EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.6.18. COM(2015) 301 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2002. JÚLIUS 19-I 2002/1606/EK RENDELET ÉRTÉKELÉSE {SWD(2015) 120 final}
HU
HU
1. Bevezetés Több mint tíz évvel az 1606/2002/EK rendelet (az IAS-rendelet)1 elfogadása után, illetve alkalmazásának 2008-ban történő első felülvizsgálatát2 követően a Bizottság úgy döntött, hogy a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT)3 keretében értékelni fogja a kitűzött célok teljesülését. A Bizottság számára emellett a 258/2014/EU rendelet4 előírja, hogy számoljon be az értékelés megállapításairól – adott esetben javaslatokat téve a rendelet módosítására –, valamint az érintett intézményekre vonatkozó irányítási intézkedésekről. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS)5 azzal a céllal fogadták el uniós használatra, hogy javítsák az uniós tőkepiacok és a belső piac hatékony működését. A rendelet alapján a jegyzett6 uniós társaságok konszolidált pénzügyi kimutatásait 2005 óta az IFRS-nek megfelelően készítik. A tagállamok az IFRS alkalmazását kiterjeszthetik az egyedi éves pénzügyi kimutatásokra és a nem jegyzett társaságokra is. Az úgynevezett átláthatósági irányelv7 előírta továbbá, hogy az EU-ban lévő vagy működő szabályozott piacokon jegyzett értékpapírral rendelkező kibocsátók (ideértve az EU-n kívülieket is) kötelesek alkalmazni az IFRS-t. Ez a jelentés összefoglalja az értékelés megállapításait és meghatározza a javítási lehetőségeket. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum további részletekkel támasztja alá a jelentést. 2. Módszertan A Bizottság az értékelést az érdekelt felek meghallgatása érdekében nyilvános konzultáció (2014. augusztus–november, 200 észrevétel), informális szakértői csoport (18 állami és magánszervezet 3 találkozója 2014-ben) és az összes tagállam képviselőiből álló számviteli szabályozó bizottság (ARC) keretében készítette el. Áttekintette továbbá az IFRS kötelező uniós bevezetésének hatásaival és az IFRS válság alatti teljesítményével foglalkozó szakirodalmat. Felhasználta a releváns nemzetközi és európai testületek belső tapasztalatait is.
1
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11.). 2 COM(2008) 215. 3 COM(2014) 368. 4 A pénzügyi beszámolás és az audit területén meghatározott tevékenységeket támogató, a 2014–2020 közötti időszakra szóló uniós program létrehozásáról, és a 716/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 258/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkének (2) bekezdése (HL L 105., 2014.4.8.). 5 Nemzetközi számviteli standardokat (IAS standardokat) először az IASB elődje, a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) bocsátott ki. 6 Szabályozott uniós piacon kereskedett értékpapírokkal. 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31.).
2
Az értékelés során figyelembe vette Philippe Maystadt ajánlásait8 is, aki a nemzetközi standardalkotásban betöltött szerep erősítésére hívta fel az EU-t. Az értékelés az IAS-rendelet szerinti helyzetet kívánta összehasonlítani azzal, amely az IFRS bevezetése nélkül állt volna elő. Nem volt egyértelmű azonban, hogy az IFRS-t milyen viszonyítási alappal vessék össze, mivel az EU-ban nincs egyetlen alternatív megoldás, ráadásul a vizsgált időszakban a nemzeti szabályok és az Egyesült Államokban használt általánosan elfogadott számviteli alapelvek is átalakultak. Az értékelés az EU egészének perspektívájából készült, vagyis nem tartalmazza a rendelet és a nemzeti jogszabályok kölcsönhatásának szisztematikus elemzését. Nem tartalmazza az IFRS standardok technikai felülvizsgálatát, és nem tér ki az egyes standardok okozta adminisztratív terhekre sem. Nem tartozott tárgykörébe az uniós nem jegyzett társaságokra vonatkozó alternatív számviteli szabályok vizsgálata sem. Az IFRS bevezetésének a vizsgált időszakot érintő hatását nehéz volt elkülöníteni, mivel a szabályozás más tekintetben is sokat változott ebben az időszakban; a hatások attól függően is eltértek, hogy az IFRS előtt milyen nemzeti szabályokat alkalmaztak. Nehézségekbe ütközött továbbá az IFRS-t alkalmazó társaságokra, illetve a költségekre és a hasznokra vonatkozó statisztikák beszerzése. A rendelkezésre álló információk főként a nagyobb társaságokra vonatkoztak. Végül, a nyilvános konzultációban a válaszadók önkéntes alapon vettek részt, így a minta reprezentativitása nem biztosított. A könyvvizsgálat témakörét az értékelés nem vizsgálta. Általánosan elfogadott, hogy a pénzügyi kimutatások megbízhatóságának biztosításához színvonalas könyvvizsgálat szükséges. A vizsgált időszakban az EU többek között a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló társaságok független felügyeletének előírásával bővítette a jogszabályban előírt könyvvizsgálatra vonatkozó szabályozást9. 3. Megállapítások 3.1.
Az értékelés kritériumai
3.1.1. Eredményesség Az IAS-rendelet célja az volt, hogy az uniós tőkepiacok és a belső piac fokozottan hatékony működése érdekében harmonizálja a jegyzett társaságokra vonatkozó pénzügyi beszámolási követelményeket, és ezáltal növelje pénzügyi kimutatásaik átláthatóságát és összehasonlíthatóságát. A rendelet emellett célul tűzte ki az IFRS globális elfogadását, hogy 8
Should IFRS Standards be more "European"?; Mission to reinforce the EU’s contribution to the development of international accounting standards (Javítsuk-e az IFRS standardok „európaiságát”? Küldetés a nemzetközi számviteli standardok kidolgozásában vállalt uniós szerep erősítésére); Philippe MAYSTADT jelentése, 2013. október. 9 Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, a 2014/56/EU irányelv és a 2016. június közepétől alkalmazandó 537/2014/EU rendelet által módosított 2006/43/EK irányelv.
3
az uniós társaságok egyenlő esélyekkel versenyezhessenek a pénzügyi erőforrásokért a világ tőkepiacain. Átláthatóság és összehasonlíthatóság A Bizottság megítélése szerint az IAS-rendelet a számviteli színvonal és a közzétételi követelmények javításával, valamint a beszámolás értékalapúságának növelésével fokozta a pénzügyi kimutatások átláthatóságát, ami pontosabbá tette a piaci várakozásokat és az elemzői előrejelzéseket. Javult továbbá a pénzügyi kimutatások ágazatokon, illetve országokon belüli és közötti összehasonlíthatósága is, noha e téren még vannak eltérések. A kapott információkból megállapítható, hogy az IFRS szerint elkészített pénzügyi kimutatások színvonala jó, vagyis a standardok jó színvonalúak. Kritika érte ugyanakkor a standardok túlzott összetettségét. A megállapítások szerint az összetettség ugyanakkor elkerülhetetlen, mivel az alapul szolgáló üzleti tevékenység is összetett, és bár a standardok nem ágazatspecifikusak, a megítélés szerint elég rugalmasak a legtöbb üzleti modell leképezéséhez, noha egyesek aggályukat fejezték ki a standardok hosszú távú befektetők számára való alkalmasságát és a közzétételek volumenét illetően. Az IAS-rendelet felismerte, hogy magas színvonalú pénzügyi beszámolás csak a standardok helyes és következetes érvényesítése mellett lehetséges. Az átláthatósági irányelv értelmében a számviteli standardok érvényesítése az egyes tagállamok felelősségébe tartozik; az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) feladata, hogy az IFRS standardok egységes uniós alkalmazásának biztosítása és a felügyeleti konvergencia fokozása érdekében koordinálja a tagállamok tevékenységeit. A kapott információkból megállapítható, hogy az IFRS standardok érvényesítésére szolgáló mechanizmusok megfelelőek, az ESMA pedig fontos szerepet játszik az EU-n átívelő egységesség és koherencia előmozdításában. Mindazonáltal egyes információk arra utalnak, hogy az érvényesítés terén még van némi eltérés a tagállamok között. Az ESMA nemrégiben új iránymutatást10 tett közzé az érvényesítésről, ami a helyzet további javulásához vezethet, de a hatások értékelése még korai lenne. A standardok egységes alkalmazása az értelmezéstől is függhet. Az ESMA az értelmezés gyakorlati eltéréseit jelzi az IFRS Értelmezési Bizottságnak. A Bizottság üdvözli a két testület eredményes együttműködését. Az uniós tőkepiacok és a belső piac hatékony működése A Bizottság információi a tőkepiac javuló teljesítményére utalnak: nagyobb lett a likviditás, alacsonyabbak lettek a tőkeköltségek, bővültek a határon átnyúló ügyletek, uniós és világszinten is könnyebb lett a hozzáférés a tőkéhez, javult a befektetők védelme és a
10
ESMA/2014/807.
4
befektetői bizalom fenntartása. Mint azonban fent is említettük, az IFRS hatásai nem különíthetők el a tőkepiacok egyéb változásainak hatásától. Széles körű vita kísérte annak kérdését, hogy az IFRS alkalmazása súlyosbíthatta-e a pénzügyi válságot, és ha igen, milyen mértékben – a kapott információk vegyesek voltak. A vita során két számviteli szempont került össztűz alá. Az első az aktuális árak (valós értékek) használata pénzügyi instrumentumok értékelésére. Ezek az értékek ugyanis túlzottak lehetnek, ha a piacok túlságosan lelkesek vagy pesszimisták. Ezzel szemben a bankhiteleket és hasonló instrumentumokat a bekerülési érték alapján tartják nyilván, és folyamatosan vizsgálni kell, hogy az ügyfelek vissza fogják-e fizetni az esedékes összegeket. A pénzügyi válság alatt a hitelek értékvesztésének elszámolására alkalmazandó standardot széles körben kritizálták amiatt, hogy túl kevés céltartalékot írt elő, és azt is túl későn. Más kritikák egyes bankok hiányos közzétételeit érintették. Az IASB egy átfogó átvilágítást követően 2014-ben közzétette a pénzügyi instrumentumokra vonatkozó új standardot (IFRS 9); e standard bevezetésének lehetőségét még vizsgálják. A pénzügyi válság összességében rávilágított, hogy a standardok széles körű gazdasági hatásokkal járhatnak (ld. 3.2.). Globális standardok Az IAS-rendelet az IFRS standardok globális standarddá válását irányozta elő, ami előnyére válna az uniós társaságoknak. Az érdekeltek úgy ítélték meg, hogy az IFRS bevezetésére vonatkozó uniós döntés jelentős lendületet adott az IFRS globális hitelességének és elfogadottságának. A mai napig több mint száz ország fogadja el az IFRS-t, és a standardokat olyan nemzetközi szervezetek támogatják, mint a G20-ak, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság. Az Egyesült Államok a hazai társaságainak nem engedélyezi az IFRS használatát, ami jelentősen korlátozza a standardok globális alkalmazását. Az Egyesült Államokban is jegyzett mintegy 90 nagyobb uniós kibocsátó számára jelentős pozitívum az az „egyenértékűségi” megállapodás, amelynek alapján az USA Értékpapír- és Tőzsdebizottsága (SEC) a külföldi társaságok esetében elfogadja az IFRS szerint készített pénzügyi kimutatásokat. Az IASB és az egyesült államokbeli standardalkotó testület (FASB) 2002-ben programot indított standardjaik közelítésére. E munka fontossága a pénzügyi válsággal összefüggésben is világossá vált, így azt a G20-ak és az FSB is támogatja. A standardalkotó testületek azonban egyes területeken nem tudtak közös álláspontra jutni. 3.1.2. Hatékonyság Az értékelésből származó információk alapján összességében megállapítható, hogy az IASrendelet végrehajtásának előnyei meghaladják a költségeket. Mindazonáltal a számviteli standardok alkalmazása hagyományos költség-haszon-elemzéssel nem könnyen vizsgálható, hiszen hasznai pénzben nem számszerűsíthetők, költségeiről kevés az adat, ráadásul a költségek és a hasznok eloszlása is egyenetlen: a költségeket főként az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokat készítő társaságok viselik, míg a hasznok megoszlanak 5
e társaságok és a pénzügyi kimutatások felhasználói (befektetők és egyéb gazdasági szereplők) között. A társaságok széles körben támogatják az IFRS-t, vagyis a költségeket arányosnak tartják a hasznokhoz képest. A kapott információk alapján a költség/haszon-ráta a társaság olyan jellemzőitől függ, mint a méret vagy a nemzetközi tevékenység nagyságrendje. Egyes érdekeltek érdemesnek tartanák az IFRS alkalmazásának kiterjesztését: a költségmegtakarításokat szem előtt tartva különösen a jegyzett csoportok társaságai tekintetében lehetne választható lehetőség az IFRS bevezetése. Mások a jegyzett csoportok leányvállalatai tekintetében az IFRS könnyített verziójára tettek javaslatot, kevesebb közzétételi előírással. Megjegyezték, hogy az IFRS bevezetési költségei különösen a kis- és középvállalkozásokat elriaszthatják az első nyilvános ajánlattételtől. A pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi kimutatások átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javítása miatt széles körben támogatják az IFRS-t. A standardok kidolgozása és jóváhagyása során minden érdekeltnek vannak költségei. Egyes válaszok arra utalnak, hogy a közelmúltban a standardok gyakori módosítása, összetettségük és a bővülő közzétételi követelmények miatt megbomlott a költségek és a hasznok közötti egyensúly. 3.1.3. Relevancia Az értékelésből származó információk alapján összességében megállapítható, hogy az IASrendelet célkitűzései továbbra is relevánsak. A tőkepiacok fokozódó globalizációja még jobban kiemelte az egységes pénzügyi beszámolás iránti igényt. 2002-ben az uniós tőkepiacok jegyzett társaságai még nem élveztek egyenlő versenyfeltételeket. Ez mára megvalósult, így a vita hangsúlya áttevődött a globális versenyfeltételek egyenlőségére. Mint említettük, az IFRS standardok globális alkalmazását nemzetközi szervezetek támogatják. A válság világossá tette, hogy fel kell mérni a szabályozások pénzügyi piacokra és gazdaságokra gyakorolt hatásait. Az IAS-rendelet előírja, hogy a nemzetközi standardok csak akkor vezethetők be az EU-ban, ha az európai közérdeket szolgálják. A „közérdek” fogalma nincs meghatározva, de felfogható széles körű, pénzügyi stabilitási és gazdasági megfontolások összességeként. Különösen azt kell értékelni, hogy a számviteli standardok hátrányosak lehetnek-e a gazdaság vagy egyes érdekeltek, például a hosszú távú befektetők számára. Egyre többen hangoztatják továbbá, hogy a szabályozásokat holisztikus módon, összes hatásukkal kell figyelembe venni. Az IAS-rendelet elfogadásakor az volt az általános nézet, hogy a rendelet célkitűzései a jegyzett uniós társaságok számára fontosabbak, amit a kötelező alkalmazás hatálya is tükröz, noha azt a tagállamok kiterjeszthetik. Egyes érdekeltek úgy vélik, hogy az IFRS használata hasonló előnyökkel járhatna például a befektetők számára is, ha hatályát kiterjesztenék (például a konszolidált pénzügyi kimutatást nem készítő jegyzett társaságok egyedi éves 6
pénzügyi kimutatásaira). Mások kockázatosnak tartják ilyen összetett standardok kkv-k számára való előírását. 3.1.4. Koherencia Az IAS-rendeleten belül Az EU által elfogadott IFRS standardokat a jogilag kötelező erejű 1126/2008/EK bizottsági rendeletben11 kodifikálták, amelyet minden új standard vagy standardmódosítás alkalmával módosítanak. A Bizottság évente kétszer jogilag nem kötelező erejű konszolidált verziót készít az aktuális standardokból az EU összes nyelvén. A kapott információk szerint egyes nyelvi változatok javításra szorulnak, a standardok konszolidációja gyakorlati problémákat vet fel, valamint eltérések vannak az IASB és az EU konszolidált szövege között. Az IFRS egészének Bizottság általi hivatalos kodifikációja tehát hasznos feladat lehetne. Egyes érdekeltek azt is felvetették, hogy nem kellene-e az IASB által végzett átvilágításon túl is megbizonyosodni arról, hogy az új standardok vagy standardmódosítások koherensek az IFRS hatályos anyagával. Más uniós jogszabályokkal A Bizottság elkötelezett amellett, hogy segítse az IAS-rendelet és a számviteli irányelv közötti súrlódási pontok kezelését. A tagállamok megfelelő értelmezési és átültetési módszerei ugyanakkor mindeddig lehetővé tették az ilyen pontok leküzdését. Jogi problémák forrásaként említették még a tőkemegőrzési és osztalékfelosztási szabályok területét olyan tagállamok esetében, amelyek az IFRS alkalmazását a nyereségfelosztás alapját képező egyedi éves pénzügyi kimutatásokra is megengedik vagy előírják. Minden tagállam megvizsgálja, hogy az uniós tőkemegőrzési követelmények keretén belül miként tudja megválaszolni az ilyen kérdéseket saját jogszabályaiban. Az IASB által kiadott hatályos Fogalmi keretek szerint az általános célú pénzügyi beszámolás célkitűzése, hogy a potenciális befektetők, kölcsönadók és egyéb hitelezők számára információkat szolgáltasson a beszámolót készítő gazdálkodó egységről. Noha az IFRS-alapú pénzügyi információ számos felügyeleti szabályozás kiindulópontja, az IASB nem szerepelteti a prudenciális felügyeleti hatóságokat vagy szabályozókat a felhasználók között. Mindazonáltal biztosítani kell a pénzügyi információk ilyen célra való alkalmasságát, elismerve azt, hogy a prudenciális szabályozók egyéb információkat is kérhetnek különböző célkitűzéseik teljesítéséhez. A kapott információkból megállapítható, hogy az IFRS, a szabályozói követelmények, valamint az adó- és tőkemegőrzési szabályok ugyan eltérő beszámolási követelményeket írhatnak elő, de az eltérések a kitűzött célok különbözősége miatt lényegében arányosnak és jogszerűnek tekinthetők. 11
A Bizottság 2008. november 3-i 1126/2008/EK rendelete az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29.).
7
3.1.5. Uniós hozzáadott érték Az 1990-es évek végén a társaságok nemzetközivé válása, az egységes piac megvalósítása és a pénzügyi piacok globalizációja előhívta a jegyzett társaságok közös számviteli nyelvezet iránti igényét. Több társaságnak nemzetközi vagy egyesült államokbeli standardok alapján kiegészítő beszámolókat kellett készítenie, mivel nemzeti beszámolóikat nemzetközileg nem ismerték el. Az EU úgy döntött, hogy a jegyzett társaságok esetében rendelettel előírja az IFRS alkalmazását, mivel az egyes tagállamok eltérő számviteli hagyományainak összeegyeztetésével kapcsolatos nehézségek akadályozták volna a számviteli irányelvek megfelelő fejlesztését. A kapott információk szerint a rendelet célkitűzései hatékonyan és eredményesen teljesültek, és továbbra is relevánsak. Emellett az IFRS-nek a mai napig nincs jól meghatározott alternatívája. A rendelet tehát továbbra is európai hozzáadott értéket teremt, mivel a közös nemzetközi számviteli nyelvezet révén elmozdítja a határon átnyúló akadályokat és lehetővé teszi, hogy az EU fontos szerephez jusson a nemzetközi standardok kidolgozásában. A kapott információk szerint a rendelet kötelező hatálya és az IFRS nemzeti szintű alkalmazásának kiterjesztésére vonatkozó tagállami lehetőség biztosítja a megfelelő szubszidiaritást és arányosságot. A tagállamok sajátos gazdasági és jogi környezetüknek megfelelő eltérő módokon éltek a lehetőségekkel. Az IFRS kötelező alkalmazását csak szűk körben terjesztették ki a nem jegyzett társaságokra vagy az egyedi pénzügyi kimutatásokra. 3.2.
A jóváhagyás folyamata és kritériumai
3.2.1. Jóváhagyási mechanizmus – folyamat Az IASB által kibocsátott IFRS standardokat a Bizottság komitológiai eljárás keretében hagyja jóvá. A jóváhagyási folyamatra azért van szükség, mert a magánjogi testület által kidolgozott standardoknak meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak és az európai gazdaság igényeinek ahhoz, hogy az európai jog részei lehessenek. A Bizottság célja annak biztosítása, hogy a jóváhagyási folyamat zökkenőmentesen és hatékonyan történjen; az érdekeltek többségének válaszai alapján a folyamat jól működik. Időzítése miatt azonban egyesek aggályaikat fejezték ki, mivel szabályozási bizonytalanságot okozhat. Mindazonáltal az érdekelteknek időt kell adni a megfelelő átvilágítás elvégzésére, hogy kellően hozzá tudjanak járulni a folyamathoz. A jóváhagyási folyamat egy másik fontos eleme a standard hatásainak teljes körű megismerése. A standardok hatásáról az IASB korlátozott elemzést ad, inkább a pénzügyi kimutatások felhasználói számára nyújtott információk színvonalára összpontosít. Ezt kiegészítve uniós szinten a Bizottság szolgálatai és az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) értékelik a standardok hatásait.
8
3.2.2. Jóváhagyási mechanizmus – rugalmasság Egyes európai érdekeltek úgy vélik, az IAS-rendelet nem elég rugalmas, mivel nem teszi lehetővé az IFRS standardok szöveg hozzáadásával történő módosítását, és csak korlátozott körben engedi a szöveg „törlését” („kizárását”). Az EU-ban 2005 óta van hatályban egy ilyen kizárás, amellyel egyes bankok élnek. Más érdekeltek úgy vélik, hogy az IASB által kibocsátott standardokat nem lenne szabad módosítani az európai alkalmazáshoz. A Maystadt-jelentés óvatosságra intett e tekintetben, a legtöbb érdekelt pedig a helyzet változatlansága mellett érvelt. A kapott visszacsatolásokból kiderült: az EFRAG reformjától az érdekeltek azt várják, hogy Európa már a standardok kidolgozásának korai szakaszában fokozza befolyását. 3.2.3. Jóváhagyási kritériumok Az IAS-rendelet alapján egy standardnak több kritériumot is teljesítenie kell ahhoz, hogy az EU-ban jóváhagyják. A standardnak összhangban kell lennie a számviteli irányelvekben rögzített „megbízható és valós” összkép elvével, az európai közérdeket kell szolgálnia, és meg kell felelnie a pénzügyi kimutatásokhoz szükséges információk minőségére vonatkozó alapfeltételeknek. A Maystadt-jelentés a következő két kritériummal bővítené a közérdekű elemet: a standard nem veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, és nem akadályozhatja az Unió gazdasági fejlődését. Alternatívaként a közérdekre vonatkozó kritérium értelmezésére vonatkozó iránymutatás kibocsátását ajánlja. A kapott válaszok összességében arra utalnak, hogy a meglévő kritériumok megfelelően működnek, és bár egyes érdekeltek a rendeletet kiegészítenék más kritériumokkal, egyetlen konkrét újabb kritérium bevezetését sem támogatta egyértelmű többség. Mindazonáltal egyes érdekeltek úgy vélik, hogy az európai közérdek fogalmát célszerű lenne konkrétabban megfogalmazni, mások viszont úgy tartják, hogy ez az általános fogalom jól értelmezhető, és gyakorlati rugalmasságot tesz lehetővé. A legtöbb érdekelt nem ajánlja az IAS-rendelet bármely módosítását, hanem azt részesítené előnyben, ha a Bizottság eseti alapon határozna meg vizsgálandó területeket az EFRAG számára. A fő kihívás az, hogy ki kell alakítani a rendelet fogalmainak, így a „közérdek” és a „megbízható és valós” kifejezésnek a közös értelmezését. Utóbbi kapcsán egyes érdekeltek azt ajánlották, hogy a standardokat kifejezetten értékelni kellene a tekintetben, hogy prudens számvitelt eredményeznek-e, mivel ezt lényeges tényezőnek tartják a megbízható és valós összkép biztosításához. A Bizottságnak az EFRAG-gal közösen iránymutatást kell adnia a jóváhagyási kritériumok értelmezésének javítása céljából.
9
3.3.
Irányítás
3.3.1. IFRS Alapítvány Az IFRS Alapítvány független szervezetként több mint 100 ország számára alkot számviteli standardokat. A nyilvános elszámoltathatóság biztosítása érdekében ezért erős irányítást igényel. Irányítási struktúrája az átláthatóság, a feladatelkülönítés és a megfelelő felügyelet érdekében háromszintű. Az IFRS Alapítvány közfelügyeletét közhatóságokból, többek között az Európai Bizottságból álló felügyelő testület biztosítja. A széles körű közérdeklődésre számot tartó ügyeket az IASB elé utalhatja. Az IFRS Alapítványt 2013-ban főként hozzájárulásokból finanszírozták. Ezt az országok GDP-jén alapuló (kötelező) finanszírozási rendszerrel kívánják felváltani, ami mindeddig problémásnak bizonyult, mivel az IFRS-t használó országok közül sokak hozzájárulása nem megfelelő. Az alapítvány így továbbra is az önkéntes hozzájárulásokra támaszkodik, amelyek azonban gyakran a magánszektorból érkeznek, vagyis összeférhetetlenségre adhatnak okot. A tagállami hozzájárulásokat is beleértve az IFRS Alapítvány fő pénzügyi támogatója az EU; többéves kötelezettségvállalása stabil finanszírozási forrást jelent az alapítvány számára, és mérsékli annak függését a magánszektortól. A vizsgált időszakban több pozitív változás is történt: európai részvétellel létrejött a Számviteli Standardok Tanácsadói Fóruma, a helyszíni munka módszertanával és a hatásvizsgálatokkal foglalkozó tanácsadó csoport ajánlásokat fogalmazott meg a kurátorok számára, amelyeket az IASB végre fog hajtani, továbbá bevezették a standardok alkalmazás utáni felülvizsgálatát. Az érdekeltek – közöttük európai felek – igényeire reagálva az IASB továbbfejleszti a Fogalmi kereteket, amely az érdekeltek jövőbeli munkáját segítő teljes és aktualizált fogalomgyűjteményként javítani fogja a pénzügyi beszámolás folyamatát. A 2015. május 28án közzétett nyilvános tervezet számos fontos kérdést rendez, többek között az óvatosság fogalmának mint fontos elemnek a visszavezetését a pénzügyi beszámolásba. Az IFRS Alapítványnak alapszabálya értelmében ötévente felül kell vizsgálnia szervezeti struktúráját. A múltbeli felülvizsgálatok jelentősen javították az alapítvány irányítását. A következő felülvizsgálat alkalmat ad az alapítvány finanszírozásával és döntéshozatali eljárásával kapcsolatos kérdések megválaszolására, ideértve a felügyelő testület szerepét is. 3.3.2. EFRAG A Bizottság 2014 júliusában jelentést12 tett közzé a Maystadt-jelentést követő EFRAG-reform végrehajtásáról. A jelentésben kedvező következtetésre jutott az addig elért előrehaladásról. A reform 2014. október 31-én lépett hatályba az EFRAG módosított alapszabályának és belső 12
COM(2014) 396.
10
szabályzatának hatálybalépésével. Az EFRAG álláspontjainak legitimitása és az egységes európai hang megteremtése érdekében a reform részeként létrejött az EFRAG új, a köz- és magánérdekű feleket kiegyensúlyozottan képviselő döntéshozatali testülete (igazgatótanácsa). 4. Következtetések és következő lépések A Bizottság elégedett az értékelés általános színvonalával, és ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a megállapítások megfelelően alátámaszthatók a kapott információkkal, noha számszerű adatok csak korlátozottan álltak rendelkezésre. A legfőbb megállapítás szerint a rendelet célkitűzései teljesülnek. A kapott információk szerint az érdekeltek az EFRAG vizsgált időszakbeli reformját fontosnak tartják az EU IFRS standardok kidolgozásában betöltött szerepének erősítésében. Mindazonáltal az IAS-rendelet rendelkezéseinek alkalmazási módja még javítható, a Bizottság több lehetséges gyakorlati lépést is meghatározott e célból. Az IAS-rendelet működése
13
A kapott információk szerint a rendelet hatálya és a tagállamok opciói megfelelőek. A tőkepiaci unió kiépítéséről szóló zöld könyv13 keretében a Bizottság vitát indított arról, hogy hozzáadott értéket lehetne-e teremteni a multilaterális kereskedési rendszerekben, konkrétabban a kkv-növekedési piacokon jegyzett kkv-kra vonatkozó, egyszerűsített, uniós szinten egységes és színvonalas számviteli standard kidolgozásával.
A Bizottság támogatja az IFRS mint globális standard érvényesülését, és továbbra is arra ösztönzi az USA Értékpapír- és Tőzsdebizottságát, hogy az vezesse be az IFRS-t a hazai társaságok általi alkalmazás céljából. A konvergencia önmagában nem cél, mert az IFRS-nek magas színvonalúnak és az európai piacok számára, vagyis más joghatóságok számára is megfelelőnek kell lennie. A Bizottság úgy véli, hogy az IFRS melletti elkötelezettséget az IFRS Alapítványnak fizetendő, a hozzájáruló ország GDP-jével arányos állandó pénzügyi hozzájárulás rögzítésével lehetne tanúsítani. A Bizottság ezért az IFRS Alapítványt arra ösztönzi, hogy a 2015. évi irányítási felülvizsgálat keretében biztosítsa, hogy az IFRS Alapítvány és az IASB irányító és felügyeleti testületeiben csak az lehessen tag, aki vállalja az IFRS alkalmazását és az állandó pénzügyi hozzájárulás megfizetését.
A rendelet eredményessége és hatékonysága maguknak a standardoknak a színvonalától függ, ezért azokat kidolgozásuk és jóváhagyásuk során továbbra is megfelelően értékelni kell. Értékelni kell különösen az IAS-rendelet és más uniós jogszabályok kölcsönhatását, holisztikus alapon figyelembe véve az általános koherenciát és a hatásokat, a standardok összetettségét és a közzétételi követelmények volumenét. A Bizottság meg fogja vizsgálni az uniós osztalékfelosztási szabályok szigorításának lehetőségeit.
COM(2015) 063.
11
A Bizottság az ESMA érvényesítési iránymutatásának alkalmazására ösztönzi a tagállamokat. A tőkepiaci unió kiépítéséről szóló zöld könyv keretében a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az európai felügyeleti hatóságok, köztük az ESMA, elegendő hatáskörrel rendelkeznek-e a következetes felügyelet biztosítására, és hogy az ESMA vagy adott esetben a nemzeti hatóságok felé történő felügyeleti és piaci jelentéstétel területén alkalmazott hatékonyabb megoldások hasznosak lehetnek-e a piaci résztvevők számára.
A jogszabályok egyszerűsítése és koherenciája érdekében a Bizottság középtávon, egyes fontosabb függőben lévő standardok elfogadása után meg fogja fontolni az IFRS-t jóváhagyó jogszabály kodifikációját. A Bizottság fokozni fogja az IFRS Alapítvánnyal folytatott együttműködést, különösen a fordítás tekintetében
Jóváhagyási folyamat
A Bizottság biztosítani fogja, hogy az EFRAG-hoz intézett, jóváhagyási tanácsadásra irányuló kéréseiben eseti alapon konkrét problémákat, így közérdekkel kapcsolatos kérdéseket is említsen annak érdekében, hogy az EFRAG jóváhagyással kapcsolatban adott tanácsa megfelelően kezelje e kérdéseket. A folyamat korábbi szakaszában történő bevonásuk révén a tagállamok értesíteni tudják a Bizottságot esetleges aggályaikról, az EFRAG megreformált irányítási struktúrája pedig alkalmasabb lesz a felvetett kérdések megválaszolására. A Bizottság a számviteli szabályozó bizottsággal, az EFRAG igazgatótanácsával és más uniós intézményekkel folytatott párbeszéd révén új ötleteket és gyakorlatokat fog kidolgozni.
A Bizottság arra ösztönzi az EFRAG-ot, hogy fejlessze kapacitásait a standardok hatásainak, köztük a makrogazdasági hatásoknak a vizsgálatára. A Bizottság üdvözli, hogy az EKB és az európai felügyeleti hatóságok – az EFRAG igazgatótanácsában a megreformált irányítási megállapodások alapján részt vevő megfigyelők – tevékenyen megosztják nézeteiket az igazgatótanáccsal annak érdekében, hogy megkönnyítsék egyes területek, például a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatások megfontolását.
Releváns szervezetekkel kötött irányítási megállapodások
A Bizottság elismeri az IFRS Alapítvány irányításában történt javításokat. A felügyelő testület tagjaként azonban felhívja e testület figyelmét arra, hogy a belső felépítés kérdései helyett olyan közérdekű ügyek megvitatásával foglalkozzon, amelyeket az IFRS Alapítvány elé lehet utalni.
A Bizottság arra ösztönzi az IASB-t, hogy javítsa a hatásvizsgálatokat, vegye figyelembe a különböző időhorizonttal rendelkező befektetők sajátos szükségleteit, és a standardok kidolgozásakor gondoskodjon specifikus megoldásokról, különösen a hosszú távú befektetők tekintetében.
12
A Bizottság üdvözli, hogy az IASB újból be kívánja vezetni az óvatosság elvét a Fogalmi keretekbe.
A Bizottság jóváhagyta és felügyelte az EFRAG 2014. évi irányítási reformját. A nemzetközi számviteli standardok kidolgozására gyakorolt uniós befolyás növelésére vonatkozó célkitűzés teljesülése érdekében a Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri a reform nyomon követését, amelyről a 258/2014/EU rendeletnek megfelelően évente jelentést fog készíteni.
13
