EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.6.18. COM(2013) 446 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a Bizottság nyomon követő dokumentuma a kkv-kkal az uniós szabályozásról folytatott „TOP 10” konzultációról
HU
HU
A BIZOTTSÁG NYOMON KÖVETŐ DOKUMENTUMA A KKV-KKAL AZ UNIÓS SZABÁLYOZÁSRÓL FOLYTATOTT „TOP 10” KONZULTÁCIÓRÓL 1. Bevezetés A kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak a növekedésben és a munkahelyteremtésben.1 Az elmúlt években a Bizottság számos intézkedést hozott a támogatásuk érdekében, és továbbra is erősíti az ezt célzó fellépéseit. Ide tartozik a 2011 novemberében hozott döntés a kkv-kra háruló szabályozási terhek csökkentését célzó összehangolt erőfeszítésről.2 Ezen erőfeszítés részeként a Bizottság a 2012-ben rendezett konferenciák és konzultációk során arra kérte a kkv-kat, hogy jelöljék meg a legnagyobb szabályozási terhet jelentő európai uniós jogszabályokat és szabályozási területeket. A kkv-k aktívan részt vettek a folyamatban.3 A válaszok alapján a Bizottság összeállította azoknak a jogszabályoknak a listáját, amelyeket a kis- és középvállalkozások és az érdekelt szervezetek a számukra legnagyobb terhet jelentőként jelöltek meg.4 A Bizottság a kezdeményezés eredményeit – „Top 10” néven, a Bizottság számos további intézkedésével együtt – az „Intelligens szabályozás – válasz a kis- és középvállalkozások szükségleteire” című, márciusi közleményben5 tette közzé, és a kkv-megbízottak hálózatán keresztül a tagállamokat is értesítette. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy közvetlenül és szorosan figyelemmel fogja kísérni a kis- és középvállalkozások aggályait. A Tanács üdvözölte ezt a kezdeményezést, és kérte a Bizottságot, hogy júniusig nyújtson be egy ezzel kapcsolatos jelentést.6 E felkérés nyomán ez a jelentés ismerteti a konzultáció főbb eredményeivel kapcsolatos nyomon követő lépéseket. A „Top 10” kezdeményezés sikere érdekében a társjogalkotóknak és a tagállamoknak is támogatniuk kell ezt a törekvést. A bizottsági intézkedések számos jogalkotási javaslatba bekerültek, amelyeket a társjogalkotók jelenleg tanulmányoznak. A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek gondoskodnia kell arról, hogy a döntéshozatali folyamatok során megmaradjanak a javaslatokban a kkv-barát rendelkezések, valamint hogy e jogszabályokba szándékolatlanul ne kerüljenek szükségtelen terhek. Ez az erőfeszítés nem egyszeri alkalomra szól. A nagyobb szabású, „Célravezető és hatásos szabályozás program” (REFIT) részét képezi, amelyet a Bizottság a 2012. december 12-i, az uniós szabályozás célravezetőségéről szóló közleményben jelentett be.7 A REFIT program révén a Bizottság további átfogó lépéseket tesz a szabályozási terhek csökkentése és a
1
20,7 millió kis- és középvállalkozás foglalkoztatja a magánszektor munkaerő-állományának több mint 65%-át. A kis- és középvállalkozások a leginnovatívabb vállalkozások közé tartoznak, és vezető szerepet töltenek be a munkahelyteremtésben és a növekedésben. A finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés mellett a szabályozási teher jelenti az egyik legnagyobb akadályt a kisvállalkozások elindításánál és fejlesztésénél. COM(2008) 394. 2 COM(2011) 803. 3 A konzultáció eredményeként 1000 válasz érkezett, a válaszadók között 779 vállalkozás és 154 vállalkozások érdekeit képviselő szervezet volt, COM(2013) 122, SWD(2013) 60. 4 A lista összeállításánál a vállalkozások és az érdekelt szervezetek által leggyakrabban említett 20 jogszabályi intézkedés listáit összesítették. A két listán leggyakrabban említett intézkedések felkerültek egy 14 jogszabályi intézkedést tartalmazó listára. COM(2013) 122, SWD(2013) 60. 5 COM(2013) 122. 6 Az Európai Tanács következtetései – 2013. március 14., EUCO 23/13. 7 COM(2012) 746.
2
jogszabályok egyszerűsítésére érdekében, és ennek során az érdekelt felek javaslatainak széles skáláját veszi figyelembe.
2. A „Top 10” konzultáció eredményei és azok nyomon követése A Bizottság már az összes „Top 10” jogszabályi intézkedéssel kapcsolatban tett lépéseket. Lehetőség szerint közvetlenül a Bizottság lépett fel a kérdés megoldása érdekében. Más területeken, ahol jogszabályi változtatásokra van szükség, a Bizottság javaslatokat tett a társjogalkotónak. Az alább ismertetett intézkedések több mint fele olyan elem, amelyekkel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács cselekvésére van szükség. A Bizottság ezenkívül már megkezdte vagy tervezi a szóban forgó jogszabályok felülvizsgálatát a megfelelő cselekvési irány meghatározása érdekében. A kkv-k azon aggályait, amelyek nem kerültek fel a „Top 10” összesítő listájára, a szabályozási terhek csökkentésére irányuló szélesebb körű program, a REFIT keretén belül fogják megvizsgálni. Az előrehaladásról szóló jelentés közzétételére ősszel kerül sor.
2.1.
A Bizottság saját hatáskörben végrehajtott intézkedései
Vegyi anyagok A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH) A kkv-k véleménye: Aggályosnak tartják, hogy a tájékoztatási kötelezettségek költségesek és bonyolultak, a tagállamok nem következetesen alkalmazzák a rendeletet, és a rendelet nincs teljesen összhangban a vegyi anyagokról szóló bizonyos jogszabályokkal, ideértve az egyes veszélyes anyagok korlátozását (RoHS), a biocidokat, az endokrin rendszert károsító anyagokat, valamint a játékok biztonságát érintő szabályozást. A Bizottság válasza: A Bizottság átfogóan felülvizsgálta a REACH rendeletet, és ennek során más, vegyi anyagokat érintő uniós jogszabályok vonatkozásában vizsgálta meg a kapcsolatokat és esetleges átfedéseket, valamint a kkv-kat érintő konkrét nehézségeket. 2013 márciusában a Bizottság végrehajtási rendeletet8 fogadott el, amely kedvezményes regisztrációs díjakat ír elő a kkv-k számára – középvállalkozások esetében 35%-os, kisvállalkozások esetében 65%-os, mikrovállalkozások esetében 95%-os kedvezményt biztosít. Ezenkívül előkészületben van egy további végrehajtási útmutató, és az Európai Vegyianyag-ügynökség kinevezett egy kkv8
A Bizottság 2013. március 20-i 254/2013/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló 340/2008/EK rendelet módosításáról.
3
megbízottat a Bizottság azon kérésére, hogy a kkv-k sajátos igényeit is vegye figyelembe a tevékenységei során, és biztosítson közvetítőt az érdekelt felek számára. A REACH rendelet és más, vegyi anyagokról szóló jogszabályok közötti összhang javítása érdekében azokban az esetekben, ahol esetleges átfedéseket fedeztek fel, a Bizottság törekszik azok minimálisra csökkentésére vagy elkerülésére, ezért felkéri az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy adjon ki útmutatást, és adott esetben készítsen végrehajtási jogszabályokat, különös tekintettel a jövőbeli korlátozásokra és az engedélyköteles anyagokra. Mivel a REACH rendelet végrehajtása még nem fejeződött be teljesen, a Bizottság – a jogi környezet stabilitása érdekében és több üzleti szervezettel egyetértésben – jelenleg nem tartana hasznosnak további jogszabályi módosításokat a REACH rendelet tekintetében.
2.2.
Az Európai Unió jogalkotói fellépését igénylő bizottsági javaslatok
Adatvédelem A személyes adatok védelméről szóló 95/46/EK irányelv (jogalkotási eljárási szakaszban levő, az Európai Parlament első olvasatára váró felülvizsgálat9) A kkv-k véleménye: Az általános adatvédelmi rendeletre irányuló új javaslat túlzottan a részletekbe menően írja elő a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos kötelezettségeket az adatkezelők számára. A javasolt reform a kötelezettségek alóli kivételeket határoz meg a kkv-k számára, amelyeket az együttdöntési eljárásban is meg kell tartani. A reform legfőbb gazdasági hasznából csak a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet folytató vállalatok részesülnek, azoknak ugyanis több előnyük származik a harmonizációból, miközben a kizárólag belföldön kereskedő vállalatoknak viselniük kell a további kötelezettségek terheit. A Bizottság válasza: A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal annak érdekében, hogy fenntartsa a kkv-kra vonatkozó kivételeket azokban az esetekben, ahol az adatok feldolgozása nem jelent külön kockázatot a polgárok alapvető jogaira és szabadságaira nézve. A Bizottság a kockázatalapú megközelítés meglevő elemeinek továbbfejlesztése terén is együttműködik az uniós jogalkotóval. A munka során az adatkezelők kötelezettségeinek „finombeállítására” fognak összepontosítani, hogy tovább egyszerűsítsék a szabályozói környezetet és minimálisra csökkentsék az indokolatlan adminisztratív terheket, ám egyúttal fenntartsák a személyes adatok védelmének magas szintjét, és megőrizzék az adatkezelők jogi kötelezettségeinek egyértelműségét.
Foglalkoztatás 9
COM(2012) 11 – Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanácsi rendelete a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.
4
A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv (jogalkotási eljárási szakaszban levő, az Európai Parlament első olvasatára váró további intézkedés10) A kkv-k véleménye: Támogatják a végrehajtás egyértelműbbé tételét a csalás és a tisztességtelen verseny elleni küzdelem jegyében. Ennek érdekében javasolják a tagállamokba való kiküldetések előzetes értesítési rendszerének bevezetését és a kkv-kra vonatkozó egyetemleges felelősség újragondolását. Azzal érvelnek, hogy a felelősség aránytalanul érinti a kkv-kat, ugyanis azoknak lényegesen kevesebb kapacitásuk van annak ellenőrzésére, hogy alvállalkozóik megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak. Arra is hivatkoznak, hogy az egyetemleges felelősség gátat szabhat a kkv-k új piacokra való belépésének. A Bizottság válasza: A jelenleg a jogalkotási eljárásban megvitatás alatt álló, végrehajtási irányelvre irányuló javaslat már tartalmaz néhány pozitív elemet a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra vonatkozóan, ideértve a kockázatalapú ellenőrzéseket, a fogadó tagállamok bővülő kötelezettségét a jogi információk könnyen hozzáférhetővé tételére vonatkozóan és a jogbiztonság növelését a tagállamok által alkalmazható szűkebb körű ellenőrző intézkedések és igazgatási előírások révén. Az egyetemleges felelősség fontos intézkedés, számos tagállam alkalmazza azzal a céllal, hogy védelmet biztosítson a kiszolgáltatott munkavállalóknak a visszaélésekkel és kizsákmányolással szemben. A Bizottság támogatja az arra irányuló törekvéseket, hogy a jogalkotási folyamat során megállapodás szülessen, különös tekintettel a két legfontosabb vitás kérdésre (az ellenőrző intézkedések listájára és az egyetemleges felelősségre).
Termékbiztonság Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv (jogalkotási eljárási szakaszban levő, az Európai Parlament első olvasatára váró felülvizsgálat11) A kkv-k véleménye: A tagállamok különböző módon alkalmazzák a termékbiztonsági szabályokat és ellenőrzéseket. A gyártói felelősség súlyos terhet jelent a kisebb vállalkozások számára, és a termék forgalomból történő kivonására vonatkozó rendelkezések tág értelmezést tesznek lehetővé. A rendszer költséges a kkv-k számára, és a fogyasztóknak sem nyújt megfelelő tájékoztatást és védelmet.
10
COM(2012) 131 – Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv végrehajtásáról. 11 COM(2013) 78 – Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fogyasztási cikkek biztonságáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
5
A Bizottság válasza: Az egységes alkalmazás biztosítása érdekében 2013 februárjában a Bizottság javaslatot tett az általános termékbiztonságról szóló irányelv felváltására a fogyasztási cikkek biztonságáról szóló, közvetlenül alkalmazandó rendelettel. Ez a javaslat a „Top 10” konzultáció több észrevételére kitér, ezzel csökkentve a tagállamok közötti eltéréseket, ideértve a szűkebb körű, egységesebb követelményrendszert és az értesítési kötelezettség alóli mentességet a gazdasági szereplő felelősségi körébe tartozó azon termékek tekintetében, amelyek csak egyedi esetekben jelentenek kockázatot. A javasolt piacfelügyeleti rendelet egységes keretet hoz létre, amelynek révén elkerülhető a termékek kettős ellenőrzése, és javítható az együttműködés a hatóságok és a gazdasági szereplők között. A jobb piacfelügyelet ezenkívül segít megvédeni a felelős kkv-kat a nem megfelelő termékek jelentette tisztességtelen versenytől. A javaslat figyelembe veszi a kisvállalkozások szükségleteit, útmutatást és segítségnyújtást irányozva elő a kkv-k számára. A Bizottság keretet hoz létre a vállalkozásokkal folytatott, többek között az Európai Piacfelügyeleti Fórum égisze alatt megvalósuló, a végrehajtással kapcsolatos rendszeres konzultációhoz. A Bizottság ezenkívül a jogalkotási eljárás során a lehető legvilágosabb megfogalmazások alkalmazását fogja sürgetni a termékek forgalomból történő kivonásával kapcsolatban, és a rendeletek alkalmazásának megkezdése előtt további útmutatás kiadásával fogja segíteni a vállalkozásokat.
Közbeszerzés Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv (jogalkotási eljárási szakaszban levő, az Európai Parlament első olvasatára váró felülvizsgálat12) A kkv-k véleménye: A közbeszerzésekről szóló európai uniós irányelvek túlzott követelményeket állítanak fel a kkv-k gazdasági helyzetével kapcsolatban, az ajánlatkérők nem megfelelően használják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához alkalmazott minőségi kritériumokat, és a tagállamokban alkalmazott különböző eljárások és gyakorlatok a harmonizáció ellenére is nehézségeket eredményeznek. Az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos bürokratikus és adminisztratív teher hátráltatja a kisvállalkozások közbeszerzési pályázatokban való részvételét. A Bizottság válasza: A Bizottság 2011 decemberében javaslatot tett a közbeszerzési rendszer felülvizsgálatára. A javasolt módosítások közül néhánynak közvetlen hatása lesz a kkv-k közbeszerzéshez, ezáltal koncessziókhoz való hozzáférésére. 12
COM(2011) 896 – Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közbeszerzésről.
6
A felülvizsgálat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek kötelezővé teszik a kiválasztási eljárás céljából benyújtott saját nyilatkozat elfogadását (csak a nyertes ajánlattevőnek kell teljes bizonyítékot benyújtania), és tartalmaz rendelkezést a kiválasztási kritériumok listájának kimerítő jellegére vonatkozóan is. A jogszabály korlátozásokat vezet be az árbevétel közbeszerzésekben való részvételhez előírt felső határára vonatkozóan, amely szerint annak összege nem lépheti túl a szerződés becsült értékének háromszorosát. Ezenkívül arra ösztönzi az ajánlatkérőket, hogy osszák fel részekre a szerződéseket, hogy több ajánlattevő, és különösen a kkv-k részvételét is lehetővé tegyék, ellenkező esetben magyarázattal kell szolgálniuk az ajánlattevők számára (a „tartsd be vagy indokold meg” elv alkalmazása). A Bizottság javaslatában az e-közbeszerzésre való fokozatos áttérés terve szerepel. E szerint a vállalkozások a jövőben az interneten tájékozódhatnak a pályázati lehetőségekről, és elektronikusan nyújthatják be ajánlataikat, ami egyszerűbbé teszi a folyamatot, és növeli az átláthatóságot. Végül a Bizottság felhívja a figyelmet a kkv-k aggályaira azzal kapcsolatban, hogy a közbeszerzési eljárások és a tagállamok közötti gyakorlatok bonyolultsága továbbra is növeli az adminisztratív terheket.
A szakmai képesítések elismerése A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (jogalkotási eljárási szakaszban levő, az Európai Parlament első olvasatára váró felülvizsgálat13) A kkv-k véleménye: Ezen irányelv és a szolgáltatási irányelv rendelkezései között átfedések találhatók, és a kkv-k számára nem könnyű különbséget tenni a két irányelvből adódó kötelezettségek között. Egyes kkv-k elégedettségüket fejezték ki a jogalkotási eljárásban jelenleg megvitatás alatt álló módosításban javasolt néhány rendelkezéssel – különösen az európai szakmai kártya bevezetésével és a belső piaci információs rendszer (IMI)14 általános használatával – kapcsolatban, más új javaslatokat azonban kétkedéssel fogadtak, ideértve a fogadó tagállamban egy, a tevékenységek tágabb körét magában foglaló szakmákhoz való részleges hozzáférést, és az egészségüggyel és biztonsággal kapcsolatos szakmák képesítéseinek hallgatólagos elismerését. A Bizottság válasza:
13
COM(2011) 883 – Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló rendelet módosításáról. 14 http://ec.europa.eu/internal_market/imi-net/index_hu.html.
7
A felülvizsgálat összhangot biztosít a szolgáltatási irányelvvel, nevezetesen azáltal, hogy a képesítések elismerésével kapcsolatos összes adatot és eljárást elérhetővé teszi a valamennyi szakma rendelkezésére álló egyablakos ügyintézési pontoknál. A szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében megtörténik az ideiglenes mobilitással kapcsolatos szabályok korszerűsítése. A javaslatban szerepel az európai szakmai kártya (EPC) bevezetése, amely a tagállami hatóságok között a képesítések hitelesítése terén folytatott, megerősített online együttműködésen és az elismerő határozat meghozatalára kiszabott határidő lejárta után alkalmazott „hallgatólagos elismerés” fogalmának bevezetésén alapul. A hallgatólagos elismerés valamennyi olyan szakmára vonatkozik, amely esetében használatos az európai szakmai kártya, ugyanakkor – különösen közegészségügyi és biztonságügyi okokból – a fogadó tagállamnak szükség esetén módjában áll a határidőt meghosszabbítania. Mindez a jövőben biztosítja az elismerési kérelmek gyorsabb feldolgozását, és lehetővé teszi, hogy a szakemberek késedelem nélkül kezdhessék meg tevékenységüket. Megelőzendő, hogy a fogadó tagállamban az egyes szakmákra korlátozódó tevékenységi körökben mutatkozó különbségek megakadályozzák, hogy a saját tagállamukban képesített szakemberek a fogadó tagállamban letelepedjenek, a részleges hozzáférést eseti elbírálás alapján fogják alkalmazni. A fogadó tagállam illetékes hatóságainak közérdekre hivatkozva módjában áll megtagadniuk a részleges hozzáférést.
Közúti közlekedés A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet (jogalkotási eljárási szakaszban levő, elfogadás előtt álló felülvizsgálat15) A kkv-k véleménye: A menetíró készülékek felszerelése költségekkel jár, és a jelenlegi jogszabályoknak való megfelelés rendkívüli adminisztratív terhet jelent. A telephelyük környékén közlekedő járműveket mentesíteni kellene e rendelet előírásai alól. A Bizottság válasza: A menetíró készülékekre vonatkozó jogszabály felülvizsgálatát többek között az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport egyik ajánlása után terjesztették elő. A Bizottság javaslata alapján az 561/2006/EK rendelet által biztosított jelenlegi, bizonyos járműkategóriákra vonatkozó, választható mentességek a közlekedési vállalat telephelyétől számított, egységes 100 km sugarú körön belül lennének alkalmazandók (az eddigi 50 km helyett). A jogalkotási eljárás a végső szakaszába jutott, és a mentességek 15
COM(2011) 451 – Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.
8
kiadása a Parlament és a Tanács közötti megállapodás egyik utolsó pontjaként élénk viták tárgyát képezte. A még elfogadás előtt álló végleges eredmény valószínűleg a Bizottság javaslatához fog igazodni, eltekintve az úgynevezett „szakiparosi” mentességtől (a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontja), amely a többi mentességgel szemben nem lesz szabadon választható. Ennek révén az egész Unióban javulhat a jogbiztonság, és elkerülhetővé válnak a tagállamokra és az érdekelt felekre háruló adminisztratív terhek és bonyolult eljárások.
2.3.
Már folyamatban lévő vagy tervezett bizottsági értékelések
Foglalkoztatás A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK tanácsi irányelv A kkv-k véleménye: A kockázatértékelések dokumentálására vonatkozó általános követelmény túlságosan nagy terhet jelent. Az alacsony kockázatú tevékenységek esetében dokumentálás nélkül is el lehetne végezni a kockázatelemzést. Ideiglenes foglalkoztatás esetén és a mikrovállalkozásoknál mentességeket és enyhébb szabályokat kellene alkalmazni. Több jogi intézkedés átfedése esetén el kellene törölni a kockázatértékeléseket és a (kettős) dokumentációt. A Bizottság válasza: A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló irányelvek nagy mértékben figyelembe veszik a kkv-k sajátosságait. A 89/391/EGK keretirányelv például lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a tevékenységek jellegéhez és a vállalkozások méretéhez igazítsák a kockázatértékelés dokumentációjára vonatkozó kötelezettségeket. A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos teljes szabályozási csomag (a 89/391/EGK irányelv és annak 23 kapcsolódó irányelve) teljes körű értékelés alatt áll (REFIT célravezetőségi vizsgálat keretében), amelynek a kkv-kkal folytatott konkrét konzultációk is részét fogják képezni. Az utólagos értékelések következtetései 2015 vége előtt nyilvánosságra fognak kerülni. A tagállamok 2013 decemberének végéig végrehajtási jelentésekkel járulnak hozzá ehhez az értékeléshez. A benyújtás során figyelembe kell venniük a kkv-k aggályait, és be kell számolniuk az intézkedésekről, amelyek a kkv-k számára megkönnyítik a szabályok végrehajtását.
A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv 9
A kkv-k véleménye. Ez az irányelv nem könnyítette meg a vállalkozások számára a határon átnyúló munkavégzést. Elsősorban a tagállami követelmények miatt magas az adminisztratív teher. Előfordulhat például, hogy a több tagállamban tevékenykedni kívánó vállalkozásoknak az összes érintett tagállamban külön-külön be kell jegyeztetniük magukat. A kkv-k javaslata szerint a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást elősegítő, arányosabb követelményeket kellene bevezetni, és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzést a szolgáltatási irányelvbe kellene beépíteni. A Bizottság válasza: A tervek szerint a tagállamokkal, valamint az európai munkavállalók és munkáltatók érdekeit képviselő szociális partnerekkel való egyeztetést követően 2013 decemberére jelentés készül. A jelentés figyelembe veszi a kkv-k aggályait és a szabályozási terhekkel kapcsolatos szempontokat, és konkrétan megvizsgálja, hogyan tartották be a tagállamok a munkaerőkölcsönzés keretében történő munkavégzés előtt álló akadályok beazonosítására és megindokolására vonatkozó követelményeket. A Bizottság fontolóra veszi, hogy a 2014-es országspecifikus intézkedésekbe tagállamoknak szóló ajánlások is kerüljenek, amennyiben a nemzeti rendszerek bizottsági értékelése feltárja, hogy a szabályozási terhek egyes vetületei gátat szabnak a növekedésnek és a versenyképességnek. A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv A kkv-k véleménye: Az irányelv bonyolult és rugalmatlan, különösen az idénymunka esetében, vagy amikor a vállalkozások hirtelen megváltozott mértékű kereslettel találják szemben magukat. Az ügyeleti idő számításának megváltoztatásával és az átlagos heti munkaórák számítási időszakának 12 hónapra történő meghosszabbításával a kisvállalkozások rugalmasabban alakíthatnák működésüket. A munkaidő-nyilvántartás terhét a munkáltatónak és a munkavállalónak közösen kellene viselnie. Összetettségénél fogva ez az irányelv lényegében kötelezővé teszi a kkv-k számára a szakirányú jogi segítség igénybe vételét, ami meglehetősen költséges. A Bizottság válasza: Folyamatban van egy részletes hatásvizsgálat elkészítése, amely különös figyelmet fordít majd a kkv-k aggályaira.
Hozzáadottérték-adó A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 10
A kkv-k véleménye: A rendszer nagyon összetett, a nemzeti eljárási szabályok eltérnek egymástól, és nem áll rendelkezésre egyszerű, egységes héabevallás. Ez visszatartja a kkv-kat attól, hogy határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet folytassanak. Egységessé kellene tenni a héaazonosítószámokat. További terhet jelent a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások azon kötelezettsége, miszerint az összes olyan tagállamban be kell jegyeztetniük magukat, ahova exportálni kívánnak. A héamérték felső korlátjának hiánya tovább fokozza a rendszer bonyolultságát. Nem megfelelő a tájékoztatás és az útmutatás. A Bizottság válasza: A több tagállamban tevékenységet folytató vállalkozások megfelelését elősegítő, egységes héabevallásra irányuló javaslat kidolgozása a tervek szerint 2013 végére lezárul. Ezenkívül a tagállamok közreműködésével megkezdődött az e-szolgáltatók, műsorszolgáltatók és távközlési szolgáltatók által igénybe vehető „egyablakos minirendszer” megvalósítására irányuló munka. Az egyablakos minirendszer 2015-ös bevezetésének időzítése egybeesik a teljesítési helyre vonatkozó új szabályok bevezetésével. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal, hogy kezdettől fogva megfelelő támogatást biztosítson a vállalkozásoknak. A Bizottság – amint azt már a 2004-es javaslatában kifejtette – támogatja a héa fogalmának kiterjesztését. A héa jövőjével kapcsolatos, legutóbbi tanácsi következtetések szerint azonban ez csak az egyablakos minirendszer értékelését követően valósítható meg. Fokozott ütemben fog folyni a munka az uniós internetes héaportál kialakítása érdekében, amely pontos, megbízható és időszerű adatokat szolgáltat majd az európai uniós héarendszer különböző tagállamokban történő végrehajtásával kapcsolatban. A folyamatot a tagállamokkal és a kkvkkal folytatott aktív konzultáció fogja övezni, hogy a kkv-k gyakorlatias megoldások iránti igényei jobban érvényesüljenek, ideértve a rendelkezésre álló nyelvi változatoknak a meglevő honlapon található részletes információ felhasználásával történő létrehozására irányuló arányos intézkedéseket.
A hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK irányelv A kkv-k véleménye: Aggályosnak tartják, hogy a hozzáadottérték-adó visszatérítése iránti kérelmekre elmarad a tagállami válaszadás, és a visszatérítések beérkezésénél késedelem tapasztalható. A Bizottság válasza: A Bizottság 2012-ben konferenciát tartott a héa-visszatérítésekre vonatkozó intézkedések javításáról. A Bizottság számára jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a héavisszatérítési rendszerrel kapcsolatos alapvető problémákat már megoldották. A Bizottság készen áll arra, hogy bármilyen további probléma felmerülése esetén ezek után is gyorsan és hatékonyan beavatkozzon. 11
Hulladék A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv, valamint a hulladékok és veszélyes hulladékok jegyzékének meghatározásáról szóló 2000/532/EK határozat A kkv-k véleménye: Aggályosnak tartják az irányelv néhány vonatkozását, így például bizonytalanok a tekintetben, hogy bizonyos hulladékok mikor kerülnek ki a hulladékstátuszból. Néhányan azzal érvelnek, hogy a melléktermékek fogalommeghatározása gátat szab az innovációnak. A tagállamok által bevezetett szükségtelen szabályok („túlszabályozás”), valamint a megfelelő tanácsadás és útmutatás hiánya további problémákat okoz. Kivételeket és enyhébb szabályokat kellene bevezetni, nevezetesen a jelentéstétellel és a hulladékátadási jegyzékek követelményeivel kapcsolatban. A Bizottság válasza. A 2014-ben lezárandó REFIT célravezetőségi vizsgálat keretén belül a Bizottság felülvizsgálja a hulladékra vonatkozó európai uniós szakpolitikákat és jogszabályokat annak megállapítására, hogy szükség van-e változtatásra a hulladékra vonatkozó jogszabályokban. A gyakorlati útmutatások és tanácsadói tevékenységek terén a Bizottság együttműködik a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, továbbá folytatja az olyan konkrét kérdések áttekintését, mint a 2008/98/EK irányelv 26. cikke szerinti, a hulladékszállítókra vonatkozó nyilvántartásba vételi követelmények adminisztratív terheinek csökkentése. A Bizottság ezenkívül intézkedéseket tesz, hogy bővítse a kkv-k Európai Erőforrás-hatékonysági Platformban való részvételét.16 2014 elején a Bizottság műhelytalálkozót tart a hulladékkal kapcsolatos európai uniós jogszabályok kapcsán a kkv-k által kifejtett aggályok megvitatására.
A hulladékszállításról szóló 1013/2006 rendelet A kkv-k véleménye: A tagállamok közötti végrehajtásbeli különbségek és értelmezésbeli eltérések miatt a rendelet nem vezetett a hulladék-újrahasznosítás és -felhasználás közös piacának megteremtéséhez. Többet kellene tenni a rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében, miközben a veszélyes hulladékokra több, a problémamentes hulladékra kevesebb figyelmet kellene fordítani. Tovább kellene egyszerűsíteni a tagállamok közötti hulladékszállítás eljárásait, és a hulladékkezelő létesítmények ellenőrzését és értékelését a fogadó tagállam hatóságaira kellene bízni. A Bizottság válasza: 16
http://ec.europa.eu/environment/resource_efficiency/re_platform/.
12
A Bizottság számos kezdeményezést tett a hulladék-újrahasznosítás és -felhasználás közös piacának további előmozdítása érdekében, ideértve a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumok kialakítását, amely egyes (pl. fém, üveg és réz) hulladékáramokat kivon az európai hulladékkal kapcsolatos jogszabályok (így a hulladékszállításról szóló rendelet) hatálya alól. Az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport egy konkrét ajánlására adott válaszként a Bizottság aktívan felhívta a figyelmet az elektronikus rendszereknek a tagállamok közötti hulladékszállítással kapcsolatos adatcsere céljából történő használatára, és nemrégiben megvalósíthatósági tanulmányt kezdeményezett egy esetleges uniós szintű elektronikus adatcsererendszerről. A rendelet egységesebb végrehajtásának elősegítése érdekében és a problémásabb hulladékáramokra összpontosítva a Bizottság a tervek szerint 2013 közepén javaslatot tesz a hulladékszállítási ellenőrzések megerősítésére. A javaslatról szóló, 2011-es nyilvános konzultáció során az érdekelt felek széles körű támogatásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. A javaslat elkészítése során a Bizottság figyelembe vette a kkv-k aggályait, és készen áll arra, hogy a javaslat elfogadását követően magyarázattal szolgáljon annak módját illetően.
3.
Következtetések
A Bizottság közvetlenül reagál a kkv-k aggályaira. Célja, hogy lehetőség szerint csökkentse a szabályozási terheket, miközben továbbra is tiszteletben tartja a szakpolitikai célkitűzéseket, és fenntartja a jogi környezet stabilitását. A Bizottság felkéri az uniós jogalkotót és a jogszabályokat végrehajtó tagállamokat, hogy gondoskodjanak a jogszabályoknak a kkv-k igényeihez történő igazodásáról, különös tekintettel a Bizottság által már előterjesztett javaslatokra a „Top 10” konzultáció során különösen nagy terhet jelentőként megjelölt szabályozási területeken. A Bizottság továbbra is lendületesen fog dolgozni a terhek csökkentése és az egyszerűsítés érdekében a REFIT program keretében, amellyel kapcsolatban ősszel ad ki jelentést, éves eredménytábláin keresztül pedig folyamatosan nyomon követi az előrehaladást.
13
