A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2014.10.20. COM(2014) 646 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során Törökország által tett előrelépésekről

HU

HU

1. BEVEZETÉS 2012 június 21-én, amikor a török hatóságok az Európai Bizottsággal 2005 óta folytatott tárgyalásokat követően aláírták az EU–Törökország visszafogadási megállapodás szövegét, az Európai Tanács következtetéseket fogadott el, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy „a Törökország és az EU közötti visszafogadási megállapodás aláírásával párhuzamosan tegyen lépéseket a vízumliberalizáció mint fokozatos és hosszú távú célkitűzés irányába”. Az Európai Parlament a Törökország által elért eredményekről szóló 2012. évi jelentésről szóló, 2013. április 18-i állásfoglalásában szintén ezt a megközelítést javasolta. Az EU–Törökország visszafogadási megállapodást 2013. december 16-án aláírták. Ezzel párhuzamosan az EU és Törökország párbeszédet kezdett a vízumliberalizációról. E párbeszéd arra irányul, hogy a rövid távú tartózkodás céljából a schengeni térségbe utazó török állampolgárok vízumkötelezettségének megszüntetésére irányuló előrelépésekre kerüljön sor. A folyamatban lévő párbeszéddel egyidejűleg az Európai Bizottság megvizsgálja az ezzel összefüggő török jogszabályokat és adminisztratív gyakorlatot. E vizsgálatot a Bizottság „ATörökország tekintetében bevezetendő vízummentességi rendszerre vonatkozó ütemterv” alapján végzi, mely dokumentumot az uniós tagállamok e témában járatos szakembereivel folytatott szoros konzultáció mellett alakított ki. A dokumentum meghatározza azokat a teljesítménymutatókat, amelyek alapján a Bizottság dönt arról, hogy mikor célszerű javasolnia a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a török állampolgárokra jelenleg érvényes vízumkötelezettség eltörlését az 539/2001/EK rendelet módosítása révén. Az ütemterv a követelményeket öt témakörbe sorolja: okmányok biztonsága, migrációkezelés, közrend és biztonság, alapvető jogok, valamint az illegális migránsok visszafogadása. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz a Tanácsnak és a Parlamentnek a Törökország által az ütemtervben meghatározott követelmények teljesítése tekintetében elért előrehaladásról. E jelentések egyben útmutatóul szolgálnak a török hatóságok számára arról, hogy mely konkrét területeken van szükség intézkedésekre. Az első ilyen jelentés előkészítése érdekében a Bizottság 2014. március 16. és június 20. között több látogatást tett Törökországban az ütemtervben tárgyalt területekre vonatkozó jogszabályokról és eljárásokról való információgyűjtés céljából. A Bizottságot az Unió törökországi küldöttsége, az uniós tagállamok szakértői, valamint az érintett uniós ügynökségek (Frontex, Europol, EASO) segítették. E jelentés megvizsgálja a jelenlegi helyzetet és az előrelépéseket valamennyi teljesítménymutató tekintetében, és ismerteti a Bizottság arra vonatkozó értékelését, hogy Törökország megfelel-e az ütemtervben meghatározott követelményeknek. Az egyes mutatók tekintetében a következő megvalósítási értékeléseket alkalmazzuk: •

„Ez a követelmény teljesült”;

•

„szinte maradéktalanul teljesült” (azaz már csak korlátozott mennyiségű munka szükséges a követelmény maradéktalan teljesítéséhez);

•

„részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre”, (azaz sok még a tennivaló, ám a török hatóságok komoly eredményeket értek el és jelentős munkát végeztek, az eddigi fejlemények pedig biztatóak);

2

•

„csak részben teljesült” (azaz még sok tennivaló van a mutatóban meghatározott követelmények teljesítéséhez, és különösebben pozitív fejlemények nem voltak tapasztalhatóak);

•

„a követelmény nem teljesült” (azaz Törökország távol van az e mutatóban meghatározott követelmény teljesítésétől).

A Bizottság a jelentésben a véleménye szerint az azonosított gyengeségeket megfelelően kezelő intézkedésekre irányuló javaslatokat fogalmaz meg azon területekre vonatkozóan, amelyek tekintetében úgy értékeli, hogy a teljesítménymutatóban meghatározott követelmények nem teljesültek maradéktalanul. Végezetül emlékeztetünk arra, hogy e jelentés a Törökország által a vízummentességre irányuló ütemterv mutatóinak megvalósítása tekintetében tett teljesítményére összpontosít; e mutatók meghatározásakor a cél a vízumliberalizáció felé való biztonságos előrelépéseket lehetővé tevő feltételek azonosítása volt. E jelentés tehát nem szándékozik értékelni, milyen általános előrehaladást tett Törökország az uniós tagságra való felkészülés terén; ezzel továbbra is a Törökország által elért eredményekről szóló jelentés foglalkozik, amelyet a Bizottság évente terjeszt elő, és amelynek legutóbbi kiadását 2014. október 8-án tették közzé1.

1

A Törökország által elért eredményekről szóló 2014. évi bizottsági jelentés (SWD(2014) 307), amely a „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2014–2015” című közleményt (COM(2014)700, 2014. október 8.) kíséri.

3

2. 1. TÉMAKÖR: AZ OKMÁNYOK BIZTONSÁGA 2.1. Általános értékelés Törökország az úti és személyi okmányok területén lépést tartott a nemzetközi közösség technikai és szakpolitikai fejleményeivel, és további előrelépéseket tervez. Törökország egyelőre nem felel meg maradéktalanul az ütemterv 1. témaköre valamennyi követelményének, ám a legtöbb tekintetében jól áll az intézkedések terén, és rendelkezik a technikai kapacitással e célkitűzés megvalósításához, feltéve, hogy az ezzel kapcsolatos reformokat és technikai intézkedéseket idejében foganatosítják. 2.2. Részletes észrevételek az teljesítménymutatóival kapcsolatban

okmányok

biztonsága

témakörének

¾ Törökországnak a jövőben is az ICAO előírásainak megfelelő, számítógéppel olvasható biometrikus úti okmányokat kell kibocsátania, továbbá az ICAO által javasolt gyakorlatnak megfelelően fokozatosan ki kell vonnia az ICAO előírásainak nem megfelelő útleveleket, valamint az uniós előírásokkal, különösen a 2252/2004/EK tanácsi rendelettel összhangban álló, biometrikus adatokat – többek között fényképet és ujjlenyomatot – tartalmazó nemzetközi útleveleket kell fokozatosan bevezetnie; A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által meghatározott normákkal összhangban a török hatóságok 2010-ben megszüntették az ICAO előírásainak nem megfelelő (azaz biometrikus adatokat egyáltalán nem tartalmazó) útlevelek kiállítását, és kizárólag az ICAO előírásainak megfelelő útleveleket kezdtek el kiállítani (azaz olyan útleveleket, amelyek igen hatékony biztonsági jellemzőkkel rendelkeznek és valamiféle biometrikus adatot – Törökország esetében az okmány birtokosának arcát feltüntető digitális fotót – tartalmaznak). Jelenleg kis számban még forgalomban vannak olyan török útlevelek, amelyek nem felelnek meg az ICAO előírásainak, azonban 2015. november 25-ig mind lejár. A török hatóságok még nem kezdték el bevezetni a 2252/2004/EK tanácsi rendeletben meghatározott normáknak megfelelő útleveleket (azaz olyan útleveleket, amelyek igen hatékony biztonsági jellemzőkkel rendelkeznek és többféle biometrikus adatot tartalmaznak, ezen belül ujjlenyomatot és digitális fotót is). A Bizottság javasolja, hogy a török hatóságok kezdjék meg az útlevél birtokosának ujjlenyomatát tartalmazó új útlevelek szisztematikus kiállítását. Ez technikailag kivitelezhető lenne a török hatóságok számára, mivel az ujjlenyomatokat már most is rendszeresen gyűjtik és tárolják valamennyi útlevélkérő állampolgár esetében (bár ezeket jelenleg még nem tartalmazza az útlevél chipje). Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. ¾ Megfelelő igazgatási intézkedések végrehajtása a nemzetközi útlevelek és a személyazonosításra alkalmas egyéb okmányok testre szabásával, kiadásával és érvényesítésével kapcsolatos eljárás integritásának és biztonságának garantálása érdekében; 4

A Törökországban érvényben lévő rendszer megfelel az ICAO normáinak, és megbízhatónak, hatékonynak és stabilnak mutatkozik. Mindazonáltal a Bizottság megítélése szerint ez a követelmény nem teljesen, hanem csak szinte maradéktalanul teljesült; mivel a szakértői missziók során bizonyos gyengeségeket észleltek, amelyek annak ellenére, hogy nem jelentősek, a jövőbeli problémák kialakulásának megelőzése érdekében figyelmet érdemelnek. Különösen a rendőrség által a lejárt útlevelek megsemmisítésére alkalmazott módszerek javítandók, hogy tovább lehessen csökkenteni a dokumentumból megmaradó olyan fizikai részek mennyiségét, amelyek visszaélésszerű módon felhasználhatók hamis útlevelek előállításához. Emellett javasoljuk, hogy erősítsék meg a kitöltetlen útlevelek tárolására szolgáló ankarai raktár biztonságát. ¾ Képzési programok kidolgozása és etikai kódexek elfogadása a korrupció elleni küzdelem terén, a vízumokkal, személyazonosításra alkalmas egyéb okmányokkal vagy útlevelekkel foglalkozó hatóságok tisztviselői számára; Törökországban megfelelő eljárásokat, képzéseket és ellenőrző rendszereket alkalmaznak. A Bizottság ennek megfelelően úgy ítéli meg, hogy ez a mutató teljesült. ¾ Az elveszett vagy ellopott útlevelek haladéktalan és szisztematikus bevitele az Interpol LASP/SLTD adatbázisába (az ellopott és elveszett úti okmányok adatbázisa); A fenti követelménynek való megfeleléshez kialakított rendszer megfelelőnek látszik. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ez a feltétel teljesült. ¾ A személyazonosításra alkalmas egyéb okmányok és a személyazonosító igazolványok magas szintű biztonságának garantálása, valamint szigorú eljárások kialakítása alkalmazásukra és kibocsátásukra vonatkozóan; A jelenleg forgalomban lévő személyi igazolványok fizikai szempontból nem különösebben biztonságos dokumentumok, és viszonylag könnyen hamisíthatók. Ugyanakkor elhanyagolható annak valószínűsége, hogy hamis személyi igazolványok felhasználására kerül sor az adminisztratív eljárások, ezen belül az útlevelek kiállítása során. Ennek oka az, hogy Törökországban szilárd és megbízható népesség-nyilvántartó rendszer van érvényben, amelyben valamennyi állampolgárt nyilvántartásba vesznek, azonosító szám hozzárendelése mellett. Ez a rendszer – melyet a Belügyminisztérium Népességnyilvántartási Osztálya igazgat hatékony módon –, valamint a valamennyi illetékes török hatóság számára konzultációs célokra elérhető elektronikus adatbázis (MERNIS) megbízható alapot biztosít a török állampolgárok azonosításához. A jelenlegi rendszer egyik gyenge pontja, hogy a személyi igazolványokat korlátlan érvényességgel adják ki, így az igazolvány birtokosának fényképe idővel elavulhat. Megbízható fénykép nélkül bizonyos esetekben nagyon nehéz lehet megállapítani, hogy a személyi igazolvány bemutatója valóban annak jogos birtokosa. Így a Bizottság megítélése szerint az ütemterv ezen követelménye szinte maradéktalanul teljesült. 5

A követelmény maradéktalan teljesítéséhez a Bizottság azt javasolja a török hatóságoknak, hogy vezessenek be olyan rendelkezéseket, amelyek garantálják, hogy az elavult fényképet tartalmazó személyi igazolványok ne maradhassanak tovább hatályban. Hasonló eredményhez vezető alternatív módszer lehet a jelenlegi személyi igazolványok érvényességére vonatkozó időbeli korlátozás bevezetése, vagy pedig olyan új okmánnyal való felváltásuk, amely birtokosáról olyan biometrikus adatot tartalmaz, amely esetében nem áll fenn az elavulás kockázata. ¾ Az útlevélminták, a vízumnyomtatványok és a hamis okmányokra vonatkozó információk rendszeres megosztása, valamint az okmánybiztonsághoz kapcsolódó együttműködés az EU-val; Számos tagállam jelentette, hogy már rendszeresen kapnak útlevélmintákat a török hatóságoktól. Ugyanakkor egyetlen tagállam sem számolt be arról, hogy információkat kapott volna a török hatóságok által azonosított hamis úti okmányokra vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény csak részben teljesült. A Bizottság ajánlja, hogy a török hatóságok rendszeresen és időben nyújtsanak tájékoztatást valamennyi uniós tagállamnak a Törökország által kiállított útlevélminták és vízumnyomtatványok tekintetében. Azt is javasolja, hogy időben osszák meg valamennyi tagállammal a török bűnüldöző hatóságok és a Törökországban működő utazási ügynökségek által azonosított hamis úti okmányokkal kapcsolatos információkat. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani az isztambuli Atatürk repülőtéren azonosított hamis útlevelekre, mivel ez kiemelten fontos indulási és tranzitponttá vált az Unióba tartó utasok körében. A Bizottság ösztönzi azt is,hogy a török hatóságok fejlesszék a kölcsönös segítségnyújtási és operatív együttműködést az uniós tagállamokkal, különösen az uniós tagállamok Törökországban állomásozó rendőrségi összekötő tisztviselőivel, hogy javítható legyen mind Törökország, mind az uniós tagállamok bűnüldöző szerveinek kapacitása a hamis úti okmányok és vízumok azonosítása tekintetében. ¾ Az anyakönyvezési és népesség-nyilvántartási eljárás integritását és biztonságát garantáló intézkedések elfogadása és végrehajtása, beleértve a vonatkozó adatbázisok integrálását és összekapcsolását, a bevitt adatok összevetését az anyakönyvi adatbázissal, különös figyelmet fordítva az egyének alapvető személyes adatainak a módosulására. A fenti követelménynek való megfeleléshez kialakított rendszer megfelelő. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a feltétel teljesült.

6

3. 2. TÉMAKÖR: MIGRÁCIÓKEZELÉS 3.1. Általános értékelés A török határ ellenőrzése nem egyszerű, tekintettel annak hosszára, és kihívásokat jelentő földrajzi és környezeti jellemzőire. A határigazgatás az elmúlt évek során a szíriai és iraki helyzet miatt még összetettebb feladattá vált. Törökország hagyományosan a világ számos részéből érkező illegális migrációs áramlások célpontja és tranzitállomása, és az utóbbi időben korábban soha nem látott méreteket öltött a menekültek beáramlása, többek között a hazájukat sújtó konfliktus elől menekülő, mintegy 1,5 millió szíriai érkezéséből adódóan. A török hatóságok a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény 2013-as elfogadásával teljes körű reformot hajtottak végre a migrációigazgatási rendszert érintően – e törvény 2014. április 11-én lépett hatályba. A törvény új, szakosodott, egyedüli polgári hatóságot is létrehozott (a Belügyminisztérium Migrációigazgatási Főigazgatóságát), amely a migránsokkal és menekültekkel kapcsolatos – korábban a rendőrség feladatkörébe tartozó – ügyekért felel. Jogi és intézményi szempontból e reform hozzájárul ahhoz, hogy Törökország közelítsen az Unióhoz és a nemzetközi normákhoz a migrációigazgatás terén, és előrelépést tegyen az ütemterv követelményeinek teljesítésében. A feladat most a törvény végrehajtása és a reform egyéb elemeinek megvalósítása. A 2. témakörhöz tartozó egyéb területeken is hasonló reformokra van szükség, különös tekintettel a határigazgatásra és a vízumpolitikára. 3.2. Részletes észrevételek a migrációigazgatás témakörének teljesítménymutatóival kapcsolatban 3.2.1. Határigazgatás ¾ Megfelelő határellenőrzés és határfelügyelet végzése az ország minden határa mentén, különösen az uniós tagállamokkal közös határai mentén, úgy, hogy annak eredményeként jelentősen és tartósan csökkenjen a Törökország határait illegális módon sikeresen átlépő személyek száma, a ki- és a belépés tekintetében egyaránt; Továbbra is viszonylag magas a török határokat illegálisan, a török határigazgatási szervek által nem észlelt módon átlépő illegális migránsok száma. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a határigazgatásért felelős török hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek a helyzet kezelése érdekében, és komoly emberi, pénzügyi és technikai erőfeszítéseket tesznek e célból. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Törökország esetében e teljesítménymutató csak részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság ajánlja, hogy a török hatóságok folytassák a teljesítményük javítása érdekében végzett munkát e területen, különösen határigazgatási szerveik megreformálása és megerősítése révén. A Bizottság véleménye szerint a következő intézkedések jelentős mértékben segíthetnék a török hatóságokat e teljesítménymutató megvalósításában: •

Megfelelő kockázatelemzést kell végezni a teljes határra vonatkozóan, különös tekintettel az illegális migráció nyomásának leginkább kitett területekre és a hamis 7

okmányok felhasználásának kockázatára. Ez az elemzés segítene meghatározni, hogy az egyes határterületeken milyen konkrét források szükségesek és mik a legmegfelelőbb módszerek. •

A szárazföldi erőknek rugalmasabb megfigyelési eljárásokat kívánatos alkalmaznia, hogy hatékonyabban léphessenek fel a csempészekkel szemben a felelősségi körükbe tartozó határterületek teljes egészén.

•

Meg kell erősíteni a rendőrség és a vámügyi szervek közötti operatív együttműködést. A vámügyi szervek számára elérhető nyomozási eszközöket és információkat egyre nagyobb mértékben alkalmazni kell a rendőrség támogatására. A határátkelőhelyeket oly módon kell megszervezni és igazgatni, hogy garantálni lehessen azt, hogy elegendő idő, személyzet, hely és eszköz áll rendelkezésre az emberek ellenőrzésére is.

•

Fokozni kell a csendőri tevékenységet a határ menti területeken és a partvidéken folyó járőrszolgálatban. Ez növeli annak valószínűségét, hogy feltartóztassák az ország keleti határain a szárazföldi erők ellenőrzéseit elkerülve átjutó illegális migránsokat, valamint az országot a Görögországgal és Bulgáriával közös határ mentén illegálisan elhagyni készülő személyeket.

•

A rendőrségnek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a hamisított úti okmányok és a csalók által felhasznált valódi úti okmányok azonosítására, különösen az isztambuli Atatürk Repülőtéren, de a török határ bármely egyéb pontján is. Nemcsak arra van szükség, hogy az azonosított úti okmányokat következetesen lefoglalják és az azokkal élni próbáló személyekkel szemben eljárást indítsanak, hanem arra is, hogy minden esetben nyomozást indítsanak az okmányt beszerző bűnszövetkezetek azonosítása és felszámolása érdekében.

•

Következetes útlevél-ellenőrzésre van szükség a török repülőterek nemzetközi tranzitterületein áthaladó utasok körében, különösen az Unióba tartó utasok esetében.

•

Felül kellene vizsgálni azt a lehetőséget, amelynek értelmében a személyek meghatározott kategóriái számára engedélyezett a török határon való átlépés az ICAO normáinak meg nem felelő személyi igazolvánnyal.

¾ A személyek külső határokon való mozgására irányadó jogszabályok elfogadása és eredményes végrehajtása, valamint a határigazgatási hatóságok szervezetére és feladataira vonatkozó jogszabályok elfogadása és eredményes végrehajtása a Törökország integrált határigazgatási stratégiájának végrehajtására vonatkozó nemzeti cselekvési tervnek megfelelően, amelyet a török hatóságok 2006. március 27-én hagytak jóvá, valamint az EU Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexében és az EU schengeni katalógusában foglalt elvekkel és legjobb gyakorlatokkal összhangban; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény nem teljesült, mert a Törökország integrált határigazgatási stratégiájának végrehajtására vonatkozó nemzeti cselekvési tervet csak nagyon korlátozott módon valósították meg, egyik alapvető alkotóelemét pedig egyáltalán nem. Ez az elem arra irányult, hogy jöjjön létre egy egységes, nem katonai jellegű, szakosodott határigazgatási szervezet, és a határigazgatással kapcsolatos feladatok és források 8

teljes körét e szervhez rendeljék. Jelenleg ezeken számos különböző szerv osztozik (vámügy, rendőrség, parti őrség, szárazföldi erők). A Bizottság tehát azt javasolja, hogy a török hatóságok fogadják el a cselekvési terv végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést, különös tekintettel az új határigazgatási szervezet létrehozásához szükséges jogszabályokra. Továbbá az említett egységes, nem katonai jellegű, szakosodott határigazgatási szervezet létrehozásáig tartó időszakra vonatkozóan a Bizottság azt ajánlja, hogy a török hatóságok a korszerű és integrált határigazgatás biztosítása érdekében fejlesszék a különböző meglévő határigazgatási szervek működési módját és az ezek közti együttműködést. Közelebbről, a Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

a szárazföldi erők határigazgatással kapcsolatos tevékenységének felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a szárazföldi határok megfigyeléséért felelős csapatok a hadsereghez való szervezeti kötődésükből adódó szabályok és kötelezettségek esetleges ellentmondásai a lehető legkisebb mértékben gátolják őket feladataikban, és fokozott mértékben lehetővé tegyék számukra a következőket: ™ teljes körű együttműködés más érintett bűnüldöző és határigazgatási szervekkel; ™ rugalmasabb járőrszolgálati módszerek kialakítása; továbbá ™ munkafolyamatuk megszervezése és tevékenységeik kialakítása során a határokon átnyúló csempészet elleni küzdelem elsődleges feladatának középpontba helyezése;

•

a határigazgatási szervek egymással és a csendőrséggel való szorosabb együttműködését biztosító intézkedések elfogadása. Ezen intézkedéseken belül többek között az alábbiakra terjedhetnek ki: ™ interoperábilis kommunikációs eszközök alkalmazása és létrehozása; ™ összekötő tisztviselők cseréje a technikai források és az információk megosztása érdekében; ™ kölcsönös hozzáférés biztosítása a megfelelő adatbázisokhoz, lehetővé téve e szervek számára, hogy rendkívüli körülmények között kölcsönösen egymás érintett illetékességi területén járjanak el. ™ közös munkamódszerek kialakítása, vagy együttesen kockázatelemzések alapján közös műveletek végrehajtása;

végrehajtott

™ statisztikai adatok megosztása; ™ közös képzési programok kialakítása; ™ a különböző intézményekhez tartozó járőrök egymás közötti közvetlen kommunikációját és szükség esetén közös fellépésük kezdeményezését lehetővé tevő eljárások kialakítása; ™ olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek lehetővé teszik az információk és hírszerzési adatok megfelelő időben történő megosztását operatív szinten, valamint a műveleti összehangolást és együttműködést, hogy a különböző szervek fennhatósága alá tartozó területeken áthaladó illegális migránsok könnyebben feltartóztathatók legyenek az összes szerv számára elérhető források hatékony alkalmazása révén; 9

™ az integrált határigazgatási iroda koordinációs szerepének megerősítése. ¾ A szükséges költségvetési és egyéb igazgatási intézkedések meghozatala annak biztosítása céljából, hogy a határátkelőhelyeken és az ország valamennyi határa mentén, különösen az uniós tagállamokkal közös határai mentén, jól képzett és szakmai képesítéssel rendelkező határőrök teljesítsenek szolgálatot (kellő létszámban), valamint hogy megfelelő infrastruktúra, felszerelés és információs technológia álljon rendelkezésre, többek között a megfigyelési eszközök – különösen az elektronikus módszerek, mobil és a vezetékes elektronikus eszközök, videomegfigyelés, infravörös kamerák és más érzékelő rendszerek – szélesebb körű alkalmazása révén; A török hatóságok jelentős emberi erőforrásokat, technikai eszközöket és infrastruktúrát alkalmaznak az ország határai mentén. Egyértelmű eltökéltséget mutatnak az iránt, hogy folyamatosan fejlesszék a határigazgatási szerveknél dolgozók felkészültségét és javítsák a rendelkezésükre álló eszközök minőségét. Különösen figyelemreméltó a Törökország szárazföldi partvonalai mentén megfigyelést végző szárazföldi erők által végzett munka, valamint a parti őrség szakmai felkészültsége. A rendőrség POLNET nevű adatbázisa hatékony eszköz a határon átkelő utasok belépésének és kilépésének nyilvántartására, valamint az erre való jogosultságuk ellenőrzésére. Mindazonáltal még bőven van fejlesztenivaló, így a Bizottság megítélése szerint ez a teljesítménymutató csak részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Közelebbről, a Bizottság a következő intézkedéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

A besorozott személyeknek a zöld határ megfigyelésére való alkalmazását fokozatosan a kiegészítő feladatokra kell korlátozni. Ehhez szükség lehet a technikai megfigyelési eszközök fokozott bevetésére (különös tekintettel a gépjárműre szerelt radarokra, pilóta nélküli légi járművekre és hőkamerákra, illetve a megfigyelési adatok központi nyomon követésére).

•

A zöld határ mellett tevékenykedő személyzet számára biztosított képzésnek a szokásos katonai képzési tervtől eltérőnek kell lennie, és a határigazgatási kérdésekre kell összpontosítania.

•

A szárazföldi erők hivatásos állományának rotációját a határőrizeti egységekre kell korlátozni, hogy lehetővé váljon a határigazgatási munkában a szakosodás kialakulása, valamint a szervezeti kultúra és a módszertan fejlesztése. Amennyiben erre nincs mód, ösztönzőket kell kínálni azok számára, akik szakosodni szeretnének erre a területre. Ugyanez érvényes a rendőrségre, hogy valódi szakértőket lehessen kifejleszteni a hamis úti okmányok és a csalók azonosítása terén.

•

A tengeri határszakaszok megfigyelésére a parti radarállomások integrált rendszerét kell kialakítani, hogy lehetővé váljon valós helyzetkép létrehozása. Ezt a légi megfigyelés fokozott alkalmazásával kell kiegészíteni, hogy gyorsan lehessen reagálni a török felségvizekről illegálisan távozó migránsokra.

¾ Az együttműködés és az információcsere javítása a határigazgatásért felelős szervek, a vámügyi szervek és az egyéb bűnüldöző hatóságok és azok személyzete 10

között, mégpedig a hírszerzési információk gyűjtésével, a humán és műszaki erőforrások hatékony használatával kapcsolatos kapacitás javítása és a koordinált fellépés érdekében; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény csak részben teljesült, különösen amiatt, hogy a török hatóságok által jelenleg alkalmazott intézkedések csak laza együttműködést biztosítanak a határigazgatási szervek között, amely a felső vezetők szintjén megvalósuló rendszeres találkozókon alapul, ám nincsenek megfelelő intézményes mechanizmusok a különböző szervek közötti tényleges, integrált együttműködés garantálására. E teljesítménymutató követelményének teljesítése érdekében felkérjük a török hatóságokat, hogy hajtsák végre az előző követelmények kapcsán már ajánlott intézkedéseket, biztosítva a bűnüldöző hatóságok és a szárazföldi erők szorosabb együttműködését, és lehetővé téve az integrált határigazgatás kialakítását.

¾ A korrupció elleni küzdelem terén képzési programok kialakítása és etikai kódexek elfogadása a határigazgatásban részt vevő határőrök, vám- és egyéb tisztviselők számára; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A török hatóságok szabályzataikban rögzítik azokat az etikai kódexeket, amelyeket a közigazgatásban és a bűnüldöző szerveknél dolgozók mindegyikének tiszteletben kell tartania. Mindazonáltal a Bizottság a következő intézkedéseket ajánlja Törökországnak: •

a vonatkozó általános etikai kódex olyan verzióinak kialakítása, amelyek konkrétabban foglalkoznak a határigazgatásért felelős tisztviselők által kezelendő helyzetekkel;

•

megfelelő képzési modulok kifejlesztése ezek tudatosítására; valamint

•

ellenőrző mechanizmusok létrehozása.

¾ A Frontex-szel aláírt egyetértési megállapodás eredményes végrehajtása, beleértve közös együttműködési kezdeményezések kidolgozását, valamint adat- és kockázatelemzések cseréjét; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a feltétel jelenleg teljesült. Ugyanakkor ösztönözzük a török hatóságokat arra, hogy folytassák és mélyítsék el a Frontexszel az egyetértési megállapodás keretében elfogadott hároméves együttműködési menetrend végrehajtását. ¾ Annak biztosítása, hogy a határigazgatás a nemzetközi menekültjognak megfelelően, a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartásával történjen, ténylegesen lehetővé téve a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést;

11

Az elmúlt években a török hatóságok több mint 1 millió szíriai és más országból érkező menedékkérő számára nyújtottak nemzetközi védelmet. A jelentések szerint visszatoloncolásra egy esetben sem került sor. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ez a feltétel jelenleg teljesült. ¾ Megfelelő együttműködés biztosítása a szomszédos uniós tagállamokkal, különösen az uniós tagállamokkal közös határok mentén végzett határigazgatás megerősítése céljából. A török hatóságok, illetve a görög és bolgár hatóságok között a szárazföldi határszakaszokon az illegális migráció megelőzése érdekében az utóbbi időben megvalósított előrelépésekre való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény részben teljesült. E teljesítménymutató maradéktalan megvalósításához a Bizottság a következő intézkedéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

A görög és bolgár hatóságokkal való együttműködés elmélyítése és megszilárdítása a szárazföldi határok mentén, többek között a török szárazföldi erőkre is kiterjedő rendszeres találkozók révén, biztonságos kommunikációs csatornák kialakításával, a koordináció és információmegosztás stabil és strukturált mechanizmusának létrehozásával, különösen a Kapitan Andreevo-i határátkelőhelyen létrehozandó háromoldalú kapcsolattartási központ kialakításában való közreműködéssel.

•

Operatív együttműködés kialakítása a görög hatóságokkal az égei-tengeri régióban annak biztosítása érdekében, hogy az információcsere révén a tengeri együttműködés az illegális migráció megakadályozására is kiterjed, és ehhez nem csupán a két parti őrség központja közötti hivatalos kommunikációt használják fel, hanem a helyi szinten tevékenykedő tisztek közötti operatív információcserét is. Ez utóbbi tekintetében különösen hasznos lenne kialakítani egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az illegális migráció megelőzésében és az az elleni küzdelemben részt vevő valamennyi helyi hatóság között az információcserét és a korai figyelmeztetések kölcsönös megosztását.

•

Az első témakörnél javasoltaknak megfelelően annak garantálása, hogy a török rendőrség együttműködést, információmegosztást és kölcsönös segítségnyújtást folytat az uniós tagállamok rendőrségi összekötő tisztviselőivel a Törökországból indulva vagy Törökországon áthaladva az Unióban található repülőterekre tartó utasok által esetlegesen használt hamis vagy illetéktelenül felhasznált dokumentumok azonosítása terén.

3.2.2. Vízumpolitika ¾ Az okmánybiztonsággal kapcsolatos képzés javítása Törökország konzuli és határigazgatási személyzete körében, továbbá a török vízuminformációs rendszer kidolgozása és használata; Mivel a török hatóságok már jelentős figyelmet fordítottak a konzuli és határigazgatási személyzet számára a hamis személyi okmányok azonosítása terén szervezett képzések tartalmára, és már számos olyan adatbázis létezik, amelyek tartalmazzák a kiadott vízumokra vonatkozó információkat is és amelyek mindegyike elérhető konzultációs célokra a rendőrség 12

számára, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, és jók a kilátások a további előrelépésekre Mindazonáltal a Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

a konzuli és határigazgatási személyzet számára szervezett képzés javítása, különösen annak érdekében, hogy jobban fel tudják ismerni a schengeni térségből és az OECDországokból származó útleveleket és vízumokat, valamint a hamarosan bevezetendő új, fokozottan biztonságos török vízumokat; továbbá

•

a vízumok jelenlegi adatbázisainak teljes integrálására irányuló munka folytatása annak biztosítása érdekében, hogy a határigazgatás terén működő vagy az illegális migráció ellen küzdő valamennyi török bűnüldöző szerv gyorsan ellenőrizhesse a Törökország területére belépni kívánó vagy már ott tartózkodó külföldiek úti okmányában található török vízum eredetiségét.

¾ Az egyes nem uniós országok – különösen az EU számára jelentős migrációs és biztonsági kockázatot jelentő országok – állampolgárai számára a határátkelőhelyeken történő vízumkibocsátás mint rendes eljárás megszüntetése; A török hatóságok továbbra is bocsátanak ki a határon vízumot 89 ország állampolgárainak – ezek közül az országok közül számos az EU-ba irányuló illegális migráció potenciális forrása. A külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló, 2014. áprilisában hatályba lépett új törvény azonban megszüntette azt a jogi lehetőséget, hogy Törökország rendes eljárás keretében a határon vízumot állítson ki, és – a török hatóságok nyilatkozatai alapján – a határon történő vízumkibocsátás rendszere valószínűleg hamarosan (várhatóan 2014 végéig) meg fog szűnni. Ezt figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság azt javasolja, hogy a török hatóságok minél hamarabb foganatosítsák e változást. ¾ Jobb biztonsági jellemzőkkel bíró, új török vízummatricák használatának megkezdése, és a vízumbélyegzők használatának megszüntetése; Bár a török hatóságok még mindig használnak könnyen hamisítható vízumbélyegzőket, már lezárták a jobb biztonsági jellemzőkkel bíró, új török vízummatricákra való technikai felkészülés szakaszát, és bejelentették az új vízummatricák hamarosan esedékes bevezetését. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy szüntessék meg a vízumbélyegzők használatát, kezdjék meg az új, biztonságosabb vízummatricák használatát, és idővel terjesszék ki ez utóbbi alkalmazásának körét, valamennyi jelenleg használt vízumot erre váltva fel. ¾ Repülőtéri tranzitvízumok bevezetése; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény szinte maradéktalanul teljesült, mivel a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló új törvény rendelkezései jogi felhatalmazást adnak a török hatóságoknak ahhoz, hogy a Törökországon további végcél felé utazás céljából légi utasként áthaladni kívánó, és ezért valamely török repülőtér nemzetközi területére való 13

belépést tervező külföldieket felkérje, hogy utazásukat megelőzően szerezzenek be tranzitvízumot egy török konzulátuson. A Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy hajtsák végre az új törvény vonatkozó rendelkezéseit. ¾ Azon szabályok módosítása, amelyek alapján Törökország lehetővé teszi a területére való belépést az EU-ba irányuló illegális migráció legfőbb forrásait jelentő országok állampolgárai számára, annak érdekében, hogy nehezebbé váljon a Törökország területére való belépés azon személyek számára, akik ezt azzal a céllal teszik, hogy a későbbiekben megkíséreljék az ország EU-val közös külső határainak illegális átlépését; Mint korábban említettük, jelenleg egyszerűen a török határon igényelt vízummal beléphet Törökország területére 89 ország állampolgára – ezek közül az országok közül számos az EU-ba irányuló illegális migráció potenciális forrásának minősül. A török hatóságok azonban már bejelentették azon szándékukat, hogy felszámolják a határon kiállított vízumok rendszerét. Amennyiben ez sorra kerül, ezeknek az országoknak az állampolgárai elvben továbbra is könnyen vízumhoz juthatnak, ha az e-vízumrendszer segítségével nyújtják be kérelmüket. E rendszert kísérleti alapon 2013-ban alakították ki, és 2014 áprilisában kezdte meg rendes működését, ám hasonló gyengeségekkel rendelkezik, mint a határon kiállított vízumok rendszere. Az e-vízumrendszer jelenlegi szabályai szerint ugyanakkor nem mindenki számára biztosítják majd az e-vízum kérelmezésének lehetőségét. Ehelyett az illegális migráció potenciális forrásának minősülő országok állampolgárai (néhány kivételtől eltekintve) csak akkor kérelmezhetnek Törökországtól e-vízumot, ha a vízumkérelmük időpontjában már rendelkeznek az OECD-országok vagy a schengeni térség országai által kibocsátott érvényes vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Ennek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egyelőre ez a teljesítménymutató csak részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A fenti mutató tekintetében elérendő előrehaladás érdekében a Bizottság a következőket ajánlja a török hatóságoknak: •

a határon való vízumkérelmezési lehetőség azonnali megszüntetése az illegális migráció potenciális forrásának minősülő országok állampolgárai esetében;

•

az e-vízumrendszeren keresztüli vízumkiállítás esetében továbbra is szigorú szabályok alkalmazása és szelektív megközelítés alkalmazása;

•

annak szoros nyomon követése, hogy a Törökországba az e-vízumrendszer alkalmazásával vagy vízum nélkül belépésre jogosult személyek milyen módon élnek ezekkel a lehetőségekkel; továbbá

•

megfelelő intézkedések foganatosítása annak érdekében, hogy időben lehessen reagálni a potenciális visszaélésekre, amennyiben ezek bizonyos állampolgárságú személyek vagy a személyek bizonyos kategóriái körében elterjedtnek bizonyulnak.

14

Az utóbbi ponttal összefüggésben, és annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon tudja követni a Törökország által e teljesítménymutató megvalósítása terén megtett előrehaladást, a török hatóságoknak rendszeresen tájékoztatást kell benyújtaniuk az alábbiakról: •

az egyes országok állampolgárai számára általuk kiállított vízumok száma, feltüntetve a kiállított vízum típusát is (határon kiállított vízum, e-vízum, követség által kiállított vízum);

•

az egyes országok állampolgárai közé tartozó olyan illegális migránsok száma, akiket Törökországon belül feltartóztattak, feltüntetve, hogy amennyiben rendelkeztek vízummal, az milyen típusú volt; továbbá

•

a török hatóságok által a török e-vízumok birtokosai körében azonosított hamis vagy illetéktelenül felhasznált OECD-országbeli vagy a schengeni térségbeli vízumok és tartózkodási engedélyek száma.

Amennyiben jelentős emelkedés lenne tapasztalható a Törökországban vagy az EU-török határon feltartóztatott, meghatározott állampolgársággal rendelkező illegális migránsok számában, a Bizottságnak arról is tájékoztatást kell kapnia a török hatóságoktól, hogy Törökország milyen intézkedéseket tett vagy készül tenni e probléma megoldása érdekében. ¾ A török vízumpolitika, jogszabályok és igazgatási kapacitások további hozzáigazítása az uniós vívmányokhoz, mindenekelőtt azon országok tekintetében, amelyek az EU-ba irányuló illegális migráció legfőbb forrásait jelentik; Mint fent kifejtettük, a török hatóságok már bejelentették azon szándékukat, hogy megszüntetik a határon való vízumkiállítás gyakorlatát és a vízumbélyegzőket fokozottan biztonságos vízummatricákkal váltják fel, a schengeni rendszerben alkalmazott szabályokkal és jellemzőkkel összhangban. A határon való vízumkiállítás rendszerének megszüntetésével Törökország negatív vízumlistája jelentős előrelépést tesz majd a schengeni országok által alkalmazott negatív vízumlistával való összehangolás irányába (bár még így sem lesz teljes az összehangolás). Azonban az említett reformok egyikét sem hajtották még végre. A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a török konzuli hatóságok vízumkérelmezőkre irányuló ellenőrzései korlátozott mértékűek az uniós tagállamokban vízumkérelmet benyújtókra irányuló ellenőrzésekhez képest. A vízumkérelmet rendszerint abban az esetben teljesítik, ha a hatóságok igazolják, hogy a kérelmező megfelel bizonyos követelményeknek (pl. török területre való belépésére nem vonatkozik jogi vagy biztonsági okokból tilalom, és képes igazolni, hogy elegendő anyagi forrással rendelkezik törökországi tartózkodása és hazatérése anyagi költségeinek fedezéséhez). További dokumentumokat nem kérnek, és nem végeznek kiterjedtebb elemzést, amely esetleg feltárhatná pl. azt, hogy a vízumkérelmező nem tervezi-e, hogy azért lép be Törökországba, hogy később illegális migránsként tartózkodjon ott, vagy hogy Törökországot ugródeszkaként használja az uniós határon való illegális átkeléshez. Ennek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató csak részben teljesült. Annak érdekében, hogy e mutató teljesítése tekintetében előrehaladás valósuljon meg, a Bizottság azt ajánlja a török hatóságoknak, hogy hajtsák végre mindazon reformokat, amelyeket már bejelentettek, továbbá vizsgálják felül vízumkiállítási rendszerüket és a vízumokat kiállító konzuli személyzetnek szervezett képzést, a schengeni vízumrendszer 15

példájából merítve ösztönzést. A fenti ajánlás tekintetében elért török előrelépések értékeléséhez a Bizottságnak a következőkre lesz szüksége: •

a török konzuli és határigazgatási személyzet számára a vízumkérelmek elfogadása vagy elutasítása során alkalmazandó kritériumokról és eljárásokról kiadott útmutatók másolatai, beleértve a vízumkérelmezők által benyújtandó dokumentumok listáját is; továbbá

•

az elfogadott és az elutasított vízumkérelmekre, valamint az elutasítás okaira vonatkozó részletes statisztikák.

Arra is ösztönözzük a török hatóságokat, hogy folytassák a Törökország által alkalmazott negatív vízumlistának a schengeni országok által alkalmazott negatív vízumlistával való összehangolása érdekében tett erőfeszítéseiket, és mindenképpen kerüljék, hogy további különbségek alakuljanak ki. ¾ Megkülönböztetéstől mentesen vízummentes belépés biztosítása Törökország területére valamennyi uniós tagállam állampolgárai számára. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a feltétel nem teljesült, mivel jelenleg a 28 uniós tagállam közül csupán 19 tagállam állampolgárai jogosultak Törökország területére vízum nélkül belépni. Továbbra is aggodalmak állnak fenn a Ciprusi Köztársaság állampolgárai közé tartozó vízumkérelmezők de facto megkülönböztetése tekintetében. Ez utóbbiaknak vízumot kell beszerezniük a Törökország területére való beutazáshoz, és ezt a török e-vízumrendszeren keresztül meg is tehetik, ám az e-vízumrendszer kérelmeit kezelő internetes oldal a Ciprusi Köztársaságra „Dél-Ciprus Ciprusi Görög Igazgatású Területeként” hivatkozik. A Bizottság a mutató teljesítése érdekében e diszkriminatív eljárás megszüntetését javasolja a török hatóságoknak. 3.2.3. A fuvarozók felelőssége

¾ A fuvarozók felelősségére vonatkozó, szankciókat is tartalmazó jogszabályok elfogadása és eredményes végrehajtása. A Törökországban működő fuvarozók már jelenleg is kötelesek utasaikat visszajuttatni indulási helyükre, amennyiben a török hatóságok nem engedélyezik azok beutazását Törökország területére, és e kötelezettséget a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló új törvény is megerősítette. Ezt figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, és jók a kilátások a további előrelépésekre. A rendszer szigorúbbá tétele, a Törökországba való illegális belépések megelőzése, valamint a teljesítménymutató tekintetében elérendő eredmények érdekében a Bizottság azt ajánlja, hogy a török hatóságok az uniós és nemzetközi bevált gyakorlatot figyelembe véve hozzanak létre szankciórendszert a gondatlanul eljáró fuvarozókra vonatkozóan. 3.2.4. Nemzetközi védelem 16

¾ Jogszabályok és végrehajtási rendelkezések elfogadása és eredményes végrehajtása az uniós vívmányoknak, valamint a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményben és annak 1967. évi jegyzőkönyvében foglalt előírásoknak megfelelően, vagyis bármiféle földrajzi korlátozás kizárásával, a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartása érdekében, figyelembe véve az emberi jogok európai egyezményét is, biztosítva a lehetőséget minden nemzetközi védelemre szoruló személy számára a menekültstátusz iránti kérelem benyújtására és az e státusz alapján nyújtott védelem vagy annak egyéb formája elnyerésére, és lehetővé téve az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága számára, hogy korlátozások nélkül, ténylegesen eleget tehessen megbízatásának Törökország területén; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló új törvény 2014. áprilisi elfogadásával és hatályba lépésével Törökország jelentős lépést tett e teljesítménymutató megvalósítása irányába, mivel e törvény olyan nemzeti menekültügyi eljárásról és védelmi jogállásokról rendelkezik, amelyek összességükben megfelelnek a nemzetközi és az uniós normáknak. A törvény egészen elhanyagolható mértékűre csökkenti a Törökország által az 1951. évi genfi egyezmény tekintetében alkalmazott, és a török hatóságok által egyelőre továbbra is alkalmazni kívánt „földrajzi korlátozás” hatását is. E korlátozás az egyezmény hatályát Törökországban azokra a személyekre korlátozza, akik „Európában zajló események miatt váltak menekültekké”. Az új törvény ugyanakkor a „földrajzi korlátozás” értelmében kizárt valamennyi személy (a törvény szóhasználatát idézve: „feltételes menekült”) számára török nemzetközi védelmi jogállást nyújt. A „feltételes menekültek” számára nyújtott jogállás valamivel kevésbé előnyös, mint a „földrajzi korlátozás” értelmében is jogosultak számára biztosított jogállás, ám a különbségek nem jelentősek. Azokban az esetekben, amikor a törvény a végrehajtás tekintetében mérlegelési jogkört biztosít, ezek az eltérések szinte jelképessé válhatnak. A Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy mivel új szabályokról van szó, végrehajtásuk módjáról még nincsenek adatok. A menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülők törökországi helyzetének egyes fontos aspektusaival nem foglalkozik a jogszabály; ezeket a másodlagos joganyag körébe tartozó, még elfogadásra váró rendelkezések határozzák majd meg. Ezt figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékelését javítsa, a török hatóságoknak biztosítaniuk kell az alábbiakat: •

a törvény hatékony és maradéktalan végrehajtásához szükséges valamennyi másodlagos jogszabály elfogadása, valamint

•

a törvény rendelkezéseinek hatékony és következetes végrehajtása az ország egész területén.

Az első pont tekintetében különösen fontos biztosítani, hogy •

a törvény rendelkezéseit – különösen a nemzetközi védelmi jogállás meghatározására vonatkozó eljárás igénybe vételének és a nemzetközi védelmi jogállás elnyerésének 17

lehetősége tekintetében – ténylegesen alkalmazzák azokra a kérelmezőkre és (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által elismert) menekültekre is, akik a törvény hatályba lépésekor már Törökország területén belül tartózkodtak; •

a törvény rendelkezéseivel összhangban az ideiglenes védelem bejelentett kedvezményezetteit a törvénynek megfelelően az elfogadandó másodlagos jogszabályok alapján az átmeneti védelemről szóló uniós irányelv által biztosítottakhoz hasonló jogokkal ruházzák fel és adott esetben lehetővé teszik számukra a nemzetközi védelmi jogállás meghatározására vonatkozó eljárás egyéni alapon való igénybe vételét, továbbá

•

a „feltételes menekültek” számára nyújtott jogállás a gyakorlatban nem tér el a „földrajzi korlátozás” értelmében is elismert menekültek számára biztosított jogállástól, és mindkét csoport számára nyújtanak munkavállalási engedélyt, szociális ellátást és integrációs lehetőségeket, az EU kvalifikációs irányelvében érvényesülő megközelítéssel összhangban.

¾ A menekültstátusz iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos – tényleges bírósági vagy törvényszéki jogorvoslat lehetőségét is magukban foglaló – eljárásokért, valamint a menedékkérők és a menekültek részére nyújtandó védelem és segítség biztosításáért felelős szakosodott szerv létrehozása, és e szerv és személyzete részére megfelelő munkakapacitás és képzés rendelkezésre bocsátása; E követelmény teljesítése felé két jelentős előrelépés történt: az egyik a Migrációigazgatási Főigazgatóság létrehozása volt, a másik a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény hatályba lépése – e törvény rendelkezik többek között a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kérelmek elutasítására és a hasonló döntésekre pl. szabadságelvonással járó intézkedésekre irányuló, adminisztratív és igazságszolgáltatási szintű felülvizsgálatról is. A Főigazgatóság kialakítása még folyamatban van, különösen tartományi szinten, és a jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos jogkörét egyelőre még jórészt más, fennhatósága alá tartozó kijelölt közigazgatási szervek gyakorolják. Az új jogszabályok végrehajtásához szükséges intézményi feltételek egy részét még nem alakították ki, különösen ami a központi szervek egyes feladatainak a regionális és tartományi hatóságokra való átruházását illeti. Ezt figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékelését javíthassa, a török hatóságoknak biztosítaniuk kell az alábbiakat: •

a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kérelem elutasítására és ehhez kapcsolódó döntésekre, pl. szabadságelvonással járó intézkedésekre vonatkozó, adminisztratív és igazságszolgáltatási szinten benyújtható fellebbezésekről szóló, jogszabályi rendelkezések tényleges és következetes végrehajtása az egész ország területén, a bírósági felülvizsgálat pártatlanságára és függetlenségére vonatkozó rendelkezésekét is beleértve;

•

a Migrációigazgatási Főigazgatóság intézményközi egyeztetéseinek sikeres lezárása és a Főigazgatóság számára megfelelő személyzet biztosítása, különösen tartományi szinten, valamint annak garantálása, hogy a gyakorlatban is érvényesíti a menekültügyi eljárások lefolytatására irányuló feladatkörét; 18

•

a nemzetközi védelem iránti kérelmek benyújtóinak, illetve a nemzetközi védelemben részesülők jogainak garantálásával kapcsolatos feladatkörök egyértelmű elkülönítése.

A Bizottság azt is ajánlja a török hatóságoknak, hogy alakítsanak ki integrált és megbízható rendszert a nemzetközi védelem iránti kérelmek benyújtói és a nemzetközi kérelemben részesülők azonosítása céljából. Kívánatos, hogy e rendszer átfogó és harmonizált statisztikai adatokat biztosítson. ¾ Megfelelő infrastruktúra, valamint elégséges emberi erőforrások és költségvetés biztosítása a menedékkérők és a menekültek méltó befogadása, valamint jogaik és méltóságuk védelme érdekében; A nemzetközi védelmet kérelmezők és a nemzetközi védelemben részesülők számára rendszerint nem nyújtanak Törökországban szállást. A török hatóságok ugyanakkor 220 000 szír menekült számára biztosítanak menekülttáborokban magas színvonalú szállást. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Törökország esetében e teljesítménymutató részben teljesült, és jók a kilátások a további előrelépésekre. A jelenlegi körülmények között nem reális az az elvárás, hogy a török hatóságok minden Törökországban tartózkodó menedékkérő és nemzetközi védelemben részesülő személy számára biztosítsanak szállást. Mindazonáltal a Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

megfelelő számú befogadóállomás kialakítása a nemzetközi védelmet kérelmező és nemzetközi védelemben részesülő nem szíriai személyek számára is, amennyiben azok más szálláslehetőséggel nem rendelkeznek, legalább a legkiszolgáltatottabb helyzetű személyek részére szállást biztosítva, a befogadási feltételekről szóló irányelvben és a kvalifikációs irányelvben meghatározott normákból merítve ösztönzést.

•

szakpolitikák kialakítása és intézményi eszközök bevezetése a nemzetközi védelemben részesülők megkülönböztetésének megelőzése, valamint a nemzetközi védelemben részesülők egyenlő feltételek mellett történő szálláshoz jutásának biztosítása érdekében, a kvalifikációs irányelvben meghatározott normákból merítve ösztönzést.

¾ A menekültstátuszban részesített személyek számára biztosítani kell a lehetőséget az önfenntartásra, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a szociális jogok gyakorlására, és olyan helyzetbe kell hozni őket, hogy képesek legyenek beilleszkedni Törökországban. Törökország jelentős lépést tett e követelmény teljesítése irányába a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény hatályba lépésével, mivel e törvény rendelkezései a nemzetközi védelemben részesülő személyek számára jogot biztosítanak a közoktatás és az egészségügy igénybevételéhez, valamint a munkaerőpiacon való részvételhez, továbbá azáltal, hogy a hatóságok intézkedéseket tettek az oktatással és az egészségüggyel kapcsolatos rendelkezések gyakorlati végrehajtásához szükséges finanszírozás biztosítása érdekében.

19

Ugyanakkor különböző okokból e jogok tényleges gyakorlása nem biztosított azonos módon mindenki számára Törökország egész területén. Ezt figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Mindazonáltal a Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

önellátásra való képességük és integrációjuk támogatása érdekében annak biztosítása, hogy valamennyi nemzetközi védelemben részesülő személy – az ideiglenes védelemben részesülőket és az új törvény fogalommeghatározása szerinti „feltételes” menekülteket is beleértve – hatékonyan és következetesen gyakorolhatja a személyi igazolványokkal és a munkaerőpiacon való részvétellel kapcsolatos jogait

•

a jogok érvényesítését lehetővé tevő szakpolitikák kialakítása és érvényesítése azon nemzetközi védelemben részesülő személyek támogatására, akik esetében fennáll a társadalmi marginalizálódás kockázata, különös tekintettel a nem állami szálláshelyen élőkre;

•

annak nyomon követése és ellenőrzése – többek között statisztikai adatok gyűjtése révén –, hogy a nemzetközi védelemben részesülő személyek mennyiben képesek ténylegesen igénybe venni a közszolgáltatásokat és élni a számukra jogilag biztosított szociális ellátási lehetőségekkel.

3.2.5. Illegális migráció ¾ Hatékony migrációkezelést biztosító – az EU és az Európa Tanács előírásaival összehangolt szabályokat tartalmazó – jogszabályok elfogadása és végrehajtása a külföldiek és családtagjaik belépésére, kilépésére, rövid és hosszú távú tartózkodására, valamint a Törökország határait illegálisan átlépő vagy az országban illegálisan tartózkodó külföldiek fogadására, visszatérésére és jogaira vonatkozóan; Tekintettel a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló új törvény nemrégiben sorra került elfogadására és hatályba lépésére, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékelését javítsa, a török hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az új törvény rendelkezéseit az egész országban ténylegesen és teljes körűen végrehajtják, valamint az ezzel kapcsolatos valamennyi másodlagos jogszabályt elfogadják. ¾ A migrációs áramlások megfigyelésére szolgáló mechanizmus létrehozása és alkalmazása, adatokat szolgáltatva mind a legális, mind az illegális migrációról; a migránsok létszámára és a migrációs áramlásokra vonatkozó adatok gyűjtéséért és elemzéséért felelős szervek létrehozása; az illegális migrációs áramlásokra vonatkozó helyzetkép kialakítása nemzeti, regionális és helyi szinten, továbbá helyzetkép kialakítása az illegális migráció különböző származási országaira vonatkozóan, többek között kockázatelemzés és hírszerzési információk felhasználásával;

20

Tekintettel a Migrációigazgatási Főigazgatóságnak a migrációval kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtése és elemzése terén betöltött új feladatkörére, valamint a török hatóságok és a Frontex között folyó együttműködésre, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült. A Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy lássák el a Migrációigazgatási Főigazgatóságot a migráció valamennyi lényeges vetületére vonatkozó adatok gyűjtésével és elemzésével kapcsolatos feladatának gyakorlati megvalósításához szükséges forrásokkal. A Bizottság azt is javasolja, hogy Törökország folytassa az együttműködést a Frontex-szel, és kezdje meg annak elemzését, hogy az illegális migráció forrását jelentő különböző országok milyen kockázatot jelentenek Törökország számára. ¾ Az illegális migrációs áramlásokat az országba vonzó tényezők kezelése, továbbá intézkedések tétele a szervezett vagy segített illegális migráció eseteinek kivizsgálásával kapcsolatos kapacitás javítása céljából; E követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy hajtsák végre a vízum- és menekültügyi rendszert érintően nemrég elfogadott reformokat, szüntessék meg a biometrikus azonosítók nélküli török útleveleket, valamint erősítsék meg a Munkaügyi Minisztérium kapacitását az illegális migránsok munkaerő-piaci részvételének kivizsgálása és megakadályozása terén. Ahhoz, hogy értékelhesse a követelmény megvalósítása tekintetében elért eredményeket, a Bizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy a török bűnüldöző szervek megerősítették az illegális migránsoknak és az illegális migráció elősegítőinek azonosításához és letartóztatásához, valamint a migránsok csempészetével foglalkozó bűnszövetkezetek azonosítását és felszámolását lehetővé tevő összetettebb nyomozások elvégzéséhez szükséges kapacitásaikat. ¾ Tényleges törekvés arra, hogy visszafogadási megállapodások megkötésére és végrehajtására kerüljön sor azokkal az országokkal, amelyek a Törökországba és az uniós tagállamokba irányuló illegális migráció fontos áramlásainak forrásai; A török hatóságok már kötöttek néhány visszafogadási megállapodást, ám ezek közül nagyon kevés tartozik az illegális migráció jelentős forrásai közé sorolt országok körébe. Néhány esetben a hatóságok folytattak tárgyalásokat a visszafogadási megállapodásokról ilyen országokkal vagy javasolták ezt, de a tárgyalások sajnálatos módon nem vezettek eredményhez, különös tekintettel arra, hogy a Törökország által aláírt megállapodások közül egyeseket később nem ratifikáltak. Törökország szomszédjainak egy részével kötött olyan megállapodásokat a határügyi együttműködésről, amelyek rendelkeznek az illegális migránsok visszafogadásáról, ám e rendelkezéseket ritkán hajtják végre. Erre való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató csak részben teljesült. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az alábbiak biztosítása érdekében: •

az eddig aláírt visszafogadási megállapodások hatályba léptetése;

•

az egyes szomszédos országokkal kötött határügyi együttműködési megállapodásokban szereplő visszafogadási rendelkezések tényleges végrehajtása; 21

•

a Törökországba irányuló illegális migráció fő forrásai közé tartozó országok közül legalább néhány esetében előrelépések megvalósítása a visszafogadási megállapodásokra irányuló tárgyalások, illetve e megállapodások megkötése tekintetében.

¾ Elégséges pénzügyi és humán erőforrások biztosítása az eredményes migrációkezelés céljára, a megfelelő képzési programokat is beleértve; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a teljesítménymutató szinte maradéktalanul teljesült. A további eredmények érdekében a török hatóságokra a következő feladatok várnak: •

a Migrációigazgatási Főigazgatóság létrehozásának és kialakításának befejezése;

•

elégséges források juttatása a főigazgatóság számára a jövőben is feladatkörének ellátásához.

¾ Az országban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok tényleges kitoloncolásának a biztosítása az ország területéről; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a teljesítménymutató szinte maradéktalanul teljesült. A Bizottság azt javasolja a török hatóságoknak, hogy erősítsék meg a feltartóztatott illegális migránsok állampolgárságának megállapítására irányuló kapacitásukat, hogy ezáltal kisebb legyen annak kockázata, hogy egyes illegális migránsok a származásukra vonatkozóan hamis információk megadásával elkerülhessék a kitoloncolást. ¾ Az önkéntes visszatérést lehetővé tevő feltételek megteremtése az országból kitoloncolt és az önkéntes visszatérés lehetőségével élni kívánó harmadik országbeli állampolgárok számára; Tekintetbe véve a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény rendelkezéseit, valamint a támogatott önkéntes visszatérés Törökországban eddig végrehajtott, korlátozott számú kísérleti programját, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékelését javítsa, a következőkre van szüksége: •

olyan információk, amelyek lehetővé teszik számára a török jogban az illegális migránsok önkéntes visszatérésének lehetővé tétele érdekében bevezetett új rendelkezések tényleges végrehajtásának ellenőrzését;

•

statisztikai adatok a török hatóságok által ellenőrzött és ténylegesen végrehajtott önkéntes visszatérések számáról.

¾ Megfelelő infrastruktúra biztosítása (az idegenrendészeti fogdákat is beleértve) és az illetékes szervek megerősítése az illegálisan tartózkodó és/vagy illegálisan átutazó harmadik országbeli állampolgárok Törökország területéről való tényleges kitoloncolásának biztosítása érdekében, felkínálva egyúttal minden szükséges jogi, szociális és pszichológiai segítséget, valamint tisztességes és méltányos fogvatartási körülményeket és kitoloncolási eljárásokat biztosítva a visszatérők számára. 22

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A teljesítménymutató tekintetében való további előrehaladás érdekében a Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy folytassák az illegális migránsok számára a visszafogadási és kitoloncolási eljárások időtartamára tisztességes körülmények közötti szállást biztosító központok építését és felszerelését. A Bizottság azt is javasolja, hogy javítsák az érintett személyek gyakorlati hozzáférését a jogi, szociális és pszichológiai segítséghez, valamint a tisztességes és méltányos fogvatartási körülmények mellett folyó eljárásokhoz, különösen oly módon, hogy együttműködnek erre szakosodott szervezetekkel, megfelelő finanszírozást juttatnak, valamint jók képzett és motivált munkaerőt alkalmaznak.

23

4. 3. TÉMAKÖR: KÖZREND ÉS BIZTONSÁG 4.1. Általános értékelés E területet nézve a törökországi helyzet változó és időnként ellentmondásos. A bűnüldöző hatóságok változatos eszközökkel és aktívan végzik feladataikat. Rendszerint nagy szaktudású, elkötelezett szakembereket alkalmaznak, akik óriási erőfeszítéseket tesznek a bűnözés elleni küzdelemben, számos jelentős eredményt érve el. Mindazonáltal az országban működő vagy nemzetközi hálózatokban részt vevő bűnszövetkezetek azonosítása és felszámolása terén elért eredmények elmaradnak az elvárásoktól. Az ország jelentős, régóta működő eszközökkel rendelkezik a nemzetközi partnerekkel, ezen belül az uniós tagállamokkal és az uniós szervekkel való rendőrségi és igazságügyi együttműködéshez. Ugyanakkor az együttműködés nem szolgál annyi eredménnyel, mint amennyi az Unió, illetve Törökország szempontjából szükséges lenne. A nehézségek több tényezőre vezethetők vissza, így például az uniós és a török jog közötti különbségekre, a felek által elfogadott különböző megállapodásokra, valamint az egyes kérdések tekintetében alkalmazott módszerek eltéréseire. Számos esetben a török tisztviselők előkészítettek a kormány számára elfogadásra vagy aláírásra olyan törvény- és megállapodás-tervezeteket, amelyek megerősítenék az együttműködést vagy elősegítenék a török bűnüldöző szervek kapacitásának jobb kihasználását, ám ezekről – a Bizottság számára ismeretlen okokból – évekig nem született döntés. Úgy tűnik, számos jelentős előrelépést lehetne különösebb nehézségek nélkül, gyorsan megvalósítani, feltéve, ha ezeket megerősíti a reformok melletti politikai szándék. 4.2. Részletes észrevételek a közrend és biztonság témakörének teljesítménymutatóival kapcsolatban 4.2.1. A szervezett bűnözés, a terrorizmus és a korrupció megelőzése, valamint az ellenük folytatott küzdelem ¾ A szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia és cselekvési terv folytatódó és teljes körű végrehajtása (különös tekintettel a határokon átnyúló szempontokra), valamint megfelelő humán és emberi erőforrások biztosítása ezek végrehajtására; Törökország jelentős pénzügyi, technikai és emberi erőforrásokat fordít a szervezett bűnözés elleni küzdelemre. Mint erről többek között a török rendőrség által a csempészettel és a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésről kiadott 2013. évi jelentés is tanúskodik, a török bűnüldöző szervek jelentős eredményeket érnek el e területen. Ugyanakkor még mindig nem áll a Bizottság részére elegendő információ a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési terv végrehajtása érdekében a török hatóságok által tett konkrét intézkedésekről, vagy arról, hogy az ilyen intézkedések és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos átfogó stratégia milyen módon járul hozzá valójában a Törökországban működő bűnszövetkezetek által képviselt fenyegetés legyűréséhez. Továbbá 24

úgy tűnik, nem áll rendelkezésre elemzés arról, milyen módon szerveződnek és működnek a bűnszövetkezetek Törökországban. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató csak részben teljesült. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékelését javítsa, a török hatóságoknak biztosítaniuk kell az alábbiakat: • információk a cselekvési terv végrehajtása érdekében ténylegesen megvalósított konkrét intézkedésekről; • olyan információk, amelyekből a Bizottság képet alkothat a Törökországban működő bűnszövetkezetek jellegéről és méretéről, különös tekintettel azokra, amelyek nemzeti vagy nemzetközi szinten folytatják tevékenységüket, feltüntetve, hogy jellemzően milyen földrajzi és gazdasági területen működnek, valamint a török hatóságok által az ilyen bűnszövetkezetek felszámolása és e bűnszövetkezetek tevékenysége elleni küzdelem céljából kialakított megközelítés magyarázata. ¾ Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének aláírása és megerősítése, valamint az egyezményben, illetve az emberkereskedelem megelőzésével, az emberkereskedők bíróság elé állításával, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelmével és segítésével kapcsolatos uniós vívmányokban foglalt előírásokhoz igazított rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok elfogadása és tényleges végrehajtása; Törökország büntető törvénykönyve és a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik az emberkereskedők bíróság elé állítását, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelmét. Mindazonáltal még nem jött létre átfogó jogi keret az emberkereskedelemről, az Európa Tanács vonatkozó egyezményét pedig ugyan aláírták, de még nem erősítették meg. Ennek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény csak részben teljesült. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének megerősítése; valamint

•

az emberkereskedelmet átfogóan tárgyaló jogszabály elfogadása, az egyezményben és az uniós vívmányokban meghatározott előírásokkal összhangban.

¾ Megfelelő infrastruktúra, valamint elégséges emberi erőforrások és költségvetés biztosítása az emberkereskedelem áldozatainak tisztességes fogadása, jogaik és méltóságuk védelme, valamint társadalmi és szakmai újrabeilleszkedésük támogatása érdekében; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, az emberkereskedelem áldozatainak támogatására irányuló eddigi török erőfeszítéseknek köszönhetően. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

a megmentendő áldozatok számára való tekintettel a hatóságok által biztosított támogatás növelése, különösen további szálláshelyek kialakítása és fenntartása révén; 25

•

az áldozatok társadalomba való – szociális és szakmai – visszailleszkedésének támogatását segítő programok kialakítása;

•

megfelelő képzés biztosítása az emberkereskedelem áldozataival kapcsolatos munkát végzők számára.

¾ Az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezményének (CETS 198) a megerősítése és rendelkezéseinek átültetése nemzeti jogszabályokba, továbbá az egyezmény követelményeinek, illetve a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) – a pénzügyi eszközök befagyasztására szolgáló rendszer létrehozásáról és a terrorizmus finanszírozásának meghatározásáról szóló – ajánlásainak teljesítését lehetővé tevő jogszabályok elfogadása és tényleges bevezetése; Bár Törökország még nem erősítette meg a vonatkozó egyezményt, kialakította a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szembeni küzdelemre irányuló nemzeti jogszabályokat és adminisztratív kapacitásokat. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

erősítsék meg az egyezményt és kezdjék meg annak végrehajtását;

•

a nemzeti jogszabályok felülvizsgálata az egyezmény rendelkezéseivel való maradéktalan összhang biztosítása érdekében;

•

a bűncselekményből származó jövedelmek elkobzására vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének központosítására szolgáló rendszer kialakítása; valamint

•

a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásainak maradéktalan végrehajtása.

A török hatóságokat arra is ösztönzi a Bizottság, hogy vegyék fontolóra vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását a bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzása és visszaszerzése érdekében. ¾ Az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének megerősítése és az egyezmény végrehajtását lehetővé tevő intézkedések végrehajtása; Tekintettel arra, hogy Törökország nemrég megerősítette az egyezményt, amelynek végrehajtását még nem kezdték meg a török hatóságok, valamint arra, hogy a bűnüldöző szervek jelentős kapacitásokat alakítottak ki számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem céljából, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság ajánlja, hogy a török hatóságok kezdjék meg az egyezmény végrehajtását, és vizsgálják felül a nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy azok teljes mértékben megfeleljenek az egyezmény rendelkezéseinek, különös figyelmet fordítva az egyezmény 9., 16., 17. és 18. cikkére. ¾ A kábítószerek és a kábítószerfüggőség elleni nemzeti stratégia és cselekvési tervek további végrehajtása és együttműködés kialakítása a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA); 26

A jelek szerint a török hatóságok igen jelentős szerepet vállalnak a kábítószer elleni küzdelemben. Emellett együttműködést folytatnak az EMCDDA-val, és folyamatban van a stratégia és az akcióterv végrehajtása. A török belügyminisztérium kábítószerektől szóló, 2013. évi jelentése meglehetősen átfogó tájékoztatást nyújt a kábítószer-kereskedelemmel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos törökországi jelenségekről, akárcsak az ezekkel szembeni küzdelem érdekében a török hatóságok által kialakított szakpolitikákról. Ugyanakkor a török hatóságok nem nyújtottak részletes információkat az akcióterv végrehajtása érdekében tett konkrét intézkedésekről. Az EMCDDA-val kötött együttműködési megállapodást Törökország 2012. június 29-én megerősítette, ám ennek hivatalos dokumentumát nem helyezték letétbe a török hatóságok, így az nem léphet hatályba Törökországban. A fentiekre való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékelését javítsa, a török hatóságoknak részletes tájékoztatást kell küldeniük a kábítószerek és a kábítószer-függőség elleni aktuális cselekvési terv tényleges végrehajtása érdekében általuk tett intézkedésekről. A Bizottság azt is ajánlja a török hatóságoknak, hogy tartsák fenn és fejlesszék tovább éves jelentéseik (már most is magas) színvonalát, és a megerősítés hivatalos dokumentumának letétbe helyezésével tegyék lehetővé az EMCDDA-val való együttműködésről szóló megállapodás hatályba lépését. ¾ A korrupció elleni küzdelem nemzeti stratégiájának és cselekvési tervének, valamint a GRECO ajánlásoknak (I., II. és III. értékelési kör) további végrehajtása. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató csak részben teljesült, mivel a török hatóságoktól kapott korlátozott mennyiségű információ alapján a GRECO ajánlásai közül csak néhányat követtek nyomon megfelelő módon, és a korrupció elleni küzdelem cselekvési tervében meghatározott intézkedéseknek csupán egy részét hajtották végre. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

a GRECO valamennyi ajánlásának nyomon követése;

•

a korrupció elleni cselekvési terv teljes körű végrehajtása;

•

részletes tájékoztatásnyújtás a fenti két ajánlás végrehajtása érdekében tett intézkedésekről.

Mivel a korrupció elleni jelenlegi stratégia és akcióterv 2014-ben lejár, a Bizottság azt is ajánlja a török hatóságoknak, hogy fogadjanak el új stratégiát és cselekvési tervet, és kezdjék meg azok végrehajtását. E dokumentumoknak a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet részletesen vizsgáló elemzésre kell támaszkodniuk, és tartalmazniuk kell a következőket: •

a tervezett intézkedések végrehajtásának szigorú határideje;

•

költségvetési előirányzatok;

•

az intézkedések végrehajtásáért felelős intézmények és személyek; valamint

•

sikermutatók. 27

A civiltársadalmat be kell vonni e dokumentumok megszövegezésébe és nyomon követésébe, a cselekvési terv végrehajtására vonatkozó általános ellenőrzéssel és jelentéstétellel pedig egy kellőképpen független eljárásra feljogosított közigazgatási szervet vagy munkacsoportot kell megbízni. 4.2.2. Igazságügyi együttműködés ¾ az alábbiakról szóló nemzetközi egyezmények végrehajtása és betartása: a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés (különösen az Európa Tanács kiadatásról szóló egyezménye (1957. évi 24. sz. egyezmény), beleértve a még nem végrehajtott 1975., 2010. és 2012. évi kiegészítő jegyzőkönyvet is), a kölcsönös bűnügyi jogsegély (az 1959. évi 30. sz. egyezmény, beleértve a még nem végrehajtott 2001. évi kiegészítő jegyzőkönyvet is), valamint az elítélt személyek átszállítása (az 1983. évi 112. sz. egyezmény, beleértve a még nem végrehajtott 1997. évi kiegészítő jegyzőkönyvet is); Törökország az e követelményben említett egyezmények és jegyzőkönyvek közül már soknak részes fele, végrehajtja ezeket, és továbbiak esetében is tervezi az aláírást. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy írják alá és erősítsék meg a kiadatásról szóló egyezmény három jegyzőkönyvét, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény jegyzőkönyvét, valamint az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény jegyzőkönyvét, amelyeknek Törökország még nem részes fele, és kezdjék meg ezek végrehajtását. ¾ A büntetőügyekben a bírák és az ügyészek között az uniós tagállamokkal és a régió országaival folytatott igazságügyi együttműködés hatékonyságának javítását célzó intézkedések meghozatala; A török hatóságok és szakértők egyetlen átfogó jogi aktus előkészítésén dolgoznak, amely egyértelműen és egyszerűen meghatározza a török hatóságok által követendő eljárásokat ahhoz, hogy azok a leghatékonyabb és legeredményesebb módon kérhessék és biztosíthassák a büntetőügyekben a nemzetközi igazságügyi együttműködést. E jogi aktus elfogadására azonban eddig még nem került sor. Ezt figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. Ahhoz, hogy e teljesítménymutató tekintetében további előrelépés valósuljon meg, a Bizottság ösztönzi Törökországot egy ilyen átfogó jogi aktus elfogadására. Emellett a Bizottság azt is ajánlja, hogy Törökország folytassa az ezzel kapcsolatos adminisztratív, technikai és jogi lépések bevezetését, a képzést is beleértve, hogy a török hatóságok gyorsabban tehessenek eleget a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködésre irányuló kéréseknek. ¾ Munkakapcsolatok kialakítása az Eurojust-tal; 28

A török hatóságok kellőképpen élnek az Eurojust által a kapcsolatok továbbfejlesztése tekintetében kínált lehetőségekkel. Ugyanakkor Törökországot strukturális szempontból meggátolja az Eurojust-tal való teljes körű együttműködés kialakításában az, hogy nincs az uniós vívmányokkal összhangban álló nemzeti adatvédelmi törvénye. Így az Eurojust nem oszthat meg az egyes bírósági ügyekre vonatkozó személyes és bizalmas adatokat a török hatóságokkal. Ennek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény csak részben teljesült. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy fogadjanak el az uniós vívmányokkal összhangban álló adatvédelmi jogszabályokat, és kezdjék meg ezek végrehajtását. A Bizottság azt is ajánlja, hogy eközben nyújtsanak tájékoztatást az Eurojust-tal való munkakapcsolataik fejlesztése érdekében tervezett intézkedésekről is. ¾ A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezmény folytatódó végrehajtása, valamint csatlakozás a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. évi hágai egyezményhez, illetve a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. évi hágai egyezményhez; Törökország végrehajtja az 1980. évi hágai egyezményt, bár az eljárások során gyakran tapasztalhatók késések. Az 1996. évi és a 2007. évi egyezménynek nem részes fele, ugyanakkor részese olyan egyezményeknek, amelyek hasonló kérdéseket más módon kezelnek. Ennek fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény csak csak részben teljesült. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

csatlakozás az 1996. évi és a 2007. évi hágai egyezményhez;

•

hatékony intézkedések annak érdekében, hogy az 1980. évi hágai egyezményből adódó eljárások során tapasztalható késéseket elfogadható mértékben csökkentsék.

Ez utóbbi tekintetében a török hatóságokat arra ösztönzi a Bizottság, hogy fordítsanak különös figyelmet arra a lehetőségre, hogy a Hágai Egyezmény jelenlegi végrehajtását szolgáló eljárás reformjával biztosítsák a bírósági eljárások gyorsabb megkezdését és rövidebb időtartamát (különösen a fellebbezések esetében), és azt, hogy ezeket az eljárásokat különös hatáskörű bíróságok előtt folytassák. A Bizottság arra is felkéri a török hatóságokat, hogy vegyék különösen fontolóra azt a lehetőséget, hogy kineveznek egy bírót a Bírák Nemzetközi Hágai Hálózatának kapcsolattartójaként a hágai egyezmények hatálya alá tartozó ügyekben való együttműködés megkönnyítése érdekében. ¾ Hatékony igazságügyi együttműködés biztosítása büntetőügyekben minden uniós tagállam tekintetében, beleértve a kiadatási ügyeket is, többek között a központi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatok előmozdítása révén. Törökország elsősorban bizonyos strukturális korlátozások, valamint különösen a saját állampolgárainak kiadatását tiltó alkotmányos rendelkezései miatt nem képes teljes körűen 29

együttműködni az uniós tagállamokkal a kiadatási ügyekben. Hasonlóképpen, uniós állampolgárok sem adhatók ki Törökországnak. Mindazonáltal e korlátozások mellett, valamint a kölcsönösség elvét és a vonatkozó nemzetközi egyezményeket figyelembe véve a török hatóságok elvben készen állnak együttműködni az uniós tagállamokkal a külföldi állampolgárok kiadatásában. A török jogrend olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik Törökország számára a nemzeti szintű vádemelést vagy a külföldi ítéletek végrehajtását olyan török állampolgárok esetében, akik külföldön elkövetett bűncselekményeket követően Törökország területére menekültek. Törökországot az is korlátozza az uniós tagállamokkal a büntetőügyekben folytatott együttműködésben, hogy a török hatóságok a tapasztalatok szerint vonakodnak határozott lépéseket tenni egyes olyan uniós tagállamok igazságügyi együttműködésre irányuló kérései esetében, amelyek igazságügyi hatóságai a múltban elutasították Törökország igazságügyi együttműködésre irányuló kéréseit. A török hatóságok még azokban az esetekben is ezt a megközelítést alkalmazzák, amikor az adott tagállam technikai okok miatt utasította vissza a kérést, különösen amiatt, hogy a kérdés tárgyát képező konkrét bűncselekmény vonatkozásában eltérések álltak fenn az uniós tagállamban és a Törökországban hatályos jogszabályok és biztosítékok között. E lényeges korlátozás mellett a török hatóságok hatékony együttműködést biztosítanak a büntetőügyekben az uniós tagállamok többsége számára, bár az általuk nyújtott együttműködés mértéke és hatékonysága tekintetében jelentős eltérések lehetnek. A fentiekre való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e teljesítménymutató részben teljesült. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

•

•

•

együttműködő hozzáállás kialakítása az őket a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést érintő ügyekben megkereső tagállami hatóságok irányába, az alkalmazandó jogszabályokra és eljárásokra vonatkozó kölcsönös információcsere megfelelő szintjének kialakítása, és tartózkodás a kölcsönösség elvének merev alkalmazásától; a Törökország büntető igazságszolgáltatási rendszerére és jogszabályaira irányuló reform folytatása annak érdekében, hogy biztosítható legyen azok további harmonizációja az uniós és az európai normákkal, a bíróságok függetlenségének fenntartása és az eljárási biztosítékok megerősítése mellett; a tagállami hatóságok segítése a török jogszabályok értelmében követendő azon eljárások meghatározásában és alkalmazásában, amelyek lehetővé teszik az EU területén török állampolgárok által elkövetett bűncselekmények esetében való vádemelést azt követően, hogy az elkövetők Törökország területére menekültek; a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés felajánlása megkülönböztetés nélkül valamennyi uniós tagállam számára, beleértve a Ciprusi Köztársaság hatóságait is.

4.2.3. Bűnüldözési együttműködés ¾ A szükséges intézkedések megtétele az érintett nemzeti szervek – különösen a határőrség, a rendőrség, a vámügyi szervek – közötti hatékony és eredményes bűnüldözési együttműködés biztosítása céljából, a hírszerzés és az információcsere 30

terén folytatott teljes körű intézményközi együttműködés révén, illetve ezen ügynökségek és az igazságügyi hatóságok között; A török bűnüldöző hatóságok nem osztják meg rutinszerűen forrásaikat és munkaeszközeiket, és nem biztosítanak hozzáférést adatbázisaikhoz és hírszerzési információikhoz. Ugyanakkor létrehoztak mechanizmusokat a koordináció és az információcsere érdekében, az UYAP adatbázisrendszer révén hozzáférést nyújtanak a bíróságok számára valamennyi érintett bírósági eljáráshoz, továbbá a rendőrség és vámügyi szervek továbbfejlesztették együttműködésüket az adatmegosztást lehetővé tevő protokoll segítségével. Így a Bizottság megítélése szerint ez a teljesítménymutató szinte maradéktalanul teljesült. Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy folytassák az együttműködés fejlesztését a bűnüldöző szervek és más érintett közigazgatási szervek között, és tegyék leehetővé, hogy az érintett szervek a jelenleginél nagyobb mértékben legyenek képesek közös fenyegettségértékeléseket létrehozni, közös műveleteket végrehajtani, és a vizsgálatok indítása és végrehajtása során egymás szakértelmét hasznosítani. ¾ A regionális bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés megerősítése, valamint két- és többoldalú operatív együttműködési megállapodások végrehajtása, többek között a vonatkozó információknak az uniós tagállamok illetékes bűnüldözési hatóságaival való, időben történő megosztásával; Tekintettel arra, hogy Törökország a rendőrségi ügyek vonatkozásában számos nemzetközi szervezetben részt vesz, különös tekintettel az Interpolra, valamint arra, hogy az uniós államok többségével biztonsági megállapodást kötött, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény szinte maradéktalanul teljesült. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy biztosítsanak rendőrségi együttműködést – az Interpollal kapcsolatos ügyekben is – valamennyi tagállam hatóságai számára, a Ciprusi Köztársaság hatóságait is beleértve. ¾ A bűnüldöző szervek operatív és speciális vizsgálati minőségének és kapacitásának javítása a súlyos és a határokon átnyúló bűncselekmények hatékonyabb kezelése érdekében, beleértve a személyazonossággal és az úti okmányokkal kapcsolatos csalást is; A török bűnüldöző szervek a jelek szerint kellő mértékben el vannak látva a fenti teljesítménymutatóban szereplő kapacitásokkal. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a teljesítménymutató teljesült. ¾ Hatékony együttműködés az OLAF-fal és az Europollal az euró hamisítással szembeni védelme terén; A török hatóságok hatékonyan és rendszeresen együttműködnek az érintett uniós intézményekkel és uniós tagállami intézményekkel az euró hamisítással szembeni védelme terén. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a feltétel teljesült.

31

¾ A pénzügyi bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó török hivatal (MASAK) kapacitásainak erősítése, továbbá az uniós tagállamok pénzügyi hírszerzési egységeivel folytatott együttműködésének fejlesztése; a MASAK viszonylag új intézmény, mindazonáltal tekintettel tevékenységeinek széles körére, valamint az uniós tagállamok pénzügyi hírszerzési egységeivel már kialakított együttműködésére, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény részben teljesült, ugyanakkor jók a kilátások a további előrelépésekre. A Bizottság azt ajánlja a török hatóságoknak, hogy tegyenek bizonyos további intézkedéseket a MASAK kapacitásainak fejlesztése és olyan munkaeszközök kialakítása érdekében, amelyek lehetővé teszik számára vizsgálatai minőségének, mennyiségének és hatókörének növelését, többek között a következő lépések révén: •

a MASAK kapacitásának javítása a gyanús tranzakciókra vonatkozó adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése terén, vizsgálatainak hatékonyabbá és sikeresebbé tétele érdekében;

•

a pénzmosás miatti vádemeléshez vezető gyanús tranzakciók számára, valamint a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek számára vonatkozó adatok gyűjtése és statisztikák készítése;

•

a MASAK rendszereinek, személyzeti létszámának megfelelőségére irányuló belső forrásvizsgálat elvégzése;

•

nemzeti kockázatelértékelés elvégzése a törökországi pénzmosás módszereinek azonosítása, a magas kockázatnak kitett pénzügyi termékek és üzletágak azonosítása érdekében, valamint e fenyegetések minimalizálása céljából együttműködés a szabályozott ágazatokkal. E kockázatelértékelés felhasználható lenne a pénzmosás elleni új török cselekvési terv kialakításához;

•

a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szembeni küzdelemre vonatkozó eljárások elemzése annak érdekében, hogy biztosítsák azok összhangját és megfeleltethetőségét az uniós tagállamok gyakorlatával;

•

a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szembeni küzdelem területén dolgozó, megfelelésért felelős tisztviselők kompetenciájának értékelésére szolgáló rendszer kialakítása; továbbá

•

közös képzés szervezése a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szembeni küzdelem területére vonatkozóan a török bűnüldöző hatóságokkal.

és

forrásszintjének

¾ az Europollal kötött stratégiai megállapodás folytatódó végrehajtása; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény szinte maradéktalanul teljesült. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy folytassák a stratégiai megállapodás értelmében folytatott együttműködés minden lehetséges formájának fejlesztésére irányuló munkát. ¾ Operatív együttműködési megállapodás kötése az Europollal, és annak teljes körű, eredményes végrehajtása. Ez a követelmény nem teljesült. 32

Annak érdekében, hogy Törökország előrelépést tegyen az Europollal való operatív együttműködési megállapodás aláírása irányában, a Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy fogadjanak el az uniós vívmányokkal összhangban álló nemzeti adatvédelmi jogszabályokat, és kezdjék meg ezek végrehajtását. 4.2.4. Adatvédelem ¾ A vonatkozó nemzetközi egyezmények aláírása, megerősítése és végrehajtása, különös tekintettel az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. évi egyezményére és annak 181. sz. kiegészítő jegyzőkönyvére; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény nem teljesült. Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy erősítsék meg és hajtsák végre az egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyvét. ¾ A személyes adatok védelmére vonatkozó, az uniós előírásokkal összhangban álló jogszabályok elfogadása és végrehajtása, különösen a személyes adatok védelmének biztosításáért felelős hatóság függetlensége tekintetében. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény nem teljesült. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy fogadjanak el az uniós vívmányokkal összhangban álló adatvédelmi jogszabályokat, és kezdjék meg ezek végrehajtását.

33

5. 4. TÉMAKÖR: ALAPVETŐ JOGOK 5.1. Általános értékelés A vízumliberalizáció felé való előrelépés értékelése szempontjából nézve megállapítható, hogy Törökország jó előrehaladást valósított meg és jelentős lépéseket tett a tárgyalt témakörhöz tartozó teljesítménymutatók által érintett területeken. Számos esetben már megkezdték a reformokat és új megközelítések alkalmazását. A Bizottság ösztönzi Törökországot mindezek folytatására. 5.2. Részletes észrevételek az alapvető jogok témakörének teljesítménymutatóival kapcsolatban 5.2.1. A polgárok szabad mozgása •

Annak biztosítása, hogy a polgárok szabad mozgása Törökországban ne tartozzon indokolatlan korlátozások hatálya alá, beleértve a megkülönböztető jellegű intézkedéseket is, amelyek olyan indokokon alapulnak mint a nem, a faj, a bőrszín, az etnikai vagy társadalmi származás, a genetikai jellemzők, a nyelv, a vallás vagy meggyőződés, a politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez való tartozás, tulajdon, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság. Szükség esetén teljes körű vizsgálatok lefolytatása ebben a tekintetben;

Mivel a mozgás szabadságát a jelek szerint széles körűen biztosítják Törökországban, és úgy tűnik, nem gátolják e szabadság gyakorlati megvalósulását jelentős akadályok, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény teljesült. 5.2.2. A személyazonosító okmányok kiadásának feltételei és eljárásai ¾ Tájékoztatás nyújtása a török állampolgárság megszerzésének feltételeiről és körülményeiről; Törökország megfelelő tájékoztatást nyújtott a török állampolgárság megszerzésének feltételeiről. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy Törökország esetében e követelmény teljesült. ¾ Tájékoztatás nyújtása a személyes adatok megváltoztatásának feltételeiről; Törökország megfelelő tájékoztatást nyújtott a személyes adatok megváltoztatásának feltételeiről. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy Törökország esetében e követelmény teljesült. ¾ Teljes körű, tényleges hozzáférés biztosítása az úti és személyazonosító okmányokhoz minden polgár – így a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő 34

személyek, a kisebbségekhez tartozó személyek, a belső menekültek és más kiszolgáltatott csoportok – számára; A török jogszabályok rendelkezései értelmében minden polgár számára hozzáférést biztosítanak az úti és személyazonosító okmányokhoz. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy Törökország esetében e követelmény teljesült. ¾ Teljes körű, tényleges hozzáférés biztosítása a személyazonosító okmányokhoz a Törökországban tartózkodó menekültek és hontalan személyek számára; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény szinte maradéktalanul teljesült. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az ország területén tartózkodó valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező és nemzetközi védelemben részesülő személy esetében kellő időben biztosítsák mind a nyilvántartásba vételt, mind pedig a megfelelő személyazonosító okmányokhoz való hozzáférést. •

Elérhető információk nyújtása a nyilvántartásba vételi követelményekről azon külföldiek számára, akik Törökországban kívánnak tartózkodni, valamint a vonatkozó jogszabályok egységes és átlátható végrehajtásának a biztosítása.

Tekintetbe véve a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló törvény rendelkezéseit, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e követelmény teljesült. 5.2.3. Állampolgári jogok és a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme ¾ Olyan szakpolitikák kifejlesztése és végrehajtása, amelyek hatékonyan kezelik a romák társadalmi kirekesztésének, marginalizálódásának és megkülönböztetésének a kérdését az oktatásban való részvétel és az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele, valamint a személyazonosító igazolványhoz, lakhatáshoz, foglalkoztatáshoz jutás és a közéletben való részvételük lehetőségei tekintetében; A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény részben teljesült. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

átfogó stratégia és cselekvési terv elfogadása a törökországi romák helyzetének javítása érdekében, a nemzeti romaintegrációs stratégiák 2011. évi uniós keretrendszeréből merítve ösztönzést, és bevonva a roma civil társadalmi szervezeteket a stratégia végrehajtásába és nyomon követésébe;

•

az érintett kormányzati szerv számára megfelelő források biztosítása a stratégia és a cselekvési terv végrehajtásának hatékony koordinációjához;

•

a romák integrációjára és az átfogó romaintegrációs stratégia és cselekvési terv végrehajtása tekintetében elért előrehaladásra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív adatok gyűjtésének fokozása;

35

•

a romák számára tervezett lakhatási intézkedéseken belül annak biztosítása, hogy a lakhatási intézkedésekhez a társadalmi beilleszkedést segítő integrált programok társulnak; továbbá

•

a megkülönböztetést tiltó jogszabályok elfogadása, a személyek számára faji vagy etnikai származástól függetlenül egyenlő bánásmódot biztosító uniós vívmányokból merítve ösztönzést.

¾ Az emberi jogok európai egyezménye 4. és 7. kiegészítő jegyzőkönyvének megerősítése; Mivel Törökország ugyan aláírta, ám nem erősítette még meg az egyezmény 4. és 7. jegyzőkönyvét, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény részben teljesült. Bizottság javasolja a török hatóságoknak, hogy erősítsék meg és fogadják el e két jegyzőkönyvet. Törökország emellett tanulmány formájában vizsgálhatná meg, hogy megfelelnek-e nemzeti jogszabályai a fent említett jegyzőkönyvek rendelkezéseinek. Amennyiben e tanulmány jelentős eltéréseket tár fel, a Bizottság megfelelő intézkedések elfogadását ajánlja Törökországnak. •

Az emberi jogok európai egyezményével és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatával, az uniós vívmányokkal és az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban a jogi keret felülvizsgálata a szervezett bűnözés és a terrorizmus tekintetében, illetve annak a bíróságok, a biztonsági szervek és a bűnüldöző szervek általi értelmezését illetően, biztosítandó a gyakorlatban a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény részben teljesült. A Bizottság az alábbi lépéseket ajánlja a török hatóságoknak: •

az emberi jogok európai egyezménye megsértésének megakadályozására irányuló cselekvési terv további végrehajtása, valamint az annak végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrások biztosítása;

•

az „Incal”-ügycsoportba tartozó ügyekben való konstruktív részvétel folytatása annak érdekében, hogy a Miniszteri Bizottság végül lezárhassa ennek az ügycsoportnak a felügyeletét;

•

intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy az egyének számára az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát biztosító rendelkezéseket ténylegesen végrehajtsák, továbbá megerősítsék az ombudsman hivatalát és a nemzeti emberi jogi intézményeket;

•

a terrorizmus elleni jogszabályok további felülvizsgálata és módosítása, az uniós normákból merítve ösztönzést és a civil társadalmi szervezetekkel együttműködve;

•

valamennyi szükséges lépés megtétele annak biztosítására, hogy a bűnüldözés területén dolgozó tisztviselők, bírák és ügyészek egységesen értelmezik a hatályos jogszabályokat és figyelembe veszik az emberi jogok európai egyezményének 36

rendelkezéseit és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, beleértve a tudatosításra, képzésre irányuló intézkedéseket és egy, a rendőri túlkapások kivizsgálásával foglalkozó független és pártatlan szerv létrehozását is.

37

6. 5. TÉMAKÖR: AZ ILLEGÁLIS MIGRÁNSOK VISSZAFOGADÁSA 6.1. Általános értékelés Az e területet érintő végrehajtás jelentős további munkát igényel. Törökország tett már néhány elismerésre méltó pozitív kezdeményezést, így például megerősítette az EU– Törökország visszafogadási megállapodást és új adminisztratív struktúrát alakított ki a visszafogadási eljárás kezelésére. A megállapodás azonban csak 2014 október 1-jén lépett hatályba, ezért végrehajtásáról még nem lehetett adatokat gyűjteni. Továbbá a megállapodás egyik kulcsfontosságú rendelkezése, amely a harmadik országbeli állampolgárok körébe tartozó migránsok visszafogadására vonatkozik, csupán három évvel a megállapodás hatályba lépése után lép életbe, és ezért a tárgyalt témakör követelményeinek végrehajtását nem lehet ezt megelőzően átfogóan értékelni. E témakör másik fontos követelménye az egyes uniós tagállamok tekintetében már fennálló visszafogadási kötelezettségek végrehajtására vonatkozik – ez már értékelhető, ám sajnos a végrehajtás nem kielégítő. 6.2. Részletes észrevételek a visszafogadás témakörének teljesítménymutatóival kapcsolatban ¾ A tagállamokkal meglévő eredményes végrehajtása;

visszafogadási

kötelezettségek

maradéktalan

és

Tekintettel arra, hogy a török hatóságok a Görögországtól kapott visszafogadási kérelmeket alacsony arányban fogadják el, valamint arra, hogy 2013-ban egyoldalúan úgy döntöttek, hogy megszüntetik a visszafogadási ügyekben addig folytatott együttműködést Bulgáriával, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény nem teljesült. A Bizottság ajánlja, hogy Törökország hajtsa végre a tagállamok irányában fennálló valamennyi visszafogadási kötelezettségét, és folytasson megfelelő szintű együttműködést e munkaterületen. ¾ A 2012. június 21-én parafált EU–Törökország visszafogadási megállapodás megerősítése; Mivel Törökország megerősítette a visszafogadási megállapodást, e követelmény teljesült. ¾ Az EU–Törökország visszafogadási megállapodás minden rendelkezésének maradéktalan és eredményes végrehajtása, oly módon, hogy megbízhatóan ellenőrizhető legyen a visszafogadási eljárások megfelelő működése minden tagállam tekintetében; Mivel az EU-val között visszafogadási megállapodás csak 2014. október 1-jén lépett hatályba, és a megállapodás egyes kulcsfontosságú rendelkezései csupán 3 évvel ezt követően lesznek alkalmazandóak, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a teljesítménymutató nem teljesült. 38

¾ Olyan belső eljárások kialakítása és bevezetése, amelyek lehetővé teszik az olyan török polgárok, harmadik országokból származó polgárok, valamint hontalan személyek gyors és hatékony azonosítását és visszatérését, akik nem vagy már nem tesznek eleget a tagállamok egyikének területére való belépésre, az ott való jelenlétre vagy tartózkodásra vonatkozó követelményeknek, illetve az együttműködés jegyében a származási országukba visszaküldendő személyek könnyített átutazására vonatkozó feltételeknek; Törökországnak vannak belső eljárásai az illegális migránsok visszaküldésére vonatkozóan, és ezek végrehajtása a török állampolgárok tekintetében rendszerint zökkenőmentes. Nem álltak rendelkezésre arra vonatkozó bizonyítékok, hogy vannak-e eljárások annak biztosítására, hogy az illegális migránsok – és ezen belül különösen a harmadik országbeli állampolgárok körébe tartozók – visszafogadására a betartandó határidőn belül kerül-e sor. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény csak részben teljesült. A Bizottság ajánlja a török hatóságoknak, hogy alakítsák ki a követelményben említett belső eljárásokat, beleértve a határon lefolytatott gyorsított eljárások zökkenőmentes végrehajtásának biztosítására irányulóakat is, továbbá tájékoztassák a Bizottságot folyamatosan az előrelépésekről. A török hatóságoknak le kell folytatniuk a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó visszafogadási visszatérési műveleteket jelenleg irányító Migrációigazgatási Főigazgatóság személyzetének felvételét és képzését. A hatóságoknak a Főigazgatóság feladatkörét is egyértelműen meg kell határozniuk, akárcsak azt, hogy az milyen módon fog együttműködni a más bűnüldöző szerveknél és határigazgatási hatóságoknál az illegális migránsok kezelésével foglalkozó alkalmazottakkal. ¾ Az illetékes hatóság azon kapacitásának megerősítése, hogy a visszafogadási kérelmeket a visszafogadási megállapodásban foglalt határidőn belül feldolgozza, a függőben lévő kérelmek számát pedig csökkentse, beleértve a harmadik országokból származó polgárok kérelmeit is; Az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodás végrehajtása csak nemrég kezdődött el. Továbbá a megállapodást annak hatályba lépésétől számítva három éven át csak részlegesen hajtják végre, mivel egyes rendelkezései még nem lesznek alkalmazandók. Emiatt még nem lehetséges értékelni, hogy a megállapodásban a visszafogadási kérelmek feldolgozása tekintetében meghatározott határidőket milyen mértékben tartják be, és így a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a követelmény nem teljesült. ¾ Annak biztosítása, hogy a visszafogadási kérelmek feldolgozása a hazai és az uniós adatvédelmi követelményeknek megfelelően történjen; Mivel Törökország még nem fogadott el az uniós normáknak megfelelő adatvédelmi jogszabályokat, ez a követelmény nem teljesült. ¾ A visszafogadásra vonatkozó részletes statisztikák összeállítása és megosztása – kellő időben – a tagállamok illetékes hatóságaival és az Európai Bizottsággal; Mivel az EU és Törökország közötti visszafogadási megállapodás végrehajtása még nem kezdődött meg, egyelőre nem lehetséges megállapítani, hogyan állítják össze és osztják meg a 39

visszafogadásra vonatkozó statisztikákat, a Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy e követelmény nem teljesült.

40

7. STATISZTIKA 7.1. Általános értékelés Az ütemtervben a Törökország kockázati profilját érintő változtatások nyomon követéséhez kiválasztott statisztikai mutatókból mérsékelten kedvező tendencia rajzolódik ki, két kivételtől eltekintve. Az egyik a visszafogadás területén folytatott együttműködés, mivel ez továbbra is gyenge. A másik kivétel azzal kapcsolatos, hogy egyre nő a Törökországból az EU területére érkező személyek körében azok száma, akikről kiderül, hogy hamis vagy illetéktelenül felhasznált úti okmányt használnak. 7.2. Részletes észrevételek a statisztikákról ¾ A vízumkérelmek visszautasítási aránya a Törökországból származó kérelmezők tekintetében; A vízumkérelmek visszautasítási aránya Törökországban kis mértékben, de folyamatosan csökken. •

2010-ben a C-típusú vízum iránti kérelmek 6,73 %-át utasították vissza (ez kevéssel meghaladja az uniós tagállamok világszerte működő nagykövetségeinek átlagos visszautasítási arányát - ez 5,79 % volt).

•

2011-ben a C-típusú vízum iránti kérelmek 5,04 %-át utasították vissza (ez nem sokkal kevesebb, mint az uniós tagállamok világszerte működő nagykövetségeinek átlagos visszautasítási aránya - ez 5,5 % volt).

•

2012-ben a C-típusú vízum iránti kérelmek 4,51 %-át utasították vissza (ez nem sokkal kevesebb, mint az uniós tagállamok világszerte működő nagykövetségeinek átlagos visszautasítási aránya - ez 4,77 % volt).

•

2013-ban 780 846 C-típusú vízumot kérelmeztek, és 36 901 ilyen kérelmet utasítottak vissza, azaz a visszautasítási arány 4,7 % volt (ez nem sokkal kevesebb, mint az uniós tagállamok világszerte működő nagykövetségeinek átlagos visszautasítási aránya - ez 4,8 % volt).

Míg a vízumkérelmek visszautasítási aránya tekintetében csökkenés volt tapasztalható, a Törökországban benyújtott schengeni vízumkérelmek száma tovább növekedett (2009 és 2013 között 61 %-kal), és 2013-ban a C-típusú vízum iránt benyújtott kérelmek száma elérte a 780 846-ot. ¾ A közös schengeni térségbe való beléptetés megtagadásának aránya a török állampolgárok esetében Azon török állampolgárok száma, akiknek esetében megtagadták a schengeni térségbe való beléptetést, a 2011-es 1889 főről 2012-ben 1763 főre, 2013-ban pedig 1715-re csökkent. ¾ A tagállamok területére illegálisan belépő vagy ott illegálisan tartózkodó török állampolgárok száma 41

A tagállamok területére illegálisan belépő török állampolgárok száma a 2011-es 700 főről 2012-ben 416-ra, 2013-ban pedig 317-re csökkent. A tagállamok területén illegálisan tartózkodó török állampolgárok száma a 2011-es 7 803 főről 2012-ben 7 220-ra, 2013-ban pedig 6 744-re csökkent. Mindkét esetben pozitív tendencia tapasztalható. ¾ A török állampolgárok által az uniós tagállamokban benyújtott menedékjog iránti kérelmek teljes száma A török állampolgárok által az uniós tagállamokban benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma 2008 óta csökken. A kérelmek száma a 2008-as 7 115-ről 2009-ben 7 030-ra, 2010ben 6 360-ra, 2011-be 6 505-re, 2012-ben 6 210-re, 2013-ban pedig 5 625-re csökkent. Bár ez viszonylag magas számnak tekinthető egy Törökországhoz hasonló stabil és demokratikus ország esetében, a tendencia alakulása kedvező. Ugyanakkor a menedékjog iránti kérelmeket pozitívan elbíráló határozatok aránya a 2008-as 11 %-ról 2013-ban 19,3 %-ra növekedett, és ez azt jelzi, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyként elismert török állampolgárok aránya növekszik. ¾ A tagállamok által Törökországnak benyújtott és Törökország által elutasított visszafogadási kérelmek száma, beleértve harmadik országok állampolgárainak kérelmeit is Az uniós tagállamok által Törökországba visszaküldött illegális migránsok száma 2011-ben 2 643, 2012-ben 2 161, 2013-ban pedig 1 777 fő volt, ezek közül 1 866, 1 666, illetve 1 445 fő volt török állampolgár. A görög hatóságok 2011-ben 18 758, 2012-ben 20 464, 2013-ban pedig 3 413 illegális migránsra (főleg nem török állampolgárokra) vonatkozóan nyújtottak be visszafogadási kérelmet. A török hatóságok által elutasított vagy pozitív elbírásában nem részesített kérelmek száma rendkívül magas volt; 2011-ben 17 206 (91 %), 2012-ben 19 641 (96 %), 2013-ban pedig 3 079 (90 %). ¾ Azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik közvetlenül Törökország területéről érkeztek, és az EU külső határait illegálisan lépték át vagy kísérelték meg átlépni, vagy illegálisan tartózkodtak az EU területén A közvetlenül Törökország területéről az Unióba érkező harmadik országbeli állampolgárok száma 2011-ben 56 201 volt, 2012-ben 36 307, 2013-ban pedig 24 262 fő volt. Ezek száma viszonylag magas, de csökkenő tendencia tapasztalható. ¾ Azon harmadik országbeli állampolgárok száma, akik hamis úti okmányok birtokában közvetlenül Törökország területéről érkeztek az EU-ba, vagy kísérelték meg átlépni az EU külső határait A hamis úti okmányok birtokában közvetlenül Törökország területéről az Unióba érkező személyek száma (beleértve a török állampolgárokat és a harmadik országbeli állampolgárokat is) 2011-ben 629, 2012-ben 927, 2013-ban pedig 1 693 fő volt. E számok 42

növekedésről tanúskodnak. E személyek túlnyomó többsége (2013-ban teljes számuk 84 %-a) repülőgéppel érkezett Törökországból. ¾ A török bűnüldöző hatóságok által emberkereskedelemmel és migránsok csempészetével foglalkozó bűnszervezetekkel szemben lefolytatott műveletek száma, valamint a feltartóztatott emberkereskedők és csempészek száma Az e kérdések tekintetében a török hatóságok által összességében elért általános eredményekről nem voltak elérhetők statisztikák, csupán olyan külön statisztikák álltak rendelkezésre, amelyek egyes bűnüldöző szervek eredményeire vonatkoztak. A török rendőrség által a csempészettel és a szervezett bűnözéssel szembeni fellépésről kiadott 2013. évi jelentés 2012-re vonatkozóan 312, 2013-ra vonatkozóan pedig 335 olyan műveletet sorolt fel, amelyek a migránsok csempészetére vonatkozott, valamint 24, illetve 17 olyan műveletet, amelyek az emberkereskedelemmel voltak kapcsolatosak. E műveletek következtében 1036, illetve 918 személlyel szemben emeltek vádat migránsok csempészetéért, valamint 140, illetve 89 személlyel szemben emeltek vádat embercsempészet miatt.

43

8. KÖVETKEZTETÉSEK A vízumliberalizációról való párbeszéd Törökország és az EU között ténylegesen 2013. december 16-án vette kezdetét, amikor a Bizottság előterjesztette a Törökország tekintetében bevezetendő vízummentességre vonatkozó ütemtervet. A megbeszélések első évének eredményeként az ütemterv végrehajtásáról szóló létrejött első jelentés azt mutatja, hogy Törökország már számottevő haladást ért el az ütemterv számos teljesítménymutatójának végrehajtása terén, és képes arra, hogy további előrelépések végrehajtásával valamennyi teljesítménymutatónak megfeleljen, amennyiben a török hatóságok az érintett területeken továbbfejlesztik együttműködésüket az Unióval és annak valamennyi tagállamával, valamint elindítanak és végrehajtanak több alapvető jogalkotási és adminisztratív reformot. Mindazonáltal a törökországi jogi és adminisztratív helyzet és fejlemények, valamint az Unióval való együttműködés általános szintje nem érte még el azt a fokot, amely lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy javasolja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a schengeni vízumkötelezettség megszüntetését a török állampolgárok esetében. E jelentés részletesen jelzi, mely területeken van szükség reformokra és együttműködésre. Az alábbi felsorolás összegzi a legfontosabb kérdéseket. •

Az okmánybiztonság tekintetében Törökországnak meg kell kezdenie az uniós vívmányoknak megfelelő új, biometrikus adatokat is tartalmazó útlevelek kiállítását, valamint hatékony információmegosztást és együttműködést kell kialakítania az uniós tagállamokkal a hamis vagy illetéktelenül felhasznált útlevelek azonosítása tekintetében.

•

A migrációkezelés terén Törökországnak biztosítania kell a külföldiekről és a nemzetközi védelemről szóló új törvény hatékony és teljes körű végrehajtását, beleértve a megfelelő másodlagos jogszabályok elfogadását is, és be kell fejeznie a Migrációigazgatási Főigazgatóság kiépítését.

•

Intézkedéseket kell tenni Törökországban annak érdekében, hogy előrehaladás valósuljon meg a korszerűbb, hatékonyabb és integrált határigazgatási rendszer kialakítása terén, és biztosítsák a vízumrendszer megerősítését, valamint az uniós tagállamokkal való erőteljesebb határügyi együttműködés kifejlesztését.

•

Az EU-Törökország visszafogadási megállapodás 2014. október 1-jén lépett hatályba. Az Unió elvárja ennek teljes körű és tényleges végrehajtását valamennyi uniós tagállam vonatkozásában. Addig is biztosítani kell a Törökország és az uniós tagállamok között fennálló kétoldalú visszafogadási kötelezettségek hatékonyabb betartását.

•

A közrend és biztonság tekintetében a török hatóságoknak számos nemzetközi egyezményt alá kell írniuk, meg kell erősíteniük, és meg kell kezdeniük ezek végrehajtását együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva, az európai és nemzetközi normáknak megfelelő nemzeti jogszabályokat kell elfogadniuk, és folytatniuk kell a török igazságügyi rendszer reformját, hogy biztosítékokkal erősítsék meg annak függetlenségét és hatékonyságát. Ez támogatni fogja a török bűnüldöző hatóságokat a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és segíti őket az uniós tagállamok hasonló feladatkörrel rendelkező szerveivel való rendőrségi és igazságügyi együttműködés fejlesztésében. 44

•

Különösen az adatvédelem terén való előrelépésektől várható, hogy lehetővé teszik többek között az Europollal és az Eurojusttal való kapcsolatok továbbfejlesztését.

•

Az alapjogok területén Törökországnak folytatnia kell a terrorizmus elleni jogszabályok felülvizsgálatát, és erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy e jogszabályokat az emberi jogok európai egyezményével és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatával összhangban hajtsák végre.

•

Törökországnak átfogó stratégiát és cselekvési tervet kell elfogadnia és végrehajtania a Törökországban élő roma hátterű személyek helyzetének javítása érdekében is, továbbá jogszabályokat kell elfogadnia a hátrányos megkülönböztetés megelőzése, valamint a társadalmi befogadás elősegítése érdekében.

A Bizottság bízik abban, hogy a török hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek az említett reformok és együttműködés létrehozása és végrehajtása érdekében, és felkéri őket, hogy nyújtsanak a Bizottság számára folyamatos tájékoztatást a teljesítménymutatókban meghatározott követelmények teljesítésével kapcsolatos fejleményekről. A Bizottság továbbra is elkötelezi magát amellett, hogy a rendelkezésre álló valamennyi uniós pénzügyi és technikai forrás, és különösen Előcsatlakozási Támogatási Eszköz értelmében rendelkezésre álló források felhasználásával támogatást nyújt Törökország számára ezen erőfeszítésekhez megvalósításához. A Bizottság mindezt a partneri viszony és a tehermegosztás reményében teszi, ugyanakkor azért is, mert a Törökországot a vízumliberalizáció felé való előrehaladásban segítő – az ütemtervben meghatározott, és e jelentés ajánlásaiban is megnevezett – intézkedések többsége egyúttal előmozdítaná a török jogszabályok, adminisztratív kapacitások és gyakorlatok további összehangolását az uniós normákkal. A Bizottság a továbbiakban is nyomon követi Törökország előrehaladását a Törökország tekintetében bevezetendő vízummentességi rendszerre vonatkozó ütemtervben meghatározott teljesítménymutatók, valamint az ezen jelentésben megfogalmazott konkrét ajánlások megvalósítása tekintetében. A Bizottság következő jelentését az elkövetkező 12 hónapon belül adja ki.

45