EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.14. COM(2016) 592 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A méltányos, hatékony és versenyképes, a szerzői jogra épülő európai gazdaság fejlődésének előmozdítása a digitális egységes piacon
HU
HU
1. BEVEZETÉS A Bizottság a digitális egységes piacra vonatkozóan 2015 májusában elfogadott stratégiában1 a digitális tartalmat azonosította a digitális gazdaság növekedésének egyik fő mozgatórugójaként. Hangsúlyozta, hogy olyan fellépés szükséges, amelynek eredményeként a felhasználók az online tartalmak, ezen belül az audiovizuális tartalmak, a zene, a könyvek és más ágazati tartalmak szélesebb köréhez férnek hozzá, valamint olyan piac és szabályozási környezet jön létre, amely továbbra is elősegíti a kreativitást, a fenntartható finanszírozást és a kulturális sokszínűséget. A Bizottság „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című, 2015. decemberi közleményében 2 a digitális egységes piac céljai megvalósításának kulcsfontosságú elemeként határozta meg az uniós szerzői jogi szabályozás célzott modernizálását. A közleményben felvázolt célzott intézkedések és hosszú távú elképzelés azt tükrözik, hogy ezen a területen elő kell mozdítani az egységes piacot, a digitális valósággal összhangban aktualizálni kell a szabályozást, biztosítani kell, hogy az európai kreatív iparágak versenyképesek maradjanak, valamint megfelelő egyensúlyt kell fenntartani a szerzői jogok és az egyéb olyan közpolitikai célkitűzések között, mint az oktatás, a kutatás, az innováció és a fogyatékossággal élő személyek szükségletei. Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatóságának a belső piacon történő biztosításáról szóló, 2015. decemberi rendeletjavaslat3 nyomán, amelynek célja lehetővé tenni, hogy az uniós polgároknak utazás közben is rendelkezésükre álljanak azok a digitális tartalmak, amelyeket megvásároltak vagy amelyekre előfizettek otthon, a Bizottság most egy sor olyan jogalkotási intézkedésre tesz javaslatot, amelyek a következő három célkitűzést szolgálják: i. szélesebb körű online hozzáférést biztosítani a tartalmakhoz az EU-ban és új közönségeket elérni, ii. bizonyos kivételeket hozzáigazítani a digitális és a határon átnyúló környezethez, valamint iii. előmozdítani a szerzői jogi piactér megfelelő és tisztességes működését. A Bizottság ezenkívül a jogok tiszteletben tartását biztosító hatékony és kiegyensúlyozott rendszer működtetését szolgáló intézkedéseken is dolgozik. Ez különösen fontos a szerzői jogokat érintő kereskedelmi nagyságrendű jogsértések elleni küzdelemben. Miként a decemberi közlemény is hangsúlyozta, az uniós szerzői jogi szabályozást nem lehet attól a szélesebb szakpolitikai kerettől függetlenül vizsgálni (ide tartozik például a Kreatív Európa program 4 is), amely hozzájárul Európa gazdag kulturális teljesítményéhez és hatással van a kulturális és kreatív iparágakat, az innovációt, valamint a kulturális sokszínűséget támogató környezetre. Az EU többek között a legnagyobb kiadók némelyikének, dinamikus zenei ágazatnak és világszerte nagyra értékelt filmiparnak ad otthont. Ennek következtében világszintű ágazati és kulturális vezető szerepet tölt be. Egyes kulturális és kreatív ágazatai azonban különösen nagy versennyel, valamint vállalkozói és finanszírozási kihívásokkal kénytelenek megküzdeni. Az európai filmprodukciók számára például hasznos lenne, ha új közönségekhez tudnának eljutni az EU-n belül és kívül egyaránt. Ez a produkciók léptékéhez, elérhetőségéhez és láthatóságához kapcsolódó fő problémák megoldását követően jótékony hatást gyakorolna az új üzleti modellek fejlesztésére és új bevételi források kialakítására. 1
2 3 4
A Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleménye, 2015. május 6. (COM(2015) 192 final). COM(2015) 626 final. COM(2015) 627 final. A program 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetése 1,46 milliárd EUR. A Kreatív Európa program a kulturális-kreatív ág mellett a Kultúra alprogramot és a MÉDIA alprogramot foglalja magában.
A kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, a kulturális és kreatív ágazatok professzionálissá válásának elősegítése, valamint a kulturális és a kreatív tartalmakhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása mellett a Kreatív Európa program céljai között szerepel egyes versenyképességi problémák megoldása, például a finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében egy olyan új garanciaeszköz révén, amely 121 millió EUR összegű költségvetéssel már rendelkezésre is áll5. A Bizottság jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések együttese révén olyan ambiciózus ütemtervre tesz javaslatot, amely azt hivatott elősegíteni, hogy a szerzői jogra épülő európai ágazatok felvirágozzanak az egységes piacon, az európai szerzők új közönségeket hódítsanak meg, míg az európai alkotások széles körben hozzáférhetők legyenek az európai polgárok számára, akár a határokon átívelően is. Ez a közlemény a legújabb fejleményeket, valamint a decemberi közlemény nyomán kialakult jelenlegi helyzetet mutatja be. A TARTALOMHOZ VALÓ SZÉLESEBB KÖRŰ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
2. AZ EU-BAN
Decemberi közleményében a Bizottság bejelentette, hogy fokozatos megközelítést fog követni a tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférés és az alkotások Unión belüli szélesebb körű áramlása előtt álló akadályok felszámolása érdekében, különös tekintettel arra, hogy az internetkapcsolatok és a digitális technológiák egyre elterjedtebbé válnak. A célkitűzés Európa-szerte fokozottabban elérhetővé tenni az alkotásokat a polgárok számára, új forgalmazási csatornákat biztosítani az alkotóknak, népszerűsíteni a tagállamok kultúráját és előtérbe állítani az EU közös kulturális örökségét. A decemberi közlemény olyan célzott intézkedéseket határozott meg, amelyek megkönnyítik a televízió- és rádióműsorok határokon átnyúló online terjesztését, az európai audiovizuális alkotások engedélyhez kötött, online videotéka-szolgáltatási platformokon való kikölcsönzését, valamint a kereskedelmi forgalomban már nem kapható alkotások digitalizálását és széles körű terjesztését. A decemberi közleményben bejelentett, az európai alkotások fejlesztését, előmozdítását és terjesztését 25 éve támogató Kreatív Európa MEDIA program6 keretében hozott több intézkedés is szolgálja azt a célkitűzést, hogy az európai filmek szélesebb körben hozzáférhetőek legyenek az EU-ban, kereskedelmi csatornákon és nem kereskedelmi környezetben egyaránt. Az alábbiakban bemutatjuk az említett intézkedéseket, valamint az újonnan javasolt szerzői jogi szabályzást. Egyrészt egy rendeletjavaslat7 arra irányul, hogy a televízió- és rádióműsorok határokon átnyúló online terjesztésének új módozatai számára a hagyományosabb műholdas közvetítésre és a kábelen történő továbbközvetítésére vonatkozó feltételekhez hasonló kedvező feltételeket teremtsen. Az új szabályok, amelyeket a műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelvben8 meghatározott szabályok ihlettek, leegyszerűsítik és felgyorsítják a szerzői jogi engedélyezést a műsorszolgáltatók által nyújtott egyes online szolgáltatások (a műsorszolgáltatók által a sugárzott műsorokkal egyidejűleg, online közvetített programok és az utólagos megtekintés lehetőségét 5
6 7
8
A Bizottság azt is vizsgálja, hogy miként lehetne az ágazatot más forrásokból is finanszírozni, többek között sajáttőke-finanszírozás és közösségi finanszírozás keretében. A Kreatív Európa program egyik alprogramja. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, COM(2016) 594. A 93/83/EGK irányelv.
3
biztosító szolgáltatások), valamint a például IPTV-n (zárt láncú, internetprotokollon alapuló hálózatokon közvetített televízió vagy rádió) keresztül történő továbbközvetítési szolgáltatások esetében. E szabályok célja, hogy megkönnyítsék a piac fejlődését és az európai polgárok számára fontos információforrást és szórakozási lehetőséget jelentő európai rádiós és televíziós produkciók szélesebb körű terjesztését. Ez pedig végeredményben nagyobb választékot és kulturális sokszínűséget jelent majd a fogyasztók számára. Ezzel párhuzamosan a digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról szóló irányelvre irányuló javaslat 9 olyan új tárgyalási mechanizmust vezet be, amely megkönnyíti az audiovizuális alkotások online videotéka-szolgáltatási platformokon való elérhetővé tétele érdekében kötött licencmegállapodások megkötését. Mindez egy olyan szélesebb körű szakpolitikai erőfeszítés részét képezi, amely az európai audiovizuális alkotások – különösen filmek – EU-szerte korlátozott elérhetősége 10 mögött rejlő különféle tényezők megoldására törekszik. A jellemzően kis produkciós vállalkozások által gyártott európai filmek online terjesztése lényegesen korlátozottabb az EU-ban, mint az amerikai filmeké 11 . Azokon a területeken, ahol nem került sor megállapodás aláírására helyi forgalmazókkal, az európai polgároknak nincs lehetőségük legálisan hozzáférni az ilyen filmekhez. Az érdekeltekkel folytatandó strukturált párbeszéd az európai audiovizuális alkotások online videotéka-szolgáltatások keretében történő hasznosítását gátló engedélyezési problémák, valamint jogi és szerződéses nehézségek kérdésére is ki fog térni. Az Európai Bizottság támogatni fogja a párbeszédet, amelynek keretében rendszeresen összegyűlnek majd az értéklánc mentén működő ágazati szereplők (producerek, szerzők, értékesítési ügynökök, forgalmazók, műsorszolgáltatók, aggregátorok, online videotéka-szolgáltatási platformok). A párbeszéd célja az engedélyezési gyakorlatok egyszerűsítése és az ágazati megállapodások elősegítése az európai alkotások fenntarthatóbb kiaknázása és szélesebb körű elérhetősége érdekében. A Bizottság 2018 végéig jelentésben fogja ismertetni a párbeszéd eredményeit. A Bizottság az olyan gyakorlati eszközök kifejlesztését is bátorítja, amelyek megkönnyítik és hatékonyabbá teszik az audiovizuális műveknek az Unió különböző területein való hasznosításának engedélyezését. Ilyen eszköz az engedélyezési csomópontok, azaz olyan online eszközök kifejlesztése, amelyek azokban az országokban is lehetővé teszik az európai alkotások digitális terjesztését, amelyekben nem kerültek a mozikba, vagy amelyekben nincs országos forgalmazó, valamint az online videotéka-szolgáltatóknak készen felkínálható, válogatott katalógusok összeállítása különböző producerektől származó audiovizuális alkotásokból. További problémák erednek abból, hogy az audiovizuális ágazat nem alkalmaz általános érvényű
9
10
11
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról, COM(2016) 593. Az európai filmek átlagosan csak 2,8 uniós tagállamba jutnak el, szemben az amerikai filmekkel, amelyek 6,8 uniós tagállamba. A mozikban még nagyobb az eltérés az európai filmek (2,6) és az amerikai filmek (9,7) között (Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, How do films circulate on VOD services and in cinemas in the European Union? (A filmek forgalmazása az Európai Unióban online videotéka szolgáltatásokon és filmszínházakon keresztül), 2016. május). Az európai mozikban 2005 és 2014 között vetített európai filmek 47 %-a (10 828 film közül 5 046 film) kérhető le legalább egy online videotékából, míg az ugyanebben az időszakban európai mozikban bemutatott amerikai filmek 87 %-a (2 748 film közül 2 404 film) kérhető le legalább egy online videotékából (Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, How do films circulate on VOD services and in cinemas in the European Union? (A filmek forgalmazása az Európai Unióban online videotéka szolgáltatásokon és filmszínházakon keresztül), 2016. május).
4
azonosítási rendszert. Ehelyett két szabványos azonosító 12 létezik egymás mellett a piacon, és az ágazat vonakodva használja azokat, mivel nem kompatibilisek egymással. Ez azt jelenti, hogy az engedélyezési tevékenységek nagy terhet jelentenek, és azokat nem lehet egyszerűen automatizálni. A két különböző azonosítóért felelős szervezetek jelenleg azon dolgoznak együtt a Bizottsággal, hogy egymással teljes mértékben együttműködővé tegyék adatbázisaikat és azonosítóikat13. Végül pedig a Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy milyen módon lehetne arra ösztönözni a jogtulajdonosokat, hogy a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja keretében a terjesztési célú támogatásban részesülő alkotásokat azokon a területeken is elérhetővé tegyék, amelyekre vonatkozóan nem írtak alá forgalmazási szerződést. Emellett olyan intézkedések is bevezetésre kerülnek, amelyek a láthatóság hiányát és a nyelvi akadályokat hivatottak felszámolni; ez utóbbiak ugyanis akadályozzák a felhasználókat abban, hogy hozzáférjenek az európai alkotásokhoz. Az audiovizuális alkotások határokon átnyúló terjesztése14 szempontjából kulcsfontosságú a feliratozás és a szinkronizálás, amelyek finanszírozását a Kreatív Európa program MEDIA alprogramja és más közforrások egyaránt támogatják. A Kreatív Európa program MEDIA alprogramja keretében folyamatban lévő projektek, valamint egy olyan, 2016 végéig megvalósítandó online tárhely révén, amely lehetővé teszi az uniós piaci szereplők száma, hogy könnyen hozzáférjenek a meglévő feliratozáshoz és szinkronhoz, és újra felhasználják azokat, a Bizottság növelni kívánja a közfinanszírozás hatékonyságát, valamint a feliratozás és a szinkronizálás alkalmazását. Az online keresőeszközök is hatékony segítséget nyújtanak a fogyasztók számára abban, hogy megtalálják az online legálisan elérhető filmek kínálatát. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala egy európai szinten használható keresőeszköznek, valamint a nemzeti keresőeszközök kialakítását szolgáló olyan eszköztárnak a fejlesztésén dolgozik, amely 2017-re teljes mértékben működőképes lesz és ingyen a tagállamok rendelkezésére fog állni. A Bizottság ezenfelül – az európai művek közönségének fejlesztése és bővítése érdekében – elő fogja mozdítani a tartalomajánlást szolgáló adatbázisok és automatizált eszközök használatát, amelyek szélesebb körű érdeklődést és ízlést fednek le. Szélesebb összefüggésben az európai filmek fellelhetőségének előmozdítása olyan fontos kihívás, amellyel kapcsolatban a Bizottság tárgyalásokat folytat az európai filmügynökségek igazgatót tömörítő informális testülettel (European Film Agency Directors Association, EFADs) és a filmiparral. Mivel a koprodukcióban készült filmek esetében lehetőség nyílik arra, hogy számos helyre eljussanak Európában és azon túl15, a Bizottság és az EFAD tagjai 2017-ben megvizsgálják az európai koprodukciókra irányuló közös promóciós stratégiák kialakításának lehetőségeit. Mindezen intézkedések kiegészítik az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosítására irányuló, a közelmúltban elfogadott javaslatot16 , amely – e művek jelenlétének és láthatóságának 12
13
14
15
16
Az ISAN (International Standard Audiovisual Number – az audiovizuális művek nemzetközi szabványos azonosító száma) és az EIRD (Entertainment Identifier Registry – szórakoztatóipari azonosító nyilvántartás). 2016 végéig a Bizottság javaslatot fog tenni egy közös szabványos azonosító használatára, amely előfeltétele lesz a MEDIA alprogramon keresztül nyújtott támogatásnak. Egyes audiovizuális alkotások esetében a globális platformok előírják a nyelvi változatok minimális számát. Az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet 2016 májusában közzétett jelentése („How do films circulate on VOD and in cinemas in the European Union?”, „Filmforgalmazás az Európai Unióban online videotéka szolgáltatásokon és filmszínházakon keresztül”) szerint a koprodukciók forgalmazása sikeresebb, mint az átlagos európai filmeké. Az európai filmek átlagosan 2,8 országban, míg az európai koprodukciók 3,6 országban érhetők el. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási
5
biztosításával – megerősített követelményt vezet be az európai művek online videotéka szolgáltatásokban való promóciója érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság a finanszírozás, a gyártás és a terjesztés olyan alternatív modelljeinek feltárására szolgáló módszerek kialakításán dolgozik, amelyek a kezdetektől fogva figyelembe veszik az egységes és a globális piacot. E tekintetben a Bizottság különös figyelmet fordít az európai animációs filmek ágazatára. Ebben az ágazatban a történetmesélés nagy jelentőségű, a művek pedig könnyebben forgalmazhatók más országokban is. Az animációs művek létrehozói jellemzően egyszerre több (televíziós, illetve filmes) projekten is dolgoznak, és egyéb projektek kapcsán más stúdiókkal is együttműködhetnek. A Kreatív Európa program MEDIA alprogramjának nyújtott jelenlegi támogatással párhuzamosan a Bizottság az év végéig párbeszédet indít a legfőbb európai animációs stúdiókkal az ágazat fellendítése érdekében. Emellett szándékában áll az ágazat konkrét szükségleteinek meghatározása is, számos kérdést érintve az agyelszívás mérséklésétől az animációs mozi- és tévéfilmek hatékonyabb nemzetközi forgalmazásának elősegítéséig. A párbeszéd célja az, hogy a Bizottság és az ágazat 2017 közepére közös cselekvési tervet dolgozzon ki. Végezetül a digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról szóló irányelvre irányuló javaslat17 olyan megoldásokat vezet be, amelyek megkönnyítik a kereskedelmi forgalomból kikerült, de jelentős kulturális értéket képviselő művek digitalizálásához és terjesztéséhez szükséges jogok örökségvédelmi intézmények általi engedélyezését. A művekhez való, nem kereskedelmi környezetben (pl. oktatási intézmények, közkönyvtárak, nem filmszínházi platformok) történő hozzáférés rendkívül fontos a kulturális sokféleség ápolása érdekében, oktatási célokra, valamint a társadalmi szerepvállalás szempontjából. Az ilyen csatornák és a jobb médiaműveltség kulcsfontosságú szerepet játszhat az európai művek fenntartható közönségének létrehozásában és előmozdításában. A Bizottság ezen túlmenően az EFAD-tagok és az audiovizuális iparág részvételével vizsgálja annak lehetőségét, hogy 2017-ben oktatási célokra létrehozza és finanszírozza az európai filmek katalógusát. Ez hasznos kísérleti projekt lenne arra, hogy a fiatal közönség tapasztalatot szerezzen az európai filmek sokféleségével és minőségével kapcsolatban.
17
rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról, COM(2016) 287 final. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról, COM(2016) 593.
6
3. A DIGITÁLIS ÉS A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ KÖRNYEZETEKRE VONATKOZÓ KIVÉTELEK KIIGAZÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK
A szerzői jogi kivételek meghatározott célok és feltételek mellett lehetővé teszik védett műveknek a jogtulajdonosok engedélyezése nélküli felhasználását. E kivételek uniós szintű szakpolitikai célokat tükröznek, és fontos szerepet töltenek be a szélesebb körű szerzői jogi keretben. Jelenleg ugyanakkor az uniós jog által lehetővé tett legtöbb kivétel opcionális, és nem rendelkezik több tagállamra kiterjedő hatállyal. Ráadásul néhányukat napjaink technológiai realitásainak tükrében felül kell vizsgálni, szükség esetén fokozva a harmonizáció szintjét, ugyanakkor tagállami szinten nem befolyásolva a jól működő rendszereket. A mai napon előterjesztett jogalkotási intézkedések a digitális felhasználások vonatkozásában olyan kulcsfontosságú területeken teszik naprakésszé a kivételekre vonatkozó uniós szabályozási keretet, mint az oktatás, a kutatás és az ismeretekhez való hozzáférés, és mivel kifejezetten a határokon átnyúló felhasználásra irányulnak, hozzájárulnak az egységes piac további elmélyítéséhez. A digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról szóló irányelvre irányuló javaslat18 új kötelező kivételeket vezet be az oktatás, a kutatás és a kulturális örökség megőrzése területén. Az oktatási szemléltetésre vonatkozó új kivétel maradéktalan jogbiztonságot nyújt a védett tartalmak használata tekintetében a digitálisan támogatott és online tanítási tevékenységekben, ideértve a több tagállamot érintő oktatási tevékenységeket is. Ez előnyös lesz az oktatás új formái, mindenekelőtt a távoktatás szempontjából, valamint a tanárok és tanulók Unión belüli mobilitására nézve. A javaslat új kötelező kivételt vezet be a tudományos kutatás céljából végzett szöveg- és adatbányászatra is. A kivétel lehetővé fogja tenni a kutatási intézményeknek, hogy teljes jogbiztonság mellett használhassanak szöveg- és adatbányászati technológiákat. Az e területre vonatkozó kötelező kivétel eredményeképpen a tagállamok egységes megközelítést fognak alkalmazni olyan területeken, mint például a kutatás, ahol egyre gyakoribb a határokon átnyúló, nagy léptékű és több tudományterületre kiterjedő együttműködés. Ez előmozdítja majd a tudományos előrelépéseket és az innovációt az Unióban. A javasolt irányelv emellett kötelező kivételt tartalmaz a kulturális örökségvédelmi intézmények által végzett digitális megőrzés vonatkozásában is, amely figyelembe veszi a digitális formák esetében előálló tartalmi szükségleteket, valamint a digitális technológia felhasználását a kulturális értékek megőrzése terén. Tükrözi a digitalizálás mint megőrzési technika használatát, ugyanakkor azt is, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények gyűjteményében egyre növekszik az eleve digitálisan létrehozott anyagok száma. Az, hogy egyre több alkotás esetében alkalmaznak megőrzési technikát, jótékony hatással lesz a kulturális örökség fennmaradására, így a polgárok tovább kapcsolatban maradhatnak az érintett alkotásokkal. Ezzel párhuzamosan a mai napon két jogalkotási javaslat19 kerül elfogadásra a marrákesi szerződés20 uniós jogban történő végrehajtása érdekében; e szerződés értelmében a felek 18
19
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról, COM(2016) 593. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szerzői jog és szomszédos jogok védelme alá tartozó műveknek és más tartalmaknak a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól és az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló
7
kivételeket vezetnek be a nyomtatott szöveget használni képtelen uniós polgárok támogatása érdekében, hogy azok számukra hozzáférhető formátumban juthassanak hozzá a könyvekhez és egyéb nyomtatott termékekhez. Az irányelvjavaslat kötelező kivételt vezet be, és biztosítja annak működését a hozzáférhető formátumú példányoknak az egységes piacon belüli létrehozása és cseréje érdekében. A rendeletjavaslat lehetővé teszi ilyen példányok határokon átnyúló cseréjét az uniós országok és a Szerződés részes felei között. A Bizottság folytatja a decemberi közleményben azonosított kivételekkel kapcsolatos kérdések vizsgálatát. Előfordulhat, hogy ezek némelyikét később – az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyek eredményét figyelembe véve – újból meg kell vizsgálni. Ide tartozik az a kivétel, amely engedélyezi a könyvtáraknak és más intézményeknek, hogy területükön kutatási és egyéni tanulási célokra lehetővé tegyék művek képernyőn keresztül történő tanulmányozását21. A panorámaszabadságra vonatkozó kivételről (amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a nyilvános térben elhelyezkedő épületekről vagy szobrokról képet készítsenek, és azt feltöltsék)22 szóló nyilvános konzultáció eredményeinek elemzése nyomán a Bizottság megerősíti a kivétel jelentőségét. Az uniós jogalkotás égisze alatt a tagállamok nagy mozgástérrel rendelkeznek az ilyen kivételek megalkotása tekintetében. A panorámaszabadságra vonatkozó kivétel csaknem valamennyi tagállam nemzeti jogában szerepel. A közelmúltban azok a tagállamok, amelyek jogában eddig nem szerepelt ez a kivétel, beemelték azt joganyagukba, vagy erre vonatkozó intézkedéstervezetekről tárgyalnak. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri e fejleményeket, és nyomatékosan javasolja, hogy a tagállamok vezessék be e kivételt. SZERZŐI JOGI SZEMPONTBÓL JÓL MŰKÖDŐ PIAC MEGVALÓSÍTÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK
4. A
Az elmúlt években az internet vált a szerzői jog által védett tartalom elérésének és terjesztésének első számú piacává. Az online szolgáltatások mára jelentős jövedelemforrássá váltak az alkotások és más védett tartalmak esetében, és jelentőségük várhatóan tovább fog nőni. Ugyanakkor fokozódnak az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy az online tartalomterjesztés egyes új formái által létrehozott értékek az értékláncban méltányosan kerülnek-e megosztásra. A jogtulajdonosok arról számoltak be, hogy a tulajdonukban lévő online tartalmakért való méltányos javadalmazásuk érdekében történő engedélyezési eljárás során nehézségekbe ütköznek. Ez a helyzet hátrányos helyzetbe hozhatja a terjesztés egyenértékű formáival foglalkozó szolgáltatókat is. Ehhez kapcsolódik – érintve a visszaélés nem online formáit is – a szerzők és előadók méltányos javadalmazása, valamint az alkupozíciók különbsége a jogok engedélyezése vagy átadása alkalmával.
20
21 22
2001/29/EK irányelv módosításáról, COM(2016) 596, valamint Javaslat – Az európai parlament és a tanács rendelete bizonyos, szerzői jog és szomszédos jogok védelme alá tartozó művek és más tartalmak hozzáférhető formátumú példányainak az Unió és harmadik országok közötti, a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek érdekét szolgáló nemzetközi cseréjéről, COM(2016) 595. Marrákesi szerződés a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről, amelyet az EU 2014. április 30-án írt alá. C-174/15. sz. ügy. Vereniging Openbare Bibliotheken kontra Stichting Leenrecht. Lásd: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/public-consultation-role-publisherscopyright-value-chain-and-panorama-exception.
8
Ezek a nehézségek aláássák az a célkitűzést, hogy a digitális egységes piacon megtérüljenek a beruházások költségei. E kérdések kritikus fontosságúak a kulturális és kreatív ágazatokban, ideértve a kiadványokat, a képeket, a zenét és az audiovizuális tartalmakat. A decemberi közleményt 23 követően az online platformokról szóló 2016. májusi közlemény megerősítette, hogy e kérdésekre megoldást kell találni. A digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról szóló javaslat24 jogbiztonságot nyújt a hírlapkiadóknak, és jobb tárgyalópozíciót biztosít számukra a tartalmukat felhasználó és ahhoz hozzáférést nyújtó online szolgáltatókkal való szerződéses kapcsolataikban. Ezt olyan új szomszédos jog biztosításával teszi lehetővé, amely elismeri a hírlapkiadóknak a minőségi újságírásba való befektetés és általános hozzájárulás terén játszott kulcsfontosságú szerepét, és szavatolja számukra a szükséges védelmet kiadványaiknak a digitális környezetben való hatékony kiaknázása érdekében. A javaslat emellett lehetővé teszi, hogy a tagállamok olyan rendszert vezessenek be, amelyben a kiadók (ideértve a könyvkiadókat és a tudományos kiadókat) olyan kompenzációs mechanizmusban részesülhetnek, mint amely a magáncélú másolás vagy reprográfia esetében fennáll. A javaslat továbbá meg fogja erősíteni a jogtulajdonosok tárgyalási pozícióját és elő fogja segíteni, hogy az őket megillető díjazásban részesüljenek olyan esetekben, amikor tartalmaikat olyan internetes szolgáltatók hasznosítják, amelyek a használók által feltöltött tartalmakat tárolják, illetve ilyen tartalmakhoz nyújtanak hozzáférést. Tekintettel az internetes szolgáltatások fontos szerepére a szerzői jog által védett tartalmak közvetítésében, a javaslat előirányozza, hogy a nagy mennyiségű alkotást tároló és azokhoz hozzáférést biztosító szolgáltatásnyújtók a jogtulajdonosokkal együttműködésben hozzanak meg minden megfelelő és arányos intézkedést – ideértve a tartalomfelismerő technológiák alkalmazását – annak biztosítására, hogy a jogtulajdonosokkal kötött megállapodások érvényesüljenek. Ezen a területen az érdekeltek közötti tevékeny együttműködésnek is nagyon fontos szerepe lesz. A fogyasztók a jövőbeli méltányosabb és nagyobb jogbiztonságot nyújtó szabályozási környezetben is fel fognak tudni tölteni tartalmakat, és rendelkezésükre fog állni az interneten elérhető tartalmak széles választéka. Végezetül pedig, a javasolt szabályok átláthatóbb viszonyokat teremtenek a szerzők és az előadók számára, ami a műveik és előadásaik felhasználását illeti, és segít nekik abban, hogy pénzügyi ellentételezésben részesüljenek. Tehát a javasolt intézkedések várhatóan jobb szabályozási keretet fognak létrehozni minden piaci szereplő számára, hiszen mind a szerzői jogvédelem alá tartozó alkotások forgalmazói, mind a szerzők és előadók világosabb szabályokra számíthatnak a jövőben, így – online környezetben is – nőni fog a kölcsönös bizalom közöttük. Ezeknek az intézkedéseknek a hatékony megvalósítása keretében a tagállamoknak ágazatspecifikus módon, tartalomtípusonként és tevékenységi területenként külön-külön meg kell határozniuk az átláthatóságra vonatkozó gyakorlati követelményeket. A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni a tagállamok ezzel kapcsolatos munkáját, és ügyelni fog arra, hogy az elért eredmények hatékonyak és következetesek legyenek. A Bizottság továbbá a jövőben is minden érdekelte féllel együtt fog működni a kulturális és kreatív ágazatokban: általános és szektorspecifikus párbeszédek révén egyeztetni fog velük a legújabb fejleményekről és az esetlegesen szükséges további fellépésről. 23
24
Közlemény: Online platformok és a digitális egységes piac. Lehetőség és kihívás Európa számára, COM(2016) 288 final. Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitális egységes piacon alkalmazandó szerzői jogról, COM(2016) 593.
9
Mindent egybevéve, a javasolt intézkedések elő fogják segíteni egy olyan, a szerzői jogon alapuló piactér létrejöttét, amely minden érintett számára hatékonyan működik, megfelelő ösztönzőket kínál a kreatív tartalmak online környezetben történő terjesztésére és az ilyen tevékenységekbe való beruházásokra, valamint hozzájárul a sokszínű és szabad európai médiapiac virágzásához. HATÉKONY ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT VÉGREHAJTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK
5. A
A szerzői jog megsértése üzleti méreteket ölt, és a jogsértők ingyenesen használják fel saját kereskedelmi céljaikra mások munkáját és ráfordítását, ami komolyan veszélyezteti az európai alkotók tevékenységét, hiszen megfosztja őket a műveikért járó bevételtől, és végső soron eltántorítja őket attól, hogy kreatív és innovatív tevékenységeket folytassanak. Ha hiányoznak a keretfeltételek a szerzői jog és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényre juttatására, ezek a jogok nem részesülnek kellő védelemben, ami fékezi a befektetést és a ráfordításokat a kreativitás és az innováció területén. Amint azt decemberi közleményében is bejelentette, a Bizottság átfogó értékelést végez a szellemitulajdon-jogok érvényre juttatását szolgáló jelenlegi jogi keret általános működéséről. Ez az értékelés annak a szélesebb ívű kezdeményezésnek a részét képezi, amely az üzleti méretű jogsértésekre összpontosítva a szellemitulajdon-jogok összességének a védelmét hivatott növelni. Annak a nyilvános konzultációnak 25 az eredményéből, amelyet a Bizottság a szellemitulajdon-jogok érvényre juttatását szolgáló jogi keretrendszer kiértékelése és korszerűsítése céljából indított, egyértelműen kiviláglik, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, köztük a szerzői jog megsértése jelentős probléma. A konzultációban részt vevő jogtulajdonosok és hatóságok több mint háromnegyede arról számolt be, hogy a szellemitulajdonjog-sértések száma nőtt az elmúlt 10 évben. Miközben a válaszadók többsége úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi szabályok hatékonyan közreműködtek a szellemitulajdon-jogok védelmében és a jogsértések megakadályozásában, a jogtulajdonosok és különösen a tartalomközvetítők közül sokan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvben26 foglalt intézkedéseket és jogorvoslati eszközöket nem alkalmazzák egységesen a tagállamokban. Ezért korántsem biztos, hogy a szóban forgó jogok azonos szintű védelemben részesülnek mindegyik tagállamban, amiből arra lehet következtetni, hogy az irányelvvel nem sikerült kiiktatni teljesen a tagországok között fennálló különbségeket, ami a szellemitulajdon-jogok érvényre juttatását biztosító jogi eszközöket illeti. A konzultáció résztvevői közül sokak szerint a szabályok érvényesítését célzó intézkedések egy részét ki kell igazítani annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyenek és fokozottan garantálják a jogbiztonságot. Fontos például, hogy hathatós átmeneti és óvintézkedések, illetve tiltó intézkedések legyenek érvényben a közvetítő szolgáltatókkal szemben, és hogy a kártérítési összegek kiszámítása megfelelően történjen. Egy másik, a szerzőijogtulajdonosok visszajelzései alapján jelentősnek mondható probléma az, hogy nagyon nehézkes eljárások révén lehet csak kiharcolni egyszerre több uniós országban ideiglenes vagy óvintézkedés, illetve tiltás elrendelését ugyanazzal a jogsértővel szemben. Az értékelést követően a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni, amennyiben a szellemitulajdonjog-sértésekkel – köztük a szerzői jog megsértésével – szembeni hatékonyabb fellépés érdekében szükségesnek ítéli a jelenlegi jogi szabályozási keret 25 26
Lásd: http://ec.europa.eu/growth/industry/intellectual-property/enforcement/. 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről.
10
módosítását. Javasolhatja például az ideiglenes és óvintézkedések, illetve a tiltások hatályára és alkalmazására vonatkozó rendelkezések, valamint a kártérítések kiszámítására és megítélésére vonatkozó szabályok világosabbá tételét. A Bizottság fel fogja tárni azt is, hogy miképp lehetne megkönnyíteni, hogy ugyanazon jogsértővel szemben egyszerre több EU-országban el lehessen rendelni ideiglenes vagy óvintézkedést, illetve tiltást. A gyorsan fejlődő digitális környezet és technológia azonban azt is megköveteli, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelvben rögzített intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslati eszközöket az illetékes nemzeti bíróságok késedelem nélkül alkalmazni tudják. Ez különösen nagy jelentőséggel bír a szellemitulajdon-jog által védett alkotásokra nézve. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy igazságszolgáltatási rendszereik rendelkezzenek azokkal a kapacitásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy gyors és hatékony védelemben részesítsék a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, kiváltképp az interneten. A Bizottság ezen túlmenően fel fogja mérni, hogy érdemes-e bevezetni olyan ösztönzőket, amelyek elősegítik, hogy tagállami bírák a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére és a jogsértések elleni fellépésre szakosodjanak – abból kiindulva, hogy azok a tagállamok, amelyeknek már vannak ilyen szakosodott bírái, pozitív tapasztalatokat szereztek. A decemberi közleményben továbbá az áll, hogy „a Bizottság azonnali intézkedést tesz annak érdekében, hogy minden érintett féllel közösen létrehozzon és alkalmazzon egy, a pénzmozgások követését célzó mechanizmust, amely az önszabályozás módszerén alapszik”27. A hamisított termékek internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló, már létező és nemrég naprakésszé tett egyetértési megállapodással kapcsolatos pozitív tapasztalatok alapján28 a Bizottság jóváhagyta, hogy más típusú közvetítő szolgáltatók – köztük online hirdetési vagy fizetési felületet, illetve internetes csomagküldő szolgáltatásokat kínáló vállalkozások – bevonásával önkéntes együttműködési megállapodások jöjjenek létre a szellemitulajdon-jogok védelmében29. Az online hirdetés jelentős bevételforrás a szerzői jogot sértő webhely-üzemeltetők számára. A hirdetésre vonatkozó kezdeményezés tehát ezt a gyakorlatot hivatott visszaszorítani: nevezetesen azt, hogy a szellemitulajdon-jogokat sértő kereskedelmi portálok hirdetések elhelyezése révén bevételre tegyenek szert, és azt jogsértő tevékenységük finanszírozására fordítsák. Mivel a szerzői jogot sértő webportálok ún. prémium-, illetve feliratkozási szolgáltatásokat kínálnak, ami azt jelenti, hogy fizetés ellenében gyorsabb hozzáférést biztosítanak az általuk közvetített tartalmakhoz, a pénzforgalmi szolgáltatók kulcsszerepet játszhatnak a pénzmozgások követését célzó közelítésmód érvényesítésében, hiszen megszakíthatják a pénzügyi tranzakciókat ilyen esetekben, sőt akár megtagadhatják szolgáltatásaikat, megvonva ezzel nyereségüktől a jogsértő vállalkozásokat. A Bizottság teljes mértékben elkötelezett aziránt, hogy konkrét eredményeket érjen el ezen a területen, ami elengedhetetlenül fontos a 27
28 29
Az üzleti méretű szellemitulajdonjog-sértés abból áll, hogy valaki fizetés ellenében szolgáltatásokat vesz igénybe azért, hogy a szellemitulajdon-jogba ütköző árukat és szolgáltatásokat állítson elő, terjesszen vagy reklámozzon, és a szóban forgó áruk és szolgáltatások reklámozásából és értékesítéséből bevételre tesz szert. A pénzmozgások követését célzó közelítésmód különböző típusú közvetítő szolgáltatók bevonását irányozza elő a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme terén, és olyan szakpolitikai eszközök kialakítását jelenti, amelyekkel azonosítani lehet és fel lehet számolni a jogsértő tevékenységekhez kapcsolódó bevételi csatornákat. http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/18023/ A Bizottság nyilatkozata az üzleti méretű szellemitulajdonjog-sértő tevékenységek belső piacon történő visszaszorításáról szóló egyetértési megállapodások elősegítéséről és végrehajtásuk figyelemmel kíséréséről http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/18023/.
11
szellemitulajdonjog-sértések elleni küzdelem keretében, és azt várja, hogy az érdekeltek lehető legszélesebb köre – nemzeti szinten hozott hasonló megállapodások alapján – csatlakozni fog hozzá. A kezdeményezések terén elért eredmények függvényében a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy milyen más módokon lehetne fokozott mértékben bevonni a közvetítő szolgáltatókat a szellemitulajdon-jogok védelmének növelését célzó erőfeszítésekbe. Elő lehetne írni például a közvetítő szolgáltató felelősségét abban az esetben, ha tud róla, hogy harmadik felek az általa nyújtott szolgáltatások igénybevétele során szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértenek, ám szemet huny felette. 6. KÖVETKEZTETÉS A kulturális és alkotótevékenységek sok szempontból fontosak Európa számára. Amellett, hogy jelentékeny gazdasági ágazatról van szó, az ott létrehozott szellemi termékek a tanulás és a szabadidőtöltés jelentős forrásai, és alapvető szerepet játszanak Európa kulturális sokféleségének megőrzésében és ápolásában. A digitális környezet komoly kihívások elé állítja a szerzői jogra épülő európai vállalkozásokat, amelyeknek tanúbizonyságot kell tenniük innovációs képességükről. Ez előfeltétele annak, hogy sikeresek legyenek és a nemzetközi porondon is fel tudják venni a versenyt. Ezért nagyon fontos a szerzők, az előadóművészek és a kulturális és kreatív ágazat egyéb szereplői számára, hogy kellően átgondolt jogi keret működjön, amely révén megfelelően érvényesíteni tudják szerzői jogukat, és azok birtokában szélesebb közönséget célozhatnak meg, színesítve ezáltal a kulturális palettát és bővítve a választékot a fogyasztók számára. A Bizottság nagyszabású ütemtervet dolgozott ki és hajt végre, amely egyrészt korszerűsíti a szerzői jogra vonatkozó európai uniós szabályokat, aminek minden érdekelt fél hasznát fogja látni, másrészt elő fogja segíteni, hogy az európai kulturális és kreatív tartalmak minél szélesebb körben – országhatárokon átívelően – ismertek és elérhetők legyenek. A jogalkotási kezdeményezések és a pénzügyi támogatási intézkedések egymást kölcsönösen kiegészítik. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni, hogy milyen hatást fejtenek ki ezek az intézkedések, és segíteni fogja az iparág szereplőit abban, hogy a fenti célokat szolgáló eszközöket sikeresen beépítsék üzleti modelljeikbe.
12
