EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.6.15. COM(2016) 349 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
HU
HU
1. Bevezetés Az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról szóló első eredményjelentésben1 felvázolt tendencia folytatódik: az EU–Törökország nyilatkozat2 számos kihívás ellenére már meghozta első eredményeit. A Törökországból Görögországba átkelő irreguláris migránsok és menedékkérők számának jelentős visszaesése bizonyítja a nyilatkozat eredményességét, és különösen azt, hogy az embercsempészek üzleti modellje megtörhető. A nyilatkozat egyértelmű üzenetet közvetít a migránsoknak, miszerint nem érdemes életüket kockára téve Törökországban hajóra szállniuk, hiszen az áttelepítés jogszerű és biztonságos lehetőséget kínál számukra. Az első jelentés elismerte a nyilatkozat gyakorlati megvalósítása terén elért jelentős eredményeket, és rámutatott a sürgős fellépést igénylő területekre, elsősorban a visszatérési és áttelepítési eljárások mindennapi végrehajtásának megerősítését illetően, az uniós és a nemzetközi szabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett A mostani második jelentés beszámol az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása terén az első jelentés óta elért további haladásról, és felvázolja az eddigi eredmények megszilárdításához és a haladás lendületének fenntartásához szükséges következő tennivalókat. A további erőfeszítések nélkülözhetetlenek, hiszen a helyzet nehéz és a geopolitikai kockázatok mindaddig fennállnak, amíg a gyakorlatban meg nem szilárdítják az EU–Törökország nyilatkozat valamennyi elemét. Jelenlegi helyzet Az első jelentés áprilisi közzététele óta tovább csökkent a Törökországot elhagyva a görög szigetekre tartó migránsok száma. A nyilatkozat alkalmazásának kezdete előtti hónapban naponta mintegy 1 740 migráns érkezett a görög szigetekre az Égei-tengeren átkelve. Ezzel szemben május 1-je óta a napi érkezések átlaga 47-re esett vissza. A leglényegesebb fejlemény, hogy jelentősen csökkent az Égei-tengeri halálesetek száma: az EU–Törökország nyilatkozat előtt, például januárban 89-en vesztették életüket a tengeren, míg március 20. óta összesen hét haláleset történt – bár még ez a hét is túl sok. A Bizottság által nyújtott megerősített koordináció és támogatás Amint az az áprilisi jelentésben is szerepelt, már működik a brüsszeli, az athéni és az ankarai csapatból, és az azokat irányító uniós koordinátorból álló struktúra, amely biztosítja a görög és a török hatóságokkal, az uniós ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel és az érintett tagállamokkal való napi szintű kapcsolattartást. Az uniós ügynökségek változatlanul biztosítják a nyilatkozat végrehajtásához szükséges támogatást. A Görögországba jelenleg kiküldött szakértői állomány3 43 tolmácsból, 47 1 2 3
COM(2016) 231 final, 2016. április 20. (a továbbiakban: az első jelentés). http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/07-eu-turkey-meeting-statement/ A kiküldött szakértők számát az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a Frontex határozza meg a Bizottsággal és a görög hatóságokkal egyeztetve, az azonosított operatív szükségletek függvényében. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal például június 13-án további 20 menekültügyi szakértő rendelkezésre bocsátására irányuló felhívást tesz közzé. A Frontex készen áll visszafogadási szakértők és kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők kiküldésére, illetve létszámuk növelésére, és továbbra is rendelkezésre bocsátja az irreguláris migránsok Görögországból Törökországba való visszatéréséhez szükséges közlekedési eszközöket.
2
menekültügyi szakértőből és 51 kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőből áll, ami megfelel az azonosított aktuális szükségleteknek. Az EU és Törökország közötti együttműködés az irreguláris migráció megelőzése terén A török és a görög hatóságok által a part menti térségekben végzett folyamatos járőrtevékenység fontos tényező a migránsok Égei-tengeren való átkelésének megelőzése szempontjából. A görög és a török hatóságok már rendszeresen megosztják egymással az információkat4. 2016 első öt hónapja folyamán a görög parti őrség 120 kutatás-mentés kapcsán küldött figyelmeztető jelzést a török parti őrségnek és 42 esetben konkrét visszajelzést kapott. Emellett a görög parti őrség 268 migránsokat szállító hajó kapcsán 189 üzenetet küldött, amelynek nyomán a török hatóságok 31 hajó esetében tettek intézkedéseket. A Frontex és a NATO folyamatban lévő műveletei keretében továbbra is kiterjedt korai előrejelzési és megfigyelési tevékenység zajlik, valamint megosztják az operatív információkat a görög és a török parti őrséggel. Április óta a NATO Bonn nevű zászlóshajóján jelen van a Frontex egy összekötő tisztviselője, viszont a NATO egyelőre még nem nevezett ki összekötő tisztviselőt a Frontexhez. A Frontex és a NATO jelenleg az eljárási standardok kidolgozásán és a műveleti területeikre vonatkozó közös helyzetkép kialakításán dolgozik, hogy a NATO az égei-tengeri térségre is kiterjeszthesse tevékenységét, és ezáltal tovább javuljon a már egyébként is magas felderítési arány, valamint felgyorsuljon az információcsere a migráncsempészettel kapcsolatos eseményekről, az útvonalakról és a módszerekről. Az EU a gyorsreagálású hajók és mobil radarrendszerek beszerzésére irányuló, 14 millió EUR költségvetésű program révén továbbra is támogatja a török parti őrség égei-tengeri kapacitásbővítését. Májusban a Bizottság 20 millió EUR összegű kötelezettségvállalást tett a török parti őrség kutató-mentő kapacitásának megerősítésére. Az operatív együttműködés az összekötő tisztviselők tevékenysége révén is folytatódott. Áprilisban a Frontex összekötő tisztviselőt küldött ki Ankarába, aminek köszönhetően azóta rendszeres operatív kapcsolat alakult ki a török nemzeti Frontex kapcsolattartó ponttal, és napi szintű jelentéstétel5 valósul meg. 2016. május 2. óta egy török összekötő tisztviselő tevékenykedik az Europolnál. A török hatóságok migránscsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó egységeket hoztak létre – bár ezek még nem működnek teljes létszámban –, és jogi lépéseket kezdeményeztek az embercsempészet szankcionálásának szigorítása érdekében. A nemzeti koordinációs és közös kockázatelemzési központ létrehozásáról szóló rendelet elfogadása révén kiterjesztették a határigazgatási hatóságok közötti adatcserét és a közös kockázatelemzéshez kapcsolódó tevékenységeket. Mostanra már legalább három nemzetközi repülőtéren elemzést végző egységek is dolgoznak.
4
5
A görög parti őrség közös mentést koordináló pireuszi központja és pireuszi műveleti központja, valamint a török parti őrség tengeri mentést koordináló ankarai központja. A török és a görög parti őrség égei-tengeri regionális parancsnokai 2016. május 26-án Izmirben találkoztak, hogy tovább erősítsék a napi szintű együttműködést. Az összekötő tisztviselő elősegítette, hogy a török migrációkezelési főigazgatóság küldöttsége látogatást tegyen a Frontex székhelyén, jelenleg pedig a 2016 júliusában esedékes viszontlátogatás előkészítésén dolgozik.
3
A migránsok tájékoztatására vonatkozó stratégiával foglalkozó, a Bizottság által létrehozott intézményközi munkacsoport azon dolgozik, hogy azonosítsa a menedékkérők és migránsok által használt információszerzési csatornákat, megfogalmazza és testre szabja a fő üzeneteket, valamint összeállítsa és terjessze a tartalmat. Információs és tájékoztató anyagokat dolgoztak ki, amelyeket az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal az uniós fogadóállomásokon terjeszt, valamint a migránsok származási és tranzitországaiban lévő uniós küldöttségekhez is eljuttat. A Bizottság ezen túlmenően kisfilmeket készített az áthelyezésről és az áttelepítésről. A Bizottság az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával együttműködve sikeresen elindította az emberkereskedők és embercsempészek áldozatául esett személyek beszámolóin alapuló tájékoztató kampányt6, és jelenleg új projekteket készít elő, hogy szembeszálljon az embercsempész propagandával, különösen Afganisztánban. A Bizottság a hagyományos médiacsatornákon is eljuttatja az üzeneteket a harmadik országokban tartózkodó migránsoknak és menekülteknek, kihasználva a helyi újságírók, tudósítók és bloggerek hálózatait, akik saját nyelven szólítják meg a fő célközönséget. Jelenleg is zajlik egy online központi információs platform létrehozására irányuló munka, amely világszerte több mint 300 millió migráns és menekült tájékoztatását szolgálná7. 2. A Görögországba érkező összes új irreguláris migráns Törökországba való visszaküldése A nyilatkozat arról rendelkezik, hogy a Törökországból a görög szigetekre újonnan érkező összes irreguláris migránst és menedékkérőt vissza kell küldeni, amennyiben menedékjog iránti kérelmük elfogadhatatlannak vagy megalapozatlannak minősül. Ezt az intézkedést szigorúan az uniós és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségekkel összhangban, a visszaküldés tilalmának maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtják végre. 2.1.
Jelenlegi helyzet
Április 4-én kezdődött a migránsok visszaküldése, és azóta a nyilatkozat keretében összesen 462 olyan személyt8 küldtek vissza Görögországból Törökországba, akik március 20. után szabálytalanul léptek be és nem nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet – közülük 31 szíriai állampolgár önkéntesen tért vissza. A visszaküldöttek között pakisztáni, afgán, bangladesi és iráni állampolgárok is voltak, és a származási helyek közé tartozik Irak, India, Kongó, Algéria, Srí Lanka, Marokkó, Nepál, Szomália, Elefántcsontpart, Egyiptom és a Palesztin Hatóság is. 2016 során összesen 1 546 irreguláris migránst küldtek vissza Görögországból Törökországba. A visszatérés a vártnál lassabb ütemben halad, mivel időre van szükség a menekültügyi szakértők kihelyezéséhez és képzéséhez, valamint a menedékjog iránti kérelmek fogadóállomásokon való feldolgozására szolgáló munkaterületek kialakításához. A menedékjog iránti igény jelentősen megnőtt: a március 20. után a görög szigetekre szabálytalanul érkező migránsok közül gyakorlatilag mindenki benyújtotta a menedékjog iránti kérelmet. Az ügyhátralékot kezelő fellebbviteli bizottságok9 hatásköre valamennyi 6 7
8 9
tellingtherealstory.org A portál számára a vezető uniós médiumokból – pl. Deutsche Welle, Radio France Internationale,a France 24, RMC Arabic, ANSA, Radio Netherlands International – álló konzorcium szolgáltatná a tartalmat. Ez a 2016. április 20-i első jelentéshez képest 137-tal több visszatérést jelent. A bizottságokat a 114/2010. sz. elnöki rendelet hozta létre az új fellebbviteli hatóság és az új fellebbviteli bizottságok működésbe lépéséig tartó átmeneti időszakra.
4
olyan fellebbezés elbírálása, amelyet a 2016. március 20. után a görög szigetekre érkezett kérelmezők nyújtanak be a görög menekültügyi szolgálat elfogadhatatlanságot megállapító első fokú határozata ellen. A fellebbviteli bizottságoknak időre van szükségük a döntéshozatalhoz, és eddig a legtöbb esetben felülbírálták a kérelmet elfogadhatatlannak minősítő első fokú határozatot: eddigi határozataik 70 személyt érintenek, és mindössze két esetben hagyták helyben az elfogadhatatlanságot megállapító első fokú határozatot. 2.2.
Jogi lépések
Az uniós és a nemzetközi jogi előírások maradéktalan tiszteletben tartásának biztosítása érdekében Görögország és Törökország egyaránt számos jogi és adminisztratív lépést tett. A görög hatóságok további jogszabály-módosításokról állapodtak meg a görög menekültügyi szolgálat által a nemzetközi védelem iránti kérelmek kapcsán hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát ellátó új fellebbviteli hatóság és új fellebbviteli bizottságok létrehozása érdekében. A török hatóságok korábban biztosítottak arról, hogy valamennyi visszaküldött szíriai állampolgár számára garantálják az ideiglenes védelmet, és ezen túlmenően most írásbeli biztosítékokat adtak a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Törökországban ideiglenes védelmet kérő nem szíriai állampolgárok számára is egytől egyig biztosítani fogják a visszaküldéstől való védelmet a nemzetközi normáknak megfelelően, a külföldiekre és a nemzetközi védelemre vonatkozó, alkalmazandó jogszabályokkal összhangban. Törökország továbbá rendeletet fogadott el a nemzetközi védelmet kérelmező és a nemzetközi védelmi jogállású személyek munkavállalási engedélyéről. Ezen túlmenően megkezdte a nemzetközi védelemre irányuló, függőben lévő kérelmek számának jelentős (havi 12–13 ezres nagyságrendű) csökkentését célzó ütemterv végrehajtását, aminek köszönhetően felgyorsul majd a nem szíriai állampolgárok által benyújtott menedékjog iránti kérelmek feldolgozása. E fokozott erőfeszítések célja, hogy minden nemzetközi védelem iránti új kérelem hat hónapon belül elbírálásra kerüljön. Törökország ahhoz is hozzájárult, hogy az EU rendszeresen ellenőrizze a Törökországba visszaküldött szíriai és egyéb állampolgárok helyzetét – ideértve a menekülttáborokhoz és -központokhoz való hozzáférést –, és megállapodást kötött az UNHCR-rel arról, hogy lehetővé teszi számára az idegenrendészeti fogdákba való belépést a nemzetközi védelmi eljárások végrehajtásának nyomon követése céljából. A menekülttáborokban és idegenrendészeti fogdákban tett első látogatások már lezajlottak. A török parlament jóváhagyta az EU–Törökország visszafogadási megállapodás harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseinek június 1-jei hatálybalépését. Az elnöki hivatal május 18-án aláírta a vonatkozó törvényt, majd azt május 20-án közzétették Törökország Hivatalos Közlönyében. Mostanra a visszafogadási megállapodás előrehozott hatálybalépésének valamennyi feltételét sikerült teljesíteni, ideértve a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos követelményeket is. A harmadik országbeli állampolgárok tényleges visszafogadása azonban mindaddig nem kezdődhet meg, amíg a török minisztertanács nem határoz a törvény alkalmazásáról. A Bizottság továbbra is minden eszközzel támogatja Görögországot az arra vonatkozó döntés meghozatalában, hogy Törökország a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv értelmében biztonságos harmadik országnak, illetve az első menedék országának tekinthető, hogy lehetővé váljon a 2016. március 20. óta Törökországból szabálytalan útvonalon a görög szigetekre érkezett valamennyi irreguláris migráns Törökországba való visszaküldése az EU– Törökország nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően. A Bizottság 2016. május 5-én továbbította a görög hatóságoknak a Törökország által végrehajtott intézkedésekről készített írásbeli értékelését. A Bizottság nézete szerint 5
Törökország a 2016. március 16-i közleményben10 meghatározott valamennyi szükséges jogalkotási és egyéb lépést megtette annak érdekében, hogy Görögország egyéni elbírálás alapján a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv 33. cikke (2) bekezdésének b) vagy c) pontja szerint elfogadhatatlannak minősíthesse azon szíriai vagy nem szíriai állampolgárok menedékjog iránti kérelmét, akik 2016. március 20. óta Törökországot elhagyva szabálytalanul átkeltek a görög szigetekre. Emellett a Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. május 20-i ülésén a tagállamok jelezték, hogy osztják ezt az álláspontot11. Az EU–Törökország nyilatkozat egyértelműen rögzíti, hogy minden menedékjog iránti kérelmet egyéni értékelés alapján kell elbírálni, az uniós és a nemzetközi jognak megfelelően, beleértve a visszaküldés tilalmának elvét is. A 2016. március 20. után Törökországból a görög szigetekre érkezett személyek által 2016. június 12-ig benyújtott 1 429 menedékjog iránti kérelem közül a görög menekültügyi szolgálat első fokon 267 kérelmet nyilvánított elfogadhatatlannak. Minden menedékjog iránti kérelmet egyéni alapon vizsgáltak meg. 2016. június 12-ig e határozatok ellen 252 fellebbezést nyújtottak be a görög fellebbviteli bizottságokhoz, amelyek 70 esetben helyt adtak a fellebbezésnek, 2 esetben pedig elutasították azt. Minden fellebbezési kérelem egyéni alapon került elbírálásra. Az egyik kérelmező, akinek fellebbezését elutasították, a görög közigazgatási bírósághoz fordult, és kérelmezte a fellebbezés halasztó hatályának megállapítását (így az érintett személy a fellebbezésre vonatkozó határozat meghozataláig Görögországban maradna). A közigazgatási bíróság várhatóan ki fogja mondani a fellebbezés halasztó hatályát. Ez a közelmúltbeli tapasztalat világosan szemlélteti, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvben foglalt biztosítékokat – amint azt a március 16-i közlemény is bemutatta – alkalmazzák és tiszteletben tartják. A folyamatos segítségnyújtás (a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében finanszírozott projektek révén) és a török menekültügyi és befogadási kapacitások bővítése elő fogja mozdítani a menedékjog iránti kérelmek egyéni elbírálását. Mindez egyúttal azt is példázza, hogy a nyilatkozat végrehajtásának eredményei egyelőre nem stabilak. 2.3.
Operatív lépések
A Bizottság és a Frontex támogatásával átalakították a fogadóállomásokat annak érdekében, hogy előmozdítsák a személyek mielőbbi visszatérését a szigetekről Törökországba, valamint a visszatéréssel és a menekültekkel foglalkozó tisztviselők beilleszkedését a fogadóállomások infrastruktúrájába és munkamenetébe. E fejlesztések ellenére azonban mintegy 8 450 migráns még mindig a görög szigeteken tartózkodik, ami meghaladja a 7 450 fős tervezett befogadási kapacitást. A létesítmények túlzsúfoltsága túlzott nyomás kialakulásához vezet, ami a kiskorúakat és más kiszolgáltatott csoportokat is érint. Az uniós fogadóállomásokon hiányos a hatóságok közötti koordináció, ami változatlanul hátráltatja a helyzet hatékony kezelését. Számottevően és sürgősen bővíteni kell a szárazföldön és a szigeteken rendelkezésre álló befogadási kapacitásokat. Görögország megkezdte a migránsok szigetek közötti átszállítását, 10 11
COM(2016) 166 final, 2016. március 16. „A tagállamok osztották a Törökország által március 20. óta hozott intézkedések bizottsági elemzésének megállapításait, így azt az értékelést is, miszerint Törökország a március 16-i közleményben azonosított minden szükséges lépést megtett. A tagállamok kifejezték, hogy meg vannak győződve arról, hogy a migránsokat a március 18-i EU–Törökország nyilatkozat értelmében vissza lehet és kell téríteni Törökországba.” A Bel- és Igazságügyi Tanács 2016. március 20-i ülésének eredménye, 9183/16.
6
illetve a leginkább veszélyeztetett csoportok különleges létesítményekben való elhelyezését. Ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, elsősorban azáltal, hogy elszállítják a szigetekről azokat a személyeket, akik menedékjog iránti kérelmét elfogadhatónak találták. Némi előrelépés tapasztalható az uniós fogadóállomások biztonságának javítása terén, kiváltképp azokon a területeken, ahol a menekültügyi szolgálat és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal tevékenykedik; mindazonáltal a görög befogadóállomások és uniós fogadóállomások biztonsága – a túlzsúfoltságra, a frusztrációra és a migráncsoportok közötti ismétlődő zavargásokra való tekintettel – további lényeges javításra szorul12 a migránsok és a helyszínen dolgozó szakemberek védelme érdekében. 2.4.
Európai uniós pénzügyi támogatás
Az első jelentés április 20-i közzététele óta a Bizottság további 56 millió EUR szükséghelyzeti finanszírozást ítélt meg a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében, amely összeg az újonnan érkező migránsok regisztrálására és menedékjog iránti kérelmeik feldolgozására vonatkozó görög hatósági kapacitások bővítését célozza. A támogatás jobb feltételeket teremt majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok számára és megerősíti a regisztrációs és a menekültügyi eljárást további humánerőforrás bevonása, az informatikai infrastruktúra továbbfejlesztése, a tolmácsok rendelkezésre állásának javítása és az információhoz való hozzáférés előmozdítása révén. A május 20-án odaítélt támogatás az alábbiak szerint oszlik meg:
30 millió EUR az UNHCR által végzett, a görögországi szükséghelyzeti reagálási tervvel kapcsolatos munkára, valamint a görög menekültügyi szolgálat és az újonnan létrehozott befogadási és azonosítási szolgálat kapacitásbővítésére; 13 millió EUR a Nemzetközi Migrációs Szervezet számára a Görögországban rekedt legkiszolgáltatottabb helyzetű migránsok megsegítése érdekében; 13 millió EUR a görög belügyi és közigazgatási átalakítási minisztérium, valamint a görög menekültügyi szolgálat számára a menekültügyi eljárás hatékonyságának fokozása, a regisztrációs eljárás megerősítése és a külső határokon a görög rendőrségnek történő operatív segítségnyújtás érdekében.
Emellett a Bizottság május 24-én 25 millió EUR szükséghelyzeti támogatást ítélt meg az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak kapacitásbővítés céljából, hogy fokozott támogatást tudjon biztosítani a görög hatóságoknak. Ez a többlettámogatás lehetővé teszi további tagállami szakértők és tolmácsok kiküldését, illetve mobil irodák kialakítását a fogadóállomásokon, így elősegítve a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását, valamint hozzájárulva a nyilatkozat és egyúttal az uniós szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtásához is. Folyamatban vannak a tárgyalások a görög hatóságokkal a további szükséghelyzeti támogatás iránti kérelmekről, köztük a görög egészségügyi minisztérium kérelméről. A szükséghelyzeti támogatások iránti kérelmek ezen utolsó csoportjával lezárul a 2016 márciusában ismertetett görögországi szükséghelyzeti reagálási terv végrehajtása.
12
Joannisz Muzalasz migrációs politikáért felelős miniszterhelyettes a Bel- és Igazságügyi Tanács 2016- június 9–10-i ülését megelőzően, 2016. június 9-én küldött levelében megjegyzi, hogy a fogadóállomásokon fennálló biztonsági helyzet nehéz, de kezelhető, és a görög rendőrség minden fogadóállomáson és környékén bővíti biztonsági struktúráját.
7
Ez a nemrégiben megítélt szükséghelyzeti támogatás kiegészíti a rendelkezésre álló alapok (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap) keretében a 2014– 2020 közötti görögországi nemzeti programok számára elkülönített 509 millió EUR összeget. Ez a két alap ugyancsak jelentős forrásokat biztosít a menekültügyi és visszatérési politikák végrehajtásának előmozdításához. Emellett tovább vizsgálják az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal operatív költségvetésének bővítésére vonatkozó lehetőségeket is (várhatóan júliustól). Fő kihívások és következő lépések Görögországnak az EU és a tagállamok összehangolt segítségével az alábbiakat kell végrehajtania: Bővítenie kell a menedékjog iránti kérelmek és a fellebbezések lehető legrövidebb időn belüli egyéni elbírálására irányuló kapacitását, főként a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazása révén. Meg kell tennie a szükséges lépéseket a 2016. március 20. után érkezett irreguláris migránsok Törökországba való gyors visszaküldése érdekében. Bővítenie kell a szigeteken rendelkezésre álló befogadási kapacitást, és át kell szállítania a szárazföldre azokat a kérelmezőket, akik menedékjog iránti kérelmét elfogadhatónak találták. Lényegesen javítania kell a koordinációt, a szolgáltatásnyújtást és a biztonságot a migrációs csomópontokon létrehozott görög befogadóállomásokon. A lehető legjobban kell felhasználnia a Görögország számára nyújtott az uniós forrásokat, biztosítva a szükséghelyzeti támogatás és a nemzeti programok keretében finanszírozott intézkedések egymást kiegészítő jellegét, valamint megerősítve az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal operatív költségvetését. 3. „Egy az egyhez” arányú áttelepítés Törökországból az EU-ba A nyilatkozat értelmében az EU a görög szigetekről Törökországba visszaküldött minden szíriai állampolgárért cserébe egy szíriai állampolgárt áttelepít Törökországból az EU területére. Az érvényben lévő kötelezettségvállalások keretében előnyt élveznek azok a migránsok, akik korábban nem léptek be szabálytalanul az EU területére, illetve nem kísérelték meg azt. Az „egy az egyhez” arányú rendszer célja egyrészt a Törökországban fennálló helyzet enyhítése, másrészt pedig azon uniós kötelezettségvállalás teljesítése, miszerint biztosítják az EU-ban való letelepedés jogszerű lehetőségét a szíriai válság áldozatai számára. 3.1.
Jelenlegi helyzet
Lényeges előrelépés történt a Törökországból az EU-ba irányuló áttelepítési műveletek végrehajtására vonatkozó operatív keret létrehozása terén. Az első jelentésben említett 103 áttelepített szíriai állampolgáron kívül június 8-ig további 408 szíriait telepítettek át Törökországból Svédországba, Németországba, Hollandiába, Luxemburgba, Olaszországba, Litvániába és Portugáliába13, így a Törökországból való tényleges áttelepítések száma 511-re 13
Az áthelyezésről és az áttelepítésről szóló harmadik jelentés (COM(2016) 360 final) a 2016. április 12. és május 13. között áttelepített személyek számát tartalmazza. A mostani második eredményjelentés a 2016. április 20. és június 13. között áttelepített személyek számát ismerteti.
8
emelkedett. Jelenleg az áttelepített szíriaiak száma jócskán meghaladja az EU–Törökország nyilatkozat keretében visszaküldött szíriaiak számát. Mindazonáltal fontos, hogy továbbra is jelentős számú áttelepítés valósuljon meg, hiszen ez egyértelmű üzenetet hordoz a szíriaiak számára arról, hogy nyitva áll előttük az Unióba jutás biztonságos és jogszerű lehetősége. Ezen túlmenően a görög szigeteken tartózkodó több mint 2 300 szíriai állampolgár tekintetében jelenleg zajlik a menedékjog iránti kérelem elfogadhatóságának értékelése. 3.2.
Jogi lépések
2016. április 28-án megállapodás született az áttelepítési eljárás előmozdítását célzó gyorsított eljárási standardokról14. Lassú ütemben haladtak a jogalkotási megbeszélések a Bizottság március 21-i javaslatáról15, miszerint 54 000, eredetileg áthelyezési célú férőhelyet kell elérhetővé tenni a Törökországban tartózkodó szíriaiak legális uniós befogadása céljából, ami áttelepítés, humanitárius befogadás vagy egyéb jogszerű megoldások – például humanitárius célú vízumok, ösztöndíjak, családegyesítési mechanizmusok és hasonló eszközök – révén valósulhatna meg. A Bizottság szorosan együttműködik a társjogalkotókkal a javaslat késedelem nélküli elfogadása érdekében. 3.3.
Operatív lépések
A Bizottság által az Ankarában működő uniós küldöttségen belül létrehozott áttelepítési munkacsoport továbbra is koordinálja és támogatja a tagállami műveleteket és a fő partnerekkel (a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, az UNHCR-tel és a török migrációkezelési főigazgatósággal) való kapcsolattartást. Az esetek tagállamokhoz való továbbutalására vonatkozóan az UNHCR által kidolgozott egységes sablon alapján sikerült egységesíteni az áttelepítési eljárás logisztikai vetületeit. Ez a módszertan egységes kulcsinformációkat nyújt az áttelepítésre jelölt személyekről. A Nemzetközi Migrációs Szervezet segítségével Ankarában létrehozott közös meghallgatási központot minden tagállam igénybe veheti az áttelepítésre kiválasztott szíriai állampolgárokkal való elbeszélgetés céljából. Fő kihívások és következő lépések
14
15
Folytatni kell a Törökországból az EU-ba irányuló áttelepítést, hogy jelentős számú személy áttelepítésére kerüljön sor. Mielőbb el kell fogadni az 54 000, eredetileg áthelyezési célra szánt férőhely áttelepítés, illetve a befogadás egyéb formái céljából történő felhasználásáról szóló határozatjavaslatot. Az ankarai helyszíni koordináció révén biztosítani kell a lényegesen kiterjesztett áttelepítési műveletek gördülékeny lebonyolítását.
Ezt a török hatóságok 2016. május 10-i levelükben, a tagállamok, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc nevében pedig a Bizottság 2016. május 12-i levelében megerősítette. A nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2016) 171 final, 2016.3.21.).
9
4. A Törökországból kiinduló új tengeri vagy szárazföldi irreguláris migrációs útvonalak kialakulásának megakadályozása Ha a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon fokozatosan csökkennek az irreguláris áramlások, fennáll a veszélye, hogy más útvonalak mentén erősödik a migrációs nyomás. A Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és a Frontex szorosan nyomon követi a helyzet alakulását. Egyelőre nem áll rendelkezésre arra vonatkozó megalapozott bizonyíték, hogy az EU–Törökország nyilatkozat közvetlen következményeként új útvonalak alakulnának ki. Változatlanul folytatódnak a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonal menti áramlások ellenőrzésére irányuló erőfeszítések. Néhány, egymástól független esetben ugyan észleltek közvetlenül Törökországból érkező hajókat, ám nem támasztható alá egyértelmű bizonyítékkal, hogy ez a kelet-mediterrán útvonalról a közép-mediterrán útvonal felé való elmozdulás következménye lenne. A nyugat-balkáni folyosó tényleges lezárására irányuló határigazgatási intézkedések eredményeként a nyugat-balkáni útvonal mentén az embercsempészek tevékenységének fokozódása figyelhető meg. Az emberek továbbra is keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a nyugat-balkáni országokon áthaladva a közép-európai uniós tagállamokba, főként Ausztriába és Németországba juthatnak. A Görögország és Bulgária, illetve Törökország és Bulgária közötti átkelések száma enyhe növekedést mutat, de az összesített számok továbbra is alacsonyak. A menekültek egy csoportja nemrégiben elérte Kréta partját – ők a dél-törökországi Antalyában szálltak tengerre, miután az embercsempészek ígéretet tettek arra, hogy Olaszországba szállítják őket. Egyáltalán nem új jelenség, hogy vitorlásokkal vagy jachtokkal próbálják elősegíteni a Törökországból Olaszországba irányuló irreguláris migrációt. Jelenleg is zajlik egy közelmúltbeli tragédia kivizsgálása, amikor egy hajó Kréta közelében felborult, a jelenlegi ismeretek alapján azonban arra lehet következtetni, hogy a hajó Egyiptomból indult. 5. Önkéntes humanitárius befogadási rendszer A nyilatkozat értelmében a Törökországgal közös önkéntes humanitárius befogadási rendszer akkor lép életbe, ha sikerül megszüntetni, vagy legalábbis jelentős mértékben és tartósan csökkenteni a Törökország és az EU közötti szabálytalan átkeléseket. A Tanács a Bizottsággal, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, az UNHCR-rel és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel szorosan együttműködve dolgozik az önkéntes humanitárius befogadási rendszerre vonatkozó eljárási standardok kialakításán. Ezek szövegét június 7-én megküldték Törökországnak. Az eljárási standardokról való megállapodást követően fel kell mérni, hogy teljesülnek-e a rendszer aktiválásának feltételei. 6. Vízumliberalizáció A vízumliberalizációs ütemterv végrehajtásáról szóló, 2016. május 4-én közzétett bizottsági eredményjelentés16 szerint a török hatóságok jelentős előrelépést tettek, és a Bizottság arra ösztönözte őket, hogy sürgősen fokozzák erőfeszítéseiket a vízumliberalizációs követelmények maradéktalan teljesítése érdekében. A 2013 óta folyamatban lévő törökországi
10
vízumliberalizációs folyamat alapját képező 72 követelmény közül hét még nem teljesült, és ezek némelyike kiemelkedő jelentőséggel bír. A jelentéssel egyidejűleg a Bizottság előterjesztette a Törökország vízummentes országok jegyzékébe17 való átsorolására vonatkozó javaslatát18, azzal a kitétellel, hogy a török hatóságok 2016. március 18-i ígéretüknek eleget téve sürgősen teljesítik az ütemterv fennmaradó követelményeit. A jelentés arra is kitért, hogy a hét fennmaradó követelmény közül kettő19 teljesítése gyakorlati és eljárási okokból több időt vesz igénybe, ezért megvalósításuk az eredményjelentés közzétételének időpontjáig nem volt lehetséges. A Bizottság és a török hatóságok ezért megállapodást kötöttek az e követelmények teljes körű teljesítéséig alkalmazandó gyakorlati megoldásokról. A május 4-i jelentésben azonosított, még nem teljesített további öt követelmény a következő:
az ütemterv szerinti korrupcióellenes intézkedések elfogadása, biztosítva az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által kiadott ajánlások eredményes nyomon követését; a személyes adatok védelméről szóló jogszabályoknak az uniós normákhoz való igazítása, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az adatvédelmi hatóság függetlenül járhasson el, valamint a bűnüldöző szervek tevékenységeire is kiterjedjen a törvény hatálya; operatív együttműködési megállapodás megkötése az Europollal; a büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés felajánlása valamennyi uniós tagállam számára; a terrorizmussal kapcsolatos jogszabályok és gyakorlatok felülvizsgálata az uniós normák szerint, különösen azáltal, hogy a terrorizmus fogalommeghatározását – hatályának szűkítésével és az arányosság kritériumának bevezetésével – jobban összehangolják az uniós meghatározással.
A Bizottság változatlanul támogatni fogja a vízumliberalizációs ütemtervben meghatározott fennmaradó kritériumok teljesítésére irányuló törökországi erőfeszítéseket. A Bizottság elismeri a török hatóságok által az eddigiekben – többek között a harmadik eredményjelentés20 2016. május 4-i elfogadása óta – elért további eredményeket, különösen az EU–Törökország visszafogadási megállapodás harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseinek 2016. június 1-jei hatálybalépését, amit a visszafogadás gyakorlati megvalósítása érdekében sürgősen ki kell egészíteni a török minisztertanács vonatkozó határozatával. 2016. június 2–3-i szakértői missziója keretében a Bizottság gyümölcsöző tárgyalásokat folytatott a török hatóságokkal a konkrét megoldásokról és a gyakorlati teendőkről, köztük a teljesítetlen kritériumok tekintetében szükséges jogszabályi és eljárásbeli változásokról. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása terén a Törökország és az Európa Tanács közötti együttműködés elősegítheti ezt a folyamatot. Az Európa Tanács munkacsoportja 2016. június 13-án tartotta ülését. 17
18 19
20
A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet II. melléklete (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.). Ez az ütemezés lehetővé tette a nemzeti parlamentek számára a hatékony parlamenti ellenőrzést. COM(2016) 279 final, 2016. május 4. A két követelmény a következőket érinti: a) a meglévő biometrikus útlevelek továbbfejlesztése, hogy ezen okmányok rendelkezzenek a legújabb uniós szabványoknak megfelelő biztonsági elemekkel, valamint b) az EU–Törökország visszafogadási megállapodás rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtása, ideértve a harmadik országbeli állampolgárokat érintő rendelkezéseket is. COM(2016) 278 final, 2016. május 4.
11
A társjogalkotók jelenleg tárgyalnak a vízummentes országok jegyzékének módosítására irányuló bizottsági javaslatról, és ezzel párhuzamosan dolgoznak a meglévő felfüggesztési mechanizmus megerősítését célzó bizottsági javaslaton21, amely meghatározza az alapvetően vízummentességet élvező országok állampolgárai számára biztosított vízummentes utazás esetleges felfüggesztését megalapozó körülményeket. 7. Törökországi menekülteket támogató eszköz Az eszköz 2016–2017 közötti időszakra szóló költségvetése 3 milliárd EUR. Ez az összeg az uniós költségvetésből biztosított 1 milliárd EUR-ból és az uniós tagállamok 2 milliárd EUR-s hozzájárulásából tevődik össze. Mostanra valamennyi tagállam megküldte a vállalt 2 milliárd EUR22 rá eső részének megfelelő hozzájárulási tanúsítványt23. Az eszköz tehát teljes mértékben működőképessé vált. Az eszközből történő finanszírozást uniós humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtás formájában biztosítják. A humanitárius segítségnyújtás keretében a Bizottság rendelkezésre bocsátja az eszköz céljaira elkülönített összeget, és felkéri a kiválasztott humanitárius szervezeteket, hogy nyújtsák be a törökországi menekülteket támogató, meghatározott fellépésekre vonatkozó ajánlataikat. A nem humanitárius segítségnyújtás keretében a Bizottság Törökországgal együttműködve azonosítja az eszköz céljainak megfelelő projekteket és a menekültek megsegítése érdekében finanszírozható kiemelt területeket. A tagállami jóváhagyást követően a Bizottság a költségvetésben konkrét vállalások formájában elkülöníti az összegeket, így lehetőség nyílik a szerződések megkötésére, és ezt követően – a szerződés végrehajtásának alakulásától függően – megkezdődik a támogatás rendszeres időközönkénti folyósítása. Az eszköz irányítóbizottsága Az eszköz irányítóbizottsága május 12-én megállapodott arról, hogy az eszköznek hat kiemelt területre kell összpontosítania: (1) humanitárius segítségnyújtás, (2) migrációkezelés, (3) oktatás, (4) egészségügy, (5) települési infrastruktúra, valamint (6) társadalmi-gazdasági támogatás. Az irányítóbizottság szintén meghatározta az eszköz végrehajtásának két formáját – humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtás –, továbbá áttekintette az igényfelmérés tervezetét, amelynek véglegesítése 2016 júniusában esedékes. A Bizottság elkötelezett az iránt, hogy az eszköz végrehajtásának alapelveire – gyorsaság, hatékonyság, eredményesség és a török hatóságokkal fenntartott szoros munkakapcsolat – építve előmozdítsa a végrehajtást. Az eszköz költségvetésének eddigi végrehajtása Az eszköz számára az uniós költségvetésből előirányzott 1 milliárd EUR-ból 250 millió EUR 2016-ra, 750 millió EUR pedig 2017-re szól. Ezt kombinálni fogják a tagállamok által külső címzett bevételként rendelkezésre bocsátott 2 milliárd EUR-val. A teljes 3 milliárd EUR-s keretből eddig összesen 740 millió EUR-t különítettek el humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtásra (a részletes bontást lásd alább). Az elkülönített 740 millió EUR-ból 150 millió EUR-t szerződésekben lekötöttek. A lekötött 150 millió EUR-ból eddig 105 millió EUR folyósítására került sor. 21 22
23
COM(2016) 290 final, 2016. május 4. A vállalt 2 milliárd EUR-ból eddig 1 285 millió EUR érkezett meg, és a fennmaradó 715 millió EUR rendelkezésre bocsátása a következő hetekben esedékes. A 2016. április 20-i első jelentés óta tizenkét tagállam nyújtotta be hozzájárulási tanúsítványát.
12
Részletesebben:
Az eszköz humanitárius segítségnyújtási keretét illetően a Bizottság 2016. június 3án közzétette a több mint 500 millió EUR költségvetésű humanitárius végrehajtási tervet. A terv keretében 2016. június végére az uniós költségvetésből származó további 75 millió EUR-t fognak szerződésekben lekötni. Ez az első alkalom, hogy a terv a tagállami hozzájárulásokra is kiterjed, amelyeket 2016 szeptemberétől az év végéig fokozatosan fognak szerződésekben lekötni. Mindez kiegészíti a 2016. április 15. előtt szerződésekben lekötött 90 millió EUR-s humanitárius támogatást, amely az élelmezési és nem élelmezési segélyek, az elszállásolás, a védelem, az egészségügyi ellátás és az oktatás terén megvalósuló humanitárius tevékenység kiterjesztését célozza. Eddig összesen 595 millió EUR-t különítettek el humanitárius segítségnyújtásra, és ebből 90 millió EUR-t már szerződésekben lekötöttek. A lekötött 90 millió EUR-ból eddig 70 millió EUR folyósítására került sor.
A nem humanitárius segítségnyújtási keretet illetően 2016. április 20. óta négy új, az eszközből finanszírozott, Törökországra irányuló projektre24 kötöttek szerződést 28 millió EUR összértékben a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (a továbbiakban: az uniós regionális alap) keretében. Ezek a projektek 24 000 menekült gyermek számára további oktatási infrastruktúrát, 24 000 szíriai fiatal számára szakképzést25, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő szíriaiak közül több mint 74 000 fő számára szociális támogatást26, valamint a következő tanévben a szíriai fiatalok számára a török felsőoktatáshoz való fokozott hozzáférést27 biztosítanak. A nem humanitárius segítségnyújtás keretében további 20 millió EUR-t különítettek el a török parti őrség kapacitásbővítésére. Eddig összesen 145 millió EUR-t különítettel el nem humanitárius segítségnyújtásra, és ebből 60 millió EUR-t már szerződésekben lekötöttek. A lekötött 60 millió EUR-ból eddig 35 millió EUR folyósítására került sor.
A Bizottság jelenleg dolgozik az eszközből finanszírozandó következő, az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, a települési és szociális infrastruktúrára, valamint a társadalmigazdasági támogatásra irányuló intézkedéscsomag előkészítésén, amelyet jóváhagyás céljából a tervek szerint július végéig megküld a tagállamoknak. Az ezen intézkedésekre elkülönített összeg körülbelül 1 250 millió EUR-ra becsülhető. 2016 nyarának végére tehát az eszköz keretében a humanitárius és nem humanitárius segítségnyújtásra 2016–2017-re vállalt teljes összeg várhatóan 2 milliárd EUR-ra, a szerződésben lekötött összeg pedig 1 milliárd EUR-ra emelkedik, a török hatóságokkal való zökkenőmentes és időben történő együttműködést feltételezve. A Bizottság ugyancsak minden szükséges lépést meg fog tenni az eszközből való folyósítások felgyorsítása érdekében. Következő lépések a humanitárius segítségnyújtás terén A fentiekben bemutatott humanitárius végrehajtási tervnek két fő ága van:
24
25 26 27
A törökországi menekülteket támogató eszköz által finanszírozott projektekre vonatkozó további információk elérhetősége: http://ec.europa.eu/enlargement/news_corner/migration/index_en.htm. Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GiZ) (18,2 millió EUR). Search for Common Ground (1,75 millió EUR). Stichting SPARK (5 millió EUR) és DAAD (2,7 millió EUR).
13
i.
ii.
szükséghelyzeti szociális védőháló kialakítása a törökországi menekültek számára. Ez egy elektronikus kártyával használható erőforrástranszfer-rendszeren keresztül fog működni, amely a háztartásoknak juttatott havi transzferek révén fedezi a legkiszolgáltatottabb menekültek alapvető szükségleteit. Segítségével a menekültek kiszámíthatóbb, méltóságteljesebb, egyúttal költséghatékonyabb és hatékonyabb módon fedezhetik majd az élelmiszer-, szállás- és oktatási igényeiket. a legkiszolgáltatottabb menekültekre vonatkozó kiterjedt védelmi keret végrehajtása, amely magában foglal nem formális oktatási, egészségügyi és információkezelési projekteket is. Ez az ág egy finanszírozási tartalékot is magában foglal, amely lehetővé teszi a sürgős és váratlan humanitárius szükségletek gyors kezelését. A humanitárius végrehajtási terv keretében előirányzott tevékenységek 2016. július végén indulnak.
Az eszköz keretében nyújtott humanitárius segítséget a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogszabályokkal és a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban28 rögzített alapelvekkel összhangban fogják végrehajtani. Következő lépések a nem humanitárius segítségnyújtás terén A Bizottság célzott intézkedések formájában megvalósítandó, jelentős támogatást készít elő, amely három különböző területre irányul: i. a menekült gyermekek oktatásban való fenntartható részvételének és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek a biztosítása az illetékes török minisztériumoknak nyújtott vissza nem térítendő közvetlen támogatások útján, amelyek finanszírozása és folyósítása a ténylegesen felmerülő, illetve kifizetett költségeken alapul. Ezzel biztosított a gyorsaság, a hatékonyság és a fenntarthatóság. ii. jelentős finanszírozás biztosítása a települési és szociális – többek között az egészségügyi és oktatási – infrastruktúra, valamint a társadalmi-gazdasági támogatás számára, nemzetközi pénzügyi szervezetekkel együttműködve. A vonatkozó intézkedéscsomag június végére elkészül a török hatóságokkal való tárgyalás és megállapodás céljából. iii. további finanszírozás mozgósítása az uniós regionális alap számára, elsősorban az alulról építkező projektek támogatása céljából, többek között olyan új területeken, mint például a szakképzés és a munkavállalás. Fő kihívások és következő lépések
28
Biztosítani kell a már elindított élelmezési és oktatási projektek, a visszaküldött migránsokat támogató célzott intézkedés és a török parti őrségre vonatkozó rendkívüli intézkedés végrehajtását. Végre kell hajtani a 2016. június 3-án elfogadott humanitárius végrehajtási tervet. 2016. július végéig elő kell készíteni és el kell fogadni az oktatásra és az egészségügyre, valamint a települési és szociális infrastruktúrára és a társadalmi-gazdasági támogatásra vonatkozó célzott intézkedéseket, továbbá a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap forrásainak kiegészítését. 2016 nyaráig végre kell hajtani a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapból 84 millió EUR-val finanszírozott öt további projektet. Végre kell hajtani a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapból finanszírozandó, az oktatásra, egészségügyre és egyéb célterületekre – például a A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat (2008/C 25/01).
14
szakképzésre és a munkaerőpiacra való belépésre – irányuló további műveletek programozását, előkészítését és elfogadását. 2016. június 30-án meg kell tartani az irányítóbizottság harmadik ülését.
8. A vámunió továbbfejlesztése Az EU és Törökország között változatlanul szoros a gazdasági kapcsolat: a kétoldalú kereskedelem 2015-ben elérte a 140 milliárd EUR-t és a törökországi külföldi beruházások kétharmada az EU-ból érkezik. A nagymértékű gazdasági és ipari integráció, valamint a befektetői bizalom megerősítéséhez szükséges reformok is napirendre kerültek az EU és Törökország közötti első magas szintű gazdasági párbeszéd alkalmával, amelyre április végén, a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magánszektor képviselőinek jelenlétében került sor. Ugyancsak megvitatták a két fél mély gazdasági integrációjának motorját jelentő, immár húszéves múlttal rendelkező vámunió továbbfejlesztése és korszerűsítése iránti igényt. A Bizottság jelenleg hatásvizsgálatot készít29. A június 9-én zárult nyilvános konzultáció30 keretében 173 visszajelzés érkezett. A legtöbb hozzászólást az uniós és törökországi vállalkozások, illetve vállalkozói szövetségek nyújtották be, amely közül sokan most is kihasználják a jelenlegi vámunió kínálta előnyöket. A visszajelzések beépülnek majd a hatásvizsgálatról szóló jelentésbe, amelyet a Bizottság 2016. október végén, a jelenleg folyamatban lévő külső tanulmány következtetéseit is figyelembe véve fog véglegesíteni. Ezt követően várhatóan kidolgozzák a tárgyalási irányelvek tervezetét, amelyet a Bizottság általi, 2016 utolsó negyedévében esedékes jóváhagyás után a Tanács elé terjesztenek. 9. Csatlakozási folyamat A Bizottság április 29-én a Tanács elé terjesztette a 33. fejezetre (Pénzügyi és költségvetési rendelkezések) vonatkozó közös álláspont tervezetét, így a Tanács még június folyamán határozhat e tárgyalási fejezet megnyitásáról. A hatályos szabályokkal kapcsolatos tagállami álláspontoktól függetlenül továbbra is gyorsított ütemben folynak öt további fejezet megnyitásának előkészületei. A Bizottság és az EKSZ a tavasz folyamán az előkészítő dokumentumok összeállításán dolgozott, hogy azokat a Tanács elé terjessze az alábbiak szerint:
Az energia (15. fejezet) tekintetében lezárult az előkészítő munka. A Bizottság 2016. április 29-én előterjesztette a naprakésszé tett átvilágítási jelentést.
Az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, valamint a jogérvényesülés, szabadság és biztonság (23. és 24. fejezet) jelentette kulcsterületeken az áprilisi szakmai konzultációk nyomán és a májusban Törökországtól kapott frissített információk alapján a Bizottság arra törekszik, hogy júniusban véglegesítse a dokumentumokat. E fejezetek egy sor kritikus kérdésre terjednek ki, többek között az alapvető jogokra (például a véleménynyilvánítás szabadságára), az igazságszolgáltatás szervezetére, a korrupcióellenes politikára, a migrációra és a menekültügyre, a vízumszabályokra, a határigazgatásra, a rendőrségi együttműködésre, valamint a szervezett bűnözés és a
29 30
http://ec.europa.eu/smart-regulation/roadmaps/docs/2015_trade_035_turkey_en.pdf. http://trade.ec.europa.eu/consultations/index.cfm?consul_id=198.
15
terrorizmus elleni küzdelemre. Az EU a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető szabadságok – köztük a véleménynyilvánítás szabadsága – tiszteletben tartása tekintetében elvárja Törökországtól a legmagasabb szintű normák érvényesítését.
Ami az oktatást és a kultúrát illeti (26. fejezet), Törökország március 24-én benyújtotta frissített tárgyalási álláspontját, és a Bizottság ennek alapján 2016. május 2-án véglegesítette a közös álláspont frissített tervezetét.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) frissítette a kül-, biztonság- és védelmi politikára (31. fejezet) vonatkozó átvilágítási jelentést, amelyet 2016. május 20-án tett közzé.
10. Humanitárius körülmények Szírián belül Az EU és Törökország közös célja a Szírián belüli humanitárius helyzet kezelése és a további kényszerű migráció megelőzése. A szükséges támogatás mozgósítása és a humanitárius segítség Szíriában tartózkodó rászorulókhoz való eljuttatása megköveteli az EU és Törökország közötti szoros együttműködést. Mind az EU, mind Törökország változatlanul jelentős erőforrásokat mozgósít humanitárius célokra. Ebben az összefüggésben kiemelkedő jelentőséggel bír a Szíriát támogató nemzetközi csoport humanitárius munkacsoportja által Törökországgal együttműködésben végzett munka. Az EU és Törökország – többek között a Szíriát támogató nemzetközi csoport humanitárius munkacsoportján belül – együttműködést folytat, hogy Szíria-szerte előmozdítsa a teljes körű és akadálytalan megközelíthetőséget és az akadályok felszámolását. Ez az együttműködés 2016 folyamán 820 000 személy elérését tette lehetővé az ostrom alatt álló és nehezen megközelíthető területeken. A válaszintézkedéseknek továbbra is kulcsfontosságú összetevője a segélyek szomszédos országokból, például Törökországból való eljuttatása, és ez a Szíria északi térségében egyre hevesebbé váló harcok és romló megközelíthetőség tükrében még jelentősebbé vált. 2015-ben a Szírián belül nyújtott uniós humanitárius segélyek 27 %-át Törökországból juttatták a helyszínekre. Ez továbbra is prioritás, ideértve az életmentési segítséget mintegy 160 000 belső menekült számára, akik a Szíriában dúló harcok közelmúltbeli felerősödése következtében (különösen Aleppo, Idlib és Al-Hasakeh térségében) az ország északi részén, a török határhoz közeli területeken rekedtek. Maga Törökország továbbra is nélkülözhetetlen segítséget nyújt a határ szíriai oldalán rekedt személyek számára. Törökország emellett rendkívül fontos szerepet játszik a nem kormányzati szervezetek határon átnyúló tevékenységének elősegítésében, vízumok kiadása és a regisztráció biztosítása révén. Az EU továbbra is humanitárius segítséget nyújt az embereknek Szíria-szerte, és a 2016. évre 140 millió EUR kezdeti összeget különített el életmentési tevékenységekre, amelynek csaknem felét már szerződésekben lekötötték. Ebből a keretből olyan területeket támogatnak majd, mint például az egészségügy, a higiénia, a védelem és a helyszíni reagálás, hogy gyorsan tudják kezelni a szükséghelyzeteket és az új kényszerű migrációt, változatlanul kiemelt figyelmet fordítva az ostrom alatt álló, nehezen megközelíthető és a lakóhelyelhagyás kockázatával sújtott területekre. 11. Következtetés Az EU–Törökország nyilatkozat újabb konkrét eredményeket hozott. A nyilatkozatban foglaltak gyakorlati megvalósítása továbbra is jó ütemben halad. A görög és a török hatóságok, a Bizottság, a tagállamok és az uniós ügynökségek együttes erőfeszítéseinek 16
köszönhetően megkezdődött a napi szintű visszatérési és áttelepítési eljárások végrehajtása az uniós és a nemzetközi jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Most, hogy minden tagállam benyújtotta a 2016–2017-re vállalt 2 milliárd EUR rá eső részének megfelelő hozzájárulási tanúsítványt, sor kerülhet az eszköz gyorsított folyósításának teljes körű végrehajtására. Elindultak a Törökország területén tartózkodó szíriai menekültek támogatását célzó projektek, és az EU jó úton halad afelé, hogy nyár végére 1 milliárd EUR-t szerződésekben lekössön. Ez biztosítani fogja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók megkapják a szükséges támogatást. Mindazonáltal az eddig elért eredmények még nem stabilak, és túl korai lenne kijelenteni, hogy az EU–Törökország nyilatkozat valamennyi eleme maradéktalanul érvényesül a gyakorlatban. Amint arra az első jelentés is rámutat, nem dőlhetünk hátra elégedetten, már csak azért sem, mert továbbra sem tekinthető teljes mértékben megoldottnak az egyik legnagyobb kihívás – nevezetesen a visszatérési és áttelepítési eljárások napi működése az uniós és a nemzetközi szabályokkal összhangban. A végrehajtás sikere elsősorban valamennyi érintett fél politikai elszántságán és a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásán múlik. Ezzel összefüggésben a Bizottság véleménye szerint mindenekelőtt a következő intézkedések sürgős végrehajtására kell összpontosítani:
Görögországnak bővítenie kell a menedékjog iránti kérelmek és a fellebbezések lehető legrövidebb időn belüli egyéni elbírálására irányuló kapacitását, főként a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazása révén, továbbá az EU és a tagállamok összehangolt támogatásával növelnie kell a szigeteken rendelkezésre álló befogadási kapacitást, és javítania kell a mindennapi irányítást és a koordinációt a fogadóállomásokon. Az EU-nak és tagállamainak meg kell erősíteniük a Törökországból az Unióba irányuló áttelepítési erőfeszítéseiket. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mielőbb le kell zárnia a döntéshozatali eljárást a Bizottság 2016. március 21-i javaslatával kapcsolatban, amely 54 000, eredetileg áthelyezési célra előirányzott férőhely áttelepítési célú felhasználásáról szól. Törökországnak meg kell tennie a fennmaradó vízumliberalizációs követelmények mihamarabbi teljesítéséhez szükséges lépéseket, hogy az EU megszüntethesse a török állampolgárok vízumkötelezettségét.
A Bizottság 2016 szeptemberében teszi közzé az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásáról szóló harmadik eredményjelentést.
17
