EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2013.5.6. COM(2013) 205 final/2
CORRIGENDUM: Annule et remplace le document COM(2013) 205 final du 16.04.13. Concerne toutes les versions linguistiques. Correction du titre d'une organisation.
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG: A MAGAS SZINTŰ CSATLAKOZÁSI PÁRBESZÉD KERETÉBEN INDÍTOTT REFORMOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK ELŐMOZDÍTÁSA
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
2009 óta a Bizottság az éves bővítési stratégiai dokumentumában és az azt kísérő eredményjelentések elemzései alapján javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. E jelentés válasz a 2012. december 11-i tanácsi következtetésekre, melyek szerint: „Az Európai Tanácsnak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó esetleges határozata céljából a Tanács – a Bizottság által 2013 tavaszán benyújtandó jelentés alapján – meg fogja vizsgálni a csatlakozási folyamatról szóló magas szintű párbeszéd keretében indított reformok végrehajtását, valamint a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása, illetve a név kérdésének az ENSZ égisze alatt tárgyalásos úton kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében tett lépéseket.” Ez a jelentés, mely a legutóbbi eredményjelentés óta eltelt hat hónapra vonatkozik, két szakaszból áll: Az első rész a Bizottság által 2012 márciusában elindított magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében indított reformok végrehajtását, valamint a magas szintű csatlakozási párbeszéd ütemtervének főcímei szerinti további előrelépéseket értékeli. E jelentés második része azokat a lépéseket elemzi, melyek a jószomszédi kapcsolatok kialakítását célozzák valamennyi szomszédos országgal, különös tekintettel a szomszédos uniós tagállamokkal ápolt kapcsolatokra. A jelentés a Bizottság által összegyűjtött és elemzett információkra épül, ideértve az ország és a szomszédos uniós tagállamok által szolgáltatott adatokat. A jelentési időszak alatt politikai válsághoz vezettek azok az események, amelyek 2012. december 24-én következtek be a parlamentben azt követően, hogy vitatható körülmények között elfogadták a 2013. évi költségvetést. A biztonsági erők erőszakkal távolították el a parlament kamarájából az ellenzéki képviselőket és újságírókat, aminek következményeként a legnagyobb ellenzéki párt bojkottálta a parlamentet, valamint képviselőinek lemondásával és a helyi választások bojkottálásával fenyegetett. Az ezt követően két hónapig tartó politikai patthelyzet érintette a helyi választások megszervezését, valamint a parlament működését, mely az ellenzék jelenléte nélkül folytatta munkáját. A patthelyzetet a felek közötti, március 1-jei megállapodás oldotta fel, melynek köszönhetően a parlament visszatért a normális működéshez és sor került a helyi választások megtartására. A megállapodás emellett vállalásokat tartalmazott kulcsfontosságú stratégiai prioritásokra és reformokra vonatkozóan. A március 1-jei megállapodás mindenekelőtt egy egyetértési megállapodás szükségességét hangsúlyozza, mely megerősíti a pártok közötti konszenzust az ország stratégiai célkitűzésével, nevezetesen az európai uniós és az atlanti integrációval kapcsolatban, és az ezek melletti elkötelezettséget, valamint egy vizsgálóbizottság létrehozását.
2
E jelentés ismerteti a politikai patthelyzet hatását és a március 1-jei megállapodás tartalmát, amennyiben azok befolyásolták a magas szintű csatlakozási párbeszédhez kapcsolódó reformok végrehajtását vagy a jószomszédi kapcsolatok alakulását. A 2013. októberi eredményjelentésnek az intézmények működését vizsgáló, szokásos értékelő része elemzi a március 1-jei vállalások végrehajtását és a 2012. december 24-i eseményekkel foglalkozó vizsgálóbizottság munkáját, és jelzi azokat a területeket, amelyeken nyomon követésre van szükség.
2.
A MAGASSZINTŰ VÉGREHAJTÁSA
CSATLAKOZÁSI
PÁRBESZÉDHEZ
KAPCSOLÓDÓ
REFORMOK
A magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében eddig négy magas szintű találkozóra került sor: 2012 márciusában, májusában és szeptemberében, valamint 2013 áprilisában. A magas szintű csatlakozási párbeszéd tevékenységeinek támogatása céljából számos technikai találkozót is rendeztek a kormány és az Európai Bizottság között. A folyamat ismételten középpontba helyezte az ország reformmenetrendjét és az EU-val ápolt kapcsolatait, melyeknek új lendületet adott. Mivel a magas szintű csatlakozási párbeszédhez kapcsolódó, számos kulcsfontosságú törvényt, stratégiát és cselekvési tervet 2012 végén fogadták el, jelentős hangsúly helyeződik azok 2013. évi végrehajtására. A jelentési időszakban folytatódott a reformok végrehajtása, függetlenül a parlament munkáját befolyásoló politikai válságtól. A kormányátalakítás az európai integrációs portfóliót is érintette, mivel a korábbi miniszter lemondott a helyi választásokon való részvétel miatt. Az elmúlt évben az ország intézkedéseket hozott a párbeszéd keretében meghatározott szinte összes célkitűzéssel kapcsolatban. Néhány területen megvalósultak a célkitűzések, például a rágalmazás bűncselekményi mivoltának megszüntetése, az összeférhetetlenségi nyilatkozatok szisztematikus ellenőrzésének bevezetése, valamint a beszélgetések lehallgatására vonatkozó jogszabályok javítása területén. 2013-ban a hangsúly a fennmaradó célkitűzések végrehajtásán van. Az értékelés a magas szintű csatlakozási párbeszéd ütemtervének főcímei szerint tagolódik, és a magas szintű csatlakozási párbeszéd kezdetén meghatározott célkitűzések terén elért haladást ismerteti.
A véleménynyilvánítás és a média szabadsága 3
2012 novemberében fogadták el a büntető törvénykönyv módosításait, melyek eltörölték a rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó büntetőjogi felelősséget. Elfogadták a rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó polgári jogi felelősségről szóló új törvényt, mely többek között meghatározza a rágalmazási ügyekben a polgári bíróságokon kiszabható kártérítés maximális szintjeit. A jogszabályreformok követik az európai normákat. A reformokat a kormány és az újságírók szövetsége közötti, a média kerekasztal keretében és a 2011-ben létrehozott munkacsoport részvételével megrendezett párbeszédek ösztönözték, melyek során figyelembe vették az Európa Tanács szakértőjével folytatott konzultációkat is. 2012 végéig több mint 200 bíró, jogász, újságíró és gyakorló jogász vett részt a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló képzésen. 2013-ban speciális képzési programot szerveznek, mely a rágalmazási ügyekkel foglalkozó valamennyi bíróra kiterjed és az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 10. cikkére összpontosít. A képzésen eddig 45 bíró és 7 bírósági alkalmazott vett részt. 2012 végére az Emberi Jogok Európai Bíróságának több mint 70, a 10. cikkel kapcsolatos kulcsfontosságú ítéletét fordították le és – a gyakorló jogászokat célzó képzési eszközként – elérhetővé tették az igazságügyi minisztérium, valamint a bírói és ügyészi akadémia honlapjain. Jelentős erőfeszítésekre lesz szükség annak biztosítására, hogy a bíróságok az új jogszabályt az EJEE követelményeinek megfelelően hajtsák végre. A december 24-i események megszakították a média kerekasztal munkáját, ami a kormány és az újságírók szövetsége közötti kapcsolatok megszakítását eredményezte. Az újságírók szövetsége alkotmányos panaszt nyújtott be azzal kapcsolatban, hogy azon a napon eltávolították a sajtót a parlamenti kamarából, a kormánnyal való tárgyalások újbóli felvételét a vizsgálóbizottság eredményeihez kötötték. A március 1-jei megállapodásban tett vállalás, mely szerint a kormány újból tárgyalásokba kezd az újságírókkal, még nem teljesült. Helyre kell állítani a bizalmat annak érdekében, hogy a média munkacsoport munkaprogramjának még hátralevő feladatait (ideértve a közszolgálati műsorszóró megerősítését, az újságírókra vonatkozó szakmai és etikai normák javítását és az önszabályozási rendszer kialakítását) el lehessen végezni. A műsorszóró tanács javította eredményeit a tulajdonlás illegális koncentrációja és az összeférhetetlenség terén. A műsorszóró tanács a médiapluralizmus és a média piacán folyó verseny előmozdításáról, valamint a nem szelektív szankcionálásról szóló új iránymutatásokat is elfogadott, továbbá új műsorszórási stratégiát a 2012–2017 közötti időszakra vonatkozóan. Folyamatosan zajlik a nemzeti jogszabályok összehangolása az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel. Döntő fontosságú, hogy bármilyen, a médiához és a véleménynyilvánítás szabadságához kapcsolódó jogszabály elfogadása inkluzív módon, az összes érintett bevonásával történjen. Nem történt előrelépés a kormányzati hirdetések átláthatóbbá tétele területén, ami szintén részét képezte a média munkacsoport munkaprogramjának. Nem sikerült eloszlatni az öncenzúrával, valamint az újságírók gyenge munkajogaival és a közvélemény tárgyilagos tájékoztatásával kapcsolatos aggályokat. Továbbá, a márciusi helyi választások alatt a megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy a közszolgálati műsorszóró és 4
a magánállomások részéről hiányzik a kiegyensúlyozott tájékoztatás (lásd még a választási reformról szóló lenti szakaszt). Jogállamiság és alapvető jogok Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát illetően a bíróságok valamennyi szinten pozitív ügylezárási arányt mutattak fel 2012-ben, ami azt jelenti, hogy a többségük fel tudta dolgozni a hozzájuk beérkezett eseteket, vagy annál többet is. Decemberben 6 további igazságszolgáltatási álláshelyet töltöttek be a legfelsőbb bíróságon és a közigazgatási bíróságon, ami javította ügykezelési képességüket. Ugyanakkor még nem dolgoztak ki hosszabb távú stratégiát a humán-erőforrásoknak az igazságszolgáltatási rendszerben való megfelelő elosztására. Fejleszteni kell azokat a kapacitásokat, amelyekkel megbízható adatok nyerhetők a bírósági eljárások átlagos időtartamára vonatkozóan, ideértve az ítéletek végrehajtását, különösen pedig a régebbi ügyek számát. E célból folyamatban van egy új, igazságszolgáltatási statisztikai szoftver tesztelése, mely kiegészíti a már létező automatizált ügyviteli rendszert, és várhatóan 2013 júniusában kerül bevezetésre. Mivel a rendszer nem terjed ki a végrehajtók munkájára, kiegészítő nyomonkövetési rendszert kell létrehozni. 2012 végén további 6 végrehajtót neveztek ki, ami a teljes létszámot 97-re emelte. A szervezett bűnözéssel és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészségi hivatal kapacitását három új ügyész felvételével erősítették, amivel betöltötték mind a 13 álláshelyet. Költségvetési forrásokat biztosítottak további 7 államügyész és 16 bírósági alkalmazott kinevezésére annak érdekében, hogy teljesíthessék a büntetőeljárásról szóló új törvény szerinti kötelezettségeket. Ugyanakkor az ügyészségi szolgálat egészét még nem látták el megfelelő IT-hardverrel és szervercsatlakozással. Az igazságszolgáltatás minőségét és függetlenségét illetően a bírósági törvény módosításainak hatálybalépését követően 2013 januárjától az összes újonnan kinevezett elsőfokú bírót az akadémiát végzett személyek közül kell kiválasztani, megerősítve ezáltal a professzionalizmus elvét és az érdemeken alapuló felvételt. Eddig 2009 januárja óta a bírói és ügyészi akadémián végzett 80 pályázóból 61-et vettek fel bírónak és ügyésznek, míg 19 személyt még nem neveztek ki első munkahelyükre. A jelentkezők kevés száma miatt majdnem egy évig – 2013 szeptemberéig – késik az akadémiára a 2011/12 és 2012/13 tanévekre tervezett 29 új hallgató felvétele. Intézkedéseket hoztak a pályázók megszólítására, ideértve az ismételten közzétett felvételi felhívásokat, tudatosító intézkedéseket, médiakampányokat, felvételi előkészítők megszervezését, és sor került jogszabálymódosításokra is a pályázók havi ösztöndíjának emelése érdekében. A bírók menesztésére és a fegyelmi eljárásokra vonatkozó jelenlegi jogszabályt pontosítani és kiszámíthatóbbá kell tenni, és biztosítani kell, hogy a bírói tanács azt arányosan alkalmazza. A korrupció megelőzését illetően, az összeférhetetlenségi nyilatkozatoknak a korrupció megelőzésére létrehozott állami bizottság általi szisztematikus ellenőrzését célzó jogszabályi keret 2012. évi módosítását követően 483 nyilatkozatot ellenőriztek, melyek parlamenti 5
képviselőktől, miniszterektől, miniszterhelyettesektől, valamint a parlament által megválasztott vagy kinevezett tisztviselőktől érkezetek. Számos összeférhetetlenségi esetet azonosítottak és számos konfliktust oldottak meg. Az ellenőrzés során 123 esetben állapították meg, hogy a tisztviselők nem nyújtottak be nyilatkozatot, 2013 elején szabálysértés miatt 26 esetben indítottak eljárást. 2012 novemberében fogadták el a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosításait a felügyeleti rendszer erősítése érdekében, a végrehajtás javítása terén azonban még nem érzékelhetők gyakorlati eredmények. Jelenleg állítják össze a vizsgálatok, a vádemelések, a bűnösség megállapítása és ítéletek (ideértve a magas szintű korrupciós ügyek terén hozott ítéleteket is) összefoglalását, valamint az utóbbi években szabálysértés miatt kiszabott bírságokra, adóbírságokra és fegyelmi szankciókra vonatkozó adatokat tartalmazó teljes áttekintést. Ennek keretében különböző szervek működnek együtt, pl. a rendőrség, a pénzügyőrség, a vámigazgatás, a költségvetési bevételek hivatala, az államügyészség és a bíróságok, valamint a korrupció megelőzésére létrehozott állami bizottság. További lépéseket kell tenni az ügynökségek közötti együttműködés és információáramlás megerősítése terén annak érdekében, hogy azonosítani és kezelni lehessen a korrupció elleni küzdelem terén jelentkező gyengeségeket. Közösségek közötti párbeszéd A koalíciós kormány idején a párbeszéd valamennyi szinten folytatódott, és nem érintette a politikai válság, melynek nem volt etnikai vonatkozása. A jelentési időszakban néhány esetben kisebbségek között konfliktusokra került sor. A választások előtti kormányátalakítást követően több helyen tiltakozásokhoz vezetett, amikor a nemzeti felszabadítási hadsereg egyik volt tagját védelmi miniszterré nevezték ki. A hatóságok és az etnikumok vezetői gyorsan és hatékonyan léptek fel az eszkaláció megelőzése érdekében. A március 24-én megrendezett helyi választások első fordulójával kapcsolatban az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) előzetes megállapításai szerint az etnikailag megosztó retorika néhány városban növelte a feszültségeket. Az OFA végrehajtásáért felelős titkárság (SIOFA) elindította a 2001 óta az etnikumok közötti kapcsolatok keretéül szolgáló ohridi keretmegállapodás (OFA) végrehajtásának felülvizsgálatát, ami négy szakaszban történik, és szakpolitikai ajánlásokban teljesedik ki. Az OFA-felülvizsgálat első szakaszának eredményeit április 11-én tették közzé, jelenleg a második szakasz van folyamatban. 100 000 EUR állami finanszírozást nyújtottak. Javítani kell a SIOFA és más érintett intézmények, mint pl. a kisebbségvédelmi ügynökség közötti koordinációt, valamint a támogatások SIOFA általi elosztását. 2012 decemberében a VMRO-DPMNE és a DUI vezetői közötti találkozót követően a két párt közös nyilatkozatot tett közzé, melyben hangsúlyozták, hogy az etnikumok közötti kérdésekkel kapcsolatos kihívásokat a kölcsönös tisztelet és tolerancia szellemében fogják kezelni.
6
A jelentési időszak alatt tartották azon munkatalálkozó-sorozat második találkozóját, melynek célja a kormány cselekvési terve végrehajtásának felülvizsgálata volt, mely a 2011. évi roma szeminárium következtetéseire épült. Eddig 11 roma információs központot nyitottak meg, melyek segítséget nyújtanak a szociális és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Folytatódott azon projektek megvalósítása, melyek célja a roma gyerekek – többek között mentorálás és ösztöndíjak révén való – bevonása az óvodai és középfokú iskolai oktatásba. A személyazonosító dokumentumok nélküli személyek azonosítására és segítésére hozott legutóbbi intézkedések jártak ugyan némi eredménnyel, azonban továbbra is szisztematikusabb intézkedésekre van szükség. Míg a 2013. évi költségvetésben emelték a romák társadalmi befogadásáról szóló stratégia végrehajtását szolgáló forrásokat, ezek elsősorban tőkebefektetésekbe, nem pedig az egészségügybe, a kultúrába vagy a szociális ellátásokba irányulnak, a végrehajtás pedig lassú.
Közigazgatási reform A kormány 2012 októberében fogadta el a közigazgatási reformról szóló felülvizsgált stratégiát, mely figyelembe veszi a stratégia 2010. évi elfogadása óta bekövetkezett fejleményeket. Folytatódott az előkészítő munka a közszolgálatra és közszolgáltatásokra, valamint az általános igazgatási eljárásokra vonatkozó jogi keret fejlesztése terén. A vonatkozó jogszabályok megszövegezése uniós szakértők bevonásával haladt előre. Új jogalkotási megközelítést alakítottak ki, mely egyesíti mind a közszolgálat, mind a közfoglalkoztatás olyan alapelveit, mint a toborzás átláthatósága, valamint az állami foglalkoztatási nyilvántartások, az érdemeken alapuló elbírálás és a méltányos képviseletre vonatkozó célok. Elindították az állami foglalkoztatásra vonatkozó általános elvek felülvizsgálatát az olyan területeken, mint az egészségügy és az oktatás, megkezdődött az ágazatspecifikus törvények megszövegezése, ideértve a közszolgákról szóló törvényt. Az utóbbival foglalkozó munkacsoportot 2012 novemberében hozták létre, mely az érintettek széles köréből áll. Márciusban szakpolitikai dokumentumot fogadtak el, mely ismerteti az új törvény fő elemeit, vagyis a humánerőforrás-menedzsmentet, az értékelési és elbocsátási eljárásokat, a képzéseket és a mobilitást. 2012 novemberében Ohridban került sor az EBESZ és az OECD/SIGMA szervezésében a méltányos képviseletről szóló konferenciára. A 2012. decemberi nyilvános konzultációt követően a kormány 2013 januárjában fogadta el a szakpolitikai dokumentumot, mely meghatározza az általános igazgatási eljárásról szóló új törvény fő célkitűzéseit. A kormány azzal a feladattal bízta meg a munkacsoportot, hogy 2013 végére készítse el a törvénytervezetet. A decentralizációt és a regionális politikát illetően a kormány egy felülvizsgálatot követően 2013 márciusában módszertant fogadott el a decentralizációs program és cselekvési terv végrehajtására. Fenntartották a régiókban a tőkebefektetési projektek finanszírozását. 7
Azonban továbbra is kihívást jelent a 2008. évi törvény és a 2009–2019 közötti időszakra vonatkozó regionális fejlesztési stratégia teljes végrehajtása, különösen pedig annak a követelménynek a teljesítése, mely szerint regionális fejlesztési szerveken keresztül megfelelő forrásokat kell biztosítani a regionális gazdasági fejlesztési tevékenységekre. Biztosítani kell az önkormányzatok pénzügyi fenntarthatóságát, hogy gyakorolni tudják az összes részükre átadott/decentralizált hatáskört. Választási reform 2012 novemberében fogadták el a választási törvény és a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény módosításait, melyekbe beépült az EBESZ/ODIHR, a Velencei Bizottság és a GRECO néhány ajánlása. A módosítások olyan területekre terjedtek ki, mint a párt és az állam szétválasztása, valamint a politikai pártok és kampányok finanszírozásának átláthatóbbá tétele. Számos ajánlást, különösen a kampányokhoz nyújtott magán és vállalati hozzájárulások összeghatáraival kapcsolatos ellentmondásokra, a kampányfinanszírozásról szóló időközi jelentések ellenőrzésére meghatározott határidőkre, a külföldi szavazók mandátumainak elosztására, valamint a választói névjegyzék ellenőrzésére vonatkozó ajánlást nem vettek figyelembe. A március 1-jei megállapodás felei kötelezettséget vállaltak arra, hogy a helyi választásokat követően figyelembe veszik ezeket a kérdéseket. A választások előtti hetekben sor került a március 1-jén született megállapodás részeként a választási törvény módosítására is, mely lehetővé tette, hogy a legnagyobb ellenzéki párt – mely korábban a választások bojkottálásával fenyegetett – megkésve megküldhesse jelöltjei listáját. A helyi választások előtt javítottak a választói névjegyzék pontosságán, elsősorban úgy, hogy a személyeknek rendes vagy biometrikus útlevéllel vagy személyazonossági kártyával kellett magukat igazolniuk. Az összes jelentős párt támogatta a jogszabály módosítását, melynek értelmében csak azok az állampolgárok gyakorolhatják a választójogot, akik érvényes biometrikus dokumentummal rendelkeznek. Tudatosító kampányokkal kívánták növelni a biometrikus dokumentummal rendelkezők számát, és felhívni a választók figyelmét arra a lehetőségre, hogy megvizsgálhatják a nyilvánosan elérhető választói névjegyzéket. Ezzel a lehetőséggel 42 747 polgár élt, ez a szám jelentősen nagyobb a 2011. évi választáshoz képest. Mindazonáltal a választás napján néhány panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a megfelelő mértékben nyilvánossá tett új követelmény szerint a választójog gyakorlását biometrikus személyazonosító dokumentum birtoklásához kötötték. A választói névjegyzék március 1-jei megállapodás részét képező, és az EBESZ/ODIHR által javasolt ellenőrzése még nem történt meg, azt a helyi választásokat követően fogják elvégezni. Az EBESZ/ODIHR előzetes megállapításai szerint a legutóbbi helyi választások adminisztrációja megfelelő volt, és általában véve a választási adminisztráció az összes szinten hatékonyan működött, és az összes választási határidőt betartották az alkalmazandó jogi keretnek megfelelően. A jelöltek szabadon kampányolhattak, és a kampány aktív volt. A legtöbb régióban a polgármester-jelöltek magatartási kódexet írtak alá a szabad és tisztességes választásokért. A választás nyugodt légkörben zajlott, a szavazást jól szervezték meg a
8
legtöbb szavazóhelyen. A választók nyugodt légkörben szabadon voksolhattak. A részvételi arány magas volt. Az EBESZ/ODIHR ugyanakkor jelezte, hogy a választási kampány egész ideje alatt fennállt a választók megfélemlítésének ás állami források szabálytalan felhasználásának gyanúja, valamint nem volt egyértelmű az állam és a politikai pártok elhatárolása. A média átfogóan tájékoztatott a kampányról, azonban számos műsorszóró, ideértve a közszolgálati műsorszórót, nem nyújtott kiegyensúlyozott tájékoztatást a kampányról. Míg a választói névjegyzék pontosságát illetően nőtt a bizalom, a jegyzékek összeállításán és karbantartásán még lehet javítani. A piacgazdaság erősítése A sarkalatos költségvetési törvényt 2012 decemberében módosították annak érdekében, hogy erősítsék a közkiadások stratégiai tervezését. További erőfeszítésekre van szükség a stratégiai tervezés javítása és a többéves költségvetési tervezés bevezetése érdekében. Az éves költségvetési tervezés nem tükrözi kellőképpen a kulcsfontosságú reformterületek stratégiai jelentőségét, emellett részletes információkra van szükség a szakpolitikai intézkedések végrehajtására és az intézkedésekre elosztott forrásokra vonatkozóan. 2013. február végétől a kormány 92 millió EUR összegű fennálló fizetési kötelezettséget (héavisszafizetések, áruk és szolgáltatások) teljesített. Az átláthatóság, a költségvetés-tervezés és irányítás javítása érdekében a kormány módosította a kincstár szervezeti és működési szabályzatát, melynek értelmében 2014-től a költségvetési szervezeteknek kötelező rögzíteni a többéves fizetési kötelezettségeket. 2012. október közepén a kormány fiatalok foglalkoztatására irányuló cselekvési tervet fogadott el a 2012–2015 közötti időszakra, melynek célja elősegíteni a magas szintű ifjúsági munkanélküliség problémájának leküzdését azáltal, hogy a fiatalok számára több és jobb munkahelyeket biztosít. A terv egyaránt tartalmaz strukturális és aktív intézkedéseket. A munkaerőpiachoz kapcsolódó törvények módosításait 2012 decemberében fogadták el, melyek célja a munkaerő-piaci statisztikák javítása és a munkanélküliek tényleges számának pontosabb azonosítása. Kevésbé hatékonyan ugyan, de folytatódik a jelenlegi aktív munkaerőpiaci intézkedések végrehajtása. 2012 decemberében a kormány elfogadta az aktív programokról és foglalkoztatási intézkedésekről szóló 2013. évi operatív cselekvési tervet. Az aktív munkaerő-piaci programokra elosztott pénzügyi források szintje továbbra is alacsony. 2012 decemberében a parlament elfogadta a társasági törvény módosításait, melyek célja a piacról való kilépés javítása a cégnyilvántartásból való törlés megkönnyítése révén. Megkezdődött a tartósan inaktív vállalkozások cégnyilvántartásból való törlése. Előrelépés történt az ágazati jogszabályok és a koncessziókról és a köz- és magánszféra közötti partnerségről szóló törvény közötti harmonizálás terén. A 16 harmonizálásra szoruló
9
törvényből 12 törvényt fogadtak el, 4 előkészítés alatt áll. Ezen új törvények zökkenőmentes végrehajtása érdekében meg kell erősíteni a gazdasági minisztérium igazgatási kapacitását és javítani kell az egyéb felelős hatóságokkal való koordinációt. A parlament és a kormány felülvizsgálta az állami számvevőszék 2011. évi jelentését. Még nem vezették be a parlamenti ellenőrzési mechanizmusokat biztosító összes eljárást. Intézményesíteni kell azt az újonnan kialakult gyakorlatot, mely szerint a kormány rendszeresen ellenőrzi a számvevőszék ajánlásainak a költségvetés kezelésében érintettek általi figyelembe vételét, különös tekintettel a számvevőszék ellenőrzési jelentésében azonosított rendszerszintű hiányosságokra. Hatékonyabbá kell tenni a számvevőszéki jelentések államügyész általi törvényességi felügyeletét.
3.
A
JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK ELŐMOZDÍTÁSA, ILLETVE A NÉV KÉRDÉSÉNEK
KÖLCSÖNÖSEN ELFOGADHATÓ MEGOLDÁSA ÉRDEKÉBEN AZ
ENSZ
ÉGISZE ALATT
TÁRGYALÁSOS ÚTON TETT LÉPÉSEK
Regionális és ágazati együttműködés Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság aktívan részt vesz a regionális kezdeményezésekben és releváns regionális találkozóknak ad otthont. Az ország kétoldalú és regionális keretekben is részt vesz a következő területeken: bel- és igazságügy, ideértve az Albániával, Szerbiával, Koszovóval∗ és Bulgáriával folytatott határigazgatási együttműködést; a rendőrségi és vámügyi együttműködést szolgáló meglévő vagy tervezett „közös kapcsolatfelvételi központok”; rendszeres „kevert” határőrjáratok Albániával, Szerbiával, Koszovóval és Bulgáriával, közös határellenőrzések a szerb hatóságokkal, rendőrségi együttműködésről szóló megállapodások Horvátországgal, Montenegróval és Szerbiával, együttműködés Koszovóval – a regionális kötelezettségek mellett. A Montenegróval a polgárok kölcsönös utazásáról kötött megállapodás 2012 decemberében lépett hatályba, mely az Albániával és Szerbiával kötött megállapodásokhoz hasonlóan lehetővé teszi a polgárok számára, hogy biometrikus személyazonosító dokumentumokkal szabadon utazhassanak ezekbe az országokba. A védelmi és biztonsági együttműködés terén az ország kétoldalú és regionális kezdeményezésekben vesz részt, melyek célja a kölcsönös bizalom felépítése, emellett hozzájárul az EUFOR Althea misszióhoz Bosznia-Hercegovinában. Az ország kereskedelmének átlagosan 20 %-a továbbra is a CEFTÁ-val bonyolódik, a globális kereskedelem kétharmada Görögországon (Szaloniki) keresztül történik. Koszovó Németország után az ország második legnagyobb exportpartnere, a kereskedelem azonban ∗
Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
10
tavaly visszaesett, részben a fejletlen infrastrukturális összeköttetések miatt. Az infrastrukturális problémák hátráltatják az Albániával folytatott kereskedelmet is, bár a két miniszterelnök között 2012 novemberében aláírt megállapodás új határátkelő megnyitását irányozza elő. Hasonlóképpen, míg a határon átnyúló vasúti áruszállítási forgalom az X. folyosón komoly visszaesést szenvedett el, a Szerbia miniszterelnökével való legutóbbi találkozó hangsúlyozta a kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés elmélyítését, ideértve a lehetséges közös infrastrukturális projekteket és az X. folyosóhoz kapcsolódó tevékenységeket. Az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, Montenegróval, Szerbiával, Törökországgal és Bulgáriával kötött kétoldalú beruházási szerződéseken kívül az ország vizsgálja a Koszovóval kötendő beruházási megállapodás lehetőségeit, és kifejezte érdeklődését egy Görögországgal kötendő beruházási megállapodás iránt is. Kétoldalú kapcsolatok Bulgária A 2012. októberi eredményjelentés megállapításai, a Bulgária által kifejezett aggályok, valamint a 2012. decemberi tanácsi következtetések alapján: „…a közelmúltban magas szintű egyeztetésekre került sor Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Bulgária között, és [a Tanács] várakozással tekint az elé, hogy az egyeztetések nyomán konkrét intézkedések és eredmények szülessenek.” A két ország párbeszédet indított a kapcsolatok javítása érdekében. A külügyminiszteri szintű eszmecserék november 27-én Bulgária részéről javaslathoz vezettek, mely számos bizalomépítő intézkedés beépítését célozza egy „Jószomszédi kapcsolatokról és együttműködésről szóló megállapodás” tágabb keretébe, ezen kívül pedig a kulcsfontosságú területekhez kapcsolódó közös tematikus munkacsoportok felállítását, valamint folyamatos elkötelezettséget és jó szándékot minden megkötött megállapodás végrehajtása során. A javaslat elemeit, melyek a miniszterelnökök közötti 1999. évi nyilatkozatra épülnek, szintén tartalmazza a Bulgária által a 2012. decemberi tanácsi következtetések után tett egyoldalú nyilatkozat. Az új megállapodás megtárgyalásával, és általánosabban a kétoldalú kapcsolatok operatív értelemben vett fejlesztésének feltérképezésével megbízott munkacsoport december 14-én, január 14–15-én, február 1-jén és március végén ült össze. A megállapodástervezetet Bulgária hivatalosan január elején mutatta be. Találkozókra került sor a két külügyminiszter között február 1–2-án egy nemzetközi konferencia keretén kívül, emellett február 16-án Bulgária miniszterelnöke Szkopjéba látogatott. A szöveggel kapcsolatban mindkét ország csak néhány megoldatlan kérdést jelzett. A Bulgária külügyminiszterének november 27-i levelében említett többi új elem – a kulcsfontosságú területeken több közös tematikus munkacsoport felállítása, magas szintű 11
tanács létrehozása és éves szintű kormányközi találkozók, vagy a „konkrét intézkedésekre és eredményekre” vonatkozó különböző javaslatokra adott válaszok (pl. magas szintű hivatalos látogatások, igazgatási együttműködés és cserék, történelmi kérdésekről folytatott szakértői párbeszéd, fokozott együttműködés ágazati kérdésekben, különböző ágazati együttműködési megállapodások megtárgyalása) kezelése egyelőre a megállapodás aláírásának és egy kormányközi találkozó megtartásának függvényében szünetel. A jelentési időszakban fokozódtak a Bulgáriával ápolt magas szintű kapcsolatok. Bulgária miniszterelnökének február 16-i szkopjei látogatása keretében a két miniszterelnök egyértelműen elkötelezte magát a kétoldalú kapcsolatok megerősítése mellett, és kijelentették, hogy fokozni kell a magas szintű találkozókat, valamint, hogy a közvélemény pozitív formálásával hozzá lehet járulni a sztereotípiák csökkentéséhez és az együttműködés erősítéséhez. Ivanov elnök számos kezdeményezést tett, így ellátogatott a bolgár kulturális klubba és részt vett a nemzeti ünnepen. A külügyminiszter-helyettes közös holokauszt emléknapon vett részt Bulgáriában 2013. március 13-án. A jelentési időszak alatt és a megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdése előtt került sor november 15-én Szófiában a két külügyminisztérium közötti, uniós kérdésekkel kapcsolatos konzultációkra, melyek a 2011. szeptemberi „Az európai és euro-atlanti integráció területén folytatandó együttműködésről szóló memorandumon” alapultak. A másik fordulóra még nem került sor, sem pedig az uniós csatlakozási tárgyalásokról szóló, 2012 októberében Szkopjéban megrendezett szemináriumot követő szemináriumra. A határon átnyúló, ágazati és kereskedelmi kapcsolatokat illetően továbbra is magas a közvetlen külföldi beruházások szintje, majdnem 800, bolgár tőkével rendelkező, az országban nyilvántartott vállalattal. A kétoldalú kereskedelmi kamara éves ülését március 27én rendezték meg. A Bulgáriából származó importok 2012-ben 6%-ra növekedtek, az export szintje változatlan maradt, az összes exporthoz viszonyított aránya enyhén csökkent, 9%-ról 7%-ra. 2012 decemberében tették közzé a harmadik pályázati felhívást az IPA-forrásokból finanszírozott, határon átnyúló projektekre a környezetvédelem, a magánszektor fejlesztése és a társadalmi kohézió terén. Mindkét miniszterelnök hangsúlyozta, hogy szükséges fejleszteni a Szófia és Szkopje közötti közúti és vasúti infrastrukturális összeköttetéseket a VIII. folyosón, és meg kell nyitni a klepaloi határátkelőt. A két ország szorosan együttműködik biztonsági és védelmi kérdésekben, a két ország hadserege közös gyakorlatokat folytatott és rendszeresen cserél személyzetet képzések keretében, valamint a tervezésben, logisztikában és hírszerzésben szerzett tapasztalatok megosztása céljából. Görögország A 2012. decemberi tanácsi következtetések szerint: „…a Tanács – a Bizottság által 2013 tavaszán benyújtandó jelentés alapján – meg fogja vizsgálni … a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása, illetve a név kérdésének az ENSZ égisze alatt tárgyalásos úton kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében tett 12
lépéseket.” 2012. október 3-án Avramopoulos külügyminiszter levelet küldött, melyben egyetértési megállapodás aláírását javasolta. A levélre Poposki külügyminiszter november 5-én válaszolt. A név kérdéséről az ENSZ égisze alatt folytatott hivatalos tárgyalások, melyeket Matthew Nimetz, az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja vezetett, új lendületet kaptak a jelentési időszakban. A megbízott Athénban és Szkopjéban január elején tett látogatását követően New Yorkban került sor megbeszélésekre a tárgyalók között január 29–30-án. A legutóbbi megbeszéléseket április 8–9. között tartották meg, melyeken az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja új javaslatot ismertetett, mely szerinte „előkészíti az utat a komoly eszmecserék és remélhetőleg a megoldás felé”. Szakértői szinten jó az együttműködés számos területen (gazdaság és kereskedelem, rendőrségi és vámügyi együttműködés, katonai együttműködés), és jelentős eredményeket hozott. Valamennyi szinten rendszeresek a kérdések széles körét átfogó kétoldalú találkozók és kapcsolatok. Az uniós kérdések területén is jó az együttműködés, ideértve a külügyminisztérium vezető tisztviselői közötti, 2012 júniusában Athénban megrendezett találkozót, valamint a 2012 decemberének végén Athénban megrendezett KBVP szemináriumot. A külügyminisztériumi tisztviselők egy további találkozójára 2013. április 5én került sor Szkopjéban, melynek keretében megvitatták a kétoldalú ágazati együttműködés erősítését, valamint az unióval kapcsolatos szakértelem twinning vagy TAIEX és – pl. környezetről szóló – szemináriumok keretében történő megosztását. A határon átnyúló, ágazati és kereskedelmi kapcsolatokat illetően a gazdasági együttműködés többek között a két kereskedelmi kamara között történik egy athéni üzleti fórum esetleges létrehozásának céljából. A görög összekötő iroda és a szkopjei kereskedelmi kamara által közösen szervezett 2012. decemberi közös találkozón számos kereskedelmi és vámügyi kérdést vitattak meg. A közlekedés területén szoros az együttműködés, ideértve az X. folyosót is. Számos javaslat született további határátkelési pontok megépítésére, melyek további megvalósíthatósági értékelést tesznek szükségessé. Továbbra is nagy jelentőséggel bír a turizmus és az emberek közötti kapcsolatok. A két ország közötti kereskedelmet illetően a Görögországból származó importok jelentősen megnövekedtek 2012 folyamán, ami az országot a második legnagyobb kereskedelmi partnerré és a negyedik legnagyobb, az összes belföldi beruházás 10%-át kitevő beruházási forrássá tette. Az IPA által finanszírozott határokon átnyúló program végrehajtása zökkenőmentesen halad. Szoros az együttműködés a rendőrségi és katonai kérdésekben is.
Nyugat-Balkán Az ország fenntartotta konstruktív kétoldalú kapcsolatait a többi bővítési országgal. Nincsenek lezáratlan demarkációs kérdések. A jelentési időszakban az elnök október elején 13
Szarajevóba látogatott, és tervezik az „Euro-atlanti partnerségről” szóló megállapodás aláírását Horvátországgal. Montenegró miniszterelnök-helyettesének február 14-i látogatása keretében hangsúlyozták a jó kapcsolatokat és a gazdasági együttműködés fokozásának közös szándékát. Az Albániával folytatott kétoldalú kapcsolatok keretében tett november 23-i tiranai látogatás során mindkét miniszterelnök megerősítette a két ország barátságát és az uniós integráció melletti közös elkötelezettséget, amit mindkét elnök megismételt 2012. december 5-én. Albánia függetlensége 100. évfordulójának Szkopjéban megrendezett ünnepségén egyaránt részt vett Albánia és Koszovó miniszterelnöke, novemberben pedig megállapodást írtak alá Albániával egy új határátkelő tervezett megnyitásáról. A Szerbiával való kapcsolatokat számos magas szintű látogatás javította tovább, melyek csúcspontját a 2013 májusában tartandó közös kormányülés jelenti. 2013 januárjában Szkopjéban mindkét miniszterelnök jelezte, hogy a Koszovó jogállását és az ortodox egyházat illető eltérő vélemények nem akadályozzák az együttműködés további elmélyítését. Február 18-án a külügyminiszterek megállapodást írtak alá az uniós csatlakozási folyamat kontextusában folytatandó együttműködésről, hasonlóan ahhoz a megállapodáshoz, melyet az ország Albániával írt alá. Koszovót illetően a kétoldalú kapcsolatok széleskörű szerződéses keretének és az együttműködés elmélyítése melletti elkötelezettség részét képezi az országban élő koszovói menekültek önkéntes visszatérésére irányuló jelenlegi munka.
4.
Következtetés
Haladás történt az e jelentésben ismertetett területeken, a 2012. december 24-i eseményeket követő politikai válság ellenére. Fontos, hogy késedelem nélkül végrehajtják a 2013. március 1-jei, a politikai válság megoldását elősegítő politikai megállapodást, különösen a vizsgálóbizottság létrehozásához kapcsolódó rendelkezéseket. Folytatódott az EU-val kapcsolatos, magas szintű csatlakozási párbeszéd keretében indított reformok végrehajtása is. A szomszédokkal ápolt kapcsolatok jók maradtak, és lépéseket tettek a Bulgáriával és Görögországgal ápolt kétoldalú kapcsolatokat illetően. A jelentési időszakban új lendületet kaptak a „névkérdéssel” kapcsolatos hivatalos tárgyalások.
14
