EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános érdekű szolgáltatások európai minőségi keretrendszere
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános érdekű szolgáltatások európai minőségi keretrendszere
1.
BEVEZETÉS
A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzet minden eddiginél jobban rávilágított arra az alapvető szerepre, amelyet a gazdasági érdekű szolgáltatások játszanak az Európai Unióban. Az egészségügy, a gyermek- és idősgondozás, a fogyatékkal élőknek nyújtott segítség vagy a szociális lakásellátás területén ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlen védőhálót jelentenek a polgárok számára1, és előmozdítják a társadalmi kohéziót. Az oktatás, a képzés és a foglalkoztatási szolgálatok terén nyújtott általános érdekű szolgáltatásoknak kulcsszerepet jut az Unió növekedési és foglalkoztatási programjában. A tudásgazdaságban csak a legjobb minőségű iskolák, képzési központok és egyetemek képesek felvértezni a fiatalokat az új munkahelyek betöltéséhez szükséges új készségekkel. Ugyanakkor a nemzeti közigazgatások mozgásterét jelenleg szűkítő költségvetési korlátok és a fiskális konszolidáció igénye megkövetelik, hogy e magas színvonalú szolgáltatásokat a lehető legnagyobb költséghatékonyság mellett biztosítsa az állam. Már a Bizottság elnökének 2009. évi politikai iránymutatása2 is a növekedést és a társadalmi kohéziót elősegítő elemként utal a szolgáltatási szektor korszerűsítésére, és megállapítja, hogy „a szociális és egészségügyi szolgáltatások ágazatának általános fejlesztésére lesz szükség, például színvonalas keretek kialakítására a köz- és szociális szolgáltatások terén, ezáltal is elismerve ezek fontosságát az európai társadalmi modellben”3. Az Európa 2020 stratégia4 ismételten megerősítette, hogy új, a növekedést és a foglalkoztatást elősegítő, részben online szolgáltatásokat kell kialakítani. Ezek innovatív általános érdekű szolgáltatásokat is magukban foglalhatnak. Jóllehet a Szerződés mindig is biztosította a tagállamok számára az ilyen típusú, minőségi szolgáltatások nyújtásához szükséges rugalmasságot, a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseket vezetett be: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkét és az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvet. A Lisszaboni Szerződés emellett a Szerződésekkel egyenrangú jogi státuszt biztosított az Alapjogi Charta 36. cikkének. A Bizottság ebben az új összefüggésrendszerben döntött úgy, hogy egyetlen, minőségi keretrendszerbe foglalja az általános érdekű szolgáltatások területével kapcsolatos szerteágazó fellépéseit. Ezáltal biztosítható, hogy az elkövetkező években az uniós szabályozási környezet tovább erősítse az egységes piac szociális dimenzióját, jobban figyelembe vegye e
1
2 3 4
HU
A migráció területén uniós jogszabályok írják elő, hogy – bizonyos feltételek mellett – a jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok egyes kategóriáit a honi állampolgárokkal azonos elbánás illeti meg a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést illetően. Politikai iránymutatás a következő Bizottság számára. Brüsszel, 2009. szeptember 3. Politikai iránymutatás a következő Bizottság számára, 24. oldal. Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (COM(2010) 2020).
2
HU
szolgáltatások sajátos jellegét, és biztosítsa, hogy e szolgáltatások nyújtása során érvényesüljenek a minőség, a biztonság, a megfizethetőség, az egyenlő bánásmód, valamint az egyetemes hozzáférés és a felhasználói jogok előmozdításának az említett jegyzőkönyvben elismert értékei. Az egységes piaci intézkedéscsomaghoz5 is kapcsolódó jelen közlemény célja a minőségi keretrendszer bemutatása. E keretrendszert a következő három, egymást kiegészítő fellépéscsoport alkotja: –
Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos egyértelműség és jogbiztonság fokozása és szükség esetén e szabályok felülvizsgálata egyes specifikus szükségletek kielégítése érdekében. A folyamatos felülvizsgálatot elengedhetetlenné teszi e szolgáltatások állandó fejlődése. E közlemény mellett a Bizottság két kulcsterület – az általános gazdasági érdekű szolgáltatások állami támogatása és a közbeszerzés – szabályainak reformjára tesz javaslatot. Mindkettő hozzájárul majd ahhoz, hogy a tagállamok rugalmasabban és egyszerűbb feltételek mellett legyenek képesek biztosítani e szolgáltatásokat. Ezek a reformok egyúttal a két szakpolitikai terület közötti konzisztencia növelésére hivatottak, és biztosítani kívánják a közbeszerzési szabályoknak maradéktalanul eleget tevő érdekelt feleket abban, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén egyúttal az Altmark-kritériumhoz kapcsolódó, vonatkozó állami támogatási követelménynek is megfelelnek. Ez növeli a jogbiztonságot, és egyszerűsíti mind a hatóságok, mind a vállalkozások munkáját.
–
Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása: az alapvető banki szolgáltatások, a postai szolgáltatások és a távközlés területén a közelmúltban tett lépésekre építve a Bizottság további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy teljesítse egyes szektorok alapvető szolgáltatásaihoz való, minden polgár számára biztosított hozzáférésre vonatkozó kötelezettségvállalásait.
–
A jó minőség ösztönzése: a Bizottság megerősíti a minőség javítására irányuló elkötelezettségét a szociális szolgáltatások területén, és az itt elért eredményeket modellként alkalmazza más általános érdekű szolgáltatások esetében. Alapfogalmak
Az általános érdekű szolgáltatásokról szóló vita nem mentes a terminológiai tisztázatlanságoktól. Az egyes fogalmakat gyakran egymást felcserélve és pontatlanul használják. Az érdekelt felek kérték a Bizottságtól a fogalmak tisztázását. Ebbéli törekvései során a Bizottságot mindamellett köti az elsődleges uniós jog és a Bíróság ítélkezési gyakorlata, és a kérdéses fogalmak maguk is dinamikusak, tartalmuk szüntelenül változik. Általános érdekű szolgáltatás: Olyan szolgáltatás, amelyet a tagállami hatóságok közszolgáltatásként osztályoz, és amelyre ezért specifikus közszolgáltatási kötelezettség vonatkozik. Az általános érdekű szolgáltatások közé gazdasági tevékenységek (lásd az általános gazdasági érdekű szolgáltatások alábbi definícióját) és nem gazdasági szolgáltatások tartoznak. Az utóbbiakra nem vonatkoznak sem uniós szabályok, sem a Szerződés belső piaci
5
HU
Egységes piaci intézkedéscsomag: A növekedés serkentését és a bizalom növelését szolgáló tizenkét mozgatórugó (COM(2011) 206).
3
HU
és versenypolitikai rendelkezései; szervezésük módjára azonban alkalmazandóak lehetnek a Szerződés egyéb, általános rendelkezései, például a megkülönböztetés tilalmának elve. Általános gazdasági érdekű szolgáltatás: Olyan közjavak létrejöttét eredményező gazdasági tevékenység, amelyeket állami beavatkozás nélkül a piac nem állítana elő (vagy a minőségre, biztonságra, megfizethetőségre, egyenlő elbánásra és egyetemes hozzáférésre vonatkozó eltérő feltételek mellett állítana elő). A közszolgáltatási kötelezettséget megbízás nyomán teljesíti a szolgáltató olyan általános érdekű feltétel alapján, amely biztosítja, hogy a szolgáltatás rendeltetésének teljesítése érdekében a szolgáltatás nyújtására a piaci körülményektől eltérő feltételek mellett is sor kerüljön. Általános szociális érdekű szolgáltatás: Ide tartoznak a legfontosabb kockázatokat lefedő szociális biztonsági rendszerek, és egyéb, közvetlenül az egyén részére nyújtott, megelőző jellegű és a társadalmi kohéziót/befogadást erősítő alapvető szolgáltatások6. Jóllehet egyes szociális szolgáltatásokat az Európai Bíróság nem tekint gazdasági tevékenységeknek (ilyen például a társadalombiztosítás), a Bíróság ítélkezési gyakorlata nyomán egyértelmű, hogy valamely szolgáltatás szociális jellege önmagában nem elégséges feltétele e szolgáltatás nem gazdasági szolgáltatásként történő osztályozásának7. Az általános szociális érdekű szolgáltatás fogalma mind gazdasági, mind nem gazdasági tevékenységeket tartalmaz. Egyetemes szolgáltatási kötelezettség: Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség olyan közszolgáltatási kötelezettség, amely azt kívánja biztosítani, hogy bizonyos szolgáltatások egy adott tagállam minden fogyasztója és felhasználója számára, azok földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül, előre meghatározott minőségben és – a sajátos nemzeti körülményeket figyelembe véve – elérhető áron rendelkezésre álljanak. Az egyes egyetemes szolgáltatási kötelezettségek európai szinten kerülnek meghatározásra a szolgáltató szektorok, például az elektronikus hírközlés, a postai szolgáltatások vagy a közlekedés liberalizációjának lényeges elemeként. Közszolgáltatás: A közszolgáltatás fogalma a közlekedés területével összefüggésben felbukkan az EUMSZ 93. cikkében. E területen kívül azonban a fogalmat olykor kétértelmű módon használják. Vonatkozhat arra a tényre, hogy egy szolgáltatást általában a polgárok számára és/vagy a köz érdekében kínálnak, de vonatkozhat a köztulajdonban álló szervezetek tevékenységére is. A kétértelműség elkerülése végett ebben a közleményben nem használjuk ezt a fogalmat. 2.
INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET: VÁLTOZÁSOK
A
LISSZABONI SZERZŐDÉS
ÁLTAL
BEVEZETETT
A Lisszaboni Szerződés, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyv és az Alapjogi Charta 36. cikke egyértelműen kiemelik az általános érdekű szolgáltatások Unióban betöltött fontos szerepét, és meghatározzák az Uniót e szolgáltatások szabályozása tekintetében vezérlő elveket. Ezek a jogi aktusok szilárd alapot biztosítanak olyan rugalmas és pragmatikus megközelítésmód kialakításához, amely – tekintettel a földrajzi, társadalmi és
6
7
HU
A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása: Az általános érdekű szociális szolgáltatások az Európai Unióban (COM(2006) 177 végleges). 2006. április 26. A C-180/98–C184/98. sz., Pavlov és mások egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6451. o.) 118. pontja; a C-218/00. sz., Cisal és INAIL ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-691. o.) 37. pontja; és a C-355/00 Freskot ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., I-5263. o.).
4
HU
kulturális körülmények különbségeiből fakadó eltérő szükségletekre és preferenciákra – elengedhetetlen e terület szabályozásához. A jegyzőkönyv – az elsődleges jog szintjén először – lefekteti az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó alapelveket. Egyértelművé teszi, hogy az alapelveket a kérdéses szolgáltatások természetéhez kell igazítani, azaz nem alkalmazható egységes megközelítés. Megerősíti emellett, hogy a Szerződések rendelkezései nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy általános érdekű, nem gazdasági jellegű szolgáltatások nyújtásáról, más által való ellátásáról, illetve megszervezéséről gondoskodjanak. Továbbra is meg kell különböztetni azonban a gazdasági és a nem gazdasági tevékenységeket, és mivel e tevékenységek tartalma szüntelenül változik, erre a jövőben is csak eseti elemzés segítségével van mód. Ez az oka annak, hogy – amint azt az alábbi 3. szakaszban ismertetjük – a Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Az EUMSZ 14. cikke szerint „az Unió és a tagállamok saját hatáskörükben és a Szerződések alkalmazási körén belül gondoskodnak arról, hogy ezek a szolgáltatások olyan – így különösen gazdasági és pénzügyi – elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését”. Ez a cikk lehetővé teszi, hogy az Unió rendelet útján, rendes jogalkotási eljárás keretében olyan elveket és feltételeket – különösen gazdasági és pénzügyi feltételeket – megállapító jogi aktusokat fogadjon el az általános gazdasági érdekű szolgáltatások területén, amelyek biztosítják e szolgáltatások rendeltetésének teljesítését. A Szerződés arról is rendelkezik, hogy e rendeletek nem sérthetik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, „hogy a Szerződésekkel összhangban gondoskodjanak e szolgáltatások nyújtásáról, más által való ellátásáról, illetve finanszírozásáról”. Ez a rendelkezés elismeri azt a tényt, hogy e szolgáltatások megszervezése, nyújtása és finanszírozása elsősorban a tagállamok nemzeti, regionális és helyi hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ 14. cikkére alapuló jogi aktusok elfogadásának szükségességét továbbra is számos nyilvános konzultáción és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéden keresztül fogja vizsgálni a Bizottság. A jelenlegi konszenzus szerint ez nem jelent azonnali prioritást.8 A Bizottság véleménye szerint jelenleg helyénvalóbb az egyes ágazatok konkrét és specifikus problémáira választ adó egyedi megoldásokban gondolkodó ágazati megközelítést alkalmazni.9 A Bizottság folyamatosan mérlegelni fogja az egyetemes szolgáltatási kötelezettséget tartalmazó ágazati jogszabályok felülvizsgálatának szükségességét, más ágazatokban pedig fontolóra veszi új egyetemes szolgáltatási kötelezettségek megalkotásának esetleges igényét. A Bizottság elemezni fogja azt is, hogy a 14. cikk alapján helyénvaló-e meghatározni az egyes közszolgáltatások rendeltetésének teljesítését lehetővé tevő elveket és feltételeket. A szolgáltatások és az Unióban fennálló körülmények sokféleségének tiszteletben tartása továbbra is a bizottsági értékelés egyik vezérelvét fogja képezni.
8
9
HU
Friss példa erre az Európai Parlament 2011. július 5-i állásfoglalása az általános érdekű szociális szolgáltatások jövőjéről (2009/2222(INI)), amelynek 48. pontja így fogalmaz: „[az Európai Parlament] úgy véli, hogy általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó, az EUMSZ 14. cikke által lehetővé tett uniós keretrendelet jelenleg nem központi kérdés”. Meg kell jegyezni, hogy az EUMSZ 14. cikke megállapítja, hogy alkalmazása nem sértheti az EUMSZ 93., 106. és 107. cikkét, amely cikkek az Európai Bizottság állami támogatások ellenőrzésében gyakorolt szerepét és azokat a feltételeket határozzák meg, amelyek alapján az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében eltérés adható ezen ellenőrzés alkalmazása alól. Ezt a kérdést részletesebben tárgyalja a jelen közleménnyel párhuzamosan elfogadott, az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (C(2011) 9404).
5
HU
3.
MINŐSÉGI
KERETRENDSZER AZ EURÓPAI ÁLTALÁNOS ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK
SZÁMÁRA
Az elmúlt évek során az általános érdekű szolgáltatások iránti igények és e szolgáltatások nyújtásának módjai jelentős változásokon mentek keresztül. Azon szolgáltatások nyújtását, amelyeket hagyományosan közvetlenül az állam biztosított, egyre több helyen más szervezetekre ruházzák át a nemzeti, regionális és helyi hatóságok. E szervezetek gyakran a magánszektorhoz tartoznak (és lehetnek nyereségérdekelt vagy nonprofit vállalkozások). E fejlemény oka a dereguláció, a kormányzati politikák változása és a felhasználók igényeiben és elvárásaiban bekövetkező módosulás. E szolgáltatások között számos gazdasági jellegű szolgáltatás található, így ezekre alkalmazandók a belső piaci és versenyjogi szabályok mindaddig, amíg ezek sem jogilag, sem a gyakorlatban nem akadályozzák a szolgáltatások rendeltetésének teljesítését. Ez indokolt, hiszen az eltérő árú és minőségű szolgáltatási ajánlatok széles kínálata bő választási lehetőségeket biztosít, és jelentős előnyöket hordoz a közhatóságok számára. Jóllehet egyes érdekelt felek szerint különösen a szociális szolgáltatások terén aggodalomra ad okot e szabályok hatása, a Bizottság meggyőződése, hogy lehetséges olyan módon alkalmazni e szabályokat, amely figyelembe veszi a sajátos igényeket, és előmozdítja e szolgáltatások nyújtását. A szabályokat természetesen folyamatosan felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy továbbra is biztosítják-e a közhatóságok számára a társadalom változó igényeinek kielégítéséhez és a műszaki fejlődéssel való lépéstartáshoz szükséges rugalmasságot. A minőségi keretrendszerrel kapcsolatos bizottsági megközelítés három fellépéscsoporton alapul: az első az e szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos egyértelműség és jogbiztonság fokozása; a második azon eszközök biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok biztosítsák a polgárok hozzáférését az alapvető szolgáltatásokhoz, valamint a helyzet rendszeres felülvizsgálata; a harmadik pedig a minőségi kezdeményezések előmozdítása, különösen a legfontosabb szükségleteket kielégítő szociális szolgáltatások területén. 1. 1. fellépéscsoport: Az egyértelműség és a jogbiztonság fokozása A Bizottság célja annak biztosítása, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások szervezését, finanszírozását és nyújtását befolyásoló uniós szabályozási keret lehetővé tegye e szolgáltatások közszolgáltatási rendeltetésének betöltését. Ennek érdekében a Bizottság jelenleg is párbeszédet folytat az ágazatok összességét képviselő érdekelt felekkel, megállapítandó azokat a területeket, ahol a jogi keretek tisztázásra vagy módosításra szorulhatnak. E törekvés két példája az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálata és a közbeszerzési szabályok e közleményt kísérő felülvizsgálata. E két reform során a Bizottság az érdekelt felek érdekében tovább kívánta növelni az állami támogatási és a közbeszerzési politika közötti konzisztenciát az érdekelt felek előnyére. A lehetőségek függvényében igyekezett a korábbinál koherensebb keretrendszert alkotni. A Bizottság álláspontja az, hogy az olyan nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárások szabályainak való maradéktalan megfelelés, amelyek során a szerződést a legalacsonyabb ár vagy – bizonyos feltételek esetén – a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélik oda, azt jelenti, hogy a szerződést a Bíróság által az állami támogatás kizárására tekintetében szabott egyik feltételnek megfelelően, azaz „a közösségnek legkevesebb költségen” ítélik oda.
HU
6
HU
1.1. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra irányadó állami támogatási szabályok felülvizsgálata A Bizottság által 2005-ben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások közfinanszírozása tekintetében elfogadott uniós szabályok hatékonynak bizonyultak. A Bizottság és az érdekelt felek azonban egyetértenek abban, hogy e szabályok világosabbá, egyszerűbbé és arányosabbá tehetők alkalmazásuk egyszerűsítése és így a magas színvonalú szolgáltatások a polgárok javát szolgáló hatékonyabb nyújtásának elősegítése érdekében. A reformnak három célja van: az általános érdekű gazdasági szolgáltatásokra vonatkozó alapfogalmak tisztázása, a helyi szinten szervezett, a tagállamok közötti kereskedelemre csekély hatást gyakorló kisebb szolgáltatásokra vonatkozó állami támogatási szabályok egyszerűsítése, illetve az egyéb szolgáltatások célirányosabb kezelésének megvalósítása, egyfelől a közepes méretű és a szociális szolgáltatások, másfelől azon nagyléptékű, egyértelmű uniós dimenzióval rendelkező tevékenységek pontosabb elhatárolása érdekében, amelyekre a jövőben hatékonyabb versenyfelügyelet vonatkozik majd. E célok alapján a Bizottság több fontos módosítást fogadott el vagy javasolt: •
Először is, új közleményben tárgyal számos olyan témát, amelyek értelmezési kérdéseket vetettek fel nemzeti, regionális és helyi szinten.
•
Másodszor, a jövőben több szociális szolgáltatás mentesül (az ellentételezés összegétől függetlenül) az előzetes értesítési kötelezettség és a Bizottság által végzett mérlegelési eljárás alól, amennyiben megfelel néhány, az átláthatóságra, helyes meghatározásra és a túlkompenzáció tilalmára vonatkozó alapfeltételnek. A kórházakon és a szociális lakásellátáson kívül e szolgáltatások listája ma már tartalmazza az egészségügyi ellátás, a tartós gondozás, a gyermekgondozás, a munkaerő-piaci hozzáférés és reintegráció és a veszélyeztetett csoportok gondozása és társadalmi befogadása vonatkozásában alapvető szociális szükségleteket kielégítő általános érdekű gazdasági szolgáltatásokat.
•
Harmadszor, mélyrehatóbb és célirányosabb vizsgálat alkalmazandó majd a belső piac működését számottevően befolyásolni képes, jelentős támogatási intézkedésekre, például a hálózati iparágak területén. Ezek esetében a tagállamoknak a szerződés időtartama során elérendő hatékonyságnövekedést elősegítő, az egyes ágazatok igényei szerint kialakított ösztönzőket kell majd beépíteniük a kompenzációs mechanizmusokba.
•
Végül a Bizottság új de minimis szabályt javasol kifejezetten az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra, amely kizárja majd támogatás meglétét, és következésképpen a bizottsági vizsgálat szükségességét, amennyiben a támogatás összege három éves időszakban nem haladja meg az 500 000 EUR-t. Egyes ágazatokban, így a közlekedés és a közcélú műsorszolgáltatás területén továbbra is speciális ágazati szabályok alkalmazandók majd.
1.2. A közbeszerzés és a koncessziók szabályainak reformja Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosítása érdekében a Bizottság a közbeszerzési és koncessziós szabályok jelentős átalakítását javasolja.
HU
7
HU
Először is, a reform külön elbánásban részesíti a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat. Ezekre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak majd, amelyek figyelembe veszik e szolgáltatások sajátos szerepét és jellegét. Esetükben magasabbak lesznek a küszöbértékek, és csak az átláthatóságra és egyenlő elbánásra vonatkozó kötelezettségeknek kell megfelelni. Emellett a minőségi megközelítés alkalmazásának előmozdítása céljából a reform előtérbe helyezi a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó kritérium használatát, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak nem kizárólag a legalacsonyabb ár alapján kell odaítélniük e szolgáltatási szerződéseket. Másodsorban, ma már nagyobb jogbiztonság uralkodik a tekintetben, miképpen alkalmazandók a közbeszerzési szabályok a közhatóságok egymás közötti viszonyában. A közintézmények közötti együttműködés olyan helyzetekben jellemző, ahol például helyi hatóságok működnek együtt közfeladatok ellátásában. Jóllehet az a tény, hogy a közbeszerzési szerződésben részes felek közhatóságok, illetve a felek jogi státusza önmagában nem elegendő e szerződéseknek az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya alóli kizárásához, a reform az Európai Bíróság joggyakorlatával összhangban világosan meghatározza azokat az eseteket, amelyekre nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. Az új szabályok biztosítják majd, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazása ne sértse a közhatóságok azon jogát, hogy szabadon meghatározzák közszolgáltatási feladataik megszervezésének és ellátásának módját. Másfelől rendelkezések biztosítják majd azt is, hogy a közintézmények közötti együttműködés ne járjon versenytorzító hatással a magánszférához tartozó gazdasági szereplők vonatkozásában. Harmadszor, reform elismeri, hogy a hirdetmény előzetes közzétételével indított tárgyalásos eljárás bizonyos körülmények között fontos szerepet játszhat az általános érdekű gazdasági szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések versenyeztetésében, és biztosítja, hogy ez részét képezze az ajánlatkérő hatóságok eszközrendszerének. A Bizottság ehhez hasonlóan arra is javaslatot tett, hogy a közhatóságok figyelembe vehessék az odaítélési szempontok között a beszerezni kívánt termék, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusát. A reform azt is biztosítja majd, hogy a szerződéseket ne kizárólag a legalacsonyabb ár alapján ítéljék oda, hanem az eljárás során megfelelő módon vegyék figyelembe a szociális és környezeti szempontokat is. Végül a reform új, külön rendszert alkot a koncessziók szabályozására. Ez kiemelten fontos az általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében, mivel a közszolgáltatások vagy közüzemi feladatok ellátása tipikusan koncessziós szerződések alapján történik. A közbeszerzési reform legfontosabb elemei a koncessziókra is vonatkoznak majd, a meglévő beszerzési szerződések módosítását pedig új rendelkezések fogják szabályozni. Egyes ágazatokban a koncessziók időtartama 20 évtől akár 100 évig is terjedhet, ezért a koncessziós szerződéseket nagyobb valószínűséggel kell módosítani futamidejük alatt. A Bíróság joggyakorlata alapján a Bizottság olyan új rendelkezéseket javasol, amelyek meghatározzák, mely feltételek mellett van mód egy koncessziós szerződés feltételeinek új tendereztetés nélküli módosítására, valamint biztosítják az egyenlő elbánásra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvek betartását. A közbeszerzési szabályok reformja az egységes piaci intézkedéscsomag 12 prioritást képező intézkedésének egyike, melyet a Bizottság 2012. évi éves növekedési jelentésében megfogalmazottak alapján gyorsított eljárásban kell kezelni. A Bizottság ezért felkéri a Parlamentet és a tagállamokat, hogy e javaslatokról 2012 végéig érjenek el megállapodást.
HU
8
HU
1.3. Az uniós szabályok alkalmazásával kapcsolatos közlemény és tájékoztatási tevékenységek Válaszként az érdekelt felek kérdéseire és magyarázat iránti kéréseikre, a Bizottság igyekszik elősegíteni, hogy a közhatóságok, szolgáltatók, felhasználók és más érdekelt felek jobban megértsék, és pontosabban alkalmazzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályokat. A Bizottság e területen számos intézkedést hozott. 2010 végén új útmutatót10 adott ki, amely három kulcskérdést világít meg: –
hogyan finanszírozhatják a tagállamok e szolgáltatásokat az állami támogatási szabályokkal összhangban;
–
hogyan alkalmazhatják a közhatóságok a közbeszerzési szabályokat úgy, hogy egyúttal garantálják a szociális szolgáltatások jó minőségét, innovatív jellegét, folyamatosságát és átfogó mivoltát;
–
hogyan alkalmazhatók a belső piaci szabályok – különös tekintettel a szolgáltatási irányelvre – a szociális szolgáltatásokra oly módon, hogy a tagállamoknak lehetőségük maradjon e szolgáltatásoknak a minőség és a hozzáférhetőség biztosítása érdekében történő szabályozására.
Az útmutató, amely egy, a gyakran feltett kérdéseket taglaló dokumentumot váltott fel, a bírósági joggyakorlatnak, a bizottsági határozatoknak, a jogi keretrendszer változásainak, a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban folytatott vitáknak11 és az interaktív információs szolgálaton keresztül az érdekelt felek által feltett kérdéseknek12 a figyelembevételével készült. Az interaktív információs szolgálat olyan online szolgáltatás, amely információkkal látja el a polgárokat, a szolgáltatókat, a közhatóságokat és más érdekelt feleket, és lehetővé teszi számukra, hogy az uniós joggal és az általános érdekű szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseket tegyenek fel. A szolgáltatás útjára bocsátása, azaz 2008 januárja óta a Bizottság szolgálatai közel 200 kérdésre válaszoltak. A Bizottság emellett a szociális beszerzés témájában is útmutatót13 bocsátott ki, amely elősegíti, hogy a közhatóságok társadalmilag felelős módon, az uniós szabályok betartásával vásároljanak termékeket és szolgáltatásokat. A kiadvány felhívja a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek révén a közbeszerzés hozzájárulhat a szociálpolitika céljainak megvalósításához. Az útmutatóban számos gyakorlati példa található, melyek a társadalmi kérdések széles körét érintik. Szó esik az esélyegyenlőség és a foglalkoztatási lehetőségek elősegítéséről, a munkakörülmények javításáról, a védelemre szoruló személyek – például a fogyatékkal élők – társadalmi befogadásáról és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapegyezményeinek való megfelelésről. 2011 októberében jelent meg a „Zöld közbeszerzés! A környezettudatos közbeszerzés kézikönyve”14 új kiadása. A kézikönyv bemutatja, hogyan csökkenthető a közszféra fogyasztásának környezeti hatása, és hogyan ösztönözheti a
10
11
12 13 14
HU
Útmutató az állami támogatásra, közbeszerzésre és a belső piacra vonatkozó európai uniós szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra és különösen az általános érdekű szociális szolgáltatásokra történő alkalmazásáról (SEC(2010) 1545). Lásd a szociális védelemmel foglalkozó bizottság 2008. novemberi jelentését a közösségi jog általános érdekű szociális szolgáltatásokra való alkalmazásáról. Lásd: http://ec.europa.eu/services_general_interest/index_en.htm http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=6457&langId=hu Megtekinthető az alábbi linken: http://ec.europa.eu/environment/gpp/buying_handbook_en.htm.
9
HU
környezettudatos közbeszerzés a környezeti technológiák, termékek és szolgáltatások terén megvalósuló innovációt. A közintézmények közötti együttműködésről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum15 összefoglalja és megvilágítja a Bíróság arra vonatkozó joggyakorlatát, hogyan alkalmazandóak a közbeszerzési szabályok akkor, amikor közintézmények, például helyhatóságok működnek együtt közfeladataik teljesítése érdekében (lásd a fenti 1.2. szakaszt). A dokumentum reményeink szerint hozzájárul a jogi előírások pontosabb megértéséhez, és ezáltal csökkenti a hatóságok közötti együttműködés e formájával kapcsolatos jogi kockázatokat. A Bizottság kiemelt figyelemmel követi a szociális szolgáltatások ágazatát. Az általános érdekű szociális szolgáltatásokról szóló, 2008-ban és 2010-ben közzétett kétéves jelentések16 nyomon kísérték az ebben az ágazatban zajló folyamatokat, és előmozdították az európai szintű párbeszédet. Emellett a Bizottság többször segítséget nyújtott az egymást követő tanácsi elnökségeknek az általános érdekű szociális szolgáltatásokkal foglalkozó fórumok megrendezésében, amelyek lényeges szerepet játszottak az információáramlásban, az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd erősítésében és a szabályok jobb megértésének előmozdításában. A Bizottság támogatni fogja a Tanács rotációs rendszerben működő jövőbeli elnökségeit az általános érdekű szociális szolgáltatásokról szóló, körülbelül egy év múlva megrendezendő 4. európai fórum előkészítésében. A Bizottság továbbra is részt vesz a szociális védelemmel foglalkozó bizottság munkájában, amely – minden érdekelt intézményi és civil társadalmi féllel együttműködve – 2013 végéig jelentést készít az uniós jogszabályok általános érdekű szociális szolgáltatásokra való alkalmazásáról. 2. 2. fellépéscsoport: Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása Az uniós szinten elfogadott ágazati jogszabályok mindig gondosan ügyeltek arra, hogy egyensúlyban tartsák egyfelől a verseny fokozásának és a piaci mechanizmusok alkalmazásának igényét, másfelől azt az igényt, hogy minden polgár hozzáférjen a magas színvonalon nyújtott és megfizethető alapvető szolgáltatásokhoz. Ez volt a helyzet például a hálózati iparágakban, a távközléstől és a postai szolgáltatásoktól kezdve a közlekedésig és az energetikáig. A fogyasztói piacok Bizottság által évente összeállított eredménytáblája17 mintegy 30 szolgáltatási piac teljesítményét méri az összehasonlíthatóság, bizalom, panaszok és problémák, általános elégedettség, szolgáltatás- vagy szolgáltatóváltás és választék tekintetében. A felhasználói igények változásai és a technológiai fejlődés következtében rendszeresen felül kell vizsgálni mind a meglévő egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, mind esetleges új ilyen kötelezettségek bevezetésének szükségességét. Az alább következő példák a Bizottság
15
16
17
HU
Bizottsági szolgálati munkadokumentum az európai uniós közbeszerzési jog ajánlatkérő hatóságok egymás közti viszonyaira („közintézmények közötti együttműködés”) való alkalmazásáról (SEC(2011) 1169 végleges), 2011. október 4. Lásd az általános érdekű szociális szolgáltatásokról szóló első és második kétéves jelentést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentumokat (SEC(2008) 2179 és SEC(2010) 1284). http://ec.europa.eu/consumers/consumer_research/editions/docs/6th_edition_scoreboard_en.pdf. Néhány szolgáltatástípus, például a villamosenergia- vagy a bankszámla-szolgáltatások tekintetében a Bizottság részletes piacelemzéseket végzett (ezek ugyancsak megtalálhatók a fenti weboldalon).
10
HU
által e területen alkalmazott kezdeményező megközelítést szemléltetik. A tagállamok szabadon dönthetnek a meglévő egyetemes szolgáltatási kötelezettségek kiterjesztéséről vagy újak bevezetéséről, feltéve, hogy intézkedéseik tiszteletben tartják az európai uniós jogszabályokat. 2.1. Postai szolgáltatások A harmadik postai irányelv18 mérföldkövet jelentett az európai postai piacok 1992-ben kezdődött reformjában. Számos előnyt biztosított a polgárok számára: elősegítette a szolgáltatások minőségének javítását és új, innovatív postai kézbesítési szolgáltatások megjelenését. Az irányelv meghatározza az egyetemes szolgáltatási kötelezettség terjedelmére vonatkozó szabályozási minimumokat: olyan magas színvonalú postai szolgáltatást ír elő, amelyet (legalább) heti öt munkanapon, a az adott földrajzi terület egészén, megfizethető árakon nyújtanak minden felhasználó számára a bizonyos súlyhatár alatti alapvető levélpostai küldemények és csomagküldemények tekintetében. Az irányelv az egyetemes postai szolgáltatás magas színvonalát biztosító rendelkezéseket is tartalmaz, és a Bizottság folyamatosan nyomon követi végrehajtását. A közelmúltban a Bizottság létrehozta a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóságok európai csoportját (ERGP)19, amely olyan témákkal foglalkozik, mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség finanszírozása és a piaci eredmények nyomon követése20. Ugyancsak a Bizottság kezdeményezte a postai felhasználók fórumának (Postal Users Forum) megalakítását, amely 2011 decemberében tartotta első ülését, és amely lehetőséget biztosít arra, hogy a végfelhasználók – lakossági és vállalati ügyfelek – az ágazat fenntartható fejlődésére figyelemmel eszmét cseréljenek más érdekelt felekkel, így a szolgáltatókkal és a szakszervezetekkel a változó kommunikációs környezetben megfogalmazódó új felhasználói igényekről. Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységei keretében a Bizottság 2012-ben zöld könyvet tesz közzé a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokról. A zöld könyv elsősorban a határokon átnyúló postai kézbesítési szolgáltatások minőségével és ezek árazásával foglalkozik majd, célja pedig a fogyasztók és a vállalkozások által e területen érzékelt akadályok felszámolására irányuló megoldások feltárása. A Bizottság közzé fogja tenni a postai szolgáltatók árazási magatartásával és ennek piacra gyakorolt hatásával foglalkozó két tanulmány eredményeit és az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség nettó költségének kiszámítása során alkalmazandó elveket. 2013 végéig emellett a Bizottság közzéteszi a postai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról szóló negyedik jelentést. 2.2. Alapvető banki szolgáltatások Az alapvető fizetési szolgáltatásokhoz való, méltányos feltételek melletti hozzáférés a pénzügyi és társadalmi befogadás fontos eleme, és lényeges szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók maradéktalanul kihasználhassák az egységes piac nyújtotta előnyöket. 2011 elején a Bizottság hatásvizsgálatban értékelte, szükség van-e uniós szabályozásra ezen a területen. Felmérve az összes lehetőséget, a Bizottság úgy döntött, hogy ebben a szakaszban ajánlás
18 19 20
HU
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/6/EK irányelve (2008. február 20.) a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról. A Bizottság 2010. augusztus 10-i határozata a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozásáról (HL C 217., 7. o.). Lásd az ERGP weboldalán elérhető dokumentumokat: http://ec.europa.eu/internal_market/ergp/index_en.htm.
11
HU
közzétételére tesz javaslatot21. Az ajánlás biztosítani kívánja, hogy fizetési számla megnyitásakor minden fizetési számlával még nem rendelkező uniós állampolgár és rezidens személy hozzáférjen az alapszintű fizetési szolgáltatásokhoz és a fizetési kártyához. Az alapszintű fizetési számlát ingyenesen vagy ésszerű díj ellenében kell biztosítania a pénzforgalmi szolgáltatónak. Az ajánlás egyértelmű üzenetet közvetít a tagállamok és szolgáltatók felé az elvárásokról, elérésük módja tekintetében ugyanakkor rugalmasságot biztosít nemzeti szinten. Az ajánlás megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek mentén meghatározható, milyen mértékben hajtották végre az ajánlást a tagállamok, és felmérhető, szükség van-e további intézkedésekre. Az e területet érintő esetleges további intézkedésekről egy 2012-ben végrehajtandó felülvizsgálat és hatásvizsgálat alapján dönt majd a Bizottság. 2.3. Közlekedés A közlekedési ágazatot érintő közszolgáltatási kötelezettségeket a légi járatokra, a szárazföldi szállításra és a tengeri szállításra vonatkozó jogszabályok22 tartalmazzák. Ezek az ágazatspecifikus szabályok állapítják meg azokat az elveket, amelyeket a tagállamoknak követniük kell az egyes közlekedési módokra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek megállapításakor. A közlekedésről szóló 2011. évi fehér könyv23 megállapítja, hogy ha nagyobb arányban veszik igénybe a tömegközlekedést, és emellett szolgáltatási minimumkövetelmények is érvényesülnek, akkor növelhető a hálózat és a járatok sűrűsége, ami a közösségi közlekedési módoknak kedvező „angyali kört” indíthat el. Az egyes közlekedési módok területén odaítélt, közszolgáltatási kötelezettségeket megállapító szerződéseknek tiszteletben kell tartaniuk az átláthatóság, a megkülönböztetés tilalma és a versenyeztetési eljárást követően történő odaítélés elvét. Ez leginkább nyilvános ajánlattételi eljárás révén teljesíthető. A következő években előtérbe kerül majd a személyszállítási szolgáltatások minősége, részben a népesség elöregedése miatt, részben pedig azért, mert biztosítani kell, hogy a közösségi közlekedés az egyéni közlekedés olyan vonzó alternatíváját jelentse, amely az erőforrás-hatékonyság és az energiabiztonság céljainak elérését is elősegíti. Egy dinamikus, nyitott vasúti piac létrehozása jelentős előnyöket hordoz az utazóközönség számára mind a minőség, mind a hatékonyság és a kínált szolgáltatásvolumen tekintetében, és a közkiadások csökkentésén keresztül a hatóságok és az adófizetők számára is előnyös. 2012-ben a Bizottság javaslatot készül benyújtani a nemzeti személyszállítási szolgáltatások 2012. évi megnyitása tárgyában. Ez a lépés a teherfuvarozási szolgáltatások és a nemzetközi személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitását követi. A Bizottság 2012-ben a
21 22
23
HU
A Bizottság ajánlása az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről (C(2011) 4977). Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás) és az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1107/2006/EK rendelete a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól; Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről; a Tanács 1992. december 7-i 3577/92/EGK rendelete a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri szállításra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról. Fehér könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé (COM(2011) 144).
12
HU
szárazföldi szállításra vonatkozó közszolgálati szabályokat is felül kívánja vizsgálni a vasúti közszolgáltatási szerződések versenyeztetési eljárás keretében történő odaítélésének kiterjesztése érdekében. Jóllehet a tagállamok jelentős szabadságot élveznek annak meghatározásában, mely személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozzon közszolgáltatási kötelezettség, e szolgáltatások fenntarthatóságának biztosításához hatékony működésre, magas színvonalra és stabil pénzügyi környezetre van szükség. A versenyeztetési eljárás kötelezővé tétele elősegítheti ennek biztosítását. 2.4. Energiaügy A „harmadik energiacsomag” 2011. március 3-én lépett hatályba. A csomag meghatározza a villamosenergia- és földgázszolgáltatók egyetemes szolgáltatási kötelezettséget, világos közszolgáltatási és fogyasztóvédelmi előírásokat tartalmaz, és védi az „energiaszegénységtől” a védelemre szoruló fogyasztókat24. Az irányelvek alapján elfogadott intézkedéseknek a közérdeken kell alapulniuk, egyértelműnek, átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, valamint biztosítaniuk kell, hogy az uniós villamosenergia- és gázszolgáltatók hozzáférjenek az uniós nemzeti fogyasztókhoz, és viszont. A versenyképes, energiahatékony és méltányos fogyasztói piacok kialakításának elősegítése érdekében hozta létre 2008-ban a Bizottság korábbi fórumok tapasztalatai alapján a szabályozási platformként működő lakossági energiafórumot25. Az „Energiapolitika a fogyasztókért” című bizottsági szolgálati munkadokumentum26 leltárt készített azokról az előnyökről, amelyeket a meglévő energiapolitikai intézkedéseknek köszönhetnek a fogyasztók. A dokumentum számos olyan uniós jogi és szakpolitikai kezdeményezést jelölt meg, amely közvetlenül vagy közvetve hozzájárul a fogyasztók érdekeinek biztosításához az energiaágazatban. Az Európai Tanács 2011. decemberi ülésén elfogadott következtetésekkel összhangban a tagállamoknak teljes mértékben és a lehető leggyorsabban végre kell hajtaniuk a harmadik energiacsomag tartalmazta intézkedéseket. A Bizottság ebben az összefüggésben alá kívánja húzni annak fontosságát, hogy a tagállamok egyértelműen határozzák meg a „védendő fogyasztók” fogalmát. 2012 novemberében kívánja a Bizottság megrendezni a lakossági energiafórum 5. ülését. Ennek célja az érdekelt felek közötti párbeszéd folytatása lesz olyan kérdések tekintetében, mint a védendő fogyasztók védelme, az optimális fogyasztói piaci modell, az árak transzparenciája és az intelligens fogyasztásmérők bevezetésének esetleges energiaigény-gazdálkodási előnyei. 2.5. Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési egyetemes szolgáltatási irányelv27 biztonsági hálót kínál ott, ahol a piac nem biztosít megfizethető áron hozzáférést az alapszintű szolgáltatásokhoz, ideértve elsősorban a nehezen vagy költségesen ellátható földrajzi területeket és az alacsony jövedelmű vagy fogyatékkal élő fogyasztói csoportokat. A biztonsági háló koncepciója hármas célt szolgál: a rendelkezésre állás, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség célját. A
24 25 26 27
HU
2009/72/EK (villamos energia) és 2009/73/EK (földgáz) irányelv. http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/forum_citizen_energy_en.htm. SEC(2010) 1407 végleges, 2010. november 11. A Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelvvel módosított 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv).
13
HU
Bizottság a közelmúltban fogadott el közleményt az elektronikus hírközlés területén nyújtott egyetemes szolgáltatásról28, melyben beszámolt a 2010. évi nyilvános konzultáció eredményéről és az elektronikus hírközlési egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályának harmadik felülvizsgálatáról. Az egyik legfontosabb vizsgált kérdés az volt, milyen szerepet játsszon az egyetemes szolgáltatási kötelezettség a széles sávú szolgáltatások általános elérhetőségére vonatkozó célkitűzés megvalósításában. Elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nincs szükség az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatályának uniós szinten történő módosítására. Az elemzés egy másik következtetése volt, hogy az esetleges eltérő nemzeti megközelítések és az iparágat sújtó pénzügyi következmények kockázata miatt további iránymutatásra van szükség az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alkalmazásának mikéntje tekintetében. A Bizottság 2012-ben közzéteszi ezt az iránymutatást, melynek segítségével igyekszik majd kezelni a társadalmi kirekesztés veszélyét, és egyúttal a szubszidiaritás elvének megfelelően lehetővé tenni az eltérő nemzeti sajátosságok figyelembevételét, megfelelni a piactorzító hatások minimalizálására és az ágazatra háruló aránytalan terhek elkerülésére irányuló igénynek29. 3. 3. fellépéscsoport: A minőség előtérbe helyezése – az általános érdekű szociális szolgáltatások példája Az általános érdekű szociális szolgáltatások a szociális védelemhez és a társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásuk révén jelentős szerepet játszanak az európai társadalmak életében. Miközben az e szolgáltatásokra irányuló kereslet növekszik, finanszírozásuk – jelenleg a gazdasági válság, hosszabb távon pedig a társadalom elöregedése miatt – egyre nehezebbé válik. A Bizottság, a tagállamok, valamint a szolgáltatókat és a fogyasztókat képviselő érdekelt felek a közelmúltban számos kezdeményezés révén igyekeztek elősegíteni a szociális szolgáltatások minőségének javítását. 2007-ben a Bizottság a szociális szolgáltatások minőségének javítására irányuló uniós stratégiát terjesztett elő30. Ennek jegyében a Bizottság a Progress programon31 keresztül támogatást nyújtott a szolgáltatásminőség meghatározására és mérésére szolgáló eszközök kifejlesztésére irányuló európai kezdeményezések számára, és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban fellépve támogatta egy, a szociális szolgáltatásokra vonatkozó, önkéntes európai minőségi keretrendszer kialakítását. 3.1. A Progress program keretében támogatott projektek 2008 és 2010 között a Progress nyolc olyan projektet finanszírozott, melyek témája a szociális szolgáltatások minőségének meghatározására, mérésére, értékelésére és javítására szolgáló eszközök kifejlesztése volt, különös tekintettel a hosszú távú gondozásra. Minden projektben transznacionális partnerséget alkottak a résztvevők, akik a projektek keretében hozzájárultak a
28
29
30 31
HU
Elektronikus hírközlés területén nyújtott egyetemes szolgáltatás: jelentés a nyilvános konzultáció eredményéről és a 2002/22/EK irányelv 15. cikke szerinti harmadik időszakos felülvizsgálatról (COM(2011) 795 végleges), 2011. november 23. Megjegyzendő, hogy az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló közösségi iránymutatás (HL C 235., 2009.9.30., 7. o.) (20)–(30) bekezdése külön hivatkozást tartalmaz az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak az elektronikus hírközlés terén történő definiálására. Általános érdekű szolgáltatások, beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat: új európai kötelezettségvállalás (COM(2007) 725 végleges), 2007. november 20. A Progress az EU közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja, amely pénzügyi támogatást biztosít az Unió „szociális menetrendjében” foglalt célok megvalósításához.
14
HU
bevált gyakorlatok cseréjéhez az eltérő kulturális hátterű és különböző jogi, adminisztratív keretek és társadalmi-gazdasági feltételek között működő hatóságok, szolgáltatók és más szereplők között. Gyakorlatilag minden projekt rávilágított arra, hogy a felhasználókat be kell vonni a szociális szolgáltatások minőségének meghatározásába és értékelésébe32. 2012-ben a Bizottság a Progress programon keresztül több olyan új transznacionális projektet támogat majd, amely az egyes tagállamokban több különböző ágazatban az önkéntes európai minőségi keretrendszer bevezetésére irányul. 3.2. A szociális védelemmel foglalkozó bizottság: önkéntes európai minőségi keretrendszer a szociális szolgáltatások számára 2010 októberében a szociális védelemmel foglalkozó bizottság elfogadta a szociális szolgáltatásokra vonatkozó, önkéntes európai minőségi keretrendszert. A rendszer célja, hogy közös uniós fogalmi kereteket alakítson ki e szolgáltatások minőségének vonatkozásában. A rendszert, amely biztosítja a meglévő nemzeti minőségi politikákkal való kompatibilitást, úgy alakították ki, hogy rugalmasan alkalmazható legyen számos szociális szolgáltatásra függetlenül attól, hogy azt mely tagállamban, és milyen szinten (országos, regionális vagy helyi) nyújtják. A rendszer megállapítja azokat az elveket és feltételeket, amelyeknek a szociális szolgáltatásoknak meg kell felelniük annak érdekében, hogy kielégíthessék a felhasználók igényeit és elvárásait. Tartalmazza emellett egy olyan módszertan elemeit, amelynek segítségével a hatóságok a megfelelő szinteken a szociális szolgáltatások minőségének meghatározását, mérését és értékelését szolgáló minőségvédelmi eszközöket (normákat és mutatókat) alakíthatnak ki. A keretrendszer kiemelt figyelmet fordít a jogvédelemre, és elősegítheti például a gyermekek jogainak fokozott védelmét akkor, amikor az intézményes gyermekgondozási rendszerből az alternatív rendszerbe kerülnek át. 3.3. Az „európai alapítvány” alapszabályának megalkotása A közcélokat szolgáló alapítványok egyre nagyobb szerepet kapnak az Unióban az általános érdekű szociális szolgáltatások nyújtásában és finanszírozásában. Tevékenységüknek másik tagállamra való kiterjesztése vagy eszközeiknek határon átnyúló módon történő összevonása mégis akadályokba ütközik. A közhasznú alapítványok tekintetében lehetővé kell tenni, hogy megfelelő felügyelet mellett határokon átnyúló alapon lehessen létrehozni, működtetni és finanszírozni őket. Ez lehetővé tenné számukra, hogy csökkentsék azon adminisztratív terheiket, amelyek a több tagállamban való egyidejű működésből fakadnak. Ennek nyomán végső soron több forrást fordíthatnának az uniós polgárok jólétének fokozására. A fentiek megvalósítása érdekében a Bizottság 2012-ben javaslatot terjeszt elő az „európai alapítvány” alapszabályának megalkotására, amely alapítványi forma a nemzeti jogi formák mellett működne, és választható lenne. 4.
KÖVETKEZTETÉS
A jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság rávilágított arra, hogy az általános érdekű szociális szolgáltatások központi szerepet töltenek be a társadalmi és területi kohézió biztosításában. Ugyanakkor a válság a finanszírozási források korlátozásán keresztül jelentős hatással van a
32
HU
Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Második kétéves jelentés az általános érdekű szociális szolgáltatásokról (SEC(2010) 1284 végleges), 2010. október 22., 59–66. o.
15
HU
közszféra működésére. Ilyen körülmények között mindent meg kell tenni e szolgáltatások fenntartására és minőségük javítására. Közleményünkben rámutattunk arra, hogy a Szerződések felvértezik az európai intézményeket és a tagállamokat az ehhez szükséges jogi eszközökkel. Az Európai Bizottság maradéktalanul elkötelezett amellett, hogy e szolgáltatások minőségi keretrendszerének kialakítása révén, valamint az általános érdekű gazdasági szolgáltatásokra alkalmazandó állami támogatási szabályok felülvizsgálatáról és a közbeszerzésről és koncessziókról szóló, e közlemény mellett benyújtott két javaslaton keresztül szerepet vállaljon ebben a törekvésben.. Ezek mellett a Bizottság egy sor egyéb fellépést is kezdeményez a következő hónapokban, amelyek együttesen megbízható minőségi keretrendszert biztosítanak majd az elkövetkező években az általános érdekű szolgáltatások számára az Unióban. E tevékenység a Bizottság azon tágabban vett elkötelezettségének keretei közé illeszkedik, amelynek értelmében az Európa 2020 stratégia alapján munkájának középpontjába helyezi a szociális gazdaság és a szociális innováció előmozdítását, aminek legutóbbi példája az új, szociálisan innovatív üzleti és szolgáltatási módszerek kialakítását elősegítő kezdeményezés a szociális vállalkozásért33.
33
HU
Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása (COM(2011) 682 végleges), 2011. október 25.
16
HU
