EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.7.8. COM(2016) 449 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról 1.
BEVEZETÉS
Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika az egy adott időpontban betöltetlen álláshelyek számáról nyújt tájékoztatást. A munkaerő-kereslet azon részére vonatkozik, melyet a munkaerő-kínálat nem elégít ki, és így kulcsfontosságú információkkal szolgál arról, hogy mekkora és milyen szerkezetű a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti összhang hiánya. Az üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztika előállításának, továbbításának és értékelésének keretét a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló, 2008. április 23-i 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 állapítja meg. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokról szóló rendelet 10. cikke előírja, hogy a Bizottságnak 2010. június 24-ig, majd azt követően háromévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról. A jelentésnek értékelnie kell a tagállamok által rendelkezésre bocsátott statisztika és az európai összesítések minőségét, és meg kell határoznia az esetlegesen javításra szoruló területeket. Ez a sorban a harmadik jelentés, amelyet a Bizottság benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak2. Alapját egyfelől a negyedéves időközönkénti adatszolgáltatás eddigi tapasztalatai, másfelől a tagállamok által, éves minőségi jelentéseikben benyújtott dokumentumok képezik. A jelentés 2. szakasza bemutatja az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokról szóló rendelet végrehajtása terén az utóbbi három évben elért eredményeket. A 3. szakasz értékeli az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika minőségét, a 4. szakasz pedig az európai összesítésekkel foglalkozik. Az utolsó, 5. szakasz a levont következtetéseket tartalmazza, és javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a felhasználói igényeknek miként lehet a jövőben még jobban megfelelni. 2.
VÉGREHAJTÁS
2.1.
Jogi keret
Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokról szóló rendelettel létrehozott általános keret kiegészítésére a Bizottság két végrehajtási rendeletet fogadott el: – az 1062/2008/EK bizottsági rendeletet3, amely meghatározza a 2014 első negyedévétől alkalmazandó szezonális kiigazítási eljárásokat, a tagállamok által a Bizottságnak továbbítandó éves minőségi jelentések szerkezetét és tartalmát, valamint az e jelentések továbbítására rendelkezésre álló határidőket; 1 2 3
HU
HL L 145., 2008.6.4., 234. o. Lásd az előző, 2013. augusztus 6-i COM (2013) 571 jelentést. A Bizottság 2008. október 28-i 1062/2008/EK rendelete a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szezonális kiigazítási eljárások és minőségi jelentések vonatkozásában történő végrehajtásáról (HL L 285., 2008.10.29., 3. o.).
2
HU
– a 19/2009/EK bizottsági rendeletet4, amely meghatározza az „üres álláshely” fogalmát, rögzíti az adatküldésére vonatkozó határidőket és kijelöli az első megküldendő adatállománnyal lefedett időszakokat. E jogi aktus melléklete tartalmazza továbbá a megvalósíthatósági tanulmányokat végző országok felsorolását, valamint a tanulmányok által felölelt témaköröket. A fenti jogszabályok szerint 2010 első negyedévétől kezdődően minden tagállamnak rendelkezésre kell bocsátania az üres álláshelyek és a betöltött állások darabszámára vonatkozó idősorokat, mégpedig legkésőbb a negyedév végét követő 70 napon belül. Azok a tagállamok továbbá, amelyek esetében az alkalmazotti létszám meghaladja az Európai Unió összesített alkalmazotti létszámának 3 %-át, kötelesek adataikat az egyes negyedévek végétől számított 45 napon belül továbbítani. A tagállamoknak az üres álláshelyek és a betöltött állások számát valamennyi üzleti egység, valamint a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. osztályozási rendszerének5 valamennyi nemzetgazdasági ága tekintetében rendelkezésre kell bocsátaniuk. Ugyanakkor a kisvállalkozások (a meghatározás értelmében a 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató egységek), valamint a NACE O–S6 (elsősorban közigazgatási, egészségügyi és oktatási tevékenységeket magukban foglaló) nemzetgazdasági ágai tekintetében az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokról szóló rendelet előírja, hogy azon tagállamoknak, amelyeknek nehézséget okoz az adatok rendelkezésre bocsátása, megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteniük. Megvalósíthatósági tanulmányt Dánia, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Málta és Ausztria készített. Spanyolország és Ausztria a tanulmányok eredményei nyomán azonnal áttért az egész gazdaságot felölelő statisztikára. Dánia a kisvállalkozásokra vonatkozó adatok gyűjtését ugyan megkezdte, de az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika lefedettségét nem terjesztette ki a NACE-nómenklatúra O–S (az alábbiakban „közszféraként” említett) nemzetgazdasági ágaira. Málta az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika lefedettségét kiterjesztette a közszférára, a kisvállalkozásokra viszont nem. Franciaországban és Olaszországban a lefedettség sem a kisvállalkozásokra, sem pedig a közszférára nem terjed ki. 2.2.
A legutóbbi jelentés óta bekövetkezett fejlemények
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2013-ban benyújtott második jelentés óta a Bizottság megvizsgálta annak lehetőségét, hogy miként javítható az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika lefedettsége a meglévő jogszabályok felülvizsgálatával. A tagállamok továbbfejlesztették az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését és továbbítását, az Eurostat pedig megkezdte az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika
4
5
6
HU
A Bizottság 2009. január 13-i 19/2009/EK rendelete a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet üres álláshely meghatározása, az adatgyűjtésre vonatkozó referencia-időpontok, adattovábbítási jellemzők és megvalósíthatósági tanulmányok meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 9., 2009.1.14., 3. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.). Ezek az alábbiakat foglalják magukban: közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (O nemzetgazdasági ág); oktatás (P nemzetgazdasági ág); humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q nemzetgazdasági ág); művészet, szórakoztatás, szabadidő (R nemzetgazdasági ág); és egyéb szolgáltatás, többek között érdekképviselet, számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása és egyéb személyi szolgáltatások (S nemzetgazdasági ág).
3
HU
negyedéves sajtóközleményeinek közzétételét. E fejleményekkel részletesebben az alábbi bekezdések foglalkoznak. 2.2.1.
A jogszabályok felülvizsgálata
A Bizottság megvizsgálta, hogy – a megvalósíthatósági tanulmányok fényében – létjogosultsággal bírhat-e egy olyan új jogalkotási javaslat, amely kibővítené az üres álláshelyekre vonatkozó adatok lefedettségét azon országokban, ahol az jelenleg nem terjed ki a közszférára és/vagy a kisvállalkozásokra. Megállapítást nyert, hogy ilyen jellegű felülvizsgálatot az uniós vállalkozási statisztikák felülvizsgálatának (a vállalkozási statisztikák integrálására vonatkozó keretrendelet, az FRIBS jövőbeli projektje) tágabb keretén belül lenne célszerű elvégezni. 2.2.2.
Szezonálisan kiigazított adatok
Az 1062/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikkével összhangban a tagállamoknak azt követően, hogy 16 időszak tekintetében az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokról szóló rendeletnek megfelelően rendelkezésre bocsátottak adatokat, meg kellett kezdeniük a szezonálisan kiigazított adatok továbbítását. Mivel az első negyedév 2010. I. negyedéve volt, a szezonálisan kiigazított adatokat 2014 júniusától volt kötelező rendelkezésre bocsátani, amikor is a 2014. I. negyedéves referencia-negyedévre vonatkozó adatok szolgáltatása volt esedékes. Az üres álláshelyek és a betöltött állások szezonálisan kiigazított adatait legalább az egyes/összesített, NACE szerinti B–E, F, G–I, J, K, L, M–N, O–Q, R–S nemzetgazdasági ágakra vonatkozóan kötelező benyújtani. Azon tagállamoknak, amelyek nem azonosítottak szezonalitást idősoraikban, ugyanazon idősorokat kétszer kellett megküldeniük, amely esetekben a szezonalitás hiányát az Eurostat ellenőrizte. Belgium, Finnország és Svédország kivételével immár az összes tagállam rendelkezésre bocsát szezonálisan kiigazított adatokat az üres álláshelyekről és a betöltött állásokról. Svédország a betöltött állásokról nem, csak az üres álláshelyekről bocsát rendelkezésre szezonálisan kiigazított számadatokat. Belgium és Finnország amiatt, hogy az idősorokban az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikához alkalmazott nemzeti módszertan változásaival törés állt elő, nem bocsátott rendelkezésre szezonálisan kiigazított adatokat. Belgium 2016 júniusától (referencia-negyedév: 2016. I. negyedév), Finnország pedig 2017 júniusától (referencia-negyedév: 2017. I. negyedév) tud majd szezonálisan kiigazított adatokat szolgáltatni. Svédország vállalta, hogy 2016 júniusában pótolja a hiányzó szezonális adatokat. Ami az EFTA-országokat illeti, Izland, Norvégia és Svájc nem bocsátott rendelkezésre szezonálisan kiigazított adatokat, Liechtenstein pedig mentességet élvez az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokról szóló rendelet előírásai alól. Az Eurostat kapcsolatban áll az EFTA statisztikai hivatalával. 2.2.3.
Sajtóközlemények
Az Eurostat 2014 júniusában megkezdte az üres álláshelyek arányáról szóló negyedéves sajtóközlemények közzétételét. Az új kiadványok amellett, hogy a felhasználók körében kedvező fogadtatásra találtak, hozzájárulnak az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika hangsúlyosabb jelenlétéhez is. A felhasználók némelyike – többek között az Európai Központi Bank – mindazonáltal jelezte, szükségesnek tűnt, hogy abban a négy tagállamban (Dániában, Franciaországban, Olaszországban és Máltán) is kiterjesszék a lefedettséget az egész gazdaságra, ahol mind ez ideig ez nem történt meg. Kérték továbbá, hogy az üres álláshelyek száma és aránya valamennyi tagállam, az Európai Unió és az euróövezet esetében is közzétételre kerüljön. Az üres álláshelyek számának közzétételét érintő korlátozások kapcsán a helyzet javulásáról lehet beszámolni. Írország lehetővé tette, hogy a szóban forgó számadatokat a 2014 IV.
HU
4
HU
negyedéves referencia-negyedévtől közzétegyék. Ugyanakkor Franciaország és Olaszország – a gazdaság részleges lefedettsége miatt – továbbra sem teszi közzé az említett adatokat, aminek következtében európai összadatokat sem lehet közzétenni. 3.
MINŐSÉG
A minőségértékelésre az 1062/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott hat fő dimenzió alapján kerül sor, melyek a következők: tárgyszerűség, precizitás, időbeliség/pontosság, koherencia, összehasonlíthatóság és hozzáférhetőség/egyértelműség. 3.1.
Tárgyszerűség
Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése igen releváns, hiszen a kielégítetlen munkaerő-kereslet kizárólag e statisztikával mérhető. Az üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves adatokat a Bizottság (a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság) és az Európai Központi Bank is felhasználja, hogy nyomon tudja követni a gazdasági ciklus és a munkaerőpiac rövid távú fejleményeit. Az üres álláshelyek aránya egyike az európai gazdasági főmutatóknak7 (Principal European Economic Indicators, PEEI), amelyek elsődleges információforrásként szolgálnak az uniós, az euróövezeti és a tagállamokbeli rövid távú ciklikus gazdasági változások elemzéséhez és nyomon követéséhez. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokat emellett az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájával8 összefüggésében végzett mutatóalapú strukturális elemzésekhez is felhasználják. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikán alapuló egyik mutató részét képezi az Európa 2020 stratégia közös értékelési keretének, mely eredménytáblaként szolgál a stratégia foglalkoztatással kapcsolatban elért eredményeinek nyomon követésére. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikán alapuló mutató ezen túlmenően megjelenik a foglalkoztatási teljesítményfigyelőben is, amely a közös értékelési keret változóin alapuló főbb munkaerő-piaci kihívások meghatározott körét fogja át. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika jóval nagyobb relevanciával bírna, ha megszűnnének a hézagok, amelyek a NACE-nómenklatúra O–S nemzetgazdasági ágai és a kisvállalkozások tekintetében a lefedettséget jelenleg jellemzik. 3.2.
Precizitás
A precizitás jelzésére a tagállamok – figyelembe véve nemzeti mintavételi terveik jellemzőit – kiszámítják az üres álláshelyek (szezonálisan nem kiigazított) számának relatív szórást. A relatív szórás a becsült mennyiség százalékában mutatja meg a standard hibát, és mérhetővé teszi az üres álláshelyek becsült számának szóródását. A 2014-es referenciaévre vonatkozó minőségi jelentésekben rendelkezésre bocsátott információk szerint a tagállamok többségében tíz százalék alatti volt az üres álláshelyek teljes számára vonatkozó relatív szórás – ez alól (a négy elvégzett negyedéves felmérés legalább egyike esetében) Belgium, Bulgária, Ciprus, Finnország, Franciaország, Lettország és Spanyolország jelentett kivételt9.
7
8
9
HU
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az euróövezet statisztikáiról „Az euróövezet statisztikáira és mutatóira vonatkozó jobb módszerek felé”, COM(2002) 661. A Bizottság közleménye – EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020. Lásd az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika metaadatait: http://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/jvs_esms.htm
5
HU
A mintaméret és a válaszadási arány jelentősen befolyásolja a becslések precizitását. A minőségi jelentések alapján a mintaméret a hozzávetőleg 1 300 vállalatot tartalmazó máltai, illetve a 3 000 vállalatból álló ciprusi minta, valamint a 75 000-es németországi (negyedik negyedévben végzett felmérés) és a 100 000-es lengyelországi minta között mozgott. A válaszadási arány a két (legalább egy negyedév esetében) 50 % alatti arányt felmutató ország, a 17 %-os válaszadási aránnyal rendelkező Németország (negyedik negyedévben végzett felmérés) és 42 %-os Horvátország, valamint a 99 %-os romániai arány között mozgott. A kiigazított becslések a felhasználók számára különösen fontosak, amellett hogy a precizitás egyik lényeges aspektusát jelentik. A helyzet eltér az üres álláshelyek arányának két alkalommal történő közzététele esetében. Az üres álláshelyek euróövezeti és EU–28-as összesített arányaira vonatkozó, T+50. napon közzétett gyorsbecslések a T+78. napon kiigazíthatók, amikor a végleges becslések már kiadásra kerültek. Noha a gyorsjelentések adatai nem fedték le az összes országot, az euróövezeti és EU–28-as összesítések esetében a kiigazítások nem haladták meg a 0,1 százalékpontot. Ezenfelül az euróövezetre és EU–28-ra vonatkozóan a T+78. napon közzétett becslések szükségessé tehetik a következő kiadáskor a kiigazítást. A gyakorlatban a becslések 0,1 százalékpontot meghaladó kiigazítása szükségtelennek bizonyult, ami alól az az egyetlen sajtóközlemény10 jelentett kivételt, amelyben Németország jelentős mértékben kiigazította adatait. Az üres álláshelyek németországi arányainak kiigazítása az alkalmazott új extrapolációs módszer miatt vált szükségessé. 3.3.
Időbeliség és pontosság
Az időtényező tekintetében az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatok szolgáltatása lényegében kielégítő volt: az adatszolgáltatást 27 tagállam többnyire határidőre teljesítette, míg Görögország kisebb (2–3 napos) késésekkel nyújtotta be adatait. Ugyanakkor az első adatállományok benyújtása során egyes esetekben minőségbeli problémákat észleltek. Ebből adódóan az Eurostat nem tudott további eredményeket felmutatni az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatok időben történő közzétételét illetően. 3.4.
Koherencia és összehasonlíthatóság
Az üres álláshelyekre vonatkozó adatok koherenciája nem ellenőrizhető közvetlenül, mivel nem áll rendelkezésre más olyan európai szinten gyűjtött harmonizált forrás, amely a kielégítetlen munkaerő-piaci keresletet méri. Jóllehet több ország esetében az állami foglalkoztatási szolgálatoknál bejelentett üres álláshelyekkel számolnak, az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika koherenciájának ezen adatok felhasználásával történő ellenőrzése problematikus, mivel egyfelől azok lefedettsége messze elmarad a kívánatostól, másfelől pedig nemzeti szintű fogalommeghatározásokon alapulnak. A betöltött állások száma – az üres álláshelyek arányának nevezőjét alkotó egyik változó – összehasonlítható egyéb forrásokból származó információkkal, elsősorban a foglalkoztatottak munkaerő-felmérésben jelentett létszámával. Az összehasonlításoknak és az azokat követő, különbségekre irányuló értékeléseknek számításba kell venniük egyfelől a források közötti fogalmi, másfelől a felmérés jellegéből adódó különbségeket. A foglalkoztatottak munkaerő-felmérésben jelentett létszáma és a betöltött állásoknak az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikában jelentett száma közötti eltérés általában nagyjából a – 20 % és 20 % közötti sávban ingadozik. A Luxemburg esetében mért kiugróan negatív (– 40 % alatti) eltérés a számottevő hatással járó határon átnyúló munkával magyarázható, amely 10
HU
Lásd a 2016. március 18-i 54/2016. sz. Eurostat-sajtóközleményt.
6
HU
jelentős eltéréseket okoz a munkaerőpiacnak a munkaerő-felmérésben használatos hazai szemléletű, illetve az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikához alkalmazott nemzeti (és a külföldi illetőségűek által betöltött állásokat is magában foglaló) szintű fogalma között. Magyarország és Románia esetében az adatok 30 % feletti pozitív eltérést mutattak. A Magyarország által benyújtott 2014. évi minőségi jelentés szerint az eltérés azzal magyarázható, hogy az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek nem jelennek meg az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikában, miközben a munkaerő-felmérés túlértékeli a kisebb ágazatokat (például a NACE-nómenklatúra B nemzetgazdasági ágát), illetve általában véve a közszférát. Románia kifejtette, hogy a munkaerő-felmérés lefedi a fegyveres erőket és az informális szektort, míg az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika nem tartalmazza azon személyeket, akiknek munkaszerződését ideiglenesen felfüggesztették (például a szülési, gyermekgondozási, beteg- vagy fizetés nélküli szabadságon lévőket, illetve az egyéb okokból kifolyólag távollévőket). Az összehasonlíthatóság szempontjából fontos elem a referencia-időpont, amikor sor kerül az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika adott negyedéven belüli adatgyűjtésre. A 19/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikkének megfelelően a folyamatosan, vagy a negyedév különböző időpontjaiban végzett adatgyűjtés elsőbbséget élvez. Ennek megvalósítása a legtöbb tagállamban még várat magára. Ebből adódóan javasolt, hogy a tagállamok térjenek át a több időpontban végzett adatgyűjtésre annak érdekében, hogy a becslés a negyedév egészére nézve teljes mértékben reprezentatív legyen. Végezetül: az összehasonlíthatóság kapcsán valamennyi tagállam számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a teljes gazdaságot lefedje az üres álláshelyekre vonatkozó felméréseiben, vagyis, hogy azok a kisvállalkozásokat és a NACE-nómenkaltúra O–S nemzetgazdasági ágait is magukban foglalják. E célkitűzést – a fenti 2.2. és 2.3. szakaszokban említetteknek megfelelően – még négy ország nem teljesítette. 3.5.
Hozzáférhetőség és egyértelműség
Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikáról az Eurostat a szokásos csatornákon, nevezetesen online adatbázisok révén és az Eurostat honlapjának11 vonatkozó „Statistics Explained” oldalain nyújt tájékoztatást. A honlap aktuális információkkal szolgál az üres álláshelyek arányáról mind az európai összesítések, mind az egyes országok tekintetében, beleértve a fejleményeket szemléltető diagramokat is. A tagállamok által benyújtott éves minőségi jelentéseknek köszönhetően az Eurostatnak módjában állt, hogy aktualizálja a felhasználóknak szolgáltatott metaadatokat. Az üres álláshelyek arányára vonatkozó adatok hozzáférhetősége és egyértelműsége tehát magas színvonalú volt. 4.
EURÓPAI ÖSSZESÍTÉSEK
Az üres álláshelyek összesített arányát közzéteszik, összesített számát viszont nem, aminek hátterében az áll, hogy a kisvállalkozások és a közszféra tekintetében csak részleges a lefedettség. Ezzel magyarázható az is, hogy az üres álláshelyek számának közzétételét Franciaország és Olaszország mind ez ideig nem tette lehetővé.
11
HU
Lásd az Eurostat honlapján található tájékoztatókat: http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/Job_vacancy_statistics és http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/Job_vacancy_and_unemployment_rates_-_Beveridge_curve
7
HU
A minőségtanulmányok, amelyeket néhány olyan ország készített, ahol a lefedettség az egész gazdaságot felöleli, és amelyek egybevetették a kis- és nagyobb vállalkozások üres álláshelyeinek arányát, azt mutatták, hogy az üres álláshelyek aránya a nagyobb vállalkozásoknál rendszerint alacsonyabb, mint a kisvállalkozásoknál. Ez arra utalhat, hogy az üres álláshelyek uniós és az euróövezeti aránya jelenleg némileg alábecsült. E megállapítást leszámítva az európai összesítések kielégítőnek tekinthetők. A szezonális kiigazítások jóvoltából tisztább kép alkotható az uniós adatok tényleges változásairól. Az európai összesítések szezonálisan kiigazított adatait az Eurostat 2016 második felében közzé fogja tenni. Mindent egybevetve – és miként az a precizitást tárgyaló 3.2. bekezdésben is szerepel – az európai összesítések esetében végrehajtott kiigazítások mértéke alacsony volt. 5.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az elmúlt három évben jelentős előrelépés volt tapasztalható az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikát érintő jogszabályok végrehajtása és az üres álláshelyekre vonatkozó megbízható statisztika adatgyűjtése terén. Konkrétabban: a szezonálisan kiigazított adatok esetében a tagállamok többsége megkezdte az adatszolgáltatást, és ezeket az Eurostat rendszeres időközönként közzéteszi. Tervei szerint az Eurostat 2016 második felében közzéteszi az európai összesítések szezonálisan kiigazított adatait. Jóllehet az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika adatszolgáltatását időben teljesítették, és az európai összesítések közzététele is az ütemtervnek megfelelően haladt, az időszerűség javítása terén akad még tennivaló az elkövetkezendő években. A közzétett európai összesítéseket – mind a gyorsbecslések, mind a végleges becslések esetében – csak kismértékben kellett kiigazítani. Az Eurostat megkezdte az üres álláshelyek arányáról szóló negyedéves sajtóközlemények közzétételét, ami amellett, hogy a felhasználók körében kedvező fogadtatásra talált, hozzájárul az üres álláshelyekre vonatkozó statisztika hangsúlyosabb jelenlétéhez is. Mindazonáltal az, hogy az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikai adatokat nem használják fel szélesebb körben, továbbra is elsősorban a teljes lefedettség hiányával magyarázható. Alapvető fontosságú, hogy negyedéves becsléseiben minden tagállam teljes mértékben lefedje a közszférát és a kisvállalkozásokat. A nagyobb lefedettség hozadékaként az is lehetővé válna, hogy az európai összesítések esetében közzétételre kerüljenek az üres álláshelyek száma.
HU
8
HU
