EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiáról {SWD(2016) 23 final}
HU
HU
BEVEZETÉS: A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZ ÉS A TÁROLÁSI INFRASTUKTÚRA POTENCIÁLJÁNAK MARADÉKTALAN KIAKNÁZÁSA A BELSŐ PIACON „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közleményben1 az Európai Bizottság konkrét lépésekre bontja a fenntartható, biztonságos és versenyalapú uniós energiarendszerre való átállás törekvését. E folyamatban kiemelt szerepet szán az „önálló energiaforrásként” kezelt energiahatékonyságnak, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, ezen belül is a megújuló energiaforrások fejlesztésének. Amint az energiaunió helyzetéről kiadott közlemény2 is kiemelte, az EU fosszilis tüzelőanyagokkal való biztonságos és stabil ellátása továbbra is jelentős geopolitikai kihívásokba ütközik, különösen az olyan energiahordozók esetében, amelyekből az EU erőteljesen importra szorul. Mindezek alapján továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés marad az EU földgázbeszerzési forrásainak diverzifikálása, főként mivel az Unió belső termelése a következő évtizedekben várhatóan tovább zsugorodik. A fokozódó importfüggőség miatti sebezhetőség ugyanakkor úgy is mérsékelhető, ha a földgázrendszer rugalmas marad, és a kereslet ingadozásaira megfelelően reagálni tud. A jelen stratégia célja a cseppfolyósított földgázban (LNG) és a gáztárolásban rejlő potenciál kiaknázása révén egy diverzifikáltabb és rugalmasabb uniós földgázrendszer kialakítása, hozzájárulva a biztonságos, kiszámítható és versenyalapú földgázellátás kulcsfontosságú uniós célkitűzésének teljesítéséhez. Az LNG tekintetében az előrejelzések a következő néhány évben a globális kínálat drámai mértékű (50%-os) növekedését és így várhatóan az árak csökkenését jósolják, ami rendkívüli lehetőségeket rejt az EU számára, különösen a földgázellátás biztonsága és kiszámíthatósága tekintetében. Miközben több tagállam érett és likvid gázpiaccal rendelkezik, a 2014-es európai energiabiztonsági stratégia3 és az európai gázrendszer rövid távú ellenálló képességéről szóló közlemény4 is egyértelművé tette, hogy a balti államok, a közép-európai és a délkelet-európai régió négy tagállama erőteljesen ki van szolgáltatva egyetlen szállítónak, és az ellátás akadozása súlyosan érintené őket. Sürgősen lehetővé kell tenni, hogy ezek a tagállamok a különféle energiaforrások széles skálájához férjenek hozzá, amiben igen fontos szerep juthat a cseppfolyósított földgáznak, a meglévő vezetékes források, a földgáztárolás, valamint a Déli Gázfolyosó és a földközitengeri likvid földgázkereskedési pontok párhuzamos fejlesztése mellett. Emellett létfontosságú szerepe van az energiahatékonysági intézkedéseknek és a kisebb szén-dioxidintenzitású – például megújuló – energiaforrásoknak, illetve az LNG- illetve földgázinfrastruktúrába való beruházások során ügyelni kell a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó elavult technológiákhoz való ragaszkodás, és az elértéktelenedő eszközök kockázatának elkerülésére. Az LNG előnyös lehet a versenyképesség szempontjából is, mivel a nemzetközi szállítók megjelenése nagyobb versenykihívást jelent a piacok számára. Egyes tagországok esetében – példaként Litvánia említhető – e változások hatása igen jelentős lehet. 1
COM(2015) 80. COM(2015) 572. 3 COM(2014) 330. 4 COM(2014) 654. 2
2
A bővülő nemzetközi LNG-piachoz való hozzáférésben rejlő potenciál maradéktalan kiaknázása, illetve az uniós piacnak a szállítók számára való vonzóvá tétele érdekében három fő feladat áll az EU előtt: Először is biztosítani kell a belső piac kiteljesítéséhez szükséges teljes infrastruktúra kialakítását, és lehetővé kell tenni valamennyi tagállam számára, hogy közvetlenül vagy másik tagállamon keresztül hozzáférhessen a nemzetközi LNG-piacokhoz. Ez különösen sürgető feladat azon tagállamok esetében, amelyek túlságosan egyetlen beszállítótól függenek. Másodszor az EU-nak ki kell teljesítenie a belső földgázpiacot, úgy, hogy az megfelelő árjelzéseket közvetítsen – egyrészről az LNG kínálatának és keresletének találkozása, másrészről a szükséges infrastruktúra-beruházások megvalósulása érdekében. Harmadszor pedig fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az EU szorosan együttműködjön nemzetközi partnereivel a szabad, likvid és átlátható globális LNG-piacok előmozdításáért. Ez azt jelenti, hogy intenzívebb párbeszédre kell törekedni a jelenlegi és jövőbeli beszállítókkal, illetve a többi jelentős LNG-fogyasztóval is a globális piacokon az LNG-kereskedelem előtt álló akadályok felszámolása érdekében. A biztonság és a versenyfeltételek javítása mellett az LNG egyes esetekben a környezeti hatások csökkentésének lehetőségét is magában rejti, támogatva az EU fenntarthatósági célkitűzését. E szempontból kulcságazat a közlekedés, ahol az LNG használata egyre inkább kiválthatja a tengeri hajózásban használt üzemanyagokat, illetve a nehézgépjárművek (pl. tehergépkocsik) esetében a dízelüzemanyagokat. A kis léptékű LNG-infrastruktúra szerepet játszhat a hő- és a villamosenergia-szolgáltatás környezeti hatásainak csökkentésében is, például a távoli és/vagy hálózaton kívüli területeken működő, jelenleg még a környezetszennyezőbb fosszilis tüzelőanyagoktól függő ipari és egyéb fogyasztók esetében. A földgázpiacokon tapasztalt folyamatos változások új helyzetet teremtenek az EU földgáztárolási létesítményei számára is, amelyek kulcsszerepet játszanak a földgázinfrastruktúra optimalizálásában és a rendszer kiegyensúlyozásában. A megbízható és elegendő földgáztárolási kapacitások a földgázbeszerzés súlyosabb fennakadásai esetén létfontosságúak az energiabiztonság és a kiszámíthatóság szempontjából. Ugyanakkor egyelőre a cseppfolyósított földgázhoz hasonlóan nincsen kellően kiaknázva a földgáztárolásnak a földgázellátás biztonságához és kiszámíthatóságához való hozzájárulása sem. A földgáztárolási kapacitásokba való beruházásokat egyrészről az eltárolt földgáz tagállamok közötti, határokon átívelő felhasználásának akadályai, másrészről a kedvezőtlen piaci viszonyok gátolják. A tárolási műveletek nyereségessége egyre romlik, ami már nemcsak a tervbe vett jövőbeli beruházásokat, de a tárolási kapacitások meglévő szintjét is veszélybe sodorhatja. E stratégia, amelyet a Bizottság az energiaunió keretstratégiájában tett vállalásának megfelelően, az érdekelt felek széles körével folytatott konzultáció5 alapján dolgozott ki, részletesebben kifejti a fent felvázolt kérdéseket, és következtetéseket fogalmaz meg a szükséges konkrét intézkedésekről. 5
A stratégia kidolgozása keretében a Bizottság három hónapos nyilvános konzultációt szervezett – ennek eredményeit részletesen az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.
3
1.
AZ INFRASTRUKTÚRA HIÁNYOSSÁGAINAK PÓTLÁSA
LNG-infrastruktúra Az EU évtizedek erőfeszítéseivel rendkívül kiterjedt, az egész kontinenst behálózó földgázhálózatot épített ki. A jelentős belső termelésen túlmenően az EU földgázvezetékei kapcsolódnak több, a világ legjelentősebb termelői közé számító ország, köztük Oroszország, Norvégia és Algéria forrásaihoz. Az EU meglévő LNG-termináljai elegendő visszaalakítási kapacitással rendelkeznek, mely a tervek szerint tovább bővül6. E kapacitások azonban nem optimálisan oszlanak el az EU területén, és ez is hozzájárul egyes, a beszerzési források terén korlátozott vagy semmilyen választási lehetőséggel nem rendelkező tagállamok kiszolgáltatottságához. Ugyanakkor a meglévő európai terminálok az elmúlt években mindenütt viszonylag alacsony kihasználtsági szinttel működtek7 a magasabb ázsiai LNG-árak miatt, amelyek távol tartották a tengeri szállítmányokat Európától, illetve a vezetékes földgáz támasztotta versenynek köszönhetően. Az LNG-terminálok nem optimális eloszlásának problémája vagy új terminálok megfelelő helyszínekre telepítésével, vagy a meglévőkhöz való hozzáférés javításával kezelhető. A meglévő LNG-terminálokból és vezetékes forrásokból származó földgáz kereskedelmét bonyolító likvid gázkereskedési pontokkal való jobb összeköttetés javítaná azon tagállamok ellátásbiztonságát, amelyek jelenleg csak korlátozott számú beszerzési forráshoz férnek hozzá, és egyúttal elősegítené a piacok határokon átnyúló integrációját is. Az új beruházások kapcsán azonban a legfontosabb szempont a kereskedelmi életképesség. Egy LNG-terminál esetében ez attól függhet, hogy az adott terminál ne csak egy nemzeti piachoz férjen hozzá8. A költséghatékony megoldásnak számító úszó LNG-tároló és visszaalakító (FSRU) egységek megjelenése ugyanakkor megváltoztatta az 9 importkapacitásokra irányuló beruházások dinamikáját . A Klaipėdában létesített FSRU egység példája azt mutatja, hogy a földgázellátás biztonsága és az árak versenyképessége terén a piacon megjelenő új LNG forrásnak már a perspektívája is valódi javulást hozhat10. Az LNG-terminálok és az egyéb infrastruktúra-beruházások finanszírozása még gondos üzleti tervezés esetén is problematikusnak bizonyulhat. Az LNG-terminálok esetében a finanszírozást elvileg a tarifák fedeznék, egyes esetekben mégis a piaci résztvevők kénytelenek viselni a beruházás kockázatait11. Az uniós források segíthetnek orvosolni az ellátás biztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű terminálok esetleges gyenge kereskedelmi életképességét. Az LNG-infrastruktúra hosszú távú finanszírozásához további forrásként szolgálhatnak az Európai Beruházási Bank által – többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében – nyújtott kölcsönök. Ennek ellenére az új
6
A meglévő és tervezett LNG-terminálok importkapacitását ismertető táblázatot a bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2016) 23) 4. szakasza tartalmazza. 7 A kihasználtság 20%-os volt, a 33%-os globális átlagszinthez képest. Lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentumot. 8 A horvátországi Krk szigetén zajló projekt egyértelműen ezt példázza. 9 A kisebb beruházási költségek és a rövidebb átfutási idők miatt. A legutóbb létesített hat LNG-terminál kivétel nélkül FSRU egység volt. 10 Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. szakaszát. 11 Mentesített terminálok; lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. és 4. szakaszát.
4
terminálok esetében igen fontos minden gazdasági érvet figyelembe venni, és a leginkább költséghatékony megoldást választani12. Tárolási infrastruktúra Az elmúlt 10 évben az EU földgáztárolási kapacitása jelentősen bővült, ami az olyan alternatív rugalmassági mechanizmusokkal társulva, mint az akadálytalanabb határokon átnyúló kereskedelem, a vezetékes gázszállítás swingje és az LNG-kapacitások bővítése, egyes régiókban fölös kapacitásokat eredményezett, illetve csökkentette a különbségeket a nyári és a téli gázárak között. A tárolási infrastruktúra rendelkezésre állása és típusa az EU-n belül az energiaszerkezettől, a kínálati portfóliótól és a geológiai adottságoktól függően jelentős eltéréseket mutat13. Általában elmondható, hogy a nagyobb fokú összekapcsoltság és regionális együttműködés a tárolási kapacitások jobb és hatékonyabb kihasználását eredményezhetné. Emellett az EU szomszédságában lévő egyes országok, például Ukrajna igen jelentős tárolási kapacitással rendelkeznek, amelyeket elvileg tovább lehetne fejleszteni és rá lehetne kötni az uniós hálózatra14. Ha e kapacitások az Uniónak szánt szállítmányok számára is elérhetők volnának, az EU optimalizálni tudná saját eltárolt földgázmennyiségeit. Jóllehet a jelenlegi tárolási kapacitás elégségesnek tűnik, az összekapcsolás és a szabályozás terén kiigazítások szükségesek a kapacitások határokon átnyúló és szélesebb körű regionális hozzáférhetősége érdekében -. Az LNG- és a tárolási infrastruktúra összekapcsolása a piaccal A transzeurópai energetikai infrastruktúráról szóló 2013-as rendelet15 az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel együtt stabil európai szakpolitikai keretet teremtett, amely támogatja az EU földgáz-infrastruktúráját (a szállítást, az LNG-terminálokat és a tárolást is beleértve), azonosítja az Európa számára szükséges projekteket, és biztosítja időben történő megvalósulásukat16. A transzeurópai energiahálózatokkal (TEN-E) kapcsolatos szakpolitikához további támogatást nyújtott azon magas szintű szakértői csoportok munkája, amelyek egyrészről a 2014-ben végzett gázpiaci stressztesztek során kiszolgáltatott helyzetben lévőnek minősített régiókra, másrészről az Ibériai-félsziget „energiasziget”-helyzetének17 megoldására összpontosítottak. E szakértői csoportok összeállítottak egy szűkebb listát azokról a kulcsfontosságú közös érdekű projektekről, amelyeket prioritásként és sürgősen meg kellene valósítani.
12
Elvileg nem nyújtható állami támogatás abban az esetben, ha a szóba jövő meglévő infrastruktúra nem kellő kihasználtsága miatt nem lenne szükség új infrastruktúra létesítésére. 13
Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. szakaszát. Lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. szakaszát. 15 Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról (HL L 115., 2013.4.25., 39–75. o.). 16 A közös érdekű projektek második uniós listája 2015. november 18-án került elfogadásra. C(2015) 8052 final. 14
17
A 2015. évi tízéves hálózatfejlesztési terv az Ibériai-félszigetről megállapította, hogy nem integrálódik az EU többi részéhez, ezért fokozottan ki van téve a globális LNG-piacon bekövetkező áringadozások hatásainak.
5
A cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó stratégia által érintett uniós infrastruktúra Hiányzó láncszemek: Az LNG-terminálok belső piaccal való összeköttetéseinek javítása érdekében kiépítendő/korszerűsítendő infrastruktúra. A kék pontok a meglévő LNG-terminálokat jelölik
A cseppfolyósított földgázra és a gáztárolásra vonatkozó uniós stratégia keretében meghatározásra került e projektek azon alcsoportja, amelyek különösen jelentősen hozzájárulnának célkitűzéseinek teljesítéséhez (lásd a térképet)18. Az ágazati modellek19 azt mutatják, hogy e kulcsfontosságú közös érdekű projektek megvalósítása véget vetne az egyetlen forrástól való függésnek, és valamennyi tagállamnak hozzáférést biztosítana a cseppfolyósított földgázhoz, vagy a terminálokon keresztül, vagy közvetve20, rendszerösszekötők és/vagy likvid gázkereskedési pontok révén. Ezek a projektek valódi ellátásbiztonságot és árversenyt teremtenének az uniós földgázpiacokon. Konkrétabban:
a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport (CESEC) hat kulcsfontosságú kiemelt projektet azonosított, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a krki termináltól keletre tartó és a Görögországból északra tartó két fő folyosón keresztül a régió valamennyi országa hozzáférjen a cseppfolyósított földgázhoz,
a balti energiapiacok összekapcsolási tervével (BEMIP) foglalkozó szakértői csoport hat kulcsfontosságú kiemelt projektet azonosított, amelyek elősegítenék a régióban a
18
A projektek részletes jegyzékét és leírását a bizottsági szolgálati munkadokumentum 7. szakasza tartalmazza. A modellezés eredményeit mind az LNG, mind a tárolás tekintetében további háttérinformációkkal együtt a bizottsági szolgálati munkadokumentum 8. szakasza tartalmazza. 20 A modellezés rámutatott arra is, hogy Közép-Európában teljessé kell tenni az észak-déli gázfolyosót annak érdekében, hogy a földgáz minden irányban szabadon áramolhasson. 19
6
cseppfolyósított földgáz és a tárolási kapacitások hozzáférhetőségét, a három balti országot és Finnországot összekötve az európai hálózattal, illetve
a délnyugat-európai magas szintű munkacsoport két olyan projektet azonosított, amelyek segíthetnek felszámolni a szűk keresztmetszeteket és összekapcsolni a regionális piacokat.
Emellett az elemzések következetesen kiemelték Írország helyzetét, amely nem rendelkezik diverzifikált ellátási forrásokkal, illetve Ciprus és Málta „energiasziget” jellegét. Az EU-nak és a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy lépéseket tesznek és rövid időn belül végleges beruházási döntéseket hoznak e kiemelt projektekkel kapcsolatban, melyek megvalósítása biztosíthatja, hogy az egész EU-ban diverzifikált gázellátási források álljanak rendelkezésre. Ezzel igen nagy lépést tennének afelé, hogy minden uniós polgár megfizetető és biztonságos gázszolgáltatáshoz juthasson. A Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentéseiben eseti alapon értékelni fogja az egyes projektek tekintetében elért haladást és a szükséges további lépéseket. Szükséges fellépések:
A Bizottság támogatja az előzőekben említett magas szintű munkacsoportok munkáját, és arra biztatja a tagállamokat és a projektgazdákat, hogy tekintsék prioritásnak a végleges döntés meghozatalának felgyorsítását e kulcsfontosságú projektekkel kapcsolatban. Felkéri a tagállamokat és a regionális csoportokat, hogy gyors előrelépésre törekedjenek e téren, és mielőbb fejezzék be az LNG-terminálok jövőbeli gazdaságosságának értékelését. Az eredmények megvitatását napirendre kell tűzni az energetikai infrastruktúrával foglalkozó, a közelmúltban életre hívott fórumon.
Fel kell gyorsítani a költség-haszon elemzések elkészítését arról, hogy melyik LNGterminálok és/vagy melyik, az LNG-terminálokat a piacokkal összekapcsoló további rendszerösszekötők jelentenék az optimális megoldást.
A Bizottságnak a regionális csoportokkal együttműködve gondoskodnia kell arról, hogy a projektgazdák tisztában legyenek a rendelkezésre álló finanszírozási források (az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és adott esetben az Európai Regionális Fejlesztési Alap) lehetőségeivel, és alaposan mérlegeljék a technikai megoldásokat (például FSRU egységek), főként az olyan projektek esetében, amelyek akadályokba ütköznek vagy késedelmet szenvednek.
2.
A BELSŐ ENERGIAPIAC KITELJESÍTÉSE: KERESKEDELMI, JOGI ÉS SZABÁLYOZÁSI SZEMPONTOK
Az uniós piac vonzóvá tétele az LNG számára Az elegendő infrastruktúra mellett megfelelően működő és likvid földgázpiacokra is szükség van ahhoz, hogy a cseppfolyósított földgáz diverzifikált forrásként és – legalábbis rövid- és középtávon – a vezetékes földgáz rendkívül versenyképes alternatívájaként teljes potenciálját az uniós fogyasztók szolgálatába állíthassa. 7
Az EU jelentős utat tett meg a meglévő uniós energiaügyi szabályozás végrehajtása terén, különösen a harmadik energiapiaci jogszabálycsomag és az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tekintetében21. Ha e rendelkezések a jövőben is maradéktalanul érvényesülnek, megvalósulhat a teljes körűen működő belső földgázpiac. A meglévő gázvezetékekhez hasonlóan a meglévő LNG-terminálok is a harmadik energiapiaci csomag hatálya alá esnek. Jóllehet ez utóbbi egyik célja az, hogy a belső piac külső belépési pontjaiban rugalmasabb rendszert alakítson ki, és a harmadik felek hozzáférésének biztosítását általános kötelezettségként írja elő, jelenleg számos LNG-terminál esetében mentesség van érvényben a harmadik felek hozzáférésére vonatkozó szabályok alól22. Mindezek alapján a nemzeti szabályozó hatóságoknak: továbbra is egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk a meglévő terminálok esetében, lehetővé kell tenniük új szolgáltatások bevezetését, többek között az LNGterminálokon alkalmazott új technológiák kapcsán, és továbbra is olyan átlátható és hatékony, piaci alapú kapacitásallokációs mechanizmusokat kell alkalmazniuk a mentesített LNG-terminálokon, amelyek vonzóvá tehetik az új piaci szereplők belépését az uniós földgázpiacra. Az LNG-készletek az európai piacokon legkönnyebben a likvid gázkereskedési pontokon cserélhetnek gazdát, ahol számos eladó és vásárló jelen van és a földgáz több forrásból érkezik. Jelenleg az EU tagállamai közül csak néhány rendelkezik kellően likvid piacokkal23. Európa más részein a földgázpiacok jóval kevésbé fejlettek: a közép-európai, valamint a délkeleti és a délnyugati régió nem rendelkezik kellően likvid saját piacokkal, és nem is fér hozzá az északnyugaton működő ilyen piacokhoz. Fennáll a kockázata, hogy a közép-európai és a délkeleti régió országai elszalasztják azokat az előnyöket, amelyeket a nemzetközi LNGpiacokhoz való hozzáférés – és általában a földgázpiaci verseny – nyújthat. Ezért létfontosságú, hogy a tagállamok – a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve – minden szükséges intézkedést meghozzanak a belső földgázpiac kiteljesítése érdekében, felszámolják a fennmaradó szabályozási, kereskedelmi és jogi akadályokat, és piacaikat összekapcsolják a regionális földgázkereskedési központokkal. A regionális megközelítés számos esetben24 hatékony eszköznek bizonyult arra, hogy az országokat a piaci működés javításának helyes útjára terelje; e regionális kezdeményezéseknek magukévá kell tenniük e stratégia prioritásait annak érdekében, hogy az EU vonzó piaccá válhasson a cseppfolyósított földgáz számára. Szükséges fellépések:
BEMIP munkacsoport: A Bizottság felhívja a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy 2016 közepéig készítsenek cselekvési tervet, melyben i. azonosítják a harmadik energiapiaci csomag alóli mentességek felszámolásához és a balti földgázpiacok ezzel összefüggő mielőbbi teljes megnyitásához szükséges intézkedéseket, illetve ii. meghatározzák egy egységes piaci övezet létrehozásának szükséges lépéseit.
21
Igen fontos a versenyszabályok szigorú betartatása is, a belső földgázpiac torzulásainak megelőzése és az ellátás biztonságának növelése érdekében. 22 Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. szakaszát. 23 Ezek a piacok az EU teljes keresletének mintegy 75%-át fedik le (forrás: ACER, a gázpiaci célmodell alapján). 24 Lásd: BEMIP, CESEC, illetve Délnyugat-Európa.
8
CESEC munkacsoport: A Bizottság felhívja a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy 2016 közepéig terjesszenek elő ambiciózus menetrendet a CESEC-folyamatot támogató szabályozási megoldásokra, és rendszeresen tegyenek jelentést a magas szintű munkacsoportnak és a szakminisztereknek az e téren elért eredményekről.
Délnyugat-európai magas szintű munkacsoport: A Bizottság célja, hogy szoros együttműködés keretében mind technikai, mind politikai szinten támogassa a keleti gáztengely megvalósítását, amely biztosíthatja az Ibériai-félsziget jobb kapcsolódását a belső földgázpiachoz és hozzáférését a likvid gázkereskedési pontokhoz, ezzel is hozzájárulva az EU földgázportfóliójának további diverzifikálásához.
A földgáztárolás a belső piacon A regionális kontextus nagymértékben meghatározza a tárolási kapacitások szükségességét és rendelkezésre állását, illetve a gáztárolás szerepét a gázellátásban és az energiabiztonságban. Éppen ezért az egyes országok és régiók meglehetősen eltérő megközelítést alkalmaznak a tárolás szabályozása terén. Hasonlóképpen tarka képet mutatnak a tárolási létesítményekhez való odaszállítás és az onnan való elszállítás tarifái is az EU-n belül; a szolgáltatóknak egyes esetekben kétszer is fizetniük kell: a gáz be- és kitárolásakor egyaránt. Az efféle tarifastruktúrák csökkenthetik a gáztárolás vonzerejét, sőt, indokolatlanul magas tarifák esetén veszélyeztetik versenyképességét is. Ezért a munkacsoportoknak foglalkozniuk kell a tárolási létesítményekhez való odaszállítás és az onnan való elszállítás tarifáival is, olyan uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozására törekedve, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az egymással versengő rugalmassági mechanizmusok számára, és a tarifaszerkezeteknek a valós költségeket kell tükrözniük. A tárolás műszaki szempontjaival is foglalkozni kell, arra törekedve, hogy az új tárolási létesítmények és infrastruktúra a jövőben különböző típusú gázokhoz is igazodni tudjanak, a biometánt és az egyéb megújuló gázokat is ideértve. Ez megkönnyítené, hogy a tárolási kapacitások a biogázok tárolására is egyre inkább igénybe vehetők legyenek, és ezzel hozzájáruljanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz. Ugyanakkor a tárolásirendszer-üzemeltetők a nyári és a téli gázárak különbségének csökkenésével szembesülnek, ami szűkíti a gáztárolás nyereségességét, és érzékenyebbé teszi azt a költségek növekedésére. A tárolás mint rugalmassági mechanizmus teljes potenciáljának kiaknázása, illetve az infrastruktúra hatékony kihasználása érdekében a szabályozóknak fel kell jogosítaniuk és ösztönözniük kell a tárolásirendszer-üzemeltetőket új, a másodlagos piacokon és a határokon túl is szabadon adható-vehető szolgáltatások kifejlesztésére és nyújtására. E fejlesztések és megállapodások nem alkalmazhatnak megkülönböztető bánásmódot a tárolási rendszerek felhasználói között. A piaci verseny biztosítja, hogy a tárolásirendszer-üzemeltetők és ügyfeleik olyan szerződési feltételekben egyezzenek meg egymással, amelyek a lehető legköltséghatékonyabb módon tükrözik igényeiket -. A versenyszabályok szigorú betartatása biztosítja, hogy ez valóban megvalósulhasson. A gáztárolással kapcsolatos uniós stratégiának ugyanakkor jobban összekapcsolt regionális piacokra kell épülnie, mivel a tárolás területén még van potenciál a belső energiapiacon a lehetséges szinergiák jobb kihasználására. A tárolási létesítmények hatékony kihasználásához 9
a tagállamoknak regionális alapon szorosan együtt kell működniük, és a szomszédos országokkal egyeztetniük kell. A nagyobb fokú regionális együttműködés növeli a bizalmat az adott tagállam határain kívüli tárolási létesítmények rendelkezésre állása és hozzáférhetősége iránt. Mindezek fényében, ami a tagállamok és régiók közötti együttműködést illeti, a rendszerösszekötési pontokon a tárolási és a szállítási kapacitások allokálása korántsem mindig kellően összehangolt, ami szűk keresztmetszeteket eredményezhet. A rendszer-összekötési pontokon a tárolási és a szállítási kapacitások allokálási eljárásainak lehetővé kell tenniük a piaci szereplők számára, hogy a kétféle kapacitást egyszerre, jövőbeli igényeiket kellő időben megelőlegezve köthessék le; ez hozzájárulna a tárolási kapacitások regionális szintű optimalizált kihasználásához. A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy működjenek együtt és folytassanak szorosabb egyeztetést a szomszédos országokkal erről a kérdésről. Szükséges fellépések: A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő fizikai hozzáférést a tárolási létesítményekhez, a szállítási hálózat kapacitásait is beleértve. A Bizottság arra biztatja a tagállamokat, hogy működjenek együtt szorosan a szomszédos országokkal a tárolási kapacitások kihasználásának regionális optimalizálása érdekében. A Bizottság a tárolási kapacitások használatának optimalizálása érdekében szükség szerint ki kívánja egészíteni, illetve igazítani az üzemi és kereskedelmi szabályzatokat. A tárolás szerepének optimalizálása a gázellátás biztonsága érdekében Jóllehet az EU rendelkezésre álló tárolási kapacitása megfelelőnek tűnik, fennállhat a kockázata annak, hogy ha a tárolt gázmennyiség tovább zuhan, egyes létesítményeket be kell zárni. Az esetek többségében a tárolási kapacitásokat újra megnyitni műszakilag lehetetlen, tehát a bezárások végérvényesek lennének. A kockázat abból fakad, hogy a piac nem maradéktalanul ismeri el a tárolt gáz ellátásbiztonsági előnyeit válsághelyzetek esetén25 --. Egyes tagállamok stratégiai tartalékok képzésével és tárolási kötelezettségek előírásával orvosolják ezt a helyzetet. A stratégiai tartalékként címzett gázmennyiségek állandó jelleggel kivonásra kerülnek a piacról, míg a tárolási kötelezettség előírja a piaci szereplők számára, hogy bizonyos időpontokban – különösen a téli időszakban – bizonyos minimális mennyiségű eltárolt gázzal rendelkezzenek26. Ugyanakkor a gázrendszert szükségtelenül terhelő költségek elkerülése érdekében, amelyek rontanák a gáz globális versenyképességét a többi energiahordozóval szemben, ezeket az előírásokat a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet felülvizsgálata27 keretében javasolt 25
Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 5. szakaszát. Bővebben lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 6. szakaszát. 27 A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat. 26
10
regionális kockázatértékelésekben, megelőző cselekvési tervekben és veszélyhelyzeti tervekben részletesen lefektetett, szigorú feltételekhez indokolt kötni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen azt, hogy ezen intézkedések ne legyenek negatív hatással a többi tagállam azon képességére, hogy biztosítani tudják a gázellátást fogyasztóiknak, sem pedig a nemzeti gázpiacok fejlődésére. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi piaci szereplő a tagállamokban regionális alapon elegendő tárolási kapacitáshoz férjen hozzá, a Bizottság tovább munkálkodik a meglévő, egyebek között szabályozási jellegű, a tárolás mint rugalmas ellátási mechanizmus piaci versenyben való érvényesülését hátráltató akadályok felszámolásán, valamint a regionális megelőző cselekvési és veszélyhelyzeti tervek keretében elősegíti a tárolásban rejlő potenciál maximális kihasználását.
Szükséges fellépések: A földgázellátás biztonságáról szóló rendelet javasolt felülvizsgálatára alapozva a Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy a regionális megelőző cselekvési és veszélyhelyzeti tervek keretében optimalizálják a tárolási kapacitások határokon átnyúló tényleges kihasználását és hatékonyságát. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy e tervek keretében tágabb regionális szinten is lépjenek fel a tárolási kapacitások rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének elősegítése érdekében.
3.
AZ EU MINT A NEMZETKÖZI LNG-PIACOK SZEREPLŐJE
A nemzetközi LNG-piacok nagy változások előtt állnak, mivel 2020-ig jelentős cseppfolyósítási kapacitások jelennek meg Ausztráliában és az Egyesült Államokban, és további jelentős potenciális beszerzési források nyílhatnak meg máshol, többek között a földközi-tengeri régióban28 is. A cseppfolyósított földgáz ára a következő néhány évben várhatóan a közelmúltbelinél alacsonyabb szintekre csökken, ezért valószínűleg nőni fog az uniós import volumene. A szélesebb és nagyobb likviditást mutató LNG-piac lehetőséget jelent az EU számára. Ugyanakkor az LNG-piac globalizációjának fontos külpolitikai vonzatai is vannak: jelentős (Japán után a világon a második legnagyobb) LNG-importőrként az EU-nak fontos érdeke a szabad, likvid és átlátható LNG-piacok előmozdítása az egész világon. E célt szem előtt tartva szorosan együtt kell működnie nemzetközi partnereivel és a nemzetközi fórumok résztvevőivel annak érdekében, hogy a piaci szereplők ne ütközzenek akadályokba (például területi korlátozásokba) a kereskedelmi kapcsolatok létesítésekor, és hogy a szabad kereskedelmet semmi ne korlátozza – sem a rendes piaci körülmények között, sem pedig külső sokkhatások idején. Amint az uniós energiadiplomáciai cselekvési terv is lefekteti, az 28
Lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. szakaszát.
11
EU-nak aktívan élnie kell az energiadiplomácia eszközeivel e cél érdekében mind bilaterális, mind multilaterális szinten, az alábbi fellépési területeken. Szükséges fellépések:
4.
A Bizottságnak a főképviselő/alelnökkel együtt rendszeres tárgyalásokat kell folytatnia az LNG kérdésében Ausztráliával, és a jövőben is szorosan együtt kell működnie más olyan jelenlegi vagy potenciális beszerzési forrásokkal, mint Katar, Nigéria, Egyiptom, Angola, Mozambik, Tanzánia, Izrael, Libanon, Irán, Irak és Líbia. Emellett továbbra is kiemelten kell kezelni az Algériával, az Egyesült Államokkal és a Kanadával folytatott energiaügyi párbeszédet.
Az EU-nak szorosan együtt kell működnie az olyan egyéb jelentős LNGimportőrökkel, mint Japán – különösen mivel 2016-ban ez az ország látja el a G7-ek elnökségét –, Dél-Korea, Kína és India; továbbá a Nemzetközi Energia Ügynökséggel és a multilaterális fórumok résztvevőivel az átlátható, likvid és a külső sokkhatásokkal szemben ellenálló LNG-piacok előmozdításának közös célja érdekében.
A kormányközi megállapodásokról szóló határozat – e közleménnyel együtt közzétett – felülvizsgálatával összhangban a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a vonatkozó kormányközi megállapodások, köztük a tagállamok és a nem uniós országok között a cseppfolyósított földgázról létrejött megállapodások megfelelnek-e az uniós jognak. A FENNTATHATÓSÁG KÉRDÉSE ÉS AZ LNG MINT KÖZLEKEDÉSI, FŰTÉSI ÉS VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSI CÉLÚ ALTERNATÍV TÜZELŐANYAG
Amint a bevezetésben is kitértünk rá, a cseppfolyósított földgáz egyes esetekben potenciálisan csökkentheti a jelenlegi környezeti hatásokat, például a közlekedési ágazatban, ahol a dízelüzemanyagok, illetve a nehéz fűtőolaj kiváltója lehet. Az LNG használata a nehézgépjárművek és a hajózás területén több szennyező anyag esetében alacsonyabb kibocsátásokat eredményezhet, illetve a hajózási ágazatban lehetővé teheti, hogy könnyebben teljesíthetők legyenek a kibocsátás-ellenőrzési területeken a tengeri hajózásban használt üzemanyagok kén- és nitrogéntartalmának csökkentésére vonatkozó előírások. A cseppfolyósított földgáz alkalmazása – különösen folyékony biometánnal keverve – mindkét esetben az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésével járhat, amennyiben a metánkibocsátások minimális szinten maradnak (lásd lent). Hasonló megfontolások vonatkozhatnak az LNG kis léptékű, fűtési vagy villamosenergia-termelési célú felhasználására is. Ezért az EU-nak a jövőben is támogatnia kell az LNG mint alternatív tüzelőanyag térnyerését minden olyan esetben, amikor ez – a fenntarthatósági célokkal összhangban – a környezetszennyezőbb hagyományos tüzelőanyagok visszaszorulását eredményezi, és nem a megújuló energiaforrások használatának rovására megy. Az LNG használatának pontos környezeti hatása az ellátási lánc különböző pontjain jelentkező számos tényezőtől függ, melyeket eseti alapon kell értékelni. E szempontból (a földgázvezetékekhez és általában a földgáz felhasználásához hasonlóan) kulcsfontosságú kérdés az esetleges metánkibocsátások mértéke, ezért az LNG-létesítmények és -technológiák gyártóinak és üzemeltetőinek e kibocsátások leszorítására, és ezáltal az LNG-felhasználás globális üvegházhatásúgáz-kibocsátásának minimalizálására kell törekedniük. További kulcskérdés az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással járó alternatívák hosszú távú rendelkezésre állása. Számos esetben rendkívül költséghatékony megoldást jelenthet a 12
megújuló energiaforrások használata és/vagy az energiahatékonyság, és e lehetőségeket körültekintően meg kell vizsgálni bármely, az LNG-infrastruktúrával kapcsolatos döntés előtt – különösen ügyelve az elavult technológiákhoz való ragaszkodás, illetve az elértéktelenedő eszközök kockázatának elkerülésére. Mindezekről a kérdésekről további információkat a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmaz. Szükséges fellépések:
A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az alternatív tüzelőanyagokról szóló 2014/94/EU irányelv maradéktalan végrehajtását, többek között az LNGtöltőállomások létesítését a TEN-T folyosók mentén, illetve a tengeri és a belvízi kikötőkben.
A Bizottság – az érdekeltekkel, egyebek mellett az Európai Fenntartható Hajózási Fórummal együttműködve – tovább munkálkodik egy olyan harmonizált szabályozási és szabványalkotási keret kialakításán, amely támogatja a cseppfolyósított földgáz használatának bővülését a hajózási ágazatban.
KÖVETKEZTETÉSEK Az energiaunió célkitűzéseinek teljesítése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy sikerüljön olyan likvid és versenyalapú piacokat kialakítani, amelyek biztosítani tudják, hogy a cseppfolyósított földgáz és minden más új típusú földgázkínálat jelen lehessen és versenyképes legyen a korábban elszigetelt piacokon is. A Bizottság elemzése alapján a magas szintű munkacsoportok által kijelölt kulcsfontosságú közös érdekű projektek teljes körű megvalósítása alkalmas lehet arra, hogy felszámolja a gázpiaci stressztesztek során azonosított főbb sebezhető területeket, vagy legalábbis mérsékelje azok hatásait. Ezért létfontosságú feladat a hiányzó rendszerkapcsolatok mielőbbi kiépítése, illetve a likvid és versenyalapú piacok támogatásához szükséges intézkedések meghozatala, köztük a cseppfolyósított földgázhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az új likvid gázkereskedési pontok támogatása a közép- és délkelet-európai, a balti, a délnyugati és a mediterrán régióban. Ahol a földrajzi viszonyok azt lehetővé teszik, a tárolás kiemelt szerepet játszhat a kínálat és a kereslet rendes napi és szezonális ingadozásának kiegyensúlyozásában. Ugyanakkor még jelentősen javítani kell a tárolási kapacitások tagállami határokon átnyúló, illetve regionális szintű tényleges és hatékony kihasználásán, mind a rendes piaci körülmények között, mind pedig a válsághelyzetekben. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell a földgázellátás biztonságáról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat szerinti jövőbeli regionális megelőző cselekvési tervekben és veszélyhelyzeti tervekben. Az e közleményben azonosított intézkedések az energiaunió lényegéhez tartoznak, és magukban rejtik a lehetőséget, hogy rajtuk keresztül teljesüljön a biztonságos és versenyalapú uniós földgázpiac célkitűzése, ehhez azonban határozott cselekvésre van szükség különösen tagállami és regionális szinten. A Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentéseiben be fog számolni a cseppfolyósított földgázzal és a földgáztárolással kapcsolatban a fentiekben ismertetett stratégiai célkitűzések teljesítésének helyzetéről, illetve a szükséges egyéb intézkedésekről.
13
