EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.7.15. COM(2015) 339 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Új irányvonal az energiafogyasztók számára {SWD(2015) 141 final}
HU
HU
1. BEVEZETÉS Az energiaunió keretstratégiája1 olyan energiaunió kialakítását vázolja fel, „amely középpontjában a polgárok állnak: amelyben a polgárok magukénak érzik az energetikai átállást, és aktívan részt vesznek a piaci folyamatokban; ahol a polgárok pénztárcája látja hasznát az új technológiáknak, és ahol a kiszolgáltatott fogyasztók megfelelő védelemben részesülnek”. Míg az utóbbi évtizedben átalakult az európai energiaágazat, az ezen közlemény központjában álló kiskereskedelmi energiapiacok nem tartottak lépést a változásokkal. Többek között a következők akadályozzák a fogyasztókat – a háztartásokat, a vállalkozásokat és az ipart – abban, hogy teljes mértékben élhessenek a folyamatban lévő energetikai átállás nyújtotta előnyökkel, érdemben kontrollálják fogyasztásukat és csökkentsék számláikat:
A költségekről és a fogyasztásról szóló megfelelő információk hiánya vagy a kínálat korlátozott átláthatósága megnehezíti a fogyasztók (illetve a megbízható közvetítők és energetikai szolgáltató vállalatok, mint például a fogyasztók nevében eljáró beszerzési közösségi szolgáltatók) számára a piaci helyzet és lehetőségek felmérését.
A hálózati díjak, adók és különösen illetékek növekvő aránya a háztartások átlagos végső villamosenergia-számláiban.
A számos kiskereskedelmi piacon tapasztalható elégtelen verseny, az aktív részvétel jutalmazásának hiánya és a szolgáltató-váltás nehézsége mind visszatartó tényezők.
A lakossági energetikai szolgáltatások és a keresletoldali válaszintézkedések terén nem kellően fejlett piac szűkíti a fogyasztók rendelkezésére álló választékot.
A fogyasztók akadályozása a saját termelésű energiafogyasztásban korlátozza a számukra ebből eredő potenciális előnyöket.
Az információkhoz való egyenlőtlen hozzáférés és az új versenytársak piacra lépésének jelentős akadályai lassítják az olyan elérhető fejlett technológiák és gyakorlatok alkalmazását, mint az intelligens fogyasztásmérés, az intelligens készülékek, a decentralizált energiaforrások,valamint az energiahatékonyság növelése.
A villamosenergia-piac szerkezetének átalakításával a Bizottság célja hogy többek között a nagy- és kiskereskedelmi piacok közötti szorosabb kapcsolat megteremtése által az energiafogyasztók számára új irányvonalat valósítson meg. Az új és innovatív energetikai szolgáltató vállalatoknak az új technológiák segítségével lehetővé kell tenniük valamennyi fogyasztó számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek az energetikai átállásban fogyasztási szokásaik tudatos alakítása révén, ami energiahatékony megoldásokat és fogyasztói pénzmegtakarítást eredményez, valamint hozzájárul az energiafogyasztás általános csökkentéséhez.
1
COM(2015) 80 final
2
2. HÁROM
PILLÉREN ALAPULÓ STRATÉGA, MELYNEK CÉLJA EGY ÚJ IRÁNYVONAL MEGVALÓSÍTÁSA AZ ENERGIAFOGYASZTÓK SZÁMÁRA
A polgárokkal, a fogyasztókkal és az érdekeltekkel folytatott kiterjedt konzultációk során, amelyeknek egy, a 2014-es év első felében rendezett nyilvános konzultáció2 is része volt, valamint a Bizottság által vezetett szakértői csoportok3 keretében tartott eszmecserék eredményeként az alábbi három fő pont került meghatározásra, mint kulcstényezők abban, hogy megvalósuljon az új irányvonal az energiafogyasztók számára: a fogyasztók pozíciójának erősítése; intelligens otthonok és hálózatok; adatkezelés és -védelem. 2.1. 2.1.1.
Az aktív fogyasztói magatartás elősegítése Pénz- és energiamegtakarítás a megfelelő információk révén
A fogyasztók összes kiadásának átlagosan 6,4%-át teszi ki a villamos energia, a gáz, a fűtés és a hűtés – ez 15 %-kal több, mint öt évvel ezelőtt. Az EU-ban felhasznált energia mintegy 40 %-át épületekben használják fel, ennek 80 %-át pedig fűtésre és hűtésre4. A fogyasztói számlák csökkentésének egyik kulcsfontosságú eleme a hatékonyabb energiafelhasználás, ezért az energiahatékonyság az energiaunióval kapcsolatos valamennyi döntés meghozatalakor lényeges tényező. Míg az épületállomány felújítása e tekintetben kulcsfontosságú, olyan egyszerű eszközök, mint például a fűtésszabályozók és a termosztátok már önmagukban is jelentős hatást gyakorolhatnak az energiafogyasztásra. A kazánok, televíziókészülékek, hűtőszekrények, mosógépek és más hasonló termékek hatékonyságának növelése révén szintén jelentős energiamegtakarítás érhető el. Az e csomag részeként az energiafogyasztást jelölő címkézésre vonatkozóan előterjesztett felülvizsgált javaslat növelni fogja az átláthatóságot, innovációra fogja ösztönözni a gyártókat és segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy minél több szempontot figyelembe véve a leghatékonyabb készülékek mellett döntsenek. A többlakásos és több célra használt épületekben az egyéni fogyasztásmérés és számlázás 10– 30 %-kal is csökkentheti a fűtési/hűtési szükségletet5. A tapasztalat azt mutatja, hogy az iktalapú megoldásoknak köszönhetően, amelyek az interneten keresztül nyújtanak tájékoztatást a végfelhasználóknak a fogyasztásukról, mintegy 8 %-os fogyasztáscsökkentést lehet elérni egyszerűen a fűtési szokások megváltoztatásával6. A belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok és az energiahatékonysági irányelv megállapítják a pontos méréshez és fogyasztási adatokhoz fűződő fogyasztói jogokat. Az átlátható és naprakész számlázási információk növelik a fogyasztói bizalmat és elkötelezettséget. Ugyanakkor az európaiak túlnyomó többsége ezeket az adatokat legfeljebb évente egyszer vagy kétszer kapja meg, és gyakoriak a méréssel kapcsolatos viták. Annak 2
http://ec.europa.eu/energy/en/consultations/consultation-retail-energy-market Az intelligens energiahálózatokkal foglalkozó munkacsoport; a lakossági energiafórum és annak a kiszolgáltatott fogyasztókkal, valamint a fogyasztókkal mint az energiapiac szereplőivel foglalkozó szakértői csoportjai; az Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport energiával foglalkozó alcsoportja. 4 Források: Energiaárak és -költségek Európában, COM(2014) 21/2, 2014.1.29., a Bizottság 2014. július 23-i közleménye az energiahatékonyságról, és annak az energiabiztonsághoz, valamint a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerethez való hozzájárulásáról, COM(2014) 520 final. E kérdésről és más témákról (mint például a villamosenergia-, valamint a fűtési és hűtési hálózatok közötti szinergiákról) az EU hamarosan elkészülő, fűtéssel és hűtéssel foglalkozó stratégiájában és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata során is szó lesz. 5 Forrás: az energiahatékonysági irányelvhez készített hatásvizsgálat melléklete, SEC(2011) 779 final, 2011.6.22. 6 „Az épületek energiafogyasztásának csökkentése az ikt segítségével” című tanulmány (SMART 2013/0073). 3
3
érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztók számára energiaszámláik értelmezését, a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságokkal közösen meg fogja vizsgálni, miként lehetne javítani a fogyasztói számlák érthetőségét és összehasonlíthatóságát. Ennek nyomán – többek között a hálózati díjak, adók és illetékek átláthatóságának javítása révén – a fogyasztók számára várhatóan világosabbá válik, hogy mit takarnak az energiaárak és energiaszámlák egyes elemei. Valamennyi fogyasztónak, valamint a fogyasztók által a nevükben történő eljárásra szerződtetett minden megbízható közvetítőnek és energetikai szolgáltató vállalatnak könnyen hozzá kell férnie a valós idejű vagy közel valós idejű fogyasztási adataikhoz annak érdekében, hogy kiigazíthassák fogyasztásukat és energiát takaríthassanak meg. Az ilyen valós idejű adatok nem szükségesek a számlázáshoz, ezért a fogyasztók számára közvetlenül a mérési rendszeren keresztül, szabványos interfész útján hozzáférhetővé tehetők. Az intelligens fogyasztásmérők7 kulcsszerepet játszanak a pontos fogyasztási adatokhoz való szabad és gyakori hozzáférés és a jobb számlázás elősegítésében, valamint a számlázási viták számának csökkentésében. A tagállami adatok azt mutatják, hogy az európai fogyasztók 72%a várhatóan 2020-ig intelligens villanyórával fog rendelkezni8 ezek széles körű üzembe helyezése következtében, amely jelenleg 17 tagállamban9 már megkezdődött, illetve tervezési fázisban van. Az ilyen fejlesztések költségeit és hasznait igazságosan kell megosztani az ágazat és a fogyasztók között, figyelembe véve a vállalkozások és a fogyasztói szervezetek által végzett költség-haszon elemzéseket és az általuk megfogalmazott véleményeket. Az energiahatékonyságról szóló jogszabályok (az energiahatékonysági irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv) felülvizsgálata, valamint a villamosenergia-piac szerkezetére vonatkozó kezdeményezés kidolgozása során a Bizottság fontolóra veszi majd, hogy a fogyasztók miként élhetnek a fogyasztási adataikhoz való könnyebb és gyakoribb hozzáférés nyújtotta előnyökkel, többek között azáltal, hogy intelligens fogyasztásmérőt igényelhessenek, ha még nem helyeztek üzembe ilyeneket az általuk lakott területen. 2.1.2.
A lehetőségek széles választékának biztosítása a fogyasztók részére
Az energetikai átállás során új lehetőségek nyílnak meg a fogyasztók számára, hogy aktív szerepet töltsenek be, és éljenek ennek előnyeivel. A fogyasztók számára az egész Unió területén biztosítani kell, hogy szabadon kiválaszthassák az energiapiacokon való aktív részvétel általuk előnyben részesített formáját, akár közvetlenül, akár oly módon, hogy az energiafogyasztással kapcsolatos döntéseiket megbízható közvetítőkre és energetikai szolgáltató vállalatokra, például beszerzési közösségi szolgáltatókra delegálják, akik ezt követően eljárnak a nevükben.
7
Az intelligens fogyasztásmérő az energiafogyasztás mérésére alkalmas olyan elektronikus rendszer, amely a hagyományos fogyasztásmérőhöz képest több információt nyújt, és amely az elektronikus kommunikáció valamely formáján keresztül képes adatok továbbítására és fogadására; vö.: 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv, 2. cikk 28. pont. 8 „Az intelligens fogyasztásmérés megvalósításának értékelése az EU-27-ben, különös tekintettel a villamos energiára” című COM(2014) 356 jelentés szerint 16 tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig 245 millió intelligens fogyasztásmérőt helyez üzembe mintegy 45 milliárd EUR értékben. 9 Svédország, Olaszország, Finnország, Málta, Spanyolország, Ausztria, Lengyelország, Egyesült Királyság, Észtország, Románia, Görögország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Írország és Lettország.
4
a) Szolgáltató-váltás – a nagyobb fokú összehasonlíthatóság előnyei Az EU belső energiapiaca által biztosított egyik legfontosabb változás abban rejlik, hogy a fogyasztók kiválaszthatják a számukra legkedvezőbb feltételeket nyújtó energetikai szolgáltatást és energiaforrást. Ennek ellenére sok polgár továbbra sem tud arról, hogy joga van szolgáltatót váltani és változtatni energiaellátási szerződésén. Annak érdekében, hogy felhívja az európai fogyasztók figyelmét ezekre és más jogokra, a Bizottság 2014-ben tájékoztató anyagokat készített, amelyek tartalmazzák az uniós jogszabályokban biztosított, energiával kapcsolatos kulcsfontosságú fogyasztói jogokat10. A váltásnak technikailag könnyűnek, gyorsnak és megbízhatónak kell lennie. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a szolgáltatóváltáshoz szükséges idő lerövidítését célzó kezdeményezései e tekintetben üdvözlendők11. Megfontolandó emellett a váltással kapcsolatos díjak és büntetések eltörlése, mivel ezek korlátozzák a fogyasztók választási lehetőségeit és magát a versenyt. A legfontosabb, hogy a váltásnak könnyen hozzáférhető, átlátható, megbízható és könnyen összehasonlítható információkon kell alapulnia, amelyek kiterjednek az árra, a szerződésben foglalt minőségi követelményekre és a fogyasztói elégedettségre; ez utóbbira szolgálnak például az olyan minősítési rendszerek, amelyeken keresztül a fogyasztók értékelhetik a piacon megtalálható valamennyi szolgáltatót és ajánlatot. A szolgáltató által felhasznált energiaforrások arányára és típusára vonatkozó információk12 szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók megalapozottabb döntéseket hozhassanak. A Bizottság együtt fog működni a nemzeti szabályozó hatóságokkal az összehasonlítást lehetővé tevő eszközök átláthatósági és megbízhatósági kritériumainak kidolgozása során, valamint és annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi fogyasztó számára hozzáférhető legyen legalább egy olyan független és ellenőrzött összehasonlító eszköz, amely lehetővé teszi jelenlegi szerződése összevetését a piacon rendelkezésre álló többi ajánlattal. Az ágazat és a fogyasztói szervezetek első erőfeszítéseire, valamint a lakossági energiafórum13 által azonosított bevált gyakorlatokra építve a Bizottság törekedni fog arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve megállapítsa a kulcsfontosságú információkra vonatkozó minimumszabályokat, mindenekelőtt a hirdetések és a számlák tekintetében, különös tekintettel az árak összehasonlíthatóságára. A kiskereskedelmi árak szabályozása különösen nagy akadályt jelenthet a tényleges verseny tekintetében, amint azt az energiaunióról szóló közlemény is megállapítja. A tagállamok az árszabályozás indokaként gyakran hivatkoznak a gyengén teljesítő kiskereskedelmi piacra, illetve szociális szempontokra. A szociálpolitikai célok – mint például a kiszolgáltatott fogyasztók általánosan szabályozott tarifák általi védelme – az átláthatóság hiányához vezetnek és valójában a kiszolgáltatott és a nem kiszolgáltatott fogyasztók energiaköltségeit egyaránt növelhetik. Ezért meg kell vizsgálni, hogy milyenmás, fenntarthatóbb és célzottabb intézkedések segítségével tudnák a tagállamok deregularizálni a végfelhasználói árakat A Bizottság egyeztetéseket folytat a tagállamokkal a költségek alatti, 10
http://ec.europa.eu/consumers/consumer_evidence/consumer_scoreboards/10_edition/docs/consumer_market_brochure_14 1027_hu.pdf és http://www.acer.europa.eu/Official_documents/Acts_of_the_Agency/Publication/ACER_Market_Monitoring_Report_2014.p df 11 Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa 12 Például amint azt a 2009/72/EK irányelv 3. cikke (9) bekezdésésének a) és b) pontja is előirányozza. 13 https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/2012111314_citizen_forum_meeting_working_group_report.pdf; https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/20131219-e-billing_energy_data.pdf
5
szabályozott árak fokozatos megszüntetéséről, amint az az energiaunióra vonatkozó stratégiában szerepel, egyúttal azonban azt is biztosítja, hogy ezt a folyamatot a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók célirányos és hatékony védelme kísérje. A szabályozott árak sikeres kivezetése, ami többek között Írországban már megvalósult, a többi tagállam számára is jó példával szolgál. b) A rugalmasság keresletoldali válaszintézkedéseken keresztül történő megvalósítása Az ingadozó jellegű megújuló energiák elterjedése egyre fontosabbá teszi a keresletoldali válaszintézkedéseket. Az energiahatékonyság és a keresletoldali válaszintézkedések gyakran jobb lehetőségeket biztosítanak a kínálat és a kereslet összehangolására, mint a további erőművek vagy hálózati vonalak építése, illetve üzemben tartása. Egyértelmű, hogy a keresletoldali válaszintézkedésekben való részvételre vonatkozó választás jogának mindig a fogyasztót kell megilletnie. Európa egyes részein a kiskereskedelmi piacon már ma is a léteznek a keresletoldali válaszintézkedések. A rugalmas és automatizált keresletoldali válaszintézkedési programoknak köszönhetően az Egyesült Királyságban az ipari és irodaépületek 24 %-os költségmegtakarítást realizáltak és 10–36 %-kal csökkentették villamosenergiafogyasztásukat14. A keresletoldali válaszintézkedések egyik kulcsfontosságú ösztönzője az, ha a fogyasztók hozzáférhetnek a rugalmas villamosenergia-fogyasztást jutalmazó árjelzésekhez. Ezek biztosíthatók dinamikus árképzésen alapuló szolgáltatási szerződéseken vagy a piaci, illetve hálózati feltételek függvényében meghatározott terhelésszabályozást tartalmazó szerződéseken. Az ilyen jellegű szerződések hatásait részletesen el kell magyarázni a fogyasztóknak. További ösztönző lehet az, ha a fogyasztónak alacsonyabb hálózati díjat kell fizetnie, amennyiben vállalja, hogy a hálózat túlterheltsége esetén csökkenti a fogyasztást. Míg a keresletoldali válaszintézkedésekben való aktív fogyasztói részvételt ösztönözni kell, nem szabad büntetni azokat a fogyasztókat, akik nem tudják megváltoztatni energiaszükségleteiket. Jóllehet a dinamikus árképzésen alapuló szerződések még kezdeti fázisban vannak, az első tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak előnyeik a fogyasztók számára15. Ahol erre már jelenleg is van lehetőség – például Finnországban vagy Svédországban –, a kiskereskedelmi fogyasztók egyre gyakrabban választják a dinamikusan árazott villamosenergia-szolgáltatási szerződéseket16, amelyek 15–30 %-os megtakarítást tesznek lehetővé számukra villamosenergia-számláik kiegyenlítésekor. Az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata és az új piacszerkezet kialakítását célzó jogalkotási javaslatok alakulása lehetőséget biztosít annak felmérésére, hogyan lehet növelni az időben differenciált szerződések kínálatát.
14
Fortum 2014, SEAM group 2014 és Thames Valley Vision pilot scheme, Bracknell UK 2013. 2014-ben Finnországban a lakossági villamosenergia-árak 4 %-kal csökkentek a fix áras szerződések esetében és mintegy 10 %-kal az azonnali piacok árait követő szerződések esetében, amely 2012. óta a legolcsóbb szerződési kategória; Forrás: Energiavirasto (NRA) 2015. 16 Svédországban továbbra is a fix áras szerződések a legelterjedtebbek (2012-ben 43 %), de a változó áras szerződések (27,5 %) egyre inkább teret nyernek (éves szinten +17 %). 2012-ben egy hagyományos szerződéssel rendelkező fogyasztó összes villamosenergia-költsége 50 %-kal volt magasabb a rugalmas szerződésből eredő költségeknél. Forrás: Energi Inspektion Annual report 2013. 15
6
c) Az energiaszámlák csökkentése a saját termelésű energiafogyasztáson keresztül A decentralizált energiatermelési és -tárolási lehetőségeknek a keresletoldali rugalmassággal való ötvözése további lehetőségeket nyújthat a fogyasztók számára arra, hogy energiaszükségletük (egy része) tekintetében saját maguk szolgáltatói és energia-menedzserei legyenek azáltal, hogy egyszerre termelővé és fogyasztóvá válnak, így csökkentve energiaszámláik összegét. A decentralizált megújulóenergia-termelés, függetlenül attól, hogy az így nyert energiát a fogyasztó maga használja-e fel vagy a rendszer rendelkezésére bocsátja, hasznos kiegészítése lehet a központi termelési forrásoknak. Amennyiben a saját fogyasztás megfelelő egyensúlyt teremt a termelés és a terhelés között, segíthet a hálózati veszteségek és túlterheltség csökkentésében, ami hosszú távon megtakarításokhoz vezet a fogyasztók által fizetendő hálózati költségek terén. Ha a fogyasztók saját villamos energiát állítanak elő helyszíni megújulóenergia-rendszerek segítségével, kevesebb villamos energiát fogyasztanak a hálózatból. Ez hatással van a rendszerhasználati díjak kiszámítására. A hálózati díjakat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék a költségeket, igazságosak legyenek és egyúttal hozzájáruljanak az energiahatékonysági és a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, miközben egyszerűek és átláthatóak a fogyasztók számára. A saját termelésű energiafogyasztás részletesebb leírását az e közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum tartalmazza. d) A fogyasztói részvétel fokozása közvetítőkön és kollektív rendszereken keresztül A kollektív rendszerek és a közösségi kezdeményezések számos tagállamban egyre gyakoribbak. Egyre több fogyasztó kapcsolódik be kollektív saját termelésű energiafogyasztási és kooperatív rendszerekbe, hogy hatékonyabban kezelhesse energiafogyasztását. Ez a fogyasztók általi innováció a fogyasztók érdekét szolgáló innovációhoz is vezet és új üzleti modellek előtt nyitja meg az utat. Újonnan létrejövő energetikai szolgáltató vállalatok, beszerzési közösségi szolgáltatók, ügynökségek, adatkezelő és más közvetítő társaságok, emellett gyakran fogyasztói szervezetek is segítik a fogyasztókat abban, hogy előnyösebb energiaszolgáltatási megállapodásokat köthessenek, miközben tehermentesítik őket az adminisztratív eljárások és az információgyűjtés nehézségei alól. Ez egyúttal új lehetőségeket nyit meg a helyi közösségek és hatóságok előtt, amelyek regionális és helyi szintű energiaügyi kezdeményezései értékes kapcsolódási pontokat hozhatnak létre helyi szinten a döntéshozók, a polgárok és az innovátorok között. A több, mint 6000 aláíró várost számláló Polgármesterek Szövetsége azt mutatja, hogy a helyi önkormányzatok készek arra, hogy részt vegyenek az innovatív helyi energiát, többek között az Intelligens városok és községek – európai innovációs partnerség keretében kidolgozott megoldásokat támogató új energiarendszerben. A Bizottság folytatni fogja az együttműködést a Polgármesterek Szövetségével annak érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztók – egyebek mellett helyi energetikai kezdeményezéseken keresztül történő – részvételét az energiapiacon és az energiaunió hatékony irányításában. Emellett a megújulóenergia-irányelv és az energiahatékonysági irányelv felülvizsgálata, valamint a piacszerkezettel kapcsolatos kezdeményezés lehetőséget 7
nyújt annak felmérésére, hogy miként lehet megkönnyíteni az innovatív energiaszolgáltatókhoz, többek között a kollektív rendszerekhez való tényleges hozzáférést. 2.1.3.
A fogyasztók teljes körű védelmének fenntartása
Az energiafogyasztók számára az uniós jog már jelenleg is széles körű jogokat biztosít, amelyek érvényesítése továbbra is prioritást élvez. A Bizottság értékelni fogja ezen jogok érvényesülését, és a fogyasztói szervezetekkel, valamint a szabályozókkal együttműködésben részletesebb iránymutatásokat fog nyújtani. Megfontolás tárgyát fogja képezni, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet melléklete kiegészüljön az energiával kapcsolatos jogszabályokkal. Az energiafogyasztók jogainak érvényesítése és védelme elsődlegesen továbbra is a tagállamok felelőssége marad. Mivel egyre több a választási lehetőség és szélesebb a kínálat, a fogyasztóknak még több biztosítékra van szükségük a tekintetben, hogy hatékony védelmet élvezzenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Az energiaágazatban az ilyen gyakorlatokat és panaszokat kivizsgáló hatóságok számára előnyös lehet a többi tagállam hasonló szervezeteivel való szorosabb együttműködés. Az energiaszegénység szintén fontos kérdés a tagállami fellépés szempontjából, olyan terület, ahol a szociális és az energiapolitikai intézkedések találkoznak. Az energiaszegénységgel a tágabb értelemben vett szociális biztonság összefüggésében kell foglalkozni, ugyanakkor figyelembe véve, hogy az energiaügy területén létező bevált gyakorlatokat17 tükröző, célzott és hatékony támogatásra van szükség. A lakossági energiafórum keretében az érdekelt felekkel a bevált gyakorlatok tárgyában végzett munka18 rávilágított arra, hogy általában az energiahatékonyság javítása a legjobb hosszú távú megoldás az energiaszegénységre. Ennek tükröződnie kell a tagállamok azon intézkedéseiben, amelyek az uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeik teljesítését célozzák a fogyasztói kiszolgáltatottság csökkentése és az energiaszegénység kezelése terén19. E tekintetben a lakossági energiafórum lehetőséget nyújt annak megvitatására, hogy melyek az érintett fogyasztók támogatásának leghatékonyabb módszereivel – mindenekelőtt az energiahatékonysággal – kapcsolatos bevált gyakorlatok. Annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamok számára, hogy eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek e tekintetben, valamint az átláthatóság fokozása céljából a Bizottság meg fogja vizsgálni, miként lehetne javítani az egész EU-ra kiterjedő adatgyűjtést és nyomon követést az energiaszegénység terén, egyúttal biztosítva az adatok biztonságát, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmét. A fogyasztói kiszolgáltatottság20 és az energiaszegénység meghatározásához mérlegelni lehetne közös minimális követelmények alkalmazását.
17
A bevált gyakorlatok között gyakran vannak energiaügyi intézkedések, mint például az energiahatékonyság javítása, amellyel minimálisra csökkenthető a pazarló energiafogyasztás és megfizethetőbbé tehetők a kiszolgáltatott fogyasztók energiaszámlái. 18 Lásd a kiszolgáltatott fogyasztókról szóló, 2013. novemberi iránymutatást: http://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/20140106_vulnerable_consumer_report_0.pdf 19 Lásd a következő 2015-ös tanulmányt: https://ec.europa.eu/energy/en/content/energy-poverty-may-affect-nearly-11-eupopulation-study 20 Folyamatban lévő bizottsági tanulmány a fogyasztói kiszolgáltatottságról az EU kulcsfontosságú piacain: http://ec.europa.eu/chafea/consumers/tenders_2013_cons_08.html
8
2.2.
Az intelligens otthonok és hálózatok megvalósítása
A hálózatokban és az otthonokban alkalmazott intelligens technológiák feladata, hogy egyszerűsítsék a fogyasztók bevonását az új kiskereskedelmi piacon, és ne jelentsenek újabb terheket. Az integrált, automatikus megoldások lehetővé tehetik és egyszerűsíthetik az aktív fogyasztói magatartást az intelligens fogyasztásmérő rendszerek és az intelligens otthonok energiagazdálkodási rendszereinek, valamint az olyan intelligens készülékeknek az összekapcsolása révén, amelyek egyszerűbbé teszik a fogyasztás kezelését, a keresletoldali válaszintézkedésekben való részvételt, illetve a fogyasztás lehető legmegfelelőbb hozzáigazítását a saját mikro-energiatermeléshez az energiaárakra vonatkozó információk alapján. A szóban forgó intelligens technológiák egyúttal meg fogják könnyíteni az elektromos járművek bevezetését. Ahhoz, hogy az említett technológiák előnyei mind a fogyasztók, mind pedig az energiarendszer számára teljes mértékben érvényesüljenek, az üzembe helyezésre kerülő intelligens fogyasztásmérő rendszereknek az általuk kínált funkciók tekintetében meg kell felelniük a kitűzött céloknak21. Ezen túlmenően a korszerű mérési infrastruktúra kiépítésének biztosítania kell a műszaki átjárhatóságot, valamint azt, hogy a fogyasztók nyílt, gyártófüggetlen, szabvány interfészen keresztül hozzáférhessenek fogyasztási adataikhoz22. Az európai szabványügyi testületek23 már eddig is szabványok egész sorát tették közzé az intelligens fogyasztásmérők, valamint az intelligens hálózatok általános szerkezete és egyedi alkotóelemei tekintetében, amelyek kiterjednek mind a technológiai, mind pedig a kommunikációs kérdésekre (mint például az információmegosztás szabályai). A Bizottság e szabványok végrehajtását szoros figyelemmel kíséri és a kívánt funkcionális célok és az átjárhatóság elérésének érdekében elemezni fogja, hogy következetes-e az intelligens hálózatokra és az intelligens mérési rendszerekre vonatkozó európai szabványok, valamint az utóbbiak tekintetében ajánlott funkciók alkalmazása. A szabványok és az átjárhatóság az intelligens készülékek és az energiagazdálkodási rendszerek közötti otthoni kommunikáció szempontjából is fontosak, mivel megkönnyítik a keresletoldali válaszintézkedésekre alkalmas otthoni berendezések üzembe helyezését és működtetését. Fontos, hogy az ágazat véglegesítse és mielőbb alkalmazza az említett szabványokat24, és ebben támogatást kell kapnia. Az intelligens készülékek fogyasztásának optimalizálása érdekében törekedni kell továbbá a szinergiákra egyéb otthoni rendszerekkel (például a vízellátási rendszerrel). Az uniós finanszírozást továbbra is fel lehet használni az intelligens otthonok és az intelligens hálózatok technológiáival és biztonsági vonatkozásaival kapcsolatos kutatási és demonstrációs projektekhez annak érdekében, hogy javuljon az uniós vállalatok nemzetközi versenyképessége e rendkívül fontos ágazatban.
21
A Bizottság 2012. március 9-i 2012/148/EU ajánlása az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről 22 Például USB interfész és DSLM/COSEM felhasználásával kódolt adatok segítségével. 23 Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI). 24 Például ETSI/OneM2M, Ontology for Smart Appliances, Energy Labelling
9
Emellett a hálózati beruházások és a hálózatok üzemeltetésének költséghatékony irányítása döntő fontosságú lesz az új körülmények között. Az elosztórendszer-üzemeltetők javadalmazási rendszereinek tükrözniük kell a költségeket és ösztönözniük kell az innovatív hálózatfejlesztési megoldások költséghatékony alkalmazását, valamint a semleges piaci közvetítői fellépést azokban az esetekben, amikor az üzemeltetők felelősek az adatkezelésért. A tagállamoknak és az ágazati szereplőknek maradéktalanul ki kell aknázniuk az európai strukturális és beruházási alapokat, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alapot az intelligens technológiák bevezetésének társfinanszírozására. Az intelligens energiával kapcsolatos technológia és kutatás – többek között a Horizont 2020 program keretében – számos párhuzamos előnnyel jár azáltal, hogy – egyebek mellett a digitális egységes piac céljaival összhangban – növelik Európa versenyképességét a kiemelt ágazatokban. Az Európai Energiaszabályozók Tanácsával és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével együttműködve a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak az elosztórendszer-üzemeltetők szabályozása tekintetében alkalmazott megközelítései ösztönözzék az innovációt és a költséghatékonyságot, valamint az energiaelosztási tevékenységek minőségének átláthatóságát. 2.3.
Az adatkezelésre és -védelemre fordított különös figyelem
A jövőbeni energiapiac értékének nagy része a jelentős adatáramlásból, valamint az információs és kommunikációs technológiáknak az energiarendszerekbe történő átfogóbb integrációjából fog származni. Ezért az intelligens fogyasztásmérő rendszerek vagy más, az aktív fogyasztói magatartást elősegítő szolgáltatások összefüggésében az adatok gyűjtését és feldolgozását végző félnek közvetlen hozzáférést kell biztosítania ezekhez az adatokhoz a fogyasztó, illetve a fogyasztó által megjelölt bármely harmadik fél számára. A hozzáférésnek hatékonynak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lennie25. Ez elengedhetetlen, amennyiben a mérést vagy a számlázást végző entitás egyéb szolgáltatásokat is kínál a piacon. Míg az adatkezelés különböző modellek alapján történhet26, az adatokhoz való hozzáférést irányító szervezetek semlegessége rendkívül fontos. Az értéknövelt szolgáltatások esetében csak a fogyasztó által meghatalmazott harmadik feleknek szabad hozzáférést biztosítani a fogyasztó fogyasztási és számlázási adataihoz. A digitális egységes piacra vonatkozó stratégia részeként a Bizottság 2016-ban egy európai kezdeményezést fog előterjeszteni a „szabad adatáramlás”27 tárgyában, amely ki fog térni a felelősségvállalás, az átjárhatóság, a felhasználhatóság és az adatokhoz (köztük az energiaadatokhoz) való hozzáférés kérdéseire is. Az energiaágazatnak továbbra is élen kell járnia az adatbiztonság, a magánélet védelme és az adatvédelem terén valamennyi fogyasztó vonatkozásában. A hálózat- és információbiztonsági irányelvre, valamint az általános adatvédelmi rendeletre irányuló, jelenleg tárgyalás alatt álló bizottsági javaslatok foglalkoznak az adatkezelés kapcsán újonnan felmerülő kockázatokkal. Az adatbiztonságról és a magánélet védelméről 25
Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv és az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló 2012/148/EU bizottsági határozat 26 Lásd a következő jelentést: https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/xpert_group3_first_year_report.pdf 27 http://ec.europa.eu/priorities/digital-single-market/
10
szóló általános szabályozási keret említett fejleményeinek előkészítése során a Bizottság együtt dolgozik a releváns ágazatspecifikus eszközök kérdésén az energiaágazat érdekeltjeivel. 2014 októberében a Bizottság elfogadott egy ajánlást28, amely iránymutatást nyújt a tagállamoknak és az ágazatnak az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzéséhez, ami lehetővé teszi számukra az érintettek jogai és szabadságai tekintetében várható potenciális hatások előzetes felmérését, valamint szigorú biztosítékok bevezetését.29 Az ajánlás lehetővé teszi az energiaágazat számára, hogy a lehető legbürokráciamentesebb és legköltséghatékonyabb módon élen járjon az adatvédelem terén. 3. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK Az energiaunió-stratégiában meghatározott új irányvonal létrejötte azt jelenti, hogy az élénk és működő energiarendszer középpontjába a fogyasztók kerülnek. Az ehhez vezető lépések a következő tíz pontban foglalhatók össze: 1. A fogyasztók számára gyakori, többek között közel valós idejű hozzáférést biztosítani a fogyasztásukra és az ehhez kapcsolódó költségekre, valamint az energiaforrások típusaira vonatkozó, részben szabványosított, egyúttal releváns, pontos és érthető információkhoz. 2. Lehetővé tenni, hogy a fogyasztók – versenyképes szolgáltatók átlátható és közvetlenül összehasonlítható ajánlatai alapján – gyors és egyszerű módon válthassanak szolgáltatót, anélkül, hogy ezt például a váltással kapcsolatos díjak gátolnák. 3. Biztosítani, hogy a fogyasztók az új energiapiacon is teljes körű védelemben részesüljenek többek között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. 4. Lehetővé tenni a fogyasztók számára, hogy aktív szerepet töltsenek be az energiapiacon és éljenek ennek előnyeivel, például fogyasztásuknak az árváltozások függvényében történő kiigazítása és csökkentése révén, valamint a keresletoldali válaszintézkedéseken keresztül vagy energiatermelés illetve -tárolás útján hozzájáruljanak a megújuló energia sajátos jellegéből adódó kínálati ingadozások kiegyensúlyozásához. 5. A fogyasztók ellenőrzése alatt hagyni a fogyasztás/mérési adatokat; ha a fogyasztók hozzáférést biztosítanak az adataikhoz harmadik felek (szolgáltatók és közvetítők) számára, szavatolni kell adataik bizalmasságát, biztonságát és védelmét. 6. Versenyképes és átlátható piaci alapú kínálatot biztosítani a fogyasztók számára, ugyanakkor a kiszolgáltatott helyzetben lévő és/vagy az energiaszegénység veszélye által fenyegetett fogyasztók részére célzott és hatékony támogatást nyújtani, amely tükrözi a bevált gyakorlatokat, valamint hozzájárul az energiahatékonysághoz és az energiatakarékossághoz.
28
A Bizottság 2014. október 10-i 2014/724/EU ajánlása az intelligens energiahálózatok és fogyasztásmérő rendszerek adatvédelmi hatásvizsgálatára vonatkozó sablonról 29 Az ajánlás egy olyan adatvédelmi hatásvizsgálati sablon tesztelését és használatát ösztönzi, amelyet a Bizottság és ágazati szakértők közösen dolgoztak ki azzal a céllal, hogy értékelő és döntéshozó eszközként szolgáljon az intelligens hálózati ágazatban beruházásokat tervező vagy végrehajtó szervezetek számára.
11
7. Biztosítani a fogyasztók számára annak lehetőségét, hogy megbízható közvetítőkön, kollektív vagy közösségi rendszereken keresztül a piac aktív résztvevőivé váljanak. E közvetítők számára méltányos hozzáférést kell biztosítani a piacokhoz és a fogyasztási adatokhoz, és ugyanolyan módon kell ellenőrizni őket, mint a szolgáltatókat. 8. Biztosítani, hogy az intelligens otthonok készülékei és alkotóelemei teljes mértékben interoperábilisak és könnyen használhatóak legyenek, valamint azt, hogy az intelligens fogyasztásmérő rendszerek megfeleljenek a célnak és rendelkezzenek az ajánlott funkciókkal annak érdekében, hogy a lehető legtöbb előnyt nyújtsák a fogyasztók számára. 9. Biztosítani a költséghatékony és megbízható hálózatüzemeltetést, valamint azt, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők vagy más, ezért felelős szervezetek megkülönböztetésmentes módon kezeljék a potenciális kereskedelmi értéket képviselő mérési adatokat. 10. Megerősíteni a kutatás, az innováció és az ágazat közötti kapcsolatot a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében az intelligens otthonokkal és az intelligens hálózatokkal kapcsolatos technológiák terén, együttműködve valamennyi piaci szereplővel. A meglévő uniós és nemzeti szintű jogszabályok, valamint az eredményes szabályozói felügyelet számos eszközt biztosít a fentiek megvalósításához. Tagállami szintű intézkedésekre van szükség, de emellett az ágazat, a fogyasztói szervezetek és a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködési kezdeményezései is fontos szerepet fognak betölteni az energiaunió hatékony irányításában. A meglévő jogszabályok (az energiahatékonysági irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv, valamint a megújulóenergiairányelv) közelgő felülvizsgálata, az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a tervezett új piacszerkezettel kapcsolatos kezdeményezés, valamint az ezekhez kapcsolódó hatásvizsgálatok lehetőséget nyújtanak majd annak megállapítására, hogy mely területeken van szükség uniós szintű fellépésre annak érdekében, hogy megvalósuljon az új irányvonal a fogyasztók számára. Az energiahatékonyságot jelölő címkézésről szóló irányelv felülvizsgálata az első lépés abba az irányba, hogy a fogyasztók kellő információhoz jussanak és csökkenthessék energiaszámláikat.
12
