EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.3.3. COM(2015) 78 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program keretében a 2010–2014 közötti időszakban végrehajtott munkálatokról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program keretében a 2010–2014 közötti időszakban végrehajtott munkálatokról
2
Tartalom 1.
Bevezetés ....................................................................................................3
2.
A program végrehajtása ..............................................................................4
3.
Országjelentések ...................... ...................................................................7
3.1.
Bulgária – a kozloduji atomerőmű ..............................................................7
3.2.
Litvánia – az ignalinai atomerőmű ..............................................................8
3.3.
Szlovákia – a bohunicei V1. atomerőmű .....................................................9
4.
Következtetések ........................................................................................10
3
1.
BEVEZETÉS
Ez a jelentés a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő európai uniós program keretében a 2010–2014 közötti időszakban végrehajtott munkálatokat ismerteti. Mind a jelenlegi8,9, mind pedig az előző4,5,6 segítségnyújtási programok tekintetében teljesíti a jelentéstételi követelményt. Cél és jogalap Csatlakozásakor Bulgária, Litvánia és Szlovákia kötelezettséget vállalt nyolc régi, szovjet tervezésű atomerőmű korai, a tervezett élettartam végét megelőző bezárására. Viszonzásként az Unió beleegyezett, hogy anyagilag segíti a három tagállamot az alábbi érintett erőművek leszerelésében: a Bulgáriában található kozloduji atomerőmű (KNPP) 1–4. számú blokkja, a Litvániában található ignalinai atomerőmű (INPP) 1. és 2. számú blokkja, valamint a Szlovákiában található Bohunice V1 atomerőmű (V1 NPP) 1. és 2. számú blokkja. Az ütemezés eltérő volt Litvánia és Szlovákia (2004-es csatlakozás), illetve Bulgária (2007-es csatlakozás) esetében. Az uniós támogatás különböző szakaszokban került végrehajtásra: (1)
Az előcsatlakozási időszakban a PHARE programon1 keresztül,
(2)
A csatlakozás utáni időszakban a megfelelő csatlakozási okmányok jegyzőkönyvei2,3, szerint,4
(3)
A 2013-ig tartó meghosszabbítás alatt az erre vonatkozó tanácsi rendeletek5,6,7 szerint.
Két tanácsi rendelet8,9 és azok helyesbítései új jogalapot teremtettek, további támogatást nyújtva a leszerelési programokhoz a 2014–2020 időszakra. Az előző végrehajtási jelentés10 a három tagállam kezdeti kötelezettségvállalásának teljesítését és a segítségnyújtási program végrehajtását ismertette 2009-ig. Ez a 1
Támogatási program a közép- és a kelet-európai országok számára. HL L 236., 2003.9.23., 33. és 944. o. 3 HL L 236., 2003.9.23., 33. és 954. o. 4 HL L 157., 2005.6.21., 11. és 38. o. 5 HL L 411., 2006.12.30., 10. o. 6 HL L 131., 2007.5.23., 1. o. 7 HL L 189., 2010.7.22., 9. o. 8 HL L 346., 2013.12.20., 1. o. és HL L 8., 2014.1.11., 31. o. 9 HL L 346., 2013.12.20., 7. o. és HL L 8., 2014.1.11., 30. o. és HL L 121., 2014.4.24., 59. o. 10 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a csatlakozási okmányokban idő előtti leállításra kijelölt atomerőművek leszerelésének támogatása céljából Litvánia, Szlovákia és Bulgária részére biztosított pénzügyi segítségnyújtásnak a 2004–2009. időszakban történő felhasználásáról (COM(2011) 432 végleges). 2
4
jelentés 2010-től kezdődően 2014. október 31-ig ismerteti a tevékenységeket és eredményeket, kivéve a pénzügyi adatokat, amelyekről 2014. szeptember 30-ig számol be. Költségvetés és hatály Az EU pénzügyi segítségnyújtása az idő előtti bezárásra kijelölt atomerőművek tagállamok általi biztonságos leszerelésére („leszerelés” részterület), valamint az energiaágazatban végrehajtandó enyhítő intézkedésekre – mint például kapacitáshelyettesítés, környezeti rehabilitáció, modernizáció és energiahatékonyság – („energia” részterület) irányul. Az új segítségnyújtási program hatálya a leszerelés végső állapotának elérésére irányuló lassú folyamatot fedi le. Ennek megfelelően az új költségvetési időszakban (2014–2020) az „energia” részterület projektjei már nem kapnak új támogatást, ugyanakkor több éven keresztül zajlik még a már megkezdett projektek végrehajtása. Az EU pénzügyi segítségnyújtásának célja nem a leszerelés teljes költségének megtérítése vagy az idő előtti bezárás összes gazdasági következményének kompenzálása, hanem a közte és a tagállamok között fennálló szolidaritást kívánja kifejezésre juttatni. A leszerelési programok pénzügyi támogatása (millió EUR) Összesen
2009 végéig
2010–2013
ténylegesen lekötött
ténylegesen lekötött
Bulgária (Kozloduj)
566
300
293
1159
Litvánia (Ignalina)
875
492
451
1818
Szlovákia (Bohunice)
364
248
225
837
1805
1040
969
3814
Összesen
2.
A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA
2.1.
Végrehajtási módszer
2014–2020 folyó áron
A csatlakozás óta a Bizottság (Energiaügyi Főigazgatóság) mindhárom tagállam esetében közvetett irányítással hajtja végre a pénzügyi támogatási programot. A költségvetés végrehajtására az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD) keresztül, annak megfelelő nemzetközi leszerelési támogatási alapjához (IDSF) való hozzájárulás útján kerül sor. Litvánia esetében a folyamatban részt vesz egy nemzeti ügynökség, a Központi Projektirányító Ügynökség (KPÜ) is.
5
A nemzetközi leszerelési támogatási alapok 2000-ben mindhárom tagállam számára külön alapot hoztak létre. E több támogató által finanszírozott alapokat az EBRD irányítja. Az EB, amely az alap létrehozása óta az összes támogatás több mint 95%-át adta, 2004 óta az egyetlen támogató. 2013-ban a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra tekintettel újraértékelte és megerősítette az EBRD szerepét az IDSF irányításában. Nemzeti ügynökségek Jelenleg csak Litvánia hajtja végre az intézkedéseket nemzeti ügynökségen, a Központi Projektirányító Ügynökségen (KPÜ) keresztül. Az új projektek támogatása kizárólag a 2007 óta működő ügynökségen keresztül történik, míg a 2014 előtt megkezdett projekteket befejezésükig az EBRD kezeli. 2014 októberében Szlovákia jelezte, hogy a leszereléstámogatási programot nemzeti ügynökségen – a Szlovák Innovációs- és Energiaügynökségen – keresztül kívánja végrehajtani, és ezzel kapcsolatban hivatalos javaslatot nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság 2015 folyamán megvizsgálja, hogy a javaslat megfelel-e a költségvetési rendeletnek, és meghozza döntését. Bulgária mindeddig nem kívánt ilyen nemzeti csatornát beiktatni. 2.2.
Eljárási keret és programellenőrzés a 2010–2013 közötti időszakban
A végrehajtás a 2010–2013-as időszakban a már meglévő keretben11 zajlott, melyet 2010-ben Bulgária támogatásának meghosszabbítása miatt átdolgoztak. A tagállamok minden évben készítettek egy programozási dokumentumot, amely a következő évre meghatározta az uniós segítségnyújtás felhasználásának általános céljait. A dokumentumokat az Energiaügyi Főigazgatóság felülvizsgálta és továbbította véleményezésre a tagállamok képviselőiből álló bizottságnak12. A Bizottság a finanszírozásról szóló éves bizottsági határozatok elfogadása révén rendelt forrásokat a három programhoz; a programozási dokumentumokat e határozatokhoz csatolták. A jóváhagyási folyamat részeként a részletes projektjavaslatokat egyénileg benyújtották az Energiaügyi Főigazgatósághoz felülvizsgálatra és a bizottság általi véleményezésre. Az alapokból csak a jóváhagyott egyéni projektek részesülhettek támogatásban. A Bizottság a forrásokat kérésre, kifizetési előrejelzések és a projekt végrehajtásában elért előrehaladás alapján fizette ki az EBRD-nek, illetőleg a KPÜ-nek.
11
A Bizottság C(2010) 6885 határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji program esetében a 2007-től 2013-ig tartó időszakban végrehajtott intézkedések és pénzügyi segítségnyújtás programozásával és nyomon követésével összefüggő eljárásokról. 12 A nukleáris létesítmények leszerelését támogató program bizottsága (NDAPC)
6
A végrehajtást az egyes országok és végrehajtási csatornák tekintetében külön monitoringbizottságok kísérték figyelemmel: az IDSF esetében az adott alap hozzájárulóinak közgyűlése, Litvániában pedig a KPÜ-höz rendelt bizottság. Noha a projektek 100%-os mértékig finanszírozhatók, egyes kiemelt projektek esetében, melyeknél költségtúllépés esetén a kedvezményezett viseli a felelősséget, külön társfinanszírozási plafonok kerültek meghatározásra.
A segítségnyújtási programot rendszeresen ellenőrizték és értékelték. Az Európai Számvevőszék ellenőrzést hajtott végre, mely alapján ajánlásokat tett mind a folyamatban lévő program, mind pedig egy jövőbeni meghosszabbítás tekintetében13. Az EB a vonatkozó tanácsi rendeletekben foglaltak szerint gondoskodott a BIDSF, IIDSF és KIDSF külső pénzügyi ellenőrzéséről. Az ellenőrzések nyomán megfogalmazott ajánlások végrehajtása jelenleg zajlik. 2.3.
Felülvizsgált végrehajtási eljárások és előzetes feltételrendszer
A végrehajtás előző tíz éve során levont tanulságok alapján és a korábbi ellenőrzések nyomán tett ajánlások figyelembevételével a Bizottság 2014 augusztusában – a rendeletekben14 előírtakat megelőzve – felülvizsgált végrehajtási eljárásokat fogadott el. A felülvizsgált eljárások minden leszerelési program esetében meghatározzák a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, a mérföldköveket, az egyes célkitűzésekre vonatkozó határidőket és a vonatkozó teljesítménymutatókat, valamint a teljes leszerelési programot felölelő, részletes leszerelési terveket.15,16 Hogy a 2014–2020-as új eljárási keret végrehajtásának megkezdése előtt megfelelő alapot teremtsenek, a tanácsi rendeletek előzetes feltételrendszert állítottak fel, amely az egyes tagállamok részére adható további segítségnyújtás elnyerésének előfeltételeit határozza meg.15,16 Minden tagállam időben eljuttatta a Bizottsághoz azokat a megfelelő információkat, melyekkel bizonyították, hogy a nukleáris biztonság területén megfelelnek az uniós vívmányoknak, és hogy az egész leszerelési programra vonatkozóan létrehoztak egy finanszírozási tervet, valamint egy részletes leszerelési tervet.
13
Az Európai Számvevőszék 16/2011. sz. különjelentése az atomerőművek leszereléséhez Bulgáriának, Litvániának és Szlovákiának nyújtott uniós pénzügyi támogatásról. 14 A Bizottság 2014. augusztus 7-i végrehajtási határozata a bulgáriai, litvániai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő program 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó alkalmazási szabályairól (C(2014) 5449 final). 15 HL L 346., 2013.12.20., 1. o. és HL L 8., 2014.1.11., 31. o. 16 HL L 346., 2013.12.20., 7. o. és HL L 8., 2014.1.11., 30. o. és HL L 121., 2014.4.24., 59. o.
7
2.4.
Eljárási keret és programmonitoring 2014-ben
2014. október 30-án a Bizottság finanszírozási határozat17 engedélyezte, hogy a három program részesüljön az alapokból.
elfogadásával
A 2014-re előirányzott alapok lekötése ténylegesen a végrehajtó szervekkel: az EBRD-vel és a KPÜ-vel kötött hatáskör-átruházási megállapodások révén történik. E megállapodások elkészítése (a 2014. október 31-i helyzet szerint) folyamatban van, véglegesítésük a tervek szerint időben megtörténik a 2014-es források felhasználásának biztosításához. A Bizottság kifizetési előrejelzések és a projekt végrehajtásában elért előrehaladás alapján fog forrásokat átutalni az EBRD-nek és a KPÜ-nek. 2014 során az új eljárási keretet fokozatosan fejlesztették, és alkalmazását – eleinte az új projekteken – valamennyi érintett elkezdte. A felülvizsgált végrehajtási eljárások és azok jelentéstételre vonatkozó részletes követelményei szintén alkalmazhatók az előző eljárási keretben elindított, folyamatban lévő projektekre, amennyiben az új szabályok nem ellentétesek a már fennálló hivatalos megállapodásokkal. Az intézkedések és a pénzügyi segítségnyújtás végrehajtását minden ország és minden végrehajtási csatorna esetében külön monitoringbizottság követi figyelemmel. 3.
ORSZÁGJELENTÉSEK
Bár merültek fel nehézségek, a reaktorok zárva maradtak, a fűtőelemek eltávolítása folytatódott, és egy kivételével az összes reaktorban befejeződött. Minden leszerelési program esetében jelentős előrehaladás történt, ami különösen ott szembetűnő, ahol a turbinaterem leszerelése során – a terveknek megfelelően – jelentős mennyiségű, mentesítésre és hagyományos újrafeldolgozásra, illetve radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szánt anyag keletkezett. 3.1.
Bulgária – a kozloduji atomerőmű Bezárási kötelezettségvállalás; a finanszírozás alakulása
Az 1. és 2. számú blokk 2008-tól a radioaktív hulladékkal való gazdálkodásért felelős állami tulajdonú vállalkozás (SERAW) ellenőrzése alatt állt. A 3. és 4. blokkból 2012 júliusában távolították el a fűtőelemeket. Ezeket a blokkokat 2013 márciusában az atomerőmű üzemeltetője átadta a SERAW-nak, ez utóbbira ruházva át valamennyi leszerelési tevékenység feladatát. Az EU segítségnyújtásának egyik fontos eredménye volt, hogy a leszerelési stratégia az eredeti „késleltetett bontásról” 2006-tól az „azonnali bontásra” tért át. Ezáltal csökken a leszerelés időigénye, és a rendelkezésre álló személyzet optimális módon vethető be, és valószínűleg az összköltségek terén is csökkenést eredményez. A legutóbbi (2011-es) aktualizált terv szerint a befejezés időpontja 2030-ra módosult. 17
A Bizottság 2014. október 30-i végrehajtási határozata a bohunicei, az ignalinai és a kozloduji atomerőművek leszerelését segítő program 2014. évi végrehajtására vonatkozó finanszírozási határozat elfogadásáról.
8
Bizonyos projektek esetében késedelem volt tapasztalható, de ez nem befolyásolta a leszerelés folyamatának fő nyomvonalát, így a tervezett határidő még tartható. A Bulgária számára lekötött teljes uniós segítségnyújtás eddig 868 millió EUR volt. A Bulgária számára előirányzott alapok felosztását a melléklet 1. táblázata ismerteti részletesen. A jelentéstételi időszak végén az EU fennálló kötelezettségvállalása (a 868 millió EUR kötelezettségvállalás és a ténylegesen kifizetett 630 millió EUR különbözete) 238 millió EUR-t tett ki. Projektvégrehajtás Az 1–4. blokk turbinatermeiben zajló leszerelési munkálatok megfelelően haladnak. Az illetékes hatóságtól várhatóan hamarosan megérkezik az 1. és 2. blokkra vonatkozó leszerelési engedély. A program befejezési időpontjának kitolását eredményezheti az, hogy a nemzeti radioaktívhulladék-lerakó tekintetében végzendő környezeti hatásvizsgálatot szükséges megismételni. A plazmaolvasztó berendezéssel és a leszerelési engedélyekkel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatot érintő jelenlegi jogi kihívások a program szintjén késés és további felmerülő költségek kockázatát hordozzák magukban. 2013 végéig a kozloduji program a lekötött alapok mintegy 40%-át irányozta elő – a bulgáriai energetikai stratégiának18 megfelelően – kulcsfontosságú energetikai projektek támogatására. A jelentéstételi időszak során támogatott legfontosabb projektek előrahaladását a melléklet 2. táblázata ismerteti. 3.2.
Litvánia – az ignalinai atomerőmű Bezárási kötelezettségvállalás, a finanszírozás alakulása
A nehézségekkel teli politikai klíma és a 2. számú blokk 2012-ben történő újraindítására irányuló nyomás ellenére Litvánia betartotta, amire a csatlakozáskor kötelezettséget vállalt. Mindkét blokk állapota biztonságos, és leszerelésük folyamatban van; noha a 2. számú blokkból a fűtőelemeket csak részben távolították el. Jelenleg a reaktorokat annak idején üzemeltető INPP állami vállalat felelős a két reaktorblokk biztonságos karbantartásáért és leszereléséért. Az előző jelentésben rögzített „változáskezelési eljárás”, amely a villamosenergia-termeléstől a leszerelés megszervezéséig tartó folyamatra terjedt ki, eredményesnek bizonyult, ugyanis Litvánia és az INPP felelősségteljes szerepet vállalt a leszerelési folyamatban. Az INPP a vállalat további modernizálását sürgeti. A Litvánia számára lekötött teljes uniós segítségnyújtás eddig 1367 millió EUR volt. A Litvánia számára előirányzott alapok felosztását a melléklet 3. táblázata ismerteti részletesen. A jelentéstételi időszak végén az EU fennálló kötelezettségvállalása (az 1367 millió EUR kötelezettségvállalás és a ténylegesen kifizetett 1085 millió EUR különbözete) 282 millió EUR-t tett ki. 18
Bulgária energiastratégiája 2020-ig (SG 43. szám 2011. június 7.).
9
Projektvégrehajtás Az EU segítségnyújtásának célterületeiként a reaktorblokkok biztonságos állapotban tartását, a leszerelés előkészítését (ideértve a stratégiai tanulmány elkészítését is), valamint hulladék kezelésére és tárolására szolgáló létesítmények építését azonosították. 2009 óta az egymást követő kormányok idején az INPP és Litvánia jelentősen megerősítette a leszerelési folyamatban való részvételét, és az aziránt vállalt felelősséget. Két kulcsfontosságú infrastruktúra-beruházási projekt – „az elhasznált fűtőelemek ideiglenes tárolása” és a „szilárdhulladék-kezelő és -tároló létesítmény” – kapcsán az INPP és az érintett beszállítók között műszaki és kereskedelmi jellegű nézeteltérések alakultak ki. 2013 óta a vitatott kérdéseket aktívan kezelték és – egy közös megegyezéssel létrehozott keret segítségével – fokozatosan megoldották. A helyzet ugyanakkor komoly késedelmeket okozott, és megnövelte a költségeket: a leszerelési folyamat (az eredeti tervek szerinti 2030 helyett) a jelenlegi előrejelzés alapján 2038ban fejeződik majd be, és a létrejött kereskedelmi megállapodás 72,9 millió EUR költségnövekedést eredményez. Az INPP saját munkaerőforrásának felhasználásával végrehajtott tevékenységek a turbinaterem leszerelésére összpontosultak, ahol szemmel látható előrelépés történt. Az ezen épületen belül található fragmentációs és sugármentesítő berendezések jelenleg rutinüzemmódban működnek. A feldolgozandó anyagok felgyülemlésének kezelésére az említett eszközök ideiglenesen három műszakban üzemelnek. 2013 végéig az ignalinai program a lekötött alapok mintegy 25%-át irányozta elő – a litvániai energetikai stratégiának19 megfelelően – kulcsfontosságú energetikai projektek támogatására. A jelentéstételi időszak során támogatott legfontosabb projektek előrehaladását a melléklet 4. táblázata ismerteti. 3.3.
Szlovákia – a bohunicei V1. atomerőmű Bezárási kötelezettségvállalás, a finanszírozás alakulása
A V1 NPP két VVER 440/230 típusú reaktorból áll. A V1 NPP bezárást követő felügyeletéért és magáért a leszerelésért a JAVYS állami vállalat felel. Az 1. számú blokkot 2006 végén, a 2. számút pedig 2008 végén véglegesen leállították. A Szlovákia számára lekötött teljes uniós segítségnyújtás eddig 612 millió EUR volt. A Szlovákia számára előirányzott alapok felosztását a melléklet 5. táblázata ismerteti részletesen. A jelentéstételi időszak végén az EU fennálló kötelezettségvállalása (a 612 millió EUR kötelezettségvállalás és a ténylegesen kifizetett 362 millió EUR különbözete) 250 millió EUR-t tett ki. Projektvégrehajtás
19
A nemzeti energetikai stratégia jóváhagyásáról szóló, 2007. január 18-i X-1046. számú határozat, Vilnius.
10
Az első fázisra vonatkozó leszerelési engedélyt, melynek értelmében a nem ellenőrzött területeken bontási műveletek végezhetők, a terveknek megfelelően 2011ben adták meg. Az érintett területeken – például a turbinatermekben – a leszerelés megkezdődött, és jelentősen előrehaladt. Sor került a leszerelés előkészítési munkálataira. A leszerelési stratégiát 2012-ben naprakésszé tették. A nagyobb projektek esetében tapasztalható késedelem nem befolyásolta a leszerelés folyamatának kritikus útját. Összességében minden a tervek szerint halad, így vélhetően 2025-ben véget érnek a munkálatok. A leszerelési program tekintetében egyértelmű az előrelépés: a nagyobb nehézséggel járó projektek (pl. a primerköri sugármentesítés) mostanra a befejezés előrehaladott stádiumába jutottak el, és a leszerelés második fázisára vonatkozó engedély, a folyamat egyik kulcsfontosságú mérföldköve, 2014 vége előtt várható. Nagyszabású pályázatok készülnek az ellenőrzött területen lévő rendszereknek és a reaktorok hűtésére szolgáló rendszer nagy alkotórészeinek leszerelésére. 2013 végéig a bohunicei program a lekötött alapok mintegy 35%-át irányozta elő – a szlovákiai energetikai stratégiának20 megfelelően – kulcsfontosságú energetikai projektek támogatására. A jelentéstételi időszak során támogatott legfontosabb projektek előrehaladását a melléklet 6. táblázata ismerteti. 4.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az előző jelentésben vázolt politikai nehézségeket nagyrészt sikerült leküzdeni, így a bezárással kapcsolatos valamennyi kötelezettségvállalás fenntartható. Ennek megfelelően a hangsúly visszavonhatatlanul áthelyeződött a leszerelési tevékenységekre. Ezt az eredményt nem sikerült volna elérni a leszereléstámogatási program nélkül. Litvánia, Szlovákia és Bulgária a létesítmények bezárására vonatkozó kötelezettségvállalásuk alapján folytatták a leállított reaktorok leszerelési munkálatait. A felmerülő késedelmek ellenére jelentős haladást sikerült elérni nem csupán az előkészítési munkálatok és a szervezésbeli változtatások, de az épületek és berendezések tényleges lebontása terén is. Sor került a leszerelési programok befejezésére vonatkozó finanszírozási szükségletek meghatározására. A finanszírozási tervek azonosítják az eltérést a szükségletek és a már lekötött pénzeszközök között, amelyekhez az uniós segítségnyújtási program jelentős mértékben hozzájárul. A további szükséges források előteremtése gondos nyomon követést igényel. „Leszerelés” részterület Mint ahogyan azt a három leszerelési terv is ismerteti, a hangsúly az előkészítő jellegű munkákról fokozatosan áttevődik a leszerelésre és a leszerelés során termelődő hulladék kezelésére. A leszereléshez, a radioaktív hulladékok kezeléséhez és tárolásához, valamint az elhasznált nukleáris fűtőelemek tárolásához szükséges 20
A Szlovák Köztársaság kormányának 2006. január 11-i 29. számú határozatával jóváhagyott szlovákiai energiapolitikai stratégia
11
létesítmények kialakítása jelenleg is zajlik. Az engedélyeztetési dokumentációt elkészítették, és a leszerelés megkezdődött. Bulgáriában és Szlovákiában várhatóan hamarosan megadják a teljes körű leszerelési engedélyt. Bár néhány leszerelési projekt végrehajtása késedelmet szenvedett, a résztvevők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez minél kevésbé befolyásolja a leszerelés befejezésének időpontját; Litvánia esetében ugyanakkor nem lehetett kivédeni az ütemezés egészének késedelmét. „Energia” részterület Az energiágazat szempontjából kedvező volt, hogy a nemzeti energiapolitikákkal összhangban lévő projektek kaptak támogatást. A jelentéstételi időszakban a hangsúly áttolódott a leszerelésre, noha Bulgáriában a támogatás jelentős hányadát fordították az energiaágazatra. A már megkezdett projektek végrehajtása még több éven keresztül eltart, azonban az energetikai szektorban új projektek már nem részesülnek támogatásban. Kitekintés Bulgáriában és Szlovákiában a leszerelés második fázisára vonatkozó engedély lehetővé teszi a központi rendszerek leszerelését. Ennek következtében a jövő évben várhatóan megnő az atomerőművekből eltávolított anyagok mennyisége. A végrehajtási eljárásokban meghatározott részletes célkitűzések és mutatók lehetővé teszik, hogy a munkálatok előrehaladását pontosan, kvantitatív információk mentén lehessen nyomon követni. A tervek szerint bevezetik majd a három programba a megtermelt érték menedzsmentje (Earned Value Management – EVM)21 nevű módszert, ami elősegíti majd a helyi szintű projektmenedzsmentet, és növelni fogja a bizottsági nyomon követés és jelentéstétel hatékonyságát. 2015-től a munkaprogram tekintetében az elvégzett munkálatok végrehajtásának részletesebb, számszerű adatokra támaszkodó leírása megbízható, következetes és összehasonlítható mutatókon nyugszik majd. A Bizottság szolgálatai (az Energiaügyi Főigazgatóság és annak közös erőforráskezelési igazgatósága) jelenleg készíti elő a javasolt szlovákiai nemzeti ügynökség ellenőrzését, és általában véve támogatja, hogy a leszerelési folyamatok tekintetében az érintett tagállamok teljes felelősséget vállaljanak.
21
A projektmenedzsment terén a projektteljesítmény és az előrehaladás mérésére használt technika.
12
