EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 196 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A demokratikusabb európai parlamenti választások felé Jelentés az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítésére vonatkozó, 2013. március 12-i bizottsági ajánlások végrehajtásáról
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
Az európai választások az uniós demokratikus folyamat sarokkövét jelentik, amint azt a Szerződések1 is rögzítik. Az uniós polgárok többsége úgy gondolja, hogy az európai parlamenti választásokon való részvétel a legjobb mód annak biztosítására, hogy hangot adjanak véleményüknek az uniós döntéshozók előtt2. A 2014-es választások kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Az Unió demokratikus alapjait megszilárdító és az Európai Parlament szerepét és hatásköreit megerősítő Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta első ízben kerül sor európai választásokra. A választások időpontja egyúttal az európai integráció szempontjából is sorsdöntő pillanat abban a tekintetben, hogy az EU most hajt végre olyan meghatározó intézkedéseket, amelyek hosszú távú következményekkel járnak a polgárokra nézve. Az idei európai választások eredményeire alapozva lényeges döntések fognak születni az EU további fejlődésére vonatkozóan. Minden eddiginél fontosabb, hogy az uniós polgárok nagy számban vegyenek részt a szavazáson. Ennek érdekében határozott lépéseket kell tenni az uniós politikák és a polgárok közötti szakadék áthidalásáért. A polgárok csak akkor fogják leadni szavazatukat, ha látják, hogy valóban van választási lehetőségük és szavazatuk tényleg számítani fog3. Valamennyi európai intézmény az európai demokratikus folyamat átláthatóbbá tételére törekszik, és nagyobb mértékű szerepvállalásra ösztönzi az európai választókat. 2013. március 12-én a Bizottság ajánlást fogadott el az európai parlamenti választások demokratikus és hatékony lebonyolításának erősítéséről4, amelynek címzettjei a tagállamok és a nemzeti politikai pártok voltak. Az Európai Parlament szintén állásfoglalásokat fogadott el a témában5. A 2013/142/EK ajánlás két fő részre bontható: Az ajánlások első csoportja az európai választások átláthatóságának és az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimációjának megerősítésére irányult. A Bizottság azt javasolta, hogy a szavazókat a választásokat megelőzően tájékoztassák a nemzeti és az európai politika pártok közötti kapcsolatokról. A nemzeti és az európai politikai pártoknak egyúttal meg kell nevezniük, melyik jelöltet támogatják az Európai Bizottság elnöki posztjára, továbbá részletesen ismertetniük kell jelöltjük programját. A nemzeti 1 2
3
4 5
Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke. Tízből megközelítőleg hat uniós polgár véli úgy, hogy az európai választásokon való részvétel a legjobb mód annak biztosítására, hogy hangot adjanak véleményüknek az uniós döntéshozók előtt. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 77.4), „Két évvel a 2014-es európai parlamenti választások előtt”, Brüsszel, 2012. augusztus 20. Tízből több mint hét uniós polgár szerint magasabb lenne a részvételi arány, ha a nemzeti politikai pártok valamennyi kampányanyagukban feltüntetnék, melyik európai politikai párthoz kötődnek, továbbá tízből több mint nyolc uniós polgár nézete szerint a jelöltek és az európai parlamenti pártok programjairól és célkitűzéseiről, az EU mindennapi életükre gyakorolt hatásáról, valamint magukról a választásokról való bővebb tájékoztatás fokozná az európai választásokon való részvételi hajlandóságukat. 364. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés az uniós polgárok választójogával kapcsolatban, 2012. novemberi terepmunka. HL L 79., 2013.3.21., 29. o. Az Európai Parlament 2012. november 22-i állásfoglalása a 2014-es európai parlamenti választásokról (2012/2829(RSP)); az Európai Parlament 2013. július 4-i állásfoglalása a 2014. évi európai parlamenti választások megszervezésének javításáról (2013/2102(INI)).
2
politikai pártoknak politikai hirdetéseikben kell bemutatniuk a párt jelöltjét és a jelölt programját a polgárok számára. Ezek az intézkedések gyakorlati és látható kapcsolatot hoznak létre a polgárok szavazata és az európai politikai pártok között. Emellett hozzájárulnak az uniós döntéshozatali folyamat demokratikus legitimitásához, és lendületet adnak a jelöltek Európáról alkotott elképzeléseiről szóló valódi páneurópai vitának. A Bizottság azt is javasolta, hogy állapodjanak meg a választások Unió-szerte egységes napjáról. Az ajánlások második csoportját a tagállamoknak címezték, és céljuk a választások hatékonyságának erősítése volt az uniós polgárok 93/109/EK irányelvben6 lefektetett, a lakóhely szerinti tagállamban történő szavazásra és jelöltként való indulásra vonatkozó joguk érvényesítésével kapcsolatos eljárások ésszerűsítése által. Ezen ajánlások tagállami végrehajtása előreláthatólag javítani fogja a választások hatékonyságát, egyúttal enyhíteni fogja a tagállamok adminisztratív terheit. Ez a jelentés megvizsgálja, hogyan hajtották végre a fenti ajánlásokat a tagállamok, valamint a nemzeti és az európai politikai pártok. Kitér továbbá arra is, miként vették át ezeket az egyéb intézmények és a civil társadalom. 2.
A VÁLASZTÁSOK DEMOKRATIKUS LEBONYOLÍTÁSA
2013 szeptemberében a Bizottság információ benyújtására kérte fel a tagállamokat az első csoportba tartozó ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A tagállamok többsége eleget tett a felkérésnek7. A Bizottság emellett nemzeti választási szakértőktől és európai politikai pártoktól8 is gyűjtött információt. Az e jelentéshez gyűjtött információkról szóló áttekintés a mellékletben szereplő táblázatban található. A táblázat online változata9 a tagállamoktól kapott további adatok alapján rendszeresen fog frissülni. 2.1.
A választók tájékoztatása a nemzeti és az európai politikai pártok közötti kapcsolatokról
A Bizottság ajánlása értelmében a tagállamoknak „ösztönözniük kell és elő kell segíteniük a választópolgároknak az európai parlamenti választások előtti és közbeni tájékoztatását a nemzeti politikai pártok európai politikai pártokhoz kötődéséről, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik, illetve ösztönzik az ilyen kötődéseknek a választásokon használt szavazólapokon történő feltüntetését”. A Bizottság ajánlása szerint továbbá a nemzeti politikai pártoknak „a választásokat megelőzően közzé kell tenniük az európai politikai pártokhoz való kötődésüket”, valamint 6
7
8
9
A Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. HL L 329., 1993.12.30., 34. o. E jelentés közzétételéig 18 tagállam szolgáltatott információt a Bizottság felhívó levelének megfelelően: Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Horvátország, Magyarország, Luxemburg, Lettország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és az Egyesült Királyság. A Bizottság 2014 februárjában, e jelentés előkészítése keretében írásban fordult valamennyi európai politikai párthoz. A Bizottság levele nyomán a következő pártok szolgáltattak információt: Európai Néppárt (EPP), Európai Szocialista Párt (PES), Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport (ALDE), Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (AECR), Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (MELD), Európai Demokrata Párt (EDP). http://ec.europa.eu/justice/citizen/voting-rights/index_en.htm.
3
„kampányanyagaikban, közleményeikben és politikai hirdetéseikben egyértelműen jelezniük kell, hogy mely európai politikai párthoz tartoznak”. A tagállamok válaszaikban általában üdvözölték az ajánlásokat, és egyetértettek abban, hogy fontos lenne kiterjedt kampányt folytatni a polgárok jobb tájékoztatása és a figyelem felkeltése érdekében. A válaszadó tagállamok túlnyomó többsége arról számolt be, hogy ismertették a nemzeti politikai pártokkal az átláthatóság fokozásának és a szavazóknak nyújtott tájékoztatás javításának szükségességét az európai választások demokratikus lebonyolításának elősegítése érdekében. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy egyes tagállamok10 választási jogszabályai nem teszik lehetővé az európai politikai pártok nevének vagy logójának feltüntetését a szavazólapokon. Ezen tagállamok közül háromban jogszabály-módosítást mérlegelnek, hogy lehetővé váljon az ilyen információk megjelenítése. Bizonyos tagállamok11 meglátása szerint a nemzeti politikai pártok a leginkább alkalmasak arra, hogy tájékoztassák szavazóikat a párt politikai kötődéséről. Egy tagállam kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti és az európai politikai pártok közötti kapcsolat feltüntetése esetleg hátrányos megkülönböztetést jelenthet az ilyen szövetségekből kimaradó nemzeti pártokra nézve. –
Belgium, Horvátország, Észtország, Németország, Görögország, Finnország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság ismertette nemzeti pártjaival a nemzeti és az európai pártok közötti kapcsolatok láthatóbbá tételére vonatkozó ajánlást.
–
Ausztria, Belgium, Írország, Hollandia, Spanyolország, az Egyesült Királyság és rövid ideje Szlovénia is12 engedélyezi az európai politikai pártok nevének és/vagy logójának feltüntetését a szavazólapokon.
–
Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Németország, Görögország, Finnország, Magyarország, Lettország, Luxemburg, Málta, Románia, Szlovákia és Svédország nem engedélyezi az európai politikai pártok nevének/logójának feltüntetését a szavazólapokon.
–
Horvátország, Görögország és Románia a nemzeti jog jövőbeni módosítását mérlegeli a nevek, illetve logók szavazólapon való feltüntetésének engedélyezése érdekében.
Az Európai Bizottsággal folytatott politikai párbeszéd keretében eddig érkezett visszajelzések szerint a nemzeti parlamentek13 ugyancsak üdvözölték az ajánlást, és kedvezően értékelték a kijelölt célkitűzéseket, ezek között konkrétan a választópolgárok európai és nemzeti politikai pártok közötti kötődésekről való tájékoztatását biztosító választási szabályok pozitív hatásait. Az európai politikai pártok közölték a Bizottsággal, hogy ösztönözni és támogatni fogják a nemzeti pártok kötődését hangsúlyozó politikai kampányüzeneteket. Némelyikük azonban rámutatott, hogy nem minden tagállam választási jogszabályai teszik lehetővé az európai politikai pártok nevének vagy logójának feltüntetését a szavazólapokon, ezért nem fognak 10 11 12 13
Lásd a mellékletet. Lásd a mellékletet. Szlovénia jelezte jogszabály-módosítási szándékát, és ezt követően 2014. február 20-án értesítette a Bizottságot a módosításról. A portugál parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának véleménye (2013. június 4.); a román parlament képviselőházának (2013. június 25.) és szenátusának (2013. szeptember 30.) véleménye.
4
arra törekedni, hogy a hozzájuk kötődő nemzeti pártok egységes stratégiát alkalmazzanak. Egyes európai pártok azt válaszolták, hogy a jogi keret változása esetén egységesebb megközelítést alkalmaznának a nemzeti pártok arra való ösztönzésében, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Egy európai politikai párt vélte úgy, hogy nem jelent hozzáadott értéket az ilyen logók feltüntetése, és a nemzeti és az európai politikai pártok közötti kapcsolatokról való tájékoztatás más módszereit kellene megvizsgálni. 2.2.
Az Európai Bizottság elnöki tisztségére állított jelölt támogatása
A Bizottság ajánlása értelmében az európai és a nemzeti politikai pártoknak „az európai parlamenti választásokat megelőzően nyilvánosságra kell hozniuk, hogy melyik jelöltet támogatják az Európai Bizottság elnöki tisztségéért induló jelöltek közül, valamint nyilvánosságra kell hozniuk a jelölt programját”, továbbá a nemzeti politikai pártoknak „biztosítaniuk kell, hogy az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó politikai hirdetéseiket egyúttal arra is felhasználják, hogy a polgárokat tájékoztassák a Európai Bizottság elnöki tisztségéért induló, általuk támogatott jelöltről, valamint a jelölt programjáról”. Az európai politikai pártok követték az Európai Bizottság elnöki tisztségére állított jelöltjük ismertetésére vonatkozó ajánlást. Eddig hat európai politikai párt állított jelölt(ek)et: JeanClaude Juncker az Európai Néppárt (EPP) részéről, Martin Schulz az Európai Szocialista Párt (PES) részéről, Guy Verhofstadt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport (ALDE) és az Európai Demokrata Párt (EDP) részéről, José Bové és Ska Keller az Európai Zöld Párt részéről, valamint Alexis Tsipras az Európai Baloldal részéről. A Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (MELD), illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (AECR) bejelentette, hogy nem kíván jelöltet állítani. Az európai politikai pártok a jelöltjeikkel és azok programjaival kapcsolatban is figyelemfelkeltő tevékenység végzését tervezik. Egyes pártok már közzétették programjukat és kampányweboldalakat indítottak a jelöltjük programjával és a soron következő legfontosabb eseményekkel kapcsolatos információkkal. Más pártok jelezték, hogy hamarosan hasonló lépéseket tesznek. A közösségi médiát is ki fogják használni a szavazópolgárok megszólítása céljából. Jelentős uniós szintű kampányokat és rendezvényeket helyeztek kilátásba. A jelöltek különböző uniós tagállamokban a választásokhoz kapcsolódó nyilvános eseményeken fognak részt venni a kampányokban kulcsszerepet játszó nemzeti pártokkal együtt. Az Európai Parlament választásokkal kapcsolatos intézményi tájékoztató kampányának14 részeként az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) 2014. május 15én vitát rendez a Bizottság elnöki tisztségére állított legfontosabb jelöltek között. Más médiakezdeményezések – köztük a közösségi médiában zajló tevékenységek – indítását is kilátásba helyezték, valószínűleg a tagállamok által tervezett tevékenységekkel összehangoltan. Az Európai Parlament az Európai Ifjúsági Fórummal, az Európai Bizottsággal és további partnerekkel együttműködve több ezer fiatal részvételével európai ifjúsági találkozót szervez Strasbourgban 2014. május 9. és 11. között15. Lehetséges, hogy ide a Bizottság elnöki tisztségére állított jelölteket is meghívják. Más uniós intézmények is hozzájárulnak a vitához. A Régiók Bizottsága által 2014. március 8-án Athénban megrendezett Régiók és Városok Európai Csúcstalálkozója a közelgő európai 14 15
http://www.elections2014.eu/hu. http://www.europarl.europa.eu/eye2014/en/news/news.html.
5
választásokról szóló magas szintű vitának adott helyet. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vitákat fog rendezni a tagállamokban, és honlapját, illetve üzeneteit össze fogja hangolni az Európai Parlament kampányával. Emellett azt is tervezi, hogy az európai választásokkal összefüggésben különleges képzésben fogja részesíteni a nemzeti kommunikációs kapcsolattartó pontok munkatársait. Az európai ombudsman 2014. március 4én tartott, „Your wishlist for Europe” (Európai kívánságlista) című rendezvényén16 a Bizottság és az Európai Parlament elnökével együtt a polgárokkal folytattak eszmecserét a 2014-es európai választásokról. A tagállamok beszámoltak a Bizottságnak a választásokon való részvételi arány növelése érdekében megvalósított nagy horderejű kommunikációs intézkedéseikről, például az első szavazóknak szóló tájékoztató kampányokról, választással kapcsolatos weboldalakról, sajtótájékoztatókról, kerekasztal-beszélgetésekről és szemináriumokról. Példák a bevált gyakorlatokra: – Finnország az európai választásokkal foglalkozó weboldalt indított, amely átfogó tájékoztatást nyújt az Európai Parlamentről, az európai politikai pártokról és a nemzeti pártokhoz való esetleges kötődéseikről (www.vaalit.fi). A weboldal a nem finn állampolgárságú uniós polgárok számára is útmutatást nyújt arról, hogyan gyakorolhatják választójogukat. A finn parlament 100 000 EUR-t különített el a nem kormányzati szervezetek részére, hogy tájékoztató kampányokat folytassanak az európai választások során. – Lengyelország a választási kampányt összekapcsolja az ország uniós tagságának 10. évfordulójával. Prioritásként kezeli az uniós választások népszerűsítését, és a részvételi arány növelésére törekszik. A kampány ki fogja emelni az uniós tagság egy évtizedének sikereit, és konkrét példákon keresztül fogja bemutatni az EU hatását a lengyel polgárok mindennapi életére. Televíziós műsor indítását is tervezik, amely elmagyarázza az EU alapelveit, valamint azt, hogy mit jelentett az uniós tagság 10 éve Lengyelország és a lengyel polgárok számára. Lengyelország a más uniós tagállamokban élő lengyel polgárokat is meg fogja szólítani, hogy felhívja figyelmüket arra, hogy a jelenlegi lakóhelyük szerinti országban is élhetnek választójogukkal. 2.3.
A választások közös napja
A Bizottság javaslata alapján a tagállamoknak „meg kell állapodniuk az európai parlamenti választások közös napjáról, valamint a szavazóhelyiségek ugyanazon időpontban történő bezárásáról”, hogy kiküszöböljék a szétaprózottságból fakadó problémákat és egységesebb páneurópai választást alakítsanak ki az Unió-szerte azonos napon lebonyolított szavazásnak köszönhetően. Míg egyes tagállamok egyetértettek azzal, hogy 2014. május 25-ét jelöljék ki a választás napjának, mások azzal az indokkal utasították el az ötletet, hogy hétköznapra eső vagy szombati szavazás esetén magasabb részvételi arányra lehetne számítani. Nemzeti hagyományokra is hivatkoztak a választások közös napjának elutasítása kapcsán17.
16
17
http://www.ombudsman.europa.eu/hu/activities/calendarevent.faces;jsessionid=AE4E81087FE 80A796DF1306D17C68FF0. Lásd a mellékletet.
6
Az uniós jog szigorú szabályokat ír elő a választási eredmények közzétételének idejére vonatkozóan18. Ezek a szabályok kifejezetten tiltják az eredmények bármely tagállamban való hivatalos közzétételét akkor, mikor a választások még nem fejeződtek be az összes tagállamban. A cél az, hogy az uniós választókat ne befolyásolják az olyan tagállamokban született eredmények, ahol a szavazás már lezárult, és ezáltal megvédjék a szabad választás elvét. A Bizottság szorosan nyomon követi e szabályok tagállami alkalmazását, és intézkedéseket hozott annak biztosítása érdekében, hogy a 2014-es európai parlamenti választások során betartsák ezeket az előírásokat19. A választások összesített eredményét az Európai Parlament május 25-én este, egyetlen közös üzenetben fogja közzétenni Unió-szerte. 2.4.
A civil társadalom szerepe
A tagállamoknak, illetve az európai és a nemzeti politikai pártoknak címzett bizottsági ajánlásokon túl a civil szervezetek is nagyon hatékony multiplikátorszerepet játszanak abban, hogy tájékoztassák a polgárokat a 2014-es európai választások új demokratikus lendületéről. A civil szervezetek különösen alkalmasak arra, hogy megvitassák tagjaikkal a különböző jelöltek programjainak erősségeit és hiányosságait. Számos ilyen szervezet meglátása szerint az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folytatott kampány értékes lehetőséget kínál arra, hogy terjesszék üzeneteiket és befolyásolják a jelöltek programjait. Ez serkentőleg hathat a polgárok és a jelöltek közötti párbeszédre, és egy konkrét jelölt iránti egyértelmű elköteleződéshez vezethet, ugyanakkor lendületet adhat az európai közéleti találkozóhelyeknek és a választásokról szóló páneurópai vitáknak is. A civil társadalom tágabb értelemben meghatározó szerepet tölt be a polgárok tájékoztatásában az európai választásokon való részvétel jelentőségéről és hozadékairól. Számos jelentős kezdeményezés indult útnak vagy előkészületei jelenleg zajlanak. Példák a bevált gyakorlatokra: Választási útmutatók és tájékoztatók: –
AEGEE-Europe (Európai Hallgatók Egyesülete): „Y Vote 2014”. A tervezett tevékenységek között szerepel egy szavazási útmutató összeállítása, autóbuszos tájékoztató körutak és ifjúsági találkozók rendezése20.
Elektronikus szavazóeszközök/profilalkotási eszközök: Ezek az elektronikus eszközök azáltal segítenek a szavazóknak kiválasztani a megfelelő jelöltet, hogy saját profiljukkal és preferenciáikkal összevetik a jelöltek profilját, illetve programját. – Európai Ifjúsági Fórum – Fiatal Szavazók Ligája és a VoteWatch elektronikus eszköz21. 18
19
20 21
Az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. évi okmány, amelyet az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozathoz csatoltak, és utoljára a 2002/772/EK tanácsi határozattal módosítottak (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.). Hollandia a 2009-es európai választások során nem tartotta be ezeket a szabályokat. A Bizottság beavatkozása nyomán Hollandia írásban vállalt kötelezettséget a meg nem felelést orvosló intézkedések végrehajtására, és a 2014-es európai választásokra nézve kiadta a szükséges utasításokat a helyi hatóságok számára. http://www.aegee.org/aegee-europe-launches-y-vote-2014/. http://www.myvote2014.eu/en.
7
– Az Európai Unió Demokratikus Gyakorlata Megfigyelőközpontjának EUandI nevű választási profilalkotási eszköze22. –
A WeCitizens nevű profilalkotási eszköz23.
Viták, fórumok és online beszélgetések a jelöltekkel: –
A Debating Europe közéleti találkozóhely24 online vitákat, élő beszélgetéseket és személyes találkozási lehetőséget biztosító eseményeket fog szervezni, lehetővé téve az uniós polgárok számára, hogy kérdéseket tegyenek fel a jelenlegi és potenciális európai parlamenti képviselőknek az aktuális európai ügyekről, és ennek alapján megalapozott döntést hozzanak az európai választásokon.
–
A Fiatal Európai Föderalisták Move Europe25 nevű kezdeményezése keretében vitákra és a fiatalokat célzó kampányra fog sor kerülni.
–
Az Európai Polgári Akciószolgálat (ECAS) irányítja a JoiEU (Együttes polgári fellépés egy erősebb és polgárbarátabb Unióért) projektet26, amely az uniós választásokon való részvételre helyezi a hangsúlyt.
–
A Polgárok Európai Éve Szövetség (EYCA)27 2014 márciusában civil társadalmi napot rendez, amelyre a legfontosabb jelölteket is meghívták.
Az európai közéleti találkozóhely megerősítését célzó egyéb kezdeményezéseken – ezen belül a közvetlenül vagy közvetett módon több mint 500 000 polgárt megszólító, több mint 50 civil párbeszéden28 – túl a Bizottság szintén eleget tett az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentésben vállalt kötelezettségének (12. a) fellépés), miszerint az EU valamennyi hivatalos nyelvén felhasználóbarát kézikönyvet tesz közzé az uniós polgárok legfontosabb jogairól, köztük az aktív és passzív választójogról29.
3.
A VÁLASZTÁSOK HATÉKONY LEBONYOLÍTÁSA
3.1.
Az adminisztratív eljárások ésszerűsítése
Az európai választások legitimitásának biztosítása érdekében a 93/109/EK irányelv30 olyan eljárásokat ír elő, amelyek garantálják, hogy az uniós polgárok ne szavazzanak vagy induljanak jelöltként ugyanazon a választáson származás szerinti tagállamukban és lakóhely szerinti országukban is. A tagállami szakértőkkel folytatott megbeszélésekre alapozva a Bizottság a 2013/142/EU ajánlásban egy sor intézkedést írt elő a meglévő adatcsere-
22 23 24 25 26 27 28 29 30
http://www.eui.eu/Projects/EUDO/EUandI/Index.aspx/. http://www.wecitizens.be/fr/elections-2014/. http://www.debatingeurope.eu/vote2014/. http://www.jef.eu/activities/projects/moveurope2014/. http://joieu.net/. http://ey2013-alliance.eu/. A Bizottság jelentése: „A polgári párbeszédek hozzájárulnak az európai közéleti találkozóhely kialakításához”, COM(2014) 173. http://bookshop.europa.eu/hu/did-you-know--pbNA0414127/ A Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 329., 1993.12.30., 34. o.
8
mechanizmusok egyszerűsítése céljából31, ezáltal enyhítve az adatcsere megvalósításával járó, a tagállamokra háruló adminisztratív terheket, ugyanakkor fokozva a végrehajtás biztonságosságát és a visszaélés megelőzésének hatékonyságát. A Bizottság nyomatékosan ajánlotta, hogy minden tagállamban hozzanak létre egyetlen kapcsolattartó hatóságot, ami megkönnyíti a választókra vonatkozó, tagállamok közötti adatcsere zökkenőmentes lebonyolítását; a lakóhely szerinti tagállamokat arra ösztönözte, hogy kiegészítő személyes adatokat is továbbítsanak, amelyek a származási tagállami hatóságok számára hatékonyabbá tehetik a választók azonosítását; a tagállamok ezentúl azonos elektronikus formátumban vegyék nyilvántartásba az adatokat, és biztonságos, kódolt elektronikus módszer alapján végezzék az adatcserét a választók személyes adatainak védelme érdekében; a tagállamok származási tagállamonként egyetlen csomagban továbbítsák az adatokat, szükség szerint egy újabb továbbítás beiktatásával egy későbbi szakaszban; a tagállamok az adatcsere során vegyék figyelembe a tagállamonként eltérő választási menetrendeket. Az ajánlások elfogadása óta a Bizottság együttműködött a tagállami hatóságokkal, hogy segítséget nyújtson azok végrehajtásához. Valamennyi tagállam vállalta, hogy a 2014-es európai választásokra egyetlen kapcsolattartó hatóságot hoz létre, amely az információcseremechanizmus keretében felel az adatok továbbításáért és fogadásáért. Ez alól az egyedüli kivétel az Egyesült Királyság – itt a tervek szerint a helyi választási hatóságokon keresztül fognak információt küldeni az uniós szavazókról. A Bizottság biztosította, hogy minden tagállam teljes körű tájékoztatást kapjon arról, hogy a tagállamoknak milyen információtípusokra van szüksége azon állampolgáraik személyazonosságának hatékony ellenőrzéséhez, akiket a lakóhelyük szerinti tagállamban vettek választói névjegyzékbe. Csaknem mindegyik tagállam növelte a választásokat megelőzően végrehajtott adatcsere biztonságát egy egységes elektronikus formátum alkalmazásán és a Bizottság által javasolt kódoló eszköz használatán keresztül. A Bizottság továbbá minden tagállam számára elérhetővé tette az Unió-szerte használt választási menetrendeket, amelyekből megállapítható az értesítések megfelelő ütemezése. A tagállamok túlnyomó többsége a bizottsági ajánlások végrehajtására való felkészülés jegyében érdemi munkát végzett. Amennyiben ezek az intézkedések az európai parlamenti választásokig életbe lépnek, a választási eljárások ésszerűbbé válhatnak és csökkenhet az adminisztratív teher. 3.2.
A Bizottság további intézkedései a választások hatékonyabb lebonyolítása érdekében
Az ajánláson túl további intézkedések is születtek az európai parlamenti választások hatékonyabb lebonyolítása érdekében. A 2013/1/EU irányelvnek32 köszönhetően az uniós 31
32
A mechanizmus a lakóhelyük szerinti tagállamban a választói névjegyzékbe bejegyzett, illetve választhatóként regisztrált uniós polgárokkal kapcsolatos, tagállamok közötti adatcseréből áll. A lakóhely szerinti tagállam által megküldött adatok alapján a származási tagállamnak el kell távolítania az érintett polgárokat a választói névjegyzékéből (vagy más eszközökkel kell megakadályoznia, hogy leadják szavazatukat vagy jelöltként induljanak). A Tanács 2013/1/EU irányelve a 93/109/EK irányelvnek az állampolgárságuk szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó egyes részletes rendelkezései tekintetében történő módosításáról, HL L 26., 2013.1.26., 27. o.
9
polgárok könnyebben indulhatnak jelöltként a lakóhelyük szerinti tagállamban, mivel csupán egy személyazonosító okmány bemutatására, illetve a jogosultsági feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozat benyújtására van szükség ahelyett, hogy az állampolgárságuk szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított igazolást kellene beszerezniük. A Bizottság prioritásként tekint az említett irányelv időben történő átültetésére, hogy az uniós polgárok már a 2014-es európai parlamenti választásokon részesülhessenek a továbbfejlesztett eljárás előnyeiből. A Bizottság szorosan nyomon követte az átültetéssel kapcsolatos tagállami intézkedéseket. Az irányelv átültetésére vonatkozó 2014. január 28-i határidő lejárta után a Bizottság 2014. február 5-én kötelezettségszegési eljárás indításáról döntött 14 tagállam ellen, amelyek a Bizottságot nem értesítették kellő időben átültetési intézkedéseikről. Azóta a tagállamok döntő többsége beszámolt átültetési intézkedéseiről. A Bizottság megvitatta a tagállamokkal a 93/109/EK irányelv kapcsán felmerülő, korábban megállapított átültetési problémákat33. Ezek közé tartozott mindenekelőtt a választói névjegyzékbe vételre vonatkozó további követelmények bevezetése (ami akadályozza az uniós polgárok választójogának gyakorlását), valamint a választások legitimitásának megőrzésére irányuló rendelkezések helytelen átültetése. Kettő kivételével mostanra az összes ilyen eljárás lezárult. A lezáratlan eseteket illetően az egyik érintett tagállam nemrégiben az átültetési aggályok eloszlatását szolgáló új jogszabályt fogadott el34, a másik tagállamban35 pedig hamarosan hasonló jogszabály elfogadására kerül sor. 4.
KÖVETKEZTETÉSEK
Az európai választások demokratikus és hatékony lebonyolításának elősegítéséről szóló bizottsági ajánlás általánosságban véve kedvező fogadtatásban részesült. Ez az előzetes jelentés a tagállamok, valamint a nemzeti és az európai politikai pártok által kidolgozott intézkedéseket mutatja be, amelyek az átláthatóság fokozását, a polgárok tájékoztatását és a jelöltek, illetve programjaik páneurópai kampányának ösztönzését célozzák. A jelentés célja, hogy elősegítse a bevált gyakorlatok megosztását és olyan új kezdeményezéseknek adjon lendületet, amelyek a 2014-es európai választások közeledtével erősíteni tudják az EU demokratikus életét. A Bizottság továbbra is nyomon követi az ajánlás tagállami és politikai pártok általi végrehajtását a választásokra való felkészülés idején, és rendszeresen frissíteni fogja az online táblázatot36 a tagállamoktól érkező újabb adatokkal, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek e jelentés közzétételéig nem válaszoltak a Bizottság információszolgáltatásra vonatkozó felhívására. Az európai választásokat követően a Bizottság átfogó jelentést fog készíteni, amelyben értékeli a vonatkozó uniós jog – többek között az említett ajánlás – végrehajtását. Ki fogja emelni az európai választások előkészületei során indított további kezdeményezéseket, és meg fogja vizsgálni a civil szervezetek szerepét is. Ez támpontot jelenthet a még demokratikusabb európai választások felé mutató, lehetséges jövőbeni új irányok meghatározásában.
33 34 35 36
A Bizottság jelentése az EUMSZ 25. cikke alapján: „A hatékony uniós polgárság előmozdításáról 2011 és 2013 között”, COM(2013) 270. A Bizottság jelenleg vizsgálja a nemrégiben közzétett szlovák törvényt. Cseh Köztársaság. http://ec.europa.eu/justice/citizen/voting-rights/index_en.htm.
10
