A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.10.19. COM(2016) 663 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

HU

HU

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

1.

BEVEZETÉS

Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló, 2011. július 6-i 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 (a rendelet) közös keretet hozott létre az európai környezetigazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére. A rendelet 10. cikke a következőket mondja ki: A Bizottság 2013. december 31-ig és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. Ez a jelentés értékeli különösen a továbbított adatok minőségét, az adatgyűjtés módszereit, a tagállamokra és a válaszadókra háruló adminisztratív terheket, valamint e statisztikák kivitelezhetőségét és hasznosságát. A jelentést – adott esetben és a 4. cikk (2) bekezdésében említett megállapítások figyelembevételével – javaslatok egészítik ki: – új környezeti-gazdasági számlamodulok – például környezetvédelmi kiadások és bevételek/környezetvédelmi kiadási számlák, környezeti áruk és szolgáltatások ágazata, energiaszámlák, környezetvédelmi vonatkozású transzferek (támogatások), erőforrás-felhasználással és igazgatási kiadásokkal kapcsolatos számlák, vízszámlák (minőségi és mennyiségi), hulladékszámlák, erdőterületek számlái, ökoszisztémaszolgáltatások számlái és gazdasági szintű anyagkészlet számlák – bevezetésére. valamint a nem felhasznált kiásott földes anyagok (a talajt is beleértve) mérésére vonatkozóan, – az adatok minőségének és az adatgyűjtés módszereinek további javítására vonatkozóan, amelynek révén javul az adatok lefedettsége és összehasonlíthatósága, valamint csökkennek a vállalatokat és az igazgatást sújtó adminisztratív terhek. Az e cikk szerinti első jelentést 2013-ban tették közzé2. Ez a második jelentés. A 2. szakasz áttekinti a környezeti-gazdasági számlákat. A 3. szakasz beszámol az utolsó jelentés óta bekövetkezett változásokról. A 4. szakasz beszámol a rendelet végrehajtásának javítására hozott lépésekről.

1

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:02011R0691-20140616

2

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX:52013DC0864

2

2.

KÖRNYEZETI-GAZDASÁGI SZÁMLÁK

A környezeti-gazdasági számlák olyan statisztikai rendszert alkotnak, amely egyrészt a környezet által a gazdaságban játszott szerep, másrészt a gazdaság által a környezetre gyakorolt hatás mérése érdekében egybefogja a gazdasági és a környezeti információkat. Lehetőséget biztosítanak a gazdaság által a környezetre gyakorolt nyomás figyelemmel kísérésére és annak vizsgálatára, hogy hogyan lehetne enyhíteni azt. A legkülönbözőbb területekről származó környezeti adatok összerendezésére a környezeti-gazdasági számlák a nemzeti számláknál használt koncepciókat és terminológiát alkalmazzák. A gazdasági, a háztartási és a környezeti tényezők közötti kölcsönhatást írják le, következésképpen nagyobb információs értékkel bírnak, mint a nemzeti számlák önmagukban. A környezeti-gazdasági számlák a környezeti és gazdasági kérdések széles köréről tájékoztatnak. Jól alkalmazhatók különösen a természetes erőforrások használata, a gazdasági tevékenység következtében a környezetbe történő kibocsátások szintje és a környezeti célokból végzett gazdasági tevékenység tendenciáinak értékelésére. A környezeti-gazdasági számlák bemutatják az iparágak és a háztartások által termelt szennyeződés mértékét, és lehetővé teszik annak az érintett ágazatok általi foglalkoztatás és az általuk előállított termékek értéke és a szennyeződés mérséklésére fordított kiadásaik keretében történő értékelését. A környezeti-gazdasági számlák integrált keretet biztosítanak az adatok előállítása, a mutatók kiszámítása és az elemzések számára. A környezettel kapcsolatos adatok integrálása a nemzeti számlák keretébe koherensebben számított mutatókat eredményez, és lehetővé teszi a fenntartható fejlődés társadalmi szempontjainak és a zöld növekedés foglalkoztatási szempontjainak elemzését is. A rendelet létrehozza az európai környezeti-gazdasági számlákat. A rendelet a számlákat modulokba sorolja. Eredetileg az alábbi három modult (a rendelet I–III. melléklete) hozta létre: 





Levegőkibocsátási számlák: hat üvegházhatású gáz (ideértve, többek között: a CO2-t és a biomasszából származó, üzemanyagként használt CO2 gázt) és hét légszennyező anyag emissziója az atmoszférába, 64 kibocsátó iparágra és a háztartásokra lebontva. Környezetvédelmi vonatkozású adók, gazdasági tevékenység szerint: négy nagy csoportra – energia, közlekedés, szennyezés és erőforrások – kivetett környezetvédelmi adók: 64 fizető iparágra, a háztartásokra és a nem rezidensekre lebontva. Valamennyi adóbevételi adat összhangban áll a nemzeti számlákkal és összevethető a GDP-vel, a teljes adóteherrel, a társadalombiztosítási járulékokkal és más nemzetgazdasági aggregátumokkal. Gazdasági szintű anyagáramlás-számlák: a gazdaságba bevitt anyagok, a gazdaságon belüli anyagfelhalmozás és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kibocsátott anyagok.

3

Az európai környezeti számlákat az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszere (SEEA) 2012 – központi keret nemzetközi szabvány szerint kell összeállítani3. A keretet az Egyesült Nemzetek, az Európai Bizottság (Eurostat), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Csoport védnöksége alatt készítették és jelentették meg. 3.

AZ UTOLSÓ JELENTÉS ÓTA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

3.1.

JOGI KERET

Az utolsó végrehajtási jelentés óta jelentős esemény volt a rendelet módosítása az alábbi három modul hozzáadásával (IV–VI. melléklet)4:  



Környezetvédelmi kiadási számlák: a gazdasági egységek (magánvállalkozások, állami szervezetek és háztartások) környezetvédelmi kiadásai. Környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlái: tájékoztatás a kifejezetten környezetvédelmi vagy erőforrás-gazdálkodási célból tervezett és előállított áruk és szolgáltatások termeléséről és exportjáról. A jelentés kiterjed a tevékenységekhez kapcsolódó foglalkoztatásra is. Fizikai energiaáramlási számlák: energiaáramlás a környezetből a gazdaságba (természetes energiaforrások kitermelése), a gazdaságon belül (energiatermékek gyártása és használata) és a gazdaságból a környezetbe (energiamaradványok kiürítése).

A IV–VI. mellékletben meghatározott adatokat először 2017-ben kell a Bizottság (Eurostat) részére továbbítani (az elküldendő idősoroknak 2014-től kell indulniuk)5. Előkészítésként a Bizottság (Eurostat) támogatja a felkészülést szolgáló kísérleti tanulmányokat és az önkéntes adatgyűjtési gyakorlatokat. EGYÉB JOGSZABÁLYOK A MINŐSÉG JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

3.2.

A Bizottság 2015-ben a rendeletben meghatározott általános keret kiegészítéseként egy végrehajtási rendeletet és egy felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el. Mindkét rendelet célja az országok összehasonlíthatóságának biztosítása és a minőségi szabványok betartatása. Az említett rendeletek a következők: 

3

A Bizottság 2015/2174/EU végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi

http://unstats.un.org/unsd/envaccounting/seea.asp

4

Az Európai Parlament és a Tanács 538/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 158., 2014.5.27., 113. o.). 5 Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltéréseknek Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Ciprus számára történő engedélyezéséről szóló, 2016. március 7-i 2016/335/EU bizottsági végrehajtási határozat alapján több tagállamra vonatkozik eltérés (http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/EN/ALL/?uri=uriserv:OJ.L_.2016.062.01.0018.01.ENG).

4

rendelet szerint a környezeti áruk és szolgáltatások tájékoztató jellegű gyűjteményéről, az európai környezeti-gazdasági számlákra és módokra vonatkozó adattovábbítás formátumáról, a minőségi jelentések felépítéséről és gyakoriságáról.6 E jogi aktus a rendelet végrehajtásának szabályait a következő három, egymástól eltérő tárgy vonatkozásában határozza meg: a környezeti áruk és szolgáltatások tájékoztató jellegű gyűjteménye (a rendelet 3. cikk (5) bekezdése értelmében), a Bizottság részére történő adattovábbítás technikai formátuma (a rendelet 6. cikke értelmében) és a minőségi jelentések moduljai, struktúrája és rendszeressége (a rendelet 7. cikk (3) bekezdése értelmében). A három téma közül az elsőnél a jogi aktus – annak érdekében, hogy elősegítsék a melléklet összes országban azonos módon történő alkalmazását – meghatározza a környezeti áruk és szolgáltatások számláinak hatályát (a rendelet V. melléklete). A második és a harmadik téma a rendelet valamennyi modulját érinti. Az európai környezeti-gazdasági számlák Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításának technikai formátumára vonatkozó szabványok (második téma) végrehajtása növeli a hatékonyságot és csökkenti a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit. Ugyanezen szabványok a statisztikai adatok nemzetközi célú – például az OECD és az ENSZ ügynökségei részére történő – küldésekor is alkalmazhatók. E szabványok növelik a hatékonyságot, például lehetővé teszik, hogy az intézmények közötti adatátvitelek emberi közreműködés nélkül gépek között menjen végbe. A minőségi jelentések specifikációinak (szabályok, szerkezet és gyakoriság) bevezetése (harmadik téma) ugyanakkor biztosítja a Bizottság (Eurostat) részére a statisztikai minőség figyelemmel kíséréséhez szükséges elemeket. A rendelet 7. cikkében előírt minőségi jelentések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság (Eurostat) értékelni tudja a tagállamok által rendelkezésére bocsátott adatok minőségét. Szükségesek továbbá az adatok hitelesítéséhez és azon területek beazonosításához, amelyek további minőségjavítást igényelnek. 

A Bizottság 2016/172/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. november 24.) a 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az energiatermékek részletes meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről.7 E jogi aktus meghatározza a fizikai energiaáramlási számláknál használandó energiatermékeket (a rendelet VI. melléklete). Az energiatermékek jegyzéke meghatározza a nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatok körét és osztályozását.

3.3.

ADATGYŰJTÉSI MÓDSZEREK ÉS ADMINISZTRATÍV TERHEK

A környezeti-gazdasági számlák általában nem igényelnek új adatgyűjtést, hanem a rendelkezésre álló adatokat használják fel. Ennek az az oka, hogy nem csak a nemzeti számlákból, hanem igen széles körből, például az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság, a 6

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2015.307.01.0017.01.ENG

7

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.L_.2016.033.01.0003.01.ENG&toc=OJ:L:2016:033:TOC

5

kormányzati kiadások és az adózás területéről, valamint más, nem statisztikai forrásokból is gyűjtenek adatokat. A tagállamok meglévő adataikat a nemzeti számlák fogalmaival történő összhang biztosítása érdekében kiigazíthatják és így teljesítik a rendeletben előírt követelményeket. A tény, hogy a környezeti-gazdasági számlák újrahasznosítják a meglévő adatokat, azt jelenti, hogy a vállalkozások és a háztartások adatszolgáltatási kötelezettségei csak csekély mértékben növekednek, feltéve, hogy vannak adatforrások, amelyeket fenn is tartanak. Az országok úgy is dönthetnek, hogy a környezeti-gazdasági számlák céljaira külön adatgyűjtést hoznak létre, amely javítja az adatminőséget. Például a környezeti áruk és szolgáltatások ágazat számlái (a rendelet V. melléklete) esetében néhány országban kisebb, célzott felmérést végeztek a többi adatforrás kiegészítése céljából. A felmérések, amelyekre évente vagy több évente kerül sor, a vállalkozások számára csekély terhet jelentenek. Általában a nemzeti hatóságok (jellemzően a nemzeti statisztikai intézetek) végzik el a számlák előállításához szükséges munkát, amely magában foglalja a meglévő adatok feldolgozását és saját elemző képességük növelését. A rendelet hat mellékletét figyelembe véve, a számlák összeállításához az egyes nemzeti hatóságoknál a szükséges munkaerő átlagos becsült száma, teljes munkaidőre számítva, összesen négy-hat munkatárs. A személyzeti költségek jelentősen növelik az alapadatok értékét és a kölcsönös interakciók elemzésének potenciálját. Több nemzeti hatóság (a Bizottság által társfinanszírozott) kísérleti tanulmányok során alakította ki adatfeldolgozási és elemzési módszereit. 3.4.

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ÉS HATÉKONYSÁG

A jogi keretre a Bizottság a rendeletben meghatározott modulok tesztelését és kipróbálását követően tesz javaslatot, így biztosítja azok megvalósíthatóságát (lásd az alábbi 4.2 szakaszt). A tesztelésre a tagállamokkal együttműködve kerül sor, így biztosítva szaktudásuk hasznosítását és egyetértésüket a modulok megvalósíthatóságát illetően. A további új lehetséges modulok vonatkozásában jelenleg is folynak kísérleti tanulmányok. A környezeti-gazdasági számlák hatékonysága két tényezőtől függ: attól, hogy milyen módon lehet egy közös keretben átszervezni a meglévő információt és hogy hogyan és milyen mértékben lehet a számlákat felhasználni. Az első tényezőt illetően a meglévő információ átrendezésének egyik példáját a levegőkibocsátási számlák (a rendelet I. melléklete) képviselik. A levegőkibocsátási számlák az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) az országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezménye (CLRTAP) által igényelt jelentésekhez előírt levegőkibocsátási nyilvántartások számára már begyűjtött információt tartalmazzák. Ezeket az adatokat további információval egészítik ki annak érdekében, hogy megfeleljenek a nemzeti számláknál használt osztályozásoknak, illetve a kibocsátás-és-felhasználás, valamint input-output táblázatok koncepcióinak. Az említett adatok együtt használhatók más, például az energia, a környezeti adók és a gazdasági ágazatok hasonló számláival. Az említett információ a társadalom és a környezet kölcsönhatásainak leírására szolgáló okozati keretekben, például az 6

Európai Környezetvédelmi Ügynökség által elfogadott „hajtóerő-terhelés-állapot-hatás-válasz (DPSIR)” indikátor keretszerkezetben is felhasználható. A második ponttal kapcsolatban a környezeti számlák támogatják az EU hetedik, 2020-ig tartó, „Jólét bolygónk felélése nélkül” elnevezésű környezetvédelmi cselekvési programját8. A környezeti számlákra az „Erőforrás-hatékony Európa 2020”9 kiemelt kezdeményezés is utal: az „erőforrás-felhasználási” mutató az anyagellátás-számlákból (a rendelet III. melléklete) származik. Ez a melléklet az EU körforgásos gazdaságért cselekvési tervében10 is szerepet játszhat, különösen az újrafeldolgozási arányok számításánál. A környezetvédelmi adókat (a rendelet II. melléklete) a környezetvédelmi fiskális reformnak a „környezetbarát” európai szemeszterrel foglalkozó tanulmányai is használják11. A környezeti-gazdasági számlákat feltehetően az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak figyelemmel kíséréséhez is igénybe veszik12. Bár a környezeti számlák már számos politikai döntés-kezdeményezéshez hozzájárulnak, teljes potenciáljukat még nem érték el. A számlák újak és az intézményi felhasználók között még mindig aránylag ismeretlenek. A statisztikusok a már rendelkezésre álló adatok jobb ismertetésével és népszerűsítésével felgyorsíthatják a megismerési folyamatot. A jelenleg megvalósítás alatt álló kezdeményezések része a környezeti-gazdasági számlák analitikai képességének kifejtése is. A nagyobb ismertség érdekében tett erőfeszítések mellett lépéseket kell tenni a számlák összevonása és minőségük biztosítása érdekében. 3.5.

A SZOLGÁLTATOTT ADATOK MINŐSÉGE

Ez a szakasz röviden tárgyalja azoknak az adatoknak a minőségét, amelyeket az utolsó végrehajtási jelentést követően, azaz 2013 és 2015 között nyújtottak be a tagállamok a rendelet I–III. mellékletéhez. A tagállamoknak a rendelet IV–VI. mellékletének megfelelő adatokat 2017-ben kell benyújtaniuk. 2015 volt az első olyan év, amelyben mind a 28 tagállam szolgáltatott adatot a rendelet szerint. Norvégia és Svájc is nyújtott be adatokat, azonban Izland nem (a rendelet EGTvonatkozású). Ezen felül számos EU-tagjelölt és lehetséges tagjelölt ország is benyújtott néhány adatot. Ezeket az adatokat technikai magyarázatokkal (metaadatok) ellátva és egy külön13 szakaszban szereplő háttérinformációval együtt az Eurostat nyilvánosan elérhetővé teszi honlapján14.

8

http://ec.europa.eu/environment/action-programme/

9

http://ec.europa.eu/resource-efficient-europe/

10

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1453384154337&uri=CELEX:52015DC0614

11

http://ec.europa.eu/environment/integration/green_semester/news_en.htm

12

http://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-development-goals/

13

http://ec.europa.eu/eurostat/web/environment/overview

14

http://ec.europa.eu/eurostat/data/database

7

2013 és 2015 között jelentősen javult a kapott adatok minősége. Ennek két oka volt: egyrészt véget ért az átmeneti eltérés15, amelyet hat tagállamnál alkalmaztak a rendelet I–III. mellékletének megfelelő adatszolgáltatások tekintetében. Ez azt jelenti, hogy 2015-ben az összes tagállam adatai elérhetők voltak és ezáltal egyszerűsödött az EU összesítéseinek elkészítése. Másrészt, 2015-re megoldódtak a kérdőív időben történő kitöltését illetően 2013ban és 2014-ben tapasztalt nehézségek. További szempont a kérdőívek teljes kitöltése. A rendelet I. melléklete vonatkozásában 2015ben a legtöbb ország viszonylag teljesen kitöltött kérdőíveket nyújtott be. A máltai adatok lefedettsége nem volt elégséges és a közzétett adatok nagyrészt a Bizottság (Eurostat) becslései. A rendelet II. mellékletében előírt, az adott évekre vonatkozó összes táblázatot bejelentették. Horvátország azonban az adóbevételt nem részletezte gazdasági tevékenységek szerint. A rendelet III. melléklete vonatkozásában 2015-ben valamennyi ország továbbította a kötelező táblázatokat. A korábbi években több ország nem tudott következetesen adatokat szolgáltatni az EU-n kívüli kereskedelemről, ehelyett több statisztika elkészítéséhez az uniós 27-eken kívüli kereskedelemről szolgáltatott adatot. Azonosítottak néhány olyan területet és meghatározott tételt, amelyek esetében az országok nehezen tudnak jó minőségű adatokat biztosítani. A minőségi jelentések alapján azonosítást nyertek a következő, további javításokat igénylő technikai kérdések: 





I. melléklet: A fluorinozott gázok figyelembevétele és a közúti forgalomból eredő emisszióknak a NACE-iparágak közötti elosztása mellett a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy az adatokat össze kellett egyeztetni azokkal a becslésekkel, amelyeket az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Határokon Nagy Távolságra Átterjedő Légszennyezésekről szóló UNECE Egyezmény által előírt jelentési kötelezettségek teljesítése eredményezett. II. melléklet: A tagállamok mintegy felénél a legnagyobb nehézséget a nem rezidensek által fizetett adók becslése jelentette. Néhány ország a gazdasági tevékenységek adóbevételeit erre a célra nem alkalmas adminisztratív adatok alapján állapította meg. E kérdések megoldása folyamatban van. A nemzeti számlákat előállító hatóságokkal való együttműködés javulása elősegíti koherenciát. III. melléklet: azok a tételek okoznak nehézséget, amelyeket – elérhető statisztikai adatok hiánya miatt – legalább részben meg kell becsülni. Ide tartoznak: a növényi maradványok, a takarmánynövények és a biomassza takarmányok, a homok és kavics kitermelés és az igazodás az illetőség elvéhez.

A rendelet alapján a tagállamok által benyújtott statisztikai adatok összességükben kiváló minőségűek. Maradt néhány terület, amely javítást igényel, és a Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együtt tovább dolgozik a kérdések technikai szintű megoldásán. A 4.2 szakaszban részletezettek szerint a minőség javítása érdekében számos intézkedés áll megvalósítás vagy tervezés alatt. 15

A Bizottság 2012/691/EU végrehajtási határozata (2012. november 6.) (http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/EN/ALL/?uri=CELEX:32012D0691).

8

4.

JAVÍTÓ CÉLÚ INTÉZKEDÉSEK

Ez a szakasz a rendelet 10. cikkének megfelelően az új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetésére irányuló javaslatokat (4.1 albekezdés) és az adatminőség, valamint az adatgyűjtési módszerek javítása érdekében hozott intézkedéseket (4.2 albekezdés) tárgyalja. A szakaszban bemutatott kezdeményezések két fő stratégia eredményeként jöttek létre. Az első a megvalósítási stratégia16, amelyet az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága 2013 februárjában fogadott el a környezeti-gazdasági számlázási rendszer központi keretrendszere számára, amelyhez – mint nemzetközi statisztikai standardhoz – az európai környezetigazdasági számlák tartoznak. A különböző szakpolitikai igények és adatelérhetőségi szintek befogadására ez a világméretű megvalósítási stratégia rugalmas és moduláris megközelítést ajánl. A második a környezeti számlák 2014–2018-as időszakra vonatkozó európai stratégiája17. Erről a további munkára vonatkozó programról a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok az európai statisztikai rendszer bizottságában egyeztek meg. A stratégia összehangolja az európai erőfeszítéseket, és előkészíti a rendelet lehetséges új moduljait. A 2014–2018-as időszak stratégiai munkaprogramja a következő feladatokat tartja szem előtt:   







a rendelet I–III. mellékletében található számlák minőségének megszilárdítása (levegőkibocsátások, környezetvédelmi adók és anyagáramlások); a meglévő környezeti-gazdasági számlák használatának előmozdítása; a számlák időszerűségének javítása, ideértve a korai becsléseket is, annak érdekében, hogy a gazdasági tervezésben a környezetpolitikai aspektusok jelentősebb szerephez jussanak; a rendelet IV–VI. mellékletében található számlák létrehozása (környezetvédelmi kiadások, környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlái és fizikai energiaáramlási számlák); beruházás a statisztikai infrastruktúrába (például referencia-módszertanok, osztályozások, szakosodott szoftverek stb.) a környezeti számlák elérhetőségének, minőségének és hasznosságának javítása céljából; új módszertanok fejlesztése és önkéntes adatgyűjtések indítása más területeken (víz és erdők, környezetvédelmi támogatások és hasonló átruházások és kiadások erőforrásokkal való gazdálkodásra).

A környezeti számlák európai stratégiája nem akadályozza a tagállamokat, hogy nemzeti körülményeiknek, politikai szükségleteiknek és pénzeszközeiknek megfelelően további munkafolyamatokat fejlesszenek.

16

http://unstats.un.org/unsd/statcom/doc13/BG-SEEA-Implementation.pdf

17

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1798247/6079569/ESSC-2014-21-EN-24-EuropeanStrategy-env.pdf

9

4.1.

JAVASLATOK ÚJ MODULOKRA

Az utolsó helyzetjelentés óta az új modulok témáiként javasolt területek közül három terület a rendelet 10. cikkének megfelelően és a 3.1 szakaszban szereplő indokolás szerint elfogadást nyert. A IV–VI. melléklet a következő modulokat tartalmazza: környezetvédelmi kiadási számlák, a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlái és a fizikai energiaáramlási számlák. A rendelet 10. cikkében felsorolt más területeken is történt előrelépés: •

•

•

•

•

Tapasztalt tagállamok munkacsoportja kidolgozta a környezeti támogatások és egyéb transzferek adatainak begyűjtésére szolgáló keretet. Az Eurostat kiadta az iránymutatásokat és 2015-ben sor került az első adatgyűjtésre. A keret és az iránymutatások tartalmazzák a releváns fogalmakat, az adatszolgáltatási táblázatokat és meghatározzák az adatok összeállításának módját. A környezeti támogatások a környezeti adóknál nagyobb igénybevétellel járó terület, mivel az államháztartási statisztikákban bonyolultabb a nyilvántartás vezetése. A Bizottság (Eurostat) kézikönyvet készít elő az erőforrás-felhasználáskiadási számlákról. Van bizonyos hasonlóság ezek és a környezetvédelmi kiadások számláinak modulja között (a rendelet IV. melléklete), ami azt jelenti, hogy az utóbbi területen 2017 után nyerhető tapasztalat segít eldönteni, hogy az előbbivel miként lehet előrehaladni. A Bizottság a természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások integrált számlázásának kísérleti projektjén is dolgozik. Hosszú távú projektről van szó, amelynek eredménye 2020-ra várható. A legfontosabb célok a meglévő, uniós szintű adatkészletek (műholdas képek, földhasználati és felszínborítási felmérések és modellek) integrálása és a projektpartnerek szakértelmének hasznosítása egy olyan kiegyensúlyozott uniós keret kifejlesztése érdekében, amely felveszi a versenyt a részletesebb nemzeti szintű számlákkal. A Bizottság (Eurostat) egyszerűsítette az erdőterületek számláira vonatkozó önkéntes adatgyűjtési gyakorlatot és a jelenlegi keretet. A vizsgálatra szükség volt, mivel a korábbi kísérletek nem feleltek meg a felhasználók várakozásának és a kereslet sem volt elégséges. A Bizottság (Eurostat) a vízszámlák számára kidolgozta a fizikai vízáramlási számlák alapvető koncepcióját. Ezt egy kézikönyv-tervezetben dokumentálta. Adatgyűjtés nem indult.

Az esetleges jövőbeni fejlesztések bevezetése céljából a Bizottság (Eurostat) tapasztalatot szerez a fent említett területeken, bár eddig semmiféle változtatást nem javasolt a rendeletben. Ha lassabban is, de folytatódik az új modulok fejlesztése. A rendelet már bevezette a legalacsonyabb költségen a legnagyobb hasznot hozó modulokat. A fennmaradó új lehetséges modulok aránylag kisebb haszonnal járnak és költségesebbek. A számlák előállítása költséges lehet, például ha még nincsenek alapul szolgáló adatforrások vagy nem szolgálnak elégséges információval és létre kell hozni, vagy pótolni kell őket.

10

Rövidtávon talán a környezetvédelmi támogatási számlák a legígéretesebbek az új fejlesztésekkel érintett területeken. 2015-ben a tagállamokkal egyetértésben és velük együttműködve bevezették a rendszeres, önkéntes, éves adatgyűjtési gyakorlatot. Kiemelten szükséges foglalkozni az ökoszisztéma számláival folytatott kísérleti munkával is. Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló bizottsági közlemény18 is kiemeli, hogy a körforgásos gazdaságra való törekvés nyomon követéséhez több olyan mutatóra van szükség, amelyek számos forráson, köztük a környezeti számlákon (az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlákon) és a hulladékstatisztikán alapulnak. Ezzel párhuzamosan az eddigi tapasztalatok alapján folytatódik a munka a jelenlegi modulok minőségének javítása érdekében. A DIMESA19 keretében a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti technikai megbeszélések megállapították, hogy néhány, a rendelet 10. cikke által a jövőbeli lehetséges modulok közé sorolt terület valójában nem alkalmas a fejlesztésre. Ilyenek a „gazdasági szintű anyagkészlet számlák” és a „fel nem használt kiásott földes anyagok (a talajt is beleértve)”. Ezek a számlák a legtöbb országban kisebb jelentőséggel bírnak, és nehezen becsülhetők meg eléggé pontosan ahhoz, hogy politikaformálásra alkalmasak legyenek. 4.2.

MINŐSÉGFEJLESZTÉS: LEGÚJABB FEJLEMÉNYEK

A környezeti számlák európai stratégiájának megfelelően az elmúlt években a figyelem a számlák minőségének javítására összpontosult, amelynek a következő időszakban is folytatódnia kell. A minőségfejlesztéseknek közvetett előnyei is vannak, mivel emelik a statisztikák relevanciáját és lehetővé teszik a hatékonyság növelését, ami másfelől csökkenti az adminisztratív terheket. A Bizottság (Eurostat) továbbra is támogatja a tagállamokat a számlaminőség javítására tett különböző erőfeszítéseikben, amely a következőket foglalja magában: a) Támogatások nyújtása kísérleti tanulmányokhoz és minőségfejlesztésekhez. A rendelet 4. cikke felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki kísérleti tanulmányprogramot, amelyet a tagállamok önkéntes alapon valósítanának meg. A tanulmányok célja a jelentési módszerek fejlesztése és az adatminőség javítása, hosszú távú sorozatok létrehozása, az adatfeldolgozás módszereinek fejlesztése és új környezeti-gazdasági modulok bevezetése megvalósíthatóságának tesztelése. A Bizottság (Eurostat) minden évben társfinanszírozta a kísérleti tanulmányokat (a költségek 70 %-áig) és az eredményeket közzétette a CIRCABC honlapon20. Ezeket az eredményeket figyelembe veszik a minőségfejlesztések tervezése és az új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése során. b) Az adatelérhetőségi késedelem csökkentése korai becslések készítésével. A környezeti számlákat eddig meglehetősen részletes, strukturális adatoknak tekintették. A Bizottság 18

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1453384154337&uri=CELEX:52015DC0614

19

Ágazati és környezeti statisztikákkal és számlákkal foglalkozó igazgatói ülés, 2015. június.

20

https://circabc.europa.eu/w/browse/322c6d18-a4d8-4771-ba7c-3432b8da31c1

11

(Eurostat) a tagállamokkal együtt felméri, hogy van-e lehetőség a környezeti számlák korábbi összeállítására, és ennek során jelentős előrehaladás történt. A Bizottság (Eurostat) továbbá vizsgálja azokat módszereket is, amelyekkel korai becsléseket lehet készíteni néhány főbb mutatóra vonatkozóan. E becsléseknél magasabb lenne a hibahatár és a rendeletben előírt becslésekhez képest kevésbé részletesek lennének, viszont értékes korai információval szolgálnának a felhasználók számára. Az Eurostat hét hónappal a referenciaév végét követően elkezdte a gazdasági szintű anyagáramlás-számlák korai becsléseinek (a rendelet III. melléklete) kidolgozását és közzétételét. Ez jelentős javulást jelent, mivel az adatszolgáltatás határidejét a rendelet 24 hónapban határozza meg. A Bizottság (Eurostat) ugyancsak fontolóra veszi, hogy megkezdi a környezeti termékek és szolgáltatások számláinak (a rendelet V. melléklete) korai becslését. A Bizottság (Eurostat) a környezetvédelmi adókra vonatkozó adatokat (a rendelet II. melléklete) egyesíti a nemzeti számlák ESA 2010 adatszolgáltatási programjának megfelelően összeállított nemzeti adójegyzékek adataival21. Ezáltal lehetővé válik, hogy a statisztikák néhány hónappal korábban elkészüljenek anélkül, hogy a tagállamok terhei növekednének. Jelenleg vizsgálják a levegőkibocsátási számlák becsült adatainak (a rendelet I. melléklete) a jelenleginél egy évvel korábbi összeállításának lehetőségeit. c) Önkéntes éves adatgyűjtési gyakorlatok létrehozása felkészülésként a kötelező jelentésekre. Jelenleg a rendelet IV–VI. mellékletének megfelelő adatok önkéntes gyűjtése van folyamatban (környezetvédelmi kiadási számlák, környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlái és fizikai energiaáramlási számlák). 2015-ben indult az új adatgyűjtési gyakorlat a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferekre vonatkozóan. d) Uniós összesített adatok előállítása abban az esetben is, ha néhány tagállam adatai hiányoznak. Az uniós becslések nagyon fontosak az európai döntéshozók számára. Az uniós szintű statisztikák előállításának alapértelmezett módszere a tagállamok adatainak összesítése. Ahol elégséges nemzeti adat hiányában ez nem lehetséges, a Bizottság (Eurostat) alternatív technikákat vesz igénybe. Ez különösen igaz a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlái (a rendelet V. melléklete) és a környezetvédelmi kiadási számlák (a rendelet IV. melléklete) esetében, amelyekhez a tagállamok még mindig önkéntes alapon továbbítanak adatokat. e) Kézikönyv-kiadás és módszertani útmutatás nyújtása. 2013-tól a Bizottság a következő kézikönyveket és iránymutatásokat adta ki: környezetvédelmi adók22 (2013), környezeti támogatások és egyéb transzferek23 (2015) és levegőkibocsátási számlák24 (2015). Továbbá számos egyéb módszertant tettek elérhetővé munkadokumentumként a nyilvánosság számára (gazdasági szintű anyagáramlási számlák25 (2013), fizikai

21

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=CELEX:32013R0549

22

http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/KS-GQ-13-005

23

http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/KS-GQ-15-005-EN-N

24

http://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/KS-GQ-15-009

25

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1798247/6191533/2013-EW-MFA-Guide-10Sep2013.pdf/54087dfb-1fb0-40f2b1e4-64ed22ae3f4c

12

f)

g)

h)

i)

energiaáramlási számlák26 (2014), erőforrás gazdálkodási kiadások számlái27 (2014) és környezeti áruk és szolgáltatások számlái28 (2015)). 2016-ra további három módszertani kiadvány készül (környezeti áruk és szolgáltatások ágazat, a környezetvédelmi kiadások számlái és gazdasági szintű anyagáramlási számlák). A statisztikák elkészítését megkönnyítő referenciaanyagot statisztikusok használják az EU-n belül és azon kívül is. Adat-összeállítási eszközök biztosítása. A Bizottság (Eurostat) a tagállamok és más országok számára rendelkezésre bocsátja a számlák összeállítására alkalmas eszközöket. Biztosítja például a PEFA-Builder elnevezésű informatikai eszközt, amely az energiastatisztikák alapján összeállítja az energiaáramlási számlákat (a rendelet VI. melléklete). A Bizottság (Eurostat) naprakészen tartja a számlák összeállításához szükséges termékek és tevékenységek jegyzékeit (osztályozási rendszereiket). A Bizottság (Eurostat) eszközöket biztosít a lábnyom – ami a gazdasági szereplők környezeti hatását méri a természeti erőforrások használata közben –kiszámításához. A lábnyomokat a környezeti-gazdasági számlák és más statisztikák, például az input-output adatokat tartalmazó táblázatok kombinációjából lehet kiszámítani. Tanfolyamok szervezése az európai statisztikai képzési program keretében. A Bizottság évente mintegy négy tanfolyamot szervez a környezeti-gazdasági számlák tárgyában. A korábbi tanfolyamokon használt anyag elérhető a CIRCABC honlapján29. Az országok közötti tapasztalatcsere előmozdítása. A Bizottság (Eurostat) két munkacsoportot szervez, amelyek évente találkoznak annak érdekében, hogy kicseréljék tapasztalataikat, azonosítsák a bevált gyakorlatokat és összehangolják az előrehaladást. Több munkacsoport is működik, amelyek konkrét módszertani kérdéseket tanulmányoznak és ajánlásokat javasolnak. A Bizottság (Eurostat) részt vesz az OECD, a UNECE és az ENSZ által szervezett nemzetközi kezdeményezésekben. A jelentősebb módszertani problémák megoldásainak kidolgozása. A rendelet I– III. mellékletének minőségi javítása céljából folyó, a 3.5 és 4.2 szakaszban részletezett munka mellett a Bizottság (Eurostat) azonosította a rendelet új IV–VI. mellékletben rejlő módszertani kihívásokat, és már dolgozik a megoldásokon. A tagállamok előtt álló legfontosabb kihívások: a NACE-nómenklatúra alá tartozó ipari tevékenység kibocsátásainak és a használt természeti erőforrások használata felosztásának meghatározása, valamint egy integrált keret kifejlesztése a monetáris környezeti számlák moduljai számára (környezetvédelmi kiadások, forráskezelési kiadások, a környezeti áruk és szolgáltatások ágazata, valamint a környezetvédelmi adók és támogatások). A monetáris környezeti számlák integrált kerete lehetővé tenné a különböző modulok

26

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1798247/6191537/PEFA-Manual-2014-v20140515.pdf/12d7dcb3-cc66-46fd-bcb745bbbe9ba541 27

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1798247/6191545/1-Resource-management-expenditure-accounts---draftguidelines-2014.pdf/ 28

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1798247/6191549/Practical-guide-towards-compiling-EGSS-statisticsMarch2015.pdf/f0f8c6c1-0ae9-4f53-9c94-afcc190cc5ba 29

https://circabc.europa.eu/w/browse/6ade1ca8-6a06-44bd-bff0-498217d0ec05

13

egyetlen közös adatforrás-együttesből történő előállítását és ezáltal az adminisztratív teher potenciális csökkentését.

14