A tantárgy megnevezése Oktatója Oktatás formája Kreditpontok előadás 2 A nemzeti parlamentek európai integrációs Király Andrea bizottságai A tantárgy oktatásának célja: Hazánk európai integrációs csatlakozásával még erőteljesebbé válik az a törekvés, hogy az Országgyűlés bizonyos ellenőrzési funkciókat lásson el a Kormány felett – ellenőrizvén azt, hogy milyen pozíciót kíván képviselni a Kormány az európai uniós ügyekben az európai tanácsi illetőleg a miniszteri tanácsi üléseken. Az Európai Unió alkotmánytervezetét kidolgozó Konvent negyedik munkacsoportja is a nemzeti parlamentek szerepének növelése, az európai döntéshozatalba való minél szélesebb körű bevonása mellett szállt síkra. Ennek a folyamatnak az első intézményei az egyes nemzeti parlamentek európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságaiban nevezhetők meg. A tantárgy elsődleges célja annak bemutatása, hogy a Közösségekben és 1992-től az Európai Unióban miként történt a nemzeti parlamentek szerepének növekedése, valamint a Konvent ezirányú törekvéseinek ismertetése. Továbbá, az egyes tagállamok európai integrációs bizottságainak összehasonlító elemzése, illetőleg külön-külön az EÜIB-k bemutatása, a nemzeti alkotmányok vonatkozó cikkelyeinek ismertetésével. Külön hangsúllyal szerepel a tantárgy tematikájában a magyar folyamat, illetőleg a magyar modell kidolgozása, az Országgyűlés Kormány feletti ellenőrzési hatásköréről (scrutiny) szóló kétharmados törvény (annak parlamenti vitája illetőleg előkészületei) ismertetése, az Európai Ügyek Integrációs Bizottságának részletes bemutatása, a bizottság munkájába való betekintés. Tematika: 1. A tagállamok nemzeti parlamentjei szerepének növekedése 2. A COSAC és a Konvent munkája a nemzeti parlamentekért 3. Az európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottságok összehasonlító elemzése 4. A tagállamok parlamentjeinek európai integrációs bizottságai: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország 5. Franciaország, Németország, Görögország, Írország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 6. Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 7. Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, Csehország európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 8. Észtország, Lettország, Litvánia és Málta európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 9. Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus európai ügyekkel foglalkozó integrációs bizottsága 10. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Európai Ügyek Integrációs Bizottsága 11. A magyar „scrutiny” modell Dr. Kövér Lajos előadás 3 Az európai egységeszme modernkori gyökerei A kurzus célja az európai egységeszme újkori gyökereinek bemutatása. Az előadás két támpilléren nyugszik. Egyrészt, az európai hatalmi viszonyok fő folyamatait áttekintve felvázolja azokat a legfontosabb eseményeket és motiváló tényezőket, amelyek az európai egységeszme szempontjából figyelembe veendők. Másrészt a háborúk, a békék, a békerendszerek kapcsán felvetődő tartós béke gondolatköréből kiindulva konkrét tervezetek elemzésére és értékelése adja az előadások másik alkotóelemét. Ennek keretében Podjebrád György, Emeric La Croix , Sully-Burckhardt, abbé Saint-Pierre, illetve Saint-Simon tervezetével foglakozik részletesebben az előadás, amely egyúttal arra is igyekszik rámutatni, hogy az európai államok felett átívelő egység gondolata soha sem csak valamely elméleti absztrakció, hanem mindig az adott korban meglévő történelmi kihívásra adandó válaszreakció is! Dr. Farkas Beáta előadás 3 Az Európai Unió gazdasága Somosi Sarolta Tematika: Az EU előzményei, kialakulása a II. világháború végétől. Európa-mozgalmak, a hidegháború hatása. Európa Tanács. Az EU fejlődésének fő állomásai. Az EU intézményrendszere. A döntési mechanizmus alapelemei a Római Szerződéstől a Nizzai Szerződésig. A négy szabadság értelmezése. A versenyjog az EU-ban. Az EU agrárpolitikája. Piaci rendtartások. Az agrárpolitika reformjai. A közös környezetvédelem. Iparpolitikák. Az átfogó iparpolitika hiánya mint a szabad piacgazdaság következménye. Textil- és acélipari politika. A versenyképesség erősítésének előtérbe kerülése. Energiapolitika. Közlekedéspolitika. Közös kutatás-fejlesztés. A regionális politika. A Strukturális Alapok és reformjaik. A Kohéziós Alap. Az EU szociálpolitikája. Az Európai Szociális Charta. A közös költségvetés. A költségvetés szerkezete, bevételei és kiadásai. A költségvetés elkészítésének mechanizmusa. Az EU monetáris politikája. Az Európai Monetáris Rendszer és az ECU. A Maastrichti Szerződés. A monetáris unió. Az EU a világgazdaságban. Az Európai Gazdasági Térség. Az EU és a NAFTA. Az EU és a fejlődő országok, a Loméi Szerződés. Az EU és Magyarország.
Dr. Majsa József előadás 3 Az Európai Unió jövője A tárgy interdiszciplináris jellegű. Célja az egységes Európa perspektivikus fejlődésének jövőjének, világpolitikai szerepének jogi, politikai, társadalmi, gazdasági szempontból történő bemutatása. Az integráció pozitív és negatív következményeinek reális sokoldalú megismerése lehetővé teszi a különböző speciális tantárgyak ismereteinek integrálását. Tematika: 1. Az Európai Unió bővülésének folyamata, intézményeinek fejlődése 2. A csatlakozó országok harmonizációs problémái 3. A kormányközi konferenciák az Unió jövőjéről 4. Az Unió bővülésének gazdasági hatásai. 5. A pénzügyi unió az euro bevezetésének feltételei 6. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata I. 7. Az Alkotmányos Szerződés kialakításának folyamata II. 8. Az Európai Unió bővítésének lehetőségei a „tízek” csatlakozása után 9. Az európai tudat és a demokratikus deficit 1. 10. A jövő Európája - lehetséges forgatókönyvek Király Andrea előadás 2 Az Európai Unió támogatási rendszere A tantárgy oktatásának célja: A kurzus célja az Európai Unió Strukturális műveleteinek a bemutatása, a strukturális alapokhoz kapcsolódó jogszabályok ismertetése. A programozási időszakok (1988-1993, 1994-1999, 2000-2006) összehasonlító elemzése után az egyes strukturális alapokra (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz) és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozások (tanácsi rendeletek) részletes tanulmányozása következik, különös tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó hatályos általános szabályozásra. Az elméleti-jogszabályi háttér ismeretében a félév folyamán projektciklus-menedzsment gyakorlati órákra kerül sor, melyeknek keretében a hallgatók, gyakorlati betekintés céljából, aktívan közreműködnek egy európai uniós pályázat elkészítésében – a cél az, hogy lássák, hogyan kell elkészíteni egy uniós pályázatot, kikerülve a képzésből magabiztosan hozzá tudjanak látni a pályázatíráshoz. Tematika: Az Európai Unió regionális politikájának bemutatása Az Európai Unió támogatáspolitikája: történeti bevezetés A strukturális műveletek általános alapelvei Az Európai Unió Tanácsának 1260/1999/EK rendelete Az Európai Regionális Fejlesztési Alap Az Európai Szociális Alap Az Európai Mezőgazdasági Orientációs-és Garancia Alap A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések Az Európai Szolidaritási Alap Projektciklus – menedzsment: logikai keretmátrix készítése Projektciklus – menedzsment: költségvetési tábla készítése Projektciklus – menedzsment: pályázati formanyomtatvány kitöltése Projektciklus – menedzsment: pályázat végrehajtása, monitoring, értékelés Dr. Ferwagner Péter Ákos előadás 3 Az Európai Unió története és intézményei A tantárgy leírása: Az előadás keretében bemutatásra kerül az Európa-fogalom megjelenésének és elterjedésének folyamata, az első európai egységtervek megszületése és a körülöttük folytatott viták, valamint az első integrációs szervezetek. Az előadás részletesen tárgyalja a második világháború utáni újjáépítés gazdasági és politikai következményeit, a francia– nyugatnémet együttműködés kialakulását, a későbbi Európai Unió „prototípusának” számító Európai Szén- és Acélközösség létrejöttét. 1957-ben megszületik az EU közvetlen elődje, az Európai Gazdasági Közösség (EGK), mely több hullámban kibővül a későbbi évtizedekben. A bővüléssel párhuzamosan folyamatos és egy pillanatra sem áll le az integrációs folyamat elmélyülése (luxemburgi kompromisszum, közös mezőgazdasági politika, nyilatkozat az európai identitásról, Európai Pénzügyi Rendszer, egységes okmány stb.). Kiemelt figyelem irányul az integrációs szervezet intézményi fejlődésére, az egyes szervek egymáshoz való viszonyára, a döntéshozatalban betöltött helyükre. 1992-ben megalakul az Európai Unió, amely a 21. század elején a példátlan méretű keleti bővítés szükségessége folytán alapvető intézményi reformokat vezet be. Az integrációs folyamat kiemelt fontosságú pillanata a közös pénz, az euró bevezetése és az európai alkotmány elfogadása.
Dr. Majsa József előadás 3 Európa a nemzetközi politikában A tárgy célja összefoglalni és bemutatni az Európai Uniónak a nemzetközi politikában betöltött szerepét és tevékenységét, azokat a kihívásokat, amelyek, az EU -t, mint a nemzetközi viszonyok egyik fontos szereplőjét érték és érik. A kurzus be kívánja mutatni azt a történelmi folyamatot, amelynek során kialakult a közös kül- és biztonságpolitika jelenlegi működési mechanizmusa. Tematika: 1. Az Európai Közösség, mint a nemzetközi jog alanya. A nemzetközi hatáskör kérdései 2. Az Európai Közösség nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai 3. Az Európai Közösség külkapcsolatainak rendszere 4. Az Európai Közösség külkapcsolatainak fejlődése és csoportosítása 5. Közös kül- és biztonságpolitika. Belső ellentétek és egyenlőtlenségek 6. Az európai politikai együttműködéstől a közös kül- és biztonságpolitikához vezető út. A közös kül- és biztonságpolitika kialakításának kérdései 7. A közös kül- és biztonságpolitika intézményi háttere 8. A nemzeti érdek és a közösségi érdek érvényesülésének kérdései a közös kül- és biztonságpolitikában Az Európai Unió és a közös védelem. A Nyugat-európai Unió(WEU) megváltozó szerepe 9. A Közösség és a nemzetközi konfliktusok. A közös kül- és biztonságpolitika határai: a jugoszláv konfliktus példája 10. Az Európai Közösség és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatának története és perspektívái 2. 11. Konzultáció. Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 Európai civil társadalmak A tantárgy célja az európai civil társadalom bemutatása, melynek során elemzésre kerül az Európai Unió tagállamainak a civilekkel kapcsolatos, a partnerség elvére épülő politikai és társadalmi gyakorlata, szabályozása, támogatási normarendszere, valamint a non-profit szervezetek oldaláról annak bemutatása, hogy miként alkalmazzák saját körülményeikre az európai demokratikus jogrend normáit és mintáit. Ezzel párhuzamosan a kurzus vizsgálja a civil szektor magyarországi helyzetét tekintettel arra, hogy a magyar non-profit szektor mutatói mennyiben felelnek meg az európai uniós elvárásoknak. Az elemzés tárgya, hogy mennyiben valósult meg a non-profit szektor gazdasági és politikai autonómiája, mennyiben váltak a gazdasági és közhatalmi szektor partnereivé, hogyan vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban, milyen a szektorra vonatkozó jogi szabályozás, milyen támogatási és pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre és nyílnak meg a csatlakozást követően, s mindez milyen mértékben segíti a civil szféra társadalmi szerepvállalásának megalapozását és kiszélesítését hazánkban és az Európai Unióban egyaránt. Tematika 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A civil társadalom kutatásának helye és szerepe a politikatudományban. 3. A civil szervezetek megjelenési formái és elterjedése Európában. 4. A civil társadalom és a demokratikus politikai átalakulás kölcsönhatása. 5. A civil szervezetek politikai funkciói és érdekérvényesítési eszközei. Társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés a civil szektorban. 6. Civil érdekérvényesítés és az Európai Unió. A közösségfejlesztés európai trendjei. 7. A civil szektor önszerveződése, identitása, civil hálók. A partnerség elve a civil társadalomban. Civil szervezetek és az önkormányzatiság. 9. A civil szektor egyes területeinek részletes elemzése. 10. A civil társadalom helyzete Magyarországon. Kormányzati magatartás a civil szféra vonatkozásában, a kormányzat civil stratégiája. 11. Civil jövőkép és a szektor lehetőségei Magyarországon, tekintettel az EU-tagságra. 12. Konzultáció.
Határ menti együttműködések Európában Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 és Magyarországon A tantárgy célja a határok és a határ mentiség kérdéseinek elemzése, a politikai államhatárok elválasztó és összekötő szerepének vizsgálata a II. világháború előtt és azt követően az európai integrációs folyamatban. A kurzus bemutatja az Európai Unióban e folyamatok eredményeként kialakult határon átnyúló együttműködéseket, azok fejlődésének főbb állomásait, tekintettel a jogszabályi háttérre és az intézményesítés feltételeire, lehetőségeire. A téma jól beilleszthető az Európai Unió regionális politikájának témakörébe, ennek kapcsán nagy hangsúlyt kapnak a határ menti együttműködéseket is segítő a regionális támogatások /Interreg, Phare CBC/. Ezek működése és felhasználása Magyarország szempontjából is elemzésre kerül magyar és európai példákon keresztül, figyelemmel csatlakozásból adódó lehetőségekre. Tematika 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A határ menti együttműködések kialakulásának történelmi háttere. A határok jellege és hatása az államok közötti kapcsolatokra. 3. A határ menti együttműködések általános alapelvei, a szabályozásukat elősegítő jogi eszközök. 4. A határ menti együttműködések szervezetei formáinak kiépítése, az intézményesülés folyamata. 5. Stratégiai- és projekt szintű együttműködési struktúrák, európai példákkal. 6. Az Európai Unió regionális politikája, támogatási programok a határ menti együttműködések számára. 7. A határ menti együttműködések lehetőségei és kérdései Közép- és Kelet-Európában. 8. Határ menti együttműködések Magyarországon. A határok helyzete a rendszerváltás előtt és után. Az együttműködések kialakításának lehetőségei, helye a magyar politikában. 9. A magyar határok mentén kialakított együttműködések jogállása, a vonatkozó jogi szabályozás. Az együttműködések intézményesítésének lehetőségei, formái. 10. A magyar határ menti együttműködések támogatási eszközei, a támogatások hozzáféréséhez szükséges programtervezés általános szempontjai. 11. Magyar részvétellel működő munkaközösségek és eurorégiók részletes elemzése. 12. Konzultáció. Dr. Fábián György előadás 3 Közpolitika az Európai Unióban A tárgy célja az Európai Unió "közpolitikájának", a közösségi politikai gyakorlatnak, politikai folyamatainak megismertetése. Ennek keretében vizsgálja az EU közpolitika szereplőit, egyes fázisait, az EU "szakpolitikákat", az EU közpolitika és az egyes tagállamok "közpolitikájának viszonyát". Az EU-t mint policy community-t, policy network-öt és issue network-öt mutatja be. Vizsgálja az EU közszereplőit, a szakértők szerepét, az intézményesítés és informalitás helyét az Unióban, az érdekérvényesítés és lobbizás uniós sajátosságait. Tematika 1. A közpolitika fogalma. Európai közpolitika – nemzeti közpolitikai rendszerek. Az Európai Unió közpolitikai rendszere. 2. Az európai közpolitika meghatározói: intézmények, érdekek, eszmék, informalitás. A közpolitika típusai. Az európai közpolitika fő szereplői. Érdekérvényesítés az Európai Unióban. A lobbizás. 3. A közpolitikai folyamat jellemzői, szakaszai. Az EU közpolitikai rendszere, mint policy community, policy network, issue network. A szakértői közösségek és a támogató koalíciók szerepe. 4. Az EU közpolitikája és a transzparencia. Az EU közpolitikája és a nemzeti közpolitikai rendszerek. 5. Az angol közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 6. A francia közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 7. A német közpolitikai rendszer és kapcsolata az EKR-rel. 8. A közös kül- és biztonságpolitika. 9. A közös igazságügyi- és belpolitika. 10. Egyéb közösségi politikák. Esettanulmány.
Dr. Fejes Zsuzsanna előadás 3 Magyarország az Európai Unióban A tárgy célja szintetizáló jelleggel összefoglalni Magyarországnak az európai egyesülési folyamathoz való viszonyát, a magyar felkészülés folyamatát és eredményeit, majd vizsgálni a kibővülés utáni Európai Unió működőképességét, benne Magyarország helyét és szerepét. A kurzus bemutatja az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemeit, szakaszait, az EU és Magyarország kapcsolatának fő állomásait, Magyarország csatlakozási stratégiájának alakulását, a csatlakozási tárgyalások menetét, problémáit. A csatlakozási tárgyalások lezárásával és a teljes jogú tagság elnyerésével azonban a felkészülés folyamata még nem zárult le. Ahhoz, hogy Magyarország sikeresen bekapcsolódjék az Unió működésébe, elengedhetetlen a jogok és kötelezettségek teljes skálájának az ismerete. Az Európai Unió egy olyan, államokon túlnyúló jogközösséget és intézményrendszert hozott létre, amely képes volt a természetesen fennálló eltérő érdekek ötvözésére, kiegyenlítésre, melynek ma már Magyarország is szerves része. Az Európai Unió ezen túl egy eszmerendszert, értékközösséget is jelent, amelyben olyan alapvető európai értékek fogalmazódnak meg, amelyek minden tagállam, így Magyarország számára is meghatározzák a politikai cselekvések irányait és korlátait. Tematika 1. Bevezetés, programismertetés. 2. A bővítés általános problémái. Az Európai Unió bővítési stratégiájának fő elemei. Az Európai Unió és Közép-KeletEurópa viszonya. 3. Az európai egyesülési folyamat és Magyarország. Az EU és Magyarország kapcsolatának története, főbb állomásai a társulásig. 4. A magyar-EK társulási megállapodás (Európai Megállapodás), annak helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében. 5. Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé. A „koppenhágai kritériumok”. Az Agenda 2000 a keleti kibővülésről. 6. A csatlakozási folyamat: a tárgyalások megindulása, alapelvei, menete. 7. Az EK-jog és a magyar jogharmonizáció. Magyarország belső felkészülési stratégiája. 8. A csatlakozási folyamat napjainkig. A Csatlakozási Szerződés. Intézményi és döntéshozatali kérdések. 9. Magyarország EU-csatlakozásának közjogi feltételei. Az EU-csatlakozás alkotmányjogi, jogdogmatikai és jogpolitikai aspektusai. 10. Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása. Magyarország külpolitikájának új dimenziói, betagozódása az EU külkapcsolati rendszerébe. 11. Konzultáció. Személyek szabad áramlása az Európai Dr. Tráser Juliannna előadás 3 Unióban A szabad áramlás joga, mint a négy gazdasági szabadság egyike, több mint 450 millió európai állampolgár alapjoga. Legyen szó akár turistákról, nyugdíjasokról, diákokról vagy munkanélküliekről, a külföldre utazás, az idegen országban történő letelepedés olyan fontos kérdéseket vet fel, mint például az adminisztratív teendők, megélhetés vagy egészségügyi ellátás igénybe vétele. E közösségi jogi foglom fejlődési útvonalát követve megvizsgáljuk, hogy az alapvetően gazdasági tényezőként kezelt személy hogyan vált európai állampolgárrá, széleskörű jogok és kötelezettségek alanyává. A tantárgy első fele a szabad áramlás jelentésének, tartalmának és a jogosultak körének általános áttekintését adja. A továbbiakban a szabad áramlás korlátainak, a kivételek zárt körének, valamint a magánszemélyek által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeknek ismertetése következik. Az általános kitekintés keretében szót ejtünk az emberi jogok védelméről az Európai Unióban, valamint az Európai Alkotmány-tervezetben lefektetett közös értékekről és európai identitásról. Az előadások keretében kiemelt szerepet kap a releváns közösségi jogalkotás és az Európai Bíróság joggyakorlatának vizsgálata és ismerete.
Imreh Szabolcs előadás 3 Uniós projektek menedzselése Tematika: A projektmenedzsment alapjai. A projekt fogalma. A Strukturális Alapokon keresztül történő támogatások alapelvei. Programok és projektek. A projektciklus elemei. A projektciklus menedzsment (PCM) kézikönyv lényege. A PCM módszertani áttekintése, alkalmazott technikák (problémafa, célfa, tevékenységfa). A Logikai Keretmátrix (Logframe), mint a projekttervezés eszköze (sorok, oszlopok tartalma, a mátrix használata). Az indikátorok fontossága a projektmenedzsmentben, az indikátorok SMART tulajdonságai. A legfontosabb típusok (input-, output-, eredmény- és hatásindikátorok). Alapvető indikátorok a különböző prioritások esetén. A projektek részletes előkészítése, a projekt űrlap (projektfiche). A monitoring tevékenység. Pénzügyi és fizikai monitoring, a monitoring szintjei, típusai. Programok monitoringja, a Monitoring Bizottság feladatai. Az ellenőrzés okai, külső és belső ellenőrzések. Az értékelési tevékenység, az értékelés típusai (előzetes, közbenső és végső értékelés. Program- és projekt értékelés. Módszertani útmutatás az értékelési tevékenységhez, a Means-füzetek. Jogszabályi háttér: a Bizottság 1260/1999-es rendelete
