EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 20.2.2013 COM(2013) 83 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében – többek között a 2014-2020-as Európai Szociális Alap végrehajtása révén {SWD(2013) 38 final} {SWD(2013) 39 final} {SWD(2013) 40 final} {SWD(2013) 41 final} {SWD(2013) 42 final} {SWD(2013) 43 final} {SWD(2013) 44 final}
HU
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében – többek között a 2014-2020-as Európai Szociális Alap végrehajtása révén BEVEZETÉS A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégia, az Európa 20201 célkitűzéseket határozott meg annak érdekében, hogy legalább 20 millió embert kiemeljen a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből, a 20–64 év közöttiek foglalkoztatottságát pedig 75%-ra növelje. Az e célok megvalósítására irányuló erőfeszítéseket az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései, közöttük A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja és az Új készségek és munkahelyek menetrendje nevű kezdeményezések is ösztönzik. A tagállami gazdasági és szociális reformok irányításának és nyomon követésének keretét az európai szemeszter biztosítja. A szociális védelem és társadalmi befogadás területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer hozzájárul a tagállamok e területeket érintő strukturális reformjainak irányításához. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, valamint a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem az Európai Unió alapvető célkitűzései közé tartoznak, amint azt a Szerződés is kimondja2. Az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint az uniós intézményeknek és a tagállamoknak az uniós jog végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk a személyes, állampolgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat. Az Unió helyzetéről szóló, 2012. évi beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „(…) éppen azok az európai országok a legsikeresebbek és legversenyképesebbek, amelyek a leghatékonyabb szociális védelmi rendszerrel és a legfejlettebb szociális partnerséggel rendelkeznek.” A válság jelentette kihívások azonban számos országban az elszegényedés kockázatának növekedéséhez, valamint társadalmi és munkaerő-piaci kirekesztéshez vezettek.3 Emellett a tagállamokon belül és azok között is egyre nagyobb eltérések mutatkoznak. Ez nemcsak az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítását és Európa nemzetközi versenyképességét fenyegeti, hanem széleskörű negatív társadalmi és gazdasági következményekkel is járhat – a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés társadalmi és gazdasági árát ugyanis nemcsak az érintetteknek, hanem a társadalom egészének kell megfizetnie.4 A jóléti rendszereknek, melyek hozzájárultak a szociális mutatók javulásához, a demográfiai változások, valamint a pénzügyi és gazdasági válság következményeivel kell szembenézniük. Ez nagy nyomást helyez az állami költségvetésekre, és növeli a strukturális munkaerő-piaci 1 2 3
4
HU
A Bizottság közleménye: Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020, 2010. március 3.; az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetései Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke. A 23 tagállam közül, amelyek tekintetében rendelkezésre állnak 2011. évi adatok, 2008 óta 13 tagállamban emelkedett a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett személyek száma (Eurostat). Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Evidence on Demography and Social Trends – Social Policies' Contribution to Employment, Inclusion and the Economy (A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban), SWD(2013) 38
2
HU
hiány jövőbeni valószínűségét; mindez a szociálpolitikák korszerűsítését – hatékonyságuk és eredményességük optimalizálását, valamint finanszírozásuk módjának javítását – teszik szükségessé. Alapvetően fontos biztosítani a meglévő források lehető leghatékonyabb kiaknázását és elkerülni a válság potenciálisan tartós káros hatásait, nemcsak a súlyos költségvetési megszorításokkal küzdő országokban, hanem a nagyobb pénzügyi mozgástérrel rendelkező tagállamokban is. A további gazdasági növekedés és versenyképesség érdekében elengedhetetlen a humán tőkébe való beruházás, amely a termelékenység és az innováció alapjait biztosítja5. A jóléti rendszerek három funkciót töltenek be: szociális beruházásokat valósítanak meg, szociális védelmet nyújtanak és stabilizálják a gazdaságot. A szociális beruházás az emberek aktuális és jövőbeli készségeinek és kompetenciáinak az erősítését is jelenti. Más szóval a szociálpolitikák nemcsak rövid távú hatást gyakorolnak, hanem tartós következményekkel is járnak: beruházásaik idővel gazdasági és társadalmi szempontból is megtérülnek, különös tekintettel az emberek foglalkoztatási kilátásaira és munkából származó jövedelmére. A szociális beruházások által az egyén „felkészülhet” az élete során felmerülő kockázatokra, ahelyett hogy utólag, a következmények enyhítése érdekében venne igénybe ilyen jellegű segítséget. A szociálpolitikai szolgáltatások korszerűsítéséhez szükség van arra, hogy a finanszírozási határozatokban szisztematikus módon bevezessük az előzetes, eredményorientált megközelítést, ezenkívül pedig arra, hogy szisztematikus megközelítést alkalmazzunk a szociális politikáknak az élet különböző szakaszaiban – oktatás, munkával töltött évek, munkanélküliség, betegség, öregség – betöltött szerepével kapcsolatban. A szociálpolitikák az említett funkciók közül gyakran rendelkeznek kettővel, sőt akár hárommal, melyek kölcsönösen erősíthetik egymást. A nehéz időszakokban érvényesülő védelmi funkció lehetővé teszi a humántőkébe való korábbi beruházás megőrzését. Ezért megtévesztő lenne a költségvetés egyes részeit egy-egy specifikus funkció alá rendelni. Egy konkrét szakpolitikai kiadás beruházási dimenziója nagyrészt a tervezés jellegétől (feltételesség, időtartam stb.), az adott tagállami feltételektől (más szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg) és időbeli körülményektől (gazdasági ciklus, növekedési kilátás) függ. A gyermekgondozás például védelmező szerepet tölt be, ugyanakkor – ha megfelelően tervezték meg – jelentős beruházási dimenzióval is rendelkezik, ami az egyén készségfejlesztésében és befogadásában nyilvánul meg. A családbarát foglalkoztatási politikák, a szülői szabadságra vonatkozó nagyvonalú rendelkezések, valamint az átfogó gyermekgondozási szolgáltatásokba való beruházás hatására a nők foglalkoztatási rátája Svédországban az egyik legmagasabb. A szociális beruházás dimenzióját a két másik funkcióval – védelem és stabilizálás – kombináló, megfelelően kialakított jóléti rendszerek hatékonyabbá és eredményesebbé teszik a szociális politikákat, miközben biztosítják a méltányosabb és befogadóbb társadalom létrehozására irányuló folyamatos támogatást. A szociálpolitikák modernizációja mindenekelőtt kiemelkedőbb szerepet ad a munkaerő-piaci aktivizálási eszközöknek. Ez lehetővé teszi az egyéneknek, hogy legjobb képességeik szerint vegyenek részt a társadalom és a gazdaság életében. A támogatási programoknak kilépési stratégiát kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy szerepük lehetőleg ideiglenes maradjon. Ennek része egy megfelelő és konkrét cél (pl. képzésben való részvétel) megvalósításához kapcsolódó feltételrendszer. A támogatásnak célzottabbnak kell lennie: azokra kell irányulnia, akiknek szükségük van rá, mégpedig akkor, amikor a támogatást igénylik. Az egyénre szabott és integrált szolgáltatások és ellátások (amelyeket például egyablakos ügyintézés keretében nyújtanak) hatékonyabbá tehetik a szociálpolitikákat. Az eljárások egyszerűsítése segíthet a rászorulóknak az ellátások 5
HU
Az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” c. bizottsági közleményben hangsúlyozottaknak megfelelően, COM(2012) 582, 2012. október 10.
3
HU
és szolgáltatások könnyebb igénybevételében, valamint elkerülhetővé teszi az egymást átfedő programokat, így csökkenti a költségeket. E közleményt a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” c. bizottsági ajánlás és számos szolgálati munkadokumentum kíséri. E dokumentumok együtt alkotják az úgynevezett szociális beruházási csomagot. A csomag megteremti a szükséges szakpolitikai keretet ahhoz, hogy a tagállamok politikáikat az egész életen át tartó szociális beruházás felé irányítsák, törekedve arra, hogy a költségvetések a szociálpolitika, valamint a kormány és a magánszektor egésze szempontjából megfelelők és fenntarthatók legyenek, a szociális biztonsági megállapodásról szóló európai parlamenti állásfoglalásnak6 megfelelően. Ez összhangban van az éves növekedési jelentésben szereplő ösztönzéssel, melynek értelmében „munkahelyteremtő, inkluzív növekedésbe kell beruházni”, valamint a szociális védelmi rendszerek – hatékonyságukat, megfelelőségüket és fenntarthatóságukat biztosító – korszerűsítésére vonatkozó felhívással. A csomag azáltal nyújt iránymutatást az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, hogy összeköti a szociálpolitikákat, az európai szemeszter keretében az Európa 2020 célkitűzések érdekében javasolt reformokat és az érintett uniós alapokat. Ez a szegénység mérésének pontosítását és az Unió egészét átfogó, a tendenciákat és teljesítményt figyelemmel követő szociális statisztika nagyobb időszerűségét is szükségessé teszi7. A csomag teljes mértékben kiegészítője a foglalkoztatási csomagnak8, amely meghatározza a munkahelyteremtő fellendülés útvonalát, a nyugdíjakra vonatkozó fehér könyvnek9, amely meghatározza a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjrendszerek megvalósításának stratégiáját, valamint az ifjúsági foglalkoztatási csomagnak10, amely kifejezetten a fiatalok helyzetével foglalkozik. Emellett a kohéziós politikának a következő, 2014–2020 közötti pénzügyi időszak során történő végrehajtására javasolt szabályozási keretre épít, különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) alkalmazási köre tekintetében és azon javaslat vonatkozásában, mely szerint az ESZA-források legalább 20%-át minden tagállamban a társadalmi befogadás elősegítésére és a szegénység elleni küzdelemre fordítsák. 1.
A KIHÍVÁSOK
Demográfiai változások 2013-tól kezdve a munkaképes korú európai népesség első ízben fog csökkenni, miközben az idősek aránya rohamosan növekszik. Jelenleg négy munkavállalóra jut egy 65 éven felüli személy, de ez az arány 2040-re meg fog feleződni. Országonként, régiónként és ágazatonként eltérő a helyzet. Az EU-ban az elmúlt években összességében ugyan kismértékű népességnövekedés következett be, de számos tagállamban – melyek mindegyike az EU keleti felében található – az elmúlt évtizedben folyamatosan
6 7
8 9 10
HU
Az Európai Parlament 2012. november 20-i állásfoglalása a szociális beruházásokról szóló megállapodásról mint a válságra adott válaszról. Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Evidence on Demography and Social Trends – Social Policies' Contribution to Employment, Inclusion and the Economy (A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban.) SWD(2013) 38. A Bizottság közleménye: Út a munkahelyteremtő fellendülés felé, COM(2012) 173, 2012. április 18. A Bizottság fehér könyve. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje, COM(2012) 55, 2012. február 16. Az Európai Bizottság közleménye: A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba, COM(2012) 727, 2012. december 5.
4
HU
csökkent a népesség. Egyes hátrányos helyzetű régiók, ahol a társadalom peremére sodródott közösségekbe tartozók száma nő, különös kihívásokkal néznek szembe. Az idősödés, a függőségi ráta növekedése és a kisebb méretű termelékeny népesség a szociálpolitikára fordított állami költségvetések tarthatóságát és fenntarthatóságát fenyegeti11. A gazdasági válság növelte a munkanélküliséget, csökkentette az adóbevételeket és megnövelte az ellátásokra szorulók számát, ami további csapást mért szociális védelmi rendszereink fenntarthatóságára. A demográfiai kihívások valamennyi tagállamot érintik, ugyanakkor az EU-ban nagyok a különbségek az egészségben eltöltött életévek és a várható élettartam terén. Ez több, az egészséget befolyásoló tényező – beleértve az élet- és munkakörülményeket, valamint az életvitelek különbségeit – következménye. Az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és minősége terén mutatkozó eltérések szintén hozzájárulnak ehhez. Hatékonyságból eredő költségvetési megtakarításokra van szükség A demográfiai változások jelentette kihívásokat a válság is súlyosbította, amely nyomást gyakorol a nemzeti költségvetésekre, miközben a tagállamoknak fokozniuk kellene az Európa 2020 célkitűzések megvalósítására irányuló erőfeszítéseket. Mivel a szociálpolitikákra – elsősorban a nyugdíjakra és az egészségügyi ellátásra – fordított állami kiadások az EU-ban átlagosan a GDP 29,5%-át teszik ki, a konszolidációs erőfeszítések során szigorú vizsgálat tárgyát képezik. Számos reformra van szükség ahhoz, hogy hatékonyságból származó megtakarítást lehessen elérni, ugyanakkor figyelmet kell fordítani a reformok kellő megtervezésére, nehogy kedvezőtlen hatást gyakoroljanak a szegénység, a termelékenység és a gazdasági fejlődés, a népesség egészsége és a szociális kohézió tekintetében. A szociálpolitikák fenntarthatóságának és megfelelőségének biztosítása megköveteli a tagállamoktól, hogy találják meg hatékonyságuk és eredményességük fokozásának módjait, és ugyanakkor fordítsanak figyelmet a fő demográfiai és társadalmi változásokra12. Egyes esetekben az ellátások, foglalkoztatási hivatalok és az ellátási feltételek sokfélesége túlzott adminisztratív költségekhez vezet, és ahhoz, hogy éppen a leginkább rászorulók közül kevesen veszik igénybe az érintett ellátásokat. A nem megfelelő ellenőrzés szükségtelen kiadásokhoz vezet. Egyes pénzbeli juttatások és szociális szolgáltatások nem kellőképpen célzottak, és nem jutnak el a rászorulókhoz13.
11
12
13
HU
Az idősödő népesség költségvetési vonzatainak részletes elemzését lásd: 2012. évi jelentés az idősödés hatásairól, http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/european_economy/2012/pdf/ee-20122_en.pdf Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Evidence on Demography and Social Trends – Social Policies' Contribution to Employment, Inclusion and the Economy (A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban, SWD(2013)38 Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Report on Follow-up on the Implementation by the Member States of the 2008 European Commission Recommendation on Active Inclusion of People Excluded from the Labour Market – Towards a social investment approach' (Jelentés a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. évi európai bizottsági ajánlás nyomon követésére – a szociális beruházási megközelítés felé), SWD(2013)39.
5
HU
A szociálpolitika tekintetében hasonló kiadásokat elkönyvelő tagállamok eltérő eredményeket érnek el a szegénység, a foglalkoztatás és az egészségi eredmények terén. Ez azt jelzi, hogy javítani lehet a források felhasználásának módján14. A 2013. évi európai szemesztert elindító éves növekedési jelentés szerint gazdaságaink szerkezetváltásának jelenleg zajló folyamata romboló hatású, politikai kihívásokkal terhelt és súlyos hatást gyakorol a társadalomra, ám ugyanakkor szükséges ahhoz, hogy lefektessük az intelligens, fenntartható és inkluzív jövőbeli fejlődés és növekedés alapjait. Az éves növekedési jelentés emellett hangsúlyozta az egészségügyi rendszerek reformjának szükségességét a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az állami források hatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében. A reform-erőfeszítések fokozásának szükségességét már a 2012. évi országspecifikus ajánlások is tükrözték, melyek a munkában eltöltött idő meghosszabbítására és a munkába állás ösztönzésére, a nőknek és fiataloknak szóló jobb (foglalkoztatási) lehetőségek biztosítására, a szociális transzferek és a támogatási rendszerek javítására, valamint a minőségi szolgáltatáshoz való hozzáférés szavatolására szólítottak fel. Az állami erőfeszítéséket kiegészítő, magánforrásból és a harmadik szektorból származó források A szociálpolitikára fordítható források nem csupán az állami szektorból származhatnak. Egy nem elhanyagolható rész forrását az egyének és családok biztosítják. Emellett a nonprofit szervezetek is jelentős mértékben nyújtanak szociális szolgáltatásokat. Idetartoznak a hajléktalanszállók, az idősek és a fogyatékossággal élők támogatása vagy akár a szociális ellátásokról szóló tanácsadással foglalkozó központok működtetése. A szociális vállalkozások15 kiegészíthetik az állami erőfeszítéseket és úttörők lehetnek új piacok fejlesztésében, viszont a jelenleginél több támogatásra van szükségük16. A magánszektor profitorientált része további ösztönzésre szorul ahhoz, hogy kiaknázza a szociális beruházások potenciálját, például egészséges és biztonságos társadalmi és foglalkoztatási környezeten keresztül. Ez nem korlátozódik a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, hanem többek között idetartoznak a munkahelyi képzési és gyermekgondozási lehetőségek, az egészségfejlesztés, valamint a hozzáférhető és családbarát munkahelyek. A tagállamok a szociális területen továbbra sem használják ki eléggé az innovatívabb finanszírozási megközelítéseket, akár a magánszektor részvételén keresztül, akár a pénzügyi tervezés segítségével olyan eszközök igénybevétele révén, mint a mikrofinanszírozás vagy a szakpolitikai alapú garanciák és a szociális beruházási kötvények17, amelyek költségvetési 14
15
16
17
HU
Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Evidence on Demography and Social Trends – Social Policies' Contribution to Employment, Inclusion and the Economy (A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban) A szociális gazdaság, amelyet gyakran „harmadik szektorként” is emlegetnek, nem kormányzati szereplőkre, pl. közösségi szervezetekre, önkéntes szervezetekre és olyan szociális vállalkozásokra utal, amelyek fellépéseiket azok szociális haszna miatt végzik. A szociális vállalkozások elsődlegesen szociális célkitűzésekkel rendelkeznek, ahol a többletet rendszerint újra befektetik vagy a vállalkozásba, vagy pedig a közösségbe, nem pedig a tulajdonosok vagy a részvényesek nyereségének maximalizálására fordítják. A következő közleményben megfogalmazottaknak megfelelően: Kezdeményezés a szociális vállalkozásért. A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása, COM(2011) 682, 2011. október 25. Szociális beruházási kötvény esetében rendszerint magánbefektető nyújt finanszírozást egy szociális szolgáltatónak valamilyen szociális program végrehajtása érdekében, cserében pedig az állami szférából ígérvényt („kötvény”) kap, mely az eredeti beruházás költségének visszatérítését ígéri és megtérülési rátát fizet, ha a program eléri az előre meghatározott szociális eredményeket.
6
HU
megtakarításokhoz vezetnének. Fontos a humán tőkébe történő, egész életen át tartó beruházás, valamint a megfelelő megélhetés biztosítása Ha azt szeretnénk, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzései megvalósuljanak, széleskörű kiigazító intézkedésekre van szükség, és választ kell találni azokra a kihívásokra, amelyekkel az emberek életük különböző szakaszaiban szembesülnek. A szegénységben felnövő gyermekek gyakran egész életükben nem tudnak kiemelkedni a szegénységből. A gyermekkorban az oktatás és az egészség terén elszenvedett jelentős hátrányok18 az évek során tovább halmozódnak. Ezért fontos, hogy az egészséget meghatározó tényezőkre az egyének egész élete alatt figyelmet fordítsunk. Az iskolai rossz teljesítmény hatása közvetlenül megjelenik a későbbi korlátozottabb munkalehetőségekben és a kisebb jövedelemben. A roma gyermekek esetében például különösen nagy annak a kockázata, hogy társadalmilag és gazdaságilag a társadalom peremére szorulnak, és diszkrimináció éri őket. Közülük csak minden második részesül koragyermekkori nevelésben és gondozásban – ez az uniós átlag mintegy fele –, számos tagállamban pedig kevesebb mint 10%-uk fejezi be a középiskolát, ami alacsony foglalkoztatási rátát eredményez. A Cseh Köztársaságban a hátrányos településen élő minden tíz roma közül csak kettőnek sikerül olyan formális képzésben vagy másodfokú oktatásban részt vennie, amely meghatározza szakmai pályafutását19. A humántőkébe való beruházásnak korán kell kezdődnie és egész életen át tartania kell. A fiatalok munkanélküliségi rátája jelenleg 23,4%, és folyamatosan nő. Ugyanakkor nincs haladás az iskolából lemorzsolódók vagy a felsőoktatási tanulmányaikat megszakítók arányának csökkentésében. Ráadásul aggasztóan magas azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem foglalkoztatottak, de nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben (NEET): ők az európai fiatalok (15–24 év közöttiek) 12,9%-át teszik ki – számuk 2011-ben elérte a 7,5 milliót. Ennek következtében egyes tagállamokban a fiatalokat arányosan jobban fenyegeti a munkanélküliség, mint az időseket. E kockázatok és a munkahelyek hiánya az EU számos vidéki területén is rendkívüli problémát jelent, ahol a fiatalok nehezebben tudnak belépni a munkaerőpiacra vagy elhelyezkedni, mint a városi környezetben vagy a nagyvárosokban élő kortársaik20. A középkorú és idősebb munkavállalók körében gyorsan növekszik a tartós munkanélküliség aránya. Ez növeli esetükben a szegénység kockázatát, és veszélyt jelent foglalkoztathatóságukra, családjuk stabilitására, valamint mentális és fizikai egészségi állapotukra. A fiatalok mellett az (idősebb) nők, a munkanélküliek, a fogyatékossággal élők, valamint az Európában élő migránsok is nehézségekkel küzdenek. Esetükben a munkanélküliség rendkívül magas arányt ér el (2011-ben 19,6%, míg az átlag 9,7%). A fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája mintegy 25%-kal alacsonyabb, mint a nem fogyatékos személyeké. Emellett a külföldön született, 25–54 év közötti személyek esetében a szegénység és a kirekesztés kockázata az EU egészében átlagosan mintegy 10 százalékponttal haladja meg a
18 19
20
HU
Például: korlátozott hozzáférés minőségi oktatáshoz, további tanulási segítséghez, a szülői támogatás hiánya vagy további (nem formális) tanulási lehetőségek hiánya stb. Világbank, humán fejlesztési egység, Európa és Közép-Ázsia régiója: Europe and Central Asia Roma Inclusion: An Economic Opportunity for Bulgaria, Czech Republic, Romania and Serbia Policy Note, (2010. szeptember 30.) Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: SWD(2012)44 final, 2012.3.7.
7
HU
többi társadalmi csoport esetében fennálló kockázatot21. A szegénység kockázatában mutatkozó különbség a társadalmi juttatásokat követően továbbra is jelentős marad a migránsok és az uniós polgárok között: 8 százalékponton áll22. A migráns hátterű gyermekeknél ráadásul az iskolai lemorzsolódás kockázata is nagyobb. Emellett a munkaerőpiacok továbbra sem inkluzívak. Egyes országokban a nők és a migráns hátterű személyek munkaerő-piaci belépésének aránya továbbra is igen lassan növekszik, és az átlagos munkaidő is alacsony marad. A munkaerő-piaci szegmentáció és polarizáció több országban is jelentős mértékű munkaerő-piaci egyenlőtlenségekhez vezet, az adó- és szociális ellátórendszerek pedig a munkától visszatartó tényezőként működhetnek, kiváltképp az alacsony keresetűek és a második keresők esetében. Az előrehozott nyugdíj, valamint a tényleges és a törvényes nyugdíjkorhatár közötti szakadék hatására csökken a gazdasági tevékenység. Sokak esetében jelenleg végzett munkájuk nem elegendő ahhoz, hogy kiemelje családjukat a szegénységből. A szegénységben élő munkavállalók teszik ki a munkaképes korú, szegénységi küszöb alatt élők egyharmadát23. A jóléti rendszerek korszerűsítésére tett erőfeszítések ellenére az EU-ban egyenetlen az előrehaladás, és a szociálpolitikák számos tagállamban gyakran nem képesek megakadályozni a lakosság egy részének elszegényedését és társadalmi kirekesztődését, illetve tartósan munkanélkülivé válását. A szociális védelem hiányában a szegénység mértéke megduplázódhat; ennek ellenére egyre többen vagy nem megfelelő ellátásban részesülnek, vagy egyáltalán nem is vonatkozik rájuk szociális védelem. Egyre több háztartás szembesül pénzügyi problémákkal24. A jövedelmi olló egyes országokban tágra nyílt, miközben sok, már eleve kiszolgáltatott helyzetű ember abszolút életszínvonala aránytalanul visszaesett. Ez ellentmond a polgárok méltó élethez fűződő társadalmi jogainak25. Egy 2009. évi becslés26 szerint például az EU-ban egy tetszőleges éjszakán az éjszakát az utcán töltő hajléktalanok száma akár a 410 000-et is elérheti. Ez a szám a legtöbb tagállamban emelkedik, és egyre többeket fenyeget a küszöbön álló kilakoltatás27. A nemek közötti megoszlás kérdése A nemek közötti egyenlőtlen megoszlást egységesebb módszerrel kell megközelíteni28. Európában összesen 12 millióval több nő él szegénységben, mint férfi. A nők nemcsak kevesebbet keresnek, hanem munkaerő-piaci részvételük aránya is alacsonyabb, emellett pedig kevesebb munkaórát dolgoznak, ami különösen a nem fizetett házimunkára, a 21 22 23 24 25
26 27 28
HU
Forrás: Eurostat, EU-SILC 2008. Forrás: Eurostat, EU-SILC 2008. A foglalkoztatásról és társadalmi helyzetről szóló uniós negyedéves áttekintés (2012. december). A meghatározás szerint pénzügyi nehézségen azt értjük, ha a háztartásoknak megtakarításaikhoz kell nyúlniuk vagy el kell adósodniuk folyó kiadásaik rendezéséhez. Lásd még: Az Európai Unió Alapjogi Chartája, melynek III. címe (Egyenlőség) meghatározza a gyermekek jogait (24. cikk), az idősek jogait (25. cikk), foglalkozik továbbá a nők és a férfiak közötti egyenlőséggel (23. cikk) és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedésével (26. cikk). az ETHOS meghatározása alapján: http://www.feantsa.org/files/freshstart/Toolkits/Ethos/Leaflet/EN.pdf “A social inclusion roadmap for Europe 2020”, H. Frazer, E. Marlier, I. Nicaise, 2010. Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Evidence on Demography and Social Trends – Social Policies' Contribution to Employment, Inclusion and the Economy (A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban), SWD(2013)38
8
HU
gyermekgondozásra és a tartós gondozási-ápolási feladatokra vezethető vissza, különösen pedig az alábbi okokra: •
a nők munkaerő-piaci részvétele továbbra is 16,4%-kal alatta marad a férfiak részvételi arányának, ami a háztartási feladatok makacsul fennálló, nemek közötti megoszlásában is megmutatkozik (64,9%, illetve 77,6% a 15–64 évesek csoportjában 2011-ben);
•
a nők nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, aminek hatására a heti ledolgozott munkaidő esetükben átlagosan 17,0%-kal rövidebb (33,7 óra, illetve 40,6 óra 2011-ben);
•
a nemek közötti bérszakadék 16,2% (2010-ben, átlagos órabérben kifejezve), ami részben arra vezethető vissza, hogy a nők azonos munkáért kevesebb fizetést kapnak, részben pedig arra, hogy több nő dolgozik rosszabbul fizetett szakmákban.
Ezt figyelembe véve a nők összjövedelme átlagosan 40%-kal lehet alacsonyabb, mint a férfiaké29. Mivel a nemek közötti szakadék az egyén egész élete során fennáll, negatív hatásai pedig idővel összeadódnak, ez például alacsonyabb GDP-t, alacsonyabb társadalombiztosítási járulékokat és az idősebb nőknél nagyobb arányú szegénységet okoz; a 65 év feletti nők 18%ánál áll fenn a szegénység kockázata, míg férfiaknál az arány 13%. A nemek közötti aránytalanságokat fokozza a hátrányos helyzet vagy az, ha az érintett személy valamely etnikai kisebbséghez tartozik. 2.
MIRE VAN SZÜKSÉG? KÖZÉPPONTBAN AZ EGYSZERŰ, CÉLZOTT ÉS FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT SZOCIÁLIS BERUHÁZÁSOK
A tagállamok – a köztük lévő nagy különbségek ellenére – valamennyien szembesülnek strukturális, társadalmi és demográfiai kihívásokkal. Azok az országok, amelyek korán és következetesen, még a válság előtt olyan növekedési modellre álltak át, amely a szociálpolitikában a szociális beruházásra építő megközelítést alkalmaz, inkluzívabb növekedést tudtak elérni, mint mások30. A szociálpolitikák korszerűsítése uniós szintű, közös kihívást jelent, mivel az egyik tagállam nem kellőképpen hatékony szociálpolitikáinak következményei más tagállamokban is érezhetők lehetnek, különösen az euróövezetben. Ha nem megfelelő szintű a beruházás a jövőbeli humántőke fejlesztését erősítő szociálpolitikákba – például a koragyermekkori nevelésbe és gondozásba –, ennek alacsonyabb iskolai végzettségi szintek és összességében a készségek alacsonyabb szintű fejlesztése a következménye, amint az egyes tagállamokban látható31. Többek között ez szolgálhat magyarázatul a tagállamok gazdasági versenyképessége közötti különbségekre és a GMU-ban megfigyelhető jelenlegi egyensúlyhiányra, mivel a nem megfelelő szintű oktatás és a készségek nem megfelelő fejlesztése nyomán a munkaerő képzettsége és termelékenysége terén is hiányosságok mutatkoznak. Egyes, csökkenő gazdasági versenyképességgel jellemezhető tagállamokban további következmény lehet az a tendencia, hogy a magasan 29 30
31
HU
Bizottsági számítások alapján. Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Evidence on Demography and Social Trends – Social Policies' Contribution to Employment, Inclusion and the Economy (A demográfiai és társadalmi trendek alakulása: a szociálpolitikák szerepe a befogadásban, a foglalkoztatásban és a gazdaságban), SWD(2013)38. Lásd: OECD (2012.) Starting Strong III: A quality toolbox for Early Childhood Education and Care", OECD, Paris, amely feltárja, hogy az alapfokú oktatást megelőző nevelés hogyan befolyásolja a PISAfelmérés eredményeit (2009), valamint a tagállamok közötti, e beruházások terén fennálló különbségeket.
9
HU
képzett munkaerő külföldi munkalehetőség reményében elhagyja az országot, ami tovább gyengíti a termelőképességet. A tartós strukturális kihívásokkal küszködő tagállamoknak kiigazításokat kell végezniük annak biztosítása érdekében, hogy szociális rendszereik megfelelők és fenntarthatók legyenek, és hozzájáruljanak a gazdaság stabilizálásához. Ha valaki átmenetileg nem talál munkát, a hangsúlyt az illető készségeinek fejlesztésére kell helyezni, hogy visszatérhessen a munkaerőpiacra. Ezt olyan célzott megközelítéssel kell megvalósítani, amely az egyéni szükségletekre koncentrál, és amely minél költséghatékonyabban alkalmazható. Az egyének akkor tudnak a bennük rejlő potenciált maradéktalanul kiteljesítve részt venni a társadalom és a gazdaság életében, ha a kritikus élethelyzetekben támogatást kapnak. Ez a gyermekek és fiatalok érdekében megvalósított beruházásokkal kezdődik, és végig kell kísérnie az egész életet. A szociális innovációnak a szükséges kiigazítások szerves részét kell képeznie, amely megvizsgálja az új szakpolitikai megközelítéseket, és kiválasztja a leghatékonyabbakat. 2.1.
Fenntarthatóbb és megfelelőbb szociális rendszerek egyszerűsítés és fokozott célirányosság révén
Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához új megközelítésre van szükség, amely elismeri azokat a költségvetési korlátokat és demográfiai kihívásokat, amelyekkel a tagállamok szembesülnek. A szociálpolitikáknak megfelelőknek és pénzügyileg fenntarthatóknak kell lenniük, hiszen ezek ugyanazon érem két oldalát jelentik. Ez elsősorban a rendelkezésre álló összes forrás hatékonyabb és eredményesebb felhasználását jelenti azáltal, hogy a szakpolitikák megtervezésekor szem előtt tartják az egyszerűsítést, a célirányosságot, valamint mérlegelik, hogy szükséges-e feltételrendszert bevezetni. Az egyetemesség és a szelektivitás szempontjait egyaránt körültekintően kell alkalmazni. Például a gyermekek iskoláskor előtti oktatásának messzemenő hozzáférhetősége – mind példának okáért Franciaországban – bizonyíthatóan mérhető és tartósan kedvező hatást gyakorol a gyermekek iskolai teljesítményére, hosszú távon pedig a munkaerőpiacon elérhető magasabb fizetésre. Az egészség terén eszközölt beruházásokról szóló szolgálati munkadokumentum32 bemutatja, hogy az egészségügy terén végrehajtott ún. intelligens beruházások miként eredményeznek jobb egészségi eredményeket, nagyobb mértékű termelékenységet és foglalkoztathatóságot, társadalmi befogadást és az állami források költséghatékony felhasználását, továbbá hogyan járulnak hozzá az egészségügyi rendszerek költségvetési fenntarthatóságához33, a humántőkébe való beruházáshoz és az egyenlőséghez az egészségügyi szolgáltatások terén34. A pénzügyi ráfordítások hatása tovább erősíthető a csalás megelőzésére, valamint a felhasználókra és szolgáltatókra háruló adminisztratív terhek csökkentésére irányuló nagyobb erőfeszítésekkel. A finanszírozási szerkezet erősítése az adóbehajtás javítása, az adóalapok kiszélesítése, az adókiadás tételeinek kritikus felülvizsgálata, valamint az adószerkezet növekedésbarátabbá tétele (pl. környezeti adók bevezetése) által valósulhat meg. Végezetül a szociálpolitikáknak célirányosabban kell a leginkább rászorulók felé fordulniuk, és a megfelelőség és ugyanakkor a fenntarthatóság erősítése érdekében biztosítaniuk kell a megfelelőbb igénybevételi arányokat. 32 33 34
HU
Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Investing in Health (Beruházás az egészségbe) SWD(2013)43. Tanácsi következtetések, a Tanács (Gazdasági és Pénzügyek) 3054. ülése, 2010. december 7., Brüsszel. A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben (C 2006. 146/01)
10
HU
A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy: •
A források elosztásánál és a szociálpolitika általános szerkezetének kialakításánál legyenek nagyobb figyelemmel a szociális beruházásokra. Vagyis nagyobb hangsúlyt kell helyezni az olyan politikákra, mint a (gyermek)gondozás, oktatás, képzés, aktív munkaerő-piaci intézkedések, lakhatási támogatás, rehabilitáció és egészségügyi szolgáltatások. Az egészségügyi rendszereket fenntarthatóbbá kell tenni35. A finanszírozási struktúrákat is javítani kell, például hatékony adóbehajtáson, az adóalapok kiszélesítésén vagy az adószerkezet növekedésbarátabbá tételén keresztül, elkerülve a munkaerő-keresletre gyakorolt negatív hatást. A haladásról a nemzeti reformprogramokban kell beszámolni;
•
A szociális ellátórendszereket és azok adminisztrációját egyszerűsítsék a felhasználók és szolgáltatók számára, az adminisztratív terheket, valamint a csalás lehetőségét csökkentsék, az igénybevételt pedig növeljék. Ez elérhető többek között egyablakos ügyintézés létrehozásával, valamint annak elkerülésével, hogy egyetlen szociális ellátás iránti igényre többféle ellátás vonatkozzon. A szociálpolitikák célirányosságát erősítsék annak biztosítása érdekében, hogy a leginkább rászorulók megfelelő támogatást kapjanak, ugyanakkor az állami költségvetésre háruló teher is mérséklődjön.
A Bizottság a következők révén támogatja a tagállamokat: •
Az európai szemeszter keretében a szociális rendszerek hatékonyságának és eredményességének nyomon követése, valamint annak ellenőrzése, hogy e rendszerek milyen hangsúlyt helyeztek a szociális beruházásra, törekedve a megfelelőség és a fenntarthatóság javítására is. A Tanácstól kapott felhatalmazás36 nyomán és a 2013-ra szóló munkaprogramban bejelentetteknek megfelelően a szociális védelemmel foglalkozó bizottság a szociális védelmi rendszerek finanszírozásán és a szociális védelmi kiadások hatékonyságán és eredményességén fog munkálkodni. E célból többek között olyan módszert dolgoz ki 2013 végére, amely segít a megvalósításban. A munka a szociális védelem és társadalmi befogadás területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer keretében a bevált módszerek elemzésén és megosztásán alapul majd;
•
Olyan szakértői testület létrehozása 2013 során, amely független szaktanácsadást nyújt az egészségbe való beruházás hatékony módjairól37.
2.2.
A munkaerő-piaci aktivizálást és a támogatást elősegítő szakpolitikai stratégiák megvalósítása célirányos, feltételekhez kötött és hatékonyabb támogatás révén
A tagállamokban mind a kormányok, mind a munkaadók részéről intézkedésekre van szükség a munkaerő-piaci részvétel további fokozása érdekében, mindenekelőtt a teljes részvételt megnehezítő akadályok lebontása által, valamint a munkahelyteremtés fellendítése és a munkaerő-kínálat fokozása érdekében.
35
36 37
HU
Ennek a Gazdaságpolitikai Bizottság és a Bizottság egészségügyi rendszerekről szóló közös jelentésén, valamint az egészségügyi rendszerekről és a krónikus betegségekről szóló tanácsi mérlegelési folyamatok tagállami együttműködésén kell alapulnia. EPSCO Tanács, 2012.02.17: „foglalkozzon a szociális védelmi rendszerek finanszírozásának kérdésével, és más érintett bizottságokat is vonjon be ebbe a fontos munkába”. A Bizottság 2012. július 5-i 2012/C 198/06 határozata az egészségügyi beruházások hatékony módjairól tanácsot szolgáltató, több ágazatot képviselő, független szakértői testület létrehozásáról
11
HU
Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatási csomagban és az oktatás újragondolásáról szóló csomagban38 megfogalmazott, a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalára hangsúlyt helyező politikai irányvonal mellett be kell ruházni az olyan szociálpolitikákba, szolgáltatásokba és pénzbeli juttatásokba, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci aktiválást, emellett pedig elősegítik a kompetenciák fejlesztését. A szociális beruházásnak az egyén és a társadalom szempontjából is az eredményekre kell helyeznie a hangsúlyt. A támogatást, amelynek kilépési stratégiát kell kínálnia, addig kell biztosítani, amíg szükség van rá, tehát jellegében ideiglenesnek kell lennie. Bizonyos esetekben a szociális szolgáltatások hasznosabbak, mint a pénzbeli juttatások. Emellett bizonyos támogatástípusoknak kölcsönöseknek kell lenniük: azzal a feltétellel nyújthatók, hogy a támogatott személy elér egy, a képességeinek megfelelő, konkrét célt – ahogy ez az álláskeresési járadék esetében gyakori. Az aktív befogadásról szóló ajánlás39 végrehajtása és az ebben a csomagban nyújtott iránymutatások40 kulcsfontosságúak e tekintetben. Az intézkedéseket nem az ellátás jellege vagy az alapján a célcsoport alapján kell meghatározni, amelybe a támogatott személy tartozik, hanem az egyéni szükségletekhez kell igazodniuk. Az egyablakos ügyintézés és az egyedi szerződések jól példázzák az egyéni szükségletekhez illeszkedő, egyszerűsített megközelítési módot. Az ajánlás végrehajtásához támogatásul szolgálhat referenciaköltségvetések meghatározása41. Az adó- és szociális ellátórendszereknek törekedniük kell arra, hogy a munka kifizetődővé váljon, a szociálpolitikáknak pedig biztosítaniuk kell a megfelelő megélhetést. Foglalkozni kell a nők és más alulreprezentált munkavállalók munkaerő-piaci részvételének kérdésével. Korai beavatkozásra van szükség, amelyet az alapszolgáltatásokhoz – mint például alapvető bankszámlák, internet, közlekedés42, gyermekgondozás, oktatás és egészség – való hozzáférés lehetővé tétele kísér. Az erőfeszítés részét képezi a legjobb ajánlat szerinti árképzési opciók43 ösztönzése a fogyasztási cikkek és szolgáltatások, valamint a pénzügyi inklúzió tekintetében. E téren kulcsfontosságú lesz az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről szóló, 2011. évi ajánlás44 nyomán született, a bankszámlákról szóló jogalkotási csomag végrehajtása – beleértve az azt célzó intézkedéseket, hogy Európában minden fogyasztó rendelkezzen alapszintű számlacsomaggal. A szociális beruházás különösen jelentős szerepet tölt be azoknál, akiket aránytalanul nagy mértékben érint a munkanélküliség, a szegénység, a rossz lakhatási helyzet, a megromlott egészségi állapot és a megkülönböztetés. Sok roma él például szélsőségesen marginalizált helyzetben, igen rossz társadalmi-gazdasági körülmények között. Ebben az esetben olyan 38 39 40
41
42 43 44
HU
A Bizottság közleménye: Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmigazdasági eredmények érdekében, COM(2012)669, 2012. november 20. A Bizottság 2008. október 3-i ajánlása a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről (2008/867/EK HL L. 307., 2008.11.18., 11. o.) Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Report on Follow-up on the Implementation by the Member States of the 2008 European Commission Recommendation on Active Inclusion of People Excluded from the Labour Market – Towards a social investment approach' (Jelentés a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló 2008. évi európai bizottsági ajánlás nyomon követésére – a szociális beruházási megközelítés felé), SWD(2013)39. A referenciaköltségvetések azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a listáját tartalmazzák, amelyekre egy bizonyos méretű vagy összetételű családnak szüksége van ahhoz, hogy adott jóléti szinten élhessen, a becsült havi vagy éves költségekkel együtt. Forrás: European Consumer Debt Network (európai fogyasztói hitelek hálózata) (2009). Handbook of reference budgets, 5. o. Lásd még: az EU szabályozási kerete az utasjogokról és a tömegközlekedésről, 1177/2010/EU rendelet. A legalacsonyabb ár, amit a fogyasztó egy adott termékért vagy szolgáltatásért fizethet, beleértve adott esetben „csomagban” megvásárolt termékeket vagy szolgáltatásokat. A Bizottság 2011. július 18-i 2011/442/EU ajánlása az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről.
12
HU
szakpolitikára van szükség, amely célzottan irányul szükségleteikre és integrált támogatást nyújt. A hajléktalanság problémájának kezelése – ha a hangsúlyt a megelőzésre és a korai beavatkozásra helyezzük – jelentős megtakarítással járhat a sürgősségi lakhatás biztosítása, az egészségügyi ellátás és a bűnmegelőzés terén. Idetartozik a kilakoltatás szabályozásának és gyakorlatának felülvizsgálata is. Az innováció a szociális beruházási politikák alapvető része, mivel a szociálpolitikáknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz. Ez új termékek, szolgáltatások és modellek fejlesztését és megvalósítását, ezek tesztelését, majd a leghatékonyabb és legeredményesebb megoldások kiválasztását jelenti. A szociálpolitikai újítóknak olyan támogató keretre van szükségük, amely például lehetővé teszi új finanszírozási mechanizmusok kipróbálását és támogatását, valamint a tevékenységeik által gyakorolt hatás mérését és értékelését. A szociálpolitikai innovációt magasabb szintre kell emelni, be kell ágyazni a politikai döntéshozatal folyamatába és össze kell kötni az olyan prioritásokkal, mint az országspecifikus ajánlások végrehajtása, többek között az ESZA alkalmazásán keresztül. A szociális vállalkozások és a harmadik szektor hozzájárulhatnak az állami szféra erőfeszítéseihez, és úttörő módon vehetnek részt új szolgáltatások és piacok fejlesztésében a polgárok és a közigazgatások számára, viszont ehhez készségfejlesztésre és támogatásra van szükségük. Fontos, hogy a tagállamok támogatási rendszert biztosítsanak a szociális vállalkozások számára, ösztönzőket nyújtsanak az induló vállalkozásoknak, és mindezt lehetővé tevő, támogató szabályozási környezetet alakítsanak ki45. A csomag, amely példákat hoz sikeres projektekre, az uniós alapok, mindenekelőtt az ESZA jövőbeli felhasználására vonatkozó iránymutatásokat is tartalmaz46. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy: •
Maradéktalanul és további késlekedés nélkül hajtsák végre az aktív befogadásról szóló bizottsági ajánlást (2008), adott esetben az ESZA és az ERFA felhasználásával, integrálva a következő három pillért: a megfelelő jövedelemtámogatást, a befogadó munkaerőpiacokat és a támogató szolgáltatásokat. Gondoskodjanak olyan jogi keretről, amely biztosítja a hatékony, minőségi és megfizethető, az uniós szabályokat tiszteletben tartó szociális szolgáltatásokat. A Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság által együttműködésben kidolgozandó módszer alapján készítsenek referencia-költségvetéseket, amelyek segítenek a hatékony és megfelelő, a helyi, regionális és tagállami szinten meghatározott szociális szükségleteket figyelembe vevő jövedelemtámogatás kialakításában47. Az e területeken történő előrelépéseknek a nemzeti reformprogramokban is tükröződniük kell;
•
Hidalják át a nemek közötti bérszakadékot, és törekedjenek a nők és más alulreprezentált munkavállalók munkaerő-piaci részvételét megnehezítő további akadályok lebontására, többek között azáltal, hogy a munkaadókat a munkahelyi megkülönböztetés problémájának megoldására ösztönzik; emellett fontos szerepet töltenek be az alábbi intézkedések és programok: a munka és a magánélet
45
Az uniós állami támogatási szabályokat be kell tartani (emellett ki lehet használni az általános csoportmentességről szóló 800/2008/EK rendelettel vagy a csekély összegű – de minimis – támogatásokról szóló 1998/2006/EK rendelettel biztosított lehetőségeket). Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Social Investment through the European Social Fund (Szociális beruházás az Európai Szociális Alapon keresztül), SWD(2013)44. A Tanács által 2008. december 12-én elfogadott, az aktív befogadásra vonatkozó közös elvekben megfogalmazottaknak megfelelően.
46 47
HU
13
HU
összehangolását elősegítő intézkedések (például gyermekgondozási szolgáltatások), a munkavállaló helyzetéhez igazított munkahely – beleértve az ikt-alapú megoldásokat –, elektronikus hozzáférhetőség, a sokféleség kezelése, készségfejlesztési és képzési programok, a készségek és végzettség elismerésére szolgáló programok, valamint a mobilitást és pályafutás folytonosságát fejlesztését lehetővé tevő programok. Mindez többek között munkaerő-piaci szabályozásokon, a szülői szabadságra vonatkozó szabályozásokon és pénzügyi ösztönzőkön keresztül valósítható meg. Gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy az adó- és szociális ellátórendszerek kifizetődővé tegyék a munkát (fokozatosan szűkülő ellátási határértékek vagy célzott munkahelyi pénzügyi ösztönzők révén). Ennek megvalósításához fel kell használni az ESZA-ból, az ERFA-ból, az Európai Integrációs Alapból és a Menekültügyi és Migrációs Alapból származó forrásokat. •
Kezeljék a hajléktalanság problémáját átfogó, a megelőzésen, a lakhatást elősegítő megközelítésen, valamint a kilakoltatási szabályozás és gyakorlat felülvizsgálatán nyugvó stratégiákon keresztül, figyelembe véve az e csomagban a hajléktalanság kezeléséről szóló iránymutatásokban megfogalmazott fő megállapításokat;
•
Használják fel adott esetben a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból (FEAD) származó forrásokat az anyagi nélkülözés és a hajléktalanság kezelésére, beleértve a társadalmi befogadást elősegítő kísérő intézkedések támogatásán keresztül;
•
Hajtsák végre az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről szóló bizottsági ajánlást48. Ösztönözzék a legjobb ajánlat szerinti árképzési opciókat a fogyasztási cikkek és szolgáltatások tekintetében, valamint javítsák a pénzügyi inklúziót.
•
Dolgozzanak ki konkrét stratégiákat a szociális innovációhoz, pl. az állami, magánés harmadik szektort bevonó partnerségek formájában, biztosítsanak megfelelő és kiszámítható pénzügyi támogatást, beleértve a mikrofinanszírozást, és gondoskodjanak a képzésről, hálózatépítésről és mentorálásról a tényeken alapuló politikai stratégiák támogatása érdekében. Ennek érdekében és a sikeres projektek nagyságrendjének bővítése céljából használják ki teljes mértékben az ESZA, ERFA, EMVA, EIF és PSCI (a társadalmi változás és innováció program) kínálta finanszírozási lehetőségeket. A vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtásának keretében adjanak elsőbbséget a szociálpolitikai innovációnak, és számoljanak be erről a nemzeti reformprogramok keretében;
•
Támogassák a szociális vállalkozásokat49 az induló vállalkozásoknak nyújtott ösztönzőkkel, továbbá támogassák a vállalkozások továbbfejlesztését az ismeretek és a hálózatok bővítésével, valamint a „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezésnek50 és a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervnek51 megfelelően biztosítsanak számukra támogató szabályozási környezetet;
48
A Bizottság 2011. július 18-i 2011/442/EU ajánlása az alapszintű fizetési számlához való hozzáférésről, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:190:0087:01:hu:HTML A társadalmi változás és innováció program szociális vállalkozói területe (melynek értéke 90 millió EUR) támogatja a szociális beruházási piacok létrehozását és elősegíti a szociális vállalkozások finanszírozáshoz jutását saját tőke, kvázi-sajáttőke, hiteleszközök és támogatások hozzáférhetővé tételével. A Bizottság közleménye: Kezdeményezés a szociális vállalkozásért. A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása, COM(2011) 682, 2011. október 25.
49
50
HU
14
HU
•
Tárják fel és fejlesszék a magánfinanszírozás szociális beruházási célú bevonásának innovatív lehetőségeit, pl. a köz- és magánszféra partnerségén keresztül.
A Bizottság a következők révén támogatja a tagállamokat: •
Az aktív befogadásra irányuló reformok nyomon követése52 az európai szemeszter keretében, 2013 során a referencia-költségvetésekre irányuló módszerek kidolgozása, továbbá a jövedelemtámogatás megfelelőségének nyomon követése az említett referencia-költségvetések alkalmazása során (amint ezeket a tagállamokkal együttműködésben sikerült kidolgozni);
•
Az állami hatóságok és a szolgáltatók számára – aktualizált útmutató53 és az érdekeltekkel folytatott rendszeres információcsere segítségével – annak pontosítása, hogy az állami támogatásra, a belső piacra és a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok54 hogyan vonatkoznak a szociális szolgáltatásokra;
•
A tagállamok tapasztalatai alapján ajánlás összeállítása a romák befogadására vonatkozó bevált módszerekről, valamint az európai szemeszteren belül éves jelentés a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában elért előrelépésről. A romák integrációjának elősegítése bevált módszerek cseréjén, valamint a transznacionális együttműködés fejlesztése a nemzeti roma kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül;
•
Jogalkotási kezdeményezés az alapvető számlákhoz való hozzáférés elősegítése, a banki költségek átláthatóságának és összehasonlításának javítása és a bankszámlaváltás megkönnyítése érdekében;
•
Az emberek szociális jogaikról való tájékoztatása a szociális védelemről szóló, felhasználóbarát útmutatók segítségével, továbbá a nyugdíjjogosultság nyomon követésével foglalkozó szolgáltatások létrehozásában nyújtott segítség. A Bizottság emellett segítséget nyújt az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés megelőzésében, továbbá olyan irányelv révén csökkenti az utazó munkavállalókat sújtó akadályokat, amely a szabad mozgás jogának megfelelőbb alkalmazását és érvényre juttatását kívánja elérni;
•
2013-ban iránymutatás nyújtása a tagállamoknak arról, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtása során miként alkalmazzák a szociálpolitikai innovációt. Ez az iránymutatás példákat tartalmaz az Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Alap igénybevételének módjáról;
•
2013-ban jelentés benyújtása a „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” c. közlemény55 végrehajtásáról.
51
A Bizottság közleménye: „Vállalkozás 2020” cselekvési terv. COM(2012) 795, 2013. január 9. Lásd a 38. és 39. lábjegyzetet Útmutató az állami támogatásra, a közbeszerzésre és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások – különösen a közérdekű szociális szolgáltatások – belső piacára vonatkozó uniós szabályok alkalmazásáról Jelenleg folynak a közbeszerzésről (COM(2011) 896 végleges) és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló (COM(2011) 895 végleges) bizottsági irányelvjavaslatokra vonatkozó tárgyalások. A Bizottság közleménye: Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban, COM(2009) 567 végleges.
52 53
54
55
HU
15
HU
2.3.
Egész életen át tartó szociális beruházás
A támogatásnak az élet során felmerülő meghatározott szükségletekre kell irányulnia: a gyermekkortól és a fiatalkortól kezdve, az iskolai tanulmányokat követően a munka világába történő átmenet idején, gyermekvállalás esetén, továbbá a pályakezdéstől az életpálya végéig és az idős korban egyaránt. Ez azt jelenti, hogy az integrált szolgáltatásokat, a pénzbeli juttatásokat és a segítségnyújtást az egyén élete során felmerülő kritikus helyzetekhez kell igazítani, megelőzve, hogy a későbbiekben jelentkezzenek nehézségek. Az e csomaghoz tartozó, „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” c. bizottsági ajánlás56 jól szemlélteti, hogy a célzott szociális beruházás miként képezheti az egyetemesség és az egyenlő esélyek biztosítására irányuló fokozott erőfeszítések elvein nyugvó, jogokon alapuló szakpolitikai stratégia részét. A gyermekek középpontba állítása elengedhetetlen a fenntartható, hatékony és versenyképes tudásalapú gazdaság és a generációk közötti méltányosságot szem előtt tartó társadalom számára. Az, hogy a jövőbeli nyugdíjak megfelelők lesznek-e, a mostani gyermekek humántőkéjének fejlesztésén múlik. A várható élettartam emelkedése és az aktív népesség zsugorodása hatására – ha ez az egyensúlytalanság továbbra is fennáll – olyan struktúrák jöhetnek létre, ahol a kiadások az idősek javára tolódnak el, az államok költségvetései jellemzősen magasak, a gyermekekre és fiatalokra viszont kevés forrás áll rendelkezésre. Széleskörű egyetértés övezi azt a tényt, hogy a koragyermekkori nevelés és gondozás hatékonyan előzi meg az iskolai lemorzsolódást, kedvezően hat a későbbi iskolai teljesítményre, az egészségi állapotra, a jövőbeli elhelyezkedésre és a társadalmi mobilitásra. A generációról generációra átörökített hátrányos helyzetből való kitöréshez szakpolitikák széles skáláját kell mozgósítani, és magukat a gyermekeket, ugyanakkor családjukat és közösségeiket is támogatásban kell részesíteni. Ehhez pénzbeli és természetbeli juttatások kombinációjára van szükség, továbbá elengedhetetlen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, az iskolai lemorzsolódás mérséklése, az iskolai szegregáció megszüntetése és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának megfelelő alkalmazása. Az egészségbe való, az egyén életének korai szakaszában elkezdődő beruházás, miközben lehetővé teszi, hogy az emberek tovább és jobb egészségi állapotban maradjanak aktívak, növeli a munkaerő termelékenységét és csökkenti az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást. Az egészségfejlesztés és a megelőző egészségügyi ellátás az egész életen át rendkívül fontos. Ebben az összefüggésben fontos kiemelni a munkahelyi egészség és biztonság terén végrehajtott beruházásokból fakadó előnyöket57. Az Európai Bizottság ifjúsági foglalkoztatási csomagja58 a fiatalokat érintő magas munkanélküliségre keres megoldást. Olyan programokat javasol, amelyek biztosítják, hogy minden fiatal – négy hónappal azt követően, hogy munkanélkülivé válik vagy befejezi a formális oktatási rendszerben folytatott tanulmányait – minőségi állásajánlatot, szakmai továbbképzési lehetőséget vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben, gyakornoki programban való részvételi lehetőséget kapjon. Ez az „ifjúsági garancia” az iskolából a munka világába történő átmenet elősegítésével már fiatal korban növeli a foglalkoztatás biztonságát. Ezt olyan lehetőségeknek kell kísérniük, amelyek az egész életen át tartó tanulás szakpolitikai
56 57 58
HU
Lásd a Bizottság ajánlását: Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés, C(2013) 778. COM(2007) 62 végleges, 2007. február 21. Az Európai Bizottság közleménye: A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba, COM(2012)727, 2012. december 5.
16
HU
intézkedései segítségével a készségfejlesztésre irányulnak. A javasolt Erasmus mindenkinek59 program is segítséget nyújt a fiataloknak ahhoz, hogy személyes fejlődésüket elősegítő képzésben vegyenek részt, illetve ilyen készségeket sajátítsanak el, továbbá új kompetenciákat vagy új nyelvet tanuljanak, és általánosságban is javítsanak foglalkoztatási kilátásaikon. A későbbiekben az egészségügyi szakpolitikák és a tevékeny időskorra vonatkozó intézkedések teszik lehetővé az egyén számára a benne rejlő potenciál kiaknázását. Az idősebbek mások gondozásában, ellátásában vagy pedig önkéntesként nyújtott társadalmi hozzájárulását gyakran nem ismerik el, holott megfelelő támogatásban kellene őket részesíteni e tevékenységek végzése során. A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012) növelte az idősek társadalmi szerepvállalásának elismerését, és politikai lendületet adott szakpolitikai kezdeményezéseknek, például az időskorú polgárokra vonatkozó új osztrák szövetségi tervnek. A csomag példákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tartós ápolás-gondozás szükségességé válását hogyan lehet megelőzéssel, rehabilitációval és az idősek számára megfelelőbb környezet létrehozásával, valamint az ápolás hatékonyabb módozataival mérsékelni60. Az egészségügyben és a tartós ápolás-gondozás területén tapasztalható széleskörű munkaerőhiányra szintén megoldást kell találni a „fehérköpenyes” ágazatok foglalkoztatásának fellendítését célzó ösztönzőkkel és e terület foglalkoztatási feltételeinek javításával. Az elérhető és megfizethető közlekedés és az érintettek állapotához igazított lakhatási lehetőségek szintén lehetővé teszik az idősek és a fogyatékkal élők számára, hogy a lehető legtovább a maguk alakíthassák az életüket, és csökkentik a tartós ápolás szükségességét. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy: •
A Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés c. ajánlást integrált módon hajtsák végre, a pénzbeli és természetbeli juttatások kombinációjával, valamint a minőségi koragyermekkori neveléshez, egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával. Fordítsanak figyelmet a gyermekkori egyenlőtlenségekre az iskolai szegregáció felszámolásával és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának megfelelő alkalmazásával. Tegyék ismertebbé és hozzáférhetőbbé a koragyermekkori nevelést és gondozást, összhangban a gyermekgondozásra vonatkozó barcelonai célokkal61 és a koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó uniós célokkal62. Az előrelépésekről számoljanak be a nemzeti reformprogramokban. Használják az ESZA, az ERFA és az EMVA forrásait az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, valamint a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében.
59
A Bizottság közleménye: Erasmus mindenkinek: Az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, COM (2011)787 végleges, 2011. november 23. Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Long-Term Care in Ageing Societies - Challenges and Policy Options (Tartós ápolás-gondozás az idősödő társadalomban: kihívások és szakpolitikai lehetőségek), SWD(2013)41. 2002-ben a barcelonai csúcstalálkozón az Európai Tanács a következő célokat határozta meg 2010-es céldátummal: 1. hároméves kortól iskolaköteles korig a gyermekek legalább 90%-a részesüljön gyermekgondozásban; 2. a hároméves kor alatti gyermekek legalább 33%-a részesüljön gyermekgondozásban. 2020-ig a 4 éves kor és a kötelező általános iskolai oktatásba lépési életkor közötti gyermekek legalább 95%-ának részt kell vennie a koragyermekkori nevelésben. A Tanács 2009. május 12-i következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”), a következtetések I. melléklete (HL C 119., 2009.5.28., 7. o.)
60
61
62
HU
17
HU
•
Hajtsák végre „Az iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó szabályozásról” szóló ajánlást, és alakítsanak ki tényeken alapuló és átfogó, a megelőzésre, a beavatkozásra és a kompenzációra irányuló intézkedéseket tartalmazó szakpolitikákat a lemorzsolódás csökkentésére63.
•
Használják az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítására vonatkozó alapelveket64, a tevékeny időskori indexet65 – amely a munkaviszonyban álló időseket, társadalmi részvételüket és független életvitelüket követi nyomon –, valamint a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség66 által ajánlott lehetőségeket, hogy felmérjék, az idősek milyen mértékben tudják megvalósítani a bennük rejlő potenciált.
A Bizottság a következők révén támogatja a tagállamokat: •
A longitudinális adatgyűjtés javítása, külön hangsúlyt helyezve a gyermekekre, az egész életet végigkísérő szociálpolitikák kialakításának és nyomon követésének pontosabb ellenőrzése érdekében. Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentésben jelentést tesz az előrehaladásról;
•
A koragyermekkori nevelés és gondozás támogatása érdekében a feltételekhez kötött pénzbeli transzferek hatékonyságának vizsgálatával, a Progress által finanszírozott kutatási projekt keretében;
•
Együttműködés folytatása a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal 2013 során a tartós ápolásról-gondozásról szóló jelentés kidolgozásában az egészséges és tevékeny időskor támogatása érdekében, valamint életkortól függetlenül a független életvitel lehetőségének bővítése céljából, felhasználva az új technológiák kínálta lehetőségeket, beleértve az e-egészségügyet, nyomon követve a tartós ápolásgondozással kapcsolatos kockázatokkal szemben megvalósított, fenntartható, megfelelő szociális védelem terén tett előrelépéseket. A tartós ápolásra-gondozásra vonatkozó stratégiák kidolgozásához nyújtott támogatásként a Bizottság a tagállamok számára „döntéshozatali kézikönyvet” dolgoz ki, amely az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának Technológiai Jövőkutatási Intézete által 2013– 2014-ben végzendő munka eredményein fog alapulni.
3.
IRÁNYMUTATÁSOK AZ UNIÓS FORRÁSOK 2014–2020 KÖZÖTTI FELHASZNÁLÁSÁHOZ
Az Európai Unió költségvetésének „katalizátorként kell segítenie a növekedést és a munkahelyteremtést szerte Európában, leginkább azáltal, hogy ösztönzést ad a termelő és a humántőkét célzó beruházásoknak67.” A tagállamok által a foglalkoztatás, a humántőke fejlesztése, az egészség és a szociálpolitikák céljaira – mindenekelőtt az ESZA-n keresztül – biztosított uniós források részaránya azonban 1989 óta csökken. A Bizottság ezért javasolta, hogy a 2014–2020-as időszakra a kohéziós politikai források legalább 25%-át fordítsák a humán tőkére és a szociális beruházásra, vagyis az ESZA forrásait irányítsák az emberi 63 64 65 66
67
HU
A Tanács 2011. június 28-i ajánlása a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról, HL 2011/C 191/01. A Tanács 2012. december 6-i következtetései. Európai Bizottság és ENSZ-EGB (2013-tól), szakpolitikai jelentés: A tevékeny időskor indexe, http://europa.eu/ey2012. A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség célkitűzése az, hogy 2020-ra két évvel növelje az uniós polgárok egészségben eltöltött éveinek átlagát. A projekt az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezésének része. Az Európai Tanács 2013. február 7–8-i ülésének következtetései.
18
HU
erőforrásokba történő beruházások felé. Emellett azt is javasolta, hogy az ESZA összes forrásának legalább 20%-át minden tagállamban fordítsák a „társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” tematikus célkitűzésre. A 2007–2013-as programozási időszak során az Európai Szociális Alap mindeddig 50 millió embert ért el, köztük csak 2011-ben 4,5 millió munkanélkülit és 5 millió inaktívat. Ezt azáltal érte el, hogy 75 milliárd eurót fordított arra, hogy a támogatott személyek – készségeik fejlesztésével és foglalkoztatási kilátásaik javításával – ki tudják használni a bennük rejlő lehetőséget. Az alap keretében megvalósított programok segítettek a válság hatásainak mérséklésében, munkahelyek megtartásában és a fellendülés előkészítésében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 18 milliárd euró jutott a társadalmi befogadást segítő intézkedésekre, melyek elsősorban az oktatást, az egészségügyet és a szociális infrastruktúrába történő beruházást támogatták. A tagállamok számára az európai strukturális és beruházási alapok68 – mindenekelőtt az ESZA –, valamint a PROGRESS 2007–2013, a társadalmi változás és innováció program (PSCI) (2014–2020), továbbá a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) jelentős eszközök a szociális beruházási csomagban meghatározott stratégia végrehajtásában. A gazdasági, társadalmi és földrajzi kohéziónak egész Európában való erősítését célzó kohéziós politika által biztosított pénzügyi támogatás a 2014–2020-as programozási időszakban is fontos eszköz marad az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, az e közleményben meghatározott szükséges reformokkal és modernizációval egyetemben. Az inkluzív növekedés támogatása érdekében a Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy biztosítsák: foglalkoztatáspolitikájuk, humántőke-fejlesztésük, állami szolgáltatásaik korszerűsítése, területi beruházásaik, valamint a társadalmi befogadással kapcsolatos politikáik tükrözik az országspecifikus ajánlásokat, valamint a nemzeti reformprogramok és a stabilitási programok értékelésével foglalkozó szolgálati munkadokumentumokban megállapított fő kihívásokra vonatkozó elemzéseket69. Az Európai Szociális Alap70 keretében megvalósuló finanszírozást kiegészítheti az ERFA-ból származó további támogatás, elsősorban az egészségügyi, szociális, gyermekgondozási, lakhatási és oktatási infrastruktúrába való beruházás, valamint a hátrányos helyzetű városi és vidéki közösségek fizikai és gazdasági rehabilitációjára fordított támogatás tekintetében. Ezek a beruházások hatással lehetnek a szociálpolitika reformjára, például az oktatási létesítmények szegregációjának megszüntetése, a közösségi alapú gondozásra való áttérés és integrált lakhatási szakpolitikák alkalmazása révén. A közös rendelkezésekről szóló rendelet71 meghatározza az európai strukturális és beruházási alapokból finanszírozandó prioritásokat. Az európai strukturális és beruházási alapok támogatják a vonatkozó közös rendelkezések és nemzeti reformprogramok végrehajtását. A 68 69 70 71
HU
Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), kohéziós alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), Európai Tengerügyi és Halászati Alap http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Social Investment through the European Social Fund (Szociális beruházás az Európai Szociális Alapon keresztül), SWD(2013)44. Javaslat: az Európai Parlament és Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
19
HU
szakpolitikai célkitűzések elérése terén tett előrelépéseket az európai szemeszter keretében fogják nyomon követni. A tagállamok az európai strukturális és beruházási alapokat az e közleményben szereplő szakpolitikai irányvonalak – többek között a szociális innováción, a szociális gazdaságon és a szociális vállalkozáson keresztül történő – megvalósítására fordíthatják72. A hatékonyabb szociálpolitikák kidolgozásához hozzájárul, hogy az ESZA –– az ERFA-támogatással együtt – külön hangsúlyt helyez majd a szociális innovációra73, hogy támogassa az innovatív megközelítések vizsgálatát és kiterjesztését. A Bizottság részletesebb iránymutatásokat fog bemutatni a 2013 közepéig közzéteendő operatív útmutatóban arról, hogy a tagállamok hogyan tudnák a leghatékonyabban felhasználni az európai strukturális és beruházási alapokat a megállapított tematikus célkitűzések megvalósítása érdekében. Az útmutató hozzájárul a szakpolitikai reformok végrehajtásához, valamint a fenntartható és hatékony állami szolgáltatásokhoz. A gyermekszegénység területén például kiemeli, hogy milyen intervenciók szükségesek azokban a tagállamokban, ahol nagyszámú roma lakosság él, a gyermekgondozási szolgáltatások aránya alacsony, az oktatási eredmények terén pedig nagyok az egyenlőtlenségek. Az egyéb témák közé például az innováció, a gyermekgondozás, az intézményi ellátás kitagolása és az aktív befogadás tartozik. Az európai strukturális és beruházási alapok mellett a PSCI, a Horizont 2020, a COSME74 és az egészségügyi program szintén tartalmaz a szociálpolitikai innováció pénzügyi támogatására vonatkozó konkrét rendelkezéseket. Az ESZA segíthet beemelni az állami és magánszférában kipróbált szociálpolitikákat a bevált szakpolitikák közé. A FEAD segít a tagállamoknak annak biztosításában, hogy az éhezés, a hajléktalanság és a gyermekeket érintő anyagi nélkülözés problémáinak kezelésével biztosítható legyen a megfelelő megélhetés. Végezetül az uniós forrásokat kiegészíthetik például a Világbanktól, az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától és az Európai Beruházási Bank Csoporttól származó források. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy: •
A kohéziós politikai és a vidékfejlesztési forrásokat fordítsák a humántőke fejlesztésére, többek között olyan területek támogatásával, mint a foglalkoztatás, a szociális befogadás, a földrajzi egyenlőtlenségek csökkentése, a tevékeny és egészséges időskor, a szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások és az egész életen át tartó tanulás. A forrásoknak megfelelőknek kell lenniük az országspecifikus ajánlásokban javasolt strukturális változások végrehajtásához, figyelembe véve az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit. A tagállamok biztosítsák továbbá, hogy az alapok által támogatott intervenciók megfelelően tükrözik az országspecifikus ajánlásokat, és szociális beruházási megközelítést alkalmaznak;
•
Foglalkozzanak a hátrányos helyzetű emberek különböző szükségleteivel, ideértve a szegény és elszigetelt területeken élőket, az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásával történő koordinált fellépéssel;
72
Lásd: bizottsági szolgálati munkadokumentum: Social Investment through the European Social Fund (Szociális beruházás az Európai Szociális Alapon keresztül), SWD(2013)44. A Bizottság a 214–2020-ra vonatkozó kohéziós politikai rendeletben beruházási prioritást jelölt ki a szociális gazdaság és a szociális vállalkozások számára. A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program.
73 74
HU
20
HU
•
Törekedjenek olyan lehetőségek kidolgozására, melyekkel az uniós forrásokat kiegészíthetik a Világbanktól, az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától és az Európai Beruházási Bank Csoporttól származó forrásokkal;
•
Teszteljenek új megközelítési módokat (pl. az ikt-val támogatott innováció) a szociálpolitika területén, többek között a társadalmi változás és innováció programon keresztül, majd az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásával tegyék széles körben elérhetővé a leghatékonyabb innovációkat;
•
Vonják be az érintett feleket, különösen a szociális beavatkozás által érintett célcsoporthoz közel álló civil társadalmi szervezeteket a program megtervezésébe és végrehajtásába, továbbá segítsék elő a finanszírozáshoz való hozzájutásukat;
A Bizottság a következők révén támogatja a tagállamokat: •
2013 közepére az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásáról szóló operatív szakpolitikai útmutató kidolgozása, amely maradéktalanul tükrözi a szociális beruházási megközelítést. A tagállamok által a strukturális alapokról szóló rendeletekben meghatározott szabályozásnak megfelelően küldött információk alapján a Bizottság nyomon követi a programok végrehajtása során elért előrelépéseket és eredményeket. Ha a végrehajtás során aggályok merülnének fel, a Bizottság a közös rendelkezésekről szóló rendeletben megállapított eljárási keret segítségével tisztázza a kérdést a tagállamokkal;
•
Nagyobb fokú tudásmegosztás lehetővé tétele. A Bizottság mindenekelőtt olyan „tudástárat” fejleszt ki a tagállamok és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofund) segítségével, amely segít a tapasztalatok megosztásában, beleértve a szakpolitikai tanulságok és az európai strukturális és beruházási alapokkal kapcsolatos bevált módszerek megosztását. Az ESZA-n keresztül támogatja úgynevezett szegénységi térképek kifejlesztését, amelyek – annak biztosítására, hogy az intervenció eléri a célcsoportot – meghatározzák a többszörös, súlyos hátránnyal küszködő településeket;
•
A tagállami és regionális hatóságok támogatása az ESZA-n keresztül a hatékony szakpolitikák végrehajtásában, beleértve a szociális vállalkozások támogatását.
4.
CÉLZOTT UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK
Ebben a szakaszban a Bizottság bemutatja a közleményben már érintőlegesen említett kezdeményezéseket, amelyek kulcsfontosságúak a szociális beruházás célzott és integrált megközelítésének biztosításához. 4.1.
A szociális beruházásra fordított finanszírozás ösztönzését célzó intézkedések
A Bizottság továbbra is támogatást nyújt a strukturális alapokból, beleértve az ESZA-t, ugyanakkor a költségvetések konszolidációja érdekében a magánforrásból származó finanszírozás arányának növelésével új finanszírozási eszközök is alkalmazhatók és kiaknázhatók: •
A szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének támogatása: európai szociális vállalkozási alapok
A „társadalomtudatos vállalkozás” kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően a szociális vállalkozások alapvetően fontos szerepet játszanak a szociális befogadás és a humán tőkébe való beruházás elősegítésében. A szociális vállalkozások számára meg kell azonban könnyíteni a magánforrásokhoz való hozzáférést tevékenységeik támogatása és bővítési
HU
21
HU
lehetőségeik elősegítése érdekében. A Bizottság – amellett, hogy a 2014-ben induló „társadalmi változás és innováció” program részeként támogatási alapot javasolt a szociális válallkozások számára –, rendeletjavaslatot75 is előterjesztett, amelyben az európai szociális vállalkozási alapok uniós címkéjének létrehozását szorgalmazta; e címke segítségével a befektetők könnyen azonosíthatják azokat az alapokat, amelyek európai szociális vállalkozásokat támogatnak, továbbá fontos információkhoz juthatnak a szociális vállalkozási alapokkal kapcsolatban. A javasolt rendelet egész Európában hozzájárul a tőkeszervezés akadályainak lebontásához, és egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a beruházásokat. A Bizottság emellett módszert dolgoz ki a szociális vállalkozások által előidézett társadalmigazdasági hasznok mérésére, 2014 elején pedig magas szintű konferenciát rendez a szociális vállalkozások támogatása terén alkalmazott bevált módszerek terjesztésére. •
Új pénzügyi eszközök alkalmazásának feltérképezése
A szociális beruházás magán- és harmadik szektorból származó innovatív finanszírozása elengedhetetlen az állami szektor erőfeszítéseinek kiegészítéséhez. E tekintetben a mikrofinanszírozás jelentős szerepet tölthet be. Az új kisvállalkozások létrehozása alapvetően fontos az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és befogadási célkitűzéseinek eléréséhez. A vállalkozások létrehozása előtt tornyosuló egyik legnagyobb akadály azonban a finanszírozáshoz – különösen a mikrohitelhez – való hozzáférés hiánya. A Bizottság a Progress mikrofinanszírozási eszköz alkalmazásának folytatását indítványozta a 2014-ben induló „társadalmi változás és innováció” program részeként, melyhez 92 millió EUR költségvetést javasolt. Ez finanszírozza a mikrohitel-szolgáltatók kapacitásépítését, továbbá elősegíti, hogy mindazok, akik kisvállalkozást kívánnak indítani, de nehézségekbe ütköznek hagyományos kölcsön felvétele terén, pénzügyi támogatáshoz jussanak. •
Szociális kötvények
A megvizsgálandó lehetőségek közé tartoznak a szociális kötvények, amelyek ösztönzőket kínálnak magánbefektetőknek szociális programok finanszírozásához: amennyiben a programok pozitív társadalmi hatást fejtenek ki, az állami szféra megtérülési rátát fizet. A Bizottság a tapasztalatok megosztásának elősegítésével támogatja a tagállamokat. 4.2.
A megfelelő megélhetés támogatása/ a szociális jogok ismeretének javítása
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a leginkább rászorulók védelmét szolgáló rendelkezéseket végrehajtsák, és javítani fogja a legkiszolgáltatottabb fogyasztók tájékoztatását, valamint célzott támogatást nyújt a hátrányos helyzetben lévőknek ahhoz, hogy megalapozott fogyasztói döntést hozzanak: •
A megfelelő megélhetés biztosítása
A legtöbb tagállamban működik valamiféle minimumjövedelem-rendszer. E rendszerek ugyanakkor gyakran nem megfelelőek, és javításra szorulnak. A rendszer által biztosított jövedelmi szintnek elég magasnak kell lennie a tisztességes megélhetéshez, ugyanakkor munkára ösztönző és munkaerő-piaci aktivizáló hatást is ki kell fejtenie. A Bizottság az európai szemeszter részeként nyomon követi a jövedelemtámogatás megfelelőségét, erre a célra pedig referencia-költségvetéseket használ, miután ezeket a tagállamokkal együtt kidolgozta. • 75
HU
Igazgatási kapacitásépítés és egyszerűsítés az egyablakos ügyintézés biztosítása érdekében
A Bizottság jogalkotási javaslata – Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szociális vállalkozási alapokról. COM(2011) 862, 2011. december 7.
22
HU
Az egyablakos ügyintézési modell hozzájárul a szociális védelmi rendszerek hatékonyságához és eredményességéhez. Az egyablakos ügyintézés leegyszerűsíti a szervezést, megerősíti a végrehajtást és növeli az igénybevétel arányát. E megközelítés javítja a felhasználóbarát tájékoztatás hozzáférhetőségét, a különböző kormányszintek közötti koordinációt, valamint növeli a kapacitásokat, ez pedig csökkentheti mind a fogyasztó, mind a szolgáltató adminisztratív terheit. A Bizottság a tagállamokat a bevált módszerek megosztásának elősegítésével támogatja, többek között a Eurofounddal közösen kidolgozott úgynevezett tudástáron keresztül. Az ESZA-ból származó finanszírozás az „intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás” tematikus célkitűzés keretében lesz elérhető. A Bizottság e megközelítésekre külön figyelmet fordít majd az aktív befogadási stratégiák tagállami megvalósításának további értékelése során. •
A pénzügyi inklúzió előmozdítása
A folyószámlák alapvetően lényeges eszközök ahhoz, hogy az egyén részt vegyen a gazdaság és a társadalom életében. A fizetéseket, az ellátásokat és a közüzemi számlákat egyre gyakrabban fizetik bankszámláról. A bankszámla emellett előfeltétele a más alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek, mint a fogyasztói hitelek, a jelzáloghitelek, az életbiztosítás, az elektronikus kifizetések és a befektetések. Ennek érdekében a Bizottság irányelvet javasol az alapvető számlacsomaghoz való hozzáférésről. •
Védelem a pénzügyi nehézségekkel szemben
A pénzügyi válság megmutatta, hogy a felelőtlen hitelezési és hitelfelvételi gyakorlat mekkora kárt okoz fogyasztóknak és hitelezőknek egyaránt. Az ingatlant vásárló vagy jelzálogalapú hitelt felvevő fogyasztókat megfelelően tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról, az e téren működő intézményeknek pedig felelősségteljesen kell eljárniuk. A bizottság munkadokumentumot tett közzé a kényszereladási eljárások elkerülésére irányuló tagállami intézkedésekről és gyakorlatokról76. A Bizottság emellett a lakóingatlanokra vonatkozó hitelmegállapodásokról szóló javasolt irányelv által erősíteni kívánja fogyasztók védelmét. 2013 elején tanulmányt tesz közzé, amely megvizsgálja és elemzi a fogyasztók védelmének erősítésében felhasználható különböző jogi eszközöket és bevált módszereket. E kezdeményezések a pénzügyi nehézségek mérséklésére és a hajléktalanság problémájának kezelésére irányuló, megelőző megközelítés részét képezik. •
Energiahatékonyság
Az energiahatékonyságról szóló új irányelv77 arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti programjaikba illesszenek szociális irányultságú követelményeket; az irányelv figyelembe veszi a hátrányos helyzetű emberek különleges szükségleteit, és segít az energiaszegénység problémájával foglalkozni intelligens fogyasztásmérők és olyan közüzemi számlák biztosításával, amelyek a veszélyeztetett fogyasztókat egyértelmű, hiteles és időszerű információkkal látják el energiafogyasztásukkal kapcsolatban, emellett pedig konkrét lehetőségeket ismertetnek a fogyasztás csökkentésére. • 76
77
HU
A polgárok információhoz való hozzáférésének javítása
Bizottsági szolgálati munkadokumentum: National measures and practices to avoid foreclosure procedures for residential mortgage loans (A lakossági jelzáloghitelekkel kapcsolatos kényszereladási eljárások elkerülésére irányuló tagállami intézkedések és gyakorlatok), SEC(2011) 357, 2011. március 31. Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke (7) bekezdésének a) pontja és 10. cikke
23
HU
A hozzáférhető információk, például a munkakeresési szolgáltatások, az álláskeresési járadék, a gyermekgondozási ellátások, az egészségügyi ellátás vagy a hallgatói ösztöndíjak tekintetében alapvetően fontosak az egyenlő esélyek biztosításához, valamint a polgároknak a gazdaság és a társadalom életében való részvételéhez. A polgárok ilyen információkhoz való hozzáférésének elősegítése érdekében a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslat78 biztosítani fogja, hogy számos közszektorbeli honlap hozzáférhető legyen minden polgár, köztük a fogyatékossággal élők és az idősek számára. Ezen túlmenően a Bizottság a szociális védelemről szóló, felhasználóbarát útmutatók segítségével biztosítja, hogy a szociális jogokra vonatkozó információk hozzáférhetőbbé váljanak, továbbá elősegíti a nyugdíjjogosultság nyomon követésével foglalkozó szolgáltatások létrehozását. A Bizottság emellett – 2013 első felében beterjesztendő – irányelvjavaslattal kívánja a személyek szabad mozgásával kapcsolatos jogok megfelelő alkalmazását és érvényesítését támogatni. 4.3.
Beruházások a gyermekek érdekében / koragyermekkori nevelés és gondozás
Szükség van a koragyermekkori gondozás és nevelés potenciáljának továbbfejlesztésére; amennyiben e területet szociális beruházásként célozzuk meg, korai beavatkozás útján megoldást találhatunk a gyermekeket érő egyenlőtlenségek és kihívások problémájára. •
A gyermekgondozáshoz való hozzáférés javítása
A koragyermekkori gondozáshoz és neveléshez való hozzáférés pozitív hatása az élet későbbi szakaszaiban is érezhetővé válik; a koragyermekkori gondozás és nevelés hatékony eszközt jelent például az iskolai lemorzsolódás megelőzése, a foglalkoztatási eredmények javítása és a társadalmi mobilitás elősegítése terén. A korai beavatkozásnak kulcsfontosságú szerepe van a hátrányos helyzetű gyermekeket érő kihívások kezelésében. Ezen túlmenően a szülők munkaerő-piaci belépése előtt álló akadályok lebontása szempontjából is alapvetően fontos. A gyermekek érdekében történő beruházásokról szóló ajánlás felszólít arra, hogy a koragyermekkori gondozás és nevelés a barcelonai célkitűzések megvalósítása érdekében, a gyermekek esélyeinek javítására irányuló integrált stratégia részeként váljon hozzáférhetőbbé. A Bizottság ennek érdekében felmérést készít arról, hogy a feltételekhez kötött pénzbeli juttatásokkal hogyan támogatható a koragyermekkori gondozás és nevelés igénybe vétele. Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a bevált módszerek megosztásával megerősítik a szakpolitikai kezdeményezésekre vonatkozó együttműködésüket annak érdekében, hogy a koragyermekkori gondozás és nevelés minősége és hozzáférhetősége terén egész Európában javulás következzen be. •
A lemorzsolódás csökkentése
Az iskolából lemorzsolódók nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, ráadásul számukra a szegénység és a kirekesztődés kockázata is magasabb. Az Európa 2020 stratégia célkitűzése értelmében a lemorzsolódás arányát 10% alá kell csökkenteni. A fiatalok 13,5%-a azonban továbbra is idő előtt abbahagyja iskolai tanulmányait. A lemorzsolódás csökkentése az Európai Szociális Alap beruházási prioritásai közé tartozik; az alap forrásait a tagállamok a 2011. évi tanácsi ajánlásban79 meghatározott integrált intézkedésekkel összhangban lévő politikák kidolgozásához vehetik igénybe, többek között megelőző intézkedéseken, intervenciókon és az oktatásból lemorzsolódók visszatérését célzó intézkedéseken keresztül. 78
79
HU
A Bizottság jogalkotási javaslata – Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről. COM(2012) 721 final, 2012. december 3. A Tanács 2011/C 191/01 ajánlása a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról
24
HU
Az oktatásba és képzésbe való fokozottabb uniós beruházás szükségességét tükröző, az oktatásra, képzésre, az ifjúságra és a sportra vonatkozó „Erasmus mindenkinek” nevű új program80 és további végrehajtása ösztönözheti a befogadó oktatási stratégiákat. 5.
KÖVETKEZTETÉSEK – TOVÁBBI TEENDŐK
A válság egyrészt hangsúlyozta, hogy az uniós gazdaságok egymástól függenek, másrészt rámutatott arra, hogy a munkaerő-piaci intézmények és a jóléti rendszerek rendkívül eltérő módon tudnak reagálni az őket ért megrázkódtatásokra. Ez egyben megerősítette a szociálpolitikáknak és a költségvetéseknek az EU általános stabilitásának megőrzésében játszott szerepét. Habár a szociálpolitikák jórészt tagállami feladatkörbe tartoznak, az uniós támogatás kiegészíti a tagállami tevékenységeket. A tagállamokban mára erősebb gazdasági irányítás és megerősített költségvetési felügyelet van érvényben. Ezt a szociális területek szakpolitikai stratégiáira vonatkozó megerősített szakpolitikai felügyeletnek kell kísérnie, amely hosszú távon hozzájárul a válságkezeléshez, a sokktűréshez és a szociális beruházások megfelelő szintjéhez egész Európában. Ezt kérdést a GMU szociális dimenziójáról folytatott jelenlegi tárgyalások során is érinteni kell. A szociális beruházási csomag célja, hogy a tagállami szakpolitikákat a szociális beruházás felé irányítsa azokon a területeken, ahol erre szükség van, törekedve a szociális rendszerek megfelelőségére és fenntarthatóságára, ugyanakkor pedig összekötve az erőfeszítéseket az uniós források, mindenekelőtt az ESZA minél hatékonyabb felhasználásával. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy a következő három fő irányvonal mentén hajtsák végre az e csomagban megfogalmazott intézkedéseket: 1. A szociális beruházás megerősítése az európai szemeszter részeként
HU
•
A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy a szociális rendszerekben az Európa 2020 stratégia részeként végrehajtott korszerűsítés során minden szinten fokozzák az érintett felek – különösen a szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek – bevonását.
•
Emellett felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy nemzeti reformprogramjaik tükrözzék a szociális beruházási csomagban szereplő iránymutatásokat, külön figyelemmel a következőkre: •
Előrehaladás abban, hogy a tagállami szociálpolitikák nagyobb hangsúlyt helyezzenek a szociális beruházásra, különösen az alábbi területeken: (gyermek)gondozás, oktatás, képzés, aktív munkaerő-piaci intézkedések, a lakhatás támogatása, rehabilitáció és egészségügyi szolgáltatások.
•
Az integrált aktív befogadási stratégiák végrehajtása, többek között az alábbi intézkedések által: referencia-költségvetések kialakítása, az ellátások és szolgáltatások hatékonyabb lefedettsége, a szociális rendszerek egyszerűsítése (például egyablakos ügyintézés kialakításával), valamint a különféle ellátások párhuzamos nyújthatóságának megakadályozása.
•
A Bizottság az országspecifikus ajánlásokban és a következő európai szemeszterek keretében foglalkozik a szociális védelem reformjának kérdésével, valamint a szociális beruházás és az aktív befogadás hangsúlyosabbá tételével. A Bizottság ezen
80
A Bizottság közleménye: Erasmus mindenkinek: Az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, COM (2011)787 végleges, 2011. november 23.
25
HU
túlmenően az eredmények fokozott nyomon követésével támogatja a tagállamokat; ezt az európai statisztikai rendszer segítségével a szegénységre, valamint a szociálpolitikák és az egészségügyi politikák eredményeire81 vonatkozó pontosabb és időszerűbb statisztikák82 révén támasztja alá. 2. Az uniós források lehető leghatékonyabb felhasználása a szociális beruházás támogatására •
A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós források és az ESZA programozásában kellőképpen vegyék figyelembe a szociális beruházási szempontokat, különösen a 2014–2020-ra vonatkozó időszakban. Idetartozik a finanszírozás és a pénzügyi tervezés innovatív megközelítéseinek feltárása, a szociális beruházási kötvényekkel vagy a mikrofinanszírozással kapcsolatos tapasztalatok felhasználása és a szociális vállalkozásoknak nyújtott támogatás.
•
A Bizottság aktív támogatást nyújt a tagállamoknak programozás tekintetében, az e csomagban foglalt iránymutatások és további – többek között a szociális innováció, az intézményi ellátás kitagolása és az egészség területére vonatkozó – operatív tematikus iránymutatások alapján.
3. Az irányítás és a jelentéstétel egyszerűsítése •
A tagállamokat az érintett bizottságokon keresztül felkérik, hogy tegyenek javaslatot az Európa 2020 stratégia szociális dimenziójának erősítésére, megfelelőbb kapcsolatot teremtve a meglévő folyamatokkal, például a nyitott koordinációs módszerrel, valamint a tagállami szociális rendszerek teljesítményére vonatkozó jobb jelentéstétellel. A Bizottság tovább erősíti az iránymutatást és nyomon követést biztosító eszközöket, figyelembe véve a meglévő makrogazdasági, költségvetési és foglalkoztatatási kormányzati eszközöket, törekedve a szociálpolitikai különbségek mérséklésére és kezelésére. Ennek részét képezi az összehasonlító teljesítményértékelés és a teljesítmény ellenőrzése, a szociális védelmi teljesítményértékelésre83 építve.
•
A Bizottság a megfelelő tanácsi testületekben, a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban és más érintett bizottságokban, a tagállamokkal szoros együttműködésben fog munkálkodni az ismertetett elképzelések támogatása érdekében, és – mindenekelőtt a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni platform éves konferenciáján – folytatja az érintettekkel megkezdett párbeszédet.
81
Az európai közösségi egészségügyi mutatók (ECHI) használatával. A szabványos SILC-adatok szolgáltatásának javítása, változók meghatározása a nélkülözés és a pénzügyi helyzet elemzése terén a referenciaév végén, gyorsabb adatgyűjtés a háztartások rendelkezésére álló havi jövedelemről, lehetőleg éven belüli alapon, valamint a megküzdési stratégiákra vonatkozó éves modul kidolgozásával kapcsolatos lehetőségek feltárása. A szociális védelmi teljesítményértékelés bemutatja a legfontosabb szociális mutatókat tartalmazó táblázat részét képező, megállapított kulcsmutatók statisztikailag szignifikáns éves eltéréseit (azok a szociális tendenciák, amelyeket érdemes figyelni), és a megfigyelendő szociális tendenciákhoz tematikus nyomon követést rendel.
82
83
HU
26
HU