EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.10.14. COM(2015) 510 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete
HU
HU
A MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG KEZELÉSE: AZ EURÓPAI MIGRÁCIÓS STRATÉGIA SZERINTI KIEMELT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETE
I.
BEVEZETÉS
Az év első kilenc hónapjában több mint 710 000 ember1 – menekültek, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és más migránsok – érkezett Európába, és ez a tendencia folytatódni látszik. Ez próbára teszi az Európai Uniót. Az Európai Bizottság által 2015. májusban2 előterjesztett európai migrációs stratégia megállapította, hogy a migrációkezelés átfogó megközelítésére van szükség. Azóta több fontos intézkedésre került sor – ideértve két szükséghelyzeti program elfogadását, amelyek értelmében 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeznek át a leginkább érintett tagállamokból más uniós tagállamokba. A folyamatban lévő menekültügyi válság miatt azonban további azonnali lépésekre van szükség. Ezért az Európai Bizottság szeptember 23-án részletesen ismertette az európai migrációs stratégia végrehajtása céljából a következő hat hónapban meghozandó kiemelt intézkedésekből álló csomagot3, amely a jelenlegi helyzet stabilizálására irányuló rövid távú intézkedéseket, valamint egy, az idők próbáját kiálló, erőteljes rendszer létrehozására irányuló hosszabb távú intézkedéseket is tartalmazott. A kiemelt intézkedések felsorolása meghatározta a haladéktalanul szükséges, legfontosabb intézkedéseket az alábbiak tekintetében: i. operatív intézkedések; ii. költségvetési támogatás, valamint iii. az uniós jog végrehajtása. Az állam-, illetve kormányfők 2015. szeptember 23-i nem hivatalos ülése jóváhagyta a felsorolást4. Három hét elteltével e közlemény felméri a kiemelt intézkedések végrehajtása terén folyamatban lévő előrehaladást (lásd az 1. mellékletet). Az e heti Európai Tanács lehetőséget nyújt az állam-, illetve kormányfők számára, hogy világos és egyértelmű kötelezettségvállalást tegyenek a menekültügyi válságra vonatkozó uniós reagálás új szakaszának – a gyors és határozott végrehajtásnak – az elindítására. II.
OPERATÍV INTÉZKEDÉSEK
Ahhoz, hogy, a schengeni közös külső határ egyes szakaszain hatékonyan kezeljük a migrációs áramlás okozta nyomást, minden tagállam felelősségvállalására és szolidaritására szükség van. Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció gyors kiépítése támogatást nyújt a leginkább érintett tagállamoknak az érkezők megfelelő fogadásához, azonosításához és kezeléséhez. Ezzel egyidejűleg a Bizottság javaslata alapján a Tanács intézkedéseket fogadott el 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezése érdekében. 1
A Frontex 2015. október 13-án közzétett adatai. COM(2015) 240 final. 3 COM(2015) 490 final. 4 A nyilatkozat elérhető az alább internetcímen: releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/. 2
2
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-
Ezzel jelentősen – hacsak részben is – enyhülhet a leginkább érintett tagállamokra nehezedő nyomás. Döntő fontosságú, hogy most végrehajtásra kerüljenek az említett párhuzamos intézkedések, továbbá az alábbiak: ujjnyomatvétel az összes migránstól, a menedékkérők gyors kiválasztása és áthelyezése, a megfelelő befogadási kapacitások kialakítása, amit a másodlagos migrációs mozgások megelőzésére, valamint a más tagállamban megtalált, áthelyezett személyeknek az áthelyezési célországba való azonnali visszaküldésére szolgáló lépések kísérnek. Továbbá lényeges elem a nemzetközi védelemre nem szoruló, és ezért áthelyezésre nem jogosult személyek gyors önkéntes vagy kötelező visszatérésének biztosítása. A Bizottság által meghatározott, kiemelt intézkedések nagy hangsúlyt fektettek az említett intézkedések operatív működésére. II.1
Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása
A legnagyobb nyomás alatt álló külső határokon megfelelően működő és hatékony migrációkezelés alapvetően fontos az egész rendszer, és különösen a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni térség iránti bizalom helyreállításához. Az uniós stratégia és hitelesség szempontjából központi kérdés annak igazolása, hogy vissza lehet állítani a migrációs rendszer megfelelő működését, kiváltképpen azáltal, hogy migrációs csomópontokra kiküldött migrációkezelési támogató csoportokat5 alkalmaznak abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak a legintenzívebb nyomás alatt álló tagállamoknak kötelezettségeik és feladataik teljesítéséhez. A támogató csoportoknak munkájukhoz szükségük van az uniós ügynökségek nyújtotta szilárd bázisra, az olasz és görög hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre, továbbá a többi tagállam támogatására. A Bizottság különmegbízottakat küldött Olaszországba és Görögországba, hogy gyakorlati koordinációt és támogatást biztosítsanak. Görögországban az e célra létrehozott csoport a Strukturálisreform-támogató Szolgálat bizottsági főigazgatójának irányítása alatt dolgozik, aki közvetlenül az elnöknek számol be. E csoport fokozatos megközelítést fogadott el a migrációs csomópontok azonosítása, a támogató csoportok kiküldése, az áthelyezések megkezdése, a visszatérések újraindítása, valamint a határ megerősítése tekintetében. A közvetlen, valós idejű támogatás és koordináció hasonló modellje működik Olaszországban. A Bizottság említett intenzív, teljes időráfordítással nyújtott támogatása valódi eredményeket ért el az áthelyezés végrehajtási szakaszára való áttéréshez a két tagállamnak nyújtott segítség tekintetében (lásd a 2. és a 3. mellékletet). Miután az európai migrációs stratégiában meghatározottaknak megfelelően sor került az ügynökségek fokozott mozgósítására, az európai regionális munkacsoportok Görögországban és Olaszországban egyaránt felállítják és koordinálják a migrációkezelési támogató csoportokat. A Frontex, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), valamint az Eurojust egyaránt részt vesz ebben6. Ennek következtében azonnal reagálni tudnak az Olaszország és Görögország által előterjesztett ütemtervekben azonosított szükségletekre. Mindazonáltal munkájuk során nagymértékben rászorulnak a tagállamok támogatására. A Frontex és az EASO egyaránt hozzájárulás-igénylési felhívást tett közzé abból a célból, hogy humán erőforrásokat és műszaki felszerelést kérjen a tagállamoktól. E felhívások mindkét esetben az ügynökségek korábbi igényléseihez képest példa nélküli számokat A „migrációs csomópont” az uniós külső határ azon szakasza vagy olyan régió, amelyre rendkívüli nyomás nehezedik, ami sürgetővé teszi az uniós ügynökségek megerősített és összehangolt támogatását. 6 Az említett ügynökségek képviselői együtt dolgoznak a kikötőkben vagy az egyes befogadóállomásokon lévő közös irodahelyiségekben, hogy összehangolják a nemzeti hatóságoknak az alábbiakhoz nyújtott uniós támogatást: azonosítás, regisztrálás és visszatérés, valamint az információk és hírszerzési értesülések gyűjtése, megosztása és elemzése az embercsempész hálózatokkal szembeni bűnügyi nyomozások elősegítése céljából. 5
3
tartalmaznak, ami a leginkább érintett tagállamok előtt álló nehézségek kivételes jellegét tükrözi: rendkívül lényeges, hogy a többi tagállam pozitív, konkrét és gyors választ adjon ezekre a felhívásokra. A Frontex legutóbbi felhívása 775 további határőrt, szűrő-ellenőrző és kikérdezési szakértőt és tolmácsot igényelt – ezek a feladatok egyaránt nélkülözhetetlenek az Európai Unió külső határainak hatékony igazgatásához. A felhívást ketté bontották 670 tisztviselőre, akik főként az Olaszországban és Görögországban alkalmazandó, uniós fogadóállomási rendszer közvetlen támogatását szolgálják, és 2016. január végéig fedezik a becsült igényeket, valamint 105 kiküldött határőrre, akiket az Európai Unió különböző külső szárazföldi határain fognak bevetni. Az EASO legutóbbi felhívása több mint 370 szakértőre vonatkozik, akik révén az olaszországi és görögországi igényeket kívánják fedezni 2017 harmadik negyedévéig. Ezek a szakértők támogatást nyújtanának a két tagállam menekültügyi hatóságainak a regisztrációs folyamat, az áthelyezéssel kapcsolatos tájékoztatási feladatok, valamint az esetleges hamisított okmányok felderítése során. Az uniós állam-, illetve kormányfők szeptemberi nem hivatalos ülésén kifejezetten elismerték a személyzet és a felszerelés iránt igényt – és novemberi határidőt szabtak meg ezen szükségletek kielégítéséhez. A tagállamok mostanáig tett kötelezettségvállalásai azonban elmaradnak a valós szükségletektől. Október 8-ig csupán hat tagállam7 válaszolt az EASO hozzájárulás-igénylési felhívására, és a 374 szükséges szakértő közül 81-et ajánlottak fel. Mostanáig hat tagállam8 válaszolt a Frontex felhívására, 48 határőr tisztviselő felajánlásával. A tagállamoknak gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat, hogy megfeleljenek az ügynökségek igényfelmérésének. Olaszország a következő migrációs csomópontokat azonosította: Augusta, Lampedusa, Porte Empedocle, Pozzallo, Taranto és Trapani (lásd az 5. mellékletet). Lampedusában létrejött és működik az első migrációkezelési támogató csoport. Ez a 2015 júniusában, a szicíliai Cataniában felállított európai regionális munkacsoportra épül9. A támogató csoport jelenleg a Frontex két kikérdező csoportjából, valamint a migrációs csomóponton és az áthelyezéshez használt közeli befogadóállomáson dolgozó EASO szakértőkből áll. A Frontex már mozgósított 42 kiküldött határőrt, az EASO pedig 6 szakértőt. Ahhoz, hogy az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció hatékony legyen, rendkívül lényeges a befogadási kapacitások növelése annak érdekében, hogy áthelyezésük előtt fogadják a menedékkérőket. Megfelelő kapacitás szükséges ahhoz is, hogy a visszatérést elrendelő határozat végrehajtása előtt őrizetben tartsák az irreguláris migránsokat. Olaszország kibővítette befogadási kapacitásait, és mostanra rendelkezik – a négy azonosított migrációs csomóponton található – érkezési befogadóállomásokkal, amelyek mintegy 1 500 személyt képesek elszállásolni. Az év végéig tovább bővítik a kapacitást, hogy további 1 000 helyet biztosítsanak, és így 2 500-ra növelik az érkezési befogadási kapacitást. Görögország a következő öt migrációs csomópontot azonosította: Leszbosz, Hiosz, Lerosz, Számosz és Kosz (lásd a 4. mellékletet). A pireuszi székhelyű európai regionális 7
Ausztria, Belgium, Hollandia, Románia, Szlovákia és Spanyolország. Belgium, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Portugália, Románia és Svédország. 9 A munkacsoport a Frontex, az EASO, az Europol, az EUNAVFORMED-SOPHIA uniós tengeri művelet, valamint az olasz hatóságok bevonásával működik. 8
4
munkacsoport teljes mértékben működőképes. Az első migrációkezelési támogató csoport a leszboszi migrációs csomópont közelében fog állomásozni. A Frontex már kiküldött 53 szakértőt; az EASO-nak jelenleg egy munkatársa tartózkodik állandó jelleggel Görögországban, hogy segítséget nyújtson az EASO-szakértők kiküldésének megszervezéséhez. Görögország bővítette befogadási kapacitásait, és jelenleg hét érkezési befogadóállomással, szűrő-ellenőrző állomással és ideiglenes létesítménnyel rendelkezik négy, azonosított migrációs csomópont (Leszbosz, Hiosz, Számosz és Lerosz) területén, amelyek mintegy 2 000 embert képesek elszállásolni. A kapacitást tovább bővítik10. A migrációs csomópontok fogadási szükségleteinek egy része azoknak az irreguláris migránsoknak az azonosításához és regisztrálásához kapcsolódik, akik nem szorulnak egyértelműen nemzetközi védelemre, és így nem jogosultak az áthelyezésre. Ez szükségessé teszi, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a létesítményekben az irreguláris migránsok szökésének megakadályozásához. II.2
Az áthelyezési program fokozatos megvalósítása
A Tanács szeptember 14-én elfogadta a Bizottság határozatra irányuló javaslatát11, amely 40 000, Olaszországban és Görögországban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik. Ezt egy héttel később követte az a (szintén a Bizottság javaslatán alapuló) határozat12, amely 120 000, Olaszországban és Görögországban és a menekültügyi válság által közvetlenül érintett más tagállamokban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik. A migrációkezelési támogató csoportok eszközként szolgálnak ahhoz, hogy az említett áthelyezés megvalósulhasson az Unió külső határainál. Mindkét határozat azonnali nyomon követést tesz szükségessé az uniós intézmények, a nyomás alatt álló tagállamok, valamint az áthelyezett személyek befogadására kötelezettséget vállaló tagállamok részéről. Az Európai Bizottság – a gyakorlati végrehajtás előre vitele céljából – október 1-jén egy áthelyezési és áttelepítési fórum keretében összehívta a tagállamok, az uniós ügynökségek, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, valamint az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) több mint 80 küldöttjét. Olaszország és Görögország a fórumon bemutatták áthelyezési ütemterveiket – körvonalazva a menedékjogra, az érkezési befogadásra és a visszatérésre vonatkozó intézkedéseket, valamint azt, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni az elkövetkező hetek során az áthelyezési program teljes körű megvalósítása érdekében. Sor került az első, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezésére, azonban még sok munkára van szüksége ahhoz, hogy ezt gyorsan kövesse a havonta több száz áthelyezéssel járó komoly áramlás. Minden tagállamot felkértek arra, hogy az országon belül határozzák meg a nemzeti kapcsolattartó pontokat: mostanáig 21 tagállam állapította meg
Például az év végéig 300–400 férőhelyes ideiglenes létesítménnyel Kosz szigetén. A Tanács (EU) 2015. szeptember 14-i 2015/1523 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 239., 2015.9.15., 146. o.). 12 A Tanács (EU) 2015. szeptember 22-i 2015/1601 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 80. o.). 10 11
5
nemzeti kapcsolattartó pontját13. A tagállamok arra is felkérést kaptak, hogy adott esetben küldjenek összekötő tisztviselőket Olaszországba és Görögországba. Eddig 22 tagállam rendelt ki ilyen tisztviselőket14. Az áthelyezési lánc lényeges részét képezi, hogy a befogadó tagállamban megfelelő befogadási kapacitás legyen az áthelyezett személyek elszállásolására. Mostanáig csupán hat tagállam jelentette be az áthelyezett személyek befogadása céljából rendelkezésre bocsátott, említett befogadási kapacitást15. Október végéig mindegyik tagállamnak el kell küldenie ezt az értesítést. Az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek első tényleges áthelyezése 2015. október 9-én Rómából felszállt az első repülő, fedélzetén 19 eritreaival, akik Svédországban kezdenek új életet. Dimitriosz Avramopulosz migrációs ügyekért és uniós belügyekért felelős európai biztos, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter és Angelino Alfano olasz belügyminiszter jelenlétében öt nő és 14 férfi szállt fel a Ciampino repülőtérről. Ez a fontos, szimbolikus esemény a menedékjog iránti kérelmek kezelésére vonatkozó új európai megközelítés kezdetét jelezte. Mindazonáltal a szimbólumokon túl jelenleg arra van szükség, hogy az áthelyezések rendszeres, rutinszerű gyakorlattá váljanak Olaszországban és Görögországban. Az első járat annak eredményeként indulhatott el, hogy az olasz és a svéd hatóságok, a Frontex és más uniós ügynökségek, helyi nem kormányzati szervezetek, valamint az Európai Bizottság kiküldött különmegbízottja intenzív helyszíni előkészítő munkát végeztek. Lankadatlan erőfeszítések biztosították a rendszer működőképességét, valamint azt, hogy a folyamat minden állomásánál elvégezhessék a szükséges regisztrálást és kezelést. Az eritreai közösség bevonása döntő fontosságú volt az első művelet sikerének biztosításához. A menedékkérők kezdetben vonakodtak a regisztrációtól, mivel nem bíztak a rendszerben. A Bizottság helyszíni küldöttjei – az UNHCR-rel és a helyi nem kormányzati szervezetekkel együttműködve – sok erőfeszítést tettek az elmúlt hetek folyamán azért, hogy meggyőzzék az érintettek első csoportját arról, hogy valóban áthelyezik őket. A rendszer iránti bizalom azonban különösen azóta növekszik, hogy az első áthelyezést végrehajtották. Jelenleg Lampedusában és Villa Sikaniában sorokban állnak azok az emberek, akik regisztrálni szeretnének. Már több mint 100 eritreait azonosítottak áthelyezendő személyként. Most nagyon fontos, hogy további áthelyezések kövessék az első példáját, és elkerüljék az áthelyezendő személyek feltorlódásával kialakuló szűk keresztmetszeteket.
13
Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország. 14 Ausztriából, Belgiumból, Horvátországból, Ciprusról, a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Írországból, Lettországból, Litvániából, Luxemburgból, Máltáról, Hollandiából, Lengyelországból, Portugáliából, Romániából, Spanyolországból, Szlovákiából, Svédországból Olaszországba, Szlovéniából pedig Olaszországba és Görögországba is. 15 Ausztria, Franciaország, Németország, Luxembourg, Svédország és Spanyolország.
6
Az áthelyezési program keretében érintettek első csoportjainak sikeres átadása fontos első lépést jelent. Ezeket az áthelyezéseket most kellő nagyságrendű, szilárd és folyamatos gyakorlattá kell tenni. Itt az ideje, hogy minden tagállam eljutassa a Bizottsághoz arra vonatkozó egyértelmű kötelezettségvállalását, hogy – szem előtt tartva a feladat sürgősségét – mostantól fogva az év végéig hány személyt fog áthelyezni. II.3
Áttelepítés
A nemzetközi védelemre szoruló személyeknek közvetlenül harmadik országokból történő áttelepítése megfelel az Unió humanitárius kötelezettségeinek, és biztonságos alternatívát nyújt a menekülteknek ahhoz képest, mintha saját maguk vállalkoznának az Európába irányuló veszélyes utazásra. Az október 1-jei áthelyezési és áttelepítési fórumon a tagállamok megerősítették azt a júliusban vállalt kötelezettségüket, hogy a következő két évben több mint 20 000 menekültet fogadnak be ilyen módon. Az október 2-i áttelepítési munkaértekezlet gyakorlati megoldásokat dolgozott ki az áttelepítés eredményes alkalmazására. Mostanra sor került az első áttelepítésekre.16 A tagállamoknak most tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy hány személyt, és honnan fognak áttelepíteni a következő hat hónapban.. II.4
Visszatérés és visszafogadás
Az uniós menekültügyi rendszert alkotó, összefonódó mechanizmusok egyik alapvető elemét jelenti annak biztosítása, hogy hatékonyan gondoskodjanak a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszatéréséről. Jelenleg rendkívül kevés visszatérést elrendelő határozatot hajtanak végre a gyakorlatban, és az embercsempész hálózatok ezt arra használják ki, hogy vonzást gyakoroljanak a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokra. Minél hatékonyabbá válik a visszatérési rendszer, annál kevesebb az esélye, hogy az embercsempészek meg tudják győzni az embereket arról, hogy átcsúszhatnak a hálón, ha nemzetközi védelemre nem szoruló személyként azonosítják őket. A 2015. októberi IB Tanácson a tagállamok jóváhagyták a Bizottság által javasolt, visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet17. Jelenleg a gyors és hatékony nyomon követésen van a hangsúly.
16
A 2015. július 20-án elfogadott program keretében a szomszédos országokban tartózkodó 132 szíriait már áttelepítettek a Cseh Köztársaságba (16), Olaszországba (96) és Liechtensteinbe (20). 17 COM(2015) 453 final.
7
Olaszország a közelmúltban két visszatérési intézkedést hajtott végre – gondoskodott 28 tunéziai állampolgár Olaszországból Tunéziába, és 35 egyiptomi állampolgár Egyiptomba való visszatéréséről. Októberre Olaszországból egy, Görögországból pedig két, a Frontex által koordinált, közös visszatérési műveletet irányoztak elő. Az ilyen műveletek gyakoriságát növelni kell. A hatékony visszatérés biztosítása lényeges részét képezi a migrációs csomópontok területén tevékenykedő migrációkezelési támogató csoportok munkájának. Ehhez arra is szükség van, hogy hatékony rendszerek jöjjenek létre az Unión belül a visszatérést elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása érdekében. Az előző hónapban konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozására, valamint arra, hogy a visszatérést elrendelő határozatokat és a beutazási tilalmakat belefoglalják az uniós információcsere-rendszerekbe. A tagállamok visszatéréssel foglalkozó intézményeinek szintén meg kell kapniuk a szerepük ellátásához szükséges forrásokat. A visszatérések kizárólag akkor hajthatók végre, ha a származási országok beleegyeznek abba, hogy visszafogadják az érintett személyeket. A visszafogadás a hatékony migrációs politika nélkülözhetetlen eleme. A visszatérőket vissza kell fogadni származási országukba. Ehhez szoros partnerséget kell kialakítani a harmadik országokkal, a rendelkezésünkre álló valamennyi eszköz felhasználásával. A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük ahhoz, hogy a visszatérések számának növelése érdekében megtalálják a nyomásgyakorlás és az ösztönzők közötti kényes egyensúlyt a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokban. E folyamat elősegítése érdekében megállapodás született arról, hogy a tagállamok 2015 végéig európai migrációs összekötő tisztviselőket küldenek tizenegy országba, de erre a kiküldésre még nem került sor18. A főképviselő/alelnök elindította az első magas szintű párbeszédet az irreguláris migráció fő származási országaival, és ezt különféle, szélesebb körű párbeszédek fogják követni Etiópiával, Szomáliával, az Afrikai Unióval és a Száhil öv országaival. A közvetlen prioritás a meglévő visszafogadási megállapodások hatékony gyakorlati alkalmazásának biztosítása. A visszafogadás működőképessé tétele: gyakorlati együttműködés Pakisztánnal Az Uniónak 2012 óta van visszafogadási megállapodása Pakisztánnal. A nagyszámú érintettre tekintettel (lásd a 9. mellékletet) – Pakisztán hosszú évek óta az Unióba irreguláris módon érkező harmadik országbeli állampolgárok negyedik legnagyobb kibocsátó országa – ez a megállapodás különösen fontos. Azonban a becslések szerint azon pakisztáni állampolgárok közül, akikkel szemben visszatérést elrendelő határozatot adtak ki az Unión belül, csupán 54% esetében gondoskodtak a visszatérésről. A megállapodás végrehajtásának hatékonysága tagállamonként igen eltérő. Rendkívüli elakadást azonosítottak Görögországban, a dokumentációval kapcsolatos vitákból kifolyólag. Az e hónapban a Bizottság, Görögország és a pakisztáni hatóságok között lefolytatott, e témával foglalkozó visszafogadási megbeszélések célja a visszatérési folyamat újraindítása:
Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás alkalmazásáról szóló megbeszélésekre Athénban került sor bizottsági, görög és pakisztáni tisztviselők részvételével;
A 2015. október 8-i tanácsi következtetések: „A visszaküldési műveletek sikerének kulcsa a származási és a tranzitországokkal folytatott együttműködés. Az EU rövidesen megvizsgálja a helyszínen – az Unió küldöttségein és különösen a tervek szerint 2015 vége előtt Egyiptomba, Marokkóba, Libanonba, Nigerbe, Nigériába, Szenegálba, Pakisztánba, Szerbiába, Etiópiába, Tunéziába, Szudánba, Törökországba and Jordániába kiküldendő európai migrációs összekötő tisztviselőkön keresztül – folytatott uniós diplomáciában rejlő szinergiákat.” 18
8
Az iszlámábádi uniós küldöttség és a pakisztáni külügyminisztérium között ugyanazon a napon történtek kapcsolatfelvételek;
Avramopulosz biztos október 29-én Iszlámábádba utazik a migrációra vonatkozó együttes terv megvitatása céljából.
Az alábbi eredményt kell elérni:
Közös egyetértés a Görögország és Pakisztán közötti uniós visszafogadási megállapodás alkalmazásáról;
A Frontex novemberben pakisztániakra vonatkozó közös visszatérési intézkedést fog végrehajtani Görögországból;
A Bizottság operatív cselekvési tervet terjeszt majd elő a Pakisztánnal közös migrációkezelés javítása érdekében.
II.5
A tagállamok támogatásának más módjai
A tagállamoknak több egyéb lehetőségük is van arra, hogy uniós támogatást igényeljenek a határigazgatás és a migrációkezelésez történő segítségnyújtás céljából, azonban ezeket még mindig nem használják ki teljes mértékben. A tagállamok sürgős vagy kivételes migrációs nyomás esetén, az azonnali határőrségi támogatás érdekében kérhetik gyorsreagálású határvédelmi csapatok (Rabit) telepítését. A Bizottság úgy véli, hogy azok a körülmények, amelyek az elmúlt néhány hónapban Görögországban kialakultak, pontosan megfelelnek a csoportok létrehozásának alapjául szolgáló feltételeknek. Mostanáig sem Görögország, sem Olaszország nem kérte a mechanizmus beindítását. Az uniós polgári védelmi mechanizmust19 akkor aktiválhatja egy adott ország, ha úgy ítéli meg, hogy önmagában nem képes megbirkózni a válsággal. A mechanizmus a tagállamok önkéntes hozzájárulásaira támaszkodik (ideértve a szakértőket, berendezéseket, szállást és orvosi felszerelést). A múlt hónapban felkérték a tagállamokat, hogy közöljék a Bizottsággal, milyen eszközöket tudnak készenlétbe helyezni a menekültek segélyezéséhez történő mozgósítás céljából. Mindössze nyolc tagállam20 küldött értesítést arról, hogy rendelkeznek olyan – korlátozott mennyiségű – polgári védelmi eszközzel vagy szakértővel, amelyeket/akiket kérés esetén még az idén készek volnának kiküldeni. A Bizottság ismételten hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok lényeges hozzájárulásokkal támogassák a mechanizmust. A mechanizmust 2015-ben kétszer aktiválták, hogy Magyarországnak21, egyszer pedig, hogy Szerbiának22 nyújtsanak segítséget a menekültek és migránsok példa nélküli áramlása által okozott sürgős szükségletek kielégítésére. Továbbá emlékeztetni kell rá, hogy a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveletek révén a tagállamoknak nyújtott támogatás továbbra is mindennapi segítséget biztosít a külső határok A mechanizmus különféle típusú természetbeni támogatást mozgósíthat, beleértve a szakértőket, berendezéseket, szállást és orvosi felszerelést. 20 Belgium, Ciprus, Finnország, Svédország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Lettország. 21 Ezeket a kérelmeket mostanra lezárták. 22 Ez a kérelem még nyitott. 19
9
igazgatásához, és ennek során migránsok és menekültek ezreit menti meg. Jelenleg 17 tagállam biztosít eszközöket a Tritón, 18 pedig a Poszeidón művelethez23. Ugyanakkor a rendelkezésre bocsátott eszközök még mindig elmaradnak a szükségestől.
Az elért haladás
Az első működő uniós fogadóállomás Lampedusán (Olaszország). Az első leszboszi (Görögország) uniós fogadóállomás az elkövetkező napokban válik működőképessé. Megkezdődtek a más tagállamokban való áthelyezések. A migrációkezelési támogató csoportok működőképesek. Sor került az első áttelepítésekre. A Frontex támogatja a visszatérési műveleteket.
Következő lépések
Az év végéig összesen hat uniós fogadóállomást kell működőképessé tenni Olaszországban. Az év végéig összesen öt uniós fogadóállomást kell működőképessé tenni Görögországban. A tagállamoknak eleget kell tenniük a szakértők és felszerelés igénylésére irányuló felhívásoknak, hogy támogatást nyújtsanak a migrációkezelési támogató csoportoknak, lehetővé téve a csoportok teljes körű telepítését. A tagállamoknak értesítést kell adniuk, hogy hány áthelyezési és áttelepítési helyet biztosítanak, és meg kell határozniuk befogadási kapacitásukat. Újra kell kezdeni a Görögországból Pakisztánba történő visszatéréseket. A tagállamoknak megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveleteknek.
III.
KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS
A Bizottság három héttel ezelőtt kötelezettséget vállalt a pénzügyi támogatás azonnali megerősítésére. Azóta a Bizottság költségvetés-módosítást javasolt, hogy 2015-re és 2016-ra vonatkozó további 1,7 milliárd EUR-ral emelje a menekültügyi válság kezelésére szánt pénzügyi forrásokat. Ez az alábbiakat foglalja magába:
A Menekültügyi és Migrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap határigazgatást támogató eszköze keretében már 2015-ben további szükséghelyzeti segítségnyújtás (100 millió EUR) (lásd a 8. mellékletet);
A három legfontosabb ügynökség 120 álláshellyel történő megerősítése (60 álláshely a Frontex, 30 az EASO, és 30 az Europol számára);
23
Málta, Portugália, Hollandia, Franciaország, Norvégia, Spanyolország, Görögország, Lengyelország, Románia, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság, Bulgária és Lettország a Tritón esetében, Dánia, a Cseh Köztársaság, Norvégia, Svédország, Portugália, Lengyelország, Lettország, Németország, Horvátország, Hollandia, Finnország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, az Egyesült Királyság és Románia a Poszeidón esetében.
10
További finanszírozás az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz számára (300 millió EUR), valamint további uniós pénzeszközök átcsoportosítása, hogy a Madad alap idén legalább 500 millió EUR-s finanszírozáshoz juthasson;
A humanitárius segély finanszírozásának 500 millió EUR-val történő emelése (200 millió EUR 2015-ben, és 300 millió EUR 2016-ban), hogy közvetlenül segélyezzük a menekülteket, különösen az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más érintett szervezetek útján, segítve a menekültek alapvető szükségleteinek, például az élelmiszer és a szállás iránti igények kielégítését;
600 millió EUR 2016-ra vonatkozó kiegészítő kötelezettségvállalás a migrációs kérdések szükséghelyzeti finanszírozásának növelése (94 millió EUR), az áthelyezési csomag támogatása (110 millió EUR), a Frontex, az EASO és az Europol megnövekedett humán és finanszírozási forrásai (mintegy 86 millió EUR a visszatérések és a migrációs csomópontok támogatására, továbbá az ügynökségek megerősítésére), valamint további finanszírozás a menekültügyi válság által leginkább érintett tagállamok segítésére (310 millió EUR).
Ez összességében véve azt jelenti, hogy 2015-ben és 2016-ban 9,2 milliárd EUR összegű finanszírozás áll majd rendelkezésre a menekültügyi válság kezelése céljából. Az Európai Parlament és a Tanács gyorsan járt el a 2015-ös költségvetés változtatásainak elfogadása érdekében. A Bizottság most fogadta el a 2016-os költségvetés módosításait, és felkéri a költségvetési hatóságot, hogy tegyen hasonló kötelezettségvállalást a 2016-os költségvetés gyorsított eljárásban történő elfogadására. Döntő fontosságú, hogy mostantól nemzeti kiadásokat mozgósítsanak az átfogó európai erőfeszítések erősítésére azon felül, hogy az uniós költségvetés keretén belül sor került a migrációval kapcsolatos kiadások említett lényeges megerősítésére. Ezt elismerte az uniós állam-, illetve kormányfők szeptember 23-i ülése is, amely kiemelte annak szükségességét, hogy a tagállami kormányok járuljanak hozzá és hasonló összeggel egészítsék ki az uniós finanszírozást az alábbi erőfeszítések tekintetében:
A menekültek sürgős szükségleteire vonatkozó támogatás az UNHCR, az Élelmezési Világprogram24 és más ügynökségek útján, hogy annak összege legalább 1 milliárd EUR-t érjen el. Az uniós költségvetés idén 200 millió EUR, jövőre pedig 300 millió EUR kiegészítő támogatást nyújt, ehhez 500 millió EUR-s kötelezettségvállalásra van szükség a nemzeti költségvetésekből. Szeptember 23. óta tíz tagállam25 vállalt kötelezettséget arra hogy további hozzájárulást nyújt, amelynek összértéke eléri a mintegy 275 millió EUR-t. Valójában azonban ennek több mint 80 %-át mindössze két tagállam – az Egyesült Királyság és Németország ajánlotta fel. Ez még mindig 225 millió EUR-ral elmarad a szükségestől.
A szíriai válságra reagáló uniós regionális vagyonkezelői alap jelentős emeléséhez nyújtott támogatás. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy hasonló összeggel egészítsék ki az uniós költségvetésből származó 500 millió EUR-t.
Négy tagállam – az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia és Svédország – 2015-ben az Élelmezési Világprogram 10 legnagyobb donora között szerepel (forrás: Élelmezési Világprogram, 2015. október 6.). 25 Ciprus, a Cseh Köztársaság, Finnország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság. 24
11
Annak ellenére azonban, hogy Szíria áll a jelenlegi válság középpontjában, továbbá hogy az említett vagyonkezelői alap rugalmas és gyors megvalósítási eszközt kínál, a tagállamok mostanáig minimális mértékben reagáltak, mindössze két tagállam tett felajánlást – Olaszország 3 millió EUR, Németország pedig 5 millió EUR összegben. Ez összesen közel 492 millió EUR-val elmarad a szükségestől.
Az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti uniós alap támogatása nemzeti hozzájárulásokkal. A Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti hozzájárulásoknak hasonló összeggel kell kiegészíteniük az 1,8 milliárd EUR-s uniós finanszírozást. Az eddig vállalt támogatás ismételten elhanyagolható, jelenleg csak három tagállam – Luxemburg, Németország és Spanyolország – ígér egyenként 3 millió EUR-t. Hat tagállam26 nem hivatalosan megerősítette a hozzájárulását, de nem közölt egyértelmű számokat. Négy másik27 azt nyilatkozta, hogy „nagy valószínűség szerint” hozzá fog járulni, négy28 pedig még mérlegeli ezt. Két nem uniós ország29 nem hivatalosan azt közölte, hogy összesen mintegy 9 millió EUR-t ajánlhatnak fel. Ez jelentős mértékben, 1 791 millió EUR-val elmarad a szükségestől.
A pénzügyi források annak a módszernek a nélkülözhetetlen részét képezik, ahogyan egyaránt foglalkozni tudunk a menekültek pillanatnyi szorult helyzetével, és megkezdhetjük a kiváltó okok kezelését. Elengedhetetlen, hogy gyorsan orvosoljuk az Európai Tanács által megállapított szükségletek, valamint azon realitás közötti eltérést, hogy mostanáig csupán néhány tagállam tett felajánlást(lásd a 7. mellékletet).
Az elért haladás
A menekült és migrációs politika 800 millió EUR-s, a Bizottság javaslatának megfelelő 2015. évi megerősítésének az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadása. Jelenleg a költségvetési hatóság előtt van a 2016-ra vonatkozó, 900 millió EUR-s további erősítés.
Következő lépések
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a 2016-os költségvetés Bizottság által javasolt változtatásait. A tagállamoknak hasonló összeggel kell kiegészíteniük a menekülteknek nyújtott humanitárius segély támogatására vonatkozó 500 millió EUR-s felajánlást, hogy annak összege elérje az 1 milliárd EUR-t. A tagállamoknak hozzá kell járulniuk az uniós költségvetésből a Madad alaprészére nyújtott 500 millió EUR-s finanszírozáshoz, valamint az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alap részére nyújtott 1,8 milliárd EUR-s finanszírozáshoz.
Ezzel összefüggésben kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében milyen bánásmódot biztosítanak a menekültügyi válság kezelése tekintetében felmerült kiadásoknak. A Bizottság megerősítette, hogy a tagállamoktól érkező konkrét kérés esetén megvizsgálja, hogy ezt figyelembe lehetne-e venni a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai alapján, és ha igen, hogyan. Ez többek között az előre 26
Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Málta és az Egyesült Királyság. Ausztria, Hollandia, Finnország és Svédország. 28 A Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és Görögország. 29 Norvégia és Svájc. 27
12
nem látható körülményekre és szokatlan eseményekre való reagálás céljából a Paktumba épített rugalmasság révén történhet. Az említett értékelést eseti alapon, a nemzeti szintű költségvetési dokumentumok elemzésének keretében kellene elvégezni. A felmerült nettó költségekre vonatkozó bizonyítékokra kellene alapozni, összhangban a Paktum alkalmazására vonatkozó, elfogadott módszertannal. IV.
AZ UNIÓS JOG VÉGREHAJTÁSA
A közös európai menekültügyi rendszer arra épül, hogy segítséget nyújtanak a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek, és visszatérítik azokat a migránsokat, akiknek nincs joguk az Unió területén tartózkodni. Ennek valóra váltása érdekében az Unió jelenleg szilárd közös szabályrendszerrel rendelkezik a menekültügy és az irreguláris migráció tekintetében. Ugyanakkor helyesen kell alkalmazni ezeket a szabályokat. A visszatérés terén történő hatékony végrehajtás előmozdítására szolgáló bizottsági erőfeszítések egyik példája, amikor a Bizottság segíti a tagállamokat a szabályok következményeinek megértésében. A Bizottság a témának szentelt párbeszédeket folytatott a tagállamokkal, hogy kiemelje azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenniük a visszatérés végrehajtására vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az irreguláris migránsok fizikailag elérhetők legyenek a visszatérés céljából, és az őrizet törvényes végső eszközként történő alkalmazásáról, amennyiben az irreguláris migránsok szökésének elkerülése érdekében szükséges. Egészen addig, amíg ésszerűen valószínűsíthető, hogy kitoloncolásra kerül sor, annak végrehajthatóságát nem szabad veszélyeztetni az őrizet idő előtti megszüntetésével. Végezetül a döntéshozatal sebessége, valamint a személyzet és a megfelelő őrizeti kapacitás rendelkezésre állása egyaránt lényeges hatást gyakorolhat a visszatérést elrendelő határozatok végrehajtására. A Bizottság augusztus óta öt tagállamnak küldött adminisztratív levelet az ujjnyomatvételről szóló Eurodac-rendelet, tíznek pedig a visszatérési irányelv helyes végrehajtása tekintetében. Minden érintett tagállam válaszolt az Eurodac-rendeletre vonatkozóan, és a Bizottság jelenleg értékeli a válaszokat, megvizsgálva, hogy azok kielégítőek-e, vagy kötelezettségszegési eljárást kell-e indítani. A visszatérési irányelvvel kapcsolatban mostanáig mindössze egy válasz30 érkezett: a Bizottság várja a fennmaradó válaszokat, és gyorsan értékeli majd a helyzetet. További adminisztratív levelet intéztünk egy tagállamhoz a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a befogadási feltételekről szóló irányelv, valamint a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex betartásával kapcsolatban. A Bizottság mostanáig semmilyen választ sem kapott a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint a kvalifikációs irányelvvel kapcsolatos 40 lehetséges vagy tényleges kötelezettségszegési határozatra vonatkozó, szeptemberben elfogadott döntésre, amely a korábban megindított 34 ügyet egészíti ki. Az említett jogszabályok kiemelt fontosságára tekintettel sürgetjük a tagállamokat, hogy a két hónapos határidőn belül a lehető leghamarabb adjanak választ. A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja majd a kötelezettségszegési eljárásokat annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós jogszabályoknak való maradéktalan megfelelést ezen a területen (lásd a 6. mellékletet).
30
Olaszország.
13
A szeptemberben meghatározott, kiemelt intézkedések hangsúlyozták annak szükségességét, hogy kitüntetett figyelmet szenteljenek Görögországnak. A tagállamok 2010 novembere óta nem tudtak menedékkérőket visszaküldeni Görögországba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010-ben határozatot hozott arról, hogy számos esetben megsértették az emberi jogok európai egyezményét. Az Európai Unió Bírósága megerősítette, miszerint nem vélelmezhető, hogy a tagállamok tiszteletben tartják a menedékkérők alapvető jogait, ha a dublini rendszer alapján intézkednek a Görögországba való visszatérésről. Amint említettük a Bizottság jelentős forrásokat fordított Görögország támogatására. A tagállamok most kezdik meg az említett erőfeszítések kiegészítését. Rövid időszak alatt jelentős haladás történt. A migrációkezelési támogató csoportok létrehozása és működésük megkezdése révén orvosolják a dublini átadások tényleges felfüggesztését okozó legfontosabb hiányosságokat – kibővítik a befogadólétesítményeket és a menekültügyi eljárások erőteljes rendszere alapján intézkednek a visszatérésről. A mostanáig elért haladás reménykeltő, és folytatódnia kell. Ennek alapján a Bizottság 2015. november 30-ig értékeli a helyzetet, és valamennyi feltétel teljesülése esetén 2015 decemberében vagy 2016 márciusában javaslatot tesz az Európai Tanácsnak a Görögországba irányuló dublini átadások visszaállításának megerősítése céljából. Több tagállam a közelmúltban a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján élt a határellenőrzés ideiglenes visszaállításának lehetőségével. Ez rendkívüli válsághelyzetekben lehet indokolt, különösen egy adott tagállam közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély esetén. Azonban semmilyen esetben sem jelenthet többet a helyzet stabilizálódását megelőző, rövidtávú intézkedésnél. A Bizottság jelenleg véglegesíti a helyzetre vonatkozó értékelését annak révén, hogy véleményt fogad el az ideiglenes határellenőrzés meghosszabbításáról, amit Németország, Ausztria és Szlovénia vezetett be a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján.
Az elért haladás
A Bizottság orvosolja az uniós jog teljes körű átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokat. Görögországban kibővítik a befogadólétesítményeket, és megteremtik a helyes menekültügyi rendszer és menekült kezelés feltételeit.
A következő lépések
A Bizottság gondoskodni fog a menekültügy és a visszatérés terén folytatott valamennyi kötelezettségszegési eljárás aktív és gyors nyomon követéséről. A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli a Görögországba irányuló dublini átadásokkal kapcsolatos helyzetet.
V.
A KÜLSŐ DIMENZIÓ
Az európai migrációs stratégia hangsúlyozta, hogy a sikeres migrációs politikának kikerülhetetlenül kell működnie az Unión kívül és belül egyaránt. Európának mindig be kell fogadnia a védelemre szorulókat. Mindenkinek érdekében áll azonban, hogy a gyökereiknél kezeljék azokat a válságokat, amelyek otthonuk elhagyására és rendkívül veszélyes utazásra kényszerítik a menekülteket.
14
A kiemelt intézkedéseknek, valamint Bizottság és a főképviselő/alelnök múlt hónapi közös közleményének31 az állt a középpontjában, hogy a migrációt az Unió legfontosabb külső szempontjai közé emelje. A fentiekben ismertetett plusz finanszírozásra vonatkozó kötelezettségvállalás is ezt tanúsította. Ugyanakkor a jelenleg folyamatban lévő diplomáciai offenzíva szintén a migrációt helyezte a kétoldalú, regionális és többoldalú párbeszéd középpontjába. Törökország kulcsfontosságú partner. Libanonnal és Jordánival együtt ez az ország viseli a szíriai menekültek befogadásával kapcsolatos humanitárius erőfeszítés terheinek oroszlánrészét. Földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag a Nyugat-Balkánra érkező migránsok legfontosabb csatornáját jelenti. Törökország tanúságot tett arról, hogy képes döntő jelentőségű intézkedést tenni az embercsempészés elleni küzdelemben. A Juncker elnök által Erdoğan elnöknek október 5-én átadott részletes migrációs cselekvési terv egy sor olyan konkrét intézkedést ismertet, amelyek egyaránt lefedik a menekültek, a migránsok és a befogadó közösségek támogatását, valamint az irreguláris migráció megelőzésére szolgáló együttműködés erősítését. A dokumentum rövid, közép és hosszabb távú intézkedéseket határoz meg. A Bizottság jelenleg aktív megbeszéléseket folytat a török hatóságokkal a cselekvési terv véglegesítése érdekében. A Törökországgal való együttműködés szintén fontos téma volt a főképviselő/alelnök és a luxemburgi elnökség által október 8-án összehívott, a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánban húzódó útvonalról szóló magas szintű konferencián. Ezen az ülésen egy sor gyakorlati lépésről állapodtak meg az útvonalakon található partnerországokkal való együttműködés előmozdítására, többek között az első menedék szerinti és tranzitországok támogatása, valamint a kiváltó okok kezelésével és embercsempészés elleni küzdelemmel kapcsolatos tágabb kérdések hangsúlyozása révén.32 A főképviselő/alelnök kiterjedt diplomáciai érintkezést folytatott, hogy megállapodásra jussanak a líbiai válságról. Ezeket a politikai és pénzügyi erőfeszítéseket annak érdekében fejtette ki, hogy támogatást nyújtson az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének, Bernardino Léonnak, aki október 8-án bemutatta a líbiai politikai megállapodás végleges szövegét a politikai párbeszéd valamennyi részvevőjének. Most azon van a hangsúly, hogy a felek támogassák ezt a megállapodást. Ebben az esetben az Unió készen áll arra, hogy olyan jelentős és azonnali támogatási csomagot nyújtson a nemzeti egységkormánynak, amelynek a líbiai lakosság lesz a haszonélvezője. A Külügyek Tanácsa október 12-én erre vonatkozó következtetéseket fogadott el. Az Uniónak a Földközi-tenger déli részén folytatott katonai művelete – az EUNAVFOR MED Sophia művelet október 7-én második szakaszába lépett a nemzetközi vizeken, miután sikeresen elérte az 1. szakasz céljait (az embercsempész és emberkereskedő hálózatok felügyelete és értékelése), valamint hozzájárult több mint 3 000 ember megmentéséhez. Mostantól lehetőség lesz a nyílt tengeren a gyaníthatóan embercsempészet vagy emberkereskedelem céljára használt hajók fedélzetére lépésre, a hajó átkutatására, lefoglalására és átirányítására, valamint az embercsempészéssel gyanúsított személyek bíróság elé állításának elősegítésére. Ez olyan lényeges előrelépést jelent az emberkereskedők/embercsempészek tevékenységi struktúrájának felbomlasztása terén, ami fontos politikai támogatást kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsának október 9-én elfogadott 2240. számú határozata révén. 31
JOIN(2015) 40, 2015. szeptember 9. Ez a dokumentum az alábbi internetes oldalon található: http://www.consilium.europa.eu/en/press/pressreleases/2015/10/08-western-balkans-route-conference-declaration/ 32
15
A Külügyek Tanácsa – az alelnök/főképviselő elnökletével – október 12-én Szíriára vonatkozó következtetéseket fogadott el, amelyek alapján az Unió fokozza részvételének szintjét a konfliktus politikai megoldásának elérésére irányuló, az ENSZ vezette nemzetközi erőfeszítések támogatásában. A főképviselő/alelnök aktív párbeszédet folytatott az összes lényeges regionális és nemzetközi szereplővel, többek között Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Szaúd-Arábiával, Iránnal, Törökországgal és Irakkal. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) intézkedéseket hozott, hogy megerősítse – az átmenet részes feleként – a Szírián belüli és kívüli politikai ellenzéknek nyújtott támogatást, továbbá hogy folytassa a számos politikai és katonai frakció közös stratégia keretében történő közelítésének és egyesítésének elősegítését. Az EKSZ és Staffan de Mistura ENSZ különmegbízott szeptember 7-én és 9-én részletes konzultációkat folytatott orosz, iráni, egyiptomi, és Szaúd-arábiai közvetítési szakemberekkel, valamint a tagállamok szíriai különmegbízottaival. Az Unió emellett aktív szerepet játszik a Dáis elleni nemzetközi koalíció tagjainak szűkebb köre által létrehozott munkacsoportokban, különösen azokban, amelyek a stabilizációval, a külföldi terrorista harcosokkal, és a finanszírozás megakadályozásával foglalkoznak. Folyamatban van a Szíriára és Irakra, valamint a Dáis fenyegetésére vonatkozó uniós regionális stratégia végrehajtása. Az uniós intézmények és a tagállamok képviselői az Egyesült Nemzetek Szervezetének szeptember végi 70. Közgyűlésén kulcsfontosságú témaként vitatták meg a migrációt. Ennek keretében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösség részéről aktívabb reagálás és fokozott szerepvállalás szükséges a migráció és az emberi mobilitás támasztotta kihívások kezeléséhez, különösen a szíriai menekültügyi válság tekintetében. Jelenleg hajtják végre a májusban33 előterjesztett, migránscsempészés elleni uniós cselekvési tervet – valamint az Unión belüli és kívüli bűnüldözési műveleteket – például kampányok folynak Etiópiában és Nigerben az embercsempészésnek a forrásnál történő megelőzése céljából. A jövő hónapban komoly hangsúlyt kapnak majd a migrációs kérdések új prioritásai a migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozón (november 11-12.). E csúcstalálkozóra vonatkozó intenzív előkészületek folynak az afrikai partnerekkel. Ez lehetőséget nyújt majd annak bemutatására, hogy az Unió és afrikai partnerei egyaránt kézzelfogható lépést tehetnek az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére, valamint az emberek rendezett, biztonságos és felelős migrációjának és mobilitásának biztosítására. Az ilyen partnerségek tekintetében alapvetően fontos, hogy az Uniónak támogatnia kell partnereit – pénzügyi támogatás, szakértelem és az együttműködés iránti bizalom révén – valamint tanúságot kell tennie a közös erőfeszítésről. Így annak sikere elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alaphoz nyújtandó jelentős pénzügyi hozzájárulásra irányuló közös erőfeszítéssel (lásd a fenti III. szakaszt). Az elért haladás
Következő lépések
33
A főképviselő/alelnök és a Bizottság egy sor magas szintű ülése jelentéssel töltötte ki a migrációra vonatkozó új diplomáciai offenzíva fogalmát. Az EUNAVFOR MED Sophia művelet teljesítette az 1. szakasz célkitűzéseit. A cselekvési terv véglegesítése Törökországgal. A főképviselő/alelnök által, október 20–21-re előirányzott magas szintű párbeszédek Etiópiával, az Afrikai Unióval és Szomáliával.
COM(2015) 285 final.
16
VI.
Az EUNAVFOR MED Sophia művelet 2. szakaszának végrehajtása. Az Uniónak támogatnia kell az új líbiai egységkormányt. Az Uniónak fokoznia kell részvételét a ENSZ által irányított azon nemzetközi erőfeszítések támogatásában, amelyek célja, hogy politikai megoldást érjenek el a szíriai konfliktusban. A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó.
KÖVETKEZTETÉS
A fentiekben kifejtett operatív és költségvetési lépéseket úgy alakították ki, hogy biztosítsák a szükséges támogatást ahhoz, hogy az uniós migrációs rendszert visszavezessék egy olyan rendezett megközelítéshez, amelyben megfelelően alkalmazzák a szabályokat, és a rendszer eléggé erőteljes ahhoz, hogy reagáljon a migráció elkerülhetetlen csúcsértékeire. A stabilitás visszaállításának nélkülözhetetlen része a külső határ. Ez a lényege a Bizottság azon kötelezettségvállalásának, hogy az év végéig javaslatokat terjeszt elő a teljes mértékben működőképes Európai Határ- és Parti Őrség kialakítására, elismerve, hogy erőteljesebb támogatást kell nyújtani a tagállamoknak az Európa külső határainak igazgatása terén jelentkező kihívás tekintetében. A konkrét következtetések összefoglalása
A tagállamoknak gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat, hogy megfeleljenek az uniós ügynökségek uniós fogadóállomási rendszerrel kapcsolatos igényfelmérésének;
Olaszországnak és Görögországnak növelniük kell befogadási kapacitásaikat;
A tagállamoknak értesítést kell adniuk az áthelyezett személyek befogadására vonatkozó befogadási kapacitásukról;
A tagállamoknak egyértelmű kötelezettséget kell vállalniuk arra nézve, hogy mostantól az év végéig hány személyt fognak áthelyezni;
A tagállamoknak most kell tájékoztatniuk a Bizottságot arról, hogy hány személyt és honnan fognak áttelepíteni a következő hat hónapban;
A tagállamoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a visszatérésre vonatkozó, a Bizottság által javasolt uniós cselekvési tervet, az uniós szintű, hatékony visszatérési rendszer érdekében;
Az Uniónak 2015 végéig európai migrációs összekötő tisztviselőket kell küldenie tizenegy harmadik országba;
A tagállamoknak jelentős hozzájárulással kell támogatniuk az uniós polgári védelmi mechanizmust;
A tagállamoknak elegendő eszközt kell rendelkezésre bocsátaniuk a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveletek számára;
A tagállamoknak hozzájárulást és hasonló összegű kiegészítést kell nyújtaniuk az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más nemzetközi szervezetek, valamint a Szíriáért és az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alapok támogatására tett
17
erőfeszítések uniós finanszírozásához;
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a Bizottság által javasolt, 2016-ra vonatkozó költségvetés-módosítási tervezetet;
A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja a kötelezettségszegési eljárásokat a menekültügy és a visszatérés terén meglévő vívmányokkal való maradéktalan összhang biztosítása érdekében;
A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli, hogy valamennyi feltétel teljesült-e ahhoz, hogy 2015 decemberében vagy 2016 márciusában ajánlást tegyen az Európai Tanácsnak a Görögországba irányuló dublini átadások visszaállításának megerősítésére;
A Bizottság véglegesítnie fogja a véleményét az ideiglenes határellenőrzés Németország, Ausztria és Szlovénia általi, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexen alapuló meghosszabbításáról;
A Bizottság véglegesíteni fogja a cselekvési tervet Törökországgal.
Mellékletek felsorolása 1. melléklet: A kiemelt intézkedések végrehajtási táblázata 2. melléklet: Görögország – 2015. október 11-i helyzetjelentés 3. melléklet: Olaszország – 2015. október 11-i helyzetjelentés 4. melléklet: A Görögországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe 5. melléklet: Az Olaszországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe 6. melléklet: A közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása 7. melléklet: A tagállamok pénzügyi felajánlásai a migránsok szükségleteinek támogatására 8. melléklet: Pénzügyi támogatás a tagállamok számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében 9. melléklet: Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás működése 2012 és 2014 között
18
