EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.10.29. COM(2014) 633 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU rendelet alkalmazásáról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU rendelet alkalmazásáról
2
1.
BEVEZETÉS
A textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló, 2011. szeptember 27-i 1007/2011/EU rendelet1 (a továbbiakban: „a textiltermékekre vonatkozó rendelet” vagy „rendelet”) 23. cikke előírja, hogy a Bizottság – az új textilszál-elnevezések iránti igények és azok alkalmazása hangsúlyozásával – 2014. november 8-ig jelentést terjesszen elő az Európai Parlament és a Tanács felé a rendelet alkalmazásával kapcsolatban. Ez a cikk ugyanakkor azt is előírja a Bizottságnak, hogy adott esetben jogalkotói javaslatot terjesszen elő. Ez a jelentés áttekintést ad a textiltermékekre vonatkozó rendeletnek 2012. május 8. és 2014. június vége között az Unióban történő alkalmazásáról. Az új textiltermék-elnevezések iránti igényeket és azok elfogadását, valamint a Bizottság felé a tagállamok és az érintett felek által jelzett egyéb fontos alkalmazási problémákat érinti. A rendelet hatásának az érdekelt felek részéről történő érzékelését is bemutatja. Végül pedig a lehetséges jövőbeni fejleményeket részletezi. A jelentés a tagállamokból, az érintett ágazatból és az egyéb érdekelt felektől származó szakértőkkel, különösen pedig a Bizottság a textiltermék-elnevezésekkel és a címkézéssel foglalkozó szakértői csoportjában („a textiltermékekkel foglalkozó szakértő csoport” vagy „TEG”) helyet foglalkozó szakértőkkel történt konzultáció alapján született meg.2 Figyelembe veszi a tagállami illetékes hatóságoknak és az egyéb érdekelt feleknek szétküldött kérdőívekre adott válaszban közölt adatokat is. 2. A RENDELET ÁTTEKINTÉSE 2.1. A textiltermékekre vonatkozó rendelet célkitűzései és az új elemek 2012. május 8-tól a textiltermékekre vonatkozó rendelet hatályon kívül helyezte a következő három „textiltermékekről szóló irányelvet” és azok helyébe lépett: a textiltermékelnevezésekről szóló 2008/121/EK irányelv, a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére szolgáló bizonyos módszerekről szóló 96/73/EK irányelv és a háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 73/44/EGK irányelv. A 2008/121/EK irányelvnek megfelelő és 2012. május 8. előtt forgalomba hozott textiltermékek továbbra is, egészen az átmeneti időszak végéig (2014. november 9.) forgalmazhatók. A rendelet osztozik a textilipari termékekkel foglalkozó korábbi irányelvek általános célkitűzéseiben, azaz egyrészt kiküszöböli a belső piac megfelelő működésének a lehetséges akadályait, másrészt megfelelő és lényeges információkkal szolgál a fogyasztók számára. Célja egyszersmind a nagyobb rugalmasság bevezetése, hogy a jogszabályok az ágazatban várható technológiai fejleményekkel összhangban kiigazíthatók legyenek. Ezenkívül lehetőséget kínál egyrészt a szabályozási keretnek az új szálak kifejlesztése és felhasználása érdekében történő leegyszerűsítése és javítása, másrészt annak érdekében, hogy a textilszál1
Az Európai Parlament és a Tanács 2011. szeptember 27-i 1007/2011/EU rendelete a textilszálelnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről (HL L 272, 2011.10.18., 1. o.).
2
A TEG-ülésekkel kapcsolatos további információk itt érhetők el: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/textiles/documents/index_en.htm.
3
elnevezéseket tartalmazó lista új szálakkal történő kiegészítésének folyamata esetében az áttekinthetőségét javítani lehessen. A rendelet a textiltermékekkel foglalkozó irányelvek főbb rendelkezéseit a mostanában született jogalkotási követelményekkel összhangban azért módosította, hogy annak közvetlen alkalmazhatóságát megkönnyítse, és biztosítsa, hogy az állampolgárok, a gazdasági szereplők és az állami hatóságok könnyen azonosítani tudják saját jogaikat és kötelezettségeiket. A legtöbb rendelkezés tartalmilag változatlan maradt, bizonyos esetekben azonban a cikkek szövegezése vagy számozása megváltozott (lásd a rendelet IX. mellékletét). A rendelet azonban néhány fontos új elemet is bevezet: • a textiltermékek teljes szálösszetételének a közlésére irányuló általános kötelezettség, valamint a szálösszetételt jelző címkékkel és jelzésekkel kapcsolatos szabályok tisztázása; • Az új szálelnevezések esetében történő alkalmazásokra érvényes minimális technikai követelmények • az állati eredetű, nem textil alkotórészek feltüntetésének a követelménye; • az egyéni vállalkozóként dolgozó szabók által rendelésre készített termékek esetében történő kivétel alkalmazásának a tisztázása; és • a Bizottság felhatalmazása arra vonatkozóan, hogy a rendelet technikai mellékleteit módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhasson el. 2.2. Hatókör, tárgy és jelentéstételi rendelkezések A textiltermékekre vonatkozó rendelet a textiltermékekre3 és a legalább 80 tömegszázalékban textilszálakból4 készült termékekre vagy textilösszetevőkre vonatkozik. A következő vonatkozó szabályokat tartalmazza: − a textiltermékek szálösszetételének címkézése és jelölése; − az állati eredetű, nem textil alkotórészeket tartalmazó textiltermékek címkézése vagy jelölése; és − a textiltermékek szálösszetételének meghatározása a két- és háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésével. A rendelet a címkézés egyéb típusait, mint amilyen pl. a mérettel vagy a kezeléssel kapcsolatos címkézés, nem szabályozza. A 24. cikk azonban azt írja elő a Bizottságnak, hogy a 2013. szeptember 30-ig – annak érdekében, hogy a fogyasztók a textiltermékek jellemzőivel 3
A rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint „textiltermék” „minden nyers, félig megmunkált, megmunkált, félkész-, kész-, félig konfekcionált vagy konfekcionált termék, amely kizárólag textilszálakból áll, függetlenül az alkalmazott keverési vagy összeállítási eljárástól”.
4
A más termékekbe beépített és azok szerves részét alkotó textíliákat, ha ezeknek a termékeknek az összetételét feltüntetik, szintén textiltermékekként kezelni (2. cikk (2) bekezdés d) pont)).
4
kapcsolatban pontos, lényeges, érthető és összehasonlítható információkat kaphassanak – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak terjesszen elő az uniós szinten bevezetendő lehetséges új címkézési követelményekre vonatkozó jelentést. Ezenkívül a 25. cikk az annak kiértékelését célzó vizsgálat végrehajtását is előírja a Bizottságnak, hogy vajon van-e okokozati összefüggés az allergiás reakciók és a textiltermékeknél alkalmazott kémiai anyagok vagy keverékek között. Ennek megfelelően a Bizottság 2013. szeptember 25-én elfogadott egy, a textiltermékek lehetséges új címkézési követelményeiről és a textiltermékekben található allergén anyagokra vonatkozó tanulmányról szóló jelentést5. Arra a következtetésre jutott, hogy a textiltermékekre vonatkozó jelenlegi címkézési követelmények megfelelők. Ami a textilgyártásban alkalmazott allergén anyagokra vonatkozó címkézési követelményeket illeti, a Bizottság fontosnak tekintette az alternatív és nem allergén anyagok kutatása, valamint alkalmazása terén tett további erőfeszítéseket, ugyanakkor egy esetleges intézkedést is jelzett e tekintetben. 2.3. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a rendelet bizonyos mellékleteinek a
módosítása érdekében A rendelet 21. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. melléklet módosítása céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az I. melléklet módosítása érdekében is elfogadhatnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az új textilszál-elnevezéseknek a textilszálelnevezések jegyzékében való feltüntetése céljából. A 22. cikkben szereplő technikai kritériumoktól és eljárási szabályoktól függően a 2011. november 7-től számított ötéves időtartamra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogadhatók el. A 22. cikk értelmében a Bizottságnak a felhatalmazással kapcsolatban legkésőbb kilenc hónappal az időszak vége előtt, azaz 2016. február 7-ig jelentést kell készítenie. A felhatalmazás öt évre hallgatólagosan meghosszabbodik, hacsak az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az időszak vége előtt kifogást nem emel. A Parlament vagy a Tanács a felhatalmazást bármikor visszavonhatja. 3. A RENDELET MŰKÖDÉSE 3.1. E jelentés megközelítése és módszertana E jelentés elkészítésekor a Bizottság mind a rendelet gyakorlatban történő működését, mind a rendelet főbb célkitűzéseinek az elérését kiértékelte. Annak azonosítására is törekedett, hogy hol volna lehetséges a rendelet alkalmazását javítani. Felmérést szerveztek, és célzott konzultációkra került sor a tagállamokból, az ágazatból és a kiskereskedelmi szervezetektől, szakszervezetektől, fogyasztói szervezetektől, az európai szabványügyi testületektől és más érdekeltektől jövő szakértők bevonásával, elsősorban a TEG-n keresztül. 5
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a textiltermékek lehetséges új címkézési követelményeiről és a textiltermékekben található allergén anyagokra vonatkozó tanulmányról, COM(2013) 656 final, 2013.9.25.
5
A Bizottságnak a tagállami hatóságoktól és az érdekeltektől származó strukturált információk gyűjtését célzó felmérésére két kérdőív alapján került sor, amelyeket a Bizottság honlapján tettek közzé, illetve az Enterprise Europe Network, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hálózatán keresztül terjesztettek;6 az egyik a hatóságokat, a másik pedig a többi érdekelt felet célozta meg. A válaszokat bemutatták és meg is vitatták a TEG-ben.7 Az első kérdőívre adott teljes vagy részleges válaszok 27 tagállamból és Norvégiából érkeztek.8 A másik kérdőívre 29 válasz érkezett 15 különböző tagállamból (és egy Svájcból), beleértve azt a kilencet, amely vállalatoktól, illetve azt a 14-et is, amely ágazati szervezetektől származott. A válaszadás szintje a rendkívül specifikus témakörre való tekintettel pozitívnak tekinthető. Nehéznek bizonyult az információgyűjtés a jogi követelmények alkalmazásával kapcsolatban az illetékes hatóságok vagy a szereplők részéről felmerült költségekről, éspedig valószínűleg azért, mert ezek számszerűsítése nehéz. A kiértékelés főbb észrevételeit, amelyek a hatóságokkal és az érintett felekkel történt megbeszéléseken, valamint a két kérdőív segítségével gyűjtött információkon alapulnak, beleértve a Bizottság végső értékelését is, az alábbiakban közöljük. 3.2. Az új jogi keret kiigazításai 3.2.1. A nemzeti jogszabályok kiigazítása Mivel a textiltermékekre vonatkozó rendelet közvetlenül alkalmazandó, rendelkezéseit nem kell átültetni. Mindazonáltal a tagállamoknak ellenőrizniük kell, hogy nemzeti jogrendszerük összhangban van-e az új jogszabályokkal, pl. azáltal, hogy a textiltermékekre vonatkozó korábbi irányelveket átültető nemzeti intézkedéseket hatályon kívül helyezik. A kapott információk alapján azok a tagállamok, amelyek e jelentéshez hozzájárultak, lépéseket tettek a rendelet helyes alkalmazásának a biztosítása érdekében. Ez általában a meglévő nemzeti szabályozás, rendeletek és határozatok hatályon kívül helyezésére vagy módosítására és/vagy az új jogi aktusok elfogadására terjedt ki. A változtatások főként egyrészt az illetékes hatóságok – beleértve a piacot felügyelő hatóságokat is – felhatalmazását, másrészt a rendelet követelményeire adott válasz keretében félrevezető vagy elégtelen információk közlése esetén alkalmazandó szankciók meghatározását célozták. A tagállamok többsége időben végrehajtotta a szükséges kiigazításokat, némelyikük azonban ezt csak a rendelet életbelépése (2012. május 8.) után hajtotta végre. E dokumentum elkészítésekor bizonyos tagállamok vagy még mindig csak nemzeti jogszabályaik kiigazításánál tartottak, vagy éppen a közeljövőben szándékoztak a módosításokat bevezetni. 3.2.2. A textiltermékekre vonatkozó rendelettel kapcsolatos tájékoztatás
6 7
8
A kérdőíveket a tagállami szakértők és a Bizottság együtt dolgozták ki. A kérdőívekre adott válaszok összefoglalása itt tekinthető meg: http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/5710 és http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/5711. Hollandia nem működött közre.
6
Jóllehet a rendelet nem ír elő tájékoztató kampányokat, a tagállamok többségében intézkedések történtek annak érdekében, hogy a fontosabb gazdasági szereplőket és az érintett feleket a rendelet hatásáról tájékoztassák. A kampányokat a hatóságok vagy – gyakran a hatóságokkal közreműködve – szakmai szervezetek, kereskedelmi kamarák és fogyasztói szervezetek szervezték. A minisztériumoktól gyakran fokozatosan jutottak el az információk a szakmai szervezetekhez, majd azok tagjaihoz. A tájékoztatásokra szemináriumok és körlevelek, háttéranyagok, honlapokon található információk, szakmai folyóiratokban és az országos napilapokban megjelent cikkek, valamint rádióinterjúk révén került sor. Több érintett fél úgy vélte, hogy további intézkedésre van szükség a rendelet ismertségének javítása érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások körében. EU-szinten semmilyen tájékoztató kampány megszervezésére nem került sor. A tagállami válaszadók többsége emelkedést tapasztalt a tájékoztatáskérések számában, amelyek lényegében véve a vállalkozásoktól származtak, éspedig a rendelet elfogadását követően.9 A messze legtöbb kérdést kiváltó előírás a 12. cikk volt, amely az állati eredetű, nem textil alkotórészek feltüntetésére vonatkozó követelményt vezette be. A kérdések nem csupán az új, hanem a régi rendelkezésekre is vonatkoztak – talán éppen a tájékoztató kampányok eredményeként –, egyrészt azon érdekelt felek részéről (némelyikük még csak nem is ismerte teljesen a létező jogszabályokat), amelyeknél megújult érdeklődés volt tapasztalható a textiltermékek címkézésével kapcsolatban, másrészt néhány régi, másként szövegezett és számozott, ezért eltérőnek tűnő rendelkezés vonatkozásában. Mindez az új paci szereplők, új terméktípusok, illetve új vállalkozási modellek és forgalmazási/értékesítési stratégiák jelenlétét is tükrözi, beleértve a csak az e-kereskedelemben jelenlevő online kiskereskedelmet is. Az is megfigyelhető volt, hogy a jogszabályok minden változása megnövekedett számú megkeresést vált ki, tekintet nélkül arra, mennyi rendelkezés módosul. A Bizottság és egyes tagállamok, több hónappal a rendelet alkalmazandóvá válása után a tájékoztatáskérések számának csökkenését figyelték meg. 3.3. Főbb azonosított hatások A textiltermékekre vonatkozó rendelet közvetlen alkalmazása segített biztosítani, hogy a vállalkozások (gyártók, importőrök, kiskereskedők stb.) harmonizált és áttekinthető követelményekkel szembesüljenek, és hogy a fogyasztók egyrészt megfelelően tájékozottak, másrészt ezáltal magabiztosabbak legyenek döntéshozataluk során. Konszenzus alakult ki a tagállamok és az érdekelt felek körében, hogy a közvetlen alkalmazhatóság minden tagállam esetében az uniós jogszabályok végrehajtásának gyakran hosszadalmas és fáradtságos folyamatát is egyszerűbbé tette. A tagállami hatóságok többsége nem számolt be semmilyen jelentősebb nehézségről vagy konkrét problémáról; lehet, hogy azért, mert a rendelet csak mostanában vált alkalmazandóvá. Más tagállamok és érdekelt felek számos aggályt juttattak kifejezésre, amelyek némelyike a változatlan rendelkezésekkel kapcsolatos.
9
Számos vizsgálat foglalkozott a rendelet hatókörén kívül eső ügyekkel, mint pl. a mérettel vagy a kezeléssel kapcsolatos címkézés.
7
Az állati eredetű, nem textil alkotórészek feltüntetésére vonatkozó követelményt (12. cikk) és a textiltermékeknek a termékek forgalmazása szerinti tagállamok nyelvén történő címkézésére vagy megjelölésére vonatkozó követelményt (16. cikk (3) bekezdés) néhány tagállam és sok érdekelt fél úgy említette, mint amely sok problémát (zavar, szükségtelen bonyolultság és költség) okoz. A 12. cikk értelmében, textiltermékek esetében az állati eredetű, nem textil alkotórészeket úgy kell feltüntetni, hogy az érintett termékek címkézésén vagy jelölésén a következő kifejezés szerepeljen: „állati eredetű, nem textil alkotórészek”. Mind a Bizottsághoz, mind a tagállamok érintett hatóságaihoz több megkeresés is érkezett a vállalkozásoktól, amely annak tisztázását kéri, vajon még az állati eredetű, rendkívül kis alkotórészek, pl. csont, gyöngy vagy szaru (illetve ezek darabjai) is feltüntetendők-e (igen). A 16. cikk (3) bekezdése azon tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) írja elő a címkézés vagy jelölés alkalmazását, amelynek területén a termék a fogyasztó számára elérhető, hacsak a szóban forgó ország másként nem rendelkezik. Számos érdekelt fél közölte, hogy ettől megemelkednek a költségek, de – ami ennek mértékét illeti – a vélemények eltértek: némelyik szerint az említett költségek számottevők, míg mások úgy vélték, ezek a költségek csupán korlátozott mértékűek. Problémákról számoltak be más rendelkezések, pl. a 14. cikk (2) bekezdés alkalmazását vagy értelmezését illetően, amely az ellátási lánc gazdasági szereplői számára lehetővé teszi, hogy a címkéket vagy jelöléseket a kísérő kereskedelmi dokumentumokkal helyettesítsék; a 19. cikkben a VII. mellékletre történő hivatkozás (a szálösszetétel meghatározásakor figyelembe nem veendő elemek); az V. mellékletben szereplő „kivételek” (azok a termékek, amelyek címkézése vagy jelölése nem kötelező); és végül a IV. mellékletben szereplő bizonyos textiltermékekre vonatkozó különleges rendelkezések kapcsán is. Míg néhány új rendelkezést, elsősorban a 12. cikket és 16. cikk (3) bekezdését kétértelműnek, terhesnek és az érdekelt felek szempontjából költségesnek tekintettek, ezek esetében is elismerték, hogy azok mindenképpen igyekeznek biztosítani, hogy több információ juthasson el a fogyasztókhoz. Annak biztosítása is jogos, hogy a fogyasztókat anyanyelvükön tájékoztassák. Ugyanakkor a vállalkozások szabadon közölhetnek bármely további, általuk hasznosnak tekintett információt is, feltéve hogy az nem félrevezető a fogyasztók szempontjából. 3.4. Piacfelügyeleti tevékenységek A textiltermékek piaci felügyelete ugyanazokon az elveken alapul, mint minden más termék területén. A textiltermékekre vonatkozó rendelet nem tartalmaz semmilyen piacfelügyeleti mechanizmust a tagállamokban alkalmazandó általános mechanizmusokon túl. A személyzet, berendezések, szállítási és vizsgálati erőforrások leghatékonyabb kihasználása érdekében a hatóságok a Bizottságnak címzett értesítés formájában közölt, éves ellenőrzési programok alapján dolgoznak, amely programok figyelembe veszik a korábbi tapasztalatokat és észrevételeket, valamint a RAPEX-rendszeren10 keresztül érkező értesítésekben és fogyasztói 10
A RAPEX-rendszert az általános termékbiztonságról szóló irányelv (GPSD) alapján hozták létre a harmonizált és nem harmonizált fogyasztói termékek vonatkozásában, majd a 765/2008/EU rendelet értelmében kiterjesztették minden harmonizált termékre. Az összes RAPEX-értesítést a Bizottság szolgálatai hetente itt teszik közzé az interneten: http://ec.europa.eu/consumers/safety/rapex/index_en.htm.
8
panaszokban gyakran szereplő termékeket. A programok fontossági sorrendet állapítanak meg a fogyasztók egészsége és biztonsága szempontjából gyakran felmerülő kockázattal rendelkező fogyasztói termékcsoportok körében, éspedig gyakran a fogyasztóktól, vállalatoktól és egyéb forrásokból származó információk alapján. A prioritások évről évre, illetve bármikor változhatnak, amikor új problémás területek jelennek meg. Ezenkívül abban az esetben, ha szükséges (pl. vészhelyzet esetén), a tagállami hatóságok olyan ellenőrzéseket és vizsgálatokat hajtanak végre, amelyek nem szükségképpen szerepelnek a programjaikban. Csak néhány ország11 szerepeltette kifejezetten a textiltermékeket a nemzeti piacfelügyeleti programjaiban. Általában még akkor is, ha kifejezetten textiltermékeket érintenek, a piacfelügyeleti ellenőrzések a rendelet hatókörén kívül eső kompatibilitás-ellenőrzésekre vonatkoznak, mint például a biztonsági kérdések, úgymint a csipkék hossza, a gombok, illetve az esetleg fulladást okozó kisebb részeknek a leválása. Az általános piacfelügyeleti hatóságoktól függetlenül más testületek is léteznek, amelyek a vállalatoknak és fogyasztóknak a tisztességtelen versenytől és a félrevezető reklámtól való védelmét célozzák.12 Ezekkel a testületekkel bárki, aki ilyen gyakorlatra gyanakszik, közvetlenül is felveheti a kapcsolatot. A textiltermékekre vonatkozó rendelettel kapcsolatos ellenőrzés különböző típusait illetően nincs egységes megközelítés, mivel az egyes ellenőrzéstípusoknak a tagállamok által meghatározott súlya bizonyos mértékig változó. A nemzeti hatóságok körében végzett felmérés eredményei azt mutatták, hogy a rendszeres időszakos ellenőrzések és az ad hoc ellenőrzések leggyakoribb formái az ellenőrzésnek a legtöbb tagállam esetében. A gyártókkal és más gazdasági szereplőkkel való közvetlen kapcsolatfelvétel kevésbé fontos. A felmérés kétféle problémát emelt ki, amelyekről a piacfelügyeleti hatóságok úgy számoltak be, mint amelyek a rendelet alkalmazásával kapcsolatosak; ezek a következőket érintették: − meg nem felelés a vállalatok részéről, azaz: az I. mellékletben fel nem sorolt textilszálelnevezések alkalmazása; a szálösszetétel fel nem tüntetése azon ország hivatalos nyelvén, ahol a terméket forgalmazzák; a szálösszetétel helytelen feltüntetése címkén vagy jelölésen; valamint a címke vagy jelölés teljes hiánya; továbbá − eszközök: a nemzeti hatóságok piacfelügyeleti és vizsgálati tevékenységeit érintette az emberi és pénzügyi erőforrások korlátozott elérhetősége, ami csökkent számú vizsgálható mintát eredményezett. Jóllehet uniós szinten nincs semmilyen statisztika arról, hogy a textiltermékek miként felelnek meg a rendeletnek, általában úgy tűnik, a piacfelügyeleti vagy vámhatóságok semmilyen súlyos problémát nem rögzítettek, éspedig talán azért, mert nem mindig tekintik nagy kockázatot jelentő prioritásnak a textilszál összetételét. Úgy tűnik azonban, hogy a megfelelés szintje nem mindig kielégítő.13 Ugyanakkor – a textiltermékek szálösszetételével kapcsolatos 11
12 13
Hét tagállam (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia), valamint Norvégia. Például a német a Wettbewerbszentrale, amely egy független és nem kereskedelmi megfigyelő testület. Az egyik tagállam esetében a vizsgált termék mintegy 35%-ánál pontatlan volt a megadott szálösszetétel, és a vizsgált termékek körülbelül 33%-ánál volt helytelen a címkézés.
9
megfelelő ellenőrzések híján – fennáll annak kockázata, hogy a fogyasztók olyan termékeket vásárolnak, amelyek – címkézésük szerint – drága szálakat (pl. kasmír, selyem) tartalmaznak, ezek a szálak viszont tulajdonképpen kevésbé drága szálak felhasználásával készültek. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák részvételüket a közös jogérvényesítési intézkedésben, amely lehetővé teszi a nemzeti hatóságoknak az erőforrások, a szakértelem és az eredmények egymással való megosztását, miközben a jogérvényesítés koordinált és harmonizált megközelítését biztosítja. A Bizottság számára adott a lehetőség, hogy az ilyen közös fellépést együttesen finanszírozzák, a textilszál-összetétel területén is.14 3.4.1. A textiltermékekre vonatkozó rendelet megsértése miatti szankciók Ami a textiltermékekre vonatkozó rendelet megsértését illeti, a tagállamok sokféle szankciót írnak elő, beleértve a közigazgatási vagy jogi szankciókat is. Úgy tűnik, a legszigorúbb közigazgatási szankció az előírásoknak meg nem felelő termék kivonása a piacról, de ezt nyilvánvalóan csak kivételes esetekben alkalmazzák. A szankciók szintje komoly mértékben eltér a tagállamok körében, bizonyos érdekelt felek pedig azt javasolták, hogy harmonizált európai rendszert kellene bevezetni a rendelet értelmében. (Az ipari termékek belső piacának jövője15 c. közleményében a Bizottság jelezte abbeli szándékát, hogy jogalkotási javaslatot fontolgat, amely az ipari termékek esetében kiterjed a belső piacon alkalmazott gazdasági szankciók harmonizált megközelítésére). A Bizottság felmérései szerint a szankciókkal kapcsolatos ismereteknek és információknak a szintje az érdekelt felek körében meglehetősen korlátozott. Némelyek véleménye szerint a szankciók nem eléggé szigorúak, mivel a pénzbüntetéseknek nincs eltántorító hatásuk. 3.5. A Bizottság útmutatása A Bizottság, a rendelet kiegészítése érdekében, összeállított egy listát a gyakran ismételt kérdésekről (GYIK), amely választ ad a vállalatoknak a rendelet alkalmazása révén felmerülő kéréseikre. A listát rendszeresen frissítik, és nyilvánosan elérhető a Bizottság honlapján.16 A válaszok azonban nem értelmezik a rendelet rendelkezéseit, mivel az EU-jogszabályok kötelező értelmezése az Európai Unió Bíróságának a kizárólagos hatáskörébe tartozik. A GYIK-kel kapcsolatos tapasztalatok megszerzését és az érintett felekkel, valamint a tagállamokkal folytatott konzultációk lefolytatását követően az a közös álláspont alakult ki, hogy a GYIK listája helyettesíthető, illetve kiegészíthető lehetne egy strukturáltabb és átfogóbb iránymutató dokumentummal, amely áttekintést ad a rendelet megértésével kapcsolatos főbb problémákról. Mindazonáltal nem értelmezné a rendelet rendelkezéseit, mivel – mint azt már fentebb közöltük – az EU-jogszabályok kötelező értelmezése az Európai Unió Bíróságának a kizárólagos hatáskörébe tartozik. A dokumentumot a TEG segítségével lehetne megvitatni és kidolgozni. A TEG fontos szerepet játszik a rendelet alkalmazásában. Felvállalta a korábbi munkacsoport feladatait, ez alól kivételt képeznek az átültetéssel kapcsolatos feladatok, mivel az átültetés a 14 15
16
További információk itt: www.prosafe.org. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak: Az ipari termékek belső piacának jövője (COM(2014) 25 final, 2014. január 22.). http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/textiles/files/regulation-1007-2011-faq_en.pdf.
10
továbbiakban nem érvényes a (közvetlenül alkalmazandó) rendelet esetében. A TEG megvitatja és véleményt cserél a rendelet alkalmazásával kapcsolatban, egyszersmind információkat gyűjt, hogy a nehézségek jobban megérthetők legyenek, egyszersmind hogy a rendelet rendelkezéseinek a közös értelmezésével lehessen előállnia. A TEG a tagállamok képviselőiből áll, az érdekelt felek szakértői pedig adott esetben megfigyelőként vesznek részt a megbeszéléseken. 3.6. Szabványosítás A rendelet 19. cikke írja elő a textiltermékek szálösszetételének meghatározását célzó ellenőrzéseket a VIII. mellékletben kifejtett két- és háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére szolgáló módszerekkel, illetve a harmonizált szabványokkal összhangban. Ami az utóbbiak esetleges használatát illeti, a Bizottság fontolóra veszi, hogy egy a szabványosításra irányuló kérést terjeszt elő az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) felé. Ideiglenes jelleggel ez a kérés a következőkre terjedhet ki: − (a VIII. mellékletben és az EN ISO-szabványokban szereplő) számszerűsítést célzó módszerek átvilágítása; − a követelményekben jelentkező különbségeknek intézkedéseknek az azonosítása; valamint
és
− harmonizált szabványok kidolgozása a kéttextilszálkeverékekből álló textiltermékek elemzéséhez.
a és
lehetséges
kiigazító
háromkomponensű
Több tagállam rámutatott, hogy nem létezik egyetlen kialakult módszer a szálak azonosítására. Eltérők a vélemények, ami az optikai, kémiai és infravörös szálazonosítási módszerek előnyeit, illetve hátrányait illeti. 4. ÚJ TEXTILSZÁL-ELNEVEZÉSEK 4.1. A rendelet rendelkezései A textiltermékekről szóló korábbi irányelvek mellékleteinek az új szálelnevezéssel történő kiegészítése hosszadalmas eljárást tett szükségessé egy új szál első alkalmazása és annak európai szinten történő jogszerű elfogadása között,17 amely az EU-tagállamaitól megkövetelte, hogy később nemzeti jogszabályaikat is ehhez igazítsák. Mindez a hatóságok szempontjából közigazgatási terhet, a vállalatok számára bevételkiesést, egyszersmind az új szálnak a piacra történő bevezetése tekintetében késedelmet eredményezett, elsősorban az azt kifejlesztő vállalat számára. Az említett késedelmeket az innovációra negatív hatást gyakorló korlátozásként érzékelték. A textiltermékekre vonatkozó rendelet értelmében az új szálnevekkel a Bizottság azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusai révén lehet kiegészítést alkalmazni, amelyek közvetlenül alkalmazandók, és amelyek nem igényelnek semmilyen végrehajtási eljárást a tagállamok részéről.
17
Az új szálelnevezésekkel történő kiegészítésekre a komitológiai eljárás segítségével, a korábbi rendszer értelmében került sor.
11
A rendelet 5. cikke értelmében csak az I. mellékletben felsorolt textilszál-elnevezések alkalmazandók a szálösszetétel leírására a textiltermékek címkéin és jelölésén. Az I. melléklet jelenleg a szálelnevezések két csoportját különbözteti meg: az 1. táblázat tartalmazza a természetes szálakat (1-től 18-ig számozva), ilyen pl. a gyapjú, selyem, pamut és len; míg a 2. táblázat tartalmazza a műszálakat (19-től 49-ig számozva),18 mint amilyen a viszkóz, nejlon, poliészter és elasztán. Mindegyik szálnév mellett leírás is szerepel. A textiltermékekre vonatkozó rendelet ugyanakkor új rendelkezést (6. cikk) is bevezetett, melynek segítségével bármely gyártó vagy a gyártó nevében eljáró bármely személy kérelmezheti a Bizottságtól az I. mellékletnek egy új textilszál-elnevezéssel történő kiegészítését. A kérelemnek műszaki dokumentációt19 is tartalmaznia kell, amely legalább a következőkre terjed ki: − a textilszál javasolt elnevezésére és meghatározása vonatkozó információk; − az azonosításhoz és a számszerűsítéshez használt módszerek; − bizonyos szálparaméterek és -tulajdonságok; valamint − a gyártás folyamata és a fogyasztókat érintő vonatkozások. A kérelmezőnek – a szál értékeléséhez és a számszerűsítéshez szükséges elemzés céljából – reprezentatív mintákat is biztosítania kell a Bizottság szolgálatai számára az új szálból mind tisztán, mind a releváns textilszálkeverékek formájában. 4.2. Új szálelnevezések E jelentés szempontjából három kérelmet vettek figyelembe az új szálelnevezések elfogadása tekintetében. Kettőt a textiltermékekre vonatkozó rendelet hatálybalépése előtt nyújtottak be, de az érintett műszaki dokumentációk kiértékelése akkor fejeződött be, amikor a rendelet már alkalmazandó volt. Az említett dossziékban közölt információk szintjét azonban elegendőnek tekintették ahhoz, hogy az a rendelet által megállapított követelményekhez viszonyítva lehetővé tegye a döntés meghozatalát. Az első kérelem „polipropilén/poliamid bikomponensre” vonatkozott, és 2005-ben nyújtották be a Bizottságnak a textiltermékekről szóló régi irányelvek értelmében. Az I. mellékletben szereplő listát az elnevezéssel a textiltermékekről szóló, újonnan elfogadott rendelet értelmében egészítették ki, összhangban a felhatalmazáson alapuló 286/2012/EU bizottsági rendelettel.20
18
Az első, a rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust követően.
19
A kérelemhez csatolt műszaki dokumentációval kapcsolatos minimális követelményeket a rendelet II. melléklete tünteti fel.
20
A Bizottság 2012. január 27-i 286/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete, amely – az új textilszálelnevezés szerepeltetése érdekében – módosítja a textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló 1007/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 95, 31.3.2012.3.31., 1. o.) I. mellékletét, a műszaki fejlődéshez történő igazodás érdekében pedig annak VIII. és IX. mellékletét.
12
A második kérelmet, amely a „triexta” (egyfajta poliészterszál) általános elnevezéshez kapcsolódott, 2011. elején nyújtották be. A műszaki dokumentációnak a TEG-vel együttműködve történt megvizsgálását követően a Bizottság fontolóra vette, hogy a kérelem befogadható-e. Majd mélyreható műszaki elemzést végeztek a javasolt meghatározás értékelése, a szál tulajdonságainak ellenőrzése, valamint azon paraméterek ellenőrzése érdekében, amelyek alapján az a többi száltól megkülönböztethető. Az elemzési munka eredményeit a tagállamok és az érdekelt felek szakértőivel ismertették, velük azokat megbeszélték, végül pedig ezeket az eredményeket nyilvánosan is elérhetővé tették.21 Ezt a száltípust, amely a kereskedelmi és műszaki dokumentumokban általában PTT-ként (politrimetilén-tereftalát) szerepel, először a 40-es években szabadalmaztatták, majd kereskedelmi forgalomban poliészterként vált hozzáférhetővé. Továbbá, kémiai jellemzői nem térnek el gyökeresen a többi poliészterszálétól, ezért poliészterként szerepeltethető. A végső értékelést követően, 2014 májusában, a Bizottság arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a rendelet I. mellékletében szereplő listát nem fogják a „triexta” szállal kiegészíteni. A harmadik kérelmet, amely a „poliakrilát” általános elnevezésre vonatkozott, a Bizottság 2014 januárjában, azaz a rendelet elfogadása után kapta meg. A műszaki dokumentáció megvizsgálását követően a kérelmet befogadhatónak minősítették. Az eljárás jelenleg is folyik, végső döntést kell majd még hozni, amely a következő évben várható. 4.3. Az új szálelnevezésekre vonatkozó kérelmek feldolgozása Az új szálelnevezések alkalmazására irányuló fenti kérelmek egyike sem esett át a textiltermékekre vonatkozó rendelet értelmében előírt, azaz az első kérelmezéstől az európai szinten történő jogszerű elfogadásig terjedő teljes értékelési eljáráson. Ezért nem is kínálnak kiindulási alapot a rendelet hatékonyságának és hathatósságának maradéktalan kiértékeléséhez azon eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása keretében, amely az I. mellékletet az új szálelnevezések szerepeltetése érdekében módosítaná. Várható azonban, hogy irányelvek és komitológiai eljárás alkalmazása helyett egy bizottsági rendelet lényegesen felgyorsíthatja az I. mellékletben szereplő lista új szálelnevezéssel történő kiegészítésének a folyamatát. Ami a 2011 óta benyújtott kérelmeket illeti, az eljuttatott információk megfeleltek a II. melléklet minimális követelményeinek, ezen felül pedig a kérelmezőktől azt kérték, hogy egyrészt a TEG ülésén mutassák be a szál jellemzőit, másrészt pedig – értelemszerűen – szolgáljanak további információkkal a bizottsági szolgálatok felé. A kérelmekkel és az új szálelnevezések alkalmazásával kapcsolatos új folyamat terén rendelkezésre álló korlátozott tapasztalatok dacára a Bizottság úgy tekinti, hogy jelenleg mind az eljárások, mind a kritériumok kiegyensúlyozottak, ugyanakkor a tárgyhoz kapcsolódók. Azonban – miközben a meglévő szabályozási keretet tiszteletben tartják – van bizonyos mozgástere a gyakorlatban történő tökéletesítésnek, konkrétan az érdekelt felekkel történő, szélesebb körű konzultáció révén. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KITEKINTÉS 21
A
vizsgálat itt megtekinthető: https://ec.europa.eu/jrc/sites/default/files/ptt_final_report_revision_1_v_14_03_05.pdf.
13
A rendeletben – alkalmazásának kiértékelése számára – előírt időszak korlátozott volt (20122014), és egyelőre nem is volt elegendő a jogszabályok összes erősségének és gyengeségének a kimutatásához. A felmérésnek és a tagállamok, valamint más érdekelt felek szakértőivel történő konzultációknak az általános kimenetele a jelek szerint azt mutatja, hogy a rendelet – amióta hatályba lépett – jól működik. Megfelelő intézkedéseket ír elő célkitűzéseinek, azaz a belső piac megfelelő működésének az elérésére, egyszersmind pontos információkkal szolgál a fogyasztók számára, nagyobb rugalmasságot vezet be a jogszabályoknak a technológiai változásokhoz történő igazítása céljából, egyszersmind leegyszerűsíti a szabályozási keretet. A három Irányelv felől az egyetlen rendelet felé történő elmozdulás kevesebb bürokráciát, ugyanakkor több biztonságot eredményezett a vállalkozások és a fogyasztók szempontjából. Azok a gyakorlati és a megfelelőséggel kapcsolatos problémák, amelyek még mindig kérdéseket vetnek fel a gyakorlati szakemberek körében, sokféleképpen tisztázhatók, éspedig elsősorban technikai útmutatások kiadásával. Meglehet, az új rendelkezések odavezettek, hogy megnövekedtek a vállalkozások költségei, de úgy tekinthető, hogy mindezt ellensúlyozták a fogyasztók számára nyújtott jobb információk. Ezért, a jelenlegi szabályozási keretben szereplő bizonyos rendelkezések alkalmazásában mutatkozó gyakorlati kihívások dacára, nem észleltek semmilyen jelentősebb hézagot, ellentmondást vagy közigazgatási terhet, amely a rendelet módosítását követelné. Tekintettel a fentiekre, illetve annak érdekében, hogy a meglévő szabályozási keretet jobbá lehessen tenni, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a következőket lehetne mérlegelni: − útmutató kiadása a jelenlegi GYIK alapján, a textiltermékekre vonatkozó rendelet különböző vonatkozásainak a tisztázására; − a gyakorlati lehetőségek megvizsgálása az új szálelnevezésekkel kapcsolatos kérelmekkel való foglalkozás folyamatának javítása érdekében; valamint − az érintett európai szabványosítási szervezetek, nevezetesen a CEN által elvégzendő szabványosítási munkára irányuló kérelem megfontolása. Ezenkívül a Bizottság – a tagállamok és az érdekelt felek segítségével – a rendelet további és folyamatos figyelemmel kísérését fogja biztosítani. Továbbá a tagállamokat arra ösztönözzük, hogy nemzeti piacfelügyeleti programjaik értelmében mérlegeljék a textiltermékek további ellenőrzését.
14
