HU
HU
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.6.24. COM(2010)337 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a német alkoholmonopóliumról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a német alkoholmonopóliumról
1.
BEVEZETÉS
A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 184. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság – 2009. december 31. előtt – jelentést terjeszt elő az Európai Parlament és a Tanács részére a német alkoholmonopólium tekintetében előirányzott eltérés alkalmazásáról. A jelentésnek többek között értékelnie kell a monopólium keretében nyújtott támogatásokat, és megfelelő javaslatokat is tartalmaznia kell. A jelentés elkészítése során a Bizottság a német hatóságok által a rendszer működéséről évente benyújtott információkat, továbbá egyéb forrásokból származó információkat vett figyelembe. Etil-alkohol Az etil-alkoholnak vagy etanolnak alapvetően két típusa különböztethető meg: - a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, amelyet mezőgazdasági termékekből (gabonafélékből, cukorrépából, burgonyából és gyümölcsből) erjesztést követően lepárlással nyernek. A mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt emberi fogyasztásra (italok és ecet), a bioüzemanyagágazatban való felhasználásra (ez esetben az elnevezése bioetanol vagy üzemanyagfelhasználású etanol) és egyéb ipari alkalmazásra szánják. - a szintetikus alkohol, amelyet petrolkémiai nyersanyagokból (azaz kőolajszármazékokból) állítanak elő és kizárólag az ipari termékek (például gyógyszerek, kozmetikumok, tinták, festékek, tisztítószerek, szélvédőmosók, felületi fedőfestékek stb.) piacára szánják. Az etil-alkohol alkoholtartalma 80% és 99,9% között van és – különösen 96%-os alkoholtartalom felett – nincsenek sajátos érzékszervi tulajdonságai. Mivel íztelen és színtelen, semleges alkohol néven is ismert. Az alkohol bioüzemanyag-ágazatban való előállítása és felhasználása az elmúlt években soha nem tapasztalt mértékben nőtt világszerte (elsősorban az Egyesült Államokban). 2003-ban az Európai Unió elfogadta a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló irányelvet1, 2009 áprilisában pedig a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelvet2. A 670/2003/EK tanácsi rendelet3 a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi 1 2 3
HU
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve, HL L 123., 2003.5.17. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve, HL L 140., 2009.6.4. A 670/2003/EK tanácsi rendelet, HL L 96., 2003.4.15., 6. o.
2
HU
intézkedéseket állapít meg, egyfajta „lazább” közös piacszervezés formájában. A rendelet a kereskedelem nyomon követésére szolgáló, kiviteli és behozatali engedélyeken alapuló rendszer lehetőségét vezette be, és az alkoholágazatot a Borpiaci Irányítóbizottság ellenőrzése alá helyezte. A rendelet értelmében továbbá a Bizottság a tagállamok által benyújtott adatok alapján a szóban forgó piacra vonatkozóan éves mérleget tesz közzé. A rendelet a német alkoholmonopólium tekintetében eltérést engedélyezett az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása alól. A rendeletet később belefoglalták az 1234/2007/EK tanácsi rendeletbe (az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe). A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol európai uniós piaca Az EU–27-ben 2008-ban mintegy 40,5 millió hektoliter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt állítottak elő. A termelés gabonafélékből (22,3 millió hl), cukorrépából/melaszból (15,9 millió hl), borból (2,4 millió hl), burgonyából (250 000 hl), gyümölcsfélékből (200 000 hl) és egyéb anyagokból származott (1,3 millió hl). A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállítása terén 2008-ban az alábbi országok jártak az élen: Franciaország (15,4 millió hl), Németország (5,9 millió hl), Spanyolország (5,4 millió hl) és Lengyelország (1,9 millió hl). Az Eurostat termékforgalomra vonatkozó adatai szerint 2008-ban az EU–27 összesen mintegy 13 millió hl etil-alkoholt importált harmadik országokból (azaz a 2006-ban behozott 5,6 millió hl több mint kétszeresét). A származási országok közül az első helyen továbbra is Brazília áll: az innen behozott 7,3 millió hl etil-alkohol az import 56%-át tette ki. 2008-ban az etil-alkohol esetében a belső fogyasztás 52,6 millió hl volt, ami 9%-kal haladta meg a 2007-es mennyiséget. A növekedés elsősorban a bioüzemanyag-ágazatban való felhasználás növekedésének tudható be: 2008-ban ez 28,7 millió hl-t tett ki, azaz 38%-kal többet, mint 2007-ben. 2.
A NÉMET ALKOHOLMONOPÓLIUM MŰKÖDÉSE
2.1.
A monopólium fejlődése
Az alkoholmonopóliumot hivatalosan 1918-ban hozták létre pénzügyi monopóliumként, illetve az etil-alkohollal foglalkozó nemzeti szervezetként. Az alkoholmonopólium jogalapját az alkoholmonopóliumról szóló 1922. április 8-i, a legutóbb a 2006. július 15-i törvénnyel módosított törvény4 képezi. A német alkoholmonopólium sajátossága a termelés két szakaszra való bontásából adódik: az első szakaszban a lepárlóüzemek burgonyából, gabonafélékből vagy gyümölcsfélékből előállítják a nyersalkoholt. A második szakaszban az alkoholmonopólium keretében előállított mezőgazdasági eredetű alkohol nagy részét a német alkoholpiac szervezéséért felelős hatósághoz, a szövetségi alkoholmonopólium-hatósághoz (BfB)5 szállítják. A BfB az egyéni lepárlók számára odaítélt névleges lepárlási jogok kiosztása (lásd a 2.4. pontot) és a termelők költségeit elvben fedező felvásárlási árak rögzítése (lásd a 2.5. pontot) révén szabályozza az alkoholtermelést. Az éves lepárlási jogokat a mezőgazdasági eredetű alkohol iránti kereslet 4 5
HU
Bundesgesetblatt I, 1594. o. Bundesmonopolverwaltung für Branntwein.
3
HU
függvényében évente más és más szinten rögzítik (az összes jog százalékában). A BfB-t jogszabály kötelezi arra, hogy a névleges lepárlási jogokban meghatározott mennyiségen belül előállított mezőgazdasági eredetű alkoholt rögzített áron felvásárolja. A rögzített mennyiségen felüli alkoholra csökkentett – a rögzített árhoz képest sokkal alacsonyabb – ár vonatkozik. A monopólium tehát az árak és a bevételek tekintetében viszonylagos biztonságot nyújt az alkoholtermelőknek. 2.2.
A monopólium részesedése a német piacon
A 2007-es naptári évben a Németországban előállított mezőgazdasági eredetű etil-alkohol teljes mennyisége mintegy 5 millió hl-t tett ki. A lepárlók által a monopólium keretében előállított mennyiség 590 000 hl volt, azaz a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol 12%-a (lásd a lenti ábrát). A monopólium keretében előállított alkohol túlnyomó részét gabonafélékből (59%) és burgonyából (csaknem 34%) állították elő, a gyümölcsből előállított mennyiség mindössze 7%-ot tett ki; miközben a monopólium keretein kívül előállított alkohol elsősorban gabonafélékből (57%), illetve melaszból és cukorrépából (37%) származott. 1. ábra: A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállítása Németországban 2007-ben (hl A)
6.000.000 egyéb alapanyagok
5.000.000
melasz és cukorrépa
4.000.000
bor
3.000.000
gyümölcs gabona
2.000.000
burgonya
1.000.000 0 a monopólium keretében
2.3.
a monopóliumon kívül
A monopólium hatálya alá tartozó lepárlóüzemek típusai
A német alkoholmonopólium 1999-ben végrehajtott legutóbbi reformja óta a monopólium kizárólag a mezőgazdasági lepárlóüzemekre, a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemekre (jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzemek), a kis méretű mezőgazdasági és kereskedelmi lepárlóüzemekre és a bérlepárló üzemek igénybevevőire terjed ki. Ez az alapvető felosztás a termelés és az adó mértéke alapján különbséget tesz a jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzemek és az átalányalapon működő lepárlóüzemek között: -
HU
Jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzemek (Verschlussbrennereien): olyan lepárlóüzemek, amelyekben az összes alkoholtartalmú gőzt olyan előállítási és finomítási rendszerben cseppfolyósítják, amely a vámhatóság által felhelyezett vámzárral van ellátva, és a teljes alkoholmennyiség csöveken keresztül (szintén
4
HU
vámzárral lezárt) gyűjtőtárolókba, illetve -hordókba, vagy hivatalos mérőeszközökön keresztül áramlik. A jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzemek két típusba sorolhatók: -
Mezőgazdasági lepárlóüzemek (Landwirtschaftliche Brennereien): ezek minden esetben mezőgazdasági vállalkozáshoz kapcsolódnak, és elvileg kizárólag burgonyát és gabonát (búzát, tritikálét, kukoricát vagy rozst) dolgozhatnak fel. Németországban mintegy 677 ilyen típusú kis és közepes méretű mezőgazdasági lepárló működik.
-
Gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek (Obstgemeinschaftsbrennereien): kizárólag gyümölcsféléket, bogyósgyümölcsöket, bort, borseprőt, szőlőmustot, gumós növényeket, illetve ezek maradékait dolgozhatják fel. Ezek olyan jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzemek, amelyeket olyan egyesületek, társulások vagy szövetkezetek működtetnek, amelyek kizárólag a tagjaik által előállított gyümölcstermékekből készítenek alkoholt. A monopólium minden tag részére 300 liter alkohol előállítására feljogosító kvótát oszt ki.
-
A kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemekben (Abfindungsbrennereien) ezzel szemben a berendezések nincsenek ellátva vámvagy egyéb zárral. Az előállított alkohol mennyiségét itt az alapanyag (elsősorban gyümölcs) mennyisége és típusa, valamint az egyes típusokra vonatkozóan megállapított hozamarány alapján számítják ki. A monopóliumra vonatkozó jogszabályok értelmében egy üzem akkor veheti igénybe a kis méretű lepárlóüzemeket megillető kedvezményeket, amennyiben a termelés a „támogatható mennyiség” korlátain belül marad (azaz évente 50 vagy 300 liter alkoholt állít elő). A kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek az általuk előállított alkoholt beszállíthatják a monopóliumhoz vagy párlat, illetve szeszes ital formájában saját maguk értékesíthetik. Ez utóbbi esetben a szokásos 13,03 EUR/liter helyett csökkentett mértékű, 10,22 EUR/liter összegű jövedéki adó alá tartoznak. Mindez összhangban áll az uniós jogszabályokkal6.
-
A jövedéki felügyelet alatt álló lepárlóüzemeken és a kis méretű lepárlóüzemeken kívül egy további kategóriát is megkülönböztetünk, a bérlepárló üzemek igénybevevőit (Stoffbesitzer). Olyan egyénekről van szó, akik nem rendelkeznek saját lepárlóberendezésekkel, hanem egy kis méretű lepárlóüzem berendezéseit veszik igénybe, kizárólag a saját maguk termelte gyümölcs feldolgozása, és abból egy adott termelési éven belül legfeljebb 50 liter alkohol előállítása céljából. Történelmi okokból kifolyólag ez a lepárlási mód kizárólag Németország déli részének egyes meghatározott területein engedélyezett. A bérlepárló üzemek igénybevevői által előállított alkoholra – amennyiben azt maguk a termelők értékesítik – csökkentett mértékű jövedéki adó vonatkozik. A bérlepárló üzemek igénybevevői továbbá, a kis méretű lepárlóüzemekhez hasonlóan, a monopóliumhoz is beszállíthatják az előállított alkoholt.
A 2007/2008-as termelési évben a kis méretű lepárlóüzemek, a bérlepárló üzemek igénybevevői és a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek mintegy 75 000 hl alkoholt állítottak elő, és ebből 50 000 hl-t szállítottak be a BfB-hez.
6
HU
A Tanács 92/83/EK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról, HL L 31., 1992.2.7., 48. o.
5
HU
2.4.
Lepárlási jogok
A lepárlási jog egy adott lepárlóhoz kötődik és azt a jogot jelenti, hogy a lepárló egy bizonyos mennyiségű alkohol után megkapja az azért járó, a BfB által rögzített felvásárlási árat (névleges lepárlási jog). Arra jogosítja fel tehát a lepárlót, hogy a rögzített áron állítson elő alkoholt. Emellett azonban az alkoholtermelés szabályozásának alapját is jelenti. Az alkoholmonopóliumról szóló törvény alapján a BfB – a raktáron lévő mennyiségek, a várható kereslet és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök figyelemvételével – csökkentheti az egyes lepárlók lepárlási jogait, és termelési évenként változó mértékű éves lepárlási jogokat rögzíthet (a névleges lepárlási jogok százalékában). A monopóliumról szóló jogszabályok értelmében a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárló üzemek igénybevevői, a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek és a jövedéki felügyelet alatt álló, kis méretű lepárlóüzemek jogi értelemben (Brennrechte) nem termelési kvótákkal, hanem évente bizonyos mennyiségű alkohol előállítására szóló jogosultsággal rendelkeznek. E jogosultságok mértéke – a lepárlási jogokkal ellentétben – nem változik egyik évről a másikra. Az ilyen lepárlók beszállíthatják a nyersalkoholt a BfBhez, azonban ez nem kötelező számukra. 2.5.
Felvásárlási ár
A monopólium azon az elven működik, hogy a nyersalkohol-termelők termékükért a piaci árnál magasabb felvásárlási árat kapnak, és gyakorlatilag ez az a támogatás, amely lehetővé teszi működésüket. A monopólium a begyűjtött és finomított alkoholt különböző kereskedelmi beszerzők felé értékesíti. A BfB az alkohol felvásárlási alapárát minden évben a jól működtetett, legfeljebb 600 hl éves alkoholtermelési kapacitású burgonyalepárlók átlagos termelési költségei alapján határozza meg. Az összes ennél nagyobb lepárló esetében az alapárat a termelési költségek egy bizonyos százalékával csökkentik, amely százalék a lepárló kapacitásának függvényében változik (minél nagyobb a lepárló, annál nagyobb arányú a csökkenés). A monopóliumra vonatkozó jogszabályok a gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek, a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek és a bérlepárló üzemek igénybevevői által előállított alkohol esetében külön felvásárlási árakról rendelkeznek, amelyek alapját szintén az alkohol beszerzési alapára képezi, ám azt különféle árkiegészítésekkel növelik. 1. táblázat: A BfB által a 2007/2008-as gazdasági évben felvásárolt alkoholmennyiség7:
7
HU
A felvásárolt nyersalkohol alapanyag szerint
hl alkohol
Felvásárlási ár EUR/hl alkoholban*
A BfB kiadása EUR-ban*
Burgonya
204 974
126,66
25 962 000
Gabona
340 279
141,58
48 178 000
A gazdasági év október 1-jétől szeptember 30-ig tart.
6
HU
Gyümölcspép Összesen A BfB által felvásárolt további nyersalkohol-mennyiség Összesen
51 514
354,31
18 252 000
596 767
154,82
92 392 000
22 811
58,09
1 325 000
619 578
151,26
93 717 000
* beleértve a begyűjtés költségeit; a BfB összes kiadása mintegy 120 millió EUR-t tesz ki Az árat úgy határozzák meg, hogy az a nyersanyagot előállító termelők számára a lehető legkedvezőbb legyen. A lepárlási eljárásra az jellemző, hogy első és az utolsó 10%-nyi alkohol (az úgynevezett „fej” és „farok”) gyenge minőségű és nagyobb arányban tartalmaz kozmaolajat és magas alkoholtartalmú alkoholt, és azt csak további kezelés vagy újbóli lepárlás után lehet felhasználni. Fontos megemlíteni, hogy ezt a rosszabb minőségű 20%-nyi alkoholt a monopólium ugyanazon a kedvező felvásárlási áron veszi be, mint a jobb minőségű alkoholt. Ennek következtében a monopólium a termelők mellett a lepárlóknak kedvez elsősorban. 2.6.
Feldolgozás és értékesítés a monopólium keretében
2.6.1.
Feldolgozás
A begyűjtést követően a nyersalkoholt a BfB három – Münchenben, Wittenbergben és Nürnberben lévő –, összesen 600 000 hl alkohol finomítására alkalmas lepárlójában dolgozzák fel. A monopólium működtetésében összesen mintegy 90 alkalmazott vesz részt. A termelők által beszállított, körülbelül 85%-os nyersalkoholt 96%-os, illetve 99%-os tiszta alkohollá alakítják. Az alkoholfeldolgozás végén keletkező mennyiség a 2007/2008-as gazdasági évben elérte az 546 000 hl-t. 2.6.2.
Az alkohol értékesítése
A BfB kizárólag Németországban székhellyel rendelkező vállalatok részére értékesít alkoholt. Az értékesítés a BfB tulajdonában lévő hét lerakaton keresztül történik. A tiszta alkohol értékesítése elsősorban a szeszesital-, élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ágazat (azaz az „elsődleges” ágazatok) részére történik. A denaturált tercier alkohol emellett fagyásgátló és ablaktisztító folyadékokban, illetve metilalkoholban kerül felhasználásra. 2008-ban a monopólium mintegy 555 000 hektoliternyi alkoholt értékesített, és ennek: - 53%-át az ipari ágazat, így például a kozmetikai ipar (az összes 30%-a) és a gyógyszeripar részére (8%) - 47%-át az élelmiszer-ágazat, így például az italgyártók (az összes értékesített mennyiség 33%-a) és élelmiszergyártók részére (13%).
HU
7
HU
2. táblázat: A BfB által értékesített mennyiségek az elsődleges ágazatban 2004 és 2008 között (hektoliterben): 2004
2005
2006
2007
2008
Élelmiszer-ágazat: - Alkoholtartalmú italokban való felhasználás - Élelmiszerek
333 278 265 675
339 264 274 034
292 555 213 998
232 200 151 004
259 014 185 387
67 603
65 230
78 557
81 196
73 627
Ipari ágazat:
298 865 44 658 157 134 97 073
292 376 38 464 164 890 89 022
295 002 37 393 154 917 102 692
294 356 42 467 175 461 76 428
295 602 43 191 168 161 84 250
0 0 632 143
0 0 631 640
0 0 587 557
0 0 526 556
0 0 554 616
- Gyógyszerkészítmények - Kozmetikai termékek - Egyéb ipari alkohol Tüzelőanyag Egyéb felhasználási módok Összesen
A BfB által alkalmazott értékesítési árakat számos érdekelt vitatja, mondván, hogy azok a piaci ár alatt vannak. A BfB 2007/2008-ban az alábbi árakon értékesítette az alkoholt: - szeszesitalokban és élelmiszerekben felhasznált alkohol – 70 EUR/hl, - gyógyszerkészítményekben és kozmetikai termékekben felhasznált alkohol – 73 EUR/hl, - egyéb ipari felhasználási módok – 59 EUR/hl. A gyógyszerkészítmények és a kozmetikai termékek piacán történő értékesítés tekintetében meg kell jegyezni, hogy az alkoholmonopóliumról szóló törvény azáltal, hogy előírja, hogy a kozmetikai ipar részére szintetikus alkohol kizárólag akkor értékesíthető, ha korábban már legalább évi 200 000 hl mezőgazdasági eredetű alkoholt értékesítettek e célra, hatékonyan megakadályozza a szintetikus alkohol előállítóinak e piacra való bejutatását. Bio-üzemanyagokban való felhasználásra nem értékesítenek alkoholt. 2.7.
A német kormány által a monopóliumon keresztül nyújtott állami támogatás
A monopóliumon keresztül nyújtott állami támogatás a nyersalkohol magas áron történő felvásárlásának költsége és az alkoholnak a finomítás utáni, piaci áron való értékesítéséből származó bevétel közötti különbségnek felel meg, figyelembe véve a BfB-nél felmerülő begyűjtési, feldolgozási és a működési költségeket is. Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet a német kormány által nyújtható támogatás összegét 110 millió EUR-ban rögzítette. Ezt a korlátot Németország betartotta, és a támogatás összege a 2003. évi 110 millió EUR-ról 2008-ban 80 millió EUR-ra csökkent. Ugyanezen időszakban a monopólium által értékesített mennyiség is ennek megfelelően csökkent: a 2003-as 640 000 hl-ről 2008-ban 555 000 hl-re. A költségvetés csökkenése a monopólium 1999-ben végrehajtott reformjához kapcsolódott. A reform eredményeként a jövedéki felügyelet alatt álló kereskedelmi lepárlóüzemek kiléptek a monopólium keretei közül és ezért névleges lepárlási jogaikról – a lepárlóüzem típusának és a kilépés időpontjának függvényében – legfeljebb 257,50 EUR/hl összegű pénzügyi ellentételezésért cserébe lemondtak. Ezek a kifizetések öt éven keresztül nyújtott állami
HU
8
HU
támogatásnak minősülnek, amelynek célja az volt, hogy segítse a lepárlóüzemeket abban, hogy megéljenek a szabad piaci körülmények között. 2001 és and 2008 között mintegy 70 lepárlóüzem döntött úgy, hogy ellentételezés fejében kilép a monopólium keretei közül. Az 1999. évi reform során továbbá az alkoholmonopólium keretei között maradt mezőgazdasági lepárlók esetében csökkentették a felvásárlási árakat. Az éves támogatás tovább csökkent, mivel a szövetségi kormány által a monopólium részére nyújtott pénzügyi támogatások mindegyikét általában csökkentették, és ezzel együtt a mezőgazdasági lepárlók számára engedélyezett éves termelés esetében is 50%-ig terjedő mértékben csökkentették a névleges lepárlási jogokat. 3.
A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE
3.1.
A termelőkre és a lepárlókra gyakorolt hatás
Németországban mintegy 677 kis és közepes méretű mezőgazdasági lepárló működik. Ezekhez mintegy 7000 olyan családi gazdaság kapcsolódik, amely alkohol-előállítás céljából termel burgonyát és/vagy gabonát, ez pedig körülbelül 4000 teljes munkaidős állást jelent. Ezek a gazdaságok mezőgazdasági területeiknek csupán egy részét használják az alkohol-előállítás alapanyagául szolgáló növények termelésére, ami azt jelenti, hogy a monopóliumból származó támogatás csak kiegészítő bevételi forrást jelent a termelők számára. Van továbbá mintegy 28 000 kis méretű lepárlóüzem (amelyek közül minden évben körülbelül 20 000 működik), 8 gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzem, a bérlepárló üzemeket pedig 425 000-en veszik igénybe (amelyek közül minden évben átlagosan 100 000 folytat ténylegesen ilyen tevékenységet). Annak a 674 mezőgazdasági lepárlónak az esetében, amelyek 2007-ben összesen 538 921 hl burgonyából és/vagy gabonából előállított alkoholt szállítottak a monopóliumnak, az átlagosan termelési volumen lepárlónként 800 hl volt, és a részükre kifizetett felvásárlási ár átlagosan évente mintegy 107 000 EUR-t tett ki. Figyelembe véve, hogy egy átlagos szövetkezeti burgonyalepárlóhoz 15 mezőgazdasági üzem kapcsolódik, éves alkoholtermelése pedig 2500 hl-t tesz ki, a szövetkezeti lepárlók tagjai részére kifizetett felvásárlási ár átlagosan évente mintegy 15 000 EUR volt. A teljes felvásárlási ár magában foglalja a lepárlóknál keletkező termelési költségeket (az alapanyag, az energia, a karbantartás költségei stb.)8. Az évente legfeljebb 300 liter alkohol előállítására jogosult kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek részére évente legfeljebb mintegy 1000 EUR felvásárlási összeget fizetnek ki9. Ez a támogatás az egyéni jövedelmeknek csupán kis részét teszi ki, azonban döntő szerepe lehet abban, hogy egy termelő folytatni tudja-e tevékenységét. Fontos megjegyezni, hogy az említett maximális termelési mennyiségek halmozhatók (10 év alatt akár 3000 literre szóló jogosultság halmozható fel), és ily módon kihasználhatók a gazdaságosság kínálta előnyök. A monopólium valójában segít magasan tartani a gyümölcsből előállított alkohol árát. A mezőgazdasági lepárlók jelentősége a régiók szempontjából
8 9
HU
A különféle típusú lepárlók részére kifizetett támogatások összege közötti különbség többek között abból adódik, hogy a felvásárlási árak az előállított mennyiségtől függően változnak. 1000 EUR = 3 hl x 354,31 EUR/hl (lásd az 1. táblázatot).
9
HU
Az alkoholmonopólium Németország egyes részein, különösen azokon a területeken, ahol sok lepárló található, fontos szerepet tölt be a helyi gazdaságban. 2009-ben a monopólium keretében működő mezőgazdasági lepárlók 87%-a az alábbi öt tartományban működött: Bajorország (157), Rajna-vidék-Pfalz (115), Észak-Rajna-Vesztfália (118), Alsó-Szászország és Bréma (93) és Baden-Württemberg (79). 3. táblázat: A mezőgazdasági lepárlók és termelési kvótáik eloszlása német tartományonként (2009) Tartomány
Lepárlók száma
Baden-Württemberg Bajorország Brandenburg Bréma Hessen Mecklenburg-Elő-Pomeránia Alsó-Szászország Észak-Rajna–Vesztfália Rajna-vidék–Pfalz Saar-vidék Szászország (Sachsen) Sachsen-Anhalt Schleswig-Holstein
79 157 15 1 24 3 92 118 115 31 1 6 3
3.2.
Névleges termelési kvóta (hl alkohol) 60 888 295 743 56 945 545 12 775 8490 211 950 136 879 46 704 26 106 720 26 699 3560
A német és az uniós alkoholpiacra gyakorolt hatás
A monopólium jelentős mennyiségű (0,5–0,6 millió hl) alkoholt biztosít a német piac számára (amelynek nagyságát – a bio-üzemanyagokat nem számítva – mintegy 3,1 millió hl-re becsülik), különösen az italgyártás és az ipari ágazat tekintetében. 4. táblázat: A monopólium által értékesített alkohol részesedése a német piacon 2008-ban (1000 hl-ben kifejezve): A monopólium által értékesített alkohol
Német piac
%
259 185 74 296 0
1938 346 1591 1142 4740
13% 53% 5% 26% 0%
Élelmiszeripari felhasználás Italgyártás Élelmiszer Ipari ágazat Tüzelőanyag
A monopólium által biztosított támogatásban részesített alkoholmennyiség hatással lehet az európai piacra (ez a hatás 23,9 millió hl-re becsülhető, a bio-üzemanyagokat nem számítva). Az érdekeltek álláspontja az, hogy a Németország által támogatott mennyiségek befolyással lehetnek az uniós alkoholpiac áraira. 3.3.
A környezetre gyakorolt hatás
A német hatóságok szerint a monopólium hozzájárul a kis méretű lepárlók és a gyümölcslepárlók által előállított alkohol alapanyagát szolgáltató hagyományos gyümölcsösök fenntartásához. Ezek a gyümölcsösök az állat- és növényfajok szempontjából
HU
10
HU
ökológia értéket képviselnek és ritka állatfajok egyedülálló együttesének élőhelyét biztosítják. A gyümölcsösök továbbá a talajerózió megakadályozásában is fontos szerepet játszanak, javítják a talaj vízmegkötő-képességét, és ily módon elősegítik a levegő nedvességtartalmának egyensúlyát. A kis méretű lepárlók által a monopólium keretében kapott támogatás korlátozott, ettől függetlenül azonban Németország úgy ítéli meg, hogy a támogatásra szükség van ahhoz, hogy a termelők folytathassák a táj meghatározó elemét jelentő gyümölcsfák gondozását. Ugyanakkor a szomszédos uniós tagállamokban több olyan régió is található, ahol a német tartományokhoz hasonló a táj, azonban nincs ilyen jellegű monopólium. 3.4.
A többi tagállamban tapasztalható helyzet
Érdemes rámutatni, hogy más tagállamokban, köztük Ausztriában és Lengyelországban is állítanak elő alkoholt kis méretű lepárlókban, ezekben az országokban azonban a termelők nem részesülnek támogatásban. Több tagállam ugyanakkor adókedvezményt biztosít a kis méretű mezőgazdasági lepárlók részére. Franciaországban 1916 és 1991 között szintén működött alkoholmonopólium. Ennek keretében a kormány az összes mezőgazdasági eredetű alkoholt garantált áron felvásárolta. E rendszer következtében az alkohol-előállítás volumene folyamatosan nőtt, hiszen az állam köteles volt az összes előállított mennyiséget felvásárolni. Ma már csupán néhány kisebb mezőgazdasági lepárló működik, elsősorban Elzászban. 4.
KÖVETKEZTETÉS
A német alkoholmonopólium az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása alól adott ideiglenes eltérés alapján működik. A monopólium által nyújtott támogatás működési támogatásnak minősül, amelyet az állami támogatásra vonatkozó szabályok egyébként nem tesznek lehetővé. A szóban forgó állami támogatás által kifejtett piactorzító hatás azonban korlátozott, hiszen a támogatásban részesülő alkohol mennyisége meglehetősen csekély, jelenleg a Németországban előállított összes mezőgazdasági eredetű etil-alkohol mennyiségének kevesebb mint 10%-ára becsülhető. A német alkoholmonopólium számos kedvező hatást fejt ki. Fontos szerepet játszik néhány olyan régióban, ahol a kis és közepes méretű gazdaságok ma is számítanak az alkohollepárlás után kapott támogatásra, amely többek között lehetővé teszi a kis méretű – helyi, meglehetősen korlátozott mértékű termelést folytató – gyümölcslepárlók számára a hagyományos gyümölcsösök fenntartását és a termelők bevételeinek stabilizálását. Egyértelmű, hogy mivel a Tanács a német alkoholmonopólium tekintetében csak „meghatározott időtartamig”10 engedélyezte az eltérést, a monopólium keretében működő lepárlók esetében szerkezetátalakítást kell végrehajtani ahhoz, hogy felkészülhessenek az állami támogatás közeljövőben bekövetkező megszűnésére. Néhány lepárló már tett is lépéseket annak érdekében, hogy felkészüljön a szabad piacra való belépésre: szövetkezeteket hoztak létre, a termelési költségek csökkentése céljából energiatakarékosabb berendezésekbe ruháztak be, illetve az előállított alkoholt egyre nagyobb arányban forgalmazzák közvetlenül.
10
HU
Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 91. preambulumbekezdése.
11
HU
Ennek ellenére még idő kell az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz, illetve ahhoz, hogy a lepárlók fenn tudjanak maradni a szabad piaci körülmények között. Tekintettel az előbbiekben bemutatott körülményekre, illetve azon tényre, hogy Németország kifejezetten kérte az eltérés meghosszabbítását, a Bizottság javasolja, hogy a monopólium további meghatározott időtartamig maradjon fenn. Ezen végső átmeneti időszak célja, hogy megkönnyítse a lepárlók számára az átmenetet és a szükséges szerkezetátalakítási lépések végrehajtását. Arról azonban meg kell bizonyosodni, hogy 2011. január 1-jétől kezdődően megszűnnek a külföldi vállalatokra és a szintetikus alkohol előállítóira vonatkozó piacra jutási korlátozások. A Bizottság azt javasolja, hogy a monopólium az elkövetkezendő évek során fokozatosan kerüljön megszüntetésre. A gabonafélék és burgonya feldolgozásával foglalkozó lepárlók a monopólium keretében 2013 végéig részesülhetnének fokozatosan csökkenő mértékű támogatásban. A monopólium keretében kizárólag a kis méretű, átalányalapon működő lepárlóüzemek, a bérlepárló üzemeket igénybe vevő személyek és az alkoholt korlátozott (évente legfeljebb 60 000 hl) mennyiségben előállító gyümölcsszövetkezeti lepárlóüzemek folytathatják majd a tevékenységüket, és 2017 végéig részesülhetnek támogatásban. A monopólium ezen időponton túl nem hosszabbítható meg. Az átmeneti időszakot követően Németország a monopólium keretében felhasznált források legalább egy részét átviheti a vidékfejlesztési eszközökbe, és például olyan intézkedések finanszírozására fordíthatja, amelyek célja a feldolgozás és a forgalmazás javítása, új termékek kialakítása, a termelők és a lepárlók közötti együttműködés javítása, vagy a hagyományos gyümölcsösök védelme, amely a német hatóságok szerint környezeti szempontból különösen fontos.
HU
12
HU
