EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.6.30. COM(2016) 435 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2014ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által 2014-ben társfinanszírozott operatív programokra vonatkozó éves végrehajtási jelentések összefoglalója
I. Bevezetés A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot a 223/2014/EU rendelet1 hozta létre azzal a céllal, hogy segítse az Európai Unióban a szegénység legsúlyosabb formái, úgymint a hajléktalanság, a gyermekszegénység és az élelmiszerhiány enyhítését. A rendelet értelmében a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználható a leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportok támogatására élelmiszerek, alapvető fogyasztási cikkek, úgymint ruházat, lábbeli és tisztálkodási cikkek biztosításával, illetve társadalmi befogadást célzó tevékenységek szervezésével. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználható továbbá élelmiszer-adományok gyűjtésének és elosztásának a finanszírozásához az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet szolgáló intézkedésként. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében rendelkezésre álló összeg összesen 3 813 millió EUR jelenlegi árakon, és az egyes tagállamok számára az alapból rendelkezésre álló összegek a 223/2014/EU rendelet III. mellékletében kerültek meghatározásra. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap minden uniós tagállamban a 2014–2020 közötti programozási időszakban kerül megvalósításra. Az alap végrehajtása a Bizottság által jóváhagyott operatív programok útján történik. A tagállamok dönthetnek a pénzeszközök legelőnyösebb felhasználásáról, és ennek során választhatják az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító operatív program (OP I) és/vagy a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadását célzó operatív program (OP II) kidolgozását. A tagállamok továbbá szabadon meghatározhatják a célcsoportokat, a nyújtott támogatás konkrét formáit, valamint programjaik földrajzi célterületét. Miközben a leginkább rászoruló személyek társadalmi befogadása az OP II központi eleme, az az OP I-nek is fontos részét képezi. Az anyagi támogatás nyújtását olyan kísérő intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek elősegítik a végső kedvezményezettek társadalmi befogadását2 (pl. a megfelelő szolgálatokhoz való irányítás, tanácsadás felajánlása a kiegyensúlyozott étrendre vonatkozóan, illetve tanácsadás nyújtása a költségvetéssel való gazdálkodással kapcsolatban). Ennélfogva az OP I a leginkább rászoruló személyek alapvető anyagi szükségleteire reagál, továbbá segítséget nyújt számukra a társadalomba történő visszailleszkedés felé vezető úton is.
1
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. december 7-i 223/2014/EU rendelete a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o). 2 A 223/2014/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése értelmében a kísérő intézkedések nem lehetnek kötelezőek azokban az esetekben, amikor az élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást kizárólag a leginkább rászoruló gyermekeknek nyújtják gyermekgondozó vagy hasonló jellegű intézményekben.
2
A tagállamok partnerszervezetekkel működnek együtt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak végrehajtása érdekében. Ezek a szervezetek, amelyek lehetnek közszervezetek vagy nonprofit szervezetek, anyagi támogatást nyújtanak (OP I), illetve létrehozzák és működtetik a társadalmi befogadást célzó intézkedéseket (OP II), a programokban leírtak szerint. Ez az együttműködés azt jelenti, hogy az alap a partnerszervezeteken belüli kapacitásépítést is támogatja a szociálpolitika területén. Az alap monitoringjára vonatkozó intézkedések előírják, hogy minden év június 30-ig a tagállamok éves végrehajtási jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző pénzügyi évben végrehajtott operatív programról.3 A Bizottság értékeli a végrehajtási jelentéseket, és amennyiben szükséges, felkéri az érintett tagállamokat, hogy eszközöljenek változtatásokat.4 A Bizottság továbbá a tagállamok által benyújtott jelentések összefoglalóját köteles kellő időben bemutatni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.5 Ez az összefoglaló tükrözi a 2014. évre vonatkozó végrehajtási jelentésekben foglalt információkat, abban a formában, amelyben a Bizottság elfogadta azokat.6 Általános áttekintést nyújt a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alappal kapcsolatos uniós szintű fejleményekről, és bemutatja a tagállamok által benyújtott információkat, követve a jelentések felépítését. A közös mutatókra vonatkozóan bejelentett értékeket a melléklet tartalmazza.
II. Általános fejlemények A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletet 2014 márciusában hirdették ki. A tagállamok és a Bizottság között a programok tartalmáról folyó tárgyalások csaknem az egész év során tartottak. A támogathatóság kezdeti időpontja 2013. december 1. volt,7 a tevékenységek azonban már folyamatban voltak bizonyos operatív programok elfogadását megelőzően is. Az operatív programok többségét 2014. szeptember elején nyújtották be a Bizottságnak. Az év végéig összesen 25 program került elfogadásra, a fennmaradó három programot (DE, SE, UK) pedig 2015 elején hagyták jóvá. Az egyes programok elfogadásakor a Bizottság előfinanszírozás formájában kifizette az érintett tagállamnak programja költségvetésének 11 %-át. Ez elősegítette sürgős segítség nyújtását a leginkább rászorulók számára. A programozási művelet kimenetele azt mutatta, hogy 24 tagállam döntött az OP I, míg négy tagállam az OP II végrehajtása mellett. A tagállamok az alábbi konkrét támogatási formák nyújtása mellett döntöttek: Az operatív
A támogatás formája
Tagállamok
3
A 223/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése. A Bizottság a tagállamok 2014. évi jelentései közül az utolsót 2016. április 11-én tudta elfogadni. Ez azután meghatározta ezen bizottsági jelentés elfogadásának az időzítését. 5 A 223/2014/EU rendelet 13. cikkének (9) bekezdése. 6 Ezen összefoglaló elkészítésének idején az Egyesült Királyság még nem küldte el éves végrehajtási jelentését. 7 A 223/2014/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdése. 4
3
program típusa OP I
Élelmiszerek
BG, EE, ES, FR, MT, PL, SI, FI, UK (9)
OP I
Alapvető anyagi támogatás
AT, CY (2)
OP I
Élelmiszer és alapvető anyagi támogatás
BE, CZ, IE, EL, HR, IT, LV, LT, LU, HU, PT, RO, SK (13)
OP II
Társadalmi befogadást célzó tevékenységek
DE, DK, NL, SE (4)
8
III. Az operatív programok végrehajtási szintje A fent bemutatott fejleményekkel összhangban a tagállamok többsége feltüntette a jelentésében, hogy 2014-et programjai előkészítésére, az érintett felekkel folytatott konzultációkra és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokra szánta. A programvégrehajtás előkészítési folyamata magában foglalta továbbá a programhatóságok kijelölését is (irányító és igazoló hatóságok)9. Továbbá egyes tagállamok dolgozni kezdtek az információs rendszereiken, és megbeszéléseket kezdeményeztek az érintett felekkel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap finanszírozásával nyújtandó támogatás jellegéről. Mivel a kiadások 2013. december 1-jétől kezdve elszámolhatók a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében, számos tagállam, amely az OP I végrehajtása mellett döntött, azt jelezte, hogy a programok végrehajtása 2014-ben kezdődött el, az előkészítő munkákkal együtt. A közös bemeneti, teljesítmény- és eredménymutatókra vonatkozóan ezért pozitív értékeket jelentettek10. Összesen 13 tagállam (BE, CY, ES, FR, IT, LT, LU, LV, NL, PL, PT, RO és SI) vállalt műveletekre fordítandó kiadásokat. 2014 végén a műveletekre fordítandó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások összesen 330,7 millió EUR-t tettek ki. Nyolc tagállam (BE, ES, FR, LT, RO, PL, PT és SI) már 2014-ben elkezdte a segítségnyújtást. Öt tagállamban (BE, ES, FR, LT, RO) összesen 95,9 millió EUR kifizetésére került sor élelmiszerek nyújtásával kapcsolatos műveletekre. 2014-ben Olaszországban is sor került támogatás beszerzésére, de 2015-ig nem kezdődött meg annak elosztása. A kiadások elszámolhatóságának korai időpontja, valamint az előfinanszírozás magas szintje – a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletben előírtak szerint – lehetővé tette e nyolc tagállam számára, hogy nagyon gyorsan érjenek el eredményeket. A tagállamok korábbi tapasztalata a leginkább rászorulókat támogató élelmiszerprogrammal kapcsolatban, amelynek a végrehajtására 2013-ig került sor, szintén olyan tényező volt, ami segítette a programok korai elindítását. 8
A 223/2014/EU rendelet 2. cikkének (1) pontjában foglalt meghatározás szerint az „alapvető anyagi támogatás” jelentése: korlátozott értékű alapvető fogyasztási javak a leginkább rászoruló személyek személyes használatára, például ruhák, lábbelik, tisztálkodási szerek, iskolai felszerelések és hálózsákok. 9 A 223/2014/EU rendelet 31. cikke. 10 A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves és a záró végrehajtási jelentések tartalmának és ezen belül a közös mutatók listájának a megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló 2014. július 17-i 1255/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak szerint (HL L 337., 2014.11.25., 48. o.).
4
A fent említett nyolc tagállam 2014-ben összesen 228 707 tonna élelmiszert osztott ki, ezen belül pedig Románia a kiosztott mennyiség 42,3%-áért, Franciaország 28,8%-áért, Spanyolország pedig 21,3%-áért felelt. A teljesítménymutatók azt jelzik, hogy a kiosztott termékek köre eltérő volt a különböző tagállamokban: míg egyes tagállamok csak kis számú termékcsoportra fókuszáltak, addig mások az élelmiszerek szélesebb körét választották. Franciaország volt az egyetlen olyan tagállam, amely a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapra vonatkozó közös mutatók által lefedett hét kategória mindegyikéből osztott termékeket. Mind a nyolc tagállam osztott élelmiszert csomagok formájában, míg kettő tagállam (BE, ES) ételt is osztott a végső kedvezményezetteknek. Példák arra, hogy mit tartalmazott egy élelmiszercsomag: BE: félzsíros tej, lazackonzerv, makrélafilé paradicsommártásban, marhahús, makaróni, burgonyapehely, hámozott paradicsom, borsó és répa, gomba, vegyes gyümölcsök cukrozott lében, mogyoróolaj, lekvár, reggeli gabonapelyhek, vanília ízű pudingpor ES: élelmiszerek felnőttek részére – 2 kg rizs, 2 kg lencse, 2 liter tej, 1 kg tészta, 800 g keksz, 780 g zöldbabkonzerv, 500 g sültparadicsom-konzerv; bébiételek – 4 doboz anyatej-kiegészítő tápszer (800 g), üveges bébiétel (8 csomag, egyenként 250 g) RO: 3 kg liszt, 3 kg kukoricaliszt, tészta, 2 liter olaj, 2 kg cukor, 12 darab húskonzerv. A tagállamok többségében a támogatás beszerzését központilag szervezik, majd ezt követően a támogatás eljuttatását és szétosztását a partnerszervezetek végzik. Mivel a beszerzést a közbeszerzési szabályok alapján kell elvégezni, a támogatás rendszeres osztásának biztosítása érdekében fontos, hogy a nemzeti hatóságok képesek legyenek a közbeszerzési eljárások gyors és hatékony megszervezésére. A becslések szerint 2014-ben összesen 10 964 726 ember, köztük 5 612 926 nő részesült támogatásban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. A becslések szerint a kedvezményezetteknek körülbelül a negyede (3 092 695 személy) 15 éves vagy fiatalabb gyermek volt, 1 220 615 személy pedig 65 éves vagy idősebb személy volt. A becslések szerint a kedvezményezettek között 621 979 fogyatékos személy, 719 708 migráns, külföldi hátterű személy (ideértve a menekülteket is) és kisebbség, valamint 69 451 hajléktalan volt. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból 2014 során támogatott személyek száma már jelentősen meghaladja az eredeti előrejelzéseket. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló rendeletre vonatkozó javaslathoz készült hatásvizsgálatban foglalt11 becslés szerint az alap évente 1,96 millió - 2,13 millió személy támogatására képes. Meg kell jegyezni, hogy a 1255/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet követelményei szerint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból támogatásban részesülő személyek számára vonatkozó közös mutatók tekintetében bejelentett értékek a partnerszervezetek becslésein alapulnak. A tagállamok arról tesznek jelentést, hogy az élelmiszerosztással egyidejűleg számos kísérő intézkedést is biztosítottak. Ezek többek között a következők voltak: 11
SWD(2012) 350 final.
5
─
élelmiszerek elkészítésével és tárolásával kapcsolatos tanácsadás, személyes higiéniával kapcsolatos tanácsadás (LT);
─
a megfelelő szociális szolgálatokhoz történő irányítás (BE és FR);
─
egyéni tanácsadás és műhelytalálkozók a végső kezdeményezettek számára rendelkezésre álló programokkal, az egészséges életvitellel és a stresszkezeléssel kapcsolatban (SI);
─
pszichológiai és terápiás támogatás, főzőtanfolyamok, a táplálkozásra, az élelmiszer-pazarlás kezelésére, valamint a háztartási költségvetéssel való gazdálkodásra vonatkozó oktatás (PL).
A kísérő intézkedések az OP I végrehajtásának szerves részét képezik, ezért a Bizottság elvárja minden tagállamtól, hogy a 2015. évi jelentésében részletes tájékoztatást nyújtson a vállalt intézkedésekről. Az OP II mellett döntő tagállamok által benyújtott jelentések azt mutatják, hogy 2014-ben ezen a téren csupán korlátozott végrehajtásra került sor. Ez többek között annak is köszönhető, hogy Svédországban és Németországban viszonylag későn fogadták el a programokat (csak 2015-ben). IV. Horizontális elvek
Az Európai Szociális Alappal (ESZA), valamint más vonatkozó uniós szakpolitikákkal történő koordináció12
A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapon és az ESZA-n keresztül nyújtott támogatások közötti koordináció kérdése már a program előkészítésének a szakaszában felmerült. Minden tagállamnak vázolnia kellett a programjában, hogy milyen módon javasolja a hatékony koordináció biztosítását. Voltak tagállamok, amelyek a kettős finanszírozás megakadályozására fókuszáltak, míg mások annak érdekében tettek lépéseket, hogy kiaknázzák a kiegészítő tevékenységekben rejlő lehetőségeket. Ezt a Bizottság nagyon pozitívan értékeli. Általában egyértelműen elhatárolhatók egymástól az egyes alapokból való finanszírozásra jogosult tevékenységek (AT és LT). Ezenfelül a tagállamok számos koordinációs mechanizmust fejlesztettek ki, mint például a megosztott irányítási és kontrollrendszerek mindkét alap tekintetében, a közös döntéselőkészítő bizottságok (LU), valamint a tanácsadó csoportok, amelyek különböző módszereket javasolnak a kedvezményezettek közötti együttműködésre vonatkozóan (PL). Spanyolországban a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz kapcsolódó programok végső kedvezményezettjeit arra ösztönzik, hogy vegyenek részt az ESZA társadalmi befogadást célzó fellépéseiben.
Nemek közötti egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség elvének integrálása, valamint a megkülönböztetés megakadályozása13
A legtöbb tagállam jelentést tesz arról, hogy hogyan építették be a programok végrehajtási szabályaiba a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet. Az esetek többségében a leginkább rászoruló személyeket gazdasági kritériumok alapján határozzák meg, ami a támogatáshoz való 12 13
A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (6) bekezdése. A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (11) bekezdése.
6
hozzáférés során megakadályozza a nemi alapon, származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést. Egyes tagállamokban (BG és MT) szociális kritériumokat is figyelembe vesznek (pl. gyermekes családok, egyedülálló szülők) a támogatás nyújtása során. Ezenfelül az országok úgy tervezték meg a támogatást, hogy az megfeleljen a leginkább rászorulók különböző csoportjai igényeinek (Ausztria választási lehetőséget kínál a fiúknak és lányoknak való iskolatáskák között). Csehországban és Lengyelországban a műveletek kidolgozásának folyamatát kifejezetten úgy tervezték meg, hogy az biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet. Végezetül pedig a támogatásoknak a kedvezményezettekhez történő eljuttatása során a partnerszervezetek fontos szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség biztosításában. Lettországban a partnerszervezetek a lakóhelyen nyújtanak élelmiszert és alapvető anyagi támogatást, amennyiben a kedvezményezett igényt tart erre a szolgáltatásra.
Éghajlati és környezeti vonatkozások, az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából14
A tagállamok által az élelmiszertermékek kiválasztása során alkalmazott kritériumok között szerepel az, hogy az élelmiszerek legyenek tartósak és könnyen tárolhatók, hosszú ideig eltarthatók; ennek célja pedig az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Luxemburg tájékoztató kampányokat is szervez az élelmiszerboltok számára az adományozás ösztönzése érdekében. Lengyelország környezetbarát papírba csomagolt élelmiszerek vásárlására ösztönöz, mivel az biológiailag gyorsan lebontható és újrahasznosítható anyag. A romániai élelmiszerprogram is támogatja a papírfogyasztás csökkentését és az anyagok újrafelhasználását.
A leginkább rászoruló személyek kiegyensúlyozott étrendjéhez való hozzájárulás15
A tagállamok egészségügyi és élelmiszer-biztonsági követelményeket építettek be az élelmiszerbeszerzésre vonatkozó előírásokba. A szétosztásra szánt élelmiszerek kiválasztása során megbeszéléseket folytatnak a partnerszervezetekkel, szociális partnerekkel, illetékes hatóságokkal és szakértőkkel. Belgium egészségügyi szakértőkkel folytatott konzultációt követően naprakésszé tette a terméklistáját. Luxemburg létrehozott egy platformot, amelyen lehetőség van a táplálkozással, élelmiszerbiztonsággal, egyenlőséggel és megkülönböztetésmentességgel kapcsolatos kérdések megvitatására a partnerszervezetekkel. Olaszország a regionális étrendekhez igazította az élelmiszertermékek körét, míg Spanyolország a táplálkozásra, testmozgásra és az elhízás megelőzésére irányuló nemzeti stratégiája figyelembevételével dolgozta ki élelmiszer-segélyezési jegyzékét. Franciaországban a közbeszerzési eljárás részét képezik a bizonyos termékeken végzett ízvizsgálatok annak biztosítása érdekében, hogy a termékek minősége megfeleljen az elosztás megkövetelt normáinak. Bulgáriában a programban részt vevő, meleg ételt osztó konyhák kiválasztása során alkalmazott kritériumok egyike, hogy azok megfeleljenek az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és járuljanak hozzá a végső kedvezményezettek kiegyensúlyozott étrendjéhez. A programozási időszak során a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell fontolnia azt a lehetőséget, hogy a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot felhasználja arra,
14 15
A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése. A 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (13) bekezdése.
7
hogy friss élelmiszert biztosítson a leginkább rászorulók számára, és ehhez fel kell mérnie az alap potenciális kapacitását. V. Következtetés A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjait úgy dolgozták ki, hogy azok teljesítsék a szegénység legsúlyosabb formáinak enyhítésére irányuló egyedi célkitűzéseket az alap által nyújtható támogatás keretein belül. A programok a legnehezebben elérhető csoportokra irányulnak, azzal a céllal, hogy azonnali segítséget nyújtsanak számukra. A programok társadalmi befogadással kapcsolatos vonatkozásai ugyanakkor elősegítik a hátrányos helyzetű személyek társadalmi integrációját. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjainak e jellemzői továbbá felhívják a figyelmet az alap különleges jelentőségére: célzott támogatást nyújt egy olyan csoport számára, amelynek tagjai esetleg nincsenek abban a helyzetben, hogy közvetlenül hozzáférjenek más uniós finanszírozási eszközökhöz – például az európai strukturális és beruházási alapokhoz (esb-alapok) – és éljenek az azok által nyújtott lehetőségekkel. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap teljesítménymutatói azt jelzik, hogy 2014-ben már sokakat sikerült elérni a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból nyújtott támogatással. Ugyanakkor az a költségvetés, amellyel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap rendelkezik, és amely igen szerény az Unióban a szegénység által fenyegetett személyek nagy számához viszonyítva (2014-ben 122,3 millió fő16), azt jelenti, hogy az alap csak korlátozott mértékben tud hozzájárulni a szegénység csökkentésére irányuló általános erőfeszítésekhez. Kulcsfontosságú tehát az egyéb uniós és nemzeti szintű eszközökkel és intézkedésekkel való komplementaritás. A várakozások szerint a 2015. évi jelentésekben már a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap több programja fog szerepelni, amelyek végrehajtása egyre több tagállamban elkezdődik. Ezt tükrözni fogják a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek és az OP II végrehajtása is. A Bizottság célja, hogy biztosítsa, hogy a 2015. évi jelentések átfogó és megfelelő tájékoztatást tartalmazzanak arról, hogy a tagállamokban hogyan hajtották végre a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap programjait. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az alap uniós szintű végrehajtására vonatkozóan. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot a kezdetektől egyszerű kezelésű eszköznek szánták, amely alkalmas a társadalmi vészhelyzetek kezelésére. Ezért egyszerűbbek a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap felhasználására vonatkozó szabályok az esb-alapokra vonatkozó szabályoknál. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap sikere azon múlik, hogy a tagállamok a programozási időszak során gondoskodnak-e arról, hogy a végrehajtási rendelkezések egyszerűek maradjanak, és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap jogi keretében foglalt követelményeken felül ne vezessenek be adminisztratív terhet.
16
Adatforrás: Eurostat
.
8
