helyen, a megegyezés szerinti specifikációban áll rendelkezésre − Rugalmasság  milyen mértékben alkalmazkodik a vállalat a vev id  közben kialakult változtatási szándékához − Válaszképesség  a vev igényeinek gyors kielégítésére való kézség − Bizalomkeltés  azoknak a munkájának a min sítése akikkel a vev közvetlen kapcsolatba kerül, mennyiben képesek a vev bizalmának a felkeltésére, − Empátia  gondoskodó, személyre szóló magatartás − Kiszolgálási körülmények  az üzlet lebonyolításának a környezete − Vev kiszolgálás  a vétellel illetve a termék használatával együtt járó, azokat támogató tevékenységek

3. el adás-blokk AZ EMBERI ER 

FORRÁS SZEREPE A VÁLLALAT M KÖDÉSÉBEN

(251-285. o.)

Fogalom jelleg
kérdések: 1. Melyek a munkaer gazdálkodás környezeti tényez i? • Rövidtávon-politikai tényez k • Hosszútávon-kultúra, hagyományok, társadalom szociológia szerkezete, jövedelem eloszlás, iskolázottság általános helyzete, szakképzési struktúra, foglalkoztatási és területi mobilitás • Gazdasági környezet: normaként m
köd  termelékenységi viszonyok, a gazdaság egészének növekv vagy stagnáló volta, a piaci verseny feltételrendszere hosszútávon: a gazdaság munkaer  -állományának szerkezete és növekedési üteme és a foglalkoztatási szokások, a munkaer  piacon túlkereslet vagy túlkínálat (konjunktúra ciklusok) • Jogi környezet: a kormányzat a munkaadók és a munkavállalók tevékenységét egyaránt szabályozza, egyenl foglalkoztatási esélyek, munkavégzés biztonságos feltételei, nyugdíjazás, bérezés, szakszervezetek • Földrajzi helyzet: a munkaer  piac szinte mindig helyi piac 2. Mi jellemzi az EEM stratégiáját? • Emberi cselekedetek koordinálása

15

• • •

Teljesítményét önmaga képes szabályozni ráhatással megfelel motiváció kialakítása a megvalósítás fontos része Szoros kölcsönhatásban van a szervezeti struktúrával a formális és jórészt az informális kapcsolatokat Megvalósításának közege az a szervezeti kultúra, amelynek hordozói a vállalatnál dolgozó emberek

3. Mib l áll a munkaköri struktúra? Ki?- fizikai és szellemi körülmények Mit?- elvégzend  feladatok Hol? – munkahely Mikor? – munkaid  Miért? – szervezeti és egyéni célok, motiváció Hogyan? – módszer 4. Soroljon fel 5-5 pénzbeli és nem pénzbeli juttatást! Alapbér biztosítás Bérpótlék természetbeni juttatás Prémiumok és jutalmak nyugdíjhoz kapcsolódó juttatások Jutalék szociális szolgáltatás hitelgaranciák, kedvezmények Kiegészít  fizetés pl: tanulmányi szabadságra

5. Mit jelent a motiváció? Az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni. A bels motivációs tényez k a nagyobb hatásúak, stabilabbak. A küls tényez  ket szubjektíven fogja fel és az egyes eszközök eltér  hatásokkal járnak a munkavállalók különböz csoportjaiban. 6. Mit jelent a szervezeti kultúra? Az egyes szervezetek alapfilozófiájának, közösen elfogadott értékrendjének, szellemének, hagyományaink, szokásainak tartósan érvényesül rendszere. A stratégia megvalósításának közege az a szervezeti kultúra, amelynek hordozói a vállalatnál dolgozó emberek. Ez a szervezeti kultúra hat az egyén magatartására, az emberek közötti kapcsolatokra és a szervezeti megoldásokra. 7. Mit jelent a karriertervezés? A vállalat munkavállalóinak jövend  tevékenységére, beosztására, képzésére vonatkozó tervezés az egyéniségük, tulajdonságaik, képességük, képzettségük, ambíciójuk ismeretében kell meghatározni, lehet  leg velük egyetértésben. Szerves részét képezi az oktatás és a képrés. Az egyes munkakörökben meg kell tervezni az egyre változó munkakörök betöltésének bels utánpótlási lehet  ségét. 8. Mit jelentenek a következ fogalmak: kollektív szerz dés, üzemi tanács és az érdekegyeztetés? Kollektív szerz dés: a vállalatvezetés és a munkavállalók hosszútávra szóló a megállapodásait rögzít  keretszerz dés. Üzemi tanács: a vállalat tevékenységét illet  kérdésekben tanácsadási joggal rendelkez , a vezetés és a munkavállalók képvisel ib l álló fórum. Érdekegyeztetés: a vállalatvezetés és a munkavállalók szempontjait kölcsönösen figyelembe vev , a munkavégzés körülményeire és díjazására vonatkozó megállapodások kötését célzó folyamat. 16

Esszé jelleg
kérdések: 1. Hogyan értelmezi az emberi er forrás fogalmát, melyek az emberi er forrás vállalati funkciói? A vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaer  -gazdálkodás funkcióit Walton-Lawrence (1985) alapján, azt kiegészítve öt f tevékenység köré csoportosíthatjuk: - Az emberi er  forrásokkal való gazdálkodás általános teend  i: a vállalat munkaer  szükségletének és munkaer  -keresletének meghatározása, a lehetséges fedezeti források feltárása és a szükséglettel való összehangolása, a szükséges munkaer  megszerzése, szelekciója, munkába állítása, fejlesztése és meg  rzése.; - A munkakapcsolatok kezelése: a munkáltatók és a szervezetek közötti tárgyalások megszervezése és lebonyolítása, a bels munkaer  piacok kialakítása, m
ködtetése, a dolgozók vállalati döntésekbe való bevonási módjainak kimunkálása és a szociális kérdések kezelése; - A bér és jövedelemgazdálkodás, valamint az érdekeltségi rendszer kialakítása: ez utóbbin a dolgozókkal szembeni teljesítményelvárások megfogalmazását és a teljesítmények díjazását értjük. - A munka megszervezése: a munkának és a termelési folyamatnak a dolgozók hatékony foglalkoztatását el segít  megszervezése, a munkafeltételek humánus kialakítása, valamint a munkaid  vel való gazdálkodás; - A bels érintettek képzésének, továbbképzésének irányítása és szervezése, a formális oktatás és az általános önfejlesztés (könyvtár, m
vel dés, tartalmas szórakozás) lehet  ségeinek kihasználásával.

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK (405-453. o.) Fogalom jelleg
kérdések: 1. Melyek a vállalati pénzgazdálkodás területei? Bels : a vállalat f tevékenységéhez tartozó pénzmozgások Küls : a vállalat küls pénzügyi kapcsolataival összefügg  pénzáramokat tünteti fel. A tartós passzívák olyan, folytonosan jelenlev források, amelyek abból adódnak, hogy a vállalat valamilyen kifizetését az id  arányosnál kés bb teljesít. 2. Milyen szakaszai vannak a pénzügyi tervezésnek? A vállalkozás pénzügyi stratégiájának, céljainak elérési módját és következményeit megfogalmazó terv, amely felhasználja a vállalkozás bels információit és figyelembe veszi a küls befolyásoló tényez  ket. - rövid távú – ált 12 hónap, központi kérdése: lesz-e a vállalkozásnak bels információit és figyelembe veszi a küls befolyásoló tényez ket - hosszú távú – 3-5 esetleg10 év, kérdés: stratégiai, globális kérdésekkel foglalkozik 3. Mit nevezünk pénzügyi tervezésnek? A pénzügyi terv készítése során a vállalati stratégia a kiindulópont. A stratégiát lebontjuk funkcionális részstratégiákra, s az ezek ered  jeként el álló pénzigénnyel számolunk, id  ben is ütemezve. A részstratégiák között a pénzügyi stratégia is szerepel, hiszen a vállalatnak lehetnek olyan kimondottan pénzügyi elképzelései is, amelyek nem csatlakoznak közvetlenül egyik funkcióhoz sem.

17

4. Milyen célt szolgál az üzleti terv? Az üzleti terv a vállalkozás olyan rövid, de informáló gazdag leírása, amely alapvet  en a vállalkozás reális és biztos alapokon való beindítását, m
ködtetését és/vagy fejlesztését szolgálja. Ennek segítségével tudják a vállalkozás hitelképességét feltérképezi. 5. Melyek a pénzügyi tervezés központi kérdései? • Milyen legyen a t  kestruktúra, különös tekintettel a saját és az idegen források arányára? • Hogyan teremthet  meg a források és a felhasználások összhangja (ennyiségi és id  beli alakulásukat is figyelembe véve)? • Milyen finanszírozási forma mellett dönt a 2 el bbi kérdésre adott válasz ismeretében 6. Mi a cash-flow, mikor pozitív? A vállalat adott id  szakon belüli tényleges pénzbevételeinek és kiadásainak egybevetése, különbsége. Egy adott id pontban elszámolt jövedelem gyakran csak kés bb jelent tényleges pénzbevételt. A vállalat ebb l tudja törleszteni adósságait, osztalékot, tartalékot képezhet, finanszírozhatja a jöv beni fejlesztéseit és forgót  kéjének normál növekedését 7. Mit tekintünk az egyes t keelemek költségének? A t  keköltségvetés elkészítése az egyes befektetési alternatívák azonosítását, elemzését és a köztük lév választást foglalja magába. Pl.: 1 tevékenység küls vététele/beolvasztása ( küls takarító vállalat/ vállalati autó ) vagy hitelnyújtás, részesedés más vállalakozásokban A t  keelemek költségének az árát annak alapján lehet értékelni, hogy azok hozzák-e a vállalat által várt hozamot. 8. Mit ért likviditáson és melyek a vállalati likviditás fokozatai? Likviditás- fizet  képesség 1. likviditás felettiségi szint 2. optimális likviditási szint 3. likviditás alattiság szintje 4. fizetési fennmaradási szint 5. fizetés képtelenség 9. Mi a likviditási mérleg összeállításának célja, módja? Cél: A mérleg elkészítésével lehet tervezni az elkövetkezend  id  re szóló tartozásokat és követeléseket id  szakokra lebontva, így viszonylag el re látható a vállalati likviditás helyzete, esetleges befektetésre, fejlesztésre irányuló pénzmennyiség, vagy hitel felvétele. Mód: Tartozik és Követel rovat + beosztani az id  szakokat, általában: 0-30 nap, 30-90 nap, 90-180 nap, 180-365 nap, és kitölteni a táblázatot. 10. Mit ért vállalati hitelgazdálkodáson? Azok a finanszírozási formák, amelyek közül a vállalat választhat a saját vagyonát meghaladó forrásigények kielégítésére. Rövidtáv (0-1 év): • rövid lejáratú bankhitel • kereskedelmi hitel (váltó) • leszámítolás • faktoring Középtáv (1-3 év): • középlejáratú pénzhitel (bankhitel) • lízing 18

Hosszútáv ( több, mint 3 év): • részvény • kötvény hosszú lejáratú fejlesztési, beruházási hitel 11. Mit jelent a könyv szerinti érték? A vállalat egészének (vagyonérték+ eszmei érték), ill egyes eszközeinek a mérlegben feltüntetett értéke, általában a különböz  vállalatértékelési eljárások eredményeinek ellen rzésére használják. 12. Mi a befektetés? Pénz lekötése egy vállalkozás céljainak megvalósítására, nyereségszerzés reményében. Bels : források allokálására, a m
ködéshez szükséges eszközök biztosítása oldaláról. Küls : a) a vállalat saját forrásait növeli (tulajdonos lesz) b) hitel nyújtása (visszafizetési garancia) 13. Mik a pénzügyi menedzsment feladatai? A befektetetett t  ke jövedelemtermel képességét felhasználva növelje a vállalat értékét: - gondoskodnia kell az eredményes m
ködéshez szükséges forrásokról - a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan kell elosztania 14. Mi a mérleg? A vagyonra ható gazdasági m
veletek hatásait rögzít  kimutatás, amely adott id  pontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását, valamint a nyitó és záró id  pont között elért vállalati eredményt is. „szemszögb l vizsgáljon: a) tárgyi megjelenésük – aktívák b) származási szempont- passzívák 15. Mik az eszközök és források? Eszközök. A vállalat által birtokolt, piaci értékkel rendelkez  vagyoni elemek, amelyek biztosítják a vállalkozás m
ködését és így jöv beni hasznát. Források: a vállalat saját t  kéjének és küls tartozásainak összege, együttesen az eszközök finanszírozását szolgálják. - rendelkezésre bocsátott jegyzett t  ke - visszatartott nyereség 16. Mi az eredménykimutatás és mi a célja? A vállalat adott id  szakban elszámolt bevételeinek és ráfordításainak egybevetése. El nyös tulajdonsága, hogy a teljesítményeket az elérésükkel befektetett ráfordításokkal méri össze. Célja a vállalat múltbéli teljesítményének értékelése. 17. Mit jelent a t keáttétel? A t  keáttétel= idegen forrás hasznosítása A vállalatot visszafizetési kötelezettség terheli, egy része után az igénybevételért díjat kell fizetni. Az idegen t  ke bevonásának hatékonyágát jelz mutató a t  keáttétel. A dönt  ebben a kérdésben az, hogy a hitel révén elért nyereség nagyobb lesz-e, mint az érte fizetend  kamat. 18. Mit jelent az értékcsökkenés? A tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Az amortizáció igen gazdag közgazdasági tartalommal bír, mind a vállalati pénzügyi politika, mind pedig ennek állami befolyásolása szempontjából. A vállalat szempontjából az amortizáció ár- és költségbefolyásoló tényez  , az elszámolt amortizáció ugyanis növeli a termelési költségeket.

19

19. Mit jelent a likviditás? A vállalatnak az a képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek id  ben eleget tud tenni. A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek viszonyszámával jellemezhet  . Azt mutatja, hogy a vállalkozásnak a meglev és rövid távon mobilizálható pénzeszközei hogyan viszonyulnak a fennálló fizetési kötelezettségeihez. Esszé jelleg
kérdések: 1. Mit jelent a mérleg és az eredménykimutatás, mi a készítésük célja? A vagyonra ható gazdasági m
veletek hatásait rögzít  kimutatás, amely adott id  pontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat eszközeinek összetételét és azok forrását, valamint a nyitó és záró id  pont között elért vállalati eredményt is. „szemszögb l vizsgáljon: a) tárgyi megjelenésük – aktívák b) származási szempont- passzívák Mérleg célja: Megvizsgálni a vállalkozás rendelkezésére álló vagyont: tárgyi megjelenésük alapján csoportosított eszközök (aktívák), ill. származási szempontból források (passzívák) összességeként. Ez a vizsgálat teszi lehet  vé a mérleg 2 oldalának összehasonlítását. Eredménykimutatás a vállalat adott id  szakban elszámolt bevételeinek és ráfordításainak egybevetése. El nyös tulajdonsága, hogy a teljesítményeket az elérésükkel befektetett ráfordításokkal méri össze. Célja a vállalat múltbéli teljesítményének értékelése. 2. Mik a pénzügyi menedzsment feladatai? A befektetetett t  ke jövedelemtermel képességét felhasználva növelje a vállalat értékét: - gondoskodnia kell az eredményes m
ködéshez szükséges forrásokról - a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan kell elosztania 4. el adás-blokk A MARKETING SZEREPE A VÁLLALAT M

KÖDÉSÉBEN

(173- 210. o.)

Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mit jelent a vállalati értéklánc? A vállalati tevékenységek értékalkotó összekapcsolódását. 2. Mik az el dleges tevékenységek mik a támogató tevékenységek? Els dleges: - logisztika - marketing és értékesítés - ügyfélszolgálat Támogató: - vállalkozás infrastruktúra - humán er  forrás menedzsment - technológiai fejlesztés - er  forrás ellátás 3. Mi a marketing szerepe a vállalkozási folyamatban? A marketing annak jegyében integrálja a vállalati m
ködést, hogy a vállalat a fogyasztó számára (árban, mennyiségi és min ségi tényez kben) a versenytársakénál elfogadhatóbb termékkel jelenjen meg a piacon. 4. Mit jelent a piaci szegmentálás? A piacnak a fogyasztók különböz  tulajdonságú csoportjai szerinti felosztása. 5. Mit jelent a marketing mix (4P)? A marketing szemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere.

20

Esszé jelleg
kérdések: 1. Mit jelent a marketing mix, röviden jellemezze az elemeit! A marketing szemlélet érvényesítését szolgáló elvek és tevékenységek rendszere. Elemei: a. termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztónak való bemutatására vonatkozó elvek és módszerek összessége b. árpolitika: a vállalat által kínált termékek árának meghatározása és a piaci áreseményekre való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek összessége c. értékesítési utak politikája: a marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek összessége Kommunikációs politika: a vállalat és a fogyasztók közötti információ áramlás elveit és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer AZ INNOVÁCIÓ SZEREPE A VÁLLALAT M

KÖDÉSÉBEN

(213-251. o.)

Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mi az alkalmazott kutatás? Mi az alapkutatás? Alapkutatás: konkrét alkalmazási cél nélküli kutatás Alkalmazott kutatás: 2. Mi indokolja az innováció folyamatosságát? Az adott vállalatnak folyamatosan kell fejleszteni termékét, új termékekkel kell a piacra lépnie, különben a versenytársak az új termékeikkel a fogyasztókat „átcsábítják” a saját márkájukhoz, így versenyel nyre tesznek szert. 3. Milyen típusai vannak az innovációnak? (J. A. Schumpeter alapján) - új, tehát a fogyasztók körében még nem ismert javak el állítása - új, tehát a kérdéses iparágban még gyakorlatilag ismeretlen termelési eljárás bevezetése, amelynek azonban semmiképpen sem kell új tudományos felfedezésen alapulnia - új elhelyezési lehet  ség, vagyis olyan piac megnyitása, amelyen a kérdéses ország iparága még nem volt bevezetve - nyersanyagok vagy félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása - új szervezet létrehozása vagy megszüntetése 4. Mi a kísérleti fejlesztés? Az el állítani kívánt termékeket a technológusok megkapják, prototípust készítenek, majd különféle teszteknek vetik azt alá. A termék hatásait illet  en kísérleteket végezhetnek (például gyógyszerkísérletek állatokon, majd embereken). 5. Milyen eredményei lehetnek az innovációnak? Az innováció eredménye lehet pozitív, amikor a fejlesztés megtérül, sikeres a termék, nyereséget termel; lehet negatív, amikor nem váltotta be a hozzá f
zött reményeket, és nem termeli ki még az önköltségét sem. 6. Rajzolja le az innovációs alapmodellt! ALAPKUTATÁS  ALKALMAZOTT KUTATÁS  KÍSÉRLETI GYÁRTÁS ÉS FEJLESZTÉS  GYÁRTÁS EL KÉSZÍTÉSE  GYÁRTÁS  ÉRTÉKESÍTÉS 7. Mik az innováció céljai? - információs rendszer hatékonysága - min ségközpontba helyezés 21

-

innovációs tevékenység sebessége kooperáció növekv figyelem az externáliákra

8. Milyen innovációs stratégiákat ismer? - racionalista innovációs stratégia: célirányosan végzett tudatos fejlesztési munka, nagyobb lépték
projektekbe szervezve - inkrementalista (növekményelv
) innovációs stratégia: folyamatos fejlesztés kis lépéseken keresztül

9. Jellemezze az innováció céljait! Az információs rendszer hatékonysága: a piacról, a fogyasztó valódi igényeir  l megbízható ismeretekkel kell rendelkezni. A min ség középpontba helyezése: reális igény a mai világban a technikai fejl dés növekedésével együtt járó min ség növekedése. Innovációs tevékenység sebessége: az egyik legfontosabb versenytényez a gyorsaság, különben piaci hátrány lép fel Kooperáció: stratégiai szövetségek és más vállalati együttm
ködések fontossága Növekv figyelem az externáliákra: természetes elvárás, hogy a létrejöv termékek, technikai megoldások támadhatatlanok legyenek a használat biztonságát illet  en, ne legyenek károsak sem testi, sem a mentális tulajdonságokra A kiszállás lehet  sége: adott esetben az elsüllyedt költségeket tudomásul véve abba kell hagyni a fejlesztést.

Esszé jelleg
kérdések: 1. Mit jelent az innováció, milyen megjelenési formái vannak a vállalat életében? Innováció: a fogyasztói igények új, magasabb min ségi szinten való kielégítése. Megjelenési formái: - új termék/szolgáltatás: ez az, amivel a fogyasztó közvetlenül találkozik, ami az új megoldást közvetíti számára - új technológia: a termék, szolgáltatás lehet új, lehet már ismert, a lényeg az, hogy olyan eljárással állítja el a cég, amely a korábbiaktól eltér  m
szaki megoldásokat igényel - új szervezeti megoldás: a termékek és folyamatok is a régiek maradnak, de másként illesztik be  ket a szervezetbe, annak tagjai más munkavégzési körülmények közé kerülnek 2. Milyen innovációs stratégiákat ismer, röviden jellemezze ket! a. racionalista: célirányosan végzett tudatos fejlesztési munka, nagyobb lépték
projektekbe szervezve. Az ily módon kialakított innovációs stratégia vonzóan célirányos, ugyanakkor kérdéses, hogy a nagyfokú kreativitást igényl , és sok bizonytalanságot hordozó innovációs tevékenység mennyire hatékonyan végezhet  ebben a keretben. b. Inkremenalista: folyamatos fejlesztés kis lépéseken keresztül. A nagyvállalatok komplex termékeinek vagy folyamatainak megújítására inkább a racionalista, mozgékony kisvállalatok esetén pedig az inkremenalista stratégia a gyakoribb.

3. Jellemezze az innovációk terjedésének problémáit hazánkban! Az innováció fejl déséhez legnagyobb szükség a t  kére lenne, amely sajnos hazánkban véges mennyiség
. A kutatóközpontokban modern felszerelésekre lenne szükség, hogy gyorsan, hatékonyan lehessen fejleszteni; a kutatók munkabérét kellene emelni, hogy a diploma megszerzése után ne vándoroljanak ki Magyarországról Ny-Európába, Amerikába, illetve a kint 22

él honfitársainkat haza kellene csábítani, hogy itt folytassák munkájukat. Korszer
, modern üzemekre, gyárakra lenne szükség, ahol megfelel en képzett szakemberek dolgoznak. Az állam közrem
ködése is nagyon fontos lenne. Visszatérve az els mondathoz, a leginkább PÉNZ problémák miatt nem tud Magyarországon eléggé fejl dni az innováció. AZ INFORMÁCIÓ, MINT ER 

FORRÁS

(289-326. o.)

Fogalom jelleg
kérdések: 1. Miért lényeges er forrás az információ? - jó döntések hozatalának alapfeltételei a megfelel információk - vállalat m
ködését integráló folyamatok egyik összetev je 2. Mi az információ, milyen típusai vannak? Információ: a bizonytalanságot csökkent  ismeret, a vállalatok m
ködését integráló folyamatok egyik összetev je. Típusai: - döntéshozatal - kommunikáció - folyamat lebonyolítása 3. Hogyan viszonyulnak egymáshoz a következ fogalmak: problémamegoldás, döntéshozatal, választás? Ez hierarchikusan felépül folyamat, amelyben a problémamegoldás általában a vezet  feladata, a döntéshozatal és választás szakaszában viszont már nem biztos, hogy a vezet  dönt. 4. Milyen döntési típusokat ismer, definiálja ket? Herbert Simon alapján: - jól strukturált probléma: a célok és a cselekvési változatok ismertek, és megfelel algoritmus áll rendelkezésre a kedvez  változat kiválasztásához - rosszul strukturált probléma: hiányoznak, pontatlanok az adatok, nincs programozható megoldás a helyzet feloldására, sokszor azt sem tudni, hogy milyen jelzésekre kell odafigyelni 5. Mi a döntéshozói attit  d, milyen f típusai vannak? A döntéshozó attit
d a döntéshozó viszonya a döntéshez, a döntési folyamat egésze során. Típusai: - klasszikus közgazdasági modell - adminisztratív modell - szigorú meger  sítés modellje - fokozatos hozadék modellje 6. Mi az Információs Rendszer és mi az Információ Menedzsment? IR: adatok transzformálása a vállalati m
ködésben felhasználható információkká, ezek rendszerezése, tárolása és továbbítása a vezetés által meghatározott módon. IM: a tudásmenedzsment alapja. 7. -

Miben nyújt lényeges változásokat az IT technológia? tranzakció követés piaci adatrendszerek kezelése anyagi folyamatok tervezése és irányítása iroda – automatizálás

Esszé jelleg
kérdések: 23

1. Hasonlítsa össze a klasszikus közgazdász megközelítést, és az adminisztratív modellt a döntéshozás informáltsági helyzete alapján! A klasszikus közgazdász felfogásban a döntéshozó teljesen informált, az érték különbségek megállapításában végtelenül érzékeny és valamilyen mértékszámot, például nyereséget maximalizálónak tételezi. Az adminisztratív modellben az eredményekre vonatkozó információk hiányosak, keresni kell  ket. Az információszerzés költséges, az információ pontatlan, ennek következtében az eredmény sem pontos. Egyszer
számításokkal és információkkal dolgoznak. Az adminisztratív modellben a döntéshozót a jöv ben bekövetkez  kimenetekkel kapcsolatos, az észleléseire alapozott elvárásai irányítják. Ennek következtében nem maximalizálásra, hanem kielégítésére törekszik és azokra az eredményekre irányítja a figyelmet, melyek könnyen kvantifikálhatók és rövid id  n belül bekövetkeznek. 2. Hasonlítsa össze a szigorú meger sítés modelljét, a fokozatos hozadék elével a döntéshozás informáltsági helyzete alapján! A szigorú meger  sítés modelljében a döntések magyarázatához fel kell tárnunk azokat a pozitív eredményeket, amelyek a múltban bizonyos döntések meger  sítéséhez vezettek. A döntések meger  sítést nyernek, ha ezek olyan eredménnyel járnak, amelyeket a döntéshozó nagyra értékel. A fokozatos hozadék elvében viszont az egyedüli reális lehet  ség a cselekvési változatok egyenkénti összehasonlítása azokkal a tényleges eredményekkel, amelyek a múltban az adott változathoz nagyon hasonló cselekvési változatok megvalósításából származtak. Ezek szerint a cselekvési változatok csak egy csekély hozadékban különböznek a múltban tapasztaltaktól, melyek eredményei már ismertek. 3. Mi a tudásmenedzsment és milyen f bb típusokat különít el a tudás általános fogalmán belül? Tudásmenedzsment: magának a tudásnak, valamint a vele összefügg  folyamatoknak a menedzselése, beleértve a tudás létrehozását, összegy
jtését, szervezését, elosztását, felhasználását a szervezet céljai érdekében. Polányi szerint a szervezetek szempontjából két típusa van a tudásnak: - explicit tudás: amely leírható, formába önthet  , dokumentumokban, adatbázisokban rögzíthet  - tacit = rejtett tudás: amely az egyes emberek fejében van (pl. hogyan kell kerékpározni) 5. el adás-blokk A VÁLLALATI MIKRO- ÉS MAKROKÖRNYEZET (62-71. old.) Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mit nevezünk makro és mikro környezetnek? Az adott vállalat meghatározott környezeti feltételek mellett végzi tevékenységét. A vállalatot körülvev környezet két részre osztható, egyrészt a makrokörnyezet, másrészt a mikrokörnyezet elemeire. A makrokörnyezet elemei közé a következ  tényez k tartoznak. a. Demográfiai tényez k; a lakosság létszáma, a kor, a nem, a családi állapot szerinti összetétele, a háztartások nagysága és eloszlása, a lakosság iskolai végzettsége, a foglalkozás és a lakhely szerinti megoszlása. b. Gazdasági tényez  k; a gazdaság növekedési üteme, a lakossági és vállalati jövedelmek alakulása, az infláció, a támogatások, az adók, a vámok, az árfolyamok. c. Természeti környezet; a természeti er  forrásokkal való ellátottság, az er  források költségei, a környezetvédelem szabályai és feltételei.

24

d. Technológiai környezet; a fajta, a fajtaszerkezet, a fajtaváltás, a termesztési és tenyésztési, a feldolgozási, a tárolási, a szállítási technológiák, a nagy- és kiskereskedelem értékesítési technológiái, a min ségszabályozás és min ségbiztosítás, az információs technológia. e. Politikai és jogi környezet; a politikai stabilitás, a politikai rendszer jellege, a versenyszabályozás, a pénzügyi szabályozás, a külkereskedelem szabályozása, a fogyasztóvédelem szabályai, az élelmiszerszabályozás. f. Társadalmi, kulturális környezet; a társadalmi értékek, értékrendszerek, szokások, vallási hagyományok, egyéni és vállalati magatartási módok és szabályok. A mikrokörnyezet elemei közé a következ  k tényez k sorolhatók: • A vállalkozás bels környezete (pl. menedzsment és a munkavállalók képzettségi szintje, motiváltsága, szervezeti rendszertípusa) • Vev k és a vásárlók • Versenytársak • Beszállítók • A piaci közvetít  szervezetek (nagy- és kiskereskedelem, felvásárló-kereskedelem) • Az el segít  szervezetek (pénzügyi, biztosítási intézmények, szolgáltató szervezetek) • A logisztikai szervezetek (szállítmányozók, raktározók) • A marketing szervezetek (piackutató, reklám és marketing tanácsadó szervezetek) • Az információs szervezetek • Az érdekképviseletek • A közvélemény 2. Melyek a makrokörnyezet f bb szegmensei? a. Demográfiai tényez k; a lakosság létszáma, a kor, a nem, a családi állapot szerinti összetétele, a háztartások nagysága és eloszlása, a lakosság iskolai végzettsége, a foglalkozás és a lakhely szerinti megoszlása. b. Gazdasági tényez  k; a gazdaság növekedési üteme, a lakossági és vállalati jövedelmek alakulása, az infláció, a támogatások, az adók, a vámok, az árfolyamok. c. Természeti környezet; a természeti er  forrásokkal való ellátottság, az er  források költségei, a környezetvédelem szabályai és feltételei. d. Technológiai környezet; a fajta, a fajtaszerkezet, a fajtaváltás, a termesztési és tenyésztési, a feldolgozási, a tárolási, a szállítási technológiák, a nagy- és kiskereskedelem értékesítési technológiái, a min ségszabályozás és min ségbiztosítás, az információs technológia. e. Politikai és jogi környezet; a politikai stabilitás, a politikai rendszer jellege, a versenyszabályozás, a pénzügyi szabályozás, a külkereskedelem szabályozása, a fogyasztóvédelem szabályai, az élelmiszerszabályozás. f. Társadalmi, kulturális környezet; a társadalmi értékek, értékrendszerek, szokások, vallási hagyományok, egyéni és vállalati magatartási módok és szabályok. 3. Milyen módon befolyásolja a környezet a stratégiát? (mikro és makro környezet) Az adott vállalat saját tevékenységének kialakításában és megszervezésében a makro- és mikrokörnyezet alapvet  összefüggéseire, magatartási jelz ire azok változási trendjeire tekintettel kell lennie. A makrokörnyezettel és a mikrokörnyezettel kapcsolatosan kialakítandó viszonyok a marketing-mix elemeit  l függenek. A vállalatnak az eredményes m
ködés és fejl dés megalapozásához marketingkoncepció, stratégia kialakítására van szükség. A marketingkoncepció elkészítése érdekében a vállalatnak fel kell tárnia, hogy m
ködési körében milyen kielégíthet  fogyasztói szükséglettel, milyen potenciális vásárlókkal lehet számolni. Ehhez ismerni kell a vállalat küls környezetét, a potenciális vásárlókat, a potenciális versenytársakat és a számításba jöv piac versenyviszonyait. A vállalat közvetlen küls környezetét els sorban vev k, a versenytársak és a szállítók jelentik. Szélesebb értelemben a vállalat marketing környezetébe célszer
sorolni a különböz  demográfiai, 25

gazdasági, természeti, technológiai, társadalmi, politikai hatóer  ket is, amelyek egyfel l lehet  ségeket, másfel l pedig veszélyeket jelenthetnek a vállalat részére. 4. Mit nevezünk vállalatkormányzásnak, milyen állalatkormányzási formákat különböztetünk meg? A vállalatkormányzás (corporate governance) a vállalat legfels szint
irányítását végz intézmények és mechanizmusok m
ködése. A vállalatkormányzási rendszerek az egyes országokban eltér  formákat öltenek, f leg a jogiintézményi rendszert  l és a kulturális hagyományoktól függ  en. Magyarországon kialakult rendszerre az angolszász és a német rendszernek volt nagy befolyása. Az angolszász rendszer hátterében az a széttagolt tulajdonosi szerkezet áll, amely a részvények t  zsdei kereskedésére épül. Ebben a rendszerben a vezet  testület az igazgatóság, amelyben többségében küls (nem a menedzsmenthez tartozó) igazgató foglal helyet. Az igazgatóság az  t megválasztó közgy
lésnek tartozik beszámolással, természetesen anyagi felel sség terhe mellett, f ként a m
ködés pénzügyi vetületeire, ezen belül is a rövidtávú, f leg a t  zsdén is tükröz  d  hatásokra figyelve. Az ügyvezet  igazgatók, ezen belül a vezérigazgató kulcsszerepet játszanak. A vezérigazgató gyakran egyúttal az igazgatóság elnöke is. A munkavállalók gyakorlatilag nem kapnak szerepet. A német rendszerben a tulajdonosi szerkezet jóval kevésbé tagolt, az intézményi befektet  knek (bankok) nagyobb a szerepük, a kereszttulajdonlások gyakoribbak és er  teljesebb a munkavállalói érdekvédelem. A tulajdonos szakmai érdekl dése jobban kiterjed a vállalat szférájára (termelés, kereskedés), szemléletük hosszabb távú. A kormányzás kétlépcs s: egyrészt a stratégiai döntéseket hozó, az Igazgatóságot is ellen rz és munkavállalói képvisel ket is magába foglaló Felügyel Bizottság, másrészt a napi ügyvezetést intéz , bels kb l álló igazgatóság irányítja a vállalatot. 5. Mit ért shareholder és mit ért stakeholder (definíció) kifejezések alatt a (shareholder value)? Stakeholder: érintett elmélet Shareholder: tulajdonosi elmélet Shareholder value: 6. Mi a globalizáció lényege? (rövid definíció) Az a folyamat, amelynek során az emberi tevékenység fontos területe, köztük a gazdasági tevékenység, világméret vé vált. A globalizáció keretében a gazdasági döntéshozók mind az er  források beszerzésénél, mind pedig az el állított termékek értékesítésénél potenciális lehet  ségként a világ valamennyi részén létez  er  forrásokat, illetve fogyasztókat számításba veszik. A globalizáció lényegében a t  ke szinte korlátlan mozgásának megteremt  désével alakult ki, és napjainkban a világgazdasági tevékenység egyik legf bb meghatározó tényez jévé vált. 7. Mutassa be az állam vállalatszabályozó szerepeit. Az állami szabályozás irányulhat közvetlenül a vállalatok m
ködésére: ennek eszközei az adók, a támogatások, bizonyos kötelez el írások (pl. külkereskedelmi forgalmazásra, foglalkoztatási feltételekre, minimálbérekre), de ide tartoznak a vállalatalapításra, a társasági formákra vonatkozó jogszabályi feltételek is. Az állami szerepvállalás másik területe a gazdaság szerepl i közötti kapcsolatok szabályozása. Itt tulajdonképpen és küls érintettjeik kapcsolatait szabályozó eszközökr  l van szó – természetesen ezeknek a kapcsolatoknak az állam csak bizonyos dimenzióit szabályozza. Tipikusan ide tartozik a versenyszabályozás, a helyi közigazgatás, és a vállalatok kapcsolatainak szabályozása vagy a környezetvédelmi el írások. Bármely adott vállalat az egész gazdaságpolitikával áll szemben, számára az állami szerepvállalás tényez  i - korlátok, amelyeket nem lehet közvetlenül áthágni 26

-

olyan befolyásoló tényez  k, amelyekre érdemes odafigyelni, mert figyelembevételükkel a vállalat eredményesebben tud mozogni az adott gazdaság közegében - olyan lehet  ségek, amelyeknek befolyásolásával el nyre tehetnek szert az ebben a szférában kevésbé eredményes versenytársakkal szemben. Az állam-vállalat kapcsolat azonban lényegesen sokszín
bb annál, mint amit a fenti szabályozóirányító szerep tükröz. Az állam további szerepe: - A fejlesztés támogatója. Általános gazdaságfejleszt  tevékenysége keretében a modern állam egyrészt közvetlenül a vállalatnak nyújtott támogatással, másrészt kedvez , ösztönz  környezet teremtésével segítheti az innovációt, fejlesztést. - Partner. Az állam résztulajdonosként jelenhet meg a magánvállalkozásokban. - Fogyasztó. Az állami megrendelések volumenükben jelent  sek és számos magánvállalatnak jelentenek alapvet  fontosságú piacot. - Versenytárs. Az állami vállalatok, mint piaci szerepl k természetesen ugyanúgy részt vesznek a fogyasztói igény kielégítésben, a piaci versenyben, mint a magánszféra vállalatai. Az állami szabályozás nem a vállalat egészére terjed ki, hanem specifikus szabályok vonatkoznak a vállalat különböz  bels érintettjeire, illetve ezek kapcsolataira. 8. Mi a nyomásos és a szívásos piac lényege, kinek a nevéhez f z dik ez a definiálás? Nyomásos piac: az a piac, ahol a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, mivel a vev van fölényben az eladóval szemben. A túlkínálat miatt az eladónak kell er  feszítéseket tennie annak érdekében, hogy a vev t  le, és ne mástól vásároljon. Ezért egyrészt „mutatja magát”, reklámozza termékeit és tevékenységét, másrészt igyekszik tökéletesebben kiszolgálni a vev t: pontosan és jó min ségben szállít, árengedményt, részletfizetési kedvezményt ad, újabb és újabb termékekkel, szolgáltatásokkal jelenik meg. A vev k ekkor kényelmes helyzetben vannak: ha pontosan meg tudják határozni igényeiket, nem kell tartaniuk attól, hogy kívánságaik nem teljesülnek. Ezzel szemben hiánypiacokon, ahol a kereslet lényegesen és tartósan meghaladja a kínálatot, az vev k versenye alakul ki a rendelkezésre álló árucikkekért. Az eladók kényelmes magatartást tanúsítanak, válogatnak a vev k között, s egyoldalú er  fölényüket számos területen képesek érvényre juttatni: a költség emelkedését áthárítják a vev kre, nem tör  dnek a min séggel és a választék b vítésével, s termékújítások lassúak, hosszú szállítási id  ket vállalnak, visszautasítják a rendeléseket, ütemtelenül teljesítik kötelezettségeiket. A vev k ellenben kénytelenek sorban állni, várakozni, kényszer helyettesíteni, az emelked  inputárakat elviselni, nagy inputkészleteket tartani. Ez az eladói vagy szívásos piac, az elnevezés az eladók uralkodó helyzetét jelzi. Kornai igazolja, hogy a piac szívásos vagy nyomásos jellege egy-egy ország gazdasági és piaci er  viszonyait általában és tartósan jellemzi. Így a fejlett piacgazdaságokat általában a nyomásos piac jellemzi, a tervutasításos rendszerekben viszont szívásos a piac. Nem ritka azonban, hogy hosszabb-rövidebb id  re valamely részpiacon az általánostól eltér  viszonyok alakuljanak ki. 9. Határozza meg a verseny fogalmát és funkcióit! A verseny két vagy több szerepl egymással szembeni el nyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. A verseny léte teszi hatékonnyá a piaci koordinációt, gazdaságszervez erejének köszönhet  en. Ez a gazdaságszervez er  a verseny hármas funkciójában jelenik meg: - Jóléti funkció: lehet  vé teszi az egyéneknek mint fogyasztóknak, hogy saját szempontjaik (értékeik, hasznossági megítélésük) szerint választhassanak a verseng  eladók által kínált termékekb l, azaz a lehet  legnagyobb anyagi jólét következzen be. - Allokációs funkció: abba az irányba befolyásolja, s t kényszeríti a termel ket, hogy a rendelkezésükre álló er  forrásokat a fogyasztói igényeket kielégít  termékek termelésébe fektessék.

27

-

Hatékonysági funkció: a fogyasztó pénzéért való küzdelem arra készteti a termel ket, hogy termékeiket a lehet  legalacsonyabb ráfordítással állítsák el .

10. Mi a piac, ill. releváns piac? Hogyan lehet a piacokat csoportosítani? A piac a vev k és eladók találkozásának színtere, ahol az  magatartásuk kölcsönhatása határozza meg a termékek árait és megtermelt mennyiségeit. Egyes piacok fizikailag is elkülönülnek (t  zsde vagy bolhapiac); más piacok telefonos ügyleteken, illetve számítógépes hálózatokon keresztül m
ködnek, és legújabban az interneten is kialakulnak piacok. A piac valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vev ib l és eladóiból tev dik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Releváns piac azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési törekvései szempontjából relevánsan szóba jöhetnek. Csoportosítás: • Hatékony piac: az a piac, ahol a befektetett t  két megtérülési rátái gyorsan kiegyenlít  dnek. • Nyomásos piac (vagy vev i) • Szívásos piac (vagy eladói) Esszé jelleg
kérdések: 1. Melyek a Porter féle iparág modell szerepl i? Röviden jellemezze az egyes szerepl ket! Új belép k: az iparágakba új kapacitást hoznak, piaci részesedést akarnak kihasítani maguknak, és gyakran jelent  s er  források állnak mögöttük. Letörhetik az árakat, növelhetik a már ott m
köd  költségeket, ami csökkenti a jövedelmez  séget. Vannak olyan vállalatok, amelyek más vállalatok felvásárlásával diverzifikálják jelent  s er  forrásaikat arra, hogy felrázzák a felvásárolt vállalatot. (pl. Philip Morris). Így a felvásárlás útján történ behatolás valamely iparágba a piaci pozíció megszerzése érdekében új belépésnek tekinthet  , bár nem jön létre új szervezet. Helyettesít termékek: egy iparág minden vállalata tág értelemben véve versenyez a helyettesít  termékeket el állító iparágakkal. A helyettesít  k korlátozzák az iparág lehetséges megtérülését, hiszen fels határt szabnak annak az árnak, amelyet valamely iparág vállalatai jövedelmez  en megállapíthatnak. Minél vonzóbb a helyettesít  termékek kínálata ár-teljesítmény alternatíva, annál jobban szorítja le profitját az iparág. A helyettesít  k nemcsak a rendes üzemmenet idején korlátozzák a profitot, de csökkentik a rendkívüli fellendülés idején learatható nyereséget. A helyettesít  termékek felkutatása olyan termékek keresését jelenti, amelyek ugyanazt a funkciót tudják ellátni, mint az adott iparág terméke. A helyettesít  termékekkel kapcsolatos állásfoglalás lehet kollektív iparági akció ügye. Például egyetlen vállalat reklámtevékenysége többnyire nem elegend  , hogy megjavítsa az iparág helyzetét valamilyen helyettesít  termékkel szemben, de ha az iparág összes résztvev je erélyes és kitartó reklámtevékenységet folytat, akkor javíthatja az iparág kollektív helyzetét. Vev k: azáltal harcolnak egy adott iparágban, hogy lefelé kényszerítik az árakat, jobb min séget vagy több szolgáltatást alkudnak ki, és kijátsszák a versenytársakat egymás ellen. Az iparág valamennyi fontos vev csoportjának pozíciója saját piaci helyzetének számos jellemz jét  l, továbbá attól függ, hogy az adott iparágtól való vásárlásai mennyire jelent  sek, hogyan aránylanak teljes forgalmához. Egy vásárlói csoport akkor er  s, ha a következ körülmények állnak fenn: - koncentráltan vagy az eladók összes értékesítéséhez képest nagy tömegben vásárol. - Iparágunktól vásárolt termékek a vev költségeinek vagy beszerzésének jelent  s hányadát adják. - Az iparágunktól vásárolt termékek standard vagy differenciálatlan min ség
ek. - A vev áttérési költsége csekély. - A vev csekély profitot ér el. - A vev k hitelt érdeml en fenyegetnek visszafelé történ integrálással. - Az iparág terméke jelentéktelen a vev termékének vagy szolgáltatásának min sége szempontjából. - A vev teljes kör
információval rendelkezik. 28

Szállítók: az általuk el állított javak és szolgáltatások árának emelésével vagy min ségének rontásával fenyegethetnek. A hatalmas szállítók ezzel alaposan megszorongathatják egy iparág jövedelmez ségét, ha az a költségnövekedést saját áraiban nem tudja továbbhárítani. Egy szállítói csoport hatalma akkor nagy, ha a következ  tényez k érvényesülnek: - az iparágat kevés vállalat uralja és er  sebben koncentrált, mint az az iparág, amelynek eladja termékeit. - Nem kell tartania attól, hogy helyettesít  termékeket akarnak értékesíteni az iparágnak. - Az iparág nem jelent  s fogyasztója a szállítói csoportnak. - A szállítók terméke a vev k tevékenységének fontos alkotórésze. - A szállítók rendelkeznek megkülönböztetett termékekkel és a beépített áttérési költség jelent  s. - A szállítók az el relép  integrálással hihet  en tudnak fenyegetni. Rendszerint a többi vállalatot tartjuk szállítónak, de a munkaer  t is szállítónak kell tekintenünk, mégpedig olyannak, amelynek számos iparágban igen nagy hatalma van. A sz
kösen rendelkezésre álló, magas szakképzettség
alkalmazottak és/vagy jól szervezett munkaer  -kategóriák kiharcolhatják maguknak valamely iparág lehetséges profitjának jelent  s hányadát. A munkaer  alkupozíciójának értékelésében még egy fontos szempont a szervezettség mértéke, valamint az, hogy a munkaer  hiány növekedhet-e. Ahol a munkaer  jól szervezett vagy a munkaer  hiány nem pótolható, ott a munkaer  alkupozíciója er  s lehet. 2. Mutassa be és értelmezze a belépési korlátot meghatározó kritériumokat! A korlátok a potenciális versenytársak távoltartásával kényelmes, esetleg versenymentes piaci környezetet biztosíthatunk, monopol- vagy oligopol helyzeteket tarthatnak fenn. A piacon lév vállalatok gyakran eredményesebben védhetik meg pozícióikat, ha a piacon m
köd  társaikkal megegyezésre törekedve, a küls belép  k elleni fellépésre összpontosítanak, mintha egymással folytatnának kiélezett versenyt. a. Állami szabályozás Az állami szabályozás bizonyos el írásai segíthetik, korlátozhatják, vagy akár meg is akadályozhatják a piacra lépést. Pl. egészségügyi, technológiai el írásokkal növelhetik a szükséges t  kekorlátokat. Korlátozhatják a beszerzési és értékesítési csatornákhoz való hozzáférést. A szabadalmaztatási eljárást szabályozásával befolyásolhatják az új ismeretek terjedését. Preferálhatják az egyes piaci szerepl ket azzal, hogy állami támogatásokhoz, kedvezményes hitelekhez juttatják  ket. Vámokkal, kedvezményekkel segíthetik vagy akadályozhatják a potenciális külföldi versenytársak belépését. b. Méretgazdaságosság A vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységének f ként gazdasági fogalmakkal kifejezett nagysága. Az üzemméret a vállalat m
szakilag körülhatárolt termel egységeinek f ként technikai fogalmakkal kifejezett nagysága. Bizonyos mennyiség alatt nem érdemes termelni, a méret növekedésével a tevékenység gazdaságosabbá válik, mert a fix költségek egyre több termék között oszlanak meg. A piaci részesedés a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya. Ha a belép  vállalat jelent  s piacrészesedést akar, akkor vagy teljesen, vagy részlegesen ki kell szorítani a már bennlév vállalatokat a piacról, vagy a piac méretét kell tágítania. Ha ez nem történik meg, akkor túlkínálat alakul ki, verseny növekszik, áresés, kapacitás kihasználatlanság, nagy költségek, így veszteségessé válik. c. Termékdifferenciálás Ha a bennlév vállalatok megszerezték a fogyasztók h
ségét, az újonnan belép  nek el kell hódítania  ket, meg kell  ket gy znie. d. T  kekorlátok Egy vállalkozás elkezdésekor t  két kell el legezni, mindaddig, amíg a termék értékesítéséb l adódó jövedelemb l meg nem térül az eredeti befektetés. A t  kekorlátok gazdasági áganként változnak. A t  keszerzés nehézsége jelent korlátot, illetve a megtérülés kockázata. 29

e. Partnerváltás költségei Olyan egyszeri költségek, amelyek akkor lépnek fel, ha a vev megváltoztatja szállítóját, s egy másik beszerzési csatornára áll át, továbbá a dolgozó betanítási költségei, amely az új termék megismeréséhez, az új partnerkapcsolat bejáratásához szükséges; az új alapanyaggal járó termékmódosítások; az új szállítási, min ségellen rzési technikák bevezetése; s mindaz a kényelmetlenség, amely a megszokott partner újjal való felváltását jelenti. f. Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehet  sége Az értékesítési piac új szerepl jének meg kell gy znie a keresked  ket, hogy az  termékeit is tartsák készleten, ajánlják vev iknek. Minél sz
kösebb a kereskedelmi vállalatok készlettartási lehet  sége, annál nehezebb az új belép  dolga. Kedvezményekkel veheti fel a versenyt. Gyakori, hogy egy-egy monopolhelyzetben lév vállalat szállítójának teljes kapacitását leköti, minden termékét megvásárolja, ezzel kizárva más vállalatokat a piacról. g. Egyéb belépési korlátok Az újonnan belép  nem juthat hozzá a licenccel vagy más módon titokban tartott technológiai eljárásokhoz, termékjellemz khöz. El nyök származhatnak a kedvez földrajzi elhelyezkedésb l, az alapanyag-lel helyek birtoklásából. A régóta m
köd  vállalatok átlagköltségeit csökkentik a felhalmozódó tapasztalatok, s ez költségel nyt jelent számukra. Figyelembe kell vennie az új belép  nek, hogy milyen reagálásra számíthat a bennlév vállalatok részér  l. A piaci szerkezet legfontosabb meghatározó tényez i a költségkülönbségek, a belépési korlátok szintén fokozhatják a koncentrációt. A belépési korlátok olyan tényez k, amelyek megnehezítik új cégek belépését egy iparágba. Magas belépési korlátok mellett el fordulhat, hogy kevés vállalat m
ködik az iparágban, s alábbhagy a verseny szorítása. A méretgazdaságossági el nyök számítanak a leggyakoribb belépési korlátnak, de léteznek mások is, például adminisztratív korlátok, magas belépési költségek, reklám és termékdifferenciálás. Jogi korlátok: A kormányzatok olykor korlátozzák a versenyt bizonyos iparágakban. Ennek meghatározó formális a szabadalmi védettség, a belépés jogi korlátozása, illetve a külkereskedelemben alkalmazott vámok és kvóták. A szabadalom megadja a feltalálónak a szabadalmazott termék vagy eljárás határozott id  re való kizárólagos használatát. A kormányzatok a feltalálói tevékenység ösztönzésére adnak szabadalmi monopóliumokat. A szabadalmi védelem kilátása nélkül a vállalatok vagy egyéni feltalálók nemigen szentelnének id  t és er  forrásokat kutatási és fejlesztési tevékenységre. A kormányzatok számos iparágban érvényesítenek belépési korlátot. A közütemi cégek rendszerint koncessziós jogot kapnak egy bizonyos terület ellátására. A koncesszióval a vállalat kizárólagos jogot kap a terület kiszolgálására, viszonzásképpen vállalja nyereségének korlátozását, s a teljes terület lefedését, még akkor is, ha egyes fogyasztók ellátása gazdaságtalan lenne. A kormányzatok végezetül behozatali korlátozásokat is el írhatnak, távol tartván a hazai piacról a külföldi versenytársakat. Könnyen el fordulhat, hogy egy iparágban az ország piaca legfeljebb két-három termel t képes eltartani, míg a világpiacon számos cég megélhet. Ha a piacok b vülnek, mert megszüntetik a vámokat egy hatalmas szabadkereskedelmi övezetben, er  teljes és hatékony verseny bontakozik ki, s a korábbi ármeghatározók általában elveszítik a hatalmukat. A fokozódó verseny egyik leggy z bb példája az Európai Unió. Az elmúlt három évtized során a tagországok leépítették a kereskedelmi korlátozásokat, s élvezték annak el nyeit, hogy vállalataiknak kib vültek a piacai, és csökkent az iparági koncentráció. Magas belépési költségek: Az adminisztratív eszközökkel kialakított belépési korlátok mellett léteznek gazdasági korlátok is. Egyes ágazatokban a belépés ára egyszer
en túl magas lehet. A vállalatok emellett eszmei t  két is felhalmoznak, s ezt behozni nagyon költséges bármely lehetséges új belép  számára. Például ha egy szövegszerkeszt  program széles körben elterjed, a potenciális versenytársak számára nehéz bekerülni a piacra. A felhasználók nem 30

-

szívesen váltanak át másik programra, ha már megtanulták az egyik használatát. Ahhoz tehát, hogy az emberek hajlandóak legyenek kipróbálni egy új programot, az új belép  nek nagyszabású értékesítés támogató kampányra kell vállalkoznia, amely költséges, s a termék talán így sem tehet  nyereségessé. Reklámozás és termékdifferenciálás: A vállalatok olykor belépési korlátot teremthetnek a potenciális versenytársakkal szemben a reklám és a termékdifferenciálás segítségével. A reklám tudatos választásra ösztönöz, és köt  dést teremt a jól ismert márkákhoz. A termékdifferenciálás is emelhet belépési korlátot, s fokozhatja a termel k piaci hatalmát. Számos iparágban megszokott dolog, hogy néhány vállalat állít el nagyszámú márkanevet, modellt és termékváltozatot. A sokféleséggel a vállalatok célba veszik a fogyasztók széles köreit. A differenciált termékek hatalmas száma ugyanakkor a potenciális versenytársak elbizonytalanítására is szolgál. A termékdifferenciálás nagyobb koncentrációt eredményez, s a versenyt tökéletlenebbé teszi a behozatali korlátozásokhoz hasonlóan. (Samuelson: Közgazdaságtan)

3. Mutassa be a makro- és mikrokörnyezet valamint a vállalat kapcsolatrendszerét. Térjen ki a közvetlen és közvetett hatásokra. Az összefüggéseket példákkal mutassa be. A vállalatnak környezete meghatározásához ismernie kell, illetve el re kell jeleznie azokat a környezeti feltételeket, amelyek m
ködését a stratégia id  horizontján befolyásolják. A vállalat és környezete közötti határt célszer
ségi megfontolások (így a tranzakciós költségek mérlegelése) alapján húzzuk meg, ez nem tekinthet  egyszer és mindenkorra adottnak. A vállalat és környezete közötti átjárás másik szférája az érintetteknek az a tulajdonsága, hogy egyszerre lehetnek küls k és bels k, illetve ezek a szerepeik változhatnak. A környezeti kihívások feltárásakor mindig a vállalat releváns környezetér  l kell beszélnünk, azokról a tényez  kr  l, amelyek közvetlenül, vagy belátható áttételeken át befolyásolják a vállalat m
ködését. Ezen környezeti kihívások számára az alábbi kérdésekre érdemes a f figyelmet fordítani: - makroökonómiai trendek - demográfiai tendenciák - munkaer  piaci trendek - technológiai fejl dés - politikai kilátások - kormányzati gazdaságpolitika - ökológiai tendenciák - szociológiai/kulturális trendek A fenti tényez ket mérlegelve készíthet  k el azok a szcenáriók, amelyekb l levezethet  k a vállalat számára a jöv ben nyíló lehet  ségek. Ezekkel a lehet  ségekkel azonban nem egyedül akar egy vállalat élni: meg kell vizsgálnia, hogyan alakulnak az esélyei versenytársaival összefüggésben. A kiinduló kérdés az, hogy a piaci verseny feltételei között a vállalatnak hogyan kell alakítania küldetését ahhoz, hogy az alapvet  cél minél magasabb fokon teljesüljön. Ehhez számos, egymással összefügg  további részkérdésre kell tudni felelni. A kérdések els köre a fogyasztói igényekkel és szokásokkal kapcsolatos. (Mi jellemzi fogyasztói igényeket? Mi alapján dönt a fogyasztó, hogy kit választ? Milyen termékekben testesülhet meg az igény?). A kérdések következ csoportja arra vonatkozik, hogy mit kell tennie a vállalatnak ahhoz, hogy versenyképes legyen. A harmadik a verseng  , illetve együttm
köd partnerekre vonatkozik. (Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok, akik potenciális versenytársak az adott fogyasztói igények kielégítésében? Miben van a vállalatnak versenyel nye?) Végül az utolsó kérdéskör a versenyel ny megszerzéséhez szükséges feltételekre vonatkozik.

31

Ezen válaszok alapján eldönthet  a vállalat azon „lényegi képességei”, amelyekre stratégiáját alapozza. A vállalat stratégiai el nye azokból a versenyképességekb l lesz, amelyek tartós versenyel nyt biztosítanak. 4. Mutassa be a makrokörnyezet szegmenseit és ismertessen néhány jellemz trendet. Mutasson rá a makrokörnyezet és a SWOT analízis összefüggéseire. A vállalati marketingkörnyezet elemzését alapozza meg minden olyan információ beszerzése, amely a menedzsmentet támogatja a vállalat piaci pozícióinak értékelésében. Els dlegesen ide sorolandó tehát a minden (primer és szekunder) piackutatási tevékenység, illetve a teljes marketinginformációs rendszer. A vállalati stratégiaalkotás során a marketinginformációs rendszer által szolgáltatott adatokat, értékeléseket felhasználjuk. Ebb l a néz pontból a bels és küls környezet elemzésének sajátos technikája alakult ki, amit a SWOT elemzésnek szokás nevezni. Az angol elnevezés bet
szó, ami az er  sségek (Strenghts), gyengeségek (Weakness), lehet  ségek (Opportunities) és a fenyegetések (Threats) szavakból származik. Magyarul gyakran GYELV elemzésnek hívják. A SWOT elemzés készít  i többnyire táblázatban foglalják össze a vállalat küls környezetében kínálkozó lehet  ségeket és a prognosztizálható veszélyeket, másrészt mutatják azokat az er  s oldalakat és gyenge pontokat, amelyeket a bels helyzetértékelés tár fel. Er sségek: azok a bels tényez k, amelyekben a Gyengeségek: azok a bels tényez k, amelyek vállalatnak versenyel nye lehet a piacon. hátrányosan érintik a vállalatot a piacon. Lehet ségek: a küls környezet azon tendenciái, Fenyegetések: a küls környezetnek azon amelyek a kedvez  piaci pozíció elérését teszik tendenciái, amelyek közvetlenek a vállalat számára. lehet  vé a vállalat számára. Szokás az elemzést tovább finomítani a következ módon. • A lehet  ségeket csoportosítják a sikerük valószín
sége (nagy, kicsi) szerint és a vonzerejük nagysága (nagy, kicsi) szerint, • A veszélyeket csoportosítják a bekövetkezésük valószín
sége szerint és a súlyosságuk szerint. • Az er  sségeket és fenyegetéseket tényez  nként értékelik fontosság (nagy, közepes, kicsi) és a vállalatra érvényes teljesítmény szerint. Az er  sségek, gyengeségek között szerepelhet például a piaci részesedés, a termékmin ség, a gyakorlott vállalati munkaer  , a földrajzi fekvés, a disztribúciós hálózat kiépítettsége. A lehet  ségek között szerepelhet például a technológiai innováció, a piacok b vülése, a kedvez beszerzési feltételek elérése, a versenytársak felvásárlása. A fenyegetések között szerepelhet például a piacvesztés, a kedvez  tlen gazdaságpolitika hatásai a versenytársak beruházásai, a fogyasztói ízlésváltozás. A sikeres SWOT elemzés az adatokat lehet  ség szerint számszer
síti, az elemzés alapján kit
zött célok megvalósíthatók, és a megfogalmazott célrendszer egymáshoz ill komponenseket tartalmaz (konzisztens).

A VÁLLALAT SZERVEZETI STRUKTÚRÁJÁNAK ALAPJAI, VÁLLALATI KULTÚRA Fogalom jelleg
kérdések: 1. Milyen jellemz i vannak a szervezeti struktúrának? Sorolja fel a szervezeti struktúrát meghatározó ismérveket! A szervezeti struktúra egy adott szervezet elemeinek bels elrendezése; f  bb dimenziói a szervezeten belüli munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordináció, és konfiguráció (szervezeti felépítés). A stratégia szoros kölcsönhatásban van a szervezeti struktúrával, ezáltal meghatározza az emberek közötti tevékenység- és információcsere szerkezetét, a formális és informális kapcsolatokat. E kapcsolatrendszer kiemelked  en fontos tényez je a vállalat vezetési rendszere, amely összekapcsolja az érintettek két csoportját: menedzsereket és munkavállalókat. 32

2. Ismertesse, hogy az egyes szervezeti struktúrát meghatározó ismérvek szerint miképpen csoportosíthatók a szervezetek? (csak felsorolás) a. Vállalkozói (lineáris) szervezet b. Funkcionális szervezet c. Divízionális szervezet d. Mátrix szervezet e. Konszern- és Holding szervezet 3. Milyen felel sségi központokat különböztethetünk meg a divizionális szervezetnél? A gyakorlatban a divízionális szervezeteknek többféle formája létezik. Megkülönböztetünk: profitközpontú, költség-központú, és investment-központú megoldásokat. A profit-központ típusú szervezeti formánál a divíziókat mint profitképz helyeket képezik. A költség-központ megoldás esetében a divíziókat mint költséghelyeket (költséghordozókat) kezelik. A divíziók vezet  je felel s a költségvetés betartásáért az érdekeltség a költségminimalizáláshoz köt  dik. Az investment-központ esetében a divíziók vezetésének hatásköre és felel ssége tovább b vül: a vezet  k ún. „t  kebefektetési és m
ködtetési jogosítványokat” kapnak. 4. Mi a holding, milyen típusait lehet megkülönböztetni? Konszernnek azt a vállalati csoportosulást nevezzük, amelynek – jogilag is önálló – tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források racionális felhasználása, az optimális t  keallokáció, valamint az összehangolt termék- és technológiapolitika érdekében közösen tevékenykednek valamely iparágban vagy iparágakban. A konszern szervezet tehát egy t  kekoncentráció megjelenési formája, amely alá/fölérendeltségi viszony alakul ki a vállalat és vállalat között. A holding kifejezés, egyáltalán holdingnak elméleti és gyakorlati megjelenése nagyon keveredik a konszern fogalommal. A holding egyrészt a konszernek egy olyan egy olyan speciális esete, amely csak a vagyonkezelés eszközeivel befolyásolja az irányított vállalatot. Négyféle konszernirányítási típust különböztetünk meg: - operatív - stratégiai - pénzügyi - vagyonkezel i E típusok els sorban arra utalnak, hogy az irányító társaság, illetve a konszernközpont mely eszközökkel és milyen vezetési filozófia alapján befolyásolja a hozzá tartozó irányított társaságokat. - operatív típusú irányítás esetén a konszernközpont er  s, közvetlen irányítást gyakorol az irányított társaságok felett; - stratégiai irányítás esetén a konszernközpont alapvet  en a stratégiai eszközökkel befolyásolja az irányított társaságok m
ködését; - pénzügyi irányítás esetén a stratégiai eszközök egy sz
kebb tárával, els sorban a pénzügyi eszközökkel befolyásolja a konszernközpont az irányított társaságokat. - vagyonkezel i típus irányítás esetében pedig a t  keallokáció (befektetés, részvények és üzletrészek vásárlása és eladása) révén befolyásolja az irányító társaság (konszernközpont) az irányított társaságokat. Esszé jelleg
kérdések: 1. Jellemezze az egyszer
szervezetet (el ny, hátrány)! Rajzolja fel a szervezet ábráját!

2. Jellemezze a lineáris-funkcionális szervezeti struktúrát (el ny, hátrány)! Rajzolja fel a szervezet ábráját!

33

A vállalkozói (lineáris) szervezet – mint egydimenziós forma – az ún. egyvonalas szervezeti formának is klasszikus példája. A lineáris forma el nye els sorban az, hogy egyszer
en, könnyen áttekinthet  . Ez a szervezeti forma általában alacsony költséggel m
ködik. További el nye a szervezetnek, hogy az alá- és fölérendeltségi viszonyok egyértelm
en rendezettek. Hátrányos vonásai közül a legfontosabb, hogy a szervezet nem eléggé rugalmas, ha min ségileg más feladatok elvégzése is szükségessé válik. A hiányzó specializáció növeli a fels szint
vezet  k leterheltségét. Hátrány továbbá az is, hogy a szervezetben a kommunikáció csak szolgálati utakon („line”-okon) keresztül történhet, így nehézkes a horizontális koordináció (együttm
ködés) biztosítása. Mindazonáltal a lineáris szervezetnek általában fontos szerepe van a gazdasági életben, hiszen a családi és kisvállalkozások jelent  s része ebben a formában m
ködik. A funkcionális szervezet struktúrájának jellegét tekintve egydimenziós, ugyanakkor az ún. többvonalas szervezetek tipikus példája. A funkcionális szervezet fontos jellemz i, hogy a szervezeten belüli els dleges munkamegosztás a szervezet funkciók között történik, a hatáskörökre els sorban a döntési jogkörök centralizációja jellemz  , igen lényeges jellemz nek tekinthetjük az er  teljes szabályozottságra való törekvést. A gyakorlatban m
köd funkcionális szervezeteket sokkal inkább lineáris-funkcionális típusú szervezeteknek célszer
nevezni. Hatékony m
ködésének meghatározott el feltételei vannak: stabil piaci és tudományos-technikai; technológiai környezet, viszonylag könnyen áttekinthet  termelési tevékenység, nem túl széles termékskála. E feltételek megléte mellett számos el nyös tulajdonsággal rendelkezik. A funkcionális specializáció a munkatermelékenység növekedését és az egységköltség csökkenését eredményezheti. A termelési, illetve munkafolyamat szabályozottsága jelent  sen csökkentheti a koordinációs költségeket. A stabil környezet miatt a vállalati stratégia kialakítása viszonylag egyszer
– és nem költséges – feladat. A növekv diverzifikáció és környezeti dinamizmus következtében megjelennek a szervezet hátrányai is. A növekv diverzifikációnál a funkcionális specializáció miatt az anyagi és információs kapcsolatok nehezen áttekinthet  rendszere jöhet létre. A funkcionális specializáció a megváltozott környezeti feltételekhez való alkalmazkodóképesség elvesztését eredményezheti. A centralizált hatáskörök és az er  teljes szabályozottság miatt a szervezet adaptációs képessége veszélybe kerül. 3. Jellemezze a mátrix szervezeti struktúrát (el ny, hátrány)! Rajzolja fel a szervezet ábráját! A mátrix-szervezetekben a funkcionálisan és a tárgyi elv
munkamegosztás egyszerre történik. Így a szervezeti egységek kialakításánál egy id  ben érvényesülnek a funkcionális és a tárgyi szemlélet
irányítás elvei. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a mátrixszervezet a többdimenziós formák családjába tartozik. Beszélünk termékorientált és projektorientált mátrix-szervezetekr  l abból következ en, hogy a funkció mellett termékek (termékcsoportok), vagy különböz  projektek mentén történik a tagolás. A mátrixszervezet alkalmazását illet  en megkülönböztetünk teljes, illetve részleges struktúrákat attól függ  en, hogy a vállalat egésze ilyen típusú szervezet vagy csak egy-egy részlege. A funkcionális és a tárgyi szemlélet
munkamegosztás együttes alkalmazása eredményeképpen létrejöv mátrix-szervezet struktúrájában kett  s irányítás alakul ki. A funkcionális vezet  k területük irányítása során továbbra is a vállalat valamennyi tevékenységében gondolkodnak. A tárgyi elv
munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek vezet  i viszont az egyes termékek vagy régiók valamennyi fejlesztéssel, termeléssel, értékesítéssel kapcsolatos kérdésével foglalkoznak. A feladatok és hatáskörök szabályozottsága, formalizáltsága szükségszer
en alacsonyabb szint
mint a funkcionális, de akár divízionális szervezeti formák esetében is. A mátrix szervezeteknél szinte elkerülhetetlen a konfliktusok keletkezése. A mátrixszervezetet ezért úgy is emlegetik, mint amelyben „intézményesítik” a konfliktusokat. A konfliktusok alapvet  en két okra vezet  vissza:

34

-

A funkcionális és a tárgyi orientációjú vezet  k közös anyagi és emberi er  forrásokra támaszkodnak, s ezek elosztásakor és használatakor elkerülhetetlenül konfliktusok jönnek létre. - A munkamegosztás speciális formájából következ  en is eltér  ek a feladat-, cél-, id és interperszonális orientációk; mindez nyilván eltér  érdekeltséget, gondolkodást, magatartásformát eredményez. A mátrix-szervezetek kialakításának el feltételei: - környezeti szegmensek átlagon felüli er  sség
és gyakoriságú változásai; a környezeti elemek nagyfokú heterogenitása. - A vállalati feladatok komplexitásának, újdonságának és tartalmának magas foka, - A szervezet tagjainak kommunikációs és kooperációs készsége (képessége) fejlett; a vezetés, illetve az érintett személyek konfliktust elvisel , konfliktust
r  tulajdonságokkal rendelkeznek. El nyei: - javuló reagálási képesség a környezeti változásokra a szervezet részér  l, - a döntéshozatali folyamatok decentralizáltak, a döntéshozatalhoz a szükséges mennyiség
és min ség
információk állnak rendelkezésre, - jobb kommunikáció a különböz funkcionális szervezetek között, - a hatékonyság és rugalmasság növekedésének együttes hatásai - a funkcionális szervezetek vev orientáltságon alapuló együttm
ködése Hátrányai: - költséges és bonyolult szervezeti forma - a csoportos döntéshozatali folyamatok lelassíthatják a szervezet válaszadási lépéseit. - A felel sség megosztásából származó érdektelenség kialakulásának veszélye A különböz termékvonalakhoz f
z  d  , változó mérték
lojalitás. 4. Jellemezze a divízionális szervezeti struktúrát (el ny, hátrány)! Rajzolja fel a szervezet ábráját! A divízionális szervezetek alkalmazására a következ feltételek mellett került sor: a vállalati méretek növekedése; er  teljes termelési, illetve termékdiverzifikáció, a vállalat növekv internacionalizálódása. Az els dleges munkamegosztás tárgyi elv
, azaz: termékek (termékcsoportok) vagy vev k (vev csoportok) vagy földrajzi értelemben vett piaci régiók szerint tagolják a szervezetet, illetve alakítanak ki szervezeti egységeket. A vállalaton belül így kialakított egységeket nevezik divízióknak. A vállalati szint
feladatok és célok érvényesítése érdekében az irányítási, koordinációs és ellen rzési tevékenységet központi egységek látják el. A központ feladata els sorban a források elosztása: így jönnek létre pl. a pénzügyi és tervezési, a személyzeti feladatokkal megbízott szervezetek (személyek). A központi egységek általában vállalatpolitikai, stratégiai, szervezettervezési, szervezetfejlesztési szolgáltató kérdésekkel foglalkoznak. Az egyes divíziók relatíve nagy önállóságot élveznek. Egyes divíziók legtöbbször saját fejlesztési, termelési és értékesítési apparátussal rendelkeznek. A hatáskörök jelent  s része a divízióvezet  k kezében van; a szervezet egészére így döntések decentralizációja a jellemz . A divízionális szervezetek vezetésének központi problémája a megfelel koordinációs eszközök kialakítása. Kiemelt jelent  ség
vé válik a controlling, a terv, költségvetés, a pénzügyi és elszámolási rendszer. A divízionális szervezeti forma m
ködése két feltételhez kapcsolódik. Széles termékskála, heterogén termékek, különböz  gyártási eljárások; ugyanakkor lehet  ség termékcsaládok alakítására. A vállalat egészét tekintve viszonylag dinamikus környezet. A divízionális szervezeti forma kialakítása a következ el nyökkel járhat:

35

-

a stratégiai és az operatív feladatok szétválása, a vállalat központi vezetése a stratégiai feladatokra koncentrálhat; - a vállalati célok és a divíziók céljai közötti kapcsolat viszonylag könnyen megteremthet  és egyértelm
vé tehet  ; - világos célmeghatározás a divíziók (illetve vezet  k) számára; - er  teljes piaci orientáció; - a piaci változások hatása közvetlenül nem az egész vállalatot érinti, hanem csak az egyes divíziókat; - teljesítményre ösztönz  felel sségi-érdekeltségi rendszer kialakítása. Az el nyökb l jól látható, hogy a divízionális szervezet a változó piachoz jól alkalmazkodó, rugalmas szervezeti forma. A gyakorlatban a divízionális szervezeteknek többféle formája létezik. Megkülönböztetünk: profitközpontú, költség-központú, és investment-központú megoldásokat. A profit-központ típusú szervezeti formánál a divíziókat mint profitképz helyeket képezik. A költség-központ megoldás esetében a divíziókat mint költséghelyeket (költséghordozókat) kezelik. A divíziók vezet  je felel s a költségvetés betartásáért az érdekeltség a költségminimalizáláshoz köt  dik. Az investment-központ esetében a divíziók vezetésének hatásköre és felel ssége tovább b vül: a vezet  k ún. „t  kebefektetési és m
ködtetési jogosítványokat” kapnak. A valóságban leggyakrabban a profit-központ típusú divízionális szervezeti formákkal találkozhatunk. Léteznek azonban olyan megoldások is, amelyekben az említett formákat kombinálják. 5. Mi a formális és mi az informális szervezeti struktúra? A stratégia szoros kölcsönhatásban van a szervezeti struktúrával, ezáltal meghatározza az emberek közötti tevékenység- és információcsere szerkezetét, a formális és informális kapcsolatokat. E kapcsolatrendszerben kiemelked  en fontos tényez  je a vállalat vezetési rendszere, amely összekapcsolja az érintettek két csoportját: a menedzsereket és a munkavállalókat. A formális szervezetre jellemz az irányítás kiterjedtsége és a hierarchia. Az informális szervezet rugalmas, struktúrája képlékeny. Az informális szervezeten belül az informáltság foka a szerepet betölt  k vagy alkalmazottak interakciójában gyökerezik, amely megfelel en kihasználva hozzájárul a formális szervezet célkit
zéseinek eléréséhez, pl. el segítheti a szervezettel való azonosulást, a valahová való tartozást és a motivációt. Az informális szervezetnek megvan az a hátránya, hogy alááshatja a formális szervezet hatékonyságát. A formális szervezeten a vállalat hivatalos struktúráját értjük. A vállalat szervezetét annak formáját strukturális jellemz ivel értékelhetjük. Ezek: a munkamegosztás és annak szabályozása; a hatáskörmegosztás (a centralizáció és a decentralizáció kombinálási gyakorlata); a koordináció és annak szabályozása; konfiguráció (a szervezetek típus megjelenési formája). 6. Mutassa be a szervezeti kultúra fogalmát, jellemz it! Az egyes szervezetek alapfilozófiájának, közösen elfogadott értékrendjének, szellemének, hagyományainak, szokásainak tartósan érvényesül része. A szervezeti kultúra hat az egyén magatartására, az emberek közötti kapcsolatokra és a szervezeti megoldásokra. A stratégia megvalósításának közege az a szervezeti kultúra, amelynek hordozói a vállalatnál dolgozó emberek. Ez a szervezeti kultúra hat az egyén magatartására, az emberek közötti kapcsolatokra és a szervezeti megoldásokra.

36

6. el adás-blokk VÁLLALATI STRATÉGIA (469-514. old.) Fogalom jelleg
kérdések: 1. Mi a vállalati stratégia tartalma sz kebb és tágabb értelemben? A vállalat átfogó céljaival, szervezeti struktúrájával és az egyes szervezeti egységek és a központ közötti kapcsolattal foglalkozik. 2. Mi a stratégiai menedzsment? Azt a folyamatot, amelynek során a vállalat állandóan újraértékeli helyzetét és a jöv re vonatkozó várakozásait, ennek alapján megformálja stratégiáját s gondoskodik az abban foglalt cselekvési tervek megvalósításáról, stratégiai menedzsmentnek nevezzük. A stratégiaalkotás, a stratégiamegvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épül vállalattervezés. 3. Melyek a vállalati stratégia id távját meghatározó tényez k?  Helyzetértékelés: a vállalat jelenlegi helyzetér  l és a várható jöv képér  l.  Algoritmus: hogyan juthat el egy kedvez bb jöv kép megvalósulásához, illetve hogyan képes azt el segíteni cselekvési alternatívák végrehajtására.  Teljesítményértékel és visszacsatoló mechanizmus a tervezett és tényleges kimenetelek viszonyáról, a kedvez  bb állapothoz vezet  korrekciós cselekvésekr  l. A stratégiai menedzsment folyamatos tevékenység. A tényleges vállalati m
ködésben e folyamatnak vannak kit
ntetett állomásai, amikor a körülmények olyan változásokat tesznek szükségessé a stratégiában, amelyek miatt azt a vállalat „új” stratégiának tekinti, ezek hosszabb id  re meghatározzák a vállalat m
ködésének kereteit. Hogy mi számít „hosszabb id nek”, az vállalat- és helyzetfügg  . 4. Mi a GE portfolió mátrixának két tengelyén szerepl kritérium? General Electric portfoliómátrix, amely a versenyhelyzet és a piac vonzereje (a vállalat szempontjából értelmezett fontossága) alapján értékeli az üzleti egységeket. 5. Melyek a vállalati központok stratégiai szerepei?  Központ, mint portfoliómenedzser: a pénzügyi piacok és részvényesek ügynökeként lép fel. A központ pénzügyi eredményességük és kilátásaik alapján irányítja  ket.  Központ, mint átstrukturáló: alacsony központi költséggel és apparátussal m
ködik, és kevéssé avatkozik be az üzleti egységek m
ködésébe. Ha lehet  séget lát, rendszeresen változtatja a vállalat egészének szerkezetét.  Központ, mint szinergiamenedzser: az egyes üzleti egységek közötti kapcsolatokat elemzi, aktívan beavatkozik az egyes üzleti egységek életébe, tevékenységébe a szinergiák keresése és menedzselése érdekében.  Központ, mint fejleszt : a saját kompetenciáit kihasználva közvetlen támogatást nyújt az üzleti egységeknek tevékenységük fejlesztéséhez. 6. Hogyan csoportosíthatjuk a küldetést a tartalom szerint? A vállalat küldetése a vállalat alapvet  céljainak konkrét értelmezése. Meghatározza a m
ködési kört, a bels m
ködés és a küls érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. 7. Mi a különbség a stratégiaalkotás és a stratégiai menedzsment között? Azt a folyamatot, amelynek során a vállalat állandóan újraértékeli helyzetét és a jöv re vonatkozó várakozásait, ennek alapján megformálja stratégiáját s gondoskodik az abban foglalt cselekvési

37

tervek megvalósításáról, stratégiai menedzsmentnek nevezzük. A stratégiaalkotás, a stratégiamegvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épül vállalattervezés. A stratégia megvalósítása a vállalat küls környezetének és bels viszonyainak közegében folyik – ezt a közeget próbálta a vezetés feltérképezni, és figyelembe venni a stratégia kialakításakor és megválasztásakor. 8. Mit jelent a stratégiai visszacsatolás? A stratégiai visszacsatolás olyan információ a vállalat egyes részterületeinek, egészének vagy környezetének változásairól, amelynek a stratégia átalakítását vagy újrafogalmazását indíthatják el. 9. Milyen lépésekb l áll a stratégia megalkotása?  Er források: meghatározása, biztosítása és elosztása. A meglév , ill. a megszerezhet  er  forrásokat el kell osztani a vállalaton belül a különböz üzleti egységek, tevékenységek között.  Szervezetalakítás: a szervezetet kisebb-nagyobb mértékben hozzá kell igazítani a stratégia által meghatározott egyéb tényez  khöz.  Irányítás, vezetés: a stratégia megvalósítása a mindennapos vállalati m
ködés folyamatában megy végbe.  Teljesítmény értékelése: A m
ködés során a vállalat mérhet  és nem mérhet  tényez kkel leírható teljesítményt nyújt. E teljesítmény színvonala a stratégia értékelésének alapja, mivel erre épülnek a visszacsatolások. 10. Melyek a lényegi (alapvet ) képességek? A vállalatok számára fenntartható versenyel nyt biztosító sajátos képességek. Lehetnek pénzügyi és szervezeti, szolgáltatási és fejlesztési jelleg
ek. Lényegi vonásuk, hogy megjelenésük után az adott piacon többé nem rúg labdába az a versenytárs, aki ezt nem tudja.

Esszé jelleg
kérdések: 1.Mutassa be a vállalati stratégia szintjeit. Ismertesse a szintek jellemz it, a közöttük lév összefüggéseket. Vázolja fel az egyes szinteken kidolgozott stratégia feladatait. Három szint: Vállalati szint  stratégia: Két f feladata:  Meghatározza a vállalat egészének m
ködési módját, és kommunikálja a tulajdonosok és a bels érintettek felé  Koordinálja az üzletági és a funkcionális stratégiákat A stratégia meghatározása és végrehajtása a vállalati központ feladata (Lsd. 5. kérdés). Vállalati központon itt mindazoknak a szervezeti szinteknek az együttesét értjük, amelyek a stratégiai üzleti egységek felett helyezkednek el. Nincs közvetlen kapcsolatban a fogyasztókkal, az értékteremt  folyamatok és a fogyasztói kapcsolatok a stratégiai üzleti egységek szintjén valósulnak meg. A stratégiának választ kell adnia arra a kérdésre, miért épp a meglév stratégiai üzleti egységek szerepelnek a portfoliójában, s mi a szándéka ezen üzleti egységek további fejl dését illet  en (Lsd. 5. esszé, portfoliómátrix). Egyes üzleti egységek stratégiája: Egymástól eltér  fogyasztói igényeket kívánnak kielégíteni, tehát rendszerint más és más piacon vagy piaci szegmensben m
ködnek, ahol más vállalatok stratégiai üzleti egységeivel versenyeznek. A stratégiai menedzsment f feladata a tartós versenyel ny biztosítása (Lsd. 6. esszé). 38

Vállalat funkcionális részegységeinek stratégiája: Ezen a szinten helyezkednek el a vállalati funkciók (marketing, innováció stb.) stratégiái, amelyek arra vonatkoznak, hogyan támogatja az egyes funkciók m
ködése a vállalati szint
és az üzleti egység szint
stratégiákat. Kisvállalatok esetén ezek a stratégiai szintek egybeeshetnek, minél nagyobb és összetettebb azonban egy vállalat, annál világosabban el kell és el lehet  ket választani.

2.Ismertesse a m ködési kör elemzésének célját, módszerét és az elemzésb l levonható következtetéseket.

Az egyes dimenziókat a következ tényez k határozzák meg:  Szükségletek, igények, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni  Fogyasztói csoportok, amelyeknek igényeit ki akarjuk elégíteni  Eljárások, módszerek, amelyekkel az igényt kielégítjük A stratégia alkotás során a legfontosabb kérdések:  Mi legyen a m
ködési kör a jöv ben?  Milyen lehet  ségeket kínál a környezet?  Hogyan akarjuk változtatni az egyes dimenziókban tevékenységünket? Az új fogyasztó és az új igény kielégítése els sorban vállalati marketingstratégia, míg az új eljárás alkalmazása az innovációs (k+f) stratégia függvénye. Egy adott vállalat (ha már hosszabb ideje m
ködik) nem korlátozza tevékenységét egyetlenfogyasztói csoport egyetlen igénytípusának kielégítésére, hanem diverzifikálódik (m
ködési kör kiterjesztése új területekre). A vállalatok üzleti stratégiái üzleti egységei tehát egymástól eltér  stratégiai üzleti területeken, termék/piac szegmensben m
ködnek. Könczöl négy követelménye:  A vállalaton belül önálló szakmai egységet alkot;  Teljesítménye önállóan értékelhet  és megítélhet  ;  Jól meghatározott környezeti feltételek (vev igény, versenyhelyzet stb.) jellemzik;  Lehet a vállalat egészét  l elkülönülten is értelmezhet  , de azzal összefügg  stratégiája.

3.Mutassa be a stratégia közelítéseit. Részletesen ismertesse és hasonlítsa össze az egyes megközelítéseket. Vállalkozói stratégia:  szervezetnek van megfelel képességekkel rendelkez és megfelel helyzetben lév vezet  je 39



a környezetnek „átjárhatónak”, jól kezelhet  nek kell lennie a vállalat növekedésre orientált  a vezet  k nagy mérték
változtatásokra irányuló hajlam (gyors változtatás)  kis és/vagy fiatal vállalatok  vagy veszélyben lév vállalat, amelynek egyetlen reménye a bátor cselekvés. A stratégia lényegét azok az értékek fogják meghatározni, amelyekkel a stratégiai döntéshozó rendelkezik. Adaptív stratégia:  vállalat komplex  gyorsan változó környezetben m
ködik  befolyásoló tényez k ill. az ezeket képvisel vezet  k megosztottak, koalíciót alkotnak  széles kör
tevékenységet végz  vállalatoknál, ahol nagyok a központi költségek és sokféle csoport szerepel a vezetésben  vagy a környezetnek kiszolgáltatott, viszonylag gyenge lábakon álló kisvállalkozásoknál A stratégia lényegét azok a szabályok alkotják, amelyek megszabják az egyes esetekben követhet  magatartást, behatárolják a vállalat mozgásterét, megadják azokat az elfogadási korlátokat, amelyek a döntéshozók, ill. a koalíciók egyezkedését határok közé szorítják. Tervez i stratégia:  a szervezet elég nagy ahhoz, hogy megengedje magának az elemzés költségeit  elég befolyásos ahhoz, hogy a sikeres megvalósítás reményében határozza a célokat  olyan környezetben m
ködik, amely viszonylag stabil és el re jelezhet  .  Nagyvállalatok, er  s pozícióban lév világcégek A stratégia lényege a célok és eszközök egymáshoz rendelése, a pontosan meghatározott célok és eszközök egymáshoz rendelése, a pontosan meghatározott célok és a korlátozott er  források közötti összhang megteremtése. Egy adott vállalat stratégiájában a fenti közelítések többnyire keverten jelennek meg. Eltér  módon alakul ki a vállalati stratégia:  Vállalkozói: a vállalkozó egyéni szándékainak összessége  Adaptív: folyamatos alkufolyamat eredménye Tervez  i: rendszeres elemzés végén áll el . 

4.Mutassa be a stratégiai menedzsment folyamatát és ismertesse röviden az egyes lépések tartalmát, térjen ki a közöttük lév összefüggésekre is. Helyzetelemzés:  M  ködési kör Az egyes dimenziókat a következ tényez k határozzák meg: o Szükségletek, igények, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni o Fogyasztói csoportok, amelyeknek igényeit ki akarjuk elégíteni o Eljárások, módszerek, amelyekkel az igényt kielégítjük A stratégia alkotás során a legfontosabb kérdések: o Mi legyen a m
ködési kör a jöv ben? o Milyen lehet  ségeket kínál a környezet? o Hogyan akarjuk változtatni az egyes dimenziókban tevékenységünket? B vebben lsd. 2. esszé.  Bels m ködésre vonatkozó alapelvek Két f csoportja: o Csoport funkcionális területek m
ködésére o A funkcionális stratégiák megalapozására szolgál

40

A m
ködési elvek további összetev it a vállalati kultúrából származtathatjuk. A bels érintettekre vonatkozó magatartási szabályokat az írásba foglalt elvek és a vállalati kultúra határozza meg.  Küls érintettekkel való kapcsolattartás alapelvei Az érintettek igen eltér  viszonyulással és várakozásokkal viseltetnek a vállalattal kapcsolatban. Ezek a tényez  k alapul szolgálnak olyan elemzési célú mátrixok elkészítéséhez, mint a befolyás/érdekeltség vagy a befolyás/kiszámíthatóság mátrix, amelyek segítségével a különböz  érintett csoportokkal kapcsolatos magatartás kialakítható.  Általános környezeti feltételek A vállalat releváns környezetét foglalja magába: o Politikai tényez k o Gazdasági trendek o Társadalmi tényez k o Technikai környezet o Természeti környezet o Jogi feltételrendszer PESTEL elemzés: a fenti tényez  ket mérlegelve készíthet  k el azok a szcenáriók (a környezet jöv beni alakulásának el relátható változatai), amelyekb l levezethet  k a vállalat számára a jöv ben nyíló lehet  ségek.  Versenyhelyzet o Lényegi képességek (lsd. 10. kérdés) o Stratégiai megfelelés: a vállalati és a környezeti adottságoknak, ill. ezek változásainak olyan összekapcsolása, amely a legnagyobb szinergiát biztosítja. o Kiterjeszkedés: mértéke azt fejezi ki, hogy mennyire képes a vállalat új lehet  ségek kihasználására versenyel ny létesítése vagy fenntartása érdekében.  Vállalati képességek értékelése SWOT elemzés (lsd. 5. esszé) Megvalósítás:  Er forrás-biztosítás és elosztás: az er  források meghatározása, biztosítása és elosztása. A meglév , ill. a megszerezhet  er  forrásokat el kell osztani a vállalaton belül a különböz üzleti egységek, tevékenységek között.  Stratégia és vezetés: o Szervezetalakítás: a szervezetet kisebb-nagyobb mértékben hozzá kell igazítani a stratégia által meghatározott egyéb tényez khöz. o Irányítás, vezetés: a stratégia megvalósítása a mindennapos vállalati m
ködés folyamatában megy végbe. Visszacsatolás:  Ellen rzés: a teljesítmény értékelése. A m
ködés során a vállalat mérhet  és nem mérhet  tényez  kkel leírható teljesítményt nyújt. E teljesítmény színvonala a stratégia értékelésének alapja, mivel erre épülnek a visszacsatolások.  Visszacsatolás: A stratégiai visszacsatolás olyan információ a vállalat egyes részterületeinek, egészének vagy környezetének változásairól, amelynek a stratégia átalakítását vagy újrafogalmazását indíthatják el. 5.Mutassa be és hasonlítsa össze a SWOT analízist és a portfoliómátrixot. Mi a szerepük a stratégiaalkotásban, mi a tárgyuk, milyen hasonló jellemz ik vannak és milyen különböz ségeik. SWOT-elemzés: a vállalat er  sségeinek és gyengeségeinek (bels ), illetve lehet  ségeinek és fenyegetettségének (küls ) összefoglaló elemzése. Az elemzésnél a hangsúlynak nem 41

azon kell lennie, hogy mindenféle er sséget, gyengeséget, lehet séget és fenyegetést felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak a stratégiával. Alapvet  , hogy kiértékeljük a SWOT-listát abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni. (ábra 498. old) Portfoliómátrix: kétdimenziós mátrixok, két szempont kombinálásával értékelik az egyes üzleti egységeket. BCG (növekedés/részesedés) mátrix:









Sztárok: magas részesedéssel egy gyorsan növekv piacon, vállalati központnak támogatnia kell. Kérd  jelek: magas növekedés
piacokon alacsony részesedést mutatnak, a támogatás kockázatos. Fej stehenek: stabil, alacsony növekedés
piacon hozzák a korábbi befektetések pozitív következményeit, jelent  s befektetésre nincs szükség. Kutyák: alacsony részesedéssel, alacsony növekedés
piacon, meddig érdemes fenntartani az érintett tevékenységet

6.Ismertesse az általános, alapvet versenystratégiák típusait és az egyes típusok lényegét. Minden stratégia típusra mutasson be legalább egy példát.  Költségvezet : széles termékskálával jelenik meg a vállalat, s az alacsonyköltség következtében vagy nagyon nagy piaci részesedést tud kivívni egy viszonylag alacsony árral, vagy pedig, ha másokkal azonos áron kínálja termékét, magasabb lesz a fajlagos hozama.  Megkülönböztet : a termék valamilyen, a fogyasztók által széles körben fontosnak tartott jellemz alapján egyedülállóan jó, s ezért hajlandók érte felárat fizetni. A megkülönböztetés alapja sokféle lehet (az áru vagy szolgáltatás min sége, az áruval járó szolgáltatás, az igény kielégítés megbízhatósága, gyorsasága stb.).  Fókuszáló: a piac meghatározott szegmensére vagy szegmenseire összpontosít, és a megcélzott szegmensekhez igazodóan az alacsony költségb l vagy az egyediségb l ered  versenyel nyre épít. Minél hatékonyabban tudjon alkalmazkodni egy meghatározott piaci szegmenshez. Bármelyi stratégiát választja is a vállalat, illetve a stratégiai üzleti egység, ez csak akkor lehet eredményes, ha az általa szerzett versenyel ny minél hosszabb távon fenntartható. A vállalat versenyel nyét olyan lényegi képességekre építse, amelyet a versenytársak nem tudnak lemásolni. Értékelni kell a stratégiákat a szervezethez való illeszkedés, a várható fogadtatás, a bels érintettek viszonyulása szempontjából. A szervezeti ellenállás várható mértéke, az ösztönzés lehet  ségei képezik itt az elemzés tárgyát.

42