EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 73 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének végrehajtásáról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás IV. részének végrehajtásáról 1.
Bevezetés
2015-ben az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) kereskedelemmel foglalkozó IV. része a végrehajtásának második évébe lépett1. Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról szóló, 2013. január 15-i 20/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet2 (a továbbiakban: a rendelet) 13. cikkével összhangban a Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a jelentés ennek a követelménynek tesz eleget és felépítése a következő:
a statisztikai adatok összefoglalója és a kereskedelmi forgalom általános értékelése (a jelentés 2. szakasza), a megállapodás végrehajtásának nyomon követéséért felelős különböző szervek tevékenységeivel kapcsolatos információk (3. szakasz), a megállapodás „Kereskedelem és fenntartható fejlődés” címe szerinti kötelezettségek teljesítésére vonatkozó információkat is beleértve (4. szakasz), a rendeletben említett monitoringtevékenységekre vonatkozó információk (5. szakasz).
2.
ÁLTALÁNOS ALAKULÁSA
2.1.
Módszertan
ÉRTÉKELÉS:
A
KERESKEDELMI
FORGALOM
A megállapodás végrehajtásáról szóló előző jelentésben3 leírtak szerint az Eurostat által szolgáltatott statisztikai adatok és a közép-amerikai statisztikai adatok jelentős eltéréseket mutatnak. Az uniós statisztikai adatok rendszerint jelentősen felülmúlják a panamai statisztikákat a Panamába irányuló uniós kivitelek tekintetében, de jelentősen alatta maradnak a Costa Rica-i statisztikai adatoknak a Costa Ricából származó, EU-ba irányuló behozatalok tekintetében, miközben a régió többi országában az eltérések ésszerűek. Ezeket az eltéréseket a megállapodás által létrehozott piacra jutással foglalkozó albizottság megvitatta. A magyarázat a jelek szerint a panamai szabadkereskedelmi övezet (amely a világon az egyik legnagyobb) jelentőségében rejlik, ugyanis a Panamába irányuló exportként bejelentett kereskedelmi forgalom jelentős része végül nem a panamai piacra lép be, hanem más latinamerikai országokba kerül reexportálásra. E helyzetet látva megállapodás született Közép-Amerikával arról, hogy évente kicserélik egymás között a kereskedelmi adatokat és közös elemzést készítenek a behozatalra vonatkozó
1 2 3
HL L 346., 2012.12.15., 3. o. HL L 17., 2013.1.19., 13. o. COM(2015) 131.
2
statisztikai adatokról, amelyek megbízhatóbbnak bizonyulnak a kivitelre vonatkozó statisztikai adatoknál. Az alábbi elemzésben a kereskedelmi forgalom leírása a Közép-Amerikával egyeztetett megközelítés alapján történik: Az uniós behozatalokat a 2015. májusban kivonatolt EUROSTAT adatok alapján becsültük, a Közép-Amerikába irányuló uniós exportadatok az ugyanabban az időben rendelkezésre álló közép-amerikai statisztikai adatokon alapulnak. Mivel ez utóbbi adatok dollárban vannak megadva, euróra történő átváltásuk az Eurostat által alkalmazott éves átváltási árfolyam4 alapján történt. Emlékeztetnünk kell arra, hogy a kereskedelmi forgalom megfigyelt változásait nem lehet kizárólag a megállapodás végrehajtásával magyarázni, ugyanis ezeket a számokat számos más tényező is befolyásolja. 2.2.
A Közép-Amerikával folytatott kereskedelem összforgalmának alakulása (áruk)
A közép-amerikai gazdasági integráció titkársága (SIECA) által közzétett statisztikai adatok szerint 2013 és 2014 között a közép-amerikai országok és a világ többi része közötti kereskedelmi forgalom 1,4%-kal emelkedett. Ugyanebben az időszakban az Eurostat szerint az összesített uniós kereskedelmi forgalom fordított tendenciát mutat: 2013 és 2014 között 2,3%kal csökkent. Jóllehet a kereskedelmi forgalom összességében visszaesett, és ebből végső következtetéseket még nem lehet levonni, azonban egyes országok és bizonyos termékek kereskedelmi forgalmának tekintetében növekvő tendencia érvényesült. Az EU és Közép-Amerika közötti kereskedelmi forgalom 1,2%-kal, 10,5 milliárd EUR-ra növekedett. Az EU kereskedelmi mérlege Közép-Amerika vonatkozásában deficitet mutat, amely csökkent, azonban 2014-ben még mindig 1,7 milliárd EUR volt (az előző évi deficit 2,2 milliárd EUR volt).
Ország Costa Rica Guatemala Honduras Nicaragua Panama Salvador ÖSSZESEN
Kivitel
Behozatal
Teljes átáramló mennyiség:
1 065 976 470 246 1 180
6,7 % 6,8 % 35,0 % 3,5 % 8,3 %
3 771 674 834 284 380
-5,8 % 10,5 % 14,8 % 1,6 % -15,5 %
4 836 1 650 1 305 530 1 561
-3,3 % 8,3 % 21,3 % 2,5 % 1,3 %
465
-10,3 %
167
-20,9 %
632
-13,4 %
4 402
7,2 %
6 110
-2,7 %
10 513
1,2 %
Az EU és Közép-Amerika közötti kereskedelmi forgalom, valamint annak éves alakulása (millió euróban – 2014. év) A Közép-Amerikába irányuló uniós kivitel 7,2%-kal nőtt, miközben a Közép-Amerikából származó uniós behozatal 2,7%-kal csökkent. Ez a kedvezőtlen változás két olyan nehézséghez kapcsolódik, amellyel Közép-Amerikának szembe kellett néznie: 4
Az EUR/USD átlagos átváltási árfolyam 2012-ben 1,2848, 2013-ban 1,3281 és 2014-ben 1,3285 volt.
3
1. A kávébehozatal visszaesése egyfelől a súlyos aszállyal, másfelől pedig a kávérozsdajárvánnyal (spanyolul az úgynevezett „roya”) magyarázható. Ez a csökkenés már 2014-ben hatással volt a közép-amerikai országokra. A közép-amerikai kávé (HR 0901) uniós behozatala a 2012. évi 1,1 milliárd EUR-ról 0,7 milliárd EUR-ra esett vissza. Ez a hatás már 2014-ben éreztette hatását a régió egészében.
2014-ben Salvador volt az a közép-amerikai ország, ahol a legnagyobb mértékben csökkent az EU-ba irányuló kivitel 2013-hoz képest. Az ebből az országból származó kávé behozatala, amely a második legfontosabb importtermék, további 61%-kal csökkent 27 millió EUR-ra. 2015. május 27-én a Bizottság egy 15 millió EUR összegű együttműködési programot fogadott el Közép-Amerika kávérozsda (a leveleket megtámadó gomba okozta betegség) elleni küzdelmének támogatására. A program célja, hogy megnöveljék a régió kapacitását arra, hogy szakpolitikákat, programokat és intézkedéseket tervezzen és hajtson végre a Közép-Amerika és a Dominikai Köztársaság kávétermesztő területein élő lakosság kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjainak megsegítése érdekében. 2. A legnagyobb informatikai alkatrész exportőr Costa Ricából Dél-Kelet Ázsiába települt át. Ez a vámtarifaszám (HR 8473) Costa Rica EU-ba irányuló kiviteleinek 61%-át képviselte. Ez 2014-ben kezdte éreztetni hatását, de a tevékenység fokozatos áttelepülése miatt ez a 2014-es évben folyamatosan hatással volt a Costa Rica-i kivitelekre. 2012 és 2013 között ez a vámtarifaszám 2,6 milliárd EUR-ról 1,8 milliárd EUR-ra zsugorodott össze, ez a Costa Ricából származó uniós behozatal 19%-os, a közép-amerikai régióból származó uniós behozatal 12%-os csökkenésének felelt meg. Ezek az abszolút értékben jóllehet jelentős kihívások két termékre összpontosultak, mivel a Közép-Amerikából származó uniós behozatal többi része nagyon dinamikusan alakul: 2014ben 11,1%-kal növekedett. 2012
2013
2014
%
HR 0901 és 8473
3 792 829
3 019 885
2 471 355
-18,2 %
Maradék
2 999 379
3 262 174
3 638 965
11,1 %
Összesen
6 792 208
6 282 059
6 110 320
-2,7 %
A Közép-Amerikából származó, Európai Unióba irányuló behozatal megoszlása és éves alakulása (euróban)
Ez a helyzet azt mutatja, hogy Közép-Amerika Unióba irányuló kivitele nagy mértékben függ kevés számú terméktől, annak ellenére, hogy az EU-ba exportált termékek száma 2014-ben 3%-kal emelkedett az előző évhez képest, ezzel 2657 vámsort fed le. Az öt legfontosabb importtermék azonban a Közép-Amerikából származó uniós behozatalnak még mindig a 61%át képviseli. Ezek a termékek jelentőségük sorrendjében: adatfeldolgozó gépek elektronikus szerkezetei, kávé, banán, ananász és nyers pálmaolaj.
4
A Közép-Amerikába irányuló uniós export fő célpiacának továbbra is Panama (26 %) számít, amelyet Guatemala (24%-kal) és Costa Rica (22%-kal) követ. A főbb kiviteli cikkek 2014-ben a gépek és mechanikus készülékek voltak (az EU kivitelének 27%-a), amelyeket az elektromos felszerelések (12,5%), a gyógyszeripari termékek (12,5%), a járművek (10%) és az acéláruk (10%) követtek. A kereskedelem kiemelkedően kedvező teljesítményt mutatott például az olyan termékek esetében, mint:
a Közép-Amerikából származó halak és rákok (HR3) behozatala 28%-kal, 250 millió EUR-ra emelkedett, és különösen a fagyasztott garnéla behozatala növekedett 36%kal (124 millió EUR-ról 169 millió EUR-ra),
a gyümölcs és diófélék (HR 8) behozatala 16%-kal emelkedett, ezzel elérte az 1,4 milliárd EUR-t, és különösen az ananász behozatala növekedett 18%-kal (456 millió EUR-ról 537 millió EUR-ra),
a palackozott rum, amelynek behozatala 110 %-kal (8,5 millió EUR-ról 18 millió EUR-ra) nőtt.
Említésre méltó az EU és Honduras közötti kereskedelmi forgalom kedvező trendje, amely 2014-ben – a régióban a legnagyobb mértékben – 21%-kal emelkedett. Ezt a dinamizmust a kulcsfontosságú uniós kivitel (+35%) és behozatal (+14.5%) egyaránt jelentős növekedése jellemzi. A Hondurasba irányuló uniós kivitel növekedése különösen nagy mértékű volt az alábbi vámtarifaszámok tekintetében: +34% a gépek és mechanikus berendezések (HR84) (ezzel elérte a 207 millió EUR-t), +65% az elektromos gépek (HR 85) (ezzel elérte a 93 millió EUR-t), +54% a vasáruk (HR73) és +42% a gyógyszeripari termékek (HR30) esetében. Ehhez hasonlóan a Hondurasból származó behozatal is jelentős volt, különösen ezekben a vámtarifaszámokban: +64% a növényi olajok (HR 15) (ezzel elérte a 113 millió EUR -t), +26% a halak és rákok (HR 03) (ezzel elérte az 50 millió EUR-t), +168% a cukoráruk (HR 17) (ezzel elérte a 15 millió EUR-t), +22% a ruházati tartozékok (HR 61) (ezzel elérte a 49 millió EUR-t), és +71% az ércek és hamuk (HR 26) esetében, (ezzel elérte a 22 millió EUR-t). 2.3.
Vámkedvezmények alkalmazása a megállapodás alapján
A megállapodás által nyújtott vámkedvezmény felhasználását a megállapodás keretében lebonyolított kereskedelmi forgalom részarányának megállapítása révén lehet megbecsülni. Ehhez részletes vámkezelési adatokra van szükség. Közép-Amerika arról tájékoztatott, hogy a közép-amerikai vámhatóságok által kezelt adatbázisok nem alkalmasak vámkedvezmények elemzését lehetővé tevő, részletes statisztikai adatok rendszeres cseréjére, kivéve Costa Ricát, amely tudott ilyen adatokat szolgáltatni az EU részére. A Costa Rica-i statisztikai adatok alapján úgy tűnik, hogy a Costa Ricába irányuló összes export 8,8%-a (értékben mérve) történik a megállapodás keretében. Az alacsony kihasználtsági arány azzal magyarázható, hogy Costa Rica számára hosszabb időszak állt rendelkezésre a vámok lebontásához és a végrehajtás e korai szakaszában ezért az uniós kivitelek csak egy korlátozott hányada esetében bizonyult érdekesnek a megállapodás által nyújtott vámkedvezmény felhasználása. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Costa Rica által
5
teljes mértékben liberalizált vámsorok alá besorolt uniós kivitel kihasználtsági aránya 48,4%, és ez néha eléri a 71%-ot az olyan vámsorok alá besorolt uniós kivitelekre, amelyekre vonatkozóan Costa Rica vámkontingenst nyitott az EU részére. A Közép-Amerikából származó uniós behozatal tekintetében e forgalom 41%-a (értékben) a megállapodás keretében zajlik. A kihasználtsági arány eléri a 78%-ot a az olyan vámsorok alá besorolt behozatalokra, amelyekre vonatkozóan az EU vámkontingenst nyitott KözépAmerika részére. Ezek az uniós kivitelekhez képest magas szintek a vámlebontási menetrendek aszimmetriájával magyarázhatók. Az EU és Közép-Amerika fejlettségi szintje közötti eltérés miatt a megállapodás viszonylag több előnyt nyújt az uniós behozatalnak, mint az uniós kivitelnek a liberalizációs menetrendek lezárásáig (általában 10 évig, de a termékek kisebb alkatrészei esetében 15 évig).
6
2.5.
A vámkontingensek felhasználása
A megállapodás számos vámkontingens megnyitásáról rendelkezik, amelyek keretében a másik fél a kontingens mennyiségi küszöbértékének erejéig preferenciális tarifális elbánásban részesül. E küszöbérték felett a behozatalokra a legnagyobb kedvezményes elbánás (MFNelbánás) szerinti vámokat alkalmazzák.
Fokhagyma Rizs Közép-Amerika
Manióka tonna
Marhahús Gomba Csemegekukorica Közép-Amerika Panama nélkül Panama Nicaragua
Cukor Rum kétliteresnél nagyobb tartályban Rum kétliteresnél
liter tiszta alkohol
nagyobb Cukor tartályban
tonna
Marhahús
Kihasználtsági arány
Uniós behozatal
Vámkontingens -mennyiség
Egység
Termék
Származás
Az EU vállalta, hogy Közép-Amerika számára nyolc olyan termékre is nyit vámkontingenst, amelyeknek a megállapodás végrehajtása előtt semmiféle preferenciális uniós piacrajutási lehetőséget nem biztosítottak. 2014-ben mindössze két kategória (a nádcukor és a rum) esetében használták ki a vámkontingenseket.
550
0
0%
21 000
0
0%
5 000
0
0%
9 975
0
0%
275
0
0%
1 560
0
0%
154 500 141 047
91 %
730 000 243 819
33 %
105 000
0
0%
12 360
8 548
69 %
525
0
0%
Az EU által Közép-Amerika számára biztosított vámkontingensek – a kontingensek felhasználása 2014-ben
A vámkontingensek mellett az EU Közép-Amerika számára 118 vámsor esetében a származási szabályoktól való eltérést is lehetővé tette a konkrét vámkontingensek keretén belül. 2014-ben, az alkalmazás első komplett évében az eltéréseket szinte alig vették igénybe, és a szóban forgó vámkontingensek keretében bonyolított import továbbra is igen szerény értéket képvisel, amellett hogy a preferenciális elbánásra jogosult kereskedelmi forgalomnak mindössze kis részét érinti.
7
füstölt sonka tejpor tejsavó sajt feldolgozott sertéshús:
945 1 995 110 3 150 945
45 95 10 150 45
Kihasználtsági arány
Mennyiség (t)
Termék
Kvóta (t) Éves növekedés (%)
Közép-Amerika az EU számára öt konkrét termék esetében nyitott vámkontingenst. 2014ben az uniós exportőrök kihasználták e vámkontingensek nyújtotta lehetőségeket, kivéve a tejsavóra vonatkozóan, azonban még mindig maradt némi mozgástér a növekedésre, mivel a kihasználtsági arány tovább emelkedhet, amint azt az alábbi táblázat is mutatja:
210 22 % 545 27 % 0 0% 874 28 % 47 5 %
A Közép-Amerika által az EU számára nyitott vámkontingensek – a kontingensek felhasználása 2014-ben
2.6.
Szolgáltatások
A szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó adatok elkészítése késlekedik és az adatok nem állnak rendelkezésre a 2014. évre vonatkozóan. Egyelőre ezért nem lehetséges az árukereskedelem elemzéséhez hasonlatos elemzést készíteni a megállapodás hatásának felmérésére. Mindazonáltal 2013-ban a szolgáltatások kereskedelmi forgalma 5,9 milliárd EUR-ra növekedett (+4,5% az előző évhez képest). 2013-ban továbbra is Panama a legnagyobb kereskedelmi partner a szolgáltatások területén (50%), az országot Costa Rica és Guatemala követi (18 – 18%-kal). Ország Costa Rica Salvador Guatemala Honduras Nicaragua Panama Összesen
Követel 560,7 202,2 817,2 151,7 174,7 1 480,0 3 386,5
Tartozik 494,6 94,0 204,8 186,4 50,1 1 574,7 2 604,6
Szolgáltatáskereskedelem Közép-Amerika és az EU között 2013-ban 3.
A VÉGREHAJTÁSÉRT FELELŐS SZERVEK TEVÉKENYSÉGE
3.1.
A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság
Az albizottság 2015. május 26-án megtartott ülése alkalmával Közép-Amerika és az EU áttekintette a következőket:
8
Az uniós szabályozás a megfelelőségértékelésről.
A közép-amerikai szabályozás a textiltermékek címkézéséről,
A közép-amerikai szabályozás az alkoholtartalmú italok címkézéséről,
A Costa Rica-i műszaki szabályozás a tűzbiztonságról és elektromos berendezésekről,
A közép-amerikai régió arra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásai, hogy regionális szintű műszaki szabályok bevezetésével előmozdítja a régióbeli gazdasági integrációt.
növényvédő
szerekről,
étrend-kiegészítőkről
és
a
Az ülést követően különböző ad hoc videokonferenciák szervezésére került sor ezen ügyek előmozdítására. A regionális gazdasági integráció kereskedelemtechnikai akadályaival kapcsolatosan tett kötelezettségvállalások tekintetében Közép-Amerika arról tájékoztatott, hogy haladást ér el, mivel hamarosan új jogszabály lép életbe, azonban további adminisztratív eljárásokat kidolgozására van szükség. Kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság
3.2.
2015. május 27-én, 28-án és 29-én az EU és Közép-Amerika ülést tartott a megállapodás kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésével megbízott intézmények részvételével (lásd az alábbi 4. részt). 3.3.
A szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság
2015. május 26-án sor került a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság második ülésére, különös tekintettel az alábbiakra:
A szellemitulajdon-jog védelme és végrehajtása Közép-Amerikában, és különösen a földrajzi árujelzők esetében, amelyekre vonatkozóan a védelmi tanúsítványok nagy részét 2014 vége előtt adták ki. Néhány felszólalási és fellebbezési eljárás 2015 elején még folyamatban volt,
Lehetséges intézkedések az esetleges (lényegében magántulajdonban lévő) technológiai transzfert elősegítő környezet támogatásáról.
A földrajzi árujelzők tekintetében a felek hajlandóságot mutattak annak megvitatására, hogyan lehet az eljárásokat zökkenőmentessé tenni a jövőben. Megállapodtak arról, hogy levonják a tanulságokat a földrajzi árujelzők közép-amerikai nyilvántartásba vételi eljárásának bonyolultságából, és hogy helyzetfelmérési gyakorlatot kezdeményeznek a vonatkozó jogszabályok kellő figyelembe vételével. Ez az ülés jó alkalmat szolgáltatott az EU számára arra is, hogy ösztönözze Közép-Amerikát arra, hogy mérlegelje a szellemitulajdon-jog védelmét az együttműködési prioritások értékelése során, mivel a magánszektorból származó technológiatranszfer attól is függ, hogy mennyire megfelelő a szellemi tulajdonhoz fűződő jog megfelelő védelme Közép-Amerikában. 9
3.4.
Egészségügyi és növény-egészségügyi albizottság
2015. május 27-én az albizottság második ülésén az importelőírásokra vonatkozó technikai kérdésekről, az állat- és növény-egészségügyhöz kapcsolódó ellenőrzésekről és intézkedésekről esett szó. Közép-Amerika és az EU mindenekelőtt az alábbiakat vitatta meg:
Ütemterv és munkavégzési megállapodás annak biztosítására, hogy az érintett hatóságok gyorsan és összehangolt módon intézzék az importengedélyezési kérelmeket,
A nemzetközi szabványokat meghatározó hatóságok által előírt szabványok, iránymutatások és ajánlások betartásának fontossága,
A közelmúltbeli uniós intézkedések a Xyllela Fastidiosa baktérium elleni küzdelem érdekében,
Közép-Amerika integrációs szintje az állat- és növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ügyekben.
Ami az állat- és növényegészségügyi kérdésekben történő regionális gazdasági integráció rendelkezéseit illeti, az EU hangsúlyozta a munkálatok befejezésének szükségességét annak érdekében, hogy 2015. december 1-jére lehetővé tegyék a XIX. mellékletben felsorolt uniós áruk szabad forgalmazását a régióban. Általában véve ez az albizottság bizakodó volt, és biztató eredményeket mutatott fel, ami megerősíti, hogy az állat- és növényegészségügyi kérdések területén az elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos folyamatos munkának köszönhetően a partnerek jó úton vannak a kedvező eredmények elérése felé. 3.5.
Vámügyekkel, a kereskedelem könnyítésével és származási szabályokkal foglalkozó albizottság
2015. június 1-jén és 2-án Közép-Amerika és az EU ebben az albizottságban az alábbiakat vitatta meg:
Közép-Amerika regionális integráció kapcsán vállalt kötelezettségeinek teljesítése,
Egyeztetés két magyarázó feljegyzésről a származási szabályok területén, és arról, hogyan oldják meg az EU és Közép-Amerika gyakorlati nehézségeit a származási szabályokról szóló fejezet végrehajtása során.
Közép-Amerika és az EU megállapodott az EUR.1 szállítási bizonyítványok kitöltésére vonatkozó magyarázó feljegyzésről, ami következetességet és egyértelműséget fog biztosítani a gyakorlati alkalmazás során. Ezen magyarázó feljegyzések célja az EUR.1 bizonyítványok pontos szövegezésére és formátumára vonatkozó előírásokkal kapcsolatos tűréshatár biztosítása is. A felek haladást értek el a megállapodás kiigazításában is, amelyre a 2012. évi Harmonizált Rendszerrel bevezetett osztályba sorolási változások miatt volt szükség.
10
3.6.
Az áruk piacra jutásával foglalkozó albizottság
2015. május 29-én az albizottság második ülése során Közép-Amerika és az EU áttekintették az előző ülés során tett kötelezettségvállalásokat, és újabb piacra jutási kérdéseket vitattak meg, nevezetesen: a banánra kiszabott minimális exportárról szóló Costa Rica-i jogszabályokat, a sörre vonatkozó jövedéki adórendszer felülvizsgálatára tett Costa Rica-i kötelezettségvállalást, az áruk átvilágításáért a nicaraguai határállomásokon felszámított díjat, a védintézkedések felülvizsgálatát és a vámkontingensek kezelését. Az EU és Közép-Amerika arról is megállapodott, hogy a kereskedelempolitikához elengedhetetlen a megbízható, naprakész és részletes statisztikai adatokhoz való hozzáférés, és ezért kötelezettséget vállaltak a statisztikai adatok egymás közötti cseréjére annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék az áruk és szolgáltatások kereskedelmének alakulását. 3.7.
Társulási bizottság
A társulási bizottság 2015. június 3-án tartotta második ülését, amelyen áttekintette a különböző albizottságok addigi tevékenységét, de más, kereskedelmet érintő kérdéseket is megvitatott. Kiemelt figyelmet kaptak a regionális gazdasági integrációval kapcsolatos ügyek. Az ülés során az EU üdvözölte a kiegészítő tengerészeti szolgáltatásokról szóló, (41/2013. számú) panamai jogszabály közelmúltbeli módosításait, amely megszüntette azokat a követelményeket, amelyek aggályokat vetettek fel, elsősorban az uniós gazdasági szereplők körében. Ami a regionális gazdasági integrációt illeti, Közép-Amerika kifejtette, hogy az EU felé tett kötelezettségvállalások teljesítését Közép-Amerika kereskedelmi miniszterei szigorúan nyomon követik a COMIECO keretén belül. Az EU megismételte annak fontosságát, hogy KözépAmerika életben tartsa a megállapodás alkalmazása adta pozitív lendületet és hangsúlyozta, Közép-Amerikának kitüntetett figyelmet kell fordítania arra, hogy ezekben az ügyekben előrelépések történjenek. Ami a megállapodás Horvátország csatlakozása miatt szükséges módosítását illeti, a felek elismerték, hogy némi előre lépés ellenére még mindig eltérnek az álláspontok a kompenzációk felmérésének módszere tekintetében. A felek megegyeztek, hogy folytatják a párbeszédet erről a kérdésről annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megállapodás szülessen. 3.8.
Társulási tanács
A társulási tanács 2014. június 27-én tartotta első ülését. A felek ebben az évben nem tartották szükségesnek a társulási tanács ülésének megtartását.
11
4. 4.1.
A KERESKEDELEMMEL ÉS A FENNTARTHATÓ KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
FEJLŐDÉSSEL
Intézményi szempontok
A kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság második ülését 2015. május 27-28-án tartották Belgiumban, Brüsszelben. Az Európai Bizottság volt az ülés házigazdája, amelyen a hat közép-amerikai kormányt képviselő tárgyaló felek vettek részt. 2015. május 29-én a civil társadalommal folytatott párbeszéd fóruma is ülésezett, amely az EU és Közép-Amerika civil társadalmát tömöríti, ezt a bizottság és a fórum együttes ülése követte, amelyen az EU belső tanácsadó csoportjának (a továbbiakban: EU DAG) egy képviselője elnökölt. Az EU DAG megállapította eljárási szabályzatát, és az év során háromszor ülésezett. Az EU DAG uniós civil társadalmi szervezetek széles körének képviselőit és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (EGSZB) tömöríti. A titkársági feladatokat az EGSZB látja el. Belső tanácsadó csoportokat hoztak létre a közép-amerikai felek is, továbbá információkat cseréltek annak összetételéről, valamint megszervezték a kapcsolattartást a közép-amerikai és az EU DAG között. 4.2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeinek végrehajtása A bizottsági ülés alkalmával a felek beszámoltak az ILO-egyezmények végrehajtásának folyamatáról. Számos közép-amerikai ország hangsúlyozta, hogy intézkedéseket hozott a gyermekmunka megszüntetése érdekében. Honduras és Panama nemrégiben elfogadott munkaügyi jogszabályokról és szakpolitikákról számolt be. Az EU arról tett jelentést, hogy jól halad a kényszermunkáról szóló egyezményt kiegészítő új ILO-jegyzőkönyv uniós tagállamok általi ratifikálása, amit számos közép-amerikai ország is bejelentett. Az EU ismertette a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló szakpolitikáit, valamint az ahhoz kapcsolódó, a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd struktúráját. A közép-amerikai felek részletes magyarázatot adtak az ILO-egyezmények végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre. 2015-ben az ILO-val kapacitásépítési programról szóló megállapodás jött létre, amely támogatást nyújt Guatemalának és Salvadornak, annak érdekében, hogy segítse őket az ILOegyezményekben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. 4.3. A multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtása Különleges hangsúlyt kapott az éghajlatváltozásról szóló bizottsági ülés, és a felek számos ilyen vonatkozású intézkedésről számoltak be. Közép-Amerika kiemelte a mezőgazdasági és a kapcsolódó agráripari ágazatok sebezhetőségét az éghajlatváltozással és a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. Mivel az EU-ba irányuló kivitel nagy részét ilyen termékek teszik ki, ezért ennek egyértelmű gazdasági és kereskedelmi hatása van. Több ország dolgozott ki ágazati programokat és állapított meg célszámokat a célzott ágazatok szénlábnyomának csökkentésére. Soknak van ambiciózus programja a megújuló energiák arányának növelésére, és érdeklődést tanúsítanak ezen ágazat beruházási és technológiai lehetőségei iránt. Az EU ismertette általános
12
éghajlat-változási célkitűzéseit és politikáját, majd Costa Ricával együtt egy rövid tájékoztatót tartott a környezeti árukról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások állásáról. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES), a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) és a higanyról szóló minamatai egyezmény végrehajtásáról is számot adtak. 4.4. Kereskedelem és fenntartható fejlődés: pozitív ütemterv kialakítása További eszmecserékre került sor a bizottsági ülésen a kereskedelem és fenntartható fejlődés pozitív ütemtervének prioritásairól, a 2014. novemberben tartott első ülésen lezajlott kezdeti eszmecserékre alapozva. Ezeket az eszmecseréket a bizottság és a civil társadalommal folytatott párbeszéd fóruma közös ülésén tett felszólalások gazdagították, ahol egyebek mellett kihangsúlyozták, milyen fontos a nemek közötti egyenlőség szempontjainak figyelembe vétele. Ezen kívül 2015. május 29-én egy munkaértekezletre került sor a tisztességes kereskedelemről és a mezőgazdasági értéklánc fenntarthatóságáról, egybegyűjtve az Unió és Közép-Amerika tisztességes és etikus kereskedelmi programjainak képviselőit, kereskedelmi szakmai szövetségeit és termelőit a területen bevált gyakorlatok és tapasztalatok kicserélésére – elsősorban a cukor- és a kávéágazatban. Az eszmecserék az ülések között is folytatódtak a környezetvédelmi és munkaügyi vonatkozással bíró prioritási területek további meghatározása érdekében. 5.
A RENDELET VÉGREHAJTÁSA
A rendelet létrehozza azokat az eljárásokat, amelyek jóvoltából elkerülhető az uniós banántermesztési ágazat súlyos károsodása abban az esetben, ha a vámcsökkentés következményeként a banánt olyan megnövekedett mennyiségben importálnák, amely az uniós gazdasági ágazat számára súlyos kárt okoz, vagy az ágazatot ilyen kárral fenyegeti. A Bizottság – a rendelet 3. és a 13. cikkének megfelelően – nyomon követte a közép-amerikai országokból származó banánbehozatal alakulását annak megállapítására, hogy teljesültek-e a védintézkedési vizsgálat kezdeményezésének, illetve előzetes felügyeleti intézkedések bevezetésének a rendelet által előírt feltételei. 2014-ben a Bizottság nem kezdeményezett védintézkedési vizsgálatot, és védintézkedési vizsgálat megindítása, illetve előzetes felügyeleti intézkedések bevezetése iránti kérelmeket sem kapott, mivel a védintézkedési vizsgálat megindításának, illetve az előzetes felügyeleti intézkedések bevezetésének rendeletben megállapított feltételei nem teljesültek. Ország Guatemala Honduras Nicaragua Panama Costa Rica
Felhasznált mennyiség 28 972 780 4 502 645 0 222 446 518 924 184 789
13
Küszöbszint 60 000 000 60 000 000 12 000 000 450 000 000 1 230 000 000
% 48 % 8% 0% 49 % 75 %
Salvador Összesen
0
2 400 000
1 180 106 732
1 814 400 000
0% 65 %
2014. évi banánbehozatal a stabilizációs mechanizmus keretében (kg) 6.
KÖVETKEZTETÉS
Összességében véve a megállapodás megfelelően működik és a végrehajtási eljárás egyenletesen folytatódik. A stagnáló globális gazdasági környezet ellenére az EU kereskedelmi forgalma KözépAmerikával meglehetősen dinamikusnak bizonyult. A kávérozsda és egy nagy exportőr áttelepülése erősen éreztette hatását, de ettől eltekintve a Közép-Amerikából az EU-ba irányuló kivitel 2014-ben 11%-kal nőtt. Az EU Közép-Amerikába irányuló kivitele ugyanilyen nagyságrendben növekedett. A vámkedvezmények kihasználtsági aránya továbbra is igen alacsony az EU-ból KözépAmerikába irányuló kivitel esetében, azonban kedvezőbb az arány a Közép-Amerikából EU-ba irányuló behozatal esetében. A megállapodás által nyújtható előnyök ismeretének bővítése érdekében az Atlanti-óceán mindkét partján kommunikációs erőfeszítésekre van szükség. A Bizottság szerepet vállal olyan intézkedések megvalósításában, amelyek révén a gazdasági szereplők jobban megismerhetik a megállapodással életre hívott lehetőségeket. Mivel a vámkontingensek nem merültek ki, még mindig nyújtanak alkalmat a gazdasági szereplők részére a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében. Ami a banánkereskedelmet illeti, a közép-amerikai országokból származó behozatal összességében stabil szinten, ugyanakkor a megállapított importküszöb szintje alatt maradt, vagyis nem kellett számolni a kedvezményes vámtételek felfüggesztésének kezdeményezésével. Az elkövetkező években az EU fő prioritása továbbra is a Közép-Amerikával folytatott jó együttműködés a megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében. Ez lehetővé fogja tenni a gazdasági szereplőknek, fogyasztóknak és a civil társadalomnak, hogy maradéktalanul kihasználják a megállapodás nyújtotta előnyöket. A megállapodás által létrehozott intézmények jó működése elengedhetetlen, mivel lehetővé teszi a piacra jutással kapcsolatos ügyek, valamint a végrehajtással kapcsolatos egyéb nehézségek megvitatását és megoldását. A Bizottság továbbra is elkötelezett a Közép-Amerikával folyó eszmecserékben való részvétel mellett az érdekelt felek által e megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felvetett bármilyen aggály megvitatását illetően. A Bizottság felkéri az uniós tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy továbbra is vegyenek részt az eszmecserékben és adjanak hangot e témával kapcsolatos véleményüknek.
14
