EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2012.12.18. COM(2012) 784 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az európai digitális menetrend – európai növekedés digitális alapokon
(EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 446 final} {SWD(2012) 447 final}
HU
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az európai digitális menetrend – európai növekedés digitális alapokon
(EGT-vonatkozású szöveg)
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés ..................................................................................................................... 3
2.
A határok nélküli európai gazdaság – az egységes digitális piac................................. 6
3.
A közszférabeli innováció fellendítése ........................................................................ 7
4.
Nagysebességű internet – kínálat és kereslet ............................................................... 9
5.
Számítási felhő ........................................................................................................... 10
6.
Bizalom és biztonság.................................................................................................. 11
7.
vállalkozások, digitális munkahelyek és digitális készségek..................................... 12
8.
«A kutatás-fejlesztésen és az innováción túl: a kulcsfontosságú alaptechnológiák menetrendje ................................................................................................................ 13
9.
Végrehajtás és irányítás.............................................................................................. 14
10.
Következtetés ............................................................................................................. 15
2
HU
1.
BEVEZETÉS
Európa fenntartható növekedése és versenyképessége a jövőben nagyrészt azon múlik, hogy képes lesz-e a digitális átalakulást annak teljes összetettségében felkarolni. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egyre nagyobb mértékben hatással vannak a társadalom és a gazdaság valamennyi szegmensére. A becslések szerint az összes termelékenységnövekedés fele az IKT-beruházásoknak tudható be. Az internetes forgalom két-háromévente, a mobilinternet-forgalom pedig évente megkétszereződik. 2015-re világszinten 25 milliárd vezeték nélküli kapcsolattal rendelkező eszköz lesz; ez a szám pedig 2020-ra a kétszeresére, 50 milliárdra nő1. A mobil adatforgalom 2012 és 2018 között 12szeresére, az okostelefonokon bonyolított adatforgalom pedig 14-szeresére fog növekedni ugyanezen időszakban2. Az IKT terület számos ágazatában több mint 4 millióan dolgoznak szerte Európában, és ez a szám a válság ellenére évente 3 %-kal nő. Az internet lehetőséget nyújt az emberek számára ötleteik megvalósítására és megosztására, ezáltal új tartalmakat, vállalkozásokat és piacokat teremt. Az IKT az a döntő fontosságú, átalakító hatású technológia, amely támogatja az olyan ágazatok strukturális átalakulását, mint az egészségügy, az energiaszektor, a közszolgáltatások és az oktatás. Az EU azonban nem pozícionálja magát elég jól ahhoz, hogy hasznot húzhasson ezekből a digitális fejlesztésekből. Így fennáll a veszélye, hogy veszteségeket fog elszenvedni a globális versenyképesség, a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés területén. A főleg a fiatalokat sújtó növekvő munkanélküliség ellenére 2015-ben 700 ezer és 1 millió között lesz a betöltetlen minőségi állások száma az IKT-ágazatban3. A nagysebességű internetre irányuló európai uniós beruházás nem elég dinamikus, miközben máshol az válik általánossá: DélKoreában a háztartások 57 %-a, Japánban pedig 42 %-a kapcsolódik az üvegszálas hálózatra4. Kínában csak az idén 34 millió háztartás fog csatlakozni a hálózathoz5. A negyedik generációs mobilhálózatokba irányuló európai beruházások az e területen világszerte végzett beruházásoknak csak a töredékét teszik ki. Az egykor „mobil kontinensként” ismert Európa gyorsan veszít jelentőségéből, aminek az az oka, hogy a mobil eszközök rendelkezésére álló spektrum kiosztásának késedelme visszafogja az új mobil szolgáltatások teremtette lehetőségek kiaknázását. Az egységes digitális piac továbbra is töredezett: a közszolgáltatási infrastruktúra és az online kereskedelem a mai napig a nemzeti határokon belül reked. Messze elmarad a kitűzött céltól mind a közfinanszírozású, mind az ipari kutatásba, fejlesztésbe és innovációba irányuló beruházás mértéke6. Az EU egyik említett területen sem engedheti meg magának, hogy ne cselekedjen. Az európai digitális menetrendet7 2010-ben, az Európa 2020 stratégia szerves részeként fogadták el azzal a céllal, hogy orvosolja az említett hiányosságokat: tehát hogy az IKT kiaknázásával fellendítse a digitális gazdaságot és kezelje a társadalmi problémákat. Az Európai Tanács és az Európai Parlament azóta felszólítást tett Európa digitális vezető szerepének további erősítésére és az egységes digitális piac 2015-re való kiteljesítésére8. 1 2 3 4 5 6 7 8
HU
The Internet of Things („A tárgyak internete”), Cisco 2011. Ericsson Mobility Report (az Ericsson mobilpiaci jelentése), 2011. eSkills Monitor felmérés, Európai Bizottság, 2009. Az FTTH Council 2012-es világranglistája. A „broadband China” (Szélessávú Kína) nevű projekt részeként. PREDICT 2012: K+F az EU-ban és az EU határain túl (az Európai Bizottság elemzése). COM(2010) 245/2. Az Európai Tanács 2012. június 28–29-i („Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum”) és 2012. március 1–2-i következtetései.
3
HU
A digitális menetrend nagyjából a tervek szerint halad, és elfogadása óta egyértelmű eredmények születtek. A rendszeres internethasználat szilárdan nő, különösen a hátrányos helyzetű csoportok körében. Egyre kevesebb azoknak a polgároknak a száma, akik még sohasem használták az internetet. Terjed az internetes vásárlás is, azonban a határokon átnyúló e-kereskedelem gyarapodásának üteme nem elég gyors. Fontos fejlemény, hogy a jelek szerint végre fellendülőben van a nagysebességű szélessávú technológia, ideértve a 100 Mbps-nál is nagyobb sebességű szupergyors kapcsolatot is. A tagállamok között ugyanakkor mindmáig jelentős különbségek vannak9. A menetrend viszonylagos sikeressége ellenére a piaci fejlemények és a technológiai trendek további lépéseket tesznek szükségessé annak érdekében, hogy infrastruktúra, tartalom, szolgáltatás, piac és innováció között pozitív visszacsatolás, és ezen keresztül nagyobb termelékenység és növekedés jöjjön létre. Az egységes digitális piac még messze nem valósult meg, és még mindig jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagállamok fejlődési ütemében. Ehhez kapcsolódik az új generációs hozzáférési (NGA) hálózatok és technológiák területén végzett beruházás további fokozásának, valamint a szélessávú mobil és vezetékes infrastruktúra kiépítésével járó költségek csökkentésének az igénye. Ahhoz, hogy megérje beruházni a szóban forgó területeken, alapvetően fontos a ténylegesen működő egységes digitális piacon elérhető tartalmak és szolgáltatások és az azok iránti kereslet megteremtése, ehhez pedig az egységes piaci szabályok – irányelvek helyett sokkal inkább rendeletek útján történő – nagyobb fokú harmonizálására van szükség. A növekedés ösztönzése szempontjából elengedhetetlen az innováció, amelyhez az IKT-alapú megoldások köz-magán társulásokon és a helyi kezdeményezéseknek nyújtott támogatásokon keresztül történő érvényesítésére alkalmas rugalmas szemléletmód kialakítása szükséges. Napjainkban a médiumok konvergenciája tapasztalható, ami változást idéz elő a hagyományos értékláncokban. Robbanásszerűen nő a rendelkezésre álló tartalmak és adatok mennyisége, és rohamosan javul azok minősége. A számítási felhő egészen újszerű értékajánlatot jelent a fogyasztók és a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Az internethasználat mobillá válik, és ezzel új ágazatok indulnak fejlődésnek, mint például a mobilalkalmazások ágazata. Az internet átalakítja a termékek és a szolgáltatások előállítási ciklusát is. A gyártási szektorokat előnyösen érinti az ellátásilánc-menedzsment és a logisztika fejlődése. Az egészségügyi ellátás forradalmi átalakulás előtt áll, aminek révén költséghatékonyabb, személyre szabott szolgáltatások nyújtása válik lehetővé a betegek és az egészségügyben dolgozók számára. Az internetalapú gazdaság valamennyi termelési folyamatban soha nem tapasztalt hatékonyságnövekedést idéz elő, ezáltal új beruházásokra fordítható, a növekedést szolgáló erőforrások szabadulnak fel, a munkaterületek újrarendeződése pedig serkentően hat a kreativitásra, a készségek fejlesztésére és a specializációra. Ugyanakkor azzal egyidejűleg, hogy a gazdaság számára egyre inkább nélkülözhetetlenné válik az internet, egyre nő a számítástechnikai bűnözés és az informatikai támadások veszélye, ami megrendítheti a felhasználóknak az internetes környezetbe vetett bizalmát. A fenti megfigyelésekre reagálva a Bizottság az alábbi kulcsfontosságú területeken hozandó kölcsönösen előnyös és egymást kiegészítő intézkedésekkel új célpontokat határoz meg a digitális menetrend számára a digitális gazdaság fellendítése érdekében:
9
HU
Vö.: SEC(2012) 180.
4
HU
•
a határok nélküli európai digitális gazdaság előmozdítása, a világ legnagyobb egységes digitális piacának kiépítése a világ leggazdagabb tartalom- és szolgáltatáskínálatával a fogyasztók és az alkotók jogainak szavatolása mellett;
•
a közszférabeli innováció fellendítése együttműködni képes IKT-megoldások bevezetése és az információk hatékonyabb cseréje és felhasználása révén;
•
a világszintű vezető szerep visszaszerzése a hálózati szolgáltatások piacán a nagysebességű szélessávú vonalas és mobilhálózatokba irányuló magánszektorbeli beruházások ösztönzése révén, melynek előfeltétele a kiszámítható jogi keret, a jobb tervezés, valamint – uniós és nemzeti szinten egyaránt – a magánszféra és a közszféra által nyújtott célzott finanszírozás;
•
a felhasználók és az üzemeltetők számára biztonságos és megbízható internetes környezet létrehozatalának elősegítése a globális kockázatokra irányuló európai és nemzetközi együttműködés megerősítése által;
•
a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokra vonatkozó egységes keret és feltételek megteremtése Európában a világ legnagyobb felhőalapú IKT-piacának megteremtése céljából;
•
a hagyományos vállalkozásformák átalakulását támogató környezet teremtése és az innovatív internetes vállalkozások létrehozásának ösztönzése; a digitális készségek gyarapítása és a digitális jártasságok javítása a képzett IKT-munkaerő kínálatában jelentkező hiány megszüntetésére;
•
az ipari versenyképességet fokozandó, ambiciózus stratégiai kutatási és innovációs politika végrehajtása a kulcsfontosságú alaptechnológiák finanszírozásával.
Az eredeti digitális menetrend keretében hozott valamennyi intézkedés érvényben marad, a fent említett hét területen azonban újbóli kötelezettségvállalásra és célzott cselekvésre lesz szükség. A Bizottság olyan cselekvéscsomagra tesz javaslatot, amelyben területenként egy kulcsfontosságú, átalakító potenciállal rendelkező cselekvés részesül támogatásban. Ezek jellege és koncepciója a különféle konkrét szakpolitikai területeken megcélzott optimális hatás függvényében változó lehet. A teljes hatás érdekében ezeket a cselekvéseket az alábbi intézkedéseknél részletezett más cselekvésekkel is ki kell egészíteni. Az így naprakésszé tett digitális menetrend teljes végrehajtása révén – azáltal, hogy fokozódnak az IKT-beruházások, javul a munkaerő e-jártassági szintje, és megváltoznak az internetalapú gazdaság keretfeltételei – az elkövetkező 8 év alatt várhatóan 5 %-kal, azaz személyenként 1500 EUR-val – fog nőni az európai GDP10. Ugyanez rövid távon 1,2 millió munkahelyet jelent az infrastruktúraépítés területén11, hosszú távon az egész gazdaságra nézve pedig 3,8 millió munkahelyet12. Az internethez kapcsolódó folyamatok bevezetése nyomán továbbá jelentős növekedés várható a hagyományos iparágakban. 10 11 12
HU
„Capturing the ICT dividend” („Az IKT-ban rejlő potenciál kiaknázása”), Oxford Economics Research, 2011. The Impact of Broadband on the Economy: Research to Date and Policy Issues (A szélessáv gazdaságra gyakorolt hatása: a kutatás napjainkban és a szakpolitika kérdései), ITU, 2012. április. "Quantitative estimates of the demand for cloud computing in Europe and the likely barriers to take-up” (A számítási felhő iránti igénnyel kapcsolatos mennyiségi becslések Európában és a bevezetés útjában álló esetleges akadályok), IDC, 2012.
5
HU
2.
A HATÁROK NÉLKÜLI EURÓPAI GAZDASÁG – AZ EGYSÉGES DIGITÁLIS PIAC
A digitális gazdaság jellegénél fogva határok nélküli, az európai egységes digitális piacot azonban eleddig széttöredezetté tették a nemzeti szabályok, azok eltérő gyakorlati alkalmazása és a piaci gyakorlatok egységességének hiánya. Amennyiben az e-kereskedelem részesedése eléri a teljes kiskereskedelemi szektor 15 %-át, és megszűnnek az egységes piac előtt álló akadályok, az a becslések szerint összesen mintegy 204 milliárd EUR nyereséggel járna a fogyasztók számára, ami az uniós GDP 1,7 %-ának felel meg13. Ezért a Bizottság továbbra is határozottan fel kíván lépni a jelenlegi heterogén rendszer átalakítása érdekében, hogy abból ténylegesen egységes digitális piac fejlődjék. A digitális menetrendben az egységes digitális piacra vonatkozóan megállapított kiemelt célok közül a Bizottság máris többnek a rá eső részét teljesítette. Egyebek mellett előterjesztésre kerültek az alábbiakra vonatkozó javaslatok: a közszféra információinak további felhasználása14, közös európai adásvételi jog15, jogviták online rendezése16, adatvédelem17, elektronikus azonosítás és elektronikus aláírás18 és közös jogkezelés19. E javaslatokat sürgősséggel el kell fogadni és alkalmazni kell, illetőleg el kell hárítani a határokat átlépő online tranzakciók útjában álló, még mindig meglévő akadályokat. Az e-kereskedelmet, és különösen a határokat átlépő e-kereskedelmet az elektronikus kereskedelemre vonatkozó cselekvési tervben20, a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetésekről szóló zöld könyvben21 és az európai fogyasztóügyi stratégiában22 foglalt javaslatok megvalósításával meg kell erősíteni. A fogyasztók számára meg kell könnyíteni a termékek és a szolgáltatások árának, minőségének és fenntarthatóságának összehasonlítását. A Bizottság 2014-ig iránymutatásokat fog kidolgozni annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó uniós követelmények és a fogyasztók jogairól szóló irányelv23 helyes végrehajtásához. Ezen túlmenően az európai uniós héareform keretében 2013-ban sor kerül a digitális tartalmakra (pl. e-könyvek) és az azokhoz hasonló fizikai árukra (pl. nyomtatott könyvek) kivetett adó mértékének összehangolására. Az egységes digitális piacot az adatok szabad áramlásának, valamint a tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek és azok nyújtásának kellene táplálnia. A Bizottság a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatán túlmenően javaslatokat fog előterjeszteni az európai adatágazat megerősítésére, ezen belül a következő kérdések kezelésére: közös engedélyezési feltételek, valamint a díjszabásra vonatkozó szabályok végrehajtása annak érdekében, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok hozzájárulhassanak az online tartalmak fejlesztéséhez.
13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
HU
COM(2011) 942. COM(2011) 877. COM(2011) 636. COM(2011) 794. COM(2012) 09. COM(2012) 238. COM(2012) 372. COM(2011) 942. COM(2011) 941. COM(2012) 225. 2011/83/EU irányelv.
6
HU
A kreatív tartalmak területén az alkotó munka elismerésének bevett eszköze a szerzői jog intézménye. Az internet és a digitális forradalom azonban kihívások elé állítja a szerzői jogvédelem jelenlegi keretét. Ezért az európai uniós szerzői jogi politika piaci tanulmányokon, hatásvizsgálatokon és új jogszabályi előírásokon alapuló, folyamatban lévő felülvizsgálatát mihamarabb be kell fejezni, hogy 2014-ben döntés születhessen egy reformjavaslat esetleges előterjesztéséről. Ennek keretében a következő kérdések kerülnek napirendre: a területiség elve a belső piacon belül; harmonizáció, a szerzői jog korlátai és a szerzői jog hatálya alóli kivételek a digitális korban, az uniós szerzőijog-piac széttagoltsága; valamint: miként növelhető a végrehajtás eredményessége és hatékonysága a legitimitás egyidejű megszilárdítása mellett, a szerzőijog-reform tágabb kontextusára is tekintettel. Mindeközben 2013 folyamán az érdekeltekkel strukturált párbeszéd indul hat olyan területen, ahol gyors előrelépésre van szükség: i. a tartalmak határon túlra való hordozhatósága; ii. felhasználók által létrehozott tartalmak; iii. adat- és szövegbányászat; iv. magáncélú többszörözésre kivetett díjak; v. audiovizuális alkotásokhoz való hozzáférés; és vi. kulturális örökség. Az érdekeltekkel folytatott párbeszéd eredményeiről 2013 decemberéig jelentés készül. Az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről szóló zöld könyv kapcsán beérkezett (jövő tavasszal közzétételre kerülő) észrevételek egy része felhasználásra kerül az audiovizuális médiaszolgáltatások konvergenciájáról folytatott eszmecsere során is. Ez a téma áll majd az „Előkészületek az audiovizuális világ teljes konvergenciájára: növekedés, alkotómunka és értékek” című zöld könyvhöz kapcsolódó, 2013-ban induló vita középpontjában is. 2016-ra a becslések szerint 570 millió háztartásban lesz valamilyen beépített internetes csatlakozási lehetőséggel rendelkező készülék (tv, blu-ray lejátszó, dekóder, játékkonzol vagy médialejátszó) 24, tehát a konvergáló médiaszolgáltatások kapcsán felmerülő technológiai, szerződéses és szabályozási kérdések tisztázása jelentős haszonnal járhat. Fő átalakító cselekvés: Az európai uniós szerzői jogi keret folyamatban lévő felülvizsgálatának a jogszabályi szövegezésre irányuló előkészületek révén történő befejezése annak érdekében, hogy 2014-ben döntés születhessen reformjavaslatok esetleges előterjesztéséről, valamint a szerzői joghoz kapcsolódó, gyors előrelépést igénylő területeken felmerülő kérdéseknek az érdekeltekkel folytatott strukturált párbeszéden keresztüli megoldása 2013 folyamán. 3.
A KÖZSZFÉRABELI INNOVÁCIÓ FELLENDÍTÉSE
A megszorító intézkedések, a népességfejlődés, az emelkedő energiaárak és a kibocsátási célértékek miatt egyaránt fontos, hogy az Európai Unióban a közszolgáltatások nyújtása egyre inkább innovatív módokon történjék. Az IKT hatékonyabb és eredményesebb, a polgárok és a vállalkozások igényeit nagyobb mértékben figyelembe vevő szolgáltatásnyújtást tesz lehetővé. E tekintetben fontos tényező a valós idejű adatcserét és -feldolgozást támogató, együttműködni képes digitális technológiák hatékony módon történő felhasználása. Az eközbeszerzés önmagában évi 100 milliárd EUR megtakarítást jelenthet25, az e-kormányzat révén pedig 15–20%-kal csökkenthetők az adminisztráció költségei. A közszféra információinak további felhasználása lehetőségeket ad az emberek kezébe, ösztönzőleg hat a 24 25
HU
http://www.informatandm.com/wp-content/uploads/2012/02/ITM-CES-Connected-TV-WhitePaper.pdf. COM(2012) 179.
7
HU
vállalkozások fejlődésére és 140 milliárd EUR értékteremtő potenciállal bír. Az IKT-nek az energiagazdálkodási rendszer (hálózat és fogyasztás) irányításának javítása céljából történő felhasználása több milliárd EUR-val csökkentheti az energiaágazat infrastrukturális beruházási igényeit és működési költségeit, miközben hozzájárul a villamosenergia-ágazat dekarbonizációjához. A népesség idősödő volta miatt a jövő jóléti államainak legtetemesebb kiadási tétele az egészségügyi ellátás lesz. A távgyógyászat és az egészségügyi IKTalkalmazások bevezetése várhatóan 20 %-kal fogja növelni az egészségügyi ellátás hatékonyságát, miközben javul a betegek életminősége. Az egészségügyi ágazatban szükséges átalakítások támogatása céljából a Bizottság már előterjesztette a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó e-egészségügyi cselekvési tervet26, amelyben biztosítani kívánja az egyének számára adataik jobb kezelésének és megosztásának lehetőségét, támogatni kívánja az e-egészségügyi szolgáltatások hatékonyságát és elő kívánja mozdítani a szervezeti-technológiai innovációk létrejöttét. Az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség27 régiókon átívelő integrált ellátást szolgáló megoldásokkal 4 millió uniós polgárhoz eljutva 2015-re eléri a normál működési szintet. Az innovációs partnerségi megközelítést fogják alkalmazni a közlekedési, az energetikai és az IKT-értéklánc, valamint a köz- és magánszférabeli szereplők közötti szakadékok áthidalására is annak érdekében, hogy az intelligens városokat szolgáló innovatív megoldások jelenjenek meg a piacon28. A Bizottság 2013. évi éves növekedési jelentésében rámutat, hogy az elkövetkező 12–18 hónapban a tagállamok öt legfontosabb feladatának egyike közigazgatásuk korszerűsítése lesz, és ebben az összefüggésben a közigazgatás széles körű, interoperábilis digitalizálására szólít fel29. A közszolgáltatások területén megvalósítandó digitális átállás támogatása céljából, valamint annak érdekében, hogy e szolgáltatások minden európai számára lakhelyétől függetlenül rendelkezésre álljanak, a Bizottság kulcsfontosságú közérdekű területeken tervez kiépíteni és bevezetni digitális szolgáltatásokat. A pénzügyi támogatás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül történne a következő területeken: az eszemélyazonosítók országok közötti interoperabilitása, e-közbeszerzés, vállalkozói mobilitás, e-igazságügy vagy elektronikus egészségügyi nyilvántartások, internetes biztonság, Europeana, többnyelvűség, e-egészségügy, a gyermekek szempontjából biztonságosabb internet és intelligens energiaszolgáltatások. A Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hozza létre a kapcsolódást azon nemzeti infrastruktúrák között, amelyek a későbbiekben a mobil lakosság és vállalkozások érdekeit szolgáló innováció és új alkalmazások központjaivá válnak. •
26 27 28 29
HU
Fő átalakító cselekvés: Digitális közszolgáltatási infrastruktúrák és politikák kifejlesztése és bevezetése, valamint azoknak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztüli támogatása.
COM(2012) 736. COM(2012) 83. COM(2012) 4701. COM(2012) 750.
8
HU
4.
NAGYSEBESSÉGŰ INTERNET – KÍNÁLAT ÉS KERESLET
A nagysebességű internetkapcsolat a digitális gazdaság alapja: nélküle egyszerűen nem lehetséges beindítani olyan alapvető fontosságú szolgáltatásokat, mint a felhőalapú számítástechnika, az e-egészségügy, az intelligens városok és az audiovizuális szolgáltatások, és nem lehet kiaknázni az azoktól várt eredményeket. A szélessávú penetráció 10 %-os növekedése 1–1,5 %-os éves GDP-növekedést30, öt éves távlatban pedig 1,5 %-os munkatermelékenység-növekedést jelenthet. Ezért az európai digitális menetrend ambiciózus célokat tűzött ki az egyre gyorsabb, egyetemes internet-hozzáférés megvalósítása érdekében31. A nagysebességű hálózati lefedettség és penetráció megnyugtató módon növekszik Európában, azonban világviszonylatban elmaradunk Ázsiától és az USA-tól, és nem garantált a 2020-as célok elérése sem. Ennek több oka is van: a leglényegesebb ezek közül az, hogy az általában alkalmazott beruházási modellek és az uniós piac szerkezete következtében kétséges a komolyabb hálózati beruházások piacképessége. Ezenkívül kétséges az is, hogy a fogyasztók rövid távon hajlandóak lesznek-e többet fizetni a gyorsabb internetért, hiszen az EU területén még nem mindenütt érhetők el feltétlenül új, nagy hozzáadott értéket képviselő digitális tartalmak és szolgáltatások, és a fogyasztók kétségbe vonják, hogy a kapcsolat valóban olyan gyors-e, mint amilyennek hirdették. A Bizottság átfogó intézkedéscsomagot tervez előterjeszteni egyrészt a beruházást generáló piaci ösztönzők és a célzott finanszírozás biztosítására, másrészt a kivitelezési költségek csökkentésére. A befektetők számára fontos, hogy az általuk befektetett tőke a kockázatokra is tekintettel megtérüljön. A hosszú távú beruházások ösztönzéséhez a tisztességes versenyt lehetővé tevő, következetesebben működő egységes piacra, valamint jogbiztonságra van szükség. A Bizottság 2013 elején ajánlást fog elfogadni, amely szigorúbb szabályokat fog tartalmazni a diszkriminációmentességre vonatkozóan annak érdekében, hogy az alternatív szolgáltatóknak ténylegesen egyenértékű hozzáférésük legyen a hagyományos szolgáltatók hálózataihoz. Az ajánlással a Bizottság gondoskodik a hagyományos szolgáltatók hálózataihoz nagykereskedelmi alapon való hozzáférés árainak stabilabb és a tagállamok közötti egységesebb árszabályozásról, egyúttal nagyobb rugalmasságot biztosít az új generációs nagykereskedelmi hozzáférési termékek árazását illetően. Ez az intézkedés az elképzelések szerint legalább 2020-ig változatlan környezetet biztosít a hosszú távra gondolkodó befektetők számára. A Bizottság ajánlást tervez elfogadni az internet fogyasztók előtti nyitottságának biztosítására, ami fokozza majd a hálózatüzemeltetők, befektetők, tartalomszolgáltatók és fogyasztók számára egyaránt fontos jogbiztonságot. A második egységes piaci intézkedéscsomag32 részeként a Bizottság jogszabályi javaslatot tervez előterjeszteni a nagysebességű hírközlési infrastruktúrák alacsonyabb költségek mellett és nagyobb hatásfokkal való kiépíthetősége érdekében, egyebek mellett a következők révén: a meglévő infrastruktúrák további felhasználása, az ágazatok közötti szinergiák kiaknázása, a közműépítési munkálatok koordinációjának javítása és az épületek új generációs hozzáférést lehetővé tevő belső kialakításának ösztönzése. 2014-ben a Bizottság elvégzi az előzetes szabályozás alá vehető érintett piacokról szóló 2007-es ajánlás felülvizsgálatát.
30 31 32
HU
Czernich és mtsai (2009), Broadband Infrastructure and Economic Growth (Szélessávú infrastruktúra és gazdasági növekedés). 100 %-os szélessávú lefedettség 2013-ig, minden uniós háztartásnak 30 Mbps sávszélességű kapcsolat 2020-ig, valamint legalább 100 Mbps-os internet-előfizetés a háztartások felében. COM(2012) 573.
9
HU
Ezen túlmenően a Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül (a 2011-es árakat alapul véve) 9,2 milliárd EUR-t javasolt folyósítani az IKT-beruházások támogatására33 a 2014–2020 közötti időszakban, amely összeg egy része a szélessávú hálózatokba irányuló beruházások támogatását szolgálná. Ezzel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz magánszektorbeli társberuházókat szerez, és Európában mindenütt megkönnyíti a nagysebességű internetre irányuló projektek tőkéhez jutását. A strukturális és vidékfejlesztési alapok 2014 és 2020 közötti tevékenységére vonatkozó javaslatok34 várhatóan szintén új lendületet adnak majd a nagysebességű internetre irányuló beruházásoknak, különösen a kevésbé fejlett régiókban és a vidéki területeken. Az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) 2014 és 2020 közötti tevékenységére vonatkozó javaslat támogatja a szélessávú és a nagysebességű hálózatok kiépítését, de ösztönzi az IKT-termékek és szolgáltatások fejlesztését is. Európának vissza kell szereznie vezető szerepét a mobil infrastruktúrák és szolgáltatások területén, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy elegendő spektrum álljon rendelkezésre. A Bizottságnál jelenleg is folyik a spektrumkiosztás és az engedélyezési feltételek terén jelenleg tapasztalható széttagoltság felszámolására, valamint a további frekvenciák felszabadítására irányuló munka35. A Bizottság a vezeték nélküli kommunikáció témakörében ambiciózus cselekvési tervre készül javaslatot tenni 2013-ban. •
Fő átalakító cselekvés: A diszkriminációmentességre és a nagykereskedelmi árakra vonatkozó, tartós hatású szabályozó intézkedések a nagysebességű hálózatokba irányuló beruházások előmozdítása és a valamennyi hálózatra kiterjedő verseny fokozása érdekében.
5.
SZÁMÍTÁSI FELHŐ
A számítási felhő megjelenése jó példa a digitális technológiák fejlődése által kiváltott paradigmaváltásra, amely a legkülönfélébb ágazatokban (zeneipar, egészségügy és tudomány) és szinteken (a legkisebb vállalkozásoktól a legnagyobb országok kormányzataiig) is átalakulást idéz elő. A felhőalapú technológia olyan, áttörést eredményező innováció, amely kibővíti a digitális platformok, tartalmak és szolgáltatások felhasználási körét. Használatával jelentősen csökkenthetők a kkv-k IKT- és energiaköltségei, és mivel ezek a vállalkozások a korábbiakhoz képest könnyen hozzájuthatnak kifinomult ügyfélkezelő és logisztikai irányítási rendszerekhez, nagymértékben növelhetik világpiaci versenyképességüket. A felhőalapú szolgáltatások teljes kiépítése ugyanakkor új kihívások elé állítja a politikai döntéshozókat és a jogalkotókat: megoldást kell találniuk többek között az interoperabilitással, az adatvédelemmel és a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekre. Az európai digitális menetrend eredeti változatának elfogadása óta tapasztalt fejlemények azt mutatják, hogy a számítási felhőt az egyes konkrét területekre (pl. e-kormányzat, kutatás) vonatkozó intézkedéseken túlmutató egységes európai uniós stratégia keretében kell szabályozni. A számítási felhőre vonatkozó európai stratégia36 több olyan kulcsintézkedést tartalmaz, amelynek célja Európa proaktívvá tétele a felhőalapú számítástechnika területén. Ezen intézkedések közzé tartozik a felhőalapú szolgáltatások szélesebb körű szabványosításának és tanúsításának előmozdítása, a felhőalapú szolgáltatások nyújtásához és 33 34 35 36
HU
COM(2011) 676. COM(2011) 615/2. 243/2012/EU határozat. COM(2012) 529.
10
HU
igénybevételéhez szükséges biztonságos és méltányos szerződési feltételek biztosítása, valamint a közszféra vásárlóerejének az Európai Számítási Felhő Partnerség segítségével történő kiaknázása a felhőalapú szolgáltatások érett piacának minél gyorsabb kialakítása érdekében. A partnerség célja a felhőalapú szolgáltatásokra vonatkozó közös állami szektorbeli követelmények meghatározása és az ilyen szolgáltatások közös közbeszerzése a méretgazdaságosság elérése érdekében. Az Európai Számítási Felhő Partnerség a kapcsolódó, tagállami szintű kezdeményezések átfogó kereteként is fog szolgálni. A Bizottság 2013 végéig kísérleti cselekvéseket is indít majd a közszolgáltatások „számítási felhőbe való áthelyezésétől” várható hatékonyságnövekedés vizsgálata céljából. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásával kifejlesztett szolgáltatások nagymértékben az európai felhőplatformokra fognak épülni, ezáltal összekapcsolhatóvá válnak a számítási felhőre irányuló különféle tagállami közszférabeli kezdeményezések. •
Fő átalakító cselekvés: Az Európai Számítási Felhő Partnerség létrehozása annak érdekében, hogy a közszféra vásárlóerejét ki lehessen aknázni a felhőalapú szolgáltatások piacának mihamarabbi megteremtése céljából.
6.
BIZALOM ÉS BIZTONSÁG
A digitális médiumok és technológiák – beleértve az internetet is – fantasztikus lehetőségeket kínálnak az innováció, a kereskedelem, a szólásszabadság és a demokratikus hatalom- és felelősségmegosztás szempontjából. Azonban még nem minden európai él ezekkel a lehetőségekkel: sok esetben azért, mert nem bíznak a technológiában. Az Eurobarométer nemrégiben készült felmérése szerint a felhasználók 40 %-a aggódik amiatt, hogy személyes adataik veszélybe kerülnek az online környezetben, 38 %-uk pedig az online fizetési műveletek biztonságát tartja aggályosnak37. Minden nap újabb és újabb veszélyek merülnek fel: terjed a számítástechnikai bűnözés; fennáll a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői által használt hálózatok és informatikai rendszerek súlyos zavarának veszélye, illetve annak kockázata, hogy a zavar a határokon túlra is átterjed; zavarok adódhatnak az online üzleti tevékenységek, különösen az e-kereskedelem területén; továbbá komoly problémát jelentenek az internethasználókra – köztük a gyermekekre – nézve káros tartalmak és nem megfelelő online viselkedésformák. E veszélyekkel már nem elég helyi szinten felvenni a harcot, hanem erősebb, uniós szintű koordinációra van szükség. Az EU-nak világszinten vezető szerepet kell betöltenie a hálózatés információbiztonság, az internetbiztonság és a magánéletet érintő internetes fenyegetések elleni védelem terén. Ez serkenteni fogja a biztonsági termékek európai piacát is. A hálózatok és informatikai rendszerek biztonságossá tételéhez megfelelő kockázatkezelésre van szükség, ideértve a felkészültség tesztelését szolgáló szimulációs gyakorlatokat is. A Bizottság a belső piac zökkenőmentes működését elősegítendő, a hálózat- és információbiztonság megerősítését célzó irányelvre fog javaslatot tenni. A Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ Europolon belül történő létrehozása és az informatikai rendszerek elleni támadásokról szóló irányelv elfogadása erőteljesebb fellépést tesz majd lehetővé az EU számára a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben. A szóban forgó intézkedések az európai számítástechnikai biztonsági stratégia részét képezik, melynek célja a hálózatok és IKT-rendszerek ellenálló képességének és megbízhatóságának fokozása, a
37
HU
Tematikus Eurobarométer-felmérés (390. sz.): „Cyber security” (Számítógépes biztonság).
11
HU
számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem folytatása, valamint egységesebb külső számítógépes biztonságpolitika kialakítása. A hamisított termékek, különösen a hamisított gyógyszerek és fogyasztói termékek jogellenes online értékesítése továbbra is káros hatást gyakorol a közegészségre, és félrevezeti a betegeket és a fogyasztókat. A hatóságok végrehajtó tevékenysége mellett a Bizottság továbbra is támogatja az ellátási lánc bármely szakaszán jelentkező problémák kezelésére irányuló, egész Európára kiterjedő önkéntes intézkedéseket, mint amilyen például a hamisított termékek internetes árusításáról szóló egyetértési megállapodás38. A gyermekbarát internet európai stratégiája39 meghatározza azokat a gyermekek biztonságára vonatkozó intézkedéseket, amelyek a felkészítésre és a védelemre alapozva a gyermekek felelősségteljes internethasználatát hivatottak előmozdítani. A gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló, interneten elérhető képek elleni küzdelmet célzó intézkedések a hatályos európai jogi kereten alapulnak, így biztosított az egyéni szabadságjogok érvényesülése. Az említett intézkedések az uniós tagállamok és az Egyesült Államok szoros együttműködése mellett létrehozott, a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni globális szövetség létrehozásával nemzetközi dimenziót is kapnak. A Bizottság továbbá értékelést fog készíteni az önszabályozási gyakorlatokról és az azokkal elért eredményekről. •
Fő átalakító cselekvés: Javaslat a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelvre, mely meghatározza a nemzeti felkészültség közös minimális szintjét, együttműködési mechanizmust hoz létre a több országot érintő számítógépes támadások megakadályozására és leküzdésére, továbbá megállapítja a közigazgatási rendszerekre, az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra (pl. bankok, energiaszolgáltatók, egészségügyi szolgáltatók, közlekedési szolgáltatók), valamint az internetes platformokra vonatkozó kockázatkezelési és támadásbejelentési követelményeket.
7.
VÁLLALKOZÁSOK, DIGITÁLIS MUNKAHELYEK ÉS DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK
A fiatalokat sújtó munkanélküliség komoly problémát jelent, ezért meg kell erősíteni a rendszeres IKT-használat és a formális IKT-képzés közötti kapcsolatot, és el kell ismerni, hogy ennek rendkívül fontos szerepe van a fiatalok munkaerő-piaci sikerében. A digitális készségeket minden szakmai képzésbe, munkahelyi oktatásba és az élethosszig tartó tanulás keretében szervezett programba be kellene építeni annak érdekében, hogy az újabb generációk és a mindenkori foglalkoztatottak egyaránt elsajátíthassák a munkájukhoz szükséges ismereteket. A Bizottság „Az oktatás nyitottabbá tétele” címmel közleményt fog közzétenni, amelyben kifejti, hogy az IKT és a szabadon hozzáférhető oktatási segédanyagok miként segíthetik az innovatív tanulási és tanítási gyakorlatok kialakulását és ezáltal a digitális jártasságok szintjének fejlesztését az EU lakosai körében. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy 2015-ben a szakképzett munkaerő hiánya következtében 700 ezer és 1 millió között lesz a betöltetlen IKT-állások száma Európában. Az IKT-szakemberek számának, alkalmazhatóságának és mobilitásának növelése érdekében további fellépésre van szükség. Ezért a Bizottság útjára fogja indítani a „Nagykoalíció a digitális készségekért és munkahelyekért” elnevezésű kezdeményezést. A koalíció olyan 38 39
HU
http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/stakeholders/index_en.htm. COM(2012) 196.
12
HU
vállalatok és közigazgatási szervek képviselőiből fog állni, amelyek az IKT területén tevékenyek vagy jelentős IKT-rendszereket működtetnek. A koalíció célja az, hogy a tagok vállalásokat tegyenek a következőkre: az IKT-képzési férőhelyek számának növelése, az oktatás munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, valamint a munkaerőpiac átláthatóságának és a piacon érvényesülő mobilitásnak a fokozása a munkaköri leírások és a képesítések szabványosítása révén. Az internet által létrehozott, eddig nem ismert lehetőségeket – a számítási felhőt, a mobilplatformokat, a közösségi oldalakat és az interneten elérhető temérdek adatot – kihasználva napjainkban sok fiatal választja az önálló vállalkozást az alkalmazotti munkaviszony helyett. Ezeknek a kezdő vállalkozásoknak kedvezőbb (a kudarcot és az azt követő újrakezdést is lehetővé tevő) üzleti környezetre van szükségük, valamint könnyebb hozzáférésre a finanszírozáshoz, a piacokhoz, a hálózatokhoz és a szaktudáshoz. Mindezt kockázatmegosztási mechanizmusok, kockázati tőke, kedvezményes adóügyi elbánás és kapcsolatépítő rendezvények segítségével kell ösztönözni. A Bizottság 2013 elején javaslatot tesz az internetes vállalkozók támogatását szolgáló cselekvési tervre. •
Fő átalakító cselekvés: Nagykoalíció a digitális készségekért és munkahelyekért – gyakorlati lépések az IKT-szaktudás terén jelentkező hiány pótlására, valamint a betöltetlen IKT-állások és a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő létszáma közötti nyilvánvaló szakadék megszüntetésére.
8.
A KUTATÁS-FEJLESZTÉSEN ÉS AZ INNOVÁCIÓN TÚL: A KULCSFONTOSSÁGÚ ALAPTECHNOLÓGIÁK MENETRENDJE
A kutatás, a fejlesztés és az innováció kulcsszerepet játszik az új termékek és szolgáltatások létrehozása és piacra kerülése szempontjából. Az IKT területén folyó kutatás, fejlesztés és innováció, valamint az ezt követő ipari beruházás és növekedés a záloga annak, hogy Európa közép- és hosszabb távon képes legyen megőrizni versenyképességét. Európának erős ipari háttérre van szüksége, hiszen az IKT nemcsak önálló ipari ágazatként, hanem a más ágazatokban, így például a feldolgozóiparban, valamint az energia-, a közlekedési és az egészségügyi ágazatban folyó innováció és termelékenységnövekedés mozgatórugójaként is fontos szerephez jut. A chipek fejlődése például lehetővé teszi a számítási teljesítmény növelését és az alkalmazások számának további gyarapodását, a fotonika pedig olyan innovációk alapját képezi, mint a rákos megbetegedések kiszűrése és a nullahibás, igény szerint alakítható termelési folyamatok. Japánban, Tajvanon, Koreában, Kínában és az Egyesült Államokban már foglalkoznak az említett kihívásokkal. Jóllehet Európának minden esélye megvan arra, hogy ott legyen a technológiák jövőbeli generációinak élvonalában, további fellépésre lesz szükség a különböző tágállami politikák miatti töredezettségnek, a szabályozásból adódó akadályoknak és a képzett műszaki munkaerő hiányának leküzdése érdekében, amelyek oly sok területen akadályozzák a fejlődést. Csak így ismételhetők meg az Airbushoz hasonló sikeres ipari projektek más területeken is – például a félvezetők területén40. Ehhez alapvetően az szükséges, hogy a kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz nyújtott (uniós, tagállami és ágazati szintű) pénzügyi támogatásokat egybevonjuk, és koncentráltan a stratégiai célkitűzések szolgálatába állítsuk, egyebek mellett a következő területeken: 40
HU
„Nem kellene a chipek területén is az Airbushoz hasonló sikereket megcéloznunk?”, Neelie Kroes alelnök 2012. május 24-i beszédéből, http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-12-382_en.htm.
13
HU
fotonika, robotika, nagyteljesítményű számítástechnika41, a jövő üzemei42, a jövő internetével foglalkozó PPP43, valamint elektronika. Az említett forrásokat egyúttal olyan konkrét alkalmazások kifejlesztésére kell fordítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a valamennyi polgár életminőségének javítását szem előtt tartó, ökohatékony Európa mint társadalmi célkitűzés megvalósulhasson. Ennek szellemében nagyobb hangsúlyt kapnak majd a következőkre irányuló kezdeményezések: intelligens városok, tevékeny és egészséges időskor, környezetbarát autók44 és energiatakarékos épületek45. A kulcsfontosságú alaptechnológiákról szóló horizontális közleményének46 kiadását követően a Bizottság ágazati stratégiára fog javaslatot tenni a mikro- és nanoelektronika területén annak érdekében, hogy ezzel vonzóbbá tegye Európát a tervezés és az előállítás területén végzett beruházások számára, valamint hogy növelje piaci részesedését ezen a területen. •
Fő átalakító cselekvés: Az Európában a mikro- és nanoelektronika támogatására rendelkezésre álló magán- és közforrások közös ágazati stratégia keretében történő összevonása; a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatásának legfőbb letéteményese egy megerősített, uniós szintű közös vállalkozás47 lesz.
9.
VÉGREHAJTÁS ÉS IRÁNYÍTÁS
A Bizottság a nemzeti és a helyi hatóságokkal a digitális menetrenddel foglalkozó, tagállami képviselőkből álló magas szintű csoporton belül folytatott fokozott együttműködés révén meg kívánja erősíteni az európai digitális menetrend végrehajtási mechanizmusait. Ezenkívül létrejött a tagállamok „digitális szószólóinak”48 hálózata. Az érdekeltekkel folytatott párbeszéd – különösen a digitális menetrend közgyűlésén keresztül és az online együttműködési eszközök kiterjesztett használatával – folytatódni fog. A valamennyi tagállamban megtartandó helyi szintű rendezvények lehetőséget nyújtanak majd a digitális menetrend felülvizsgálatának és a kapcsolódó szakpolitikai kérdéseknek a bemutatására, valamint az egyes tagállamokban követett digitális szakpolitikákkal és a felmerülő problémákkal kapcsolatos információk összegyűjtésére. A Bizottság a szóban forgó adatokat – a nyílt adathozzáférésre vonatkozó európai politikával összhangban – elsősorban a digitális menetrend eredménytáblájában gyűjti össze és teszi közzé, amely a későbbiekben összeolvasztásra kerül a digitális menetrend eredményeiről szóló éves jelentéssel. Az eredménytábla összesített képet ad az EU és a tagállamok digitális piacainak fejlődéséről, ez pedig felhasználásra kerül majd a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere49 keretében.
41 42 43 44 45 46 47 48
49
HU
COM(2012) 45. ec.europa.eu/information_society/tl/ecowor/manuf/index_en.htm. http://www.future-internet.eu/home/future-internet-ppp.html. www.green-cars-initiative.eu. www.e2b-ei.eu. COM(2012) 341. E közös vállalkozás tevékenysége kiterjed legalább a jelenleg az ENIAC (http://www.eniac.eu/) és az ARTEMIS (http://www.artemis-ju.eu/) közös vállalkozások által lefedett területekre. Barroso elnök kezdeményezésére több tagállamban digitális szószólót neveztek ki, aki a polgárok általi internethasználat ösztönzésével, a digitális kirekesztődés kezelésével és a munkaerő digitális jártasságának előmozdításával segíti a digitális menetrend végrehajtását. http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/index_hu.htm.
14
HU
A Bizottság ügyelni fog arra, hogy e közlemény keretében minden cselekvésre az Európai Unió Alapjogi Chartájának50 tiszteletben tartásával kerüljön sor. Az Európai Etikai Csoport által nemrégiben kiadott ajánlásokkal összhangban a Bizottság az új technológiák etikus és felelősségteljes módon történő bevezetésével kapcsolatban olyan kötelezettségvállalást tett, amely hangsúlyozza az alábbiak szükségességét: inkluzív hozzáférés; a gyermekek és más kiszolgáltatott társadalmi csoportok szempontjainak figyelembevétele; a személyes adatok és a magánélet védelme; valamint az IKT lélektani és társadalmi hatásaira irányuló kutatások folytatása Mivel az internet nem csak Európában érhető el, alapvetően fontos a világszintű irányítás és a nemzetközi együttműködés is. A Bizottság a nemzetközi fórumok (az OECD, a G8 és a kapcsolódó ENSZ-platformok, ideértve az ENSZ-en belül működő Internetirányítási Fórumot is) keretében zajló együttműködés során a COMPACT-stratégiában51 megfogalmazott internetes elveket fogja támogatni, és továbbra is támogatni és terjeszteni fogja az internet szabadságához kötődő értékeket. 10.
KÖVETKEZTETÉS
Európa gazdaságának és társadalmának meg kell fiatalodnia, és olyan digitális térséggé kell átalakulnia, amelynek lakossága teljes mértékben felkarolja és használja a digitális technológiákat, médiumokat és tartalmakat. A mindennapos IKT-használat robbanásszerű terjedése minden más technológiai újításnál nagyobb változást hoz a gazdaságban és a társadalom egészében. Az IKT képes arra, hogy a következő évtizedben olyan paradigmaváltáshoz vezessen a társadalomban és a termelési rendszerek területén, amely a hatékonyság javulása, valamint új termékek, új szolgáltatások és intelligensebb közszolgáltatások révén erősebb növekedési ütemet biztosít és magasabb életszínvonalat eredményez. Európa – a többi fejlett gazdasághoz képest – későn ismerte fel, hogy az IKT stratégiai célokra való használata alapvetően fontos, értékteremtő és a társadalmi változást előidézni képes szakpolitikai eszköz. Az IKT stratégiai célokra történő felhasználása révén rövid időn belül elindítható egy, a hatékonyságot növekedésre váltó, önmagát erősítő folyamat. Az IKTtechnológia segítségével drasztikusan csökkenteni lehet mindazoknak a jóléti szolgáltatásoknak a költségeit, amelyek az idők során a modern európai társadalom védjegyévé váltak, így testre szabottabb egészségügyi ellátás, jobb minőségű oktatás és demokratikusabb társadalmi részvétel válik lehetővé. A vállalatok számára az IKT tömeges elterjedése ügyfeleik könnyebb elérésének, a termelékenység növelésének és az üzemi hatékonyság javításának lehetőségét rejti magában. Az IKT ezenkívül minden eddiginél nagyobb lehetőségeket kínál a fiatal vállalkozók és munkavállalók számára, illetőleg általa az idősebbek is aktívak maradhatnak, és elkerülhető az elszigetelődésük. Az e közleményben előterjesztett javaslatok az Európa digitális átalakulásának útjában álló konkrét akadályokkal foglalkoznak, és mint ilyenek megkérdőjelezhetnek meglévő 50 51
HU
COM(2010) 573. „Internetpaktum”: egyetlen, a polgárok felelősségtudatára építő, több érdekelt fél részvételével működő, a demokráciát szolgáló, biztonságos kialakítású, bizalmat ébresztő és átlátható irányítású internet (an Internet of Civic responsibility, One Internet, that is Multi-stakeholder, Pro-democracy, Architecturally sound, Confidence inspiring, and Transparently governed). Neelie Kroes alelnök beszédéből: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=SPEECH/11/479&format=HTML&aged=0&l anguage=EN&guiLanguage=en.
15
HU
rendszereket, és ellentétesek lehetnek fennálló érdekekkel. A jelenlegi állapot fenntartása azonban nem jelent biztonságos megoldást Európa jövőjére nézve. A fenti javaslatok felkarolása kötelezettségvállalást jelent az akadályok elhárítása, ezáltal a gazdasági fellendülés és a jólét előmozdítása iránt. Az egymáshoz kapcsolódó javaslatok mindegyike az európai digitális menetrend egy-egy kritikus összetevőjére, illetőleg annak megerősítésére szolgál. Ezeket úgy alakítottuk ki, hogy áttörést hozzanak az áttételesen jelentős ösztönző potenciállal bíró konkrét területeken. Ezek nem helyettesítik a digitális menetrend folyamatban lévő cselekvéseit, azonban rövid és középtávon várható hatásaik miatt jelenleg elsőbbséget élveznek. Az e közleményben javasolt, a 2013 utáni időszakban uniós pénzügyi támogatást igénylő cselekvések – a 2014–2020 időszakra szóló többéves uniós pénzügyi keretre vonatkozó javaslatcsomagban szereplő, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a strukturális alapok és a „Horizont 2020” keretprogram által meghatározott összegekre vonatkozó végleges határozat elfogadásáig – a pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslatban az adott szakpolitika számára elkülönített költségvetésből kapnak támogatást. Felkérjük az Európa digitális ügyének előmozdításában érdekelt valamennyi felet, hogy működjön együtt a Bizottsággal az ismertetett javaslat valóra váltása érdekében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa megvesse a lábát a digitális jövő világszintű versenyében.
HU
16
HU
