EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.6.17. COM(2015) 297 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról és a 788/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 762/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-én fogadta el a 762/2008/EK rendeletet1 a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról. A 11. cikk a következőt mondja ki: „2011. december 31-ig, és azután háromévenként a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet értelmében összeállított statisztikákról, különösen azok relevanciájáról és minőségéről. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell a statisztikák gyűjtésére és feldolgozására létrehozott rendszer költséghatékonyságának elemzését is, továbbá a legjobb gyakorlatok megjelölését a tagállamok munkaterhének csökkentése, valamint az adatok hasznosságának növelése és minőségének javítása céljából.” 2.
HATÁLY ÉS TARTALOM
A rendelet az alábbi négy terület vonatkozásában követeli meg adatok benyújtását: a) az éves akvakultúrás termelés (mennyiség és egységérték); b) éves bevitel a befogáson alapuló akvakultúrába (mennyiség és egységérték); c) halkeltető- és nevelőtelepek éves termelése; d) az akvakultúra-ágazat struktúrája. Az adatokat évente kell benyújtani, kivéve a struktúrára vonatkozó adatokat, amelyeket hároméves időközönként kell benyújtani. 2008 volt az első év, amire vonatkozóan adatokat kellett benyújtani (a referenciaév); az adatoknak 2009. december 31-ig kellett megérkezniük az Eurostathoz. A rendelet rendelkezik a tagállami végrehajtás elhalasztásáról, illetve a rendelet bizonyos követelményeitől vagy valamennyi követelményétől való eltérés engedélyezéséről. Hét tagállam számára engedélyeztek átmeneti időszakot a rendelet végrehajtásához: a Cseh Köztársaságnak először a 2009-es, Portugáliának a 2010-es, Németországnak, Görögországnak, Ausztriának, Lengyelországnak és Szlovéniának pedig a 2011-es referenciaévre vonatkozóan kellett adatokat benyújtania2. Három tagállam (Ausztria, a Cseh Köztársaság és Luxemburg) számára engedélyeztek eltérést az adatok vonatkozásában a 2011-es referenciaévig – ezen eltérés értelmében vagy nem kellett adatot benyújtaniuk (Luxemburg), vagy egyes adatkategóriákra vonatkozóan az átfogó, hitelesített statisztikai adatok helyett csak becsléseket kell benyújtaniuk3. A Belgiumból (20102012), Dániából (2011), Németországból (2011, 2012), Észtországból (2012), Litvániából (20102012), Ausztriából (2011, 2012), Szlovéniából (2011, 2012), Finnországból (2011, 2012) és Izlandról (2012) származó, akvakultúrás termelésre vonatkozó adatok számos bizalmas elemet tartalmaznak. Az országok akkor nyilváníthatnak bizalmasnak bizonyos adatokat, ha ésszerűen feltételezhető, hogy az ilyen adatok közzététele lehetővé tenné az egyedi gazdálkodói jellemzők beazonosítását. Így, amennyiben a nemzeti szinten összesített akvakultúra-adatok felfedhetik az egyes vállalkozások termelési volumenét vagy értékét, az ilyen adatokat bizalmas jelöléssel látják el, és az Európai Bizottság ezeket nem hozhatja nyilvánosságra. 2.1.
Adatgyűjtés és források
A tagállamok többségében az adatokat a nyilvántartott akvakultúrás termelők között végzett teljes körű összeírással gyűjtik, postai vagy elektronikus úton továbbított kérdőívek segítségével. Szinte minden ország beépítette nemzeti jogába az európai akvakultúra-adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeket. Az akvakultúrás termeléssel foglalkozó vállalkozások nyilvántartását az uniós 1
2 3
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 762/2008/EU rendelete a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról és a 788/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 1. o.). A Bizottság 2010. február 9-i 2010/76/EU határozata, amely átmeneti időszakot biztosít a 762/2008/EK rendelet végrehajtására. A Bizottság 2011. szeptember 22-i 2011/626/EU végrehajtási határozata, amely eltérést tesz lehetővé a 762/2008/EK rendelet végrehajtása tekintetében.
2
állat-egészségügyi jogszabályok4 írják elő. A jelentések szerint a nemválaszolási arány számos tagországban általában alacsony, és a hatóságok viszonylag könnyen nyomon tudják követni az információkat az adatszolgáltatóknál. Vannak tagállamok, amelyek – állításuk szerint – az ágazati forrásokból származó adminisztratív információkat használják fel. Számos országban az állatorvosi hivatalok és a halászati intézmények együttműködnek a nyilvántartási adatok és bejelentések összevetésében. 2.2.
A tagállamok adatgyűjtési rendszerei
Az országokra vonatkozó alábbi információk az akvakultúra-statisztikákra vonatkozó legutóbbi éves módszertani jelentésekből származnak (2013-2011-es referenciaévek), amelyeket a 762/2008/EK rendelet értelmében a tagállamok küldtek meg az Európai Bizottságnak. Az információk nem tükrözik az Európai Bizottság véleményét. Belgium A belga statisztikai hivatal az Eurostat részére szolgáltat akvakultúrára vonatkozó adatokat. Nincsenek az akvakultúrára vonatkozó statisztikákat szabályozó nemzeti jogszabályok. A mintavételi sokaság az Élelmiszer-biztonsági lánc Szövetségi Hivatala (FASFC) által nyilvántartott összes vállalatot magában foglalja. Belgium termelésének nagy részét újratelepítésre vagy sporthorgászatra használják fel, és nem értékesítik, így az nem jelenik meg az Eurostat statisztikáiban. Az alacsony termelési volumen miatt Belgium az összes termelést megbecsülő összefoglaló adatokat nyújthat be. Bulgária A Bolgár Nemzeti Halászati és Akvakultúra Hivatal (NAFA) vezeti az akvakultúrás létesítmények nemzeti nyilvántartását, és megköveteli a vállalkozásoktól a termelésre és értékesítésre vonatkozó éves statisztikai adatok benyújtását. Az adatforrásokat rendszeresen összevetik egymással az érvényesség biztosítása érdekében. Az adatokat a NAFA ellenőrei is ellenőrzik vizsgálati látogatások során. Cseh Köztársaság A mezőgazdasági minisztérium gyűjt adatokat a 762/2008/EK rendelet szerint az akvakultúrás termelőktől és a Cseh Horgász Szövetségtől. A mezőgazdasági minisztérium és a cseh statisztikai hivatal hitelesíti az adatokat, majd benyújtja az Eurostatnak. Becslést nem végeznek. Dánia Az Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztériumon belül működő Dán AgriFish Hivatal végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Valamennyi kereskedelmi akvakultúrás termelőlétesítménytől begyűjtik az „első eladásból” származó termelési adatokat. Az ágazat lefedettsége teljes, és nem alkalmaznak mintavételi eljárásokat. Míg a múltban élősúly alapján becsült számokat jelentettek be az eladott fiatal egyedekre vonatkozóan, 2012 óta a tényleges számokat rögzítik. Németország Az adatokat a szövetségi statisztikai hivatalhoz (Destatis) nyújtják be a tartományi statisztikai hivatalokon keresztül, amelyek teljes körűen összeírják az első eladási termelési volumeneket 4
A Tanács 2006. október 24-i 2006/88/EK irányelve a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24.), és a Bizottság 2008. április 30-i határozata a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a víziállat-tenyésztő vállalkozásokról és az engedélyezett feldolgozó-létesítményekről szóló információk elektronikus hozzáférhetőségét biztosító internetalapú információs oldal tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 138., 2008.5.28., 12-20. o.).
3
valamennyi nyilvántartott akvakultúrás vállalkozás tekintetében. A termelési értéket legfeljebb 500 vállalatból álló minta alapján becslik meg. A termelési értékekre vonatkozó hiányzó adatok becslése a fajcsoportok (pl. lazacfélék, pontyfélék) súlyozott átlagai alapján történik. Észtország Az Észt Statisztikai Hivatal végzi az adatgyűjtést és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az adatgyűjtés magában foglalja minden olyan vállalat felmérését, amelynek fő- vagy másodlagos tevékenysége a kereskedelmi célú haltenyésztés, halak újratelepítése, illetve a horgászturizmus. A felmérés kiterjed a kereskedelmi célú termelésre, tenyésztésre, értékesítésre, valamint a köztes termelésre és fogyasztásra. Az adatokat hitelesítik és összevetik a Környezetvédelmi Minisztériumból származó halállomány-pótlási adatokkal. Észtország különleges problémát azonosított, amely szerint a termelésből a farmok egymás közötti értékesítését kétszeresen vették számba. Írország Az Ír Tengeri Halászati Testület (Bord Iascaigh Mhara) felel az adatgyűjtésért és az adatok Eurostathoz történő benyújtásáért. A nemválaszolási arány kb. 20 %. A hiányzó adatokat szakértői vélemények, valamint az elmúlt öt év átlagos adatai és a tényleges regionális tendenciák alapján becsülik meg. Következetesen nem jelentő szervezetek esetében az adatokat közvetett módon, más hivataloktól szerzik be. Az olyan vállalatok esetében, amelyek több joghatóság területén működnek, nehéz megbízható adatokhoz jutni; ilyen esetekben már előfordult kétszeres beszámítás. Görögország A Hellén Statisztikai Hatóság (ELSTAT) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az első eladási termelési adatokat teljes körű összeírással gyűjtik be. A cégnyilvántartás évenkénti frissítése biztosítja az ágazat teljes lefedettségét. A nemválaszolási arány a 2011-ben mért 3 %-ról 2013-ban 1,6 %-ra csökkent. A hiányzó adatokat kipótolták. Spanyolország A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Környezetvédelmi Minisztérium Statisztikai Főigazgatósága (MAGRAMA) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. A teljes körű összeírás kiterjed valamennyi aktív akvakultúrás létesítményre, megbízhatóságát jónak tartják. A galíciai kagylótenyésztők tekintetében további rétegzett mintavételezést végeznek, amelynek megbízhatósága 95 %-os. Az adatokat átvizsgálják abból a szempontból, hogy összhangban állnake az előző években leadott adatokkal. A múltban Spanyolország azonosította egy problémát, miszerint az árakat és pontos átváltási tényezőket (az élősúlytonnában előforduló egyedek száma) a kifogott vadon élő halak termelési ciklusba való beviteléhez kapcsolták. Ezt a problémát 2012-ben megoldották. Franciaország A Környezetvédelmi, Energia- és Fenntarthatófejlődés-ügyi Minisztérium alá tartozó Tengeri Halászati és Akvakultúra Igazgatóság (DPMA) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az adatgyűjtés postai úton végzett éves felmérés útján történik. Az online adatgyűjtést 2015-től tervezik bevezetni. A hiányzó adatok pótlása úgy történik, hogy azokat ugyanazon földrajzi területen elhelyezkedő hasonló létesítményektől származó adatokkal helyettesítik. Az adatok hitelesítése magában foglalja a szélsőértékek keresését, az adatok belső összevetését és a korábban benyújtott adatokkal való összehasonlítást. Horvátország A Mezőgazdasági Minisztérium Halászati Igazgatósága naplókat használ az akvakultúrára vonatkozó éves adatgyűjtéshez. A tengeri akvakultúra esetében a nemválaszolási arány nagyon magas a kagylótenyésztők körében; ezen alágazat tekintetében megbecsülik a hiányzó adatokat. 4
Horvátország a tenyésztők számára szervezett tanfolyamok révén kívánja kezelni az édesvízi és a tengeri akvakultúra-ágazatot érintő adatminőségi problémákat. Olaszország A Mezőgazdasági Minisztérium (Ministero delle Politiche Agricole Alimentari e Forestali) nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az adatokat régiónként gyűjtik egy halászati és akvakultúra-kutatási szövetkezetekből álló konzorciumon, az UNIMAR-on keresztül. A regionális koordinátor által ismert valamennyi akvakultúrás létesítmény alkotja az éves összeírás célcsoportját. A meghallgatásokra a létesítményeknél kerül sor. Becslést nem végeznek. Ciprus A Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és a Természetierőforrás-ügyi Minisztérium Halászati és Tengeri kutatásügyi Osztálya (DFMR) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az adatgyűjtést főként statisztikai összeírással végzik, amit helyszíni szemlékkel és az akvakultúrás vállalkozások vezetőivel vagy tulajdonosaival folytatott beszélgetésekkel egészítenek ki. További információkat szereznek mesterséges tavak vagy futómedencék betelepítésére kiadott engedélyekből, exportadatokból és a haltáp importjából. Beazonosítottak néhány ellentmondást a különböző szervezetek által beküldött adatokban, de ezt 2014-től megoldják. Lettország A Központi Statisztikai Hivatal (CSB) gyűjti az akvakultúrára vonatkozó adatokat. A Mezőgazdasági Minisztérium Halászati Osztályának feladata az adatok következetességének biztosítása és a jelentéstétel az Európai Bizottság felé. Az ágazat kérdőívekkel való lefedettsége teljes, becslést nem végeznek. Litvánia A Mezőgazdasági Információs és Vidékfejlesztési Üzleti Központ (AIRBC) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Valamennyi kereskedelmi akvakultúrás termelőlétesítmény kétévente jelenti be adatait. A válaszadás aránya 100 %. Luxemburg Luxemburgban nincs piacra történő haltenyésztés. Az egyetlen halakhoz köthető létesítmény az állam tulajdonában áll, és itt csak abból a célból tenyésztenek halat, hogy aztán szabadon engedjék őket. Magyarország Az akvakultúrára vonatkozó adatok alapvetően a Mezőgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartoznak. A végleges statisztikákat a Központi Statisztikai Hivatal nyújtja be az Eurostatnak. Az adatok hitelesítése úgy történik, hogy azokat fajonként és korcsoportonként összevetik egy meghatározott minimális és maximális értékkel. A viszonylag kicsi statisztikai populáció lehetővé teszi az eltérések telefonos nyomon követését. Fejlesztéseket terveznek az első eladási pont átlagos eladási árának meghatározása terén. Málta A Nemzeti Statisztikai Hivatal (NSO) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az apró máltai ágazat csupán 6 telepből áll, amelyek közül öt tonhalhizlalásra szakosodott. Az adatbejelentéseket komoly vizsgálatnak vetik alá és összevetik az élőhal-eladásra és nemzetközi kereskedelemre vonatkozó információkkal. Hollandia A 2013-as referenciaévtől kezdődően az akvakultúrára vonatkozó adatokat a Holland Statisztikai Hivatal (CBS) gyűjti a Holland Haltenyésztők Szervezetétől (NeVeVi) és a kagyló eladásból. Az osztrigák értékére vonatkozó adatokat a Gazdasági Minisztériumtól kapják. A kagylóivadékoknak 5
nincs piaci áruk, ezért ezzel kapcsolatban csak a Holland Kagylótenyésztők Szervezetének tájékoztató jellegű becslése áll rendelkezésre. Két vállalkozás esetében a titoktartási követelmények miatt becsült kagylótenyésztési értéket nyújtottak be. Az akvakultúrás létesítmények struktúrájára vonatkozó adatokat a NeVeVi becsli meg a fajonkénti összes termelés és a termelési módszer alapján. Ausztria Az Osztrák Statisztikai Hivatal végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az adatokat a vállalkozások körében végzett teljes körű éves összeírás során gyűjtik. Az első felmérés elindítása óta eltelt három év során a válaszadás aránya a kezdeti 90 %-ról 99 %-ra nőtt. Az emberi fogyasztásra szánt hal egységárára vonatkozó becslésekre az esetek 5-15 %-ában kerül sor, amikor az árak a közvetlenül feldolgozott halat értékesítő vállalkozások miatt nem ismertek. Lengyelország Az Olsztynban található Belvízi Halászati Intézet gyűjti az akvakultúrás termelésre vonatkozó adatokat és nyújtja be azokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, ahonnan az adatokat továbbítják a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az akvakultúrára vonatkozó kérdőívet weboldalakon, tájékoztató kampányokon és levelezőlistákon keresztül terjesztik. Becslések szerint csaknem teljes a lefedettség. Az adatok minőségét a tenyésztési és termelési módszereknek a 762/2008/EK rendeletben rögzített meghatározásai befolyásolják, amelyek eltérnek a lengyel gyakorlattól. Portugália A természeti erőforrásokért, a biztonságért és a tengeri szolgáltatásokért felelős főigazgatóság (DGRM) nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. A DGRM közvetlenül gyűjti a tengeri és brakkvízi akvakultúrára vonatkozó adatokat, a belvízi akvakultúrára vonatkozó adatokat pedig a természet és az erdők védelméért felelős intézettől (ICNF) kapja. Az akvakultúrás termelőegységek területére, típusára és környezetére vonatkozó adatokat egy közigazgatási nyilvántartásból veszik. Minden egyéb változót postai úton továbbított, évente kitöltendő kérdőívek segítségével és – amennyiben szükséges – személyes beszélgetések során gyűjtenek. A válaszadás aránya magas az úszós halfajokat tenyésztő farmok esetében, de becslésekre van szükség a kagylók (barázdás tapétakagyló, Ruditapes decussatus) fenéktenyésztése esetében. Románia A halászatért és akvakultúráért felelős nemzeti ügynökség (NAFA) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Valamennyi akvakultúrás egység nyilvántartásba jegyzett és engedélyezett. A termelési volumeneket és értékeket havi rendszerességgel gyűjtik. Szlovénia A Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmiszerügyi Minisztérium (MAFF) és a Szlovén Köztársaság Statisztikai Hivatala (SURS) végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. A haltenyésztést üzleti tevékenységként folytató valamennyi haltenyésztő, köztük azok a horgászszervezetek is, amelyek akvakultúrás termelőként vesznek részt a halászati és akvakultúrás termékek piacán, minden évben online, illetve postai úton továbbított kérdőíveket töltenek ki. A nem megállapítható adatokat a korábbi adatok vagy a létesítmények kapacitására vonatkozó adatok alapján pótolják. Bizonyos esetekben konverziós tényezők segítségével váltják át a belezett vagy filézett halat élősúlyra. Szlovénia megjegyzi, hogy a haltenyésztők számára problémát jelent a halikrára vonatkozó megbízható jelentés benyújtása. Szlovák Köztársaság A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az adatgyűjtés az engedéllyel rendelkező aktív akvakultúrás termelők postai úton 6
történő összeírását foglalja magában. Az összeírás teljes lefedettségű, és nem végeznek becslést. A folyamatos változások megnehezítik a létesítményméretek/módszerek számszerű meghatározását. Finnország Finnországban az akvakultúrára vonatkozó statisztikákért a Finn Vadászati és Halászati Kutatóintézet felel. Az adatgyűjtést az akvakultúra-nyilvántartásban szereplő valamennyi termelőegység számára elküldött statisztikai kérdőívek útján végzik. 2012-ben és 2013-ban a válaszadás aránya 93 %-ra illetve 90 %-ra emelkedett (az előző években mért 75 %-ról). A maradványérték becslését az eredmények rétegzésével és réteg-specifikus együtthatók alkalmazásával végzik. A termelési volumen egy része az állandó konverziós tényezők segítségével élősúlyra átváltott belezett súlyon alapul. Az élelmezési célú haltenyésztés értékét az átlagos termelői árakból számolják ki. Svédország A svéd mezőgazdasági hatóság nevében a Nemzeti Statisztikai Intézet végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Az adatokat postai úton, évente végzett összeírás során gyűjtik. A nemválaszolási arány alacsony. A hiányzó értékeket az előző évekből származó adatok felhasználásával pótolják. Egyesült Királyság Az akvakultúrára vonatkozó statisztikai adatokat minden regionális kormányzat külön-külön gyűjti. A Centre for Environment, Fisheries and Aquaculture (CEFAS - környezetvédelmi, halászati és akvakultúra központ) Angliában és Walesben; a Marine Scotland Science (MSS - skót tengertudományi testület) Skóciában, és a Department for Agriculture and Rural Development (DARD - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium) Észak-Írországban. Az Egyesült Királyságra vonatkozó összesítést a CEFAS állítja össze. Az adatszolgáltatás az ágazaton belüli együttműködésre épül, amit nagyon jónak ítélnek. A termelési volumenre vonatkozó adatokat teljes lefedettséggel gyűjtik, valamennyi termelőre kiterjedő éves összeírás során. Az egységárra vonatkozó adatokat különböző forrásokból származó szakértői vélemények alapján becslik meg. Amennyiben az egységárak nemzetenként és fajonként eltérőek, akkor súlyozott átlagos egységár kerül benyújtásra (amely az összértéken alapul). A befogáson alapuló akvakultúrára vonatkozó adatok gyűjtése még nincs teljesen összhangban a 762/2008/EK rendelet követelményeivel. EGT-országok Izland 2015 eleje óta az Izlandi Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hatóság gyűjti az akvakultúrás termelésre vonatkozó adatokat, amelyeket az Izlandi Statisztikai Hivatal nyújtja be az Eurostatnak. Az adatgyűjtést évente végzik online kérdőívek segítségével. Nem alkalmaznak mintavételi eljárásokat. Izland számára problémát jelentenek az akvakultúra-ágazat struktúrájára vonatkozó adatok, amelyek a 2013-as referenciaévet megelőzően nem álltak rendelkezésre, ezért 2011 tekintetében azokat visszamenőleg becsülték meg az össztermelés alapján. Az utóbbi években a nemválaszolás is problémát jelentett. Remélhetőleg erre megoldást nyújt majd az új jogszabály és az akvakultúrás létesítmények ellenőrzése. Norvégia A Halászati Igazgatóság végzi az adatgyűjtést, és nyújtja be az adatokat az Eurostatnak. Valamennyi kereskedelmi illetve kutatási tevékenységet végző akvakultúrás termelő köteles adatait papír alapú kérdőíven benyújtani. A hiányzó termelési értékeket az előző évek árai alapján pótolják. A 762/2008/EK rendeletnek való megfelelés minimális terhet jelent, mivel a norvég hatóságok egyéb célokra már végeznek adatgyűjtést. 7
2.3.
Adatminőség
Az adatszolgáltatók többsége az ágazat teljes lefedettségéről és jó adatminőségről tesz jelentést. Van néhány ország, amelyek jelentésükben nem térnek ki az adatminőség részletezésére (pl. Románia, Lettország). Más országok konkrét kérdésekre hívják fel a figyelmet az adatminőséggel kapcsolatban. Horvátország megemlíti, hogy nem kapnak választ a kagylókkal és rákfélékkel foglalkozó ágazattól. Portugália arról tesz jelentést, hogy a válaszadás aránya alacsony, illetve nem megbízható a kagylók fenéktenyésztése tekintetében. Írország és Izland is említést tesz hiányzó adatokkal kapcsolatos problémákról, valamint olyan esetekről, amikor az adatminőség alacsony volt. Írország megjegyzi, hogy a válaszadás arányát és a benyújtott vagy becsült adatok minőségét tekintve az eredményesség az ágazat jóakaratától függ. Ez általánosságban valószínűleg igaz, de sok országnak jó a tapasztalata az ágazattal való együttműködés terén. Aggályok merülnek fel Spanyolország és az Egyesült Királyság részéről a befogáson alapuló akvakultúrára vonatkozó adatokkal kapcsolatban, amelyek csak részben állnak rendelkezésre. Valamennyi ország, amely aggályait fejezte ki bizonyos adatainak elérhetőségével és minőségével kapcsolatban, készen áll a folyamatos fejlesztésekre. Mindent összevetve, összesített szinten az emberi fogyasztásra szánt akvakultúrás termelésre vonatkozó adatok évek közti következetessége nagyon jónak tűnik. A fajok szintjén az adatok általános következetessége szintén jónak látszik. Ritkán fordul elő, hogy az országokban bizonyos fajok tenyésztése hirtelen csökken vagy emelkedik. A rossz adatminőség nyilvánvaló esetei ritkák. A hiányzó adatok, vagyis a nem teljes idősorok meglehetősen gyakoriak. Ez részben a 2011-ig érvényben lévő átmeneti intézkedésekkel magyarázható, részben pedig azzal, hogy a fajokra vonatkozó adatok helyett a nemzetségek vagy fajcsoportok adatait jelentik. Bizonyos esetekben azonban egyértelműen szükség lenne felülvizsgálatra. Továbbá számos országban megfigyelhető, hogy az akvakultúrás termelők nagyon kis mennyiségben kísérleteznek új fajokkal. Az ilyen adatok felhasználása még vita tárgyát képezi. Az emberi felhasználásra szánt halikra termelésére vonatkozó adatok igen kedvező évek közti következetességet mutatnak fajok és országok szintjén. Bizonyos idősorok még mindig rövidek a 2008 és 2010 között érvényben lévő eltérések miatt. A befogáson alapuló akvakultúrára vonatkozó adatok meglehetősen rossz minőségűnek tekinthetők. Az adatok csaknem valamennyi faj vonatkozásában és valamennyi országban jelentős ingadozást mutatnak. Annak ellenére, hogy az ezen adatokban jelentkező eltérések részben megmagyarázhatók a vadon befogott egyedek természetes előfordulásának ingadozásával, az évek közti nagy eltérések nem tűnnek teljes mértékben indokoltnak. Továbbá számos hiányzó adat is van, és bizonyos idősorok túlságosan rövidek ahhoz, hogy elvégezhető legyen az adatok következetességének elemzése. Az ezen jogcím szerint elvárt további iránymutatások és adatmeghatározások hozzájárulhatnak az adatminőség javításához. Valamennyi termelő országban hasonlóképpen nagyon gyakoriak a fajok szintjén a keltetőkben termelt ikrák tekintetében a nem teljes és erősen ingadozó adatok. A fiatal egyedek vonatkozásában az adatok erős ingadozást mutatnak bizonyos fajok és országok tekintetében, míg mások esetében nem teljesek. Számos ország esetében az idősorok túl rövidek további elemzések elvégzéséhez. 3.
AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA (ADATTERJESZTÉS)
A tagállamok jelentései elérhetők az Eurostat terjesztési adatbázisán keresztül, a következő címen: http://ec.europa.eu/eurostat/data/database. Az adatokat az Eurostat statisztikai könyveiben is közzéteszik, legutóbb az „Agriculture, forestry and fishery statistics, 2014 edition” (ISBN 978-9279-43201-9) című kiadványban (Mezőgazdasági, erdészeti és halászati statisztikák, 2014. évi kiadás). A rendelet alapján gyűjtött adatok nélkülözhetetlenek a tájékozott, tényeken alapuló politikai döntéshozatal szempontjából mind nemzeti, mind pedig uniós szinten. Az akvakultúrában 8
tapasztalható termelési szintekre és tendenciákra vonatkozó adatok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a közös halászati politika keretében az ágazat fenntartható fejlesztésére irányuló, megújult erőfeszítések során. A mennyiségi adatok különösen fontosak a fenntartható akvakultúra fejlesztésére vonatkozó többéves nemzeti tervek kidolgozása szempontjából. A rendelet értelmében nyilvánosságra hozott adatok olyan elismert referenciaadatokat jelentenek a politikai döntéshozók, az ágazat és a civil társadalom számára, amelyek segítenek a tájékozódásban az akvakultúrás termelés jövőjéről folytatott vita során. 4.
KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG
A 762/2008/EK rendelet szerinti, akvakultúrára vonatkozó adatgyűjtés költséghatékonyságának a 2009-2013. referenciaévek tekintetében történő értékelése a 2013. évi módszertani országjelentéseken alapult. A költséghatékonyságra vonatkozó kérdésekre huszonhét országtól érkezett válasz. A pénzügyi értelemben vett előállítási költségeket illetően hat ország alacsony költségekről tett jelentést, míg három ország alacsony-közepes, tizenkét ország közepes, egy ország közepes-magas, két ország pedig magas költségeket jelentett. Az országok döntő többsége nemzeti igényeket is kielégít a 762/2008/EK rendelet értelmében összeállított akvakultúra-adatokkal. Összességében véve 20 ország esetében a lefedettség mértéke meghaladja az 50%-ot, és ezen belül is 15 ország 80% feletti, hét ország pedig 95% és 100% közötti lefedettséggel rendelkezik. Hét ország nem válaszolta meg a kérdést. Számos ország javasolt a 762/2008/EK rendeletből fakadó terhek csökkentésére irányuló fejlesztéseket, mindenekelőtt a terület más érdekelt feleivel való, az adatbenyújtási követelmények egységesítését érintő együttműködés javítását, elsősorban a FAO és a 199/2008/EK adatgyűjtési keretrendelet vonatkozásában. Ausztria szeretné különválasztani a termelési módszerekre vonatkozó adatokat a fajoktól, a részletes adatgyűjtést pedig a nagy termelőegységekre korlátozná, míg a kisebb egységeknek csak az össztermelést kellene bejelenteniük. Az országjelentések alapján az látszik, hogy az országoknak körülbelül a fele gyűjt adatokat közvetlenül a termelési egység szintű létesítményektől, míg a többiek esetében a vállalatigazgatók töltik ki a kérdőíveket valamennyi létesítményre vonatkozóan. A vállalkozások szintjén végzett adatgyűjtés egyidejűleg lehetővé teszi a 199/2008/EK adatgyűjtési keretrendelet5 szerinti adatgyűjtést is, habár a jelentések szerint ezt csak Bulgária, Ciprus, Finnország, Litvánia és Spanyolország teszi meg. A tagállamok szintjén jelentkező összes teher csökkentése érdekében érdemes lenne részletesebben megvizsgálni az egyetlen adatgyűjtési tevékenységgel két rendeletnek való megfelelés lehetőségét. 5.
KÖVETKEZTETÉSEK
A 762/2008/EK rendelet alapján gyűjtött adatok elemzéséből úgy tűnik, hogy az adatminőség meglehetősen magas az emberi fogyasztásra szánt akvakultúrás termelés (beleértve az ikrát) tekintetében összesített szinten, valamint a főbb fajok tekintetében, bizonyos országok esetében azonban egyes fajok idősora nem teljes, és felülvizsgálatra lehet szükség. A befogáson alapuló akvakultúrára, valamint a halkeltető- és nevelőtelepek ikratermelésére vonatkozó adatok meglehetősen rossz minőségűek. A fiatal egyedek számát illetően nagyobb következetesség mutatkozik, habár a rendeletben a fiatal egyedek fogalmának meghatározása nem pontos. Számos ország úgy ítéli meg, hogy a nemzeti akvakultúrára vonatkozóan az Eurostat számára benyújtott adatok magas minőségűek. Más országok nem értékelik ugyan kifejezetten adataik minőségét, de nem tesznek említést hiányosságokról sem. Csak néhány ország ismeri el, hogy vannak hiányosságok, amelyek vagy az országon belüli nehézségekből, vagy pedig a rendeletben
5
A Tanács 2008. február 25-i 199/2008/EK rendelete a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (HL L 60., 2008.3.5., 1. o.).
9
tetten érhető ellentmondásokból fakadnak. Néhány esetben úgy látják, hogy a rendelet nincs összhangban az iparági valósággal. Az akvakultúrára vonatkozó adatok előállításában a becslés viszonylag kis szerepet játszik. A tagállamok nagy többségében évenkénti összeírás történik, melynek során teljes a kereskedelmi célú termelés lefedettsége. A nemválaszolási arány általában alacsony, néhány konkrét eset kivételével. Ugyanakkor elismerik, hogy az adatok minősége és teljessége nagy mértékben függ az ágazat jóakaratától. Ami a költséghatékonyságot illeti, a 2013-as referenciaévre vonatkozóan csak négy ország (Németország, Írország, Görögország és Lengyelország) állította, hogy a 762/2008/EK rendelet nagy terhet ró rájuk az adatok gyűjtésére, feldolgozására és benyújtására rendelkezésre álló idő tekintetében, és két ország (Dánia és Németország) ítélte meg úgy, hogy a előállítás költsége pénzügyi értelemben magas. Ezzel szemben hét ország ítélte meg úgy, hogy a rájuk rótt teher alacsony minden az idő, mind pedig a költségek vonatkozásában. Ezek a becslések nem állnak kapcsolatban a tagállamok termelési volumenével. A 762/2008/EK rendelet alapján akvakultúrára vonatkozó adatgyűjtést végző országok döntő többsége jelentős mértékben kielégíti a nemzeti igényeket. 6.
AJÁNLÁSOK
Az Európai Bizottság az európai statisztikák minőségének folyamatos javítására törekszik. Ugyanakkor a tagállamok terheinek csökkentése is alapvető elv. E célból – figyelembe véve a felülvizsgált közös halászati politika adatszükségletét és összehangolva azt az adatgyűjtési keretrendszer többéves programjával – előirányozható a 762/2008/EK rendeletnek a többéves adatgyűjtés során felhalmozódott tapasztalatok alapján történő felülvizsgálata. Különösen fontos olyan megoldást találni a nagy mennyiségű bizalmas adat vonatkozásában, amely lehetővé teszi az akvakultúrára vonatkozó harmonizált adatok európai szintű előállítását és felhasználását. Ki kell használni a halászati statisztikákat koordináló munkacsoport szabványos akvakultúra-kérdőívével való szinergiákat. A tagállamok szintjén az akvakultúrára vonatkozó adatok gyűjtésének terhe csökkenthető a papír alapú kérdőívekről az online (részben előre kitöltött) kérdőívekre való átállás, valamint az érvényesítési folyamat egy részének automatizálása révén. Bulgáriának sikerült új adatgyűjtő űrlapokat bevezetnie, amelyek egyaránt teljesítik a 762/2008/EK rendelet statisztikai adatokra vonatkozó követelményeit és a 199/2008/EK adatgyűjtési keretrendeletből eredő, az akvakultúrára vonatkozó társadalmi-gazdasági adatszolgáltatási követelményeket is.
10
