EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2012.10.10. COM(2012) 602 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásról szóló megvalósíthatósági tanulmányról* {SWD(2012) 339 final}
*
HU
Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásról szóló megvalósíthatósági tanulmányról*
1.
BEVEZETÉS
A stabilizációs és társulási folyamat (SAP) fő elveit a Bizottság 1999. májusi közleménye1 tartalmazta, és azt a Tanács 1999 júniusában megerősítette. E folyamat révén az Európai Unió (EU) hangsúlyozza aziránti elkötelezettségét, hogy szembenéz a kihívással és vállalja a felelősséget, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni régió stabilitásához. A vonatkozó feltételek tiszteletben tartásáért cserébe az EU testre szabott szerződéses kapcsolatokat ajánlott az országoknak: ezek a stabilizációs és társulási megállapodások. A nyugat-balkáni országokkal való szerződéses kapcsolatok kialakításának feltételeit az 1997. áprilisi tanácsi következtetések tartalmazzák. A fő elemek közé tartozik a hiteles kötelezettségvállalás a demokratikus reformok végrehajtása, az emberi jogok, a kisebbségek és a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása és védelme, valamint a szabad és tisztességes választások megtartása iránt. A Tanács elvárja továbbá az első gazdasági reformok végrehajtását, a tagállamoktól való visszafogadást és a regionális együttműködés iránti elkötelezettséget. Az Európai Tanács 2000 júniusában, Feirában tartott ülésén egyértelmű jelzést adott a nyugatbalkáni régió számára az uniós tagság potenciális jelölti státuszának létrehozása kapcsán. Ez az üzenet a 2000. novemberi zágrábi csúcstalálkozón is megerősítésre került. Az Európai Tanács 2003. márciusi következtetéseiben megállapította, hogy a Nyugat-Balkán jövője az EU-n belül van és határozott politikai akarattól függ, és a biztonság megőrzéséhez folyamatos erőfeszítésekre van szükség. A 2003. júniusi theszaloníki cselekvési program a NyugatBalkánért egyértelművé teszi, hogy a nyugat-balkáni országoknak és azoknak az európai struktúrákba való jövőbeni integrációra és végül az uniós tagságra való felkészülésének támogatása kiemelkedő prioritás az EU számára. Mostanáig Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Horvátország, Szerbia és Montenegró kapcsán készültek megvalósíthatósági tanulmányok. A stabilizációs és társulási megállapodásokat ezt követően aláírták a felsorolt országokkal. A Tanács 2011. decemberi ülése emlékeztetett az EU aziránti elkötelezettségére, hogy segítse Koszovó gazdasági és politikai fejlődését egyértelmű európai perspektíva révén, összhangban a régió európai perspektívájával. A Tanács megerősíti, hogy e célból konkrét intézkedésekre van szükség. 2012 februárjában a Tanács tudomásul vette a Bizottság azon szándékát, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítsen az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről, a tagállamoknak a jogállással kapcsolatos álláspontja vagy a Tanács által a jövőben hozandó döntések sérelme nélkül.
*
1
HU
Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével. COM(1999) 235 végleges.
2
HU
A 2012. februári tanácsi következtetések keretében a Bizottság nyilatkozatott tett, amelyben kijelenti, hogy „A Bizottság a megvalósíthatósági tanulmányban megvizsgálja, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás vonatkozásában teljesültek-e a politikai, a gazdasági és a jogi kritériumok. A Koszovóval kötendő stabilizációs és társulási megállapodáshoz készítendő megvalósíthatósági tanulmány nem érinti a jogállás kérdését és a tagállamok Koszovó elismerésével kapcsolatos álláspontjait.” Módszertan Ezt a tanulmányt a bizottsági szolgálati munkadokumentumban2 szereplő megállapítások alapján készítették el. A tanulmányt a koszovói hatóságok által kitöltött kérdőívek, 20 szakértő által elvégzett értékelő misszió, az EU Pristinában lévő irodájától, valamint nemzetközi és nem kormányzati szervezetektől érkező hozzájárulások alapján készítették el. A tanulmány értékeli, hogy Koszovó készen áll-e a stabilizációs és társulási megállapodás megtárgyalására és azt követően annak végrehajtására. A dokumentum olyan kiemelt kérdéseket határoz meg, amelyeket a tárgyalások megkezdése előtt kell megtárgyalni és, amelyekkel Koszovónak foglalkoznia kell annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kötelezettségeit. Jogi szempontok Az Uniónak a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó lehetősége nem korlátozódik általánosan elismert független államokra vagy nemzetközi szervezetekre. Ilyen megállapodásokat bármilyen olyan féllel megköthet, amely kapcsán a másik szerződő fél elfogadja, hogy az a nemzetközi közjog alá tartozó megállapodást kössön. A múltban az EU számos nemzetközi megállapodást kötött olyan felekkel, amelyek nem voltak szuverén államok. Ezeket a megállapodásokat a Tanács kötötte az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke alapján (vagy korábbi cikkek alapján, 300. cikk és a korábbi EKSzerződés 228. cikke). Ebben az összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy az EUMSZ 228. cikke, amely a Koszovóval kötendő megállapodás jogi alapja, nem jelenti Koszovó független államként való elismerését az Unió részéről, és nem jelenti azt, hogy az egyes tagállamok elismerik Koszovót, feltéve ha erre vonatkozóan kifejezett fenntartással élnek. Ugyanígy nem jelenti az elismerés azon tagállamok általi visszavonását, amelyek Koszovót már elismerték független államként. Nincs jogi akadály az Unió számára, hogy ez alapján társulási megállapodást kössön Koszovóval. Az uniós jogban nincs erre a fogalomra vonatkozó konkrét meghatározás: az EUMSZ 217. cikke kimondja, hogy egy ilyen megállapodás „kölcsönös jogok és kötelezettségek, közös fellépés és különleges eljárások által jellemzett társulást létrehozó megállapodásokat köthet”. Az Unió gyakorlatából következik, hogy a társulási megállapodások különleges, kiváltságos kapcsolatokat alakítanak ki harmadik országokkal. Különösen a társulási megállapodások sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a közös értékekre és elvekre, fontos kereskedelmi komponenst foglalnak magukba, közelítik egymáshoz az adott ország nemzeti jogszabályait és szakpolitikáit az Unió alapvető politikáihoz, és együttműködést alakítanak ki az uniós hatáskörök szinte bármelyikén. A társulást intézményi keret révén alakítják ki, amely nemcsak döntéshozatali mechanizmust foglal magába, hanem párbeszédet is biztosít a közszolgálat szintjén. 2
HU
SWD(2012) 339 final.
3
HU
Következésképp az Unió megköthet ilyen megállapodást egy harmadik országgal, amennyiben annak politikai és igazságszolgáltatási hatóságai biztosítani tudják, hogy a megállapodás feltételeit tiszteletben tartják, alkalmazzák és végrehajtják. A megvalósíthatósági tanulmány célja éppen annak vizsgálata, hogy Koszovó politikai és gazdasági fejlődése lehetővé teszi-e számára, hogy vállalja a társulási megállapodás kiterjedt kötelezettségeit. Jogi szempontból elegendő azt megállapítani, hogy az a tény, hogy egyes tagállamok nem ismerik el Koszovót független államként, nem jelent jogi akadályt a koszovói hatóságok számára, hogy egy társulási megállapodásból származó kötelezettségeket hajtson végre. A Koszovó és az Európai Unió közötti társulás nem áll konfliktusban azzal a ténnyel, hogy az Unió tagállamai különböző álláspontot képviselnek Koszovó státuszát illetően a nemzetközi jog szerint. Emellett, a megállapodás pontos jogi minősítését a tárgyalások végén kell meghatározni, tekintettel annak tényleges tartalmára és jogi összefüggésére. A koszovói nemzetközi jelenlét3 nem jelent akadályt a koszovói hatóságok számára, hogy eleget tegyenek a stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségeiknek. Egy ilyen megállapodás nem lenne ellentétes az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1999. évi 1244. számú határozatával, és összhangban áll az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziója jelenlegi jelenlétével. A nemzetközi polgári hivatalt (NPH) azért hozták létre, hogy felügyelje a Koszovó jogállásának rendezésére vonatkozó átfogó javaslat végrehajtását. Szeptember 10-én a nemzetközi irányítócsoport, miután megállapította, hogy Koszovó lényegében eleget tett az átfogó rendezési javaslatokban szereplő feltételeknek, továbbá elfogadta a szükséges alkotmányos és jogi kereteket, bejelentette a Koszovó függetlenségére irányuló felülvizsgálat befejezését, és a nemzetközi polgári képviselő (NPK) megbízatásának lejártát. Ennek következtében a nemzetközi polgári hivatalt 2012 végéig bezárják. Ezt a folyamatot követően az EU jelentősebb szerepet fog betölteni Koszovóban. Az európai uniós jogállamiság-misszió, az EULEX fő célja a koszovói hatóságok segítése és támogatása a jogállamiság kulcsfontosságú területei kapcsán, mint a rendőrség, bírói kar és a vámszabályok. Megbízatása bizonyos végrehajtási jogkörökkel jár. Amennyiben egy társulási megállapodást megkötnek, ez az uniós misszió hatáskörén belül támogatná a koszovói hatóságokat egy ilyen megállapodás végrehajtása kapcsán. Észak-Koszovóval kapcsolatos szempontok Észak-Koszovó a Leposaviq/Leposavić, Zubin Potok és Zveçan/Zvečan településeket, valamint az Ibër/Ibar folyótól északra található Mitrovicë/Mitrovica település egy részét foglalja magába. Ezt a területet főként szerbek lakják. Szerbia továbbra is finanszíroz és fenntart bizonyos struktúrákat Koszovó ezen részén. Ez nemcsak kórházakat és iskolákat, hanem önkormányzati hatóságokat, biztonsági szolgálatokat és igazságszolgáltatási szervezeteket is érint. Jelenleg a mitrovicai kerületi bíróság kizárólag az EULEX bíráinak támogatásával végezheti munkáját. A szerb villamoshálózat fenntart egy engedély nélküli ágat északon, az engedély nélküli szerb mobiltelefon-társaságok továbbra is
3
HU
Emlékeztetni kell rá, hogy a Főképviselő Hivatala (OHR) által támogatott és a Béke-végrehajtási Tanács (BVT) által kijelölt főképviselő bosznia-hercegovinai jelenléte, amelynek célja a daytoni békemegállapodás polgári végrehajtásának ellenőrzése, nem minősült jogi akadálynak az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírása tekintetében.
4
HU
működnek, és az északi lakosság gyakran használ alternatív útvonalakat a határ/határvonal átlépésére. Észak-Koszovó nehéz gazdasági helyzetben van. A helyi lakosság túlzottan függ az állami foglalkoztatástól és a Belgrád által finanszírozott szociális ellátástól. A terület természeti erőforrásokra – mint például a Trepça/Trepča bánya – vonatkozó potenciálja továbbra is jelentősen alulfejlett. 2011-ben Koszovó-szerte népszámlálást végeztek, azonban az nem terjedt ki Koszovó ezen részeire vonatkozó adatokra. Az utolsó koszovói választások idején a részvétel ezeken a településeken rendkívül alacsony volt. 2012 májusában a Zubin Potok és Zveçan/Zvečan település egyoldalúan külön helyi választásokat tartott a Szerbiában megtartott választásokkal egyidőben. Ezeket a választásokat nem ismerte el Pristina, Belgrád vagy a nemzetközi közösség. A koszovói rendőrségnek és vámhivatalnak a határátkelő pontokra való 2011 nyarán elvégzett kihelyezését követően számos barikádot emeltek. Ezek legtöbbjét mostanra lebontották. Egy barikád azonban még áll az Ibër/Ibar folyón átívelő legnagyobb hídon. A jelenlegi helyzet, amelyet az erőszakos események kitörése és a gyakran növekvő feszültség jellemez, nem fenntartható. A KFOR és az EULEX fontos szerepet tölt be a nyugalom megőrzésének elősegítésében. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd Az észak-koszovói helyzet továbbra is kihívást jelent Koszovó, Szerbia, a nyugat-balkáni régió és a nemzetközi közösség számára. Az ENSZ Közgyűlés 2010. szeptemberi határozatát követően az EU előmozdította a Pristina és a Belgrád közötti párbeszédet. A párbeszédet 2011 márciusában indították el, és célja az együttműködés ösztönzése, az Európai Unió felé vezető úton való előrelépés és az emberek életkörülményeinek javítása. Mostanra a felek megállapodásra jutottak a személyek szabad mozgása, vámbélyegzők, egyetemi diplomák elismerése, telekkönyvek, népesség-nyilvántartó rendszerek, az integrált határigazgatás és a regionális együttműködés terén. Koszovónak és Szerbiának egyaránt folytatnia kell a mostanáig elért valamennyi megállapodás jóhiszemű végrehajtását, és konstruktív módon részt kell vennie kérdések teljes körének megvitatásában az EU közreműködésével. Az ezen kérdések terén való további előrelépés északon minden érintett féltől megköveteli a konstruktív közös munkát. A koszovói hatóságoknak is ki kell venniük a részét a munkából. A többnemzetiségű Koszovót kell előmozdítaniuk, továbbá tiszteletben kell tartaniuk a helyi lakosság egyedi szükségleteit. Koszovó folytatja az északi területre vonatkozó menetrend előkészítését a Tanács 2011. decemberi következtetéseivel összhangban. Az északi nem szerb kisebbségek számára is előnyt fog jelenteni, ha Koszovó ezen részén normalizálódik a helyzet. A jelenlegi helyzet kihívást jelent és sürgősen javítani kell rajta. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás ösztönző lenne Koszovó egésze, beleértve az északi rész lakossága számára is. 2.
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS KOSZOVÓ KÖZÖTTI KAPCSOLATOK
Koszovó fokozatosan megerősítette az európai integrációs folyamatokkal kapcsolatos struktúráit. Koszovó létrehozta az uniós integrációval foglalkozó nemzeti tanácsot, amelyet az
HU
5
HU
elnök irányít. A nemzeti tanács célkitűzése a koszovói intézmények mobilizálása az uniós reformprogram teljesítése érdekében. Az Európai Integrációs Minisztérium irányítja az európai integrációs munkacsoportot. A minisztérium bizonyította más minisztériumok és intézmények mobilizálására irányuló megfelelő képességét a megvalósíthatósági tanulmány előkészítéséhez nyújtott koszovói átfogó hozzájárulás koordinálása révén. A Koszovóval kapcsolatos 2009. évi közlemény felülvizsgálata – Az európai perspektíva megvalósulása4 2009-ben a Bizottság közleményt adott ki Koszovóról, amelyben szerepelt számos olyan gyakorlati lépésre vonatkozó ajánlás, amelyeket az EU-nak meg kellene tennie, hogy biztosítsa Koszovó folyamatos előrehaladását Európa felé. Az EU a vízumliberalizációval kapcsolatos párbeszédet indított útjára és bemutatta a vízumliberalizációs menetrendet a koszovói hatóságok számára, a koszovói hatóságok most nyújtották be első jelentésüket. Az EU 2011-ben megállapodott a Koszovóra vonatkozó autonóm kereskedelmi intézkedések meghosszabbításáról. Koszovót bevették továbbá a páneurópai-mediterrán származási kumulációról szóló egyezménybe, amelyben aktív szerepet tölthet be, amint életbe lép egy kereskedelmi megállapodás. Koszovó folytatja a gazdasági és költségvetési felügyeleti keretbe való integrációra való felkészülést. 2011 decemberében a Tanács elismerte, hogy Koszovó társadalmi-gazdasági fejlődését fokozni lehetne az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagsággal. 2011 márciusában a Bizottság azt javasolta a Tanácsnak, hogy engedélyezze egy keretmegállapodás megtárgyalását, amely lehetővé tenné Koszovó számára az uniós programokban való részvételt. A Bizottság és Koszovó a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatos párbeszéd három szakaszát fejezte be. Ez a párbeszéd hatékony mechanizmusnak bizonyult azt illetően, hogy nyomon kövesse és tanácsokkal lássa el Koszovót azon intézkedések kapcsán, amelyeket meg kell tennie az európai reformprogram végrehajtása érdekében. Ez a mechanizmus továbbá a civil szervezetekkel való konzultációkra is kiterjed. Koszovó profitál az Előcsatlakozási Támogatási Eszköznek az Albániával, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Montenegróval kapcsolatos határokon átnyúló együttműködési programjaiból. A Koszovónak nyújtandó, az Erasmus-Mundus, Tempus programokkal és a fiatal sejtek rendszerével (YCS) kapcsolatos előirányzatok növekedtek az Eszköz keretében. A 2007–2013-as költségvetési keretben 635,4 millió EUR áll Koszovó rendelkezésére. A koszovói hatóságokkal közösen a Bizottság elindította a jogállamiságról folytatott strukturált párbeszédet. Ez bizonyítja a koszovói hatóságok politikai és a Bizottság azon elkötelezettségét, hogy a bővítési folyamat korai szakaszában foglalkozzon az ezt a területet érintő kihívásokkal. Uniós jelenlét Koszovóban Az EU különleges képviselőjének kettős funkciót betöltő hivatala és a nemzetközi polgári képviselő függetlenné vált. Az EU különleges képviselőjének hivatalát és az Európai Bizottság összekötő irodáját egy uniós irodává alakítottak át. Ez megnövelte az EU jelenlétét és láthatóságát Koszovóban. A koszovói hatóságok megnövekedett kapacitásának tükrözése érdekében az EULEX megbízatását átalakították és mérsékelték. A koszovói hatóságoknak a
4
HU
COM(2009) 534 végleges.
6
HU
fennmaradó kihívások kezelése terén való segítése érdekében megbízatását meghosszabbították 2014 júniusáig. Koszovónak továbbra is megfelelően együtt kell működnie a misszióval és aktívan támogatnia kell a megbízatása végrehajtását. A Bizottság szorosan együttműködik az EULEX-szel az átalakítás teljes ideje alatt, a problémamentes átmenet és a koszovói hatóságoknak nyújtott tartós támogatás biztosítása érdekében. Koszovó regionális összefüggésben Koszovó részt vesz a Regionális Együttműködési Tanácsban, az Energiaközösségről szóló szerződésben, a Dél-kelet Európai Közlekedési Megfigyelő Állomásban (SEETO) és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban (CEFTA), valamint készen áll egyéb regionális kezdeményezésekben való részvételre. A regionális együttműködési megállapodásokban való koszovói részvételre vonatkozó képlet, amelyről 2012 februárjában született megállapodás, megfelelő alap Koszovó számára, hogy fokozza és kibővítse az ezen mechanizmusokban való közvetlen részvételét. Ezek közé tartozik a Közlekedési Közösségről szóló szerződés, az igazságügyi együttműködés, valamint a Délkelet-európai Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Hálózat és a Délkelet-európai Egészségügyi Hálózat keretében tett, a foglalkoztatási és a szociálpolitikákat érintő rendelkezések. Ennek biztosítania kell Koszovó részvételét a roma évtized kezdeményezésben. 3.
ÉRTÉKELÉS
3.1.
Politikai kérdések
Koszovó politikai rendszere a parlamentáris demokrácia elvein alapszik. Ezek az elvek szerepelnek az alkotmányban és a jogi keretben. Az elmúlt három év során a demokratikus intézmények működése és a jogállamiság tiszteletben tartása konszolidálódott. Létrehozták a szükséges intézményeket. Az elnök, a kormány és a parlament a legfontosabb intézmények, amelyeknek feladata a reformfolyamat előrevitele. Az Alkotmánybíróság fontos szerepet játszott a demokratikus elvek és az alkotmány tiszteletben tartásának biztosításában, többek között a jelenlegi elnök megbízatásávál kapcsolatos ítéletek révén. A jogalkotással kapcsolatos, a kormány és a parlament közötti együttműködés is fokozatosan javult. Koszovó kellően bizonyította elkötelezettségét a kormányzás demokratikus elvei mellett, hogy megkezdhesse a stabilizációs és társulási megállapodás megtárgyalását. Egy ilyen megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében Koszovónak folytatnia kell a demokratikus reformok végrehajtását. Különösen a Nemzetgyűlésnek és bizottságainak kell megerősítenie a végrehajtó és biztonsági szektor felügyeletét, a jogalkotás alaposabb vizsgálatának, és a szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásának nyomon követése révén. A Nemzetgyűlésnek a kormánytól való pénzügyi és adminisztratív függetlenségét fokozni kell. Ezt a Nemzetgyűlés köztisztviselőinek jogállásáról szóló jogszabály elfogadása révén lehet elérni. Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a Nemzetgyűlés költségvetés-tervezetét módosítsa a kormány a Nemzetgyűléssel egyeztetve, azt megelőzően, hogy a kormány benyújtja a költségvetési javaslatát a Nemzetgyűléshez elfogadásra. Koszovó rendszeres választásokat tartott központi és önkormányzati szinten egyaránt. A választási rendszer lehetővé teszi a versenyt a különböző politikai pártok között és szabad választást biztosít a szavazók számára. Ez az idő folyamán a kormányzó koalíciók különböző összetételét eredményezte. A legutóbbi általános választások 2010/2011-ben rávilágítottak, hogy új politikai pártok is tagjai lehetnek a Nemzetgyűlésnek. Koszovó készen áll egy
HU
7
HU
stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalás megkezdésére. Ezeket a választásokat ugyanakkor súlyos hiányosságok és technikai nehézségek jellemezték. Koszovónak ezért biztosítania kell a jogi keret fejlődését, hogy megfelelőbben tükrözze az EU-n belüli legjobb gyakorlatot és normákat egy ilyen megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében. A jogállamiság kapcsán a jogi keret összetett, beleértve a volt Jugoszlávia és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság jogalkotását, az Egyesült Nemzetek koszovói missziója és Koszovó új jogalkotását. A szervezett bűnözés elleni küzdelemhez szükséges jogalkotási reformok egyes elemei végrehajtásra kerültek. Számos fontos jogszabály továbbra is hiányzik vagy módosításra szorul, nevezetesen a pénzmosás és a vagyonelkobzás terén. Koszovónak rövid távon egyértelműen el kell köteleznie magát amellett, hogy eredményeket érjen el a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, beleértve a vizsgálatok elindítását, szorosan együttműködve az EULEX-szel. Koszovónak új jogszabályt kell elfogadnia a vagyonelkobzás terén, és hozzá kell igazítania az uniós vívmányokhoz a pénzmosás megelőzéséről és a terrorizmus finanszírozásáról szóló jogszabályt. A szervezett bűnözés különböző formái elleni küzdelem jogi keretének végrehajtása továbbra is fontos kihívás. Ahhoz, hogy Koszovó eleget tudjon tenni egy stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kötelezettségeknek, elsőként konkrét eredményekre van szükség a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Koszovónak továbbá folytatnia kell jogszabályai megerősítését és végrehajtását, különösen az emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, kábítószer-prekurzor és a fegyverkereskedelem elleni küzdelmet, illetve ezek megelőzését, emellett fokoznia kell statisztikái megbízhatóságát. Koszovó létrehozta a korrupció elleni küzdelemhez szükséges jogi keret egyes fontos elemeit. Ezek közé tartozik többek között a vagyonnyilatkozatokról szóló jogszabály, a köztisztviselői feladatok ellátásával kapcsolatos érdekellentétek megakadályozása, visszaélést jelentő személyekről, közbeszerzésről és a politikai pártok finanszírozásáról szóló jogszabályok. Fontos, hogy Koszovó kézzelfogható eredményeket érjen el ezeken a területeken. Az elmúlt három év során az ügyészséget és a rendőrséget átszervezték, hogy megerősítsék a korrupció kezelésére irányuló kapacitásukat. Koszovóban létezik egy korrupcióellenes ügynökség, amely közigazgatási vizsgálat lefolytatására és jelentéstételre irányuló joggal bír. Az ügynökség kapacitása megfelel felelősségi körének. Koszovónak rövid távon egyértelműen el kell köteleznie magát amellett, hogy eredményeket érjen el a korrupció elleni küzdelem terén, beleértve a vizsgálatok elindítását, szorosan együttműködve az EULEX-szel. Koszovónak új korrupcióellenes stratégiát kell elfogadnia. A stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kötelezettségei teljesítése érdekében Koszovónak továbbá hatékonyan végre kell hajtania korrupcióellenes jogszabályait, és létre kell hozni egy hatékony mechanizmust a korrupció megelőzésére. Kiemelkedően fontos, hogy Koszovó konkrét eredményeket mutasson fel a korrupció elleni küzdelem területén. Ezek közé tartoznak többek között a sikeres vizsgálatok és a korrupciót elkövetett kijelölt és megválasztott tisztviselők elleni vádemelések. Koszovónak emellett fokoznia kell az ezzel a területtel kapcsolatos statisztikái megbízhatóságát. A Tanács 1997. áprilisi következtetései hangsúlyozzák a megfelelő visszafogadási eljárások jelentőségét. A vízumliberalizációs folyamat keretén belül Koszovó jogszabályt fogadott el a visszafogadás kapcsán és folytatja az uniós tagállamokkal való együttműködést a
HU
8
HU
visszafogadási kérdések kapcsán. Teljes mértékben végre kell hajtania a visszafogadásról szóló jogszabályt és biztosítania kell a visszatért személyek újbóli beilleszkedését. Az elmúlt három évben Koszovó jogszabályokat fogadott el a jelentős igazságszolgáltatási reformok kapcsán. A pártatlanság, függetlenség, elszámoltathatóság és hatékonyság elvei állnak a reform középpontjában. A reformok megváltoztatják az igazságszolgáltatási rendszer és az ügyészség felépítését. Létrehozták a Bírói Tanácsot és megerősítették az Igazságügyi Tanácsot. A legfontosabb intézményeket kialakították, azonban az észak-mitrovicai bíróságon csak EULEX bírák vannak jelen. Fokozatosan bővítették kapacitásukat és megfelelő ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy előmozdítsák a reformokat. A régi ügyek terén mutatkozó lemaradás csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozatosan eredményeket hoznak. A bíróságok új szerkezetének végrehajtása során Koszovónak biztosítania kell, hogy a szervezett bűnözéssel, háborús bűncselekményekkel és korrupcióval kapcsolatos esetekért felelős különleges ügyészség megőrizze hatáskörét. Világosan látszik, hogy Koszovó sok jelentős kihívással néz szembe e téren. A stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kötelezettségek teljesítése érdekében Koszovónak tovább kell fejlesztenie a bírói kar hatékonyságát, elszámoltathatóságát és pártatlanságát. Sikeresen végre kell hajtania az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatos négy fő jogszabályt, beleértve azok következetességének biztosítását is. Koszovónak intézkedéseket kell hoznia az ügyekkel kapcsolatos valamennyi lemaradás csökkentése érdekében. A koszovói hatóságoknak megfelelő biztosítékot és védelmet kell nyújtania a bírák, ügyészek, tanúk és felperesek, valamint a bírósági tisztviselők számára. Koszovónak biztosítania kell, hogy a tárgyalásokat megfelelő helyen és a bírósági eljárásokkal összhangban végzik el. A bírák és az ügyészek kisebbségek köréből való felvételét – a jogi keretben meghatározott módon – folytatni kell. A stabil és szakszerű közszolgálat alapkövetelményeit tartalmazó jogi keret nagyrészt működik. A jogalkotást az európai közigazgatással kapcsolatos legutóbbi megközelítések alakítják. A közigazgatás kapacitása központi szinten fejlettebb, mint önkormányzati szinten. Koszovó létrehozta továbbá az ombudsman intézményét, amely kulcsfontosságú független szerv az emberi jogok és alapvető szabadságok ösztönzése kapcsán. Az ombudsman ugyanakkor kihívássokkal néz szembe, nevezetesen a költségvetés és az irodahelyiségek kapcsán. Rövid távon Koszovónak el kell fogadnia a közszolgálatról és a közszolgálati fizetésekről szóló szükséges másodlagos jogszabályt. Emellett irodahelyiséget kell biztosítania az ombudsman számára, és biztosítania kell a költségvetési függetlenséget. A kormánynak módosítás nélkül bele kell foglalnia az ombudsman költségvetés-tervezetre vonatkozó javaslatát a parlamentnek benyújtandó globális költségvetés-tervezetbe. Ezzel párhuzamosan Koszovónak folytatnia kell a közigazgatás szükséges reformjának végrehajtását. A stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kötelezettségek teljesítése érdekében Koszovónak haladást kell elérni a közigazgatási stratégia és cselekvési terv, valamint a kapcsolódó jogszabályok végrehajtása terén. Biztosítania kell továbbá a fenntartható közigazgatási reformot, beleértve a szükséges finanszírozást és személyzetet. Növelni kell a kisebbségekhez tartozó személyek arányát a közigazgatásban. A hatékony és szakmai közigazgatás kulcsfontosságú a megállapodás sikeres végrehajtása szempontjából. Koszovó alkotmánya és az átfogó jogalkotási keret biztosítékot nyújt az alapvető emberi jogok és a kisebbségek védelme tekintetében. Koszovó ugyan nem tagja az ENSZ-nek vagy
HU
9
HU
az Európa Tanácsnak, alkotmánya úgy rendelkezik, hogy a kulcsfontosságú ENSZ és Európa Tanácsi egyezmények és jegyzőkönyvek közvetlenül alkalmazhatóak Koszovóban és elsőbbséget élveznek Koszovó jogalkotásával szemben. Az elmúlt három év során Koszovó lépéseket tett ezen rendelkezések gyakorlati végrehajtása érdekében. Vannak olyan fontos kihívások, amelyekkel Koszovónak foglalkoznia kell, amennyiben teljesíteni kívánja a stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kötelezettségeket. Ez különösen fontos az emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos új uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre tekintettel, amelyet a Tanács 2012 júniusában fogadott el. Koszovónak vizsgálatot és büntetőeljárást kell lefolytatnia az újságírók ellen elkövetett bármilyen fizikai támadás kapcsán, és be kell fejeznie a média büntetőjogi felelősségéről és az újságírói források védelméről szóló büntető törvénykönyv megváltoztatását célzó parlamenti eljárást. Emellett ésszerűsítenie és egyszerűsítenie kell az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmével foglalkozó különböző szervek számát az erre a területre vonatkozó jogi keret hatékony nyomon követésének és végrehajtásának érdekében. Koszovónak továbbá fejlődést kell elérnie a tulajdonjog tiszteletben tartása, például az ügyhátralék csökkentése és az igazságszolgáltatási és közigazgatási határozatok végrehajtásának fokozása révén. A személyes adatok védelméről szóló jogszabálynak az uniós normákkal való harmonizálását folytatni kell és az igazgatási kapacitásokat fokozni kell ezen a területen. A kisebbségek védelmére vonatkozó jogi keret elkészült, beleértve az alkotmányos garanciákat. Koszovó alkotmánya értelmében az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye közvetlenül alkalmazandó Koszovó esetében. A kisebbségekhez tartozó személyek megfelelően képviseltetve vannak a Nemzetgyűlésben és a politikai funkciókban kormányzati szinten. Jelentős nemzetközi támogatás segítségével Koszovó továbbra is biztosítja a visszatérés lehetőségét a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára. Összesen több mint 23 000, kisebbségekhez tartozó személy tért vissza Koszovóba 2000 óta. Koszovó megkezdte a decentralizáció megvalósítását, beleértve az új önkormányzatok létrehozását, amelyekben a kisebbségi lakosság többségben van. Rövid távon Koszovónak biztosítania kell egy olyan szerv meglétét, amely lehetővé teszi a vallási és kulturális örökség elősegítéséről és védelméről a vallási közösségekkel, nevezetesen a szerb ortodox egyházzal folytatott közvetlen konzultációkat. A stabilizációs és társulási megállapodásban szereplő kötelezettségei teljesítése érdekében Koszovónak a többnemzetiségű Koszovót kell előmozdítani azáltal, hogy megteremti a feltételeket a koszovói szerbek számára, hogy Koszovó jövője részének érezzék magukat, valamint segítsék a visszatérni akaró személyeket. A Bizottság emellett elvárja, hogy Koszovó folytassa a decentralizáció végrehajtását, főként az új önkormányzatokban, segítve ezáltal a koszovói szerbek integrációját. Költségvetést, személyzetet és helyiségeket kell biztosítani a nyelvi biztos irodája számára. Koszovónak emellett végre kell hajtania a kulturális örökség és a szerb ortodox egyház védelméről szóló jogszabályt, nevezetesen a Prizren város történelmi központjáról és a Velika Hoča/Hoçë e Madhe faluról szóló törvényeket. A koszovói közszolgálati műsorszolgáltatónak biztosítania kell a szerb nyelvű adást. Az etnikai hovatartozás vagy vallás által motivált támadásokat ki kell vizsgálni és az elkövetőket igazságszolgáltatás elé kell vinni, valamint foglalkozni kell a megkülönböztetéssel. A romák, askálik és egyiptomiak esetében, akik
HU
10
HU
továbbra is nagyon nehéz körülmények között élnek, Koszovónak előrelépést kell elérnie a stratégia és a cselekvési terv végrehajtása terén, beleértve a szükséges erőforrások elosztását. A háborús bűncselekmények tekintetében Koszovó megfelelő együttműködést folytat a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel. Koszovónak támogatnia kell az EULEX különleges vizsgálótestületének munkáját. 3.2.
Gazdasági kérdések
Koszovó végrehajtotta az első lényeges reformokat a teljesen működőképes piacgazdaság létrehozása irányába. Ez elegendő a nyugat-balkáni országokkal való szerződéses kapcsolatok kialakításához az 1997. áprilisi tanácsi következtetésekkel összhangban. Koszovó gazdasága ugyanakkor számos fontos kihívással néz szembe. A munkanélküliség rendkívül magas és a magánszektor továbbra is gyenge. Az informalitások széles körben jelentkeznek, és erősíteni kell a jogállamiságot az üzleti környezet javítása és a magánszektor fejlesztésének támogatása érdekében. Jelentős további erőfeszítésekre van szükség a gazdasági szakpolitikákra való megfelelőbb összpontosításhoz, a költségvetési konszolidációhoz, a munkahelyteremtéshez és a versenyképességre vonatkozó kérdésekhez, valamint a magánbefektetések ösztönzéséhez a fenntarthatóbb és inkluzív növekedés eléréséhez. 3.3.
A stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségek vállalására való képesség
A Bizottság értékelése megerősíti, hogy az ágazatok többsége esetében Koszovó létrehozta a jogi keretet és a szükséges igazgatási kapacitás elemeit. Ez elegendő a stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalás megkezdéséhez. Ezzel egyidően a szolgálati munkadokumentum hangsúlyozza, hogy jelentős hiányosságok és számos kérdés van, amelyekkel Koszovónak foglalkoznia kell a megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében. A kereskedelem az egyik fő ágazat a stabilizációs és társulási megállapodás tekintetében. Koszovóban liberális kereskedelmi rendszer van és a gazdaság nagyon nyitott, a kereskedelmet kevés korlátozás nehezíti. Koszovó a CEFTA tagja, és valamennyi ipari termék és mezőgazdasági termék esetében vámmentes rendszer létezik a CEFTA valamennyi tagjával. Koszovó továbbá vámmentes módon hozzáfér az uniós piacon a gyártott termékekhez és szinte valamennyi mezőgazdasági termékhez, az önálló uniós rendszeren keresztül. Lépéseket tett az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályozási keret modernizálására az uniós vívmányokkal való harmonizációra tekintettel, az uniós szabványoknak megfelelő új jogszabályok elfogadásával és a nem EU-kompatibilis szabályozások megszüntetésével. A kereskedelmi és ipari minisztérium átszervezés alatt van a kapacitás növelése érdekében a stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelemmel kapcsolatos részei tekintetében. Az átszervezést még nem végezték el teljes mértékben. Koszovónak éppen ezért rövid távon végre kell hajtania a minisztérium átszervezését célzó kormányhatározatot, és olyan struktúrát kell kialakítania, amely irányítja és koordinálja az ilyen tárgyalásokat. A stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelmi rendelkezései által kiváltott, a koszovói gazdaságra gyakorolt hatás megértésének fokozása érdekében Koszovónak elemző tanulmányt kell készítenie, beleértve a tárgyalási prioritásokkal kapcsolatos egyértelmű nyilatkozatot. Vannak még további olyan területek, amely kapcsán Koszovónak fejlődést kell elérnie a stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítéséhez. Az egyik
HU
11
HU
legfontosabb elem a kereskedelemre, a versenyre és a belső piaci kérdésekre vonatkozó jogi keret végrehajtása. Az illegális állatkereskedelem és az állatok illegális levágása továbbra is folytatódik és Koszovónak fokozottabban nyomon kell követnie ezeket a gyakorlatokat. Az élőállat-piacok ellenőrzéseit is szigorítani kell. Koszovó számára előnyös lenne a javuló üzleti statisztika. A stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítéséhez Koszovónak erősítenie kell a növény-egészségügy és az állategészségügyi behozatal kapcsán használt létesítmények, valamint a minták elküldésével kapcsolatos kapacitást. Az élelmiszerbiztonsági és állat-egészségügyi ellenőröknek az önkormányzatokból a koszovói élelmiszerés állat-egészségügyi ügynökséghez történő átcsoportosítását be kell fejezni. Az állatazonosítási, nyilvántartásba-vételi és mozgásukat nyomon követő adatbázist rendszerezni kell. Az élelmiszer-ellenőrzésekben részt vevő laboratóriumokat akkreditálni kell.átfogó következtetések és ajánlások Koszovó jelentős előrelépést tett az EU felé vezető úton az 1990-es évek végén zajló konfliktus óta. Létrehozott egy stabil intézményi és jogi keretet, amelyre szükség van a demokratikus kormányzáshoz és az emberi jogok tiszteletben tartásához, a Koszovóban élő valamennyi kisebbség és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, visszatérő személyek jogainak védelméhez. A jogállamiság alapvető intézményi és jogi kerete működik. A jogszabályok határozott biztosítékot nyújtanak a bírói kar függetlenségéhez. A bírói kar alapvető intézményei megkezdték feladataik ellátását. A stabil és szakszerű közigazgatáshoz szükséges jogi keret is nagyrészt működik. Koszovó végrehajtotta az első lényeges reformokat a működőképes piacgazdaság létrehozása irányába. Koszovóban liberális és átfogó kereskedelmi rendszer van és a gazdaság nagyon nyitott, a kereskedelmet kevés korlátozás nehezíti. Az egyik legnagyobb kihívás Koszovó számára az igen magas szintű munkanélküliség. Az EU közreműködésével a Szerbiával folytatott párbeszéd kapcsán Koszovó bizonyította a regionális együttműködés és stabilitás iránti elkötelezettségét. Koszovó emellett jó kapcsolatot alakított ki a legtöbb szomszédos országgal. Részt vesz a regionális fórumokon és betöltötte a CEFTA elnöki tisztét. Az elmúlt három évben Koszovó fokozta a stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségeire irányuló kapacitását. Koszovó jelenleg az egyetlen olyan ország a nyugatbalkáni régióban, amelynek nincsenek szerződéses kapcsolatai az EU-val és nem vonatkozik rá a vízumliberalizáció. A kereskedelem terén az EU önálló kereskedelmi intézkedéseire hagyatkozik.Jogi szempontból az EU köthet stabilizációs és társulási megállapodás Koszovóval az EUMSZ 217. és 218. cikke értelmében. A Koszovó és az EU közötti stabilizációs és társulási megállapodást oly módon lehet megkötni, hogy tiszteletben tartsa a tagállamok Koszovó jogállásával kapcsolatos álláspontját. A Tanács számos alkalommal megerősítette a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos európai perspektívát. Legutóbb a Tanács 2011 decemberében erősítette meg ezt a perspektívát Koszovóval kapcsolatban. Koszovó európai ambícióját határozottan támogatja a koszovói közvélemény.Az észak-koszovói helyzet továbbra is jelentős kihívás Koszovó, a nyugat-balkáni régió egésze és az EU számára egyaránt. Valamennyi érintett félnek pozitív és proaktív lépéseket kell tenni a helyzet megoldása érdekében. A koszovói hatóságok feladata a többnemzetiségű Koszovó elősegítése. Meg kell teremteniük a koszovói szerbek számára a feltételeket, hogy úgy
HU
12
HU
érezzék, van jövőjük Koszovóban. A jelenlegi helyzet nem akadálya a megállapodás megtárgyalásának, azonban további javulásra van szükség ahhoz, hogy Koszovó eleget tudjon tenni a stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségeinek. A Koszovó ezen részén élő lakosság érdeke, hogy érvényesítsék a lehetséges jövőbeni stabilizációs és társulási megállapodás rendelkezéseiből eredő előnyöket. Az EU elkötelezett amellett, hogy segítse az érintett feleket olyan megoldások megtalálásában, amelyek javítják az észak-koszovói lakosság életkörülményeit.A szolgálati munkadokumentumban szereplő és az e közleményben összefoglalt elemzés szerint Koszovó nagymértékben készen áll a stabilizációs és társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalások megkezdésére. Döntő fontosságú továbbá, hogy Koszovó folytassa a mostanáig Belgrád és Pristina között megkötött megállapodások jóhiszemű végrehajtását, és konstruktív módon részt vegyen az EU-val való kapcsolattartás megkönnyítésének valamennyi kérdése kapcsán. Ebből kiindulva a Bizottság tárgyalási irányelveket fog javasolni a megállapodásra vonatkozóan, amint Koszovó megteszi a következő lépéseket: •
Jogállamiság: egyértelműen elkötelezi magát amellett, hogy eredményeket mutat fel a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, beleértve vizsgálatok elindítását és az EULEX-szel való folyamatos megfelelő együttműködést. Támogatja a különleges vizsgálótestület munkáját. A bíróságok új szerkezetének végrehajtása során biztosítja, hogy a szervezett bűnözéssel, háborús bűncselekményekkel és korrupcióval kapcsolatos esetekért felelős különleges ügyészség megőrizze hatáskörét. Jogszabályt fogad el a vagyonelkobzás kapcsán és felülvizsgálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényt. Új korrupcióellenes stratégiát fogad el.
•
Közigazgatás: elfogadja a közszolgálatról és a közszolgálati fizetésekről szóló szükséges másodlagos jogszabályt. Helyiségeket bocsát az ombudsmani intézmény rendelkezésére, és biztosítja annak költségvetési függetlenségét azáltal, hogy kötelezi a kormányt, hogy módosítás nélkül foglalja bele az ombudsman költségvetéstervezetre vonatkozó javaslatát a parlamentnek benyújtandó globális költségvetéstervezetbe.
•
A kisebbségek védelme: biztosítja egy olyan szerv meglétét, amely lehetővé teszi a vallási és kulturális örökség elősegítéséről és védelméről a vallási közösségekkel, nevezetesen a szerb ortodox egyházzal folytatott közvetlen konzultációkat.
•
Kereskedelem: végrehajtja a kereskedelmi és ipari minisztérium átszervezését célzó kormányhatározatot, olyan mechanizmust alakít ki, amely irányítja és koordinálja a Koszovón belüli tárgyalásokat, és hatásvizsgálatot készít a stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelmi aspektusairól.
Koszovónak folyamatosan bizonyítania kell elkötelezettségét az átfogó uniós reformprogram iránt, a jogszabályoknak az uniós vívmányokhoz való fokozott összehangolása révén. A stabilizációs és társulási megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítéséhez fejlődést kell elérnie különösen az alábbi területeken: •
HU
Jogállamiság: prioritásként konkrét eredményeket kell elérnie a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, meg kell erősítenie a jogszabályokat és azok végrehajtását különösen az ember-, kábítószer-kereskedelem, kábítószer-prekurzor és a fegyverkereskedelem megelőzése és az az elleni küzdelem terén. Fokoznia kell a súlyos bűncselekmények és szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelemre
13
HU
vonatkozó statisztikák megbízhatóságát. Aktívan támogatnia kell az EULEX megbízatását, beleértve a különleges vizsgálótestület munkáját. Biztosítania kell a tagállamokból való visszafogadást.
HU
•
Bírói kar: intézkedéseket hoz a teljes ügyhátralék csökkentése érdekében. Végrehajtja az igazságszolgáltatási reformot, beleértve a bíróságokra, a Bírói Tanácsra és Igazságügyi Tanácsra és az ügyészségre vonatkozó törvények következetességének biztosítását. Megfelelő biztosítékot és védőintézkedéseket biztosít a bírák és bírósági tisztviselők, valamint az ügyészek, tanúk és felperesek számára, és hatékony óvintézkedéseket alkalmaz a fenyegetés vagy megfélemlítés ellen. Biztosítja, hogy a tárgyalásokat megfelelő helyen és a bírósági eljárásokkal összhangban végezzék el. Folytatja a bírák és az ügyészek kisebbségek köréből való felvételét a jogi keretben meghatározott módon.
•
Közigazgatás: haladást ér el a közigazgatási stratégia és cselekvési terv, valamint a kapcsolódó jogszabályok végrehajtása terén. Biztosítja a fenntartható közigazgatási reformot, beleértve a szükséges finanszírozást és személyzetet. Növeli a kisebbségekhez tartozó személyek átfogó arányát a közigazgatásban.
•
Választási reform és a Nemzetgyűlés: biztosítja, hogy a választásokra vonatkozó jogi keret megfelelőbben tükrözze az uniós legjobb gyakorlatot, továbbá hogy a végrehajtás megfeleljen a nemzetközi szabványoknak. A Nemzetgyűlés fokozza a végrehajtó, beleértve a biztonsági szektor felügyeletét, a jogalkotás alaposabb vizsgálatának, és a szakpolitikák és jogszabályok végrehajtásának nyomon követése révén. A Nemzetgyűlés finanszírozását és irányítását még jobban függetleníti a kormánytól, nevezetesen a Nemzetgyűlés köztisztviselőinek jogállásáról szóló jogszabály elfogadása révén, biztosítva, hogy a Nemzetgyűlés költségvetés-tervezetét módosítja a kormány a Nemzetgyűléssel egyeztetve, azt megelőzően, hogy a kormány benyújtja a költségvetési javaslatát a Nemzetgyűlésnek elfogadásra.
•
Emberi és alapvető jogok: vizsgálatot és büntetőeljárást folytat le az újságírók ellen elkövetett bármilyen fizikai támadás kapcsán, és befejezi a média büntetőjogi felelősségéről és az újságírói források védelméről szóló büntető törvénykönyv megváltoztatását célzó parlamenti eljárást. Ésszerűsíti és egyszerűsíti az e jogok védelmével foglalkozó szervek számát az erre a területre vonatkozó jogi keret hatékony nyomon követésének és végrehajtásának érdekében. Fejlődést ér el a tulajdonjog tiszteletben tartása, például az ügyhátralék csökkentése és az igazságszolgáltatási és közigazgatási határozatok végrehajtásának fokozása révén. Harmonizálja a személyes adatok védelméről szóló jogszabályt az uniós normákkal és annak végrehajtására összpontosít, nevezetesen másodlagos jogszabály szövegezése és igazgatási kapacitások kialakítása révén.
•
A kisebbségek védelme: elősegíti a többnemzetiségű Koszovó létrehozását. Megteremti a feltételeket a koszovói szerbek számára, hogy Koszovó jövője részének érezzék magukat, segíti a visszatérni akaró személyeket, valamint folytatja a decentralizáció végrehajtását, főként az új önkormányzatokban. Költségvetést, személyzetet és helyiségeket biztosít a nyelvi biztos irodája számára. Jogszabályt hajt végre a szerb ortodox egyház kulturális örökségének védelmére vonatkozóan. Biztosítja a közszolgálati műsorszolgáltatón a szerb nyelvű adást. Vizsgálatot és büntetőeljárást folytat le az etnikai hovatartozás vagy vallás által motivált bármilyen fizikai támadás kapcsán, és az elkövetőket igazságszolgáltatás elé állítja. Haladást ér
14
HU
el a romák, askálik és egyiptomiakkal kapcsolatos stratégia és cselekvési terv végrehajtása kapcsán, beleértve a szükséges erőforrások elosztását. •
Kereskedelmi és belső piaci kérdések: végrehajtja a kereskedelemre, a versenyre és a belső piaci kérdésekre vonatkozó jogi keretet. Fokozza az illegális állatkereskedelem és az állatok illegális levágásának ellenőrzését, valamint megerősíti az élőállatpiacok ellenőrzését. Javítja az üzleti statisztikát.
•
Növény- és állat-egészségügyi kérdések: erősíti a növény-egészségügy és az állategészségügyi behozatal kapcsán használt létesítményeket, valamint a minták elküldésével kapcsolatos kapacitást. Fokozza az élelmiszer-biztonsági és a növényegészségügyi ellenőrzéseket, többek között az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi ellenőröknek az önkormányzatokból a koszovói élelmiszer- és állategészségügyi ügynökséghez történő átcsoportosítása révén. Rendszerezi az állatazonosítási, nyilvántartásba-vételi és mozgásukat nyomon követő adatbázist. Akkreditálja az élelmiszer-ellenőrzésekben részt vevő laboratóriumokat.
A Bizottság felszólítja Koszovót, hogy fokozza a reformokat ezeken a területeken és összpontosítson azok végrehajtására. A fejlődés üteme Koszovón múlik. Az uniós reformprogrammal kapcsolatos általános és politikai konszenzus Koszovóban kulcsfontosságú a program zökkenőmentes végrehajtása érdekében. A Bizottság továbbra is nyomon követi Koszovó fejlődését a stabilizációs és társulási folyamattal kapcsolatos párbeszéden, a jogállamiságról folytatott strukturált párbeszéden, a vízumkérdéssel kapcsolatos párbeszéden, valamint rendszeres eredményjelentéseken keresztül.
HU
15
HU
