A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 326 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 2014. ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban készítve) {SWD(2014) 177 final}

HU

HU

1.

A JELENTÉS CÉLJA Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak (a továbbiakban EKB) legalább kétévente egyszer, vagy valamely eltéréssel1 rendelkező tagállam kérelmére jelentést kell tennie a Tanácsnak az eltéréssel rendelkező tagállamok által a gazdasági és monetáris unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében megtett előrehaladásról. A Bizottság és az EKB legutóbbi, az összes eltéréssel rendelkező tagállamról készített konvergenciajelentését 2012 májusában2 fogadták el. A 2014. évi konvergenciajelentés a következő nyolc, eltéréssel rendelkező tagállamra terjed ki: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország3. A konvergencia állapotának részletesebb értékelése az említett tagállamok esetében e jelentés technikai mellékletében (SWD(2014) 177) található. A 2012-es konvergenciajelentés idején a tagállamok egyenetlen eredményeket mutattak a konvergencia terén, mivel sokuk esetében – a gazdasági és pénzügyi válság közepette – a korábban felhalmozódott makrogazdasági egyensúlyhiány jelentős korrekciója zajlott. Erre a vizsgálatra változatlanul nehéz külső környezetben kerül sor, jóllehet az eltéréssel rendelkező tagállamokban általánosságban erőteljesebb a talpraállás, a pénzügyi piacok pedig kevesebb kockázatot észlelnek. A Bizottság és az EKB által készített jelentések tartalmára az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése az irányadó. Ez a cikk előírja, hogy a jelentésekben vizsgálni kell, hogy a nemzeti jogszabályok – a nemzeti központi bankok statútumait is beleértve – összeegyeztethetők-e az EUMSZ 130. és 131. cikkével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányával (a továbbiakban KBER/EKB alapokmány). A jelentéseknek továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy a konvergenciakritériumok alapján (árstabilitás, államháztartás, árfolyam-stabilitás, hosszú távú kamatlábak) és más, az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésében említett tényezők figyelembevételével elérték-e az érintett tagállamban a fenntartható konvergencia magas fokát. A négy konvergenciakritériumot a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyv (a konvergenciakritériumokról szóló 13. jegyzőkönyv) tartalmazza. A gazdasági és pénzügyi válság, a közelmúltbeli euróövezeti államadósság-válsággal együtt felszínre hozta a gazdasági és monetáris unió (a továbbiakban: GMU) jelenlegi gazdasági kormányzási rendszerének hiányosságait, és megerősítette, hogy rendelkezésre álló eszközeit átfogóbban kell alkalmazni. A GMU fenntartható működésének biztosítása céljából a fentiek óta megkezdődött az Unió gazdasági kormányzásának általános megerősítése. A konvergencia értékelése így összekapcsolódik az átfogóbb európai szemeszterrel, amely integrált módon és előretekintő jelleggel vizsgálja a gazdasági és monetáris unióban jelentkező

1

2 3

Azokat a tagállamokat, amelyek még nem teljesítették az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, eltéréssel rendelkező tagállamoknak nevezik. Dánia és az Egyesült Királyság a Maastrichti Szerződés elfogadása előtt kikötötték a kívülmaradás lehetőségét és nem vesznek részt az EMU harmadik szakaszában. 2013-ban a Bizottság és az EKB a nemzeti hatóságok kérésére konvergenciajelentéseket készített Lettországról. Lettország 2014. január 1-jén vezette az eurót. Dánia és az Egyesült Királyság nem jelezte szándékát az euró bevezetésére, ezért a jelentés ezekkel az országokkal nem foglalkozik.

2

gazdaságpolitikai kihívásokat a költségvetés fenntarthatósága, a versenyképesség, a pénzügyi piacok stabilitása és a gazdasági növekedés szempontjából. A gazdasági kormányzás reformjának kulcsfontosságú újításai a tagállamok konvergenciafolyamata és annak fenntarthatósága értékelésének megerősítése tekintetében magukban foglalják többek között a túlzott hiány esetén követendő, a Stabilitási és Növekedési Paktum 2011-es reformja által megerősített eljárást, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok felügyelete terén alkalmazott új eszközöket. E jelentés figyelembe veszi mindenekelőtt a 2014. évi konvergenciaprogramok értékelését és a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás riasztási mechanizmusa4 keretében készült jelentés megállapításait. Konvergenciakritériumok Annak vizsgálata, hogy a nemzeti jogszabályok, többek között a nemzeti központi bank statútuma, megfelelnek-e az EUMSZ 130. cikkének, valamint az összeegyeztethetőségre vonatkozó előírást tartalmazó 131. cikkének, magában foglalja a monetáris finanszírozás tilalma (123. cikk) és a kiváltságos hozzáférés tilalma (124. cikk) betartásának; a KBER célkitűzéseivel (127. cikk (1) bekezdés) és feladataival (127. cikk (2) bekezdés) való konzisztenciának, és egyéb, a központi banknak az euró bevezetésekor a KBER-be való integrációjához kapcsolódó szempontoknak az értékelését. Az árstabilitási kritérium meghatározása az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében szerepel: „az árstabilitás magas fokának elérése […] olyan inflációs ráta esetén áll fenn, amely közel esik az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállaméhoz”. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 1. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy „az árstabilitási kritérium […] azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezett. Az inflációt a fogyasztói árindex segítségével összehasonlítható alapon, a tagállami fogalommeghatározások közötti eltérések figyelembevételével kell meghatározni”5. Az előírt fenntarthatóság miatt a kielégítő inflációs teljesítményt alapvetően nem az ideiglenes tényezők, hanem az inputköltségek és más, az árak alakulását strukturális szempontból befolyásoló tényezők alakítása révén kell elérni. Ezért a konvergencia vizsgálata magában foglalja az inflációs kilátásokra hatással lévő tényezők értékelését és figyelembe veszi a Bizottság legutóbbi inflációs előrejelzéseit is6. Ezzel összefüggésben a jelentés vizsgálja azt is, hogy az ország az elkövetkező hónapokban várhatóan megfelel-e majd a referenciaértéknek.

4 5 6

A Bizottság 2013 novemberében tette közzé a riasztási mechanizmus keretében készült harmadik jelentését, 2014. márciusában pedig a kapcsolódó részletes vizsgálatok következtetéseit. Az árstabilitási kritérium alkalmazásában az inflációt a 2494/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mérik. A jelentés valamennyi inflációs előrejelzése és egyéb változói a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzéséből származnak. A Bizottság szolgálatai az előrejelzéseket a kielégítő mélységben ismert intézkedések figyelembevétele mellett, változatlan politikát feltételezve a külső változóknál szokásos feltételezésekre alapozzák.

3

Az inflációs referenciaérték a számítások szerint 2014 áprilisában 1,7 %, a három legjobban teljesítő tagállam pedig Lettország, Portugália és Írország7. Indokolt a legjobb teljesítményű országok közül kizárni azokat, amelyeknek az inflációs rátája nem tekinthető érdemi viszonyítási alapnak a többi tagállam számára8. Ilyen, kiugró értékeket felmutató országokat korábban a 2004., 2010. és a 2013. évi konvergenciajelentésben azonosítottak9. A jelenlegi helyzetben indokolt kiugrónak tekinteni Görögországot, Bulgáriát és Ciprust, mivel inflációs rátájuk jóval eltért az euróövezet átlagától, és bevonásuk kedvezőtlenül befolyásolná a referenciaértéket és így a kritérium valósághűségét10. Görögország és Ciprus esetében a negatív inflációs ráta főként a komoly kiigazítási igényeket és a gazdaság kivételes helyzetét tükrözte. Bulgária esetében ugyanez a tendencia a dezinflációs tényezők – többek között a jó betakarítás, az energiaárak központi csökkentése és a csökkenő importárak – szokatlanul erős kombinációjának volt tulajdonítható. A fentiek miatt Lettországot, Portugáliát és Írországot, azaz a sorban következő legalacsonyabb átlagos inflációs rátával rendelkező tagállamokat vettük figyelembe a referenciaérték kiszámításához. Az államháztartásra vonatkozó konvergenciakritériumot az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése a következőképpen határozza meg: „az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága; ezt olyan költségvetési egyenleg elérése mutatja, amely nem rendelkezik a 126. cikk (6) bekezdése értelmében vett túlzott hiánnyal”. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 2. cikke továbbá megállapítja, hogy ez a kritérium azt jelenti, hogy „a vizsgálat időpontjában a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról az említett Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének értelmében hozott határozat hatálya alatt”. A gazdasági és monetáris unió gazdasági kormányzása átfogó fejlesztésének részeként 2011-ben megerősítették az államháztartásra vonatkozó másodlagos jogszabályokat, többek között a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító új rendeletekkel11. Az EUMSZ az árfolyam-kritériumot a 140. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében úgy határozza meg, mint „az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok betartása legalább két évig anélkül, hogy az euróval szemben leértékelésre kerülne sor”. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 3. cikke kimondja: „(…) az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább 7 8

9 10 11

A jelentésben felhasznált adatok záró dátuma 2014. május 15. Az „árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató” fogalom alkalmazását az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése szerint kell értelmezni, és nem az a célja, hogy általános minőségi ítéletet képviseljen valamely tagállam gazdasági teljesítményét illetően. Litvánia, Írország és Görögország. 2014 áprilisában Görögország, Bulgária, és Ciprus 12 hónapra kivetített átlagos inflációs rátája -1,2%, -0,8% és -0,4%, az euróövezeté pedig 1,0%. 2011. december 13-án hatályba lépett a nemzeti költségvetési keretrendszerekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv, két új rendelet a makrogazdasági felügyeletről, és a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító három rendelet (a makrogazdasági felügyeletről szóló két rendelet egyike és a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító három rendelet egyike tartalmazza az euróövezeti tagállamokra vonatkozó új érvényesítési mechanizmusokat). Az adósságkritériumnak a túlzotthiány-eljárásba történő gyakorlati átültetése mellett a módosítások számos fontos újítást vezettek be a Stabilitási és Növekedési Paktumba, többek között az országspecifikus középtávú költségvetési célkitűzés irányába való előrelépés értékelését kiegészítő kiadási referenciaértéket.

4

két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen azt, hogy ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére nem értékelte le valutájának bilaterális középárfolyamát az euróval szemben”12. Az árfolyam-stabilitás értékeléséhez e jelentés a 2012. május 16. és 2014. május 15. közötti kétéves időszakot veszi figyelembe. Az árfolyam-stabilitási kritérium vizsgálatakor a Bizottság kiegészítő mutatók – például a devizatartalékok alakulása és a rövid távú kamatlábak – alakulását, valamint a szakpolitikai intézkedések – többek között devizapiaci intervenciók és adott esetben nemzetközi pénzügyi segítségnyújtás – árfolyam-stabilitás fenntartásában betöltött szerepét is figyelembe veszi. Az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdése negyedik francia bekezdésének követelménye: „az eltéréssel rendelkező tagállam által elért konvergencia és a tagállamnak az árfolyam-mechanizmusban való részvételének fenntarthatósága, ami a hosszú távú kamatszintben tükröződik”. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy „a kamatokra vonatkozó konvergenciakritérium […] azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett. A kamatokat a hosszú lejáratú államkötvények vagy azokkal összehasonlítható értékpapírok alapján, a tagállami fogalommeghatározások közötti eltérések figyelembevételével kell meghatározni”. A számítások szerint 2014 áprilisában a referencia-kamatláb 6,2 % volt13. Az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése a gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezők vizsgálatát is előírja. Ilyen további tényező a pénzügyi és termékpiacok integrációjának eredményei, a folyó fizetési mérleg helyzete és alakulása, továbbá a fajlagos bérköltségek alakulása és az egyéb árindexek. Az utóbbiak az árstabilitás értékeléséhez tartoznak. A további tényezők fontos mutatók abban a tekintetben, hogy az adott tagállam euróövezetbe való integrációja nehézségek nélkül valósulna-e meg, és átfogóbb képet adnak a konvergencia fenntarthatóságáról. 2.

BULGÁRIA A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Bulgária nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Bulgáriában a jogszabályok – különösen a Bolgár Nemzeti Bankról szóló törvény – nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség és hiányosságok állnak fenn a központi bank

12

13

Az árfolyam-kritérium teljesülésének értékelésénél a Bizottság megvizsgálja, hogy az árfolyam a II. árfolyam-mechanizmus (a továbbiakban: ERM II) középárfolyama közelében maradt-e, miközben a 2003. április 5-i athéni informális ECOFIN-Tanácsnak a csatlakozó országokról és az ERM II-ről szóló közös nyilatkozatával összhangban a felértékelés indokait is figyelembe veheti. A 2014. áprilisi referenciaérték kiszámítása a következő módon történt: Lettország (3,3%), Portugália (5,8%) és Írország (3,5%), átlagos hosszú távú kamatlábainak egyszerű átlaga, plusz két százalékpont.

5

függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma és a központi banknak a KBER-be történő integrációja területén az euró bevezetésének időpontjában, a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. Bulgária teljesíti az árstabilitási kritériumot. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején a 12 havi átlagos infláció Bulgáriában meghaladta a referenciaértéket. Az átlagos inflációs ráta a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 0,8 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt volt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban is jóval a referenciaérték alatt marad. Az éves HICP-infláció csökkent a 2012 szeptemberében mért tetőponthoz képest, 2013 második felében és 2014 első hónapjaiban pedig negatívra fordult. Az inflációcsökkenés széles körű volt, de nagyrészt a csökkenő importáraknak, a központilag meghatározott energiaáraknak és a jó mezőgazdasági betakarításnak volt tulajdonítható. 2014 áprilisában az éves HICP-infláció -1,3 %-on állt. 2014 második felében – amint enyhülnek az energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának bázishatásai – várhatóan lassan emelkedni fog az infláció. Ennek megfelelően a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2014-ben -0,8 %, 2015-ben pedig 1,2 % lesz. Bulgária viszonylag alacsony árszínvonala (a 2012. évi euroövezeti átlag 47 %-a) hosszú távon további jelentős árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 2a. grafikon: Bulgária - Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 14 12 10 8 6 4 2 0 -2 2008. jan.

2009. jan.

2010. jan.

2011. jan.

Bulgária

2012. jan.

2013. jan.

2014. jan.

Referenciaérték

Megjegyzés: 2014 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése.

Bulgária teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Bulgária nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiány a GDP 2 %-át kitevő 2011-es értékről 2012-ben 0,8 %-ra csökkent a magasabb GDParányos bevételek eredményeként. A GDP-arányos hiány 2013-ban 1,5 % volt, és a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint 2014-ben várhatóan a GDP 1,9 %-ára fog emelkedni, 2015-ben pedig kissé csökkenni fog 1,8 %-ra, változatlan politikát feltételezve, a gazdasági helyreállással megerősítve. A bruttó államadósság aránya 2013-ban alacsony maradt, a GDP 18,9 %-án, de az

6

előrejelzések szerint 2014-ben a GDP 23,1 %-ára fog emelkedni, 2015-ben pedig enyhén csökkenni fog a GDP 22,7 %-ára. 2b. grafikon: Bulgária - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála (a GDP százalékában) -5 25 -4 20 -3 -2 15 -1 0 10 1 2 5 3 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Költségvetési egyensúly (lhs)

2014(*) 2015(*)

Ciklikusan kiigazított egyensúly (lhs)

Bruttó államadósság (rhs)

(*) A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatai.

Bulgária nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A bolgár leva nem vesz részt az ERM II-ben. A Bolgár Nemzeti Bank (BNB) a valutatanácsi rendszer keretében rögzített árfolyam révén szándékozik elérni az árstabilitás elsődleges célkitűzését. Bulgária 1997. július 1-jén vezette be a rögzített árfolyamot, a bolgár levát először a német márkához, majd később az euróhoz kötötte. Egyéb mutatók, például a devizatartalékok és a rövid távú kamatlábak alakulása, azt jelzik, hogy a befektetők kockázatokkal kapcsolatos várakozásai Bulgáriával szemben továbbra is kedvezőek. A rögzített árfolyam ellenálló képességét továbbra is alátámasztják a számottevő hivatalos tartalékok. A kétéves értékelési időszakban a bolgár leva a rögzített árfolyamnak megfelelően teljesen stabil maradt az euróhoz képest. Bulgária teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot. Az átlagos hosszú távú kamatláb Bulgáriában a 2014 áprilisa előtti egy évben 3,5 % volt, ami jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés időpontjában ugyancsak a referenciaérték alatt volt. A 2012. eleji 5 % fölötti szintről 2013 közepére körülbelül 3,5 %-ra csökkent. Az euróövezet irányadó hosszú lejáratú kötvényeihez14 viszonyított hozamkülönbözet 2012 második felében jelentősen csökkent, mivel a bolgár kötvények hozama csökkent a régiót jellemző pénzpiaci feszültségek enyhülésével. A német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözet 2014 elején kissé nőtt, mintegy 200 bázispontra. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Bulgária külső egyenlege 2013-ban jelentős többletet mutatott. A kereskedelmi egyenleg 2011 és 2013 között kissé romlott, de ezt bőven ellensúlyozta a jövedelmi mérleg és a folyó transzferek kedvező alakulása. A bolgár gazdaság 14

Az országoknak az euróövezet irányadó hosszú lejáratú kötvényeihez (n.b. az euróövezet irányadó kötvénye helyett a német irányadó kötvényt használják) viszonyított hosszú távú kamatláb-különbözetét az Eurostat által a GMU konvergenciakritériuma keretében figyelembe vett kötvények hozamára vonatkozóan havonta közzétett adatokból („EMU convergence criterion bond yields”) számítják ki. Az adatokat az EKB is közzéteszi, „a konvergencia értékelésének céljára kifejlesztett hosszú távú harmonizált kamatláb” megnevezés alatt.

7

kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Bulgária rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. Bulgária pénzügyi szektora jelentősen integrálódott az uniós pénzügyi szektorba, különösen bankrendszere nagyarányú külföldi tulajdona révén. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Bulgáriát részletes vizsgálatnak vetették alá, amely feltárta, hogy Bulgáriában továbbra is makogazdasági egyensúlyhiánnyal kell számolni, amely nyomon követést és szakpolitikai fellépést tesz szükségessé. 3.

A CSEH KÖZTÁRSASÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és az egyéb vonatkozó tényezőket is tekintetbe véve, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Cseh Köztársaság nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A Cseh Köztársaságban a jogszabályok – különösen a Cseh Nemzeti Tanács 6/1993. sz. törvénye a Cseh Nemzeti Bankról (a ČNB törvény) – nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség az alábbi területeken merül fel: a központi bank függetlensége és a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában, a ČNB célktűzései és a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. Emellett a ČNB törvényben is vannak hiányosságok a monetáris finanszírozás tilalma és a KBER-feladatok tekintetében. A Cseh Köztársaság teljesíti az árstabilitás kritériumát. A Cseh Köztársaságban a 12 havi átlagos infláció a legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején a referenciaérték alatt volt. A Cseh Köztársaság átlagos inflációs rátája a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 0,9 % volt, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt maradt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban jóval a referenciaérték alá esik. 2012-ben a Cseh Köztársaságban az éves HICP-infláció az euróövezet inflációs rátája fölé emelkedett, ami nagyrészt az alacsonyabb héa-ráta emelkedésének tudható be, míg a globális árupiacok magasabb energia- és élelmiszerárait ugyancsak fogyasztói árakba hárították át. 2013 folyamán – az energiaárakból fakadó nyomások fokozatos enyhülésével és a szolgáltatásárak növekedésének lassulásával – jelentősen mérséklődött az infláció. A keresleti nyomás hiánya – ami a gazdasági visszaesést tükrözi – ugyancsak hozzájárult a mérsékelt áremelkedéshez. Az éves HICP-infláció 2014 elején közel 0,3 %-ra emelkedett. Az előrejelzések szerint 2014 második felében – a korona 2013 végi jelentős gyengülése következtében – emelkedni fog az infláció. A nagyobb hazai kereslet majd várhatóan fellendíti az inflációt 2015-ben. Ennek alapján a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICP-infláció 2014-ben átlagosan 0,8 %, 2015-ben pedig 1,8 % lesz. A Cseh Köztársaság árszínvonala (az euróövezet 2012. évi euroövezeti átlag mintegy 71 %-a) hosszú távon bizonyos fokú árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni.

8

3a. grafikon: Cseh Köztársaság- Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 7 6 5 4 3 2 1 0 2008. jan. 2009. jan. 2010. jan. 2011. jan. 2012. jan. 2013. jan. 2014. jan.

Cseh Köztársaság

Referenciaérték


Ha a Tanács a túlzott hiányról szóló határozat hatályon kívül helyezése mellett dönt, azzal a Cseh Köztársaság teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. A Cseh Köztársaság jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozat15 (a Tanács 2009. december 2-i határozata) hatálya alá tartozik. A Tanács azt ajánlotta a Cseh Köztársaságnak, hogy 2013-ra igazítsa ki a túlzott hiányt. 2013ban a Cseh Köztársaság államháztartási hiánya a GDP 1,5 %-ára csökkent. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint – változatlan politikát feltételezve – a GDP-arányos hiány 2014-ben a GDP 1,9 %-át, 2015-ben pedig a GDP 2,4 %-át teszi majd ki, míg 2015-ben az államadósság várhatóan nagyjából stabil marad, a GDP 45,8 %-án. Ezeket a fejleményeket és a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzését figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a túlzott hiányt sikerült hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkenteni. A Bizottság ezért ajánlja, hogy a Tanács helyezze hatályon kívül a Cseh Köztársaságban fennálló túlzott hiányról szóló határozatot. 3b. grafikon: Cseh Köztársaság - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála (a GDP százalékában) -7 50 -6

45

-5

40

-4

35

-3

30

-2

25

-1

20

0

15 2008

2009

2010


2011

2012



15

2013

A 2010/284/EU határozat (HL L 125., 2010.5.21.,36–37. o.).

9

2014(*)

2015(*)


A Cseh Köztársaság nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A cseh korona nem vesz részt az ERM II-ben. A Cseh Köztársaság árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. 2010 elejétől 2013 végéig a cseh korona euróhoz viszonyított árfolyama nagyjából stabil maradt, eladási ára nagyrészt 24 és 26 CZK/EUR között mozgott. 2013. november 7én a ČNB bejelentette, hogy devizapiaci intervenciót hajt végre a korona gyengítésére, hogy az euróval szembeni árfolyama 27 CZK/EUR fölött legyen. Ennek eredményeként a korona gyorsan 26 CZK/EUR alatti értékéről 27 CZK/EUR fölé gyengült, majd 2014 elején továbbra is közel 27,4 CZK/EUR árfolyamon váltották. A vizsgálati időszakot megelőző két évben a korona az euróval szemben közel 11 %-kal leértékelődött. A Cseh Köztársaság teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés időpontjában a hosszú távú kamatláb 12 havi cseh átlaga a referenciaérték alatt volt. Az átlagos hosszú távú kamatláb a Cseh Köztársaságban a 2014 áprilisa előtti egy évben 2,2 % volt, azaz jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt. Hosszú időszakon át tartó csökkenő trendet követően a Cseh Köztársaságban a 2009 közepén mért 5 % fölötti értékről 2012 végére 2 % alá csökkentek a hosszú távú kamatlábak. Ezzel egyidejűleg a német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözet 100 bázispont alá csökkent. A hosszú távú kamatlábak különbözete 2013-ban nagyjából stabil maradt, 50 bázispont körül mozgott, amint a hozamok valamelyest emelkedtek mind a Cseh Köztársaságban, mind Németországban. A német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözet 2014 elején kissé nőtt, mintegy 70 bázispontra. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. A Cseh Köztársaság külső egyenlege fokozatosan javult: 2010-ben a GDP 3 %-a fölötti hiányról 2013-ban a GDP 0,5 %-át kitevő többletre, ami főleg annak köszönhető, hogy nőtt a külkereskedelmi mérleg többlete. A cseh gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy a Cseh Köztársaság rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. A cseh pénzügyi szektor jelentősen integrálódott az uniós pénzügyi szektorba, különösen a pénzügyi közvetítőkre jellemző nagyarányú külföldi tulajdon révén. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében a Cseh Köztársaságot nem vetették alá részletes felülvizsgálatnak. 4.

HORVÁTORSZÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Horvátország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Horvátországban a jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Horvátország teljesíti az árstabilitási kritériumot. Horvátországban az átlagos inflációs ráta a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 1,1 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-

10

os referenciaérték alatt volt, és referenciaérték alatt marad.

várhatóan a következő hónapokban is a

Az éves HICP-infláció az elmúlt másfél év alatt jelentősen lassult: a 2012 második felében mért 4 % fölötti értékről 2014 tavaszára nulla körüli értékre. Az infláció csökkenése a globális árupiacokat jellemző alacsonyabb energia- és élelmiszerárakat, a központilag meghatározott árak korábbi emelkedéséből következő hatások enyhülését, valamint az elhúzódó recesszióból fakadó dezinflációs hatásokat tükrözi. 2014 áprilisában az éves infláció -0,1 %-on állt. Az előrejelzés szerint 2014 folyamán – a gyenge hazai kereslet, a kedvezőtlen munkaerőpiaci fejlemények, valamint a magán- és a közszektor magas hitelállomány-leépítési szükségletei miatt – továbbra is visszafogott marad az infláció. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICPinfláció 2014-ben átlagosan 0,8 %, 2015-ben pedig 1,2 % lesz. Horvátország árszínvonala (az euróövezet 2012. évi átlagának mintegy 69 %-a) hosszú távon további árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 4a. grafikon: Horvátország - Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 7 6 5 4 3 2 1 0 2008. jan. 2009. jan. 2010. jan. 2011. jan. 2012. jan. 2013. jan. 2014. jan.

Horvátország Referenciaérték Megjegyzés: 2014 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése.

Horvátország nem teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Horvátország jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat (a Tanács 2014. január 28-i határozata) hatálya alá tartozik, amelyben a Tanács a hiány 2016-ig történő korrigálását ajánlotta. Az általános GDP-arányos költségvetési hiány 2013ban 4,9 %-ot ért el, azaz csekély mértékben csökkent a 2012-es 5 %-hoz képest. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 2014-ben 3,8 %ra, 2015-ben pedig 3,1 %-ra csökken. Az általános GDP-arányos államadósság várhatóan az előrejelzés teljes időtartama alatt emelkedni fog, a 2013-ban mért 67,1 %-ról 2015-ben 69,2 %-ra.

11

4b. grafikon: Horvátország - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála

(a GDP százalékában)

-8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0

70 65 60 55 50 45 40 35 30 2008

2009

2010


2011

2012

2013


2014(*)

2015(*)



Horvátország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A horvát kuna nem vesz részt az ERM II-ben. Horvátország szigorúan irányított árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. Az elmúlt két évben a kuna euróhoz, rögzítő valutájához viszonyított árfolyama nagyjából stabil maradt, 7,4 és 7,7 HRK/EUR között mozgott. A kuna az elmúlt években kissé veszített az euróhoz képesti értékéből, ami a gyenge hazai gazdasági fejleményeket és a kedvezőtlen külső körülményeket tükrözi, az évközi volatilitás pedig az idegenforgalmi bevételek szezonális jellegének tudható be. Horvátország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Horvátországban az átlagos hosszú távú kamatláb – amelyet egyetlen, körülbelül hatéves hátralévő futamidejű irányadó államkötvény másodlagos piaci hozama tükröz – 2014 áprilisában 4,8 % volt, azaz a 6,2 %-os referenciaérték alatt maradt. A 2012 közepén mért közel 7 %-ról 2013 őszére körülbelül 4,6 %-ra csökkent, majd 2014 elején kicsit nőtt. Kunában denominált, hosszabb futamidejű államkötvény hiányában a hozamok alakulását nagy óvatossággal kell értelmezni. A hatéves hátralévő futamidejű államkötvény német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözete 2014 elején 370 bázispont körül állt. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Az elmúlt években jelentősen javult Horvátország külső egyenlege: 2013-ban a GDP 1,2 %-os többletébe fordult, ami főleg az import visszaesésének tulajdonítható. A horvát gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatok révén integrálódott az euróövezetbe, jóllehet a globális ellátási láncokkal való kapcsolatai továbbra is gyengék. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Horvátország rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. A hazai bankok külföldi tulajdona révén a pénzügyi szektor nagymértékben integrálódott az euróövezetbe. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Horvátországot részletes felülvizsgálatnak vetették alá, ami azt állapította meg, hogy az országban túlságosan nagy makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kell számolni, amely külön nyomon követést és határozott politikai fellépést tesz szükségessé. Politikai fellépésre van szükség különösen a számottevő külső kötelezettségállományból, a csökkenő

12

exportteljesítményből, a magasabb hitellel finanszírozott vállalkozásokból és a rohamosan növekvő államadósságból fakadó kiszolgáltatottság tekintetében. 5.

LITVÁNIA A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és az egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Litvánia teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Litvániában a jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Litvánia teljesíti az árstabilitási kritériumot. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején a 12 havi átlagos infláció Litvániában meghaladta a referenciaértéket. Litvániában az átlagos inflációs ráta a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 0,6 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt volt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad. Miután 2008-ban 10 %-on tetőzött az éves HICP-infláció, a gazdasági recesszió és a nominálbérek jelentős kiigazítása 2009 és 2010 között mérsékelte az inflációt. 2011ben 4,1 %-ra nőtt az infláció, ami a magasabb nyersanyagáraknak és a gazdasági talpraállásnak tulajdonítható. Ezt követően nagyjából csökkenő tendenciát mutatott, ami egyrészt az energia- és feldolgozottélelmiszer-árak alacsonyabb inflációjának, másrészt a gazdaságban folytatódó bérmegszorításnak tulajdonítható. 2012-ben 3,2 %-ra, 2013-ban pedig 1,2 %-ra mérséklődött az infláció. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICP-infláció 2014-ben várhatóan átlag 1 % lesz, ami főleg az élelmiszer- és energiaárak kedvezőbb alakulását tükrözi. Az előrejelzés szerint az infláció 2015-ben, a javuló hazai kereslet következtében 1,8 %-ra nő. Litvánia viszonylag alacsony árszínvonala (a 2012. évi euroövezeti átlag körülbelül 63%-a) hosszú távon további árszínvonalkonvergencia lehetőségére enged következtetni. A fenntartható konvergencia azt jelenti, hogy a referenciaérték tiszteletben tartása alapvető adottságokon, nem pedig átmeneti tényezőkön múlik. Az árstabilitási kritérium teljesüléséről alkotott pozitív értékelést alátámasztja az alapvető adottságok elemzése, illetve az, hogy a referenciaértéket kényelmesen tartják. A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából döntő, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban emelkedjenek. Mivel Litvánia továbbra is felzárkózó gazdaság, a bérek várhatóan gyorsabban fognak növekedni, mint az euróövezet legtöbb előrehaladott tagállamában. Ugyanakkor, a felzárkózással kapcsolatos árkiigazításból fakadó árstabilitási kockázatokat korlátozza a munkaerőpiac és a bérképző mechanizmusok nemrégiben tanúsított rugalmassága, amely várhatóan biztosítja a munkaerőköltségek termelékenység szerinti kiigazítását. E kockázatok féken tartásához hozzájárulnak továbbá az ország által az EU szolgáltatási irányelvének végrehajtása terén tett jelentős előrelépések és az alacsony piacra lépési költségek, amelyek magasan tartják a versenynyomást, ahogyan azt a kiskereskedelmi piacra nemrégiben újonnan belépők is tapasztalták. A jól képzett munkaerő hiánya középtávon a bérek termelékenységhez viszonyított emelkedését eredményezheti. A munkaerőpiac szűkülésének korlátozása érdekében fontos lesz

13

kezelni a szűk keresztmetszeteket. Az energiaágazatban alkalmazott árak kedvező alakulását a készletek diverzifikációja és a versenyképesebb piacok is elősegítenék. 5a. grafikon: Litvánia - Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag)

12 10 8 6 4 2 0 2008. jan. 2009. jan. 2010. jan. 2011. jan. 2012. jan. 2013. jan. 2014. jan.

Litvánia

Referenciaérték


Litvánia teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Litvánia nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiány – főleg a kiadások visszafogása következtében – a GDP 2011-es 5,5 %-áról 2012-ben 3,2 %ra csökkent. A GDP-arányos hiány 2013-ban 2,1 % volt, és a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint – változatlan politikát feltételezve – 2014-ben a GDP 2,1 %-án marad, 2015-ben pedig a GDP 1,6 %-ára csökken. Az államadósság a GDP 2013-as 39,4 %-áról 2015-ban várhatóan a GDP 41,4 %-ára nő. Litvánia számos költségvetési irányítással kapcsolatos intézkedést bevezetett be, ami várhatóan támogatja a rendezett államháztartás iránti hosszú távú elköteleződést. 2012 márciusában Litvánia aláírta a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést, és 2012 szeptemberében a parlament jóváhagyta a kapcsolódó ratifikációs törvényt. Ez a stabilitásorientált és fenntartható költségvetési politika végrehajtásához kapcsolódó további kötelezettségvállalást jelent. Április közepén a kormány jogalkotási csomag – melynek része az államháztartás költségvetési paktummal összhangban álló finanszírozásának fenntarthatóságáról szóló alkotmányos törvény – tervezetét fogadta el, amelyről a parlament szavazni fog. A nemzeti számvevőszéket független költségvetési tanácsi feladatkörökkel ruháznák fel. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés nemzeti jogba történő átültetése emellett támogatná a már létező jogszabályokat, különösen a költségvetési fegyelemről szóló 2007-ben elfogadott, és 2013 óta alkalmazott törvényt. Ez a stabilitási és növekedési paktum rendelkezésein alapszik, kiadási plafont kapcsol a bevételekhez, valamint középtávon költségvetési egyensúlyt, hosszú távon pedig fenntarthatóságot tűz ki célul. Ugyanakkor nem határoz meg kötelező jellegű középtávú kiadási kereteket. Továbbá, a nemzeti költségvetési törvénynek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv végrehajtását célzó, a ciklus folyamán egyensúlyt vagy többletet mutató költségvetési helyzetet célzó módosításai teljes mértékben hatályba léptek a 2014-es költségvetéstervezésre és végrehajtásra vonatkozóan. E módosítások növelik a 14

kormány elszámoltathatóságát a többéves költségvetési célok végrehajtásáért, ugyanakkor az új törvény hatását még értékelni kell. 5b. grafikon: Litvánia - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála


-10

50

-8

40

-6

30

-4

20

-2

10

0

0 2008

2009

2010


2011

2012

2013


2014(*) 2015(*) Bruttó államadósság (rhs)


Litvánia teljesíti az árfolyam-kritériumot. Litvánia 2004. június 28. óta, vagyis e jelentés elfogadásának időpontjában már közel tíz éve részt vesz az ERM II-ben. Az ERM II-be történő belépéskor a hatóságok egyoldalú kötelezettséget vállaltak arra, hogy a mechanizmusban fenntartják a rögzített árfolyamot. A rögzített árfolyamot továbbra is kellőképpen alátámasztják a devizatartalékok. A rövid távú kamatok euróövezethez viszonyított különbözete nagyon kicsire szűkült. A kétéves vizsgálati időszakban a litas nem tért el a középárfolyamtól, és nem léptek fel feszültségek. Litvánia teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Az átlagos hosszú távú kamatláb a 2014 áprilisa előtti évben 3,6 % volt, ez jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején Litvániában az átlagos hosszú távú kamatlábak a referenciaérték alatt voltak (5,2 %). 2013-ban fokozatosan tovább csökkentek 4 % alá, ami azt tükrözi, hogy javult az országgal szembeni befektetői bizalom – amit kedvezőbb államadósságminősítés is kísért –, valamint viszonylag alacsony volt a hazai infláció. Jóllehet a hosszú lejáratú, litasban denominált államkötvények piaca viszonylag csekély, a kormány 2012-ben és 2013-ban legfeljebb 10 éves eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. A 2009-ben könyvelt jelentős többletet követően Litvánia külső egyenlege (vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttesen) 2010-ben valamelyest romlott, 2011-ben a GDP 1,2 %-át kitevő hiányt realizált, 2012-ben és 2013-ban viszont újra többletbe fordult. A jövedelmi mérleg 2009-ben többletbe fordult át a külföldi tulajdonú bankok hitelezési veszteségekre képzett tartalékai miatt, majd 2010-ben újra hiányt mutatott fel, ahogy a külföldi tulajdonú bankok ismét nyereségessé váltak. A folyó transzferek és a tőkemérleg következetesen jelentős többletet mutattak, érzékeltetve az uniós alapokból származó pozitív nettó beáramlást és a migránsok hazájukba történő pénzutalásait. A külföldi közvetlen befektetések nettó beáramlása a 2009-es visszaesés után helyreállt, és 2011-ben a GDP 3,2 %-ában tetőzött, 2012-ben viszont 0,7 %-ra csökkent, és 2013-ban csak valamelyest javult. 2009–2011 között a reál effektív árfolyam jelentős romlása – 15

különösen a fajlagos munkaköltséggel deflálva – erős lendületet adott Litvánia költség-versenyképességének, és az ország jelentősen javította exportteljesítményét. Mérsékelt növekvő tendenciát követően az effektív reálárfolyam fajlagos munkaköltséggel deflálva körülbelül 6 %-kal, a HICP-vel deflálva mintegy 3 %-kal felértékelődött 2012 közepe és 2014 áprilisa között. A litván gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. A munkaerőpiac jelentős rugalmasságot tanúsít, jóllehet a strukturális munkanélküliség továbbra is magas. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Litvánia teljesítménye nagyjából megfelel az euróövezeti tagállamok átlagának. A litván pénzügyi szektor jól integrálódott az uniós pénzügyi rendszerbe, ezt a külföldi tulajdonú bankok nagy aránya is jelzi. Az elmúlt években jelentősen erősödött a pénzügyi felügyelet. Tovább javult a nemzeti felügyeleti szervekkel folytatott együttműködés. 6.

MAGYARORSZÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Magyarországon a jogszabályok – különösen a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény – nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség mindenekelőtt az alábbi területeken merül fel: az MNB függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma és a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában, a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. Emellett az MNB-ről szóló törvény összeegyeztethetetlenséget és további hiányosságokat tartalmaz az MNB KBER-be való integrációja tekintetében. Magyarország teljesíti az árstabilitási kritériumot. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején a 12 havi átlagos infláció Magyarországon meghaladta a referenciaértéket. Magyarországon az átlagos inflációs ráta a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 1,0 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt volt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad. Az éves infláció 2012 szeptemberében tetőzött, majd – a korábbi közvetett adóemelések hatásának enyhülésével és a közüzemi árak sorozatos csökkentésével – 2013 januárjában erősen visszaesett. A dezinflációhoz az is hozzájárult, hogy a piacon csökkentek az energia- és élelmiszerárak, a hazai kereslet, és minden eddiginél alacsonyabbak voltak az inflációs várakozások. Másrészt a jövedéki adók emelkedtek, és egyes egyéb kormányintézkedések jelentős emelő hatást gyakoroltak az árakra. 2014 áprilisában az éves HICP-infláció -0,2 %-on állt. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint 2014-ben 1,0 %-ra, 2015-ben pedig 2,8 %-ra nő az infláció, ami főleg a közüzemi árak mérséklóődő csökkentésének, a nyersanyagárak kedvezőtlenebb alakulásának, valamint a kibocsátási rés fokozatos bezárulásának tudható be. Magyarország viszonylag alacsony árszínvonala (a 2012. évi euróövezeti átlag körülbelül 59 %-a) hosszú távon további árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 16

6a. grafikon : Magyarország - Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 10 8 6 4 2 0 2008. jan. 2009. jan. 2010. jan. 2011. jan. 2012. jan. 2013. jan. 2014. jan.

Magyarország Referenciaérték Megjegyzés: 2014 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése.

Magyarország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Magyarország nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiány 2011-ben egy jelentős egyszeri intézkedésnek köszönhetően a GDP 4,3 %-át kitevő többletet mutatott, majd 2012-ben a GDP 2,1 %-át kitevő hiányba fordult. A GDP-arányos hiány 2013-ban 2,2 % volt, és a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint – változatlan politikát feltételezve – 2014-ben eléri a GDP 2,9 %-át, 2015-ben pedig a GDP 2,8 %-át. Az előrejelzés szerint az államadósság a GDP 2013-as 79,2 %-áról 2015-ben enyhén növekszik a GDP 79,5 %-ára. 6b. grafikon: Magyarország - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála


-12

90

-9

85

-6

80

-3

75

0

70

3

65

6

60 2008

2009


2010

2011

2012

2013


2014(*)

2015(*)



Magyarország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A magyar forint nem vesz részt az ERM II-ben. Magyarország árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. A forint euróval szembeni árfolyama az utóbbi években volatilitást mutat. 2012 második felében a forint az euróval szemben nagyjából stabil volt, de 2013 elején mintegy 6 %-kal értékelődött le. Az uniós pénzügyi eszközök iránti megnövekedett befektetői érdeklődésnek és a makrogazdasági helyzet javulásának köszönhetően a forint májusban erősödött, és 290–300 HUF/EUR körül maradt 2013 hátralevő részében, kivéve néhány napot a Fed szeptemberi ülése előtt, valamint december végén. 2014 első hónapjaiban a 17

forint 300 HUF/EUR fölötti szinteken maradt, ideiglenes nyomásokkal, amelyek főleg az USA monetáris politikáját érintő várakozásokhoz, a további hazai monetáris enyhüléshez, valamint az ukrajnai politikai válsághoz kapcsolódtak. Magyarország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Az átlagos hosszú távú kamatláb a 2014 áprilisa előtti évben 5,8 % volt, ez a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A Magyarországról készített legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés időpontjában a referenciaérték fölött volt. A hosszú távú kamatláb 12 havi átlaga 2012 elején tetőzött 9,5 %-ban, majd 2013 májusára közel 5 %-ra esett vissza. 2013 nyarán és 2014 elején emelkedtek a hosszú távú kamatlábak, de általában éves átlagukhoz közel mozogtak. A hosszú távú kamatlábak német irányadó kötvényhez viszonyított különbözete 2014 áprilisában 410 bázispont körül állt. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Magyarország külső egyenlegének többlete 2009 óta évről évre fokozatosan nő. 2011 óta a javulás nagyrészt a magasabb árukereskedelmi többletet és az uniós alapok hatékonyabb felhasználását tükrözte. A külföldi közvetlen befektetések nettó beáramlása továbbra is viszonylag alacsony. Az EU és az IMF által 2008 őszén Magyarországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatás 2010 végén lejárt. Bár Magyarország 2011 novemberében elővigyázatossági fizetésimérlegtámogatást kért, az ország pénzpiaci helyzetének stabilizálódásával e kérelmet 2014 januárjában visszavonták. A magyar gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén jelentősen integrálódott az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Magyarország rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. Magyarország pénzügyi szektora jól integrálódott az EU pénzügyi rendszerébe. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Magyarországot részletes vizsgálatnak vetették alá, amely feltárta, hogy Magyarországon továbbra is makogazdasági egyensúlyhiánnyal kell számolni, amely nyomon követést és határozott politikai fellépést tesz szükségessé. 7.

LENGYELORSZÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Lengyelország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A lengyel jogszabályok – különösen a Lengyel Nemzeti Bankról (Narodowy Bank Polski – NBP) szóló törvény és a Lengyel Köztársaság alkotmánya – nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség merül fel az alábbi területeken: a központi bank függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma, valamint a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában. Emellett az NBP-ről szóló törvényben is vannak hiányosságok a központi bank függetlensége, és az NBP KBER-be való integrációja tekintetében az euró bevezetésének időpontjában. Lengyelország teljesíti az árstabilitási kritériumot. A 12 havi átlagos infláció Lengyelországban a legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés időpontjában a

18

referenciaérték fölött volt. Lenygelországban az átlagos inflációs ráta a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 0,6 %-ot tett ki, tehát jóval az 1,7 %-os referenciaérték alatt volt. várhatóan a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad. Az éves HICP-infláció gyorsan zuhant a 2012 első felében mért több mint 4 %-ról 2013 második negyedévére 1 % alá, ami a nyersanyagárak kedvező alakulásának, valamint a távközlési szolgáltatások hirtelen csökkenő árainak volt köszönhető. 2013 második felében és 2014 elején 1 % alatt maradt, ami nagyrészt a globális piacok alacsony inflációs nyomásait és a viszonylag stabil árfolyamot tükrözi. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az infláció várhatóan csak fokozatosan fog emelkedni: 2014-ben 1,1 %-ra, 2015-ben pedig 1,9 %-ra, a kibocsátási rés pedig a becslések szerint továbbra is negatív marad. Lengyelország viszonylag alacsony árszínvonala (a 2012. évi euróövezeti átlag csaknem 56 %-a) hosszú távon további árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 7a. grafikon: Lengyelország - Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 5 4 3 2 1 0 2008. jan. 2009. jan. 2010. jan. 2011. jan. 2012. jan. 2013. jan. 2014. jan.

Lengyelország Referenciaérték Megjegyzés: 2014 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése.

Lengyelország nem teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Lengyelország jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozat16 (a Tanács 2009. július 7-i határozata) hatálya alá tartozik. A Tanács azt ajánlotta Lengyelországnak, hogy 2012-re igazítsa ki a túlzott hiányt. 2013. június 21-én a Tanács megállapította, hogy Lengyelország hatékonyan lépett fel, de az államháztartásra komoly következményekkel járó kedvezőtlen gazdasági események mentek végbe, így a Tanács felülvizsgálta az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján tett ajánlását, amelyben azt ajánlotta, hogy Lengyelország 2014-re szüntesse meg a túlzott hiányt. A Tanács 2013. október 1-jét tűzte ki határidőül Lengyelország számára a hatékony intézkedés megtételéhez. A Tanács 2013. december 10-én az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Lengyelország nem tett eredményes intézkedéseket. Új ajánlást fogadott el az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján, amely szerint Lengyelországnak 2015ig szavahihetően és fenntarthatóan meg kell szüntetnie a túlzott hiányt. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartás egyenlege várhatóan növekedni fog: a GDP 4,3 %-os hiányában mért 2013-as értékről 2014-ben a GDP 5,7 %-os többletébe fordul, ami nagyrészt egy jelentős 16

A 2009/589/EK határozat (HL L 202., 2009.8.4., 46. o.).

19

egyszeri, a második nyugdíjpillérből végrehajtott eszközátadásnak köszönhető. 2015ben az államháztartás egyenlege várhatóan újra negatívra fordul: a GDP 2,9 %-os hiányával, az ESA 95 szerint. Az előrejelzés szerint az általános GDP-arányos államadósság várhatóan a 2013-as 57 %-ról 2014-ben várhatóan 49,2 %-ra csökken, főleg a nyugdíjalap eszközeinek áthelyezése következtében, majd 2015-ben 50 %-ra nő. 7b. grafikon: Lengyelország - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála


-8

65

-6

60

-4

55

-2

50

0

45

2

40

4

35

6

30 2008

2009

2010


2011

2012

2013


2014(*)

2015(*)



Lengyelország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A lengyel zloty nem vesz részt az ERM II-ben. Lengyelország árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. A 2011 második felében történt – az NBP devizapiaci intervencióit kiváltó – jelentős értékvesztést követően 2012 elején részben helyreállt a zloty euróval szembeni árfolyama. Ezután a a zloty nagyjából stabilizálódott, és átváltási ára 2014 elejéig többnyire 4,1–4,3 PLN/EUR között mozgott. 2012 áprilisával összevetve a zloty euróval szembeni árfolyama tehát 2014 áprilisáig gyakorlatilag változatlan maradt. Lengyelország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés időpontjában a hosszú távú kamatláb 12 havi átlaga Lengyelorszában pontosan megegyezett a referenciaértékkel. Az átlagos hosszú távú kamatláb a 2014 áprilisa előtti évben 4,2 % volt, ez jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A 2011 elején mért, 6 %-ot meghaladó értékről 2012 végére 4 % alá csökkentek a hosszú távú kamatlábak, ami azt tükrözi, hogy javult az országgal szembeni befektetői bizalom, valamint jelentősen visszaesett a hazai infláció. 2013 második felében – a globális pénzügyi piacok iránti kockázatvállalási kedv lelohadásával – újra emelkedtek a hosszú távú kamatlábak. Ennek eredményeként a hosszú távú kamatlábak német irányadó kötvényhez viszonyított különbözete 2014 elején körülbelül 270 bázispontra emelkedett. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Az elmúlt években jelentősen javult Lengyelország külső egyenlege: 2013-ban a GDP 1 %-os többletébe fordult, ami főleg a kereskedelmi egyenleg erősödésének tulajdonítható. A lengyel gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Lengyelország

20

rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. A lengyel pénzügyi szektor jól integrálódott az uniós pénzügyi rendszerbe, ezt a külföldi tulajdonú bankok jelentős aránya is jelzi. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Lengyelországot nem vetették alá részletes felülvizsgálatnak.

21

8.

ROMÁNIA A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Románia nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Romániában a jogszabályok – különösen a Román Nemzeti Bank statútumát szabályozó 312. sz. törvény (a BNR-törvény) – nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség merül fel az alábbi területeken: a központi bank függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma, valamint a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában. Továbbá, a BNR-törvény hiányosságokat tartalmaz az alábbiakkal kapcsolatban: a központi bank függetlensége, a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában, a BNR célkitűzései és a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. Románia nem teljesíti az árstabilitási kritériumot. A legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején a 12 havi átlagos infláció Romániában meghaladta a referenciaértéket. Romániában az átlagos inflációs ráta a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 2,1 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-os referenciaérték fölött volt. Az előrejelzés szerint a következő hónapokban a referenciaérték fölött marad. Romániában az elmúlt években ingadozó és magas inflációs ráták voltak jellemzőek. 2011 májusában az éves infláció 8,5 %-on tetőzött annak következtében, hogy 2010 közepén emelkedett az általános héa-kulcs, valamint az élelmiszerárak. Az infláció 2011 második felében és 2012 elején – a jó betakarításnak és az alacsonyabb energianyersanyagáraknak köszönhetően – jelentősen csökkent, de 2012 második felében és 2013 elején, az emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt újra emelkedett. Az átlagos éves infláció 2012-ben és 2013-ban kissé 3 % fölé mérséklődött. Az alacsonyabb élelmiszeráraknak köszönhetően 2014-ben várhatóan csökken az infláció, 2015-ben pedig a hazai kereslet helyreállásával emelkedni fog. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICP-infláció 2014-ben átlagosan 2,5 %, 2015-ben pedig 3,3 % lesz. Románia viszonylag alacsony (a 2012. évi euroövezeti átlag mintegy 54 %-a) körüli árszínvonala hosszú távon további jelentős árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni.

22

8a. grafikon: Románia - Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 10 8 6 4 2 0 2008. jan. 2009. jan. 2010. jan. 2011. jan. 2012. jan. 2013. jan. 2014. jan.

Románia Referenciaérték Megjegyzés: 2014 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése.

Románia teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Románia nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiánya a GDP 2011-ben mért 5,5 %-ról 2012-re 3 %-ra csökkent, főleg a kiadások visszafogása következtében, de bevételi intézkedéseknek is köszönhetően. A GDParányos hiány 2013-ban 2,3 % volt, és a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint – változatlan politikát feltételezve – 2014-ben tovább csökken a GDP 2,2 %-ára, 2015-ben pedig a GDP 1,9 %-ára. Az államadósság a GDP 2013-as 38,4 %-áról 2015-ban várhatóan a GDP 40,1 %-ára nő. 8b. grafikon: Románia - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála


-10

50

-8

40

-6

30

-4

20

-2

10

0

0 2008

2009

2010


2011

2012

2013


2014(*)

2015(*)



Románia nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A román lej nem vesz részt az ERM II-ben. Románia árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. A 2008 végi és 2009 eleji globális pénzügyi válság ideje alatt történt jelentős leértékelődést követően, 2009-től 2011 végéig a lej nagyjából stabilizálódott, amit az EU-IMF pénzügyi támogatási programja is elősegített. A lej euróval szembeni árfolyama a globális kockázatkerülés ideiglenes erősödése idején leértékelődési nyomás alá került, különösen 2012 közepén. 2012 végén, a RON-ban denominált eszközök iránti külföldi érdeklődés növekedésével valamelyest erősödött. A lej euróval szembeni árfolyama 2013 közepén és 2014 elején ideiglenesen leértékelődött, ami a globális kockázatkerülés 23

erősödését tükrözi; utóbbi következtében a BNR fellépett a bankközi piac, valamint a devizapiac terén. A jelen értékelést megelőző két évben a lej az euróval szemben 1,9 %-kal értékelődött le. Románia teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Az átlagos hosszú távú kamatlábak Romániában a legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején meghaladták a referenciaértéket. Az átlagos hosszú távú kamatláb Romániában a 2014 áprilisa előtti egy évben 5,3 % volt, ez a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A 2010–2011 közötti időszak nagy részében továbbra is kicsivel 7 % fölött voltak Romániában a hosszú távú kamatlábak, majd 2012-ben csökkentek. 2012 végére közel 5,5 %-ra estek vissza, és 2013-ban többnyire 5,3 % körül mozogtak, ami azt tükrözi, hogy javult az országgal szembeni befektetői bizalom. Ennek eredményeként a hosszú távú kamatlábak német irányadó kötvényhez viszonyított különbözete a 2012 végén mért 500 bázispont feletti értékről 2014 áprilisára 380 bázispont körülre csökkent. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Románia külső egyenlege (vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttesen) jelentősen javult a világméretű válság idején. Románia külső hiánya 2012-ben a GDP 3 %-ára csökkent, 2013-ban pedig többletbe fordult a külső egyenleg. A külső hiány csökkenése mindenekelőtt az árukereskedelmi mérleg kisebb hiányát tükrözte. Románia 2009 óta nemzetközi pénzügyi támogatásban részesül. Az első kétéves, közös EU–IMF pénzügyi támogatási programot további, 2011-ben és 2013-ban odaítélt kétéves, közös EU–IMF programok követték. Az első programtól eltérően a két későbbi programot elővigyázatossági programként kezelték, és eddig nem igényeltek finanszírozást. 2012–2013-ban tovább enyhült a külső finanszírozási nyomás a külső egyenleg jelentős javulása és a globális kockázatvállalási kedv élénkülése közepette. A román gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Románia rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. A román pénzügyi szektor jól integrálódott az uniós pénzügyi rendszerbe, ezt a külföldi tulajdonú bankok jelentős aránya is jelzi. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Romániát nem vetették alá részletes felülvizsgálatnak. 9.

SVÉDORSZÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Svédország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A svéd jogszabályok – különösen a Svéd Nemzeti Bankról (Sveriges Riksbank) szóló törvény, az alaptörvény és az árfolyam-politikáról szóló törvény – nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség és hiányosságok merülnek fel az alábbi területeken: a központi bank függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma, valamint a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában. 24

Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot. A 12 havi átlagos infláció Svédországban a legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés időpontjában a referenciaérték alatt volt. Svédországban az átlagos inflációs ráta a 2014 áprilisát megelőző 12 hónapban 0,3 % volt, tehát jóval alatta maradt az 1,7 %-os referenciaértéknek. és az előrejelzés szerint a következő hónapokban is jóval a referenciaérték alatt marad. Az elmúlt években Svédországban a 2011-es 1,4 %-os átlagról 2012-ben 0,9 %-ra esett a HICP-infláció, majd 2013-ban tovább csökkent 0,4 %-ra. Az elmúlt két évben mutatkozó – különféle áruk és szolgáltatások széles körét érintő – csökkenés a korona erősödésének, valamint a lanyha hazai és külső keresletnek tulajdonítható. 2014 áprilisában az éves HICP-infláció 0,3 %-on állt. A növekedés fokozatos fellendülésével az infláció valószínűleg csak mérsékelten növekszik majd 2014 folyamán. Egyetlen HICP-összetevő sem utal arra, hogy különösebb emelkedésre kellene számítani, a bérek alakulása pedig az előrejelzések szerint mérsékeltek maradnak. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 2014-ben 0,5 %, 2015-ban pedig 1,5 % lesz. Svédországban a fogyasztói árak euróövezethez viszonyított szintje fokozatosan nőtt Svédország 1995-ös uniós csatlakozása óta: 2012-ben 126 %-ot ért el. 9a. grafikon: Svédország- Inflációs kritériumok 2008 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 5 4 3 2 1 0 2008. jan. 2009. jan. 2010. jan. 2011. jan. 2012. jan. 2013. jan. 2014. jan.

Svédország Referenciaérték Megjegyzés: 2014 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése.

Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Svédország nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 0,6 %-os hiányába fordult, ami 2013-ban 1,1 %-ra nőtt. Ez többnyire az erőtlen növekedést, és egy sor, a gazdaság támogatást célzó kormányintézkedést tükrözött. A Bizottság szolgálatainak 2014. tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos hiány – változatlan politikát feltételezve – 2014-ben 1,8 %-ot ér el, 2015-ben pedig 0,8 %-ra csökken. A bruttó államadósság aránya 2013-ban a GDP 40,6 %-án állt, és az előrejelzés szerint 2014-ben tovább növekszik, a GDP 41,6 %-ára, majd 2015-ben 40,4 %-ra csökken.

25

9b. grafikon: Svédország - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála


-2

50

-1

45

0

40

1

35

2

30

3

25 2008

2009

2010


2011

2012

2013


2014(*)

2015(*)



Svédország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A svéd korona nem vesz részt az ERM II-ben. Svédország árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. Miután a 2008-as pénzügyi válság kibontakozásakor a korona erősen leértékelődött az euróval szemben, 2009. március és 2012. augusztus között mintegy 35 %-kal felértékelődött, és 2012 augusztusában 12 éves csúcsot ért el. Jóllehet e felértékelődés a korona korábbi gyengülésének a kiigazítása is volt, a tendenciához az is jelentősen hozzájárult, hogy az euróövezet államadósság-válságának összefüggésében a befektetők a koronát „biztos menedéknek” tekintették. A jelen értékelést megelőző két évben a korona mintegy 2 %-kal leértékelődött az euróval szemben. Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Az átlagos hosszú távú kamatláb Svédországban a 2014 áprilisa előtti egy évben 2,2 % volt, ez jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A svéd 12-hónapos átlagos kamatláb a legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés időpontjában is jóval a referenciaérték alatt volt. 2008-ban még 4 % fölött volt, majd 2012 októberében és 2013 májusában 1,6 %-ra süllyedt, azóta pedig nő. 2012 vége és 2013 ősze között nőtt a hosszú lejáratú német államkötvényekhez viszonyított hozamkülönbözet, mivel a svéd kötvényhozamok növekedtek az euróövezetből a biztos menedéknek tartott Svédországba irányló áramlások részleges visszafordulása következtében. A német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözet 2014 áprilisában 60 bázispont körül állt. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. A Svédország külső egyenlegén mutatkozó többlet 2007 óta csökkenő trendet mutat: a GDP 2007-ben mért több mint 9%-áról 2013-ban a GDP 6,6%-ára esett vissza, ami részben azzal indokolható, hogy strukturális csökkenés mutatkozott Svédország külkereskedelmi áruforgalmi egyenlegének többletében. Svédország gazdasága kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Svédország jobban teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. A svéd pénzügyi szektor jól integrálódott az EU pénzügyi szektorába, különösen az északi-balti pénzügyi klaszter összekapcsolódásai révén. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében 26

Svédországot 2014-ben részletes vizsgálatnak vetették alá, amely feltárta, hogy Svédországban továbbra is makogazdasági egyensúlyhiánnyal kell számolni, amely nyomon követést és szakpolitikai fellépést tesz szükségessé.

27

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS

Recommend Documents