A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 149 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 2012. évi helyzetértékelés az „Innovatív Unió” megvalósításáról – A változás felgyorsítása

(EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 75 final}

HU

HU

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 2012. évi helyzetértékelés az „Innovatív Unió” megvalósításáról – A változás felgyorsítása (EGT-vonatkozású szöveg) 1.

BEVEZETÉS

Az Európa 2020 stratégia és kiemelt kezdeményezései az oktatásra, a kutatásra és az innovációra irányuló ráfordításokat tekintik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérése legfontosabb feltételének. Ebben az összefüggésben az Innovatív Unió, valamint a Digitális menetrend, az Iparpolitika és az Erőforrás-hatékony Európa elnevezésű kiemelt kezdeményezések, valamint az egységes piaci intézkedéscsomag célja, hogy az európai kutatók és vállalkozók számára megteremtsék az innovációt leginkább ösztönző feltételeket. Különösen az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés olyan élénk, innováción alapuló, ötletek és kreativitás által serkentett gazdaságot kíván létrehozni, amely képes bekapcsolódni a globális értékláncokba, megragadni a lehetőségeket, új piacokat szerezni, valamint minőségi munkahelyeket teremteni. Összességében az Innovatív Unióra vonatkozó szakpolitikai keret létrehozása terén történt előrelépés nagyon pozitív: a kezdeményezések több mint 80%-ának végrehajtása folyamatban van. Az állam- és kormányfők sürgetése nyomán most már konkrét intézkedések keretében is folyik az Európai Kutatási Térség elmélyítése. A jövőbeni „Horizont 2020” európai kutatási és innovációs programra irányuló bizottsági javaslat egyértelműen szakít a korábbiakkal akkor, amikor az értéklánc egészét egyetlen programban fogja össze. Az „intelligens konszolidáció” elve – azaz a növekedésbarát, például kutatásifejlesztési kiadások védelme és lehetőség szerint növelése – mára széles körben elfogadottá vált és az európai szemeszter szerves alkotóeleme. Az európai üzleti környezet egyre inkább kedvez az innovációnak olyan egységes piaci intézkedésnek köszönhetően, mint az egységes szabadalom, a gyorsabb szabványalkotás, a korszerűsített uniós közbeszerzési szabályok és a kockázatitőke-alapok európai útlevele. Az európai innovációs partnerségek egyesítik az erőforrásokat, és a keresleti és kínálati oldali intézkedéseket a fő társadalmi kihívásokra összpontosítják. Noha konkrét eredmények csak a fenti intézkedések végrehajtását követően várhatók, utóbbiak mindenképpen lényegi elmozdulást jelentenek a helyes irányba. Európa globális helyzete továbbra is viszonylag szilárd. A magas színvonalú tudomány és az innovatív termékek előállítása terén az EU a világ élvonalához tartozik. Továbbra is a legnagyobb – és stabil – részesedéssel (28 %) rendelkezik a globális gyártási értékláncokból származó jövedelemből, míg az Egyesült Államok és Japán részesedése csökkent. 2008 óta az EU javította innovációs teljesítményét, és az Egyesült Államokkal és Japánnal szembeni innovációs lemaradását közel felére csökkentette1. Az innováció terén az EU továbbra is jelentősen megelőzi Brazíliát, Indiát, Oroszországot és Kínát, noha utóbbi láthatóan felzárkózóban van. Emellett Dél-Korea 2008 óta közel megháromszorozta az EU-val szembeni innovációs versenyelőnyét és innovációs vezetőként felzárkózott az Egyesült Államok mellé.

1

HU

Az Innovatív Unió 2013. évi eredménytáblája.

2

HU

Továbbá, miközben a válság során nőttek a kutatásra-fejlesztésre fordított közkiadások az EU-ban, mivel a kormányok kutatási-fejlesztési ráfordításainak fenntartására törekedtek és ezáltal az üzleti vállalkozásokat is erre ösztönözték, közelmúltbeli adatok szerint ez a tendencia megfordulhatott. 2011-ben, a válság kezdete óta először a 27 uniós tagállamban az állami kutatási-fejlesztési ráfordítások teljes összege némileg csökkent. A jelenlegi gazdasági válság továbbá rávilágított az európai innovációs teljesítményt jellemző strukturális hiányosságokra. Az Innovatív Unió 2013. évi eredménytáblája azt mutatja, hogy a tagállamok innovációs teljesítményének konvergenciája megtorpant. Mivel a konvergencia volt általában a jellemző az eredménytábla 2001. évi bevezetése óta, ez egyértelműen utal az innovációs szakadék növekedésének kockázatára2. Az elhúzódó és elmélyülő válság nyomán Európa egyes régiói között egyre nagyobb egyenlőtlenségek alakulnak ki, ami miatt még nagyobb szükség van az Innovatív Unió mielőbbi megvalósítására és elmélyítésére olyan, az innováció szempontjából létfontosságú területeken, mint a felsőoktatás, az innováción alapuló vállalkozások és a keresleti oldali intézkedések. A lendületet olyan területeken is fenn kell tartani, mint a szociális innováció. Az európai gazdaságnak tehát új lendületet kell adni. Az európai kiválósággal fémjelzett meglévő, hagyományos iparágakon belül új alkalmazásokat és új üzleti modelleket kell kidolgozni a növekedés és ezen iparágak versenyelőnyének megtartása érdekében. Emellett az olyan dinamikus területeken, mint az IKT-alapú vállalkozások, valamint a feltörekvő ágazatokban Európának több gyorsan növekvő vállalkozásra van szüksége. Mindez innovációvezérelt strukturális változást kíván, jelenleg azonban Európa nem aknázza ki az ilyen strukturális változás hajtó- és húzóerejeként működő radikálisabb innovációban rejlő lehetőségeket. Következésképpen az elkövetkező évtizedben mindenekelőtt Európába kell vonzani a legtehetségesebb embereket és el kell ismerni az innovatív vállalkozókat, hogy sokkal kedvezőbb körülmények között alapíthassanak új vállalkozásokat és terjeszkedhessenek. Mindezek alapján ez a közlemény: •

tagállami és európai szinten összefoglalja az Innovatív Unió megvalósítása terén 2012-ben tett előrelépést; és

•

zárásképpen felsorolja azokat a területeket, ahol – többek között az Innovatív Uniónak az Európai Kutatási és Innovációs Térség Szakértői Testülete által elvégzett stressztesztjét alapul véve – az Innovatív Unió tovább mélyíthető3.

2.

A NEMZETI KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK ÁLLAPOTA

2.1.

Jövőbe mutató beruházás

Európában több és hatékonyabb kutatási és innovációs ráfordításra van szükség az ipar versenyképességének támogatása és a kutatási és innovációs rendszer korszerűsítése érdekében. A kutatás-fejlesztésre irányuló állami és magánszférabeli ráfordítások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Európa ki tudja használni a potenciális gazdaságélénkülés előnyeit. A 2010. évi fellendülés számottevően erősebb volt azokban az országokban,

2 3

HU

Lásd ugyanott. Az Európai Kutatási és Innovációs Térség Szakértői Testületének (ERIAB) 1. állásfoglalása: „Stresstest” of the Innovation Union (Az Innovatív Unió „stressztesztje”); 2012. november, várható közzététel a következő címen: http://ec.europa.eu/research/era/partnership/expert/eriab_en.htm.

3

HU

amelyek korábban a legnagyobb ráfordításokat végezték a kutatás-fejlesztés területén (pl. Németország, Finnország és Svédország)4. Az állami és a magánszektor által kutatásra-fejlesztésre fordított források a gazdasági válság kezdetéig folyamatosan nőttek. A válság kirobbanását követően a tagállamok többsége a költségvetési megszorítások ellenére fenntartotta vagy növelte kutatási-fejlesztési ráfordításait, amelyeknek a GDP-hez viszonyított átfogó aránya a 2007. évi 1,85 %-ról 2011ben 2,03 %-ra emelkedett. Ugyanakkor tizenegy tagállamban5 a válság kezdete óta a GDP-nél kisebb mértékben növekedett (1. ábra). 1. ábra: A kutatási-fejlesztési célú állami ráfordítások védelme

40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40

És (2 ) zt or sz öz ág tá r Sz sas ág lo vé ni a (2 ) D án ia N ém Au sz et tr o ia M ag rsz ág ya ro (2 ) rs zá g Fi ( 2 nn ) or s Po zág Sv rtu gá éd lia or sz ág (2 C ) ip ru s( 2) EU (2 H ) ol G ör l ög and ia or sz á Íro g(2 Fr ) rs a zá nc Eg g( ia ye sü ors 2) zá lt K irá g(2 ) ly sá g( 2) Sp Bel gi an yo um (2 lo ) rs zá O g( la 2) sz or Sz sz ág lo vá ki a B ( ul 2) gá ria Li ( 2 tv ) Le áni tto a ( 2) rs zá g (2 R om ) án ia

ál ta

K

se h

C

M

zá g

Le ng ye

lo rs

bu rg

-50

Lu xe m

A GBAORD reálnövekedése mínusz a GDP reálnövekedése (százalékpontban)

Várható kormányzati beruházások (1) A kormányzati kutatás-fejlesztési költségvetési ráfordítások (GBAORD) reálnövekedése és a GDP (1) (2) reálnövekedése közötti különbség százalékpontban, 2008–2012

Forrás: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság – Gazdasági Elemzési egység Adatok: Eurostat Megjegyzések: (1) A reálnövekedés kiszámítása a vásárlóerő-egységben (euróban) kifejezett értékek alapján történt 2000. évi folyó árakon és árfolyamokon. (2) EL: 2007–2008; PL: 2009–2011; BE, BG, DE, IE, ES, FR, CY, LV, LT, HU, SI, SK, SE, UK, EU: 2008–2011; PL 2009–2011. (3) A 2012. évi adatok ideiglenes adatok.

Összességében az európai uniós vállalkozások is növelték kutatási-fejlesztési kiadásaik GDPhez viszonyított arányát 2007 (1,18 %) és 2011 (1,27 %) között. Ez részben az európai vállalkozások folyamatos kutatási-fejlesztési célú ráfordításainak köszönhető, amelyek a 2012–2014 közötti időszakban az ilyen jellegű globális ráfordításaik további évi 4 %-os növekedésére számítanak6. Európa kedvelt kutatási-fejlesztési beruházási helyszín a külföldi vállalkozások számára is, amelyek szintén komoly beruházásokat végeztek. A nemzetközi szinten mobilizálható kutatási-fejlesztési források kétharmada egyesült államokbeli

4 5 6

HU

2011. évi helyzetértékelés az „Innovatív Unió” megvalósításáról, COM(2011) 849. Ezen tagállamok némelyikében a különbséget részben ellensúlyozzák a kutatás-fejlesztési beruházásokra irányuló adóügyi ösztönzők használata miatt kiesett adóbevételek. 2012. évi EU-felmérés a vállalati szektorban megvalósuló K+F-finanszírozás tendenciáiról, Európai Bizottság, 2012.

4

HU

vállalkozásoktól származik, és ezek éves európai kutatási-fejlesztési kiadásainak összege tízszer nagyobb, mint a Kínába és Indiába történő beruházások együttvéve7. Az egyes tagállamok, valamint ipari ágazatok és szereplők között ugyanakkor jelentős eltérések tapasztalhatók. Bizonyos tagállamokban csökkennek az üzleti szektor, és különösen a kkv-k kutatási-fejlesztési ráfordításai. Ez mindenekelőtt annak tudható be, hogy a vállalkozásokat vajmi kevés bizalommal töltik el a jövőbeli európai gazdasági kilátások, annak ellenére, hogy számos vállalat mérlege halmozódó készpénztartalékokról árulkodik8. Ágazati szempontból számos országban fokozódott a kutatási-fejlesztési tevékenység a hagyományosabb, közepes technológiaigényű iparágakban (pl. fém-, gumi- és műanyaggyártás, élelmiszerek), valamint a társadalmi változások által ösztönzött piacokon, amilyen például a hulladékkezelés, a tiszta energia és vízellátás. Az Unió összességében továbbra is a közepes vagy nagy kutatási-fejlesztési igényű ágazatokra szakosodik: az európai vállalatok kutatási-fejlesztési beruházásainak fele ezekre irányul. Ezzel szemben az egyesült államokbeli vállalatok több mint kétharmadának kutatási-fejlesztési beruházásai a nagy kutatási-fejlesztési igényű ágazatokban csoportosulnak (például egészségügy és IKT)9. 2. ábra: Az egyesült államokbeli és európai uniós vállalatok kutatási-fejlesztési beruházásainak mértéke ágazatcsoportok szerint Forrás: 2012. évi európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytábla

7

8 9

HU

„Internationalisation of business investments in R&D and analysis of their economic impact” (A kutatás-fejlesztési célú üzleti beruházások nemzetközivé válása és azok gazdasági hatásának elemzése), Európai Bizottság, 2012, http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?pg=other-studies. „Dead money” (Halott pénz), The Economist, 2012. november 3. 2012. évi európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytábla, Európai Bizottság, 2012, http://iri.jrc.ec.europa.eu/research/scoreboard_2012.htm.

5

HU

US 2011

EU 2011 Egyéb közepesnagy

7% 6%

Légtér és védelem Vegyi anyagok Elektronikus és elektromos berendezés IKT-vonatkozású ek

37% Légtér és védelem

50%

Egyéb nagy Elektronikus és elektromos berendezések

EU 2003 6%

36%

Légtér és védelem

Elektronikus és elektromos berendezések

25%

69%

Gépjárművek és alkatr. IKTvonatkozású

US 2003

Egyéb közepes– nagy

Gyógysz. és biotechn.

5%

Vegyi anyagok

Gyógysz. és biotechn.

Egyéb nagy

Gépjárművek és alkatr.

Egyéb közepes– nagy

1%

Gyógysz. és biotechn.

Egyéb közepes-nagy

Vegyi anyagok

4%

3%

Gyógysz. és biotechn.

1%

Vegyi anyagok

IKTvonatkozású

Elektronikus és elektromos berendezések

53%

31%

65%

Egyéb nagy Gépjárművek és alkatr. Egyéb nagy

Gépjárművek és alkatr.

Nagy közepes–alacsony

IKTvonatkozású

Közepes-nagy Alacsony K+F-intenzitás

Továbbá a tudásintenzív és nemzetközi szinten versenyképes üzleti ágazattal rendelkező tagállamokban a kormányok kutatási-fejlesztési ráfordítások megóvását célzó stratégiája segített fenntartani a magánberuházások mértékét10. Ez azonban az államadósság-válsággal küzdő országok számára nehezebb feladat volt. Ezekben az országokban a nem eléggé innovációbarát környezettel és a tudás iránti alacsonyabb szintű üzleti kereslettel párosuló likviditási korlátok aláásták az üzleti beruházás ösztönzését célzó anticiklikus erőfeszítések hatékonyságát. Ez azt jelzi, hogy a tudásba való beruházásnak együtt kell járnia a kutatási és innovációs rendszerek reformjával, beleértve az innovációbarát keretfeltételek kialakítását az innovatív vállalkozások számára. Noha az állami kutatási-fejlesztési és innovációs beruházások terén a tagállamok többsége intelligens költségvetési konszolidációs politikát alkalmazott, fennáll a kockázata, hogy a jelenlegi kivételesen hosszú és kíméletlen válság lassan kikezdi az ilyen beruházások megóvásához szükséges politikai konszenzust. 2011-ben az állami kutatási-fejlesztési ráfordítások11 először csökkentek a válság kezdete óta, bár ezt részben ellensúlyozta, hogy az 10

11

HU

A politikák és külső tényezők innovációs tevékenységeikre gyakorolt hatásairól kérdezett vezető uniós vállalatok kiemelik az adóügyi ösztönzők, a nemzeti támogatások, az uniós pénzügyi támogatás, valamint a nemzeti és uniós szintű köz-magán társulások erőteljes pozitív hatását. (forrás: lásd a 4. lábjegyzetet). Kormányzati kutatás-fejlesztési költségvetési előirányzatok, illetve kiadások (GBAORD).

6

HU

adóügyi ösztönzők miatt megnőtt a kiesett adóbevételek összege12. A tagállamok 2011. és 2012. évi kutatási-fejlesztési költségvetését összehasonlítva megállapítható, hogy az állami kiadásaikat fenntartó vagy növelő országok száma is csökken. Ez nyilvánvalóan azzal fenyeget, hogy Európa innovációs teljesítménye megrendül, ami veszélyezteti a jövőbeli versenyképességet. A tudásháromszög egészét vizsgálva (oktatás, kutatás és innováció) hasonló tendenciát látunk. 2009-ben kettő kivételével valamennyi tagállam fenntartotta vagy növelte oktatási kiadásait13. Azóta az államháztartásokra nehezedő folyamatos nyomás miatt számos kormány az oktatási beruházások visszafogására kényszerült14. 2.2.

Reform a hatékonyság és eredményesség javítása érdekében

Költségvetési megszorítások idején még nagyobb jelentőséggel bír a reform, amely elősegítheti a befektetett összegek leghatékonyabb felhasználását. Még mindig jelentős eltérések vannak a tagállamok között kutatási és innovációs hatékonyságuk terén. Adott összegű állami beruházásból egyes országok több tudományos és technológiai kiválóságot teremtenek, mint mások (3. ábra). Egyértelmű tehát, hogy noha az egyes nemzeti körülmények egyedi megoldásokat kívánnak, az Európai Kutatási Térség teljes körű megvalósítása jelentősen megnövelné a tudás és a technológiai kapacitások hatékonyságát. A legsikeresebb tagállamok megtalálták a módját annak, hogy javítsák tudományos alapjuk szakmai minőségét és gazdasági hatását, míg mások továbbra is hatékonysági problémákkal vagy állami beruházásaik elégtelen hatásával küzdenek.

12 13 14

HU

Tudomány, technológia és ipar: 2011. évi eredménytábla, OECD. Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma: „2012. évi oktatási és képzési figyelő”. „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében”, Európai Bizottság, COM(2012) 669/3.

7

HU

3. ábra: Beruházás és kutatási kiválóság15

Tudományos és technológiai kiválóság(3) (2010)

100 90 NL

80

DK

SE

DE

70

FI

60

BE UK AT

50

IT FR

40

IE

ES

EL

30

HU

CY RO

20

MT

CZ PT

BG

SI

SK LT

LU

10

EE

PL

LV

R² = 0.7198 corr. = 0.848

0 0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

1,2

A közszféra átlagos K+F intenzitása(1) (%), 2004-2010(2) Forrás: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság - Gazdasági elemzési egység Adatok: Eurostat Megjegyzések: (1) A közszféra áltagos K+F-intenzitása (a K+F-re fordított bruttó nemzeti kiadás a GDP százalékában). (2) EL: 2004-2007; SE, IT: 2005-2010; DK: 2007-2010, LU: 2009-2010. (3) A kutatási kiválóság összesített mutatója (a Közös Kutatóközpont megvalósíthatósági tanulmánya)

Számos tagállam ambiciózus szakpolitikai reformokat indított azzal a céllal, hogy az Európai Kutatási Térség célkitűzéseivel összhangban javítsák kutatási és innovációs rendszerük hatékonyságát16. E reformok közül több már a válság előtt kezdetét vette, azóta azonban bővültek és részletesebbé váltak. A gazdasági válságnak köszönhetően egyúttal a kutatás és az innováció szervesebben beépült az átfogóbb nemzeti ipar- és makrogazdasági politikákba. Több országban folyamatban van az új innovációs törvényjavaslatok, valamint nemzeti kutatási és innovációs stratégiák kidolgozása vagy végrehajtása, és sok kormány összekapcsolja az innovációt a vállalkozásokra, az üzleti környezetre és a munkaerőpiacra irányuló átfogóbb reformcsomagokkal, kiemelt figyelmet fordítva a kutatási eredmények jobb kereskedelmi hasznosítására. A tagállamok és a társult országok egy sor olyan nemzeti cselekvési tervről, programról, stratégiáról és jogalkotási aktusról számoltak be, amelyek célja annak biztosítása, hogy nemzeti kutatási-fejlesztési céljainak eléréséhez elegendő számú kutatót képezzenek17. Sok

15 16

17

HU

A lineáris interpoláció jelzi a 3. és 5. ábrában található két változó közötti összefüggést. A buborék mérete mutatja a gazdaság méretét (az Európai Unió GDP-jéből való részesedés mértéke szerint). „Country profiles: description of the performance and key features of Member States’ research and innovation systems” (Országprofilok: a tagállami kutatási és innovációs rendszerek teljesítményének és fő jellemzőinek ismertetése), a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentum. „Researchers' Report 2012” (Kutatói jelentés, 2012), készült a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság megbízásából,

8

HU

esetben még túl korai lenne az említett intézkedések közvetett vagy közvetlen hatásainak mérése. Ugyanakkor jelenleg a különböző témakörökre épülő politikák és cselekvési tervek kidolgozása jellemző, amelyek nem feltétlenül alkotnak egységes egészet. Kulcsfontosságú lépésként el kell mozdulni egy egységes integrált stratégia felé, amely a kutatói szakma humán erőforrással kapcsolatos kérdéseit kezeli. A legtöbb tagállam ezen túlmenően az egyetemek autonómiáját növelő jogszabályi változásokat is kidolgozott vagy végrehajtott. Néhányan közülük az állami szektorban dolgozó kutatók vonatkozásában új foglalkoztatási feltételeket vezettek be, amelyek lehetővé teszik számukra a magánszektorban való munkavégzést és tudományos eredményeik, valamint technológiai felfedezéseik kereskedelmi hasznosítását. Intézkedéseket vezetnek be az állami és magánszektorbeli kutatási szereplők nemzetközivé válásának és különösen ezek európai szintű tudásátadási hálózatokba szerveződésének támogatására. A tagállamok számára egyre fontosabb mérlegelési szempont, hogy milyen előnyökkel járna nemzeti kutatási és innovációs rendszerük világszintű és európai rendszerekbe történő integrálása, hogy ezáltal kiaknázhassák a globális értékláncok előnyeit, és eleget tegyenek az új nemzetközi piacokról érkező innovációs keresletnek. E célból a kutatás-fejlesztést ösztönző programokat meg kell nyitni a nemzetközi partnerek és a határon átnyúló együttműködés előtt, ami megerősíti az egyes országok értékláncainak kölcsönösen kiegészítő jellegét. Az utóbbi években számos tagállamban kialakult erőteljes klaszterpolitikák központi eleme az állami és magánszektor közötti együttműködés és a vállalkozások nemzetközivé válása. A határokon átnyúló mobilitás továbbra is meglehetősen alacsony mértékű. A költözést vállaló kutatók többnyire az állami szektorból térnek át a magánszektorba, az ellenkező irányú mobilitás – a kétirányú áramlásokhoz hasonlóan – ugyanakkor elenyésző. A hallgatói mobilitás fellendülése ellenére túlságosan kevés azoknak az egyetemeknek és állami kutatási szervezeteknek a száma, amelyek külföldi tanárokat alkalmaznak vagy elismerik személyzetük nemzetközi tapasztalatszerzésének fontosságát18. Az üzleti ágazattal együttműködő innovatív kutatás területén igen ritkák az előmeneteli kilátások, és a hatékony tudásátadás csak a legdinamikusabb tagállamokban érvényesül. A legtöbb nemzeti és regionális kutatási program nagyrészt továbbra sem nyitott más tagállamokban letelepedett résztvevők előtt, és így Európa sok lehetőséget hagy ki a kiválóság és a határokon átnyúló tudásátadás területén. Az állami kutatási támogatások leghatékonyabb felhasználásához elengedhetetlen az ésszerű mértékű verseny. Ez projekttámogatás (nyílt ajánlattételi felhívások), valamint a tudományos kiválósághoz, nemzetközi jelleghez és a vállalkozásokkal folytatott együttműködéshez kötődő teljesítményalapú intézményi támogatás révén valósulhat meg. Több tagállamnak kell azonban elköteleznie magát a versenyalapú támogatás mellett: ez idáig csak kevesen vezettek be a kiválóságot ösztönző hatékony támogatáselosztási mechanizmust. Az egyetemek és az állami kutatási szervezetek igen gyakran mindenféle teljesítménykritériumok és tényleges bizonyítékokon alapuló nyomon követés nélkül részesülnek az intézményi támogatásban. A teljesítménytől elválasztott juttatások esetén az egyes kutatók és intézmények aligha

18

HU

http://ec.europa.eu/euraxess/pdf/research_policies/121003_The_Researchers_Report_2012_FINAL_RE PORT.pdf. Lásd a „Country profiles: description of the performance and key features of Member States’ research and innovation systems” (Országprofilok: a tagállami kutatási és innovációs rendszerek teljesítményének és fő jellemzőinek ismertetése) című mellékletet. További információ található az „A Reinforced European research Partnership for excellence and growth” (Megerősített partnerség az európai kutatási térségben a kiválóság és a növekedés támogatására) című bizottsági közleményt (COM(2012) 392 final, 2012. 07. 17) kísérő hatásvizsgálatban.

9

HU

motiváltak az európai szintű hálózatokban vagy versenyben való részvételre, a kiválóságra törekvésre vagy a magánszektorral való együttműködésre. Egyre több tagállam igyekszik innovációbarát üzleti környezetet teremteni. Ennek leggyakrabban alkalmazott eszközei a kutatási-fejlesztési beruházásokra irányuló adóügyi ösztönzők vagy a kutatási-fejlesztési , technológiai vagy innovációs szolgáltatóktól szolgáltatást vásárolni kívánó vállalatok részére biztosított innovációs utalványok. Egyes tagállamok ezen túlmenően a szabadalmakból és a szellemi tulajdon más formáiból származó nyereség adóját is csökkenti. Nagy támogatottságot élvez a vállalkozások kockázati tőkéhez való könnyebb hozzáférésének biztosítása a magvető, induló és korai növekedési szakaszban, valamint innovatív projektek céljára. A nemzeti politikákban ugyanakkor továbbra is egyen súlyhiány van a kínálati oldali ösztönzés és a keresleti oldali húzóerő között. Az intézkedések 90 %-át kínálati oldali eszközök, például támogatások, támogatott kölcsönök és adókedvezmények teszik ki19. Mindössze néhány ország alkalmaz aktívan az innovatív megoldások piacainak fejlesztését célzó keresleti oldali intézkedéseket (pl. közbeszerzés, előírások, szabályozás). Ennek ellenére számos további tagállam kezdett tárgyalni vagy kísérleti jelleggel bevezetni ilyen intézkedéseket, és várhatóan hamarosan megkezdik a végrehajtásukat. Az új piacok kialakítását elsősorban a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és az e-kormányzati alkalmazások területén támogatják. 2.3.

A fokozott európai innovációt szolgáló változás élén

A válság és a növekvő globalizáció nyomán megváltoztak a játékszabályok. A tudásba való befektetésen és a meglévő nemzeti kutatási és innovációs rendszerek lehető leghatékonyabb kiaknázásán alapuló stratégiák rendkívül fontosak, de nem elegendők. A vállalkozási dinamika területén az európai gazdaságnak határozottan el kell mozdulnia a gyorsan növekvő és tudásintenzív, több és jobb munkahely teremtésére alkalmas világpiacok felé. Ezt a következtetést támasztják alá a 4. ábrán látható adatok is, amelyekből kiderül, hogy azokban az államokban, amelyekben az innováció gazdaságra gyakorolt hatása a legnagyobb, magasabb a foglalkoztatási ráta. 4. ábra: Az innováció gazdasági hatása pozitívan korrelál a foglalkoztatással

19

HU

Az ERAC véleménye a Bizottság éves növekedési jelentéséről, 2012. február.

10

HU

85,0

SE

80,0 Foglalkoztatási ráta (2011)

NL DK AT

75,0

UK FI

CY CZ PT

70,0 LT

LU SI

EE

DE

LV

FR BE

PL

65,0

SK

BG

IE RO

ES

MT

IT

60,0

HU

EL

R² = 0.3098 corr. = 0.556 55,0 0,0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

Az innováció gazdasági hatását leíró mutató (2010-2011) Forrás: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság - Gazdasági elemzési egység (2013) Adatok: Eurostat, az Innovatív Unió eredménytáblája, 2013

Széles körű az egyetértés abban a tekintetben, hogy Európa gazdasága szerkezeti megújításra szorul; ennek keretében az EU-nak olyan ágazatokra kell helyeznie a hangsúlyt, amelyek a jövő piacait képviselik, és amelyekben a magasan képzett európai munkaerőre építve fenntartható versenyelőny alakítható ki. Ez a szerkezetváltás egyelőre nem érte el a kívánatos léptéket. Az európai gazdasági szerkezetátalakítás felgyorsítása érdekében a politikai döntéshozóknak haladéktalanul a megújulás egyik legfontosabb eszközére: az innovatív vállalkozások növekedésére kell összpontosítaniuk szakpolitikai erőfeszítéseiket. Ezzel kiküszöbölhető lenne az európai gazdasági teljesítményt gátló egyik legjelentősebb tényező. Több tanulmány rámutat, hogy Európában kevesebb a gyorsan növekvő vállalkozás, mint az Egyesült Államokban, pedig a foglalkoztatottság összességében vett növekedése nagyban függ az ilyen vállalkozásoktól: kis számuk és piaci részesedésük ellenére az általuk közvetlenül vagy közvetve létrehozott munkahelyek száma mind abszolút, mind realtív értelemben igen jelentős. A gyorsan növekvő innovatív vállalkozások ezenkívül fontos szerepet játszanak a termelékenységnövekedésben is, hiszen a termelékenység legfőképpen a munkahelyek alacsony termelékenységű vállalkozásokból magasabb termelékenységű vállalkozásokba történő átirányítása révén valósítható meg. Becslések szerint az EU USA-val szembeni, az elmúlt évtizedekben tapasztalható termelékenységnövekedési hátrányának több mint kétharmada az amerikai és az európai vállalatok növekedési dinamikájának különbözőségével magyarázható. A nemzeti politikai döntéshozók számára tanulságos lenne megvizsgálni nemzeti vállalkozáspolitikai és innovációs rendszerük valamennyi olyan összetevőjét, amely gátlóan hat az innovatív vállalkozások növekedésére. A rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján a politikai fellépést különösen az alábbi főbb szempontokra érdemes összpontosítani: •

HU

A szabályozási keret több szempontból igen fontos szerepet játszik a vállalkozások növekedési dinamikájának alakulásában: a tagállamoknak fel kell számolniuk a jogszabályaikban a növekedés ellen ható elemeket. Ez megvalósulhat például a

11

HU

szabványosítás korszerűsítésén vagy a munkaerőpiac megfelelő működésének biztosításán keresztül. A csődbe jutott vállalkozásokat komolyan sújtó csődeljárási rendszerek a tapasztalok szerint visszatartják a potenciálisan gyorsan növekvő vállalkozások megjelenését. Az ilyen vállalkozások számának növekedésével emelkedhet a kudarcba fulladt vállalkozások száma is. A jogszabályi keret módosítása mellett meg kell változtatni a társadalom sikertelen vállalkozásokkal szembeni hozzáállását is.

HU

•

A gyorsan növekvő vállalkozások működésének természetesen alapvető feltétele a hitel- és tőkefinanszírozáshoz való hozzáférés. Több tagállamban már kialakítottak az említett kérdéssel foglalkozó politikákat, azonban a finanszírozás továbbra is szűk keresztmetszetet jelenthet, különösen a kevésbé fejlett pénzügyi piaccal rendelkező tagállamokban. E tekintetben nagy előrelépést jelent az európai kockázatitőke-alapok létrehozásáról szóló, 2012-ben elfogadott európai uniós rendelet, amely megkönnyíti a kockázatitőke-befektetők számára, hogy határokon átnyúló forrásbevonás révén pénzeszközöket bocsássanak az induló vállalkozások és a kkv-k rendelkezésére20.

•

Az új, innovatív vállalkozások támogatására vonatkozó konkrét célkitűzést a kutatásfejlesztést szolgáló politikai eszköztár összeállításakor teljes egészében figyelembe kell venni. Jóllehet több tagállamban valamennyi vállalkozástípusra vonatkozóan kidolgoztak adóösztönzőket a kutatási-fejlesztési tevékenységek támogatása érdekében, még specifikusabb és még nagyobb kedvezményeket biztosító adóügyi elbánásra van szükség az új, innovatív vállalkozások esetében.

•

A növekedés, az innováció és a nemzetközivé válás között szoros összefüggés áll fenn. Az export és az innováció egymást erősítő stratégiák, melyek révén növekszik a vállalkozások exporthányada, forgalma és az általuk kínált munkahelyek gyarapodásának üteme. Az innovációt és a nemzetközivé válást támogató politikákat össze kell kapcsolni. E tekintetben a klaszterpolitikák rendkívül fontosak lehetnek, nem utolsósorban az új, innovatív vállalkozások nemzetközivé válásának támogatása szempontjából.

•

A radikális innovátorok számára nehézséget okoz a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik védelme is. Az (állami) tőke rendelkezésre állásának és az ahhoz való hozzáférésnek a javítására irányuló célzott és általánosabb politikák, valamint a szellemitulajdon-jogi rendszer javítását és költségeinek csökkentését célzó politikák valamennyi növekvő és az innovációban részt venni kívánó vállalkozásnak javát szolgálják majd, de különösen a gyorsan növekvő innovatív vállalkozásokét. A szellemi tulajdoni portfóliók megosztása és professzionális kezelése (például a klasztereken belül létrehozott közös szabadalmi jogkezelő szervezeteken keresztül) szintén segítheti az innováció nagy léptékű kibontakoztatását Európában.

•

A kutatási-fejlesztési rendszerben megvalósuló tudásátadás ösztönzése és különösen a tudomány és a gazdaság közötti kapcsolódások fejlesztése rendkívül fontos az innovatív technológiai vállalkozások létrehozása és növekedése szempontjából. Több tagállam már rendelkezik a kutatás-fejlesztés kereskedelmi hasznosításának serkentését célzó politikával; a jövőben gondoskodni kell e politikák végrehajtásáról, továbbfejlesztéséről, értékeléséről és adott esetben megújításáról.

20

Ezen túlmenően a Bizottság a következő hetekben zöld könyvet fog közzétenni az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról, amelyben bemutatja a hosszú távú finanszírozást ösztönző és korlátozó tényezőket, a fellépési lehetőségeket és a lehetséges új eszközöket, illetve kezdeményezéseket.

12

HU

•

Alapvető fontosságú célzottan foglalkozni a megfelelő innovációs és vállalkozói kultúra és attitűd kialakításával, nem utolsósorban az oktatási rendszer keretein belül. Az új és a meglévő innovatív vállalkozások növekedési törekvéseinek serkentése, valamint a például az innováció és a gyors növekedés levezényléséhez szükséges képzés, készségfejlesztési lehetőségek és szaktanácsadás új és kisvállalkozások általi igénybevételének támogatása eddig nem kapott elegendő figyelmet a vállalkozások növekedését célzó politikákban21.

A fenti elgondolások központi helyet foglalnak el az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában és az azon horizontális politikákra való összpontosításban, amelyek célja a gyorsan növekvő innovatív vállalkozások megjelenéséhez szükséges termékeny környezet megteremtése. A regionális és nemzeti szintű erőfeszítéseken túl ezeket a prioritásokat az innovációbarát európai üzleti környezet megteremtését célzó összehangolt uniós szintű intézkedésekkel is támogatni kell. Ezeknek az intézkedéseknek az áttekintése a következő részben található. 3.

AZ INNOVATÍV UNIÓ MEGTEREMTÉSE FELÉ

2012-ben megfelelő előrehaladás történt az Innovatív Unió kezdeményezés végrehajtása terén. A kötelezettségvállalások több mint 80 %-ának végrehajtása megkezdődött a folyamatban lévő kezdeményezéseken keretében. Egyes területeken fokozni kell az erőfeszítéseket. Ezek közé tartozik az innovatív beszerzések stratégiai jelentőségű célokra történő felhasználása, az első egységes piaci intézkedéscsomag javaslatainak elfogadása, valamint a szellemi tulajdonjogok értékesítésével kapcsolatos kezdeményezések terjesztése. Ez a rész a 2012. év kulcsfontosságú szakpolitikai intézkedéseire összpontosít. Az Innovatív Unió 34 kötelezettségvállalásának rövid helyzetértékelése megtalálható a mellékletben. 3.1.

A tudásalap erősítése és a széttöredezettség csökkentése

Az oktatási kiválóság és a készségfejlesztés előmozdítása A készségigények és a készségkínálat közötti eltérés, valamint a tudósok és mérnökök hiánya veszélyt jelent Európa innovációs kapacitására, különösen a technológiai igények növekedésének időszakában. 2012-ben a Bizottság kiadta az oktatási rendszerek újragondolásáról szóló közleményét22. A közlemény egyes tantárgyközi készségek – például a problémamegoldás, csapatmunka, vállalkozói készségek – fejlesztésének, valamint a felsőoktatási és üzleti szféra közötti partnerségek megerősítésének szükségességére összpontosít. Jelenleg is tartanak a tudásfejlesztési egységek első projektjei. Céljuk, hogy munkáltatók és oktatási szervek közreműködésével ágazatok közötti partnerségeket hozzanak létre a készségigények és a készségkínálat közötti eltérés orvosolására például az audiovizuális ágazatban (CIAKL projekt), a gyártóiparban az üzemi és a tantermi környezet integrálásával (KNOW-FACT projekt), valamint a vállalkozói szellem hallgatók, oktatók és egyéb alkalmazottak körében történő erősítésével (EUEN projekt). 2013-ban újabb projektek várhatók, 2014-től pedig a tudásfejlesztési szövetségek az új „Erasmus mindenkinek” program részét képezik majd. Egy megvalósíthatósági tanulmány következtetései alapján 2012-ben megkezdődött továbbá a felsőoktatási intézmények többdimenziós és nemzetközi rangsorolása. 21 22

HU

Európai Bizottság (2011), Policies in support of high-growth innovative SMEs (Politikák a gyorsan növekvő innovatív kkv-k támogatására), INNO-Grips 2. sz. szakpolitikai tájékoztató. COM(2012) 669.

13

HU

Az Európai Kutatási Térség létrehozása Az Európai Kutatási Térség (EKT) 2014-re történő megvalósításának feltételei még nem adottak. Az EKT egy, a belső piacra épülő egységes kutatási térség, amely az Innovatív Unió kiemelt kezdeményezés részét képezi, és amelynek végrehajtását számos módon a Horizont 2020 keretprogram is támogatja. Egyike az európai növekedés ösztönzését célzó fő strukturális reformoknak – és e küldetése egyre szélesebb körben elismert. Míg ez idáig csak lassú előrelépés történt, a Bizottság javaslatot tett az Európai Kutatási Térségben a kiválóság és a növekedés támogatását célzó megerősített partnerségre23. Ennek lényegét és egyértelmű intézkedéseit a Versenyképességi Tanács a 2012. december 11-i ülésén jóváhagyta. A megerősített partnerségben a tagállamok, az érdekelt szervezetek és a Bizottság közösen dolgoznak majd az európai közfinanszírozású kutatási rendszer eredményességének és hatékonyságának javításán. Ezt a nagyobb nyitottság és verseny megteremtésével, a kutatói mobilitás ösztönzésével, a határokon átnyúló fokozottabb együttműködéssel és a tudás optimális áramlásával érhetik el. Az EKT megvalósítása felé történő előrehaladást az európai szemeszterrel szoros összefüggésben nyomon kell követni. Szükség lesz továbbá a Tanács magas szintű – az érdekeltekkel folytatott rendszeres párbeszéden alapuló – irányító munkájára. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve szilárd alapokon nyugvó mechanizmust fog kialakítani az EKT-val kapcsolatos intézkedések nyomon követésére. A kutatásra fordított 3 %-os GDP-arány elérésére irányuló uniós erőfeszítések, a Horizont 2020 keretprogram és a transznacionális finanszírozás (jelenleg 0,8 %-os) részesedésének az EKT megvalósítása nyomán történő növekedése – mindezek együtt 2030-ig akár további 445 milliárd EUR-val növelhetik a GDP-t és 7,2 millió új munkahelyet teremthetnek24. A Bizottságnak a Horizont 2020 keretprogramra irányuló javaslata elősegíti az EKT létrehozását és működését, például azáltal, hogy a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést a Horizont 2020 keretprogram általános elvévé teszi. A Bizottság ezenfelül javasolta, hogy a tagállamok hasonló megközelítést alkalmazzanak a saját nemzeti programjaik keretében finanszírozott kutatás eredményei tekintetében25. A kiváló kutatás vákuumban nem jön létre. Ahhoz a legjobb kutatási infrastruktúrákra van szükség, amelyek együttműködési platformként lehetővé teszik az egyes tagállamok vagy régiók által önállóan megoldhatatlan kutatási problémák megoldását. A Bizottság és a tagállamok közösen tesznek lépéseket a 2010-ben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) által meghatározott 48 kiemelt kutatási infrastruktúra kiépítése terén. 2013-ban várhatóan hozzávetőleg 27 infrastruktúra végrehajtása lesz folyamatban. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) egy a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Romániában található megosztott infrastruktúra. Ez egy összeurópai lézerkutatási létesítmény, amely számítások szerint a világ legnagyobb energiájú lézereit alkalmazza. 13 uniós tagállam közel 40 kutatási és tudományos intézményét fogja össze. A három telephely várhatóan 2015-ben kezdi meg működését. Az ELI az ESFRI által meghatározott első olyan infrastruktúra, amely új tagállamokban létesül. Túlnyomórészt az EU strukturális alapjaiból származó társfinanszírozással valósul meg. A projekt nagyon jó példája annak, hogy a kutatási infrastruktúrák hogyan érhetik el a tudományos kiválóság mellett a regionális fejlődés és az európai kohézió célkitűzéseit is. Az Innovatív Unió prioritásait célzó uniós támogatás 23 24 25

HU

COM(2012) 392 final. SWD(2012) 212 bizottsági szolgálati munkadokumentum – a COM(2012) 392 final közleményt kísérő hatásvizsgálat. COM(2012) 401 final és COM(2012) 417 final.

14

HU

A Horizont 2020 – a 2014-től életbe lépő új uniós kutatási és innovációs támogatási eszköz – valamennyi európai szintű kutatási és innovációs támogatást egy program keretében fogja össze. Az Innovatív Unió kezdeményezésben kitűzött céllal összhangban a Horizont 2020 keretprogram fontos szemléletváltást jelez, amelynek értelmében a finanszírozás tekintetében egy kihívásokból kiinduló megközelítés érvényesül, a részvételi szabályok egyszerűbbé, az eredmények elérése pedig hatékonyabbá válik. A Horizont 2020 keretprogram új megközelítésének központi eleme az innovációra helyezett hangsúly. Ez pontosabban azt jelenti, hogy több támogatás jut a tesztelési, prototípusgyártási, demonstrációs és kísérleti jellegű tevékenységekre; az üzleti kutatás-fejlesztésre, a vállalkozói szellem és a kockázatvállalás ösztönzésére; az innovatív termékek és szolgáltatások iránti kereslet szabványalkotás és közbeszerzés útján történő formálására; valamint az innováció átfogó megközelítésének jegyében a nem technológiai jellegű területeken, például a tervezés, a szolgáltatási innováció és kreativitás, az új üzleti modellek és a szociális innováció területén megvalósított innováció ösztönzésére. Újdonságot jelent majd a kkv-kel kapcsolatos megközelítés is, amelynek részét képezi a fejlődés, növekedés és nemzetközivé válás iránt komoly elkötelezettséget tanúsító vállalatokat célzó támogatási eszköz26. Szintén a Horizont 2020 keretprogramban a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések hozzájárulnak az Innovatív Unió egymillióval több kutatóval kapcsolatos célkitűzéséhez. Már a jelenlegi hetedik kutatási keretprogramban is tetten érhető a Horizont 2020 által az innovációra helyezett nagyobb hangsúly. A hetedik kutatási keretprogram 2013-ra vonatkozó munkaprogramjai az innovációs ciklus minden korábbinál nagyobb részét ölelik fel, és a mindenkori legnagyobb, összesen 8,1 milliárd EUR értékben tartalmaznak pályázati felhívásokat. Céljuk a kutatási eredmények hasznosíthatóságának biztosítása, valamint az új termékek és szolgáltatások forgalomba hozatalának elősegítése. Tehetséggondozás és új vállalatok alapítása: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egy új típusú partnerség, a tudományos és innovációs társulások (TIT) formájában kezdi meg a „tudásháromszög” (oktatás, kutatás és vállalkozások) elképzelésének megvalósítását. Jelenleg három TIT működik – ezek az éghajlatváltozással, a fenntartható energiával, valamint a jövő információs és kommunikációs társadalmával foglalkoznak. Az EIT TIT-ek keretében zajló oktatási programjai a vállalkozói szellemet és az innovációs készségeket helyezik előtérbe, hogy a hallgatókat és az üzleti innovátorokat egyaránt olyan ismeretekkel és viselkedésformákkal ruházzák fel, amelyek segítségével ötleteiket üzleti lehetőségekre válthatják. Az EIT meghatározta az EIT-védjegy mesterképzések és doktori programok részére történő odaítélésének kritériumait. Európában jelentős hiány van megfelelő készségösszetétellel rendelkező mérnökökből és IKT szakemberekből. Az EIT IKT-laborok Mesterképző Iskolája egyike a problémát orvosolni kívánó legnagyobb közös európai felsőoktatási vállalkozásoknak. A programban a TIT-hez tartozó 21 egyetem és üzleti főiskola vesz részt. Az érintett intézmények hét műszaki szak és egy teljes körűen szabványosított innovációs és vállalkozási kiegészítő szak keretében oktatnak. A hallgatók mentorprogramban, valamint az ágazati partnerek valamelyikénél szakmai gyakorlaton is részt vehetnek. A 2012. évi program keretében hozzávetőleg 200 hallgató nyert felvételt. A vállalkozói készségek oktatása az innovációk gyorsabb piacra jutását célzó vállalkozástámogatási szolgáltatásokkal és innovációs programokkal egészül ki, amilyen 26

HU

Ez az egyesült államokbeli SBIR rendszer ihlette új rendszer egyben válasz az Európai Tanács 2011. évi felhívására, amely szerint fel kell mérni, miként lehet piaci alapú megközelítéssel a legjobban megfelelni a gyorsan növekedő innovatív vállalkozások igényeinek.

15

HU

például az „InnoEnergy Highway” és az éghajlatváltozással foglalkozó TIT „Market Accelerator” programja. A hatás máris látható, hiszen a kutatási eredmények és az új ötletek gyorsabban jutnak el a piacig, ahol már megjelentek az első vevők. Az EIT éghajlatváltozással foglalkozó társulásának köszönhetően a Naked Energy nevű induló tervező és innovációs vállalkozás ténylegesen működő, megfelelő léptékű kísérleti projektet hozott létre saját szolártechnológiája felhasználásával. Ez az új technológiai megoldás felkeltette egy jelentős áruházlánc, a Sainsbury’s érdeklődését, amellyel a vállalkozás megállapodást is kötött. „Az éghajlatváltozással foglalkozó TIT szerepe, hogy feltárja a lehetőségeket, összehozza a feleket és új utakat nyisson meg előttünk. Ez egyfajta „védett innováció”. Leegyszerűsítve, a társulással kialakított kapcsolatunk lehetővé teszi, hogy egy asztalhoz üljünk a befolyásos szereplőkkel." Christophe Williams, ügyvezető igazgató, Naked Energy „Az Egyesült Királyságot jól ismerjük. Biztosan vannak azonban az országban olyan nagyszerű ötletek, amelyekről nem tudunk, és az éghajlatváltozással foglalkozó TIT-nek köszönhetően megismerhetjük ezeket. Szeretnénk már az ötlet születésének szakaszában bekapcsolódni a folyamatba, hogy segítsünk a technológia üzleti szempontból is hasznosítható kialakításában." David Penfold, Sainsbury’s Supermarkets Ltd Az EIT „stratégiai innovációs menetrendjére” irányuló javaslat a három meglévő TIT megszilárdítását és továbbfejlesztését, valamint hat új TIT létrehozását irányozza elő: az aktív és egészséges időskör; a jövő élelmiszerei (Food4future); a nyersanyagok; a hozzáadott értéket előállító feldolgozóipar; az intelligens és biztonságos társadalmak; a városi mobilitás. Az EIT jelentősen hozzájárul a Horizont 2020 keretprogramban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. 3.2.

A jó ötlettől a piaci termékig vagy szolgáltatásig

Az Innovatív Unió célja az olyan akadályok felszámolása, amelyek miatt az innovátorok ötleteiket nem tudják a világpiacokon eladható új termék vagy szolgáltatás formájában megvalósítani. Európának a gyorsabb szabványalkotás, a szabványoltalom olcsóbb megszerzése, az innovatív termékek és szolgáltatások intelligensebb közbeszerzése, valamint az innovátorok és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása révén fel kell szabadítania a benne rejlő innovatív potenciált. A fenti négy innovációs tényezőre irányuló javaslatok elfogadása gyorsított eljárásban zajlott az első egységes piaci intézkedéscsomag (2011) részeként. E tényezők hatása várhatóan már 2013-tól érezhető lesz, mivel két javaslatot 2012 során elfogadtak, és a két másik javaslat elfogadása 2013-ban várható. Az innováció finanszírozása Európában bőven akadnak olyan innovatív ötletek, amelyek csak arra várnak, hogy sikeres üzleti modell váljon belőlük. Ennek első akadálya gyakran a finanszírozáshoz való hozzáférés, amit a jelenlegi válság tovább súlyosbít. A válságot követően 45 %-kal csökkent Európában a kockázati tőkén alapuló forrásbevonás mértéke. Emellett az Egyesült Államokban ma hozzávetőleg ötször nagyobb az úgynevezett üzleti angyalok befektetéseinek összege, mint Európában27.

27

HU

Az innovatív cégek és a beruházók határokon átnyúló egymásra találásával foglalkozó szakértői csoport elnökének jelentése, Európai Bizottság, 2012; http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=6008&no=1 .

16

HU

2012. évi jelentésében az innovatív cégek és a beruházók határokon átnyúló egymásra találásával foglalkozó szakértői csoport azt javasolta, hogy támogatni kell a valódi lehetőségeket rejtő kockázatitőke-alapokat, ki kell alakítani az üzleti angyalok szakmai közösségét, nyomon kell követni és ösztönözni kell a közösségi finanszírozást, valamint a befektetői hajlandóságot javító képzést kell nyújtani az innovatív vállalkozók részére. 2013ban a Bizottság is előterjeszt egy zöld könyvet az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról. A határokon átnyúló befektetések előtt álló akadályok felszámolása érdekében két jogalkotási javaslatról („szociális vállalkozási alapok”, illetve a „kockázatitőke-alapok”)28 született megállapodás 2012-ben; ezek hivatalos elfogadására várhatóan 2013 elején kerül sor. A Bizottság emellett elvégezte a határokon átnyúló kockázatitőke-befektetések lehetséges adóügyi akadályainak vizsgálatát, amelynek alapján mérlegeli a következő lépéseket, hogy 2013 során megoldásokat javasoljon. A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), valamint a Horizont 2020 keretprogram 2014-től közösen támogat egy tőke- és egy adósságfinanszírozási eszközt. A tőkeoldalon a két program a magvető, induló és növekedési szakaszt segítő közös beruházásokkal segíti egy egységes, uniós szintű kockázatitőke-rendszer kialakítását. A Horizont 2020 keretprogram a korai, a COSME program pedig a növekedési szakaszra összpontosul majd. Az adósságoldalon mindkét program kölcsönöket, garanciákat és viszontgaranciákat nyújt. A kutatási és innovatív kkv-k számára nyújtott hitelezés növelése céljából a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus részeként 2012 elején útjára indult a kockázatmegosztási eszköz egy garanciarendszer formájában, amely arra kívánja ösztönözni a bankokat, hogy több hitelt nyújtsanak az innovatív kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű kisvállalatoknak. 2012-ben a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus további erőforrásokat összpontosított a kutatási infrastruktúrákra, és jelentős, 300 millió EUR összegű hitelt biztosított az Európai Déli Obszervatórium (ESO) számára az E-ELT (European Extremely Large Telescope) építésének támogatására. E forradalmi jellegű földi távcső 39 méteres főtükörrel rendelkezik majd, és a világ legnagyobb optikai/közeli infravörös távcsöve lesz: „Európa ablaka a világegyetemre”. 2013-ban az Európai Beruházási Bank az új növekedési és foglalkoztatási eszköz révén megkezdi további 10–15 milliárd EUR folyósítását az innováció és a készségek támogatására, amely akár további 65 milliárd EUR összegű befektetést eredményezhet. Az innovatív termékek és szolgáltatások iránti kereslet formálása Az innovatív vállalkozások csak akkor lehetnek sikeresek, ha termékeik és szolgáltatásaik piacra találnak, ahol vannak olyan fogyasztók, akik hajlandók is megvásárolni ezeket. A 2013. január 1-jén hatályba lépő új szabványosítási csomag, valamint az uniós közbeszerzési jog korszerűsítésére irányuló javaslat fontos mérföldkő az innovatív termékek és szolgáltatások gyorsabb piacra jutásának elősegítése felé vezető úton. Az előbbi eredményeképp 2020-ra a felére kell csökkenteni az európai szabványok kidolgozásához szükséges időt, és a második lehetővé teszi a közbeszerzők számára, hogy különleges eljárás keretében vásároljanak innovatív termékeket és szolgáltatásokat, a kockázatok és a költségek megosztása érdekében más tagállambeli beszerzőkkel közösen is vásárolhassanak, és az innovatív jelleget odaítélési szempontként alkalmazhassák. Ugyanakkor a közbeszerzési ajánlattételeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak továbbra is jóvá kell hagynia. 28

HU

COM(2011) 860 végleges és COM(2011) 862 végleges.

17

HU

Az innovatív megoldásokat középpontba állító beszerzési gyakorlat29 lassan teret nyer Európában. 2012-ben Olaszország több mint 300 millió EUR-t különített el30 a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésre31. Dél-Olaszországban a strukturális alapokból származó támogatással vezetik be a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést, ahogy más olasz régiókban is. Ezenfelül az ilyen beszerzésekkel járó magasabb kockázatot az Európai Beruházási Bankkal közösen létrehozott különleges kockázatmegosztási eszközből fedezik. Fejlődés figyelhető meg a határokon átnyúló együttműködés terén is. Az északi országok ipari miniszterei „kiemelt projektet” indítottak az egészségügyben, hogy Norvégia, Finnország, Svédország, Dánia és Izland között megerősítsék az innovatív beszerzéssel kapcsolatos együttműködést. Az innovatív beszerzésekkel kapcsolatos transznacionális együttműködést jelenleg kevés területen támogatják uniós kutatási és innovációs forrásokból. 2012-ben 16 projekt indult az innovatív beszerzések előmozdítására, amelyekben a tagállamok többségéből részt vettek beszerzők. A projektek ösztönözni fogják a közbeszerzőket, hogy több innovatív megoldást vásároljanak a világítási rendszerek, az energiahatékony épületek, a szuper-számítástechnika, a minőségi idősgondozás, az intelligens közlekedési rendszerek, az intelligens határellenőrzések, valamint a tűzoltóságok részére készített intelligens textilek területén. 2013-ban az ilyen irányú uniós támogatás várhatóan több mint kétszeresére, közel 100 millió EUR-ra emelkedik. 2013 elején a hetedik keretprogramhoz tartozó SILVER projektben részt vevő, öt országból – Egyesült Királyság, Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia – érkező közbeszerzők közösen elindítják az első határokon átnyúló, kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésre irányuló ajánlattételi felhívást. A felhívás célja a testi fogyatékossággal élő időseket segítő új robottechnikai megoldások fejlesztése lesz. A konzorcium előrejelzései szerint a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzési felhívás nyomán olyan új technológiai megoldások válnak elérhetővé, amelyek az idősgondozás területén alkalmazva 2020-ra lehetővé teszik, hogy azonos számú gondozó 10 %-kal több gondozottat tudjon ellátni. Az ismeretek terjesztése, a termékek és szolgáltatások kölcsönös átjárhatósága és végül az új piacok megnyitása érdekében a szabványosítási szempontokat hatékonyabban kell érvényesíteni a kutatási és innovációs projektek korai szakaszában. A hetedik keretprogram projektjein belül folyamatban van a szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása. 2012-ben a szabványok kidolgozásának felgyorsítását célzó, a keretprogramból finanszírozott kutatási eredmények által inspirált új projektek vették kezdetüket például a bioalapú termékekre, a 3D nyomtatásra, az intelligens textilekre és a fa építési célú felhasználására vonatkozóan. 2013ban további projektek elindítása várható, mivel körülbelül 75 ajánlattételi felhívás említi a szabványokat. Minden vállalatnak több hálózatot érintő, sokrétű és dinamikus kapcsolatrendszert kell irányítania. Az egyes üzleti partnerekkel folytatott kétoldalú elektronikus adatcsere nagyon megterhelő, különösen a nem hierarchikusan szerveződő gyártói hálózatok számára, és könnyedén előfordulhatnak késések és hibák. Az inTime elnevezésű projekt fő célja a vevő és 29 30 31

HU

Az innovatív beszerzések részét képezi a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés és az innovatív megoldások közbeszerzése. 170 millió EUR olasz nemzeti finanszírozás az uniós strukturális alapokból és az EBB-től származó további támogatással kiegészítve. A kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés új termék vagy megoldás létrehozását célzó kutatás-fejlesztési szolgáltatások vásárlására irányul.

18

HU

a beszállító közötti teljesítés és kapcsolatuk megbízhatóságának javítása azáltal, hogy a hálózat egészén belül kiegyensúlyozza a termelést. A projekt eredményei alapján 2012 szeptemberében szabvány jellegű dokumentum közzétételére került sor. A dokumentumban ismertetett többoldalú kommunikációs platformnak köszönhetően egyszerűbbé és ésszerűbbé válhat a részt vevő vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások üzleti kapcsolatrendszere, mivel a platformot használó üzleti partnerekkel egyetlen csatornán keresztül kommunikálhatnak. Az innovatív termékek és szolgáltatások állnak a 2011 decemberében elfogadott ökoinnovációs cselekvési terv középpontjában is32. Az ökoinnovációs cselekvési terv célja, hogy növekedést és munkahelyeket teremtsen pozitív környezeti hatású termékekkel, szolgáltatásokkal és üzleti megoldásokkal. Hét cselekvésből áll: (1) a környezetvédelmi politika és szabályozás felülvizsgálata; (2) demonstrációs és piacszimulációs projektek; (3) szabványok és teljesítménycélok; (4) finanszírozás és támogató szolgáltatások biztosítása a kkv-k számára; (5) új készségek és munkahelyek; (6) nemzetközi együttműködés; és (7) európai innovációs partnerségek33. A Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal által irányított ökoinnovációs piacszimulációs projektek az innovációt piacképes környezetbarát termékekké és szolgáltatásokká alakítják. A sikertörténetek között szerepel a GLASSPLUS és a SATURN34. A GLASSPLUS a régi TV-készülékekből származó üveg újrahasznosítására kínál eszközöket. Eddig 60 000 készülék kapott új életet csempe formájában. A SATURN a színesfémeket nyeri vissza a települési hulladékból páratlan (98, illetve 90 % feletti) különválasztási és tisztasági rátával. A szellemi tulajdon és a kreativitás hasznosítása A szellemi tulajdonjogi rendszerek döntő hatással vannak az új tudás és termékek tulajdonlásának, megosztásának és felhasználásának módjára. Ezért a kutatásra és innovációra vonatkozó keretfeltételek kulcsfontosságú elemét képezik. 2012 decemberében történelmi jelentőségű megállapodás született az egységes szabadalomról35. Ennek eredményeképpen 2014 tavaszán várhatóan bejegyzik az első egységes hatályú európai szabadalmat. A tagállamoknak azonban mielőbb ratifikálniuk kell az egységes szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló megállapodást, hogy be tudják tartani az Innovatív Unió 2014-re vonatkozó határidejét A Patent Translate nevű gépi szabadalmi fordító szolgáltatás 2012 márciusában kezdte meg működését36. Az eszközt az Európai Szabadalmi Hivatal a Google-lal együttműködésben fejleszti. Már jelenleg is biztosít fordítást angolról tizennégy nyelvre, illetve e nyelvekről angolra, és a nyelvek jegyzéke 2014-ig fokozatosan 32-re bővül majd. Az ingyenes Patent Translate világszerte bárhol, mindenki számára könnyen hozzáférhetővé teszi a közzétett szabadalmak és szabadalmakhoz kapcsolódó dokumentumok tartalmát. 2012-ben a Bizottság elkészítette az európai vállalatok, különösen a kkv-k által a meglévő szabadalmak hasznosítása terén tapasztalt legfőbb akadályok elemzését. Olyan lehetséges lépésekre is javaslatot tett továbbá, amelyekkel új életet lehet lehelni az elhanyagolt szellemi

32 33 34 35 36

HU

COM(2011) 899 végleges. http://ec.europa.eu/environment/ecoap/index_en.htm. http://www.glassplus.eu/home.aspx, http://www.saturn.rwth-aachen.de/. Az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködést bevezető két rendelet elfogadása: http://ec.europa.eu/internal_market/indprop/patent/index_en.htm. http://www.epo.org/searching/free/patent-translate.html.

19

HU

tulajdonba37. A Bizottság a kulturális és kreatív ágazatok előmozdításával kapcsolatban is elindított egy stratégiát azok innovációs lehetőségeire összpontosítva38. A Kreatív Iparágak Európai Szövetsége szakpolitikai párbeszédet, valamint az innovációs jegyek, a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés, a klaszterek kiválósága és az együttműködés terén nyolc konkrét intézkedést indított a kreatív iparágak továbbfejlesztése, valamint a tudás és a kreativitás minden formájának eredményesebb ipari hasznosítása érdekében. Az Európai Tervezési Vezetőtestület 21 ajánlást fogalmazott meg, amelyek alapján a Bizottság a tervezés innovációs politikában betöltött szerepe érvényesítésének és megértésének előmozdítását célzó cselekvési tervet hajt végre. 3.3.

Európai innovációs partnerségek

2012-ben az európai innovációs partnerségen alapuló, a társadalmi kihívások kezelését célzó innováció fejlesztésére és bevezetésére irányuló megközelítés új szakaszba lépett annak köszönhetően, hogy a tervezést követően megkezdődött az „Aktív és egészséges időskor” elnevezésű kísérleti partnerség végrehajtása, valamint hogy négy további területen javasolták a megközelítés alkalmazását. A Bizottság februárban elfogadta a partnerség irányítócsoportja által benyújtott stratégiai végrehajtási tervet, és uniós szintű támogatási intézkedéseket határozott meg. Ilyen intézkedés többek között az érdekelt felek felkérése arra, hogy írásban konkrét fellépésekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat tegyenek és/vagy vállalják, hogy referenciahelyszínként működnek, valamint az innovatív ötletek piacterének létrehozása, amely megkönnyíti az érdekeltek számára a partnerkeresést, a felmerülő kezdeményezések megosztását és a bizonyítékok terjesztését. Biztató, hogy hatóságokat, technológiai vállalatokat, egészségügyi szolgáltatókat, ipari és nem kormányzati szervezeteket összefogó érdekelti csoportok összesen 261 kötelezettségvállalást tettek hat konkrét fellépésre. Ezenfelül 54 régió mutatott érdeklődést az iránt, hogy referenciahelyszín legyen, illusztrációként szolgálva a bevált gyakorlatokra, valamint hogy részt vegyen az innovatív megoldások továbbfejlesztésében reprodukálásában. Közel 500 partner csatlakozott az internetes piactérhez39. Kötelezettségvállalások valamennyi uniós tagállamból érkeztek, több mint 1000 régiót és települést mozgósítva az EU-ban, valamint egyéb országokban is. A felajánlások összes száma alapján megállapítható, hogy több mint 4 millió uniós polgár élvezheti majd a partnerség közvetlen előnyeit, ami a tervek szerint kellő kritikus tömeg ahhoz, hogy valódi reform jöhessen létre az európai egészségügyi ellátás igénybevételének és nyújtásának területén. A hat érdekképviseleti csoport 2012 novemberében tette közzé cselekvési tervét, vázolva a következő 2–3 évre előirányzott kulcsfeladatokat és eredményeket. „Az „Aktív és egészséges időskor” elnevezésű európai innovációs partnerség kiváló példája az együttműködés gyakorlati megvalósításának, nemcsak a vállalatok, hanem az értéklánc egészét képviselő érdekelt felek között is. Az „Aktív és egészséges időskör” esetében a kockázat nem a technológiából ered, hiszen a legtöbb technológia már rendelkezésre áll. A kérdés a technológiák (adatközlési, adatkezelési és érzékelőhálózatok stb.) valós körülmények közötti egyesítése, ennélfogva sokkal inkább szociális innovációról: újfajta eljárásokról és új üzleti modellekről van szó. Az újfajta eljárások alkalmazása nyomán számos beruházási 37 38 39

HU

SWD(2012) 458 final. COM(2012) 537 final. http://webgate.ec.europa.eu/eipaha.

20

HU

lehetőség merül majd fel. Mi ezeket célozzuk meg. Beruházunk az aktív és egészséges időskort célzó innovációba, mert Önök a Bizottságnál kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tudatosság növelése és egy befogadó közösség megteremtése révén csökkentik a beruházási kockázatot, és természetesen azért, mert most van kialakulóban az időskorhoz kapcsolódó szolgáltatások hatalmas piaca, amely rendkívüli lehetőségekkel kecsegtet." Dr. Jos B. Peeters, Capricorn Venture Capital Az „Aktív és egészséges időskör” stratégiai végrehajtási tervének elfogadását követően a Bizottság a kísérleti partnerségből levont tanulságok alapján az új TIT-ekre vonatkozó javaslatokat terjesztett elő például az informális irányítás szükségessége és annak tisztázása tekintetében, hogy a TIT-ek nem helyettesítik a támogatási programokra vagy jogszabályokra vonatkozó hivatalos döntéshozatali eljárásokat. Februárban a Bizottság javaslatot tett a „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” és a „Nyersanyagok” témakörével foglalkozó európai innovációs partnerségekre. Májusban ezeket a „Víz”, júliusban pedig az „Intelligens városok és közösségek” elnevezésű európai innovációs partnerségekre irányuló javaslattal egészítette ki. A Tanács jóváhagyását követően a „Víz” európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási terve 2012 decemberében elkészült, a „Mezőgazdaság”, a „Nyersanyagok” és az „Intelligens városok és közösségek” esetében pedig 2013 során kell benyújtani a stratégiai végrehajtási terveket, hogy mielőbb megkezdődhessen a végrehajtás. A tervek szerint 2013-ban készül el az „Aktív és egészséges időskor” nevű partnerség keretében tett előrelépés értékelése, valamint az európai innovációs partnerségen alapuló megközelítés átfogóbb független szakértői értékelése, amelyek felmérik, hogy szükség van-e további intézkedésekre vagy módosításokra a jelenlegi partnerség hatásainak javításához és a jövőbeli partnerségekre vonatkozó feltételek meghatározásához. 3.4.

A lehető legnagyobb társadalmi és területi kohézió megvalósítása

Az innovációs szakadék megszüntetése Az országok teljesítményének elemzéséből40 és a 2012. évi regionális innovációs eredménytáblából41 (4. ábra) kiderül, hogy a régiók között innovációs különbségek tapasztalhatók, és a válság nyomán növekszik a kockázat. A leginnovatívabb országokban az erős és innovatív régiók javítják a teljesítményt, míg más tagállamokban kevésbé vannak jelen ilyen hajtóerőt képező szereplők. Noha a regionális innovációs teljesítmény a 2007– 2011 közötti időszakban viszonylag állandó volt, az országos szintű teljesítménynél jóval nagyobb változatosságot mutatott. A regionális sokféleségből kiindulva az innovációs politikákat jobban hozzá kell igazítani az egyes régiók relatív erősségeihez. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó következő kohéziós politika ezt ösztönözni fogja42. A tagállamoknak korlátozott számú prioritásra épülő kutatási és innovációs stratégiákat kell kidolgozniuk az intelligens szakosodásra vonatkozóan. Az intelligens szakosodási platform43 szakértői értékelésekkel, iránymutatásokkal és Európa-szerte megrendezett műhelytalálkozókkal segíti a hatóságokat az ilyen stratégiák kialakításában. A platformnak jelenleg 19 különböző uniós tagállam 103 régiója és három tagállam a regisztrált tagja. Annak érdekében, hogy a régiók gyorsabban feljussanak „a kiválósághoz vezető lépcsőn”, a lehető legtöbb szinergia kialakítására kerül sor a Horizont 2020 keretprogram és a kohéziós finanszírozás között, támogatásban részesül két vagy több meglévő és új kiválósági központ 40 41 42 43

HU

Lásd a tagállamok teljesítményéről szóló, a közleményt kísérő mellékletet. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ris-2012_en.pdf. Lásd: http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_hu.cfm. http://s3platform.jrc.ec.europa.eu.

21

HU

összekapcsolása, létrejön a politikákkal kapcsolatos tanulási eszköz, valamint EKTprofesszori álláshelyek létesülnek.

HU

22

HU

5. ábra: Innovációs teljesítmény régiók szerint Forrás: Regionális innovációs eredménytábla, 2012

Vezető innovátor

Mérsékelt innovátor

Követő innovátor

Lemaradó innovátor

A szociális innováció támogatása A szociális innováció egyre nagyobb lendületet vesz Európában. A szociális innovációval kapcsolatos európai kezdeményezés44 a szociális innováció megteremtését és széles körű elterjesztését szolgáló virtuális hálóként az indulását követő első 18 hónapban 50 000 látogatót vonzott. A magasra szökött munkanélküliség miatt, a Bizottság 2012 októberében versenypályázati felhívást tett közzé az emberek munkavállalását vagy új munkakörben történő elhelyezkedését segítő új ötletek benyújtására. Ezzel egyidejűleg az első egységes piaci intézkedéscsomag nyomon követéseként a szociális vállalkozásokra irányuló kezdeményezés45 a szociális vállalkozási ágazat fejlődése előtt álló, többek között jogalkotási, támogatási és az ágazat hozzáadott társadalmi értékének láthatóságával és elismerésével kapcsolatos akadályokat kívánja orvosolni. A szociális innováció és a szociális politikai kísérletek a foglalkoztatás és a szociális politikák terén 2012-ben is támogatásban részesülnek a PROGRESS program46 és az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében. Az ESZA és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 2014– 2020 közötti időszakra vonatkozó új programozási időszaka és a társadalmi változás és innováció új programja megerősíti ezt a támogatást. 44 45 46

HU

http://www.socialinnovationeurope.eu/. COM(2011) 682 végleges, 2011. október 25. A PROGRESS program egy uniós http://ec.europa.eu/research/infrastructures/index_en.cfm?pg=success9.

23

pénzügyi

eszköz:

HU

2011 óta a hetedik keretprogrammal összefüggésben az Unió körülbelül 30 millió EUR értékben támogatott a szociális innovációra irányuló kutatási projekteket, és jelenleg a sikeres szociális innováció gondozását és széles körű bevezetését segítő két inkubátorhálózatot is finanszíroz. A szociális innovációt a továbbiakban a Horizont 2020 keretprogram is támogatja. Ezt támogatja majd a Bizottság kötelezettségvállalása a második egységes piaci intézkedéscsomagban47, hogy kidolgoz egy módszert a szociális vállalkozások által teremtett társadalmi-gazdasági előnyök mérésére. A szociális innováció finanszírozását célzó innovatív módszerek támogatása és a szociális védelmi politikák korszerűsítéséhez biztosított források a 2013 februárjában előterjesztett „szociális beruházási csomag” részét képezik. A csomag elsődleges célja a költségvetés és a szociális politikák fenntarthatóságának és megfelelőségének javítása: szociális politikák és szolgáltatások bevezetése; a gyermekeket és fiatalokat támogató beruházások; valamint a szociális politikák, a nyomon követés és a polgárokkal folytatott kommunikáció uniós irányításának ésszerűsítése. A tapasztalatok hangsúlyozzák a polgároknak, mint a szociális innováció kulcsfontosságú szereplőinek a fontosságát, valamint a széleskörű partnerségek szükségességét a szociális politikai mechanizmusok terén történő innováció előmozdítása érdekében, beleértve a harmadik szektor nonprofit és civil társadalmi szervezeteit. A vállalati társadalmi felelősségvállalás terén történő innováció hozzájárul a köz-magán társulások holisztikus, jövőorientált megközelítéséhez a társadalmi kihívások kezelésében. A közszféra innovációjának mobilizálása Tekintettel a szektor nagy jelentőségére és a jelenlegi pénzügyi és politikai helyzetre, Európa csak akkor érheti el a nemzetközi kiválóságot, illetve maradhat nemzetközileg versenyképes, ha lendületet ad a közszféra innovációjának. Emellett a Bizottság 2013. évi éves növekedési jelentése a benne meghatározott öt prioritás egyikeként említi a közigazgatás modernizációját. Az európai közszektor kísérleti innovációs eredménytáblája48 az első uniós szintű kísérlet a közszférán belüli innováció jobb megértésére és elemzésére. Az elemzés egyértelműen szemlélteti, hogy a jobb minőségű közszolgáltatások jelentősen megnövelik annak a valószínűségét, hogy a vállalatok innovációba fognak, és eladásaik növekednek. Ezenfelül a jó minőségű közszolgáltatásokat nyújtó országok az innováció tekintetében is jellemzően jobban teljesítenek (6. ábra). A színvonalas, innovatív közigazgatási rendszerek ezért az európai innovációs teljesítmény ösztönzésének kulcsfontosságú eszközei. 6. ábra: Kormányzati eredményesség és az innováció gazdaságra gyakorolt hatása

47 48

HU

COM(2012) 573 final, 2012. október 3. Az európai közszektor kísérleti innovációs eredménytáblája, 2013.

24

HU

0,85

Az innováció gazdasági hatását leíró mutató (2010-2011)

DE

0,75

DK IE

0,65 FR

0,55

UK

BE

CY

IT

FI

SI

HU

SE LU NL AT

ES

CZ SK

0,45 EE RO

PT EL

0,35

MT PL

0,25 -0,50

0,00

0,50

R² = 0.56 corr. = 0.79 1,00

1,50

2,00

2,50

A kormányzatok átlagos eredményessége (2000-2010) Forrás: Kutatási és Innovációs Főigazgatóság - Gazdasági elemzési egység (2013) Adatok: EUROSTAT, Világbank (A globális kormányzati mutatók projektje), az Innovatív Unió eredménytáblája 2013

3.5.

Politikai intézkedéseink hatásának fokozása kifelé irányuló összefogással

Európának maximalizálnia kell a tudományos kiválóságot és növekedésre kell sarkallni az innovatív vállalkozásokat az aktív nemzetközi együttműködés és a legtehetségesebb emberek megnyeréséhez szükséges feltételek megteremtése révén. A Bizottság ezért új stratégiát dolgozott ki a kutatás és az innováció területén folytatott nemzetközi együttműködés fejlesztésére49. A stratégia javaslata értelmében az együttműködésnek még inkább az Unió stratégiai prioritásaira kell összpontosítania, és ezzel egyidejűleg meg kell őriznie hagyományos nyitottságát a harmadik országok uniós kutatásban való részvétele iránt. Ennek egyik eleme a világszintű kihívások kezelése, ugyanakkor az is, hogy növeljük Európának mint a kutatás és innováció helyszínének vonzerejét. Ugyanakkor létfontosságú, hogy a harmadik országokkal folytatott innovációs párbeszédek során figyelembe vegyék annak szükségességét, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a területükön jelen lévő európai szereplőknek és megerősítsék a beruházók jogbiztonságát különösen a szellem tulajdonjogok terén – ez különösképpen releváns a beruházási megállapodásokkal kapcsolatban harmadik országokkal, például Kínával történő jövőbeni egyeztetések keretében. Az új stratégia végrehajtása jelentős részben a Horizont 2020 keretprogram, valamint az uniós tagállamokkal kialakított közös kezdeményezések révén valósul meg. Központi jelentőséggel bír a többéves ütemtervek főbb harmadik országbeli partnerekkel együttműködésben történő kidolgozása, a nemzetközi együttműködés megerősítése és célzottabbá tétele érdekében. Ezek az ütemtervek a Nemzetközi Tudományos és Technológiai Együttműködés Stratégiai 49

HU

COM(2012) 497.

25

HU

Fórumának (SFIC) munkájához kapcsolódnak, hogy biztosítani lehessen az uniós és a tagállami intézkedések közötti összhangot és azok kölcsönös kiegészítő jellegét. Az SFIC jelenleg aktívan közreműködik három – Indiával, az Egyesült Államokkal és Kínával megvalósított – célzott kezdeményezésben, és 2012 októberében megállapodott a Brazíliára irányuló kezdeményezés elindításáról. A vezető tisztségviselők csoportja50 ajánlásokat fogalmazott meg a globális kutatási infrastruktúrák létrehozását célzó nemzetközi együttműködési keretre vonatkozóan. A jelentés a CARNEGIE-csoport tudományos minisztereinek általános támogatását élvezte51. Közel valamennyi tagállam hozott olyan intézkedést, amellyel több tehetséges embert kíván a tengerentúlról Európába vonzani52, ezek sikerét azonban még korai lenne megítélni. A Bizottság tervei szerint 2013-ban egy egységes irányelvre vonatkozó javaslatot terjeszt elő, hogy egyszerűbbé tegye az uniós bevándorlási szabályokat bizonyos csoportok, többek között a kutatók számára, biztosítva, hogy a befogadási rendszerek és jogok egységesek és átláthatóak legyenek az egész Unióban. 4.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

Európa gazdasági helyzete továbbra is ingatag. A rövid távú kilátások még mindig is bizonytalanok. Ugyanakkor tapasztalhatók kedvező tendenciák, és a közelmúltbeli gyökeres reformok közép- és hosszú távon eredménnyel járnak majd. A válság nyomán felmerülő bizonytalanságra adott európai válasznak az Innovatív Unió 2010-ben meghatározott stratégiája szigorú követésének és mielőbbi végrehajtásának kell lennie. Ez idáig már számos területen történt megfelelő előrelépés. Az eredményeknek hamarosan a reálgazdaságban is meg kell jelenniük. Az Innovatív Unió hozzá fog járulni ahhoz, hogy az Európai Unió vállalkozásai és polgárai körében bizalmi légkör alakuljon ki. Ezt a folyamatos kutatási és innovációs beruházásokkal, a valódi Európai Kutatási Térség létrehozását célzó további lényegi reformokkal, az innovatív vállalkozások számára jobb keretfeltételek megteremtésével, valamint a keresleti és kínálati oldali intézkedések kiegyensúlyozásával fogja elérni. Európának azonban ennél többet kell tennie, hogy az Innovatív Unió valósággá váljon. A még ma is tartó válság, a csökkenő közbizalom és az innovációs szakadék kockázata fényében az EU-nak és tagállamainak fel kell gyorsítaniuk az Innovatív Unió elmélyítésére irányuló közös erőfeszítéseit. A legsürgetőbb kihívás az, milyen mértékben segíti elő az Innovatív Unió olyan valódi „szakosodott” regionális innovációs profilok megjelenését, amelyek tőkét kovácsolnak az értékláncok fokozódó széttagoltságából és a szükséges ismeretanyag egyre heterogénebb jellegéből. Csak a regionális innovációs politika szerepének fokozott elismerésével kompenzálható és lehetőség szerint ellensúlyozható, hogy a tehetséges emberek a hátrányosabb helyzetű európai régiókból az európai kutatási kiválóság központjaiba vándoroljanak53. 50

51

52 53

HU

A csoport Brazília, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Bizottság, Franciaország, India, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Németország, Olaszország és Oroszország képviselőiből áll. Ausztrália 2011 novemberében megfigyelői státuszt szerzett. A Carnegie-csoport tagjai a G8-ak, az Európai Bizottság és az Outreach 5 csoport (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország, Olaszország, Oroszország, valamint Brazília, Dél-Afrika, India, Mexikó, Kína) tudományos miniszterei/tanácsadói. 2012. évi kutatói jelentés. Az Európai Kutatási és Innovációs Térség Szakértői Testületének (ERIAB) 1. állásfoglalása: „Stresstest” of the Innovation Union (Az Innovatív Unió „stressztesztje”); 2012. november.

26

HU

Az új növekedési forrásokkal kapcsolatos gondolkodás előmozdítása érdekében a Bizottság az Innovatív Unió keretében elfogadott intézkedések végrehajtásának folytatásán túl előkészíti az Innovatív Unió elmélyítésére szolgáló következő lépéseket. Ezek a kialakuló tendenciákon, szakértői javaslatokon és az érdekeltek véleményén alapulnak. Ennek keretében a főbb intézkedések a következők: –

a strukturális változás felgyorsítása a meglévő ágazatokon belül és a feltörekvő ágazatokra kiterjedő diverzifikáció révén, valamint a gyorsan növekvő innovatív vállalkozások fejlődésének az uniós politikák és további összehangolt kezdeményezések révén történő támogatása;

–

az európai régiók közötti innovációs szakadék megszüntetése az intelligens szakosodás, valamint a Horizont 2020 keretprogram és a strukturális alapok közötti szinergiák révén;

–

innovációbarát keretfeltételek kialakítása az innovatív vállalkozások számára, beleértve az innovációs klasztereket;

–

a közszférán belül és annak közreműködésével megvalósuló innováció fellendítésére szolgáló konkrét lehetőségek meghatározása;

–

koherens szakpolitikai megközelítés kidolgozása a nyílt innováció és tudásátadás előmozdítására;

–

a szellemi tulajdon értékének elismerése, a szabadalmak hasznosításának megkönnyítése, valamint a know-how és a bizalmas üzleti információk hatékony és eredményes védelmének biztosítása a tudásátadás ösztönzése érdekében;

–

az európai kiskereskedelmi cselekvési terv központi intézkedéseként a kiskereskedelmi innováció ösztönzése annak érdekében, hogy – az uniós GDP 4,3 %át és az uniós foglalkoztatás 8,3 %-át képviselő, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kiskereskedelmi ágazat gazdasági súlyát figyelembe véve az abban rejlő potenciál kiaknázása révén – kikövezze az ötlettől a piaci forgalmazásig vezető utat az innovatív termékek és szolgáltatások előtt;

–

az új technológiák és szolgáltatások ötvözése az üzleti modellek innovációjával.

A valódi változáshoz Európának fel kell gyorsítania az innovációalapú növekedés megvalósítására irányuló kötelezettségvállalását. Az Innovatív Unió célkitűzéseit a jövőbeni európai integrációs menetrend végrehajtásának szolgálatába kell állítani. Egy tagállam sem képes egyedül létrehozni egy innovatív uniós gazdaságot. Itt az ideje, hogy az európai intézmények, a tagállamok, a régiók és valamennyi érdekelt fél közreműködjön ebben.

HU

27

HU

MELLÉKLET Melléklet: 2012. évi előrelépés az Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésben (COM(2010) 546 végleges) meghatározott 34 kötelezettségvállalás terén Zöld = olyan kötelezettségvállalások, amelyek teljesítése folyamatos és megfelelően működő kezdeményezések keretében folyamatban van; Narancssárga = olyan kötelezettségvállalások, elhalasztották/részben hajtották végre az intézkedéseket; Piros = olyan kötelezettségvállalások, kezdeményezéseket.

amelyekkel

amelyekkel kapcsolatban

kapcsolatban nem

indítottak

Az egyes vállalásokkal kapcsolatban további információk a következő internetes címen találhatók: http://i3s.ec.europa.eu/home.html Az Innovatív Unió vállalásai

Határidő

1

Nemzeti stratégiák elfogadása, amelyek biztosítják elegendő számú kutató ké 2011

2

Az egyetemek független rangsorolása megvalósíthatóságának vizsgálata

Előrelépés

2011

Az üzleti és a felsőoktatási szféra együttműködésének megvalósítása „tudás szövetségek” révén 3

Javaslat az e-készségek fejlesztését szolgáló integrált keretrendszerre

2011

4

Javaslat az EKT-ra vonatkozó támogató keretintézkedésekre

2012

5

Kiemelt európai kutatási infrastruktúrák kiépítése

2015 – 60 %

6

A jövőbeni uniós kutatási és innovációs programok egyszerűsítése, és az 2011 Innovatív Unióra való összpontosítása

7

A kis- és középvállalkozások növekvő részvételének biztosítása a jövőb kutatási és innovációs programokban

8

A politikai döntéshozás tudományos alapjainak megerősítése a Bizottság Közös Kutatóközpontja segítségével; „Európai fórum a jövőbe mutató tevékenységekről” nevű fórum létrehozása

HU

9

Az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) stratégiai prog 2011 közepe kidolgozása

10

Uniós szintű pénzügyi eszközök bevezetése, amelyek megnövelik a magánfinanszírozást

2014

11

A kockázatitőke-alapok határokon átnyúló működésének biztosítása; adózás

2012

12

Az innovatív cégek és a beruházók határokon átnyúló egymásra találásának e

13

Az állami támogatások kutatási, fejlesztési és innovációs keretrendszerének v 2011

14

Az uniós szabadalom létrehozása

2014

28

HU

15

A kulcsfontosságú területekre vonatkozó szabályozási keretek átvilágítása

2011-től kezdődő

16

A szabványosítás felgyorsítása és modernizálása

2011 eleje

17

Címzett nemzeti közbeszerzési költségvetések elkülönítése innovatív 2011-től kezdődő termékekre Uniós szintű támogatási mechanizmus létrehozása és a közös közbeszerzések tétele

18

Ökoinnovációs cselekvési terv előterjesztése

2011 eleje

19

Európai Tervezési Vezetőtestület létrehozása

2011

A Kreatív Iparágak Európai Szövetségének létrehozása 20

A nyílt hozzáférés támogatása; az intelligens kutatási információs szolgáltatások támogatása

21

Az együttműködő kutatás és a tudásátadás megkönnyítése

22

Szabadalmi és engedélyezési európai tudáspiac létrehozása

23

A szellemitulajdon-jogok versenyellenes célokra való használata elleni védelem

24/

A kutatásra és innovációra szánt strukturális alapok felhasználásának javítása 2010-től kezdődően

25

2011

Platform 2012re 26

Kísérleti kezdeményezés elindítása a szociális innováció területén; a szociális innováció segítése az Európai Szociális Alapon keresztül

27

A közszférát és a szociális innovációt vizsgáló kutatási program támogatása

2011-től kezdődő

Az európai közszektor innovációs eredménytáblájának bevezetése kísérleti je

HU

28

Konzultáció a szociális partnerekkel a tudásalapú gazdaság és a munkaerőpi kölcsönhatásról

29

Európai innovációs partnerségek kísérleti jelleggel való létrehozása, 2011 javaslattétel innovációs partnerségekre

30

Integrált politikák bevezetése a tehetségek Európába vonzása céljából

31

A harmadik országokkal folytatott tudományos együttműködés közös 2012 uniós/tagállami prioritásként való kezelése, és javaslattétel közös megközelítésekre ezzel kapcsolatban

32

Globális kutatási infrastruktúrák kiépítése

33

A nemzeti kutatási és innovációs rendszerek maguk a tagállamok általi értékelése, valamint a kihívások és reformok meghatározása;

2012

2012

29

HU

34

Innovációs mutató kidolgozása Az előrelépések nyomon követése az Innovatív Unió eredménytáblája alapján

HU

30

HU