EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.5.8. COM(2015) 200 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Ötödik eredményjelentés a vízumliberalizációs cselekvési terv Ukrajna általi végrehajtásáról {SWD(2015) 104 final}
HU
HU
I. BEVEZETŐ Az Európai Unió 2010-ben indította meg a vízumliberalizációs párbeszédet Ukrajnával. 2010. november 22-én az Európai Bizottság ismertette az ukrán kormánnyal a vízumliberalizációs cselekvési tervet, amely meghatározta azokat a kritériumokat, amelyeket Ukrajnának teljesítenie kell ahhoz, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok vízum nélkül léphessenek be a schengeni térségbe rövid távú tartózkodás céljából. A Bizottság negyedik jelentését (2014. május 27.)1 és annak tanácsi jóváhagyását (2014. június 23.) követően Ukrajna hivatalosan a cselekvési terv második szakaszába jutott, amelyben a jogi és politikai keret végrehajtási állapotának értékelésére kerül sor. A vízumliberalizációs cselekvési tervben kidolgozott módszertannak megfelelően a Bizottság helyszíni értékeléseket szervezett tagállami szakértők részvételével. 2014 szeptemberétől 2015 márciusáig a Bizottság értékelő missziókat vezetett a vízumliberalizációs cselekvési terv négy blokkjára a tagállami szakértők, az Európai Külügyi Szolgálat és az Európai Unió Ukrajnai Küldöttsége segítségével. Ez az első eredményjelentés a vízumliberalizációs cselekvési terv második szakaszának ukrán végrehajtásáról. A jelentés azt értékeli, hogy az ukrán kormány milyen hatékonyan és fenntarthatóan hajtotta végre az első szakasz kritériumait. A jelentést egy bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri2, amely a jelentésben leírt fejleményeket részletesebben ismerteti. A szolgálati munkadokumentum mellékletében – ahogy azt a vízumliberalizációs cselekvési terv módszertana előírja – a Bizottság a jövőbeli vízumliberalizáció várható migrációs és biztonsági hatásainak ténybeli elemzését és statisztikaalapú információkat biztosít. A rendelkezésre álló adatok és információk jelzik a várható fő trendeket a migráció és a biztonság területén, és kimutatják, hogy az EU vonzó cél az Ukrajnából származó migránsok számára, továbbá azt is, hogy vannak nyomon követendő biztonsági kihívások. 2. A VÍZUMLIBERALIZÁCIÓS CSELEKVÉSI TERV KERETÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE
NÉGY
TÉMAKÖRE
2.1. 1. témakör: Okmánybiztonság, beleértve a biometrikus azonosítókat Jelentős lépésre került sor 2015. január 12-én a biometrikus magánútlevelek kibocsátásával, amelyek megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet előírásainak. Igen tekintélyes előrelépések történtek és jelentős előrehaladás következett be a nemzetközi útlevelek igénylési, személyi adatokkal való ellátási és átadási folyamatával kapcsolatos feddhetetlenség és biztonság magas szintje terén. Ugyanez vonatkozik a belföldi útlevelekre és egyéb személyi okmányokra is. Megkezdődött az elveszített és ellopott útlevelek azonnali és rendszeres jelentése az Interpol adatbázisába, és ezt a kritériumot teljesítettnek lehet tekinteni. Az okmánybiztonsági kritérium majdnem teljesítettnek tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
1 2
COM(2014) 336 final. COM(2015) 104 final.
2
Biztosítsák, hogy a határátkelőhelyek megfelelő felszereléssel rendelkeznek ujjlenyomatos második vonalbeli ellenőrzések elvégzéséhez. Az igénylési folyamatot illetően és az igénylő személyazonosságának megállapításához a korábbi Állami Migrációs Szolgálat adatbázisát a lehető leghamarabb kössék össze az Egyesített Állami Demográfiai Nyilvántartás operatív részével a biometrikus útlevelek kibocsátásához. Létesítsenek automatikus összeköttetést a vonatkozó adatbázissal annak érdekében, hogy a kérelmező helyzete ellenőrizhető legyen a bűnügyi nyilvántartásban. Hajtsanak végre hatékonyan intézkedéseket a névváltoztatás lehetséges egyéb következményeinek kezelésére.
2.2. 2. témakör: Integrált határigazgatás, migrációkezelés és menekültügy 2.2.1. Integrált határigazgatás Az ukrán hatóságon jelenleg hatalmas emberi és pénzügyi kihívással szembesülnek, mivel erőforrásaikat a keleti határok védelmére irányítják át. Ebben a kontextusban fontos a Krím/Szevasztopol közigazgatási határvonal, valamint a kelet-ukrajnai demarkációs vonal hatékony ellenőrzésének biztosítása. A keleti határok kivételével a határigazgatás általában véve jó szintű végrehajtást mutat3. Az integrált határigazgatás kritériuma majdnem megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Biztosítsák az Interpol adatbázisához való hozzáférést a határátkelőhelyeken. Javítsák a határellenőrzés hatékonyságát a közös határőrizeti járőrszolgálatok létesítésével, valamint a határátkelőhelyeken a határellenőrzések során a szomszédos országokkal való együttműködés fejlesztésével. Hajtsák végre az integrált határigazgatási stratégiákat és cselekvési terveket, ideértve az ügynökségközi együttműködés fejlesztését, a bűnüldöző hatóságok közötti adatcserét, valamint a központi szinten kidolgozott és kiválasztott kockázatelemzési módszer bevezetését.
2.2.2. Migrációkezelés A szükséges jogszabályok fennállnak. Ugyanakkor a kelet-ukrajnai helyzet és a szűkös költségvetés kihatással van a migrációs politika gyakorlati végrehajtására. Az Állami Migrációs Szolgálat, a határőrség és a munkaügyi irodák közötti interakció és együttműködés megfelelő. A 2014. április 5-i ukrán kormányrendeletnek megfelelően az Állami Migrációs Szolgálat személyzetét csökkentették. Az átszervezés következtében létrehoztak egy illegális migráció elleni küzdelemmel foglalkozó egységet. Az illegális migránsok belföldi észlelését még mindig nem valósul meg kielégítő módon az Állami Migrációs Szolgálat létszámhiánya miatt. Ukrajna visszafogadási megállapodásokat írt alá az Oroszországi Föderációval, Grúziával, Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal, a Moldovai Köztársasággal és más országokkal. 2014 szeptemberéig összesen 17 visszafogadási megállapodást kötöttek meg. 3
A határ egyes részeinek speciális helyzetének figyelembe vételekor a keleti határokon fennálló helyzet értékelésére nem került sor.
3
A migrációkezelés kritériuma majdnem megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
A lehető leghamarabb fogadják el a külső munkaerő-migrációról szóló törvényt; ez jogalkotási szinten szabályozni fogja a visszafogadási kérdéseket. A jogszabály elfogadását követően azonnal el kell készíteni a felelősségi körökről, illetékes hatóságokról, intézkedésekről és feladatokról szóló új szabályozást. Erősítsék meg az Állami Migrációs Szolgálat kapacitását a belföldi észlelési eljárások tekintetében. Fokozzák az Állami Migrációs Szolgálat alkalmazottai számára tartott nyelvi képzéseket. Készítsék el a 2014-es migrációs profilokat és hozzák létre a kapcsolatelemzési központot, valamint a migrációs eljárások nyomon követéséhez szükséges adatbázist.
2.2.3. Menekültügy A menekültügyi jogalkotás javult, de még mindig szükség van a hatályos jogszabályok módosítására és ezek végrehajtására a kritériumok megvalósulásához. A befogadóállomások feltételei jók, ám egyes szempontok tekintetében fejlesztésre szorulnak. Erőfeszítéseket tettek a nemzetközi védelem kedvezményezettjeinek integrációja vonatkozásában, de a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, valamint a szociális támogatások szintje még javítható. Az Állami Migrációs Szolgálat központi és regionális szintjei között jó az együttműködés, de a menekültügyi eljárás tovább egyszerűsíthető, valamint regionális szinteken javítható a hatékonyság. A menekültügyi kritérium részben tekinthető megvalósultnak, de a további előrelépésre jó kilátások vannak. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Folytassák a nemzetközi védelmet kérelmező személyek számára az elsődleges jogi segítségnyújtás biztosítását, valamint készítsék elő az ingyenes másodlagos jogi segítségnyújtásról szóló rendelkezés végrehajtását, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2017. január 1-jétől. Hozzák létre a külföldiek adatbázisának menekültekre vonatkozó alrendszerét és fokozzák a származási országra vonatkozó információk használatának hatékonyságát. Ezt megtehetik a származási országokkal foglalkozó egység visszaállításával, vagy egy származási országra vonatkozó naprakész és objektív adatbázis létesítésével és az annak kezelésével megbízott tisztviselők kijelölésével. Tisztázzák a nemzetközi védelmet kérők fogva tartásának jogi alapjait, és biztosítsák ügyeik prioritását. Alkossanak szabályokat azon külföldiek státuszára, jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan, akiket nem lehet visszaküldeni, de akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. Biztosítsák a nemzetközi védelmet kérők és a nemzetközi védelem kedvezményezettjei ideiglenes elhelyezésére szolgálói központok fenntartható fejlesztéséhez szükséges pénzügyi hátteret. Különösen a jahotyini (kijevi oblaszt) ideiglenes elhelyezési központ megnyitására lenne szükség, továbbá 4
az odesszai befogadóállomás felújításának munkálatait is folytatni kell. Az élelmezésre biztosított összeg túlságosan alacsony – 12 UAH (kevesebb mint 1 EUR) személyenként, naponta –, ezt meg kell növelni. Javítsák a befogadóállomások személyzetének képzését, ideértve a nyelvi képzést is, valamint a bírák továbbképzését.
2.3. 3. témakör: Közrend és biztonság 2.3.1. A szervezett bűnözés, a terrorizmus és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük folytatott küzdelem 2.3.1.1. A szervezett bűnözés megelőzése, valamint az ellene folytatott küzdelem Ukrajna megkezdte a belügyminisztérium átfogó reformját, amely átszervezte a szervezett bűnözés megelőzéséért és az ellene folytatott küzdelemért felelős szervek munkáját. 2015 februárjában a parlament a belügyi szervek reformjáról fogadott el törvényt. Ennek megfelelően a GUBOZ – a szervezett bűnözés elleni főosztály – megszűnt. A reformfolyamatban – az információs minisztériummal együtt – a biztonsági szolgálat megtartotta a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez szükséges operatív és nyomozati hatásköreit. A reform a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén egy újabb szerv létesítéséről rendelkezik: ez lesz az Állami Nyomozóhivatal. A fentiek alapján a kritérium csak részben tekinthető megvalósultnak, de a további előrelépésre jó kilátások vannak. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Biztosítsák a reformfolyamat átfogó elképzelését és irányát, valamint a meglévő cselekvési terveket összesítsék egyetlen, jól strukturált cselekvési tervbe, amely lehetővé teszi az előrehaladás nyomon követését. Biztosítsák a büntetőjogi megközelítést a bűnüldöző hatóságok és a vádhatóságok számára egyaránt a prioritások meghatározása céljából, valamint az erőforrásokat e prioritásoknak megfelelően osszák el. Tegyenek lépéseket a nyomozások megreformálása felé, hogy egyértelmű felelősségi láncot létesítsenek a nyomozás és a vádemelés eljárásának különböző lépéseire nézve. Drámaian csökkentsék a biztonsági szolgálat hírszerzéssel és kémelhárítással kapcsolatos jelenlegi nyomozati hatásköreit. Biztosítsák a szervezett bűnözéses ügyekkel foglalkozó bírák és ügyészek szakosodását. Biztosítsák egy szakosodott tanúvédelmi egység hatékony működését a nemzetközi szabványoknak megfelelően.
2.3.1.2. Emberkereskedelem A jelenlegi jogi keret széles körű, és lehetőségeket biztosít az emberkereskedelemmel kapcsolatos kihívások kezelésére helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. A keret eredményeként a sértettek azonosíthatóvá váltak, az elkövetőkkel szemben pedig lehetségessé vált a vádemelés és az elítélésük. Ugyanakkor a hivatalosan azonosított sértettek száma csökkent, ez pedig ellentétben áll az ukrajnai virágzó szexiparra vonatkozó nemzetközi megállapításokkal. Ukrajna rendszeresen számos képzési és figyelemhívó programot alakít ki és valósít meg minden ágazat számára. 5
Az emberkereskedelemre vonatkozó kritérium részben tekinthető megvalósultnak, de a további előrelépésre jó kilátások vannak. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Értékeljék a szexuális célú emberkereskedemhez kapcsolódóan azonosított sértettek száma csökkenésének okait és fontoljanak meg proaktívabb megközelítést a szexipar irányába.
Kövessék nyomon az emberkereskedelemmel kapcsolatos potenciális új trendeket, különösen a konfliktus kontextusában (belső emberkereskedelem, gyermekek emberkereskedelme). Erősítsék meg az azonosítási eljárást, ideértve a külföldi sértettek azonosítását a visszautasítások magas szintjének nyomon követés és felülvizsgálata által. Továbbra is nyújtsanak rendszeres képzést a tisztviselőknek az azonosítási folyamattal kapcsolatban betöltött szerepükről és feladataikról. Biztosítsák az emberkereskedelem elleni küzdelemhez kapcsolódó fellépések átlátható finanszírozását, különösen a sértetteknek nyújtott támogatást. Létesítsenek nyomonkövetési és értékelési rendszert a meglévő cselekvési tervhez, valamint a 2016-os és azt követő tervhez. Ez tartalmazza a nem kormányzati szervezetek egyértelmű szerepét, valamint a hatékony részvételük elősegítéséhez szükséges megfelelő anyagi támogatást. Határozzák meg hivatalosan a nem kormányzat szervezetek státuszát a nemzeti áldozatkezelési mechanizmus keretében, valamint az állami támogatáshoz való hozzájutások biztosítása érdekében létesítsenek mechanizmusokat.
2.3.1.3. A korrupció megelőzése, valamint az ellene folytatott küzdelem A korrupcióellenes politikákkal kapcsolatos előrelépés különösen a jogalkotási szinten, valamint egy új intézmény létesítésére való előkészületek formájában valósult meg. 2014 októberében egy korrupcióellenes csomagot fogadtak el, ideértve a 2014–2017 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégiát, amely lefekteti a megelőző politikák új intézményi keretének alapjait. A nemzeti korrupcióellenes hivatalról szóló törvény egyes hiányosságait 2015 februárjában pótolták, ideértve a személyzet fizetésére vonatkozó biztosítékokat, valamint egy szakosodott korrupcióellenes ügyészség keretét. A hivatal vezetésének egy független bizottság által nyílt pályázati eljárás keretében történő felvételét 2015. április 16-án véglegesítették, amikor az elnök kinevezte a hivatal igazgatóját. A központi cégnyilvántartást a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokkal egészítik ki. Előrelépések történtek a közbeszerzések terén biztosított kivételek csökkentésére. Ugyanakkor a végrehajtás során nem érvényesítik kellőképpen a prioritásokat és a következetességet, ami széttöredezett megközelítést eredményez egy már amúgy is bonyolult eljárással kapcsolatosan. Emellett a Bizottság továbbra is nyomon követi a korrupcióellenes biztosítékok kialakítását a privatizáció területén, az állami tulajdonú/állami irányítású vállalatoknál, valamint a nagy közbeszerzések esetében; az ukrán hatóságok tervei között szerepel a párt- és választási kampány finanszírozásra vonatkozó GRECO ajánlásokat, valamint a Velencei Bizottság ajánlásainak nyomon követését tükröző, továbbá a bírák és ügyészek „tisztázási” gyakorlatának realisztikus keretét megállapító jogszabály elfogadása.
6
A korrupcióellenes kritérium csak részben megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Biztosítsanak magas szintű korrupcióellenes koordinációs mechanizmust a korrupcióellenes stratégia végrehajtására, valamint politikai szinten egységes megközelítést. Hozzanak létre egy operatív és független nemzeti korrupcióellenes hivatalt, egy szakosodott korrupcióellenes ügyészséget, valamint egy nemzeti korrupciómegelőző ügynökséget, az ügynökségközi együttműködésre vonatkozó egyértelmű iránymutatással. Létesítsenek eljárásokat a következők biztosítására: valamennyi jelenlegi vagyonnyilatkozat időszerű közzététele; a köztisztviselői vagyonok és összeférhetetlenség hatékony ellenőrzése; a központi elektronikus adatbázis – ideértve a vagyonnyilatkozatra és tényleges tulajdonosokra vonatkozót – teljes körű működőképessége és pontossága; a közkiadásokat közzétevő egységes honlap. Létesítsenek nemzeti vagyon-visszaszerzési hivatalt és hatékony ügynökségközi koordinációt egy vagyon-visszaszerzési nyilvántartás létesítésére. Vigyék végig a bírákkal és az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatos mentelmi jogi reformot.
2.3.1.4. Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása Életbe lépett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai keret, amely megfelel az európai és nemzetközi normáknak. 2014. október 14-én az ukrán parlament elfogadta a bűncselekményből vagy terrorizmusfinanszírozásból, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozásából származó jövedelem legalizálásának (pénzmosás) megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló törvényt, amely 2015. február 7-én hatályba lépett. A jogszabállyal Ukrajna nagy lépést tett a Pénzügyi Akció Munkacsoport pénzmosás elleni 2012-es új ajánlásainak, valamint a negyedik uniós pénzmosási irányelvnek való megfelelés érdekében. A pénzmosással kapcsolatos kritérium majdnem megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Biztosítsák, hogy az Ukrán Nemzeti Bank továbbra is intézkedéseket tesz a tényleges tulajdonjog felfedését elmulasztó bankok ellen. Biztosítsák a hatékony ügyfélazonosítást a jogi személyek vagy ügynökök (pl. internetes fizetési szolgáltatásokat nyújtók) sokféle szolgáltatásával kapcsolatosan. Létesítsenek egy szakosított egységet, amely a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási ügyekkel kapcsolatos nyomozások koordinációjára összpontosít. Egy koordinált képzési terv bevezetése elősegítheti a nyomozások jobb minőségét.
2.3.1.5. Kábítószerek A nemzeti kábítószerellenes stratégia és a hozzá kapcsolódó cselekvési terv végrehajtása a második cselekvési terv segítségével folytatódik a 2015–2020 közötti időszakban. 2015. 7
március 25-én az egészségügyi minisztériumról és az állami gyógyszerszolgálatról szóló rendeleteket kormányhatározat hagyta jóvá. E rendeletek megerősítették az állami szolgálat megszüntetését és a drogpolitikai funkciók egészségügyi minisztériumra történő átruházását. A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával között egyetértési megállapodás 2010 óta hatályos, és azt teljes körűen végrehajtották. A fentiek alapján a kábítószerellenes kritérium majdnem megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Finomítsák a cselekvési tervet a következő lépésekre vonatkozó határidők meghatározása és a tervezett fellépések hatásvizsgálatának elvégzése céljából. Mérlegeljék a kábítószerkérdéseket szabályozó rendelkezések egyetlen jogi eszközbe – például egy kábítószerekről szóló törvénykönyvbe – való konszolidációját. Biztosítsák a bűncselekményekből származó jövedelem észlelésére és elkobzására irányuló szükséges intézkedéseket.
2.3.2. Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés Ukrajna jogi kerete teljes körűen lefedi az együttműködés releváns területeit, így a jogsegélykérelmeket, a kiadatást, az elítélt személyek átadását, a büntetőeljárás átadását, valamint a külföldi elítélések elismerését és végrehajtását. Ukrajna 73 nemzetközi szerződésben részes fél a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén, amelyek közül 50 kétoldalú, 23 pedig többoldalú szerződés. Az Eurojusttal folytatott együttműködési megállapodás-tervezet aláírása az ukrán adatvédelmi jogszabály módosításáig felfüggesztésre került. A szükséges rendelkezések 2014-ben hatályba léptek, így a további eljárás folytatódhat. A megállapodás aláírása a közeljövőben várható. A fentiek alapján és az Eurojust-megállapodás függvényében a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés kritériuma teljesítettnek tekinthető. 2.3.3. Bűnüldözési együttműködés A különböző bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés összetett reform tárgyát képezi. A nemrég megindított reform elsődleges célja a járőröző rendőrség reformja a polgárok bizalmának elnyerése és a korrupció észlelésének csökkentése érdekében. Az ukrán bűnüldöző hatóságok az információcsere területén együttműködnek az Interpollal. Az Europollal kötött, operatív információcserét lehetővé tevő operatív megállapodást 2015. március 19-én írták alá. A bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos kritérium majdnem megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Javítsák az ügynökségközi együttműködést egy, az országszerte fennálló bűnüldözési rendszerek összeköttetésére képes platform létesítésével. Gyorsítsák fel az Europollal kötött operatív megállapodás értelmében már vállalt eljárást az Europol biztonságos információcsere-hálózati alkalmazása előírásainak való megfeleléssel. 8
Fontolják meg egy titkosított nemzeti fenyegetettségértékelési jelentés kidolgozását, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése tekintetében az Europol által alkalmazott szerkezetnek és módszertannak megfelelően.
2.3.4. Adatvédelem Ukrajna megfelelően végrehajtja a személyes adatok védelméről szóló törvényt, és biztosítja a független adatvédelmi hatóság hatékony működését. Az ombudsman hivatalán belül adatvédelmi osztályt létesítettek, amelyet a továbbiakban még megerősítenek, hogy teljes körűen el tudja látni feladatait. Az adatvédelemmel kapcsolatos kritérium majdnem megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Erősítsék meg még jobban az adatvédelmi osztályt.
2.4. 4. témakör: Külkapcsolatok és alapvető jogok Az ország jelentős külső és belső kihívásai ellenére Ukrajna előrelépést tett a külkapcsolatokkal és alapvető jogokkal kapcsolatos előírások hatékony végrehajtása terén. 2.4.1. Szabad mozgás Ukrajna területén Az ukrán hatóságok előrelépésről tettek tanúbizonyságot az ukrán állampolgárok, a jogszerűen az országban tartózkodók vagy szükségtelen korlátozásokkal nem sújtott hontalan személyek számára Ukrajna területén a szabad mozgás biztosítása terén. A hatóságok végrehajtják a szabad mozgásra vonatkozó jogi keretet, és lépéseket tettek a vonatkozó rendelkezések alkalmazására az ukrán hatóságok tényleges ellenőrzésén kívül eső területeken lakó állampolgárok vonatkozásában is. A külföldiek regisztrációs előírásaival kapcsolatos információkat nyilvánosan megadják, és ezek online elérhetőek. A szabad mozgással kapcsolatos kritérium majdnem megvalósultnak tekinthető. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Biztosítsák, hogy a HIV/AIDS megbetegedés nem igazolja a mozgás szabadságának vagy a lakóhely megválasztásának korlátozását a bevándorló státusz kérvényezésekor. Biztosítsák, hogy az ukrán hatóságok tényleges ellenőrzésén kívül eső területekre vagy onnan történő mozgással kapcsolatban elfogadott intézkedések egyértelmű jogi kritériumokon alapulnak és nem rónak szükségtelen adminisztratív terhet az állampolgárokra.
2.4.2. Az úti, illetve személyazonosító okmányok kiállítására vonatkozó feltételek és eljárások Az ukrán hatóságok előrelépésről tettek tanúbizonyságot annak biztosítása érdekében, hogy minden ukrán állampolgár tényleges hozzáféréssel rendelkezik a személyazonossági és úti okmányokhoz. A valamennyi ukrán állampolgár személyazonossági és úti okmányaira vonatkozó jogi keret végrehajtás alatt áll. 9
A kritérium megvalósultnak tekinthető. 2.4.3. Az állampolgárok jogai, beleértve a kisebbségek védelmét A megkülönböztetésmentességet illetően létrejött az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szerv, melyet az emberi jogok országgyűlési biztosa által vezet. Ez a szerv a civil társadalommal szoros együttműködésben irányítja és proaktívan nyomon követi a diszkrimináció megelőzéséről és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló törvény végrehajtását, ideértve az ukrajnai diszkrimináció megelőzéséről és a hátrányos megkülönböztetésről szóló 2014–2017 közötti stratégiát. E területen fejlődött az ítélkezési gyakorlat is. A diszkriminációellenes törvényt egyes szempontokból egyértelműsíteni kell. Ugyanakkor az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szerv számára biztosított erőforrások nem tükrözik annak megnövelt szerepét és hatásköreit. A megkülönböztetésmentességi politikákat és a figyelemfelhívó kampányokat általában nem kormányzati szervezetek végzik, gyakran nemzetközi szervezetek finanszírozásával. Ukrajna elfogadható szinten hajtja végre a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmére vonatkozó jogi keretet. A kritérium részben tekinthető megvalósultnak, de a további előrelépésre jó kilátások
vannak. Ajánlott, hogy az ukrán hatóságok:
Másodlagos jogalkotás vagy ítélkezési gyakorlat segítségével biztosítsák, hogy a megkülönböztetést tiltó jogszabályokat (derogációkat, szankciókat, kártérítést, hatókört stb.) a nemzetközi és európai normákkal összhangban értelmezik és hajtják végre. Támogassák a megkülönböztetésmentességi politikákat azáltal, hogy megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat különítenek el a fenntartható végrehajtás biztosítására; az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervet megfelelő költségvetéssel és emberi erőforrásokkal ruházzák fel. Módosítsák a munka törvénykönyvét, hogy szexuális irányultság alapján történő hátrányos megkülönböztetést kifejezetten tiltsa. Erősítsék a megkülönböztetésmentességi tudatosságerősítő kampányokat. Fogadjanak el kormányzati stratégiát a megkülönböztetés megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről. A rendőrök, ügyészek és bírák számára biztosítsanak szisztematikusabb és állandó jellegű megközelítést a megkülönböztetést tiltó jogszabályról és politikákról tartott képzések terén, a nemzetközi szervezetekkel megerősített kapcsolatokon keresztül is. Folytassanak állandó és hatékony párbeszédet a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és más érdekelt felek között a kelet-ukrajnai konfliktus, a gazdasági válság és a fokozódó nacionalizmus észlelt jelei által gerjesztett lehetséges félelmek kezelésére.
3. ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A Bizottság a megállapított módszertannal összhangban értékelte a vízumliberalizációs cselekvési terv második fázisa kritériumainak ukrán végrehajtását. Az EU folytatta az Ukrajna által a vízumliberalizációs cselekvési terv területein tett előrehaladás nyomon követését az EU 10
és Ukrajna közötti vízumkönnyítési vegyes bizottság, az EU és Ukrajna közötti visszafogadási bizottság, az EU és Ukrajna közötti, a szabadsággal, a biztonsággal és a jogérvényesüléssel foglalkozó vegyes albizottság, és az emberi jogi párbeszéd keretében. Az EU és Ukrajna közötti párbeszéd és együttműködés e keretek mindegyikében nagyon előrehaladottnak tekinthető. A kivételes körülményekre és az ország külső és belső kihívásaira tekintettel az Ukrajna által a vízumliberalizációs cselekvési terv négy témaköre keretében elért előrehaladás figyelemreméltó. Az ukrán hatóságok által a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtásának nemzeti prioritásként kezelése érdekében tett erőfeszítések elismerésre méltó jogi kerethez és intézményi keretekre vonatkozó elkötelezettséghez vezettek. Ugyanakkor a legmagasabb szintről érkező átfogó nyomásra van továbbra is szükség annak biztosítása érdekében, hogy a reformok hatékony végrehajtása érdekében minden szinten érvényesítsék a prioritásokat. Az elmúlt hónapokban tett jelentős előrelépés fényében a Bizottság készen áll a következő jelentésig terjedő időszak lerövidítésére, feltéve, hogy a kritérium és a jelenlegi helyzet alapján továbbra is gyors haladás következik be, ahogy azt ez a jelentés és a szolgálati munkadokumentum részletezi. Ugyanakkor fenntarthatóbb erőfeszítésekre van szükség a jelentésben szereplő ajánlásokkal összhangban. Elengedhetetlen, hogy tovább folytassák a célzott tájékoztatási kampányok szervezését annak érdekében, hogy tisztázzák a vízummentes utazással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint az EU munkaerőpiacának az elérését szabályozó szabályokat. A jelentésben szereplő fellépések teljesítése lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy befejezze a vízumliberalizációs cselekvési terv második fázisa kritériumainak teljes körű végrehajtását. A Bizottság folytatja a nyomon követést és mindent megtesz annak érdekében, hogy támogassa Ukrajnát a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtásában, az előrehaladásról pedig 2015 végén tesz újabb jelentést.
11
