EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.9.13. COM(2016) 576 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az általános költségvetés által fedezett garanciákról A 2015. december 31-i állapot
{SWD(2016) 292 final}
HU
HU
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés...................................................................................................................... 3
2.
Az uniós költségvetés által garantált műveletek .......................................................... 3
3.
A garantált műveletek alakulása .................................................................................. 5
3.1.
A Bizottság által közvetlenül irányított műveletek ...................................................... 7
3.1.1.
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)................................................ 7
3.1.2.
Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus..................................................................... 8
3.1.3.
Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek ....................................... 8
3.1.4.
Euratom-hitelek ............................................................................................................ 9
3.2.
Az EBB külső hitelnyújtási műveleteinek alakulása ................................................. 10
4.
Az uniós költségvetés által fedezett kockázatok ........................................................ 10
4.1.
A kockázat fogalma.................................................................................................... 10
4.2.
A teljes kockázat összetétele ...................................................................................... 11
4.3.
Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat ........................................................ 11
4.3.1.
Tagállamokkal szembeni kitettség ............................................................................. 12
4.3.2.
Harmadik országokkal szembeni kitettség ................................................................. 13
5.
A garanciák aktiválása és az alap eszközeinek alakulása .......................................... 14
5.1.
A garanciák aktiválása ............................................................................................... 14
5.1.1.
Kifizetések készpénzforrásokból ............................................................................... 14
5.1.2.
Kifizetések az uniós költségvetésből ......................................................................... 14
5.1.3.
Lehívások az alapból és visszafizettetett összegek .................................................... 14
5.2.
Az alap eszközeinek alakulása ................................................................................... 15
2
1.
BEVEZETÉS
A jelentés célja, hogy nyomon kövesse az Európai Unió költségvetése által viselt hitelkockázatot, amely az Európai Unió által nyújtott garanciák, valamint az általa közvetlenül végrehajtott vagy az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) Unión kívüli projektjeinek finanszírozására nyújtott uniós garancián keresztül közvetett módon megvalósuló hitelfolyósítási műveletek következménye. A jelentés a költségvetési rendelet1 149. cikke alapján készült, amely szerint a Bizottságnak éves jelentési kötelezettsége van az Európai Parlament és a Tanács felé az uniós költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról. A jelentés felépítése a következő: a 2. szakasz ismerteti az EU költségvetése által garantált műveletek főbb részleteit, és bemutatásra kerülnek az EU költségvetésére semmilyen kockázatot nem jelentő további válságkezelési mechanizmusok is. A 3. szakasz ismerteti a garantált műveletek alakulását. Ezt követően a 4. szakasz kiemeli az uniós költségvetés által fedezett fő kockázatokat, az 5. szakasz pedig bemutatja a garanciák aktiválását és a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap2 (a továbbiakban: az alap) alakulását. Ezt a jelentést egy részletes táblázatokat és magyarázatokat tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki. A dokumentum tartalmazza az alap számára legnagyobb kitettséget jelentő, uniós hiteleket és/vagy garanciákat igénybe vevő országok makrogazdasági elemzését is. 2.
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL GARANTÁLT MŰVELETEK
Az uniós költségvetés által viselt kockázatok különféle hitelnyújtási és garanciaműveletekből származnak, amelyek két kategóriába sorolhatók: – az Európai Unió által makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek, azaz harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás3, az euróövezeten kívüli tagállamok fizetésimérleg-nehézségeit enyhítő fizetésimérleg-hitelek4, továbbá az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus5 (EFSM) keretében nyújtott hitelek, melyeket olyan tagállamok igényelhetnek, amelyek általuk nem befolyásolható kivételes körülmények okozta súlyos gazdasági, illetve pénzügyi zavarral küzdenek vagy fennáll ennek komoly veszélye, és amelyeket általában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott pénzügyi támogatással együtt aktiválnak;
1
2
3
4
5
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.). A Tanács 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat), (a továbbiakban: a garanciaalapról szóló rendelet) (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.). A makroszintű pénzügyi támogatás harmadik országoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás is lehet. A jogalapok hivatkozási jegyzéke a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2B. táblázat mellékletében található. A Tanács 2002. február 18-i 332/2002/EK rendelete a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.). A Tanács 2010. május 11-i 407/2010/EU rendelete az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.).
3
– mikrogazdasági célkitűzésekre irányuló hitelek, azaz az Euratom-hitelek és legfőként az EBB által nyújtott finanszírozás, amelyet a Bank Unión kívüli országoknak biztosít európai uniós garancia mellett megvalósuló műveleteikhez (a továbbiakban: az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége)6. Az EBB garantált külső hitelnyújtási tevékenységére, a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásra és az Euratom-hitelek keretében folyósított hitelekre 1994 óta a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap, míg a tagállamoknak nyújtott fizetésimérleghitelekre és az EFSM- és Euratom-hitelekre közvetlenül az uniós költségvetés nyújt fedezetet. – A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap Az alap az EU-n kívüli országoknak, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet. Célja, hogy: – likviditási tartalékot biztosítson annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az uniós költségvetés igénybevétele minden egyes esetben, amikor egy garanciával fedezett hitel kapcsán nemteljesítésre vagy fizetési késedelemre kerül sor, valamint – a Bizottság és az EBB által a harmadik országoknak nyújtott hitelek garanciáival kapcsolatos uniós szakpolitika fejlesztését célzó pénzügyi keret meghatározásával megteremtse a költségvetési fegyelem betartatásának eszközét7. Amennyiben a harmadik ország tagállammá válik, az adott országnak nyújtott hitelekre többé nem az alap biztosít fedezetet, és a kockázatot közvetlenül az uniós költségvetés viseli. Az alapot az uniós költségvetésből töltik fel, és az alap forrásainak el kell érniük az alap által fedezett hitelek és hitelgaranciák kinnlevő összegének egy meghatározott hányadát. Ez a százalékos arány, más néven célráta, jelenleg 9 %8. Amennyiben az alap forrásai nem elegendőek, az uniós költségvetés biztosítja a szükséges pénzeszközöket. – Az Európai Stratégiai Beruházási Alap garanciaalapja Az uniós garancia az EBB által az infrastruktúra és innováció ablak keretében és az EBA által a kkv-ablak keretében aláírt finanszírozást és beruházási műveleteket fedezi. E műveletek egy részét az uniós garancia fedezi, míg egy másik részét az EBB csoport hajtja végre saját kockázatra9. A nem az uniós költségvetés által fedezett egyéb válságkezelési mechanizmusok A válságkezelés részeként számos egyéb mechanizmus létrehozására is sor került, ezek azonban nem jelentenek kockázatot az uniós költségvetés számára: 6
7
8
9
A jogalapok hivatkozási jegyzéke a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázat mellékletében található. Bár a külső kockázatokat végeredményben az Európai Unió költségvetése fedezi, a garanciaalap olyan eszközként szolgál, amely a fizetési nemteljesítés kockázatával szemben nyújt védelmet az uniós költségvetés számára. Az alapról és annak gazdálkodásáról szóló legújabb éves jelentés a COM(2015) 343 final (2015.7.16.) dokumentumban és annak SWD(2015) 163 final (2015.8.20.) bizottsági szolgálati munkadokumentumában található. A 2015. évi jelentés várhatóan 2016 júliusában lesz elérhető a http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu oldalon. Az alap működéséről szóló átfogó jelentés a COM(2014) 214 final (2014.4.8.) dokumentumban és annak SWD(2014) 129 final bizottsági szolgálati munkadokumentumában található. Az ESBA garanciaalapjának irányításával kapcsolatban további információt a következő bizottsági jelentés tartalmaz: COM(2016)353 final, 2016.5.31.
4
– A görög hitelkeret10, amelyet a Bizottság által központilag kezelt, más euróövezeti tagállamok által Görögországnak nyújtott kétoldalú kölcsönök által finanszíroznak. – Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)11: az EFSF-et az euróövezeti tagállamok hozták létre 2010 júniusában ideiglenes mentőmechanizmusként azzal a céllal, hogy az euróövezeti tagállamoknak a makrogazdasági kiigazítási program keretében biztosított pénzügyi segítséget nyújtsanak. Az állandó mentőmechanizmus, azaz az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés 2012. szeptember 27-én lépett hatályba. 2013. július 1-je óta az EFSF folytatja a Görögországban (az IMF-fel és egyes tagállamokkal együtt), valamint Írországban és Portugáliában (az IMF-fel, egyes tagállamokkal és az EU/EFSM-mel együtt)12 megkezdett programjait, de az EFSF többé nem vesz részt új finanszírozási programokban vagy hitelkeret-megállapodásokban. – Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM)13: az ESM fontos része az EU átfogó, az euróövezet pénzügyi stabilitásának megóvására irányuló stratégiájának. Pénzügyi támogatást nyújt pénzügyi nehézségekkel küzdő, vagy azok által fenyegetett euróövezeti tagállamoknak. Luxembourgi székhelyű, a nemzetközi közjog hatálya alá tartozó nemzetközi szervezetről van szó, amely ténylegesen 500 000 millió EUR-s hitelezési kapacitással rendelkezik. 3.
A GARANTÁLT MŰVELETEK ALAKULÁSA
Ez a szakasz ismerteti a garantált műveletek alakulását. Először a Bizottság által közvetlenül irányított műveleteket, majd az EBB által irányítottakat.
10
11 12 13
A görög hitelkeretről lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/assistance_eu_ms/greek_loan_facility/index_en.htm. Az EFSF-ről: http://www.efsf.europa.eu. Az EU/EFSM keretében nyújtott hiteleket az uniós költségvetés garantálja. Az ESM-ről: http://esm.europa.eu.
5
1. táblázat: Uniós költségvetési fedezettel rendelkező kinnlevőségek teljes összege 2015. december 31-én (millió EUR) Tőketartozás
Felhalmozott kamat
Összesen
%
Tagállamok* 283
1
284
0,3
Fizetésimérlegtámogatás
5 700
111
5 811
6,9
EBB
1 971
16
1 987
2,4
46 800
709
47 509
56,4
54 753
837
55 591
66,0
3 007
17
3 024
3,6
Euratom
17
<1
17
<0,1
EIB****
25 417
149
25 565
30,4
28 441
166
28 606
34,0
83 194
1 003
84 197
100
Euratom
EFSM Tagállamok összesen** Harmadik országok*** Makroszintű pénzügyi támogatás
Harmadik összesen Összesen
országok
*
Az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett kockázat. Ide tartoznak az Euratom és az EBB által az EU-csatlakozást megelőzően nyújtott hitelek is.
**
Ezek az adatok nem tartalmazzák az EFSI-műveleteket, amelyek keretében a jelentés napjáig 202 millió EUR-t folyósítottak.
*** Az alap által fedezett kockázat 19,45 milliárdra korlátozott. **** Magában foglalja az EBB-hitelek szíriai nemteljesítését követően az EU-ra átruházott hiteleket. (összeg: 155 millió EUR).
A bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A2a., A2b. és A3. táblázata további részletekkel szolgál ezekről a kinnlevő összegekről, különösen a hitelek felső határáról, a folyósított összegekről és a garanciarátákról.
6
3.1.
A Bizottság által közvetlenül irányított műveletek
3.1.1.
Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)
Az Ecofin Tanács 2010. május 9–10-i következtetéseiben a mechanizmus összegét 60 000 millió EUR-ban rögzítette14. Továbbá, az euróövezeti tagállamok készen álltak arra, hogy szükség esetén kiegészítsék ezeket a forrásokat. A 407/2010/EU tanácsi rendelet15 2. cikkének (2) bekezdése a tagállamoknak adható hitelek és hitelkeretek felső összeghatárát a saját források felső határán belül kifizetési előirányzatokra rendelkezésre álló tartalékra korlátozza. A Tanács Írországnak16 és Portugáliának17 nyújtandó (max. 22 500 millió EUR illetve max. 26 000 millió EUR összegű) uniós pénzügyi támogatásról szóló határozatait követően Írországnak 22 500 millió EUR-t, Portugáliának 24 300 millió EUR-t folyósítottak (a fennmaradó 1 700 millió EUR-t nem folyósították, mivel a portugál kormány nem kérte a folyósítást és a folyósítás határideje lejárt). Fejlemények 2015 során 2013 áprilisában az eurócsoport/ECOFIN úgy határozott, hogy 12,5 évről 19,5 évre meghosszabbítja az EFSM-hitelek maximális súlyozott átlagos lejáratát, ami lehetővé teszi a kedvezményezett országoknak, hogy kérelmezzék a hitelek futamidejének akár 2026-ig történő meghosszabbítását (részletenként). Írországtól 2015. július 27-én kérelem érkezett a számára 2011-ben folyósított 5 milliárd EUR összegű – 2015 decemberében esedékes – első EFSM-hitel futamidejének meghosszabbítására. A hitel refinanszírozása három tranzakcióban történt, melyek 2023-ban (2 milliárd EUR), 2029-ben (1 milliárd EUR) és 2035-ban járnak le (2 milliárd EUR). Továbbá 7,16 milliárd EUR áthidaló hitelt finanszíroztak és hiteleztek tovább Görögországnak18 egy hónapos időszakra 2015. július 20. és augusztus 20. között. A teljes hitelösszeget visszafizették. 2015. december 31-én az EFSM 60 000 millió EUR összegű keretéből 13 200 millió EUR kapacitás maradt fenn, amelyből szükség esetén további segítséget nyújthat bármely euróövezeti tagállamnak19. A 2015. december 31. utáni fejlemények
14
15
16
17
18
19
Lásd az Ecofin Tanács 2010. május 9–10-i rendkívüli üléséről kiadott sajtóközleményt (http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ecofin/114324.pdf). A Tanács 2010. május 11-i 407/2010/EU rendelete az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118., 2010.5.12., 1. o.). A Tanács 2011. december 7-i 2011/77/EU végrehajtási határozata az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 30., 2011.2.4., 348. o.). A Tanács 2011. május 17-i 2011/344/EU végrehajtási határozata a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.6.17., 88. o.), lásd a helyesbítést is (HL L 178., 2012.7.10., 15. o.). A Tanács 2015. július 17-i (EU) 2015/1181 végrehajtási határozata a Görögországnak nyújtandó rövid távú uniós pénzügyi támogatásról (HL L 192., 2015.7.18., 15. o.). Az EFSM-re vonatkozó további információkat lásd az Európai Unió 2014. évi forrásbevonási és hitelezési tevékenységeit bemutató bizottsági jelentésben (COM(2015) 327 final). A 2015. évi jelentés várhatóan 2016 júliusában lesz elérhető a http://eur-lex.europa.eu/homepage.html oldalon.
7
A portugál kormány 2016. január 11-én kérte a 2011-ben folyósított 4,75 milliárd EUR összegű – 2016 júniusában esedékes – második EFSM-hitel futamidejének meghosszabbítását is. A refinanszírozás három tranzakcióban történt, melyek 2023-ban (1,5 milliárd EUR), 2031-ben (2,25 milliárd EUR) és 2036-ban járnak le (1 milliárd EUR). 3.1.2.
Fizetésimérleg-támogatási mechanizmus
A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott középtávú európai uniós pénzügyi támogatást 2008 novemberében Magyarország, majd 2009 januárjában és májusában Lettország és Románia javára újból aktiválták, hogy összesen 14 600 millió EUR összegű kötelezettségvállalással segítsék a piaci bizalom helyreállítását ezekben az országokban. Ebből az összegből 1 200 millió EUR-t nem folyósítottak, mivel nem érkeztek további kérelmek, és a folyósítás határideje lejárt. Fejlemények 2015 során Lettország visszafizetett 1 200 millió EUR-t, Románia pedig 1 500 millió EUR-t. Románia esetében a Tanács 2013. október 22-én úgy határozott, hogy hitel formájában, maximum 8 év átlagos futamidővel legfeljebb 2 000 millió EUR összegben egy második középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatást20 bocsát rendelkezésre. A keretet nem vették igénybe, a források igénylésére meghatározott határidő 2015. szeptember 30-án lejárt. 2015. december 31-én a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus 50 000 millió EUR összegű teljes keretéből 44 300 millió EUR kapacitás maradt fenn, amelyből szükség esetén további segítséget nyújthat. A fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott hitelek kinnlevő összegei 2015ben 8 400 millió EUR-ról 5 700 millió EUR-ra csökkentek. A 2015. december 31. utáni fejlemények Magyarország a hitelének 1 500 millió EUR összegű utolsó részletét 2016 áprilisában visszafizette. 3.1.3.
Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelek
Általános szabályként a makroszintű pénzügyi támogatásokra vonatkozó határozatokat az Európai Parlament és a Tanács fogadja el (az EUMSZ 212. cikke értelmében). Azonban a Bizottság javaslata alapján a Tanács is elfogadhat határozatot, amennyiben egy harmadik országban kialakult helyzet miatt sürgős pénzügyi segítségre van szükség (az EUMSZ 213. cikke). Ezt az eljárást használták az Ukrajnának szóló második makroszintű pénzügyi támogatási csomag esetében 2014-ben. Fejlemények 2015 során
20
A Tanács 2013. október 22-i 2013/531/EU határozata a Romániának nyújtandó középtávú európai uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatásról (HL L 286., 2013.10.29., 1. o.).
8
Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 15-én úgy határozott, hogy hitel formájában legfeljebb 1 800 millió EUR összegben makroszintű pénzügyi támogatást bocsát Ukrajna rendelkezésére21. Az első, 600 millió EUR összegű részletet júniusban folyósították. 2015 áprilisában folyósították az Ukrajna 2010-ben jóváhagyott első programjából22 fennmaradt 250 millió EUR összeget, valamint Grúziának az első 10 millió EUR-s részletet (a határozatban előirányzott 23 millió EUR-s keretből). A makroszintű pénzügyi támogatás keretében Jordániának nyújtott hitelt (a határozatban előirányzott 180 millió EUR-s keretből) 2015-ben teljes mértékben folyósították – a 100 millió EUR-s első részletet februárban, a 80 millió EUR-s második és egyben utolsó részletet októberben. A Tunéziának (a határozatban előirányzott 300 millió EUR-s keretből) nyújtott hitel23 első két részletét 2015-ben folyósították – a 100 millió EUR-s első részletet májusban, a 100 millió EUR-s második részletet decemberben. Ami a visszafizetéseket illeti, a kedvezményezett országok 67 millió EUR-t fizettek vissza (Bosznia-Hercegovina 4 millió EUR-t, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 10 millió EUR-t, Montenegró 1 millió EUR-t és Szerbia 52 millió EUR-t). A makroszintű pénzügyi támogatásként nyújtott hitelek kinnlevő összegei 2014. december 31. és 2015. december 31. között 1 828,6 millió EUR-ról 3 006,6 millió EUR-ra nőttek. Az Ukrajnának nyújtott hitelek a makroszintű pénzügyi támogatás teljes kitettségének 73,5 %-át teszik ki. A 2015. december 31. utáni fejlemények A Kirgiz Köztársaságnak nyújtott hitel24 első részletét (a határozatban előirányzott 15 millió EUR-s keretből 10 millió EUR-t) 2016 áprilisában folyósították. 3.1.4.
Euratom-hitelek
A tagállamoknak, illetve egyes, támogatásra jogosult harmadik államoknak (Oroszországi Föderáció, Örményország, Ukrajna) nyújtható Euratom-hitelek felső határa 4 000 millió EUR, amelynek mintegy 85 %-át már folyósították. 2013. augusztus 7-én aláírták az Ukrajnának nyújtandó 300 millió EUR összegű hitelt, mely a meglévő nukleáris létesítmények biztonsági fejlesztését célozta. E hitelek esetében harmadik felek garanciája is érvényesül, melyek az év végén fennálló kinnlevőségek 100 %-át fedezik. A 4 000 millió EUR-s keretből fennmaradó 326 millió EUR új projektekre fordítható. Fejlemények 2015 során 21
22
23
24
Az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 15-i (EU) 2015/601 határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 100., 2015.4.17., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 388/2010/EU határozata az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 179., 2010.7.14., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 534/2014/EU határozata a Tunéziai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 151., 2014.5.21., 9. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1025/2013/EU határozata a Kirgiz Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 283., 2013.10.25., 1. o.).
9
A Bizottság értékelése alapján a hitel rendelkezésre állításának összes előfeltételét kielégítően teljesítették. 2015. május 27-én fogadták el a max. 100 millió EUR-s első részletről szóló hitelnyújtási határozatot, azonban a végrehajtási folyamatban bekövetkezett késések miatt a mai napig nem került sor folyósításra. 2015-ben nem történt folyósítás. A visszafizetett összeg Bulgáriától (22,6 millió EUR), Romániától (19 millió EUR) és Ukrajnától (6,9 millió EUR-nak megfelelő összeg) származott. 3.2.
Az EBB külső hitelnyújtási műveleteinek alakulása
Fejlemények 2015 során Az EBB 2014–2020 közötti időszakra szóló általános megbízása keretében 2015. december 31-ig összesen 6 920 millió EUR összegre kötöttek szerződést, amelyből az említett időpontig 525 millió EUR-t folyósítottak (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A5a. táblázatát). Az EBB-megbízások által érintett országokkal kapcsolatos további információkat lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A1. és A2. táblázatában. Az EBB előző külső hitelezési megbízásaira vonatkozóan lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A3. táblázatát. A szíriai kormány 2015-ben sem teljesítette hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettségeit. E nemteljesítésekhez kapcsolódóan az EBB lehívta a garanciaalap által biztosított fedezetet (lásd lejjebb az 5.1.3. pontot). A 2015. december 31-én kinnlevő összegek az ebben a szakaszban említett különböző eszközökre vonatkozóan az 1. táblázatban találhatóak. 4.
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL FEDEZETT KOCKÁZATOK
4.1.
A kockázat fogalma
Az uniós költségvetés által viselt kockázat a garantált műveletek tekintetében kinnlevő tőke és kamat összegéből ered. E jelentés alkalmazásában az uniós költségvetés által (közvetlenül vagy az alapon keresztül közvetve) viselt kockázat értékelésére két módszer használatos: – „Teljes fedezett kockázat”: az érintett műveletek tekintetében egy adott napon kinnlevő teljes tőke összege, beleértve a felhalmozott kamatot is25. – „Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat” (költségvetési szemléletű mutató): az esedékes éves törlesztőrészletek azon maximális összege, amelyet az Európai Uniónak egy adott pénzügyi évben ki kellene fizetnie, ha valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna26.
25 26
Lásd a jelentés 1. táblázatát. E számítás céljából feltételezik, hogy a nemteljesítő hitelek esedékességét nem hozzák előre, azaz nem a teljes összeget, hanem csak az esedékes törlesztőrészletet veszik figyelembe (lásd még a jelentés 2. és 3. táblázatát, valamint a bizottsági szolgálati munkadokumentum A4. táblázatát).
10
4.2.
A teljes kockázat összetétele
A fedezett teljes kinnlevő összegek jelentette maximális kockázat 2010-ig többnyire a harmadik országoknak nyújtott műveletekhez kapcsolódott. 2011 óta a pénzügyi válság súlyosan érintette a tagállamok államháztartását, ami a tagállamokban megnövekedett állami finanszírozási igények kielégítése érdekében egyre élénkebb uniós hitelnyújtási tevékenységhez vezetett. Ennek eredményeképpen a kockázati összetevők az alábbiak szerint módosultak: 2015. december 31-én a teljes kinnlevő összeg 66 %-a27 az uniós költségvetés által közvetlenül fedezett, a tagállamoknak nyújtott hitelekkel kapcsolatos hitelfelvételi műveletekhez köthető (2010.12.31-én 45 %). 4.3.
Az uniós költségvetés által viselt éves kockázat
Tekintettel a 2015. december 31-én kinnlevő hitelekre (lásd az 1. táblázatot), az a maximális összeg, amelyet az Európai Uniónak 2016 folyamán ki kellene fizetnie (közvetlenül és az alapon keresztül) – feltéve, hogy valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna – 10 718,5 millió EUR lenne. Ez az összeg garantált hitelek tőke és kamatkifizetéseinek 2016-ban esedékes összegeire vonatkozik és feltételezi, hogy a nemteljesítő hitelek esedékességét nem hozzák előre (részletek a szolgálati munkadokumentum A4. táblázatában olvashatók).
27
Lásd az 1. táblázatot.
11
4.3.1.
Tagállamokkal szembeni kitettség
2016-ban az EU a tagállamokkal folytatott műveletekkel kapcsolatban 8 160 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat kb. 76 %-a). Ez a kockázat a következőkre vonatkozik: a) a tagállamok uniós csatlakozása előtt nyújtott EBB-hitelekre és/vagy Euratom-hitelekre, b) a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében nyújtott hitelekre, valamint c) az EFSM keretében nyújtott hitelekre. 2. táblázat: A tagállamok rangsora az uniós költségvetés által 2016-ban viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) Rangsor
Ország
1.
Portugália
2.
Magyarország
3.
Írország
4.
Hitelek
Maximális éves kockázat
Az ország súlya a tagállamokkal kapcsolatos éves kockázaton belül
Az ország súlya az összes éves kockázaton belül (tagállamok és nem tagállamok)
c)
5 434,13
66,6 %
50,7 %
a)+b)
1 558,78
19,1 %
14,5 %
c)
609,39
7,5 %
5,7 %
Románia
a)+b)
314,19
3,9 %
2,9 %
5.
Bulgária
a)
83,24
1,0 %
0,8 %
6.
Cseh Köztársaság
a)
43,66
0,5 %
0,4 %
7.
Horvátország
a)
38,88
0,5 %
0,4 %
8.
Lengyelország
a)
29,36
0,4 %
0,3 %
9.
Lettország
a)+b)
27,10
0,3 %
0,3 %
10.
Szlovák Köztársaság
a)
14,66
0,2 %
0,1 %
11.
Litvánia
a)
4,60
0,1 %
< 0,1%
12.
Szlovénia
a)
2,09
< 0,1%
< 0,1%
8 160,1
100 %
76,1 %
Összesen
12
4.3.2.
Harmadik országokkal szembeni kitettség
2016-ban az alap a harmadik országokkal szembeni kitettséggel kapcsolatban 2 258,4 millió EUR maximális éves kockázatot visel (ez a teljes éves kockázat 24 %-a). A harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok az EBB hitelezési műveleteihez és/vagy a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekhez és/vagy az Euratom-hitelekhez kapcsolódnak (részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2b. táblázatában olvashatóak). Az alap harmadik országoknak nyújtott, legfeljebb 2042-ig terjedő futamidejű garantált hitelekre nyújt fedezetet. A 2016-ban esedékes visszafizetéseik alapján (43 ország közül) a tíz legmagasabban rangsorolt ország az alábbi táblázatban található. Az alap által viselt, harmadik országokhoz kapcsolódó éves kockázatból 2 069 millió EUR (81 %) ezeket az országokat érinti. Gazdasági helyzetük vizsgálatával és értékelésével a bizottsági szolgálati munkadokumentum 3. pontja foglalkozik. A hitelminősítő intézetek által meghatározott hitelképesség szintén fel van tüntetve az országtáblázatokban. 3. táblázat: A 10 legfontosabb harmadik ország rangsora az uniós költségvetés által 2016ban viselt éves kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) Rangsor
A
Ország
Maximális éves kockázat
Az ország súlya a harmadik országokkal kapcsolatos éves kockázaton belül
Az ország súlya az összes éves kockázaton belül (tagállamok és nem tagállamok)
1.
Törökország
554,91
21,7 %
5,2 %
2.
Brazília
285,13
11,1 %
2,7 %
3.
Tunézia
278,87
10,9 %
2,6 %
4.
Egyiptom
230,85
9,0 %
2,2 %
5.
Marokkó
217,61
8,5 %
2,0 %
6.
Szerbia
203,75
8,0 %
1,9 %
7.
Dél-Afrika
89,52
3,5 %
0,8 %
8.
Libanon
88,62
3,5 %
0,8 %
9.
BoszniaHercegovina
60,05
2,3 %
0,6 %
10.
Szíria
56,54
2,2 %
0,5 %
2 068,85
80,7 %
19,3 %
10
ország
13
összesen 5.
A GARANCIÁK AKTIVÁLÁSA ÉS AZ ALAP ESZKÖZEINEK ALAKULÁSA
5.1.
A garanciák aktiválása
5.1.1.
Kifizetések készpénzforrásokból
Az adós EU felé való fizetési késedelme esetén a Bizottság készpénzállományához nyúl, hogy elkerülje a saját forrásbevonási műveleteivel összefüggő késedelmeket és az abból eredő költségeket28. 2015-ben erre nem került sor. 5.1.2.
Kifizetések az uniós költségvetésből
Nemteljesítés esetén a hiányzó összeg kifizetésére az uniós költségvetésből kerülne sor. Mivel 2015-ben nem fordult elő tagállami fizetési késedelem, erre a célra nem igényeltek előirányzatokat. 5.1.3.
Lehívások az alapból és visszafizettetett összegek
Amennyiben az Európai Unió által harmadik országoknak nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje fizetési késedelembe esik, az esedékes összeg kifizetésére az alapból kerül sor, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított három hónapon belül29. 2011 decemberétől kezdődően az EBB a szíriai kormány bizonyos kamatfizetései és hiteltörlesztései kapcsán nemteljesítést tapasztalt. Mivel a hivatalos fizetési felszólítások nem vezettek eredményre, az EBB 2012 májusában megkezdte az alapból történő lehívásokat. A szíriai nemteljesítésekhez köthető lehívások alakulását a 4. táblázat ismerteti. Az EBB által kért összegeket a bizottsági szolgálatok általi engedélyezést követően hívják le a garanciaalapból. Az uniós garancia keretében az Unió által teljesített kifizetés esetén az EBB jogai és jogorvoslati lehetőségei átszállnak az EU-ra. Az átruházott összegek tekintetében az EBB vállalja a visszafizettetési eljárások lefolytatását az EU nevében.
28
29
Lásd az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet 12. cikkét (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.). 1994-es létrehozása óta a jelentés időpontjáig az alapból összesen 705 millió EUR-t hívtak le. A visszafizettetés összesen 579 millió EUR-t tett ki (ez a visszafizetett tőke és kamat összegét, valamint a késedelmes fizetés miatti büntetőkamatokat és a realizált árfolyamnyereséget és -veszteséget tartalmazza). További részletekért lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2.4.2. szakaszát.
14
4. táblázat: A szíriai nemteljesítő hitelekkel kapcsolatosan a garanciaalapot terhelő lehívások (millió EUR) Tárgyév
Az esedékes Büntetőkamatok törlesztőrészletek és felhalmozott összege kamatok (1)
Kifizetett lehívások száma
Behajtott összeg
Összesen
2012
2
24,02
n. a.
2,15
21,87
2013
8
59,27
1,36
0
60,63
2014
8
58,68
1,54
0
60,23
2015
8
58,66
1,50
0
60,16
Összesen
26
200,64
4,40
2,15
202,89
(1) A büntetőkamatokat és felhalmozott kamatokat az EBB csak az egyes kölcsönökre vonatkozó második fizetési kérelem után követeli és a nemteljesítés időpontjától a garanciaalap általi kifizetés időpontjáig számítja.
2015. december 31-én a garantált hitelekhez kapcsolódó összes kinnlevő tőkekötelezettség Szíria esetében 554 millió EUR-t30 tesz ki, az utolsó hitel 2030-ban jár le. A 2015. december 31. utáni fejlemények 2015 végéig még három további, 2016-ban kifizetendő lehívás érkezett, valamint 2016 januárjában egy lehívás összesen 29,90 millió EUR összegben. 5.2.
Az alap eszközeinek alakulása
A garanciaalapról szóló rendelet szerint az alapnak el kell érnie egy megfelelő szintet (célösszeget), amelyet az egyes műveletekből adódó összes fennálló tőkekötelezettség és a felhalmozott kamat 9 %-ában határoztak meg. A célösszeg teljesítésének biztosítása érdekében feltöltési mechanizmus működik. A feltöltési mechanizmus alapján az uniós költségvetés 2015 februárjában 144,40 millió EUR-t fizetett az alapnak, míg 2016 februárjában ez a kifizetés 257,12 millió EUR-t tett ki. 2015. december 31-én az alap nettó eszközállománya31 2 320,06 millió EUR-t tett ki. A nettó eszközállomány és a fennálló tőkekötelezettség32 (28 312,24 millió EUR) aránya a garanciaalapról szóló rendelet értelmében a célösszegnél kisebb volt. Következésképpen, 228,04 millió EUR összegű feltöltést irányoztak elő a 2017. évi előzetes uniós költségvetésbe. 2015. december 31-én 202,89 millió EUR összeg volt az alap által behajtandó tartozás. 30 31 32
Ez az EBB által már lehívott és a Bizottság által kifizetett 200,64 millió EUR-s összeget is tartalmazza. Az alap összes eszköze a felhalmozott kötelezettségek levonásával (EBB-díjak és auditdíjak). Felhalmozott kamatokkal növelt érték.
15
A legutóbbi átfogó jelentés33 keretében bejelentették, hogy az EBB külső hitelezési megbízásának félidős értékelése idején el kell végezni az alap főbb paramétereinek – különösen a célráta – értékelését. A garanciaalap értékelését jelenleg egy külső vállalkozó végzi, melynek során figyelembe veszi az alap kockázati profilját és eredményességét az alap által fedezett külső finanszírozás és a kapcsolódó kockázatok alakulásának fényében. Az eredmények 2016 szeptemberében várhatók.
33
Lásd a 8. lábjegyzetet.
16
