EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2012.12.5. COM(2012) 728 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza az EUMSZ 154. cikke értelmében {SWD(2012) 407 final} {SWD(2012) 408 final}
HU
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza az EUMSZ 154. cikke értelmében 1.
BEVEZETÉS
E közlemény célja egyrészt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikke (3) bekezdésének megfelelően uniós szinten kikérni a szociális partnerek véleményét a szakmai gyakorlatok minőségére vonatkozó európai keretre irányuló bizottsági javaslat tartalma tekintetében, másrészt tisztázni, hogy a szociális partnerek kívánnak-e a 154. cikk (4) bekezdése alapján tárgyalásokat kezdeni. A Bizottság a 2012. április 18-i, „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményében1 (foglalkoztatási csomag) bejelentette, hogy 2012 végéig előterjeszti a szakmai gyakorlat minőségi keretéről szóló tanácsi ajánlást. Ezzel párhuzamosan egy nyilvános konzultációt is elindított2, hogy kikérje a különféle érintettek véleményét egy ilyen kezdeményezés szükségességéről, céljáról, formájáról és lehetséges tartalmáról. A nyilvános konzultáció keretében több mint 250 válasz érkezett, ebből 29 nemzeti és regionális kormányzatoktól (minisztériumoktól és ügynökségektől), 8 a szakszervezetektől, 40 a munkaadók szervezeteitől és az üzleti élet képviselőktől, 14 ifjúsági szervezetektől (ernyőszervezetektől), 33 oktatási intézményektől, 11 más szervezetektől és 117 magánszemélyektől jött. Széleskörű egyetértés volt abban, hogy a gyakorlati képzés fontos szerepet játszik az oktatásból a munka világába való átmenet zökkenőmentessé tételében, és hogy szükség van a magas minőségi színvonalat képviselő gyakorlati képzésre. A szakszervezetek, a nem kormányzati közösségek, a legtöbb oktatási intézmény, magánszemélyek és néhány nemzeti kormányzat kifejezte, hogy támogatja a gyakorlati képzés minőségi keretét. A nyilvános konzultáció keretében adott válaszukban az európai szociális partnerek az EUMSZ 154. és 155. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően hivatalos konzultációt kértek intézkedés lehetséges irányáról. E cikkeknek megfelelően a Bizottságnak, mielőtt a szociális politika területét érintő javaslatot nyújtana be, konzultálnia kell a szociális partnerekkel. A Bizottság elfogadta a szociális partnerek kérését, és hangsúlyozta, hogy azok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a szakmai gyakorlatok minőségi keretének 1 2
HU
COM(2012) 173, végleges. SWD(2012) 99, végleges.
2
HU
létrehozásában és megvalósításában. 2012. szeptember 11-én az európai szociális partnereket felkérték, hogy a konzultáció első szakaszában ismertessék álláspontjukat az uniós intézkedés lehetséges irányáról. A válaszok megérkezését követően a Bizottság most elindítja a konzultációnak a javaslat tartalmáról folytatott második szakaszát3. A Bizottság összegzi a konzultáció első szakaszának fő eredményeit, valamint a gyakorlati képzést érintő minőségi problémák legújabb bizonyítékait. Ezután kidolgozza az uniós szinten szükséges intézkedési lehetőségeket. E közleményt egy háttérinformációkat és elemzést tartalmazó dokumentum kíséri annak érdekében, hogy segítse a szociális partnereket abban, hogy elkészítsék a konzultációra adott válaszukat (pl. azzal, hogy meghatározza a szakmai képzés típusait, azok előnyeit és költségeit, bemutatja az érintettek álláspontját, valamint meghatározza a problémát és a szakpolitikai célokat)4. A gyakorlati képzés egy hallgató vagy a tanulmányait éppen befejező fiatal által egy vállalkozásnál, közszervezetnél vagy nonprofit intézménynél eltöltött, határozott időre szóló gyakorlat, amely a rendes foglalkoztatás megkezdése előtt értékes gyakorlati munkatapasztalat megszerzésére irányul. A szakmai gyakorlatnak öt fő – egymást részben átfedő – típusa van: gyakorlati képzés az oktatás során; a kötelező szakképzés részét képező gyakorlati képzés (pl. a jog, az egészségügy, az oktatás, az építészet, a számvitel stb. terén); az aktív munkaerő-piaci politikák részét képező gyakorlati képzés; piaci alapú gyakorlati képzések; nemzetközi szakmai gyakorlatok. Noha ezt a döntést a szociális partnereknek kell meghozniuk, a kezdeményezés hatálya magában foglalhatja a piaci alapú gyakorlati képzést, mivel a legtöbb probléma ebben a szegmensben merül fel. Léteznek azonban alternatívák is: az intézkedések hatályát ki lehet szélesíteni vagy le lehet szűkíteni a csak a határon átnyúló szakmai gyakorlatokra, vagy egy bizonyos időtartamnál hosszabb szakmai gyakorlatokra. Szintén fontos kérdés, hogy az ágazati sajátosságok lehetővé teszik-e, hogy az intézkedéseket bizonyos ágazatokhoz hozzáigazítsák vagy azokra korlátozzák.
2.
A SZOCIÁLIS PARTNEREKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ELSŐ SZAKASZA
Az uniós szociális partnerek széles körben egyetértenek abban, hogy a gyakorlati képzés fontos szerepet játszik az oktatásból a munka világába való átmenet zökkenőmentessé tételében, különösen a válság vonatkozásában. 2010-ben az ágazatközi szociális partnerek megegyeztek, hogy a befogadó munkaerőpiacokról szóló keretszerződés kulcsfontosságú intézkedéseként „támogatják a több és jobb tanulószerződéses gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat szerződéseit”. Minden válaszadó egyetért abban, hogy a szociális partnerek fontos 3
4
HU
Ezen lejárásnak a következő lehetséges kimenetelei vannak: a szociális partnerek tárgyalásokat kezdhetnek és autonóm megállapodásra juthatnak, vagy felkérhetik a Bizottságot, hogy a megállapodásukon alapuló jogalkotási javaslatot készítsen. Amennyiben a szociális partnerek nem jutnak megállapodásra, vagy úgy döntenek, hogy nem kezdenek tárgyalást, a Bizottság értékeli a helyzetet és eldönti, hogy előterjeszt-e saját javaslatot. SWD(2012) 407, 2012. december 5.
3
HU
szerepet játszanak a gyakorlati képzések biztosításának támogatásában, és sürgetik a Bizottságot, hogy biztosítson pénzügyi támogatást a gyakorlati képzések számának növelésére – többek között nagymérvű uniós szintű programok indításával. A konzultáció első szakasza azonban azt jelzi, hogy a vélemények eltérnek az uniós szintű kezdeményezés szükségessége, hatálya, egy ilyen kezdeményezés formája és a kezdeményezés által lefedett fő minőségi elemek tekintetében. A szakszervezetek az Unió szakmai képzésekre vonatkozó intézkedését „feltétlenül szükségesnek” tartják. Az ESZSZ5 nagyon aggódik az olyan fiatalok nagy száma miatt, akik néha évekig tengődnek szakmai képzési pozíciókban. Ezeknek a fiatalok gyakran nincs egyértelmű státuszuk, szociális védelemre sem jogosultak, és a minimálbérnél jóval kevesebbet keresnek. Más szóval ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, mint egy alkalmazott, de hasonlítható juttatások nélkül. Ezért az ESZSZ ragaszkodik e probléma megoldásához, és hogy jogszabályban vagy kollektív szerződésben határozzák meg a minőségi keretet. Az ESZSZ egyetért a Bizottságnak a konzultációs dokumentumban rögzített, minőségi elemekre (szakmai gyakorlati szerződés, világos célok és tartalom, korlátozott időtartam, megfelelő szociális biztonság/díjazás stb.) vonatkozó elemzésével/meghatározásával, és kiemeli, hogy a szociális partnereket e folyamat minden szakaszába és minden szintjén aktívan be kell vonni. Az ESZSZ kiemeli egy jövőbeli minőségi keretrendszernek való megfelelés nyomon követésének szükségességét. A munkaadói szervezetek szkeptikusabb irányvonalat képviselnek, és hangsúlyozzák, hogy fontos megkülönböztetni a szakmai gyakorlatot és a tanulószerződéses gyakorlati képzést. A BusinessEurope megkérdőjelezi, hogy valóban szükség van-e uniós kezdeményezésre. A munkaadói szervezetek elfogadják, hogy egyes szakmai gyakorlatokkal kapcsolatban lehetnek minőségi aggályok, de véleményük szerint az ilyen aggályokat nemzeti vagy regionális szinten kell kezelni. Azzal érvelnek, hogy az Uniónak nincs elég hatásköre, különösen a díjazás esetében. A BusinessEurope azzal érvel, hogy a díjazási és a szociális védelmi ügyek nem tartozhatnak az Unió hatáskörébe, és a kis üzleti vállalkozások számára mindenképpen problémás lehet ezek alkalmazása. Noha a szakmai gyakorlatok bizonyítottan jelentős előnyöket biztosítanak a kkv-k számára (különösen a jövőbeli lehetséges alkalmazottak szűrési lehetősége, a magasan képzett dolgozók kiválasztása és megtartása és vállalati arculatuk viszonylag alacsony költségű hangsúlyozása terén), az UEAPME6 azt hangsúlyozza, hogy a kis üzleti vállalkozások a viszonylag magasabb költségszint következtében külön nehézségekkel szembesülnek, amikor szakmai gyakorlati helyeket ajánlanak. A CEEP7 egy átfogó elvekből álló, uniós szintű minőségi keretrendszert támogat.
5 6 7
HU
Európai Szakszervezetek Szövetsége. Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége. Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja.
4
HU
A BusinessEurope és az UEAPME megemlítik, hogy az eltérő nemzeti rendszerek és gyakorlatok összeegyeztetése érdekében a keretrendszernek megfelelően rugalmasnak kell maradnia. Olyan aggályok fogalmazódtak meg, hogy a szakmai gyakorlati rendszereket túlterheli a túl sok jogi és adminisztratív eljárás, amelyek eltérítik a vállalatokat attól, hogy gyakornokokat vegyenek fel, ezáltal megfosztják a fiatalokat az értékes szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségétől. Széleskörű az egyetértés abban, hogy a jelentett problémák többsége a piaci alapú szakmai gyakorlatokat érinti, és néhány szervezet (beleértve sok, de nem az összes munkaadói szervezetet) azt javasolja, hogy a keretrendszert korlátozzák a piaci alapú gyakorlati képzésre. A szociális párbeszéddel foglalkozó bizottság 2012. október 23-i ülésén a BusinessEurope, a CEEP és az UEAPME kifejezte, hogy az uniós munkaadók – az ifjúság foglalkoztatásával kapcsolatos intézkedés keretrendszeréről az uniós szociális partnerekkel folytatott autonóm tárgyalások részeként – készek tárgyalást kezdeni a szakmai gyakorlatról. Az EUTC vázolta, hogy míg teljes mértékben elkötelezett az Unió szociális partnereivel az intézkedés keretrendszeréről folytatott tárgyalások mellett, és üdvözölte a Bizottságnak a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszerének meghatározása érdekében indított kezdeményezését, úgy véli, hogy az intézkedés keretrendszere alapján folytatott tárgyalások a jelenlegi szakaszban az EUMSZ 154. cikke szerint nem felelnek meg a szakmai gyakorlatok megtárgyalására. Mindkét fél kiemelte, hogy az általuk az első konzultáció szakaszában képviselt álláspontok nem befolyásolják egy (lehetséges) második konzultáció szakaszában képviselt álláspontjukat.
3.
A SZAKMAI GYAKORLATTAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK
Annak ellenére, hogy a szakmai gyakorlatoknak számos kedvező hatásuk van nemcsak a gyakornokok, hanem a munkaadók és a társadalom egésze számára is, az Unió intézményei aggodalmukat fejezték ki a szakmai gyakorlatok hatékonysága, rendelkezésre állása és minősége vonatkozásában. 2010-ben az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amely kifejezetten szorgalmazta a hatékonyabb és biztonságos szakmai gyakorlatok kialakítását, valamint a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározó, és ezáltal azok oktatási értékét biztosító, valamint a kizsákmányolást megakadályozó európai minőségi charta létrehozását8. 2012 áprilisában az Európai Bizottság a foglalkoztatási csomagban9 bejelentette, hogy 2012 végéig javaslatot dolgoz ki a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről. 2012 júniusában az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy „Döntő fontosságú az ifjúkori munkanélküliség problémájának kezelése, amelyre jó
8 9
HU
EP 2009/2221(INI), 2010.6.14. COM(2012) 173., 2012.04.18.
5
HU
eszközt jelentenek az ifjúsági garanciák rendszerére és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére irányuló bizottsági kezdeményezések”10. A nagymértékű politikai figyelem annak a ténynek köszönhető, hogy a szakmai gyakorlatok jelentős része olyan problémákkal küzd, mint a nem kielégítő tananyag, az alacsony vagy nem létező ellenszolgáltatás, a megállapodás díjazáson/ellenszolgáltatáson kívüli, nem kielégítő feltételei (például nem kielégítő munkafeltételek). Gondok vannak a gyakornokok Unión belüli mobilitásának alacsony szintjével is11. Az összes tagállamban a munkaképes lakosság többi korcsoportjához hasonlítva sokkal magasabb – átlagosan kétszeres – az ifjúsági munkanélküliségi ráta. Ez több okra is visszavezethető, de különösen oka a munkaerő-piaci új belépők szakmai gyakorlatának hiányára. Ez azt hangsúlyozza, hogy a gyakorlati képzés fontos szerepet játszik az oktatásból a munka világába való átmenet zökkenőmentessé tételében, és végül az ifjúság munkanélküliségének csökkentésében. Egy hatékony minőségi keretrendszer megadja azokat az útmutatásokat, amelyek a munkaadóknak segítenek abban, hogy több gyakorlati képzési helyet hozzanak létre, ami jótékony hatással van üzleti tevékenységükre, és a gyakornokok számára jó kiindulópontot jelent a munkaerőpiacra való belépéshez. Másrészről az alacsony minőségi színvonalat képviselő szakmai gyakorlat, amely nem növeli a gyakornokok alkalmazhatóságát, nem biztosítja a védelem minimális szintjét, és amelyet a létező állások alacsony költségű betöltésére használnak, eltérítheti a fiatalokat attól, hogy a szakmai gyakorlatra áldozzanak, és torzítja a munkaerőpiacot. Számos tagállamban nem kötelező a szakmai gyakorlatról olyan szerződést készíteni, amely meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit, ami azt eredményezi, hogy egyes gyakornokok (az Európai Ifjúsági Fórum 2011-es felmérése szerint 25 %) nem állnak írásos szerződéses kapcsolatban a befogadó szervezettel. Az ellenszolgáltatás és díjazás tekintetében a magas minőségi színvonalat képviselő képzés biztosítása költségeket ró a munkaadóra. Mindemellett a díjazás az egyik fontos minőségi elem. A gyakorlati képzések nagy hányadában az ellenszolgáltatás hiánya az egyenlő hozzáféréssel kapcsolatos aggályokat vet fel, mivel gyakorlatilag kizárja a hátrányos helyzetűeket. További probléma az egymást kövező szakmai gyakorlatok terjedése, amelynek során a fiatalnak több szakmai gyakorlatot is el kell végeznie, hogy beléphessen a munkaerőpiacra. Az EYF tanulmánya szerint a válaszadók 37 %-a három vagy több szakmai gyakorlatot végzett el. Az alacsony fizetés vagy a fizetés hiánya – az egymást követő szakmai gyakorlatokkal együtt – szintén felveti annak gyanúját, hogy a munkaadók a szakmai gyakorlatot egyfajta nem fizetett foglalkoztatásként használják. Jelenleg viszonylag kevés 10 11
HU
EUCO 76/12, 2012. június 28-29. Bizottság (2012): átfogó áttekintés a tagállamok által hozott a szakmai gyakorlattal kapcsolatos intézkedésekről, (a továbbiakban: tanulmány a szakmai gyakorlatról).
6
HU
fiatal végez szakmai gyakorlatot egy másik országban. 2011-ben az Eurobarometer felmérése azt mutatta, hogy Európában a fiatalok 53 %-a hajlandó vagy szeretne egy másik uniós tagállamban dolgozni12. A nemzetközi gyakorlati képzés fő gátja, hogy nincs átlátható és könnyen hozzáférhető információ a jogi és adminisztratív feltételekről, és nehéz olyan befogadó szervezeteket találni, amelyeknél egyezik a gyakornok profilja a szervezet szükségleteivel. A szakmai gyakorlatok minőségéről rendelkezésre álló információ hiánya sokkal kritikusabb a határon átnyúló szakmai gyakorlatok esetében. A szakmai gyakorlatról szóló tanulmány nagy különbségeket azonosított abban, ahogy a tagállamok a munkaerőpiacot és szakmai gyakorlatot szabályozzák. Az a tény, hogy a külföldi gyakornokok nincsenek tisztában a helyi viszonyokkal, még nagyobb kihívást jelent a jogaik megértése és érvényesítése tekintetében. A fiatalok érdeklődése a külföldi munkavállalás iránt és a nemzetközi szakmai gyakorlatok jelenlegi alacsony aránya azt mutatja, hogy ebben jelentős (negatív) szerepük van a külföldi munkavállalással kapcsolatos bizonytalanságoknak. Ha a fiatal nem tudja, hogy egy külföldi áthelyezés során mit várhat a feltételek, a tanulás, a szociális védelem, a díjazás stb. vonatkozásában, akkor alacsony lesz a részvételi hajlandósága. Ez a gyakornok (később a dolgozó) számára elmulasztott lehetőséget jelent mind az új készségek, mind a tapasztalat vonatkozásában, és akadályozza az Unión belüli mobilitást. 4.
UNIÓS SZINTŰ INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGES A SZAKMAI GYAKORLATRÓL
A fiatalok jelenlegi uniós munkaerő-piaci helyzetét és a fent vázolt problémákat alapul véve sürgősen javítani kell a szakmai gyakorlat minőségét, melynek eszköze a szociális partnerek mobilizálása és a tagállamok útmutatásokkal való ellátása. Az oktatásból a munkába való átmenet megkönnyítésével és a mobilitás akadályainak megszüntetésével meg kell oldani a fiatalok nagymértékű munkanélküliségi problémáját, és csökkenteni kell az európai munkaerő-piaci eltéréseket. Ezt a közleményt a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó csomag részeként fogadták el, amely az ifjúsági garanciára, a mobilitásra és a tanulószerződéses gyakorlati képzésre vonatkozó kezdeményezéseket tartalmazza13. A 2012-ben az európai szemeszter keretében 22 tagállam kapott országspecifikus ajánlásokat, amelyek kifejezetten a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítását célozzák meg14. A magas minőségi színvonalat képviselő szakmai gyakorlat növeli a fiatalok foglalkoztathatóságát, és fontos kiindulópontja a rendes alkalmazás irányában történő elmozdulásnak.
12
13 14
HU
Az Erasmus és a Leonardo da Vinci programok tapasztalati azt mutatják, hogy sok hallgató szeretne külföldön szakmai gyakorlatot vállalni, és a gyakornokok potenciális igénye magasan felülmúlja a rendelkezésre álló költségvetést. COM(2012) 727, 2012. december 5. A fiatalokat érintő ajánlások részletes áttekintése a 2012. december 5-i SWD (2012) 406 II. mellékletében található.
7
HU
Unió intézkedés fogja támogatni a tagállamokat az Európa 2020 stratégia 8. sz. foglalkoztatási iránymutatásának végrehajtásában, különösen „a pályakezdőknek az első foglalkoztatást, a további oktatási és képzési lehetőséget megtalálni segítő rendszerek törvénybe iktatása” tekintetében. Továbbá felgyorsulhat a nemzetközileg elfogadott minőségi standardok meghatározása, ha a nemzetek feletti intézmények koordináló és támogató szerepet játszanak. Az Unió a legmegfelelőbb erre, mivel csak kevés elmozdulás van, vagy egyáltalán nincs előrelépés a nemzetközi minőségi standardok spontán módon való kialakítása irányában. Az uniós szintű megoldásnak a gyakornokok Unión belüli mobilitása tekintetében is egyértelmű előnyei lennének, és hozzájárulna egy integráltabb uniós munkaerőpiac létrejöttéhez. A gyakornokok Unión belüli földrajzi mobilitásának ösztönzése segítené a strukturális munkanélküliség leküzdését, tekintettel arra, hogy az európai munkaerőpiacon feltűnő készségbeli és keresletet/kínálatot érintő eltérések vannak. A határon átnyúló szakmai gyakorlat kialakítása a megvalósítás kulcsfontosságú eszköze. Azoknak a fiataloknak, akik másik uniós tagállamban történő képzésben való részvételt fontolgatnak, világos referenciaponttal kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi számukra, hogy ellenőrizzék a minőségi feltételeket, és nem bátortalanítja el őket az adminisztratív formalitásokkal, a jogi vonatkozásokkal vagy a szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos bizonytalanság. Az uniós szintű megközelítés előfeltétele az EURES-nek a tanulószerződéses gyakorlati képzésre és a szakmai gyakorlatra való kiterjesztésének, amint azt a 2012. júniusi Európai Tanács is kérte15. 5.
AZ UNIÓS SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK ÚTJAI
A Bizottság azonosította az uniós intézkedés lehetséges irányvonalait, amelyekről ki szeretné kérni a szociális partnerek nézeteit, többek között a tárgyalások megkezdésének lehetőségéről. A kísérő elemző dokumentum részletesen leírja az uniós intézkedések valamennyi, egymással kombinálható lehetőségét. A szociális partnereknek a konzultáció első szakaszában ismertetett álláspontjai jelenleg eltérnek egy ilyen kezdeményezés tartalma és formája tekintetében. 5.1.
A gyakorlati képzés minőségi kerete
A Bizottság 2012. áprilisi foglalkoztatási csomagjában16 bejelentette, hogy javaslatot fog kidolgozni a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről. Az elfogadandó minőségi elemek választéka tekintetében a Bizottság a szakmai gyakorlatról szóló tanulmány, a nyílt konzultáción és a konzultáció első szakaszában adott válaszok alapján számos olyan elvet azonosított, amelyek meghatározzák a jó minőségű szakmai gyakorlatot. Bár ezek az elvek látszólag általános érvényűek, adaptálni lehet őket a foglalkozásra/ágazatra, és tükrözhetik a befogadó szervezet méretét. Azt is számításba kell venni, hogy a megfelelés mekkora terhet ró a kkv-kra, mivel a kis- és különösen a mikrovállalkozásoknak nagyobb nehézséget jelent ugyanolyan szintű mentorálást (vagy más támogatást) biztosítani a gyakornokoknak, mint a 15 16
HU
EUCO 76/12, 2012. június 28-29. COM(2012) 173., 2012.04.18.
8
HU
nagyobb szervezeteknek. Továbbá a gyakornokok számára biztosított védelem szintje nem lehet magasabb, mint az alkalmazottaké. A következő elemeknek a keretrendszerbe történő felvételét fontolóra kell venni:
HU
–
Megállapodás a szakmai gyakorlatokról: A minőségi keretrendszer kiindulási pontja egy szakmai gyakorlati megállapodás megkötése. A jó minőségű szakmai gyakorlatnak a gyakornok és a befogadó szervezet (és lehetőség szerint a szakképző szervezet) között létrejött írásbeli megállapodáson kell alapulnia, amely a szakmai és tanulási célok, az időtartam, a napi/heti munkaidő és adott esetben a társadalombiztosítás és a díjazás/ellenszolgáltatás területeit kell lefednie.
–
Az információ átláthatósága: A gyakornok, a munkaadó és adott esetben az oktatási intézmény jogai és kötelezettségei. Az európai és nemzeti szintű jogi és egyéb rendelkezésekről naprakész információknak összehasonlítható formátumban könnyen hozzáférhetőnek kell lennie minden, a szakmai gyakorlat szervezésében és megkezdésében érintett fél számára. Az ilyen rendelkezésekről szóló, megbízható és teljes, valamennyi tagállamról rendelkezésre álló információkhoz való hozzáférés nehézsége a határokon átnyúló szakmai gyakorlatok szervezésének egyik fő akadálya.
–
Célok és tartalom: A szakmai gyakorlat lehetővé teszi a gyakornok számára, hogy az elméleti oktatását kiegészítő, munkahelyi készségeket szerezzen. A szakmai gyakorlat fő célja, hogy javítsa a fiatalok alkalmazhatóságát és karrierjük fejlődését. Egy gyakornok foglalkoztathatóságának növelése érdekében fontos a célok jó meghatározása és a magas minőségi színvonalat képviselő tananyag.
–
Iránymutatás és elismerés: Az oktatási tartalmat biztosítja, ha a befogadó szervezetben minden gyakornokhoz kijelölnek egy személyes felügyelőt vagy mentort. A felügyelő irányítja a gyakornokot a rábízott feladatok elvégzése során, figyelemmel kíséri a fejlődést, és elmagyarázza az általános munkafolyamatokat és technikákat. A felügyelőnek a szakmai gyakorlat végén értékelnie kell a gyakornok teljesítményét, amely értékelés ajánlólevél formájában is megtehető. Az időtartamra, az oktatási tartalomra, az elvégzett feladatokra, a megszerzett tudásra, készségekre és kompetenciákra vonatkozó részleteket is tartalmazó végső értékelésnek biztosítania kell a szakmai gyakorlat megfelelő elismerését.
–
Időtartam: A piaci alapú gyakorlati képzés jellemzően nem lehet hosszabb egy előre meghatározott időtartamú, például hat hónapos időszaknál, hogy a szakmai gyakorlatot ne használják rendes állások betöltésére. A diploma megszerzését követő kötelező szakképzés (például orvosok, jogászok, tanárok esetében) ez alól kivételt képez, mivel ezek a szakmai gyakorlatok magas szinten szabályozottak. Hasonló kategóriát képeznek a vállalaton belüli, a felsőbb vezetői szintekre való felvételt szolgáló „szakmai gyakorlati programok”, amelyek felkészítik a gyakornokokat a vállalaton belüli magasabb szintű pozíció betöltésére.
–
Egymást követő szakmai gyakorlatok: Meg kell oldani az ugyanazon munkaadónál töltött egymást követő gyakorlatok korlátozását, például úgy, hogy korlátozzák az új szakmai gyakorlati megállapodásnak az előző megállapodás lejártát követően ugyanazon felek között egy bizonyos időn (pl. 12 hónapon) belüli megkötését.
9
HU
–
Szociális biztonsági rendelkezések: A gyakornok és a befogadó szervezet között tisztázni kell a társadalombiztosítási fedezet terjedelmét. Ez magában foglalja az egészségbiztosítást és a munkahelyi balesetbiztosítást. Ha a gyakornok nem tanuló17, akkor a befogadó szervezetnek és a gyakornoknak teljesítenie kell az ország munkajogában meghatározott biztosítási kötelezettségeket. Alternatív megoldásként a szerződéses megállapodás rendelkezhet arról, hogy a biztosítást a befogadó szervezet vagy a gyakornok fizesse.
–
Ellenszolgáltatás/költségtérítés: Ha mind a befogadó szervezet, mind a gyakornok számára kölcsönösen előnyös a tudás átadása és a tanulás, akkor helyénvaló a fizetés nélküli szakmai gyakorlat. Ezért az ellenszolgáltatást/díjazást meghatározó iránymutatásnak elő kell írnia, hogy az írásos szakmai gyakorlati megállapodásnak világosan meg kell határoznia, hogy kínálnak-e, és ha igen, milyen díjazást vagy ellenszolgáltatást kínálnak, továbbá az iránymutatás meghatározza, hogy az ellenszolgáltatás/költségtérítés milyen szerepet játszhat a (fiatal) hátrányos helyzetű emberek számára abban, hogy jó minőségű szakmai gyakorlatot végezhessenek, illetve, hogy végeredényben bizonyos szakmákat űzhessenek.
–
Partnerségi megközelítés: A magas minőségi színvonalat képviselő szakmai gyakorlatok számának növelése érdekében a munkaadóknak és a befogadó szervezeteknek fokozniuk kell az állami foglalkoztatási szolgálatokkal, más hatóságokkal, oktatási és képző intézményekkel és más munkaadókkal folytatott együttműködést, hogy jobban kihasználják a szinergiákat, csökkentsék a költségeket, megosszák egymással a bevett gyakorlatokat, eredményesebben megtalálják a megfelelő gyakornokokat stb.
Egy ilyen minőségi keret korlátozódhat a piaci alapú gyakorlati képzésre, öltheti ajánlás formáját (az EUMSZ 292. és 153. cikkének alapján), mint a foglalkoztatási csomagban is szerepelt. 5.2.
A gyakorlati képzés minőségi védjegye
További lehetőség egy minőségi védjegy kiadása a minőségi keretnek vagy a minőségi elvek még korlátozottabb csoportjának megfelelő befogadó szervezetek, oktatási intézmények, foglalkoztatási szolgálatok és/vagy más érintett szereplők számára. Fontolóra kell venni egy, a speciális ágazatok számára kiadandó minőségi védjegyet is. Különféle megoldások lehetségesek. A minimális költség érdekében a minőségi védjegyet olyan szervezeteknek lehetne odaítélni, amelyek előzetes vizsgálat vagy átvilágítás nélkül elkötelezik magukat a minőségi elvek mellett annak tudatában, hogy a megfelelően igazolt panaszok a végjegy visszavonását eredményezhetik. Ez lehetővé tenné, hogy a védjegyet egy kis külső iroda vagy érintett szervezet kezelje. A minőségi védjegy nem szabályozási jellegű megoldás lenne a minőségi problémákra. E megközelítés kockázata azonban az, hogy csak kevés szervezet kérvényezheti a védjegyet különösen a jelenlegi helyzetben, amikor a 17
HU
A legtöbb tagállamban a tanulókra az állam vagy az oktatási intézményük szociális védelme érvényes, vagyis biztosítva vannak a tanulmányaik során vállalt szakmai gyakorlatból adódó egészségügyi kockázatok és balesetek esetére.
10
HU
szakmai gyakorlatokra való igény nagyobb, mint a kínálatuk. Továbbá a kérvényezők közül sokan már jelenleg is magas minőségi színvonalat képviselő szakmai gyakorlatot kínálnak, ezért ez a megoldás nem oldja meg a problémát teljes mértékben. 5.3.
Egy információs honlap létrehozása
További lehetőség egy, a szakmai gyakorlatokról átfogó képet adó (a szakmai gyakorlat feltételeiről és az egyes tagállamokban jellemző jogi keretről szóló, folyamatosan frissített információkat tartalmazó – lehetőség szerint az EURES portállal összefüggő) weboldal létrehozása. Egy megfelelően kialakított, felhasználóbarát honlap könnyebb hozzáférést biztosítana a szakmai gyakorlatokra vonatkozó nemzeti jogszabályokra és a tagállamokban elérhető különféle típusú szakmai gyakorlatokra vonatkozó információkhoz. Ez csökkentené a gyakornokok keresési költségeit, javítaná a gyakornokok és a befogadó szervezetek megfelelését és pozitív hatással lenne a határokon átnyúló szakmai gyakorlatokra jelentkezők számának növelésére. Másrészről korlátozott hatása lenne a szakmai gyakorlatok minőségére. A honlap megoldaná a standardokra vonatkozó általános információ hiányának problémáját, de az ajánlatok közt szereplő konkrét szakmai gyakorlati pozíciók minőségéről nem tudna szisztematikusan információt biztosítani, és egy olyan modulon alapulna, ahol a jelenlegi és volt gyakornokok szubjektív visszajelzést adhatnának adott szakmai gyakorlati pozíciókról. 5.4.
A választási lehetőségek hatása
Minden uniós intézkedési lehetőségnek van hatása, ahogy ezt a kísérő elemző dokumentum is jelzi. A Bizottság nagyra értékelné, ha megismerhetné a szociális partnereknek a javasolt választási lehetőség hatásáról alkotott véleményét.
6.
KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A minőségi keretrendszer hozzájárulhat a szakmai gyakorlatok minőségének javításához az Unióban. Arra ösztönözné a befogadó szervezeteket, hogy több szakmai gyakorlatot, magas minőségi színvonalú tananyagot, elfogadható munkakörülményeket kínáljanak, amelyek tényleges kiindulópontként szolgálnak a munkaerőpiacra való belépéshez. A Bizottság a szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló további munkája során számításba veszi e konzultáció eredményeit. A gyakorlatban felfüggesztheti munkáját, ha a szociális partnerek úgy döntenek, hogy egymás között kezdenek eléggé széles körű tárgyalásokat. Ellenkező esetben folytatni fogja munkáját, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének létrehozásáról szóló uniós kezdeményezést fogadjon el, amelyet hatásvizsgálat támogat. 7.
A SZOCIÁLIS PARTNEREKHEZ INTÉZETT KÉRDÉSEK
A Bizottság ezért a következő kérdésekről és a preferált alternatíva hatásainak értékeléséről kéri a szociális partnereknek véleményét.
HU
11
HU
1.
HU
Úgy véli, hogy az 5.1. szakaszban meghatározott alternatíva –
megfelelő keretet biztosíthat a konzultáció első szakaszára adott válaszában kifejezett aggályok eloszlatására?
–
csak a piaci alapú szakmai képzésekre korlátozódjon, vagy a szakmai képzések összes típusára vonatkozzon?
2.
Mi a véleménye az 5.2. és az 5.3. szakaszban meghatározott egyéb lehetőségekről?
3.
Az uniós szociális partnerek hajlandóak-e ágazatok feletti vagy ágazati szinten tárgyalásokat kezdeni az e közlemény 5.1. szakaszában meghatározott elemek alapján annak érdekében, hogy az EUMSZ 155. cikke értelmében megállapodás szülessen a szakmai képzés minőségi keretrendszeréről?
12
HU
