A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2011.11.9. COM(2011) 702 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket”

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket”

1.

BEVEZETÉS

Az Európai Uniónak új növekedési forrásokat kell felkutatnia, hogy polgárai számára munkahelyeket és jólétet teremtsen. Az erős ütemben növekedő vagy erős növekedési potenciállal rendelkező, nagyobb, Unión kívüli piacok, például Kína, India, Oroszország és Brazília nem elhanyagolható lehetőségeket jelentenek az uniós vállalatok számára1. A jelenlegi gazdasági környezetben az EU-n kívüli, bővülő piacokra irányuló export a gazdasági növekedés biztos kiindulópontja lehet. Ezeknek a lehetőségeknek a megragadásához az kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak) előre kell lépniük az uniós határokon átnyúló nemzetközivé válás útján. A kkv-k Unión kívüli gazdasági tevékenységének elősegítése és támogatása éppen ezért az Unió átfogó versenyképességi stratégiájának fontos része, ahogy azt az Európa 2020 stratégia kiemelt, integrált iparpolitikáról szóló közleménye2, a felülvizsgált európai kisvállalkozói intézkedéscsomag3 és a közelmúltbeli, uniós kereskedelempolitikáról szóló közlemény4 is felvázolja. A stratégia a Bizottság azon elkötelezettségre épül − kiegészítve azt −, hogy a belső piac előnyeit még inkább a kkv-k javára fordítsa5. Európa 23 millió kis és középvállalkozása6 2010-ben a magánszektorbeli munkahelyek mintegy kétharmadát, valamint a nem pénzügyi üzletgazdaság teljes hozzáadott értékének 59 %-át adta. Az elmúlt öt évben az új munkahelyek nagyjából 80 %-át a kkv-k hozták létre. Vállalataink már jelentős eredményeket értek el Brazíliában a gépek, a berendezések és a vegyszerek ágazatában, Indiában pedig az energiaipar terén, ám számos más példát is említhetnénk. A vállalkozások útjának egyengetéséhez Európának fel kell lendítenie azok nemzetközivé válási folyamatát, valamint biztosítania kell a szükséges támogatást a kkv-k számára nemzetközi piacra lépésük során.

1 2 3 4 5 6

HU

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint 2030-ra várhatóan a világ GDPjének 60 %-át a fejlődő és a feltörekvő piacok teszik ki. COM(2010) 614. COM(2008) 394, felülvizsgálat: COM(2011) 78. COM(2010) 612. Az egységes piaci intézkedéscsomagban leírtak szerint, COM(2010) 608. A Bizottság által 2003. május 6-án elfogadott, és 2005. január 1-jétől hatályos 2003/361/EK ajánlásban megfogalmazottak szerint; http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/smedefinition/index_en.htm.

2

HU

Míg az elmúlt három évben az uniós kkv-k 25 %-a folytatott a belső piacon és azon túl exporttevékenységet, az uniós kkv-k mindössze 13 %-a folytat EU-n kívüli, nemzetközi tevékenységet kereskedelem, beruházás vagy külföldi partnerekkel való egyéb együttműködés formájában7. Törekvés folyik az egységes piac további mélyítésére, hogy a kkv-k számára még hozzáférhetőbbé váljék, és természetes „hazai” piacként működjön. A e dokumentumban előterjesztett stratégia célja másrészről az, hogy megteremtse a kkv-k számára a feltételeket arra, hogy az EU-n kívüli piacokon is ugyanolyan szintű tevékenységet folytathassanak. Nyilvánvaló, hogy számos mikrovállalkozás és a nem kereskedelemképes ágazatok kkv-i jellegükből adódóan helyi tevékenységet folytatnak. Jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek azonban az olyan kereskedelemképes ágazatokban, mint például az innovatív előállítás és a kreatív ágazatok, hogy az Unión kívülre terjeszkedve új és növekvő piacokat, exportbevételeket, technológiát és tőkét találjanak, illetve növeljék termelékenységüket8. Összefüggés mutatkozik a vállalkozások nemzetközivé válása, valamit a nagyobb versenyképesség és az innovációs kapacitás között, a csak helyben aktív kkv-khoz képest9. Az EU-nak ezt a kkv-kban rejlő eddig kiaknázatlan növekedési potenciált kell felszabadítania ahhoz, hogy valamennyi uniós gazdaságban fellendítse a növekedést, és munkahelyeket teremtsen10. Az EIM Business and Policy Research által „Opportunities for the Internationalisation of SMEs” (A kkv-k nemzetközivé válásának lehetőségei) címmel nemrégiben készített és a Bizottság által 2011 augusztusában közzétett tanulmányból az derül ki, hogy a tizenkét célpiacra, köztük Kínába, Japánba, Oroszországba, Indiába és Brazíliába irányuló, összesen 261,6 milliárd EUR-t kitevő uniós exportból 134,6 milliárd EUR-t tettek ki azok az ágazatok,

7

8

9

10

HU

Az Internationalisation of European SMEs (Az európai kkv-k nemzetközivé válása) című jelentés, 2009. december; http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/marketaccess/internationalisation/index_en.htm. Egy nemrégiben készült jelentés rámutat, hogy Európa kkv-i napjainkban elsősorban a feltörekvő országok gyorsan bővülő középosztályát kívánják elérni. Korábban számos vállalkozás irányította beruházásait a feltörekvő országokba vagy szerezte be áruit onnan, hogy csökkentse termelési költségeit (Economist Intelligence Unit [EIU]: „New horizons: Europe’s small and medium-sized companies look to emerging markets for growth” [Új távlatok: Európa kis- és középvállalkozásai a feltörekvő piacokon keresik a növekedést]). Az Internationalisation of European SMEs (Az európai kkv-k nemzetközivé válása) című jelentés, 2009. december; http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/marketaccess/internationalisation/index_en.htm. Az e tanulmányban szereplő információ a kkv-k belső piaci, illetve az Unió határain túli tevékenységére vonatkozik. Az elmúlt évtizedekben az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a személyek és az információ nemzetközi mozgása liberalizációjának eredményeképpen a világgazdaság integráltabbá vált, amelynek következtében a határokon átnyúló értékláncok egyre nagyobb fontosságra tesznek szert. Az 1950-es évek óta a nemzetközi kereskedelem globális GDP-ből való részesedése megháromszorozódott. Az ázsiai, latin-amerikai és afrikai feltörekvő piacok várhatóan jelentősen részt fognak képviselni a jövőbeli globális gazdasági növekedésben (lásd az 1. lábjegyzetet), tehát az európai vállalkozások számára az EU-n kívül számos új lehetőség fog megnyílni. Itt az ideje, hogy az európai vállalkozások a globalizációt a javukra fordítsák. Az európai kkv-knak módot kell adni arra, hogy kihasználják ezt a növekedést, és ugyanakkor az EU növekedéséhez is hozzájáruljanak.

3

HU

amelyekben a kkv-k túlsúlya jellemző. Az adott országtól függően a kkv-k túlsúlyával jellemezhető ágazatok exportja az összes export 39–62 %-át teszi ki11. Noha a nemzetközi magán- és közbeszerzési piacok nagy lehetőségeket kínálnak az európai vállalatok számára, a kkv-knak a globális piacra lépéskor bizonyos akadályokkal kell szembenézniük, nem utolsósorban akkor, amikor a piaci információhoz való hozzáférésről, a lehetséges vevők meghatározásáról és a megfelelő partnerek megtalálásáról van szó. Bonyolultabb problémákkal is meg kell küzdeniük, például a külföldi törvényeknek, a szerződési jog kötelező szabályainak, vámszabályoknak, műszaki előírásoknak és szabványoknak való megfelelés, a technológiaátadás irányítása, valamint a szellemi vagy ipari tulajdonjogok védelme. Az ilyen és ehhez hasonló kihívások leküzdésére a kkv-knak általában kevesebb vállalkozáson belüli szaktudás, illetve pénzügyi vagy emberi erőforrás12 áll rendelkezésére, mint a nagyobb vállalkozásoknak. Az európai kkv-knak a nemzetközivé válást gátló akadályok leküzdésére nyújtott segítség, valamint a kkv-k világgazdaságba való integrációjának előmozdítása az Európa 2020 stratégia menetrendjében felvázolt intelligens és fenntartható fejlődési stratégia részét képezi. A Bizottság által az érdekeltek részvételével 2009-ben és 2011-ben lefolytatott nyilvános konzultációk13 azonban általános aggályokat tártak fel azzal kapcsolatban, hogy fennállhat a veszélye annak, hogy ezeken a területeken koordinálatlanul elterjednek a támogatási mechanizmusok, és ennek következtében a pénzügyi erőforrásokat nem optimálisan használják fel. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseire és a fenti általános aggodalmakra tekintettel ez a közlemény javaslatot tesz a kkv-k számára jelenleg elérhető támogatási struktúrák áttekintésére, azonosítja a főbb problémás területeket, javaslatot tesz egy olyan intézkedéscsomagra, amelyben az európai szintű cselekvés a legtöbb hozzáadott értéket nyújthatja, valamint meghatározza a szűkös pénzügyi erőforrások Kínában, Brazíliában, Indiában, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Japánban és más kiemelt piacokon való lehető legkövetkezetesebb és leghatékonyabb felhasználására vonatkozó vezérelveket. Célja, hogy egy következetesebb és hatékonyabb uniós stratégiát hozzon létre a kkv-k nemzetközi piacokon való támogatására, jobb módszereket javasoljon arra, hogyan lehet a kkv-kat lényeges információkkal ellátni, és hogyan nyújthatnak nekik segítséget az új piacokra való bejutáshoz és a megfelelő partnerek felkutatásához, hogy így jobban használják fel a meglévő erőforrásokat. Ezzel összefüggésben rendkívül fontos figyelembe venni a kkv-k jellemzőit, különös tekintettel a méretükre és a tevékenységi ágazatukra, valamint a mikrovállalkozások által tapasztalt sajátos problémák kezelésére. E közlemény általános irányadó elvei a szinergiák létrehozása, a hatékonyság növelése, és a

11

12

13

HU

2.1. táblázat, 20. oldal, „Opportunities for the Internationalisation of SMEs” (A kkv-k nemzetközivé válásának lehetőségei), 2011. augusztus, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/marketaccess/enterprise-europe-network/intern_event_en.htm. A továbbiakban: „lehetőségekről szóló jelentés”. „Az elegendő emberi erőforráshoz való rossz hozzáférés” jelentős akadálynak számított hét kulcsfontosságú, Unión kívüli országban folytatott üzleti tevékenység esetében. Lásd a lehetőségekről szóló jelentés 2. fejezetét. Miután először 2009-ben kiadtak egy vitaanyagot, 2011 májusában egy irányított kérdéssor alapján lefolytatták a végső konzultációt, amelynek eredményeként az érdekeltek széles körétől több mint 60 válasz érkezett. A konzultáció részletei és a válaszok összefoglalója elérhető az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/international/listeningstakeholders/public-consultation-smesupport/index_en.htm.

4

HU

kkv-kat a harmadik országokban már támogató magán-, tagállami és uniós forrásokból finanszírozott tevékenységek közötti szakadékok áthidalására tett közös erőfeszítések ösztönzése. A Bizottság – többek között egy időszakos „kis- és középvállalkozói nemzetközivé válási fórum” felállításával – kulcsfontosságú szerepet fog játszani e folyamat koordinálásában és irányításában, valamint a témának kiemelt figyelmet fognak szentelni a tagállamok kkvmegbízottainak rendszeres ülésein is. A magánszektor képviselői e tevékenységek mindegyikében rész fognak venni. 2.

SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR: A KKV-K TÁMOGATÁSÁNAK JELENLEGI KERETEI

Nemzeti és uniós szinten már eddig is jelentős erőforrásokat fordítottak a vállalkozások támogatására. A támogatás mind az állami, mind a magánszektort érinti. A Bizottság megbízásából nemrégiben készült felmérés több mint 300 olyan támogatási programot14 vett jegyzékbe, amelyek célja a vállalkozások nemzetközivé válásának támogatása az Unióban és tagállamaiban15. A kkv-k nemzetközivé válására vonatkozó európai stratégiának tehát figyelembe kell vennie a már meglévő sokféle szakpolitikát és végrehajtási tevékenységet. A bármilyen szinten már elindított vagy elindításra váró tevékenységeknek vagy kezdeményezéseknek a valódi kkv-kra kell irányulniuk, tényleges hatékonyságukat azon kell lemérni, hogy a kitűzött célt mennyire képesek megvalósítani. 2.1.

Európán belüli és kívüli uniós szintű intézkedések16

A kkv-kra vonatkozó uniós stratégiát leíró európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA), amelyet a Bizottság 2008 júniusában kezdeményezett, az Európai Tanács 2008 decemberében hagyott jóvá, és amelyet 2011-ben felülvizsgáltak, arra hívta fel az Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák a kkv-kat, illetve ösztönözzék azokat az Unión kívüli piacok növekedésének kihasználására, különösen az egyes piacokra szabott támogatás és az üzleti képzési tevékenységek révén. Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata még inkább megerősítette, hogy szükség van a Bizottság támogatására például az olyan területeken, mint a piacrajutási támogatás, a nem vám jellegű kereskedelmi korlátozások eltörlése, a szabályozási kérdésekben adott útmutatás, a szabványosítás és a megfelelőségértékelés17. Ami a támogatási infrastruktúrát illeti, az Enterprise Europe Network hálózata nemcsak abban segíti a vállalatokat, és különösen a kkv-kat, hogy kihasználják a belső piac nyújtotta előnyöket, hanem a kkv-k nemzetközivé válását is támogatja. A tagállamokban működő hálózati partnereket gyakran nemzeti és helyi szintű vállalkozástámogató szervezetek fogadják be, ilyen módon elősegítve a különböző országok támogatási struktúráinak integrálását. A hálózat világszerte több mint 600 helyi partner révén segíti a kkv-kat, ugyanis a kkv-k, amikor a nemzetközi piacra szeretnének lépni – akár az egységes piac által kínált üzleti lehetőségeket kívánják kihasználni, akár Unión kívüli piacokat akarják elérni –, jellemzően a saját környezetükben keresnek üzleti támogatást és iránymutatást. 14 15 16

17

HU

A nagyobb tagállamokban meghirdetett, több mint 2 millió EUR költségvetésű programok. A lehetőségekről szóló jelentés. Az uniós támogatási kezdeményezések bővebb jegyzéke megtalálható a következő címen elérhető háttérdokumentumban: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/international/files/annexes-toconsultation_en.pdf. COM(2011) 78.

5

HU

A Bizottság megújult piacra jutási stratégiája18, illetve annak az Európai Bizottságot, a tagállamokat és az uniós vállalkozói közösséget összekötő partnerségi megközelítése döntően hozzájárul az európai kkv-k nemzetközivé válásának támogatásához. A kkv-k egyre aktívabbak az exportpiacokon, és a kereskedelem útjában álló akadályok leküzdésére gyakran a legnagyobb kihívásokkal kell megküzdeniük. A partnerségi megközelítés a kkv-k számára az Unión belüli és kívüli piacokon egyaránt előnyös. Ez többek között a főbb exportpiacokon az Unió küldöttsége által vezetett piacrajutási csoportok segítségével érhető el. A piacra jutási stratégia másik fontos eszköze a piacrajutási adatbázis, amely szabadon hozzáférhető információt biztosít a harmadik országokban fennálló vámokra és nem vám jellegű akadályokra vonatkozóan, illetve egy exportőrök számára készült útmutatót is tartalmaz.19. Az EU új kereskedelmi stratégiája20 megerősítette a piacra jutási stratégia és az általa kínált szolgáltatások hasznosságát abban a tekintetben, hogy képesek javítani az uniós vállalkozások piacra jutásának feltételeit a globális piacokon. Az európai váminformációs portál (ECIP) az e-tanulási eszközök és az online adatbázisok mellett további gyakorlati információval szolgál a leendő kereskedők számára21. Az Unió pénzügyi támogatást biztosít az EU–Japán Ipari Együttműködési Központnak, és segítséget nyújt az EU Japánra és Koreára vonatkozó „Gateway”-programjainak és vezetőképzési programjainak, valamint a kkv-k szellemitulajdon-jogaival foglalkozó kínai ügyfélszolgálatnak (China IPR SME Helpdesk). Az Unió ezenkívül egy több mint húsz külföldi piac európai üzleti (magán)szervezeteiből (EBO) álló hálózatot, valamint több vállalkozói szervezetet is támogat Hongkongban, Malajziában és Szingapúrban. Ezeknek a már meglévő szervezeteknek és programoknak különböző a célja és a szolgáltatási köre, azonban mindegyik elsősorban a kkv-k támogatására összpontosít. Az Európai Parlament pénzeszközöket biztosított, hogy elfogadják az „üzleti, felsőoktatási és tudományos élet terén folytatott cserék elősegítésére” szolgáló „előkészítő intézkedések”-et. E pénzeszközök egy részét arra fordították, hogy Indiában felállítsák az Európai Üzleti és Technológiai Központot, legutóbb pedig arra, hogy kkv-központokat létesítsenek Kínában és Thaiföldön. Ezek célja, hogy az uniós kkv-k számára átfogó szolgáltatásokat nyújtsanak az EU-n kívüli piacokon. Az EU-n kívüli piacokon létrehozott első ilyen központok értékes tapasztalatokkal fognak szolgálni a jövőbeli üzleti támogatási tevékenységekre nézve. Egyértelműen bizonyított tény, hogy a nemzetközi kutatási és innovációs együttműködési tevékenységek elősegítik általában a cégek, de különösen a kkv-k versenyképességét és piaci teljesítményét. Az EU kutatási keretprogramja pénzügyi támogatást biztosít az ilyen jellegű tevékenységekre, például az olyan támogatási fellépésekre, amelyek hozzájárulhatnak a kkv-k nemzetközivé válásához. 2.2.

Tagállami intézkedések22

A fenti uniós szintű munkán túl az Unión kívüli piacokon szélesebb körű és még jelentősebb üzleti támogatási tevékenységek folynak, amelyeket a tagállamok, a nemzeti

18 19 20 21 22

HU

COM(2007) 183. Lásd: http://madb.europa.eu/. COM(2010) 612. http://ec.europa.eu/ecip/index_en.htm Lásd a lehetőségekről szóló jelentésben található jegyzéket.

6

HU

kereskedelmi kamarák és a magánszektor képviselői (vállalkozói egyesületek és kereskedelmi tanácsadók) végeznek. Nemzeti és helyi szinten működő üzleti szervezetek, kkv-ügynökségek és kereskedelemtámogató szervezetek bőséges szaktudást halmoztak fel a kkv-k nemzetközivé válásának támogatására. Legtöbbször olyan „alapvető” kereskedelemtámogató tevékenységet folytatnak, mint például az üzleti kapcsolatépítés, a kereskedelmi vásárok, az üzleti kiküldetések és a specifikus piaci tanulmányok. A tagállami nagykövetségek üzlettel kapcsolatos tevékenységeiről az uniós küldöttségek által szervezett rendszeres, uniós szintű üléseken gyakran cserélnek információkat, különösen amikor egyértelműek a közös érdekek, például a kereskedelem útjában álló akadályok elleni koordinációs tevékenységek esetében. Más területeken azonban (pl. a nagy beszerzési szerződésekkel kapcsolatos gazdasági diplomáciában) még mindig a versenyképességi megfontolások dominálnak az uniós tagállamok között. 2.3.

Tanulságok: nagyobb költséghatékonyságra van szükség

A meglévő, nemzetközivé válást elősegítő támogatások létjogosultsága mellett megalapozott érvek szólnak23, de nem minden nemzetközi támogatási program egyformán hatékony. Az intézkedések és testületek nagy száma olyan helyzetet teremt, amelyben a kkv-knak nehéz ténylegesen felismerniük és hasznosítaniuk az elérhető támogatást24. Egy olyan időszakban, amikor a közforrások szűkösek, mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy az Unión belüli együttműködés és hálózatépítés miként növelhetné a jelenlegi intézkedések eredményességét és hatását25. Ezért a jövőbeli intézkedéseknek elsősorban nagyobb átláthatóság, következetesség és együttműködés mellett kell költséghatékonyabb „munkamegosztást” elérni a jelenlegi uniós programok, az Európai Unió és tagállamai, a tagállamok, valamint az állami és a magánszféra testületei között. Az uniós fellépéseknek semmi esetre sem szabad helyettesíteniük a meglévő nemzeti és regionális szintű politikákat, hanem inkább szükség szerint ki kell egészíteniük azokat, lehetőség szerint szinergiákat létrehozva, illetve csupán azokon a területeken kell egyedi intézkedéseket bevezetniük, ahol egyértelmű hiányosságok mutatkoznak. Szükség van a meglévő európai szintű támogatási intézkedések hatékonyságának értékelésére is. Az uniós kkv-központokat érintő kísérleti fellépések alapos értékelésével kell eldönteni, hogy a hasonló kezdeményezések hasznosak lehetnek-e máshol is. Hasonlóképpen az Enterprise Europe Networknek – EU-n kívüli partnerei számának növekedésével – meg kell erősítenie irányítását annak érdekében, hogy fejlessze európai vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásait.

23

24

25

HU

Egy, a nemzetközi tapasztalattal rendelkező uniós kkv-k körében nemrégiben elvégzett felmérés szerint e cégek több mint fele (63 %) számolt be arról, hogy teljesítménye javult, miután nemzetközi támogatási programban vett részt. Az eredmények a lehetőségekről szóló jelentésben szereplő, nemzetközi tapasztalattal rendelkező uniós kkv-kkal készült felmérésből származnak. A lehetőségekről szóló jelentés rámutat, hogy „még a már globálisan aktív kkv-knak is csak 27 %-a tud az állami támogatási programokról. Ráadásul a nemzetközivé vált kkv-k mindössze 7 %-a veszi igénybe nemzetközi üzleti tevékenységéhez az állami támogatást”. Erre tipikus példa az Oroszországban megvalósuló együttműködés. „Az általános beruházási hangulat javítását, valamint az uniós kkv-k kedvező környezetének kialakítását már jelenleg is hatékonyan valósítják meg az Európai Közösség, az Unió oroszországi küldöttsége, nagykövetségek, uniós üzleti társulások, nemzeti kereskedelmi kamarák és az orosz kormány közötti magas szintű együttműködés segítségével”. Lásd a lehetőségekről szóló jelentést.

7

HU

E közlemény éppen ezért a kkv-k támogatására vonatkozó egységes és integrált megközelítés kidolgozását javasolja, amely a kiemelt piacokon jelenleg meglévő támogatási szolgáltatások részletes feltérképezésére épül. Emellett számos vezérelvet is megállapít az e területen végrehajtandó uniós intézkedésekhez. 3.

A NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁST FONTOLGATÓ KKV-K ELŐTT ÁLLÓ FŐBB KIHÍVÁSOK

Az uniós kkv-k gyakran nem is tudnak az EU, a tagállamok vagy a magánszféra által nyújtott üzleti támogatási szolgáltatásokról26. Itt különös figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy a kkv-k elsőként a saját közelükben keresnek üzleti támogatást nyújtó kapcsolattartási pontot. Az Unión belüli üzleti támogatás különböző koncepciói és módszerei, illetve a nemzeti, uniós vagy globális szintű programok számos különféle típusa nehéz helyzetbe hozza a kkv-kat, mivel a megfelelő programok felismeréséhez és eléréséhez nem rendelkeznek a szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokkal27. Ha az uniós kkv-k már „otthon” könnyebben hozzáférnének az információhoz, az növelné esélyeiket, hogy a saját igényeikre szabott, megfelelő szolgáltatásokat találjanak. Ez a közlemény éppen ezért megvizsgálja egy online „nemzetközi üzleti portál” létrehozásának lehetőségét, amelynek révén a külső piacokkal kapcsolatos, üzleti szempontból fontos információk közvetlenül hozzáférhetővé válnának, és amely áttekintést adna az elérhető, Unión kívüli piacokra vonatkozó támogatási intézkedésekről. Több kkv – főleg a kisebb vagy új tagállamok területén működők – különösen azért van hátrányban, mert kormányuk vagy kereskedelmi kamarájuk számos kiemelt piacon nincsen jelen28. Éppen ezért nem kapnak információt és támogatást, tehát ösztönözni kell őket az együttműködésre, valamint a „veterán exportőrök” és az „újoncok” közötti tapasztalatcserére. Fejleszteni kell azokat a lehetőségeket, amelyek az EU-n kívüli országokban működő különféle kereskedelmi kamarák és más hasonló szervezetek közötti együttműködés és hálózatépítés ösztönzésére és előmozdítására szolgálnak, különösen abban az esetben, ha e szervezetek változatos kulturális és nyelvi tőkével rendelkeznek, amely jelentős értéknek bizonyulhat. A többi kihívás a kkv-k jellegéből adódóan elkerülhetetlen. Az állami és magánszervezetek, valamint az EU vagy tagállamai által nyújtott szolgáltatások nem feltétlenül foglalkoznak a kkv-k összes szükségletével, vagy nem tudják megfelelően teljesíteni a kkv-k igényeit29. Az egyes piacokon belüli helyzet átfogóbb elemzésére van szükség annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, milyen intézkedésekre lenne szükség, valamint fel lehessen térképezni, hogy a szinergiákon, egész Európára kiterjedő hálózatépítésen és együttműködés keresztül hogyan fokozható az eredményesség és a

26

27 28 29

HU

A lehetőségekről szóló jelentés szerint a nemzetközivé vált kkv-k mindössze 24 %-a tud a vállalkozásuk által igénybe vehető, nemzetközivé válást támogató állami programokról. Ez a tudatosság az adott vállalkozások méretével egyenes arányban nő: mikrovállalkozás: 23 %, kisvállalkozás: 36 %, középvállalkozás: 37 %, ám ez még mindig csak a kkv-k kisebb hányadát jelenti. „A kkv-k azon 24 %-ának, amelynek tudomása van az állami támogatási programokról, kevesebb mint egyharmada veszi igénybe ezeket a programokat a tevékenységéhez.” A lehetőségekről szóló jelentés. A tagállamok által hét fő célországban nyújtott jelentős támogató intézkedések száma 4 és 25 között változott, írja a lehetőségekről szóló jelentés. u.o. „2009-ben a kkv-k 40 %-a számolt be arról, hogy a megfelelő állami támogatás hiánya a nemzetközivé válás egyik lényeges akadálya.” Eddig a Bizottság a következő helyi támogatásokat nyújtotta az EU-n belüli nemzetközivé válás céljára:

8

HU

hatékonyság. Mivel a helyi körülmények nagyon változatosak, a „terep” alulról építkező megközelítése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy felismerjék a szolgáltatások hiányosságait, és megállapítsák, hol hoznának hozzáadott értéket az uniós szintű intézkedések. A Bizottság elemzése arra is rámutat, milyen fontos szerepe van a kkv-kkal való közvetlen kommunikációnak. A nemzetközivé válásra készülő uniós kkv-knak először otthon kell felkészülniük, ahol a főleg helyi gazdasági szervezetek30, magántanácsadók vagy különböző online források által biztosított kellő szakismeret és a szükséges információk fizikailag is elérhető közelségben vannak. A kkv-k – ha már megkezdték külföldi működésüket – magán a célpiacon sokszor nehezebben találják meg a szükséges támogatást. A már igénybe vehető szolgáltatások nem mindig elég ismertek, így a kkv-knak még mindig jelentős nehézségekkel kell megküzdeniük, amikor Unión kívüli piacokra lépnek, illetve amikor nemzetközi partnerekkel kezdenek üzleti együttműködést. A felmérések szerint a kkv-knak általában nehézséget jelent a hasznos információk beszerzése31. 4. 4.1.

A

KKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ UNIÓS ÜZLETI TÁMOGATÁSI STRATÉGIA

Az EU üzleti támogatási stratégiára vonatkozó célkitűzései

Jelen közlemény célja, hogy a nemrég felülvizsgált európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra és az EU 2020 stratégia menetrendjére alapozva kidolgozzon egy egységes EU stratégiát az európai vállalkozások világgazdaságba történő integrációját támogató üzleti szolgáltatások eredményesebbé és hatékonyabbá tételére. Az új uniós stratégia céljai

30

31

HU

•

A kkv-kat könnyen hozzáférhető és megfelelő információval ellátni azzal kapcsolatban, hogyan terjesszék ki üzleti tevékenységüket az Unión kívülre.

•

A támogatási tevékenységek egységességének javítása.

•

A támogatási tevékenységek költséghatékonyságának növelése.

•

A jelenleg hiányzó támogatási szolgáltatások létrehozása.

Enterprise Europe Network, rövid távú programok, például az „Understanding China” (Értsük meg Kínát) (http://www.understandingchina.eu), a több európai városban megrendezett, kkv-kkal foglalkozó kerekasztal-találkozók és szemináriumok, amelyek célja például, hogy a kereskedelmi kamarákban stb. oktatókat képezzenek, valamint az EU-Japán Ipari Együttműködési Központ brüsszeli kirendeltségének (http://www.eu-japan.eu) egyes tájékoztató tevékenységei, amelyek célja, hogy az uniós kkv-k figyelmét felhívják a központ programjaira. A China IPR SME Helpdesk tevékenységeinek többségére az EU-n belül került sor. Ezek a szolgáltatások akkor bizonyultak a legsikeresebbnek, ha azokat a kkv-k közvetlen környezetében nyújtották. „Az uniós kkv-k 44 %-a szerint a megfelelő információk hiánya lényeges akadályt jelent.” Az Internationalisation of European SMEs (Az európai kkv-k nemzetközivé válása) című jelentés, 2009. december; http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/market-access/internationalisation/index_en.htm.

9

HU

•

Az összes EU-tagállam kkv-i számára egyenlő feltételek kialakítása és egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása32

Ezeknek a céloknak a megvalósítása a következő fejezetekben kifejtett eszközökkel történik. 4.2.

Kitűzött céljaink megvalósítása

A Bizottság az alábbi irányvonalak mentén fog tevékenykedni annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje a kkv-kat attól a pillanattól kedve, amikor a nemzetközivé válás mellett döntenek, egészen addig a pontig, amikor megkezdik működésüket az EU-n kívüli piacokon. 4.2.1. A hazai és külföldi támogatási szolgáltatások környezetének feltérképezése A Bizottság részletes feltérképező és elemző tanulmányt fog készíteni az Unión belüli és kívüli országokban meglévő támogatási szolgáltatásokról. Ez a feladat a tagállamok és az Unió küldöttségein belül működő piacrajutási csoportok bevonásával fog megvalósulni, és azért van rá szükség, hogy azonosítani lehessen a jelenleg kínált szolgáltatások esetlegesen meglévő hiányosságait és átfedéseit33; alapul szolgál annak megállapítására, szükség van-e további intézkedésekre34. Ezt kezdetben csak a kiemelt piacok esetében végzik el (lásd az alábbi 4.2.5.2. fejezetet) úgy, hogy standard kritériumokat alkalmaznak a kérdéses támogatási szolgáltatások hatókörének és hozzáférhetőségének értékelésére. Ennek a felmérésnek ki kell terjednie a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű magán- és állami kezdeményezésekre. A feltérképezési tevékenység áttekintést nyújt azokról a meglevő helyi szolgáltatásokról, amelyeket harmadik országokbeli magán- és állami szolgáltatók nyújtanak, beleértve a tagállamokat és az uniós szintű testületeket is. A piacrajutási csoportoknak ezenkívül össze kell kapcsolniuk és koordinálniuk kell a helyi szervezeteket, például a kereskedelmi kamarákat, az európai üzleti szervezeteket és az Enterprise Europe Network partnereit a jelenlegi, helyi kkv-kra irányuló támogatási tevékenységekben meglévő szinergiák és hiányzó szolgáltatások felismerése érdekében. Ez javítaná a hálózatépítést, valamint előmozdítaná az üzleti támogatás jelenlegi szolgáltatói közötti párbeszédet, így egységesebbé és könnyebben hozzáférhetővé válnának a tagállamok kkv-i számára nyújtott szolgáltatások. A tagállamok és a jelenlegi támogatási szervezetek elkötelezettségének és együttműködésének létfontosságú szerepe lesz az átfogó áttekintés megvalósításában. Az Unión belül és kívül nyújtott szolgáltatások feltérképezését a tagállamoknak és az Unió küldöttségeinek a közreműködésével rendszeresen frissíteni fogják. A feladat során a Bizottság értékeli a már működő uniós támogatási szolgáltatások hatékonyságát.

32 33

34

HU

A következő többéves pénzügyi keretről szóló június 29-i közleményben javasolt, az üzleti versenyképességre és kkv-kra vonatkozó új program szerint. Ahol nincsenek piacrajutási csoportok, az uniós küldöttségek szerepe arra fog kiterjedni, hogy − szükség esetén − a feltérképezést végző szolgáltató rendelkezésére bocsássák a megállapítások kiegészítéséhez szükséges alapvető információt. Ezek a küldöttségek − szükség esetén − koordinációs találkozókat szervezhetnek a helyben működő vállalkozások és üzleti szervezetek között. A lehetőségekről szóló jelentés szerint a feltérképezést kulcsfontosságú feladatnak tekintik, amelyet bármilyen uniós szintű koordináció esetén el kell végezni.

10

HU

A jelenlegi versenyképességi haladéktalanul:

és

innovációs

program

keretében

a

Bizottság

- részletesen feltérképezi és megvizsgálja az Unión belül és kívül meglévő állami és magánkézben lévő támogatási szolgáltatásokat, azzal a céllal, hogy 2012 végéig a kiemelt piacokkal kapcsolatos munka befejeződjék; - azonosítja a jelenlegi, kkv-kra irányuló támogatási tevékenységekben meglévő többszörözöttséget, elaprózottságot, illetve a hiányosságokat és a lehetséges szinergiákat; - támogatja a jelenlegi állami finanszírozású szolgáltatók közötti együttműködést az Unió küldöttségein belüli piacrajutási csoportokon és a tagállamok nemzeti hatóságai révén. 4.2.2.

A kis- és középvállalkozásoknak szóló információ közvetlen átadása

A kkv-knak nemzetközivé válásuk első szakaszában könnyebben hozzá kell férniük a szolgáltatásokhoz és a szaktudáshoz, továbbá fel kell tudniuk ismerni az „otthonról” elérhető megfelelő programokat. Azaz fizikailag és virtuálisan is szükségük van egy helyi kapcsolattartási pontra az Unióban. Az Enterprise Europe Network 600 helyi partnerével együtt lehetőséget nyújt a kkv-knak arra, hogy közvetlen helyi kapcsolatot alakítsanak ki, és a közvetlen környezetükben részesüljenek szakmai támogatási szolgáltatásokban. Ennek érdekében a Bizottság arra fog törekedni, hogy fokozza az Enterprise Europe Network és a tagállamokban élő valamennyi érdekelt közötti együttműködést, ezáltal előmozdítva a hálózat hatékonyságát. Működési szempontból új irányítási struktúrát állítanak fel a befogadó szervezetek és érdekeltek nagyobb fokú bevonásával, hogy biztosítsák a kkv-k számára a szolgáltatások egyre hatékonyabb hozzáférhetőségét. A Bizottság 2012 elején elindít egy tartalomban gazdag online portált, amely egyesíteni és racionalizálni fogja a meglévő tartalmakat, a célpiacokról harmadik ország- és ágazatspecifikus információt nyújt, valamint részletes áttekintést ad a különféle elérhető támogatási szolgáltatásokról. Ez a portál az egyes tagállamokban található egyablakos rendszerek internetes tartalmaira mutató hivatkozásokat fog tartalmazni, így nem ismétlődik a meglévő információ35. 2014-ig az Enterprise Europe Network kiadásait a jelenlegi költségvetési erőforrásokból fedezik. Ezzel párhuzamosan lefolytatnak egy kísérleti portálprojektet, amelynek részeként az információkat fokozatosan lefordítják az Unió összes nyelvére. A portál összeköti a jelenlegi uniós és nemzeti szintű portálokat, beleértve az uniós piacrajutási adatbázist és az exportsegélyvonalat, valamint további információt és áttekintést ad a különböző elérhető szolgáltatásokról.

35

HU

„A hatékonyságjavulás elérhető lenne a piacfejlődésre és a külföldi piacok jogi intézményes környezetére vonatkozó információk összegyűjtésének uniós szintű megszervezésével”, lásd az Internationalisation of European SMEs (Az európai kkv-k nemzetközivé válása) című bizottsági jelentést, 2009. december, 9. o.

11

HU

A Bizottság: - új irányítási struktúrát dolgoz ki az Enterprise Europe Network hálózat számára, fejleszteni fogja a hálózat működését és növelni fogja annak befogadó szervezetekkel és érdekeltekkel való együttműködését, hogy javítsa a kkv-k helyszíni tájékoztatását; - 2012-ben elindít egy többnyelvű online portált, amely harmadik ország- és ágazatspecifikus információt nyújt a kiemelt piacokról, valamint részletes áttekintést ad a különféle elérhető támogatási szolgáltatásokról. A portál a meglévő versenyképességi és innovációs program égisze alatt fog működni, és a meglévő adatbázisokra, például a piacrajutási adatbázisra, az exportsegély-vonalra és az európai váminformációs portálra építve üzleti lehetőségekre és kockázatokra vonatkozó profilokat fog kialakítani, amelyekben például a gazdasági helyzetre, a kereskedelem útjában álló akadályokra, a bürokratikus terhekre, a közbeszerzési rendszerekre vonatkozó mutatók és egyéb információk szerepelnek az exportáló kkv-k számára36, például olyan, az uniós jogszabályokkal kapcsolatos információk, amelyek felhasználhatók a harmadik országokbeli üzletfelekkel kötendő szerződésekhez37. A portált rendszeresen frissíteni fogják; - 2012-ben a tagállamokkal és az érdekeltekkel együtt figyelemfelhívó kampányt fog indítani annak érdekében, hogy a kkv-kkal megismertesse az elérhető támogatási szolgáltatásokat. 4.2.3.

A kkv-knak biztosított szolgáltatásnyújtás európai dimenziójának kidolgozása a kiemelt piacokon

A kkv-knak különleges támogatásra lehet szükségük, amikor valamely harmadik országban megkezdik működésüket. Éppen ezért a Bizottság legkésőbb 2012-ig konkrét ajánlásokat fog kidolgozni az EU-n kívüli piacokon jelen lévő európai kkv-k számára elérhető összes támogatási szolgáltatási rendszer eredményességének és hatékonyságának javítására. Ez a kezdeményezés a feltérképezés eredményeire és az üzleti támogatással kapcsolatos kísérleti projektekben szerzett tapasztalatra fog épülni. Az európai vállalatok lehetőségei piaconként eltérőek, és a Bizottság ezen az alapon hozta létre a kiemelt piacok piacrajutási csoportjait38. Mivel az egyes kiemelt piacokon a helyzet jelentősen eltérhet, alulról építkező megközelítésre van szükség. A megfelelő uniós küldöttségekben működő piacrajutási csoportok koordinációjával létrehoznak egy platformot, amely lehetőséget nyújt az üzleti támogatási programok képviselőinek, például a kétoldalú kereskedelmi kamaráknak, a tagállamok exporttámogatási ügynökségeinek, az üzleti szervezeteknek és az Enterprise Europe Network partnereinek arra, hogy rendszeresen ülésezzenek. Ez lehetővé tenné számukra, hogy

36

37 38

HU

Például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagállamainak TBT információs pontjai által nyújtott szolgáltatások kiegészítése; ezen információs pontok feladata tájékoztatást nyújtani a technikai szabályzatokról és szabványokról, valamint a megfelelőségértékelési eljárásokról. Lásd a Bizottság közös európai adásvételi jogra irányuló, 2011. október 11-én elfogadott javaslatát. A közlemény melléklete tartalmazza a már működő, illetve a megalakítás előtt álló piacrajutási csoportok jegyzékét.

12

HU

felhívják a figyelmet saját tervezett műveleteikre, hogy munkájuk specializációja és megosztása révén racionalizálják tevékenységüket, valamint hogy lehetséges közös műveleteket dolgozzanak ki. A helyi szervezetek közötti fokozott hálózatépítés segítségével egyesíteni lehetne a szakismereteket és a kompetenciákat, és hatékonyabb munkamegosztást lehetne elérni. Mivel az erőforrások szűkösek, a helyi szervezetek munkáját e racionalizációs törekvésekkel és módszerekkel elő lehetne mozdítani, hogy minden résztvevő számára előnyös helyzet alakuljon ki. E megközelítés fő előnye, hogy segítségével növelni lehetne az üzleti támogatási műveletek kiterjedését és ismertségét az EU-n kívüli országokban, valamint megfizethető áron lehetne biztosítani az elérhető legjobb készségeket és kompetenciákat. Ezenkívül a szakértői hálózatépítés elősegítené az összes gazdasági ágazat elérését, illetve segítene az európai klasztereknek, exportkonzorciumoknak és azok kkv-inak is, hogy az EU-n kívüli országokban potenciális partnereket azonosítsanak. A feltérképezés eredményeire építve a Bizottság a tagállamokkal közösen támogatni, értékelni és optimalizálni fogja az EU-n kívüli országokban működő kkv-k uniós üzleti támogatási portfólióját a legjobb gyakorlatok alapján. Ennek nemcsak az uniós kkv-központokra és az Enterprise Europe Networkre kell kiterjednie, hanem olyan egyéb, jól bevált uniós üzleti támogatási programokra, amelyek a közvetítői rendezvények (pl. az Invest in Med, East Invest, AL-INVEST), a klaszter-együttműködési kezdeményezések (mint például az európai klaszter-együttműködési platform és az európai klasztermenedzserek klubja), a nemzeti kapcsolattartó pontok, valamint az uniós hálózatépítő és egyedi képzési programok (például a „Gateway to Japan/South Korea” [Japánra/Dél-Koreára nyíló kapu] program vagy a vezetőképzési program) megvalósítására irányulnak. Ezeket a gyakran különböző jogi alapokkal és költségvetési előirányzatokkal rendelkező, más-más piacokat megcélzó eszközöket az európai kkv-k integrált támogatási koncepciójának részeként a jövőben együttesen kell alkalmazni, munkára vonatkozó szabályok, például közös referenciaértékek megállapítása, szinergiák megvalósítása és – nem utolsósorban a teljesítményméréssel (értékeléssel) kapcsolatos – gyakorlataik kicserélése révén. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy fontolják meg szolgáltatásaik minden uniós kkv számára történő, önkéntes megnyitását az EU-n kívüli országokban39. A meglévő struktúrák és szakismeretek jobb felhasználása nemcsak nagyobb hatékonyságot eredményezne, hanem lehetőséget adna a fennálló tagállami szervezeteknek, hogy nagyobb ügyfélbázist érjenek el. Ez a fajta elérhetőség ráadásul rendkívül előnyös lenne azoknak a tagállamoknak a kkv-i számára, amelyek nem rendelkeznek a vállalkozásokat támogató nemzeti szervezetekkel valamennyi harmadik országok piacán. Ahol szükséges, a jövőbeli többéves pénzügyi kerettől függően fontolóra kell venni az uniós szintű finanszírozás kiegészítő rendszereinek alkalmazását mint olyan eszközt, amely a szolgáltatók között elősegíti a határokon átnyúló kooperációt és kiegészítő szaktudáshoz való hozzáférést, ezáltal optimalizálva a szűkös közalapok felhasználását.

39

HU

Erre példa az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikke (2) bekezdésének c) pontja, amely így szól: „Így az uniós polgárok többek között: …c) jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai”.

13

HU

E folyamat egészének irányítása, a fejlődés felmérése, a haladás nyomon követése és a megközelítés hatékonyságának kiértékelése érdekében szükség lenne egy minden fő érdekelt részvételével rendszeresen megrendezett értékelési rendezvényre. Ez lehet például egy éves fórum, ahol a Bizottság felkéri az érdekelteket tapasztalataik megosztására és nézeteik kicserélésére. Itt valamennyi résztvevő azonosíthatná az esetlegesen megosztandó feladatokat, a szükséges új tevékenységeket, valamint az egymástól elsajátítható egyéb tapasztalatokat. A Bizottság: - előmozdítja a szolgáltatók közötti, határokon átnyúló együttműködést és a kiegészítő szakismeretekhez való hozzáférést, mégpedig olyan ösztönzők révén, amelyek a 2014– 2020-as időszakra előirányzott többéves pénzügyi kereten belül végrehajtott, üzleti versenyképességre és kkv-kra irányuló új programból fedezhetők; - a meglévő intézkedéseket az összes érdekelt bevonásával rendszeres értékelésnek veti alá; - a tagállamokkal közösen értékeli, optimalizálja és támogatja az EU-n kívüli országokban működő kkv-k uniós üzleti támogatási portfólióját a legjobb gyakorlatok alapján40. 4.2.4.

A kkv-k nemzetközivé válásának klaszterek és hálózatok révén történő előmozdítása

A kkv-knak gyakran a megfelelő partnereket kell megtalálniuk, hogy globálisan versenyképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki és állítsanak elő. Egyre inkább megfigyelhető, hogy nem egyedül, hanem együttműködésben növekszenek és vezetnek be újításokat úgy, hogy nemzetközi partnerekkel kezdenek stratégiai üzleti együttműködésbe és hálózatépítésbe. Ebben az összefüggésben el kell ismerni a kiszervezés fontosságát. A klaszterek, az üzleti hálózatok és az exportkonzorciumok nagy szerepet játszhatnak annak támogatásában, hogy a kkv-k ilyen és ehhez hasonló tevékenységeket alakítsanak ki, és a nemzetközi piac felé orientálódjanak. A nemzetközivé válásban különösen az exportkonzorciumok játszanak fontos szerepet mint olyan vállalkozások csoportjai, amelyek egy adott exportfejlesztési projekten közösen dolgoznak. Néhány nemrégiben készült tanulmányból például az derült ki, hogy azok a frissen alapított kkv-k, amelyek egy bizonyos egyedi szakterületen belül új termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki, gyakran már a kezdetektől fogva aktívak a nemzetközi piacokon, exportkapacitásuk pedig klasztertagságuk révén erősödik meg41. A klaszterek és üzleti hálózatok által összefogott kkv-knak előnye származhat a klaszteren vagy üzleti hálózaton belül létrejövő ismeretségekből, üzleti kapcsolatokból, illetve a hivatalosan és informálisan átadott tudásból, valamint a klaszter vagy üzleti hálózat által 40

41

HU

Ez nemcsak az uniós kkv-központokra és az Enterprise Europe Networkre fog kiterjedni, hanem olyan egyéb, jól bevált uniós üzleti támogatási programokra is, amelyek közvetítői rendezvények, klaszteregyüttműködési kezdeményezések, a keretprogram nemzeti kapcsolattartó pontjai, valamint az uniós hálózatépítési és egyéni képzési programok megvalósítására irányulnak. Lásd például az OSEO/UBIFRANCE tanulmányt (2010) az innováció és az export közötti összefüggésről http://www.oseo.fr/storage/newsletters/vendredi_28_mai_20102/gauche/actualites/etude_oseo_ubifranc e.

14

HU

biztosított személyre szabott szolgáltatásokból. Ezek az előnyök elősegítik például a külföldi partnerségek kialakulását, így a kkv-k könnyebben hozzáférnek a globális értékláncokhoz, stratégiai szövetségeket alakítanak ki a más partnerklaszterekben és -hálózatokban működő kutatási szervezetekkel, kiterjesztik külföldi kereskedelmi tevékenységeiket, beleértve a közbeszerzést is, valamint megfelelő szakismeretekhez és személyre szabott szaktanácsadáshoz jutnak42. Ebben a vonatkozásban a tagállamoknak el kell ismerniük a klaszter- és hálózati szervezetek fontos előmozdító szerepét, és ezért integrálniuk kell azokat a kkv-k nemzetközivé válásának elősegítésére irányuló üzleti támogatási rendszerekbe43. Ugyanakkor a klaszter- és hálózati szervezetek közötti nemzetközi kooperáció napjaink egyik jelentős kihívása, amelyre minden szinten figyelmet kell fordítani44, és amelyet határokon átnyúló hitelezéssel is támogatni kell, amint azt a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében javasolta45. Meg kell erősíteni a klaszterszervezetek, az Enterprise Europe Network és más érdekelt uniós üzleti szervezetek közötti együttműködést is, hogy a kkv-k számára hatékonyabb innovációs szolgáltatásokat és a nemzetközi piacokhoz való nagyobb hozzáférést biztosítsanak. Hosszabb távon a Bizottság ki fog dolgozni egy széles körű uniós kezdeményezést az Unión kívüli piacokon meglévő nemzetközi klaszter-együttműködések még célzottabb kihasználása érdekében, hogy a különböző EU-tagállamokbeli nemzetközi partnerekkel közös hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki. Ez a klaszterek nemzetközivé válására vonatkozó kezdeményezés hozzájárulna a globálisan versenyképes európai klaszterek támogatásához, különösen a feltörekvő iparágakban, ahol a klaszterek együttműködése új versenyelőnyt jelenthet Európa számára. E programnak esetleg

42

43

44

45

HU

European Clusters Go International: Networks and clusters as instruments for the initiation of international business cooperation (Az európai klaszterek nemzetközivé válása: a hálózatok és klaszterek mint a nemzetközi üzleti kooperáció megteremtésének eszközei), VDI/VDE/IT, 2011, http://www.vdivde-it.de/news-en/publications/best-practice/european-clusters-go-international-2013networks-and-clusters-as-instruments-for-the-initiation-of-international-business-cooperation. E célból 2011 márciusában uniós szinten, a versenyképességi és innovációs program keretében egy speciális pályázati felhívást írtak ki, amely arra irányult, hogy regionális és nemzeti klaszterprogramok révén ösztönözzék a nemzetközi együttműködést. Lásd: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=4968. E vonatkozásban az európai klaszterkiválósági kezdeményezés alapján létrehozott európai klaszteregyüttműködési platformnak meghatározó szerepe lesz abban, hogy elősegítse a kkv-k javát szolgáló nemzetközi együttműködést a klaszterek között. Első lépésként egyetértési megállapodásokat írtak alá japán, indiai és brazil partnerekkel, és továbbiak aláírását is tervezik. További információ: http://www.cluster-excellence.eu/collaboration. Ezenkívül a klaszterek közötti, több országra kiterjedő együttműködéssel az EU hetedik kutatási keretprogramjának „tudásrégiók” elnevezésű fellépése is foglalkozik. A fellépés célja, hogy megerősítse az európai régiók kutatási potenciálját, különösen azáltal, hogy Európa-szerte ösztönzi és támogatja az egyetemek, kutatási központok, vállalkozások és a regionális hatóságok között kapcsolatot teremtő regionális „kutatás által vezérelt klasztereket”. Támogatás különösen a nemzetközivé válásra és stratégiák harmadik országokkal történő kidolgozására vehető igénybe. http://cordis.europa.eu/fp7/capacities/regions-knowledge_en.html. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az Európa 2020 stratégia költségvetése – II. rész: A szakpolitikai területek áttekintése, COM(2011) 500, 2011. június 29. A Bizottság javaslata szerint a 2014-től 2020-ig terjedő időszakban az uniós hitelgarancia-eszközöknek nemcsak a nemzeti dimenzióra kell összpontosulniuk, hanem a határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő hitelezésre is.

15

HU

része lehet a klaszterek közötti további, egész Európára kiterjedő együttműködésre irányuló stratégiai érdekek felderítése. A Bizottság: - előmozdítja és finanszírozza a vállalkozóknak, valamint a kkv-k, klaszterek, üzleti hálózatok és exportkonzorciumok vezetőinek szóló képzési programok létrehozását, akik ennek révén irányítani tudják a nemzetközivé válás műveleteit; - számos, szinergiákat ösztönző intézkedéssel, többek között információs kampányokkal és pénzügyi ösztönzőkkel támogatja a különböző tagállamokban működő kkv-k közötti exportkonzorciumok létrehozását; - uniós garanciával támogatott hitelnyújtással segíti a klaszterek/hálózatok közötti együttműködést. 4.2.5.

A kiemelt piacokon végzett új tevékenységek racionalizálása

4.2.5.1. Alapelvek Az elérhető erőforrások teljes kihasználása és az átfedések elkerülése érdekében a Bizottság nyomatékosan megerősíti a következő vezérelveket. Egymást kiegészítő jelleg és addicionalitás. Az uniós szintű intézkedéseknek ki kell egészíteniük, nem pedig meg kell többszörözniük a tagállamok és/vagy a magánszervezetek által már végrehajtott üzleti szolgáltatási tevékenységeket. A szubszidiaritás elvével és a megfelelő munkamegosztással összhangban az uniós tevékenységnek arra kell irányulnia, hogy pótolja a hiányosságokat, vagy megerősítse a jelenlegi támogatási szolgáltatásokat, ha az egyéb állami vagy magánszervezetek nem – vagy nem kellő mértékben – elégítik ki az igényeket. Erre az esetre példa, ha a jelenlegi szolgáltatók nem fedik le az összes kiemelt piacot (például az újonnan feltörekvő piacokat) és az összes piacra jutással kapcsolatos kérdéskört, például a szabványokat, a szabályozásokat és a külföldi üzleti tevékenység más nem vám jellegű akadályait. Fenntarthatóság. Az üzleti támogatási szolgáltatások uniós szintű támogatásának a piacon bizonyítottan felmerülő igényen kell alapulnia. A szolgáltatásokat rövidtávon a költségvetési rendelet hatálya alá tartozó közalapból finanszírozhatnák, hosszú távon azonban lehetőség szerint kívánatos lenne a szolgáltatások tekintetében az önfinanszírozást célul kitűzni, hogy csökkenjen a magánszolgáltatók piacról való indokolatlan kiszorulásának kockázata. A közalapok hatékony felhasználása. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban a közalapokat az igénybe vett források és az elért eredmények közötti legjobb arányban kell felhasználni. E célból konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célkitűzéseket kell megszabni minden tevékenység esetében, és meg kell tervezni a megfelelő értékelést. A közalapok hatékony felhasználása értelmében esetleg intelligensebb megoldás lehet egy új fizikai struktúra felállítása helyett arra ösztönözni az EUn kívüli piacokon már jelen levő szolgáltatókat, például a nemzeti vagy európai kereskedelmi kamarákat vagy az Unió helyi küldöttségeit és a piacrajutási csoportokat, hogy szélesítsék ki tevékenységi körüket, vagy mozgósítsák erőforrásaikat a jobb szolgáltatás elérése érdekében.

HU

16

HU

A vezérelvek e stratégia kulcsfontosságú részeit fogják alkotni, és ezen a területen valamennyi 2014 előtti és utáni uniós szintű kezdeményezést szabályozni fognak. A Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy az uniós szintű támogatási kezdeményezések kiválasztása, megtervezése és végrehajtása során az új vezérelveket fogja követni. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy lehetőség szerint a külső üzleti támogatások esetében hasonló elveket és prioritásokat alkalmazzanak. 4.2.5.2. Földrajzi prioritások Az Unión kívül hozott új intézkedésekre a Bizottság az alábbi kritériumok segítségével fogja felállítani a földrajzi prioritásokat és azonosítani a kiemelt országokat, illetve fog átfogó intézkedéscsomagot bevezetni. Ez fellendíti a kezdeményezések hatékonyságát, mivel a kkv-k aktuális igényeire összpontosít. Idővel a kiemelt országok jegyzékét természetesen ki kell igazítani. A prioritásokat az alábbi tényezőkre való különös tekintettel kell meghatározni: Gazdasági potenciál és a piac mérete. A kiemelt piacok közé az Unió főbb kereskedelmi és befektetési partnerei tartoznak, valamint azok a piacok, amelyek esetében erős gazdasági fejlődésre van kilátás. Azokat a piacokat, amelyeken a növekvő vásárlóerő és befektetési lehetőségek révén lehetőség van értékes üzleti partnerek bevonására, nyomon kell követni, hogy felmérhető legyen a további intézkedések szükségessége. A kkv-k piacrajutási nehézségeinek mértéke az adott piacon. Egyes piacokra nehezebb belépniük kkv-knak, mint a többire, részben a védővámok alkalmazása, de gyakrabban a szabályozási környezet különbségei miatt, amelyek a nem vám jellegű akadályokhoz hasonló hatással lehetnek a kereskedelemre és a beruházásokra. A kkv-k számára akadályt jelenthetnek a finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségei is, amelyek országonként változnak. Az erőfeszítéseket arra kell fordítani, hogy minél inkább felszámolják ezeket az akadályokat, és leküzdésükhöz segítséget adjanak a kkv-knak. A jelenlegi üzleti támogatás hiányosságai. Az állami vagy magánszervezetek által jelenleg nyújtott helyi szolgáltatások feltérképezése segíteni fog a helyi támogatási infrastruktúra hiányosságainak felismerésében, és azok lehető legmegfelelőbb pótlásában. A szolgáltatási hiányosságokat mutató tematikus területek többek között a speciális kérdésekre, például a szabványokra, a megfelelőségértékelésre, a technológia értékesítésére, a szellemi tulajdonjogok védelmére, a közbeszerzésre és pályázati eljárásokra, valamint a vámszabályozásra vonatkozó szakismeret igénye. Esetleg szükség lehet prioritások felállítására. Az EU a fenti ismérvek alapján azonosítani fogja a kkv-k számára kiemeltnek számító piacokat. Ezek többek között az EU jelenlegi fő kereskedelmi és befektetési partnerei (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Japán), a csatlakozásra váró országok, a keleti és déli európai szomszédsági politikai partnerek, valamint az erős gazdasági növekedést mutató piacok (Ázsia, Afrika és Latin-Amerika feltörekvő piacai) lehetnek.

HU

17

HU

4.2.6.

A kkv-k nemzetközivé válásának érvényesítése más uniós politikákban és kedvező környezet kialakítása a kkv-k nemzetközi tevékenységeihez

Még vannak kiaknázatlan lehetőségek a tekintetben, hogyan alkalmazhatnánk jobban azt a számos különböző, már meglévő vagy kialakulófélben lévő uniós politikát, amelyek a kkv-k nemzetközivé válásával és a külföldi piacokra való belépésével kapcsolatos segítségnyújtásra irányulnak. Valamennyi csatlakozásra váró országot arra ösztönöznek, hogy fogadják el az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit, ideértve a kkv-kal kapcsolatos tevékenységeket is. A bővítési folyamat kiemelt prioritása a jogállamiság megerősítése, ami segíti az uniós kkv-k bizalmának növelését az ezekbe a piacokba történő befektetésekhez. A vállalkozásbarát működési környezet kialakítása szintén fontos pillére a keleti partnerség országaival fenntartott kapcsolatunknak. A dél-mediterrán/észak-afrikai régióban történő sorsdöntő változások különösen erős indokot szolgáltatnak a régió társadalmi-gazdasági átalakulásához nyújtott uniós támogatás mellett, és az Unió szomszédsági politikájához is kapcsolódnak. Ez az EU és az említett országok vállalatai közötti együttműködésre szolgáló rendszerek kifejlesztésére és megerősítésére terjedhet ki46. Mivel az afrikai országokban óriási gazdasági fejlődési potenciál rejlik, az EUAfrika közös stratégiával összhangban általánosan ösztönözni kell ezeket, hogy használják ki az uniós kkv-kkal kötött szoros kapcsolatból származó előnyöket. A kereskedelemvédelmi vizsgálatok összefüggésében a kkv-k – mint importőrök, felhasználók, panaszosok vagy exportőrök – különleges helyzetével is foglalkozni fognak, és a kereskedelemvédelmi jogi eszközökre vonatkozó információkat hozzáférhetőbbé teszik a kkv-k számára. Az Unióban termelő vállalkozásokra autonóm vámtétel-felfüggesztések és kontingensek érvényesek. A kkv-kra különös figyelmet fordítanak. Az eszköz hatását a 2012-ben induló gazdasági hatásvizsgálat keretében fogják értékelni. Az Európai Unió: - támogatja, hogy a csatlakozásra váró, a szomszédos és a fejlődő országokban vállalkozásbarát működési környezetet alakítsanak ki, különösen a kkv-k számára; ez a kedvezőbb környezet minden kkv javát szolgálja, többek között azokét is, amelyek egy bizonyos konkrét piacon szeretnék megkezdeni működésüket; - fokozza az EU-n kívüli országokban még meglévő vám jellegű és nem vám jellegű akadályok felszámolására tett erőfeszítéseit;

46

HU

Például klaszterek közötti együttműködés révén: a klaszterpartnerségek konkrét lehetőséget kínálnak az olyan megerősített üzleti együttműködésre, amelyet az idegenforgalom, a kreatív ágazatok, és a délmediterrán országokban jelentős gazdasági potenciállal rendelkező ágazatokban tevékenykedő egyéb vállalkozások egyedi igényeinek megfelelően lehet kifejleszteni és ezekhez lehet igazítani. E sajátos eseten túl a Bizottság fontolóra veszi a különböző Európai Unión belüli vagy kívüli országokban működő vállalkozók közötti cserék támogatását.

18

HU

- a piacrajutási csoportok munkájának részeként kapcsolattartási pontokat hoz létre a kkv-k számára az Unió összes érintett küldöttségének kereskedelmi és gazdasági részlegén. - a partnerkormányokkal való szabályozási párbeszédeiben törekedni fog annak elérésére, hogy a piacokat nyitottabbá és vállalkozásbarátabbá tegyék a kisvállalkozások számára; - a nemzetközi beszerzési piacokra törekvő kisvállalkozások érdekeit a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kormányzati beszerzési megállapodásról (GPA) szóló többoldalú tárgyalásain prioritásként kezeli; - javítja a kereskedelempolitikai intézkedések, különösen a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások által teremtett lehetőségekről és a nemzetközi kereskedelemből fakadó gazdasági előnyökről szóló, kkv-k felé irányuló kommunikációt; - létrehozza az Afrikáról szóló kis- és középvállalkozói pénzügyi fórumot, amely az első lényeges lépés abba az irányba, hogy új megközelítésünknek megfelelően megerősített és folyamatos párbeszéd segítségével közelebb hozzuk egymáshoz az európai és az afrikai vállalkozásokat. - felhívja a kkv-k figyelmét a lehetséges autonóm vámtétel-felfüggesztésekre és kontingensekre, és ezekre vonatkozó hatásvizsgálatot végez egy 2012-ben induló értékelés keretében. 5.

KÖVETKEZTETÉSEK

A jelenlegi gazdasági környezetben egyre sürgetőbbé válik az új növekedési források felkutatása. A harmadik országok bővülő piacai felbecsülhetetlen lehetőséget biztosíthatnak az uniós kkv-k számára. A Bizottság úgy véli, hogy a fent megfogalmazott megközelítés megfelelő eszközöket biztosít a kkv-knak ahhoz, hogy sikeres üzleti tevékenységet folytassanak az EU-n kívül. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy az EU és tagállamai, az egyes tagállamok, továbbá az állami és magánszektor közötti együttműködés nyilvánvaló előnyökkel fog járni az uniós kis- és középvállalkozások számára. Az új uniós stratégia hat fő tevékenységi területet jelöl ki:

HU

•

a jelenleg nyújtott támogatási szolgáltatások feltérképezése egy ésszerűbb és egységesebb jövőbeli megközelítés kidolgozása érdekében;

•

egységes virtuális információs kapu létrehozása az EU határain átnyúló üzleti tevékenységet tervező kkv-k számára;

•

az uniós szintű támogatási rendszerek következetesebbé tétele és ennek révén hatásuk növelése;

•

a kkv-k nemzetközivé válását szolgáló klaszterek és hálózatok támogatása;

19

HU

•

a kiemelt piacokon megvalósuló összeurópai együttműködés összehangolása az elköltött közforrások legjobb felhasználása érdekében;

•

a jelenlegi uniós politikák jobb kihasználása az európai kkv-k nemzetközi növekedésének felgyorsítása érdekében.

A jövőben az erőfeszítéseket arra kell összpontosítani, hogy a jelenlegi szolgáltatók – gyakran országhatárokon keresztül – hogyan tudnának hatékonyabban együttműködni, és ennek eléréséhez hogyan lehet ösztönzőket meghatározni. E folyamat alapjait az európai támogatási szolgáltatások kínálatának átfogó „feltérképezése” fogja jelenteni. A stratégia végrehajtásában valamennyi uniós intézmény részt vesz partnerségben a kkv-érdekeltekkel; a kkv-k nemzetközi színtérre lépésének rövid, illetve hosszabb távú támogatását szolgáló új fellépések mérlegelése során az e közleményben meghatározott elsődleges célokat és vezérelveket kell alapul venni. A tagállamoknak is hasonló megközelítést kell átvenniük, és a Bizottsággal szoros együttműködésben arra kell törekedniük, hogy az európai kkv-k nemzetközi növekedése érdekében megerősítsék a támogatási környezetet.

HU

20

HU

Melléklet A harmadik országokban a piacrajutás fő korlátainak – az Európai Unió Tanácsa 2008. decemberi következtetéseiben kért – azonosítási folyamata jelenlegi tapasztalatai szerint piacrajutási csoportok az alábbi országokban működnek, illetve állnak megalakítás előtt: - Algéria - Argentína - Brazília - Kanada - Chile - Kína - Kolumbia - Egyiptom - Horvátország - India - Indonézia - Izrael - Japán - Kazahsztán - Malajzia - Mexikó - Marokkó - Új-Zéland - Nigéria - Norvégia - Peru - Fülöp-szigetek

HU

21

HU

- Oroszország - Szingapúr - Dél-Afrika - Dél-Korea - Svájc - Tajvan - Thaiföld - Tunézia - Törökország - Ukrajna - Amerikai Egyesült Államok - Vietnam

HU

22

HU