EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.10.18. COM(2016) 690 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Szilárd uniós kereskedelmi politika a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében
HU
HU
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak:
Szilárd uniós kereskedelmi politika a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében A modern globális gazdaságban a kereskedelem nélkülözhetetlen a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a versenyképességhez, és az EU elkötelezett egy nyitott, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer mellett. Az export napjainkban az európai feldolgozóipari munkahelyek közel egyhetedéért felelős (azaz több mint 30 millió munkahelyéért – kétharmadnyival többért, mint 15 évvel ezelőtt), míg a behozatal a termelékenységnövekedés fő forrása, amely egyben biztosítja a fogyasztók számára nagyobb választékot és az olcsóbb termékeket. Az EU-ban a termelés nemcsak az energia- és alapanyagimporttól függ, hanem a részegységek, alkotóelemek és termelő eszközök, így a gépek importjától is. Együttvéve e termékek az uniós import 80 %-át teszik ki. Nem vagyunk azonban naivak. A szabadkereskedelemnek méltányosnak is kell lennie, és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például a dömping és a külföldi gyártóktól és kormányoktól származó támogatás jelentős kárt okoz az uniós iparnak és munkavállalóknak, aláásva a szabadkereskedelem támogatottságát, amelyet már most is több irányból támadnak. A Bizottság számára e téren annak biztosítása fontos, hogy a globalizáció igazságos legyen, és mindenki javát szolgálja. A harmadik országok által folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok egyre égetőbb kihívássá válnak. A kormányzati beavatkozás, az ártorzító hatalmas támogatások és politikák túlzott kapacitások kialakulásához, és végső soron az uniós piacra irányuló dömpingelt exporthoz vezettek. Ebben az évben a jelentős kapacitásfelesleg kárt okozott az uniós acélipari ágazatnak. A becslések szerint egyedül Kínában mintegy 350 millió tonna, vagyis az Unió éves termelésének közel kétszeresét kitevő acélipari kapacitásfelesleg áll rendelkezésre. Az Európai Unióba irányuló kínai acélimport az elmúlt három évben jelentős növekedést mutatott. Egyes acéltermékek piaci árai legfeljebb 40%-kal csökkentek a beáramlás miatt, különösen károsítva ezzel az acélipari ágazatot, ahol a pénzügyi válság kezdete óta 40,000 munkahely szűnt meg1. A kapacitásfeleslegek nagyon gyorsan fejlődnek más ágazatokban is, például az alumíniumiparban. Kína az öt évvel ezelőtti helyzethez képest majdnem 10 millió tonna alumíniumipari kapacitásfelesleggel rendelkezik, amely a támogatott energia miatt növekszik (amely az alumínium előállítási költségének legfeljebb 40%-át teszi ki). Emellett a Kereskedelmi Világszervezet más fontos tagjai által kivetett magasabb vámok a dömpingelt termékek az EU piacára irányuló kereskedelmi eltérítéséhez vezethetnek, ami tovább súlyosbítaná a problémát.
1
https://ec.europa.eu/growth/sectors/raw-materials/industries/metals/steel_en
2
Az EU a piacvédelmi eszköze olyan eszköz, amely védi az EU-t a tisztességtelen kereskedelemmel szemben. A Bizottság ezeket az eszközöket gondosan célozva és bizonyítékok alapján alkalmazza. Az EU ritkábban használja piacvédelmi eszközeit, mint sok más joghatóság, és ezek az esetek az importnak mindössze 0,21%-át érintik. Az uniós piacokat elárasztó kapacitásfeleslegek miatt az Európai Bizottság minden eddiginél több dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedést hozott. Európában mintegy 315,000 munkahelyet sikerült megvédeni, elsősorban a vas- és acéliparban, a vegyiparban és a hozzá kapcsolódó iparágakban, továbbá a kerámia és a gépipari szektorban. Az EU csak az acélipari ágazatban már 39 dömping- és támogatásellenes intézkedés hozott az acélipar tisztességtelen kereskedelemmel szembeni védelme érdekében. Ezek közül 17 Kínát érinti. A meglévő uniós jogszabályok szabta kereteken belül a Bizottság teljes mértékben alkalmazta a jelenlegi piacvédelmi eszközöket, ideértve a behozatal nyilvántartásba vételét, a nagyobb átláthatóságot, az intézkedések gyorsabb bevezetését, valamint – kivételesen – eljárások indítását kárveszély miatt. Azonban már mindent megtettünk, ami a jelenleg hatályos uniós piacvédelmi jogszabályok keretében lehetséges a külső kapacitásfeleslegek és a dömping kordában tartása érdekében. Annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az európai munkahelyeket és biztosítani lehessen a tisztességes versenyt a nyitott piacokon, alapvető fontosságú, hogy az EU piacvédelmi eszközei hatékonyak legyenek az ilyen globális kihívásokkal szemben. Ezért kell az Európai Bizottság 2013. évi, a piacvédelmi eszközök korszerűsítésére irányuló javaslatát2 sürgősen elfogadni. Változik továbbá a nemzetközi jogi keret, mivel hamarosan hatályukat vesztik a dömping számítására vonatkozó egyes rendelkezések a Kínai Népköztársaság, Vietnam és Tádzsikisztán a Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozási jegyzőkönyveiben. A Bizottság a hatályos uniós piacvédelmi jogszabályok további módosításait tervezi, többek között egy, a dömping kiszámítására szolgáló új módszer bevezetését, amely lehetővé teszi az újonnan felfedezett támogatásokkal szembeni fellépést és a zökkenőmentes átmenetet az új helyzethez. A Bizottság úgy véli, hogy rendkívül fontos az uniós piacvédelmi eszközöket frissítése, megerősítése és jogilag szilárdabbá tétele.
1.
A Bizottság 2013. évi javaslata a piacvédelmi eszközök korszerűsítéséről
A Bizottság 2013 áprilisában elfogadott egy, a piacvédelmi eszközök korszerűsítésére irányuló ambiciózus javaslatot, amelynek részét képezte az átláthatóság fokozása, az eljárások gyorsítása és az eredményesebb végrehajtás. A Bizottság konkrétan azt javasolta, hogy ne alkalmazzák az alacsonyabb vámra vonatkozó szabályt bizonyos jól meghatározott, korlátozott esetekben, vagyis amikor a kivitelt jelentős nyersanyag torzulások (például kettős árképzés, kiviteli adók stb. révén) segítik. Az Európai Parlament 2014-ben foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. Mi az alacsonyabb vám szabálya? 2
COM(2013) 192 végleges.
3
Dömpingellenes intézkedések kivetéséhez igazolni kell a harmadik országból származó dömpinget és az uniós gazdasági ágazatban bekövetkező kárt, valamint a közöttük fennálló okozati összefüggést. Ezután a dömpingellenes vámot a dömpingkülönbözet szintjén vagy a kár megszüntetéséhez szükséges szinten vetik ki, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb (az „alacsonyabb vám”). Például a Kínából származó melegen hengerelt tekercsekre bevezetett intézkedések3 esetében a dömpingkülönbözet 102% volt, a kárkülönbözet pedig 19%, ezen a szinten határozták meg a vámot. Ezért az alacsonyabb vám szabálya korlátozza a kivethető vám szintjét. Az, hogy az EU szisztematikusan alkalmazza az alacsonyabb vám szabályát, túlmutat a WTO dömpingellenes megállapodásában szereplő alapvető kötelezettségeken. Az egyéb WTOtagok túlnyomó többsége (köztük az USA) nem tanúsítanak ilyen típusú önmegtartózkodást. Az Egyesült Államok kétszer annyi dömpingellenes intézkedést vezet be, mint az EU, és jellemzően jóval magasabb vámokat. Például a hidegen hengerelt acéltermékek esetében az USA Kínával szemben 2015-ben 266%-os országos dömpingellenes vámot vetett ki, míg az EU-ban ugyanez az arány 21,1% volt4. A betonacél esetében az USA 133%-os országos vámot vetett ki a Kínából származó behozatalra 2012-ben, szemben az EU által 2016-ban kivetett 22,5%-al5. A vámszintek e jelentős különbsége azzal a kockázattal jár, hogy a kereskedelmet az Unióba téríti, ami további terhet ró az uniós gazdaságra és a munkavállalókra. A Bizottság „Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában” című 2016. márciusi közleményében kötelezettséget vállalt a meglévő piacvédelmi eszközöket lehető legteljesebb mértékben történő alkalmazására, egyben sürgette a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el a korszerűsítésre irányuló javaslatot. A Bizottság emellett jogszabály módosításokra vonatkozó elképzeléseket is kínált a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a piacvédelmi vizsgálatokat lerövidíteni két hónappal, és hogyan lehetne megváltoztatni az előirányzott haszonkulcs kiszámításának jelenlegi módszerét. A Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló értékelő beszédében 2016 szeptemberében kijelentette: „még többet kell tennünk, mivel a világ egyes részein fennálló túltermelés tönkreteszi az európai termelőket. Ezért jártam idén két alkalommal is Kínában, hogy a kapacitásfelesleg kérdésével foglalkozzunk. Ez az oka továbbá annak is, hogy a Bizottság javaslatot tett az alacsonyabb vám szabályának módosítására. Az Egyesült Államok 265 %-os vámkontingenst ró ki a kínai acélra, de itt Európában egyes kormányok évek óta ragaszkodnak ahhoz, hogy csökkentsük a kínai acélra kivetett tarifákat. Felkérem az összes tagállamot és az Európai Parlamentet, hogy támogassák a Bizottságot a piacvédelmi eszközeink megerősítésében. Nem lehetünk naiv szabad kereskedők, hanem képesnek kell lennünk éppolyan erélyesen fellépni a dömpinggel szemben, mint az Egyesült Államok. “6 Azonban az Európai Tanács sürgős lépések megtételére vonatkozó ismételt felhívásai – ideértve a 2016. márciusit és júniusit – a Tanács mostanáig nem tudott megállapodásra jutni a korszerűsítésére irányuló javaslatról, különösen az alacsonyabb vám szabálya módosításával kapcsolatos patthelyzet miatt.
3
HL L 272., 2016.10.7., 33. o. HL L 210., 2016.8.4., 1. o. 5 HL L 204., 2016.7.29., 70. o. 6 http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-16-3043_en.htm 4
4
A Bizottság javasolt lehetséges kompromisszumokat, amelyek szerint az alacsonyabb vám szabálya módosulna egyes konkrét és gondosan meghatározott esetekben, amikor jelentősek a kihasználatlan kapacitások és/vagy a nyersanyagokkal kapcsolatos torzulások (pl. az energiaárak esetében). Tekintettel az uniós gazdaság előtt jelenleg álló kihívásokra, nélkülözhetetlenné vált az e javaslatra vonatkozó megállapodás elérése. 2. A Bizottság hamarosan előterjesztendő javaslata: olyan helyzetek kezelése, ahol nem érvényesülnek a piaci árak A globális és összetett ellátási láncok világában a dömping hagyományos számítása nem ragad meg minden olyan tényezőt és versenytorzulást, amely néhány feltörekvő és átmeneti gazdaságokban létezik. Az EU nem maradhat védtelen a hatalmas támogatásokkal, a kormányzati beavatkozással, az átláthatóság hiányával és a nem független pénzügyi szektor által az exportőröknek néhány országban nyújtott tisztességtelen előnyökkel szemben. Válaszként ezekre az új kihívásokra és egyes gazdaságokban folyó átmenetre a Bizottság további módosításokat szándékozik javasolni az EU piacvédelmi jogszabályai terén. A javaslat nem biztosítana „piacgazdasági státuszt” egyetlen ország számára sem, de gondoskodna az EU piacvédelmi eszközei olyan módosításáról, hogy azok megfeleljenek az új kihívásoknak, illetve a jogi és gazdasági realitásoknak, fenntartva ugyanakkor az azonos szintű védelmet. A Bizottság új dömpingellenes módszertant fog javasolni a dömping valós mértékét elfedő, harmadik országokbeli állami beavatkozáshoz kapcsolódó piaci torzulások megjelenítése érdekében. A torzulások meghatározása során különböző kritériumokat fognak értékelni, például többek között az állami politikákat és befolyást, az állami tulajdonú vállalatok elterjedtségét, a belföldi vállalkozások javára történő megkülönböztetést és a pénzügyi ágazat függetlenségét. Az új módszer országsemleges lesz, mivel a Kereskedelmi Világszervezet minden tagjára egyformán lehet majd alkalmazni. Magában foglalja a nem piacgazdasággal rendelkező országok listájának törlését a dömpingellenes jogszabályokból. Ez közelebb hozná az uniós jogszabályokat és gyakorlatot egyes nemzetközi partnerekéihez, mint az Egyesült Államok és Kanada. Torzulások fennállásának megállapítása esetén nem fogják figyelembe venni az árakat és a költségeket a dömping kiszámításakor, és a Bizottság egyéb rendelkezésre álló referenciaértékeket vesz majd figyelembe, többek között a költségeket és árakat más gazdaságokban. A Bizottság különjelentéseket készít majd azokról az országokról vagy ágazatokról, amelyekben torzulásokat állapított meg. A jelenlegi helyzethez hasonlóan a panasztétel az uniós gazdaság ágazat feladata lesz, ám annak alátámasztására hivatkozhatnak majd a Bizottság ilyen jelentéseire. Számos harmadik ország esetében nem átláthatóak a támogatások. A támogatások nyilvánvalóan hozzájárulnak a torzulásokhoz és kapacitástöbbletekhez. Az EU piacvédelmi eszközeit meg kell erősíteni azáltal, hogy fel kell hatalmazni az Európai Bizottságot arra, hogy fellépjen a csak valamely vizsgálat során feltárt új támogatások ellen. Az új módszertan végrehajtása során a Bizottság biztosítja az új rendszerre való a rendezett és átlátható átállást. A Bizottság ezért azt tervezi javasolni, hogy az új rendszer csak a jogszabály módosítás hatálybalépését követően indított vizsgálatokra vonatkozzon. 5
3.
Következtetés
A 2013. évi bizottsági javaslat ezzel az új módszerrel együtt biztosítani fogja, hogy az EU piacvédelmi eszközei továbbra is hatékonyak, jogilag szilárdak és gazdaságilag fenntarthatóak legyenek a szabad és tisztességes kereskedelem elveinek megőrzése tekintetében, amelyekre az uniós kereskedelmi politika épült. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy támogassa erőfeszítéseit, összhangban a jelen közleményben körvonalazott megközelítéssel. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy különösen:
biztosítsa a politikai megállapodást a 2013. évi bizottsági javaslatról a Tanács november 11-i ülésén, ideértve az alacsonyabb vám szabályának módosítását többletkapacitás és/vagy a nyersanyagokkal kapcsolatos torzulások (pl. energia) jól körülhatárolt, konkrét körülményei fennállása esetére, valamint támogassa a jelen közleményben körvonalazott megközelítést a piaci árak nem érvényesülése esetén beálló helyzetek, és a Kereskedelmi Világszervezet különféle csatlakozási jegyzőkönyveiben a közeljövőben bekövetkező változások kezelése érdekében.
6
