EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.7.15. COM(2016) 471 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2015. ÉVI ÉVES JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRÓL
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2015. ÉVI ÉVES JELENTÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI PARLAMENTEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOKRÓL
1.
BEVEZETÉS
2015 volt a Jean-Claude Juncker vezette új Bizottság első teljes hivatali éve. A hivatali időszakra vonatkozó politikai prioritások meghatározásakor Jean-Claude Juncker elnök hangsúlyozta a Bizottság nemzeti parlamentekkel ápolt kapcsolatainak fontosságát, különösen a szubszidiaritás elvének érvényesítése terén. Hangot adott annak a szándékának is, hogy áttekinti, milyen módszerek kínálkoznak a Bizottság nemzeti parlamentekkel való együttműködésének javítására, „melyek által Európa közelebb kerülhet a polgáraihoz”1. A Bizottság nemzeti parlamentekkel kialakítandó új partnerség melletti elkötelezettségét tükrözték Jean-Claude Juncker elnök biztosoknak küldött megbízólevelei. Ezekben felszólította őket, hogy személyesen mutassanak be és ismertessenek javaslatokat vagy kezdeményezéseket a nemzeti parlamenteknek. A közvetlen személyes kapcsolatok fontossága új hangsúlyt nyert, ennek eredményeként a Bizottság tagjai 2015-ben több mint 200 látogatást tettek nemzeti parlamentekben (részletesebben lásd a 4. szakaszt). A Bizottság lépéseket hozott a nemzeti parlamentekkel folytatott írásbeli kommunikáció két hagyományos csatornájának, nevezetesen a politikai párbeszéd és a szubszidiaritásellenőrzési mechanizmus megerősítésére is. A Bizottság eltért az eddigi gyakorlatától, mely szerint a nemzeti parlamentek véleményére adott válaszokat kizárólag az intézményközi kapcsolatokért felelős alelnök írta alá. A válaszokat jelenleg az első alelnök írja alá együtt vagy az alelnökkel, vagy a szakpolitikai területért felelős biztossal. Ez hangsúlyozza azt a politikai jelentőséget, amit a Bizottság ennek a párbeszédnek tulajdonít. A Bizottság 2015ben arra vonatkozóan is tett lépéseket, hogy javítson a nemzeti parlamentek véleményeire adott válaszain abból a célból, hogy megerősítse a válaszok politikai jellegét, miközben továbbra is lényegi válaszokat ad a felmerült összes technikai kérdésre. A Bizottság és a nemzeti parlamentek kapcsolatairól szóló tizenegyedik éves jelentés a politikai párbeszédre összpontosít, melyet a Bizottság 2006-ban indított abból a célból, hogy biztosítsa a keretet az információ- és véleménycsere számára az összes szakpolitikai területen, mind a jogalkotási javaslatok, mind a nem-jogalkotási kezdeményezések tekintetében. A szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmust, amely feljogosítja a nemzeti parlamenteket annak értékelésére, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe nem tartozó jogalkotási javaslatok megfelelnek-e a szubszidiaritás elvének, a szubszidiaritásról és arányosságról szóló 2015. évi éves jelentés vizsgálja2. A jelentés párhuzamosan kerül közzétételre és e jelentés kiegészítésének tekintendő.
1
2
Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja – Politikai iránymutatás a következő Európai Bizottság számára (http://ec.europa.eu/priorities/docs/pg_hu.pdf). COM(2016) 469 final.
2
2.
A NEMZETI PARLAMENTEK ÍRÁSBELI VÉLEMÉNYEI
a. Általános észrevételek Tükrözve az új Bizottság a melletti politikai elkötelezettségét, hogy a prioritások és az eredmények köré épülő fókuszáltabb megközelítést követ, a 2015. évi munkaprogramjában 23 új, az év folyamán elfogadandó kezdeményezés szerepel. Ez a szám meredek csökkenést jelentett az átlagosan több mint 130 új javasolt kezdeményezéshez képest, melyeket az utóbbi öt év minden egyes éves munkaprogramjában tettek. Azáltal, hogy a Bizottság az európai polgárok szempontjából fontos néhány kulcskérdésre összpontosít és csökkentette az új kezdeményezések számát, csökkenés mutatkozott a nemzeti parlamentektől beérkezett vélemények (és indokolt vélemények) teljes számában. 2015-ben ez a szám több mint 30 %-kal csökkent, a 2014-ben beérkezett 506 véleményről 2015-ben 350 véleményre (lásd az 1. mellékletet)3. b. Részvétel és az érintett kérdések köre Az előző évekhez hasonlóan, a Bizottságnak megküldött vélemények számával mért politikai párbeszéd egyenlőtlenül oszlott meg a nemzeti parlamentek között. A tíz legaktívabb kamarától érkezett az összes vélemény kb. 70 %-a, ez azonban kevesebb a 2014. évi 80 %hoz képest. A portugál Assembleia da República nyújtotta be a legtöbb véleményt. 55 véleménye a beérkezett összes vélemény kb. 15 %-át adta. A lefelé mutató trend mindazonáltal folytatódott, mind a kiadott vélemények abszolút száma, mind pedig azok százalékos megoszlása tekintetében (2012-ben 227 vélemény (31 %), 2013-ban 192 vélemény (31 %) és 2014-ben 118 (23 %)). 2015-ben a következő nemzeti parlamentek vagy kamarák nyújtottak be tíz vagy annál több véleményt: a román Camera Deputaţilor (47), a cseh Senát (25), az olasz Senato della Repubblica (25), a francia Assemblée nationale (23), az egyesült királyságbeli Lordok Háza (22), a német Bundesrat (20), a román Senat (14), a spanyol Congreso de los Diputados és Senado (11), a cseh Poslanecká snĕmovna (10) és a svéd Riksdag (10). Az előző évekkel szemben, amikor a vélemények egyértelműen a jogalkotási javaslatokra összpontosítottak, egyre több kamara adott ki véleményt olyan nem jogalkotási javaslatokról, mint pl. közleményekről és zöld könyvekről. A nemzeti parlamentektől legtöbb véleményt kapott tizenkilenc bizottsági dokumentumból tizenegy esett ezekbe a kategóriákba. A Bizottság bátorította a nemzeti parlamenteket, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a jogalkotást megelőző szakaszban és üdvözli az erre irányuló szándékokat.
3
Ezek közé tartozik a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében beérkezett nyolc indokolt vélemény is.
3
c. A politikai párbeszéd kulcsfontosságú témái és a szakpolitika eredménye Az alábbiakban ismertetünk néhányat a Bizottság azon dokumentumai közül, amelyek 2015ben kiemelt figyelemben részesültek – amelyek esetében tíz vagy több vélemény érkezett – a nemzeti parlamentek részéről (további részletek a 3. mellékletben). 1. A Bizottság 2015. évi munkaprogramja: Új kezdet4 2. Áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló meglévő jogszabályok módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat5 3. Az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat6 4. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletre irányuló javaslat7 5. A meglévő jogszabályok adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat8 Mivel e dokumentumok közül három esetében indokolt vélemények is beérkeztek egy vagy több kamarától, utalunk a szubszidiaritásról és arányosságról szóló éves jelentésre, mely részletesebben ismerteti a szubszidiaritással kapcsolatos szempontokat.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A Bizottság 2015. évi munkaprogramja: Új kezdet
A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság első munkaprogramja egyértelmű váltást jelez a korábbi munkaprogramokhoz képest. A munkaprogram arra vonatkozó vállalást tartalmazott, hogy a Bizottság erőfeszítéseit és erőforrásait azokra a javaslatokra összpontosítja, amelyek valószínűleg a legnagyobb hatást gyakorolják a munkahelyteremtésre és a növekedésre. A munkaprogram viszonylag kevés, Jean-Claude Juncker elnök politikai iránymutatásának tíz prioritása köré épülő új javaslatot mutatott be, továbbá felsorolta kb. 80 függőben lévő jogszabály visszavonását, melyeket korábbi Bizottságok nyújtottak be. Ezek vagy „alvó” javaslatok voltak, vagy idejétmúlttá váltak, vagy annyira felhígultak a tárgyalások során, hogy már nem feleltek meg az eredeti céljaiknak9. A 2015. évi munkaprogram arra vonatkozó vállalást is tartalmazott, mely szerint felülvizsgálják 79 meglévő jogszabály célszerűségét. A 2015. évi munkaprogramot 2014. december 16-án fogadták el, melyet Frans Timmermans első alelnök küldött meg valamennyi nemzeti parlament Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságának. A programmal kapcsolatban 26 vélemény érkezett, ezáltal a vizsgált évben az 4 5 6 7 8 9
COM (2014) 910 final, 2014. december 16. COM (2015) 450 final, 2015. szeptember 9. COM (2015) 177 final, 2015. április 22. COM (2015) 10 final, 2015. január 13. COM (2015) 135 final, 2015. március 18. A többi intézménnyel folytatott megbeszéléseket követően a Bizottság megerősítette 73 függőben lévő jogalkotási javaslat visszavonását, HL C 80., 2015.3.7., 17. o.
4
a bizottsági dokumentum volt, amellyel kapcsolatban a legtöbb észrevételt tették. Ez a szám tartalmazza a 12 kamara által a munkaprogrammal kapcsolatban benyújtott egyedi véleményeket10, továbbá 14 kamara közös véleményét11, melyben minden egyes kamara azonosította a saját prioritásait a Bizottság által javasolt kezdeményezések közül. Ezt a közös véleményt a nemzeti parlamentek szerepéről szóló nem hivatalos találkozó után nyújtották be, melyet Brüsszelben rendezett meg 2015. január 19-én a holland Tweede Kamer. A találkozón azt is megvitatták, hogy hogyan lehetne javítani az indokolással ellátott véleményezési vagy „sárga lapos” eljárást (lásd a lenti 3. szakaszt). A közös véleményt aláíró összes kamara prioritásként jelölte meg a digitális egységes piaci stratégiát. A szinte az összes kamara által kiemelten hangsúlyozott kezdeményezések közé tartozott az energiaunió stratégiai kerete, a munkaerő-mobilitási csomag, a munkahelyteremtést és a növekedést szolgáló kereskedelmi és beruházási politikára vonatkozó uniós stratégia és az európai migrációs stratégia. A Bizottság a beérkezett véleményekre adott válaszaiban üdvözölte a nemzeti parlamentek munkaprogram iránti érdeklődését, és azt, hogy széles körben támogatják a Bizottság megközelítését, mely szerint európai szinten hozzáadott értéket biztosító kevesebb kezdeményezésre összpontosít. Üdvözölte továbbá a munkaprogramban biztosított azon lehetőséget is, hogy a prioritások tekintetében korai véleménycsere folytatható a nemzeti parlamentekkel.
Áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat
A Bizottság a menekültügyi válságra adott válaszként és az európai migrációs stratégiájának12 megfelelően áthelyezési válságmechanizmusról szóló javaslat célja strukturált szolidaritási mechanizmus bevezetése. A Bizottság ezt bármikor életbe léptetheti, ha valamely tagállam válsághelyzetbe kerül és menekültügyi rendszere szélsőséges nyomásnak van kitéve a harmadik országbeli állampolgárok jelentős és aránytalan beáramlása miatt. Az ilyen jövőbeli szükséghelyzeteket és a harmadik országbeli állampolgárok elosztását a Bizottság határozná meg objektív és ellenőrizhető kritériumok alapján. Ez része annak a javaslatcsomagnak, amely tartalmazza 120 000 menekült Görögországból, Magyarországról és Olaszországból történő sürgősségi áthelyezését, a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékét és a visszatérési politika eredményesebbé tételét.
10
11
12
A horvát Hrvatski sabor, a cseh Senát, a francia Assemblée nationale, a francia Sénat, a német Bundesrat, a magyar Országgyűlés, az olasz Senato della Repubblica, a litván Seimas, a lengyel Senat, a portugál Assembleia da República, a svéd Riksdag és az egyesült királyságbeli Lordok Háza. A holland Tweede Kamer 14 véleménynek számító levele, melyet a horvát Hrvatski sabor, a ciprusi Vouli ton Antiprosopon, a cseh Poslanecká sněmovna és Senát, a holland Eerste Kamer, a magyar Országgyűlés, az olasz Senato della Repubblica, a litván Seimas, a lengyel Senat, a portugál Assembleia da República, a román Camera Deputaților, a szlovák Národná Rada és az egyesült királyságbeli Lordok Háza írt alá. COM (2015) 240 final, 2015. május 13.
5
A javaslattal kapcsolatban 2015-ben tizenkét vélemény érkezett, közülük öt indokolt vélemény volt13. Ezekben a véleményekben a nemzeti parlamentek a következőképpen érveltek:
az EU-nak nincs hatásköre arra, hogy állandó áthelyezési mechanizmust vezessen be, melyet a Bizottság helyezne működésbe, a javasolt rendeletnek nincsen valós hozzáadott értéke a tagállami fellépések meglévő lehetőségeihez képest, és a rendelet-tervezet túllép azon, ami a célkitűzés eléréséhez szükséges, ezért sérti a szubszidiaritás és az arányosság elvét.
Válaszaiban a Bizottság megjegyezte, hogy a javaslat ambiciózus – már javasolt vagy még javasolandó – intézkedésekből álló átfogó csomag részét képezi a jelenlegi menekültügyi válságra való reagálásként. A Bizottság a jogalappal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a javaslatot ugyanazon a jogalapon kell elfogadni, mint a 604/2013/EU rendeletet, melynek módosítására a javaslat vonatkozik. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a menekültügyi válság szélsőséges nyomás alá helyezte a tagállamok menekültügyi rendszerét, ami veszélyeztetheti a dublini szabályok alkalmazását. E tekintetben a jelenlegi rendszer nem biztosítja a felelősségi feltételektől való eltérést, ami egyensúlytalanságokat okoz és néhány esetben súlyosbítja a válságot. A Bizottság úgy érvelt továbbá, hogy a kérelmezők áthelyezését szolgáló válságmechanizmus lehetővé tenné az EU számára – anélkül, hogy minden esetben le kellene folytatni a hosszas elfogadási eljárást – a sürgős helyzetekre való reagálást és segítséget nyújtana azoknak a tagállamoknak, amelyek szükséghelyzettel találják magukat szemben. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az egyes tagállamok fellépései nem lennének elegendők az említett helyzetek kezeléséhez. Egymással össze nem hangolt megoldások alkalmazása nem tenné lehetővé sem a személyek aránytalan beáramlására vonatkozó átfogó válaszadást, sem a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztást. Ezért a Bizottság véleménye szerint világos, hogy a tagállamok által külön-külön hozott intézkedések nem elegendőek a közös kihívások megoldásához, melyekkel az összes tagállam ezen a területen szembenéz.
Az 1829/2003/EK rendeletnek a tagállamok számára a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok területükön való felhasználásának korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Amikor Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnökeként az Európai Parlament jóváhagyását kérte, bejelentette azon szándékát, hogy felül fogja vizsgálni a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésére vonatkozó jogszabályt. A jelenlegi rendszerben a tagállamok sohasem érték el a minősített többséget az engedélyezés mellett vagy ellen, így az engedélyezésről való végső döntést elkerülhetetlenül a Bizottság 13
A cseh Poslanecká sněmovna (indokolt vélemény), a cseh Senát (két vélemény, ebből az egyik indokolt vélemény volt), a német Bundesrat, a magyar Országgyűlés (indokolt vélemény), az olasz Camera dei Deputati, az olasz Senato della Repubblica, a lengyel Senat, a román Camera Deputaților (két vélemény, ebből az egyik indokolt vélemény volt), a szlovák Národná Rada (indokolt vélemény), a spanyol Congreso de los Diputados és Senado. A ciprusi Vouli ton Antiprosopon-tól 2016-ban egy további vélemény érkezett.
6
hozza meg. A javasolt felülvizsgálat lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy az európai szinten hozott engedély után nemzeti szinten hozzák meg végleges döntéseiket a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok használatának korlátozásáról vagy tiltásáról. Az ilyen döntések csak annak feltétele mellett hozhatók, hogy a nemzeti kívülmaradási záradékok megfelelnek az uniós jognak és nem kapcsolódnak egészségügyi vagy környezeti okokhoz. Ezeket az Európai Unió egészére vonatkozóan az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékeli. A Bizottsághoz 12 vélemény érkezett, közöttük két indokolt vélemény volt, melyeket részletesebben a szubszidiaritásról és arányosságról szóló 2015. évi éves jelentés ismertet14. A további bírált területek közé tartozott a termelők és importőrök oldalán keletkező előre nem látott költségek és az egységes piac potenciális zavara. Olyan érvek is voltak, amelyek szerint a genetikailag módosított növényeket inkább politikai, semmint tudományos okokból kellene betiltani. Több nemzeti parlament úgy vélte, hogy a javaslat hátrányos a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok biztonságosságára az EU-ban, de eltérő véleményen voltak a megfelelő kockázatértékelési mechanizmust illetően. Például Írország Parlamentje (a továbbiakban: Oireachtas) szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak kellene kizárólagosan felelnie a géntechnológiával módosított szervezetek biztonságosságának európai szintű értékeléséért. A német Bundesrat a maga részéről a kockázatértékelési eljárás teljes felülvizsgálatára szólított fel. Az Európai Parlament a 2015. október 28-i első olvasata keretében elutasította a javaslatot, mert aggályok merültek fel annak egységes piaccal való összeegyeztethetőségével és megvalósíthatóságával kapcsolatban. A Tanács még nem foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. A Bizottság a maga részéről úgy tekint a javaslatra, mint azon kezdeményezések egyikére, amelyek terén gyors haladást kíván elérni a társjogalkotókkal (az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal)15.
Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Jean-Claude Juncker elnöknek az új Bizottság számára megfogalmazott politikai iránymutatásában szereplő első prioritás Európa versenyképességének megerősítése, továbbá a munkahelyteremtést szolgáló beruházások előmozdítása. 2015 januárjában a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal való szoros partnerségben javaslatot nyújtott be az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozásáról. Ennek célja az Európai Unión belüli jelenlegi beruházási hiány áthidalása olyan stratégiai beruházásokba irányuló magánforrások mobilizálása révén, amelyeket a piac egyedül nem tudna finanszírozni. Az alap az infrastruktúrába és az innovációba irányuló stratégiai beruházásokra, valamint a kis- és
14
15
Az indokolt véleményeket a holland Tweede Kamer és a spanyol Congreso de los Diputados és Senado nyújtotta be. A belga Chambre des représentants / Belgische Kamer van volksvertegenwoordigers a javaslat szubszidiaritás elvének való megfelelését vitató véleményt is benyújtott, mely azonban szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvben meghatározott nyolc hetes időszak lejárta után érkezett be. A többi kilenc véleményt az osztrák Bundesrat, a bolgár Narodno Sabranie, a horvát Hrvatski Sabor, a ciprusi Vouli ton Antiprosopon, a cseh Senát, a német Bundesrat, az ír Oireachtas, a portugál Assembleia da República és a román Senat nyújtotta be. Lásd „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje” című közlemény III. mellékletét.
7
középvállalkozásokat és a közepes piaci kockázatfinanszírozásra összpontosít Európa szerte.
tőkeértékű
vállalatokat
célzó
E jelentős szakpolitikai kezdeményezés kapcsán tizenegy vélemény érkezett a politikai párbeszéd keretében16. A nemzeti parlamentek általában véve üdvözölték az európai szintű stratégiai beruházások támogatását szolgáló mechanizmus létrehozására irányuló javaslatot. Felszólítottak a javaslat gyors végrehajtására és a finanszírozásban részesítendő projektek kiválasztására átlátható folyamatot szorgalmaztak. Ugyanakkor több nemzeti parlament attól is tartott, hogy a „Horizont 2020” keretprogram keretében a tudományra, kutatásra és innovációra elkülönített összeget csökkenteni fogják az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozása érdekében. Néhány kamara szorgalmazta, hogy az alap forrásait azokba a beruházásokba kell irányítani, amelyek hasznosak a kutatás és az innováció számára Európában. Az osztrák Bundesrat és a német Bundesrat ellenezte, hogy a javasolt alapot nukleárisenergia-projektek finanszírozására használják fel. Végezetül több kamara, köztük az olasz Senato della Repubblica, a román Camera Deputaţilor, a román Senat és a szlovák Národná Rada arra szólított fel, hogy a forrásokat kiegyensúlyozottan kell elosztani Európában a regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását követően az Európai Stratégiai Beruházási Alap létrehozásáról szóló rendelet 2015. június 25-én lépett hatályba. Ez az időzítés megfelelt az „Európai beruházási terv” című közleményben17 meghatározott ambiciózus célkitűzésnek, mely szerint az alap 2015 júniusáig működőképes lesz. A társjogalkotók a rendeletben arról állapodtak meg, hogy a „Horizont 2020” keretprogramra elkülönített pénzügyi források tervezett csökkentése 500 millió EUR-val csökken. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz esetében a tervezett csökkentés 3,3 milliárd EUR helyett 2,8 milliárd EUR. A Beruházási Projektek Európai Portáljának átláthatóságával kapcsolatban a rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság az Európai Beruházási Bank támogatásával létrehoz egy átlátható portált, amely egy nyilvánosan hozzáférhető és felhasználóbarát, minden projektről releváns információkat tartalmazó projektadatbázis. A projektek kiválasztásával kapcsolatban a társjogalkotók a rendeletet kiegészítették az uniós garancia igénybevételére vonatkozó jogosultsági kritériumokról szóló cikkel. Ez meghatározza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap olyan projekteket támogat, amelyek: i. ii. iii. iv. v.
gazdaságilag életképesek, összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal, többek között a területi kohézióra vonatkozó célkitűzéssel, addicionalitást biztosítanak a rendelet 5. cikkének megfelelően, amennyiben lehetséges, a lehető legnagyobb mértékben mobilizálnak tőkét a magánszektorból, és technikailag életképesek.
16
Az osztrák Bundesrat, a cseh Senát, a német Bundesrat, a francia Assemblée nationale, az olasz Senato della Repubblica, az olasz Camera dei Deputati, a portugál Assembleia da República, a román Camera Deputaților, a román Senat, a szlovák Národná Rada, a spanyol Congreso de los Diputados és Senado. 17 COM (2014) 903 final, 2014. november 26.
8
Az uniós szakpolitikákkal és a területi kohézióra vonatkozó célkitűzéssel való összhangra vonatkozó rendelkezés egyértelmű válasz a regionális egyensúly biztosítására irányuló követelésekre. Az Európai Beruházási Bank Csoport a rendelet hatályba lépése óta már projektek széles körét jóváhagyta az alapból való finanszírozásra. Az Európai Beruházási Bank becslése szerint az alap 2016 májusáig kb. 100 milliárd EUR-nyi beruházást mobilizált Európában18.
A 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat
A 2015. évi munkaprogram egyértelmű elkötelezettséget tartalmazott az adókikerülés és az adócsalás elleni küzdelmet célzó erőfeszítések fokozása mellett. Az év folyamán a Bizottság számos javaslatot fogadott el a méltányosság és az adózási átláthatóság iránti társadalmi igényekre való reagálásként. Ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a vállalkozások számára az egységes piacon. A javasolt irányelv a 2015. március 18-án elfogadott, adózási átláthatóságról szóló átfogó csomag része. A javaslat tükrözi továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a G20-országok adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni munkáját. A javaslat szisztematikusabb és kötelezőbb megközelítést fogalmaz meg a tagállamok és a Bizottság közötti információcserére. Ez kiterjed az összes jövőbeni, határokon átnyúló vonatkozású előzetes feltételes adómegállapításokra, továbbá az előző tíz évben kiadott olyan feltételes adómegállapításokra, amelyek érvényesek a javasolt irányelv hatályba lépésekor19. A Bizottsághoz tíz vélemény érkezett erről a javaslatról, ebből egy a svéd Riksdag indokolt véleménye, amelyben vitatta, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének20. A svéd Riksdag által előadott érveket és a Bizottság válaszait a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2015. évi éves jelentés ismerteti. A véleményeket benyújtó többi kamara közül többen támogatták az agresszív adótervezés elleni, európai szintű intézkedéseket, de többen aggályosnak tartották a javaslat bizonyos elemeit. Néhány kamara kifogásolta a javaslat azon követelményét, amely a tagállamokat arra kötelezi, hogy az összes olyan feltételes adómegállapításról cseréljenek információt – azok érvényességét feltételezve – amelyeket a javasolt irányelv tervezett hatályba lépését (2016. január 1.) megelőző tíz évben adtak ki. Két kamara bármilyen visszaható hatályt21 ellenzett. Több kamara aggályainak adott hangot a javasolt irányelvvel járó adminisztratív teherrel, valamint az irányelv 2016. január 1-jei hatályba lépésétől számított megvalósíthatóságával kapcsolatban22. A szlovák Národná Rada hangsúlyozta, hogy világosan meg kell határozni az információcsere tárgyát képező adatok típusát és a tagállamokra vonatkozó kötelezettségeket, 18 19
20
21 22
https://ec.europa.eu/priorities/sites/beta-political/files/201606_eu_wide_en.pdf. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságok által az adózók részére kiadott nyilatkozat az őket terhelő adó kiszámításának módjáról. A feltételes adómegállapításokat gyakran vállalkozások kérik, mielőtt nagy, vagy összetett kereskedelmi struktúrákat hoznának létre. A fennmaradó kilenc véleményt a belga Chambre des représentants, a francia Assemblée nationale, a német Bundesrat, az olasz Senato della Repubblica, a portugál Assembleia da República, a román Camera Deputaţilor, a román Senat, a szlovák Národná Rada, a spanyol Congreso de los Diputados és Senado nyújtotta be. A német Bundesrat és a román Camera Deputaților. A német Bundesrat, az olasz Senato della Repubblica és a román Senat.
9
hogy elkerülhető legyen az irreleváns információk cseréje. A német Bundesrat szerint az információcserében csak azoknak a tagállamoknak kellene részt venniük, amelyeket közvetlenül érint valamely feltételes adómegállapítás. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott megbeszéléseket követően a javasolt irányelvet 2015. december 8-án fogadták el, csupán kilenc hónappal az után, hogy a Bizottság benyújtotta eredeti javaslatát23. Az elfogadott irányelv megőrzi a Bizottság által javasolt kulcsfontosságú elveket, de több ponton is eltért az eredeti javaslattól. Először is, a tagállamoknak 2016 végéig kell átültetniük az új szabályokat a nemzeti jogba, ezért az irányelv 2017. január 1-jén fog hatályba lépni, az eredetileg tervezetthez képest egy évvel később. Másodszor, módosult az irányelv hatályba lépését megelőző tíz évben kiadott feltételes adómegállapításokra vonatkozó információcsere követelménye azzal, hogy a tíz év öt évre rövidült, és egy további rendelkezést vezettek be a 2012-ben és 2013-ban kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításokra24. Végezetül, az irányelv részletesebben meghatározza a tagállamok között cserélendő információt, valamint a Bizottságnak benyújtandó, leszűkített alapinformációkat. Az ilyen információk alapján a Bizottság mindenkor nyomon követheti és értékelheti a határokon átnyúló vonatkozású, előzetes feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó automatikus információcsere hatékony alkalmazását.
23 24
A Tanács 2015. december 8-i (EU) 2015/2376 irányelve (HL L 332., 2015.12.18., 1. o.). A 2012. január 1. és 2013. december 31. között kiadott, módosított vagy meghosszabbított, határokon átnyúló vonatkozású, előzetes feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal kapcsolatos információt csak akkor kell továbbítani, amennyiben azok 2014. január 1-jén továbbra is érvényesek. A 2014. január 1. és 2016. december 31. között kiadott feltételes adómegállapításokra és előzetes ármegállapításokra vonatkozó információkat azok érvényességétől függetlenül továbbítani kell.
10
3.
A SZÉLESEBB HÁTTÉR
2015-ben a nemzeti parlamentek megvitatták az európai döntéshozatali folyamatban betöltött szerepüket. Ennek során három kamara 2014-es jelentéseire25 támaszkodhattak. 2015 januárjában találkozott Brüsszelben a több parlamenti kamarából álló informális munkacsoport, mely megvitatta a Bizottság 2015. évi munkaprogramját. A csoport azt is megvitatta, hogy hogyan lehetne javítani a Szerződés 2. jegyzőkönyvében meghatározott indokolással ellátott véleményezési vagy „sárga lapos” eljárást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása tekintetében. Az utóbbi ponttal, valamint a politikai párbeszéd javított – „zöld lap”26 néven is ismert – formájának lehetséges bevezetésével kapcsolatos megbeszélésekre az informális munkacsoport második, Varsóban megrendezett májusi találkozóján került sor. Az eredményeket ismertették a LIII. COSAC ülésen (Az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája). A politikai párbeszéd erősítésével és az indokolással ellátott véleményezési eljárás javításával foglalkozó munkacsoport októberben ült össze ismét Luxemburg COSAC elnöksége alatt27. A COSAC-elnökök júliusi ülésén Frans Timmermans első alelnök elismerte, hogy a nemzeti parlamentek pozitívabb és proaktívabb szerepre törekednek az európai ügyeket illetően, pl. a „zöld lap” alkalmazása révén. Miközben hangsúlyozta a Bizottság kizárólagos kezdeményezési jogát, jelezte, hogy a Bizottság konstruktívan fog mérlegelni bármilyen kezdeményezést, mely a nemzeti parlamentek széles körű támogatására számíthat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak a jelenlegi szerződéseknek megfelelően kell eljárnia, beleértve a jegyzőkönyvben szereplő nyolchetes időszakot, melyen belül a nemzeti parlamentek indokolt véleményt adhatnak ki valamely jogalkotási aktus tervezetével kapcsolatban. Rövidesen a COSAC-elnökök ülése után 16 parlamenti kamara ült össze az egyesült királyságbeli Lordok Háza kezdeményezésére, hogy aláírják a „zöld lap” kísérleti kezdeményezést. Ebben felszólították a Bizottságot az Európai Unión belüli élelmiszerpazarlás csökkentését célzó stratégiai megközelítés elfogadására28, egyidejűleg a körforgásos gazdaságra vonatkozó felülvizsgált csomagjának előterjesztésével. Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos kezdeményezést két további nemzeti parlament és egy kamara is támogatta29. Válaszában a Bizottság köszönetet mondott a kamaráknak a javaslataikért, melyek véleménye szerint egyértelműen bizonyítják, hogy készen állnak a 25
26
27 28
29
A három jelentés a következő volt: a dán Folketing „Huszonhárom ajánlás a nemzeti parlamentek európai döntéshozatali eljárásban betöltött szerepének erősítésére” című jelentése, az egyesült királyságbeli Lordok Háza „A nemzeti parlamentek szerepe az Európai Unióban” című jelentése és a holland Tweede Kamer „Előrelépés Európában – a Tweede Kamer és a nemzeti parlamentek Európai Unióban játszott szerepéről” című jelentése. A három jelentés részletesebb ismertetését az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatokról szóló 2014. évi éves bizottsági jelentés tartalmazza. Az egyesült királyságbeli Lordok Háza „A nemzeti parlamentek szerepe az Európai Unióban” című jelentésében a „zöld lap” olyan eszközként szerepelt, mely lehetővé teszi a nemzeti parlamenteknek „konstruktív szakpolitikai vagy jogalkotási javaslatok megtételét”. http://www.cosac.eu/54-luxembourg-2015/cosac-working-group-30-october-2015/. E közös vélemény aláírói a következők voltak: a bolgár Narodno Sabranie, a horvát Hrvatski Sabor, a ciprusi Vouli ton Antiprosopon, a cseh Poslanecká sněmovna, a holland Tweede Kamer, a francia Assemblée nationale és Sénat, a magyar Országgyűlés, az olasz Senato della Repubblica, a lett Saeima, a litván Seimas, a luxemburgi Chambre des Députés, a máltai Kamra tad-Deputati, a portugál Assembleia da República, a szlovák Národná Rada és az egyesült királyságbeli Lordok Háza. A dán Folketing, az ír Oireachtas és a cseh Senát.
11
proaktív és konstruktív hozzájárulásra az európai szintű szakpolitikai vitához. Ezt követően az élelmiszer-adományokkal, az adatgyűjtéssel és a nyomon követéssel kapcsolatos javaslatok közül néhány szerepelt a decemberben elfogadott, körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagban30. Végezetül, az Európai Unióról szóló szerződés 12. cikke szerint a nemzeti parlamentek különleges szerepet töltenek be a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben az uniós politikák e területen való végrehajtását értékelő eljárásokban, továbbá az Europol tevékenységeinek politikai ellenőrzésében, valamint az Eurojust tevékenységének értékelésében való részvételük révén. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2013-ban javaslatot terjesztett elő az Europolról szóló rendeletről31, mely hozzáigazította ezt az ügynökséget a Lisszaboni Szerződés követelményeihez. A Bizottság többek között javasolta egy olyan mechanizmus bevezetését, amelyen keresztül az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek ellenőrizhetik az Europol tevékenységeit. Csaknem három évig tartó intézményközi tárgyalásokat követően a társjogalkotók megállapodásra jutottak. Végső kompromisszumként közös parlamenti ellenőrző csoport (JPSG) létrehozásáról egyeztek meg, melyet az Európai Parlament illetékes bizottsága és a nemzeti parlamentek állítanak fel. 4.
KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK ÉS LÁTOGATÁSOK
A Bizottság tagjai Jean-Claude Juncker elnök azon felszólítását követve, hogy a „nemzeti parlamentekkel partneri kapcsolat” kialakítására kell törekedni, 2015-ben több mint 200 látogatást tettek nemzeti parlamenteknél. Jean-Claude Juncker elnök, az alelnökök és a biztosok a 28 nemzeti parlamentek majdnem mindegyikében tettek látogatást, sok kamarát több alkalommal is meglátogattak. Továbbá, néhány nemzeti parlament delegációkat küldött Brüsszelbe vagy bizottsági üléseket hívott össze ott és megragadták a lehetőséget, hogy találkozzanak a Bizottság tagjaival. Kiemelendők a Bizottság tagjainak tagállamokban tett azon látogatásai, amelyek keretében bemutatták a kulcsfontosságú kezdeményezéseket az érdekelteknek és a polgároknak. Például Jyrki Katainen alelnök szinte az összes uniós tagállamot átfogó körút keretében népszerűsítette a Bizottság első hivatali évének egyik kiemelt prioritását képező európai beruházási tervet, továbbá látogatásokat tett a nemzeti parlamenteknél. Hasonlóképpen Maroš Šefčovič alelnök az energiauniót népszerűsítő kiterjedt körútja keretében vitatta meg a Bizottság új szakpolitikájának előnyeit a nemzeti parlamentekkel szinte az összes tagállamban32. Végezetül, mivel a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések fokozottan közérdeklődésre számot tartó kérdések, Cecilia Malmström biztos látogatást tett több nemzeti parlamentben, ahol olyan kérdéseket vitatott meg, mint a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség, melyről az Európai Unió jelenleg tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal. A Bizottság álláspontja szerint ezek a közvetlen kapcsolatok felbecsülhetetlen értékkel bírnak az uniós szakpolitikák tudatosításának és támogatásának növelésében. Ezt a szempontot Frans Timmermans első alelnök a COSAC-elnökök Luxembourgban megrendezett, 2015. júliusi ülésén hangsúlyozta (lásd a lenti szakaszt). 30
31 32
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv (COM(2015) 614 final, 2015.12.2.). COM(2013) 173 final. http://ec.europa.eu/priorities/energy-union-tour_en.
12
Az előző évekhez hasonlóan a Bizottság tisztviselői a nemzeti parlamenti bizottságok számos ülésén vettek részt. Ezen kívül több bizottsági tisztviselőt is meghívtak abból a célból, hogy mutassák be a kulcsfontosságú kezdeményezéseket a nemzeti parlamentek brüsszeli állandó képviselőinek ülésein. Továbbá a Bizottság tagállami képviseleteinél dolgozó, európai szemeszterrel foglalkozó tisztviselők rendszeres kapcsolatot tartottak a nemzeti parlamentekkel az európai szemeszter és egyéb gazdasági kérdések vonatkozásában. FŐBB ÜLÉSEK ÉS KONFERENCIÁK
5.
2015 egészében folytatódott a Bizottság nemzeti parlamentekkel való együttműködése, melynek keretében több fontos parlamentközi ülésen és konferencián vett részt. COSAC Az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciája (COSAC) fenntartotta a szemeszterenként két alkalommal megrendezésre kerülő rendszeres üléseit. Az egyik ülésen a parlamenti bizottságok elnökei vesznek részt, a második pedig plenáris ülés. Az Európai Parlament a COSAC tagjaként az összes ülésen részt vett. Az üléseken a Bizottság is részt vett, melynek megfigyelő státusza van a COSAC-ban. A Bizottság az eddigi gyakorlatának megfelelően írásban válaszolt a COSAC év folyamán megrendezett két plenáris ülésén elfogadott hozzájárulásokra. A COSAC-elnökök februári ülésén, melyen részt vett Frans Timmermans első alelnök, a képviselők a lett elnökség és a keleti partnerség prioritásait vitatták meg a keleti partnerség májusi, Rigában megrendezett csúcstalálkozójának előkészítése keretében. A május 31. és június 2. közötti megrendezett, LIII. COSAC plenáris ülésen a résztvevők több kérdéskört vitattak meg, ideértve az Unió energia- és kereskedelempolitikáját, az energiapolitikai kérdésekről szóló üléseken Šefčovič alelnök, a kereskedelempolitikai kérdésekről szóló üléseken Malmström biztos vett részt. A napirend másik fontos pontja az európai ügyek parlamenti ellenőrzése volt33. A Tanács luxemburgi elnöksége keretében megrendezett COSAC-elnöki ülésen a képviselők – Frans Timmermans első alelnök jelenlétében – megvitatták a politikai párbeszéd megerősítésének lehetőségeit (lásd a fenti 3. szakaszt). A Luxembourgban november 30. és december 2. között megrendezett LIV. COSAC-ülés fórumot biztosított az európai migrációs stratégia, a digitális egységes piaci stratégia – mellyel kapcsolatban Andrus Ansip alelnök tartott vitaindító beszédet – és a bővítési politika megvitatásához34. Európai parlamenti hét és a 13. cikken alapuló konferenciák A harmadik európai parlamenti hétre az Európai Parlamentben került sor 2015. február 3. és 4. között. A rendezvény keretében az Európa minden részéből érkező parlamenti képviselők gazdasági, költségvetési és társadalmi kérdéseket vitattak meg. A hét első eseménye az európai szemeszter 2014-es és a 2015-ös ciklusairól szóló parlamentközi ülés volt, melyet Jean-Claude Juncker elnök nyitott meg, amit Jyrki Katainen alelnök és Marianne Thyssen biztos vitaindító beszédei egészítettek ki. A második rendezvényt, nevezetesen a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (más 33 34
http://www.cosac.eu/53-latvia-2015/. http://www.cosac.eu/54-luxembourg-2015/.
13
néven: költségvetési paktum) 13. cikke szerinti parlamentközi konferenciát a lett Saeima és az Európai Parlament szervezte közösen és társelnökölte. Miután az Európai Unió nemzeti parlamentjei szóvivőinek Rómában 2015 áprilisában megrendezett konferenciáján elfogadták az alapelveket, a parlamentközi konferencia elfogadta az eljárási szabályzatot a Luxembourgban 2015. november 9. és 10. között megrendezett ülésén. KKBP/KKVP konferenciák A közös kül- és biztonságpolitika és a közös biztonság- és védelempolitika (KKBP/KKVP) parlamentközi konferenciája továbbra is fontos fóruma a nemzeti parlamentek és az Európai Unió intézményei közötti cseréknek. A konferencia hatodik ülésére, melynek a lett Saeima adott otthont, márciusban került sor. Ezt a 2015 szeptemberében megrendezett hetedik ülés követte, melynek a luxemburgi Chambre des Députés adott otthont. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke, Federica Mogherini mindkét konferencián részt vett, melyek keretében megvitatták az Unió prioritásait és stratégiáit mindkét szakpolitikai területen. 6.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK
A Jean-Claude Juncker által elnökölt új Bizottság az első teljes hivatali évében jelentős eredményeket ért el annak a vállalásának a teljesítésében, hogy új partnerséget alakít ki a nemzeti parlamentekkel. Csökkent a politikai párbeszéd és a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében beérkezett vélemények száma, ami annak tudható be, hogy a Bizottság kevesebb kulcsfontosságú kezdeményezésre összpontosít. Mindazonáltal a Bizottság tagjai szoros kapcsolatban álltak a nemzeti parlamenti képviselőkkel a tagállamokban tett számos látogatás, a parlamentközi üléseken és más rendezvényeken való részvétel révén. A Bizottság elismeri, hogy a nemzeti parlamentek, mint az uniós polgárok nemzeti szintű képviselői, fontos szerepet játszanak az európai intézmények és a nyilvánosság közötti távolság áthidalásában. A Bizottság a továbbiakban is tiszteletben tartja az európai szinten működő intézmények közötti egyensúlyt, és tudatában van a kezdeményezési jogának. Ugyanakkor bizonyította, hogy készen áll a nemzeti parlamentektől érkezett olyan javaslatok – például az élelmiszerpazarlással kapcsolatos közös kezdeményezésük – mérlegelésére, amelyek azokra a területekre irányulnak, ahol az európai szintű fellépés további előnyöket hozhat. A Bizottság az első teljes hivatali évében lefektetett alapokra kíván építkezni, hogy szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a nemzeti parlamentekkel. A Bizottság a 2016. évi munkaprogramjában kijelentette szándékát, hogy meg kívánja vizsgálni azokat a további lépéseket, amelyekkel biztosítható a nemzeti parlamentek erős szerepvállalása az európai politikai döntéshozatalban. A Bizottság érdeklődve várja a nemzeti parlamentek pozitív hozzájárulásait ehhez a fontos vitához.
14
